Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Csonka Ildikó - Svájc gazdasági helyzete

Svájc gazdasági helyzete A svájci gazdaságot 2001-ben bel- és külgazdasági impulzusokkal megalapozott növekedés jellemezte, amelynek üteme tíz év óta a legmagasabb (3,4%) volt. Az év egészét tekintve a növekedés dinamikája azonban fokozatosan lassult (az első negyedévi 4,1%-ról 1,8%-ra). A svájci frank árfolyama a dollárhoz képest jelentősebben veszített értékéből, az euróval szemben azonban erősödött. A fogyasztói árak 1,6%-kal emelkedtek A kilencvenes években deficites államháztartás helyzete pozitívan változott: az előirányzott 1,8 Mrd CHF-es A gazdaság költségvetési élénkülése hiány helyett a munkaerő-piaci 4,55 Mrd CHF-es helyzet további többlet mutatkozott. javulásához a munkanélküliségi ráta az előző évi 2,7%-ról 2%-ra csökkent. Svájc gazdasági mutatói 1997 1998 1999 2000 2001 GDP értéke folyó áron (Mrd USD) 296 256 262 259 242 GDP növekedése %-ban (változatlan 0,3 1,7 2,3 1,5 3,4

áron) Egy főre jutó GDP folyó áron (USD) 44755 45377 46465 46738 47857 Infláció (előző év=100) 0,8 0,5 0,0 0,8 1,6 Munkanélküliségi ráta (%) 4,7 5,2 3,9 2,7 2,0 Export értéke (Mrd USD) 76,0 72,5 75,3 76,3 74,9 Export változása (%) 2,1 7,7 4,9 3,4 7,1 Import értéke (Mrd USD) 74,1 71,1 73,8 75,6 76,1 Import változása (%) 1,5 6,4 8,1 8,2 7,0 -2,4 -0,4 -0,4 -1,3 Költségvetés egyenlege a GDP %-ában -1,9 Az exportnövekedés a világgazdasági konjunktúrára és a svájci frank kedvező 1 vezetett, árfolyamalakulására támaszkodott. A kivitel reálértékben 7,1%-kal emelkedett (2000-ben 3,4%), hasonló mértékű növekedés az elmúlt évtizedben csak 1998-ban volt. Az exportnövekedés súlypontját a félkésztermékek és a beruházási javak jelentették. Az import is hasonló ütemben, reálértéken 7%-kal emelkedett. Az energiahordozók behozatala nominálértéken négyötödével haladta meg

az előző évi értéket, ami kizárólag az olajárak felfutásával magyarázható, mivel az importált mennyiség csökkent. A gazdasági szakemberek szerint jelenleg az a kívánatos, hogy a gazdasági növekedés valamivel nyugodtabb pályára álljon át. 2002 már kiegyenlítettebb fejlődést hoz, nem számolnak gazdasági egyensúlyt jelentősebben veszélyeztető hatásokkal. Ezért a gazdaságpolitikában nagyobb irányváltásra nem lesz szükség. Svájc a Benelux-államokkal, Szingapúrral és Hongkonggal együtt a leginkább nyitott gazdaságnak számít. 250 Mrd CHF-t (mintegy 155 Mrd USD) kitevő külföldön befektetett működő tőkeállománnyal Svájc a hetedik helyen áll a tőke-exportőr országok között. A külső piactól való erőteljes függőség aktív állami külgazdaság-politikát igényel. Ez a következő főbb külgazdasági irányokat jelenti: a gazdaságpolitikai problémák együttes vizsgálata a partnerországokkal és közös

megoldás keresése (például az OECD-ben); közreműködés a transzparens, jogbiztonságot teremtő világgazdasági rend kialakításában (különösen a WTO kereteiben); a versenytársakkal azonos külpiacra jutási lehetőségek teremtése (például az EFTA szabadkereskedelmi megállapodások útján); az exportképes vállalkozások támogatása külpiaci tevékenységükben (exportfejlesztést szolgáló eszközökkel); a külföldi cégek svájci letelepedésének ösztönzése. A svájci külgazdaság-politika kulcseleme a vállalkozások túlnyomó többségét kitevő kis- és középvállalatok külföldi beruházási tevékenységének támogatása, elsősorban a megfelelő társadalmi és gazdasági keretfeltételek kialakulásával. A kis- és középvállalkozások teszik ki a vállalkozások 99,7%-át, és ezek adják a munkahelyek háromnegyedét. A WTO-ban Svájc síkra száll az új világkereskedelmi forduló megrendezéséért, ugyanakkor súlyt helyez

