Gazdasági Ismeretek | Vezetés-szervezés » Vezetéselmélet

1 Vezetéselmélet I. A vezetés alapjai: A vezetést olyan tevékenységként kell felfogni, amely célokat tűz ki a célok elérése érdekében erőforrásokat biztosít. Kialakítja és működteti a szervezetet a hatékonyság érdekében, mozgósítja a szervezet tagjait. A vezetés alapjai: • • • • • létrejötte: - a munkamegosztás - folyamatok kialakulása- szervezet kialakulása. A vezetés - tudomány, - szakma - művészet A vezetés forrásai: anyagi erőforrások; - emberi erőforrások; - pénzügyi erőforrások; információs erőforrások A vezetés állandó tanulási folyamat, - alapismeret - tréningek - vezetés fejlesztése szervezetfejlesztés Vezetési szintek: Környezeti szint (belső – külső) Stratégiai szint Vezetői szint Operatív (munkahelyi szint) Vezetői képességek és szerepek: - célkitűzés; - teljesítmény elvű működés; - probléma megoldás és döntéshozatal; - kommunikáció; - képzés tanácsadás; - változások

és konfliktusok kezelése; diplomáciai készség; - gazdálkodás az idővel; - értékelés és jutalmazás készség motiváció. Vezetői szerep: - emberek közötti nyilvános megjelenések szerepe; - főnöki szerepek; kapcsolatteremtés és ápolás; - információ szerepek (gyűjtő); - információszétosztó szerep; - szóvivői szerep, - döntési szerepek; zavarelhárító szerep; - erőforrás elosztó szerep; - tárgyaló-megegyező szerep Vezetői specializáció: a vezetők szakmai munkamegosztását jelenti (pénzügyi vezető, személyzeti vezető). Vezetési ismeretek rendszerezése: • Klasszikus irányzat: Taylorizmus: termelés rányitás nem a munkatársnak kell a megoldás megkeresni a problémára, hanem az a vezetőnek a tudományosan előre meg kell terveznie, és elő kell írni annak végrehajtását. Funkcionális irányítás: azt jelenti, hogy egy dolgozónak több elöljárója van, szakmák szerint. Fayol a felövezetés igényét fogalmazta meg •

Emberközpontú: - emberi viszonyok tana; - magatartástudományi irányzat, - döntéselméleti irányzat; társadalmi rendszerek irányzata. • Integrációs irányzatok: - rendszer elmélet; - kontingencia; - új emberi viszonyok tana Mckinsey 3 kemény - struktúra – stratégia - rendszer 4 puha - személyzet - alkalmazotti és a vezeti képességek - főcélok - vezeti stílus Vezetési funkciók: • Tervezés: ennek kertében születnek meg a szervezet céljai és azok eléréséhez vezető akciók • Szervezés: mint struktúrafejlesztő tevékenység irányulhat folyamatokra és a szervezetre. Feladatai: - koordináció; - hatáskörgyakorlás, - vezetői munkakör meghatározása; specializáció; - osztályba szervezés; - szervezetfejlesztés-szabályozás. • Emberek irányítása interperszonális • Koordináció: a szervezeti egységek céljainak összehangolását jelenti. • Ellenőrzés visszacsatolás 2 A szervezetek működését meghatározó

adottságok, feltételek: Marketing környezet + globalizáció (alkalmazottak; - tulajdonosok, igazgatóság; - fogyasztók; szállítók, - kormány; - érdekcsoportok, - média; - érdekképviseletek; - pénzügyi szervezetek; versenytársak, - politikai rendszer; - technológiai állapotok, - szociális rendszer;) + globalizáció. Belső adottságok: - vállalkozás mérete; - profil tevékenység - piaci kapcsolatok; - belső termelési és informatikai struktúra (horizontális termelő kapacitások között nincs vagy minimális a kapcsolat; vertikális – a szervezet érdekviszonyok A vállalkozás vezetési irányítási rendszere: irányítási alrendszer tervezés feladat meghatározás; döntés hatásköri meghatározás, - szervezeti és működésszabályozás, - információs, - elszámolási; érdekeltségi, ösztönzési; - tájékoztatási; -ellenőrzési. Végrehajtási alrendszer Vállalkozás: A vállalkozó a célok végrehajtása eredmények elérése

