Informatika | Információelmélet » Rendszer- és információelméleti alapismeretek

1 Rendszer és információelméleti alapismeretek szevezés és számviteli információrendszer jellemzői I. A rendszer 1. Fogalma:A rendszer valamilyen egymással kölcsönhatásban lévő elemek halmaza A rendszer a különböző, de bizonyos módon egymással összefüggő elemek együttese, vannak: Materiális: anyagi; Absztrakt: elméleti, gondolati; A materiálisrtendszerek jellemzői: Statikus: ha a rendszer szerkezete nem fejlődik; Dinamikus: ha a rendszer szerkezete fejlődik. Működő: ha a rendszer szerkezete változik; Nem működő: ha a rendszer szerkezete nem változik. Zárt: ha a környezetével nem cserél anyagot. Nyílt: ha a környezetével anyagot cserél Célratörő: ha valamely állapot elérésére törekszik, ha ilyen nincs, akkor nem célratörő. Természetes: ha létrejöttének pillanatában már adott a célja Tervezett: az emberi társadalom által létrehozott, meghatározott feladatok ellátására hozzák létre, és a feladatok ellátása

során kapnak célt. Határozott: melynek kimeneti értékei meghatározhatók. Határozatlan: kimeneti értékek előre nem határozhatók meg, csak valószínűsíthetők. Meghatározható: le tudjuk írni, az elemek és kapcsolataik ismertek Meghatározhatatlan: ha nem ismert. Rendezett: ha a természeti törvények, alapján működnek Szervezett: ha be avatkozunk Adaptív: képesek alkalmazkodni a környezeti változásokhoz. Nem adaptív, ha nem képesek alkalmazkodni Öntanuló: Ha képes saját működését elemezni ill. javítani Nem öntanuló: ha ezt nem tudja megtenni. Rendszer összetevői 2. Elem: a rendszernek azt az önálló műveletet végző összetevője, amelynek bemenetei és kimenetei vannak, s a bemenetek és a kimenetek között mindig valamilyen változatsorozat megy végbe. Az elem önmagában is rendszer 3. Folyamat: a rendszerben végbemenő változások 4. Struktúra: (felépítés felépítmény) a rendszer elemeinek kapcsolata szerkezet Sorba

kapcsoltnál: legkisebb kapacitásúéval egyenlő; Páthuzamosnál: kapacitások összegével; alternatív: az elem tartalékban van, míg a másik jó Kibernetika a csatolt tevékenységekből álló rendszerek vezérlésének illetve szabályozásának tudománya - A kibernetika vizsgálati módszerei Fekete doboz módszer: nem ismerjük a struktúráját csak következtetni, tudunk rá; A módszer alkalmazásánál a vizsgált rendszereket csoportosítani tudjuk: - emlékezet nélküli; emlékezettel rendelkező és - belső képpel rendelkező rendszerekre. Modell módszer: ismerjük a struktúráját, s e szerint elkészítünk egy olyan modellt, amely az adott vizsgálatnál helyettesíti a rendszert. (még nem készült e tervezés alatt ,- nagy vagy túl kicsi,elpusztulna,hosszú ideig tartana, drága) A rendszerek irányítása Irányítás: olyan tevékenység, mellyel beavatkozunk egy rendszer működésébe annak érdekében, hogy azabban végbemenő folyamatokat

fenntartsuk, a kívánt módon megváltoztassuk, esetlegesen 2 megállítsuk. De irányításról beszélhetünk akkor is, ha egy eddig nem létező rendszer létrehozunk és abban a szükséges folyamatokat, megindítjuk. Izoláció: megvédjük a rendszert a zavaró jelektől. Vezérlés: A zavaró jel fellépésekor avatkozunk a rendszer működésébe. Szabályozási kör: Irányított, érzékelő, irányító, beavatkozó Szabályozás: ha eltér e jellemző értéktől, s beavatkozunk a rendszer működésébe. A beavatkozás a zavaró jel hatása után történik. . A gazdasági rendszer Gazdasági rendszer: személyeknek és technikai eszközöknek szervezett csoportja, amelyet meghatároz a munkamegosztásban elfoglalt helyzete, képes célok kitűzésére és a célkitűzésekben meghatározott feladatok végrehajtására. Irányítási folyamatok: a vezetési hierarchia szintjén megvalósuló tevékenység sorozatokat jelenti. Fizikai folyamatok: alapvető

