Egészségügy | Fogászat » Bánóczy-Nyárasdy - Preventív fogászat

Bánóczy Jolán, Nyárasdy Ida PREVENTÍV FOGÁSZAT Medicina 1999 A preventív fogászat fogalma és célkitűzései Prevenció fogalma: A betegségek megelőzésének tudománya Ide tartozik az - elméleti ismeretek Melyekkel a megelőzés - és a gyakorlati módszerek összessége Végrehajtható! A prevenció gazdaságos, mivel a megelőzés módszerei kisebb anyagi ráfordítást igényelnek, mint a már kialakult betegség gyógyítása. A preventív törekvések célja: az egészséges állapot megőrzése. Az egészség fogalma (WHO szerint): Nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotát jelenti. A prevenció fokozatai a WHO szerint: • Primer prevenció ( betegség kialakulásának meggátolása, visszafordítása a kezelés előtt) • Szekunder prevenció ( betegség gyógyítása) • Tercier prevenció ( beteg rehabilitációja) 1.1 A fogazat állapota – életminőségi mutató Az orális

egészség része az általános egészségnek. Az egészséges ép fogazat a mai ember számára nem jelent túl nagy értéket, pedig a hibátlan, gondozott fogsor nagy jelentőségű. A fogazat elsődleges funkciója a rágás, de fontos szerepet játszik a beszédben és a hangképzésben, valamint nem elhanyagolható az esztétikai szerepe sem. A tejfogak fontos szerepe a helyfenntartás. Az egészséges, gondozott, szükség esetén szanált fogazat kihat az egyén életminőségére. A panasz és fájdalommentességgel elérhető a komfortérzet és a munkabírás. Az esztétikai hatás pedig segíti az egyént a magabiztosságban, fellépésében. 1.2 A prevenció célja és lehetőségei a fogászatban A primer fogászati prevenció célja: • Caries Kialakulásának meggátolása • Parodontopatiák megfelelő beavatkozások és • Fogazati anomáliák életmódváltás útján. • Szájüregi malignus folyamatok 2 A szekunder fogászati prevenció célja:

• Fogászati betegségek korai felismerése • Korai tömés és gingivis terápia • Ortodonciai kezelések • Praecancerozus laesiók korai diagnosztizálása és ellátása A tercier fogászati prevenció célja: • A már kialakult betegségek ellátása és helyreállítása • Sebészeti • Protetikai beavatkozások útján A fogászati primer prevenció a két fogászati népbetegség : a fogszuvasodás és a fogágybetegség megelőzésére irányul. 1.3 Preventív szemlélet kialakítása a fogászati gyakorlatban A VHO szerint a fogászat az alapellátás közé tartozik. A fogászati prevenció tehát az alapellátásban dolgozó fogorvosok feladata. Eszközei az egészségvédelem és az egészségnevelés. Az egészségügyi felvilágosító és nevelő munka Markusovszky Lajos nevéhez fűződik. (1893 Az orvos, mint nevelő) A fogorvosnak azon túl, hogy ismernie kell a megelőzés gyakorlati lehetőségeit, és a megvalósítás módjait,

jártasnak kell lenni a pedagógiai módszertanban, a pszichológiában és a szociológiában 2. Caries 2.1 A caries fogalma és jelentősége A mai szemlélet szerint a caries keletkezését különböző demineralizációs és remineralizációs folyamatok határozzák meg. Kezdetben (kezdődő = incipiens) reverzibilis lehet. A fogszuvasodást előidéző ártalmak (cariogén noxák) ismétlődő behatása, és az időfaktor függvénye a folyamat mélybe hatolását eredményezheti és így a kemény fogszövetek irreverzibilis destrukcióját okozhatja. A caries nem modern betegség. A civilizált társadalmakban csaknem minden egyénnek van szuvas foga 30-35 éves korig a fogak elvesztését a caries és következményes betegségei okozzák. Az első carieses laesiók, már a tejfogazatban megjelennek (gyakran a 2. év végén) A hetedik életévig a caries szaporulat évente 1 fog. Hatéves kor után a maradó molárisok is hamar szuvasak lesznek 13 és 20 éves kor között

egy egyénnek gyakran 10 szuvas, vagy tömött foga van. 2.2 A caries epidemiológiája 3 Epidemiológia: Az orvostudománynak az az ága, mely a járványok, illetve a tömegesen előforduló krónikus, nem fertőző betegségek (mint a caries) előfordulását vizsgálja a nem, kor, foglalkozás, szociális helyzet, táplálkozási viszonyok szempontjából. Az 1970-es években jelentek meg először közlemények arról, hogy az úgynevezett „ iparilag fejlett, nyugati országokban” csökkent a caries előfordulása a gyerekek és a fiatal felnőttek körében. Ezt elsősorban a kollektív fluorid – prevenció eredményének tekintették. Ott is csökkent a fogszuvasodások száma, ahol elterjedtek a fluorid tartalmú fogpaszták, javult a fogászati ellátás, a szájhigiéné és megváltoztak a táplálkozási szokások. 2.3 A beteg vizsgálata A caries klinikai diagnózisa, cariesindexek A beteg vizsgálatakor sohasem csak a panaszolt fogat kell vizsgálni, hanem a

teljes fogazatot, valamint az egész szervezetet sem szabad figyelmen kívül hagyni. A beteg vizsgálata a következő sorrendben történik. Anamnézis felvétel: a. Általános b. Fogászati Betegvizsgálat: a. Megtekintés (inspectio) - a fej-nyak régió megtekintése - a száj és teljes fogazat megtekintése - a caries diagnózisa b. Tapintás ( palpatio) - szövetszaporulat, nyirokcsomók - beteg fogak vizsgálata c. Segédeszközök alkalmazása - röntgenvizsgálat - száloptikás átvilágítás Általános megtekintéskor feltűnhet a fej-nyaki régióban szabad szemmel is látható megnagyobbodás, tumor vagy nyirokcsomó duzzanat, melyet azután tapintással, rákérdezéssel lehet identifikálni (azonosítani). Szintén rátekintéssel vehető észre a bőr sápadtsága, vagy épp piros, szederjes színe, esetleg az ajkak cianotikus volta. Tájékozódhatunk a beteg arckoponyájának formájáról, az izmok fejlettségéről, hogy milyen típusú rágó

(temporális vagy masatter) és ebből következtetéseket lehet levonni a fogazatra. Fogászati vizsgálathoz a továbbiakban alapvető fogászati műszerek (tükör, szonda, csipesz) szükségesek. 4 Általános fogászati vizsgálatkor tájékozódunk:  A fogazat általános állapotáról ( foghiányok, cariesek száma, jellege)  A szájhigiénéről (látható lepedék a szájban, fogkő mennyisége)  Esetleges ínygyulladásról, a paradontium (fogágy) állapotáról  Az occlusiós viszonyokról. Zavarja a vizsgálatot a nagymennyiségű lepedék, ill. fogkő, melyet el kell távolítani, ill a gyulladásban lévő így vérzése is Ez esetben később a kezelés során gondot kell fordítani a megfelelő felvilágosításra és motiválásra. A fejlett fogászati kultúrával rendelkező országokban a fogászati vizsgálatot szájhigiénés kezelés előzi meg. Akut panaszok esetén értelemszerűen a kezeléssel kell kezdeni. A caries tünetei és

diagnosztikája A caries diagnózisa az esetek többségében megtekintéssel is felállítható akkor, ha a caries már üregképződéssel jár. a. Caries incipiens: Kezdetben elszíneződés jelzi. Lehet fehér folt (macula cretosa vagy white spot) mely a fogak aproximális oldalán kezdődhet és az occlusalis felszínen fehér vagy sötét színben tűnhet át. A vestibuláris vagy orális felszíneken, az íny szélétől 0,1 – 1 mm távolságra pontszerűen kezdödik, majd félhold alakban terjed, és porózus felszínű elváltozás formájában manifesztálódhat. 5 b. Caries superficialis és media Üregképződéssel jár ezért megtekintéssel észrevehető. A szonda hegye megakad benne c. Caries profunda Kiterjedt üregképződéssel jár, minden felszínen jól észrevehető. A pulpa közelsége miatt óvatosan kell bánni a szondával. A caries gyors lefolyású, kiterjedt destrukcióval járó formája főleg gyermekkorban gyakori. d. Gyökércaries

Rátekintéssel és szondával felismerhető. Üregképződéssel jár, vagy üregképződés nélkül elszíneződéssel A caries felismerésére röntgenvizsgálat a következő esetekben indikált:  Ha a caries jelenléte szabad szemmel nem állapítható meg  Megelőzési céllal, az approximális cariesek felismerésére  Preventív programok alkalmazásakor, hogy a kezdeti caries remineralizációja megtörtént-e A caries előfordulásának kvantitatív mérése (cariesindexek) A caries előfordulása akkor tanulmányozható, ha megfelelő mérőszám áll a rendelkezésre. Ez a szám megmutatja a betegség előfordulását a vizsgált populációs mintában. A cariesben megbetegedett fogak regisztrálására a DMF-mérőszám alkalmazása terjedt el nemzetközi viszonylatban. Cariesben megbetegedettnek tekintjük a - szuvas D = decayed 6 - tömött F = filled - hiányzó M = missing fogakat. Egyénre vonatkoztatva ezek összegét DMF számnak

nevezzük. A DMF index: Csoportok vizsgálatakor használják. A DMF számok összegét elosztják a vizsgált egyének számával DMF – T index = Ha a megbetegedett fogak számát veszik figyelembe ( T = tooth) DMF - S index = Ha fogfelszínek szerint értékelnek. (S = surface) Tejfogazatnál df és def indexeket használnak, ahol az „e” az extrakcióra indikált fogakat jelzi. Itt is használatos a df-t ill. def-t index valamint a df-s ill def-s index Cariesprevalencia: ( vagy cariesfrekvencia = gyakoriság) amellyel kifejezhető az adott népességcsoportban a carieses személyek arányszáma. Cariesintenzitás: Fogazat megbetegedésének súlyosságát jelzi. Cariesszaporulat: (caries increment) új carieslaesiók számát jelzi. 2.4 A caries etiológiája és patogenezise Mai tudásunk szerint a caries multikauzális etiológiájú folyamat. Multikauzális = több fontos tényező együttes jelenléte a. Primer tényezők - mikroorganizmusok - táplálkozási +

