Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Bodnárné Mester Gabriella - A munkaerő mobilitása Európában

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Gazdaság és Társadalomtudományi Tanszék A MUNKAERŐ MOBILITÁSA EURÓPÁBAN Készítette : Bodnárné Mester Gabriella Levelező „B” csoport 2003. november 24 -1- Tartalom: 1. Magyar munkavállalók külföldön - lehetőségek és lemondások - egyéni munkavállalás - intézményes munkavállalás - társadalombiztosítás, egészségügyi ellátás - jövedelemadózás 2. Szabad munkaerőáramlás - alapelvek - szabad munkaerőáramlás, mint feszültségforrás - az unió gyakorlata - foglalkoztatás szerkezete - mítoszok és tévhitek a csatlakozásról - munkavállalási feltételek az EU- csatlakozás előtt - korlátozások lebontása 3. A Magyar munkaerőpiac megnyitása 4. munkavállalás: - az EU-ban - Ausztráliában - Amerikában hiányszakmák országonként, és lehetőségek 5. összefoglalás, következtetések, 6. források -2- 1. Minden magyar állampolgárnak alkotmányos joga megválasztani, hogy Magyarországon vagy

külföldön vállal munkát. Munkát vállalhatunk külföldi munkáltatóval kötött szerződés alapján, ösztöndíjasként, idénymunkásként, államközi megállapodások alapján vendégmunkásként, a magyar munkáltató kiküldöttjeként, a magyar munkáltató és a külföldi cég által kötött vállalkozási szerződés teljesítése érdekében. Magasabb fizetés reményében és a nyelvtudás gyakorlása vagy éppen elsajátítása az indíttatás elsősorban, amikor sok honfitársunk megpróbálkozik azzal, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Más országban munkát vállalni –és ezalatt értem hazánkat is / a külföldiek szempontjából / - lehet legálisan és illegálisan is. Természetesen a legális munkavállalás a pozitív, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy néha az élet rákényszeríti az embereket az illegális munkavállalásra, melynek lehetnek törvényi korlátozó okai, adójogi okai, és persze egyéb okok. Ne menjünk

messzire, ha Magyarországot nézzük, és azon belül is akár közvetlen környezetünket, láthatjuk, hogy szegényebb országokból, mint például Románia, bizony áramlik az olcsó munkaerő akár az építőipart, akár a mezőgazdasági idénymunkát vizsgáljuk. Nálunk a magyar ember béréhez képest kevesebbért is hajlandóak dolgozni, mert a megélhetésük a tét. Ugyanígy nézhetjük a magyar munkaerőt is, ami szintén úgynevezett gazdagabb országot céloz általában, mert ott a hazainál jobb keresetben bízik. Viszont azt tudniuk kell az illegális munkást foglalkoztatóknak és dolgozóknak, hogy az adott ország törvényeitől függően pénzbüntetést illetve kitoloncolást kockáztatnak. -3- Dolgozatomban a legális munkaerőáramlásra szeretném a hangsúlyt fektetni, az előzőeket csak azért említettem meg, mert létezik, tehát nem szabad megfeledkeznünk róla. A Magyarországról külföldön dolgozni vágyók számára a német és az

osztrák piac a legvonzóbb. Ha intézményes ( munkáltatón keresztüli ) munkavállalásról van szó, a szükséges engedélyeket a magyar munkáltató szerzi be. Az egyéni munkavállalásról szóló megállapodás például Németországgal rögzíti, hogy foglalkoztatási céllal kiküldött magyar munkavállalók esetében Magyarország figyelembe veszi a német munkaerőpiaci helyzet alakulását, és ettől függően évente kontingenseket határoz meg, és az így megállapított létszámot nem haladhatja meg a magyar munkavállalók száma. A munkaerőpiaci helyzet változása függvényében ez a kontingens év közben korrigálható. Különböző kormányszerződések alapján Németországon kívül több ország is vállalta, hogy korlátozott számban közvetít magyar munkaerőt az ottani cégeknek, így az is jó eséllyel juthat munkához, akinek nincs kapcsolata és nem talál magának itthonról külföldi munkaadót. Magyarország ilyen egyezményt kötött

még Németországon kívül Ausztriával, Svájccal, Luxemburggal, Szlovákiával, Romániával és Franciaországgal. Ezekbe az országokba a közvetítés ingyenes a Megyei Munkaügyi Központokon keresztül. Legálisan a legnagyobb kereslet Európában a mérnökök, orvosok, számítástechnikusok iránt mutatkozik a diplomások körében, de sok igény van szakácsok, építőipari munkások, ápolónők iránt is. A mesés fizetéseket azért fenntartással kell kezelni, ugyanis általában valóban a hazai bérek többszörösét megkereshetik, de ezt a pénzt könnyű elkölteni egy olyan országban, ahol az árszínvonal is többszöröse a hazai árszínvonalnak. -4- A legtöbb pénzt lakásbérlésre, orvosra költik a kinn dolgozók, akiknek sokszor nagyon szerény körülmények között kell élniük, hogy valamit félre tudjanak tenni bérükből. Egyéni munkavállalás Ha a magyar munkavállaló egyénileg állapodik meg a külföldi munkáltatóval, a

munkaszerződés megkötése mellett be kell szereznie a szükséges engedélyeket : a munkavállalási engedélyt, a beutazásra jogosító vízumot, esetleg a tartózkodási engedélyt. A munkaszerződést a befogadó ország nyelvén és jogszabályai alapján kötik, a munkabért az adott ország pénznemében fizetik. A munkavállalóra az adott ország társadalombiztosítási szabályai vonatkoznak. Vannak olyan országok, például Ausztria, ahol a leendő munkáltató feladata a munkavállalási engedély kérelmezése, a beutazásra vonatkozó vízum beszerzése azonban mindig a munkavállaló feladat a fogadó ország konzulátusán. Amennyiben az adott országgal van államközi kapcsolata hazánknak, nem kell attól tartani, hogy a mindenben megfelelő munkavállalót azért utasítják el a hatóságok, mert esetleg az adott országban magas a munkanélküliség. Intézményes munkavállalás Intézményes munkavállalásról beszélünk, ha a munkavállaló nem

