Agrártudomány | Állattartás » Dr. Kiss-Dr. Nyárs - Feldolgozott állati fehérjék értéke a takarmányozásban

Feldolgozott állati fehérjék értéke a takarmányozásban Dr. Kiss Jenő - Dr Nyárs Levente Globális szójabab többlet és hiány Forrás: USDA, Rabobank Globális szójadara felhasználás 2010/2011 Forrás: USDA Az EU takarmányfehérje mérlege* 30000 Fehérje (1000 tonna) 2007/08 2003/04 2010/11 2011/12 25000 1993/94 Fehérje források aránya az EU takarmányozásban: •Szójadara:61% •Napraf.+Repcedara:27% •Hüvelyesek: 2% •Szárított tak.: 3% •Halliszt: 2% •Egyéb: 5% 20000 1980/81 15000 76% 10000 1973/74 68% 73% Hiány 68% 69% 78% 5000 81% 0 * kivéve száraz gabona-törköly Egyéb* Húsliszt és halliszt Szója Szárított takarmányok Repce és napraforgó Hüvelyesek *EU (1993/94-el bezárólag: EU-12, EU-15: 1995/96-tól, EU-25: 2003/04-től 2005/06-ig, EU-27: 2007-től): Fehérje takarmányok mérlege: min. 15%-os fehérjetartalommal; Kivéve tejpor és száraz gabonatörköly, 1994/1995-ig CGF nélkül Forrás:

UNIP; Union Nationale Interprofessionnelle des plantes riches en Protéines Becsült fHOGROJR]RWW£OODWLIHK«UM«N«V]V¯URN globálisWHUPHO«VH (2012) )HOGROJR]RWWIHK«UM«N ‹YHVWHUPHO«V!PLOOLµWRQQD )HOGROJR]RWWzsírok ‹YHVWHUPHO«V!0PLOOLµWRQQD 4500 4000 3500 ezer tonna 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 USA Európai Unió Dél-Amerika Zsírok Forrás: World Renderers Organisation Ausztrália Fehérjék Új-Zéland Törökország Feldolgozott állati fehérjék kereskedelme Világkereskedelem: 2,1 millió tonna Termelés ~16%-a kerül a világkereskedelembe Export e z e r t o n n a 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 EU-27 USA 2008 Ausztrália Új-Zéland Brazília 2009 2010 2011 2012 Kanada Egyéb Import 600,00 e z 500,00 e 400,00 r 300,00 t o 200,00 n 100,00 n a 2008 Forrás: World Renderers Organisation 2009 2010 2011 2012 Feldolgozott állati fehérjék (PAP) és zsírok világpiaci árai (USD/t) Megnevezés

2008 2009 2010 2011 2012 Hús-és csontliszt, kérődző 361 368 330 375 429 Hús-és csontliszt, sertés 385 400 351 419 501 Vérliszt, sertés (Midwest) 985 881 850 950 1 101 Baromfi BM (57% fehérje) 486 460 406 475 539 Baromfit BM (67% fehérje) 678 690 673 721 834 Toll-liszt (Mid-South) 483 539 490 513 649 Szójadara (44/45% CIF Rotterdam) 426 412 389 401 509 1 133 1 230 1 688 1 537 1 558 Halliszt (64/65% Bréma, FCA) Megnevezés 2008 2009 2010 2011 2012 Marhafaggyú, (Chicago) 753 553 737 1 095 963 Sertés takarmányzsír (Missouri River) 729 511 657 1 020 926 Sütőolaj (Missouri River) 604 448 577 932 788 Baromfi zsír (Mid-South) 709 510 628 992 864 Étkezési faggyú (Chicago) 840 608 775 1 176 1 068 Étkezési faggyú (Gulf) 751 606 787 1 180 1 034 Sertészsír (Chicago) 445 631 849 1 093 1 279 Pálmaolaj (CIF, NW Europe) 948 683 901 1125 999 1 258 849 1 005 1 299 1

