Gazdasági Ismeretek | Gazdaságtörténet » Lőrikné Tóth Edit - Beruházások hatása Európa országaiban az 1990-es évek végén

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Gazdálkodási és Társadalomtudományi Kar Beruházások hatása Európa országaiban az 1990-es évek végén Készítette: Lőrikné Tóth Edit Ildikó Gazdálkodási szak Levelező tagozat II. évfolyam B csoport 2003/2004. I félév Tartalom 4 Bevezetés Globális átalakulás és Nemzeti intézményrendszer Magyarországon 5 Új fejlődési szakasz a világpolitikában 6 Következtetések 10 A külföldi működőtöke 11 A működőtöke – beruházások alakulása a világban 12 A beruházásokat érintő jogi eszközök 13 A külföldi beruházások, mint a globalizáció motorja 14 Külföldi tőkeberuházás és a fogadó országok gazdasági Növekedése 14 A globalizáció hatása a gazdasági növekedésre 16 A privatizáció és a külföldi beruházások kapcsolata az egyes országokban 17 Működőtőke – beáramlás Kelet – Közép – Európában 19 2 A külföldi befektetések hatásai Magyarországon

19 Munkaerőpiaci hatások 20 A magyar közvélemény 21 A külföldi beruházások hatása a foglalkoztatásra és a bérekre 22 Felhasznált irodalom 23 Hivatkozások, idézetek 24 3 Bevezetés A beruházás: - szűkebb értelemben - az immateriális javak megszerzése, a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, valamint ezek üzembe helyezéséig, illetve raktárba történő szállításáig felmerült mindazon tevékenység, amely az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolható. Magyarországon az államháztartás kiadásainak ésszerűsége és a közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében kötelező érvénnyel szabályozzák a közpénzekből történő beszerzések és építési beruházások menetét. Közös beruházás: ha megvalósítása vagy több beruházó fejlesztési céljait szolgálja és a beruházási költségeket közösen viselik. A statisztikai adatszolgáltatás szempontjából az egyes beruházásokat

csoportosítani kell: - Nemzetgazdasági beruházások, - Kommunális beruházások, - Környezetvédelmi beruházások. A beruházási tevékenység, mivel az termék- és szolgáltatásnyújtásnak minősül, áfaköteles. Import beruházás esetében az a ber uházás áfaköteles, amit vámkezelnek. Az import beruházás általános forgalmi adóját a vámhatóság veti ki, illetve állapítja meg. Külföldi tőkeberuházás: a nemzetközi tőke-áramlás formája: olyan beruházás, amelynek célja, hogy a ber uházó tartós érdekeltséget szerezzen egy olyan vállalatban, amely tevékenységét a ber uházóéhoz képest más gazdasági területen folytatja. Globális átalakulás és Nemzeti intézményrendszer Magyarországon Az etaista szocialista rendszerek összeomlására és a rendszerváltásra Közép- és Kelet-Európában, a világban végbemenő hatalmas átalakulás szakaszában került 4 sor. A rendszerváltás sok vonatkoztatásban ennek az

átalakulásnak is következménye és része. Jelentős szerepet játszott a volt szocialista országok gazdasági, társadalmi és morális válságában az, hogy képtelenek voltak alkalmazkodni a világméretű tudományos és technikai, valamint a gazdasági és a politikai átalakulás új következményeihez. Ez az alkalmazkodás a v ilág fejlett országaiban is rendkívül nehéznek és költségesnek bizonyult, egyre több a megoldásra váró probléma minden területen. „A külső tényezők, a nemzetközi demonstrációs hatások, külföldi szakértők tanácsai és ajánlásai jelentőssé váltak a rendszerváltás centrális fontosságú feladatainak meghatározásában és végrehajtásában. Az államhatalom jellegének megváltozása, a pártállam s az általa kialakított etatista struktúrák lebontása és a demokratikus alapokra épülő intézmények kialakítása természetesen mindenekelőtt nemzeti kezdeményezésű feladatok voltak. Az állam

szerepének módosításához, a döntéshozatal és a képviseletek megfelelő átalakításához, új gazdasági és társadalmi prioritások meghatározásához, az erőforrások újraelosztásához le kell bontani az előző rendszer által a gazdasági fejlődés elé állított kulturális, társadalmi és politikai korlátokat s egyre hatékonyabb, célravezetőbb politikai és társadalmi (1) intézményrendszert kell kiépíteni.” Az új intézményrendszerrel kapcsolatos társadalmi követelmények és szubjektív elvárások megfogalmazásánál döntő szerepet játszott az előző rendszer teljes tagadása, gyakorlatilag független attól, hogy az intézmények fejlődésében, valamint minden társadalomban és gazdaságban vannak olyan adottságok, amelyek nem rendszer-specifikusak, hanem az ország kulturális, technikai, gazdasági fejlettségi szintjével, fejlődésének külső politikai és gazdasági feltételeivel, illetve ezek változásával kapcsolatosak.

