Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Nagy Attila Tamás - Kis- és középvállakozások külső forrásból történő finanszírozása az Európai Unióban

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KÜLSŐ FORRÁSBÓL TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Budapest, 2003. Készítette: Nagy Attila Tamás http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti.

Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék:. 2 Szinopszis. 4 Bevezető . 5 Kis- és középvállalatok finanszírozásának sajátosságai. 5 Kis- és középvállalatok finanszírozásának sajátosságai Magyarországon. 6 Kis- és középvállalkozások az Európai Unióban . 8 1. A szektor jelentősége, gazdaságpolitikai környezete az Európai Unióban 8 1. 1 A kis- és középvállalkozások meghatározása, jelentőségük 8 2. Vállalkozáspolitika az Európai Unióban 10 2. 1 A vállalkozáspolitika makrogazdasági összefüggései 10 2. 1 1 Vállalkozáspolitika a stratégiai célkitűzések tükrében 10 2. 1 2 Vállalkozáspolitika a Belső Piac tökéletesítésének tükrében 13 2. 2 A kis- és középvállalkozási politika 14 2. 2 1 A kis- és középvállalkozási politika

alapelvei 14 2. 2 2 A kis- és középvállalkozási politika fejlődése 15 3. A bővítés hatása a kis- és középvállalkozásokra 22 4. A kis- és középvállalkozások finanszírozási helyzete Európában 24 4. 1 Az európai pénzügyi helyzet változásainak hatása a kis- és középvállalatok finanszírozására. 24 4. 2 A kis- és középvállalkozások hitelezésének kihívásai – a bankokkal történő együttműködés és a szükségesnél kevesebb hitelhez jutás problematikája . 25 4. 3 Vállalkozások átlagos tőkestruktúrája, Európában 26 4. 4 Finanszírozási konstrukciók 27 4. 5 A hosszú távú banki kapcsolatok és a bankkonszolidáció összefüggései 29 4. 6 Basel II – az európai nemzetközi bankok alapvető tőkeigényeivel foglalkozó dokumentum hatása a kis- és középvállalkozások finanszírozására . 30 4. 7 Kis- és középvállalkozások finanszírozása a kockázatitőke eszközével az Európai Unióban . 31 4. 7 1 A

kockázatitőke szerepe a kis- és középvállalkozások finanszírozásának különböző szakaszaiban . 31 4. 7 2 Az európai törzstőke- és kockázatitőke-piacok fejlődése 34 Összegzés . 34 Kis- és középvállalkozások külső forrásból történő finanszírozásának lehetőségei, az Európai Unió intézményi struktúrájának keretében – a pénzügyi eszközök és a Strukturális Alapok támogatásai. 36 1. Pénzügyi eszközök 37 1. 1 Intézmények, a források összevonása és reallokálása makroszinten 37 1. 1 1 Az EIB Csoport (EIB Group) 38 1. 1 2 Az Európai Bizottság 41 1. 1 3 Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 42 1. 2 A finanszírozás formái 43 1. 2 1 Az EIB által nyújtott globál kölcsönök 43 1. 2 2 Az EIF által kezelt kockázatitőke-finanszírozás 45 2 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. 2 3 Finanszírozási garanciák, az EIF kezelésében 48 1. 2 4 Az EU-EBRD KKV Finanszírozási Eszköz (EU-EBRD SME Finance Facility) . 52 2. Strukturális Alapok 54 2. 1 A Strukturális Alapok, mint a közösségi regionális politika finanszírozási eszközei . 54 2. 2 A Strukturális Alapokból érkező támogatások hatása az európai kis- és középvállalkozások külső forrásból történő finanszírozására. 57 2. 2 1 A Strukturális Alapok támogatási intézkedéseinek hatása a kis- és középvállalkozásokra . 57 2. 2 2 A Strukturális Alapokból származó támogatások hatása a kis- és középvállalkozások finanszírozási környezetére . 62 3. Az

intézményi támogatáspolitikai eszközök finanszírozásra gyakorolt hatásainak eddigi tanulságai, ajánlások a jövőt illetően. 67 3. 1 A finanszírozás eddigi tanulságai, a pénzügyi eszközök tekintetében 67 3. 2 A Strukturális Alapokból érkező támogatások hatásainak összegzése 68 3. 3 A finanszírozás megvalósításának formája a jövőben 69 A magyar mikroszféra fejlesztési lehetőségei a Strukturális Alapok támogatási forrásaiból . 71 1. A magyar kis- és középvállalkozások fejlesztési esélyei a csatlakozás előtt 71 1. 1 A kis- és középvállalkozások és a gazdaságpolitika Magyarországon 71 1. 1 1 Kis- és középvállalkozási politika 71 1. 2 Kis- és középvállalkozások támogatáspolitikája Magyarországon 74 1. 2 1 Támogató intézmények és programjaik 74 1. 2 2 Egyes támogatások továbbfejlesztési lehetőségei 79 2. A magyar Nemzeti fejlesztési Terv és a kis- és középvállalkozások 81 2. 1 A Nemzeti

Fejlesztési Terv szükségessége, funkciói, tartalma 82 2. 1 1 Kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon, a Nemzeti Fejlesztési Terv helyzetelemzése alapján . 83 2. 2 A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Kis- és középvállalkozásfejlesztési prioritása 84 Összefoglaló . 86 Összegzés . 89 Irodalomjegyzék. 91 Mellékletek. 94 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Szinopszis Szakdolgozatomban, az európai intézmények által a kis- és középvállalkozások külső forrásból történő finanszírozásának kihívásaira adott

támogatáspolitikai válaszokat, valamint a csatlakozással kapcsolatban, a magyar mikroszféra számára megnyíló újabb lehetőségeket igyekszem bemutatni. Amellett, hogy a kisebb méretkategóriájú vállalkozások támogatása állandó részét képezi a gazdaságpolitikai programoknak nemzeti és nemzetközi, közösségi szinten egyaránt, a téma különleges aktualitását számomra az jelentette, hogy a többnyire méretüknél fogva alapvetően nemzetgazdasági szinten is versenyhátrányban lévő magyar kis- és középvállalkozások, a 2004-es csatlakozás folytán, tovább növekedő versenyhelyzettel kell, hogy szembenézzenek. A verseny kihívásaira választ adni pedig, csakis a fejlesztésekhez szükséges források birtokában lehet képes a magyar mikroszféra. Munkámmal szeretnék hozzájárulni a külső finanszírozáshoz igénybe vehető támogatások rendszerének áttekinthetőségéhez. Úgy gondolom, hogy a magyar tulajdonú kis- és

középvállalkozások számára különös jelentőséggel bíró közösségi fejlesztési támogatási lehetőségek áttekintése, lehetőséget adhat a mikroszféra szintjén megvalósuló ésszerű gazdaságfejlesztés megvalósítására. A szakirodalom irányadó véleményei és a támogató intézmények programjaira vonatkozó információinak ismeretében mindazonáltal, azt hiszem, a finanszírozási segítségnyújtásra irányuló programok áttekintése további széleskörű kutatások alapját is képezheti. A kis- és középvállalkozások külső forrásból történő finanszírozásának legfőbb vonásait leíró bevezető után, az első fejezetben, az Európai Unióban működő kis- és középvállalkozások helyzetéről, a közösségi vállalkozáspolitikáról, a bővítés hatásairól és a vállalkozások finanszírozási környezetéről írok. A dolgozatom második fejezete bemutatja a kis- és középvállalkozások támogatásának

legjelentősebb eszközeinek, a pénzügyi eszközöknek és a Strukturális Alapokból származó támogatásoknak a finanszírozásra gyakorolt hatásait. Végül, a harmadik tematikai egységben, röviden felvázolom a magyar kis- és középvállalatok jelenlegi támogatáspolitikai rendszerét, majd ismertetem a 2004-től megvalósuló Nemzeti Fejlesztési Terv által megnyíló lehetőségeket. 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezető Kis- és középvállalatok finanszírozásának sajátosságai A kis- és középvállalkozások, méretükből fakadóan, a

gazdasági, üzleti élet számos területén versenyhátránnyal indulnak; és, elsősorban a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás esetében, a versenyhátrányt további működésük folyamán is magukkal hordozzák. A gazdaság egésze szempontjából meghatározó jelentőséggel bíró fejlődésük biztosításának elengedhetetlen feltétele ugyanakkor, hogy mind a vállalkozói életpálya kezdeti szakaszában, mind a cégalapítás utáni, még bizonytalan nyereségszerzési periódusukban megfelelő mennyiségű külső finanszírozási forráshoz legyen hozzáférésük. A finanszírozás kínálati oldalának szereplői által táplált aggályok viszont, többnyire kedvezőtlen feltételeket teremtenek a kisebb méretkategóriájú cégek finanszírozásának helyzetében. Ennek kiváltó okai a következő problémakörökben foglalhatók össze:1 • a kis- és középvállalatok jellemzően tőkehiányosak, ennek a hiánynak a kielégítése pedig

bankhitelek útján nehezen orvosolható, a speciális igények és a vállalkozások által képviselt kockázatok következtében; • a finanszírozók számára, az egyedi hitelbírálat költségei magasak, ugyanakkor a hitelfelvevő cégek a speciális kockázatok miatt magas kamatszintek költségeit kénytelenek tudomásul venni; • a kis- és középvállalkozások tőkefinanszírozásának intézményei, különösen a kisebb országok esetében, döntően a nagyobb cégek finanszírozásában érdekeltek, a mikroszféra kezdeti szakaszban lévő, alacsony jövedelemtermelő-képességű vállalatai nem felelnek meg a magas növekedési igényű kockázatitőke társaságok elvárásainak; • a finanszírozó számára legfőbb kockázatokat a kis- és középvállalkozások hitelezésében a nem megfelelő értékű fedezetek jelentik. A kis- és középvállalatok finanszírozásának javítása különleges fontosságú gazdaságpolitikai kérdés is. A fejlett

országokban nagy jelentőséggel bírnak a kormányzati támogatási programok, amelyek elsősorban a piaci infrastruktúra, valamint a vállalkozások működését 1 Apatini Kornélné: Kis- és középvállalkozások finanszírozása – Kockázatok. Lehetőségek a kockázatok mérséklésére, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999. Budapest 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. alapvetően meghatározó környezeti feltételek alakítására kell, hogy koncentráljanak. Ennek eszközei többnyire a hitelgarancia-rendszerek, adókedvezmények és a preferenciális

kamatfeltételek biztosítása. Kis- és középvállalatok finanszírozásának sajátosságai Magyarországon A csaknem egymillió magyarországi kis- és középvállalkozás hasonlóan nehéz körülmények között jut külső finanszírozási forrásokhoz; részben a gazdaság jelenlegi állapotával összefüggésben, részben pedig a vállalkozói ismeretek hiányából fakadóan azonban, a magyar mikroszféra esetében számos, a következőkben bemutatott további probléma jelentkezik: • a piacgazdaság kiépítésének kezdeti, korai szakaszaiban, a bizonytalan piaci viszonyok nem kedveznek a befektetések hatékonyságának; • szintén a gazdasági átmenethez kapcsolódóan, a vállalkozások nagy része még nem rendelkezik jelentős múlttal, életciklusuk kezdeti szakaszában vannak; • a kisebb méretkategóriájú vállalkozások bővülése felvásárlások és fúziók révén még nem elterjedt, így továbbra is az önálló belső és külső

finanszírozás határozza meg a növekedést; • hiányzik a vállalkozói kompetencia a pénzügyi menedzseléssel kapcsolatban, finanszírozási kérdésekben is; • az üzleti etika sem mutat elég magas szintű fejlettséget a vállalkozásoknál, a szerződéses és fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos magatartásuk így további kockázatokat jelent a finanszírozók számára; • az átalakuló gazdaság privatizációs folyamata alatt, a vállalkozások nagy része inkább a gyors meggazdagodás reményében, hosszú távú üzleti koncepció nélkül kezdte meg működését; • a tőkeszegénység általános jellemző a magánszférában, ami tartós és állandósulni látszik. Hosszú távon mindenképpen szükséges lenne a tőkeerős befektetők, kockázatitőke társaságok és a tőzsde részvétele is a finanszírozásban, ezek azonban jelenleg még nem főszereplői a kisés középvállalkozás-finanszírozásnak. A jelenlegi feltételek mellett,

a magyar kis- és középvállalatok többsége hitelfelvétellel igyekszik megoldani finanszírozási problémáit. Ez a 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. jelenség azonban nem feltétlenül racionális, közgazdasági szempontból. A tartós tőkehiányt hitelből finanszírozó kisvállalatok esetében, amennyiben nem képesek a tőkét a vállalkozásból kivonni, és fejlesztésre fordítani, a stagnálást eredményezheti ez a folyamat; sőt a sorozatos hitelfelvétel adósságterhei miatt, a vállalkozás előbb-utóbb a finanszírozó intézmény számára is

hitelezhetetlenné válik. Hosszú távon tehát, a tőkepiacok fejlettségének függvényében, mindenképpen ki kell alakítani a racionális pénzügyi tervezést segítő konstrukciók rendszerét. Számos kezdeményezés irányul erre, nemzetgazdasági és közösségi szinten egyaránt. Kockázatitőke társaságok alapítását, hitelgarancia-konstrukciókat kínáló pénzintézeteket számos formában támogat a gazdaságpolitika, hiszen azok működése, a kormányzati szerepvállalás révén, ötvözheti a kedvezményes és piaci alapú konstrukciókat, megteremtve ezáltal a finanszírozási támogatási programok fenntarthatóságát. A későbbiekben, egyrészről az ilyen céllal működő közösségi és hazai intézmények tevékenységét vizsgálom, majd ezzel párhuzamosan, a regionális gazdaságfejlesztésen keresztül megvalósuló fejlesztési támogatások hatásait is bemutatom. Mindezek előtt azonban, néhány gondolat a kis- és középvállalkozói

szféra fejlesztési, finanszírozási környezetét befolyásoló tényezőkről. 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kis- és középvállalkozások az Európai Unióban 1. A szektor jelentősége, gazdaságpolitikai környezete az Európai Unióban 1. 1 A kis- és középvállalkozások meghatározása, jelentőségük A kis- és középméretű vállalkozásoknak jelenleg nincsen egyértelmű egységes meghatározása a tagállamokban. Minden tagállam más-más definíciót alkalmaz, az Unió pedig operatív kritériumok alapján ítéli meg a vállalkozásokat,

támogatások odaítélése esetén. Az Európai Bizottság ugyanakkor 1996. április 3-án kelt dokumentumában (96/280/EK)2, egységes fogalmi meghatározást ajánlott, általánosan, minden szektorra kiterjedően a kis- és közepes méretű vállalkozásokra. Ez a meghatározás, a többi definíció által is követett módszer szerint, három szempont alapján azonosítja a kategóriát3: • az alkalmazottak száma maximum 250 fő; • a vállalkozás éves forgalma nem haladhatja meg a 40 millió eurót és/vagy a mérlegfőösszeg a 27 millió eurót; és • legfeljebb 25 százalékig lehet a vállalat tulajdonosa nem a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozó cég – függetlenségi kritérium. Ezt az egységes fogalmi meghatározást, a Bizottság 2003. május 6-i ajánlása igyekszik megújítani, amely 2005. január 1-jétől lép a 96/280/EK ajánlás helyébe4 Az Európai Beruházási Bank és az „Új Közösségi Eszköz” (New Community

Instrument, NCI) által, közösségi szintű elbírálások során alkalmazott definíció szerint maximálisan 500 alkalmazottal rendelkezik a kategóriába tartozó vállalat, amelynek nem több mint 75 millió euró értékű állóeszköze van, és legfeljebb egyharmad része lehet nem kis- és középméretű 2 Commission Recommendation (96/280/EC) of 3 April 1996 concerning the definition of small and mediumsized companies [OJ L 107 30.41996] 3 A későbbiekben látható, hogy egyes meghatározások egy negyedik kritériumot is említenek, azt, hogy a vállalkozás az Európai Unió területén bejegyzett cég kell, hogy legyen. Ez minden bizonnyal az adott finanszírozó földrajzi kompetenciájából következően alakult ki. 4 Többek között, a kereskedelmi forgalom kritériumára vonatkozóan, az új ajánlás 50 millió euróra emeli az éves forgalom maximális mennyiségét, 43 millió euróra a mérlegfőösszeget (A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-,

kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról, Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel, 2003. 05 06 C[2003]1422) 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5 vállalkozás tulajdonában. Egyes támogatáspolitikai eszközök szerint tehát, eltérhet a definíció, különösen a különböző finanszírozó intézmények esetében; ahogyan az a II. fejezet a finanszírozást támogató intézményrendszert bemutató 1. 2 alfejezetében is olvasható A kategórián belül, a korábbiaknál egységesebb formában, a foglalkoztatottak száma szerint

megkülönböztethetünk mikrovállalkozásokat (0-10 alkalmazott), kisvállalkozásokat (11-50 fő alkalmazott) és középvállalkozásokat (51-250 dolgozó). A bizottsági ajánlás minden a Bizottság által irányított kis- és középvállalkozói programban, kötelező érvénnyel ezt a meghatározást alkalmazza felső korlátként, elkerülve ez által a meghatározások különbözőségének negatív hatásait, mégis a vállalkozások számára rugalmas adminisztratív környezet megteremtésére törekedve. Az 1 sz ábrán bemutatott grafikon szemlélteti, hogy a kis- és középvállalkozások 49%-a alkalmazott nélküli, egyszemélyes vállalkozás, 44,1%-uk mikrovállalkozás (1-9 fő alkalmazott), átlagosan pedig 6 főt alkalmaz egy EU-s vállalkozás6. A közösségi kis- és A működő vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása (%) az Európai Unióban középvállalkozás-fejlesztési politika a Belső Piac kiteljesedése 0,8%

