Történelem | Középiskola » Bánhegyi Gabriella - Az Európai Integráció története

Az Európai Integráció története Politikai és gazdasági körülmények A diasorozat történeti áttekintést adó térképei és a hozzájuk főzött magyarárat forrása a Köztes-Európa Térképtár terkeptar.transindexro, a színes térképek az euratlas honlapon tekinthetık meg A kontinens hatá határai nyugaton az Atlanti óceá ceán, északon a JegesJeges-tenger, keleten az Urá Urál hegysé hegység, az Urá Urál folyó folyó és a KaszpiKaszpi-tenger, dé délkeleten a Kauká Kaukázus és a FeketeFekete-tenger délen pedig a Fö Földkö ldközizi-tenger. Terü Terület szerint Euró Európa a má második legkisebb kontinens, 10 400 000 né négyzetkilomé gyzetkilométerrel, amivel kissé kissé meghaladja Ausztrá Ausztráli terü területé letét. Így az összes szá szárazfö razföld egyegytizenö tizenötödét teszi ki. Népessé pesség alapjá alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika utá után. 20012001-ben Euró Európa né

népessé pességét kö körülbelü lbelül 666,5 millió millió fıre becsü becsülté lték, ami a Fö Föld né népessé pességének egyhetede. egyhetede. PE GK GGT 1 A név Homé Homérosz szerint az Euró Európa név (gö (görögül: Ευρώπη) Ευρώπη) eredetileg Kö Közép-Görögorszá gország neve volt. Ké Késıbb egé egész Görögorszá á got í gy nevezté é k, vé é g ü l i.e 500 kö ö r ü l a gorsz nevezt v k Görögorszá gországtó gtól északra fekvı fekvı összes terü területet is. Az Euró Európa szó szó eredeté eredetét leggyakrabban a gö görög eurü eurüsz (szé (széles) és opsz (arc) szavakra vezetik vissza. Má Más vélemé lemények szerint a szó szó sémi eredető eredető, és az ereb (naplemente) szó szóból eredhet – közelzel-keleti né nézıpontbó pontból a nap a nyugaton elterü elterülı földek mö mögött nyugszik le. A szinté szintén hasonló hasonló latin eurus szó szó a keleti szelet

jelenti. Forrá Forrás: Wikipé Wikipédia PE GK GGT Euró Európa kulturá kulturális egysé egységké gként is értelmezhetı rtelmezhetı. Jelen van – – – – a klasszikus gö görög-római kultú kultúra öröksé ksége, a kereszté keresztény vallá vallás és etika, a felvilá felvilágosodá gosodás korá korából a racionalizmus, a tudomá tudományosnyos-technikai ví vívmá vmányok irá iránti fogé é konysá á g, fog konys – az egyé egyén szabadsá szabadságát és boldogsá boldogságát kö középpontba helyezı helyezı individualizmus, – valamint a nemzeti szervezı szervezıdés ideá ideája. PE GK GGT 2 A XVI-XIX század folyamán az európai civilizáció hatása a tömeges kivándorlások és gyarmati hódítások révén a többi kontinensre is kiterjedtek, és maradandó nyomokat hagytak. PE GK GGT Európa vallási térképe 3 felekezet: Katolikus 54% - Északszak-Írorszá rországtó gtól, Hollandiá Hollandián,

Németorszá metországon és Svá Svájcon át Erdé Erdélyig hú húzódó szé széles zó zóna. Protestá Protestáns 26% - megosztva a katolikus terü területekkel. Ortodox 20% - Dalmá Dalmácia dé déli szegleté szegletébıl a balti államok és Finnorszá Finnország keleti hatá határáig enyhé enyhén ívelı velı félkö lkör a nyugati hatá határt jelzi. A Balká Balkánon és Oroszorszá Oroszországban elenyé elenyészı szıen, de jelen vannak az „ıshonos” shonos” iszlá iszlám hí hívık is. PE GK GGT 3 Nyelvek Európában Európában jelenleg ~ 70 különbözı nyelvet beszélnek (a Kaukázust nem számítva) PE GK GGT Tények: népesség Germany Turkey United Kingdom France Italy Spain Poland Romania 22.4 Netherlands 16.0 Greece 10.6 Czech Rep. 10.3 Beligium 10.3 Portugal 10.3 Hungary 10.2 Sweden 8.9 Bulgaria 8.1 Austria 8.1 Slovak Rep. 5.4 Denmark 5.3 Finland 5.2 Ireland 3.8 Lithuania 3.7 Latvia 2.4 Slovenia 2.0 Estonia 1.4 Cyprus 0.8