időtényező - a fogak strukturális sajátosságai b. Secunder tényezők (szervezeti és környezeti tényezők) 1. A dentális plakk jelentősége a caries etológiában A foglepedék (dentális plakk) Dentális plakk: A fogak illetve a fix és kivehető fogpótlások felületén megtapadó baktériumréteg, mely csak erős mechanikus dörzsöléssel távolítható el. Elhelyezkedés szerint megkülönböztetünk: - supragingivális - subgingivális plakkot. A dentális plakk okozza a cariest és a parodontopathiát. A caries kialakulásában a supragingivális, a parodonthopatiák kialakulásában mindkettő, de inkább a subgingivális plakk játszik szerepet. Előfordulási helyek: - approximális felszínek - sima felületek - fissurákban Az 1920-as években szuvas fogakból két mikroorganizmus-fajtát izoláltak, és tettek felelőssé a caries keletkezéséért. Ezek: - Lactobacillus acidophilus - Streptococcus mutans 7 Mai tudásunk szerint, a laktobacillusok nem

mint savtermelők hanem mint savtoleráns baktériumok jönnek szóba, ami annyit jelent, hogy főleg alacsony ph-n szaporodnak, tejsavat képeznek, és ezzel hozzájárulnak a zománc demineralizálódásához. A streptococcus mutans előfordulása endémiás (betegség tömeges előfordulása), és nincs civilizációs állapothoz kötve. Újszülöttekben nem mutatható ki, de 2-4 éves korban a gyerek 80%-ának szájüregében már előfordul. A szájüregben előforduló másik három Streptococcus-féleség: -Streptococcus sanguis -Streptococcus salivarius -Streptococcus mitis A Streptococcus sanguis és salivarius tapadóképessége nagy. A száj kemény és lágy képleteihez tapad A zománc felszíne és a dentális plakk között állandó jelleggel biokémiai folyamatok zajlanak. Az egyensúly a szénhidrátok fogyasztásakor megbomlik. A plakk ph-ja a kritikus érték (5,2-5,7) alá esik Ezzel demineralizációs folyamatok indulnak el Ha viszont kedvező körülmények

állnak fenn, a zománclaesiók, remineralizálódhatnak. 8 2. A táplálkozás és a fogazat betegségei közötti összefüggések A táplálékfelvétel módja, mennyisége, gyakorisága, a szájban való tartózkodásának ideje hatást gyakorol a fogra és az ínyre. A táplálék lokális hatása függ a táplálék fizikai konzisztenciájától, kémiai összetételétől. A rostdús, erős rágást igénylő tápanyagok fizikailag tisztító hatást fejtenek ki a fogazatra és az ínyre. Megakadályozzák a dentális plakk akkumulációját (lerakódását). Ez azonban nem helyettesíti a fogmosást A táplálék a nyállal keveredve kémiai folyamatokat indít be Lebomlás során a plakkbaktériumoktól függően: - toxinok termelődnek, melyek az ínygyulladás kiváltói, vagy - savak termelődnek, melyek a szuvasodást idézik elő. Táplálkozás és fogszuvasodás A tápanyagok hatásukat a fogazatra kétféle módon fejthetik ki. - praeresorptív ( helyileg a

fogakon, felszívódás előtt) és - postresorptív módon ( szisztémás úton, felszívódás után) A szisztémás úton ható tényezők hatása, a fogak áttörése előtt érvényesül. (pl vitaminok, különböző nyomelemek) A vitaminhiány esetében ameloblast-degeneráció léphet fel. (ameloblast sejtek = zománcképző sejtek, a zománcállomány kialakítása után elpusztulnak.) C vitaminhiány esetében odontoblast-degeneráció léphet fel. (odontoblast sejtek = dentin termelő sejtek) D vitaminhiány esetében rachitises hypoplasiák keletkezhetnek a fogakon. A caris keletkezésében a tápanyagok közül a szénhidrátoknak, ezen belül a „cukroknak” tulajdonítanak döntő szerepet. A száj mikroflórájának hatására, a cukrok lebontása közben sav képződik. Minél gyakrabban viszünk cukrot a szájba, (lebontássavpH csökkenés) annál gyakrabban érik demineralizációs hatások a fogakat. Anticariogén hatású tápanyagok között meg kell

említeni a zsírokat, melyek a fogakat bevonva védőhatást fejtenek ki. A csokoládé pl. kevésbé cariogénnek bizonyult a savanyú cukorral szemben Étkezés végén elfogyasztott mogyoró vagy sajt meggátolja az édességek által okozott pH esést a dentális plakkban. 3. Szervezeti és egyéb befolyásoló tényezők szerepe a caries kialakulásában a.) Szervezeti tényezők Helyi szervezeti tényezők - a fogak strukturális sajátosságai A fogazat és a fogak morfológiai változásai lehetnek: - makroszkópos - mikroszkópos változások Makroszkópos változások: • Számbeli tendellenességek (retenciós helyek kedveznek a caries kialakulásának) • Alaki sajátosságok ( fissura formák, mély barázdák) 9 Mikroszkópos változások: • Zománcdefektusok ( hypomineralizált laesiokban fokozott caries hajlam) • Nyomelemek beépülése ( fluor, stroncium, vanádium és molibdén ellenállóbbá, -szelén, aluminium, réz fogékonyabbá teszi a fogakat

a cariessel szemben. Vanádium ( bor, gyümölcslevek, olajos magvak, gabonafélék) Fluor ( ivóvíz, ásványvíz, tea, halak csontja – szardínía) Molibdén ( tej, hús, hüvelyesek, gabonafélék) Szelén ( tengeri állatok húsa, vese, máj, teljes kiőrlésű gabona) Réz ( hüvelyesek, gabonafélék, máj) b.) Általános szervezeti tényezők Genetikai tényezők A caries nem örökölhető betegség, de vannak hajlamosító tényezők, amik viszont örökölhetőek. Pl alkat, fajtabeli sajátosságok, családi tényezők Alkat - Dolicocephal koponyájú ( hosszúkás) egyének állcsontjai keskenyebbek, fogaik torlódottabbak ezért szuvasodásra hajlamosabbak. - Brachycephal koponyájú ( szélesebb) egyéneknek kevésbé torlódottak a fogai, fejlett masseter izomzattal rendelkező jó rágók. – kevésbé hajlamosak a fogszuvasodásra Fajtabeli sajátosságok Általános ellenállóképesség Fogak mérete Táplálkozási szokások Családi tényezők Családon

belüli táplálkozási szokások miatt a cariesre való hajlam is hasonló. Életkor Cariesincidencia ( új laesiók száma/év) az élet folyamán 3 csócsot mutat: - 4-8 é kor között - 11-19 é kor között - 55-65 é kor között (gyökércaries) Terhesség és a caries közötti összefüggés Nem egyértelműen mutatható ki összefüggés. A terhesség leginkább az íny állapotára van hatással Új cariesek, csak bizonyos hajlamosító tényezők hatására jönnek létre. Megváltozott táplálkozási szokások, nyálösszetétel Inkább a terhességi gingivitis és a caries közötti összefüggés a lényegesebb. 10 Diabetes mellitus és a caries közötti összefüggés A diabetes kialakulása után közvetlenül nagyobb lehet a caries intenzitás, amely az anyagcsere instabilitással magyarázható, de az inzulinnal kezelt, cukormentes diétára beállított egyéneknek már csökken a cariesintenzitása. Nyál és a caries Cariest gátló tényező, hogy

a nyálnak hígító hatása van (jelentős a lepedék és a savak hígításában.) Közismert, hogy a nyálmirigyek kiirtásakor, a cariesintenzitás fokozódik. Organikus iontartalma miatt szerepet játszik a zománc remineralizációs folyamataiban. A nyálnak ezen kívül baktericid hatása is van. Egyéb befolyásoló tényezők A földrajzi, gazdasági és szociális tényezők szerepe elsősorban a táplálkozási szokásokban gyökerezik. A primitív népek közt tapasztalható csekély cariesfrekvencia és intenzitás az urbanizáció és civilizáció fokának emelkedésével együtt növekedik. Ha a nagyobb jövedelemhez magasabb fokú iskolázottság társul, a cariesintenzitás csökken. Az iskolázottabb, műveltebb szülők kevesebb édességet adnak gyermekeiknek és a szájhigiéniát is jobban ellenőrzik. A fogorvosok gyermekeinek fogazata, jobb, mint más értelmiségi szülők gyermekeié. A caries mint foglalkozási ártalom, a cukoriparban dolgozóknál fejti ki

leginkább hatását. Cariesintenzitás emelkedést észleltek a higanyártalomnak kitett egyéneken is, melynek oka a nyálmirigyek gyulladása következtében fellépő csökkent saliváció. (nyálképződés) 3. A caries megelőzésének lehetőségei és módszerei A caries primer prevenciójának három alappillére: 1. Fluoridok általános és helyi alkalmazása a zománc ellenálló képességének fokozására 2. A táplálkozás befolyásolása, szénhidrátfogyasztás csökkentése, cukorpótló anyagok alkalmazása 3. Szájhigiénés módszerek Dentális plakk eltávolítása 3. 1 A fluoridok szerepe a fogszuvasodás megelőzésében Fluoridok hatásmechanizmusa 1. A zománc hydroxilapatitjára való hatás - savoldékonyság csökkentése - kristályszerkezet erősítése - demineralizált területek remineralizációja 2. Plakkbaktériumokra való hatás - enzimgátlás - cariogénflóra elnyomása 11 3. A zománcfelszínre való hatás - férjék és baktériumok

adszorpciójának (a gáznak a szilárd anyag felületén való folyadékká válása) gátlása és - felszíni energia csökkentése A cariesprotektív hatásokat két csoportra oszthatjuk - a fogak keményállományát közvetlenül befolyásoló és - a fogak környezetét befolyásoló tényezők. Szisztémás (általános) fluorid prevenció Célja: a fogak praeruptív mineralizációját elősegítse, illetve a már áttört fogakra való kedvező lokális hatás kifejtése. A szisztémás adagolásmód lehetőségei: - ivóvíz - háztartási só - tej fluordúsítása - fluortabletták adagolása Mindegyik szisztémás fluoradagolási módszernél ismerni kell a település ivóvízének fluoridtartalmát. Az ivóvíz fluordúdítása Először Amerikában és Kanadában kezdeményezték. Majd ezt követően Európában ( először Hollandiában 1953-ban) A cariereduktív hatás az ivóvíz fluorid dúsítását követő 5 év múlva mérhető. A fluor tejfogakra kifejtett