egyénileg, hanem a magyar munkáltatóján keresztül vállal munkát külföldön. Ilyenkor továbbra is a magyar munkáltatóval van munkaviszonyban, aki a külföldi céggel van szerződéses kapcsolatban. -5- A munkavállalási engedélyeket és a beutazásra jogosító vízumot ilyenkor is be kell szerezni, ez azonban a magyar munkáltató feladata. Eltérő megállapodás hiányában a munkabért a hónap utolsó napján kell kifizetni belföldön forintban, a külföldi bért pedig a munkavégzés helyén előírt pénznemben. Társadalombiztosítás, egészségügyi ellátás A külföldön dolgozó magyar állampolgárok társadalombiztosítási ellátása attól függ, hogy van-e az adott országgal szociálpolitikai megállapodásunk, vagy se. A kétoldalú megállapodások alapján ugyanis a részes államok polgárai egymás országában ugyanolyan elbánásban részesülnek, persze a vonatkozó szabályok, mint pédául a járulékfizetési szabályok, be kell

tartani. A mennyiben az adott országga nincs szociálpolitikai egyezményünk, és tartósan akarunk külföldön dolgozni, érdemes önkéntes megállapodást kötni az illetékes hatóságokkal. Jövedelemadózás A magyar állampolgárok külföldi adókötelezettségének meghatározásához meg kell nézni, van- e az adott országgal a kettős adózást elkerülő szóló egyezményünk. Ezek az egyezmények meghatározzák, hogy a két szerződő állam közül melyik adóztatja meg az egyes jogcímen megszerzett jövedelmeket. Ha van egyezmény, az abban leírtak az irányadóak, ha nincs, a jövedelem külföldön és Magyarországon is adózik. -6- 2. Mítoszok és tévhitek Az Európai Unióról számos mendemonda kering. Ezekből szeretnék válogatni néhány gondolatot, melyet a Központi EU-tanácsadó honlapról gyűjtöttem össze: - Tévhit: Az EU-csatlakozás után röviddel kiegyenlítődnek a bérek Az igazság: Az EU-ban nincs közösségi szabályozás a

bérekre vonatkozóan, így a bérek kiegyenlítésével kapcsolatban sincs semmilyen előírás. A bérek kialakítása kizárólag az egyes tagállamok nemzeti hatáskörébe tartozik. Az EU-tagállamokban gazdasági lehetőségeiktől, nemzeti prioritásuktól, függően, továbbá a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodás eredményeként alakulnak ki a bérek csakúgy, mint Magyarországon is. A csatlakozással tehát nem történik e tekintetben változás. Ami változni fog, az a versenyképességünk, amelynek javulása megfelelő alapot fog teremteni a magyar reálbérek folyamatos, az EU- átlagnál gyorsabb ütemű növekedéshez, és ezzel a magyar bérek felzárkózásához. Tévhit: Elviszik a munkánkat a külföldiek Az igazság: Nem kell attól tartani, hogy nagy számban érkeznek munkavállalók hozzánk, sőt , mindazon tagállamokkal szemben, akik az átmeneti időszakban korlátozni kívánják a magyar állampolgárok munkavállalását

országukban, hazánk is hasonló rendszert tarthat majd fenn, illetve védintézkedést tarthatunk fenn, ha a munkaerő beáramlása olyan mértékű lenne, amely veszélyeztetné a magyar munkaerőpiacot. -7- Tévhit: Agyelszívás Az igazság: Természetesen az EU- csatlakozásunkat követően nem akadályozhatjuk meg állampolgárainkat a más tagállamokban történő munkavállalásban, amennyiben úgy döntenek, hogy rövidebb- hosszabb ideig más országban kívánnak dolgozni. Vannak olyan területek, amelyekre az uniós tagállamokban is nagy szükség van, például a számítástechnika, az egészségügy. Vannak olyan hiányszakmák is , ahol éppen az alacsonyan képzett munkavállalóra van szükség. Felmérések szerint ugyanakkor a magyar állampolgároknak csak nagyon kis része gondolkodik azon, hogy elhagyja az országot, és máshol vállaljon munkát. Sok esetben éppen a nyelvtudás hiánya vagy a család a visszatartó ereje az, amely arra ösztönzi

állampolgárainkat, hogy itthon keressenek megfelelő munkát. Számítani lehet ugyanakkor arra, hogy a bérek felzárkózása felgyorsul azokban a szakmákban, amelyek iránt a tagországok munkaerőpiacán nagy a kereslet. Munkavállalási feltételek a csatlakozás előtt A hatályos szabályok szerint a magyar állampolgárok akár egyénileg, akár a munkáltatójukon keresztül vállalhatnak munkát az Európai Unió tagállamaiban. A legtöbb honfitársunk a szomszédos Ausztriában, illetve Németországban dolgozik. A három hónapnál hosszabb ideig tartó legális munkavállalásnak azonban engedélyezési és tartózkodási feltételei vannak, melyre az előbbiekben már kitértem. Különféle felméréseket vizsgálva egyesek azt állítják, sok fiatal dolgozna szívesen a közeljövőben külföldön, míg más felmérések szerint a magyarok többsége nem szívesen utazna külföldre dolgozni. -8- A továbbtanulást tervező középiskolások több, mint fele

