Gazdasági Ismeretek | Magyarország » Miért Magyarország

Miért Magyarország? Van egy ország Európában, amely fele akkora, mint hazánk, de jóval többen lakják. Ennek a Dunántúlnyi területnek a legmagasabb pontja 321 méter, és a tartomány több, mint 30%-a a tengerszint alatt fekszik. Népességének 80%-a holland, a maradék megoszlik: indonézek, németek, törökök, szurinámiak, arabok, Holland Antillákról és Arubáról érkezettek, belgák, angolok, lengyelek és a volt Jugoszláviából menekülők. Kiemelném ezek közül azokat, akik az iszlámvallást gyakorolják: indonézek, törökök, arabok, szurinámiak, és az Antillákról, Arubáról betelepült emberek. Ők az egyik fő okozója annak, hogy a hollandok Magyarországra is költöznek. Ezen kívül szeretném a 2000-2005 év közötti adatokat is közölni, de csak egy nagyvárosra, Rotterdamra vonatkoztatva, százalékban kifejezve. Tisztán le lehet olvasni, hogy míg 2000ben a holland „őslakosok” 18,8%-kal voltak többen, mint a bevándorlók, addig

ez a ráta 2005re 8,6%-ra csökkent Ebből az vonható le, hogyha az évek folyamán továbbra is így növekszik az emigránsok száma, akkor ennek az őslakosok a következményeit is látni fogják; mint pl. a bevándorlók nem asszimilálnak a helyi szokásokhoz, nem tanulják meg a hivatalos nyelvet, így a fapapucsosok költöznek el a hazájukból. Lajosmizsén is ismerek 11 holland családot, akik próbálnak teljesen beilleszkedni a magyar nép közé. Az egyik házaspár a közelünkben lakik, így egy délután meglátogattam őket, hogy egy interjút készítsek velük. 1.) Miért Magyarországot választották? Mert ez a közép-európai ország tele van meglepetésekkel. Úgy lehetne jellemezni, hogy itt úgy lehet élni, mint Isten a Paradicsomban. Vagy úgy, mint a napos Franciaországban, hiszen hasonló luxus ételeket lehet élvezni úgy, hogy a Hollandiában tapasztalt stresszt és helyszűkét itt el tudjuk felejteni. A majdnem édeni életet alig bírjuk

realizálni Itt egyre tisztábbá válik, hogy egy holland úgy tud Pannóniában élni, mint Isten. De ez még semmi, mert Magyarországot össze tudom hasonlítani Olaszországgal, vagy Franciaországgal – de jóval kevesebbért –, amely után sok holland vágyik. 2 2.) Mit tud Magyarország Önöknek nyújtani? Napsütést, vízpartot, jó/finom ételeket és italokat, és a magyar tájak variációit sok külföldi említi meg. Nincs olyan holland ember, aki a magyar illatos paradicsomot nem dicsőíti, vagy a magyar cseresznyét, szamócát nem tudná értékelni. Az étel, mint régi jó időkben, egyszerű és nagyon finom. Nekünk „ő” személy szerint a durván barázdált tájkép kedves vonalait, puhán hullámzó dombjait, erdőit, tavait és a folyói festői szépségeit tudja nyújtani. Az is megfogott, hogy ennek az országnak a népessége nem annyira sűrű, mint Hollandiáé, és mégis vannak olyan települések, amelyeket könnyen meg lehet

közelíteni. Hungária 1-nak sok nyugati vonása van, és a fekvése is egy kicsit mediterrános karakterű, ezért merem egzotikusnak nevezni az országot, főleg a megtett rövid kelet-magyarországi kirándulások miatt. A tájkép és a természet együtt felülmúlja bármelyik európai túrahelyeit Magyarországnak szerintem az is előnye, hogy kedvezően meg lehet itt élni – még kifizetődik akár ideiglenesen, akár állandóan, és az infrastruktúrája számunkra megfelelő, hiszen meg lehet közelíteni repülőgéppel, autóval vagy vonattal az országot. 3.) Meg tudják-e magukat értetni a magyarokkal? Igen, prímán, akár szavak nélkül is! Csak nevezzük meg a magyar vendéglátást, amelyet a hollandok nagyon tudnak élvezni! Együtt enni-inni a magyarokkal azt jelenti, hogy megosztjuk, amink van egymás közt, és ha az idő hozza, akkor még ünneplésre is sor kerülhet. Magyarországon tényleg isteni dolgok vannak, melyeket csakis a magyarokkal együtt

érdemes átélni, mint például a halászlé főzése. Amikor a nap lemegy a tó partján, és a frissen kifogott halból finom halászlé fő, meg a pohárba ízletes bort tölt a gazdasszony, akkor az ember elfelejti, hogy nem is Franciaországban van, vagy nem kell hasonló élvezetekért Olaszországba utaznia. 4.) Milyen ünnepekre gondolt? Amely nagyon furcsa, hogy minden nap legalább egy névnap van. Nem tudtam eddig, hogy a magyarok fenomenálisan oda vannak a szentekért, és azért ünneplik ezeket a névnapokat, mert éppen arra a napra esik pl. Szent Ilona napja Sőt, az előbb említett napon hunyt el az az angyali személy – még ezt sem értem igazából – hogyan hunyhat el egy szent? 1 És ezt így mondta ki a feleség. 3 Először normális ember volt, mint mi, és elkövetett valamit, amiért a halála után szentté avatták. Biztos hallott már Margitról, aki az egyik királyunk lánya volt, és apácaságot fogadott a mostani a Margit-szigeten, és

