Média Ismeretek | Film » Németi Imre - Karády Katalin a világháborúk közötti magyar film sztárja

Karády Katalin a világháborúk közötti magyar film sztárja. filmesztétika szemináriumi dolgozat Készítette: Németi Imre IV. évfolyam, esti tagozat Karády Katalin izgalmas megjelenésű, sejtelmes hangú, énekesnőből lett a felszabadulás előtti magyar film legnagyobb sztárja. 1944-es letartóztatása és fogva tartása a humanizmus és az antifasizmus glóriáját vonta feje köré. 1949-es külföldre távozását követően három évtizeden át hallgatás övezte idehaza személyét. Meg sem található neve az említett időszak lexikonjaiban, kivéve a szaklexikonokat. Az Új Filmlexikon szerint 1912-ben született. De más lexikon szerint 1910ben (Székely Sándor: Új filmlexikon) Közismertsége idejéig felmondható életrajza rövid, mivel csak annyi közölhető belőle, amennyi tényekkel is bizonyítható. Meglehetősen nehéz körülmények között töltötte gyermekkorát Ez nem a művészettörténet szokásos közhelye, hanem a valóság. Apja

fizetésén kilencen osztoztak. A Százados úton laktak, amely Kőbányához tartozó városrészen volt található. Ez a hely nemcsak a mai napokon számított a szegényebb negyedek közzé, hanem akkoriban is. Saját bevallása szerint nem csak a szegénység nehezítette lánykori éveit, hanem a természete is. Meglehetősen szeszélyes volt, ami az iskolai eredményein meg is látszott. Egyetlen egy dolog volt ami motiválta, hogy minél hamarabb megszabaduljon attól a szűk világtól, amelyben felnevelkedett. Talán a tehetség első, öntudatlan megnyilvánulása volt ez. Még kiskorú volt, amikor 1931-ben férjhez ment egy nála jóval idősebb, elvált férfihez, Varga Rezső adótiszthez. Harminc évvel idősebb volt nála, Karády a harmadik felesége volt. Az akkori Horthy Miklós úton laktak egy kétszobás lakásban. "De ekkor felszabadultam a családi ház szigora alól és ösztöneim szabadon dolgoztak. Folyton vásároltam Szünet nélkül öltözködtem

Állandóan bújtam a divatlapokat, és amint valami új forma vagy szín jött, addig nem nyugodtam, amíg meg nem szereztem magamnak." Egy napon férje csendesen bejelentette, hogy elválnak: "Egy ilyen dísznő, mint te, nem való kétszobás lakásba. Te ne főzzél Te ne várd este az uradat Te ragyogjál és pompázzál Én kimerültem. Teljesen tönkremennék, ha még egy évig együtt élnénk" Nem sokkal ezután megismerkedett egy férfival - akinek kilétéről nem tudunk sokat - , s fényűző életet élt. Járt Párizsban, Londonban, sőt egyszer Egyiptomban is. De kalitkában érezte magát: "Nem születtem társas lénynek Gyűlölöm a kötöttséget, a másik iránti regard-t, a szabályos életmódot. Fejgörcsöt kapok attól, ha valaki beleszól abba, amit csinálni akarok." Többször elhatározta, hogy tanulni fog, járt Tarnay Ernőhöz és Bárdos Artúrhoz, de a reménytelenség mindig lelankasztotta, és abbahagyta az órákat. A

kezdő színésznő Egy napon társaságban megismerkedett Egyed Zoltán íróval és szerkesztővel. Rónai Mihály korfestő így emlékszik vissza a színházi bemutatkozás körülményeiről: ”Egyed Zoltán a színházi újságíró fejedelme volt. Nem a kritikusoké, hanem a színházi újságíróké; ne is fejtegessem mi volt a különbség. Elég annyi, hogy fejedelem volt, kegyosztó és szenvedélyesen országló – de apród is volt, szép színésznők lábainál, s épp a legszebbek iránt kikiet égig emelt, boldogtalan szerelmű. Elveszetten eszméletlenül volt oda Hajmássy Ilonáért is, pünkösdi sztár is lett belőle Hollywoodban, Egyed oda is utánarohant, s letörve jött haza. Szívében ezután Karády következett, akit ugyanily féktelen lobogással menedzselt.gyed tehetségesnek tartotta, és rajongással próbálta egyengetni alakuló pályáját. Elvitte Utassy Gizi tánctanárnőhöz, aki bemutatta Csathó Kálmánné Aczél Ilonának, a Nemzeti