hatása kisebb, rövid élettartamuk miatt. Az ivóvíz fluorizálásánál figyelembe kell venni: - klimatikus viszonyokat (főleg hőség esetén, nagyobb a vízfogyasztás és a fluoridbevitel megsokszorozódhat) - A lakosság kis része iszik csak vezetékes vizet (pl. hazánkban is) Ezért más alternatívát is kell választani (tej, só fluorizálása vagy tbl.) Só fluoridálása 1950-ben Svájcban alkalmazták először. Legalább olyan hatékony mint a víz fluoridálása A sóval bevihető F mennyisége kevésbé ingadozik mint az ivóvízé, különösen gyerekkorban. Vizsgálat igazolta, hogy kg-onként 250 – 350 mg F-t tartalmazó só tartós fogyasztása után ugyanolyan a vizelet F szintje, mint a literenként 1 mg F tartalmú víz fogyasztása esetén. Az ivóvíz fluorizálással szemben szabad választást biztosít az egyénnek. A tej fluordúsítása Szintén Svájcban kezdték el. A tejhez adott F nem változtatja meg a tej ízét, de kissé lassabban

szívódik fel belőle a F mint a vízből. 12 A tej fluordúsítása ún. „ alternatív módszer” a WHO is ajánlja Előnye, hogy nem sérti az emberi szabadságjogokat, fogyasztása szabad választás kérdése. A leginkább fontos célcsoportok fogyasztják ( gyerekek, terhesek) Fluorid tabletták Akkor jöhet szóba, ha más kollektív caries megelőző módszer kivitelezése nem lehetséges. A fluorid tabletták cariespreventív hatása függ az o Adagolás kezdetétől o Alkalmazás gyakoriságától o Szálhigiénétől A praenatális (terhesség alatt elkezdett) fluorid tabletta – adás eredményei nem egységesek. A postnatalis alkalmazás a fogak áttörése előtt (praeruptív) a születéstől, de legalább kétéves kortól adva hatásos. Ekkor a tejfogazatban 50-80%-os cariesredukciót hozhat létre. A maradó fogazatra kifejtett védőhatás akkor volt a legnagyobb (39-80%-os) amikor a születéstől legalább 7 éves korig adták. Magyarországon

1970-ben indult meg a Dentocar adagolása a bölcsődékben és az óvodákban. Lokális (helyi) fluorid-prevenció Lényege: a fluorid tartalmú fogpaszták elterjedt használata. Norvégiában 1971- ben vezették be, és első jótékony jeleit már 1972-ben észlelték. A Magyarországon kapható fogkrémek több mint 90%-a fluorid tartalmú. A lokális cariesprevenció módszerei: a) Egyénileg vagy csoportosan alkalmazható módszerek, mint - fogkrém - F tartalmú öblítések - zselék b) Orvosi kezeléshez kötött professzionális módszerek, mint - fluorid tartalmú ecsetelések és lakkok - fluoridtartalmú zselék, esetleg lenyomatkanálban - iontoforézis útján történő alkalmazás Egyénileg vagy csoportosan alkalmazható módszerek (részletesen) Fogkrém: lényege, hogy a magas koncentrációban alkalmazott fluoridok hatására a zománc felszínén kis kalcium-fluorid (CaF2) tartalmú részecskék tapadnak meg, és belőlük 24 órán keresztül F ionok

szabadulnak fel, melyek segítenek a helyes pH érték fenntartásában. Fluoridos öblítések: 0,2%-os NaF oldattal való öblögetés ( 10ml 3-5 percig szájban tartava) , jó eredményeket hozhat. Ma már inkább csak fejlődő országokban alkalmazzák, ahol a szisztémás fluorid prevenció nem megoldható 13 Forgalomban vannak viszont fluorid tartalmú szájöblögetők, melyek cariespreventív hatásúak és a fognyaki érzékenységre is jól alkalmazhatók. Fluorid tartalmú zselék: Magas fluoridtartalmúak, ezért mindennapi használatra nem javasoltak. Inkább heti 1x-i fogkefével való bedörzsölés ajánlott. Orvosi kezeléshez kötött professzionális módszerek (részletesen) Fluorid tartalmú ecsetelések: Régebben NaF 2%-os oldattal ecseteltek, majd az ónfluoridot (SnF2) ajánlották. Ma Elmex fluid ecsetelés az elfogadott. Fluorid tartalmú lakkok: A fogakat izolálják, majd fluorid tartalmú lakkal vonják be. Ez egy tartós réteget képez, melyfől F

ionok szabadulnak fel, amik a Zománcrétegbe épülhetnek. Alkalmazása: gyári utasítás szerint Fluorid tartalmú zselék: Lenyomatkanálba helyezett zselét tesznek a fogakra. (Savanyított foszfát fluorid APF) Magas Fluorid tartalma miatt szigorú feltételekhez kötött. Iontophorézis útján történő alkalmazás: Elővigyázatossági intézkedések betartásával lenyomatkanálba helyezik a fluoridzselét. A lenyomatkanál és az iontophorézis készülék összekapcsolt (1,5-5 mA) Az iontophorézis egy olyan fájdalommentes eljárás, amelynek során fluorid-ionokat juttatunk a fogzománcba; ezzel erősítjük meg a fog anyagát. A kezelés főleg kismamáknak javasolt, ill fogszabályozó viselése után Ez egy abszolút veszélytelen, és fájdalommentes kezelés, mely 3x2 percet vesz igénybe Az iontophorézis során viszont közvetlenül a fogakba jut a fluorid, mellékhatások és veszteség nélkül, hatékonyan javítva a fogak ellenállását. A fogorvos egy

gépezettel, - amely alig több árammal működik, mint ami akkor éri a szervezetünket, ha egy kifogyott elemet nyalogatunk, - egyenként kezeli a fogakat, egy gélszerű folyadékot "párologtatva" a fogainkba, így juttatja célba az ásványi anyagokat. A kezelés nem fájdalmas, a páciens csak kisebb, villámló szúró érzést érez fogain, ami megint csak gyermekbarát szempont - nincs fúrás, se zsibbadás. A fogszabályzás befejeztével meggyengült fogak "feljavítására" is alkalmas az eljárás, ahogyan a túl érzékeny fogak kezelésére is, ha az érzékenység a fog tövénél, azaz nyakánál jelentkezik. Gyökérkezelésnél is alkalmazzák, ha a fog gyökere elérhetetlen a hagyományos módon, de ekkor kálciumhidroxidot, a fogtömés anyagát használják. (Fuchs Péter) Fogászati iontoforézis készülék Indikációs terület: 14 A fogszuvasodás megelőzésére 6 éves kor felett (gyermekek, serdülők és felnőttek esetében)

2x2 perces kezelés 3,5-es skálabeosztáson, 7 napos szünettel, évente 2 alkalommal. 6-10 éves korú gyermekek esetében az alacsonyabb (0.16 %-os NaF) koncentrációjú gél alkalmazható Felnőtteknél, fogínysorvadás következtében szabaddá vált fognyaki felszínek érzékenységének megszüntetésére, napi egyszeri, 3-4 napon át megismételt kezelés, félévenként ismételve; valamint erősen érzékeny rágófelületek, szabaddá vált dentin kezelésére. http://fogorvos.origohu/20081119-az-iontophorezises-kezelesekkel-megovhatja-a-fogaithtml Toxicitás 5 mg-nál több F (testsúly/kg) bevitele súlyos toxikus tüneteket okozhat. A fluoridok rákkeltő hatása, ill. mint mongolizmust előidéző tényező, nem bizonyított Sőt számos szervezetre kedvező hatását igazolták a kutatók. Paracelsus szerint: A szervezetbe bevitt minden anyag mérgező lehet, csupán a megfelelő dózis különíti el az orvosságot a méregtől. A cariesprotektív dózisban bevitt

fluornak semmiféle általános toxikus hatása nincs. Egyetlen mellékhatás ami felléphet a fluorosis dentinum, azaz fehéres-opálos, majd sárgás-barnás foltok keletkezése a fogzománcon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai fluoridprevencióval kapcslatban (1994)  Minden caries programot monitorozni kell  Ivóvíz fluorozás (gazdaságos, biztonságos, ajánlott) 0,5-1,0 mg F/liter  Só fluorozása (alternatív módszer) 200mg F/kg  Tej fluordúsítása  Fluoridszupplementumok alkalmazása nagyfokú cariesprevalencia esetén  Egyszerre egy időben egy szisztémás módszer alkalmazható  Fluoridos fogkrémek terjesztése  Fogpaszta tubusokon feltüntetni, hogy 6 év alatti gyerek csak borsónyi mennyiséget és felügyelet mellett használjon.  1500 ppm F-nál többet tartalmazó aromás fogkrém 6 é. alul nem ajánlott (PPM. Jelentés: part per million Nyelv: angol Fordítás: 1 milliomod) 15  Fluoridos

szájöblítést 6 é. alatt NE!  Fluoridok gyökércariesre kifejtett hatását tovább kell vizsgálni.  Bevitt tápanyagok tartalmát ellenőrizni kell (gyerekeknél!)  Dentális fluorosist időnként monitorozni kell!  Caries megelőzése a táplálkozá befolyásolása útján. 3. 2 A caries megelőzés a táplálkozás befolyásolása útján A táplálkozás lokális és szisztémás hatása a fogazatra A tápanyagok pozitív vagy negatív hatásukat kétféle módon fejtik ki. - praeresorptív hatás (lokálisan a szájüregben felszívódás előtt) - postresorptív hatás (szisztémásan, a felszívódás után) A carieskialakulás szempontjából a szénhidrátok szerepe meghatározó. További tényezők: • Szénhidrátok mennyisége • Szénhidrátok konzisztenciája • Szénhidrátfogyasztás gyakorisága A táplálkozás szisztémás hatása a fogak áttörése előtt érvényesül. • Vitaminok A, B12, C, D • Ásványi anyagok