szeretne külföldön is dolgozni a csatlakozás után. A lányok csak néhány hónapos, míg a fiúk hosszabb külföldi munkavállalásra nyitottak. Az előbbi felmérés a Felvételi Információs Szolgálat országos, reprezentatív felméréséből derül ki, amelyen közel 27 ezer diák vett részt. A vidékiek szívesen tanulnának, illetve dolgoznának a határon túl. A diákok 45 százaléka azt tervezi, hogy kipróbálja más országok egyetemeit is. A tervezgetést befolyásolja a nyelvtudás is. A nyelvvizsgával rendelkezők sokkal lelkesebbek a külföldi tanulás, illetve a munka iránt, derül ki a felmérésből, melyet a Népszabadság közölt 2003. július 14-i cikkében A kelet- európai munkaerővándorlás várható alakulását mérte fel a bécsi Város- és Regionális Kutató Intézet, valamint az osztrák Gallup Intézet . Csaknem 4500 személlyel beszélgettek a kérdezőbiztosok. Az interjúalanyokat rétegzett mintavétellel választották ki oly

módon, hogy a 14 éven felüli népességet megfelelően képviselje. A vizsgált országok közül a tényleges migrációs potenciál Magyarországon a legkisebb, amely mintegy 60.000 fős, Szlovákiában több. Mint 90000, Csehországban 170000, végül Lengyelországban megközelíti a 400.000 főt A felmérés szerint az összes kivándorolni szándékozó több, mint 60 százaléka férfi, és 39 százalékuk egyedül akar kivándorolni Magyarországról. Az adatok szerint könnyebben indulnak külföldre munkát keresni a közepes jövedelműek, és azok, akik már dolgoztak külföldön, vannak az adott országról ismereteik, tapasztalataik, esetleg személyes kapcsolatot sikerült már kiépíteniük. A bővítés után a csatlakozó országokból becslések szerint közel ötmillióan költözhetnek át nyugat-Európába. A keleti migránsok fő célállomása várhatóan Németország, Ausztria, és Skandinávia egyes részei lehetnek, -derül ki egy friss brüsszeli

tanulmányból. -9- A munkaerő szabad áramlása: Alapelvek: / Római Szerződés 48. cikk/ Az EU egyik alapelve a munkavállalók közösségen belüli szabad áramlása. A szabad mozgás magában foglalja azt a jogot, hogy a munkavállaló – aközrend, a közbiztonság, és a közegészség által igazolt korlátozások fenntartásával: -ténylegesen fennálló állásajánlatokra jelentkezzen -ebből a célból a tagállamok területére szabadon belépjen -valamely tagállam területén tartózkodjon azért, hogy alkalmazottként munkát végezhessen - a foglalkoztatás után annak a tagországnak a területén maradjon, ahol a foglalkoztatás fennállt. A munkaerő szabad áramlása, mint feszültségforrás Az Unión belüli jelenlegi helyzetre az a jellemző, hogy számos erő harcol egyfajta fokozatosságért, melynek lényege, hogy az EU munkaerőpiaca csak évekkel az új tagok csatlakozása után nyíljon meg a felvett keleti tagállamok állampolgárai előtt.

Természetesen az új tagországok, köztük Magyarország is az azonnali nyitásban érdekeltek. A munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos félelmek legfőbb oka az, hogy az Unió tagállamaiban is 18 millió állástalant számlálnak. A jövendő tagországok miatti félelem elsősorban Ausztriában és Németországban igen éles és elfogult. -10- Az Unió jelenlegi gyakorlata A szabad munkavállalás joga megilleti a tagországok állampolgárait, de a gyakorlatban a munkaerőáramlást számos tényező akadályozza, legfőképpen a természetes korlátok. Ezek a saját tulajdonú ingatlan, a családi kötelékek, a letelepedettség megszerzésének időtartama, a nyelvi korlátok, a migrációval szemben leginkább visszatartó erők. Ezt jól bizonyítja, hogy az EU- n belül az elmúlt évtizedben ösztönözni próbálták a tagországok polgárainak mobilitását, részben a strukturális munkaerőpiaci probléma enyhítésére. Ennek ellenére a lakosság

kevesebb, mint egy ezreléke vándorol a tagországok között évente. Ha összehasonlítjuk, látjuk, hogy Görögország, Spanyolország, Portugália egyes régiói nem fejlettebbek Magyarország átlagánál. Ha ezekből a területekből nem indult meg az áramlás akkor miért indulna el Magyarország területéről?! A foglalkoztatás szerkezete A statisztikai adatokat figyelembe véve a jelenleg kimutatható foglakoztatási szint alacsonyabb hazánkban, mint az Unióban. Az Unió államaiban a 15-64 év közöttiek 60 százaléka, Magyarországon viszont a 10,2 millió lakosból csak 3,6 millió a kereső, és 3,8 millió a gazdaságilag inaktív.Ez az alacsony nyugdíjkorhatárral, a magyar társadalom elöregedésével, a statisztikai eljárások különbözőségével, valamint a fekete gazdaságban foglalkoztatottak magas létszámával magyarázható. -11- Magyarország munkaerővel jól képzett, és fegyelmezett. A foglalkoztatottak kevesebb, mint egy

százaléka rendelkezik nyolc osztálynál kevesebb végzettséggel. A munkanélküliség Magyarországon 10 százalék körül stabilizálódott a munkanélküliségi ráta, ami minimálisan az EU átlag alatt van. Kedvezőtlen tény viszont, hogy a hazai munkanélküliek között az EU átlagnál jóval magasabb mértékben vannak a tartósan állástalanok, a munkanélküliség esetükben sokszor vezetett a munkaerőpiacról való teljes kiszoruláshoz. Ebből következik, hogy a képzettség nélküliek vannak leginkább ösztönözve az uniós munkaerőpiacra való belépésre, viszont ezt kizárja az a tény, hogy ez a munkaerőtípus iránt nincs kereslet az EU-ban, sőt túlkínálat van. Az alábbi tendenciák jellemzőek azonban: - előrejelzésekből látható, hogy a munkaerőkínálat csökkenni fog, hiszen eleinte a kilépések meg fogják haladni a munkaerőpiacra belépők számát - az unió tagállamai rendelkeznek tartalék munkaerővel, kérdés viszont,