Színház akkori nagy művésznőjének, aki el volt ragadtatva tőle: "Az olyan tehetség, amilyen te vagy, játszva ugrálja át azokat a gátakat, amelyek mások előtt leküzdhetetlennek látszanak. Pénzt nem kérek, ha nincs, ne fizess Olyan értéknek tartalak, hogy szívesen foglalkozom veled ingyen." Ettől kezdve minden délutánt Csathóéknál töltött, és színileckéket vett. Később bemutatták Bajor Gizinek, Heltai Jenőnek de szerepeket nemigen kapott, így elutazott Párizsba. majd egy nap sürgöny várta: "Azonnal jöjjön, szerep várja." Karády Somerset Maougham és Zoe Atkins "Az asszony és az ördög" című színművében játszotta első szerepét a Pesti Színházban. 1939 február 4-én A sztár "Karády Katalin előtt kezdve nyitva állt az érvényesülés útja. A legelső filmje Zilahy Lajos "Halálos tavasz" című regényének fimváltozata volt. Zilahy ekkor már kétévtizede volt népszerű, bár

mai szemmel mérve túlbecsült író. Saját film vállalkozása is volt. A Pegazus cég keretében vitte filmre saját műveit, jó színészekkel, viszonylag színvonalasrendezésben, vélt valós irodalmi értékek népszerűsítésének szándékával. Később maga is rendezett A Halálos tavaszban hangzott el a kor finom tollú költőjének Nadányi Zoltánnak dala - "Ez lett a vesztünk mind a kettőnk veszte" - Polgár Tibor zenéjével. A bemutatáskor 1939 végén páratlan sikert okozott, s nagy botrányokat kavart. A siker okatit könnyebb meghatározni. A sok nemegyszer olcsó hatásokra építő vígjáték utána moziközönség ki volt éhezve a filmdrámára. Arra a már-már katartikus, de legalább zsebkendőket átnedvesítő szerelmi konfliktusból szövődő tragédiára, melyet így megkapott. Láthatta kedvenc férfi színészét Jávor Pált, megszokott szerepkörében. És láthatott egy színpadról, rádióból már ismert új színésznőt,

akihez foghatót addig még nem. A harmincas évek magyar filmjében szinte sokkolóan újszerű volt. Karády vetkőzése és meztelenségének árnyképe a híres hírhedt Ág utcai jelenetben Az is nóvumnak számított, hogy sok naív, csacska- szöszke lányalak után megjelent a filmvásznon egy hús-vér nő, akiről a férfinépnek nemcsak az jutott az eszébe, hogy kezet csókolhasson neki. S Karády nemcsak vetkőzött, hanem énekelt is. Ezzel a filmmel egyben megkezdődött Karády Katalin dalénekesnői pályafutása is. Sajátos, mély hangja a lemezek millióin népszerűsítette a korszak legkedveltebb dalait. A botrány okai ugyanazok voltak mint a sikeré. Egyházi körlevél ugyanazért íródott, jobboldali hecckampány ugyanazért índult ellene, mint amiért kedvelték. A korabeli kulturális élet merész újdonsága volt ez a film. Már a korlátolt cenzúra is beleavatkozott: tábornok apából civilt, a katona bátyból tűzoltót voltak kénytelenek

faragni a forgatókönyv elfogadása érdekében. A tiltakozó klérusnak, a befolyásolt egyetemistáknak és felbérelt suhancoknak közös nevezője – úgymond – a valláserkölcs megsértése, a családi élet szentségének beszennyezése volt. A sajtóban sikere volt a filmnek Nívósnak számító lapok foglalkoztak a Halálos tavasszal. A filmproducerek egymásra licitáltak szerződési ajánlataikkal. Így sorra vállalta az akkori idők sikerfilmjeit: "A szűz és a gödölye"; "Kísértés"; "Ne kérdezd, ki voltam"; "Külvárosi őrszoba". Minden szerpében tudott újat nyújtani. A közönség tódult filmjeihez A zeneszerzők és a szövegek írói is versengtek azért, hogy Karády Katalin az ő munkáikból válogassa ki műsorát. Az újságok színházi rovatai és a képeslapok mind többet foglalkoztak vele. A nők utánozzák öltözködését, hajviseletét. Karády Katalin 1939-től sztár lett Magyarországon, és