feladatainak végrehajtásával kapcsolatosak (gyártás, eladás) Gazdasági folyamatok: az irányítás, gazdálkodás, számvitali folyamatok ellenőrzési folyamatokfigyelembevétele mellet a fizikai folyamatokra épülnek: megelőzi, kíséri, követi Horizontális: egyenrangú. Vertikális: alá- és fölérendelés Az információrendszer Információ: Egy adott rendszer számára-annak működését befolyásoló-új ismereteket nyújtó jelek, jelsorozatok tartalmi jelentése. A döntés egyik fő erőforrása Ha közlés alatt áll az információ akkor hír, ha már rögzitett akkor adatról beszélünk. II A szervezés fogalma, fejlődése, fajtái A szervezés olyan alkotó szellemi tevékenység, amely az adott kor ismeretanyagának felhasználásával biztosítja a szervezet elé kitűzött célok megvalósítását, kialakítja a céloknak megfelelő folyamatokat és a folyamatoknak megfelelő szervezeti kereteket. Végül meghatározza és csoportosítja a feladatok

ellátásához szükséges munkaerőket és munkaeszközöket. A szervezési folyamat szakaszai: - vezetői elhatározás; - helyzet felmérés; - helyzet felmérés elemzése; - számítógéprendszer megtervezése és vizsgálata; - rendszerterv bevezetése; - működő rendszer értékelése. A szervezői munka kezdeményezője mindig az első számú vezető! Vezetői elhatározás, célkitűzés; (belső szervezők, külső szervezők, intézmények); A szervezés lebonyolítást mindig valami környezeti feltételhez, feltételekhez való alkalmazkodás teszi szükségessé. A szervezés mindig érdekeket sértő tevékenység! Tervezésnél figyelembe kell venni a felhasználói adottságokat, lehetőségeket, korlátokat. A számítógépek kapcsolata: - off - line: önálló egyedi számítógépek; - on-line: hálózatban vannak a gépek. A feldolgozás típusa szerint: • Kötegelt feldolgozás: az adatbevitel, a feldolgozás és az eredmények közlése időben

elkülönül egymástól. • Párbeszédes (interaktív): feldolgozandó feladatot lépésenként kapja meg, mindegyikére szinte azonnali választ biztosít. • Időosztásos üzemmód: számítógép működési idejét megosztják a felhasználók között. A szervezési munka időszükségletének megtervezése, pontosabban az idő és költség szükséglet megtervezésére jól használhatók az ún. hálótervek: CMP (Critical Path Metod) = Kritikus út módszere. 3 Helyzetfelmérés: az átalakítandó szervezet, rendszer, folyamatok, tevékenységek jelenlegi állapotának és működésének a megismerése, rögzítése. Dokumentumok vizsgálata: szervezeti működése szabályzat; számlarend, számlatükör; iratkezelési szabályzat; bizonylati szabályzat; egyéb szabályzatok, levelezése; munkaköri leírások; bizonylatok, kódszámrendszerek, nyilvántartások, kimutatások; számítógépes rendszerek dokumentumok. Kérdőíves felmérés: nyílt, zárt,

vegyes (egyértelmű, tárgyilagos, sorrendje logikailag is elfogadható) Személyes kikérdezés: ne késsünk, legyünk ápoltak, nem kikérdezett irodájába, ismerjük a kikérdezettet, ne használjunk szakkifejezéseket, stb. Helyzetfelmérés elemzése, értékelésének a következőkre kell kiterjednie: - folyamatok feltárása; adatok vizsgálata; - követelmények felmérése. Elemzés módszerei: Folyamat ábrák: - információs folyamatábra: vállalkozások szervezeti egységei, illetve külső szervek közötti kapcsolat ábrázolása; - bizonylati út: bizonylatok kiadása, útja, irattárózása; - menü ábra: a kész számítógépes rendszer által elvégezhető funkciókat, lehetőségeket tartalmazza. Táblázatok: adatok, információk rendezésére szolgálnak. (döntési táblázat, döntési fák) Mátrixok: portfolió-mátrix elsősorban piaci problémákra, információs mátrix számítógépes szervezés érdekében Összetett módszerek:

folyamatfelbontási ábra, adatáramlási ábra, információelemzési diagram Számítógépes rendszer megtervezése: felhasználói igényekre alapozva döntően output orientált. A feldolgozásra kerülő adat megbízható legyen. A feldolgozás tárgyait úgy kell adatszerűen leírni, hogy az kielégítsen minden felhasználói igényt! Ki kell alakítani a kezelt adatok jellegének, mennyiségének, a velük elvégezni kívánt feladatoknak egy leginkább megfelelő adatkezelés és tárolási rendszert. Egyedek: azok a személyek, tárgyak, fogalmak, események, amelyek egy adott rendszer tevékenységét meghatározzál. Az egyed továbbá az a dolog amit ismeretekkel akarunk leírni Tulajdonságok: az egyedek jellemző lényegi, elválaszthatatlan sajátosságok Kapcsolat: az egyedek közötti viszonyt fejezi ki. (1 : 1; 1 : N; N : M) A logikai adatstruktúra a felhasználó szempontjából mutatja az adatok logikai összefüggéseit. A fizikai adatstruktúra az adatok

