Oktatás | Tanulmányok, esszék » Dr. Kocsis György Gábor - Pedagógusképzés jövője, - gondolatok

Dr. Kocsis György Gábor Pedagógusképzés jövője, - gondolatok Absztrakt Beállítás-, és alapvetésváltás szükségességéről a pedagógusképzésben. Modellváltás, multipoláris modell lényege, az ismeret-, tudás-, élethosszig tartó tanulás eljuttatás fontossága az individuális tanulóhoz. A pedagógusképzés, kulturális illeszkedés szempontú megközelítésben Pedagógusfogalom definiálása. H ogyan képezzünk pedagógusokat? Pedagógus, praktizáló pedagógus. Tudóspedagógus Humán tanítás-tanulás tanulmányozása, oktatása, gyakorlata és intézményes keretei. Pedagógus életprogram Előszó Úgy jó két éve ígéretet tettem, egy felkérésre, hogy írok egy cikket e sorok olvasójának. Két év alatt sok mindent történt, de nem múlott el lelkiismereti szorongásom, hogy nem teljesítettem egy ígéretet, egy igazán kedves felkérésre. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy egész idő alatt foglalkoztam a gondolattal, hogy milyen

témát válasszak? Több téma felmerült, hogy megírjam, de mindegyiket elvetettem. Gondoltam arra, hogy megírom az általam vélt igazságot az olvasástanulásról. Gondoltam, hogy írok a hyperaktivitásról, talán el is kezdtem, de elvetettem Most itt ülök e számítógépnél s megpróbálom megírni, amit az absztraktban már olvashatott. Ha felkeltettem érdeklődését, akkor olvassa tovább az alább leírtakat, s igazán örömmel venném, ha átgondolná, s elmondaná saját véleményét e témában, - ezzel gazdagítva a honi pedagógia fejlesztését és fejlődését. Bevezetés Amennyire látom a hazai pedagógusképzést, és van rálátásom a külföldi pedagógusképzés eredményeire, mondhatom, hogy útkeresésben van a pedagógiai tudományok rendszere és a pedagógusképzés is. Meghaladottá vált a herbartiánus, egy pólusú, tanárközpontú modell, mert nem tud mit kezdeni azzal a problémával, hogy a társadalmak multikulturálissá váltak,

bár azt gondolom, hogy nem volt ez másként egy-két százada, sőt a közelmúltban sem, csak nem ismerték fel, vagy nem akarták felismerni. A bipoláris gyermekközpontú modell - Piaget nevéhez kapcsolható - sem ismerte fel a kulturális entitás jelentőségét, s a tanítás-tanulást a t anár és gyermekcsoport közötti kommunikációban vélte felismerni. Nem gondolom, hogy nem korszerű elgondolás, de ez is meghaladottá vált úgy az elmúlt tíz évben. A herbartiánus modell napi gyakorlat szerte Európában, s Magyarországon, az oktatási rendszer minden szintjén (!), a piageti beállítás korszerűnek mondott, s ritka , mint a fehér holló. Váltásra van szükség a pedagógusképzésben, nem csupán a struktúra tekintetében, hanem sürgős tartalmi változtatásokra is és legfőképp képzésmódszertani változtatásokra. Azt gondolom, hogy ma már csak a jelenségek követésére vagyunk képesek, - akik azt gondolják magukról, közöttük én is hogy

a p edagógiafejlesztés, a p edagógusképzés, a p edagógiai praxis kulturális alapozottsága az ország egyik legfontosabb eszméje lehetne az Európai Unió általános tudáséhsége csillapítására. Nemcsak Európában van tudáséhség ezen a területen, hanem világszerte, még tőlünk távoli és merőben eltérő kulturális környezetben is létezik ez a tudáséhség, bizonyíthatóan. Beállításváltás Az elmúlt évszázad hihetetlen gyorsaságú kulturális-tudományos és politikai fejlődése olyan gyors volt, hogy észre sem vettük. A darwiniánus versengési beállítást felváltotta az együttműködési beállítás, Gary S. Becker[1], amelynek sürgető pedagógiai vonatkozásai vannak, különösen egy olyan országban, ahol az oktatás és képzés ma is a darwini beállítás mentén megy végbe, no persze, máshol sem jobb a helyzet. Észre kell vennünk, hogy a társadalmak kultúrák mentén szerveződnek, miközben önmaguk is annyi kultúra,