mennyire sikerül őket mozgósítani - a személyi szolgáltatások súlyának növekedése az előrejelzések szerint képes lesz ellensúlyozni a technikai fejlődésből adódó relatív keresletcsökkenést. - Az EU-n belül vannak olyan hiányszakmák, melyekből a magyar piacon túlkínálat van ( pl. egészségügy) -12- Magyar munkavállalók az EU piacán A félelem a magyar munkaerő állítólagos offenzívájával szemben azért is megmagyarázhatatlan, mert a magyar munkavállalók eddig is csak szórványosan jutottak be az európai piacokra. Legális formában elsősorban magasan kvalifikált kutatóként, multinacionális cégek magasan képzett munkatársaként, illegálisan szakképzettséget nem igénylő rövidebb idejű, letelepedést nem eredményező munkásként lehetett bejutni. Kivétel ez alól az államközi szerződésekben rögzített munkavállalási keret, melynek jelentős része szimbolikus értékű. Érdemes arról is szót

ejteni, hogy a gyakorlatban hogyan zajlik ma a munkaerőáramlás az EU és Magyarország között. Érdemleges mértékben Ausztria és Németország fogadott évente 1316 ezer munkavállalót, ez a szám azonban 1997-től már csak 5, illetve 10 ezer fő, és még további szigorítások várhatóak. Az alacsony számok magukért beszélnek, azonban a félelmeket tovább osztlathatja az a tény, hogy Ausztria uniós csatlakozása előtt 200 ezer osztrák állampolgár dolgozott az EU tagállamaiban, ami sem a csatlakozás előtt, sem utána nem jelentett problémát. Mivel Magyarország csatlakozása esetén bekövetkező inváziótól éppen az osztrákok félnek, ezért érdemes megnézni az OECD 1997-es migrációs adatait, melyben látjuk, hogy az Ausztriában dolgozó 500 ezer külföldi munkavállaló közül csak 10 ezer volt magyar, ami azt jelenti, hogy a nemzetek rangsorában csak negyedik a magyar, pedig szomszédos országról van szó. A munkaerő –offenzíva

várható mértékéről leghitelesebben egy a négy visegrádi országra kiterjedő kutatás eredményéből kaphatunk képet. E szerint a térségből mindössze 700 ezren szeretnének nyugaton dolgozni,. -13- Közülük 21 százalék Ausztriát, 45 százalék Németországot jelölte meg célként. A vándorolni szándékozó munkavállalók többsége várhatóan Lengyelországból és Csehországból kerül majd ki, mivel itt magasabb a munkanélküliség, mint országunkban, valamint közelebb vannak a motort képező Németországhoz földrajzilag is. A magyarországi adatokat figyelembe véve a magyar aktív korú lakosság csak 4 százaléka tervez rövid távú, 3 százaléka hosszú távú munkát külföldön, 1 százalék pedig szeretne kivándorolni. A tartósan szerény migrációs szándék mellett a kivándorlás iránya sem változna: Németország és Ausztria, mert a történelem során ezen államokkal alakult ki kapcsolat, és a viszonosság is ezt

bizonyítja. Szabad munkaerőáramlás- személyek szabad mozgása A csatlakozást követően Magyarország is az egységes belső piac részévé válik, az országhatár megmarad, viszont garantált lesz az áruk és személyek szabad mozgása. A Külügyminisztérium csatlakozási szerződést ismertető kiadványában kiemeli ezzel kapcsolatban, hogy az unió állampolgárai szabadon ellátogathatnak bármely másik tagországba, sem a határátlépéskor, sem később nem érdeklődnek az utazás célja, időtartama felől. A személyazonosság igazolása persze hatósági felszólításra az unión belül is kötelező A szabad mozgás tágabb értelemben a munkavállalóként, vállalkozóként, tanulóként, vagy önmagát eltartóként történő letelepedés szabadságát jelenti, ehhez azonban bizonyos feltételek teljesítésére azért szükség van. -14- Schengeni Egyezmény A belső határokon történő személyellenőrzés megszüntetését a Schengeni Egyezmény

vezette be, amelyhez Nagy –Britannia és Írország kivételével valamennyi ország csatlakozott. Az egyezmény előírja a személyek unión belüli szabad mozgását, a külső határok egységes szabályok szerinti ellenőrzését, valamint egységes vízumszabályok alkalmazását harmadik országok állampolgárait illetően. A személyek szabad mozgását a csatlakozási szerződés garantálja, azzal, hogy az átmeneti időszakban Magyarország belső határain a személyellenőrzés egyenlőre megmarad. Letelepedéshez a közösségi állampolgároknak is tartózkodási engedélyre van szüksége, amelyet az illetékes hatóságok adnak ki. Az öt évre szóló tartózkodási engedély a közrend sérelme esetén, közbiztonsági és közegészségügyi kérdésekre hivatkozva tagadható meg, vagy ha a kérelmező olyan munkát akar vállalni, amelyet az adott ország saját állampolgárság meglétével akar betölteni, például a közhatalmi szerveknél. A

tartózkodási engedély kiadásában a tartózkodás célját , mint például tanulás, munkavégzés meg kell jelölni. A munkaszerződést, a vállalkozási tevékenység folytatását igazoló okiratot a kérelemhez csatolni kell. Nincs szükség az EU-állampolgároknak tartózkodási engedélyre , ha: - három hónapot meg nem haladó a tartózkodás - szezonális a munkavégzés - heti- napi rendszerességgel ingázók a munkavállalók. -15- A 2004-es bővítés során csatlakozó országok munkavállalóival szemben az uniós tagállamok átmeneti időre szóló korlátozásokat vezethetnek be, de legfeljebb 7 év elteltével teljesen akadálytalanná válik a munkavállalás. Az átmeneti időszakban a munkavállalás engedélyhez kötött. Személyek szabad mozgása A személyek szabad mozgásánál a kérdés: mennyivel könnyebben léphetjük át majd az ország nyugati határait, és mennyivel könnyebben élhetünk akár turistaként, akár