0,2% idején, azaz a nyolcvanas évek 5,9% közepén vált meghatározóbb egyre 49,0% jelentőségűvé, bár a tagállamokban már régebb 44,1% 1. sz ábra óta széles körben elismert a vállalkozói szellem támogatásának ilyen fejlesztési Forrás: Kis vállalkozások – nagy lehetőségek, avagy az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája, 3. p formájú megjelenése. A Belső Piac megteremtette szabadság a kereskedelemben – a nemzeti korlátok és egyéb akadályozó tényezők kiküszöbölése – egyben több nehézséget és kihívást is jelentett a jórészt tőkeszegény és kevésbé döntésképes kis- és középvállalatok számára, mint a nagyrészt már korábban is nemzetközi keretek között működő multinacionális, transznacionális vagy esetleg a hasonló méretű állami vállalatok számára. Az e kategóriába tartozó vállalatok kiemelten kezelése tehát a 80-as évek közepétől, más-más formában ugyan, de

mindig jelen volt a 5 Európa 2010 – Gyakorlati kézikönyv az Európai Unió jelenéről és jövőjéről, Euro Info Service, 2001. Budapest. 6 Kis vállalkozások – nagy lehetőségek, avagy az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája, „Engem is érint” sorozat, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, 2002. Budapest 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Közösség gyakorlatában. Természetesen, a közösségi kereskedelem és a tagállamok gazdasági fejlődése nem egyedülálló tényezők, amelyek kiemelik a kis- és középvállalkozások

csoportját a gazdaság szereplői közül. A szektor maga is képes felmutatni olyan adottságokat, amik képessé teszik a vállalatokat arra, hogy kis méretük ellenére meghatározó makrogazdasági, sőt esetleg globális szerephez segítsék hozzá az adott gazdaságot, mind nemzeti, mind pedig közösségi szinten. Ezek a tulajdonságok elsősorban a gazdaság növekedési potenciálját jelentősen meghatározó rugalmasságuk – megfelelő adminisztrációs, üzleti és finanszírozási környezetben, könnyen és viszonylag gyorsan alkalmazkodnak a megváltozott makrogazdasági körülményekhez –, valamint a foglalkoztatásban betöltött szerepük. A kis- és középvállalkozások jelentőségét mutatja továbbá, hogy azok minden ágazatban megtalálhatók. A mikrovállalkozások elsősorban a kiskereskedelem, az idegenforgalom, a pénzügyi közvetítői tevékenység és az egyéb szolgáltatások ágazatait fedik le. A kisvállalkozások között találhatók

legnagyobb számban a kiadói tevékenységgel és a felvett műsorokról való másolatok készítésével foglalkozó cégek, illetve a nagykereskedelemre, a ruházati iparra, a bőr és fa árucikkek gyártására szakosodott vállalkozások. A középvállalkozások meghatározó területei pedig az élelmiszer-feldolgozó ipar, a számítógépgyártás, a közlekedés, a műanyagipar, a textilipar és a gépek és berendezések gyártása. 2. Vállalkozáspolitika az Európai Unióban 2. 1 A vállalkozáspolitika makrogazdasági összefüggései7 2. 1 1 Vállalkozáspolitika a stratégiai célkitűzések tükrében Az Európai Bizottság különösen meghatározó időszakként kezeli az elkövetkezendő tíz évet, a már fél évszázada formálódó Integráció életében. Egy évtized alatt kifejlődnek a második és harmadik pillér közösségi tevékenységei révén alakuló politikai keretek, tovább mélyül a gyakorlati együttműködés a gazdasági,

kereskedelmi és jogi kérdésekben, az „első-pilléres” 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. együttműködési területeken – teljessé válhat a „három-pilléres” szerkezet. A tíz éves periódus alatt felmerülő kihívások miatt beszélhetünk azonban igazán meghatározó, stratégiai tervezést igénylő időszakról. Az integrálódás helyességét, hatékonyságát bizonyítják sorra azok az eredmények (pl. a regionális politika területén), amelyek nem nemzetállami szinten, hanem a közösségi intézményeket igénybe véve, esetleg határokon

átnyúló együttműködések keretein belül születtek. Egyre több olyan próbatétel előtt állnak az európai államok, amik indokolják a hasonló együttműködések elterjedését, mind gazdasági, mind pedig politikai tekintetben. Mindezek konkrét formában, az ún. lisszaboni stratégia által lefektetett célrendszerben a fenntartható fejlődés megvalósítását és a szociális keretek megőrzését, tovább tökéletesítését jelentik, a környezetvédelmi szempontok szigorúbb figyelembe vétele mellett. A hosszú távon is fenntartható versenyképesség a világgazdaság más hasonló gazdasági súllyal rendelkező szereplőihez (elsősorban az Egyesült Államokhoz és Japánhoz) képest, a munkanélküliség leküzdése (jelenlegi átlagos szintje az EU-ban: 10 százalék, jelenleg regisztrált munkanélküliek száma több mint 15 millió8) és a mindezek érdekében szorgalmazott magasabb színvonalú és hatékonyabb társadalmi párbeszéd

kulcsfogalmakká váltak az Unió jövőjét elemzők és az azt alakítók terminológiájában. Gazdaságpolitikai szempontból, ezekkel párhuzamosan, mindenképpen szükséges a korábbi költségvetési fegyelem megtartása, a stratégiai reformok és a jól működő szociális háló együttes megvalósítása érdekében, és persze többek között a Gazdasági- és Monetáris Unió eddigi pozitív hatásainak megőrzése, továbbvitele érdekében. Az Európai Bizottság ezek tekintetében négy stratégiai célkitűzést fogalmazott meg: • az európai kormányzati rendszer új formáinak megvalósítása; • stabil Európa, melynek nagyobb szava van a világban; • új gazdasági és szociális agenda • még jobb életminőség. Új gazdasági és szociális agenda szükségessége A Bizottság felismerései alapján, egy új gazdasági és szociális agenda kialakításához adottak a makrogazdasági feltételek. Mindamellett, az ezen a téren létrehozandó

újabb szintű 7 8 Európa 2010, 2001., 7-17 p Rácz Margit: A távolban Amerika, Cégvezetés, 2000. október, 119-122 o 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. együttműködés a globális gazdasági folyamatok ösztönzéseként is előtérbe kerül. Az Európai Unió egyike ugyanis a világgazdaság kihívásaira választ adni képes gazdasági térségeknek; és mint ilyen, mind a többi meghatározó szereplő, mind a kisebb nemzetállamok számára példaként állhat, sikeres gazdaságpolitikájával és társadalmi intézményi szerkezetével. A stratégiai cél

megvalósításának szolgálatában ezért, olyan prioritásokat jelöltek meg többek között, mint a teljes foglalkoztatottság elérése, a munkanélküliség visszaszorítása, a társadalom „elöregedése” miatti problémák kezelése, a mezőgazdaság európai modelljének kialakítása és a vállalkozások támogatására alkalmas új gazdasági dinamizmus kialakítása. Az új gazdasági dinamizmus kialakítása voltaképpen a keretfeltételek megteremtését, tökéletesítését, hatékonyabbá tételét jelenti. Az Európai Bizottság a már meglévő jogi szabályok felülvizsgálatát és a még hiányos szabályozású területek lefedését szorgalmazza, a foglalkoztatási célok megvalósítása érdekében. A foglalkoztatási stratégia egyik pillérének tekintik ugyanis a vállalkozói szférát. Azon belül is kiemelt szerepet kapnak a vállalkozások legjelentősebb hányadát adó (kb. 40 000 kivételével az összes uniós vállalkozás) kis- és

középvállalkozások. Az Integráció gyakorlatában ugyanis tisztán tetten érhető, hogy ez a vállalkozási forma képes leginkább alkalmazkodni a folyamatosan változó makrogazdasági környezethez, azaz képes a fenntartható fejlődésre; ugyanakkor nagy számuk révén foglalkoztatási szempontból is meghatározó tényezők. A teljes Európai Unión belüli foglalkoztatás 66 százalékát a 250 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező vállalkozások adják. Ezáltal érthető tehát, hogy a vállalkozói kultúra fejlődésével miért kapott egyre nagyobb hangsúlyt a kis- és középvállalkozások kategóriája. A jelenlegi célkitűzések épp ennek a kultúrának a további építését szorgalmazzák; a vállalkozói szféra és az állampolgárok számára egyaránt átlátható üzleti környezet megteremtésére ösztönöznek, mind közösségi szinten, mind pedig a nemzeti akciótervekben. Elsődleges tehát a szabályozó környezet felülvizsgálata és

korszerűsítése. Emellett, felelős szervként nagy szerepet tulajdonít a Bizottság a vállalkozáspolitikában az innovációnak és a kutatásoknak. Az innovációs szellem további elterjesztésére van szükség, és ennek érdekében a kockázatok minél szélesebb körű átvállalására. A közösségi-intézményi, esetleg nemzetállami szinten megszabott szabályozó keret egyszerűsítése (pl. a közbeszerzések pályázati lehetőségei, az adószabályozás liberalizálása stb.) mellett elengedhetetlen a vállalkozások felkészítése az információs társadalom által feltárt előnyök kiaknázására. A 2000. márciusában, Lisszabonban megtartott rendkívüli EU-csúcson a tagállamok képviselői 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. elhatározták, hogy tíz év alatt az információs társadalom európai fejlettségi szintje el kell, hogy érje az Egyesült Államok színvonalát. Az ilyen irányú fejlesztések megvalósítása pedig mindenképpen jelentős mennyiségű tőke beruházására kényszeríti a vállalkozásokat. Az intézményi, nemzetállami segítségnyújtás ezért elsődlegessé válik a finanszírozás területén is. 2. 1 2 Vállalkozáspolitika a Belső Piac tökéletesítésének tükrében A gazdaságszervezés makro- és mikro-egységeinek hatékony együttműködése – és persze elsősorban az utóbbi preferálása – mellett, a stratégiai célok megvalósítása érdekében elengedhetetlen fontosságúak a jól működő piacok. A vállalkozások számára kedvező üzleti környezet

kialakítása tekintetében is alapvető feltétel ez az európai prioritás. Az Integráció talán máig legsikeresebben működő eleme a Belső Piac, amely még mindig korszerűsítésre, tökéletesítésre szorul. A tagállamok közötti kereskedelmet akadályozó tényezők kiiktatása és az azok helyébe lépő megfelelő szabályozó keretek kialakítása azonban már nem a legfőbb célkitűzés az egységes európai gazdasági térség fejlesztése szempontjából. Mára sokkal inkább előtérbe került a foglalkoztatási és életminőségi, környezetvédelmi szempontok szerinti tervezés. Ez a Belső Piac működtetésének felelőseitől egy újfajta megközelítési módot követel meg. A Belső Piac tökéletesítését célzó koncepciókban, a Bizottság szerint, egyszerre kell megjelenniük a gazdasági növekedést biztosító hosszú távú céloknak és a rövid, operatív jellegű célkitűzéseknek. Integrált stratégiára, egy ún policymixre, a

közösségi politikák a stratégiai célok érdekében történő összehangolására van tehát szükség. Az Európai Tanács, a már említett lisszaboni ülésén, megjelölte azokat a főbb területeket, amelyek a Belső Piac fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. A pénzpiacok fejlesztése és a szabályrendszer egyszerűsítése mellett a szolgáltatási szektor és első helyen a kis- és középvállalkozások lettek megnevezve. A kis- és középvállalkozások tekintetében, az intézményi háttér (kamarák, helyi és országos érdekképviseletek, lobbik stb.), a tagállami vezetés (kormányok, minisztériumok) feladata a már említett finanszírozási segítségen túl a tanácsadásra, képzésre, pénzpiacokkal történő kapcsolattartásra terjed ki, jelentősen kímélve így a vállalkozások költség- és energia-tartalékait. A vállalkozáspolitika területén megvalósítandó reformok lényege tehát az adminisztratív környezet

„üzletbaráttá” tétele 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. (adóharmonizáció és liberalizáció, korszerű adatszolgáltatási és tanácsadói hálózat létesítése stb.), a verseny előtérbe helyezése Az Európai Unió tagállamai 2010-re a világ legfejlettebb gazdasági térségévé szeretnék alakítani integrációjukat, a tudásalapú és információs társadalom hatékonyságnövelő elemeinek kiaknázása által. Mind a stratégiai célkitűzéseket szolgáló operatív cél- és eszközrendszer vizsgálata, mind pedig a Belső Piac jelenlegi

helyzetének felmérése és továbbfejlesztésének koncepciója világosan mutatja, hogy ebben a folyamatban kiemelkedő szerep jut a kis- és középvállalkozásoknak. A gazdaság mikro-egységeiként, a makrogazdaság közreműködése révén, globálisan meghatározó szerephez segíthetik hozzá az Integrációt; amennyiben a jobbára tőkeszegény kis- és középvállalkozások mozgásterét jelentősen behatároló üzleti környezet fejlődését és a makrogazdasági folyamatok irányát hatékonyan tudja befolyásolni az intézményi háttér, különböző támogatáspolitikai eszközei által. Ezeket a támogatáspolitikai eszközöket, a prioritások tekintetében operatív szinten rendszerezni kell, hogy a különösen nagyfokú különbségekkel jellemezhető kis- és középvállalkozási szektor hatékony fejlesztése megvalósulhasson. A továbbiakban ennek a következetes tervezésnek a koncepcióját, illetve annak fejlődését ismertetem. 2. 2 A kis- és

középvállalkozási politika 2. 2 1 A kis- és középvállalkozási politika alapelvei A kis- és középvállalkozások jórészt nemzeti keretek között működnek, de hatással van rájuk a közösségi jogalkotás az adózás, a versenyszabályok, a társasági jog, a regionális és szociálpolitika és a vámjogszabályok területén. A közösségi relevanciával bíró jogszabályok által feltárt koncepciókból, illetve azok gyakorlati hatásaiból világosan látszik, hogy a Közösség kis- és középvállalkozás politikája e tekintetben kétirányú: a vállalkozások érdekeinek védelme és azok piacra jutási feltételeit hátrányosan befolyásoló akadályozó tényezők leküzdése mentén kristályosul. Az Európai Unió célja a kis- és középvállalkozás politika területén is ugyanaz, mint a közösségi politikák esetében általában, azaz a fejlődést segítő környezet kialakítása, az Unió egész területén. E cél elérése érdekében

többéves cselekvési programok kerülnek kidolgozásra a Bizottság által; amelynek struktúráján belül, 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 9 1986 óta külön főigazgatóság (ma: Enterprise Directorate-General) felelős a kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika lebonyolításáért. A cselekvési programok a következő három célkitűzés megvalósítása érdekében zajlanak: • a kis- és középvállalkozások számára kedvező adminisztratív környezet kialakítása; • a kis- és középvállalkozások rugalmassága fenntartásának

érdekében szolgáltatások nyújtása; • a tőkeforrások erősítése a vállalkozások bővítése és új technológiákhoz való hozzáférés biztosítása céljából. 2. 2 2 A kis- és középvállalkozási politika fejlődése 2. 2 2 1 A Közösség harmadik többéves (1997-2000) kis- és középvállalkozói programja A 180 millió eurós költségelőirányzattal rendelkező program még jórészt a kis- és középvállalkozások kedvező feltételeinek megteremtésére irányult. Kiemelt prioritása volt az adminisztrációs és jogszabályi környezet fejlesztése és egyszerűsítése. Ez lényegében a jogi keretszabályozás „vállalkozóbaráttá” tételét jelentette. A kisvállalkozás-alapítás és a fejlesztés terheit igyekezett leküzdeni, illetve szorgalmazta a vállalatok közötti nemzetközi jogviták új rendezési módjainak kidolgozását. Ezzel párhuzamosan jelentkezett a kis- és középvállalkozások nemzetközi működése

megkönnyítésének igénye. Ilyen, az európai kis- és középvállalkozások határon átnyúló együttműködését támogató kezdeményezés volt például az „Üzleti kiválóság az Európai Unió legkülső régióiban” („Business excellence in the outermost regions of the European Union”). A program 457 955 eurós teljes költségvetéssel zajlott, 1998. január 30-tól, 24 hónapon át A támogatás lényegében a periférikus régiók nemzetközi piacra jutási feltételeinek javítására irányult. A vállalatok együttműködését ösztönözte a szállításban és fuvarozásban, alvállalkozói szinten; illetve az együttműködések révén egy vezető-képzési program is beindult, a vállalkozói kultúra fejlesztése céljából. A centrum-periféria viszony e program esetében pozitívan 9 A Főigazgatóság Erki Liikanen Főbiztos vezetése alatt, az információs társadalomért felelős ügyeket is kezeli, a vállalkozáspolitikával a „B”