226 Szójaolaj (Dutch, fob ex-mill) Forrás: World Renderers Organisation, FAO Feldolgozott állati fehérjék visszavezetése az EU-ban • • • • • • • • • • • • • Hústermelés növekedése: Ázsia;=> árfelhajtó hatás: szójadara+feldolgozott állati fehérjék iránt is; Sertés, baromfi, akvakultúra ágazatok fehérje-takarmányigénye növekszik; Rendelkezésre álló termőföldterületek stagnálás/csökkenés; PAP fokozatos visszavezetése az EU-ban; EU Akvakultúra: 2013; Sertés: 2014, Baromfi: 2015? GMO mentesség; PAP-ok: aminósav tartalom, emészthetőség; Keresztetetés esetén: felhasználási arányok; PAP-ok árképzése; Rendelkezésre álló alapanyagok mennyisége (vágóhídi melléktermékek); PAP feldolgozás kapcsolódása a húsiparhoz (pl. Vion, Rendac); Versenyző iparágak: PET food, akvakultúra, biodízelgyártás. Mit kell tudni az állati melléktermékekről • • • • Besorolásuk kategóriákba

Jogszabályi háttér Kezelési előírások Technológiák Állati melléktermékek csoportosítása kockázati kategóriába sorolásuk szerint • 1. kategória • 2. kategória • 3. kategória 1. kategória főleg • TSE-ben (fertőző szivacsos agyvelőbántalom) megbetegedett, vagy gyanús állatok hullái, vágási melléktermékei • SRM (meghatározott veszélyes anyagok) illetve az ezeket tartalmazó állathullák (kérődzők: marha, juh, kecske) • Kísérleti állatok tetemei • Kedvtelésből tartott állatok tetemei • Nemzetközi utasforgalomból származó élelmiszer hulladékok • 1. kategóriába sorolt anyag 2 vagy 3 kategóriába sorolt anyaggal alkotott keveréke (1069/2009/EK – 8. cikk) 2. kategória • Trágya, hígtrágya, bendő-, béltartalom • Az 1. osztály hulladékától különböző tetemek (sertés, baromfi, nyúl, ló, stb.) • Keltetési hulladékok (befulladt tojás) • 2. kategóriába sorolt anyag 3 kategóriába

sorolt anyaggal alkotott keveréke (1069/2009/EK – 9. cikk) 3. kategória főleg • Emberi fogyasztásra alkalmas állatok levágásából származó állati melléktermékek • Az állatok valamennyi része, amely kereskedelmi forgalomba nem hozható (kobzott húsok, termékek) • Az irha, bőr, pata, szaru, toll, szőr, vér, csontok, töpörtyű • Fogyasztásra alkalmatlan tej, és tejtermékek • Belföldi élelmiszerhulladékok (1069/2009/EK – 10. cikk) Az állati eredetű melléktermékek ártalmatlanítását szabályozó rendeletek • Európai Unió főbb jogszabályai • Hazai jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 999/2001/EK rendelete az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról A rendelet részletesen foglalkozik - TSE-k (fertőző szivacsos agyvelőbántalom) fogalma - BSE-státus meghatározása

(országok besorolása) - Ellenőrző rendszer bevezetése - Állatok takarmányozását érintő tilalmak (emlősből származó fehérjelisztet kérődzővel etetni tilos, állati fehérje takarmányok országok közötti forgalmának korlátozása - TSE-k elleni védekezés és felszámolás Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete • a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó alapvető egészségügyi előírások megállapításáról a., Állati melléktermékek kategóriákba sorolása, gyűjtése, szállítása (kereskedelmi okmány, egészségügyi bizonyítvány), ártalmatlanítása, feldolgozása, felhasználása, közbenső tárolása b., Gyűjtő, tároló, feldolgozó üzemek engedélyezésével kapcsolatos előírások c., Feldolgozott állati fehérjék forgalomba hozatala, felhasználása A Bizottság 142/2011/EU rendelete • a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó alapvető

egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1069/2009/EK rendelet végrehajtásáról a., Részletes szabályok (feldolgozásra, azonosításra, szállításra) b., 16 mellékletben minták (kereskedelmi okmány, egészségügyi bizonyítványok), kötelezések Magyarországi jogszabályok • 45/2012. (V8) VM rendelet a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (az Unió 1069/2009/EK rendelet hazai megfelelője) • 69/2003 (II. 27) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről (az Unió 999/2001/EK rendelet hazai megfelelője) • 44/2003 (IV. 26) FVM rendelet a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól • 65/2012 (VII. 4) VM rendelet a takarmányok előállításáról, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól 1. kategóriába sorolt állati