munkavállalóként az EU-tagállamokban? A személyek szabad mozgásának köszönhetően hivatalos formaságok nélkül átléphetők majd az EU belső határai. Bizonyos feltételek mellett szabadon telepedhetünk le minden tagállamban, azaz hosszabb időre elmehetünk tanulni, dolgozni más tagállamba, vagy akár vállalkozóként próbálhatunk ott szerencsét. Mondhatjuk persze, hogy bizonyos feltételekkel eddig is megtehettük mindezt, ám ha például egy vállalkozást akartunk nyitni egy Eu országban, akkor előírhatták, hogy az egyéni vállakozói engedély kiváltásához az adott ország állampolgárának kell lenni, és egyébként is csak az vághat bele, aki rendelkezik az adott ország mestervizsgájával. A csatlakozás után ilyen feltételt nem írhatnak elő, egységes lesz a feltételrendszer a letelepedésben. Minden uniós polgárnak joga van szabadon mozogni, utazni, letelepedni a többi tagállamban. Pédául ha egy házaspár úgy dönt, hogy egy

másik tagállamban fognak élni, például a munkakeresésben az EURES-rendszer azaz a z Európai Foglalkoztatási Szolgálat nyújthat segítséget. -16- Ez a munkaerő-közvetítő rendszer egy adatbázis, amely a tagországokban fellelhető üres álláshelyekre tartalmaz információkat, másrészt a tagállamokról és a helyi munkakörnyezetről, mint például adójog, munkajog. A rendszer hatékony működését segítik az EURES-tanácsadók, akik munkaközvetítőként, pálya-orientációs tanácsadóként segítik a munkát keresőket. Ha a munkakeresés sikerrel járt, következhet az engedélyek beszerzése. A jelenlegi szabályok szerint egy EU polgár munkavállalási engedély nélkül dolgozhat, de ha három hónapnál hosszabb időre szeretne elhelyezkedni, akkor tartózkodási engedélyt kell kérnie. A munkavállaláshoz hasonló az egyéni vállalkozóként igényelt tartózkodási engedély. A tagállamnak biztosítania kell, hogy az oda érkező

uniós állampolgár ugyanolyan feltételekkel válthassa ki vállakozói igazolványát, mint saját állampolgárai. A munkavállalókat tilos megkülönböztetni: nem kaphat kevesebb fizetést más tagállam polgára, és nem lehetnek mások a munkavégzés feltételei sem. Az Európai Unió polgárai nem titkoltan félnek az olcsó külföldi munkaerő beáramlásától, azonban a felmérések azt mutatják, hogy a tagállamok és a csatlakozásra váró államok munkavállalói sem mobilak. -17- A balti államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia népességének 4-7 százaléka költözhet át Nyugat Európába 2020-ig, közli a „ Migrációs kihívások Közép- és Kelet- Európában 2002 „ című tanulmány. A tanulmány szerzői attól tartanak, hogy Szlovénia, Szlovákia és Magyarország virágzó nyugati határrégiói munkaerőhiánnyal fognak szembesülni a jobban fizető, közeli térségek vonzereje miatt. 2004. májusáig

a magyaro számára a legegyszerűbb formája a nyugati munkavállalásnak, ha a már említett módon Magyarországnak és az adott országnak létezik kétoldalú szerződése az adott témában. Magyarország hat uniós állammal kötött ilyen szerződést, ezek a következők : Ausztria, Németország, Franciaország, Dánia, Hollandia, Írország és Luxemburg. Ezek az országok közül Ausztria és Németország a legnépszerűbb, viszont ők már jelezték, hogy a csatlakozás után kettő- hét évig nem nyitja meg korlátlanul munkaerőpiacát az új tagállamok előtt, egy ideig az eddigi módon lesz egyszerűbb a munkavállalás. Az érdekesség kedvéért felsorolok néhány keretszámot, lehetőséget országonként. Ausztria: a gyakornokcsere-egyezmény alapján az idén 1600 magyar állampolgár vállalhat munkát. A munkavállalási engedély általában egy évre érvényes, mely a munkaadó igénye és a munkaerőpiac helyzet vizsgálata után fél évvel

meghosszabbítható. A határ menti ingázók cseréje alapján 1700-an dolgozhatnak. Nagyon népszerű útja ez az ausztriai munkavállalásnak. Mivel korlátlan alkalommal meghosszabbítható a munkavállalás, a tapasztalatok szerint nagyon nehéz bekerülni a kontingensbe. Németország: 1990 óta él a vendég- munkavállalói egyezmény, továbbra is 2000 fő a keret, melyet azonban korábban egyik évben sem tudtak a magyarok kitölteni. -18- A kiutazók nagy része vendéglátós- pincér, szakács – de vannak hentesek és ápolónők is . Jelenleg kőműveseket, festőket, agrármérnököket is várnak. Ugyancsak a németországi munkavállalás a szezonális munkavégzés, mely három hónapra érvényes. Itt keretszám nincs rögzítve, a kiutazók létszáma a német cégek igényeihez igazodik. Tavaly több, mint ötezren jutottak ki így. Franciaország: Másfél éve indult a gyakornokcsere-egyezmény. A keretszám 300 fő, jelenleg kb. 50 pályázat

van a francia félnél Hollandia: Szintén létezik kétoldalú szerződés,viszont sok az adminisztratív korlát. A holland munkaadónak nyilatkoznia kell, hogy nem betöltetlen álláshelyre veszi fel a magyar munkavállalót, a magyar munakavállaló munkaadójának pedig arról kell nyilatkoznia, hogy a féléves kinntartózkodás után visszaveszi munkahelyére beosztottját. Ezen túl a kimenni szándékozónak részletes, féléves munkatervet kell írnia a leendő holland munkaadóval egyeztetve. Az EU jelenlegi tagállamainak mobilitása A jelenlegi tagállamokra nem jellemző a mozgékonyság. Míg az amerikai dolgozók 30 százaléka van egy évnél rövidebb ideje munkahelyén, addig ez az arány az unióban 16 százalék. -19- Még nagyobb a különbség a földrajzi mobilitásban: 1999-ben az EU- tagországokban a lakosság mindössze 0,1 százaléka hagyta el az országot és vállalt munkát más országban, az amerikaiak csaknem hat százaléka települt másik