arra, hogy a WTO keretében a nemzeti parlamentekkel folytassanak párbeszédet. Svájc az EU-hoz közeli álláspontot képvisel, azaz nem ért egyet a tárgyalások USA által javasolt leszűkítésével a mezőgazdaság és a szolgáltatások területére. 2 Az OECD Svájcról készített jelentése méltatja a gazdaság dinamikus növekedését, a munkanélküliség erőteljes visszaszorulását, az infláció alacsony szintjét, de hiányolja a versenyjogból a szankciókat, lassúnak ítéli a villamosenergia-piac, nem tartja teljes körűnek a távközlési piac liberalizálását. Ugyancsak vizsgálták az OECD keretében Svájc fejlesztési együttműködési tevékenységét. Kívánalomként fogalmazták meg, hogy a svájci segélyeket a GDP jelenlegi 0,35%-áról 0,4%-ra emeljék, és kevésbé összpontosítsák a partnerországokra. Gazdasági szempontból Svájc legfontosabb partnere az Európai Unió, az exportban 60%, az importban 78% volt az aránya. Jelentős

mértékű az összefonódás az EU tagországaival a működő tőkebefektetéseket illetően is: 1999-ben az összes svájci külföldi befektetés 44%-a irányult az EU-ba, a Svájcban eszközölt külföldi beruházásokból pedig 70% volt az EU beruházásainak részaránya. Svájc és az Európai Unió között számos megállapodás van érvényben, ezek közül a legfontosabb az 1972-ben kötött szabadkereskedelmi megállapodás. 1999 júniusában új kétoldalú szektoriális megállapodásokat (kutatás, technikai akadályok felszámolása, közbeszerzés, személyek szabad áramlása, agrárpiac liberalizálása, közúti és légi közlekedés) írtak alá. A parlament 1999 októberében jóváhagyta és 2000 májusában a népszavazás is elfogadta a megállapodásokat és az esetleges káros hatásait kivédeni hivatott törvényeket. Az Európa Parlament a hét megállapodást ugyancsak 2000 májusában hagyta jóvá; a hatálybalépés 2001 nyarán

valószínűsíthető. A kormány hivatalos állásfoglalása szerint Svájc egyelőre nem kezdeményezi formálisan a csatlakozási kérelem felújítását. Ugyanakkor megkezdődtek egy következő tárgyalási forduló előkészületei Svájc és az EU között.A svájci kormány törekszik arra, hogy az EFTA keretében az EU-megállapodásokkal hasonló feltételű megállapodásokat kössenek harmadik országokkal. A magyar-svájci külgazdasági kapcsolatok Kétoldalú külgazdasági kapcsolataink feltételrendszerét 1993. október 1-jétől a magyar EFTA szabadkereskedelmi megállapodás és a bilaterális Mezőgazdasági Levélváltás szabályozza. 2001. január 1-jétől az egyes ipari termékekre Magyarország javára még fennálló aszimmetria megszűnt, az ipari termékek teljes köre vált kölcsönösen liberalizálttá. 3 A Magyar-EFTA Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében létrejött Vegyesbizottság 2000 novemberében tartotta hetedik ülését

Budapesten. A megbeszélésen a többi között elfogadták, hogy kétoldalú tárgyalások kezdődjenek Magyarország és Svájc között az agrártermékek kereskedelmének további liberalizálásáról, a megfelelőség-tanúsítási megállapodás kidolgozásáról. David Syz svájci gazdasági államtitkár 25 fős üzletember-delegáció kíséretében 2000 júniusában Magyarországra látogatott. A program fő célja az volt, hogy svájci kis- és középvállalatok számára tárjanak fel elsősorban termelés-kihelyezési, kooperációs lehetőségeket. A svájci pénzügyi a segélyprogramból segélyprogram lezárultával a környezetvédelmi alapba aláírt memorandum visszafizetett pénzeket értelmében további környezetvédelmi projektek támogatására lehet felhasználni. 2000-ben a magyar kivitel 340, m íg a behozatal 419 M USD volt; ez 15%-os növekedést, illetve 0,6%-os csökkenést jelent. A kereskedelmi forgalom negatív szaldója