érdekében erőforrásokat hangol össze, irányít és önállóan kockázat mellett tevékenykedik ( Say ) Schumpeter szerint a vállalkozás kizárólagos mozgatója kockázatot vállaló új erőforrása vállalkozó. A sikeres vállalkozáshoz szükséges készségek: - szakmai készségek; - vezetési készségek, - vállalkozási készség; - tervezés és célkitűzés; - megfigyelés és visszacsatolás, - kockázat vállalás; - innováció; döntéskészség; - emberi kapcsolatok. Vállalkozói tulajdonságok: - nagyfokú önbizalom; - bizonyos céltudatosság; - ésszerű kockázat vállalási hajlam; - nagyfokú elkötelezettség; - nagyfokú rugalmasság; jó üzleti érzék. Stratégiai tervezés és vezetés: A kapocs a környezet és a szervezet között egy sajátos, bonyolult jövőt tervező tevékenység komplexum, amelyet stratégiai tervezésnek és vezetésnek nevezhetünk, lépései a következők: környezetelemzés; - stratégiaválasztás; - stratégia

megvalósítása; - mérés és ellenőrzés. Tervek típusai és hierarchiája: a.) összvállalati -- minőségi stratégiai lépések b.) üzleti terv -- középtávú stratégiát kiszolgáló c.) funkcionális terv -- operatív, rövidtávú Stratégiai tervezés folyamata: - célmeghatározás; - a jelenlegi célok és stratégiai összevetése, környezeti elemzés, - erőforrás elemzés; - stratégiai lehetőségek és veszélyek meghatározása, - a kívánt stratégiai változás méretének meghatározása; - stratégiai döntéshozatal; - stratégiai bevezetésekivitelezése; - a folyamat ellenőrzése visszacsatolása Stratégiai elemzés módszerei: SWOT analízis portfolióelemzési módszer; BCG mátrix. Az üzleti terv készítés módszertana: Az üzleti terv célja: - segít eladni a vállalkozást; - megállapítja, hogy a projekt alapvetően megvalósítható-e, - segédeszköz a tervezésben és a vezetésben; teljesítménymérésre is használható; -

támogatás szerzés igen fontos segédeszköze. Üzleti terv fő részei: • vezetői összefoglaló 3 • • • • • • • Vállalat általános bemutatása termékek és szolgáltatások bemutatása Marketing terv (piaci igény és vállalati lehetőség meghatározása, konkurencia és egyéb külső hatások piackutatás bemutatása, marketing-stratégia, árképzés, “SWOT” - elemzés Működési terv - termék és szolgáltatás előállításának bemutatása. vezetőség és a szervezeti felépítés Pénzügyi terv mellékletek A megegyezéses célokkal való vezetés (MOB): fő célkitűzése, hogy összehangolja a különböző szintű vezetők erőfeszítéseit a vállalati célok megvalósítása érdekében oly módon, hogy egy sajátos cél-feladat hierarchiát hozzon létre a szervezeten belül (vállalti célok- divízió célok / feladatok – gyáregységi célok / feladatok – funkcionális célok / feladatok – osztály (részleg) célok /

feladatok – egyéni célok / feladatok). Problémamegoldás és döntéshozatal hatáskör: Döntéselméleti alapok: A döntés erőforrása az információ, ettől függ a döntés bizonytalansága. • Probléma keletkezése, megoldása • Döntés • Döntéshozatal módja 1. 2. 3. 4. 5. 6. A döntési helyzet felismerése Az akaratképzés folyamat A döntés előkészítése A döntési variánsok kidolgozása értékelése A döntés Utasítás a megvalósításra Az akaratérvényesítés folyamata Ellenőrzés Az ellenőrzés folyamata Döntés típusai: - feladat jellegéből adódóan: programozott és nem programozott; - időtartam szerint: hosszú, közép és rövid vagy más szóval stratégiai; - döntéshozatal módja szerint: egyéni és csoportos. A vezetői döntéshozatal összetevői: - a döntéshozatal racionális oldala; - a döntéshozatal személyes, érzelmi oldala, - a kielégítő döntéshozatal. A döntéshozatal csapdái: - élethalál