államba. Egyes EU- illetékesek hangot adtak azon félelmüknek, hogy az új tagok megoldatlan munkapiaci problémái még nehezebbé teszik a három éve meghatározott lisszaboni célkitűzések megvalósítását, ahol azt tűzték ki célul, hogy az EU-t 2010-re a világ legversenyképesebb gazdaságává kell tenni, és ehhez nagyratörő foglalkoztatási célokat is meghatároztak. Az írás szerint azonban a célokat még néhány jelenlegi EU- tag is nehezen tudja majd teljesíteni, a tagjelöltek pedig hátrányból indulnak. A csatlakozási tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy a jelenlegi tagállamok legfeljebb hét évre korlátozhatják a magyar munkaerő szabad piacra jutását. Az átmeneti időszakot szabályozó megállapodás szerint a csatlakozást követő első két évben a tagállamok továbbra is saját nemzeti joguk rendelkezéseit alkalmazzák. Ennek keretében azonban a tagállamok saját hatáskörükben a munkaerő teljes szabad piacra

jutását is biztosíthatják. A korlátozások tehát több lépésben lesznek lebontva, de lehetőségeket adnak arra, hogy a szigorú szabályoktól eltérhessenek. A magyar munkavállalóknak már a csatlakozás utáni első két évben is megadja a lehetőséget több uniós ország. Svédország, Dánia, Írország már 2001- ben úgy nyilatkozott, hogy korlátozások nélkül megnyitják munkaerőpiacukat a csatlakozó országok munkavállalói előtt. Ezekhez az országokhoz csatlakozott később Anglia is. Nem tervezünk semmilyen korlátozást a munkaerőpiacunkon- nyilatkozta Kjell Magne Bondevik norvég miniszterelnök. Finnország sem tart a beáramló friss munkaerőtől, sőt több pozícióban kifejezetten várják a munkásokat. -20- A csatlakozás után két évvel az Európai Bizottság tagországonkénti bontásban jelentést készít a munkaerőpiaci- helyzet alakulásáról, és ennek függvényében kezdeményezheti a korlátozásokra vonatkozó átmeneti

időszak leröviditését, vagy akár eltörlését is. Hazánk garanciális feltételekkel fogadta el a korlátozások fenntartására lehetőséget adó fenti szabályozást. A csatlakozást követően jelentősen javulnia kell a magyar munkaerő piacra jutásának feltételeinek, ezért a tagállamok úgynevezett közösségi preferenciát kötelesek alkalmazni a magyar munkavállalók javára. Másrészt a tárgyalások lezárásáig a tagországoknak tájékoztatniuk kell a magyar hatóságokat az alkalmazni kívánt nemzeti szabályozásokról. Harmadrészt Magyarország hasonló korlátozásokat alkalmazhat az átmeneti időszak alatt azon tagállamok munkavállalóival szemben, akik védintézkedéseket tesznek a magyar munkavállalókkal szemben. A kilencvenes évek közepétől a munkanélküliség leküzdése az EU egyik legfontosabb célkitűzése. A csatlakozás után hazánknak is eleget kell tenni e célkitűzéseknek és követelményeknek. A munkanélküliségi ráta

Magyarországon a KSH közlése szerint 6,1 százalékos volt, ami 0,5 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Az uniós tagországokban a munkanélküliségi ráta 7,8 százalékos volt. Ez egy átlagos érték, mert Luxemburgban például csak 2,7 százalékos, viszont Spanyolországban már 12 százalékos. -21- A magyar munkaerőpiac megnyitása Az Európai közösséget létrehozó Római Szerződés szerint a Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását, meg kell szüntetni az állampolgárság alapján történő megkülönböztetést a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás és az egyéb foglalkoztatási feltételek tekintetében. Ezek a rendelkezések uniós csatlakozásunkat követően részévé válnak a magyar jogrendszernek. A foglalkoztatási törvény biztosítja, hogy a csatlakozás időpontjától az Európai Gazdasági térség államainak polgárai és hozzátartozóik ugyanolyan

feltételekkel vállalhassanak munkát Magyarországon, mint a magyar állampolgárok. A félelmek és aggályok azért jelen vannak a szabad munkaerőáramlással kapcsolatosan . Hazánkban az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség első féléves összesítése szerint egy év alatt 80 százalékkal nőtt a külföldiek illegális foglalkoztatása miatt kiszabott bírság összege, és hasonló mértékben nőtt a szabálytalanul foglalkoztatott külföldi állampolgárok száma is- írja a Napi Gazdaság 2003. szeptember 22-i számában. Magyarországon mintegy 13 ezer illegálisan munkát vállaló külföldi miatt 380 millió forint bírságot kellett kifizetniük az őket foglalkoztató cégeknek. Az OMMF az első hat hónapban 29 ezer telephelyet vizsgált, és mintegy 11 ezer gazdálkodónál találtak munkaügyi szabálytalanságot. -22- Nehezebb lesz munkát találni a fiataloknak A magyar fiatalok tudásának , nyelvismeretük