Különösen fontosak e tényezők pl az állam szerepének meghatározásában , s a nemzetközi gazdaságpolitikában. Egyes országoknál a k ialakuló társadalomról a k onkrét gazdasági és politikai elképzelésekben az 1945 előttiek folytatása, másoknál az 1945-48 közötti fejlődés, vagy pedig a nyugati társadalmak idealizált modellje dominált. A gyakorlatban az állam szerepe: az államnak felülről kellett szerveznie a piacgazdaság kibontakozását, ami a t örténelmi tapasztalatokkal ellentétben nem 5 organikus fejlődés eredménye volt. Az állam vált a vagyonok és a jövedelmek újraelosztásának, új gazdagok és szegények kialakításának, s a pr ivatizációs folyamatban különösen fontos szerepet játszó külföldi tőkebefektetések ösztönzésének legfőbb eszközévé. Ez – átmenetileg – különleges, az előző rezsimnél bizonyos tekintetben nagyobb gazdasági hatalmat adott az állami bürokráciának azzal, hogy a

privatizáció végső soron a hazai és külföldi vállalkozások meghatározott köre kialakításának, szubvencionálásának alapvető forrása lett. Új fejlődési szakasz a világpolitikában A hidegháború befejeződése és a térségünkben kibontakozott rendszerváltás folyamata az eddigiekben lényegesen jelentősebb következményekkel jár a világpolitikában, mint a v ilággazdaságban. Az is tény, hogy a szocialista országok szerepe a rendszerváltást megelőzően is sokkal nagyobb volt a nemzetközi politikában, mint a gazdaságban. A XX. század végére eltűntek bolygónkról a század elején még uralkodó szerepet játszó, több kontinensre is kiterjedő világhatalmak. Több mint 130 új ország született, vagy régebben létezett állam lépett ismét színre. Ennek nyomán radikálisan megváltozott a világ politikai képe, új intézmények és mechanizmusok váltak szükségessé az államközi kapcsolatokban. További fontos és többdimenziós

változás forrása a hidegháború befejeződése, amelynek következményeként megszűnt a világ politikai megosztottsága két szembenálló tömbre, amely évtizedeken át befolyásolta a nem zetközi kapcsolatrendszert. Csökkent a katonai – politikai erő fontossága, és megnőtt a gazdasági tényezők, a gazdasági versengés jelentősége a nemzetközi rendszerben. Magyarország állami és nemzeti értékei olyan békés, demokratikus világ kiépítéséhez és fenntartásához fűződnek, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat, s amely az államok egyenjogúságára, együttműködésére, gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból fenntartható globális fejlődésre épül. Alapvető érdeke az országnak, hogy olyan gazdaságot működtessen, amely a lakosság lehető 6 legszélesebb rétegei számára normális és elfogadható életfeltételeket biztosítson, amelyek nemzetközi méretekben is versenyképes. A műszaki fejlődés, a

racionalizálás és ennek hátterében a globális verseny a termelési költségek csökkenéséért a munkanélküliség növelését és tartóssá válását eredményezi a v ilág számos országában. Magyarországon a szociális problémák növekedésében szerepet játszó külső és belső tényezők sajátosan ötvözettek. A rendszerváltással kapcsolatos veszteség igen súlyos teher volt az évek óta stagnáló gazdaság számára, hiszen rendkívüli módon nehezíti a fejlődést s a belső piac bővítését, az infrastruktúra felújítását s a g azdasági szerkezet modernizálását. Hosszú távú következményeit tekintve is komoly szociális és gazdasági probléma a veszteségek és terhek belső “eloszlása” a különböző társadalmi rétegek között. Hazánkban a külföldi szektor már ma is növekvő mértékben befolyásolja az állam és a lakosság jövedelmeit, a foglalkoztatottságot és a műszaki fejlődést. A külföldi tulajdonú

vállalatok hatása a kereskedelmi és a fizetési mérlegre ugyancsak tovább nő, exportjuk, importjuk és a profitok repatriálása nyomán. A külföldi szektor jelenlétének és tevékenységének természetesen jelentősek a kedvező következményei. Valószínű, hogy még nehezebb lenne a magyar gazdaság helyzete s még nagyobb mértékben romlott volna nemzetközi versenyképessége a külföldi tulajdonú vállalatok nélkül. A magyar intézményrendszer, de k ülönösen a l akosság még nincs kellő képen felkészülve a külföldi szektor ilyen mértékű jelenlétére és tevékenységére a m agyar gazdaságban. A privatizáció a k ülföldi szektor gyors növekedésében meghatározó szerepet játszott, ami nem csak a m agyar tárgyalási pozíciók gyengeségének és a feltételezett korrupciónak volt a k övetkezménye, hanem a hazai szakértelem és tapasztalatok hiányának is tradicionális társaságokkal való kapcsolatban. Sokan állítják azt,

hogy a pr ivatizáció során a m agyar nemzeti vagyon jelentős része elfecsérelődött, mert tényleges értéküknél lényegesen alacsonyabban adtak el gazdasági létesítményeket külföldi és magyar vállalkozóknak. Valószínűleg reálisabban lehetett volna értékelni a privatizált javakat, körültekintőbb, lassabb, átgondoltabb magánosítás esetén. A bankprivatizációval kapcsolatos állami döntések, amelyek a külföldi stratégiai befektető jelenlétét tartották elsőrendű fontosságúnak, pl. nem abból indultak ki, hogy az miként szolgálja az átfogóbb, az ország gazdasága, üzleti élete, versenyhelyzete javításának céljait s az ország szükségleteinek megfelelő méretű és struktúrájú, versenyképes bankok kialakítását. 7 Jóllehet a nálunk befektető tradicionális társaságok főleg meglévő vállalatokat vásároltak meg és döntő céljuk a belső piac megszerzés volt, bizonyos területeken már bekapcsolták

magyarországi vállalataikat a nem zetközileg integrált termelési rendszereikben. Gyenge és beteg gazdaságok, tehetetlen kormányok tapasztalatai a fejlődő világból arra utalnak, hogy a külföldi vállalatok működésének hatására a gazdaság könnyen dualizálódhat, kiválhat egy modern szektor, ami a gazdaságban szigeteket képvisel. A magyar gazdaságban sem lehet kizárni azt a lehetőséget, ami az ország gazdaságának növekvő méretű kettészakadását jelentette: az egyik oldalon a fejlett ipari országok gazdaságához integrálódó, magasan fejlett technikai rendszerű vállalatokra, s a döntően nemzeti tulajdonban lévő, sok esetben lemaradó vállalatokra. A lemaradás a nem zetközi tapasztalatok szerint a termelékenységben, a minőségben, a technikai szintben, a szervezettségben és a jövedelmekben jut kifejezésre. A külföldi szektor szerepét a m agyar gazdaságban egyébként az is bizonyítja, hogy a t ulajdonosok között elég sok az

