Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Demkó Emese - Magyarország foglalkoztatottsága

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 28 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:184

Feltöltve:2006. november 29.

Méret:367 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATOTTSÁGA Maga a foglalkoztatottság keresletének és azt száma) (munkaképes és aktív kínálatának foglalkoztatottságon (munkahelyek az számára, meghatározott értjük, hogy egyensúlyban munkát keresők van végezni akaró munkaerő viszonya. a a a munkaerő munkaerő létszámmal.) Teljes kereslete kínálattal ennek az egyensúlynak a hiánya munkanélküliséget idéz elő. A teljes foglalkoztatás fogalmi megváltozása. A jóléti államok szociálpolitikájának a reformjával párhuzamosan, illetve annak a keretében, a teljes foglalkoztatás értelmezése és gyakorlata lényegesen megváltozott. A változások néhány fontos elemét az alábbiakban jelölhetjük meg.  A teljes foglalkoztatás már hangsúlyozottan nem jelenti a munkahely biztonságát, hanem csupán a foglalkoztatás biztonságát. A modern gazdaságban elkerülhetetlen foglalkozás változtatása. A munkahely, a

munkahelyek sőt esettenként megőrzését nem a lehet szavatolni, a dolgozó csupán valahol valamilyen – számára többékevésbé megfelelő – munkahelyre számíthat. Egyáltalán nem biztos az sem, hogy az új munkahely a régivel azonos földrajzi körzetben vagy a munkavállaló szükség lehet lakóhelyének a a közelében lakóhely-változtatásra található. is az új Esetenként munkahely elfoglalása érdekében.  A teljes foglalkoztatás foglalkoztatást. Egyeseknek nem részidős jelent teljes munkahellyel is munkaidős be kell érniük.  A teljes foglalkoztatás nem jelenti azt sem, hogy a munkát kereső minden esetben alkalmazottként helyezkedhet el. Előfordulhat, hogy – szándéka ellenére – csak gazdasági alkalmazottként helyezkedhet el. Előfordulhat, hogy – szándéka ellenére – csak gazdaságilag önállóként, tevékenykedni. kisvállalkozóként, önfoglalkoztatóként tud Erre leginkább a

gyorsan szélesedő szolgáltatási 1 szektorban nyílik lehetőség. Továbbá, főképp a felsőfokú oktatás rohamos bővülése következtében, egyre több fiatal kényszerül képesítését, képzettségét nem igénylő, annál lényegesen alacsonyabb követelményeket támasztó állást elfogadni. A teljes foglalkoztatásnak ez a módosult megvalósulási formája korlátozó, redukáló jellegű. Főképpen arról szól, hogy milyen igényeket nem támaszthat napjainkban a munkát kereső. (Nem igényelheti a munkahely biztonságát, nem feltétlenül juthat teljes munkaidős vagy végzettségének megfelelő alkalmazotti álláshoz. stb) A foglalkoztatás esélyeit rontó tényezők:  Iskolai végzettség  Szakmai képzettség alacsony foka  Munkahely-hiányos térségben található munkahely Demográfiai háttér Magyarország népessége 1999. Január 1-jén kissé meghaladja a 10 milliót (10 091,8 ezer) a

népességszám lassú csökkenése (1980-ban még 10,7 millió fő volt) közepette sem változott a nemek aránya: tartósan némileg több a nő (52 %) mint a férfi (48 %). A munkavállalási kor a 15. Életévnél kezdődik, s a jogszabályokban rögzített életkorig tart, ez a férfiaknál a 62 a nők esetében az 56. év (következő év a nyugdíjba lépés korhatára.) 1999-ben a 10 milliós népességből több mint 6 millióan alacsonyabb tartoztak munkavállalási a munkavállalási kora miatt itt korúak közé. megfordulnak a A nők nemek szerinti arányok: a férfiak 52, a nők 48 %-a volt munkavállalási korú. A hazai összehasonlításokhoz kornak, igazodva az szabályozástól a 15-64 OECD-hez éves eltérően kort tartozó, a tekintik illetve az nemzetközi munkavállalási Európai Unió tagországaiban jellemző korhatárhoz. Így számítva csaknem 6,9 millió lenne nálunk is a munkavállalási (aktív) korú, s

egyúttal többségbe kerülnének a nők. (Férfiak: 3335 ezer , nők: 346,2 ezer fő) 2 A potenciális munkaerőforrás tehát 1999-ben: 6.187,9 ezer fő A hazai jogszabályok szerint A nemzetközi összehasonlításhoz éves korosztályok szerint használt, 6.803,2 ezer fő 15-64 7.7170 ezer fő Az ILO ajánlása szerinti, 15-74 éves korosztályok A hazai jogszabályok szerint számolva a népesség általában 57-60%-a munkavállalási korú. A munkaerőpiacot társadalmi illetően kérdés a ma az potenciális egyik alapvető gazdasági munkaerőforrásból mennyi és a foglalkoztatott? A foglalkoztatottság alakulása 1999-ben csaknem foglalkoztatottak 114 ezer száma fővel 1998-hoz 3.811,5 képest. Ez ezerre akkor nőtt is a biztató eredmény, ha tudjuk: a „foglalkoztatás” ma már nemcsak hagyományos alkalmazást vagy önálló foglalkozást jelent, hanem támogatott munkahelyeket (mint pl. a közhasznú munka), vagy

rövid idejű, alkalmi munkavégzéseket. Az ILO meghatározása szerint ugyanis foglalkoztatottnak minősül, aki a megkérdezés előtti héten akár csak egyetlen órát dolgozott, fizetés ellenében. (15-74 éves korosztály) A hazai munkavállalási korúak közül 3.742,6 ezer fő, a korosztályokhoz tartozók 60,5 %-a volt foglalkoztatott; a 15-64 évesek közül pedig 3.789 ezer fő (55,7 %) Az összes foglalkoztatott 55,2 %-a volt férfi és 44,8%-a nő. Mintegy 60 %-uk fizikai foglalkozású. A foglalkoztatottak aránya (csakúgy, mint az Európai Unió országaiban) az ún. „legjobb korcsoportjaiban volt munkavállalási a legmagasabb korúak”, (25-29 a évesek: 25-54 68,9 évesek %, 30-39 évesek: 74,4 %, 40-54 évesek: 72,3 %.) Mind a fiatalabbak, mind az idősebbek korosztályaiban jóval kevesebb a foglalkoztatott (a 15-19 évesek között 10,4 a 60-69 évesek között 5,4, a 70-74 évesek között 1,4 %, az idősebbek korcsoportjaiban

jobbára a férfiak dolgoznak.) Hol teremtődnek meg a foglalkoztatás újabb lehetőségei? Mindenek előtt: a gazdaság ágazati szerkezete még mindig változóban van. Bár a drámai átalakulások nagyjából lezárultak és a csődök, felszámolások tömegéből kimentett munkahelyek zöme már életképesnek bizonyuló 3 gazdasági tevékenységhez tulajdonképpen állandóak Magyarországon még foglalkoztatási kötődött, (noha a erőteljesebben szektor (a a strukturális változások üteme érzékelhető mezőgazdaság, az változások a ipar- lelassul). három nagy építőipar és a szolgáltatások) folyamatos arányváltozása. A foglalkoztatottak számának változása a három gazdasági szektorban A mezőgazdaság, amely a keresők több mint 60 %-át foglalkoztatta a 20. Század fordulóján, folyamatosan veszített súlyából és még most is veszít. Az biotechnika) egyre több müködtetett tőkével