Igazgatóság foglalkozik. A korábbi KKV és az Ipari és Innovációs Főigazgatóságok 2000. januári egyesülése után, áprilisban tették közzé a stratégiát, „Vállalkozások Európája” („Enterprise Europe”) címmel (Kis- és középvállalkozások helyzete 2002, Magyar Gazdaságelemző Intézet, 2002. Budapest) 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. nyilvánult meg, lévén, hogy a program együttműködő partnerei francia és portugál kamarák, szervezetek voltak. 10 A második helyen kiemelt prioritás a vállalkozások pénzügyi környezetének

fejlesztése volt. E tekintetben elsősorban a hitel- és garanciatársaságok fejlesztése és a fizetési késedelmek okozta problémák csökkentése volt a feladat. Utóbbit integrált számítógépes szoftverek fejlesztésével igyekeztek megoldani. Az európai tőkepiacok kis- és középvállalkozások számára kedvező hiteleihez való hozzáférés természetszerűleg elsődleges a többnyire tőkehiánnyal küzdő cégek számára. Az intézményi háttér nyújtotta finanszírozási segítség mellett, az 1990-es évtized végén, elsősorban a versenyszféra pénzügyi piacai kínálták a legjobb lehetőségeket. A harmadik többéves vállalkozásfejlesztési program e téren is javítani igyekezett a kis- és középvállalkozások megfelelő információkhoz való hozzájutását. A finanszírozási prioritások tekintetében olyan együttműködési programok jelentek meg, amelyek speciális területként koncentrálnak a kis- és középvállalkozások

pénzigényeinek kielégítésére. Ilyen program volt többek között a „Fejlesztés a kis cégek hitelfinanszírozásában: Tanulni a mikrohitelezés sikeres példáiból” („Innovation in small firm credit finance: Learning from succesfull models of micro-lending”) című program is. A program keretében nyolc sikeres hitelkihelyező intézetet vizsgáltak meg a kisvállalkozói szektorban végrehajtott beruházásaikon keresztül, a „benchmarking” és a „legjobb módszerek” kérdőíve (survey of „best practices”) eszközök segítségével. A vizsgálat eredményeit később hozzáférhetővé tették a kisvállalkozások számára hitellehetőségeket kínáló pénzintézetek számára, hogy a számukra így biztosított többletinformáció által is csökkentsék azoknak a tranzakciós költségek és a hitelfelvevők elérése, illetve támogatása kapcsán felmerülő biztonsági kockázatait. A program 1998 február 1-én indult, és 24

hónapon keresztül folyt, 580 463 eurós költségvetéssel. A kutatómunkában közreműködő partnerintézmények a pénzügyi kutatások területén nagy tapasztalattal rendelkező tágállamokból kerültek ki, Nagy Britannia, Dánia és Hollandia kutatóintézményei részvételével. Hasonló kiemelt területe volt a programnak a vállalkozások számára történő információszolgáltatás hatékonyabbá tétele. Gyakran visszatérő igény e tekintetben a kis- és 10 A fejezetrészben szereplő, az egyes programokra vonatkozó adatok forrása, egyéb hivatkozás hiányában: European Commission, Directorate General Enterprise: „Employment through Innovation” – Pilot Projects for Crafts and Small Enterprises, 2000. 16 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. középvállalkozások európai, vagy még inkább nemzetközi szintű megjelenésének a támogatása. Az információs kampányok, vagy az Európai Üzleti Hetek rendezése is többek között a vállalkozók meggyőzésének eszközei arról, hogy nemzetközi szintű stratégiákban gondolkodjanak. Ennek megfelelően az információszolgáltatás terén kiemelt helyzetűek a határon átnyúló, tagállami kapcsolattartást erősítő programok (pl. „Europartenariat”, „Interprise”). A programok egyre szélesebb köre mellett a szolgáltatások minőségének javítása is szükséges. A „Pavilon Kereskedelmi Vásár” („Pic Trade Fair”) címmel elindított program keretében, a résztvevő régiók három kereskedelmi vásár megrendezésében működtek

együtt: elsőként 1999. május 7-9 között, Pic St Loup közelében, majd 2000 tavaszán Montiferruban és végül 2001. tavaszára, Sevilla közelében rendezték meg a harmadik vásárt A vásárokkal a helyi, vidéki termelés fontosságára szerették volna felhívni a figyelmet a nemzetközi szintű, szomszédos régiók együttműködései. A program 612 572 eurós büdzsével gazdálkodhatott, 1998. január 30-tól 42 hónapon keresztül, a résztvevő partnerek pedig olasz és spanyol szervezetek voltak. A program kutatási, innovációs és képzési lehetőségekhez való hozzáférés javítására irányuló kezdeményezéseinek célja a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása volt. Fontos volt a gyorsan fejlődő, innovatív vállalkozások számára, a megfelelő mérési technikák alkalmazása révén, a legmegfelelőbb fejlesztési módszerek kiválasztása és népszerűsítése, valamint azok rendszeres felülvizsgálata. A képzési

programok tekintetében hasonlóan sokszínű a kép, mint a kulturális kontextusú együttműködések esetében. Kiemelkedő ezek közül, eszközeit illetően, a „CONTIS – Tanácsadás, képzés és információs szolgáltatások fiatal vállalkozók számára az Interneten keresztül” („CONTIS – Consulting, Training and Information Services for Young Entrepreneurs through the Internet”). A program lényege a fiatal vállalkozók képzésének elősegítése a lehető leghatékonyabb módszerrel, az Internetet eszközként felhasználva. A résztvevő partnerek, az üzleti környezethez való rugalmasabb alkalmazkodás megkönnyítése érdekében, egy internetes oldal létrehozásával segítették elő az új marketing és menedzsment technikák oktatását és alkalmazását. Az oktatás az oldalon keresztül elérhető modulok által történt. A program 1999 augusztus 1-től, 24 hónapon keresztül zajlott, 397 720 eurós összköltségvetéssel. 17

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A vállalkozói szellem, a vállalkozói kultúra és az egyes vállalkozói célcsoportok fejlesztése terén elsődleges cél volt az innovatív vezetési technikák megismertetése a kisebb cégekkel. Ezt elsősorban a legdinamikusabb európai vállalatvezetők tapasztalatcseréjével és a vállalkozások együttműködésének ösztönzésével igyekeztek elérni. Kiemelt csoportokként kezelték a női és fiatal vállalkozókat, illetve a kisebbségekhez tartozó vállalatvezetőket. A kulturális kontextusú programok közül

szemléletes példa a „Kézműipari- és kisvállalkozások – a jövő emlékei” (Craft and micro-enterprises – Memories for the Future) címmel indított együttműködés. Az 1998 január 30-tól, 24 hónapon át tartó program 272 802 eurós összköltséggel rendelkezett. A programban együttműködő spanyol és portugál felek elismerték, hogy a kézműipari- és kisvállalkozói szektor szereplői nem csupán a hosszú távú jólét, hanem a kulturális értékek megőrzésének letéteményesei is. A program ennek a felismerésnek a közvélemény és a potenciális vállalkozók felé történő kommunikálását célozta, elősegítve a szektor munkaerő-piaci igényeinek kielégítését, nevezetesen a fiatal munkaerőnek e szektorban történő elhelyezkedését ösztönözve. A kézműipari- illetve kisvállalkozói szektor előtérbe helyezését videofilmek, CD-ROM-ok és a cégekről készült katalógusok terjesztésével igyekeztek elérni. A kulturális

vonatkozású programok meglehetősen gazdag tematikáját mutatja a fiatal és női, illetve kisebbségi vállalkozók támogatási programjai. Ilyenek például az „Eyge-Net – a fiatal és női vállalkozók támogatása a kézműipari- és kisvállalkozói szektorban” („Eyge-Net – The promotion of young and women entrepreneurs in the craft and micro-enterprise sector”), vagy a „Női vállalkozások fejlesztése” („Women’s Enterprise Development”) című programok. 2. 2 2 2 Az Európai Bizottság többéves (2001-2005) vállalkozási és vállalkozói programja (Multiannual Programme for enterprises and entrepreneurship [MAP])11 A bizottsági program az Európai Unió kis- és középvállalatai számára készült harmadik többéves (1997-2000) program tapasztalataira épül, ugyanis a folyamatosan változó – így az előző többéves program óta is már –, újfajta gazdasági rendszer kihívásainak csakis szisztematikusan, a jelenlegi tapasztalatok

és helyzetelemzések birtokában kialakított programmal lehet megfelelni. 11 European Commission, Enterprise Directorate-General weboldala: EUROPA Enterprise The Multiannual Programme for Enterprise and Entrepreneurship, http:// europa.euint/comm/enterprise/enterprise policy/mult entr programme/programme 2001 2005htm, 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Elsősorban lényeges a kockázatvállalás és a vállalkozói szellem bátorítása. Szükséges a kockázatokat az innovatív cél és üzleti siker reményében vállaló kezdeményezések támogatása, ami

mindenképpen igényli a tagállamok csőddel kapcsolatos szabályozásainak és más a kockázatvállalást megjutalmazó intézkedéseinek felülvizsgálatát. A dinamikus vállalkozói környezet megteremtése érdekében mindenképpen fontos az új viszonyoknak megfelelő képzések indítása. Ezt a Bizottság javaslata szerint az oktatás minden fokán (alap-, közép- és felsőfokon egyaránt) be kell vezetni, tanítani kell az üzletről, vállalkozásról szóló általános ismereteket. Az intézményi segítségnyújtás révén a vállalkozásokat pénzügyileg is igyekeznek majd támogatni az innovatív képzéseken való részvételben. Az innováció, a szó legszélesebb értelmében hozzátartozik a vállalkozáspolitikához. Különösképpen kiemelve a legújabb ismereteket gyakran késlekedve adoptáló kis- és középvállalkozásokat, törekedni kell a kutatások elterjedését elősegítő környezet kialakítására. Ezt egyben az

információközpontú társadalom támasztotta kihívások is ösztönzik. Problémát jelent ebben a tekintetben a megfelelő képzettséggel rendelkező szakemberek (informatikusok és híradástechnikai mérnökök) hiánya. Egyrészről a tagjelölt és csatlakozó országok (köztük Magyarország) munkaerejének felhasználása, másrészt az oktatás és szakképzés reformja jelenthet megoldást e problémára. Előbbi tekintetében az eddigi tapasztalatok sajnos meglehetősen negatívak. Bár a tagállamok (elsősorban Németország) kereslete az informatikusok tekintetében igen jelentős mértékű, és belátható ideig egyre nagyobb lesz, a magyar szakemberek mobilitásának alacsony szintje miatt, sok állás betöltetlen az egyébként túlkereslettel bíró szektorokban. Harmadik prioritásként az intézményi háttérnek biztosítania kell az Unió vállalatainak versenyképességét a belső- és világpiacokon egyaránt. Legfontosabb területe a

versenyképesség biztosításának az elektronikus kereskedelem fejlesztése. Jelenleg ez Európában a vállalatok közötti elektronikus üzleti ügyintézést jelenti, ami 85%-át teszi ki az összeurópai elektronikus kereskedelemnek. Az „e-kereskedelem” nem jelentheti csupán az „Internet-társaságok” tevékenységét, minden vállalattól – mérettől és szektortól függetlenül – új gazdasági modell alkalmazását követeli meg. A versenyképesség megőrzésére szintén alkalmas a vállalatvezetők – főképpen a nagyvállalatok kis- és középvállalkozások irányában zajló – tapasztalatcseréje. Ennek összehangolásához elengedhetetlen a szintfelmérés a 2003. 11 05 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vállalkozások között, amit intézményi kontextusban a „LEGJOBB ELJÁRÁS” („Best Method”) módszerével, és a más kapcsolódó politikák (kutatás, oktatás, környezetvédelem stb.) tapasztalataira építve, majd a gazdaság- figyelembevételével végeznek. 20 és foglalkoztatáspolitikai célok http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A program célkitűzései: • elősegíteni

a vállalkozói szellemet, mint értékes és jövedelmező élettapasztalatot, mely fogyasztóközpontú és megbízható szolgáltatói kultúrán alapszik; • ösztönözni a szabályozást, valamint egy olyan kereskedelmi légkör kialakulását, amely figyelembe veszi a fenntartható fejlődést, és amelyben a kutatás, az innováció és a vállalkozás prosperálhatnak; • javítani a kis- és középvállalatok pénzügyi hátterén; • fokozni a kis- és középvállalatok versenyképességét az információközpontú gazdaságban; • biztosítani a kereskedelmi hálózatokat és szolgáltatásokat a vállalatok számára. Operatív eszközök: • elősegíteni a vállalkozáspolitika fejlesztését a helyes gyakorlat felismerésével, megvalósításával és tapasztalatcserével; • biztosítani, hogy a kis- és középvállalatok igényeit teljes mértékben figyelembe vegyék; • javítani az üzleti igények statisztikai és gyakorlati

megértését, különösen a kis- és középvállalatok esetében; • tanulmányokat és egyéb információkat terjeszteni a fentiek érdekében • biztosítani a kis- és középvállalkozások információellátását. Az összehangolt vállalkozáspolitika megvalósítása értelmében ez a program összhangban van már létező, más politikák tematikájába tartozó programokkal, mint például az 5. Kutatási, Technológiai Fejlesztési és Demonstrációs Keretprogrammal. Emellett a tagjelölt országok részvétele is megengedett, segítendő azok vállalati szektorának integrálódását az európai Belső Piacba.12 12 A MAP tagjelölt és csatlakozó országokra történő kiterjesztésének, valamint a program költségvetésének ebből fakadó kiigazításának a finanszírozási támogatások szempontjából meghatározó aspektusaival részletesebben a II. fejezet, 1 1 alfejezetének az Európai Beruházási Alap tevékenységi körével foglalkozó

szakasza foglalkozik 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. A bővítés hatása a kis- és középvállalkozásokra13 Az Európai Unió bővítésének jelentőségét nehéz lenne alábecsülni. Folyamatról lévén szó, a gazdasági következményeket nehezen lehet megállapítani; egyes részfolyamatok már kiértékelhetők, más események jelenleg zajlanak, megint más történések pedig még el sem kezdődtek. Bár közel biztosan előre jelezhető, hogy a bővítés hosszú távú hatása pozitív lesz, nem minden szektor, régió vagy vállalkozásfajta

tekintetében ilyen egyértelmű a kép. Az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatósága megrendelésére, 1999 elején kezdte meg a vizsgálatot a glasgow-i strathclydei Egyetem, együttműködve a Rheinisch-Westfälisches Institut für Wirtschaftsforschunggal, az Európai Unió bővítésének hatásáról a kis- és középvállalkozói szektorra. Mivel a vizsgálatokat a Helsinki csúcstalálkozó előtt kezdték meg, az elkészült tanulmány csupán az eredeti öt plusz egy tagjelölt (Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Ciprus) csatlakozásának hatásait összegzi. A tanulmányban először a makrogazdasági következményeket elemezték, ágazati és regionális szinten, majd megállapították, mely szektorok számára jelenthet veszélyt és melyeknek lehetőséget a kibővülés. Ezután a kis- és középvállalkozások nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepét taglalták, majd a harmadik fázisban ágazatok

és tagállamok szerinti vizsgálatokat folytattak, az előnyök és hátrányok tekintetében. A bővítés makrogazdasági következménye előreláthatóan csekély mértékű lesz, az öt plusz egy csatlakozó ország felvétele a GDP csupán 0,2 %-os növekedését eredményezi majd. A kis- és középvállalkozásokat közvetlenül érintő gazdasági környezet is megváltozik, de csak kis mértékben. A verseny erősödése a legmeghatározóbb folyamat a bővítés következményei közül. Ez természetesen azt jelenti, hogy a bővítésnek egyaránt lesznek nyertesei és vesztesei, a gazdaság teljesítményére pedig mindenképpen jó hatással lesz a verseny felerősödése. Ágazati szinten elsősorban a munkaerő-igényes ágazatok lesznek fenyegetve („risk sectors”), de egyes „képzettség-intenzív” szektorok is nyomás alá kerülhetnek, a tagjelölt országok magas szinten képzett munkaereje által. A szolgáltatások szektorában a fejlettebb piaccal

rendelkező EU van előnyben („opportunity sector”) az üzleti és pénzügyi szolgáltatásokat 13 Rheinisch-Westfälisches Institut für Wirtschaftsforschung, European Policies Research Centre, University of Strachlyde Glasgow: Impact of the Enlargement of the European Union on Small and Medium-sized Enterprises in the Union, Final Report to the European Commission DG Enterprise, November 2000, Essen and Glasgow. 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. illetően, míg a tagjelöltek kamatoztathatják majd kezdetben előnyeiket az export-, az idegenforgalmi és a

közlekedési szolgáltatások terén. Regionális tekintetben elsősorban az EU határmenti régiói fogják megérezni a verseny élénkülése eredményezte új helyzetet a csatlakozás után. Az EU számára előnyt jelenthet majd ezen a szinten a csatlakozó országok beruházási javak iránti jelentős kereslete, míg a tagjelöltek előnye prognosztizálható a szolgáltatások közül a kiskereskedelem és a személyes szolgáltatások (például fodrászat, fogorvosi ellátás stb.) területén A vizsgált régiókban már korábban is érezhető volt, és jelenleg is kimutatható ezeknek a szektoroknak a kölcsönös hatásai egymásra, jórészt pozitív eredménnyel. A szektorális és területi (regionális) elemzéseken túl, a kis- és középvállalkozásokat speciálisan megkülönböztető szempontok szerinti vizsgálat is szükséges. Ilyenek a nemzetközi munkamegosztás kereteinek megváltozásából adódó feltételek is. A mikro- és kisvállalkozásokra a

bővítés hatása, leszámítva a határmenti régiókat, nem lesz számottevő, hiszen azok általában helyi igényeket szolgálnak ki. A középméretű vállalkozások esetében a bővítés leépít egy újabb akadályt a piacra jutás körülményeit illetően. Nevezetesen, megszűnnek a korábban magas tranzakciós költségek, ami a középvállalkozásokat sokkal pozitívabban érintik, mint a nagyvállalatokat. Végül szektorokra bontva, a kis- és középvállalkozások főként a ruha- és bútoriparban, a szolgáltatóiparban a szálloda (szállásadás), valamint a vendéglátás és közlekedés terén érzékelik majd elsősorban a bővítés hatásait. A hagyományosan munkaerő-igényes ágazatokra építő és az alacsony munkaerő-költséget kihasználó régiók érezhetik majd hátrányosan magukat a bővítés után, bár ezeken a területeken jelenleg is folynak szerkezet-átalakító programok, a hátrányok leküzdése érdekében. Mindenképpen