döntések; - krízis szituációk teremtése, - a konzultáció hiánya; - a hibák beismerése; - félelem a következményektől, - korábbi tapasztalatok hiánya nem használata; tényállapotok ismerete vagy nem ismerete; - ígéretek, amelyeket nem tudunk teljesíteni. Döntéshozó típusok: “Jó fiú” vezető típus Team vezető típus Laisser-fair vezető “Főnök” vezető típus típus Csoportos döntéshozatal: Brainstorming; 635-ös módszer; NCM-technika, Philips 66 módszer; Delphi -módszer; nominál csoport módszer; Kauzális - okkereső, funkció és értékelemzés, morfológia-összes lehetséges út keresése, döntéshozatali táblázatok. 4 Hatáskör (hatalom) gyakorlás a szervezetekben: (legyen összhang a feladat = hatáskör = felelősség között. Feladat: feladatokat kell időről időre, napról napra elvégezni Hatáskör: intézkedési jogosultságot jelent. A hatáskör átruházható, de a felelőséget ilyenkor is a delegáló

(átruházó) viseli Felelősség: bizonyos tevékenységek elvégzésének, intézkedések meghozatalának kötelezettségét jelenti. Szervezeti struktúrák: Tulajdonosi (irányító és munkaszerveztek: Tulajdonosi (irányító) szervezetMunkaszervezet Munkaszervezet típusai és vizsgálatának módszerei: A szervezetek tanulmányozásának főkomponensei a következők lehetnek: • formálisak szervezet rendszere • informális szervezeti jellemzők A formális munkaszervezeten a vállalat hivatalos struktúráját értjük. A vállalat szervezetét annak formáját strukturális jellemzőivel értékelhetjük: • Munkamegosztás: - funkció szerint - tárgyi elvű munkamegosztás - régió földrajzi. • Hatáskör: o Egyvonalas szervezetek: alárendelt egységek (személyek) csak egy főbb szervezeti egységtől, személytől kapnak utasítást o Többvonalas szervezetek: alárendelt egységeket (személyeket) két vagy több felsőbb szervezeti egység (személy)

utasítja • Koordináció: egymás mellé rendelés, összehangolást jelent. Koordináció eszközei a következők lehetnek: • strukturális (szervezeti felépítés) egyszinten dolgozók • technokrata tárgyiasult • személyorientált • Konfiguráció: a következő fogalmakkal irható le: • egyszerű szervezetek • ipari bürokrácia • exportokrácia • divízió • ad hocrácia Team vezetés interaktív A munkaszervezet típusai: Vállalkozói (lineáris) szervezet és jellemzői: egy dimenziós, egyvonalas szervezeti forma. (ilyen a családi vállalkozások többsége) Vállalkozó Alkalmazott Alkalmazott Alkalmazott • Funkcionális szervezetek: az elsődleges munkamegosztás szervezeti egységenként történik, döntési jogkörök centralizációja jellemzi, erőteljes a szabályozottságra való törekvés: Igazgató • Műszaki igazgató helyettes Gazdasági igazgató helyettes Gyárigazgató Főkönyvelő Osztályvezető Számviteli osztályvezető

Munkahelyi vezető (művezető) Munkahelyi (csoportvezető) vezető 5 • Divízionális szervezet: az elsődleges munkamegosztás tárgyi elvű, azaz: vevők, termékek, földrajzi vagy piaci régiók szerint tagolják a szervezeteket. A vállalaton belül így kialakított egységeket divíziónak nevezik. Vállalatvezetés Személyzeti K+F A termék csoport Pénzügy B termék csoport Szolgáltató egység C termék csoport Fejlesztés Termelés Értékesítés • Mátrix szervezet: ebben az esetben a funkcionális és a tárgyi elvű munkamegosztás egyszerre történik. A mátrix szervezet lehet termék, illetve projekt orientált Vállalatvezetés Fejlesztés Termelésirányí Keresked Vállalattás elem igazgatás A termék vagy projekt B termék vagy projekt C termék vagy projekt • Konszern- és holding szervezet: azt a vállalati csoportosulást nevezzük, amelynek – jogilag is önálló – tagjai az együttes piaci fellépés, a fejlesztési források