(-79 M USD) 38%-kal csökkent ugyan, de továbbra is jelentős. Örvendetes, hogy 2000-ben a Svájcba irányuló magyar export már csaknem kétszerese volt az 1991. é vinek, miközben a svájci behozatal alig nagyobb az 1991. évinél 4 A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezete KIVITEL 1999 BEHOZATAL 2000 Index 1999 % M USD 339,5 115,4 421,1 418,6 99,4 37,7 86,6 13,6 10,4 76,4 M USD Összesen: Élelmiszerek, 294,2 ital, 43,5 2000 Index % dohány Nyersanyagok 9,6 6,7 69,6 3,2 3,0 93,2 Energiahordozók 0,9 1,0 115,3 0,1 21,6 * Feldolgozott 134,0 136,6 101,9 270,8 253,5 93,6 gépi 106,2 157,5 148,3 133,4 130,2 97,6 termékek Gépek, berendezések A forgalom szerkezeti megoszlása és az egyenleg alakulása KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG 1999 1999 1999 2000 2000 % Összesen: Élelmiszerek, 100,0 ital, 14,8 2000 M USD 100,0 100,0 100,0 -126,9 -79,2 11,1 3,2 2,5 29,9 27,3 dohány Nyersanyagok 3,3 2,0 0,8 0,7

6,4 3,7 Energiahordozók 0,3 0,3 0,0 5,2 0,8 -20,6 Feldolgozott 45,5 40,2 64,3 60,6 -136,8 - termékek Gépek, 116,9 gépi 36,1 46,4 31,7 berendezések 5 31,1 -27,2 27,3 Az exportban 34% a gépek és mechanikus berendezések, 13% a járművek és részegységeik, mintegy 10% a vegyipari termékek, a textilipari alapanyagok, textiláruk, az állati eredetű termékek, mintegy 5% a nem nemesfémek és áruk, valamint a növényi termékek részesedése. A leglátványosabb (48%-os) növekedést 2000-ben is a kivitelünknek már közel felét kitevő gépipari export (elektromos gépek és felszerelések, alkatrészeik, a telekommunikációs és számítástechnikai berendezések, készülékek, a személygépkocsik) mutatta. Az import 26%-át a vegyipari termékek tették ki, összesen 110 M USD értékben. Jelentősebb volt még a papíripari termékek importja. A gépek, mechanikus berendezések 29%-ot képviseltek, az előző évhez viszonyítva 4%-os

csökkenéssel. Importban a feldolgozott termékek árufőcsoport részaránya a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek behozatalának visszaesése miatt 61%-ra mérséklődött, a gépek, gépi berendezések részaránya nem változott. Az utóbbi években pozitívan rendeződött át a magyar export szerkezete a gépek, gépi berendezések javára. Tőkebefektetések A svájci vállalkozások külföldi befektetései az utóbbi években megsokszorozódtak; az 1995. évi mintegy 12 milliárdról 1999-re 34,6 Mrd USD-re. Ennek több mint 40%-a irányult 1999-ben az EU tagországokba, 29%-a az USA-ba és mindössze 2%-a a kelet-közép-európai régióba. 2000 köz epén 271 svájci érdekeltségű termelő vállalkozás, szolgáltató cég és képviselet volt Magyarországon. A svájci tőkebefektetések értéke mintegy 550 M USD, az összes külföldi tőke 2,5%-át teszi ki. Több év átlagát tekintve a befektetések 70%-a a termelő, 30%-a a szolgáltató ágazatokba

irányult. A multinacionális nagyvállalatok a korábbi években jelentősebb beruházásokat valósítottak meg Magyarországon, újabban elsősorban a kis- és középvállalkozások ruháznak be. Így bár az újonnan alakuló vállalkozások száma nagyobb, a befektetett tőke értékét tekintve azonban a svájci beruházás nagysága már jóval kisebb. Élénkülni látszik a svájci kis és középvállalkozások érdeklődése a magyarországi befektetési lehetőségek iránt. 6 Kitekintés 2004-re A svájci gazdaság lassuló növekedése miatt 2004-ben kissé kedvezőtlenebb lesz a piaci háttér, így valószínűsíthetően valamelyest csökken a növekedés dinamikája. Importunk stagnálása 510% körüli növekedésbe fordulhat át, mivel Svájc exportösztönzési akcióikat indított a térség irányába. Továbbra is stabilnak tekinthető a svájci érdekeltségű vállalatok beszállítói importigénye, amely a fejlesztések nyomán az előző évihez