olyan közép – és kisvállalkozó vagy pénzcsoport is, akiket, illetve amelyeket elsősorban a vagyonszerzés és a gyors meggazdagodás céljai ösztönöznek, és nem ajánlanak olyan potenciális előnyöket, mint a tradicionális társaságok. „Nemcsak Magyarország, hanem azok a v olt szocialista országok, amelyek jelentős K + F szektort fejlesztettek ki, arra számítottak, hogy ez vonzerőt képvisel majd a külföldi beruházók számára. Nem nagy érdeklődés mutatkozott azonban az eddigiekben a t ransznacionális társaságok részéről a volt európai szocialista országok K + F potenciáljának hasznosítására. Ez egyenlőre főleg az oroszországi katonai – stratégiai rendeltetésű és a polgári termelésben is felhasználható innovációk, tanulmányok megszerzésére, valamint kiváló szakemberek alkalmazására összpontosult. Oroszországban pl „1995-ig az összes külföldi beruházás 2,5 %-a irányult kutatásigényes

tevékenységekre.”(2) A közép – és kelet – európai országok az eddigiekben egyedül Magyarországon, a Tungsram keretében került sor jelentősebb K + F kapacitás hasznosításának előirányzatára a General Electric egész vállalati keretében. Az évtized végére azok a tényezők, amelyek a privatizációval összefüggésben a nemzetközi társaságokat, a rendszerváltást követően Magyarországra vonzották, lényegében megszűnnek hatni. Az új befektetéseket növekvő mértékben a magyar 8 gazdaság mai helyzete határozta meg. Ezek a r ealitások több irányban is befolyásolhatják a t radicionális társaságok stratégiáját. Éles verseny folyik ugyan a befektetők között a kedvező lehetőségekért, piacokért, képzett munkaerőforrásokért. Az államok is versenyeznek a külföldi tőkebefektetésekért. Ebben a versenyben egyes volt szocialista országok pozíciói gyorsan javulnak. További fontos tényező az is, hogy maga a

külföldi szektor pár éven belül nagyobb mértékben integrálódik a magyar gazdaságba, s bekapcsolja azt a világgazdaságba, mindenekelőtt az európai térségbe. Ugyanakkor a kedvező, illetve kedvezőtlen tapasztalatok is nyilvánvalóbbakká válnak a k ülföldi szektor és a m agyar gazdaság számára. Mindezek elkerülhetetlenül bizonyos korrekciót eredményez majd mindkét oldalon, pozitív és negatív irányban. Egyes társaságok valószínűleg kivonulnak a magyar gazdaságból, mások pedig felfedezik azt. Más esetekben a k ormány kényszerül majd arra, hogy határozottabban érvényt szerezzen a k özérdeknek, s fellépjen a monopolista törekvésekkel, illetve gyakorlattal szemben. Nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy a k ülföldi vállalkozók és kormányok, illetve a f ogadó országok viszonya nem állandó, s azt sem, hogy ez kölcsönös alku tárgya. Az, hogy a magyar gazdaság milyen mértékben fogja vonzani a k ülföldi

társaságokat a jövőben, milyen szektorba és technikai szinten, s ebből milyen hasznot húz, nagymértékben függ attól is, hogy mennyire tud képzettebb munkaerőt, szakembereket, fejlett infrastruktúrát, kedvező jogrendszert és intézményrendszert, stabil politikai és gazdasági környezetet ajánlani. Éleződni fog a verseny térségünk államai között is a külföldi tőkebefektetésekért. A tőlünk keletre eső térség államainak gazdasági konszolidációja új befektetési lehetőségeket nyithat az európai társaságok számára. Erősödni fog a magyar vállalatok nemzetköziesedése is. Minden valószínűség szerint a magyar EU – tagság is része lesz az új realitásoknak. Ez nemcsak a m agyar vállalatok nemzetköziesedését mozdítja elő, hanem abból a szempontból is fontos lehet, hogy Magyarország kompetitív előnyeit miképpen hasznosítják nem EU bázisú, pl. Japán, Korea, Orosz és más tradicionális társaságok az EU

keretében, illetve, hogy a magyar gazdaságnak e társaságok mennyiben ajánlanak kedvezőbb feltételeket és alternatívákat, mint az EU bázisú társaságoknak. 9 Következtetések Az évtized végén, az eddigi változások nyomán a kormány helyzete elődeiknél bizonyos vonatkoztatásban könnyebb lett, annak ellenére, hogy a lakosság tűrőképessége csökkent, a társadalom megosztottsága nőtt, s az ország belső és nemzetközi terhei jelentősek. A kialakult részleges gazdasági egyensúlyi helyzet, ami elsősorban a jövedelmek megnyirbálásával s a privatizációs bevételek segítségével jött létre a kedvező időszakban, a gazdaság növekedéséhez, mint az, amint a rendszerváltás óta hatalomra került kormányok örököltek elődeiktől. 1998-ra még világosabbá vált a pol itikaváltás szükségessége, a gazdasági növekedés gyorsítása, a munkanélküliség, az elszegényedés megállítása és a magyar gazdaság nemzetközi