ő nemcsak egy napot kapott a kalendáriumban, de egy szigetet is. Vagy például a pápákat is fel szokták szentelni a haláluk után 5.) És még milyen magyar ünnepekről hallott, vagy vett részt? Szívesen veszünk részt egész évben valamilyen ünnepen, fesztiválokon. A naptár szerint sorolom el 2: január első napját általában Budapesten töltjük a Vigadóban, ahol egy újévi koncertet adnak a közönségnek. A hónap hatodik napján tudjuk, hogy a nagyböjt kezdődik, de abból mi inkább kimaradunk; viszont a farsangra készülünk, az nagyon érdekes! Attól függ, hogy mikor van vége a böjtnek, mert odafigyelünk, hogy le ne maradjunk a Mohácsi Busójárásról. Március harmadik hetén van a Tavaszi Fesztivál, amelyre megint felutazunk a fővárosba, hogy megcsodáljuk a legnagyobb zeneművészeti fesztivált, amelyben nemcsak klasszikus hangversenyeket, szólistákat hallgathatunk meg, de ha kedvünk van, modern- opera- és színházbemutatók zenéire is

befizethetünk – ha telik. Úgy tudjuk, hogy hasonló premiereket Pécsen, Győrön, sőt, Kecskeméten is rendeznek, csak informálódni kellene, hogy hol és mennyiért pontosan – amelyhez még fel kellene keresni a Tourinfo – t. Ez a fesztivál tíz napig tart, de mi legfeljebb kettőre tudunk befizetni, mert a szállásra is gondolni kell, amely nagyon drága a fesztivál alatt. 6.) Kérem, ne sorolják fel az összeset, hanem az lenne a kívánságom, hogy emeljenek ki egyet, amely a legjobban elnyerte a tetszésüket, és meg is tudnák indokolni, hogy miért. Mivel a természetet nagyon szeretjük, és a magyar tájak káprázatosak a szemnek, ezért a Hortobágyi Hídi vásárt említenénk meg. Augusztus 20-a körül van mindig egy hatalmas nemzeti parkban, ahol harmonikusan él együtt az ember a természettel. A pásztorok tavasztólőszig együtt élnek a birkákkal, a sós pusztán Azt is tudjuk erről a területről, hogy valamikor egy nagy magyar megszabályozta a

Tiszát, azért olyan sós most a puszta. Ezen a vadas térségen ám nemcsak juhokat legeltetnek, hanem magyar szürke szarvasmarhát, és rackát is. A vásárban meg lehet simogatni ezeket a patásokat, be lehet fizetni a nyárson sült marhára, és ha bírja az ember szusszal, végignézheti a sok népművészeti értékeket. Mindezek persze csak 2 Elővette az ez évi zsebnaptárját. 4 tárgyi értékek, a szellemi kincse ennek a tájéknak a Kilenclyukú Hídon van, amely nekünk nagyon fontos, hiszen ezzel a kinccsel megyünk haza, Lajosmizsére, és próbáljuk átérezni azt, amit a magyarok is tapasztalnak, azaz a hovatartozást. 7.) Én is élvezem a szép nyelvjárásukat, gyönyörűen tudják kifejezni magukat, de kíváncsi vagyok, hogy mit szólnának, ha a csapadékról kellene beszélniük? Tudom, hogy az anyaföldjükön kizavarják az embert, ha esőt jósol. Az esőtől nem vagyunk itt elájulva, sőt, a forró nyarakon igenis Lajosmizsére zavarhatnának

egy pár mérges fergeteget Hollandiából, hogy ne kelljen a konyhakertünket, gyümölcsfáinkat öntözni. Úgy saccolom, hogy olyan 500-600 mm esik idehaza Meg lehet szokni, hogy Magyarország egy száraz terület a hegyláncok között, és kiadós eső májusra-júniusra várható. 8.) És a hó? Az még egy csoda! Általában a tél az hófehér, de legalább egy hónapig lehet szánkózni, síelni, és elég ahhoz felmenni a Bükkbe vagy a Mátrába. Míg az átlagos holland spórol vagy fél évet arra, hogy kettő hetet az Alpokban síelhessen a családjával, itt meg rögtön kéznél van, és lehet hóembert építeni, hógolyózni, korcsolyázni a patakon, tavon. 9.) Hogyan viszonyulnak Önökhöz a Hollandiában maradt családtagok, barátok? Amikor kimondtuk először odahaza, hogy Magyarországon lakunk, akkor az volt a második szavuk, hogy „puszta”, de ők a sivártalanságra is céloztak ezzel, mert nem tudták felmérni, hogy az ugarnak is lehetnek értékei.