Kalcium, Foszfor, Magnézium nem kielégítő bevitele! A vitamin (retinol) hiánya ameloblast degeneráció C vitamin(aszkorbinsav) hiánya odontoblast degeneráció D vitamin (kalciferol) hiánya rachitis alakulhat ki Plakk Ph mérések és az ételek cariogenitása Az egyik legelfogadottabb módszer az élelmiszerek cariogenitásának mérésére a pH mérés. Általában 5,2-5,7 pH érték tekinthető kritikusnak. Ez alatti pH érték, a termelt sav következtében deminarizálja a fogazatot 16 Cukorpótló anyagok Legismertebb a xilit és a szorbit. Szorbit: a berkenye bogyójában található. Xilit: A sárgaszilvában fordul elő természetes körülmények között. Elfogyasztásuk után 30 percen belül a száj pH értéke nem változik. A xilittel és szorbittal dúsított élelmiszerek a caries szaporulatot csökkentik. Bánóczy és mts-i kísérlete: Intézeti gyerekeknek szaharóz ill. xilittartalmú édességeket adtak A xilitet kapó csoportban a

kontrollcsoporthoz képest 45% os volt a cariesredukció. Rágógumi szerepe a cariesprevencióban A vizsgálat lényege: A rágógumi rágása közben kiváltott nyálszekréció vizsgálata. 1. Cukortartalmú rágógumik a caries kialakulását növelik 2. Cukormentes rágógumi, cariesreduktív hatású A zománc laesiok remineralizációját is elősegíti Magatartás (viselkedés) szerepe a táplálkozás és a caries kapcsolatában • Táplálékfelvétel: 3 fő étkezés és 1-2 főétkezés közötti alkalom • Cukorfogyasztás ne legyen több a táplálékfelvétel 10%-ánál, és növelni kell a rosttartalmú ételek fogyasztását • Erősen tapadó, ragadós ételeket kerülni kell, mivel ezek hosszabb ideig tartózkodnak a szájban • Ajánlatos a cukorpótló anyagok alkalmazása 3.3 Szájhigiéné szerepe a caries megelőzésében A modern cariesprevenció 3 alappillére: o Fluoridok o Helyes táplálkozás o Szájhigiéné A három tényező együttes

alkalmazásával valósul meg a primer prevenció Dentális plakk klinikai vizsgálata A fénylő, plakkmentes felszín másképp töri meg a fényt, mint a lepedékkel borított felszín. A lepedék bársonyosan puha és matt felrakódás. Ezt el kell tudni különíteni az: 17  Ételmaradéktól (mely öblítéssel eltávolítható, interdentálisan és a fissurákban található, kevés mikroorganizmust tartalmaz)  Materia albától (mely csak vízsugárral távolítható el, laza, fehéres sárga lepedék. Mikroorganizmusok, hámsejtek és vérsejtek keveréke)  Szerzett pelliculától (nyálproteinek révén képződő vékony filmréteg. Homogén, baktériummentes Jellegzetessége, hogy plakkfestéssel halványan megfestődik. Lepedék képződik: - minden nem öntisztuló felületen - illetve, olyan felszíneken, amit a beteg nem tart tisztán - szabálytalan, torlódott fogakon (rizikófaktor!!) - helytelen fogászati beavatkozás következtében

(túlérő tömések, rosszul záródó koronaszélek) - ortodonciai készülékek, sínek okán - nyálszekréció csökkenés következtében - dohányzás miatt Plakk kimutatása, megfestése Célja: - láthatóvá tenni a lepedéket - szájhigiénés indexek felvételének elősegítése Plakkfestő anyagok: Általában ételfestékek. Nem toxikus anyagok Kiszerelésük: - tabletta - oldat - ecsetelő Plakkfestékek felosztása (leggyakrabban használtak!) • Erythrosin: 10-30 mg-os tbl. a plakkot vörösre festi Jódtartalmú!!! ezért jódérzékenységre rákérdezni Ilyen tbl. pl Diaplac, Distraplaque, Paroplak, Curaprox Curasept • Fuxin: Vízben rosszul oldódik ezért 1-2 %-os alkoholos oldatát használják. Vörösre festi a plakkot • Neutrálvörös: 1 %-os vizes oldata használatos, szintén vörösre fest. • Na-fluoreszcein: ecsetelő, de láthatatlan. Láthatóvá tételéhez wolfrám-fény szükséges (Plac-Lite) 18 Ismert még néhány

plakkfestő, de ezek erősen elszínezik a fogakat és a lágyrészeket, ezért nem használják őket. Pl malachitzöld, metilénkék, tartrazin (sárga), Bismarc barna Plakkfestés menete:  megfelelő plakkfestő kiválasztása  ételmaradék, materia alba eltávolítása  ajak bevazelinezése (így kevésbé festődik meg)  plakkfestő felvitete  értékelés: mennyiség, kiterjedés  depurálás Szájhigiénés indexek Plakkfestés nélküli indexek 1. Oral Hygiene Index – simplified (OHI – S) Értéke két indexből adódik - Debris (lepedék) DI - Calculus (fogkő) CI A lepedék és fogkőfelrakódás mértékét mindössze 6 felszínen kell meghatározni. 16 26 Buccalis felszínén (ha ezek hiányoznak 17 27 Bucc. felszín) 36 46 Linguális ( „ „ 37 47 Ling. felszín) továbbá: 11 Labiális felszín és 31 Linguális felszín (vagy: 21 lab. 41 ling felszín) A szondát a fog tengelyével párhuzamosan végighúzva a

következő súlyossági fokok lehetnek. Oral Debris Index (DI – S) 0 = nincs lepedék 1 = max. a fog gingivális harmadában van lepedék 2 = lepedék a fogfelszín több mint ⅓, de kevesebb mint ⅔ -ában 3 = lepedék a fog több mint ⅔ -ában Calculus Index (CI – S) 0 = nincs fogkő 1 = max. gingivális harmadban van fogkő 19 2 = a fog felszínének ⅔ -át supragingivális fogkő fedi, VAGY! : elszórtan sötétebb színű fogkövek találhatók. 3 = a fogfelszín ⅔ -át supragingivális fogkő fedi VAGY! : összefüggő, subgingivális fogkőréteg található Mindkét indexnél számtani közepet veszünk, majd a két indexértéket összeadjuk. 2. Silness – Löe féle plakkindex (Pl I) Az index annak a plakknak a vastagságát értékeli, amely a gingivális harmadban az ínnyel kontaktusban áll. A vizsgálatban sextansonként 1 - 1 fog szerepel, 4 – 4 gingivális felszínével. Értékelés: 0 = nincs plakk 1 = gingivális harmadban filmszerű

lepedék, mely szondával kimutatható 2 = gingivális harmadban, sulcusban szabad szemmel látható plakk 3 = szabad szemmel jól látható vastag plakk lepi a fognyakakat és a sulcust Az index értékeiből a gingivitis súlyosságára lehet következtetni. Plakkfestés utáni indexek 1. Quigley – Hein féle plakkindex Plakk kiterjedést vizsgál. (Minden fog részt vesz a vizsgálatban) Értékelés: 0 = nincs plakk 1 = szétszórt kis plakkfoltocskák a fognyakon 2 = vékony szalagszerűen elhelyezkedő plakk a fognyaki területen 3 = szélesebb összefüggő plakkréteg, ami nem éri el a fogfelszín ⅓ -át 4 = összefüggő plakkréteg a második koronaharmadban 5 = összefüggő plakkréteg a harmadik koronaharmadban Indexérték: Matematikai átlagszámítással. 2. Cohen féle plakkindex 20 A Quigley – Hein féle plakkindex továbbfejlesztett változata. Értékelésnél jobban figyelembe veszi a plakk képződés kronológiai viszonyait. (Minden fogat

értékel) Értékelés: 0 = nincs plakk 1 = vékony plakk fedi a MA (mesioapproximális) vagy a DA (disztoapproximális) felszínt 2 = keskeny plakk fedi a MA és DA felszínt 3 = a kétoldali plakk már összefügg, de még nem éri el a fogfelszín ⅓-át 4 = plakk fedi a több mint ⅓-ot, de nem éri el a ⅔-ot 5 = plakk fedi a több mint ⅔-ot Cohen féle plakkindex érték: Matematikai átlagszámítással. Hazánkban is az lenne a jövő, hogy nagyobb konzerváló ill. protetikai munkába csak akkor kezd a fogorvos, ha a szájhigiénés index értékei tartósan alacsonynak mutatkoznak. 3.4 Caries megelőzésének egyéb lehetőségei Barázdazárók alkalmazása A barázdazárás fogalma: Moláris és praemoláris fogak gödröcskéinek és a frontfogak foramen coecumainak lezárása megfelelő anyaggal. Az eljárás célja: Cariogén tényezők ill. hatások távoltartása Gyerekeknél röviddel a fogak áttörése után hatásos eljárás A műveletet

dentalhigiénikusok is elvégezhetik. Az eljárás évekig fennmaradó, nem magas költséggel járó, hatásos preventív módszer. A fissuracariesek megelőzésének szükségességét igazolja: • 5-7 éveseknél (fejlett országokban) a sima felszíni cariesek száma erősen lecsökkent a fluoridprevenció következtében • Az összes caries 90 %-a fissuracaries • A barázdazárók morfológiai viszonyai elősegítik a plakképződést. ( nem öntisztulóak) • Az áttörő fogak zománca a fissuráknál még relatíve „érintetlen” és szegényes fluoridtartalmú. • A fluoridok alkalmazása csak a simafelszíni caries előfordulását csökkenti, a barázdáét nem, ill. kevésbé! Barázdazáró anyagokkal szemben támasztott követelmények • Nem lehet toxikus • Hígan folyó legyen 21 • Szoros kötést biztosítson a zománccal • Hő és mechanikai tulajdonságai hasonlítsanak a zománcéhoz. • Könnyen applikálható legyen •

Gyorsan és zsugorodás nélkül kötő legyen Barázdazárók anyagai I. Generáció: UV- fényre polimerizálódtak II. Generáció: Kémiailag kötődtek III. Generáció: Fényrekötődő kompozitok (Murray (1996-ban) megemlít egy IV. generációs anyagot, a fluort tartalmazó barázdazárókat!) Barázdazárás kivitelezése:  Fogtisztítás  Lemosás, szárítás ( fissúrák mélyét szondával)  Kofferdam felhelyezése (vagy egyéb izolálás, vattarolni, nyálszívó)  Kondicionálás (színezett savazógéllel 1 percig)  Mosás (min. 20 mp)  Savazás kontrollja ( mattfehér opálos felszín)  Barázdazáró felvitele és polimerizációja  Polírozás 22 Mikor van itt a barázdazárás ideje? Leginkább 6 éves korban kell figyelnünk, ugyan is ekkor bújik ki az első maradó nagyőrlő fog, majd ezt követi a többi rágófog megjelenése. Általános szabályként megjegyezhető, hogy a fog áttörését követő 6 hónapon

belül a fogak barázdáit mindenképpen kezelni kell. A fogak kezelése ózonnal való fertőtlenítést követően barázdazáró anyagokkal történik, amelyet a csücskök közötti mélyedésbe folyatnak bele. A kezelés teljesen fájdalommentes, gyors és rendkívül hatékony Hathavonta szükség van a fogak kontrollvizsgálatára. 4. A fogágybetegség (parodontopáthia) 4.1 A fogágybetegség fogalma és etiológiája (ok – okozat összefüggést tanulmányozó tudomány) Fogágynak, parodontiumnak nevezzük a fogakat rögzítő szövetek együttesét. A fogágy két nagy egységre tagolódik. • Gingivára • Rögzítő apparátusra A gingiva betegsége a gingivitis. Tartós fennálása estetén sem veszélyezteti a rágófunkciót vagy a fog elhorgonyzását A parodontitis (fogágy gyulladás) viszont már tapadásveszteséggel járó, rágófunkciót és elhorgonyzást veszélyeztető folyamat. 23 Megkülönböztetünk dentalis plakk okozta, és