melléktermékek kezelésére vonatkozó előírások a., Közvetlenül égetéssel ártalmatlanítás b., 1-5 módszer bármelyikével egy 1-2 kat-t feldolgozó üzemben, majd égetéssel vagy együttégetéssel ártalmatlanítás c., Az Unióban 1 módszer alkalmazása után elföldelés (M.o-on 2005 dec 31-től nem engedélyezett az elföldelés végleges lerakóban) 2. kategóriába sorolt állati melléktermékek kezelésére vonatkozó előírások a., Közvetlenül égetéssel ártalmatlanítás b., 1-5 módszer bármelyikével egy 1-2 kat-t feldolgozó üzemben , majd égetéssel vagy együttégetéssel ártalmatlanítás c., 1 módszerrel, majd: - szerves trágyaként, vagy talajjavító szerként való felhasználás - biogáz-üzemben átalakítás - komposztáló üzemben átalakítás - trágya és béltartalom közvetlenül felhasználható biogáz, vagy komposztáló üzemben 3. kategóriába sorolt állati melléktermékek kezelésére vonatkozó előírások

a., Közvetlenül égetés útján b., 1-5 módszer bármelyikével egy 1-2 kat-t feldolgozó üzemben , majd égetéssel vagy együttégetéssel ártalmatlanítás c., 3 kat feldolgozó üzemben - emlősökből származó állati melléktermékek : 1. módszer - nem emlősökből származó állati melléktermékek: 1-5, vagy 7. módszer Magyarországon alkalmazott és elterjedt állati melléktermék feldolgozó technológiák • Állatifehérje-liszt előállítás: - nedves eljárás - száraz eljárás • Vérliszt előállítás • Toll-liszt előállítás • Biogáz vagy komposzt előállítás Állatifehérje-liszt előállítás technológiái • Nedves eljárás: a zsírkinyerés a hőkezelést követően nedves állapotban mechanikus úton történik (centrifugálás) • Száraz eljárás: a zsírt a hőkezelt, leszárított húspépből mechanikus úton nyerik ki (csigás préssel) Vérliszt, vértermék előállítás

technológiai lépései • • • • • • vérfogadás szűrés, alvadt vér homogenizálása koagulálás fázisszétválasztás szárítás őrlés,csomagolás Biogáz-, komposzt alapanyag előállítás nyersanyag-fogadás aprítás nyersanyag-bemérés Kanon nyersanyagágyúba szilárd rész Égetés vagy komposztálás kavics, homok, csontdarabok húspaszta Égetés Biogáz üzem sterilizálás fázis-szétválasztás étvála hengerszitával folyékonyfázis ékonyf kavicsleválasztóba folyékonyfázis szétválasztása háromfázisú dekanterrel zsír enyves es húslé hú A jövő lehetőségei és kérdései a feldolgozott állati fehérjék hasznosításban • Folytatódik-e az engedélyezés az akvakultúrát követően a sertésnél és baromfinál is?. (kockázatok, lobbi, hatások stb.) • Keresztetetési tilalom? Mit jelent ez? • Ki és hogyan ellenőrzi a szabályok betartását?. Becsült

fHOGROJR]RWW£OODWLIHK«UM«N«V]V¯URN globálisWHUPHO«VH (2012) )HOGROJR]RWWIHK«UM«N ‹YHVWHUPHO«V!PLOOLµWRQQD )HOGROJR]RWWzsírok ‹YHVWHUPHO«V!0PLOOLµWRQQD 4500 4000 3500 ezer tonna 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 USA Európai Unió Dél-Amerika Zsírok Forrás: World Renderers Organisation Ausztrália Fehérjék Új-Zéland Törökország A feldolgozott állati melléktermékek becsült mennyisége Magyarországon 2012-ben • 150 ezer tonna 3. kategóriába sorolt melléktermék (belföldi élelmiszermaradék kivételével) • 34-35 ezer tonna feldolgozott állati fehérje (PAP – állatifehérje-liszt, vértermék, toll-liszt), benne Ø20-22 ezer tonna fehérjetartalommal és Øtakarmány-alapanyagtól függően 70-90 % emészthetőséggel • 14-15 ezer tonna takarmányzsír A vágási melléktermékek alapvető fehérjetípusai • Húsfehérjék (izmok) • Vérfehérjék (hemoglobin, vérplazma) • Keratinfehérjék (toll,

szőr, szaru, köröm, pikkely, szarv) • Kollagénfehérjék (bőr, csont, inak) Az alapvető fehérjetípusok limitáló aminosavai • Húsfehérjék – metionin lizintöbblettel • Vérfehérjék – izoleucin lizintöbblettel, mely felhasználható a lizinben szegény gabonafélék megfelelő kiegészítésére • Keratinfehérjék – triptofán (valamennyi eszenciális aminosavból keveset tartalmaz) • Kollagénfehérjék – metionin, lizin, hisztidin Az állatifehérje-lisztek takarmányozási értékét a fentiek alapján elsősorban az alapanyag-összetételük, másodsorban a gyártási technológiájuk határozza meg!!! A vegyes állatifehérje-lisztek minőségi jellemzői Nyersfehérje-tartalom, % 46 50 54 58 62 Víztartalom, max. % 10,0 10,0 10,0 10,0 10,0 Nyersfehérje, min. % 46,0* 50,0* 54,0* 58,0* 62,0* Nyersfehérje in vitro emészthetősége, min.% 80,0 80,0, 80,0 80,0 80,0 Nyerszsír, max. % 15,0 15,0 15,0 15,0 15,0