bővítésének a jövőben kiemelt feladatnak kell lennie, különben fennáll a veszély, hogy az integrációt követően a jelenleginél is nehezebben tudnak majd elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Bauer Béla, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet igazgatója egy nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy 2004 májusától elsősorban Szlovákiából érkezhet nagyobb mértékben jól képzett munkavállaló Magyarországra, akikkel a hazai szakembereknek nehéz lesz felvenni a versenyt. Az európai uniós csatlakozással egy olyan versenyhelyzet alakul ki, amely alapvető változásokat hozhat a munkaerőpiacon. A szociológus Bauer szerint a rendszerváltást követően a jól képzett szakmunkás utánpótlást nem sikerült jól megoldani. A közép és felsőfokú végzettségűek elhelyezkedése is problémás Jelenleg az érettségivel rendelkezők 30 százaléka, a diplomások 15 százaléka nem a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik, ami a kapcsolati tőke

hiányára vezethető vissza. Azonkívül eddig még soha nem regisztráltatta magát munkanélküliként annyi frissdiplomás, mint az idén- írja a Magyar Hírlap a 2003. október 1-i számában Érdekesség kedvéért viszonyításképpen néhány távolabbi országot is vizsgáljunk meg: Ausztráliában csak az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek vannak ugyanolyan korlátlan munkavállalási jogai, mint az ausztráliai állampolgároknak. Természetesen ideiglenes kinntartózkodás esetén is van mód munkavégzésre, ám jó tudni, hogy általában csak az ausztrál cégek által szponzorált, magasan képzett szakemberek kapnak ideiglenes munkavállalási engedélyt. Jelentkezni csak akkor lehet munkavállalói vízumra, ha az ausztrál cég kinevezését az ausztráliai bevándorlási hivatal előzetesen jóváhagyta, amelynek menete gyakorlatilag megegyezik a német procedúrával. -23- Azok , akik ideiglenesen szeretnének Ausztráliában dolgozni,

választhatnak az üzleti célú kinntartózkodás, az ideiglenes tartózkodás, és a tanulás közül. Az ideiglenes hosszú távú vízumkategória elsősorban az olyan ausztrál és külföldi cégeknek nyújt segítséget, amelyek bizonyos pozíciók betöltésére az ausztrál munkaerőpiacon nem találtak megfelelő képzett személyt, ezért ideiglenesen külföldről szponzorálhatnak szakembereket. Az ideiglenes tartózkodási engedély tulajdonosát arra jogosítja fel, hogy egy meghatározott ideig Ausztráliában éljen és dolgozzon. Akik így tartózkodnak kinn, tartózkodásuk csak a vízum által engedélyezett időtartamra szól. Bevándorlás Akinek hosszabb távú elképzelései vannak a külföldi munkával kapcsolatban, mint néhány hónap, az a kivándorlást is választhatja, feltéve, ha megfelel a szigorú kivándorlási kritériumoknak. A szakmai programban pályázókat olyan jellemzők szerint választják ki, amelyek alapján tudható, hogy az illető

jól boldogul majd az ausztrál munkaerőpiacon avagy képes lesz-e vállakozást létrehozni, és munkahelyet teremteni. A szakmai program meglehetősen szigorú feltételeket tartalmaz: - 45 évben maximalizált korhatár - angolnyelv-tudás - a jelentkező szakmájának rajta kell lenni a bevándorlási hivatal listáján - szakmai gyakorlat - büntetlen előélet -24- Amerika A világ legtöbb országához hasonlóan Amerika is korlátozza a külföldről érkező munkavállalókat, mind a számuk, mind a munka típusa tekintetében. Ahhoz, hogy egy munkavállaló munkát tudjon vállalni és végezni az Egyesült Államikban, munkavállalói vízumra van szüksége. A vízum megszerzésének feltétele, hogy a jelentkező rendelkezzen érvényes munkaajánlattal, ám még ekkor sem garantált, hogy sikerrel jár. Összegezve a tapasztalatokat megállapítható, hogy Amerikába bejutni szinte lehetetlen. Anglia Amerikához képest könnyű a munkavállalás, például

gyermekfelügyelőként ha valaki szeretne elhelyezkedni Angliában, annak még beutazási engedélyt sem kell kérnie előzetesen , elegendő egy részletes meghívólevelet bemutatnia határátlépéskor. A kiutazó bébiszitternek az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie: - 17-27 év életkor - előzetesen egyeztetett helyre készüljön - angol nyelvű családnál éljen - egyedülálló legyen - maximum két évig kívánjon au-paurként dolgozni Angliában - ha feladata lejár, elhagyja a Királyságot - a családnál legfeljebb napi öt órát dolgozzon. Aki fél évre, vagy annál hosszabb időre beiratkozik egy angliai nyelviskolába, és erről az igazolást bemutatja a beutazáskor, jó eséllyel kaphat diákvízumot, amellyel heti 20 órát dolgozhat legálisan. -25- Nem szabályos ugyan, de a diákok és a munkaadók is hajlamosak figyelmen kívül hagyni ezt a korlátozást, mert a megélhetési gonddal küszködő diák úgyis elvállal több

munkát is. A legális, teljes munkaidős munkavállalás feltétele a munkavállalási vízum, amelynek időtartama korlátozott vagy határtalan lehet. Megszerzése, akárcsak Németország vagy Amerika esetében igen nehézkes, csak alapos indokkal adják ki. Ilyen indok lehet, ha a hazai munkahelyünk egy angliai központjába kíván minket áthelyezni, vagy ha Angol cég ragaszkodik ahhoz, hogy csak mi tudjuk ellátni a kívánt pozíciót. A munkavállalás másik feltétele a társadalombiztosítási szám, amivel regisztrálják a munkavállalókat. Szerencsére a fenn vázolt nehézségek néhány hónap múlva elhárulnak, ugyanis Anglia azon országok közé tartozik, amely vállalta, hogy csatlakozásunk után szabadon vállalhatnak magyarok munkát a szigetországban. Ha szűken az Európai Unió országait vizsgáljuk, az egészségügyben, az informatikában, és a vendéglátásban kínálkozik a legtöbb esély az elhelyezkedésre. Az alábbi összeállítás