tárakon való elhelyezkedésével kapcsolatos. A fizikai adatstruktúra szintjei: mező ( az elemi adatok felviteléhez) rekord (az adattételek felviteléhez) fájl (az adatállomány felviteléhez) Numerikus mező: csak számjegyeket tartalmaz; Karakteres mező: számok és betűk is Az egyedeket leíró mezők együttesét rekordnak nevezzük. Az azonos egyedtípusba tartozó egyedeket képviselő rekordok fájlt alkotnak. A fájl tehát valamilyen, a feladat megszabta szempont szerint összetartozó rekordok összessége. Ha több különálló, de egymáshoz logikailag közelálló adatállományt összekapcsolunk, akkor adatbázist kapunk. A kód: jelekkel történő helyettesítés, a kódolás a folyamat, amelyben a kódot előállítjuk. A kódszámok fajtái: sorszámos, csoportképző, decimális, alfa numerikus Kódszámok funkciók szerint: azonosítók, megjelölő kódok, tranzakciós kódok, ellenőrző kódok. Bizonylat: különböző gazdasági eseményt, hitelt

érdemlően igazoló, leíró okmány. (szabványosított, ajánlott, saját tervezésű) Tartalmaznia kell: kiállító szerv adatait, bizonylat számát, bizonylat megnevezését, kiállítás dátumát, gazdasági esemény leírását. A bizonylatokat annyi példányban kell kiállítani, ahány példányra az adott információrendszer szempontjából szükség van, de legalább két példány. Inputok megtervezése: Törzsadatok: azok az adatok, amelyek viszonylag hosszú időn keresztül változatlan állapotban vesznek részt a feldolgozási, folyamatban, tehát a törzsállomány az egyedek tartósan jellemző, lényeges tulajdonságait tartalmazza. (felvitel, módosítás, törlés, listázás) Forgalmi adatok: a rendszer működésével kapcsolatos eseményeket, tevékenységeket, illetve azok következményeit fejezi ki, és a rendszer állapotában bekövetkezett változásokat tükrözi. 4 Outputok megtervezése: a rendszer működésének talán legalapvetőbb

célja, hogy megfelelő eredményt produkáljon, melyek a következők lehetnek: - képernyős lekérdezés; - nyomtatás; törzslisták; - forgalmi tablók. A rendszer bevezetése: egyik napról a másikra; - szakaszosan; - párhuzamosan történhet. Tesztelés, betanítás, szervezési felügyelet, dokumentációk: (szervezési dokumentáció, kezelési dokumentáció, üzemeltetési dokumentáció) Hardver feltételek: egyedi gép vagy hálózat; számítógép típusa, memória kapacitása; winchester kapacitása. Szoftverfeltételek: megfelelő operációs rendszer jelenléte (DOS, vagy WINDOWS megfelelő verziója) menthető legyen a meghatározott rész. Technikai feltételek: floppy, papír, stb. Adatvédelem: adatot, szoftvert, berendezést (fizikai védelem, operatív védelem, belső védelem) Működő rendszer értékelése: nem a rendszerkészítő végzi, hanem a felhasználó. A költségek lehetnek egyszeriek és folyamatosak. Számviteli információrendszer

jellemzői és modellje: Számviteli elszámolásnak nevezzük azt a tevékenységet, amelynek során a vállalkozás a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetükre kiható eseményeket nyilvántartják: Szintetikus – érték adatokat tartalmaz, mégpedig a váll. számla rendjének megfelelően kialakított főkönyvi számlákon összevontan elszámolva. Analitikus – a szintetika alatt foglal helyett, alapvető feladata, hogy a gazdasági eseményeket a bizonylatok alapján részletezve rögzítse , valamint, hogy az értékadatokat meghatározott időközönként feladás formájában a szintetika rendelkezésére bocsássa Raktári nyilvántartás – vezetése csak mennyisében vagy mennyiségben és értékben történik. Érték SZINTETIKA Feladás értékben Érték + Mennyiség Érték Feladás mennyiségben ANALITIKA Érték + Mennyiség Mennyiség RAKTÁRI A számviteli információrendszer működésének alapvető követelményei: A könyvelés csak