hírneve minden nappal fokozódott." (Kristóf Károly) A Halálos tavaszt Szlovákiában betiltatták, a katolikus Olaszországban is kikezdték. Karády-Kanczler Katalin viszont befutott Egyed Zoltán "gyémántja" egyre fényesebben ragyogott, hiszen mind többen "csiszolgatták". Halmai Imre, a kor népszerû slágerszövegírója nemcsak a legszebb kalapokat, cipõket, táskákat vette meg kedvesének, hanem a legjobb ének- és mozgástanárt is. Zilahy Lajos pedig sorra írta a "testre szabott" szerepeket. A Halálos tavasz után négy esztendõ alatt tizennyolc filmet forgatott sorozatban. Hétszer játszott Jávor Pállal, a bõk bálványával. Majdnem mindig ugyanazt? A végzet asszonyát Az életben is megpróbálta eljátszani ezt a szerepet. Nemcsak Egyed Zoltántól vált el könnyû szívvel, otthagyta Zilahyt is, hiába vezette be a felsõbb körökbe. (Vagy talán épp ez volt a baj, hogy bevezette, hiszen így megismerhette József

fõherceget, aki ugyancsak kényeztette - sztárolta a mûvésznõt.) A szenvedések Karády Katalin körül rengeteg legenda keringett a háború ideje alatt. Javarészük megalapozatlan vagy ellenőrizhetetlen volt. Például, hogy az angolok javára kémkedett, és lakásán a zongorájában elrejtve volt a rádióadó. Hogy jeles művészek, exponált politikai személyiségek intim barátai. Az efféle kósza híreszteléseket csak felfokozta a Machita című kémfilm, melyet 1944 áprilisában mutattak be. A filmben Karády egy titokzatos kémnőt játszott, a közönség pedig igazolva látta ettől a róla szállongó híreszteléseket. Jó ideig még a háború sem zavarta a karrierjét, s azon túl, hogy játszott két katonai rövidfilmben s elénekelt két szívhez szóló dalt (Tábori levelezõlap és Valahol Oroszországban), nem vállalt semmiféle politikai szerepet. Sokkal inkább félt a háború borzalmaitól, s megpróbált legalább az ismerõsein segíteni,

mert ahogy õ mondta utóbb - "gyenge lelkületem nem bírta elviselni, hogy tízezrével viszik el az embereket vagonokban a halálba". Három lakása is volt, ott bújtatta az ismerõseit vagy azoknak az ismerõseit és Kistarcsára is utánuk ment, ha parányi esély volt rá, hogy kihozhatja õket. S miközben a nyilasok utcára vonultak tüntetni ellene Budapesten, sorra alakultak a Karádi-klubok szerte az országban. Még Erdély kis falvaiban is mûködött a Karády Katalin Kedvelõk Klubja. És egyszer a végzet asszonyát is utolérte a "végzet". Az éjszakai életben ismerte meg Újszászy Istvánt Horthy csinos tábornokát. Egyesek szerint "célfeladat volt" Karádynak, hogy becserkéssze a tábornokot, mert a segítsége jól jött volna az üldözöttek szöktetésekor. Csak hát Karády beleszerelmesedett Érzései viszonzásra találtak. Újszászy vállalta még tiszttársai megvetését, a felsõbb körök kiközösítését is búgó

hangú kedvese miatt. Amikor Újszászyt a németek letartóztatták, kihallgatásakor részletes vallomást tett, amiben elmondta, hogy õ ajánlotta be menyasszonyát a svéd követségre, mert üldözték a nyilasok. Csakhogy Karády otthagyta a biztonságos menedéket, a Gestapo õt is letartóztatta. Három hónapig tartották fogva a Zrínyi utcai börtönben, ahol állítólag azért zsúfolta össze nyolc embert, hogy Karády egyedül lehessen a 200-asban. Más protekciója viszont nem volt, mit elárulnom, mert nem tettem mást, segítette." Újszászy István, aki a háború idején az elhárítás fõnöke volt, a harmincas években Prágában dolgozott a magyar kémelhárítás tisztjeként. Mivel akkor is szerette a nõket, inkább velük foglalkozott, mint a munkájával, és ebbõl lett a baj: felületessége miatt lebuktatta a csehországi teljes magyar hálózatot. Hogy aztán a háborúban az angoloknak is dolgozott-e, vagy õk továbbadták az oroszoknak, máig