ahány családból áll. E kulturális sokaság között szükséges kiépítenünk egyfajta összekötő kultúrát, ami lehetne a pedagógiafejlesztés fő iránya és célja. A kultúra a társadalomtudományok szakkifejezése. Olyan komplex egész, mely az ismeretek, hit, művészet, törvények, szokások összessége, melyet az ember, mint a közösség tagja megszerez, közös tapasztalat, a közösségen belüli kapcsolatok modellje Weick, Schein, Kuper és Kuper [2.] Ismeretszerzés módja és eszköze Mintzberg [2.] Közösségi cselekvés határait húzza meg, Pfiffner és SherWood[2.] A világ értékelése, felfogása, Ingold [2.] Wilberg [2.] szerint a kultúra egyike az ismeret négy formájának: Ismeret négy formája . A kultúra a közösségen belüli értékek, azonosságok, jelentések összessége. A szociális kategóriát külső, közösségi normának tartja, mely a közösség külső, intézményesített normáit tartalmazza, kezdve a gazdasági

alapoktól, egészen akár az építészeti stílusig. A viselkedési, behaviorisztikus kategória, arra vonatkozik, hogy az egyén milyennek látszik egy objektív kívülálló számára. Az céltudatos, intenciós kategória az egyén szubjektív tapasztalatait, érzéseit fejezi ki. Tipizálhatjuk a kultúrát, Hofstede [2.] szerint a kultúra a tudat olyan kollektív programozása, amely megkülönbözteti egy csoport tagjait egy másiktól. A csoport alatt egy nemzetet, szakmai szervezetet, céget érthetünk. Hofstede [2] a s zocializációs folyamatot használta fel a k ultúra típusainak leírásához: A szocializációs folyamat, a nemzeti kultúra átadása a családban kezdődik, az iskolában folytatók. Az értékek átadása nagyrészt megtörténik, mire az egyén munkába áll, erkölcsi értékrendje nagyrészt kialakul, s eljön a gyakorlat megszerzésének ideje. Hofstede [2.] tipológiája kiválóan alkalmas kultúraleírásra, de nem alkalmas kulturális

összehasonlítások végzésére, mert az általános értékek oldaláról közelíti meg a k ultúrát, ami szocializációs terméknek vél, s nem számol a személy együttműködésével és tudattalan kultúraalakító szándékával. A beállítás-váltásnak együttműködés-alapúnak kell(ene) lennie. Alapvetésváltás A pedagógusképzésben az alapvetésváltás azt jelenti, hogy a pedagógus kultúraalkotó kultúraközvetítő és kultúraátadó, egyben olyan praktikus tudással rendelkezik, amellyel képes individuális szintre helyezni a tanítás - tanulás folyamatát és képes megalkotni az intenzív kommunikációt a tanulók között, önmaga és a tanulói csoport között, illetve önmaga és az egyes tanulók között. A pedagógia, pedagógiai-pszichológiai, és humán-tudományok tudása birtokában alkalmazva a legkorszerűbb informatikai eszközöket és technikákat, képes a kulturális határok átjárására a saját tagsági - nemzeti

kultúrája, és más kultúrák között. A nemzeti kultúra ’jelzőt’ alkalmazzuk, hogy megkülönböztessük a társadalomszereplőit más kulturális formáktól. A nemzetek kulturális határai elmosódottá válnak a gazdasági integráció miatt, s lehetnek jelentős kulturális különbségek országon belül is. A nemzeti kultúra nem az egyének vagy nemzeti államok jellemei, hanem nagyszámú népességé, akik hasonló háttérrel, neveléssel és élettapasztalattal rendelkeznek, Doney [3.] Az eltérés a kultúrákat elválasztó határok szempontjából is vizsgálhatók. A gazdasági globalizáció, az információs technika fejlődése a figyelmet ezen határok differenciálódására, integrálódására, az egyes kultúrák határokon való átívelésére terelte. A kulturális különbségek a földrajzi, nyelvi határok következményei. A határelméletek jól kidolgozottak, a természet-, társadalom-, és gazdasági tudományokban. A határ lehet egy