racionális felhasználása, az optimális tőkeallokáció, valamint az összehangolt termék és technológia politika érdekében közösen tevékenykednek valamely iparágban vagy iparágakban. Anyavállalat Kiskereskedelmi Alkatrész gyártó Hotel vállalat üzem Konszern irányítása négyféle lehet: - operatív; - stratégiai; - pénzügyi; - vagyonkezelői. Informális szervezetek jellemzői: az ilyen szervezetek jellemzői, hogy az ott tevékenykedő emberek között érdeklődésüknek, beidegződésüknek stb. megfelelően olyan kapcsolatok jönnek létre, amelyek túlnőnek a hivatalos alá-, fölérendeltségi, hierarchikus kapcsolaton. Emberek vezetése: Motiváció lényege: A motiváció az emberekben működő belső “generátor”, amellyel állandóan újratermelődő szükségleteinket elégíthetjük ki. Teljesítmény = Képesség + Motiváció Szükséglet Hajtóerő Akciók Elégedettség Motivációs elméletek: A legfontosabb elégedettségi elméletek:

• Maslow szükséglethierarchiája: - biológiai fiziológiai szükséglet, - biztonság szükséglete, közösség iránti igény, - megbecsülés szükséglete, - fejlődés az önmegvalósítás igénye. • Herzberg elmélete: hogy a motivációs eszközök csak a hiegénés eszközök megléte mellet élhetnek, ezek hiánya teljes elégedetlenséget okoz (jó fizetés, biztonságos munkakörülmény, szabadidő eltöltés munkahely nyújtotta körülmény, munkakör biztosította tekintély.) Motivációs stratégiák: • Támogatás elmélet – interaktív kapcsolat az alkalmazottakkal • munkakör újra tervezés – vertikális terhelési többlet 6 • megegyezéses célokkal való vezetés Vezetési stílusok és típusok: meghatározó tényezők: - a főnök vezetői erő - ellenfél az alkalmazott - környezet Stílusok • Autokratikus: - kézben tartja a döntéseket; - konzultáció nélkül hoz döntéseket; - távolságtartó; megköveteli a fegyelmet; -

mindig attól tart, hogy elveszti a dolgok feletti ellenőrzést • Demokratikus: - hatalmát és felelősségét megosztja másokkal; - erősen bízik a többiekben, vitában több álláspontot is elfogad; - javasol és elfogad ötleteket • Hadd menjen stílus: - lassan és vonakodva hoz döntéseket; - felelősséget szereti áthárítani; ritkán és rosszul végez teljesítményértékelést; - munkát ráhagyja a munkatársaira; - kevés az önbizalma Humán Erőforrás Menedzsment (vezetés): A HEM funkciói és HEM csoportjai: Funkciók: - a munkaerő vonzása; - a munkaerő megtartása; - a munkaerő motiválása; - a munkaerő hasznosítása. A HEM legfontosabb folyamatai: • Munkaerő tervezési folyamata és tevékenységei: e folyamat a kereslet és a kínálat feltárásával, valamint az egyensúly megtartásával foglalkozik. • Személyzeti folyamat és tevékenységek: ennek a folyamatnak a megvalósulása révén kerülnek a munkavállalók a szervezetbe. Három

fontos eleme van: - toborzás; - kiválasztás; - beilleszkedés • Oktatás- képzés folyamata, tevékenységei: általában a HEM felelős a képzési szükségletek felméréséért és a szükséges képzettségek megszerzéséért • Teljesítményértékelési folyamat és tevékenységei: az eredményes bér és jövedelemgazdálkodás alapja a szervezetben dolgozók teljesítményének folyamatos értékelése, ehhez a HEM - nek is segítséget kell nyújtania • Munkaügyi kapcsolatok tevékenységei: a munkakapcsolatok körébe alapvetően a munkavállalók és lépviseleti szervei a szakszervezetek bonyolult kapcsolatrendszere tartozik. • Munkakör tervezése, értékelése: a munkatervezés (elemzés) a munka tartalmának és körülményeinek vizsgálata, a munkaköri követelmények meghatározása a munkaköri leírás céljából. • Anyagi elismerés folyamata és tevékenységei: a szervezet a teljesítmények elismerésére megfelelő bér és fizetési