háttérbetegség okozta fogágybetegséget. A fogágybetegségek 80-90%-a az első csoportba tartozik, kisebb részüket okozza háttérbetegség. (pl AIDS, diabetes mellitus, leukémia stb. A dentalis plakk okozta kórképek megfelelő szájhigiénével megelőzhetők, ill. gyógyíthatók Klinikailag több formát különít el az irodalom: o Gingivitis o Gingivitis ulcerosa o Felnőttkori (lassan progrediáló) parodontitis o Lokalizált és generalizált juvenilis parodontitis o Pubertáskori parodontitis Terhességi gingivitis 24 Parodontitis klinikai képe A gingiva a szájüregben normális, egészséges körülmények között is fertőzött környezetben helyezkedik el. Ha a dentális plakk felszaporodik és elér egy egyénileg változó küszöbértéket, az ínyszélben gyulladásos folyamat alakul ki, amely előbb utóbb tasak kialakulásához vezet. A tasakflóra már csak professzionális kezeléssel változtatható meg. A plakk ellenes kezelés lényege,

hogy a preventív beavatkozás során ne „sterillé” akarjuk tenni a környezetet, hanem a plakk mennyiségét és ökológiai egyensúlyát próbáljuk olyan küszöbérték alá vinni, mely már nem okoz gyulladást. A fogkő patológiai szerepe a fogágybetegségben elvitathatatlan. A calculus (fogkő) elmeszesedett dentális plakk, ami supra vagy subgingiválisan helyezkedhet el. A subgingivális fogkő erősebben tapad a gyökérhez, mivel a gyökérfelszín egyenetlen Subgingivális fogkő az ínyben, vagy parodontális tasakban képződik, és mindig plakk lerakódás előzi meg. 4.2 A fogágybetegség epidemiológiája ( járványtana) A 80-as évek epidemiológiai kutatása szerint élesen különválasztható a • Gingivitis • És az irreverzibilis, tapadásveszteséggel járó parodontitis fogalma Két különálló betegségformáról van szó, de etiológiai (ok-okozat összefüggés) gyökerei azonosak és összefüggenek. A fogágybetegség a carieshez

hasonlóan népbetegség, a magyar felnőtt lakosság közel 100%-a érintett. A tapadásveszteség nagyjából három különböző formában következhet be. 1) A betegek viszonylag kis hányadánál a parodontális csontpusztulás és tapadásveszteség az életkor viszonylag korai szakaszában kezdődik, nagy hevességgel. 2) Másokban a tapadásveszteség döntő hányada a 4. évtizedben következik be 3) A harmadik csoportban pedig valóban fokozatos, lassú tapadás veszteséggel állunk szemben. A betegség nem mindig aktív. Nem kezelt esetekben is a betegség spontán nyugvópontra kerülhet Inaktiválódik, és hosszú ideig inaktív maradhat. Ilyenkor egyensúly alakul ki az oki tényezők és a szervezet védekező mechanizmusai között Ezt azonban számos tényező befolyásolhatja és a betegség újra aktivizálódik. Ma még nincs olyan módszer, amellyel az akut folyamat előre megjósolható lenne. 25 4.3 A fogágybetegség patomechanizmusa A parodontitis oka:

A dentális plakk. A parodontális károsodás, a dentális plakk ellen kialakult, gyulladás következtében fellépő szövetpusztulás. A gyulladásos reakció hatására: • Pusztul az íny • Pusztul a gyökérhártya kollagén rostállománya • Az alveoláris csont anyagcseréjében reszorpciós (felszívódó) folyamatok lépnek túlsúlyba Eredmény: Parodontális csontveszteség A nagyon jó szájhigiénéjű egyén fogait is bizonyos mennyiségű és összetételű dentális plakk borítja. Ha a baktériumok száma emelkedik, akkor kimutatható ínygyulladás fejlődik ki. Ez bekövetkezhet csak egy fog körül (lokalizált) vagy egy egész fogcsoport, esetleg az egész fogazat körül is. (generalizált) A rohamos tapadásveszteség elsősorban az immunhiányos és csökkent rezisztenciával (ellenállóképességgel) járó juvenilis parodontitisben, illetve a felnőttkori rapidan progrediáló (gyorsan haladó) fordul elő. Addig nem lehetséges a parodontális

szövetek regenerációja, amíg a gyulladásos folyamatok fennálnak. 4.4 A fogágybetegségek diagnosztikája A parodontális diagnosztikában megkülönböztetünk: • Hagyományos klinikai diagnosztikus módszereket • És modern parodontális diagnosztikai módszereket. (laboratóriumi technikák a terápis szolgálatában állnak) Az epidermiológiai és klinikai vizsgálatok diagnosztikus módszerei: a szűrővizsgálatok. Parodontológiában használatos indexek I.Gingivális indexek: 26 a) Löe – Silness féle Gingivalis Index (GI) Az ínyszél: színe, konzisztenciája, vérzékenysége alapján értékeli az íny állapotát. Értékelés: 0 = ép íny (nincs színváltozás, ödéma, vérzékenység) 1 = enyhe gyulladás, kisfokú színváltozás, enyhe ödéma (vérzés nélkül!) 2 = enyhe gyulladás, hyperaemia (vérbőség), erythema ( gyulladásos bőrpirosság), ödéma, az ígyszél szondázáskor vérzik 3 = súlyos gyulladásos, sötétvörös

ínyszél, erős ödéma, spontán vérzés, ulcerátió b) Mühlemann – féle papilla bleeding index (PBI) Az ínypapilla ill. a sulcus szondázásra bekövetkező vérzését vizsgálja 4 fokozatot különít el. Az indexet ma már alig használják c) Ínyvérzési index (Ainamo – Bay) Minden vagy semmi elv alapján értékeli az ínyszélt. (Vérzik vagy nem?) Zavaró tényező, hogy az íny állapotán túl függ a szondázás technikájától, a kifejtett erőtől, a parodontális szonda milyenségétől. II. Parodontális indexek A parodontális kezelés szükségességét vizsgáló módszerek ( treatment needs) A. CPITN Index (Community Periodontal Index of Treatment Need) A CPITN index felvételéhez speciális, színnel jelölt parodontális tasakmérő szondát használnak. Az index felvétele történhet minden fognál, vagy csak a reprezentatív fogak körül. Értékelés: 0 = Teljesen ép parodontium az adott szextánsban. ( nincs tennivaló!) 1 = Az adott

szextánsban nincs tasak, sem plakkretenciós tényező, de szondázáskor vérzést észlelünk. Szükséges kezelés: szájhigiéné javítása 2 = Az adott szextánsban már van tasak, de nem mélyebb 3 mm-nél. Vannak plakkretenciós tényezők (fogkő, túlérő tömés) Szükséges kezelés: depurálás, polírozás, szájhigiéné javítása) 27 3 = Az adott szextánsban a max. tasakmélység nem haladja meg a 4 – 5 mm-tSzükséges kezelés: supra és subgingivális depurálás, plakkretenciók megszüntetése, szájhigiéné javítása 4 = Az adott szextánsban a max tasakmélység meghaladja az 5,5 mm-t. Kezelés: Komplex parodontológiai kezelés SZEXTÁNSONKÉNT, MINDIG A LEGNAGYOBB KÓDÉRTÉKET REGISZTRÁLJUK B. PRS Index (Periodontal Screening and Recording) A CPITN index egyszerűsített továbbfejlesztett változata. Hat szextánsra osztja a fogsort és tasakmélységet vizsgál. A legmélyebb tasakot regisztrálja Értékelés: PRS 0 = A szonda színnel

jelölt része egyik fog mellett sem tűnik el. Nincs fogkő, plakkretenciós hely, az ínyszél szondázáskor nem vérzik. Therápia: Nincs szükség. A szájhigiéné megfelelő PRS 1 = Mérhető tasak nincs, retenció nincs, az ínyszél szondázásra vérzik. Therápia: Professzionális szájhigiénés kezelés, supra és subgingivális plakkeltávolítás PRS 2 = Az adott szextánsban supra vagy subgingivalis fogkő észlelhető, plakkretenciós tényező áll fenn, az ínyszél szondázásra vérzik. Therápia: Szájhigiénés instrukció, depurálás, tömések, koronaszélek korrekciója A szűrést ismételni kell, hogy romlik-e a beteg állapota. PRS 3 = Tasakmélységek 3,5 - 5,5 mm között vannak. Vérzés észlelhető Therápia: Ha több mint 2 szextánsban észlelünk 3-as értéket, komplex parodontális kezelés szükséges. A beteget a továbbiakban rendszeresen ellenőrizni kell PRS 4 = A tasak mélysége meghaladja az 5,5 mm-t. Erőteljes vérzés lehet Therápia:

Komplex parodontális kezelés után. Rendszeres szájhigiénés kontroll!! Hagyományos parodontális klinikai diagnosztikai módszerek o Gyulladás mértékét o Gyulladás következtében kialakult szövetpusztulás mértékét vizsgálja 28 Gyulladás mértékének megítélése • Supragingivalis plakk • Ínyszél duzzanata és színelváltozása • Tasakváladék mennyisége Parodontalis szövetkárosodás mértékének diagnosztikája • Rögzatő apparátus állapota ( parodontalis mérőszondával!) • Tasakmélység meghatározása ( Függ a szondázás technikájától, műszertől. Williams szondát alkalmaznak, mely 1-10 beosztású) FONTOS! A gyulladásos ínybe a szonda mélyebbre hatol, mint a gyulladásmentesbe. (A fellazult rostok miatt!!) • Tapadásveszteség meghatározása (zománc – cement határ és a tasak bázisa közötti távolságot mérik szondázással!) • A fog mozgathatóságának vizsgálata (Mobilitás okai lehetnek:

traumás okklúzió, terhesség, periapicalis granuloma, tályog stb.) • Radiologiai diagnosztika A rtg felvétel sok esetben alulértékeli a tasakmélységet. Speciális párhuzamos technikával készített rtg felvétel szükséges. 5. A fogágybetegségek megelőzéseinek módszerei 5.1 A fogágybetegség megelőzésének stratégiája 3 nagy csoportra osztható: Primer prevenció: Akkor alkalmazható, amikor az íngyulladás még nem manifesztálódott, a parodontium ép Cél: A száj egészséges állapotának megörzése. (jó szájhigiéné, rendezett fogsor ép vagy szanált fogazat) Secunder prevenció: Ha a betegség már manifesztálódott, a prevenció célja: a betegség progressziójának (továbbterjedésének) megakadályozása. A tapadásveszteség irreverzibilis, tehát nagyon fontos az oki kezelés mielőbbi megkezdése Tercier prevenció: Ha a betegség már előrehaladott és maradandó parodontális károsodás jött létre, korrekciós műtétekre lehet