Nyershamu, max. % 30,0 30,0 28,0 28,0 22,0 Savszám, max. 50,0 50,0 50,0 50,0 50,0 Peroxidszám, max. 25,0 25,0 25,0 25,0 25,0 * Keratint nem tartalmazhat *A fehérjetartalom legfeljebb 10 %-a származhat keratinból Forrás: Hegedűs-Schmidt-Rafai A baromfi-lisztek minőségi jellemzői I. osztály* II. osztály* Víztartalom, max. % 10,0 10,0 Nyersfehérje, min. % 55,0 70,0 Nyersfehérje in vitro emészthetősége, min. % 80,0 73,0 Nyerszsír, max. % 10,0 7,0 Nyershamu, max. % 13,0 11,0 Cisztintartalom a nyersfehérje %-ában, max. 1,0 1,5 Savszám, max. 50,0 50,0 Peroxidszám, max. 25,0 25,0 * A termék legfeljebb 3 % toll eredetű szárazanyagot tartalmazhat * A termék legfeljebb 8 % toll eredetű szárazanyagot tartalmazhat Forrás: Hegedűs-Schmidt-Rafai A húsos csontlisztek minőségi jellemzői Húsos csontliszt Víztartalom, max. % 10,0 Nyersfehérje, min. % 40,0 Nyersfehérje in vitro emészthetősége, min. % 80,0

Nyerszsír, max. % 15,0 Nyershamu, min. % max. % 40,0 Ca, min. % 10,0 P. min % 5,0 Savszám, max. 50,0 Peroxidszám, max. 25,0 Forrás: Hegedűs-Schmidt-Rafai A vérlisztek minőségi jellemzői Porlasztva szárított Hengeren vagy egyéb módon szárítva Víztartalom, max. % 10,0 10,0 Nyersfehérje, min. % 86,0 82,0 - 88,0 Nyersfehérje in vitro emészthetősége, min. % 90,0 85,0 Nyerszsír, max. % 2,0 2,0 Nyershamu, max. % 6,0 6,0 max. % Forrás: Hegedűs-Schmidt-Rafai A toll-lisztek minőségi jellemzői Enzimmel feltárt Hagyományos toll-liszt toll-liszt Víztartalom, max. % 10,0 10,0 Nyersfehérje, min. % 75,0 75,0 Nyersfehérje in vitro emészthetősége, min. % 80,0 70,0 Nyerszsír, max. % 6,0 8,0 Savszám, max. 50,0 50,0 Peroxidszám, max. 25.0 25,0 Forrás: Hegedűs-Schmidt-Rafai A vérliszt és a halliszt aminosav-tartalmának összehasonlítása A fehérje százalékban 14 12 10 8 6 Halliszt 4 Vérliszt 2

Forrás: Hegedűs-Schmidt-Rafai Glicin Fenilalanin Hisztidin Valin Leucin Izoleucin Arginin Triptofán Treonin Lizin Cisztin Metionin 0 A feldolgozott állati fehérjék piaci árai (euro/tonna) 2013. december • • • • • • Halliszt (64 %): Vegyes állati fehérjeliszt: Baromfiliszt: Toll-liszt: Vérliszt: Hemoglobin: • Takarmányzsír: 1.200-1400 350-400 500-600 500-530 550-650 850-1.000 170-200 A jelen/jövő kérdései az állati melléktermék hasznosításban • Verseny az állati eredetű melléktermékekért – Ki győz? (Petfood, akvakultúra, biodízel, élelmiszertermelő haszonállatok, nagyobb hozzáadott érték, alacsonyabb fajlagos költségek ) • Innováció a technológiában és a termékekben (Cél a környezethasználat csökkentése, valamint a termékek értékének, minőségének növelése ) • A jogszabályi háttér pontosítása (melléktermékhulladék, eljárásjog, termékengedélyezés )