figyelembe kell venni, hogy a bővítés következményeinek kezelése csupán egy része az európai egységes belső piac valódi egysége megteremtésének; a különböző nemzeti piacok és kereskedelmi környezetek integrálásának a kis- és középvállalkozásokra nézve rugalmas lebonyolítása elsődleges fontosságú. A bővítést tágabb kontextusban, a globális gazdasági folyamatok szempontjából vizsgálva, mindenképpen ki kell emelni a folyamatos ellenőrzést, a kis- és középvállalkozások igényeinek figyelembevételét. 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. 4. A kis- és középvállalkozások finanszírozási helyzete Európában14 4. 1 Az európai pénzügyi helyzet változásainak hatása a kis- és középvállalatok finanszírozására Az európai finanszírozási helyzet, különböző tényezők (az euró bevezetése; dereguláció és liberalizáció a tőkepiacokon, a pénzügyi szolgáltatások Belső Piacának megteremtése és tökéletesítése érdekében; az információs és kommunikációs technológiák fejlődése; a növekvő jólét, a lakosság elöregedése stb.) hatására, komoly változásokon ment keresztül, ami természetesen hatással van a kis- és középvállalati szektor finanszírozására, külső forrásokhoz való hozzájutására is. A változások egy része egyértelműen pozitív hatással bír a kis- és középvállalatok külső finanszírozásának szempontjából: • az újonnan megjelenő információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával, csökkenhet az

egyoldalú információhiányból fakadó aszimmetrikus helyzet a finanszírozási intézmény15 és a vállalat között; • új banki módszerek (pl. portfolió rendszerű hitelkockázat-kezelés), a finanszírozást segítő intézmény részéről tanúsítanak rugalmasabb hozzáállást; • a kockázatitőke társaságok és a másodlagos tőkepiacok fejlődésével, a törzstőke előteremtése és kezelése könnyebbé válik a vállalatok számára; • az Európai Unió második banki ajánlása ösztönzi a bankok közötti versenyt, ami így hozzájárul a banki hitelezés feltételeinek rugalmasabbá válásához, elősegítve a kis- és középvállalatok hitelhez jutását is. Vannak persze olyan változások is, amelyek legalábbis nem könnyítették meg a kis- és középvállalatok külső forrásokból történő finanszírozását, bár egyértelmű negatív hatásuk tulajdonképpen nem mutatható ki: • a nemzeti szintű bankpiacokon végbement

konszolidáció általánosságban csökkentette a bankok számát egy-egy országon belül, ugyanakkor nagyobb arányhoz juttatta a 14 Elsősorban Rien Wagenvoort: SME finance in Europe: introduction and overview, EIB Papers Volume 8 No. 2, 2003; illetve a hozzá kapcsolódó ország-tanulmányok alapján. 15 Bár, a kis- és középvállalatok finanszírozásában még mindig domináns a bankok szerepe, egyre inkább nő az újonnan megjelenő, vállalatok számára külső pénzforrásokat kínáló finanszírozási intézmények (pl. intézményi befektetők a másodlagos tőkepiacokon, kockázati tőketársaságok stb.) aránya is A továbbiakban általában a bankok gyakorlatát vizsgálva kerülnek bemutatásra a főbb változások, amennyiben nincs külön jelezve más intézményi forma. 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. legnagyobb intézményeket, amelyek általában kevésbé foglalkoznak kis- és középvállalatok finanszírozásával; • az előbb említett szelekcióval párhuzamosan, a bankok mellett nő a tőkepiacok és a különböző intézményi befektetők aránya, akik, bár fokozzák a versenyhelyzetet a bankokkal közös piaci területeken (pl. kis- és középvállalatok finanszírozása), hasonlóan a nagyobb bankokhoz, mégsem egyértelműen érdekeltek a kis- és középvállalkozói szektor külső finanszírozásának javításában – az ő esetükben általában a rendelkezésre bocsátható pénzeszközök nagysága nem elégséges; • a bankok megfelelő tőkestruktúrával történő működését

előíró Basel II keretegyezmény, amely jelenleg még kialakítás alatt áll; a felülvizsgált dokumentum megújításának első változatai azonban már bíztató képet festenek a kis- és középvállalkozások finanszírozására gyakorolt hatásokkal kapcsolatban.16 4. 2 A kis- és középvállalkozások hitelezésének kihívásai – a bankokkal történő együttműködés és a szükségesnél kevesebb hitelhez jutás problematikája Az európai kis- és középvállalatok külső forrásokból történő finanszírozásának nehézségei, hasonlóan sok más nemzetközi példához, a tájékoztatás és az ellenőrzés alapproblémájára vezethetők vissza. Mivel a kis- és középvállalatok gyakran kevésbé transzparensek, mint a nagyobb európai cégek, finanszírozásuk nagyobb kihívást jelent az intézményi partnerek számára. A nehezen megítélhető vállalati helyzetből fakadó téves kockázatok a valóságtól eltérő helyzetben tüntetik fel a

céget, ami végső soron nem megfelelő mennyiségű pénzeszköz (általában hitel formájában) rendelkezésre bocsátásához vezet. Az egyoldalú információhiány révén előállt aszimmetria feloldásának egyik módja a bankkal történő hosszú távú kapcsolat17 kialakítása. A hosszú távú banki kapcsolat a következő területeken javítja a hitelfelvevő és az intézmény közötti információáramlást: • anélkül biztosít megbízható információkat a finanszírozó intézet felé, hogy a versenytársak is hozzájuthatnának a stratégiai jelentőségű információkhoz; 16 Részletesen lásd a 4. 6 szakaszt! A hosszú távú banki kapcsolat (angolul: ’relationship banking’; eltérően a ’transaction banking’-től) akkor jön létre, ha a következő három feltétel teljesül: (i) teljes mértékben helyénvaló és nyilvánosan közzétett információkból meríthet a közvetítő; (ii) a kapcsolattartás teljes ideje alatt, az

informálódás folyamatosan, 17 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • egy hitelszolgálati követelmények mérésére alkalmas tájékoztatási rendszer létrehozásával, a vállalkozás folyamatosan jelezheti minőségi állapotát a finanszírozó felé; • lehetővé teszi a finanszírozási költségek időközi finomítását, kiigazítását. Az alapvető tájékoztatásbeli előny mellett, hátrányai is lehetnek a hosszú távú banki kapcsolatoknak; többek között, elsősorban az, hogy a hitelfelvevő könnyen a finanszírozó intézmény

kiszolgáltatottjává válhat, annak „információs monopóliuma” miatt. Ez a probléma akkor jelentkezhet, ha időközben a külső finanszírozás lehetőségei változnak, és a vállalkozás például más finanszírozóval szeretné felvenni a kapcsolatot, annak előnyösebb kínálata miatt. Ennek a problémának két lehetséges megoldása, ha több bankkal egyszerre alakít ki hosszú távú kapcsolatokat a hitelfelvevő; vagy ha a finanszírozásra vonatkozó szerződésben időbeli korlátot határoz meg, az adott bankkal történő együttműködésre vonatkozóan. Végül, a hosszú távú banki kapcsolatok a bankközi piacok versenyhelyzetére gyakorolt hatását vizsgálva, két ellentétes folyamat érvényesülését követhetjük nyomon, az európai piacokon. Egyrészt, a hosszú távú ügyfélkapcsolatok révén a finanszírozó versenyelőnyt jelentő, meghatározó információkhoz juthat, más intézményekkel szemben; másrészt viszont a versenyhelyzetből

fakadó finanszírozói magatartás eredményeképpen, a hosszú távú kapcsolatok egyik alapvető előnyét, az időközi költségkiigazítást is kiiktathatják, a hitelfelvevők megszerzéséért folytatott verseny közben. 4. 3 Vállalkozások átlagos tőkestruktúrája, Európában Az európai cégek tőkestruktúrájáról általánosságban elmondható, hogy méretkategóriánként nagyjából megegyező, viszont alapvető különbségek figyelhetők meg a különböző országok vállalkozásai között. A méretkategóriák18 között nem mutatható ki jelentősebb különbség a kis- és középvállalkozások finanszírozását jelentősen befolyásoló törzstőkén kívüli összetevők struktúrájában; így a nagyobb kategóriákba tartozó vállalkozások és a kisvállalkozások mérlegében hasonló részaránnyal szerepelnek a külső finanszírozás többszöri kapcsolatteremtéssel zajlik (pl. többszöri pénzügyi szolgáltatásokról szóló határozatok

útján); (iii) az információkat bizalmasan kezelik (Wagenvoort, 2003., 12 p – a szerző fordításában) 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. pénzeszközei a saját tőkerészhez viszonyítva. A finanszírozás formáját illetően, a kisvállalkozások banki hitelekkel operálnak, míg a nagyobb cégek esetében a finanszírozási kötelezettségvállalások már kereskedelmi papírokra és részvényekre is vonatkozhatnak. Az Európai Unió tagországaiban működő vállalkozások tőkestruktúrája inkább országonként tér el egymástól19. A külső

finanszírozás vizsgálatakor, szintén meghatározó a tőkestruktúra időbeli alakulása, ami méretkategóriánként is eltéréseket mutat. A kis- és középvállalkozások ebben a tekintetben rugalmatlanabbnak bizonyulnak a nagyobb cégeknél; ugyanis a finanszírozási kötelezettségvállalások aránya lassabban emelkedik, illetve csökken a kisebb méretkategóriájú növekedő vállalatoknál, mint a nagyobb méretű bővülő cégeknél. 4. 4 Finanszírozási konstrukciók A bankok által kínált finanszírozási konstrukciók hatásainak vizsgálatához, előbb szükséges, hogy a kis hitelkínálat okait is megvizsgáljuk. A jelenség nem feltétlenül széles körben elterjedt az Európai Unióban, mégis általánosságban kijelenthető, hogy a kisebb méretkategóriájú vállalkozások körében gyakrabban figyelhető meg, hogy a hitelkínálat, vagy mennyiségében vagy minőségében (pl. a hitelezés feltételeit illetően) nem idomul megfelelően az

elvárásaikhoz. Figyelembe véve azonban, az imént vizsgált törzstőke és a finanszírozási kötelezettségvállalások (azaz általában a hitelfelvétel) közötti arányokat, ez nem elsősorban a bankok kínálatának rugalmatlanságát tükrözi, hanem inkább azt, hogy mivel a kis- és közepes méretű cégek kevesebb hitelből, még közép vagy hosszú távon sem képesek a törzstőke által finanszírozhatóvá alakítani a vállalkozást, ilyen feltételekkel nem feltétlenül 18 Wagenvoort öt kategóriát határoz meg: nagyon kicsi, kicsi, közepes, nagy, nagyon nagy (Wagenvoort, 2003., 13. p) 19 A Wagenvoort-tanulmányhoz készült ország-tanulmányok is alátámasztják ezt a megállapítást. Hommel és Schneider, a német kis- és középvállalkozásokról (az úgynevezett Mittelstandról), készült felméréseiből kiderül, hogy a saját tőke részaránya a németországi vállalkozások kétharmadánál 20% alatti, 41%-uk esetében pedig 10% alatti,

miközben az Európai Unióban mért átlag a teljes tőkeállomány körülbelül egyharmada (Ulrich Hommel, Hilmar Schneider: Financing the German Mittelstand, EIB Papers Volume 7 No. 2, 2003) A Dietsch által vizsgált francia vállalkozások hasonló tőkestruktúrát tükröznek (Michel Dietsch: Financing small businesses in France, EIB Papers Volume 8 No. 2, 2003) Általánosságban megállapítható, hogy az olasz és francia cégek nem feltétlenül alultőkésítettek, a német vállalatok viszont igen – ez minden bizonnyal a lassuló német gazdaság üzleti környezetre gyakorolt hatásának a következménye. 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való

megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kívánnak hitelt felvenni. A kapcsolódó ország-tanulmányok ismét alátámasztják ezt a megfigyelést20. A kialakult kedvezőtlen feltételű konstrukciók egyik okaként említhetők a kis- és középvállalkozások esetében különösen magas kamatlábak. A portfolió szemléletű hitelezési rendszer helyességét alátámasztva azonban, megfigyelhető, hogy a bankok gyakran ésszerűtlenül emelik olyan magasra a kamatlábakat a kockázatosnak vélt kisvállalkozáshitelezés esetében. Az egyedi elbírálás alapján odaítélt hitelek valóban rugalmatlan és ezáltal kockázatos finanszírozási konstrukciókat teremthetnek, amikért cserébe érthető módon várnak el magasabb kamatlábak révén, nagyobb profitot a bankok. A portfolió megközelítésben történő hitelezéskor viszont, az összes hitelezési ügylet abszolút értékű haszna jóval nagyobb, kisebb

kockázat mellett. A kisvállalatok ugyanis, bár a nagyobb cégekkel szemben, kevésbé diverzifikált a működésük, nagyobb rugalmasságot mutatnak a megváltozott makrogazdasági környezethez való alkalmazkodásban – ezáltal csoportosan csökkenő kockázatot jelentenek a finanszírozó számára. A hitelkínálat elégtelensége vagy előnytelen formában (konstrukciókban) való megjelenése mellett, a pénzügyi piacok tökéletlenségei is meghatározó tényezők a finanszírozási konstrukciók kialakulásának folyamatában. Wagenvoort a vállalati hitelezés finanszírozási konstrukcióinak a vállalat növekedése és a cash-flow- és tőkestruktúrája közötti összefüggésére gyakorolt hatását vizsgálta, a pénzügyi piacok szempontjából. Három alapvető megállapítást tett: • a finanszírozási konstrukciók hátráltatják a nagyon kicsi méretkategóriába eső vállalkozások (50 főnél kevesebb alkalmazott) növekedését, mivel azt

egyértelműen csak a nyereségükből finanszírozhatják; • a közepes méretű cégek számára, a nagyobb vállalatokhoz hasonlóan, a növekedés jórészt a rendelkezésre álló belső forrásokon alapszik; • a pénzügyileg nagymértékben elkötelezett cégeknek nagyobb nehézségekkel kell szembenézniük a külső finanszírozás megvalósítása során, így növekedésük is lassabb és nehezebb. 20 Dietsch franciaországi vizsgálatai kimutatták, hogy a nagyon kicsi méretkategóriába eső (évi kevesebb, mint 2 millió euró forgalommal működő) vállalkozásokon kívül, a kisvállalkozások még javuló hitelbírálati feltételek 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A finanszírozási konstrukciók tökéletlenségéből adódó nehézségeket mind a közszféra tevékenysége, mind pedig, direkt módon, maga a hitelező és a hitelfelvevő is segíthet kiküszöbölni. A közvetlen hitelezési és garancia programok általában pozitív hatással járnak, bár a gazdaságon belüli igazságos forrás-allokáció szempontjából kérdéses lehet a működésük. Elsődleges pozitív hatásuk a tájékoztatási problémák kiiktatásában mutatkozik meg, ami egyben a hitelező és hitelfelvevő közötti közvetlen kapcsolatok révén is elérhetőbbé tehető, a hosszú távú kapcsolatok kiépítésével és a tájékoztatási aszimmetria csökkentésével. 4. 5 A hosszú távú banki kapcsolatok és a bankkonszolidáció összefüggései Az európai kis- és középvállalkozások és a bankszféra

kapcsolataira általánosságban jellemző az, hogy egyszerre több bankkal állnak finanszírozási kapcsolatban a hitelfelvevők. A hosszú távú kapcsolatok és különösen az egyszerre több bankkal történő finanszírozás azonban, szélesebb skálájú, kedvezőbb kondíciójú hitellehetőséget jelent a kisvállalatok számára21. Dietsch megfigyelései szerint, egyértelmű pozitív korreláció mutatható ki a banki, finanszírozói kapcsolatok száma és időtartama és a hitelfelvevő-képesség között. A kapcsolatok időtartamára nézve, a kis- és középvállalatok még mindig hátrányban vannak a nagyobb méretkategóriájú cégekhez képest, mivel jelentősen rövidebb finanszírozói kapcsolatokat menedzselnek. A hosszú távú banki kapcsolatok kontextusában vizsgálva, a kis számú hitelezői kapcsolat és a rövid időtartamú finanszírozási együttműködés problémái összefüggenek. A kis- és középvállalkozásoknak általában meghatározott

költségmennyiséggel kell számolniuk kisebb hitelügyletek után is, ami elrettenti őket a több irányú hitelezői kapcsolatok kialakításától – lévén, hogy az további költségekkel jár számukra. Ugyanakkor, a kizárólagosan egy finanszírozóval történő együttműködés, hosszú távon, a korábban bemutatott hátrányos helyzetet teremtheti a közvetítő „információs monopóliuma” következtében. Ezt elkerülendő, a kisebb méretkategóriájú cégek gyakran változtatják finanszírozó partnerüket, ami az adott mellett sem növelik a banki hitelezésből származó finanszírozás arányát a teljes finanszírozáson belül (Dietsch, 2003., 97-98 p) 21 Az olasz kis- és középvállalkozások átlagosan egyidejűleg több mint 4 finanszírozó intézménnyel állnak partneri kapcsolatban, a nagyvállalatok pedig egyszerre 10-nél több hitelező segítségével finanszírozzák működésüket; a német vállalatok, hasonlóan a franciákhoz, kisebb

számú finanszírozó partnerrel építenek ki hosszabb távon kapcsolatokat, de még a legkisebb cégek is egynél több intézményt választanak (Wagenvoort, 2003., 16 p) 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. együttműködésre nézve mindenképp magyarázattal szolgálhat a rövid időtartamú vállalatibanki hitelkapcsolatra. A kapcsolatok száma és időtartama mellett, Dietsch kiemeli a kezdőtőkével kapcsolatos hitelezés fontosságát is, a vállalkozások hosszú távú finanszírozási kapcsolatainak elemzésekor. Megfigyelései szerint, amelyek során a

német kis- és középvállalkozásokat különösen rugalmasnak találta ebben a tekintetben, a vállalatok számára kedvező hitelajánlatok jelentős része származik olyan banktól, amelynek előzőleg nem volt kapcsolata az adott céggel, vagy annak elsődleges működési területén földrajzilag kívül helyezkedik el. Dietsch, az előző két szempont, a kapcsolatok száma és időtartama után, a Franciaországban és más európai államokban is lezajlott bankpiaci konszolidáció esetleges negatív hatásait is bevonta a vizsgálatai tárgyainak körébe. A francia bankok és hitelintézetek pozitív példája bizonyította számára, hogy a konszolidációs folyamat alatt jelentősen megnőtt a vállalatibanki kapcsolatok száma, és nőtt a kis- és középvállalkozások keresletének aránya az üzleti hitelpiacokon. Ennek oka, hogy a konszolidációs folyamat elején, a 90-es években, a hitelintézetek kis száma és az üzleti hitelpiacok alacsony