szükség. (pl ínykontúr) Nagyon fontos, hogy megfelelő fogmosási technikával jó szájhigiénét tartson fenn a beteg! Mind a primer, secunder és tercier prevenciónak a plakkellenes küzdelmet kell szolgálnia. 29 A dentális plakk csupán a marginális gingivitisért tehető felelőssé! A tapadásveszteséggel járó destruktív fogágybetegség kialakulásához ennél több kell! 5.2 Szájhigiéné szerepe a fogágybetegség megelőzősében Lényegében magatartási betegség. Komoly szerepe van az életvitelnek, táplálkozásnak, személyi higiénének Lehetőségek: • Gyermekkori szokáskialakítások • Táplálkozás • Fogápolás • Fogászati ellenőrzés A prevenciós programok sikere az ország kulturális és gazdasági fejlettségének színvonalán múlik. Pl Skandináv országokban ma sokkal kevesebben szorulnak tömésekre, pótlásokra, mint néhány évtizede. A prevenciós programok magas szinten működnek. Az időskornak nem feltétlen

velejárója a fogatlanság A prevenciós programok esetében külön kell választani a 18 év alatti és a felnőtt populációt. Gyerekek parodontális prevenciós programja: • 7 éves kor alatt el kell kezdeni a dentalis edukációt • Gingivitis kialakulásának megakadályozása a cél • Magatartásformák kialakítása, motiváció • Kézzelfogható eredmény 14-18 éves korra (Kutatás: Bentlakásos iskolákban napi 1 kontrolált fogmosás 70%-al csokkentette a gingivalis indexet!) (Kutatás: Két hetente történő dentalis edukáció segítette a programban előírt magatartásformák betartását. Felnőttkori prevenciós programok: • Irreverzibilis tapadásveszteség kialakulásának megakadályozása (Kutatás: Skandináv országokban a 70-es évektől alkalmaznak prevenciós programokat. Ma már lényegesen ritkábban van szükség extrakcióra, pótlásokra. Egyre több idős ember őrzi meg a fogait) • A higiénikusok munkája része az általános

fogászati gyakorlatnak. • Fogtisztító eszközök ismertetése, használata • Rendszeres szájhigiénés kontroll 30 5.3 Plakkeltávolítás professzionális és egyéni módszerei A plakkeltávolítást kivétel nélkül mechanikai eszközökkel végezzük. 1. Fogorvos, higiénikus által használt eszközök 2. Egyéni otthoni tisztítóeszközök Professzionális szájhigiéné eszközei: • A plakk és fogkőeltávolítás mindig együtt történik • A professzionális plakkeltávolítás hasonló az egyéni fogmosáshoz (csak valamilyen abrazív anyagot, dörzskefét, műanyag korongot, polírozócsíkot használunk.) Egyéni szájhigiéné eszközei • Kézi fogkefék: Régen állati, főleg disznósörtéből készült keféket használtak. (Háthányuk: Nedvesség hatására felpuhul, sörték vége szétnyílik, velőűrben baktériumok tapadnak meg.) Leghatékonyabb : a viszonylag kis fejű, egyforma hosszúra levágott, koptatott végű műanyag

fogkefe. ( a többi hatékonyabb mivolta, szignifikánsan nem bizonyított) • Speciális fogkefék: Duplasoros: Alsó és felső fogsort egyszerre tisztítja Protézis tisztító fogkefe: Inkább körömkefére hasonlít Vastagnyelű fogkefe: Mozgássérültek számára • Elektromos fogkefék: - Nincs szignifikáns különbség különbség az elektromos és a kézi fogkefével végzett fogmosás eredményeiben - Inkább mozgáskorlátozottaknak, vagy értelmi fogyatékosoknak ajánlatos. • Járulákos fogtisztító eszközök: Főként approximális felületek tisztítására Fogselyem: 2-3 naponként ajánlott. Óvatosan kell bánni vele Technikáját meg kell tanulni Superfloss: Cipőfűzőszerű vége van. Bevezethető a fogközökbe, hídpótlásoknál ajánlott a hídtest alatti rész tisztítására. Fogtisztító kefe: (Üvegmosó szerű!) - Hídpótlásoknál, pillérfogak aproximális területeinél - Megnyílt fogközöknél, bi vagy trifurcatiók esetében -

Diasthemas fogak esetében - Parodontalis műtéten átesetek esetében ajánlatos 31 • Szingularis csomózású fogkefe: (fogkefe szerű, de néhány csomóban vannak a szálak) - bi és trifurcatios területekre indokolt - beszűkült foghiányok esetében - diaszthemas területekre ajánlott! • Fogpiszkáló - a fogközökbe akadt nagyobb táplálék eltávolítására alkalmas - Hátránya: ínysérülés, beletörhet! • Hidroterápiás készülékekek: (szájzuhany) - szervült dentális plakkot nem távolítja el - gyulladt parodontium esetében a használata nem ajánlott! ( a plakkbaktériumokat a tasak mélyére viszi) - Fogágybetegségen átesett, gyógyult betegeknek ajánlott, kiegészítő szájhigiénés eszközként. Mechanikai fogtisztítás technikája • Lényege: a dentális plakk eltávolítása és a pH fenntartása • Mérlegelni kell, hogy a beteg mire hajlamosabb inkább (cariesre, vagy fogínybetegségre) • Ha cariesre minden

étkezés után ajánlatos a fogmosás! • Ha fogínybetegségre akkor a napi kétszeri alapos fogtisztítás ajánlott! • Amennyire szükséges, meg kell ismertetni a beteggel az anatómiát, meg kell mutatni a nehezen elérhető helyeket. Mulázs használata ajánlott. • Tükör előtt mutassuk be a fogmosási technikát! Javasolt fogmosási sorrend o Alsó front linguális felszíne o Bal alsó linguális felszín (örlők) o Jobb alsó linguális felszín o Felső front palatinális felszín o Bal felső palatinális felszín (örlők) o Jobb felső palatinális felszín ’’ ’’ 32 o Felső fogsor vestibularis felszíne (balról-jobbra) o Alsó fogsor vesztibularis felszíne (balról-jobbra) o Alsó fogak rágófelszíne o Felső fogak rágófelszíne A fogmosás technikája a lényeg, nem a kifejtett erő! Körkörös fogmosási technika az ajánlott! Fogkrémek - a fogkefe mechanikai tisztító hatását segíti elő - a fő

összetevők minden fogkrémben azonosak Összetevők: o Abrazív anyagok (kalcium – karbonát, aluminium oxid, szilikát) és polírozó anyag o Felületaktív anyagok (zsíralkohol – szufátok, szappanok ettől habzik a fogrém) o Oldószerek (víz, glicerin) a pépszerű konzisztenciát biztosítja o Stabilizáló anyagok (olajok, zselék, alginát) o Ízesítő anyagok (menta) o Gyógyszerek, kémiai anyagok ( fluorvegyületek, chlorhexidin, triclosan) Érdekesség: A szerves fluorvegyület jobb mint a szervetlen. A szerves, viszont a dörzsölő anyagokkal nem fér meg, ezért ezek gél formájában kerülnek a piacra. (Elmex gél) Fogfehérítő hatásuk kisebb, ezért kevésbé népszerűek A szerves fluorvegyületek csökkentik a fognyaki érzékenységet, mert elzárják a dentincsatornácskákat, amin az ingerületátvitel folyik (pl. Sensodyne) 5.4 Kémiai plakk-kontroll A caries, vagy a fogágybetegség nem valódi bakteriális fertőzés, hanem a

szájüreg mikroökonómiai egyensúlyzavara. A saját szájflóra összetételében bekövetkezett változások indítják el a patológiás folyamatokat. A cél: tehát a szájüreg ökológiai egyensúlyának fenntartása. Kemoprofilaxis ( öblögetőszerek) Jelenleg egyetlen olyan vegyület sincs. Amely felvehetné a versenyt a mechanikus fogtisztítással Frenolvegyületek: 33 ― Két orális antiszeptikum tartozik ide: a listerin és a triclosan. ― A listerint az ADA ( American Dental Association) elfogadta, mint plakkellenes szert ― A triclosan magában csak mérsékelten plakkellenes szer. ― Triclosant tartalmazó fogkrém ( pl. Colgate, Blend-a-Med) Chlorhexidin: ― Először bőrfertőtlenítő volt, később vált ismertté plakkellenes hatása ― Széles spektumu antiszeptikum. Hat a mikroorganizmusokra, de gombaellenes hatása is van ― Sokáig teljesen ártalmatlan szernek hitték ― Barnásan elszínezheti a fogakat, ízlelési zavart okoz (előírásnak

megfelelő módon és ideig szabad használni) ― Állandó használata a szájnyálkahártya elszarusodását okozhatja ― Tanácsos minden orális műtét előtt chlorhexidinnel öblögetni, hogy csökkentsük a szájban a csíraszámot. ― Valamint orális műtétek után legalább két hétig ― Ajánlatos terhességi gingivitis megelőzésére ― Szájfekélyben, száj erosioval (erosio=kimaródás) járó állapotokban (pl. leucaemia, AIDS, diabetes) is ajánlott. ― Mentálisan retardált, vagy mozgássérült betegeknél is ajánlott ― Hazánkban kétféle koncentrációban kapható ( Corsodyl 0,2%-os, Chlorhexamed 0,1-0,12%-os kiszerelés) Halogének: ― Ide tartozik a jód és a fluor ― A fluorid mint cariesprotektív (cariessel szembeni védőanyag) anyag szerepel. Indirekt úton kedvez a szájhigiénének. ( kevesebb plakkretenciót okozó szuvas üreg!) ― Jelentősebb plakkellenes hatása az aminofluoridnak van. ― Jó hatású a Meridol (gyengébb mint a

Chlorhexamed) 5.5 Depurálás 34 A fogkő eltávolítása mechanikus eszközökkel: ― Supragingivális ― Subgingivális fogkőeltávolítás A subgingivális depurálás mindig egybekötött a gyökérsimítással, mivel a fogkő szívósan beépül a cement kisebb- nagyobb egyenetlenségeibe. Ezért a cement kisebb-nagyobb részeinek eltávolítása nélkül nem lehet sublinguálisan depurálni (ezt kell utána lesimítani!) Depurálásban használatos eszközök ― Kézi depurátorok ― Ultrahang ― Szonikus depurátorok ― Rotációs műszerek Kézi depurátorok: Egy vagy két működő élből és összekötő szárból áll. Parodontális küretek: Supra és subgingivális depurálásra alkalmas műszerek, de főleg subgingivális depurálásra lettek tervezve. ( Lapos kanál alakúak!) és speciális (egy-egy fogcsoportra használható) műszerek Legelterjedtebb a Gracey – küretszett Sarló alakú depurátorok: Depurálófej háromszög keresztmetszetű.