(gépkkel) mezőgazdaság és minden tudással korábinál (kémia, nagyobb hozamokra képes, egyre kevesebb emberi munkával. Ráadásl a termékek szállítása minden mennyiségben és minden távolságra megoldható. Magyarországon – fejlettségének, pontosabban a mezőgazdaságba fektetett szerény tőkének megfelelően –még a főfoglalkozású keresőkön kívül is igen sokan dolgoznak a mezőgazdaságban, sok munkával pótlólagos jövedelmet remélve. Elsősorban a hivatalosan inaktívak, a nyugdíjasok, gyermekgondozáson lévők stb. A KSH 1999 Évi munkaerő- felmérése során csaknem tízezren jelezték, hogy a mezőgazdaságban van másodfoglalkozásuk. Az ipar foglalkoztatási részaránya lényegében stagnál, annak ellenére hogy 199-ben több mint 30 ezer fővel nőtt az ott foglalkoztatottak létszáma. Az ipari foglalkoztatás mértéke a fejlett országokban már nem növekszik., mert az egyre több tőkével és emberi tudással

6000 5000 mezőgazdaság ipar, építőipar szolgáltatás 4000 3000 2000 1000 0 1990 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 4 modernizált termelőfolyamatok egyre kevesebb munkaerővel képesek a terméktömeg kibocsátásra. leépülése, (szénbányászat, ipar belső, ágazati Magyarországon szerkezetét még érintő kohászat, nem fejeződtek változások, textilipar be az stb.)amelyen a egyes ágazatok fejlett országok már túljutottak, és nem épültek ki (most erősödnek, elsősorban a külföldi tőkebefektetések eredményeként) a modern ipart jellemzőágazatok (autóipar, mikroelektronika stb.) A szolgáltatások területein teremtődött 1999-ben a legröbb munkahely. Aszolgáltatásokban fejlettség egyre immár mutatójának többet tanulásra, képes és 70 % körüli tekintik, hajlandó szórakozásra, ahol részarányát) az költeni turizmusra, egyének az a és egészség sportra jólét a és a

társadalom védelmére, a valamint a stb., társadalmi közös fogyasztásra, mint a környezet védelme, az oktatási rendszer fejlesztése, a telpülések biztonsága stb. Az igények és a lehetőségek a szolgáltatások számos munkahelyeket, és a remények szerint például a gyerekek, családokban, idősek, a betegek ágában teremtettek új a mindig újabb igények (mint háztrtásokban máris gondozásában, a igényelt háztartási újfajta keretekben újfajta munkalehetőségeket is hoznak. segítség a munkákban) Magyrországon még köztudottan , még távol vagyunk a fejlett országok jóléti színvonalától. Ezért a szolgáltaqtásokban egyrészt a fejlett országok jólétének színvonalától. Ezért a szolgáltatásokban egyrészt még kevésbé teremtődnek munkahelyek (az 1999. Évi étszám csupán 53 ezerrel magasabb mint az 1992. évi volt), másrészt még ugyancsak tart a szolgáltatási ágazatok belső arányainak

átrendeződése. Ma ugyanis a szolgáltatásban lévő munkahelyek több mint egyharmada az állami költségvetésből (közvetve az adókból) fedezett ágazatokhoz tartozik (igazgatás, egészségügy, oktatás). A három nagy foglalkoztatási szektor mindegyikéhez számos gazdasági ág tartozik, amelyek az év során lehettek akár létszámot felvevők, akár létszámot foglalkoztatott vesztők. 1999-ben Előző a évi létszámánál mezőgazdaság, a kevesebbet bányászat, a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás, a pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai, valamint a más ágakba em sorolt ún. egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás-ág. Összes veszteségük mintegy 20 ezer munkahely. A többi nemzetgazdasági ág létszámfelvevő volt. Szám szerint a legtöbb foglalkoztatottal a sokféle 5 tevékenységet, köztük a közszükségleti cikkek javytásáűt, karbantartását

magában foglaló kereskedelem, közúti járműjavítási ág gyarapodott: több mint 45 ezerrel. Csaknem 23 ezer munkahely jött létre az építőiparban, csaknem 21 ezer az ingatlanügyek, bérbeadásés gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatási ágban, 17 ezer a feldolgozóiparban, és több mint 11 ezer fő volt a létszámnövekedés a szálláshely-szolgáltatásban és vendégátásban. Figyelemre érdemes, hogy a jelentősebb növekedést mutató ágazatok személyiség nélküli közül kettőben is (kereskedelem, javítás-karbantatás) a tevékenységek zömét korábban is az egyéni és jogi (önfoglalkozató) vállalkozások adták, (1998-ban a főfoglalkozású és a nyugdíjasként dolgozó működött ebben a egyéni vállalkozók 44 %-a, a bt-k 57 %-a két ágban). Feltételezhető , hogy ezúttal is a jórészt tőke nélkül alapítható, a személyes szakértelemre épülő, 1-2 fős és családi vállalkozások

száma gyarapodott. Az egyre specializálódó ilyen szolgáltatások ( az egyre gazdagabb választékú híradástechnikai, szórakozató elektronikai eszközöktől, a személyi számítógépeken át a könyvelésig) ugyanis éppen ilyen vállalkozásokat igényelnek. A feldolgozóipar szerénynek mondható létszámnövekedése mögött valójában igen jelentős strukturális átrendeződés zajlik. A foglalkoztatás területi különbségeinek alakulása Az elmúlt jelentős több mint fél változások évszazad zajlottak alatt le. a Az foglalkoztatottságban ország iparosításával összefüggésben az aktív keresők száma 1949-től 1980-ig folyamatosan emelkedett. Azt követően csökkenésnek indult, ami az 1990-es évek elején vált különösen nagymértékűvé. Az elmúlt 50 évben a foglalkoztatottak gazdasági ágak szerinti összetétele is jelentősen átalakult. Az időszak elejét a mezőgazdaság kiemelkedő

aránya folyamatosan bővülő jellemezte, később a súlypont az iparra helyeződött át. Ezt az 1980as és 1990-es években részesedése váltotta fel. a szolgaltatóágak Az országon belül az egyes térségekben, regiókban a folyamatok nem egyforma mertékben, illetve nem egy időben jelentkeztek, így jelentős területi különbségek tapasztalhatók. 6 A foglalkoztatás területi különbségeinek részletes vizsgálata előtt érdemes egy pillantást vetni az országos összképre. A népesség számának változása gazdasági aktivitás szerint millió fő Az 1. ábra jól szemlélteti a magyarországi népesség számának alakulását is. 1949-ben 9,2 millió, 1980-ban 10,7 millió és 2001 februárjában (a népszámlálás előzetes adatai szerint) 10,2 millió fő volt az ország lakossága. A vizsgált a nők évtizedek egyik fő jellemzője, hogy számottevően mérséklődött az eltartottak száma és népességen belüli