koncentrációjának időszaka után, a bankok felvásárlása és összeolvadása teret engedett ezeknek a finanszírozóknak is, így számuk egyre növekedett. A nagyvállalatok részesedése az üzleti hitelek piacának keresletéből, ezzel szemben, az időszak végére 8%-kal csökkent, az 1993-as 65%-hoz képest. 4. 6 Basel II – az európai nemzetközi bankok alapvető tőkeigényeivel foglalkozó dokumentum hatása a kis- és középvállalkozások finanszírozására A Baseli Bankfelügyeleti Bizottság (Basel Committee on Banking Supervision) először 1974ben, a ’73-74-es válságidőszakot követően ült össze, majd 1988-ban elfogadták első dokumentumát („Basel Capital Accord” [Basel I]), és az Európai Tanács által alkotott jogszabály révén, több mint 100 országban vált hatályossá a rendelkezés. A dokumentum felülvizsgálatának kérelme után, 1999. júniusában született meg ez ügyben az első egyeztetési dokumentum, majd további két

ilyen tárgyalás után, 2003. áprilisában nyilvánosságra hozták az utolsó egyeztetési iratokat, a nemzetközi tevékenységet végző bankok alapvető tőkeigényeivel kapcsolatban.22 22 Dr. Michael Munsch: Effects of Basel II on SME financing, Centre for the Study of International Institutions, University of Innsbruck, Creditreform Rating AG, 06 June 2002. 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A későbbi jogszabály tervezete részben helyreállítja a tévesen kalkulált társasági banki hitelek árait azáltal, hogy a bankok számára lehetővé teszi, hogy a

vállalatokkal szemben a hitelbírálat eszközévé tegyék a vállalkozás rendelkezésre álló törzstőkéjének vizsgálatát, figyelembe véve az adott portfolió diverzifikációjának hatásait. Ennek érdekében két fő megközelítési módot alkalmazhatnak: • az úgynevezett Szabványos Módszer (Standardised Approach [SA]) lényege, hogy a bank egy külső hitelbíráló ügynökség segítségével állapíthatja meg a hitel nagyságához szükséges minősítést – ez a módszer a kis- és középvállalkozások számára kevésbé előnyös, mivel a külső közvetítő plusz költségeket jelent számukra, és minden bizonnyal a kisebb, kisvállalkozásokkal foglalkozó bankok fogják elsősorban alkalmazni; • a másik módszer a Belső Bírálaton alapuló Módszer (Internal Ratings Based Approach [IRBA]), amelynél a bankok maguk dolgozzák ki a hitelbírálat alapvető kritériumainak rendszerét – a közepes méretű és nagyobb bankok minden bizonnyal

gyakran alkalmazzák majd ezt a megközelítést, jobbára hasonló méretkategóriájú ügyfeleik relációjában. 4. 7 Kis- és középvállalkozások finanszírozása a kockázatitőke eszközével az Európai Unióban23 4. 7 1 A kockázatitőke szerepe a kis- és középvállalkozások finanszírozásának különböző szakaszaiban Ha egy vállalkozás megindításakor, a leendő vállalkozó ötletének kipróbálásához szeretne addicionális tőkét szerezni, közeli rokonai, ismerősei, üzlettársai után, speciális finanszírozó intézményekhez fordulhat. Ebben a szakaszban veszi igénybe az úgynevezett kezdeti tőkefinanszírozási (seed capital) konstrukciókat, amelyek általában néhány százezer eurónyi költségeit fedezik, például a piackutatásra, kereslet feltérképezésére, az üzleti terv elkészítésére vonatkozóan. A kezdeti tőkefinanszírozási konstrukciók keretében, esetleg a A fejezetrészben szereplő adatok forrása, egyéb

hivatkozás hiányában: Constantin Christofidis ąnd Olivier Debande (PJ/Industry and Services): Financing innovative firms through venture capital, EIB Sectoral Papers, February 2001. 23 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. finanszírozó partnerrel egyeztetve, alakítja ki a vállalat menedzsmentjét is az ötletgazda, aki természetesen nem feltétlenül szakember (esetleg mérnök, tudós stb.) További külső finanszírozást igényel a működésre kész vállalkozás tényleges kereskedelmi bevezetése a piacra, a kereskedelmi rés („commercial bridge”)

áthidalása; vagyis amikor a legelső ügyletek költségeinek fedezetéhez még nem állhat rendelkezésre az előzőleg realizált nyereség. Az indulást megkönnyítő (start-up) vagy korai szakaszban (early-stage) szükséges finanszírozást szintén kockázatitőke intézmények közvetítésével oldhatja meg a vállalkozó, néhány millió eurós konstrukciók keretében. Az ilyen tőkefinanszírozások során, a kockázatitőke-társaság általában az üzleti terv megfontoltságát, logikáját, a menedzsment határozottságát és erejét veszi figyelembe, vagyis mindazt, amivel az adott vállalkozás már a kezdeti finanszírozási konstrukciók révén rendelkezik – így egészíti ki egymást szervesen a kezdeti és a korai szakaszban történő finanszírozás. A finanszírozó társaság általában bizonyos arányú tőkerész kisajátításával vagy a cég vezetésében megszerzett meghatározó pozícióval biztosítja érdekeinek védelmét a tranzakciókkal

kapcsolatban. Hasonlóan az induláshoz kapcsolódó tőkefinanszírozáshoz, a további üzleti tervezési szakaszokban is felmerülhetnek olyan pluszköltségek (pl. új munkaerő betanítása, új termék- vagy gyártástechnológia kidolgozása stb.), amelyeket a vállalkozás nem képes az addigra kitermelt nyereségből sem fedezni, így a kockázatitőke-társaság segítségét kéri (második, harmadik szakaszú finanszírozás – second-/third-stage-finance). Ekkorra már a finanszírozó intézettel szorosabb kapcsolatban álló vállalkozás hitelbírálatát segíti a korábbi tranzakciók nyomán kialakult finanszírozási gyakorlat, de még így is gyakori, hogy a finanszírozó társaság limitálja a folyósítható tőke nagyságát egyes cégekkel kapcsolatban. Az ilyen finanszírozás mértéke általában az adott vállalkozás profilja szerinti szektor költségigényeitől függ, de többnyire jóval 10 millió euró feletti tőkeátutalásokról beszélhetünk.

Végül, a kockázatitőke-finanszírozás szempontjából tulajdonképpen már határterületnek számító szakaszban, a tőzsdei bevezetés idején szintén az esetleges profiton felüli tőkeigény jelentkezhet a vállalkozás számára; az értékpapír-piaci bevezetés ugyanis gyakran az adott cég profitabilitásának kialakulása előtt zajlik le. Az ilyen esetekben alkalmazott áthidaló finanszírozás (bridge finance) többnyire a részvényesi struktúra átalakítása, a korábbi vezetők és főrészvényesek esetleges tőkekivétele vagy éppen az új menedzsment tulajdonosi részarányainak növelése miatt lehet szükséges. A finanszírozás jellegét tekintve, az ilyen konstrukciók már sokkal inkább a magánfinanszírozású törzstőke (private equity) által 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kivásárolt tulajdonrészek fedezetét célozzák, és kevésbé képezik szerves részét a kockázatitőke-finanszírozásnak. 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. 7 2 Az európai törzstőke- és kockázatitőke-piacok fejlődése Az 1990-es évtized folyamán, a kockázatitőke szerepe az európai vállalati

finanszírozásban jelentősen növekedett – a létrehozott kockázatitőke-alapok és a befektetések tekintetében szemléletesebb képet ad az 1. sz Melléklet Az 1989-1999-es periódust vizsgálva, megállapítható, hogy a 90-es évek közepének visszaesése ellenére, 1999-re az évente új alapok létrehozásába átlagosan befektetett összeg 20 milliárd euró közeli. A kifizetések vagy befektetések volumene is követi ezt az irányt, 1997-től kezdve folyamatosan nő, és 1999-re megközelíti az alapokba befektetett tőke mennyiségét. Az amerikai és más nemzetközi példákból kiindulva, ilyen mértékű fejlődés után várható lenne a befektetések visszaesése, mivel a kockázatitőke-befektetők likviditása általánosságban alacsonyabb szintre esik vissza. A jelenlegi európai uniós politikai, pénzügyi és gazdasági környezet, valamint a kockázatitőke-piacok ciklikus tulajdonságának ismeretében azonban, mégis pozitív jövőkép vázolható fel

az európai kockázatitőke piac számára. Számos tagállam és más európai államok, illetve az Európai Unió intézményei is több programot hirdettek meg a kockázatitőke-finanszírozás támogatására24. Összegzés A kis- és középvállalkozások külső forrásból történő finanszírozásának kérdésére mind mennyiségi, mind minőségi szempontból egyértelmű választ kell adni, kínálati oldalról. A hitel révén folyósítható tőkemennyiség, illetve annak formája (kockázatitőke, vissza nem térítendő támogatás stb.) egyaránt meghatározóak e tekintetben, csakúgy, mint a vállalatok hitelezői kapcsolatai. Ezeknek a legfontosabb szempontoknak a figyelembevételével, leegyszerűsítve két lehetséges irányban párhuzamosan kell, hogy továbbfejlődjenek a kis- és középvállalkozások külső finanszírozási körülményei: • a magántulajdonú pénzintézetek, finanszírozó intézmények, bankok szerepkörében elsődlegesen

meghatározó a vállalatokkal fenntartott közvetlen ügyfélkapcsolat, amelynek megfelelő menedzselése (pl. a portfolió rendszerű hitelkockázat-kezelés) nagymértékben hozzájárulhat a hitelezés kondícióinak javulásához, ezáltal pedig a hatékony kis- és középvállalkozás-finanszírozáshoz; 24 Az Európai Unió intézményi struktúrájának keretei között irányított programokról bővebben lásd a II. fejezet, 2. szakaszát 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • a közösségi intézményi háttér és a tagállami kormányzat

segítségnyújtó szerepe, a finanszírozók számára stabil konstrukciókat ígérő szerepvállalásában (pl. garanciakonstrukciók), illetve a szabályozó környezet megfelelő alakításában nyilvánulhat meg. Világos, hogy ezek az irányok párhuzamosak, a külső finanszírozás kínálati oldali szereplői egymásra hatva kell, hogy továbbfejlődjenek. Az intézményi háttér környezetalakító tevékenysége, a lehető legkedvezőbb módon, vissza kell, hogy hasson a banki-vállalati kapcsolatok alakulására (lásd pl. a Baseli Bankfelügyeleti Bizottság munkáját) Mindamellett, a finanszírozás formáit illetően, a fejlesztési beruházások (pl. info-kommunikációs eszközök beszerzése) jellegét figyelembe véve, meghatározó szerep kell, hogy jusson a kockázatitőkefinanszírozásnak. 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kis- és középvállalkozások külső forrásból történő finanszírozásának lehetőségei, az Európai Unió intézményi struktúrájának keretében – a pénzügyi eszközök és a Strukturális Alapok támogatásai Az Európai Bizottság Vállalkozásokért Felelős Főigazgatósága, 2003. májusában, egy útmutató formájában foglalta össze az Európai Unió intézményi struktúrájának keretei között megvalósuló, kis- és középvállalkozások támogatását szolgáló különböző eszközöket.25 Jelezve, hogy az útmutató nem feltétlenül tartalmaz minden olyan támogatáspolitikai eszközt, amely közvetett vagy közvetlen formában támogatja a kis-

és középvállalkozások fejlesztését, az útmutató az eszközök szerint csoportosítva, a programok rövid leírását és a kapcsolódó tájékozódási lehetőségeket, elérhetőségeket is bemutatja. Az eszközök tekintetében, négy kategóriába sorolja a segítségnyújtási programokat: 1. Kis- és középvállalkozások számára meghirdetett közvetlen támogatási lehetőségek – ezek a támogatások általában, az Európai Bizottság különböző főigazgatóságainak irányítása alatt zajló tematikus programok keretei között valósulnak meg, és mint ilyenek, többnyire meghatározott célkitűzések (környezetvédelem, kutatás-fejlesztés, oktatás stb.) megvalósulását támogató projektekhez nyújtanak segítséget, általában a költségek 50%-áig; 2. A Strukturális Alapokból származó támogatások – a közösségi regionális politika eszközeinek tagállami szinten irányított, fejlesztési projekteket kedvezményező rendszere

különösen meghatározó a kis- és középvállalkozás-fejlesztés szempontjából, elsősorban a közvetlen vissza nem térítendő támogatások révén; 3. Pénzügyi eszközök – a közösségi intézményi struktúra fejlesztésekkel foglalkozó pénzintézeteinek szintjén összevont forrásokból, általában közvetítő intézmények segítségével továbbítják a kedvező kondíciójú közvetett beruházási eszközöket a kisés középvállalkozások számára; 4. Egyéb támogatási formák – általában nem pénzügyi jellegű, többnyire a nemzetközi piacra lépést elősegítő tevékenységek. 25 European Commission Enterprise Directorate General: European Union Support for SMEs – An overview of the main funding opportunities available to European SMEs, May 2003. 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ebben a fejezetben, a külső finanszírozási környezet tekintetében különös jelentőséggel bíró pénzügyi eszközök és a Strukturális Alapokból származó támogatások rendszerét, annak hatásait vizsgálom. 1. Pénzügyi eszközök 1. 1 Intézmények, a források összevonása és reallokálása makroszinten A kis- és középvállalkozói szektor támogatása, külső forrásokból történő finanszírozásuk elősegítésére, alapvetően négy intézmény révén bonyolódik: az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Beruházási Alap (EIF), az Európai Bizottság (EB) és az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) tevékenységén keresztül. Jellegüket tekintve, az EIB, az EIF

és az EBRD munkájával megvalósuló finanszírozási támogatások eltérnek az Európai Bizottság támogatásainak rendszerétől, elsősorban volumenét és a támogatás jellegét (az EB általában tematikus programok céljaira allokálja támogatásait) illetően. Ez mindjárt a támogató intézmények forrásoldalának vizsgálata során szembetűnik. Az EB természetesen a tagállami hozzájárulások költségvetési forrásait helyezi ki újra, meghatározott célokat szolgáló beruházások támogatásakor; az EIB és az EIF pedig közelítve a piaci alapon történő – bár attól lényegesen kedvezményesebb – hitelezéshez, saját forrásaikra, illetve az EB segítségére támaszkodva, igyekeznek a pénz- és tőkepiacok által érintetlenül hagyott területeket is lefedni. Ez a szakasz, a kis- és középvállalkozások külső források igénybevételével történő finanszírozásának rendszerében konkrét pénzügyi eszközök rendelkezésre

bocsátását támogató EIB, EIF és EBRD finanszírozási politikájával foglalkozik, az Európai Bizottság által kínált hozzájárulásos támogatási formák témakörét elsősorban csak az előbbi intézmények tevékenységi körén keresztül érinti. Külön fejezet (2 szakasz) tartalmazza az EB közvetítésével megvalósuló, de tagállami szinten irányított Strukturális Alapok támogatási rendszerének külső finanszírozásra irányuló segítségnyújtásának vizsgálatát. 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. 1 1 Az EIB Csoport (EIB Group) Az

Európai Beruházási Bank (EIB) Az Európai Beruházási Bank az Integráció kiegyensúlyozott fejlődését a beruházások hosszú távú finanszírozásával segítő önálló költségvetésű intézmény, a közösségi intézményrendszer struktúráján belül. 1958-ban, a Római Szerződéssel hívták életre a tagállamok, akik ma is – immáron 15-en – a bank részvényesei26. Az Európai Unió intézményeként, elismeri a különböző közösségi politikák által kitűzött célokat, és a nagyobb gazdasági kohézió és integráció elérésének szolgálatával, hozzájárul azok megvalósításához. Ugyanakkor, mint nemzetközi pénzügyi intézmény, szoros együttműködést alakított ki az Európai Unió területén és az azon kívül működő bankokkal, mind a tőkeszerzés, mind a beruházási támogatások elosztása területén27. A bank az egyik legnagyobb nemzetközi hitelfelvevő; a hitelminősítő ügynökségek pedig folyamatosan a

legmagasabb hitelminősítésű kategóriába (AAA) sorolják be. Ilyen elismertségnek örvendve, kedvező feltételek mellett juthat nagy mennyiségű többletforráshoz a nemzetközi piacokon, amit aztán szintén kedvező feltételekkel, többféle formában tud továbbítani a különféle beruházások finanszírozói – így többek között a kis- és középvállalkozások – felé. A 2000. márciusi, lisszaboni Európai Tanács-ülés határozatainak következményeként, az EIB igazgatósága döntött az EIB Csoport (’EIB Group’) felállításáról. A 2000 júniusában meghozott döntés értelmében, az EIB többségi tulajdont (60,5 %) szerezve az Európai Beruházási Alapban (EIF), a bank kockázatitőke-befektetéssel foglalkozó intézményévé tette azt28. Az „Innováció 2000 kezdeményezés” (’Innovation 2000 Initiative’ – i2i) keretében az EIB újabb 1 milliárd eurót különített el erre a célra, valamint 250 millió eurót az EIF-en belül

kezelendő Európai Technológiai Pénzügyi Létesítmény (European Technological Facility – ETF) koordinálására. Így a gyakorlatban, az EIB továbbra is támogatja a kis- és 26 Együttesen, gazdasági súlyuknak megfelelően járulnak hozzá a bank alaptőkéjéhez; valamint mindnyájan jogosultak a bank támogatásainak igénybevételére, minden földrajzi vagy szektorális korlátozás nélkül. (http://www.eiborg/, 2003 10 15) 27 Csupán a közép-európai tagjelölt országok projektjeinek finanszírozása relációjában, mintegy 46 pénzintézettel áll jelenleg kapcsolatban az EIB (Financial intermediaries of the European Investment Bank in the future member states of Central and Eastern Europe – 01/09/2003, forrás: http://www.eiborg/, 2003 10 15) 28 Az EIB a kockázatitőke-befektetések kezdeményezését eredetileg az Amszterdami Speciális Akcióprogramon (ASAP) keresztül hajtotta végre, éves bevételéből 1 milliárd eurót elkülönítve erre a célra.