szabályszerűen kiállított, megfelelően ellenőrzött és elfogadott bizonylat és dokumentum alapján történhet. A gazdasági eseményeket a megtörténtük után a lehető legrövidebb időn belül rögzíteni kell, nyilvántartásba kell venni. Bizonylatnál: bizonylatszám, bizonylat dátuma, mozgás jellege; Dokumentumnál: dokumentum iktatószáma, dokumentum dátuma, mozgás jellege. Elsődleges a bizonylat akkor, ha az adatok közvetlenül a gazdasági esemény megtörténte alapján kerülnek rá (számla). A másodlagos bizonylatok az elsődleges bizonylatok összesített adatait tartalmazzák. Nyilvántartások: nyilvántartó lapokon, számlalapokon, egyedi vagy csoportos nyilvántartó lapon a tranzakciókkal kapcsolatban rajta kell lenni: könyvelés dátuma, bizonylat száma, bizonylat dátuma, mozgás jellege, típusa. A naplók idősorosak ami azt jelenti, hogy időben rögzítik az adott számviteli rendszer egyedeiben, illetve csoportjaiban bekövetkezett

változásokat. Egyeztetés, zárás, feladás: a nyilvántartólapokon (tételsoros) és a megfelelő naplókon (idősoros) azonos forgalmi adatok kerülnek felvezetésre, csak más csoportosításba. A kettő közötti egyeztetés nagyon fontos számviteli követelmény. Az egyezőség akkor áll fenn, ha adott időszakra 5 vonatkozóan a nyilvántartólapok és a kapcsolódó naplók forgalma megegyezik. A számviteli információrendszer alapvető követelményei között szerepel a zárás, amelyet egy-egy naptári időszak végén kell elvégezni. Egyrészt elkülöníti egymástól az időszakokat, másrész biztosítja a könyvelés folytonosságát azzal, hogy a időszak záró tételei a következő időszak nyitó tételei. Záráskor végre kell hajtani az egyeztetési műveleteket, meg kell állapítani az adott időszak záró tételeit, majd kapcsolatot kell teremteni az analitika és a szintetika között feladás formájában. Főkönyvi rendszer A főkönyvi

rendszer keretén belül a gazdálkodó szervezetek az eszközeiket és a forrásaikat, a kiadásaikat (költségeket) és a bevételeiket, az azokban bekövetkezett változásokat összevontan, értékben tartják nyilván, illetve számolják el a kialakított számlarendnek és számlatükörnek megfelelően. A jó rendszernek bármikor kell tudnia: - a főkönyvi számlák állását; - a naplók adott pillanatbeli állapotát; - mérlegsorok aktuális értékadatait; - eredmény-kimutatás aktuális értékadatait; - főkönyvi kivonatot. A rendszer működésének leírása: egy induló vállalkozásnál tehát a legelső feladatok közé tartozik a számviteli elszámolási rendszerének kialakítása, a kapcsolatok rögzítése, a főkönyvi könyvelés működésének megszervezése. A helyesen felépített számlatükör bontása lehet alá és mellé rendelt. Az analitikus nyilvántartások a főkönyvi könyveléshez tehát feladások révén kapcsolódik. A főkönyvi

rendszer a könyvelési tételeket számlalapokon és naplókon rögzíti. A főkönyvi számlalapokra történő könyvelés (számlasoros könyvelés) azt a célt szolgálja, hogy az eszközöket, a forrásokat, a ráfordításokat és a bevételeket elkülönítetten lehessen kimutatni. A helyes könyvelést az analitikus nyilvántartásoknak kell megoldani, és így a jól összeállított feladások megfelelő helyre történő könyvelése biztosítani fogja a számviteli információrendszerén belül a horizontális és vertikális egyezőséget. A könyvelési tételek idősoros rögzítése a naplókon (idősoros nyilvántartáslapokon) történik. A naplókon belül, illetve a naplók és a számlalapok vonatkozásában egyezőséget kell biztosítani: - a naplók tartozik és követel oldala között; - a számlalapok adott időszaki forgalma és az ugyanarra az időszakra vonatkozó naplók forgalma között; - a számlalapok és a főkönyvi kivonat között. Könyvviteli