vonal, egy sáv, egy terület, amely elválaszt, megkülönböztet, korlátokat állít. Kognitív szempontból a határt használjuk önmagunk megkülönböztetésére és vonatkozásunk érzékelésére. Segít szokásaink, szabályaink létrejöttében, fenntartásában, definiálja, ki van benn, és ki van kinn? Weinberg [4.] figyelmet szentel a határokon átívelő kapcsolatoknak is, s a határokat inkább, mint érintkezési felületet kezelte. A globalizáció hatalmas kihívást jelent a különböző kultúrák számára. Michael [4.] szerint ma a közösségek nem elsősorban földrajzilag különülnek el egymástól, hanem inkább fogalmaiban, kapcsolataikban, szimbólumaikban. A gazdasági-, és közgazdasági irodalomban fontos fogalmak, a határok átívelése, a határnélküliség. A határok átívelésének egyéni szintjét az em ber testesíti meg, aki kapcsolatot létesít, tart fenn a saját csoportján kívül. A határnélküliség fogalma olyan törekvéseket

takar, amelyek a h atárok megszüntetésére, illetve saját territórium létrehozására törekszik. A kulturális elmélet alapfogalmai gyakran utalnak a határelmélet fogalmaira. Újragondolva a kiindulópontokat, nemzeti kultúra megoldásokat és a határelmélet találhatunk a kapcsolatát, különböző olyan csoportok, interkulturális szervezetek együttműködésében, melyek ugyan tiszteletben tartják a meglévő különbségeket, de ezek között is tartalmas, hasznos kapcsolatot teremtenek [2.] A beállításváltás egyik komponense a k ulturális határok átjárásának képessége, és az értékek eljuttatását individuális szintre. A beállításváltás másik komponense a pedagógusi praxisra való képesség egyetemességének elérése. Illeszkedés, kultúra-kultúra illeszkedés, összekötő kultúra, pedagógusképzés Az illeszkedés fogalma a m últ század második felében terjedt a szervezetkutatásban, jeles képviselői

Schneider [5.][6], Kristof-Brown [6], Smith [6],- nem a teljesség igényével Arról írnak, hogy nagy jelentősége van az illeszkedésnek, a személy-környezet, személy-szervezet, személy-szervezeti kultúra, személy-kultúra összefüggésében. Ez a felismerés vezetett el a kulturális illeszkedés - kutatáshoz, s jutottam el a kulturális illeszkedés és kultúra-kultúra illeszkedés és a z összekötő vagy közvetítő kultúra fogalmakhoz. Úgy vélem, ha pedagógusképzésről gondolkodom és merek vitairatfélét írni, akkor nem kerülhető meg a kultúra és illeszkedés és közvetítés, mint fogalmak. Olyan pedagógusképzést anticipálok, amely olyan kulcskompetenciákat alakít ki a pedagógusjelöltek személyiségében, amelyek lehetővé teszik az általuk oktatott tanulóknál a kultúrák közötti átjárás és közvetítés személyiségvonásainak megjelenését, a t udásátadás, az ismeretelsajátítás, és értékközvetítés mellett.