A pénzügyi intézmények közötti átstrukturálást követően, 2000. közepéig közel 843 millió euró értékben kötöttek meg 62 kockázatitőke-műveletről szóló megállapodást (Európa 2010, 31. p) 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. középvállalatokat, pénzügyi közvetítőknek nyújtott globál-kölcsönök révén; illetve az EIF válik a kis- és középvállalkozások számára meghatározó jelentőségű kockázatitőke-üzletág egyik vezető szereplőjévé Európában. Az Európai Beruházási Alap (EIF) Az Európai Beruházási Alapot

1994-ben alapították vegyes vállalatként, három tulajdonosi csoport, az Európai Beruházási Bank, az Európai Bizottság és európai pénzügyi intézmények részvételével29. A kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika területén megvalósuló tevékenységének lényege: azoknak a pénzügyi réseknek az áthidalása, amelyeket a pénzpiacok üresen hagynak, a szféra külső finanszírozási lehetőségeinek tekintetében. Az EIF, a támogatási intézmények közötti központi szerepéből adódóan, mindhárom részvényesi csoportja felé jelentős partneri kapcsolatokat ápol. Két meghatározó tulajdonosa, az EIB és az EB felé elsősorban az Európai Unió intézményi struktúrájának megfelelő formában, különböző programok lebonyolítói révén tartja a kapcsolatot. Az EIB-vel történt összefonódás óta, az „Innováció 2000 Kezdeményezés” kockázatitőke-támogatásait kezeli; míg az EB-vel a „Többéves

vállalkozásfejlesztési program” (’Multi-annual Programme for Enterprise [MAP]) keretében meghirdetett legfőbb közösségi célkitűzések jegyében végzi tevékenységét30, általában több főigazgatósággal is együttműködve31. A közelmúltban, több rendszeres tájékoztatási fórumot is tartottak a harmadik tulajdonosi csoport, az európai bankok és finanszírozási intézményekkel történő kapcsolattartás jegyében32; és a 2003-2005re szóló társasági operatív tervben (EIF Corporate Operational Plan [COP]) foglaltak szerint, különösen a legaktívabb együttműködő partnerekkel tervezi a kapcsolatok szorosabbra fűzését az EIF. 29 A tulajdonosi részarányok jelenleg a következők: EIB – 61%; EB – 30%; európai bankok és pénzügyi intézmények – 9% (http://www.eiforg/, 2003 10 15) 30 A MAP keretében, az Európai Technológiai Pénzügyi Létesítmény (European Technological Facility [ETF]) Start-up (ETF Start-up) és Seed Capital

Action programjain keresztül kockázatitőke-ügyleteket támogat; valamint a KKV-k Garanciális Eszköze (SME Guarantee Facility) révén segíti a bankok és finanszírozási intézmények KKV-portfolióinak garanciális finanszírozását (European Investment Fund: EIF Corporate Operational Plan, 2003-2005, January 2003). 31 A garancia- és tőkebefektetési tevékenység hatékonyságának fokozására indított pénzügyi tanácsadói szolgáltatásait például a Régiókért felelős Főigazgatósággal együttműködésben végzi, de a jövőben potenciális partnere lehet a lebonyolításban a Kutatásokért felelős Főigazgatóság is (EIF, 2003). 32 A legutóbb, 2002. decemberében, a DEXIA-Crediop rendezésében zajlott ilyen tájékoztatás, Rómában (EIF, 2003, 4. p) 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok

a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1997-óta foglalkozik közvetve kockázatitőke-finanszírozással, az Európai Bizottság által meghirdetett „Növekedési és foglalkoztatási paktum” megvalósításának részeseként. Az EIBvel történő összefonódás után, még jobban meghatározóvá vált a kockázatitőke-nyújtás ösztönzése terén kifejtett tevékenysége; mindamellett a kis- és középvállalkozásokat támogató pénzintézetek számára történő garancianyújtással is foglalkozik. Mindkét esetben igénybe veszi mind a saját forrásait, mind az EIB vagy az EB tulajdonosi szerepe révén rendelkezésre álló pénzeszközöket; ezáltal tölt be központi szerepet a kis- és középvállalkozások finanszírozása területén33. A 2000-ben

meghirdetett reformok révén, az EIF mára, összhangban az Unió intézményi struktúráján belül tapasztalható hozzáállással, teljes mértékben elkötelezett a bővítési folyamat mellett. A bővítést természetesen, üzleti érdekeit felismerve, de egyszersmind a folyamat hatékonyságát is szem előtt tartva támogatja. 2001 decemberében, az EIF igazgatótanácsa elfogadta a hitelkockázati- és kockázatitőke-üzletág befektetési politikájára vonatkozó irányvonalakat, amelyek egyenlő feltételeket biztosítanak az Európai Unió területén kívül eső országok (tagjelölt és csatlakozó országok, valamint az Európai Gazdasági Térség országai) és az Unió tagállamainak finanszírozási intézményei számára, az EIF saját forrásaiból odaítélendő támogatásait illetően. Az EIB és az EB tulajdonosi mandátuma által rendelkezésre álló források egy részét szintén igénybe veheti az Unión kívüli tevékenységei során. Ennek

megfelelően, az EIF saját forrásaiból finanszírozott garancia-támogatásokat, felismerve a tagjelölt országokban kialakult jelentős mértékű keresletet34, kiterjesztették a közeljövőben csatlakozó országokra is. Az EIF saját forrásaiból finanszírozott kockázatitőketámogatások, a 2000 júniusi reform óta, szintén megvalósulhatnak a tagjelölt országokban is; valamint az EIB részvényei révén rendelkezésre álló Kockázatitőke Mandátum (Risk Capital Mandate [RCM[) menedzselése is kiterjed a tagjelöltekre és az EGT országaira (Izland, 33 A Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsának (ECOFIN) 2000. november 7-i ülésén, a kis- és középvállalkozói szféra speciális finanszírozási szerveként jelölték meg az Európai Beruházási Alapot (http://www.eiforg/, 2003 10 15) Az ECOFIN 2002 november 5-i ülése az Európai Kockázatitőke Piac megteremtésének nehézségei ellenére, kiemelte az EIF szerepét a folyamatban (EIF, 2003.)

Mindemellett, a Bizottság 2001-2005-re szóló többéves vállalkozásfejlesztési programjavaslata (különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra) kiemelten kezeli az Európai Beruházási Alapot, mint a közösségi kis- és középvállalkozási politika finanszírozási célkitűzéseinek megvalósítóját (Európa 2010, 31. p) 34 Jól érzékelteti a közvetítő intézmények fontosságát, azoknak a szakértelmen túl hozzáadott „kapcsolati” értékét, hogy a tagjelöltek felé irányuló nyitás előzménye a tagállamokon belül az EIF-fel partneri kapcsolatokat ápoló finanszírozási intézményeknek a keresleti viszonyok megváltozására vonatkozó felismerése volt (European Investment Fund: Strategic position of the EIF with regard to the Candidate Countries, EIF, September 2002, 2. p) 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 35 Liechtenstein és Norvégia) is . Az EB mandátuma révén rendelkezésre álló források keretét, a Többéves vállalkozásfejlesztési program (Multiannual Programme for Enterprises and Enterpreneurship [MAP]) határozza meg; ebből két kockázatitőke programot (ETF Start-up Facility, Seed Capital Action) és egy garanciatámogatási programot (’SME Guarantee Facility’) látnak el. A MAP révén 31 ország finanszírozási intézményei részesülnek támogatásban, ami meglehetősen szűk kereteket eredményez, még egy 317 millió eurós költségvetés számára is. A jelenlegi keretek által meghatározott összegek (pl. hozzávetőlegesen 1,5 milliárd

eurónyi garanciatámogatás) valószínűleg nem képesek lefedni a 13 tagjelölt és csatlakozó országban meghatározott keresletet is. Ennek megoldására, az EIF kezdeményezte a MAP költségvetésének kiigazítását, 2005-re. A Bizottsággal jelenleg is folyó tárgyalások eredményeképpen, valószínűleg elsősorban a KKV-k Garanciális Eszközének jelentősége nőhet, az új büdzsé keretszámai között, ami által a Bizottság és az EIF elsősorban a 2001. december 5-i Ipari Tanács új garanciális eszközök kidolgozására vonatkozó kérésének tesz eleget. A jelenlegi helyzet következtében, így a Bizottság EIF-fel, illetve a tagjelöltekkel és csatlakozókkal folytatott tárgyalásainak függvénye, hogy a két kockázatitőke program és a garanciatámogatási program hogyan és milyen mértékben terjeszthető ki a tagjelölt és csatlakozó országokra. A tárgyalásokkal egyidejűleg, az EIF viszont már felvette a kapcsolatot egyes Unión kívüli

potenciális partnerintézményekkel, akik a 2004. május 1-jei és a későbbi csatlakozások révén, az EIF részvényesi struktúráját is jelentősen befolyásolhatják. 1. 1 2 Az Európai Bizottság A Bizottság az Unió költségvetésének igénybevételével támogatja a kis- és középvállalkozásokat. Ennek legnagyobb részét a regionális kockázatitőke-támogatások (az EIF gondozásában – ETF Start-up Facility és Seed Capital Action) és a kutatási és technológiai fejlesztési keretprogram kiadásai teszik ki. Ezek mellett, a közösségi szintű programok közül elsődleges a Növekedési és Foglalkoztatási Kezdeményezés támogatása. Ezt kétharmad részt az EIF igazgatja az Európai Technológiai Pénzügyi Létesítmény Start-Up programján és a Kis- és Középvállalkozások Garanciális Eszközén (SME Guarantee Facility) keresztül, egyharmad része pedig közvetlen támogatásként jut el az EU-vegyesvállalatokhoz a Bizottságtól.

35 Az EIF, az EBRD-vel együttműködve, részletes piackutatást végzett, a tagjelölt országok kockázatitőke- 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. 1 3 Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot 1991-ben, a kelet-európai szocialista államirányítási rendszerek felbomlásának időszakában alapították, segítendő az egykori szocialista gazdaságú országok kialakuló piacgazdaságának kiépítését, a magánszféra kialakulását. Ma, az EBRD forrásaiból megvalósuló befektetések

mintegy 27 országban segítik a demokratikus fejlődést és a piacgazdaság létrejöttét, Közép-Európától KözépÁzsiáig. Az említett régió legnagyobb önálló befektetőjeként, az EBRD saját finanszírozási tevékenysége példaként szolgál a globális működőtőke befektetői számára is, akik rendszeresen követik az EBRD-beruházások földrajzi mozgását, a térségben. Az EBRD alaptőkéje felett 60 ország és két nem-kormányzati szervezet rendelkezik tulajdonosként, de az állami szféra túlsúlya a tulajdonosi struktúrában nem jelentkezik a forrás-kihelyezési döntések meghozatalában – az EBRD főleg a magánszféra szereplőit támogatja, többnyire kereskedelmi partnereken keresztül. Létrehozása óta, az EBRD több mint 3,9 milliárd eurót költött mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásának támogatására; a 2002-ben e szektornak szóló támogatások összege 508 millió euróra rúgott. A, nyers

megközelítésben36, 20 főt vagy annál kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozások, a 100 főnek vagy annál kevesebbnek munkát adó kisvállalkozások és a 250 fő vagy annál kevesebb alkalmazottal rendelkező közepes vállalkozások finanszírozásának támogatása alapvető fontossággal bír, az EBRD küldetésének szempontjából is; hiszen a magánszféra dinamikus és rugalmas szereplőiként, a mikro-, kisés középvállalkozások nagymértékben hozzájárulnak a piacgazdaság fejlődéséhez. Hasonlóan az EIB és az EIF támogatási politikájához, az EBRD is kereskedelmi közvetítők révén oszt szét a továbbiakban vállalkozások által külső finanszírozásra igénybe vehető pénzeszközöket; jellemző különbség viszont az előbbiekhez képest, a konkrét értelemben vett mikroszféra, a legkisebb méretű vállalkozások támogatásának markánsabb megjelenése. A hagyományosan kis összegű hitelekként „továbbított” támogatásokon

kívül, az EBRD tevékenysége úgynevezett „szakmai együttműködési” (’technical cooperation’ donor funds) kezdeményezések finanszírozására is kiterjed, amelynek lényege a közvetítő szerepet betöltő bankszféra munkaerejének képzése, különleges mikrohitelezési tevékenységek tekintetében. keresletének feltérképezése céljából (EIF, 2002, 2. p) 36 Az EIB és EIF által használt kategóriákhoz hasonlóan tehát, az EBRD kategorizálása is eltér az Európai Bizottság által használt KKV-definíció szerinti csoportosítástól. 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mikro- és kisvállalkozások finanszírozása tekintetében, az EBRD mind a régióban működő kereskedelmi bankok hitel-programjaihoz hozzájárul, mind pedig pozitív példát mutatva, zöldmezős beruházásokként alapít speciális mikro-finanszírozási konstrukciókat kínáló pénzintézeteket. Ilyen programokkal 14 (főleg a piacgazdaságba való átmenet kezdeti szakaszában levő) országban van jelen; továbbiakat tervez megindítani Azerbajdzsánban és Macedóniában, valamint Horvátországban tervezi a programok kibővítését, 2003. folyamán 1994. óta a finanszírozásban partner intézmények 225,6 millió euróval járultak hozzá az EBRD mikro-finanszírozási programjaihoz; ebből 133 millióval a szakmai együttműködési kezdeményezések finanszírozásához és 92,5 millióval hivatalos társfinanszírozás keretében. A legnagyobb támogatást nyújtó tulajdonos az Egyesült Államok (65,6 millió EUR) volt, az

Európai Unió 50 millió euróval támogatta a Bank tevékenységeit. Bevezetésük óta, a mikroés kisvállalkozások hitelezését támogató programok nyomán több mint negyedmillió, összesen 2,2 milliárd euró feletti összegről szóló egyedi hitelszerződés született. 1. 2 A finanszírozás formái 1. 2 1 Az EIB által nyújtott globál kölcsönök Az EIB mintegy 150 közvetítő pénzügyi intézményen keresztül oszt szét globál kölcsönöket kis- és középvállalkozások között. A bank a közvetítők kockázatait vállalja át, a kölcsönök kihelyezéséért azok felelősek. Saját kölcsön-kihelyezési politikájuk és az EIB-vel közösen kialakított gazdasági, technikai, pénzügyi és környezetvédelmi kritériumok37 figyelembe vételével döntenek. Az EIB globál kölcsönei révén a közvetítők által kis- és középvállalkozásokhoz kihelyezett tőke mérete általában 20 000 és 12,5 millió euró között mozog, ami többnyire a

támogatott projektek közel 50 százalékát fedezi. Az ipari és szolgáltatói szektor kis- és közepes tőkeigényű beruházásainak támogatásáról először 1960-ban határozott a Bank. A kezdetben nagyobbrészt csak a kedvezményezett 37 Fontos megjegyezni, hogy az EIB kis- és középvállalkozói meghatározása tágabb értelmű az Európai Bizottság ajánlásában (Commission Recommendation 96/280/EC of 3 April 1996 concerning the definition of small and medium-sized companies [OJ L 107 30.41996]) szereplő definíciónál: nevezetesen az 500 főnél kevesebbet foglalkoztató és a 75 millió eurónál kisebb nettó mérleg-főösszeggel rendelkező cégeket sorolja a KKV-k kategóriájába. 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. területek kisméretű cégeit megcélzó konstrukciók, mára a vállalkozások változó finanszírozási igényeihez, illetve a közösségi és tagállami gazdaságpolitikai célokhoz igazodó rugalmas, mégis magas volumenű pénzügyi eszközzé fejlődött. Az 1968-as és ’79-es célok szerinti főbb területek a kedvezményezett területek kisvállalkozásai, valamint a kisméretű infrastrukturális beruházások voltak; 1987-re már általános célkitűzés volt az Integráció egész területén működő kis- és középvállalkozások támogatása. 1997-ben, az Amszterdami Speciális Akcióprogram keretében újabb kiemelt cél az egészségügyi és oktatási beruházások támogatása; majd a 2000-ben bekövetkezett intézmények közötti átstrukturálás következményeként az