Elsősorban supragingivális és interproximális fogkövek eltávolítására alkalmas. Legelterjedtebb az ún McCall – depurátor Parodontalis kapa alakú depurátorok: Subgingivális depurálásra. Nevezik hoe depurátoroknak is A Gracey műszerek egyre jobban kiszorítják őket. Kézi depurálás technikája: A parodontológia legidőigényesebb művelete. Megelőző tevékenység depurálás nélkül nincs Supragingivális depurálás ― Műszer kiválasztása ― Biztos kéz és ujjtámasz ― Depurátorral a fogkő alá nyúlunk és lepattintjuk a szélét, majd lekapargatjuk a többi fogkövet ― Depurálás után simítás, polírozás Subgingivális depurálás 35 ― Kimondottan terápiás beavatkozás (nem prevenciós) Ultrahangos és szonikus depurátorok ― Szájhigiénikus gyakorlat leggyakrabban használt eszköze ― Mindkét típusú készülék működő feje 24-42000 Hz frekvenciával rezeg ― A frekvencia- amplitúdó arány hangoló gomb

segítségével állítható be ― Rezgőfej hatására légbuborékok képződnek amelyek a fogkövet szétporlasztják (ultrahangos) ― Szonikus depurátorok esetében a rezgéseket kissé excentrikusan szerkesztett turbinakerék állítja elő. Légturbinás kézidarab csatlakozójáról működtethető. ― A két gép hatásfoka között nincs szignifikáns eltérés Ultrahangos ill. szonikus depurálás menete ― Depurátorfej kiválasztása ― Műszer hangolása ― A fej és a fogfelszín között ne legyen nagyobb 15o Így a legkisebb a fogkárosodás ― A fejet állandóan mozgassuk ― Depurálás után kézi simítás ― Pacemakerrel rendelkező személynél csak szonikus depurátor alkalmazható. Ultrahangos nem, mert megzavarhatja a szívritmusszabályozót. ― Depurálás csak védőszemüvegben és maszkban végezhető Rotációs depurátorok ― Ma már nem használatosak ― Finírozásra esetleg. Turbinába fogható Plakkretenciós faktorok eltávolítása

― Túlérő tömések és koronaszélek ― Érdes felszínek (töméspolírozás finírozó, polírozó eszközökkel, polírozócsíkokkal) 6. Gyermekfogászati prevenció sajátos szempontjai és gyakorlati kérdései 6.1 Fogászati megelőzés gyermek és ifjukorban 36 Gyermek és serdülőkori megelőzés bázisfilozófiája ─ Az orális egészség része az ált. egészségnek Sajátos időszak az egészség jövőbeli alakulásának szempontjából. ─ Szokások, magatartásformák kialakítása ─ Fogak szuvasodása ekkor a legintenzívebb ─ Meg kell alapozni a maradófogak egészségét (egész életre!?) Preventív stratégia a mindennapi fogorvosi gyakorlatban ─ Egyéni szükségleteken alapuló preventív stratégia érvényesítése ─ Anamnézisfelvétel ( étkezési szokások, édességfogyasztás, fogmosási módszerek, fluoridálás módjai) ─ Kapcsolatteremtés, együttműködés alapjainak lerakása ─ Vizsgálóeszközök:

Éles műszerrel ne frusztráljuk a gyerekeket. Hiperaktív gyereknél sérülést is okozhatunk. ─ Szájhigiéné indexek felvétele plakkfestéssel ─ Mindent megmutatni tükörben, és folyamatosan magyarázni ─ Kontrollokon „észre kell venni a javulást”!!!! ─ A gyermek egyéni tűrőképességét figyelembe kell venni. ( Az erőszak a legrosszabb!!) Gyermek és ifjukori megelőző programok jellegzetességei ─ A gyerekek számára az egészség absztrakt fogalom. Kevéssé megfogható a cél, hiszen ők általában egészségesek. ─ A gyerekek nem primer módon tanulnak, nem gondolják át racionálisan az összefüggéseket ─ Azért tanulnak mert bizonyos külső körülmények érzelmileg is erre motiválják. ─ E korosztály döntő többsége csoportosan érhető el.(óvodában, iskolában) ─ A prevenciós tevékenységgel nem csak a gyermeket kell elérni, hanem szociális környezetét is. Klasszikius prevenciós program alappillérei

─ Gondos szájápolás, plakkorntroll ─ Helyes táplálkozási tanácsadás 37 ─ Fluoridok ésszerű használata ─ Barázdazárók és egyéb megelőző kezelések ─ Rendszeres fogorvosi, szájhigiénés kontroll ─ „tudatos egészség” értékrendjének kialakítása 6.2 Egészségnevelés és egészségmegőrzés Egészségnevelés általános elemei ─ Minden prevenciós tevékenység foglaljon magába nevelési komponenseket is ─ Különböző célcsoportok nevelésére kell felkészülni ─ Egészségnevelési anyagok: Legyenek figyelem felkeltők, adjanak új ismereteket, és erősítsék meg a régebbieket. ─ A dentális edukáció épüljön be az általános egészségnevelési programba ─ Az egészségnevelési indukciók legyenek összhangban a tudományos ismeretekkel, helyi kultúrával, nevelési rendszerekkel, szociális célokkal. Egészségnevelési módszerek (WHO által javasolt felosztás) ─ Egyéni kommunikáció

─ Csoportos információ, beszélgetés ─ Tömegkommunikációs csatornák Csoportokon belül az egyes módszereket más szempontok szerint is feloszthatjuk o Aktív és passzív módszerek o Szék melletti és rendelőn kívüli módszerek o „írott szó” és „élő szó” o Verbális és non verbális módszerek A korszerű egészségnevelés célja, feladata A jó egészségnevelő: tanít, motivál, segít, támogataz életmód és szemléletmódok kialakításában. Ma az ún. tömeges ismeretterjesztés ideje lejárt Az egyéni és kiscsoportos interakciók jöttek divatba. 38 Az egészségnevelőnek - Tisztában kell lennie felelősségteljes munkájával - Korszerű tudással kell rendelkeznie - Birtokában kell hogy legyen a pedagógiai, tanuláspszichológiai és fejlődéspszichológiai ismeret anyag Kommunikáció Az interakció két ember között zajlik. ─ Egyirányú csak információ átadás ─ Kétirányú információ

átadás és információ átvétel is megvalósul (Nem csak magyarázat, hanem meghallgatás, rákérdezés, visszakérdezés) A kisgyermek érzékenysége felfogóképessége a non verbális közlésekkel szemben nagyobb mint a felnőtteké. A szó a nem verbális közlések összhangja. Ha a kettő nem felel meg egymásnak, akkor zavar keletkezik és a partner a szavakat figyelmen kívül hagyva, csak a szemből kiolvasott közlést fogadja el érvényesnek. ( Ha jó dolgot mondunk, azt barátságos arccal tegyük!) A sikeres egészségnevelés pedagógiai és pszichológiai módszertani alapelvei ─ Vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat és tudásszintet ─ Egyszerűen, érthetően beszéljünk, kerüljük az idegen szavakat ─ Próbáljunk új, meglepő információkat közölni! ─ Tervezzük meg a foglalkozást. Ne adjunk teret a spontaneitásnak ─ Az ismereteket emészthető kis adagokban közöljük. ─ Ne monologizáljunk ─ Ne

„tanítsunk”! Ne alakítsunk alá-fölé rendeltségi viszonyt. ─ Ne tiltsunk! Keressünk inkább kompromisszumot. ─ Alakítsunk ki kétirányú kommunikációt ─ Fokozzuk az aktivitást. Az aktív részvétel mindig hatékonyabb ─ Alkalmazzunk játékos formát! ─ Használjunk szemléltető eszközöket! 39 ─ Alkalmazzuk tudatosan a motiváció elemeit. Leghatásosabb az eredmény bemutatása (pl plakkfestéssel!) ─ Értékeljük a válaszokat! (jutalmazás, elismerés) ─ Először mindig a pozitív megerősítés, utána a hibák korigálása!! ─ Ne ébresszünk bűntudatot a gyerekekben! ─ Ne szégyenítsünk meg soha senkit! ─ Gyakoroljunk érzelmi és értelmi ráhatást! ─ Gyakorlással, ismétléssel érjük el a készségszintet! ─ Biztosítsuk a folyamatos visszajelzést! ─ Motiváljuk a paciens környezetét is. A gyerekek motiválásánál alkalmazkodni kell a gyermek fejlődési stádiumához. Az egészséges

életmódra nevelés akkor a leghatásosabb ha már gyermekkorban elkezdődik. Szájhigiénére szoktatás, nevelés ─ Csoportos: óvodákban, iskolában. Célszerű évente többször foglalkozást tartani ─ Egyéni: Elsősorban tizenéveseknek és „rizikó” pacienseknek A szájhigiénés oktatás lépései 1. Instruálás: - informálás - demonstrálás ( modellen, bemutató fogsoron, majd a beteg szájában) - motiválás (plakkfestéssel) 2. Gyakoroltatás - önkontrollal (tükör előtt) - ellenörzés (elismerés, javítás) Csoportos foglalkozások oktatási intézményekben Az oktatási intézmény (óvoda, iskola) az egyetlen olyan hely ahol a gyerekeket csoportosan el lehet érni, és a szociális környezetüktől függetlenek. A tervezés elemei: ─ Kinek? Célcsoport ─ Hova? Nevelési cél 40 ─ Mit? Téma, ismeretanyag ─ Hogyan? Módszerek ─ Meddig? Időtartam ─ Mivel? Szemléltető eszközö A megelőző

foglalkozásokon általában két részből állnak (15-20-30p) Elmélet (Egy „fogas” téma feldolgozása) Gyakorlat (manuális fogkefe használat) Az ismeretanyag főbb témakörei ─ A leggyakoribb fogbetegségek ( fogszuvasodás, ínygíulladás) ─ Minimális anatómiai ismeretek ─ Megelőzés lehetőségei ─ Lepedék, lepedékfestés ─ Helyes fogmosási módszer ─ Fogorvosi gondozás ─ Öngondozás lehetőségei ─ Fogászati rendellenességek ─ Fogak balesetei Óvodai foglalkozások ─ Jó óvodai viszonyok ( rend, tisztaság, jellel ellátott fogkefék, poharak) ─ Cél: a berögzött szokás kialakítása ─ Csak a minimális dentális ismeretek elsajátítására törekedjünk ─ Kihasználható területek: utánozási hajlam, önállóságra törekvés ─ Törekedni kell a szemléletességre, mert a logikus okfejtés még nem célravezető ─ Ebben az életkorban még nincs „távolabbi jövőbe látás” ─

Fogápolásnál minden esetben szülői-nevelői segítségre szorulnak. 41 Iskolai foglalkozások ─ Kedvezőtlenebb a helyzet mint az óvodában ─ Az oktatás alapja a gyakorlati megelőző módszer, ill. a rossz szokásokon változtató stratégiák ─ Évente többször kellene foglalkozást tartani. A többszöri találkozás jobb, mint az hosszabb időtartamú. ─ Önkontroll kialakítása a cél ─ A munkában a pedagógust is be kell vonni ─ Ki kell használni a közösség motiváló erejét Egyéni instruáló – motiváló programok ─ Nagyobb gyerekeknél (fiataloknál) a populációs szintről le kell menni az individuális szintre (ez a leghatékonyabb) ─ Szék mellett végezhető, vagy szájhigiénés prevenciós munkahelyen ─ A higiénés és terápiás ülések térben és időben különüljenek el egymástól ─ Az egyéni programok nem csak nagyobb gyerekeket, fiatalokat, hanem az őket körülvevő felnőtteket is érintik.

