Agrártudomány | Növénytermesztés » Horváth Zs. - Növényválasztás a kertben

Horváth Zs. (2003) Növényválasztás a kertben A házi – és nyaralókertek területének viszonylag kis mérete lehetıséget ad a részletek aprólékos átgondolására, megvalósítására. A kert több mint különbözı növények együttes élıhelye, egyedi, az életformánknak, életvitelünknek megfelelı környezetet is biztosít. A jól kialakított kertben a növények fontos szerepeket kapnak. Feladatuk a por- és zajszőrés, a szélvédelem, az árnyékadás, térformálás. Díszes megjelenésük esztétikai élményszerzésünket biztosítja a formai és szín kontraszthatással, valamint a méretek és arányok helyes kialakításával. A növények alkalmazásánál tılünk függı és független lehetıségeket össze kell egyeztetnünk. A növényválasztás szempontjait elsısorban a növények ökológiai igényei és kertünk adottságai határozzák meg. Bár intenzív fenntartással számolunk (öntözés, tápanyag utánpótlás, fagyvédelem stb.)

ezért igényesebb fajokat is választhatunk, de a szélsıséges környezeti igények kielégítése fáradságos munkával és csekély sikerrel kecsegtet. Jó megoldásnak tőnik, ha a növényanyag 70 – 80 % - a tájba illı a kert karakterét megadó, kis fenntartási igényő fajokból, fajtákból áll, amit néhány különlegességgel gazdagítunk. A páraigényes növények tömeges megjelenése a száraz, arid klímával rendelkezı fıleg alföldi kertekben sok gondot okoz. Öntözéssel elsısorban a hiányzó csapadékot tudjuk pótolni a páratartalmat csak rövidideig és igen csekély mértékben tudjuk megemelni. A Chamaecyparis lawsoniana (álciprus), Abies alba (jegenyefenyık), Acer palmatum (japán juhar) változatok elsısorban a domb és hegyvidéki párás viszonyok között díszlenek kielégítıen. A japán juhar párás körülményeket igényel Néhány mediterrán fa és cserje a domborzat illetve az épített környezet mikroklímájában jól

alkalmazható. Ilyen az Albizzia julibrissin (selyemakác), Ficus carica (füge), Punica granatum (gránátalma). Az ország nagy részén fagyvédelemre szorulnak A savanyú talajt kedvelı növények – Rhododendron (havasszépe), Magnolia soulangeana (nagyvirágú liliomfa) változatai, Hortenzia macrophylla (kerti hortenzia) – valamint a mészkerülık – Castanea sativa (szelíd gesztenye) - telepítése is egyedi kezelést, az ültetési gödör teljes talajcseréjét követeli a kertek nagy részében. Savanyú talajt kedvel a havas szépe A térformálást és a kert vagy kertrészlet hangulatát alapvetıen a fás szárú növények határozzák meg. Csoportosan vagy magányosan ültetve alkalmasak a tér lezárására, a merev vonalak oldására. A különbözı sövények térhatárolást, a kúszócserjék függıleges térkitöltést és takarást biztosítanak. Szinte minden kertben harmonikusan alkalmazható fafaj az Acer campestre (mezei juhar), a Tilia

cordata (kislevelő hárs), a Fraxinus ornus (virágos kıris). Az ernyıs koronájú fák mint a lombfakadás elıtt virágzó Cercis siliquastrum (júdásfa), vagy az igen nagy levéllel rendelkezı Catalpa bignonioides (szivarfa) délies hangulatot áraszt. Vegyük figyelembe azt is, hogy az örökzöldek az állandóságot képviselik és különösen a kúpalakú fenyı alapfajok nagymértékő használatával komor hangulatot kelthetnek. Egy–egy kert részlet mesterségesen létrehozott sajátos élettér. A szakszerően létesített kerti tavak, sziklakertek speciális növényanyaga a természetességet kell, hogy sugallja. Fontos szempont, hogy a felület a használati idıszakban, házi kertnél az év minden szakában kellı díszértéket mutasson. Tehát úgy válogassuk a fák, cserjék, lágyszárúak csoportjaiból, hogy egész éven át legyenek növényeink, melyek virágzásukkal, színes termésükkel, ıszi lombszínezıdésükkel a kertet érdekessé teszik. Az

évszakok változását elsısorban a lombhullató fákkal, cserjékkel és évelı lágyszárú növényekkel beültetett kertben tudjuk jól nyomon követni. A télvégi, kora tavaszi idıszak nagy élményt nyújtó növényei az apró hagymásokhoz tartozó Galanthus nivalis (hóvirág), Eranthis hyemalis (téltemetı) valamint a Primula vulgaris (közönséges kankalin) a Helleborus odorus (illatos hunyor). Virágzó hunyor Cserjék közül a Daphne mezereum (farkasboroszlán) és a Jasminum nudiflorum (télijázmin) a legkorábban virágzók. Az igazi tavaszt jelzi a tulipánok, jácintok, nárciszok valamint a párnás, gyepes növekedéső évelık Phlox subulata (árlevelő lángvirág), Aubrieta hybridek (kerti pázsitviola), Cerastium tomentosum (molyhos madárhúr) virágainak megjelenése, melyekkel egy idıben sok fa és cserje borul virágba. Elıször a többnyire lombfakadást elızı virágzásúak, mint pl a Prunus triloba ’Multiplex’ (teltvirágú