Luxembourg 0.4 Malta 0.4 0.0 20.0 6 nagy nemzet – > 35 millió millió (Németo. meto., EK, EK, Franciao Franciao., Olaszo, Olaszo., Spanyolo Spanyolo. és Lengyelo.) Lengyelo.))) Hollandia 16 millió millió lakossal és Romá Románia 22 millió millióval 7 (8) “kis” kis” nemzet (nagyvá nagyváros mérető retőek), ek), – 8-11 millió millió: (G (Görögo. go., Belgium, Portugá Portugália, ia, Sv Svédo., do., Ausz Ausztria, tria, Cseh Cseh Közt., Magyaro Magyaro. és Bulgá Bulgária). ria). 11 “apró apró” nemzet – (közepes, vagy kisvá kisváros mé mérető retőek) ek) – Együ Együtt az EUEU-25 né népessé pességének kevesebb mint 5%5%-át adjá adják. – (Szlov ákia, (Szlová kia, Dánia, nia, Finno., Finno., Íro, ro., Litv ., Szlové Litvánia, nia, Letto Letto., lovénia, nia, Észto., szto., Ciprus, prus, Luxemburg és Málta). lta). 82.3 65.0 59.9 59.0 57.8 40.1 38.6 Population (million) 40.0 60.0 80.0 100.0 PE GK GGT 4 A

hétéves háború után Európa öt kontinentális politikai aktivitásra képes nagyhatalma Franciaország, Ausztria, Oroszország, Poroszország és Anglia. Németország, Itália, Németalföld, a Baltikum, Lengyelország, Törökország területei a dinasztikus-hatalmi érdekpolitika zónái. PE GK GGT Az uralkodás formája az örökletes királyság, sıt nagyobbik felén a monarchia abszolút. A dinasztikus külpolitika a hatalom növelését területek és alattvalók megszerzésében látja. Az alkalmi és rövid élető szövetségek az európai egyensúlyt szolgálják. PE GK GGT 5 Euró Európa nyugati felé felén Belgium (43,9 % vallon), Svá Svájc (70,4 % né német) speciá speciális eseté esetétıl és Spanyolorszá Spanyolországtó gtól (76,9 %) eltekintve az államnemzetek a nemzetá nemzetállamok lakossá lakosságának 90 % fö fölötti vagy azt megkö megközelí zelítı ará arányá nyát teszik ki. Né Németorszá metország ará aránya 98,0

%, Danzigé Danzigé 94,8 %, Ausztriáé Ausztriáé 96,3 %, Olaszorszá Olaszországé 97,0 %. Az euró európai Szovjetunió Szovjetunió 55,0 %%-a nagyorosz, az euró európai Tö Törökorszá kország 79,4 %%-a török. Köztesztes-Euró Európa versaillesversailles-i pillé pillérállamai kö közül NagyNagy-Szerbia 47,7 %%a szerb (74,4 % "szerbhorvá "szerbhorvát"), Csehszlová Csehszlovákia 49,8 %%-a cseh (65,5 % "csehszlová "csehszlovák"), Lengyelorszá Lengyelország 68,9 %%-a lengyel, NagyNagy-Romá Románia 71,9 %%-a romá román. A viszonylag jelentı jelentıs kisebbsé kisebbségő Lettorszá Lettország 75,5 %-a lett, Litvá Litvánia 80,1 %%-a litvá litván. Homogé Homogén nemzetá nemzetállamnak tekinthetı tekinthetı Albá Albánia (93,8 %), Gö Görögorszá gország (92,8 %), Magyarorszá Magyarország (92,1 %), megkö megközelí zelíti ezt Finnorszá Finnország (89,4 %), Észtorszá sztország (87,7 %), Bulgá Bulgária