aránya. Ebben munkába folyamatok állásán is, túl nevezetesen szerepet a jellemző, időszak hogy folyamán az inaktív jelentősen a demográfiai születésszámcsökkenés gyermekkorúak aranyának merséklődése. Másik játszottak keresők bővült, száma ami és miatt a részaránya az egyrészt utal a társadalombiztosítás, a szociális ellátások bővülő körére, másrészt az igénybe vevők számának jelentős gyarapodására, ami elsősorban az időskorúak számának emelkedéséből adódott. Ezzel összefüggésben az aktív keresők eltartási terhei növekedtek. Az 1980-as évek végétől kezdődően jelent meg, és okoz súlyos társadalmi problémát a nyílt munkanélküliség, amely az 1990-es évek első felében vált tömegessé. Az aktív keresők száma az 1949-1960 közötti időszakban igen gyorsan emelkedett. A növekedés egészen 1980-ig fennmaradt Ekkor 5,1 millió 7 aktív kereső volt az

országban. Az 1980-as évtized végére számuk mérséklődött, majd az 1990-es évek első felében drámai, 1996-ig egymillió fős visszaesés következett be. Az évtized végén jelentkező kis növekedés ellenére a foglalkoztatottsági színvonal továbbra sem érte el az 1949. évi 44%-os szintet Az aktív keresők számának 1980-ig tartó bővülését a nők tömeges munkába állása jellemezte. Az aktív kereső ferfiak száma az 1960-as évektől kezdve folyamatosan csökkent, a foglalkoztatás bővülésének forrása kizárólag a korábban eltartott női népesseg volt. A nők aránya a kesőbbiekben is folyamatosan nőtt: az aktív keresőkön belül a férfiak 1949. évi 71%-os részaránya 2001-re 54 %-ra mérséklődött Az aktív keresők számának alakulása régiónként Régió 1949 1960 1970 1980 1990 2001 1.055075 1.351686 1.555859 1.500802 1.345740 1.163643 Közép-Dunántúl 347.686 432.968 503.106

543.208 503.919 450.480 Nyugat-Dunántúl 423.784 468.540 470.004 485.611 450.266 416.014 Dél-Dunántúl 443.935 486.364 491.182 499.310 438.028 339.093 ÉszakMagyarország 482.591 593.160 610.569 642.533 557.757 397.096 Észak-Alföld 654.810 685.567 650.471 711.530 629.582 464.506 Dél-Alföld 677.050 741.331 707.485 685.846 601.865 466.096 4.988676 5.068840 4.527157 3.696928 KözépMagyarország Összesen 4.084931 4.759616 Az aktív keresők száma 1949 és 1980 között 1 millió fővel nőtt. Ez a folyamat az egyes régiókban eltérően alakult: kiemelkedően gyorsan növekedett Közép-Dunántúlon (56%-kal), ezen belül elsősorban Komárom Esztergom, valamint kisebb mértékben Fejér megyében. Jelentős bővülés (42%) következett be Közép-Magyarországon is. E két régióban a megnövekedett munkaerőigény kielégítésének forrása volt a más területekről történő bevándorlás is. Ezeken kívül még

Észak- Magyarországon haladta meg az aktív keresők számának növekedési üteme az országos átlagot. 8 Az aktív keresõk aránya régiónként, 1949 Dél- Dunántúl 41,5 41,6-42,3 42,4-43,4 43,5-44,6 44,7-46,3 A gazdasági aktvitásban meglévő területi különbségek 1949-ben meg az egyes régiókat tekintve nem voltak nagyon számottevőek: a két szélső érték közötti különbség 5 százalékpont volt. Az aktív keresők számának növekedése a foglalkoztatottság színvonalának emelkedésével járt együtt, amely 1960-ig jelentősen, 1970-ig kisebb mértékben tovább emelkedett, ekkor érte el a maximumot, 48 %-ot. Ezt követően - főként a népességszám gyorsabb Ütemű növekedése miatt - 1980-ra 47 %-ra mérséklődött. Az egyes régiók foglalkoztatottsági színvonala 1970-ig eltérő ütemben fejlődött, illetve a két alföldi régióban valamellyest mérséklődött. Nőttek a régiók foglalkoztatottsági

színvonalában lévő különbségek, amelyek a korábbinak foglalkoztatás közel területi két és különbségeinek félszeresére emelkedtek. A alakulását részletesen a munkavállalási körű népességre vetítve vizsgáljuk. 1949-ben a munkavállalási korú népesség 63%-a volt aktív kereső. A ferfiak igen jelentős része, 91 %-a dolgozott, a nőknek azonban csak alig 35%-a. 1949-ben a munkavállalási korúak gazdasági aktivitásában a főváros vidék viszonylatában jelentősebb, a régiók között pedig kisebb különbségek mutatkoztak. A régiókban a foglalkoztatottak aránya 59 és 64 % között alakult. 9 Az aktív keresők aránya Közép-Magyarországon volt a legnagyobb, ebben a fővárosban élő nők nagyobb foglalkoztatottsága játszott szerepet, ugyanakkor figyelemre méltó, legkisebb. Budapesten az hogy ebbe a a férfiak aktivitása korosztályba tartozó itt nők a 45%-a vállalt munkát, a vidéki

átlag 32 %. A munkavállalási korú népesség gazdasági aktivitása 1980-ig folyamatok és jelentős növekedést mutatott: az 1980. évi népszámlálás adatai szerint a 15-59 éves ferfiak és a 15-54 éves nők négyötöde folytatott aktív kereső tevékenységet. Az aktivitás növekedésének folyamata a régiók között nem egyforma mértékben és nem egy időben zajlott le. Közép-Magyarországon kezdett a leghamarabb emelkedni, és ott vált a legmagasabb az aktív keresők aránya. Ennél lényegesen szerényebben ugyan, de másodikként Dél- Alföldön indult meg a növekedés, ezt a régiót azonban az 1970-es évektől Nyugat-Dunántúl megelőzte. Bár 1949-ben Észak-Alföld a régiók sorában még viszonylag kedvező pozíciót foglalt el, az ezt követő évtizedekben a foglalkoztatottak számának növekedése itt volt a legkisebb, ez által az aktivitási arány a legkedvezőtlenebbé vált. Ennél valamivel jobb a mutató értéke

Észak-Magyarországon, amely 1949-ben meg az utolsó helyen állt. Mivel a folyamat régiónként időben eltolódva ment végbe, az 1960-as népszámlálás idejére a régiók mutatóiban elég jelentős különbségek alakultak ki, amelyek 1970-re valamelyest tovább nőttek, és 1980-ra – mi után minden régióban elérte az aktivitási arány az addigi maximumát - a régiók értékeiben ismét csaknem olyan kis eltéréseket lehetett tapasztalni, különbségei az egyes mint 1949-ben. régiókat A foglalkoztatás viszonylag érintően területi kiegyenlítette váltak. Az 1980-as népesség évek második gazdasági felében aktivitásának elkezdődött a csökkenése. munkavállalási 1990-ben korú ennek a csoportnak már csak háromnegyed része volt aktív kereső. A mérséklődés javarészt a visszaesése férfiak az körében 1990-es következett évtizedben be. vált különösen az évtized első fele emelendő ki.