bemutatja, melyek azok a területek, ahol jelenleg munkaerőhiány van. Ausztria: Elsősorban a szolgáltatási szektorban kínálkoznak munkaalkalmak, főleg a szállodaipar és a vendéglátás szenved munkaerőhiányban. Emellett a betegápolóknak is jók a kilátásaik. Belgium: fémipari, építőipari szakmunkások, betegápolók, informatikusok kerestetnek. Dánia: Mérnökből, szakorvosból van hiány, de az elektronikai iparban is jók az esélyek. Finnország: Az elektronikai ipar egyre nagyobb ütemben fejlődik, de nagy ágazata még a fém- és papíripar. -26- Franciaország: Mérnököknek, szakorvosoknak vannak nagyon jó esélyeik, ám a francia nyelv alapos ismeret általában előfeltétel. Görögország: Az idegenforgalom a húzó ágazat, így ezen a területen szükség van munkaerőre. Ezenkívül informatikusokra, eladókra, gyermekfelügyelőkre van igény Hollandia: Szakemberhiány van a következő szakmákban: informatikus, építőipari szakember,

fémipari munkás. Hollandiában a legelterjedtebb a részmunkaidős foglalkoztatás, minden tizedik munkavállaló het 15 és 30 óra között dolgozik. Írország: Az EU leggyorsabban fejlődő gazdasága, melyben jelentősen nőttek a lehetőségek a külföldiek számára. Elsősorban informatikusokat keresnek, de egészségügyi dolgozóknak, orvosoknak is van esély. Luxemburg: A banki szférában számítógépes szakembereknek jók a kilátásai, de építőipari szakemberek is szerepelnek az álláshirdetésekben. Anglia: egészségügy területén van igény külföldi munkaerőre Németország: Magasan képzett informatikusok továbbra is kaphatnak öt évre szóló zöldkártyát. Eddig közel 16000 informatikus érkezett így a németekhez Az álláshirdetésekből kitűnik, hogy igény van a mérnökökre is, sőt tervezi a mérnökök számára is a zöldkártyás rendszer kiterjesztését. -27- Olaszország: Informatikusokat, vendéglátósókat,

gyermekfelügyelőket keresnek. Portugália: Az építőiparban alkalmaznak keleti munkaerőt. Az európai átlagnál kevesebben végeznek felsőoktatási intézményben, így mérnöki, informatikai területen kevés a szakember. Az EU-ban Portugáliában a legalacsonyabb az átlagkereset. Spanyolország: A turizmus az elsődleges terület, ahol külföldiekkel pótolják a hiányt. Svédország: az egészségügy területén a legnagyobb az esély. Összefoglalás: Az eddigiekben vizsgált adatok, tények alapján azt állapíthatjuk meg, hogy Európában, azon belül is az Európai Unión belül a munkaerőpiaci mobilitás lehetséges, a korlátok általában véve nem túl merevek, sőt, csatlakozásunkat követően még egyszerűsödni fognak. Mindezek ellenére a munkaerőmobilitás nem jellemző momentum az államok között, sőt, akik mégis szerencsét próbálnak, azok is inkább rövid távban gondolkodnak, valószínüleg azért, mert kötik őket a „ gyökerek”, a

család, a biztosnak tűnő hazai „pont”. Bár a lehetőségek adottak, a jellemzően nagy tömegeket mozgósító munkavállalások nem jellemzőek. Ha a lehetőségeket hasonlítjuk más földrészekkel, láthattuk, hogy például Ausztráliában már nem kezelik ilyen rugalmasan ezt a kérdést, és láthattuk Amerikát is, ahová bejutni munkavállalóként szinte lehetetlen. Ezekhez a földrészekhez viszonyítva Európában sokkal de sokkal rugalmasabb szabályokkal találkozunk, de az emberek nehezen vágnak bele ismeretlennek tűnő dolgokba, nehezen vállalják a bizonytalannak tűnő távoli kiszolgáltatottságot. -28- Szerintem aki mégis rászánja magát arra, hogy idegen országban vállaljon munkát, azok nagyrészt a következő csoportokból kerülhetnek ki: - fiatalok , akik a nyelvtanulás miatt vállalnak munkát , általában rövidebb időre - középkorúak, akik nem találnak itthon megfelelő megélhetési forrást - diplomások, akik nem

találnak képzettségüknek és anyagi elvárásaiknak megfelelő munkát. Akik biztos anyagi és családi háttérrel rendelkeznek, véleményem szerint nehezebben változtatnak lakóhelyet, nem éreznek arra késztetést, hogy idegenben próbálkozzanak. Valódi folyamatok A magyarországi munkaerőáramlástól való félelmet a nemzetközi tendenciák elemzései is cáfolják. Aki ismeri az OECD alapos, minden igényt kielégítő adatait, láthatja, hogy a munkaerőáramlás nem vált a világgazdaságot érdemben befolyásoló folyamattá, sokkal jellemzőbb, hogy a tőke megy át a munkaerőhöz, tőkeexport, illetve import formájában. Az EU tagállamoknak nem a keleti munkaerő nyugatra vándorlásától kellen félniük, hanem a nyugati munkahelyek keletre költöztetésétől. A tagállamok és a csatlakozni szándékozók bérköltség-különbsége ugyanis felerősítheti a tőkeáramlást a keleti régiók felé, mert a nyugat tőke számára vonzó lehet a

magyar munkaerő olcsósága és szakképzettsége. -29- Források: - HASZON című havilap 2003/5 szám - Magyar Hírlap 2003. okt1 - Napi Gazdaság 2003.szept - Internet-Origo-Üzleti negyed - Külügyminisztérium honlap- Eu tájékoztató