Szinte senki sem tudja, hogy mit is jelent „Alföld, csárda, paprika, csikós”, de mégis használják e szavakat. Csupán azok a személyek tudnak manifesztálnak e nemzeti értékű szavakkal, akik egy speciális helyet tudnak a szívükben nekik rendelni. 10.) Amikor legelőször Magyarországra jöttek, merre vették az irányt, és miért? Az Alföldre, mert nem akartuk elhinni azt a sok közhelyet, melyet e területről mondtak. Magunk fedeztük fel a látnivalók legendás forrásait, ilyen volt például a Tiszafüredi Madárrezervátum, és pont időbe érkeztünk oda, mert egy madarász elmondta (angolul), hogy a madárvonulás két csíkban nyúlik el – Hortobágyon és a Tisza-tónál, és persze ezek az UNESCO-hoz tartoznak. Közölte, hogy e két határ között van három nemzeti park is, ahol távcsővel megnézhetünk egy pár érdekes, magyar ugaron fészkelő madárfajtát. 5 Más látnivalókhoz szerintem még az öreg vízimalom tartozik, meg

elképesztő a Kiskörei Vízlépcső, amely jóóóval nagyobb, mint bármelyik duzzasztógát Hollandiában! 11.) Mivel töltik szabadidejüket? Elsősorban próbáljuk ezt a magyar nyelvet megtanulni legalább alapfokon, mert hiába beszélünk mindketten négy idegen nyelvet, a magyarok – főleg az öregebbek nem tudnak angolul sem, egy páran megtanulták a német utcanyelvet, de ahhoz nem elég az sajnos, hogy elmagyarázzák pl. a kosárfonást A feleségem képzőművész, ő festeget, de ha meglát egy szép darab megmunkálható fadarabot, amelyben egy alakzatot pillant meg, akkor kifaragja. Örömest vesz részt olyan tanfolyamokon, melyeket kisgyermekek részére szerveznek meg, ide tartozik a bábkészítés, mert nemcsak a szeme látóköre tágul, hanem a magyar nyelvet is ott jobban sajátítja el. Önmagamról már nem tudok ilyen sok dicsérni valót közölni, mert én beülök a számítógépsarokba, és különböző zenéket komponálok össze, amelyhez nem

kell egy mukk magyar sem. Elég gyakran megrendelésre készítem ezeket a zeneszámokat, fiatalok kérnek fel (angolul, németül), hogy vágjak össze egy rap- musical- vagy éppen ami eszünkbe jutó új stílust a szalagavatóra, vagy csupán egy rendezvényre. Nem kérek érte semmit, de ha meghívnak, akkor készséggel veszek részt. Sőt, már házibuliba is meghívtak, de egy „feles” után fordultam is ki a házból, nem tetszett a társaság. 12.) Milyen társaságban érzik jól magukat annak ellenére, hogy nem tudnak folyamatosan magyarul beszélni? Igen, az eléggé gáz, hogy beilleszkedésről van szó odahaza a törököknek, araboknak, és mi meg képtelenek vagyunk bebiflázni az imádott kultúra anyanyelvét, szégyellem magam érte (egy kicsit), de a másik oldalról meg világnyelveket beszélünk, és már megettük a kenyerünk javát is, és még kínlódjak ezzel a nyelvvel?! Inkább olyan társaságba megyek – főleg én – ahol legalább az egyik

nyelvet tudom használni. A legideálisabb pedig, ha az anyanyelvemen szólalhatok meg (rám mutat), mert azzal a nyelvvel mindent meg tudok szépen, illendően mondani. 6 13.) Hogyan érzi, beleillik a lajosmizsei multikulturális társadalomba? Igen, hiszen elfogadom a magyarok szokásait, hagyományait, sőt, próbálom a zene oldaláról követni azokat. Nem tuszmákolom másokra az én ideológiámat, mint pl a muszlimok a burka viseletét. Most jutott ezzel kapcsolatban az eszembe: odahaza legálisan lehet egy bizonyos növényt szívni, most mi lenne, ha idehaza azt mondanám, hogy dobjátok el a cigarettát, szívjatok helyette marihuánát, mert az egészségesebb?! Az én szememben ugyanaz, mint amit az iszlám vallásúak tesznek. Csak az integráció egyik fokát képtelen vagyok teljesíteni, az a magyar nyelv megtanulása. Minden más, legyen az kertészkedés, házépítés, hagyományőrzés, az mind-mind magyar módra történik e házban. Köszönöm szépen a

beszélgetést, igazán élménnyel teli volt. Tetszik-e kérni egy példányt a legépelt magyar szövegből? Anyagilag, szellemileg gazdag emberekkel beszélgettem, és úgy érzem, hogy tényleg igaza volt a férjnek abban, hogy szinte teljesen beilleszkedtek a magyar társadalomba. Az nyerte el a legjobban a tetszésemet, hogy nem villogtatják sem az intelligenciájukat, sem a jóllétüket mások előtt. Azért tudom ezt ilyen biztosan közölni, mert a feleség a terefere közben beengedett egy magyar anyukát a kislányával, bemutatott neki, és hallottam a szomszédos szobában, ahogyan magyarul csevegtek, és az teljesen „hétköznapi” volt. 7