Fizika | Tanulmányok, esszék » Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása

Alapadatok

Év, oldalszám:2015, 7 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:41

Feltöltve:2015. február 13.

Méret:363 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?

Tartalmi kivonat

Forrás:http://www.doksihu Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel –féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges folyáshatár jóval kisebb. Egykristály képlékeny alakváltozása A fémek alakváltozása úgy megy végbe, hogy a csúszási irányok mentén a csúszó síkok elcsúsznak egymáson. A hengeres egykristály keresztmetszete legyen A, míg a bejelölt csúszó sík felülete Ag , n a normál vektort g a csúszási irányba mutató vektort jelöli. Az F húzóerő hatására a csúszó síkban ébredő τ csúsztató feszültség figyelembe véve , hogy a csúszó sík felülete Ag = A / cos α és a húzóerő síkba eső komponense Fg = F cos β τ= Fg Ag = F cos β cos α = σ cos β cos α = σ m A ahol m-Schmid –vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus

csúsztató feszültség τ krit , amely ahhoz kell, hogy a képlékeny alakváltozás meginduljon az adott csúszási rendszerben. Alapvető feltevés, hogy tetszőleges csúszási rendszerhez azonos kritikus csúsztatófeszültség tartozik. Csúszási rendszer: csúszó sík és hozzátartozó csúszási irány. Az m Schmidt tényező maximális értéke 0.5 A csúszó síkokon való elcsúszás, rétegesen jelentkezik, ami jól tükröződik a mikroszkópi felvételeken is. 1 Forrás:http://www.doksihu Réteges elcsúszás a mikroszkópi felvételen Kristály szerkezet t.kk f.kk hex Csúszó sík Csúszási irány {110} 111 Csúszási rendszerek száma 12 {112} 111 12 {123} 111 24 {111} {0001} 110 12 1120 3 Egyszerű csúszás, ha az F erő helyzete olyan, hogy a kristályban csak egy csúszási rendszeren indul meg az elcsúszás. Pl ha F párhuzamos <321> iránnyal, akkor csak egy csúszási rendszeren van a csúsztató feszültségnek maximuma, és

ott indul meg az elcsúszás. F.kk rendszerben, ha a terhelő erő [ 001] iránnyal párhuzamos, akkor a négy {111} sík két-két 110 irányában azonos a Schmid tényező értéke és ekkor többszörös, vagy bonyolult csúszás jön létre. 2 Forrás:http://www.doksihu Többszörös csúszási rendszer Fkk kristályban Egykristály teljes alakváltozási folyamata a feszültség ( τ )- alakváltozási ( γ ) görbén követhető nyomon. Egykristály képlékeny alakváltozásának jellegzetes szakaszai A görbe I.tartománya az egyszerű csúszás szakasza, amikor egy csúszási rendszeren megy végbe az elcsúszás. A kezdeti csúsztató feszültség τ 0 , ami csak kevéssé változik és a görbe meredeksége dτ θI = dγ kicsi. Az elcsúszás makroszkopikus formában is jól érzékelhető, az egyes rétegek között eléri a mm-es nagyságrendet. Ehhez azonban nagyon sok diszlokációra van szükség 3 Forrás:http://www.doksihu Minden egyes diszlokáció b

vektornyi elmozdulást okoz. 1 mm makroszkopikus elmozduláshoz ∆l 10−1 cm n= = = 5 ⋅108 −8 b 2 ⋅10 cm számú diszlokáció elmozdulására van szükség. Ez a szám jelentősen több mint amennyi diszlokáció található az alakítási folyamat elején a kristályban. A diszlokáció növekedés egyik lehetséges mechanizmusa az un. Frank –Read források működése. A térbeli díszlokáció AB szakasza fekszik csak csúszó síkban, a további részei más síkokra illeszkednek. A csúszó síkban ható feszültség csak ezt a részt mozdítja ki a helyéről. Térbeli diszlokáció Frank-Read forrása Diszlokációs hurok kihajlása 4 Forrás:http://www.doksihu Frank -Read forrás működése TEM felvétel Frank-Read forrás Si kristályban való működéséről Ezt követően újabb diszlokációs vonalak keletkeznek és ez a hatás együttesen a csúsztató feszültség növekedését eredményezi. A terhelés közben megváltozik az erő és a kristály