számlák Mérleg számlák Eszköz számlák (1-3) Eredmény számlák Forrásszámlák (4) Költség (ráfordítás) számlák (5; 8) Árbevétel számlák (9) (bevétel) A számvitel a következő kilenc számla osztályt különbözteti meg: • 1 – Befektetetések, befektetett eszközök • 2 – Vásárolt készletek • 3 – Követelések, pénzügyi eszközök, aktívák, időbeni elhatárolások • 4 – Források, passzívák • 5 – Költség nemek • 6 – Költséghelyek (számviteli törvény nem teszi kötelezővé a használatát) • 7 – Termékek, szolgáltatások nyilvántartása (számviteli törvény nem teszi kötelezővé a használatát) • 8 – Értékesített termékek önköltsége és a ráfordítások • 9 – Értékesítés árbevétele, bevételek Az éves beszámoló részei: 6 • A mérleg adott időpontra vonatkozóan mutatja a gazdálkodó szervezet pénzértékben kifejezett eszköz és forrás állományát. FŐKÖNYVI

FELADÁSOK MÉRLEG FORGALMI ADATÁLLOMÁNY Főkönyvi számlalapok MÉRLEG TÖRZS Mérleg kód Tétel megnevezése Év FŐKÖNYVI TÖRZS Főkönyvi szám Mérlegkód Az eredmény-kimutatás az eredmény összetevőit, illetve a mérleg szerinti eredményt mutatja. Üzemi (üzleti) tevékenység Pénzügyi műveletek Rendkívüli eredmény Eredménye Eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Adózás előtti eredmény Eredmény tartalék igénybevétele Adó kifizetési kötelezettség Adózott eredmény Fizetett osztalék részesedése Mérleg szerinti eredmény • A kiegészítő melléklet azokat az adatokat, szöveges indoklásokat tartalmazza, amelyek a gazdálkodó szervezet valós pénzügyi helyzetének, eredménye bemutatásának megítéléséhez szükségesek. • Az üzleti jelentés bemutatja a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, valamint azokat a lényeges eseményeket, amelyek a mérleg fordulónapja után következtek be. •

Törzsadat állomány: A főkönyvi könyvelés központi állománya a főkönyvi állomány, amelynek bázisa a számlatükör alapján kiállított és vezetett főkönyvi számlalapok sokasága. NAPLÓTÖRZS FÖKŐNYVI TÖRZS MÉRLEG TÖRZS Napló kód Napló neve Főkönyvi szám Főkönyvi számla megnevezése Napló kód Mérleg kód Nyitás dátuma Nyitó érték T Nyitó érték K Mérleg kód Tétel megnevezése Nyitás dátuma Nyitó érték T Nyitó érték K Év A forgalmi adatállomány: - pénzügyi és számviteli bizonylatok; - feladások; - pénzügyi és számviteli bizonylatok és feladások. 7 A főkönyvi rendszer vezető információi döntő mértékben a főkönyvi számlák forgalmával és a beszámolóra vonatkozó érték adatok alakulásával kapcsolatosak. Eszközrendszer: A befektetett eszközök közé azokat az anyagi és nem anyagi jellegű javakat soroljuk, amelyek tartósan, legalább egy évig, illetve azon túl - közvetve vagy

közvetlenül - szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A beruházás pedig magába foglalja a még üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket, egészen az üzembe helyezésig. A befektetett eszközöket és e befejezetlen beruházásokat az 1. számlaosztályban tartjuk nyilván A rendszert úgy kell meg szervezni, hogy abból bármikor tájékozódni lehessen legalább a következő adatokról: - a folyamatban lévő beruházások állománya; - az eszközállomány bruttó és nettó értéke; - az eszközök állományváltozása; - az értékcsökkenési leírás ideje, módja és eszköze; - az eszközállomány használati ideje; - az eszközök tartozékai; -a nullára leírás várható ideje; -a nullára leírt eszközök állomány. Immateriális javak: például számítógépes programok. Tárgyi eszközök: ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, felszerelések, járművek, beruházások Befektetett pénzügyi eszközök:

részesedések, értékpapírok, adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek Beruházások Gazdálkodó szervezetek a működésükhöz szükséges eszközöket vagy beszerzik, vagy előállítják, vagy építtetik, illetve saját erőből maguk építik. Terven felüli értékcsökkenés: - értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált;- megrongálódott, megsemmisült; - rendeltetésének megfelelően már nem használható. Az inmateriális javak azonnal, a materiális javak csak aktváláskor írhatók le, addig befejezetlen beruházásként kell nyilvántartani őket. A szállító számla vagy együtt érkezik a megrendelt eszközökkel (előszámlázás), vagy utólag, az eszköz átvétele után (utószámlázás), ezen kívül ismerünk még részszámlázást is. A beruházások megvalósulhatnak idegen és saját erőből is, de gyakran előfordul a megosztás is. A idegen erővel történő beruházás az