hasonló mértékben növekszik. 2004-ben a Svájcba irányuló magyar kivitel mintegy 10-15% körüli növekedése, ezen belül továbbra is elsősorban a gépipari kivitel átlagot meghaladó dinamikájú emelkedése becsülhető. A mezőgazdasági kivitel stagnálásával vagy csökkenésével lehet számolni. Bár a világ egyes övezeteiben bekövetkezett pénzügyi és gazdasági problémák az utóbbi években visszafogták a svájci gazdaság növekedését, az elemzők úgy vélik, a fellendülés nem tört meg. Ezt igazolja 2001 második féléve, amikor a nemzeti össztermék növekedése felülmúlta az előrejelzéseket és elérte a 3%-ot. Tavaly mindössze 0,7%-kal nőttek az árak és a belső fogyasztás megközelítette az 1990-es konjunktúracsúcs idején tapasztalt mértéket. A gazdasági növekedés motorja ismét az export annak ellenére, hogy a lendületben lévő gazdaság import igénye évről évre emelkedik. Csökken a munkanélküliség, jelenleg az

aktív lakosság két és fél százaléka állástalan. A svájci frank tavaly a dollárhoz képest gyengült, az euróhoz viszonyítva azonban alig ingadozott, reálértékéből mintegy egy százalékot veszített. Svájcban a k amatlábak továbbra is alacsonyak, még mindig alacsonyabbak, mint az euróövezetben szokásos mértékek. A gazdaságpolitikát továbbra is a két éve elindított szigorú takarékossági intézkedések határozzák meg. A kormány tervbe vette az államháztartás szanálását és a súlyos belső adósságok felszámolását. Politikai, gazdasági és kulturális szempontból Svájc legfontosabb partnere az Európai Unió. Külkereskedelmi forgalmában is az EU-tagállamok súlya a legjelentősebb (export: 60%, import: 80%.) A működőtőke-befektetés területén is az uniós tagállamok jelentik a legerősebb bázist a svájci cégeknek és Svájc szintén ugyancsak fontos célország az európai befektetők számára. Tehát Svájc nem csupán

földrajzilag, hanem gazdaságilag is az EUországok közé ékelődik, miközben az Unió belső piacán érvényesülő előnyökből nem 7 részesül. Smaroglayné Bólya Piroska, Magyarország berni nagykövetségének külgazdasági attaséja úgy véli, fentiek szükségszerűvé teszik Svájc integrációját az EU-ba, és ezt mint politikai célt a kormány mintegy kilenc éve minden lehetséges fórumon képviseli is annak ellenére, hogy a népszavazás már több ízben elutasította a csatlakozást. Kétoldalú áruforgalom 1999-ben Svájc súlya a magyar kivitelben 1,16%, míg a magyar behozatalban 1,69% volt, az ország-rangsort tekintve Svájc kivitelünkben a 15., behozatalunkban a 14 helyet foglalta el Ugyanakkor a svájci importban Magyarország részaránya mindössze 0,37%, a svájci kivitelben pedig 0,53%. 1999-ben a magyar kivitel Svájcba 265,9 M USD, míg Magyarország Svájcból származó importja 433,4 M USD volt. Ez 1998-hoz viszonyítva 21%-os, illetve