versenyképességének javítása. A tartós gazdasági növekedés feltételeinek biztosításában, az Európai Unióhoz való csatlakozás igen összetett és rázós útjain s az államháztartás reformjának megvalósításában különös figyelmet kell fordítani a mezőgazdaságra és általában a vidéki településeken élők helyzetére. A kormánynak számolnia kell, a várhatóan fellépő konfliktusok jelentős része a nagy elosztási rendszerhez kapcsolódik, de más tényezők is befolyásolják a jövedelmek újraelosztását a társadalom különböző rétegei, csoportjai, a k ülföldi társaságok és a m agyar vállalkozók között. Új konfliktusok forrásává válhat a külföldi vállalkozások hasznának repatriálása is, ha az igen jelentős mértéket ölt. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan a szociális szférák javítása különösen átfogó jelentőségű kérdés, amely egyidejűleg befolyásolja a magyar társadalom jövőjét,

távlatait, s hosszú távú versenyképességét is. A legsikeresebb országok mindenképpen fontosabbak lesznek az Európai Unió számára is, mint azok, amelyeket a politikai bizonytalanság és a gazdasági zűrzavar jellemez. A külföldi működőtöke A nemzetközi tőkemozgásoknak alapvetően két formája különböztethető meg: 10 - A tulajdonszerzéssel nem járó nemzetközi tőkemozgás: ezek elsősorban a nemzetközi hitelezés különböző fajtái, és a vissza nem térítendő segélyek, - A tulajdonszerzéssel járó tőkemozgások: ide a nemzetközi beruházások különböző fajtái tartoznak. A külföldi beruházásnak szintén két típusát különböztetünk meg: - A külföldi portfólió-beruházások: a beruházó külföldi állampapírokat vagy vállalatok által kibocsátott értékpapírokat vásárol, de nem törekszik arra, hogy tulajdonjogát a külföldi vállalat ellenőrzésére használja fel. Az elsőrendű motívuma a

megtakarítások jövedelmező befektetése. - A közvetlen külföldi beruházások: vagy működőtőke-beruházások: a külföldi vállalatban szerzett tulajdonjogot az illető vállalat feletti ellenőrzés megszerzésére kívánja használni. Az elsőrendű motívuma a jövedelmező befektetés mellett az esetek egy részében a külföldi vállalatok feletti részleges vagy teljes kontroll megszerzése révén egyéb célokat is kíván a befektető elérni. Ilyen cél lehet például a helyi olcsó munkaerő hasznosítása, a biztos beszállítói kapcsolatok kialakítása, míg más esetben egy zárt piacra való behatolás motiválhatja a beruházásokat. A közvetlen külföldi beruházások formájuk szerint: - Új vállalat alapítása külföldön, - Nem létező külföldi vállalat ellenőrzését biztosító tulajdonrész megvásárlása, - Külföldi vállalat nyereségének újrabefektetése, - Hitelezés vagy alaptőke – emelés az anyavállalt és

külföldi leányvállalata között. Fontos megjegyezni, hogy a nemzetközi statisztika gyakorlatban általában csak a bankrendszeren keresztül történő beruházásokat veszik figyelembe, aminek következében például a természetbeni apport nem része a külföldi működőtöke – beruházásoknak. A működőtöke – beruházások alakulása a világban 11 Az 1970-es és 1980-as évtizedek egyrészt a működőtöke – kivitel gyors növekedését, másrészt földrajzi szerkezetének újabb átalakulását hozta magával. A működőtöke – kivitel 1970 és 1990 k özött kisebb, - a nyolcvanas évek elején tapasztalt megtorpanását leszámítva – egyenletesen gyors ütemben növekedett. „1970 és 1980 között a külföldi működőtöke – beruházások évente átlagosan 14,5%kal, 1980 ás 1990 k özött évi 17,2%-kal növekedett, vagyis csaknem kétszer olyan gyorsan, mint a világ összes exportja, s közel két és félszer gyorsabban, mint a világ

(3) össztermelése.” A külföldi működőtöke – beruházások felgyorsult növekedése több tényező együttes hatására következett be. Ezek közül nyilvánvalóan fontos szerepet játszott a közlekedés, a hírközlés és a számítástechnika forradalma, amely egyre olcsóbbá és gyorsabbá tette az emberek, a javak és a tőke nemzetközi mozgását, s amely lehetővé tette a szerteágazó nemzetközi vállalatrendszerek hatékony irányítását és szervezését. A közlekedés és hírközlés forradalma mellett elősegítette a nemzetközi működőtőke – áramlás felgyorsulását a hatvanas években kibontakozott államosítási hullám lecsendülése, majd a ny olcvanas években a privatizálási folyamatok világméretű kibontakozása is. A hetvenes évek második felében évente már csak átlag 35, a nyolcvanas évek elején pedig már csak 3 nagyvállalat államosítására került sor a világban az UNIDO adatai szerint. Ugyanakkor a ny olcvanas

évek elején már évi átlag 20 nagyvállalt privatizációjára került sor a világban, míg a nyolcvanas évek második felére ez 70-re, a kilencvenes évek elejére 150-re nőtt, miközben a nyolcvanas évek során – egy-két kivétellel – alig került sor újabb jelentős államosításra. A beruházásokat érintő jogi eszközök Az egyik legelső nemzetközi egyezmény, amely a külföldi beruházásokat is érintette volna, a később nem ratifikált Havannai Charta volt, amelyet az 1948-ban tartott Nemzetközi Kereskedelmi és Foglalkoztatási Konferencián dolgoztak ki. Az ötvenes évek végétől mind több regionális beruházási megállapodásra került sor. Ezek között a legfontosabbak: 12 1957. Európai Gazdasági Közösség szerződés 1965. Közép-afrikai vám- és gazdasági unió szerződése 1969. Andok légió integráció szerződése 1970. Arab országok közötti szabad tőkemozgásról szóló szerződés 1973. Karib Közösség szerződése