ajánlattal, megrendeléssel, szerződéskötéssel indul. Az utóbbi kettőről nyilvántartást kell vezetni A beruházások leltározása egyeztetéssel történik. A leltár összeállítása előtt a beruházások egyedi nyilvántartása és a szállítói folyószámla-nyilvántartás között kerül sor egyeztetésre. A számviteli információs rendszer által meghatározott időközönként a beruházások adatairól, a befejezetlen beruházások értékéről, a beruházások állomány változásairól - az analitikus nyilvántartás zárását követően – főkönyvi feladást kell készíteni és megküldeni a főkönyvi rendszer részére. A kódszámrendszer és törzsadat állomány: - megrendeléstörzs; - szerződés törzs; - partner törzs; - beruházás törzs; - főkönyvi törzs, - mozgás nem törzs Értékcsökkenés leírásának módjai: - lineáris leírás: azonos leírási kulcs alapján évente azonos összegű leírás; - degresszív leírás:

változó leírási kulcs alapján évente csökkenő összegű leírás; teljesítményarányos: évenkénti leírása a tényleges igénybevétel arányában történik; - abszolút összegű: a vállalkozás az évenkénti leírás összegét határozza meg. Leltározás és annak formái: folyamatos leltározás; - fordulónapi leltározás Leltározás formái: - mennyiségi felvétel; egyeztetés. Tárgyi eszközök Az eszközök állományba vételére akkor kerül sor, amikor az eszközök valamilyen tranzakciós (aktiválás, átminősítés, apportba vétel, térítés nélküli átvétel, ajándékozás, stb.) útján az adott vállalkozáshoz kerülnek. Állományba vételkor nyilvántartási lapot kell készíteni, amely lehet egyedi 8 és csoportos (kis érték esetén). Törzsadat állomány: eszköz törzs; szervezeti egységtörzs; mennyiségi egység törzs; - VTZS törzs; - mozgás nem törzs; - főkönyvi törzs; naplótörzs Készlet rendszer: A készletek a

vállalkozási tevékenységet közvetlenül, illetve közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen folyamatban vesznek részt, és értékük egyetlen tevékenységi periódusban megy át az új termék, vagy szolgáltatás értékébe. A 2 számlaosztályban tartjuk nyilván. A főkönyvi könyvelés alátámasztásaként a vállakózások a készleteikről nyilvántartást vezetnek vagy csak értékben, vagy csak mennyiségben, vagy mennyiségben és értékben egyaránt. A rendszer működésének leírása: Egy raktáras rendszer: ha több raktár van, de egy készletféleség csak egy raktárban található meg. Több raktáras rendszer: ha egy készletféleség több raktárban is megtalálható. Készlet fajták: Vásárolt készletek: anyagok, áruk, (kereskedelmi áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek) Saját termelésű készletek: állatok, befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek Nyilvántartó lapot:

egyedit vagy csoportosat (folyamatos nyilvántartást nem vezet; csak értékben; csak mennyiségben; értékben és mennyiségben) Leltározás: • Folyamatos: naprakész nyilvántartás esetén lehetséges • Fordulónapi: előre meghatározott napra vonatkozik. Lényeges, hogy minden ezen a napon kell leltározni • Mennyiségi felvétel: fizikai felvételt összehasonlítják a nyilvántartással • Egyeztetés: analitikus nyilvántartást össze vetik a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal A készletek értékvesztését a következő esetekben lehet, illetve kell elszámolni: - a beszerzési ár magasabb a várható eladási árnál; - a piaci eladási ár alacsonyabb az előállítási költségnél; - a készletek fizikai állaga romlott; - készletek az eredeti rendeltetésének már nem felelnek meg. Nyilvántartási ár: közvetlen önköltség; tényleges beszerzési ár; mérlegelt átlagár; elszámoló ár; eladási ár; betétdíjas ár Készletkód:

egyedi és csoportos nyilvántartási szám, a készletek azonosítója. Naplókód: idősoros nyilvántartás azonosítója. Szervezeti egységkód: készletek tárolási és felhasználási helyeire vonatkozó azonosító Partnerkód: szállítók és a vevők azonosítója. Mennyiségi egységkód: a csoportos nyilvántartásnál van szerepe VTSZ: vámtarifaszám, fontos szerepe van a forgalmi adó kiszámításánál. Mozgás nem kód: a készletek állományváltozásainak azonosítója Dolgozókód: a készlet kivételező, használó dolgozó azonosítója. Főkönyvi szám: kialakított számlatükör főkönyvi számláinak száma. A számviteli információs rendszer szerint az analitikus nyilvántartás adatait le kell zárni. Záráskor egyeztetni kell a nyilvántartó lapok és a naplók között, majd a főkönyvi rendszer részére főkönyvi számonkénti rendezettségben főkönyvi feladást kell készíteni és küldeni. A nyilvántartó lapok soraiba csak bizonylatok