(86,8 %). Az államalkotó llamalkotó nemzetek kö közül. az albá albán 37,5 %%-a él a hatá határokon kívül (555 ezer: Jugoszlá Jugoszlávia 442, Olaszorszá Olaszország 94, Gö Görögorszá gország 19 ezer), a magyar 27,6 %%-a (2.723 ezer: Romá Románia 1.464, Csehszlová viaGK472 Csehszlovákia 762, Jugoszlá JugoszláPE ezer). GGT ezer) Az európai nemzetállamok a két világháború közötti állapothoz képest homogenizálódnak a XX. sz végére A kontinens nyugati felén továbbra is speciális kivétel Belgium ,Svájc, valamint Spanyolország. PE GK GGT 6 A két világháború közötti állapothoz képest folytatódó nemzetállami homogenizáció ellenére Köztes-Európa két államnemzetének jó harmada az államhatárokon kívül él (albánok és szerbek). Magyarok esetében ez az arány 21,5%. PE GK GGT Akit részletesebben érdekel A ké két vilá világhá gháború ború közötti állapothoz ké képest (148a. té térké rkép) folytató

folytatódó nemzetá nemzetállami homogenizá homogenizáció ció ellené ellenére Kö Köztesztes-Euró Európa ké két államnemzeté llamnemzetének jó jó harmada az államhatá llamhatárokon kí kívül él: az albá albán nemzet 40,6 %%-a (Jugoszlá (Jugoszláviá viában 1.880 ezer, Görögorszá gországban 60 ezer) és a szerb 32,0 %%-a (Jugoszlá (Jugoszlávia tö többi tagkö tagköztá ztársasá rsaságában 2.100 ezer, Romá Romániá niában 42 ezer, Magyarorszá Magyarországon 20 ezer; a crnagorá crnagorácok 29,4 %%-a talá található lható Jugoszlá Jugoszlávia tö többi tagkö tagköztá ztársasá rsaságában). A horvá horvát nemzet 22,6 %%-a él Jugoszlá Jugoszlávia tö többi tagkö tagköztá ztársasá rsaságában (916 ezer), Ausztriá Ausztriában (143 ezer) és Magyarorszá Magyarországon (10 ezer). A magyarok 21,5 %%-a talá található lható az államhatá llamhatárokon kí kívül (Romá (Románia 1.802 ezer, Szlová Szlovákia 592

ezer, Jugoszlá Jugoszlávia 379 ezer, Ukrajna 156 ezer, Ausztria 16 ezer). A romá románok 12,9 %%-a (Moldá (Moldáviá viával együ együtt szá számolva 2,4 %) él Ukrajná Ukrajnában (378 ezer) és Magyarorszá Magyarországon (20 ezer), a szlová szlovákok 12,2 %%-a Csehorszá Csehországban (308 ezer), Magyarorszá Magyarországon (110 ezer) és Romá Romániá niában (21 ezer). A bosnyá bosnyák nemzet 8,9 %%-a, az észt 7,0 %%-a, a bolgá bolgár 6,9 %%-a, a finn 6,8 %%-a, a litvá litván 6,4 %%-a, a lett 6,1 %%-a, a szlové szlovén 6,0 %%-a, a macedó macedón 4,3 %%-a, a gö görög és a lengyel 4,24,2-4,2 %%-a, a cseh 0,6 %%-a él a hatá határokon kí kívül. Az orszá országhatá ghatárokon kí kívül él a belorusz nemzet 21,2 %%-a (Oroszorszá (Oroszország 1.206 ezer, Ukrajna 440 ezer, Lengyelorszá Lengyelország 190 ezer), az orosz 17,4 %%-a (Ukrajna 11.356 ezer, Belorusszia 1.342 ezer), az ukrá ukrán 15,3 %%-a (Oroszorszá (Oroszország 4.363 ezer,

Belorusszia 291 ezer, Lengyelorszá Lengyelország 230 ezer, Romá Románia 56 ezer, Szlová Szlovákia 39 ezer). PE GK GGT 7 Az európai egység gondolatának megjelenése Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard CoudenhouveCoudenhouve-Kalergi PE GK GGT Richard Coudenhove Calergi: páneurópai mozgalom (1923. Páneurópa c könyve) – Nemzetek győ győlölete újabb há háború borút hozhat magá magával – Keletrı Keletrıl a kommunizmus (katonailag), nyugatró nyugatról az amerikanizmus (gazdasá (gazdaságilag) fenyeget PE GK GGT 8 A Briand Javaslat (1930) FranciaFrancia-német együ együttmő ttmőködésen alapuló alapuló euró európai struktú struktúra Britek bevoná bevonása mellett francia hegemó hegemónia biztosí biztosítása PE GK GGT Integrációs motívumok a II. világháború utáni Európában Újabb há háború ború megakadá megakadályozá lyozása (ellená (ellenállá llási mozgalmak) Katonai szö szövetsé vetségek