1980. Latin-amerikai Integrációs Közösség (LAIA) 1981. Iszlám Konferencia beruházásvédelmi megállapodása 1982. Nagy Tavak Országainak beruházási kódexe 1987. ASEAN beruházási egyezmény 1992. Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) 1993. Kelet- és Dél-afrikai Közös Piac szerződése 1995. Csendes-óceáni nemzetközi beruházási karta A külföldi működőtőke – beruházások áramlásának jogi kötöttségei az elmúlt húsz évben mind nagyobb mértékben felszabadultak a f ejlett ipari országokban, mind kevesebb jogi akadály gátolja a tőkemozgást, és mind kevesebb ország zár ki egyes gazdasági tevékenységi körökből külföldi beruházókat. A nemzetközi tőkemozgásokat az OECD megalakulása, 1961 óta igyekszik megszabadítani a jogszabályi korlátoktól. A külföldi beruházások, mint a globalizáció motorja A közgazdaság-tudomány régóta visszatérő kérdése: kimutatható-e valamely egyetemleges

törvényszerűség arra vonatkozóan, hogy egy ország fejlődésének milyen szakaszában válik tőkeimportőré és tőkeexportőrré, s hogy ez a tőkeimport vagy –export hogyan hat a belső gazdasági fejlődésre, illetve, ha egyetemleges törvényszerűség nem is fogalmazható meg, felállítható-e néhány egymástól jól elkülönülhető modell, amely a külföldi beruházások ilyen hatásait egy-egy országcsoport vonatkozásában jól általánosítható és érvényes módon leírja? Ez a kérdés foglalkoztatta Ricardot, Millt, Samuelsont és Kindelbergert is. Külföldi tőkeberuházás és a növekedése 13 fogadó országok gazdasági A működőtőke – import és a gazdasági növekedés, illetve a külföldi tulajdonosoktól való függés közötti kapcsolat vizsgálata két eltérő modellt különböztet meg. Az egyik: a délkelet-ázsiai országok sokat idézett példája, ahol a hetvenes évek során megindult nagy volumenű külföldi

működőtőke – beruházások fokozódó gazdasági specializációt és gyors gazdasági nekilendülést eredményeztek. Délkelet –Ázsiában ez a nekilendülés nemzetközi mértékkel mérve is kimagasló ütemű a hetvenes években, évi átlag 8%-ot, a ny olcvanas években évi 5%-ot meghaladó nemzeti jövedelem – növekedési ütemet eredményezett, s a belső felhalmozási folyamatok hasonló felgyorsulásához vezetett. Ezen országok esetében a külföldi működőtőke – beruházások segítették a gazdasági elmaradottságból való kitörést. A másik: az afrikai példa, ahol a külföldi működőtőke abszorbeállítására való szinte teljes képtelenséget állapíthatjuk meg. Az Afrikában beruházott tőke összes volumen jóval kisebb, mint az Ázsiában beruházott külföldi tőke volumenénél. Az afrikai működőtőke – bevitel jóval korábban indult, mint a Délkelet – Ázsiába irányuló. A latin – amerikai országok valahol a két

szélsőség között helyezkednek el. Latin – Amerikában a külföldi működőtőke – beruházások nyomán, úgy tűnik, sor került a gazdasági nekilendülés folyamatainak megindulására, de a g azdasági növekedés adatai mérsékeltebbek. „A hetvenes évek során Latin – Amerika évi átlag 5%-os, a nyolcvanas évek első felében évi átlag 0,5%-os, a második felében pedig 1,8%-os éves növekedési ütemet produkált.”(4) Mindezek alapján megállapítható, hogy a gyarmati típusú tőkeberuházások, amelyek nem érintik a gazdaság egészét és csupán a kitermelőiparra koncentrálódnak, nem képesek a fejletlentérségeket a gazdasági nekilendülés útján elindítani, s valójában pusztán a külföldi tőkétől való függést fokozzák. Azokban az országokban, amelyek képtelenek a külföldi tőke abszorbeálására, ahol nem indul meg a belső felhalmozás a külföldi működőtőke – beruházások nyomán, ott hosszú távú

függőségi viszonyok alakulhatnak ki a külföldi tőkével szemben, s ezen országok termelésének nagy hányada külföldi tulajdoni kontroll alatt folytatódik. A túlzott nagy külföldi tulajdonosi függőség különösen akkor okozhat 14 gondot, ha a külföldi tulajdonú vállalatok az anyaországban tartják a k utatási – fejlesztési, a pénzügyi irányítási és marketingtevékenységet, s a perifériaországban létrehozott leányvállalataikban csak egyszerű összeszerelés folyik. Ilyen esetekben a külföldi működőtőke – beruházás nem segíti hatékonyan a felzárkózási folyamatokat. „Az egyes régiókra vonatkozó vizsgálat a külföldi tulajdonosi kontroll igen nagy szóródását tárta fel. A legkisebb arányú külföldi kontrollt 1990-ben Japánban találtak (6%), ennél a külföldi tulajdonosi ellenőrzés szintje csak kétszer, illetve háromszor magasabb a Európában (11%), az Egyesült Államokban (18%). Ugyanakkor viszont a

külföldi tulajdonosi kontroll meglepően alacsony arányát találták a fejlődő területek, míg Latin – Amerikában viszonylag magasnak mutatkozott a k ülföldi tulajdonosi kontroll aránya (57%), s még ennél is magasabb volt a részarány Afrikában (74%).”(5) „Előrejelzések szerint Európában a külföldi ellenőrzés arány 1990-ről 2000-re 11%-ról 31%-ra, Észak –Amerikában 18%-ről 28%-ra fog nőni, Japánban 6%-ról 4%ra esik vissza. A gyorsan iparosodó ázsiai országokban 17%-ról 10%-ra, Latin Amerikában 57%-ról 52%-ra, Afrikában 74%-ról 64%-ra fog várhatóan csökkeni”(6) „A nagyarányú külföldi tőkeberuházások ellenére alacsony, 20%-ot nem érő, 2000-re várhatóan 10%-ra csökkenő külföldi tulajdonosi arány a délkelet-ázsiai országok esetében elsősorban azzal magyarázható, hogy ezek az országok igen jól abszorbeálták a külföldi tőkét, s így a tőke által adott lökést, ami következtében maguk is képessé