„Innováció 2000 Kezdeményezés” az új prioritási terület. Az új „Innováció 2000 kezdeményezés” (Innovation 2000 Initiative, i2i) keretében, olyan kiemelt területek számára kíván segítséget nyújtani az EIB, mint az emberi erőforrások, a kutatás és fejlesztés, az információs technológia és távközlési kapcsolatok és a fejlesztési eredmények terjesztése. Ugyanilyen külön kiemelt terület a kis- és középvállalkozások, a vállalkozói szellem is. Az EIB által nyújtott globál kölcsönök jelentősen hozzájárulnak a kis- és középvállalkozói szektor támogatásához. Az 1995-1999-es periódus alatt, 17 milliárd euró értékű kölcsönt folyósított (vállalatalapítás, korszerűsítés vagy terjeszkedés céljaira) ily módon a bank, mintegy 75 000 kis- és középvállalkozást juttatva támogatáshoz. Területi megoszlásukat tekintve, a kölcsönök körülbelül egyharmada támogatta közvetve a kedvezményezett

területeken működő vállalkozásokat. Az ipari és mezőgazdasági tőkeberuházások a kihelyezésekből 11,3 milliárd eurót kötöttek le, míg a tercier szektor beruházásaira 5,7 milliárd eurót fordítottak. A globál kölcsönök kis- és középvállalkozások fejlődését segítő hatásának kulcselemét jelentik a közvetítő intézmények. Az EIB tőkeerejénél fogva kedvezményesen (AAA) szerzett többlettőkéjének beruházási célú kihelyezését nem tudná kellően hatékonyan a kis- és középvállalkozás-fejlesztés szolgálatába állítani, ha nem tartana fenn kiterjedt kapcsolatokat a szektor finanszírozásában meghatározó helyi tapasztalatokkal rendelkező közvetítő pénzügyi intézményekkel. Az így felálló rendszer hatékonyságát szem előtt tartva, az EIB támogatja a közvetítők közötti versenyt, a végső kedvezményezettek felé történő hitelezés hatékonyabbá tétele érdekében. Ennek eredményeképp, az elmúlt

időszak alatt az EIB partnereivé válhattak többek között kereskedelmi bankok, hitelintézetek, ingatlan- és jelzálogbankok. Mindezek mellett, a közvetítők csak az elsősorban a pénzügyi intézkedések kezelésének alaposságára 44 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kiterjedő szigorú elbírálás után válhatnak az EIB partnerévé. Erre mindenekelőtt azért van szükség, mert a pénzügyi eszközök „árazása”, a hiteligények elbírálása, a meghatározott pénzösszegek kezelése stb. a közvetítő intézmény irányításával zajlik Az EIB

csupán a közvetítőkkel megkötött egyes pénzügyi megállapodásokban meghatározott, a végső kedvezményezett által viselendő díjakat befolyásolhatja, figyelembe véve természetesen a közvetítő likviditásának alakulását. Ennek a kulcsfontosságú kapcsolatnak a menedzselésére, az EIB-nek megbízhatóan működő jelentési rendszereket kell kidolgoznia és működtetnie. A jelenleg, 1997-óta legszélesebb körben alkalmazott „portfolió módszer” (’Portfolio Approach’) lényege, hogy a finanszírozásban résztvevő közvetítő intézmény általános képet vázol fel, az adott időszakra vonatkozó EIB globális kölcsönökkel kapcsolatos „továbbhitelezési” politikájáról, valamint igazolja, hogy a pénzeszközöket támogatásra jogosult célokra helyezték ki. A párhuzamosan, vagy egyidejűleg alkalmazott másik jelentési rendszer a „listás rendszer” (’List Procedure’). Ebben az esetben, a közvetítőnek minden egyes végső

kedvezményezettel kapcsolatban részletes jelentést kell készítenie, az EIB kifizetéseit és a konkrét kihelyezés jóváhagyását követően38. 1. 2 2 Az EIF által kezelt kockázatitőke-finanszírozás Az Európai Unió támogatási struktúráján belül, az EIF szerepe elsősorban a különböző kockázatitőke-finanszírozással foglalkozó társaságokban való befektetésből áll. Ezek a társaságok többnyire a technológiai kutatásokban élenjáró, innovatív és/vagy a nagy növekedési potenciállal rendelkező tagállami vagy a csatlakozó és tagjelölt országokban tevékenykedő vállalkozásokat támogatják pénzeszközökkel. Az európai kockázatitőke-piac jelentős mértékben elmaradott az Egyesült Államokéhoz képest, különösen a projektek kezdeti szakaszának finanszírozását tekintve. A piac élénkítésének céljából, az EIF 2000 és 2003 között, mintegy 3-4 milliárd euró összértékű befektetéseket kíván támogatni, a

„finanszírozók finanszírozójaként”, ilyen jellegű pénzkihelyezésekkel foglalkozó intézményekben való részvétellel. Az ehhez rendelkezésre álló, 296 millió euróra rúgó forrásokat, saját tőkeerején (összesen: 400 millió euró, befizetett tőke39) túl, főrészvényeseitől, egyrészről az EIB-től, másrészről az Európai Bizottságtól. Az EIB az 38 A 2002. márciusában megjelent, a KKV globális hitelekhez kapcsolódó portfolió módszer vizsgálatáról szóló tanulmány kiemeli, hogy egyik módszer sem jelenthet önállóan teljes biztonságot, egyik fél számára sem. Ebből kifolyólag, mindét módszer együttes alkalmazását javasolja (Campbell Thomson, European Investment Bank, Operations Evaluation Department: Review of the Current Portfolio Approach for SME Global Loans, EIB, March 2002.) 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. úgynevezett Kockázatitőke Mandátumán (’Risk Capital Mandate’ [RCM]) keresztül vesz részt, az EIF befektetéseinek finanszírozásában; az Amszterdami Speciális Akcióprogram és az Innováció 2000 Kezdeményezés keretében. Az EIF saját forrásai és az EIB mandátuma révén rendelkezésre álló források közösen az EIB Csoport forrásaiként jelennek meg. Ettől elkülönülve, az Európai Bizottság a közösségi költségvetés terhére támogatja az EIF tevékenységét, a Többéves vállalkozásfejlesztési program támogatási keretéből40. Az EIF a következő elveket alkalmazza kockázatitőke-befektetései során41: •

kizárólag olyan speciálisan a kis- és középvállalkozások növekedését finanszírozó kockázatitőke-társaságokba fektet be, amelyek saját tőkerész biztosítására vagy más jellegű kockázatitőke folyósítására szakosodtak; • az Európai Unió és a csatlakozó országok területén működő európai vállalkozásokra koncentráló finanszírozókat támogatja; • támogat olyan professzionális szakértelemmel rendelkező befektetői szakembereket, akik hosszú távon sikeresen kezelik a kockázatitőke-ügyleteket; • katalizátor-szerepet kíván betölteni, kis tőkearányú hozzájárulásokkal, az együttműködők széles körének (különösen a magánszférából) bevonását ösztönözve; • függetlenül és kereskedelmi szempontok alapján fektet be, a részvényeseinek mindenkori profitérdekeit szem előtt tartva; • egyenlő feltételekkel vesz részt befektetésekben, kölcsönösen előnyös, egyenlő viszonyt kialakítva

a partnerekkel; • a legjobb piaci gyakorlat alapján együttműködő partnerintézményekkel kíván kapcsolatokat kialakítani. ETF Start-up Programme Az Európai Technológiai Pénzügyi Létesítmény (European Technological Facility [ETF]) költségvetéséből, az Európai Bizottság támogatásával az innovatív kis- és középvállalkozások 39 Forrás: European Investment Fund: MAP for the Candidate Countries (EIF, 2002. 03 15) Az ETF Start-up Programme és a Seed Capital Action eszközök, illetve a KKV-k Garanciális Eszköze együttesen mintegy 323 millió euróval részesülnek a MAP 2001-2005-re szóló költségvetéséből (Notice of implementation of the ETF start-up facility, the SME guarantee facility and the seed capital action under the multiannual programme for enterprise and entrepreneurship, and in particular for small and mediumsized enterprises [SMEs], [2001-2005],[2002/C 54/04] Official Journal of the European Communities, 1.32002) 41 Forrás:

http://www.eiforg/, 2003 10 15 40 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kezdeti működésének finanszírozásához nyújt segítséget az EIF, kockázatitőke-társaságokba és alapokba történő befektetéssel, illetve inkubátorokban való részvétellel. A program keretében támogatható intézmények 50%42-ban a magánszektor által finanszírozottak kell, hogy legyenek, de egy befektető részaránya sem haladhatja meg az 50%-ot. Az EIF hozzájárulása nem lehet több a teljes befektetés 25%-ánál, 10 millió eurós maximális értékhatárral. A támogatható

intézmények minimum 10 millió eurós tőkével kell, hogy rendelkezzenek, egyes kivételes eseteket leszámítva, amikor 5 millió euró is elegendő a támogatás elnyeréséhez. Seed Capital Action Az ETF Start-up Programme kiegészítőjeként, a Seed Capital Action eszköz révén, az EIF által már támogatott kockázatitőke-társaságok költségeihez járul hozzá az Alap, az Európai Bizottság segítségével. A program célja olyan a kis- és középvállalkozásokat kezdeti, induló szakaszban támogató kockázatitőke-társaságok, inkubátorok, többcélú, kockázatitőkével is foglalkozó befektetési alapok működési költségeihez való hozzájárulás, amelyek már korábban is az EIF közvetítőintézményeinek körébe tartoztak. Hosszú távon, ezzel a támogatással a magas szakmai értékű kockázatitőke-finanszírozással foglalkozó befektetési szakemberek számát szeretnék növelni, az európai kockázatitőke piac kis- és

középvállalkozások felé irányuló támogatási kapacitásainak hatékony koncentrálása érdekében. Az elszámolható kiadások után járó támogatás értéke, minden egyes hozzájárulási megállapodás esetében, maximum 100 ezer euró lehet. Az egy kedvezményezettre jutó támogatás értéke nem haladhatja meg a 300 ezer eurót (3 fő esetében), vagy a szerződéskötéskor kezdőtőke-ügyletekre allokált tőkemennyiség 5%-át43. Az Innováció 2000 Kezdeményezés, mint a kis- és középvállalkozások támogatásának eszköze Az EIF tehát, az Amszterdami Speciális Akcióprogram mellett, az Innováció 2000 Kezdeményezésen keresztül kezeli az EIB Csoporton belüli közös kockázatitőkefinanszírozási eszközöket, az EIB igazgatótanácsának 2000. júniusi döntése óta Az EIB 42 A regionális politika által kedvezményezett célterületeken (1. és 2 célkitűzés alá tartozó területek) és a tagjelölt országokban tevékenykedő

finanszírozók esetében, a közszféra hozzájárulása, adott esetben, a 70%-ot is elérheti (European Investment Fund: ETF Start-up Investment Policy Venture Capital Funds, Business Incubators, EIF, March 2002). 43 Forrás: European Investment Fund: Seed Capital Action Guidelines, EIF, March 2002. 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Csoport kockázatitőke-finanszírozási specialistája kockázatainak fedezetéül, az Igazgatótanács 2 milliárd euróra növelte az ilyen jellegű kiadásokra fordítható források összegét. A korábbi piaci működés

sikereként említhető, hogy a többletforrásokat részben az 1996-os, 1997-es és 1998-as pénzügyi évek (összesen 1 milliárd euró), valamint az 1999-es időszak mintegy félmilliárd eurós nettó nyereségeiből sikerült előteremteni. Az Innováció 2000 Kezdeményezés keretében megvalósuló beruházások során alkalmazott befektetési elvek jórészt megegyeznek az EIF korábbiakban bemutatott befektetési filozófiájának célkitűzéseivel; ebben az esetben azonban, ki kell emelni két további szempontot is: • az „új gazdaság” kihívásainak földrajzi aspektusait is felismerve, az EIF a támogatások odaítélése során nagyobb hangsúlyt helyez a regionális megközelítésre, elsősorban a hátrányosabb helyzetű területek befektetőit finanszírozza; • támogatja a pán-európai földrajzi kiterjedésű alapokat, különösképpen, ha azok további nemzeti szintű kezdeményezéseket indítanak el, elősegítve az Európai Unión belüli

technológia-transzfert. A Kezdeményezés elindításakor, további két fejlesztési támogatási irányt határoztak meg, hosszú távon, kockázatitőke-finanszírozás vagy hosszú lejáratú hitelezés formájában: egyrészt támogatni kívánták inkubátorok és tudományos kutatóközpontok létesítését, a vállalkozói potenciál kiaknázására; másrészt különböző mikrohitel-konstrukciók háttér-finanszírozását kívánták megvalósítani, elsősorban az EIF aktív közreműködésével. A 2002. június 30-ig tartó időszak alatt, a Kezdeményezés keretében 165 finanszírozó támogatásával, mintegy 2 milliárd euró összegű beruházás megvalósításához járult hozzá az EIF. Az Alap másik szakterületén, a finanszírozási garanciák tekintetében, 86 közvetítővel tartja kapcsolatait; az említett periódus alatt, 96 ügylettel közel 4 milliárd eurónyi beruházást támogat.44 1. 2 3 Finanszírozási garanciák, az EIF kezelésében Az

EIF garanciakonstrukciói alkotják az Alap másik legfontosabb kis- és középvállalkozásfinanszírozási eszközeinek csoportját. A konstrukciók lényege általában, hogy a közvetítők széles csoportjának (bankok, lízing-társaságok, garancia-intézmények, kölcsönös garanciaalapok, különleges beruházási célokat támogató eszközök stb.) bevonásával, azok 44 Forrás: European Investment Bank Group: Innovation 2000 initiative – two years after its launch, EIB, 2002. 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. finanszírozási költségeihez

járul hozzá, megteremtve számukra a garanciális kötelezettségvállalás lehetőségét. Fontos alapelv a garanciális finanszírozás eszközeinél a portfolió szerinti megközelítés alkalmazása; azaz, hogy az Alap egyszerre több közvetítő partnerkapcsolatot tart fenn, megfelelő súlyozással, és ezt forrásainak elosztásakor is szem előtt tartja. Az EIF tulajdonosi struktúrájából következően, a finanszírozási garanciák eszközeit is többféle viszonylatban vehetik igénybe a potenciális kedvezményezettek. Részesülhetnek az EIF saját „termékei” általi finanszírozásban, illetve a speciális, Európai Bizottság által támogatott programok, a Kis- és középvállalkozások Garanciális Eszközének vagy a Növekedési és Környezetvédelmi Keret támogatásaiban. Az EIF saját finanszírozási eszközei: Hitelbiztosítás, Hitel-kibővítés (értékpapírosítás) és Strukturált tranzakciók (strukturált befektetési eszközök)

Saját garanciális eszközeit az EIF az egyenlő kockázatvállalás és a kereskedelmi hitelezés alapelvei szerint szolgáltatja, tehát a kis- és közepes méretű beruházások szempontjából, alapvetően kevésbé kedvezőbb feltételekkel, mint az intézményi struktúra más résztvevői által is támogatott programok esetében (pl. KKV-k Garanciális Eszköze vagy az EIB Csoport kockázatitőke-támogatásai)45. A portfolió megközelítés a közvetítők kapcsolatainak viszonylatában is érvényesül az EIF támogatási politikájában. Az EIF által biztosított garanciális támogatás megoszlása a közvetítő portfoliójában, illetve a lefedett terület végső kedvezményezettjei (a hitelfelvevők) meghatározó szempontok a garanciakonstrukcióban való részvétel elnyerésekor. A támogatási konstrukcióban résztvevő hitelfelvevők meg kell, hogy feleljenek az EIF kis- és középvállalkozási definíciójának: az Európai Unióban alapított vállalat;

legfeljebb 500 foglalkoztatottal; nettó állóeszközértéke nem haladja meg a 75 millió eurót; valamint az alaptőke egyharmadánál kisebb arányban birtokolja nem a definíció alá tartozó tulajdonos46. A Hitelbiztosítás eszközével, az EIF hitel- és lízing-portfoliók garanciáit támogatja, az adott portfolión belüli egyes hitelek vagy lízingek kockázatainak legfeljebb 50%-os biztosításával. A teljes garancia értéke legfeljebb 200 millió euró. A portfolióban szereplő hitel- és lízing45 Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a garanciakonstrukciók egyik esetben sem közvetlenül a kis- és közepes méretű beruházások végső kedvezményezettjeinek, azaz a kis- és középvállalkozásoknak szólnak. Ők csak a régiójuk szerinti közvetítő intézménnyel állhatnak kapcsolatban, amennyiben az adott finanszírozási program keretében támogatásra jogosultak. 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. konstrukciók lehetnek újonnan meghirdetett eszközök vagy már korábbról sikeresen továbbvitt pénzügyi szolgáltatások; de a portfolió egésze kellően diverzifikált kell, hogy legyen, a hitelfelvevők, a szektorok, hitelméret-kategóriák, földrajzi elhelyezkedés stb. szerint. A Hitel-kibővítés eszközén keresztül, az EIF a tőzsdei bevezetés portfolióinak kockázatait fedi le, illetve más jellegű kis- és középvállalkozási finanszírozási eszközök bővebb hitelminőségét biztosítja. A strukturált tranzakciók által az EIF a finanszírozó intézmények befektetési volumenének

kibővítését célozza, garanciavállalások által, valamint elősegíti a befektetők nyereségének realizálását, a finanszírozás előnyeinek kiaknázása által. A Kis- és középvállalkozások Garanciális Eszköze (SME Guarantee Facility) A KKV-k Garanciális Eszközén keresztül, 1998 óta, eredetileg a Növekedési és Foglalkoztatási Kezdeményezés47 keretében kezelte a közösségi költségvetés forrásaiból származó pénzeszközöket az EIF. 2001 decemberében, az Alap újabb megállapodást írt alá az Európai Bizottsággal. Ennek értelmében, az EIF jelenleg a Többéves vállalkozásfejlesztési program keretében irányítja az ETF Start-up Programme mellett a KKV-k Garanciális Eszközét is. A KKV-k Garanciális Eszköze a kevesebb mint 100 foglalkoztatottal működő kis- és középvállalkozások számára biztosítja a közvetítő intézmények kölcsönnyújtási lehetőségét. 198 millió euró értékben kezeli az Európai Bizottság

támogatási programját, 21 közvetítőn keresztül, 12 tagállamban, 2000. júniusáig, mintegy 30 ezer kis- és középvállalkozást juttatva külső forrásból származó finanszírozási lehetőséghez. Az eredeti KKV-k Garanciális Eszközének programja mellett, 2000. vége óta három további ablakkal bővült a garanciakonstrukció. A KKV-k Garanciális Eszköze négy ablakon keresztül nyújt garanciákat a közvetítők számára: • Hitelgarancia: A hitelgarancia eszköze az eredeti KKV-k Garanciális Eszköze programnak a folytatása, a további ablakok, annak kibővítései révén jelentek meg. Az eredeti céloknak megfelelően, a kis- és középvállalkozások által képviselt magasabb 46 Ismét megfigyelhető, hogy, bár a definíció kritériumrendszere közel azonos szempontokat vizsgál, az értékhatárok eltérnek az Európai Bizottság ajánlásában (96/280/EK) szereplő értékektől. 47 A Növekedési és Foglalkoztatási Kezdeményezés (Growth and