(emigrá (emigráns kormá kormányok, NagyNagy-Britannia vezetı vezetı szerepe) Gazdasá Gazdasági együ együttmő ttmőködések Harmadik erı erı Euró Európája PE GK GGT 9 2 elképzelés Eu. biztonságpolitik ámegold járól ás 3. utas megoldá Atlanti útválasztás (USA-val) Fı szó szószó szólója: Churchill – Fultoni beszé beszéd (1946): Euró ó pa Eur meggyengü meggyengülése Késıbb ez gyı gyızött PE GK GGT 2 nagyhatalom kö közötti közvetí zvetítı híd Nem szabad a szovjeteket provoká provokálni Talá Talán nem szakadna ketté ketté Euró Európa Kisebb a há háború ború esé esélye Támogattá mogatták – nyugatnyugat-euró európai szocialista pártok (nem bará barátai, de nem is ellensé ellenségei a SZUSZUnak) – kereszté kereszténydemokrata pártok (bé (békepá kepártiak) Kezdetben erı erısebb elké elképzelé pzelés Kisebb léptékő gazdasági egységtervek BeNeLux Unió Unió – 3 kis orszá ország:

kü külön-külön gyö gyöngé ngék – Nem jutottak el a kö közös piacig, de elı elırehaladá rehaladás a vámok terü területé letén – Fontos szerepet já játszottak az euró európai integrá integráció ció mélyí lyítésében Északi együ együttmő ttmőködés – Dánia, Své Svédorszá dország, Finnorszá Finnország: erı erıs szociá szociális rendszer – Jó lenne egy gazdasá gazdasági integrá integráció ció is Olaszorszá Olaszország-Franciaorszá Franciaország-Luxemburg – Vámunió munió lett volna, de nem lett belı belıle semmi PE GK GGT 10 Az integráció fontosabb elızményei Feltartó Feltartóztatá ztatási doktrina (1947 eleje) MarschallMarschall-terv (1948) 14 milliá milliárd $ Euró Európai Gazdasá Gazdasági Együ Együttmő ttmőködési Szervezet (1948(1948-1961) SzovjetSzovjet-amerikai kapcsolatok megromlá megromlása hideghá hidegháború ború NATO (1949), Euró Európa Taná Tanács (1949) föderalista

(kö (közös parlament, kö közös kormá kormány, kö közös gazdasá gazdaságpolitika)-konfö konföderalista (kormá (kormánykö nyközi együ együttmő ttmőködés) elké elképzelé pzelések harca PE GK GGT Európai Újjáépítési Program (Marshall-terv) 1946: republiká republikánusok gyı gyıznek az USAUSA-ban – SzovjetSzovjet-ellenesek Komoly gazdasá gazdasági segé segély kell Euró Európának 1947: George C. Marshall (k (kül. min) beszé beszéde a Howard Egyetemen – – – – Euró Európában erı erısödjö djön meg a demokrá demokrácia Nem kü külön tá támogatja az USA az euró európai államokat Nem kell fé félnie az USAUSA-nak az euró európai egysé egységtı gtıl Készí szítsenek az euró európai államok egy igé igénylistá nylistát Euró Európa lelkesedé lelkesedéssel fogadta Párizsi talá találkozó lkozó (szovjetek is ré részt vettek, de hazautaztak) PE GK GGT – Szö ák a ré Szövetsé vetségeseiknek is

megtiltottá megtiltott részvé szvételt 11 Marshall-terv Egy kü külön bizottsá bizottság vé végezte az igé igényfelmé nyfelmérést: 28 Mrd $ kell (USA lealkudta: 19 Mrd $) – USA Kongresszusa 17 Mrd $$-t szavazott meg 19481948-1952 kö között 13 Mrd $$-t fizettek ki – 90 %%-ban segé segély, ajá ajándé ndék (nem kell visszafizetni) – 10 %%-ban kö kölcsö lcsön (kedvezı (kedvezı kamatokkal) Termelé Termelés helyreá helyreállí llítása és modernizá modernizálása Pénzü nzügyi stabilitá stabilitás (egyensú (egyensúly, inflá infláció ció lekü leküzdé zdése Deficit helyreá helyreállí llítására exportnö exportnövelı velı ágazatokban beruhá beruházások Euró Európai orszá országok egymá egymás kö közötti együ együttmő ttmőködésének segí segítése Távoli cé cél: OECD Olaj, szé sztermé szén, gyó gyógyszer, fé PElké lk GKé GGT sztermék, teherautó teherautó Marshall-terv Anglia (3,1 Mrd