rejtély maradt. Az viszont tény, hogy a háború végén személyesen Tolbuhin marsallnak adta meg magát, és a szovjetek magukkal vitték. Elõtt azonban sikerült a menyasszonyát kihozatnia a börtönbõl A lelkére kötötte, hogy most már nem mutatkozzon nyilvánosan, bujkálva húzzon ki néhány hetet, hiszen a háború aligha tart tovább. Karády szót fogadott, és átvészelte a legsúlyosabb napokat. Újszászyt viszont zsúfolt vagonban hurcolták Moszkva felé. A háború után minden megváltozott. Karády feleslegessé vált Film akkoriban elég kevés készült. Ráadásul a Forró mezõkben meg is bukott Állítólag annyira formán kívül volt, hogy minden mondatot külön papírlapra írtak számára, de még így is sokszor kellett ismételnie. Major Tamás és Gobbi Hilda mindent megtett, hogy színpadon felléphessen, de ott meg õ nem érzete igazán jól magát. A vidéket járta, amit nagyon megalázónak érzett Karády számára kudarcnak számított,

hogy vidéken is fel kellett lépnie. Harminc évvel később úgy emlékszik erről, hogy "kocsmákban kellett énekelnie". Egyik vidéki városunkban kifütyülték. Lemezei ugyan továbbra is megjelentek, hangja már nem csengett oly sejtelesen a rajongók fülébe. 1945 után Karády hosszú, majdnem kétéves szünet után lépet ismét a közönség elé. A színház szívesen várta, visszafogadta. Tudjuk azonban róla, hogy ezt a műfajt nemigen kedvelte. A filmgyártás nem kínált neki feladatokat, s alighanem ez érintette legérzékenyebben. Mindössze két 1945 utáni produkcióban láthattuk őt A Betlehemi királyok című rövidfilmben; és a Forró mezőkben, ahol egy számára való szerepet kellett játszania, s mégis megbukott benne. nagyon rossz kritikákat kapott. A sajtó sem úgy foglalkozott vele, mint korábban Külföldön Sokan csodálkoztak is, hogy miért csak 1951-ben hagyta el az országot. Lantos Olivérrel, a korszak neves énekesével

vágott neki a határnak. Elbeszélésük szerint kalandos útjuk volt, teherautóval és gyalog mentek, egyszer el is fogták õket, de aztán sikerült átjutniuk a határon. Állítólag egy salzburgi székhellyel dolgozó csempész vitte ki õket. De alighanem a hivatalos szervek tudtával, sõt segítségével. A New York-i évekrõl keveset beszélt A kalapszalonban unalmasan teltek a napok. Ha Magyarországról érkeztek ismerõsök, velük szívesen eltöltött egy-egy estét, ahol azonban csak a régi idõkrõl esett szó. Önmagáról, titkairól senkivel nem beszélt. Se New Yorkban, se itthon Amikor 1980-ban, a Hamvadó cigarettavég óriási sikere után telefonon interjút kértek tõle, egyszerûen kitért Mezei András kérdései elõl. Csak arról beszélt hosszan, hogy nem volt angol kém. Ám ezt már tudta, aki akarta Már 1951 előtt is kapott külföldi meghívásokat, vendégfellépési ajánlatokat. Végül nem is ezek miatt távozott. Tulajdonképp az a csoda,

hogy ennyi ideig itthon maradt. Nyugtalan természetű volt mindig, s már tíz évvel korábban Amerikába vágyott. Csak a Halálos tavasz sikere marasztotta, kialakuló karrierje tartotta őt itthon. Előbb Brazíliában élt, aztán az Egyesült Államokba költözött Néhány fellépésen és alkalmi lemezfelvételen kívül nem vállalt semmilyen szereplést. Felhasznált irodalom: Karády Katalin: Hogyan lettem színésznő? Kelecsényi László: Karády Katalin