19%-os növekedésnek felel meg. A kereskedelmi forgalom továbbra is jelentős, 167,5 M USD értékű negatív szaldóval zárult, a passzívum 1997-hez viszonyítva 16%-kal emelkedett. 1999-ben a Svájcba irányuló magyar kivitel volumenhordozó termékei a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, feldolgozott ipari termékek, valamint a gépek, gépi berendezések. 1999-ben a kivitel több mint egynegyedét kitevő gépipari export mutatta a leglátványosabb, 43%-os növekedést. Elsősorban a gépek és mechanikus berendezések (+57%), valamint az elektromos gépek és felszerelések, illetve alkatrészeik kivitele volt jelentős mértékű. A magyar behozatal 32%-át a vegyipari termékek (beleértve a gyógyszeripari termékeket is) tették ki, összesen 138 M USD értékben. Ebből a gyógyszeripari termékek behozatalának értéke 68,2 M USD volt, ami az előző évihez képest mintegy 9%-os növekedést tükröz. A gépek, mechanikus berendezések 31%-ot (értékben

133 M USD-t) képviseltek a Magyarországra irányuló svájci exportban, az előző év azonos időszakához viszonyítva növekedésük 29% volt. Ugyancsak jelentős mértékű, 76%-os volt a rovar- és gombaölők, illetve a növénynövekedést szabályozó készítmények importjának növekedése, amely termékcsoport a svájci importunkon belül 4%-ot tett ki. 8 Az árucsere-forgalom alakulása árufőcsoportonként (származási/rendeltetési ország szerint, határparitáson) Kivitel Árufőcsoport Behozatal 2000 2001 00/01 2000 2001 00/01 M USD M USD % M USD M USD % Élelmiszerek, ital, dohány 44,8 43,5 97,1 9,3 9,6 103,3 Nyersanyag 12,0 11,6 96,6 3,1 3,2 103,2 Energiahordozók 0,8 0,8 100,0 2,7 0,3 11,1 Feldolgozott termékek 109,9 134,4 122,3 242,2 282,2 116,5 Gépek, gépi berendezések 52,7 75,5 143,2 108,0 138,1 127,9 Összesen 220,3 265,9 120,7 365,3 433,4 118,7 Az árucsere-forgalom struktúrájának

változása Kivitel Árufőcsoport Behozatal 2000 2001 2000 2001 % % % % Élelmiszerek, ital, dohány 20,4 16,4 2,5 2,2 Nyersanyag 5,4 4,4 0,8 0,7 Energiahordozók 0,4 0,3 0,7 0,1 Feldolgozott termékek 49,9 50,5 66,3 65,1 Gépek, gépi berendezések 23,9 28,4 29,7 31,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 9 2. Tőkebefektetés Mintegy 400 s vájci-magyar vegyes vállalat működik Magyarországon; termelő vállalkozások, szolgáltató cégek és képviseletek. A svájci tőkebefektetések értéke 550 M USD körüli, az összes külföldi tőke 6-7%-át teszi ki. A befektetések 70%-a a termelő, 30%-a a szolgáltató ágazatokba irányult. A multinacionális nagyvállalatok a korábbi években jelentősebb beruházásokat valósítottak meg Magyarországon. A svájci befektetések nagyságrendje az utóbbi években számottevően visszaesett; újabban elsősorban kis- és középvállalkozások ruháznak be Magyarországon. 1999-ben

87 új svájci érdekeltségű vállalkozás alakult 1,28 M rd Ft összegű svájci alaptőkével. 2000 első félévében 44 új szervezet jött létre 0,55 Mrd Ft svájci tőkével (ezek a számok nem tartalmazzák a Magyarországon működő svájci vállalatok tőkeemeléseit). A svájci kis és középvállalkozások elsősorban gépipari, könnyűipari, élelmiszeripari projektekbe ruháznak be. 1999 folyamán a tőkebefektetések közül ki kell emelni a Credit Suisse Group által 20 M Ft alaptőkével létesített, 100%-osan az alapító tulajdonát képező alapkezelő részvénytársaság megalakítását, Credit Suisse Asset Management Hungary Alapkezelő Rt néven. Jelentősebb volt még a Saia-Burgess mikrokapcsoló-gyártó cég 70 új munkahelyet teremtő beruházása (a munkahelyek számát három éven belül 200-ra kívánják növelni). A zürichi székhelyű ABB megvette a Láng Gépgyár Rt fennmaradt részét; az új felvásárlás révén az ABB Power Generation