alapján könyvelünk. A naplók nyilvántartási idősoros, időben tartalmazza a lekönyvelt tételeket. Kötelező a kettő egyeztetése! Pénzügyi rendszer: A pénzügyi rendszer lényegét a következő ábra szemlélteti a legjobban: Erőforrások PÉNZÜGYI Munkaeszköz TERMELÉS RENDSZER ök Alapanyagok ÉRTÉKESÍTÉS 9 Energia Információ Pénzügyi rendszer feladatai: - pénzintézeti kapcsolatok bonyolítása; - pénztári feladatok ellátása; partner kapcsolatok bonyolítása; - költségvetési kapcsolatok bonyolítása; - pénzügyi levelezés; befektetett pénzügyi eszközök elszámolása. Pénzbeáramlás okai: - üzleti működésből, - befektetésekből; - idegen forrásokból; - tulajdonosoktól. Pénzkiáramlás okai: - üzleti működés, - beruházás; - hitelek és kölcsönök visszafizetése. Pénzügyi elszámolások: - pénzintézeteknél vezetett bankszámlákkal; - pénztárban lévő készpénz állománnyal; - vevőkkel; - hitelezőkkel; -

szállítókkal; - állami költségvetéssel; - értékpapírokkal, tulajdonosokkal; - munkavállalókkal; - befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos. Elszámolási betétszámla: melyen a folyó finanszírozási összegek. Kamatozó betétszámla: ideiglenesen szabad pénzeszközök. Elkülönített betétszámla: meghatározott célra Devizabetét számla: devizában elszámolt összegek. Átvezetési számla: bankszámlák közti átvezetés Fizetések történhetnek: átutalással; beszedési megbízással (inkasszó); okmányos meghitelezés (akkreditív); csekk, bankkártya; készpénzzel. A bankszámla kivonat minden olyan adatot tartalmaz, melyet a bankhoz beérkezett bizonylatok tartalmaznak, vagy amelyeket a bank felvett illetőleg amelyek a bankműveletek azonosításhoz szükségesek. A vállalkozások tehát a tevékenységükhöz kapcsolódó pénzforgalmat az elszámolási betétszámlán bonyolítják le. A bankszámla felett csak arra feljogosított személy

rendelkezhet Ez a jogosultság úgy keletkezik, hogy a cég vezetője a jogosult személyeket bejelenti a banknál. A vállalkozások a készpénzforgalom és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására pénztárt létesítenek, sok esetben még valuta pénztárat is. A pénztárak esetében kötelező a ki és bevételi pénztár bizonylatok vezetése, valamint a pénztárnapló vezetése. Vevők: A vevő követelések közé az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelések tartoznak, mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg nem rendezték. Noha bármelyik partnerünk egyidejűleg lehet vevőn és szállítónk is, az elszámolásokat mégis bruttó módon végezzük. Tehát az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó követeléseket a vevőkövetelések között kell kimutatni, míg a beszerzésből és szolgáltatás igénybevételéből származó tartozásokat a

rövid lejáratú kötelezettségek között. A vevőköveteléseket felbontjuk: belföldi, - külföldi vevőkövetelésekre Alapvető követeléscsoportok: fizetési határidőn belül; fizetési határidőn túl; kétes; peresített; behajthatatlan. Szállítók: Szállítók számláinak állomásai: iktatott; igazolt; kontírozott, könyvelt. Költségvetési kapcsolatok: - központi költségvetéssel; - nyugdíj és egészségbiztosítással; - helyi önkormányzatokkal. Ezek a kapcsolatok több irányúak Kiutalási igények: fogyasztói árkiegészítés; dotációk; táppénz; családi pótlék Befizetések: társasági adó; ÁFA; fogyasztási adó; SZJA; munkaadói- és munkavállalói járulék; társadalombiztosítási járulék; egészségügyi hozzájárulás; nyugdíj és egészségbiztosítási hozzájárulás; helyi adók. Pénzügyi levelezés: - fizetési felszólító levél; - késedelmi kamatközlő levél; - egyenlegközlő levél. Befektetett pénzügyi