$) Franciaorszá Franciaország (2,7 Mrd $) Olaszorszá Olaszország (1,4 Mrd $) NSZK (1,3 Mrd $) Hollandia (1 Mrd $) Görögorszá gország, Luxemburg, Dá Dánia (0,2(0,2-0,5 Mrd $) 19501950-re konszolidá konszolidálta a nyugatnyugat-euró európai orszá országok gazdasá gazdaságát Új gazdasá gazdasági vilá világrend alakult ki, kö központja USA, NyNy-Eu (gazdasá (gazdasági vasfü vasfüggö ggöny is) Erı Erısen USA felé felé fordul az euró európai gazdasá gazdaság (és fordí fordítva) PE GK GGT 12 Az európai integráció iránya Az európai integráció – indí indítéka Németorszá metország ké kézbentartá zbentartása Nemzetkö Nemzetközi versenyké versenyképessé pesség fokozá fokozása Hideghá Hidegháború borús biztonsá biztonsági problé problémák kezelé kezelése – Szabá Szabály orientá orientált integrá integráció ció Szuverenitá Szuverenitás átruhá truházás Közössé sségi megkö megközelí zelítés

Ágazatok integrá integráció ciója – Fegyelmezı Fegyelmezı kormá kormányzá nyzás acquis communautaire – közössé sségi ví vívmá vmányok Euró Európai Kö Közössé sségek Bí Bírósága PE GK GGT Az Európai Közösség születése Schuman nyilatkozat (1950) - szé szén és acé acéltermelé ltermelés kö közös ellenı ellenırzé rzése britek részvé szvétele né nélkü lkül német szé szén önké nkéntes alapon a francia acé acéltermelé ltermelés szá számára PE GK GGT 13 Schuman-terv Jean Monnet (ESZAK megszervezé megszervezése) Robert Schuman (kül. min jelentette be) Fro.: Fro.: évszá vszázadok óta szé szénhiá nhiánnyal kü küzdö zdött – Olaszo., Olaszo., Holl: Holl.: se szé szén, se vas Korá Korábban: „Ne legyen né német nehé nehézipar” zipar” (ez nem ment) 1949: lé létrejö trejön az NSZK Szé Szén, vas eseté esetében ne legyenek vá vámok NoNo-nak se lenne rossz egy integrá integrált

eueu-i acé acéltermelé ltermelés – Nem fé féljenek a né német acé acéltermelé ltermeléstı stıl – Szuverenitá Szuverenitás visszanyeré visszanyerése FranciaFrancia-német ellenté ellentét felszá felszámolá molása – Fro. Fro. feladja , hogy lehet gyenge No Mellette PE GK GGT Churchillnek nem tetszett a terv (nemzetek feletti Az ESZAK létrehozása Párizs, 1951 tagá tagállamok eltö eltörlik az egymá egymás kö közti forgalomban a behozatali és kiviteli vá vámokat, mennyisé mennyiségi korlá korlátozá tozásokat, a megkü megkülönbö nböztetı ztetı rendszabá á lyokat és rendszab közös Fı Fıható hatóságot hoznak lé létre hat tagá tagállam PE GK GGT 14 EC 6 1957 - ‘58 PE GK GGT Az integráció továbblendítése BeyenBeyen-terv (1955): A gazdasá gazdasági integrá integráció ciónak meg kell elı elıznie a politikai integrá integráció ciót A Montá Montánunió nunió Miniszteri Taná Tanácsa elfogadta,