Kiemelten a kismamákat is! Fogászati terhestanácsadás ─ Ha van már gyerek, őt is be lehet vonni, sőtt az egész családot ─ Felhívni a figyelmet a születendő gyermek fogazatára, fogfejlődésre ─ Szülő felelősségének hangsúlyozása Témák a terhestanácsadáson: ─ Fogazat fejlődése ─ Fogászati betegségek ─ Megelőzési módszerek ─ Édességfogyasztás ─ Terhességi gingivitis ─ Téves nézetek a terhesség és a fogazat összefüggéseiről 42 ─ Szokás kialakítások gyermekkorban ─ Vitaminok, fluoridok ─ Anyamellről való táplálás- cumisüveg ─ Fogzás, cumizás ─ Szájhigiéné ─ Első fogorvosi látogatás Az egészségnevelés gyakorlati lehetőségei Gyermekfogászati rendelőben: ─ ─ Gyógyítás és megelőzés szorosan összefügg Főleg egyénileg végzett prevenció ─ Mivel a szülő is gyakran jelen van, a szülői felelősségre is fel kell hívni a figyelmet. ─ A

prevenció történhet a rendelőben és a váróban ─ Váró: hangulatos, figyelemfelkeltő dekoráció, felvilágosító és szemléltető anyag ─ Fogorvosi székben: elsődleges a feszültség oldása ─ Kétirányú kommunikációra való törekvés 7. Fogazati rendellenességek fogalma, megelőzési lehetőségei Fogazati rendellenességek: fogazat és az állcsontok anomáliái Lehetnek: - dentalis (pl. az egyes fogak tengelyeltérései) - dento-alveolaris (pl. disztálharapás, mélyharapás, nyitottharapás) - skeletalis (egész arckoponyát érintő, pl. progénia, prognátia) Okok: Belső tényezők:  Öröklés  Embrionális ártalmak  Belső szekréciós zavarok Külső tényezők: 43  A csecsemő mesterséges táplálása  Akadályozott orrlégzés  Gyermekkori rossz szokások  Korai tejfog extrakció A kiváltó okok igen sokfélék lehetnek. Ugyanazt az anomáliát többféle ok is előidézheti: Pl. Felső

középső metszők között jelentkező diasthemát kiválthatja: ─ Öröklött tényező ─ Megvastagodott és lenőtt ajakfék ─ Fogléc fejlődési zavar ─ Tejmolárisok idő előtti extrakciója Máskor több károsító tényező együttes hatására alakul ki anomália: ─ Szájlégzés ─ Ujjszopás ─ Rendellenes nyelés Amerikai kutatók szerint a fogazati anomáliákkal rendelkező gyerekek között 40-50%-kal nagyobb a cariesfrekvencia, mint a normál occlusioval rendelkező gyerekeken. A megelőzés módszerei összekapcsolódnak a helyes táplálkozással. A caries és a fogágybetegségek szempontjából a korai fogszabályozó kezelés primer prevenciót jelent. A fogazati anomáliák megelőzésének módszerei a következők: • Általános (nem csak fogorvosi megelőző tevékenység) • Helyfenntartók alkalmazása • Korai fogszabályozó kezelés 7.1 Általános megelőző tevékenység Öröklődés befolyásolása (?) o 30-40 %

az öröklött eltérések aránya az összes fogazati anomáliákhoz viszonyítva. (befolyásolni nem tudjuk, csak korán felismerni és kezelni) Öröklődik pl. szájpadhasadékok 40%-ban, fogív alakja, mérete, fogak formája, mérete, 44 színe, csírahiány, számfeletti fog, diasztéma, progénia, mélyharapás stb. o Embrionális ártalmak: (8-12. hétben történik az állcsontok fejlődése, fogcsírák kialakulása) Ártalmas hatások pl rtg ártalom, gyógyszerek, vírusfertőzés (rubeola, influenza) A szájpadhasadék 60%-ban embrionális ártalom. o Belső szekréciós zavarok A szervezet hormonháztartása az állcsontok és a fogazat fejlődését is megzavarhatják. A fogszabályozás szempontjából lényeges lehet a hypophysis elülső lebenyének hormontermelési zavara. Ha csökkent a hormontermelés az anyagcsere és az egész szervezet fejlődése károsodhat. Így fogazati rendellenesség is van Pl a fogelmozdítás esélyei nagyon rosszak! A gl.

thyreoida az alapanyagcsere és a növekedés, a gl Hyperthyreoida pedig a mészanyagcsere szabályozásában játszik szerepet. E mirigyekkel kapcsolatos hormonális zavarok gótikus szájpadlást, fogívszűkületet, prognátiát, madárarcot ( egészen fejletlen mandibula) idézhetnek elő. Gyakori a disztálharapás és a mélyharapás is. lágyszájpadhasadék keményszájpadhasadék 45 ajak ÉS szájpadhasadék o ajakhasadék Csecsemő és kisgyermek testi fejlődésének biztosítása Természetes táplálás a jó. Az anyamellről szopás leglényegesebb része az izommunka Az állcsontok fejlődése szempontjából a legjobb. Az üvegből való táplálás: gótikus szájpadot, fogívszűkületet, disztálharapás kialakulását okozhatja Megfelelő mennyiségű és minőségű táplálás (állati fehérje! Biztosítani a rágást, túl pépes nem jó!) A nem rágó gyerekek fogai jobban szuvasodnak. Gátolt orrlégzés esetén a gyerek szájlégző lesz. A m

orbicularis oris gyengébbé válik és a felső metszők területén az ajak és az íny felhúzódik. Ugyanakkor a nyelv tónusa kifelé dönti a metszőfogakat A nyitott száj miatt a fogíny kiszárad, gyulladás alakul ki. (Először orr-fül- gégészet, azután az anomália korrekciója!) 7.2 Helyfenntartók alkalmazása ─ Ha az extrakció elkerülhetetlen, helyfenntartót kell alkalmazni! (ha az előtörés egy éven belül nem várható!) ─ Kivehető vagy rögzített készülékek. 7.3 Korai fogszabályozó kezelések Rossz szokások megszüntetése fogszabályozó készülék nélkül ─ Felső metszők protrusioja ─ Nyitott harapás oka legtöbbször sz ujjszopás! Négyéves kor utáni ujjszopást, cumizást (párna csücske!) kórosnak tekintjük. Leszoktatás: - kerülni kell az erőszakot - önérzetre kell szoktatni 46 - rábeszéléssel kell próbálkozni - esetleg ujjatlan kesztyű éjszakára Helytelen fektetetés: Egyértelműen a szülő

hibája. Túl lapos fektetés állkapocs hátracsúszik, nyitott száj, szájlégzés! Túl magas fektetés állkapocs előre csúszik, bulldogharapás! Egyszerű fogszabályozó készülékek alkalmazása tejfogazat és a fogváltás idején ─ Állsapka (progénia, bulldogharapás!) ─ Ferdesík (keresztharapás!) ─ Pitvarlemez (ujjszopás okozta nyitottharapás!) ─ Diasztéma zárás Myoterápia: Célja: a mimikai izmok tónusának erősítése. A fogazati rendellenességekhez bizonyos izomcsoportok gyengesége is társul. Leggyakrabban használt gyakorlatok:  M. orbicularis oris erősítése Ujjakkal a szájzug széthúzása, és közben az ajkak összezárása. (Naponta többször kell végezni, egy alkalommal 15-20 szor)  Mandibulát előrehúzó izmok gyakorlata Állóhelyzetben, hátratolt vállakkal, hátraszegett fejjel állat előre tolni. (15 ször kell végezni, naponta 2-3 alkalommal!)  Rágóizmok tornáztatása M. masetter kétoldali

tapadási pontjára helyezve az ujjakat a fogsort többször teljes erővel össze kell szorítani Hotz féle extrakciós szisztéma A módszer lényege, hogy a tejszemfogakat kb. 8 éves korban (egy évvel váltás előtt) kihúzzák Ha a maradó metszők elrendeződtek az első tejőrlőket kell kihúzni. Az állandó szemfogak szabályos helyen való előtörését (9-10 é korban) az első maradó kisörlő eltávolításával biztosítják. Szakszerű és rendszeres kontroll mellett!!! Ajak és szájpadhasadék korai kezelése A terápia során az alábbi, jól érthető sémát szokás követni: 47 Az ajakhasadék zárását a gyermek négy hónapos korában, a szájpadhasadékot a 12.-18 hónapban kell elvégezni A gyermek 2 éves korában meg kell, hogy kezdődjék a logopédiai kezelés Még iskolakezdet előtt, tehát a gyermek 5-6 éves korában ajakkorrekciós műtét szükséges. A logopédiai foglalkozást folyamatosan szükséges művelni, hogy a gyermek az

iskolában mennél kevésbé legyen hátrányos helyzetben. A gyermek 10 éves koráig áltatában szükség van még garatplasztikai vagy lágyszájpad-műtétre, a beszéd érthetőségének javítása érdekében. Ekkor kezdődik a fogszabályozási kezelés is 12 éves korig szükséges, hogy a hasadék csontosan is zárva legyen. Ennek érdekében csontbeültetésre van szükség a hasadék területére. 18 éves korban végezhető el az állcsontok rossz pozíciójából származóan kialakult harapási rendellenesség műtéti korrekciójára. Csak ez után végezhető az orr korrekciója (orrplasztika) és a fogászati státusz rendezése. Az egész kezelési program folyamán szükséges a rendszeres fogászati felülvizsgálat és ellátás. 48