váltak jelentős belső tőkefelhalmozásra.” (7) Latin – Amerikában a tulajdonosi függés erőteljes növekedését figyelhetjük meg már a nyolcvanas és kilencvenes években. Ezekben az országokban annak ellenére, hogy összefüggésében kevesebb a térségben beruházott külföldi működőtőke összvolumene, mint Ázsiában, mégis végső soron jóval magasabb, 50%-ot is meghaladó a k ülföldi ellenőrzés alatt álló feldolgozóipari termelés aránya. Ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban gyengébb volt a belső felhalmozás folyamata, tehát a külföldi működőtőke – bevitel nyomán kevésbé indult meg egy olyan gazdasági nekilendülés, mint Ázsiában. Afrika esetén még Latin – Amerikánál is magasabb, 74% volt a külföldi tulajdonosok által ellenőrzött termelés aránya 1990-ben, s ez 2000-re sem fog várhatóan 60% alá csökkeni. (8) 15 A globalizáció hatása a gazdasági növekedésre A globalizáció, a k ülföldi

beruházások és a g azdasági növekedés közötti nem egyértelmű összefüggésekre utal, hogy a nagy volumenű működőtőke – import egyes esetekben a globális gazdasági függőség növekedéséhez vezetett, ami a külföldi irányítás alatt álló termelés arányának növekedése jelez, míg más országok a nagy volumenű külföldi beruházások ellenére sem növekedett jelentősen a feldolgozóipari termelésen belül a külföldi ellenőrzés alatt álló társaságok kibocsátása. A privatizáció és a külföldi beruházások kapcsolata az egyes országokban Bulgária A külföldi működőtőke – beruházások meglehetősen későn és lassan kezdtek beáramlani Bulgáriába, s bár 1991 után az éves működőtőke – bevitel átlépte a 100 millió dollárt, de hosszabb ideig ezen a viszonylag alacsonyabb értéken stagnált. A bulgáriai külföldi beruházások elsősorban az Egyesült Államokból, Németországból és Ausztriából származtak,

egyaránt kb. 14-15%-ot tettek ki(9) Csehország A külföldi befektetések már Csehország és Szlovákia szétválasztása előtt is elsősorban a cseh területekre koncentrálódta, a s zétválás után pedig talán még inkább erősödött ez a tendencia. 1989 és 1991 között még csak lassabb ütemben, kb. évi 100-200 millió dollárral nőttek a külföldi befektetések, majd 1992 végén hirtelen látványosan megnőttek a külföldi működőtőke – beruházások Csehországban, 1997 végén közel 6,5 milliárd dollár volt, s az egy főre vetített Magyarország után a legmagasabb értéket érték el. 1995-ig az összes Csehországi külföldi beruházás 30%-a Németországból, 25%-a az Egyesült Államokból, 13%-a Franciaországból és 4,8%-a Olaszországból származott. Az infrastruktúra 16 privatizálása még hátravan, de ezt a politikailag érzékeny kérdést valószínűleg nem fogják egyhamar megoldani az országban. (10)

Lengyelország 1991-től indultak növekedésnek az országban a külföldi beruházások. 1992-ben ávi 678 millió, 1993-ban pedig már évi 1700 millió dollár új külföldi működőtőke – beruházás érkezett az országba, amellyel az összes külföldi tőke – beruházások volumene 2,6 milliárd dollárra nőtt. 1994 után a tőke beáramlása látványosan felgyorsult, s 1997 végére meghaladta a 18 m illiárd dollárt. Ezzel Lengyelország kétség kívül a térség legnagyobb tőkeimportőrének számít. A lengyelországi külföldi befektetések nagy rész Varsóra, vagy annak környékére összpontosultak. (11) Románia Bár néhány külföldi beruházásra már sor került a hetvenes – nyolcvanas évek során is Romániában, viszonylag nagyobb arányban csak későn, 1991 után kezdtek a külföldi beruházások az országba áramlani. A külföldi működőtőke – import azonban ezt követően is viszonylag alacsony szinten maradt, mintegy évi 200-400

millió dollár külföldi tőke érkezett az országba. Ennek következtében a külföldi tőke volumene 1997-ben csak 2,6 milliárd dollár volt. Tehát Romániában az összes külföldi beruházás volumene kismértékben felülmúlja a szlovákiai és a bulgáriai beruházások volumenét, de m essze elmarad Csehországban (6,4 milliárd dollár) és Lengyelországban (18 milliárd dollár), vagy Magyarországon (17 milliárd dollár) beruházott külföldi tőkemennyiségétől. Földrajzi elhelyezkedésüket illetően a külföldi működőtőke – beruházások elsősorban Bukarestben (50%), illetve az északnyugati megyékben, valamint a tengerparton találhatók. (12) Szlovákia Szlovákiába a külföldi tőke az egységes, illetve később a föderatív Csehszlovákia idejében lassabban áramlott még be, mint a cseh és morva területekre, s bár 1993ban megháromszorozódott Szlovákiában befektetett külföldi tőke, ennek nagysága még így is

igen mérsékelt volt. A kilencvenes években eddig mintegy 150 – 250 17 millió dollár külföldi működőtőke érkezett egy év alatt az országba. Ezzel 1997 végére a beruházott külföldi tőke összmennyisége alig egymilliárd dollárt ért el. A külföldi beruházók a kilencvenes évek első felében Ausztria állt az első helyen (23%), második volt Németország (21%), majd az Egyesült Államok követték (19%). A külföldi beruházások körülbelül fele a fővárosba, Bratislavára koncentrálódott.(13) Magyarország Magyarország esetében rendelkezünk a v iszonylag legteljesebb adatokkal arra vonatkozóan, hogy mennyi külföldi tőke került be az országba a privatizáció folyamata során. E szerint a kilencvenes évek első felében az összes külföldi beruházás mintegy 60%-a érkezett Magyarországra. Az Egyesült Államokból, Németországból, és az osztrák térségből származott elsősorban a külföldi beruházás, amely