szaké szakértı rtıi bizottsá bizottság a ré részletes javaslatok kidolgozá kidolgozására PE GK GGT 15 A Római Szerzıdések (1958) EGK EURATOM Alapvetı Alapvetı cél a vámunió munió és a kö közös külsı lsı tarifarendszer létrehozá trehozása Hat tagá tagállam PE GK GGT Az Európai integráció története Az integráció formái - A vámunió az elsı integrációs fok - A tagok egymás között megszüntetik: Kereskedelmi korlátozásokat: • Vámokat • Kvótákat - A vámunió jellemzıi: Vámunió • Közös kereskedelempolitika • Áruk, szolgáltatások szabad mozgása PE GK GGT 16 Az Európai integráció története Az integráció formái - A közös piac a második integrációs fok - 4 alapszabadság érvényesülésének területe: • Áruk • Szolgáltatások szabad mozgása • Tıke Közös piac • Munkaerı Vámunió - Kialakításához jogharmonizáció szükséges PE GK GGT Az Európai integráció története

Az integráció formái - A 4 alapszabadság érvényesülését akadályozó tényezık lebontása: Egységes piac Közös piac • Technikai akadályok • Fizikai akadályok • Fiskális akadályok Vámunió PE GK GGT 17 Az Európai integráció története Az integráció formái - Gazdaságpolitikák egységesítése: • Koordináció • Harmonizáció Gazdasági unió • Egységesítés Egységes piac -Monetáris politika egységesítése: Közös piac • Közös pénz bevezetése: EURO Vámunió PE GK GGT Az Európai integráció története Az integráció formái - A kormányzás és törvényhozás nagy része átkerül közösségi szintre: • Kül- és biztonságpolitika Politikai unió Gazdasági • Bel- és igazságügy Egységes piac Közös piac Vámunió PE GK GGT 18 Az európai integráció fejlıdése Politikai unió Gazdasági unió Egységes piac Közös piac Vámunió 1957. Római Szerzıdés 1992. Maastrichti Szerzıdés 1992.

Maastrichti Szerzıdés 1997. Amszterdami Szerzıdés 1997. Amszterdami 1986. Egységes Európai Okmány Szerzıdés 1957. Római Szerzıdés PE GK GGT A Római Szerzıdés preambulumában lefektetett célkitőzések •Az európai népek egyre szorosabb összefogásának létrehozása •A tagállamok gazdasági és szociális haladásának közös biztosítása •Az országok közötti korlátok megszüntetése •Népeik élet- és munkakörülményeinek állandó javítása •Tartós gazdasági növekedés elérése és fenntartása •Kiegyensúlyozott kereskedelem és tisztességes verseny megvalósítása •Az országok gazdaságainak egyesítése, területek közti különbségek csökkentése, a kedvezıtlen adottságú térségek felzárkóztatása •Közös kereskedelempolitika kialakítása •Tengerentúli országok jólétének elımozdítása PE GK GGT 19 Az európai integráció fejlıdése 1951. Párizs: Franciao, NSZK, Olaszo, BeNeLux államok 1957.

Európai Szén és Acél Közösség ESZAK=Montánunió (50 év) szupranacionális szervezet a szén- és acéltermelés összehangolására Róma: Franciao., NSZK, Olaszo, BeNeLux államok 1.) Európai Gazdasági Közösség EGK A gazdasági integráció fıbb célkitőzései: • közös piac • közös politikák kialakítása • közösségi jogrendszer, jogharmonizáció 2.) Európai Atomenergia Közösség EURATOM 1965. Egyesülési szerzıdés: a három integrációs szervezet intézményeinek egyesítése Európai Közösségek Intézményi modell: Miniszterek Tanácsa Bíróság Fıhatóság Bizottság Közgyőlés EP 1986. Egységes Európai Okmány: célul tőzte ki 1992 dec 31-ig az GKfennálló GGT egységes piac megvalósításátPE⇒ akadályok elhárítása Az európai integráció célja közös piac egysé egységes piac (vagy belsı belsı piac) Az áruk, a szolgá szolgáltatá ltatások, a tı tıke és a szemé személyek (4 alapszabadsá