Pedagógusfogalom újradefiniálása A pedagógusfogalmat a fentiek szerint lehet és kell újragondolni. Az elmúlt századokban kialakult pedagógusfogalom mentén gondolkodni pedagógusképzésről 2005-ben, nem más, mint annak tudomásulvétele, hogy nem vettük észre, hogy a világ megváltozott. A változást követnie szükséges a humán tanítás-tanulás tudományoknak is, és benne a pedagógusképzésnek. Azt kell tisztáznunk, hogy melyek azok a nagy változások, amit követnünk kell. Követnünk kell a globalizációt, követnünk kell az egységes kulturális Európa multikulturalitását, a tudományos-technikai fejlődés kihívásait, s ugyanakkor az alkalmazkodást a megváltozott környezethez, ha tetszik a k örnyezet-pedagógusképzés illeszkedését szükséges megteremtenünk. Ki tehát a pedagógus? Ki lehet? Ki legyen? Ki legyen? A pedagógus az a személy, aki olyan MA szintű érzékenyítési folyamaton ment keresztül, aki a humán

tanítás-tanulás tudományok elsajátítására alapozva alkalmas kulturálisan egyetemes tudásátadási módokra, aki multipoláris modellben képes eljuttatni az ismeretelsajátítást, tudást individuális szintre, motivált az élethosszig tartó tanulásra, képes önálló pedagógusi praxisra. Pedagógusképzés A pedagógusképzési folyamat egy háromszintű folyamat lehet, a fentiek szerint: Az első szint - BA képzés, a humán tanítás-tanulás tudományok köréből, nem több, mint a pedagógusi pálya megismerése, kiválasztódás. A második szint - MA képzés, a humán tanítás-tanulás tudományok köréből, érzékenyítés önálló praxisra. A harmadik szint - PhD folyamat, humán tanítás-tanulás kutatók és tudóstanárok felkészítése. Tehát kiválasztódás – érzékenyítés - felkészítés hármasról van szó. Tisztában vagyok azzal, hogy egy ilyen pályaszocializációs folyamat kidolgozása és megvalósítása hosszú évek munkája

és nem kis feladat, de érdemes lenne elkezdeni. Intézménye Intézményesítetten egyetemi beágyazottság, humán tanítás-tanulás és pedagógusképző szervezeti keretek közök képzelhető el. A legújabb tudományos eredményekre és belső kutatási tevékenységre alapozva a kulturális-, humán tanítási-tanulási-, pedagógiai-, pszichológiai tudományok területeken háromszintű pedagógusképzés, pedagógus továbbképzések, vezetőképzések, és pedagógiai humán erőforrások fejlesztése valósulhatna meg, s a pedagógusok életpálya ívéhez illeszkedő és azt kísérő tudományosan alapozott élethosszig tartó tanulása lehetőségeinek kutatása, és megteremtése. Zárszó helyett Amit itt f elvázoltam, nem több, aminek szántam, gondolatfélék, ha idáig eljutott az olvasásban, már egészen másként látja a pedagógusképzés jövőjét és lehetőségeit, - mind a világban, mind Európában, mind itthon. A kultúra – kultúra

illeszkedés nemcsak a p edagógusképzés tudományokban, hanem minden tudományban ante portas. Ezt lehet figyelmen kívül hagyni, de vele együtt kell élnünk a következőkben, ha tetszik nekünk, ha nem. Barátsággal és szeretettel: Dr. Kocsis György Gábor * * Irodalomjegyzék 1.Becker, Gary S, The Economic Way of Looking at Life, Nobel Lecture,December 9, 1992, http://www.nobelse/economics/laureates/1992/becker-lecturepdf 2.Halley, A A (2001) Application of Boundary Theory to Organizational and Inter-Organizational Culture, http://www.pamijcom/halleyhtml 200207 16 3.Sweeney, EP Hardaker, G (1994) The Importance of Organizational and National Culture, Europe an Business Review, MCB University Press 94 (5), pp 3-14,http://www.mcdcouk/services/articles/liblink/pubari/ebr/sweenexhtm 2001 10 17. 4.Kostova, T (1999) Transnational transfer of strategic organizational pracitce: a contextual perspective. (Special Topic Forum on M ultilevel Theory Building), Academy of

Management Review, http://www.findarticlescom 2001 11 08 5.Schneider, B (2001) Fits About Fit, Apllied Psychology, 50 (1) 141-152 6.Schneider, B, Kristof-Brown A, Goldstein, H W, Smith, D B (1997) What is This Thing Called Fit? In: Anderson N. and Herriot P: International Handbook of Selection and Assessment, John Wiley and Sons Ltd., 1997, 393-412