A gazdasági nagymértékűvé, aktivitás melyből Az 1996. évi mikrocenzus adatai szerint 1990 és 1996 között közel egymillió fővel csökkent az aktív keresők száma. Ezt követően 2001-ig 10 kissé javult az aktivitás mértéke, megközelítette az 57 %-ot, azonban nemzetközi viszonylatban így is meglehetősen alacsonynak számit. Az 1980-as és főkent az 1990-es években bekövetkezett változások a régiókat igen eltérően érintettek. Ebből a szempontból három csoportot lehet elkülöníteni. Az elsőbe azok a régiók tartoznak, amelyek a megváltozott gazdasági körülményekhez jobban tudtak alkalmazkodni, náluk a visszaesés mértéke kisebb volt, és a megindult gazdasági fejlődés is elsősorban e területeket érintette. A három legkedvezőbb helyzetű régió sorából is kiemelkedik Nyugat-Dunántúl, ahol a legkisebb volt a gazdasági aktivitás csökkenése, és az aktivitási mutatók itt a legjobbak. A régión

belül kedvezőek. Győr-Moson-Sopron Ebbe a csoportba és Vas tartozik megye mutatói Közép-Magyarország különösen és Közép- Dunántúl is, melyekben a gazdasági aktivitás közel azonos. A második csoportba Magyarország két déli régiója tartozik, amelyekben az aktivitás mértéke már kisebb a hazai átlagnál. Dél-Alföldön Csongrád, Dél-Dunántúlon Tolna megye mutatói a legjobbak. A harmadik csoportban a nehézipar leépülése Észak-Magyarország, valamint a gazdaságilag Alföld Ezekben a régiókban található. gazdasági aktivitásának szintje a lényegesen által kevésbé erősen érintett fejlett munkavállalási alacsonyabb, Északkorúak mint az országos átlag. Különösen kedvezőtlen Észak-Alföld helyzete, ahol a munkaképes korosztálynak még a fele sem dolgozik. A foglalkoztatásból 11 kiszorultak körében azonban kevesebb a munkanélküli, mint Észak- Magyarországon,

viszont rendkívül magas az inaktív keresők hányada. A munkavállalási korúak közül a közép-magyarországi régiót követően itt találjuk a legtöbb eltartottat. Amíg azonban a fővárosban és környékén a tanulók nagy aránya okozza ezt a kiugró értéket, addig Észak- Alföldön jelentős a munkát nem találó, eltartott nők aránya. Az északalföldi megyék közül Jász-Nagy-kun-Szolnok, az észak- magyarországiakból Heves relatíve kedvezőbb adottságú a régiójában. A régiókban a 15-59 évesek körében a foglalkoztatottak aránya 48 és 65% között alakult. A szélső értékek közötti eltérés az elmúlt több mint fél évszázad során kiemelkedően most a legnagyobb, több mint két és félszerese az 1980. évinek, és közel négyszerese az 1949 évinek Az aktív keresők korcsoport szerinti változása Az aktív keresők életkor szerinti vizsgálatából csak néhány jellemzőt emelünk ki. A kiskorúak

foglalkoztatása, amely 1949-ben valamelyest meghaladta az 1 %-ot, az elmúlt ötven év mérséklődött, és gyakorlatilag teljesen megszűnt. A 15-19 éves aktív keresők száma 1970-től folyamán fokozatosan kezdve fokozatosan mérséklődött, számuk és a foglalkoztatottakon belüli arányuk az 1990. évet követően arányokon csökkent túlmenően a jelentősen, pályakezdők ami a magasabb nagyobb továbbtanulási munkanélküliségével is összefügg. 12 A 60 éven felüliek foglalkoztatása az évtizedek alatt fokozatosan visszaszorult. Az 1990-es évtized végén - főként a nyugdíjkorhatár emelésének hatására - részesedésük ismét növekedésnek indult. A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetételében nagyarányú változás, látványos fejlődes következett be. 1960-ban az aktív keresők közel kétharmada - ezen belül a férfiak nagyobb hányada - az általános iskola 8.

osztályát sem végezte el, a 8 osztályt végzettekkel számított együttes arányuk 90 % volt. A foglalkoztatottak legnagyobb hányada alacsonyan iskolázott volt. 1996-ban a befejezett középfokú együttes iskolai arányát és a felsőfokú befejezett figyelembe véve az aktív iskolai végzettségűek csaknem keresők 80 %-a rendelkezett az általános iskola 8. osztályát meghaladó végzettséggel Az annál alacsonyabb végzettségűek aránya 1 %-ra mérséklődött. 1980-ig a befejezett leggyorsabban, középfokú az ezt iskolai követő végzettségűek időszakban a aránya növekedett felsőfokú a iskolai végzettségűeké. 1960-1996 között az utóbbiak száma közel négyszeresére emelkedett, ezen belül a férfiaké 2,6-szorosára, a nőkő több mint nyolcszorosára. A területi eltéréseket illetően a legmarkánsabb különbség a központi régió (ezen belül is Budapest) és a vidék között mutatkozott. A

leghátrányosabb helyzetből Észak-Alföld és Dél-Alföld indult. A befejezett végzettségként az általános iskola 8. osztályával rendelkezők arányának területi különbségei 1980-ig mérséklődtek, azt követően ismét növekedtek. Legmagasabb az arányuk Dél-Alföldön (24%), legalacsonyabb Közép-Magyarországon (17%). Az 1960-1980 közötti két évtizedet a befejezett középfokú iskolai végzettségűek számának és arányának nagyarányú növekedése jellemezte. 1980-ra Közép-Magyarország előnye jelentősen csökkent, a többi régión belüli különbség azonban valamelyest növekedett. A két szélső értéket Közép-Magyarország és Dél-Alföld képviselte (41, illetve 34%-kal). A következő másfél évtizedben a középfokú végzettségűek arányában a vezető szerepet Észak-Magyarország vette át. Dél-Alföldet is maga elé engedve régióban Közép-Magyarország már eleve a magasabb sor volt végére a került,

felsőfokú mivel iskolát ez utóbbi végzettek részesedése. 13 A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma és aránya jelentősen nőtt, vidéken a központi régióét meghaladó ütemben. Ennek ellenére a diplomás aktív számottevőek. keresők arányában meglévő különbségek még mindíg A diplomások aránya a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön, legkevésbé Közép-Dunántúlon emelkedett, így 1996-ban Észak-Alföld állt a régiók sorában a második helyen. Az aktív keresők ágazati összetételének változása Az években 1950-es kezdődött extenzív jellegű iparosítás és a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése az aktív keresőknek mind számában, mind ágazatok közötti megoszlásában jelentős változásokat idézett elő. 1949-ben a régiók mindegyikében - Közép-Magyarország kivételével - a mezőgazdaság játszott döntő szerepet a foglalkoztatásban. Az itt dolgozók aránya a