Magyarországra koncentrálódott. Elsősorban a beáramló külföldi tőke a fővárosra, Budapestre, illetve a nagyobb vidéki városokba áramlott, ezzel nagymértékben megnövelve a munkalehetőségeket az országban. Működőtőke – beáramlás Kelet – Közép - Európában (millió USD) Éves áramlás 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 Bulgária 100 130 200 105 98 150 500 Csehország 200 500 654 878 2568 1200 1100 Lengyelország 291 678 1715 1847 3659 5196 4100 Románia 187 240 221 341 419 624 1000 Szlovákia 53 130 199 203 183 150 250 Magyarország 1462 1479 2350 1144 4519 1982 2085 Összesen 2293 3157 5339 4518 11446 9302 9035 Forrás: World Investment Report, 1997. UNIDO 18 (14) A külföldi befektetések hatásai Magyarországon A külföldi tulajdonba került cégek többségénél erőteljes és gyors átszervezésre került sor. Az átalakítás a l egtöbb helyen a k orábban elhanyagolt

értékesítési részleg felállítására, a m arketingtevékenységek súlyának növelésére, valamint a területi értékesítő hálózat megszervezésére irányult. Az átszervezés magába foglalta külföldi szakemberek felvételét, folyamatos átképzési programokat szerveznek. A külföldi vállalatok új munkatársként elsősorban fiatalokat kerestek, akikkel könnyebben megvalósíthatták elképzeléseiket. A privatizációs folyamatot – különösen a külföldi részvételű tranzakciókat – végigkísérte egy szakmai érvekre is épülő bizonytalanság, miszerint a külföldi cégeket kizárólag a pi acvásárlás motiválja, és a c égátvétel után leállítják a hazai termelést. Az egykori gyárak területén pedig raktárbázist létesítenek Egy átalakuló gazdaságban az export – és a belső piacvesztés, a rossz hatékonyságú technológiák, a gyenge minőségű termékgyártás miatt természetesnek tekinthető a félelem körében

a k apacitások esetleges leállítása miatt. Az eddigi tapasztalatok nem igazolták a negatív előítéleteket. Történt ugyan néhány gyár – illetve üzembezárás, de ez az esetek többségében a termékszerkezet – váltás részeként valósult meg. Munkaerőpiaci hatások A külföldi tulajdonba került cégek, a v egyes vállalatok, valamint az új alapítású külföldi érdekeltségű vállalkozások munkaerőpiaci helyzetét elemezték Fazekas Károly – Köllő János kutatók. Az 1995-ben elvégzett vizsgálatok szerint a k ülföldi vállalatok az átlagosnál fiatalabb és iskolázottabb munkaerőt alkalmaznak, mint az egyéb tulajdonú vállalatok. Ez a m egállapítás érvényes egy – egy foglalkoztatási csoporton belül is. A többségi külföldi tulajdonban lévő vállalatok az állami cégekhez képest mintegy 30%-kal magasabb béreket fizetnek. A bérelőny durván 1/3 részben a munkaerő – 19 állomány nem, kor és iskolázottság

szerinti eltérő összetételére vezethető vissza, 1/3 részben a külföldi vállalatok magasabb termelékenységével függ össze, 1/3 részben pedig azonos munkaerő – összetétel és termelékenység esetén is fennálló kereseti különbségeket takar. Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a külföldi vállalatoknál alkalmazott munkaerő jobb minőségű, mint a hazai vállalatoknál végzett munka. A kutatók szerint a képzettebb munkaerő iránti kereslet részben magyarázatot nyújt a külföldi tőke regionális elhelyezkedésére is: a Budapest – Bécs tengelyhez közeli telephelyváltás mellett a helyi népesség iskolázottsága a külföldi tőke jelenlétét magyarázó legfontosabb tényező. Bár kevés idő telt el még azóta, hogy a külföldi beruházások nagyobb mértékben kezdtek beáramlani Magyarországra, hogy a s tatisztikai adatok alapján meg tudjuk mondani, hogy a külföldi beruházások mekkora és milyen részt

képviselnek a magyar gazdaságból. A magyar közvélemény Annak ellenére, hogy a kormányzat részéről jelentős propagandát fejtenek ki 1989 óta napjainkig a külföldi működőtőke – beruházások érdekében, több felmérés is azt igazolja, hogy a külföldi működőtőke – beruházások, illetve a m agyar privatizáció sajátos, mindenekelőtt külföldi tőkebevonásra építő úja egyre kisebb támogatást élvez a közvéleményben. Érdekes eredményeket adott ebből a szempontból Grentsér Imre, Molnár Zoltán és Tóth Antal tanulmánya. E kutatás eredményei arról vallanak, hogy a m agyar lakosság egészében véve egyre kevésbé ért egyet a külföldi befektetések növekedésével. A legradikálisabb véleményt azok a társadalmi rétegek képviselik (falvak lakói, nyugdíjasok, segéd – és betanított munkások, alacsony iskolai végzettségűek), akik általában is a társadalmi – gazdasági átalakulás vesztesei. Ugyanezen a