néven működő kft profilját kazángyártással egészítik ki. Az 1999-ban szervezett zürichi magyar befektetés-ösztönzési rendezvény és az új magyar kormány képviseletében elsőként hivatalosan Svájcba látogató Chikán Attila gazdasági miniszter látogatása a svájci visszajelzések alapján sikeres volt. 3. Kapcsolataink további jelentős tényezői Kétoldalú külgazdasági kapcsolataink feltételrendszerét 1993. okt óber 1-jétől a MagyarEFTA Szabadkereskedelmi Megállapodás és a kapcsolódó bilaterális mezőgazdasági levélváltás szabályozza, amelyek révén a magyar ipari termékek vámmentesen és mennyiségi korlátozás nélkül juthatnak be a svájci piacra, valamint fontos magyar mezőgazdasági 10 termékek élveznek vámkedvezményeket. Az Uruguay-i Fordulót követő változások figyelembevételével kétoldalú tárgyalások kezdődtek a bilaterális mezőgazdasági levélváltás továbbfejlesztésének lehetőségeiről, amelyben

előrehaladást nem sikerült elérni az év folyamán. A bio-élelmiszerekről szóló svájci rendelet 1998. január 1-jétől lépett életbe és egyaránt vonatkozik a hazai és a külföldi termékekre. Az 1993 nove mberében kötött pénzügyi segítségnyújtási keretmegállapodás alapján Svájc környezetvédelmi és infrastrukturális projekteket támogat (32 M USD). A keretmegállapodás érvényességét 1999 é v végéig meghosszabbították. Svájc és Magyarország legfontosabb kamarai együttműködése a Svájci-Magyar Vegyes Kamara (HSU), amely önálló budapesti és zürichi szekcióval rendelkezik. A novemberi, zürichi "Magyar Nap" befektetés-ösztönzési rendezvény során Chikán Attila gazdasági miniszter találkozott a svájci politikai és gazdasági szféra vezető személyiségeivel és kétoldalú megbeszélést folytatott a svájci népgazdasági miniszterrel. Ingatlanpiac Szerény terjeszkedők A klasszikus ingatlanpiaci fejlesztők

között kevés a svájci vállalkozás, ám az egyéb területek befektetői jelentős pénzt áldoznak a saját működésükhöz szükséges ingatlanok fejlesztésére. Tavaly például 3500 négyzetméteres üzemcsarnokot avatott Kecskemét körzetében a Phoenix-Mecano konszern. A szabályt erősítő kivétel a Mithra Consulting, amely a magyar ingatlanpiacon már 1994-ben tízmilliárd forintos befektetést könyvelhetett el. Talán a legrégebben megvalósult kapcsolat Svájc és a magyar ingatlanpiac között az a program volt, melynek során a Svájci Államszövetség (SÁ) megbízásából svájci kutatók – még a 90-es évek legelején – tanulmányozták a magyar ingatlanvagyon privatizációját. Az SÁ egyébként több gazdasági segélyprogramot működtet azóta is Magyarországon, a legutóbbi egy egymilliárd forint értékű támogatás Nyíregyházának a szennyvízhálózat korszerűsítésére. 11 Metro Ingatlanpiaci befektetések közé szokták sorolni

az áruház ma már hipermarket vagy bevásárlóközpont építő társaságokat. E körben csendben terjeszkedett a Metro Holding Hungary Kereskedelmi Kft., amely tavaly avatta kilencedik áruházát Magyarországon és erre az évre újabb kettő felépítését tervezi. A svájci székhelyű Metro AG egyedi üzletfilozófiája alapján több országban, így nálunk is eladja kiskereskedelmi ingatlanjait, majd visszabérli azokat. Az eladásból származó bevételt a kiskereskedelem erősítésére és az elektronikus szolgáltatások fejlesztésére fordítja. Metro áruház létezik már Budaörsön, a Gyáli úton, Fóton, Szegeden, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Debrecenben és Nyíregyházán. Méretük nyolc- és tízezer négyzetméter közötti, kivéve a legfiatalabbat, a nyíregyházit, amely ennél jóval nagyobb. Az eddigi befektetés nagyságrendje mintegy 35 milliárd forint Mithra Consulting Köztudott, hogy a svájci cégek rendkívül szerényen teszik a dolgukat,