eszközök elszámolása • Részesedés esetén: egyedi nyilvántartást kell vezetni • Értékpapíroknál: egyedi nyilvántartást kell vezetni • Adott kölcsönök: analitikus nyilvántartást kell vezetni • A hosszú lejáratú bankbetétek analitikus nyilvántartását a bankkal egyezően kell vezetni. A számítógépes rendszerszervezés módszertana: 10 A rendszerszervezés gyakorlatában a pénzügyi rendszer előfordulhat szorosan a főkönyvi rendszerhez kapcsolódóan, de önállóan is. Ha a pénzügyi tevékenység szerte ágazó akkor általában külön szervezeti egység végzi és ilyen esetekben főkönyvi feladások formájában csatlakozik a főkönyvi könyveléshez a pénzügyi rendszer. Munkaügyi rendszer: Az ember a legfontosabb erőforrás. Az egyetlen, amely nem csak felhasználódik például a termelőfolyamatban, nem csak beépül a közvetítésével létrehozott új produktumba, hanem új értéket hoz létre. Az ember a vállalati

működés oka A munkaügy feladata szűken véve a vállalkozás céljának, feladatának, valós folyamatainak megvalósításához szükséges munkaerő biztosítása mennyiségben, s minőségi jellemzőiben. Mivel erőforrásról van szó, ezt nyilván kell tartani, ezzel "el kell számolni". A foglalkoztatottak számbavétele: • munkajogi létszám: az adott időben a munkáltatóval jogviszonyban vannak, függetlenül attól, hogy dolgoznak vagy sem. • Állományi létszán: a folyamatosan munkát végzők tartoznak bele. Nem tartoznak bele a 3 hónapnál hosszabb ideje meghatározott okból távol lévők. • Állományon kívüliek: a munkáltatónál munkát végeznek, de nem tartoznak sem a munkajogi, sem a az állományi létszámba. A létszám adatok vonatkozhatnak: - időpontra – ezek állapot adatok; - időszakra – ezek átlag adatok. Nemzetközi nomenklatúra: FEOR = Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – a dolgozókat képzettség és

munkakör szerint csoportosítja. (1-4 szellemi; 5-9 fizikai; 0 fegyveres testületek foglalkozásai. A munkavégzés szabályi és bizonylatai: A munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit a Munka Törvénykönyve fogalmazza meg. A munkavégzés bizonylatai egyfelől a munkaidő nyilvántartására szolgálnak, másrészt a dolgozók teljesítményével kapcsolatos információkat adják. (az előbbire példa: munkaidő nyilvántartó lapok, az utóbbira a példa: munkautalvány) A munkaidő: A napi munkaidő 8-12 óra. A dolgozót a munkaidőn belül és a munkával töltött időszakok között pihenőidő illeti meg: munkaközi szünet, munkanapok közötti szünet, heti pihenőnap és munkaszüneti nap, valamint szabadság (rendes, beteg, szülési és fizetés nélküli) Munkabér összetevői: - alapbér és törzsbér; - bérpótlék; - kiegészítő fizetés; - egyéb bér;: prémiumok, jutalmak. Levonások: - jogszabályok alapján (SZJA, nyugdíj és

egészségbiztosítási járulék, munkavállalói hozzájárulás), bírósági határozatok alapján előírt; - vállalati tartozás. Társadalombiztosítási ellátások: táppénz, gyermekgondozási díj, terhességi segély, családi pótlék Személyi jellegű egyéb kifizetések: betegszabadság, napidíj, egyenruha térítés, üdülési térítés Vállalkozást terheli: társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkavállalói járulék A bér és jövedelem elszámolás analitikája: A jövedelem elszámolásának bizonylatai: - a munkabér számfejtés alapjául szolgáló bizonylatok; - a személyi jellegű egyéb kifizetések; társadalombiztosítási juttatások bizonylatai. A társadalombiztosítási juttatások elszámolásának bizonylatait az OEP határozza meg. A vállalkozások a munkavállalókról a következő nyilvántartásokat vezetik: - jövedelem nyilvántartás: - személyi jövedelem; - személyi jövedelemadó nyilvántartás;

- járulék-elszámolás; - szolgálati időalap. A jövedelem folyósítás dokumentumai: egyéni bérjegyzék vagy jövedelem elszámolási jegyzék. A hó közi kifizetések esetén részjegyzékek készülnek. A fizetési lista valamennyi dolgozó számfejtett jövedelem adatait felsoroló kimutatás. A levonásokról külön kimutatás készül, kedvezményezettek szerinti bontásban. 11 A számítógépes rendszerszervezés módszertana: a munkaügyi rendszer és a bérszámfejtési rendszer, néha külön álló, néha együttműködő alrendszereket jelent