babarózsa), Forsythia intermedia (aranyvesszı), Prunus serulata (japán díszcseresznye). İket követik azok a fák melyeknek késıbb, termésük is jelentıs díszértéket képvisel. Ilyen a Malus purpurea (piros díszalma), Malus spectabilis (aranyalma), Sorbus aucuparia (madárberkenye). A nyári hónapok virágdíszét zömében az egynyári növények Petunia hybrida (petunia), Begonia semperflorens (folyton nyíló begónia), Tagetes patula (kisvirágú bársonyvirág) adják. Az évelık közül a sokszínő Helianthemum hybridek (Napvirág), a Leucanthemum margaritae (óriás margitvirág), az Achillea filipendulina (jószagú cickafark), a Coreopsis grandiflora (nagyvirágú menyecskeszem) nyílása a nyár elejét jelzik. A nyár második felét pedig az Echinops ritro (sötétkék szamárkenyér) a Rudbeckia laciniata (magas kúpvirág), az Acanthus longifolius (medveköröm). Egész nyáron át virágzik, a kistermető Hemerocallis ’Stella d’ Oro’ (sásliliom)

és a Campanula rotundifolia (kereklevelü harangvirág). Évelı ágy nyári virágpompában A díszfák és cserjék teljes lobfelülete kifejlıdött hős árnyékot vetve. A színes lombú Acer platanoides ’Faassen’s Black’ (vöröslevelő juhar) sötétvörös, a Physocarpos opolus ’Diabló’ (bordólevelő hólyagvesszı ) mélybordó, a Weigela florida ’Variegata’ sárgás – fehér tarka levelei ilyenkor mutatják legjobban a - kontraszthatás miatt – díszértéküket. Fák közül jellegzetesen nyáron virágzó, a Robinia hispida (rózsás akác), a Koelreuteria paniculata (csörgıfa) a Catalpa bignonioides ’Nana’(gömb szivarfa) melyek az elıkertek gyakori növényei. Savanyú talajok nyári díszt adó alacsony cserjéje a Hydrangea arborescens (fás hortenzia). A Buddleia alternifolia (nyári orgona) és a Hibiscus syriacus (mályva cserje) népszerőségét a nyári sokszínő virágdísznek köszönheti. Kúszó cserjék közül az illatos

virágú Lonicera japonica (japánlonc) valamint a Campsis radicans (trombitafolyondár) figyelemre méltó dús virágzásával. Az ıszt jelzi az Aster amellus (csillagos ıszirózsa), az Aster dumosus (törpe ıszirózsa) a Dendranthema x grandiflorum (ıszi krizantém) évelı növények virágzása. Az ısz színei (krizantém és törpe évelı ıszirózsa) A szárnyas kecskerágó ıszi lombszíne A színesedı Cotoneaster horizontalis (kerti madárbirs) piros, a Berberis julianae (Júlia borbolya) kék termései valamint a lombok színváltása a Ginkgo biloba (páfrányfenyı) aranysárga a Fraxinus angustifolia ’Raywood’ (keskenylevelő kıris) lilás-piros levelei és az Euonymus alatus (szárnyas kecskerágó) kárminpiros lombja is a vegetációs idı végét jelzik. Virágdíszt az egynyári növények helyére ültetetı kétnyáriak közül az ısszel már virágzó Viola x witrockiana (árvácska) ad. A tél beállta elıtt a lombhullás is megkezdıdik. Az

örökzöldek nagyobb jelentıséget kapnak Mindenképen helye van a kisebb növekedéső örökzöld fák, cserjék használatának, melyek jól kiegészítik a kert képét. A különbözı változatok a színek és a formák gazdagságát kínálják. Lapos, elfekvı hajtású, kékeszöld cserje a Juniperus sabina ’Tamariscifolia’ (nehézszagú boróka), 1,5 –2m átmérıjő gömb alakú a Thuja occidentalis ’Globosa’ ( nyugati gömbtuja), karcsú oszlopos növekedéső a Juniperus communis ’Bakony’ (oszlopos boróka). Ilyenkor elıtőnik a lombhullató fa, cserje vázrendszere, ami szintén jellegzetes és egyedi. Ez kifejezıdik az érdekes formában, mint a Corylus avellana ’Contorta ’(csavart vesszejő mogyoró) vagy a színhatásban. Különösen fehér illetve világos háttér elıtt hatásosak a Cornus alba ’Sibirica’ (fehér som) fénylı, korallpiros vesszıi. Egész tél folyamán díszit a Symphoricarpos orbicolatus (koralbogyó) lilás-piros, a

Malus sargentii (karéjoslevelő alma) apró piros termése. A kertekben egyre divatosabb a fagyérzékeny növények alkalmazása melyek választéka az utóbbi években sok újdonsággal bıvült. Fagymentes helyen való tárolásáról gondoskodnunk kell a Leanderek (babérrózsa) Datura hybridek (angyaltrombita), Fuchsia hybridek (fukszia) esetében és jó néhány hagymás, gumós növénynél is. In: Szép kertek N° 29. N évf (2003 5sz 24o)