kölcsönös irányítottsága és a kristály úgy fordul, hogy előbb utóbb két csúszási rendszerben indul meg az elcsúszás. Az alakváltozás ettől kezdve bonyolulttá válik, a görbe a II. szakaszra vált Ez a szakasz is közel lineáris keményedéssel jellemezhető dτ G ≈ 10θ I ≈ 300 dγ A létrejövő diszlokációs szerkezet nem egyenletes θ II = 5 Forrás:http://www.doksihu A II szakaszon amikor legalább két csúszási rendszeren megy végbe az elcsúszás, a feszültség alakváltozás görbe az I. szakaszhoz képest meredekebbé válik, az alakítási keményedés erőteljesebb lesz A diszlokáció reakciók során egy lehetséges kialakuló diszlokáció a ( 001) síkban van, ami az f .k k rendszerben nem tartozik a csúszó síkok közé, vagyis az új diszlokáció nem mozgásképes. Ahhoz, hogy további elcsúszás is megvalósuljon, másik csúszási rendszerekben indul be az alakváltozás, a F-R forrás, de ehhez többlet feszültségre van

szükség. Ez a hatás fejeződik ki a feszültség-alakváltozás görbe iránytangensének növekedésében. A III. szakaszra az a jellemző, hogy a rögzített diszlokációkat megkerülik a mögöttük lévők. Ezt a folyamatot keresztcsúszásnak nevezzük Egy zárt diszlokációs vonal növekedése figyelhető meg a lent elhelyezkedő ábrán. A diszlokáció, amelynek Burgers vektora párhuzamos az  101 íránnyal, az (111) csúszósíkban mozog. Amint diszlokáció vonala párhuzamos lesz a fenti iránnyal, a diszlokáció keresztcsúszásnak nevezett mozgása kezdődik, mivel ez a rész csavardiszlokációnak fogható fel. A csavardiszlokációnak nincs rögzített csúszósíkja, emiatt egyik síkból a másikba tud lépni. A rögzített diszlokációhoz olyan diszlokáció a érkezik, amelynek Burgers vektora b = 1 10  , ez párhuzamos a két sík 2 metszésvonalával, vagyis csavar diszlokációról van szó, amelynek nincs határozott

csúszósíkja. Ez a diszlokáció az egyik síkról a másikra lép át, ahol ellentétes előjelű diszlokációval találkozhat. Az alakítás magasabb feszültségszinten de az ellentétes diszlokációk találkozása miatt, kevésbé erőteljes keményedés mellett megy végbe. (111)  101 a. b b. (1 11) c. d. (111) Keresztcsúszás 6 Forrás:http://www.doksihu Ikerképződés Az elcsúszáson kívül jellegzetes alakváltozási mechanizmus az ikerképződés. Polikristályos test alakváltozása A polikristályos testek sok szemcséből állnak, amelyek különböző orientációval rendelkeznek. Amiatt, hogy a test folytonossága fennmaradjon, szükség van annak feltételezésére, hogy több csúszási rendszer működik minden egyes szemcsében (5). Polikristályos test keményedése mindig intenzívebb, mint az egykristályé. Taylor elmélete szerint a makroszkópikus alakváltozás teljesítménye, kifejezhető az egyes csúszási rendszereken végzett

képlékeny teljesítmények összegével. Polikristályos test esetében a jellemző feszültség-alakváltozás görbe felette fut az egykristályénak és az I.szakasz gyakorlatilag nem is létezik Feszültség (τ) polikristály egykristály III. II. τ0 I. alakváltozás (γ) Egykristály és polikristály feszültség-alakváltozás görbéi 7