alapszabadság) szabadon, korlá korlátozá tozások né nélkü lkül áramolhatnak. 1. 2. 3. 4. Az áruk szabad mozgá mozgása - vámunió munió A szolgá szolgáltatá ltatások szabad áramlá ramlása A tı tıke szabad áramlá ramlása A szemé személyek szabad áramlá ramlása - munkaerı munkaerı szabad mozgá mozgása PE GK GGT 20 Az EGK kezdeti idıszaka (1958-1972) Vámunió munió létrejö trejön: 1968 19581958-1970 kö között a kereskedelmi forgalom meghatszorozó meghatszorozódott a hatok kö között, mí míg az EGKEGK-n kí kívüli export csak ké két és fé félszeresé lszeresére nı nıtt. A GDP átlagosan 5%5%-kal emelkedett évente (ez nem csak EGKEGK-beli jelensé jelenség). A Szerzı Szerzıdés cé célkitő lkitőzései nem való valósultak meg maradé maradéktalanul: a szemé személyek, javak és a tı tıke teljesen szabad mozgá á s á t nem sikerü ü lt biztosí í tani. mozg siker biztos Egyetlen sikerterü sikerterület, ahol

igazi kö közös politika alakult ki, pedig a Szerzı Szerzıdés csak keretszabá keretszabályozá lyozást adott: MEZİ MEZİGAZDASÁ GAZDASÁG PE GK GGT A Római Szerzıdés közös agrárpolitikai célkitőzései Mezı Mezıgazdasá gazdasági termelé termelékenysé kenység nö növelé velése Agrá Agrárné rnépessé pesség ré részé szére megfelelı ı é letszí í nvonal megfelel letsz biztosí biztosítása Piacok stabilizá stabilizálása Az ellá ellátás folyamatos biztosí biztosítása Fogyasztó Fogyasztók szá számára a kí kínálat elfogadható elfogadható árszí rszínvonalon való való biztosí biztosítása PE GK GGT 21 A Közös Agrárpolitika alapelvei Az egysé egységes piac elve A kö közössé sségi preferencia elve A pé pénzü nzügyi szolidaritá szolidaritás elve (egyenlı (egyenlıtlen a terhek hordozá hordozása) PE GK GGT Az EGK kezdeti idıszaka 1960: EFTA megalakulá megalakulása 1961: brit csatlakozá csatlakozási

szá á ndé é k bejelenté sz nd bejelentése 1961: FouchetFouchet-bizottsá bizottság jelenté jelentése a vé védelmi, külpolitikai és kulturá kulturális együ együttmő ttmőködésrı srıl De Gaulle folyamatos ellená ellenállá llása a kö közössé sségi megkö megközelí zelítéssel szemben PE GK GGT 22 Az EGK kezdeti idıszaka 1963: De Gaulle megvé megvétózta az angolok felvé felvételi kérelmé relmét Hatok kö közötti vá válsá lság 1965: üres szé szék politiká politikája (tö (többsé bbségi elv alkalmazá alkalmazásának elutasí elutasítása) 19671967-68: A Montá Montánunió nunió, az EGK és az EURATOM addigi kü külön szervei egyesü egyesülnek - Euró Európai Kö Közössé sségek elnevezé elnevezés 1967: De Gaulle ismé ismét megvé megvétózta az angolok felvé felvételi kérelmé relmét 1969: De Gaulle lemondá lemondása utá után csatlakozá csatlakozási tárgyalá á sok Í rorszá á ggal, NagyBritanniá

rgyal rorsz Nagy Britanniával Dá Dániá niával és Norvé Norvégiá giával. PE GK GGT 1973: csatlakozá égia kivé csatlakozások - Norvé Norv kivételé telével EC 9 PE GK GGT 1973 23 A Kilencek 1972: Dö Dönté ntés az EMUEMU-ról, cé cél 19801980-ra létrehozni. Kudarcot vallott 1979: Euró Európai Pé Pénzü nzügyi Rendszer lé létrehozá trehozása (EMS), ECU lé létrehozá trehozása Együ Együttmő ttmőködés kiterjeszté kiterjesztésének kí kísérlete politikai szintre - Tindemans jelenté jelentés: kö közös külpolitiká lpolitikára javaslat PE GK GGT EC 10 1981 PE GK GGT 24 EC 12 1986 PE GK GGT A déli kibıvülés Görögországgal 1962 óta társulási egyezmény, 1979-ben írták alá a csatlakozási szerzıdést, 1981-ben tag Portugália és Spanyolország 1986-ban váltak a Közösség tagjaivá PE GK GGT 25 Az Európai Egységes Akta 1985: az EK inté intézmé zményeinek felü felülvizsgá lvizsgálata Javaslatok