rendszert kell, hogy kialakítson, illetve hatékonyan működtessen. • Egészség-, munkavédelem, biztonság: a HEM tevékenységei, közé tartozik azoknak a törvényeknek, szabályoknak és követelményeknek a kidolgozása és betartatása, amelyek az egészséges és biztonságos munkavégzés lehetőségét biztosítják. • HEM információ rendszer alkotó elemei: mint minden szervezetnek így a HEM - nek is működtetnie kell egy olyan hatékony információs rendszert, amely naprakészen szolgáltatja a HEM döntések meghozatalához szükséges vezető információkat. A HEM és a vezetés kapcsolata: A HEM elsősorban segítő tanácsadó szerepet tölt be, de semmiképpen nem veszi át a vonalbeli vezetési illetékességet. A kommunikáció és vezetés: Kommunikációnak nevezzük az információ átvitelét egyik személytől a másikhoz vagy a szervezet egyik egységétől a másikhoz. A horizontális és vertikális kommunikáció Horizontális kommunikáció: a

kommunikáció az egyes mellérendelt szervezetek között a munkavégzés koordinációja céljából. Értékesítés Termelés Pénzügy Vertikális kommunikáció: az információk áramlása a szervezetben az alacsonyabb vezetési lépcsőtől a magasabb felé (alulról jövő kommunikáció), illetve a magasabb lépcsőkön kiadott információk továbbítás az alsóbb szintek felé (felülről jövő kommunikáció). 7 Üzem Műhely Munkahely Diagonális kommunikáció: nem azonos szervezeti vonal részére adott feladat, illetve számonkérés. Például: munkaügyi-nyilvántartás kérése és megadása a munkaügyi szerveknek. A kommunikáció formái: - szóbeli; -írásbeli; - vizuális, nonverbális. A vezetői információ rendszer: - adatfeldolgozó; - vezetői információs; - döntéstámogató; - irodai információs. A vezető információk meghatározói: - információ mennyisége; - információ időszerűsége; - információ minősége; - információ

fontossága. A kommunikáció integrálása: kontrolling menedzsment: A kontrolling a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenőrzést, valamint az információ ellátást koordinálja. A kontrolling tehát a vezetés egyik támasza, amelyet úgy is hívhatunk, hogy eredmény menedzsment. Vezetés Kontrolling Prognózis készítése Célkitűzések kijelölése Tervezés Ellenőrzés, elemzés Jelentéskészítés, értékelés és visszacsatolás A kontrolling szemléletű megközelítésnek három alapvető kritériuma van: • Célorientáltság – a folyamatos célképzés jelenti • Szűk keresztmetszet orientáltság – a vállalkozás gyenge pontjait értjük • Jövő orientáltság – eltérések elemzés -> okok feltárása -> javaslatok -> intézkedések Ellenőrzés: A vezetői ellenőrzés folyamata: A vezetői munkában lényeges, hogy a tervezett és az elért teljesítmény összevetése a vezetői munka területén folyamatosan megtörténjen.

Ha ennek a rendszere a szervezeten belül kialakított, akkor ezek un. korai előrejelzési rendszerként funkcionálnak, és időt adnak a beavatkozásra. Szervezet átvilágítás: A szervezet auditálás az utóbbi időben egyre fontosabb szerepet játszik a szervezetek hatékonyságának meghatározásában, a problematikus területek feltárásában. A szervezet auditálás célja a szervezeti / vezetési rendszer objektív értékelése. A vizsgálatot általában független külső szakértők, tanácsadók végzik a könyvvizsgáló, mint külső auditor megjelenését követően. A belső ellenőrzés és a vezetés kapcsolata: A belső ellenőrzés a vezető munkáját segíti. A belső ellenőr információt kap az érdekvédelmi szervektől, a szakterületektől, valamint az igazgatóságtól és információt szolgáltat a felügyelő bizottságnak és az igazgatóságnak