magukról ritkán nyilatkoznak, ám befektetéseik hamar ismertté válnak. Ezért van, hogy csak szakmai körökben azonosítják a Mithrát például a Kis Buda Centerrel, amely viszont szinte minden fővárosinak mond valamit. Már csak azért is, mert a modern irodaházak műfajában ez az egyik olyan épület, amely már hat éve áll. A Mithra Consulting Anstalt egyébként valóban a legkorábban érkezett ingatlanpiaci befektetők egyike, hiszen 1994-re már maguk mögött tudták a Kis Buda mellett a Hegyalja úti, a Tarcsay Vilmos utcai irodaházakat, valamint a Peterdi utcai Pest Centert. A cég részt vett az Alkotás utcai Dé-li Point és Alkotás Center építésében is. Mindemellett a Mithra Consulting végezte a Fót közigazgatási területén lévő ún. déli beruházási terület fejlesztését Itt a Cora és Bricostore építése után további száz hektár vár beruházásra, illetve áll előkészítés alatt. A teljes infrastruktúrát a svájci Othan Invest

AG biztosította. Danzas AG Logisztikai központ építésén dolgozik a Danzas AG magyarországi leányvállalata. A beruházó a XV. kerületben, a Késmárk utcában, a volt Agritek-raktárbázis területét vette meg tavaly. A helyszínválasztásban a megközelíthetőség dominált Ez a telek rendelkezik iparvágánnyal, a kamionos áruforgalmat az autópálya biztosíthatja. A 4200 négyzetméteresre tervezett raktár a logisztikai központ kialakításának első lépése. A 630 millió forint értékű 12 beruházás idén fejeződik be és a majdani teljesen kiépülő központ egész Kelet-Európát lefedi". A logisztikai központ egyben vámszabadterület lesz A raktárbázis a következő lépcsőben újabb négyezer négyzetméterrel bővül. Mint egy svájci óra Pontosak, precízek, megbízhatóak mint a svájci óra. Zárkózottak, és ez a zárkózottság alapozta meg nyugodt, egyenletes történelmüket. Richard Hill Mi, Európaiak című könyvében így

fogalmaz: békésen és nyereségesen irányítják magukat", azaz gyakorlatiasak, a biztonságra és a kényelemre esküsznek. Szemérmesen, zárt ajtók mögött intézik vitás ügyeiket. A svájci gazdasági helyzetet és az ország közérzetét is jellemzi az, hogy az adó alól kibújni óhajtókat 75 százalékban maguk az állampolgárok jelentik föl. Persze nagyon diszkréten, nehogy az ország általános jó hírneve csorbát szenvedjen és ezt hitük szerint is a kollektív biztonság, a stabil gazdaság érdekében teszik. Üzleti tárgyalásaikon is elsősorban a biztonságra törekednek, és semmiképp nem állnak fel jól kidolgozott garanciák nélkül. Nem könnyű tárgyalópartnerek A jelentéktelennek tűnő részletek elemzésére is képesek aránytalanul hosszú időt fordítani. És ha már az időnél tartunk: esetükben semmilyen üzleti tárgyalásról nem illik elkésni, sőt, pontosan a megadott időben kell érkezni, nem később és nem is előbb.

Nehéz őket meggyőzni arról, hogy minden tekintetben képesek vagyunk arra a színvonalra, amire ők. Ennek maradéktalan bizonyítása sokáig tart Ha azonban a hosszú folyamat végén meggyőző az eredmény, akkor jó munkakörülményeket biztosítva, bizalmat szavazva állnak a magyar partner mellé, saját nemzeti tapasztalataikkal segítve a munkát. Nem egy magyar vezetőtől hallottam, tudják, hogy a svájci üzletemberek és vállalatok munkáját mások elismerik és tisztelik is. Megbecsülik munkatársaikat és szívesen beszélgetnek a jövő piaci terveiről baráti légkörben. A svájci befektetők pedig egészében véve: nálunk hosszú távra berendezkedett, fegyelmezett partnerei a kormánynak és precíz befizetői az államháztartásnak. 13 Tartalomjegyzék A svájci gazdaság helyzete 1. oldal A magyar-svájci külgazdasági kapcsolatok 3. oldal Tőkebefektetések 6. oldal Kétoldalú áruforgalom 8. oldal Metro 12. oldal Mint egy svájci

óra 13. oldal 14 Irodalomjegyzék Fajth Tibor: Svájc www.svajclaphu Radácsi Géza: Svájc bemutatása 15