az inté intézmé zményi reformokra, az EK célkitő lkitőzéseinek mó módosí dosítására 1986: Aláí rtá ák az EEAAláírt EEA-t, 19871987-ben hatá hatályba lé lépett Az Akta vé végrehajtotta a szerzı szerzıdések reví revízió zióját, kiterjesztette az EK hatá á skö ö r é t a kö ö rnyezetvé hat sk k rnyezetvédelemi és a mőszaki együ együttmő ttmőködésre. Megerı Megerısítetté tették a pé pénzü nzügyi unió unió létrehozá trehozásának szá szándé ndékát, kiterjesztetté kiterjesztették a többsé bbségi szavazá szavazás alkalmazá alkalmazását. PE GK GGT AZ EU Szerzıdés 1992 1991: Maastrichti csú csúcstalá cstalálkozó lkozó: Euró Európai Kö Közössé sség helyé é be az Euró hely Európai Unió Unió elnevezé elnevezés lé lép 19991999-ig kö közös valutá valutát vezetnek be Közös kül- és biztonsá biztonságpolitika Közös ví vízumpolitika PE GK GGT 26 Az Európai Unió szerkezeti

modellje (Maastricht után) Európai Unió Európai Tanács Miniszterek Tanácsa 1. pillér 2. pillér 3. pillér Európai Közösség Közös kül- és biztonságpolitika Bel-és igazságügyi együttmőködés kormányközi jelleg kormányközi jelleg konszenzusos döntés konszenzusos döntés szupranacionális jelleg (Bizottság, Parlament, Bíróság) önálló jogalanyiság min. többségi döntés PE GK GGT EC 15 1995 PE GK GGT 27 A 15-ök 1995-ben csatlakozik Ausztria, Finnország, Svédország. Komoly eredményeket, támogatásokat tudtak maguk számára elérni a csatlakozási tárgyalásokon. Gazdaságilag erıs nemzetek. PE GK GGT Az Amszterdami Szerzıdés, 1997 - 1999 EUSZ teljesülésének felülvizsgálata Intézményi reform területén nem lépett elıre Fontos fejlemények a foglalkoztatáspolitika terén Döntési mechanizmus demokratizálása Szorosabb bel- és igazságügyi együttmőködés PE GK GGT 28 A Nizzai Szerzıdés, 2001.

Intézményi reform: parlamenti helyek, tanács szavazati súlyok újraelosztása, tekintettel a megnövekedett létszámú Unióra. PE GK GGT EC 25 2004 PE GK GGT 29 Az Athéni Szerzıdés, 2003 Az EU valamint Csehország, Észtország, Ciprus, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Lettország és Szlovákia közötti csatlakozási szerzıdések aláírása Athénben. A csatlalkozásokra 2004. május 1-én került sor. PE GK GGT EC 27 PE GK GGT 2007 30 2007-es bıvülés Románia és Bulgária PE GK GGT Az Európai Unió fı intézményei Az Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Bizottság Az Európai Parlament Az Európai Közösségek Bírósága PE GK GGT 31 Tények: Gazdaságméret GDP, current prices, 2000 UK D Mal Est Lat Cyp Lith F Sl L SR Hu I Cz Pol E NL S B A DK Fin Gr P Egyenı Egyenıtlensé tlenség. 6 nemzet nemzet (D, GB, GB, F, I, E, NL) NL) állí llítja elı elı az EUEU-25

GDPGDP-jének tö több mint 80%80%-át. ‘Kicsi’ Kicsi’ az a gazdasá gazdasági mé méret, ami az EUEU-25 kibocsá kibocsátásának 11-3%3%-át állí llítja elı elı. – S, B, A, D, Pl Pl, FIN FIN,, GR GR, P és IRL ‘apró apró’ a gazdasá gazdasági mé méret ha kevesebb mint 1%á 1%át állí llítja elı elı a teljes outputnak: – CZ, CZ, H, SK, SK, L, SLO SLO,, LT és CY. Ire Alig kimutatható kimutatható azoknak az orszá országoknak a hozzá hozzájárulá rulása, amelyek kevesebb mint 1/10 //-kal járulnak hozzá hozzá a teljes kibocsá kibocsátáshoz: – LV, LV, EST és M. PE GK GGT 32