foglalkoztatottak több mint felét tette ki. Mértéke a központi régión kívül jóval nagyobb arányú volt, 59-73% között alakult. A mezőgazdaság a létszámkibocsátó aránya 1970-re felszabaduló vizsgált vált. ágazattá kevesebb munkaerő, főként az iparban Kisebb mértékben, és de évtizedek mint illetve az mindegyikében Aktív felére, a keresőinek foglalkoztatásba gyarapodott a kezdeti 54 újonnan bevontak mérséklődött. 25%-ra építőiparban létszámleadó, találtak Az %-os itt munkalehetőséget. szolgáltatási jellegű ágak létszáma is. Az ipar és építőipar mint összevont nemzetgazdasági ág létszámbővülése 1970-ig tartott. Aktív keresőinek aránya ezen időszakban több mint kétszeresére, 45%-ra emelkedett. Az 1970-es évek második felétől kisebb mértékben ugyan, mint a mezőgazdaság -az ipar, építőipar összevont nemzetgazdasági ág is létszámleadóvá vált.

Jelentős csökkenés Közép-Magyarországon, kisebb mértékű Közép-Dunántúlon következett be. A szolgáltató jellegű ágak 1949. évi 25%-os részaránya kezdetben lassú növekedésnek indult, és 1970-re 30%-ot ért el. Ezt követően 1990-ig kizárólag a szolgáltatási jellegű ágak létszáma gyarapodott, és ennek következtében jobban nőtt az aktív keresőkön belüli részesedésük, amely 1990-ben már 45% volt. A társadalmi-gazdasági változások 1990-tól felgyorsítottak a már korábban is érvényesülő tendenciákat. Az eddigieknél nagyobb mértékben 14 csökkent az aktív keresők száma, amit jelentősen befolyásolt a mezőgazdaság válsága, az ipari termelés visszaesése is. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás aktív keresőinek száma 70%-kal, az iparban, építőiparban foglalkoztatottaké több mint 30 %-kal fogyott 2001-ig. A foglalkoztatottak ágazati szerkezet szerinti összetétele jelentősen

megváltozott: a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás részaránya kevesebb mint 6 %-ra, az iparé és építőiparé 33 %-ra mérséklődött. A szolgáltatási jellegű ágak aránya a korábbiaknál nagyobb mértékben növekedett, ezek 2001-ben már az aktív keresők 61%-at foglalkoztattak. A lezajlott folyamatok az egyes régiókat eltérő mértékben érintettek. A fővárost is magában foglaló régió helyzete speciálisnak tekinthető. Közép-Magyarország foglalkoztatási szerkezetében 1949-ben a szolgáltatási jellegű ágakban foglalkoztatottak aránya a legmagasabb (45%), két és félszerese volt a többi régió részarányának. Az ipar, építőipar aktív keresőinek aránya (39%) szinten lényegesen magasabb, mint a többi régióban. Viszonylag alacsony volt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya (16%). 15 Az extenzív iparfejlesztés következtében 1970-re a foglalkoztatásban az ipar, epítőipar vette át a vezető

szerepet. Ekkor az aktív keresők több mint fele az iparban és a mezőgazdaságban dolgozott, és 38 %-ra mérséklődött a szolgáltatás jellegű ágak aktív keresőinek részaránya. 1990-ig ismét jelentős struktúrális átrendeződés következett be. Az iparban, építőiparban foglalkoztatottak aránya jelentősen csökkent a szolgáltatás keresők ágak jellegű több mint felét, térnyerése 55%-at mellett, amelyek foglalkoztatták. az A aktív következő évtizedben ez a tendencia folytatódott. 2001-ben az aktív keresők közel háromnegyede (73%-a) a tercier szektorban dolgozott, az ipar, építőipar az aktív keresők egynegyedét, míg a mezőgazdaság mindössze másfél százalékát foglalkoztatta. A vizsgált évtizedekben a többi régiót is egységesen jellemezte a mezőgazdasági aktív keresők számának és arányának mérséklődése, folyamat azonban eltérő intenzitással ment végbe. Másik közös jellemző a

szolgáltatási jellegű a ágakban foglalkoztatottak arányának 1970-ig tartó lassúbb, majd ezt követően gyorsabb növekedése. foglalkoztatottak Érdemi aránya különbséget a a 2001-ben minden szolgáltatási régióban mezőgazdasági, aktív keresők részarányában találunk. Közép-Dunántúl meghaladta illetve viszonylag 1949-ben jellegű az kedvező az ágakban 50 ipari, %-ot. építőipari helyzetből indult. Mezőgazdasági aktív keresőinek aránya a Közép-Magyarország nélküli hat régióból legnagyobb a legkisebb (24%) iparfejlesztés volt. hatására (59%), Az e 1970-ben ipari aktív térségben aktiv keresőinek megvalósult keresőinek több aránya a erőteljes mint fele, 52%-a tartozott az ipari, építőipari foglalkoztatottak körébe. Ezzel Közép-Magyarország utan a második legfejlettebb ipari térségnek volt tekinthető. A következő évtizedekben e két nemzetgazdasági ág aktfv

keresőinek aránya az országosnál kevesbé mérséklődött. 2001-ben az ipar, építőipar aktfv keresőinek 43 %-os részaránya a legmagasabb a régiók között, bele-értve Közép-Magyarországot is. Nyugat-Dunántúl kiegyenlítettebb fejlődéssel jellemezhető. 1970-ig mérsékeltebb iparfejlesztés valósult meg, amelynek eredményekent az ipar és építőipar gazdasági ágak aktfv keresőinek aránya 43 %-ot, az országos átlagnál kisebb értéket ért el. Az aktfv keresők száma 1980- 16 ig tovább emelkedett, majd 1990-ig kissé mérséklődött. Az ezt követő tizenegy évben a régiók közül egyedüliként itt nem csökkent tovább az ipar és építőipar keresőinek részesedése. Közép-Dunántúlhoz aktív keresők hasonlóan viszonylag is Észak-Magyarországot alacsony, és az ipari, a mezőgazdasági építőipari aktív keresők magasabb részaránya jellemezte 1949-ben. Az ipari, építőipari aktív keresők aránya