véleményen vannak a válság sújtotta régiók lakói Viszont a fejlettebb nyugat – és észak – dunántúli városokban élők, megtapasztalva a külföldi beruházások foglalkoztatási – jövedelemszerzési előnyeit, sokkal 20 pozitívabban viszonyulnak a nyugati befektetőkhöz. A vesztes rétegekhez tartozók igen nagy arányban azon az állásponton vannak, miszerint nemcsak hogy nem támogatják a külföldi befektetések számának és arányának növekedését, de nem is szívesen dolgoznának külföldi tőkerészesedéssel működő vállalkozásokban. Ez alól sajátos kivételt képeznek a m unkanélküliek, akik a m egkérdezettek átlagánál valamelyest nagyobb mértékben támogatják a k ülföldiek magyarországi gazdasági aktivitását. A kutatás adatai szerint a magyarok leginkább német, angol, amerikai és osztrák főnököt tudnának elviselni “maguk fölött”. A külföldi beruházások hatása a foglalkoztatásra és a bérekre A

magasan fejlett országok erősen megnövekedett munkanélküliségét nemritkán a vállalatok közvetlen külföldi beruházásaival, a termelés-kihelyezéssel magyarázzák. Ez nem teljesen alaptalan. A magasan fejlett országok vállalatainak külföldi közvetlen beruházásai rendkívül gyorsan nőttek az elmúlt évtizedekben. Akárcsak a nem zetközi kereskedelem, a külföldi közvetlen beruházások is hatnak a munkapiacra. “A múlt század végén az elmaradt térségek olcsó bérű munkástömegei még bevándoroltak a fejlett térségekbe, a hus zadik század végén viszont a t ermelést telepítik át a fejlődő országokba, s a fejlett térségek képzetlen munkásait így is közvetlen konkurenciaként fenyegeti az elmaradt térségek még olcsóbb bérű munkásai.” (15) munkaköltségű A hatás ugyanaz, mintha az import növekedne ezekből az alacsony országokból. A külföldi beruházás ilyen esetben alacsony képzettséget igénylő

munkahelyek exportja, ami a tanulatlan munkaerő iránti kereslet csökkenésével járhat a magasan fejlett országokban. A külföldön végrehajtott beruházás nem feltétlen munkahelyveszteség a tőkét exportáló ország számára: - A beruházást gépek, alkatrészek, stb. és más tőkejavak exportja kísérheti a tőkét exportáló országból, ami munkahelyeket teremt ez utóbbi iparágban. - A külföldi beruházásból származó profit – és osztalékjövedelem visszaáramlása növeli a keresletet, és így munkahelyeket teremthet a tőkét exportáló országban. 21 - A külföldi beruházás előnyösen hathat a befogadó ország gazdasági fejlődésére. A magasan fejlett országok külföldi beruházásai okozta munkahelyveszteségét ellensúlyozhatja az oda betelepült külföldi cégek munkahelyteremtése. Azonban ez sem mindig így működik. A betelepült cég esetenként belföldit szorít ki, és kevesebb munkaerőt foglalkoztat, mint amennyit

a kiszorított foglalkoztatott. Ez nemcsak nagyobb termelékenységének az eredménye, hanem abból is következik, hogy gyakran külföldi beszállítókkal dolgozik. Egyébként is a külföldi vállalatoknak olyan a híre, hogy nehézségek esetén viszonylag könnyen odébbállnak, otthagyva dolgozóikat. (16) Felhasznált irodalom - Árvai László – Diczházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások Magyarországon (Kairosz kiadó / Növekedéskutató, Martonvásár, 1998.) - Blahó András: Világgazdaságtan – Globális fejlődés, gazdaságdiplomácia (Aula Kiadó Kft, 2002.) - Dr. Husti István: Beruházási kézikönyv (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 199) - Falusné Szikra Katalin: Globalizáció és munkapiac, különös tekintettel a magasan fejlett országokra (Közgazdasági Szemle, XLVI. évf, 1999 Január) - Honvári János – Solt Katalin: A magyar gazdaság a változó világban (Aula kiadó, Budapest, 1999.) - Laki László –

Bíró A. Zoltán: A globalizáció peremén (MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 2001.) - Lányi Kamilla: A globális konvergencia változatai: Washington és Maastricht – I. rész (Külgazdasági Szemle, XLI. Évf 1997 11) 22 - Lányi Kamilla: A globális konvergencia változatai: Washington és Maastricht – II. rész (Külgazdasági Szemle, XLI. Évf 1997 12) - Szanyi Miklós: Ipari beruházások az átalakuló országokban (Közgazdasági Szemle, XLV. évf, 1998 Szeptember) - Törzsök – Csánky – Mikolayné – Simon: A külkereskedelmi ügylet (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.) - World Investment Report, 1997. UNIDO Hivatkozások, idézetek 1) Honvári János – Solt Katalin: A magyar gazdaság a változó világban (7. oldal) 2) Honvári János – Solt Katalin: A magyar gazdaság a v áltozó világban (20. oldal) 3) Árvai László – Diczházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások Magyarországon (22. oldal) 4)

Árvai László – Diczházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások Magyarországon (69. oldal) 5) Árvai László – Diczházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások Magyarországon (72. oldal) 6) Árvai László – Diczházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások Magyarországon (72. oldal) 7) Árvai László – Diczházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások Magyarországon (73. oldal) 23 8) Árvai László – Diczházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások Magyarországon (73. oldal) 9) – 13) Az országokra vonatkozó adatok: Árvai László – Diczházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások Magyarországon (102. – 107 oldal alapján) 14) World Investment Report, 1997. UNIDO 15) Árvai László – Diczházi Bertalan: Globalizáció és külföldi tőkeberuházások Magyarországon (25. oldal) 16) Falusné Szikra Katalin: Globalizáció és

munkapiac, különös tekintettel a magasan fejlett országokra (Közgazdasági Szemle, XLVI. évf, 1999 Január) 24