1970-ig erőteljesen, majd 1980-ig kevésbé intenzíven, de tovább emelkedett. A legmagasabb értéket 1980-ban érte el, amikor a foglalkoztatottak fele ezen összevont nemzetgazdasági ágban dolgozott, és ez akkor az országban a legnagyobb arány volt. A mezőgazdaság aktív keresőinek aránya ugyanakkor itt volt a legkisebb. 1990-ig az csökkenés ipar és építőipar következett be, foglalkoztatottai ezt követően arányában mérsékelt azonban részesedik jelentősen, az országban a legnagyobb mértékben esett vissza. Dél-Alföld, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl igen foglalkoztatási szerkezetének alakulása több hasonlóságot mutat. 1949-ben mindhárom régióban magas volt a mezőgazdaság aktív keresőinek részaránya (69- 73%), alacsony az ipar, építőiparé (11-14%). Az ipar, építőipar aktív keresőinek aránya 1980-ig növekedett, azonban nem érte el az országos átlagot, Dél-Dunántúlon 40, a két alföldi

régióban 37% volt a maximális érték. A mezõgazdaság aktív keresõinek aránya ezekben a regiókban is mérséklődött, azonban részesedésük - különösen a két alföldi régióban továbbra is jelentősen meghaladta az országos átlagot. 1990-ig az ipar, építőipar aktív keresőinek aránya kevésbé, a mezőgazdaságiaké jelentősebben mérséklődött. 2001-ben Észak-Alföld és Dél-Dunántúl foglalkoztatási szerkezete a mezõgazdaság aktív keresőinek relatíve, még mindíg magas hányadával az ipar, építőipar, aktív keresőinek az országos átlaggal megegyező részesedésével, a szolgáltatási jellegű ágak viszonylag magas arányával jellemezhetők. Dél-Alföldön a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya másfélszer több a másik két régió értékénél. A fő gondot azonban, különösen ÉszakAlföld esetében, az alacsony foglalkoztatottsági színt és a magas munkanélküliség jelenti. 17 A

munkanélküliek száma Regió KözépMagyarorszag Közép-Dunántúl 1992 1993 1994 1995 101,4 130,8 111,8 57,7 59,6 49,2 495 Nyugat-Dunántúl 32,7 39,7 33,6 Dél-Dunnátúl 41,6 52,9 ÉszakMagyarország Észak-Alföld 74,4 76,1 Dél-Alföld Osszesen 1996 1997 92,3 100,4 (ezer Ft.) 1999 2000 1998 83,5 68,3 64,6 65,7 466 362 31 1 289 23,1 29,2 30,6 25,9 26,8 19,6 18,8 48,2 45,3 35,2 37,0 35,6 31,5 30,0 82,0 73,2 75,6 72,1 64,1 54,8 53,5 47,1 84,7 76,6 75,0 70,9 63,3 58,9 56,2 50,8 60,8 69,2 56,8 49,6 44,3 38,8 37,5 30,4 27,0 444,7 518,9 449,4 416,5 400,1 348,8 313,0 284,7 262,5 A nyílt munkanélküliség 1990-ben még szerény mértékű volt, az évtized első felében öltött megrendítő méreteket. A munkanélküliek száma igen rövid idő maximumát alatt 519 viharos ezer gyorsasággal fővel. Ezt nőtt, 1993-ban követően számuk mérséklődött, jelentős területi eltérésekkel. A

folyamatok alakulását jól tükrözi a érte el a folyamatosan munkanélküliségi ráta változása. A ráta országos átlaga 1993-ban 12 % volt, értéke 2000-re csaknem a felére csökkent. Az egyes régiók munkanélküliség rátájának 1993. évi maximális szintje a szélsõ értékek (9 és 16%) között 7 százalékpont Magyarország különbséget rátája mutatott: jelentősen az Nyugat-Dunántúl országos átlag és alatt, Magyarországé és Észak-Alföldé jelentősen a fölött alakult. KözépÉszak- A munkanélküliek számának csökkenése 1996 után gyorsult fel, és a régiók munkanélküliségi rátáiban meglévő különbségek az évtized végére valamelyest mérséklődtek. A kedvező folyamat azonban az egyes régiókat eltérő mértékben érintette. Legjobban Közép- és Nyugat-Dunántúl munkanélküliségi rátája csökkent. 2000-ben a munkanélküliségi ráta a két dunántúli munkanélküliség régióban

nem csökkenése érte el az 5%-ot. Dél-Alföldön követően Közép-Dunántúlt a a legnagyobb arányú volt, a munkanélküliségi ráta valamivel 5% fölött alakult. Közép-Magyarország 2000-re rátája bekövetkezett az előbbiekénél kismértékű kevésbé növekedés mérséklődött, ellenére is a kevéssel meghaladta az 5%-ot. A négy régió munkanélküliségi rátája 2001-ben az országos átlag alatti értéket mutatott. 18 A munkanélküliségi ráta régiónként, 2001 Dél-Dunántúl munkanélküliségi rátája kevésbé mérséklődött, az utóbbi két évben stagnált, és - az előbbi régióktól eltérően - meghaladta az országos átlagot. Munkanélküliségének mértéke 2001-ben a kedvezőtlen helyzetű Észak-Alföldéhez hasonló. Az évtized során a legkedvezőtlenebb helyzet Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön alakult ki: a munkanélküliség az országosnál lassúbb ütemben csökkent, és a

munkanélküliségi ráta továbbra is viszonylag magas szinten alakul. Észak-Magyarország munkanélküliségi rátája 2,4szerese a legkedvezőbb Nyugat-Dunántúlinak A vizsgált időszakban a munkanélküliek mintegy hattizedet a férfiak alkotják, arányuk csak mérsékelten változott. A munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetételében az évtized végére jelentős eltolódás ment végbe. 1992-ben az alacsonyan iskolázottak tettek ki a munkanélküliek 44,3%-at. Arányuk folyamatosan és jelentõsen végzettségűek mérsékl ődött aránya (32,5% közel -ra), azonos még a mértékben középfokú nőtt. iskolai 2000-ben a munkanélküliek közel kétharmadát (63,5%-a) ok tettek ki. A felsőfokú iskolai végzettségűek arányának átmeneti növekedése az évtized végére valamelyest csökkent, de még mindíg magasabb (4,0), mint 1992-ben volt (3,6). A munkanélküliség mérséklődött, az mértéke 1990-es az évtized

ország jelentősen az országos átlagot. Alapvető gond alacsony szintje, a három foglalkoztatottság szükséges lenne második régiójában nemzetközi ennek felében jelentősen haladja viszonylatban emelése. meg is Realitásként 19 elfogadva azt a tényt, hogy a régiók között mindíg is voltak és lesznek fejlettségbeli különbségek, nem mindegy, hogy ezek a különbségek mekkorák, és életünket, pontosabban megélhetésünket mely területeken és milyen mértékben érintik. Kívánatos lenne az egyes régiók közötti különbségek mérséklése. Képzettség és munkanélküliség A tartós munkanélküliség szakemberek alacsony jelentős képzettséget okának fő része a tartotta. egészen a legutóbbi munkanélküliek Ezt az időkig a iskolázatlanságát, újabb vizsgálódások nem igazoltak egyértelműen. A tartós munkanélküliség szorosabb kapcsolatot mutat a fizikai képzettséggel.

mentálisan A vagy és a mentális tartósan egészségi munkanélküliek pszichésen sérült, állapottal, nagy közöttük része mint a fizikailag, nem-ritkán találunk képzetteket, sőt magasan képzetteket is. Az oktatás és a szakképzés állandó fejlesztése nélkülözhetetlen a munkapiac hosszú és rövid távú egyensúlyának a megteremtéséhez, de önmagában nem elegendő. Megoldást de megoldás hozhat a struktúrális munkanélküliségre, mikor egyes területeken munkaerőfelesleg, másutt pedig hiány van, kevéssé arra a helyzetre, amikor a munkaerő kínálata összességében is meghaladja a keresletet. Már pedig jelenleg ezzel állunk szemben. Regionális munkaerő-piaci információk 1999. június Időpont Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A.Z Csongrád Fejér Győr-M.S Hajdú-Bihar Heves Komárom-E. Bejelentett betöltetlen állások száma 8.758 960 1.943 2.116 3.669 3.275 3.198 1.512 1.237 936 2.881

Regisztrált munkanélküliek száma fő Összesen ebből Pályakezdők 31.230 20.325 24.075 24.208 58.059 17.000 15.742 10.375 35.425 17.297 14.049 1.002 1.395 1.440 1.480 4.507 1.239 1.114 512 2.518 1.101 1.098 Regisztr ált munkanél küliek aránya, % Munkanélkü li ellátásban részesülők zárólétszá ma, fő 3,8 12,3 10,7 14,9 20,5 9,2 8,6 5,4 16,8 13,7 11,0 14.185 6.173 9.325 8.584 12.264 6.912 6.343 5.506 10.314 7.117 5.197 Jövedelempótló támogatásban részesülők fő 9.816 8.763 8.665 10.436 29.088 4.735 4.708 2.357 14.604 8.912 4.938 20 Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz. Jász-Nagykun Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen: Nyugat-Dunántúl (Győr, Vas, Zala) Közép-Dunántúl (Fejér,Kom.,Veszprém) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) Közép-M.ország (Budapest, Pest megye) Észak-M. ország (Borsod, Heves, Nógrád) Észak-Alföld (Hajdú, Szabocs, Szolnok) Dél-Alföld (Bács, Békés, Csongrád) Széles körű 1.827 7.195 662 3.363

1.963 1.298 903 774 981 49.451 3.396 14.716 27.015 17.657 40.835 24.833 14.016 8.225 15.308 12.162 442.552 30.762 933 1.304 1.154 4.005 1.731 1.106 471 985 457 29.552 1.440 17,2 6,4 13,3 19,7 15,1 14,0 6,3 9,5 9,1 10,5 6,8 4.488 12.211 6.283 9.309 7.865 4.621 4.189 6.816 5.759 151.907 15.454 5.861 8.717 6.671 18.469 10.559 5.333 2.327 4.562 3.902 171.628 8.586 6.853 45.099 3.197 9,5 18.356 14.208 2.920 51.998 3.655 13,1 17.077 20.767 15.953 58.245 2.306 4,7 26.396 18.533 6.432 90.072 6.541 18,2 22.315 42.066 6.563 101.093 8.254 17,4 27.488 43.632 7.334 65.283 4.159 11,4 24.821 23.836 tapasztalat, hogy az alacsonyan iskolázottak, a képzetlenek gyakrabban és hosszabb ideig vannak munkanélkül, mint a tanultabbak. Recesszió idején a munkáltatók először a könnyen helyettesíthető alacsony képzettségűeket bocsátják el. Ez az állítás sem mindig és mindenütt érvényes. Rejtett túltermelés diplomásokból A

diplomások munkanélkülisége túltermeléséről. A nyíltan túltermelésnek árulkodik azonban a vannak diplomások rejtett megnyilvánulási formái is, és ezek semmivel sem kisebb jelentőségűek, mint azok, amelyek jól láthatók. Így például a fiatal pályakezdő diplomások elhelyezkedése ma nehezebb, hosszabb időt vesz igénybe, mint régebben, és ez az időtartam növekvő tendenciájú Nem ritka egyik egyetem, főiskola, felsőfokú szakiskola stb. elvégzése a másik után. E mögött nem csupán a fiatalok kiszélesedett érdeklődési 21 köre húzódik meg, az gyakran a pályakezdő diplomás elhelyezkedési nehézségeinek a következménye. A diplomás túltermelés legjellegzetesebb rejtett megnyilvánulási formája az, hogy a fiatal tudomásul véve a realitásokat - eleve végzettséget nem igénylő, annál lényegesebb alacsonyabb követelményeket helyezkedik el (kénytelen elhelyezkedni) véglegesen. A

diplomások egy jelentős azonos bérigény alacsonyabban munkahelyhez. jelentkezők képzettségűt képzettek Nagyjából közül - választja, rovására, érthető meg az módon akkor is, támasztó és marad része ő munkakörben is, többnyire tulajdonképpen kiszorításuk esetében a árán az jut munkáltató - rendszerint ha tudását a a magasabb közvetlenül nem hasznosíthatja, mivel tőle nagyobb fegyelmezettséget, tanulékonyságot, alkalmazkodó képességet várhat. Ha pedig egy bizonyos munkakört már jelentős részben képzettség ott felsőfokú általános képzettségűek követelménnyé töltenek válik, be, akkor előbb-utóbb ez a minden jelentkezőtől megkövetelik, akár szükség van rá akár nem. A felső fokon kialakuló diplomás túltermelés rejtve marad, mert a túltermelés nagyrészt az alacsonyabb végzettségűek körében csapódik le, ott okoz munkanélküliséget. Elrejtheti a diplomas

túltermelést a felsőfokú oktatási intézményekben felvételre jelentkezők áradata is. Azt gondolnánk, ha így devalválódik a diploma - ha tömegesen sem különösebb agyagi, sem más előnyökkel nem jár -, akkor csökken a felvételre jelentkezõk száma. Nem így van Mert igaz, hogy különösebb előnyökkel nem jár a diploma birtoklása, de a hiánya hátrányos lehet, meg ha csupán áruházi eladónak jelentkezik is az illető. Ilyenkor a hátránytól való félelem tölti meg az egyetemi termeket. Munkanélküliség és diplomás túltermelés A második világháborút követően számos országban sikerült a munkanélküliséget az úgynevezett súrlódásos munkanélküliség szintjére leszorítani. Az 1970-es évektől azonban a munkanélküliségi ráta ismét megugrott, dolgozó nem és a foglalkoztatás ragaszkodhat többé jellege egy is adott teljesen átalakult. munkahelyhez. A Egyeseknek részidős munkahellyel is be kell

érniük. A munkát kereső sokszor csak önfoglalkoztatóként tud tevékenykedni. A tartós munkanélküliség fokának egészen a legutóbbi időkig a szakemberek jelentős része a 22 munkanélküliek iskolázatlanságát, alacsony képzettséget tartotta. Ezt az újabb vizsgálódások szorosabb kapcsolatot nem mutat igazolták. A a és fizikai tartós a munkanélküliség mentális egészségi állapottal, mint a képzettséggel. A foglalkoztatásban komoly gondot okoz, hogy a - felsőfokú oktatás rohamos bővülése következtében - egyre több fiatal kényszerül képzettségének alacsonyabb szintű állást elfogadni. ,,A fiatalok 50 százalékának diplomát" jelszó a szerző szerint ezért még távolabbi célként is hibás. A magyar gazdaságnak a közeljövőben nem túl nagy számú, magasan képzett specialistára és nagyszámú, szüksége. de Ebből nem különösebben következik, hogy magas a képzettségű

középiskola és dolgozóra a lesz középiskolát követő egy-két éves iskolai rendszerű akkreditált felsőfokú szakképzés fejlesztendő a leginkább. Munkanélküli segélyezés Magyarországon a kilencvenes években Magyarországon a tömeges munkanélküliség megjelenésével egy időben vezették be a munkanélküli segélyt. A munkanélküliek Magyarországon 1989. január 1-je óta részesülhetnek segélyben. A segélyezési változáson ment rendszer keresztül: új a kilencvenes segélyeket vezettek években be, számos volt olyan segély, amelyet rövid idő után megszüntettek, és az egyes segélyekre vonatkozó szabályok is többször lényegesen megváltoztak. Mind e közben a munkaerőpiac sem maradt változatlan: az évtized elején rohamosan növekedett, majd az 1993-as tetőzés után fokozatosan csökkent a munkanélküliség; jelentős tartós munkanélküliség alakult ki, és az ismétlődően munkanélkülivé

válók aránya is megnőtt Az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ a munkanélkülisegély bevezetése munkanélküli óta járadékban járadékösszegeket és a központi adatbázisban részesülők járadék tartja jellemzőit, kiszámításához alapul a nyilván a kifizetett vett korábbi béreket. 23 A segélyhez jutás esélye A kilencvenes segélyben években Magyarországon részesülhettek. időtartamra a korábbi A a munkanélküliek munkanélküli bérrel arányos járadék jövedelem háromféle korlátozott pótlást nyújt. A járadékjogosultság a munkanélkülivé válást megelőzően munkában töltött időtől függ: időszakon megszerzésének belül feltétele minimálisan egy munkában rögzített töltött idő. A vonatkozási minimális jogosultság megszerzéséhez 1989-1990-ben három éven belül 18 hónap, 1991-tól négy megszerezhető éven belül jogosultság 12

hónap időtartama munkaviszony többször kellett. változott, A maximuma kezdetben két év, az évtized végén egy év volt. 1991-től a jogosultság időtartama a járadék foglalkoztatottság függ: a nem szerezhetnek kezdetben kérelem történetétől folyamatosan jogosultságot 6, az évtized időpontját (a dolgozók (a munkában a 3 töltött maximálisnál jogosultság végén megelőző idő A járadék év hosszától) rövidebb legrövidebb hónap). négy időre időtartama összege a munkanélkülivé válást megelõzõ bér függvénye. 1989 és 1996 között a segélyezés elején magasabb segélybér arányt alkalmaztak, mint a segélyezés későbbi szakaszában. A bérpótlás azonban a korábbi bér nagyságától is függ. Egyrészt a kifizethető járadék maximális összegét a szabályok korlátozzák bérpótlási arány alkalmaznak, amelynek és ezért alacsonyabb. a magas Másrészt

következtében az keresetűek esetében járadékminimumot alacsony bérűek a is viszonylag magas bérpótlásban részesülnek. A munkanélküli járadékra való jogosultságot kimerítők 1992 óta másik segélyben, az úgynevezett jövedelempótló támogatásban részesülhetnek. A segély nem biztosítási jellegű. A jogosultság jövedelem határhoz van kötve: a család egy főre jutó jövedelme nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum 80 százalékát. A segély összege nem függ a korábbi bértől, minden jogosult a jövedelemhatárral azonos összeget kap. Kezdetben a jövedelempótló támogatást korlátlan ideig lehetett igénybe venni, 1995-től a jogosultság legfeljebb 2 év. Átmenetileg - 1991 és 1996 között segélyben. iskolából Az a munkaerőpiacra úgynevezett kikerülő, legalább belépő pályakezdők szakmunkás fiatalok is részesülhettek végzettségű munkanélküliek munkanélküli segélye az 24

számára járt 6 hónapig, összege először a minimálbér 75 százaléka, 1995 közepétől a legkisebb öregségi nyugdíj 80 százaléka volt. A munkanélküli segélyben részesülők létszámáról az Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ munkanélküli regisztere tartalmaz pontos információkat. Foglalkoztatás politika EU "A csatlakozás időpontjára Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy követni tudja a foglalkoztatási irányvonalakat, s ennek érdekében éves akciótervet dolgozzon ki. Ezen kötelezettségre való felkészülés érdekében foglalkoztatási fokozatosan stratégia egyes adaptálnunk elemei, ki kell kell az európai építenünk a kapcsolódó tervezési, végrehajtói és monito­ring-mechanizmusokat. Az EU foglalkoztatási elveinek, megoldásainak átvétele kihívást, új gondolkodást, történő összetettebb megfelelés rendszereknek a az jobb problémakezelést intézmények

jelent. munkájának, összehangolását A a igénylik. normáknak szabályozási A csatlakozás folyamata a foglalkoztatáspolitika innovációját kényszeríti ki. A már azonosítható munkaerő-piaci feszültségek a következők: alacsony várható a részvétel (egyes a szakértői munkaerőpiacon,radikális becslések szerint a kínálatbővülés nyugdíjazási kor felemelése miatt a kínálat bővülése elérheti az évi 100 ezer főt), jelentős termelékenységi versenyképességet, a kis- lemaradásunk és van, ami középvállalkozások, rontja valamint a ezek foglalkoztatási képességei nem elég erősek,a roma foglalkoztatás, és háttérben a romák társadalmi beilleszkedése és a folyamat segítésének szintje túlzottan alacsony. 25 Napi aktualitás Lyukóbányai leépítés AES Közigazgatási alkalmazottak elbocsátása Győr mint kiemelten kedvező helyzetű térség 26 TARTALOM A teljes foglalkoztatás fogalmi

megváltozása. 1 A foglalkoztatás esélyeit rontó tényezők 2 Demográfiai háttér 3 A foglalkoztatottság alakulása 3 A foglalkoztatottak számának változása a három gazdasági szektorban 4 A foglalkoztatás területi különbségeinek alakulása 6 Az aktív keresők korcsoport szerinti változása 12 Az aktív keresők ágazati összetételének változása 14 Képzettség és munkanélküliség 20 Rejtett túltermelés diplomásokból 20 Munkanélküliség és diplomás túltermelés 21 Munkanélküli segélyezés Magyarországon a kilencvenes években 22 A segélyhez jutás esélye 23 Foglalkoztatás politika EU 24 27 FELHASZNÁLT IRODALOM Közgazdasági szemle 2000. Október Közgazdasági szemle 2001. November Területi statisztika 2002. Esély (Társadalom és Szociálpolitikai folyóirat) 2002/4 28