Employment Initiative) az Európai Tanács által 1998. május 19-én elfogadott (Decision 98/374/EC) program, amit a kis- és középvállalkozások finanszírozási segítségének céljából alakítottak ki, az Európai Parlament kezdeményezésére és az 1997. novemberi, luxembourgi Különleges Foglalkoztatási Tanács kérésére (European Investment Bank: EIB Group support for SMEs – Financing the Backbone of Europe’s Business, EIB, January 2001). 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kockázatok miatti hátrányait igyekszik kompenzálni, a közvetítők már

létező garanciakonstrukcióinak bővítési lehetősége, minél több kis- és középvállalkozás számára a befektetések szélesebb körének támogatása és a kockázatosabb hitelekhez nyújtott garanciák által. 2003 március 3-i állapot szerint, a hitelgarancia ablak támogatásain keresztül, 6 közvetítő révén, 5 országban körülbelül 2782 kis- és középvállalkozás jut garanciális hitelekhez; mintegy 1,01 milliárd euró összértékű hitelmennyiséget igénybe véve, amihez az EIF által nyújtott garancia mértéke 293,64 millió euró. • Mikrohitel-garancia: A mikrohitelezésben jellemző még magasabb kockázati tényezők kivédését célozza, a 10 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalkozások hitelezései esetében. A kockázatosabb hitelek garanciáinak biztosítása és a befektetések körének és volumenének bővítése mellett, szeretné elérni, hogy a kereskedelmi bankok elkötelezettebbek legyenek a kisebb összegű

hitelezés tekintetében. 2003 március 31-én, 5 országban volt jelen 5 aktív közvetítő, a mikrohitel-garancia ablak programjainak irányítójaként, körülbelül 2518 kis- és középvállalkozást juttatva külső finanszírozási eszközökhöz, 121,29 millió euró összértékben – ebből a program révén vállalt garanciák összege 81,19 millió euró volt. • Törzstőke-garancia: A törzstőke-befektetésekkel foglalkozó finanszírozási alapok befektetéseihez kíván garanciális segítséget nyújtani; viszont nem nyújthat közvetlen garanciát kockázatitőke-alapok számára. 2003 március 31-én, csupán egy közreműködője volt, a garanciális kötelezettségvállalás mértéke pedig 35,13 millió euró volt. • Infokommunikációs-technológiai hitelek garanciái: A kis- és középvállalkozások modernizációját igyekszik elősegíteni, a legfeljebb 100 fővel dolgozó vállalkozásokat, köztük is elsősorban az 50 fő alattiakkal

működőket, kedvezményezve. Növekedési és Környezetvédelmi Keret (Growth and Environment Scheme)48 A Növekedési és Környezetvédelmi Keretet az Európai Parlament kezdeményezésére állították fel, 1996-ban. A program célja a kis- és középvállalkozások külső forrásból történő finanszírozásának megkönnyítése és a környezeti fenntarthatóságot szeme előtt tartó befektetések támogatása. A közvetítő finanszírozók számára a legnagyobb előnyt az jelenti, 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hogy a globál kölcsönök helyett

biztosított garanciák révén, szélesebb körű és nagyobb volumenű beruházási támogatást nyújthatnak a kis- és középvállalkozások számára. 1996-óta, 38 közvetítő kötött szerződést az EIF-fel, összesen 4000 hitel garanciavállalásáról, 842 millió euró összértékben. 1. 2 4 Az EU-EBRD KKV Finanszírozási Eszköz (EU-EBRD SME Finance Facility) 1999. áprilisában, az Európai Bizottság közreműködésével indította el a KKV Finanszírozási Eszköz (SME Finance Facility) programját az EBRD. A program célja, kezdettől fogva, a csatlakozó országok49 kis- és középvállalkozói szektorának támogatása volt. A program révén, mintegy 846 millió euróval50 segíti a kis- és középvállalkozások finanszírozását az említett országokban, helyi kereskedelmi bankok, lízing-társaságok és magántőke-társaságok számára történő hitelezéssel. A hitelezéssel és lízingeléssel foglalkozó társaságok, a program keretén belül,

főként a kis- és középvállalkozói szektor méretkategória szerinti alsóbb szegmensét célozzák meg. Ennek megfelelően a hitel mérete is korlátozott, átlagos nagysága 5 és 15 millió euró közötti; amit többnyire vagy a 100 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozásoknak közvetítenek tovább, körülbelül 30 és 100 ezer euró közötti nagyságban megjelenő eszközök formájában, vagy a 10 alkalmazottnál kevesebbel rendelkező mikrovállalkozásokat kedvezményezik, 30 ezer euró maximális összegű hitelekkel.51 Az Európai Unió hozzájárulása révén, a közvetítők számára nyújtott globál hitelezés mellett, a kis- és középvállalkozások közvetítői finanszírozása miatti kezdeti költségeket is elszámolhatják, valamint szakemberek részvételével szakmai segítségnyújtásban52 is részesülhetnek.53 48 European Investment Fund: Growth and Environment Scheme – „Promoting environmentally-friendly investments of

small SMEs, EIF, 11/99; valamint http://www.eiforg/, 2003 10 15 49 A kedvezményezett országok csoportja: Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. 50 Az Európai Unió hozzájárulása a program költségvetéséhez 130 millió euró, míg az EBRD saját forrásaiból a maradék 716 millió eurót biztosítja (http://www.ebrdcom/, 2003 10 23) 51 A közvetítő finanszírozó társaságokat a pénzügyi helyzetük erőssége, az iparági hálózati kapcsolataik, az ügyfeleik ismeretei és elsősorban a kis- és középvállalkozások hosszú távú finanszírozása melletti elkötelezettségük alapján választják ki (http://www.ebrdcom/, 2003 10 23) 52 A technikai segítségnyújtás (technical assistance) a következő szakterületekre terjedhet ki: (i) banki alkalmazottak képzése a kisméretű hitelezés, az irányítás és az adminisztráció területén, (ii) információs rendszerek

kiépítése, (iii) operatív menedzsment képességek erősítése, például a marketing és kis- és középvállalati ügyfélkapcsolatok menedzselése témájában (http://www.ebrdcom/, 2003 10 23) 53 Az EU/EBRD SME Finance Facility második szakaszának (Phase II) keretében, Magyarországon a Volksbank Rt. nyújt kedvezményes hiteleket kis- és középvállalkozások számára , beruházási céljaikra és középtávú forgóeszközigényeinek kielégítésére. Összesen 62,5 millió forintnyi finanszírozást lehet megvalósítani, az egyes 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. A törzstőke-hitelezéssel foglalkozó társaságok számára nyújtott finanszírozás mértéke többnyire 12 és 20 millió euró között mozog. A társaság finanszírozásában résztvevő egyes, a magántőkét független forrásokból biztosító befektetők részaránya legkevesebb 1 millió euró kell, hogy legyen. Az Európai Unió finanszírozási segítsége, ebben az esetben is, a piacok tökéletlensége okozta kis- és középvállalkozások finanszírozását megnehezítő hiányosságok kiküszöböléséért felelős. A törzstőke-hitelezés szinte minden formáját alkalmazzák a közvetítők, többnyire kisebbségi tulajdonosi pozíciót (10-49%) elnyerve a vállalkozásban. célokra egyenként 3-31,25 millió forint összegű átlagos hitelek igénybevételével (http://www.volksbankhu/, 2003. 10. 23.; illetve Frameworks and sub-projects, 31 August 2003, EBRD – http://www.ebrdcom/projects/psd/subprojpdf, 2003 10 23) 53

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Strukturális Alapok 2. 1 A Strukturális Alapok, mint a közösségi regionális politika finanszírozási eszközei Az Európai Unióban működő kis- és középvállalkozások számára jelentős mennyiségű külső finanszírozást lehetővé tevő forrásokat jelentenek a közösségi regionális politika finanszírozási eszközei. Azok közül is elsősorban a Strukturális Alapok54 bírnak a mikroszféra szempontjából meghatározó jelentőséggel. Az Alapok finanszírozása által megvalósuló támogatások célja a

régiók fejlettségbeli különbségeinek a csökkentése, illetve az Unión belüli szociális és gazdasági kohézió kialakulásának elősegítése55. Ennek érdekében, az Európai Bizottság közreműködésével, a közösségi költségvetés terhére elkülönített Alapokból különböző regionális fejlesztési, mezőgazdasági, foglalkoztatáspolitikai és szociális célok megvalósításának támogatása érhető el, horizontális és regionális tevékenységeken keresztül. A Strukturális Alapokból származó támogatások fogadására egy összetett intézményrendszer felállítása szükséges, ami többnyire különbözik a korábban megszokott nemzeti támogatáspolitikai eszközrendszer intézményrendszerétől. Mindenképpen kiemelendő ugyanakkor, hogy a Strukturális Alapok támogatásainak rendszere alapvetően nemzeti szinten valósul meg, így az intézményrendszer irányítói is nemzeti hatóságok. A 2000-2006-os tervezési időszakra, a

regionális politika reformjának következtében56, három célkitűzést határoztak meg: 54 A Strukturális Alapok mellett, a Kohéziós Alap a regionális politika másik meghatározó finanszírozási eszköze, amely azonban nagyobb méretű infrastrukturális beruházások támogatására jött létre, így a kis- és középvállalkozások fejlesztése szempontjából nem játszik meghatározó szerepet. 55 A Római Szerződés 158. cikkelye szerint: „gazdasági és szociális kohéziójának megerősítése érdekében, a Közösség célul kell, hogy kitűzze az egyes régiók fejlettségi szintje közötti eltéréseknek és a leghátrányosabb helyzetű régiók – beleértve a vidéki területeket - elmaradottságának csökkentését” 56 A korábbi tervezési periódusok alatt, például a következőkben összefoglalt tapasztalatok alapját képező 19941999 közötti időszakban, a regionális politikai célok megvalósítását még több célkitűzés

szolgálta; ezeket azonban mára részben összevonták. 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. Célkitűzés: „a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítése”57 – azok a régiók, ahol a közösségi átlaghoz viszonyítva, a GDP nem éri el a 75%-ot; 2. Célkitűzés: „a strukturális problémákkal küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása”; 3. Célkitűzés: „az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek alkalmazását és korszerűsítését

célzó támogatás”. Az 1. Célkitűzés alá tartozó fejlesztési igények jobb artikulálása érdekében, a tagállamok kötelesek az Európai Bizottság számára egy úgynevezett Nemzeti Fejlesztési Tervet58 készíteni, ami a tervezési periódus keretei között, hosszú távon és operatívan is meghatározzák a támogatandó célokat, azok költségeit, a tagállami hozzájárulást59 stb. A három célkitűzés négy alapon60 és négy úgynevezett Közösségi Kezdeményezésen61 keresztül valósul meg. Az Európai Unió Strukturális Alapjai a következők: • Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund [ERDF]) Infrastrukturális, munkahelyteremtő és helyi fejlesztéseket elősegítő projektek megvalósításában nyújt segítséget, valamint kis- és középvállalkozásokat támogat. • Európai Szociális Alap (European Social Fund [ESF]) A munkanélküliek és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok

munkaerőpiacra történő visszatérését segíti, elsősorban oktatási, képzési intézkedések támogatása és képzési hozzájárulások segélyprogramjainak finanszírozása által. 57 Az 1. Célkitűzés (Objective 1) alá tartozó területnek számít Magyarország egész területe is, így a továbbiakban, a Strukturális Alapokkal kapcsolatos támogatások európai kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásának elemzésekor elsősorban erre a területre koncentrálok. 58 A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) elkészítését a 1260/1999 EK rendelet írja elő. A dokumentum meghatározza a fő fejlesztési célokat, azokat stratégiai célokra, majd azokat operatív programokra bontja le. Az operatív programokon belül jelennek meg a konkrét prioritások, és az azokhoz kapcsolódó intézkedések. Miután, az Európai Bizottság elfogadta az NFT-t, mint az adott tagállam tárgyalási dokumentumát a Strukturális Alapokból érkező támogatások

felhasználásával kapcsolatban, megszületik az úgynevezett Közösségi Támogatási Keret (KTK), amelynek intézkedései alapján írhatnak ki nemzeti szinten pályázatokat a különböző célok megvalósulása érdekében. 59 A közösségi hozzájárulás ugyanis csupán kiegészíti az állami forrásokat, a belső politikák fejlesztési támogatásaihoz hasonlóan, társfinanszírozás valósul meg a tagállami és a közösségi költségvetés fejlesztési forrásainak terhére egyidejűleg. 60 Az Alapokkal kapcsolatos forráselosztás racionalizálása érdekében, először az 1988-as, Delors főbiztos nevéhez fűződő reformok során koordinálták azok működését (Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala: Bevezetés a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásainak rendszerébe, 2003. Budapest) 61 A Közösségi Kezdeményezések az egész Unió területét érintő regionális jellegű problémák

feltárásának és megoldásának az eszközei. 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekciója (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund Guidance Section [EAGGF GS]) • Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (Financial Instrument for Fisheries Guidance [FIFG]) A 2000-2006-os tervezési periódusra meghirdetett Közösségi Kezdeményezések: • INTERREG III A határon átnyúló, nemzetközi és régiók közti együttműködéseket támogatja, az ERDF terhére. • URBAN II

A városi területek fenntartható fejlődésének szolgálatában, a városok, illetve a hanyatló lakóterületek regenerálását célzó innovatív stratégiákat részesíti előnyben; szintén az ERDFből finanszírozott. • EQUAL A munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenség és a diszkrimináció kialakulásáért felelős tényezők leküzdését segíti; az ESF-ből részesül. • LEADER+ Célja a vidéki területek társadalmának és gazdaságának aktivitását megteremtő helyi elképzelések támogatása, a fenntartható fejlődés érdekében; az EAGGF-ből finanszírozott. A legutóbb lezárult, és a következő szakaszban összefoglalt, a Strukturális Alapok kis- és középvállalkozások külső forrásokból történő finanszírozási helyzetére gyakorolt hatásának vizsgálata során is alapul vett, 1994-1999 közötti tervezési időszak alatt, a különböző alapok részesedése a közösségi regionális politika céljaira elkülönített forrásokból

(a teljes költségvetés 36%-a) a következő volt: ERDF 46,9%, ESF 33,5%, EAGGF 17,4%, FIFG 2,2%. A 2000-2006-os periódusra, a Strukturális Alapok részesedése a közösségi költségvetés forrásaiból 195 milliárd euróra62 nőtt. A bővítési folyamattal párhuzamosan, természetesen a regionális politika költségei is megnövekednek, az új tagállamok az elkülönített 195 milliárd euró egy részét is lekötve mintegy 12,08 milliárd euró pluszköltséget jelentenek a közösségi 62 1999-es árakon számolva. 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 63

költségvetés számára, az úgynevezett Előcsatlakozási Alapok évente 3,12 milliárd eurós költségeivel együtt. 2. 2 A Strukturális Alapokból érkező támogatások hatása az európai kis- és középvállalkozások külső forrásból történő finanszírozására64 Mivel a Strukturális Alapok finanszírozása keretében megvalósuló fejlesztési beruházások időtartama gyakran teljes egészében lefedi a közép-, hosszú távú, hat éves hivatalos tervezési periódust, a támogatások hatásának elemzése meglehetősen nehéz feladat. Ez különösen igaz a kis- és közepes méretű beruházások, illetve a kis- és közepes méretkategóriájú vállalkozások támogatása területén megvalósuló fejlesztések esetében; nem annyira az egyes beruházások mérete, mint inkább az összes beruházás sokszínű jellege és teljes volumene tekintetében. A legutóbbi, 1994-1999 közötti tervezési periódus már lezárult, így voltaképpen jogos lehet a

vizsgálódás a támogatások hatásainak szempontjából. Fontos azonban megjegyezni, hogy azóta már elindult az újabb programozási periódus (2000-2006), aminek harmadik harmadában már Magyarország is tagállamként részesül a Strukturális Alapokból származó támogatásokból; ezért az előző periódus tanulságait, a kis- és középvállalkozások finanszírozási környezetére gyakorolt hatások szempontjából érdemes különösen megfontolni. 2. 2 1 A Strukturális Alapok támogatási intézkedéseinek hatása a kis- és középvállalkozásokra Általánosságban kijelenthető, hogy a Strukturális Alapok támogatásainak, a vizsgált időszakban, jelentős hatása volt a kis- és középvállalkozói szektorra. Az 1989-99-es időszak alatt, mintegy 1,5 millió kis- és középvállalkozás részesült a Strukturális Alapokból származó támogatásokból, azaz a tagállamok kis- és középvállalkozásainak körülbelül 8%-a. Közel nettó 2 millió

munkahelyet teremtettek vagy tartottak meg a támogatások által, és a vállalkozások 70%-a mondta azt, hogy a Strukturális Alapok támogatásai nélkül nem kezdett volna bele vagy csak később, esetleg más formában az adott fejlesztési tevékenységbe. Az 63 Az Előcsatlakozási Alapok: a Phare (évi 96 millió euró), az ISPA (évi 88 millió euró) és a Sapard (évi 38 millió euró). 64 Amennyiben nincsen egyéb forrás megnevezve, az adatok elsődleges forrása: European Commission: Thematic Evaluation of Structural Fund Impacts on SMEs, Synthesis Report, EC, July 1999. Az Earnst & Young 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. intézkedések és beavatkozási területeken elért eredmények hatékonysága nem jellemezhető egyértelműen, mivel az időszakra jellemző, hogy a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési beruházások támogatási céljai nem voltak elég egyértelműen meghatározva. Ezért, a 2000. utáni időszak programjainak kialakításakor, mindenképpen nagyobb hangsúlyt fektettek a konkrétabb célrendszer és az azokhoz rendelt eszközök meghatározására – ezzel egyidejűleg pedig nem feltétlenül kellett az allokált eszközök mennyiségét megváltoztatni. Mindemellett, a kis- és középvállalkozásokat érintő intézkedések jellegének átstrukturálását is szükségesnek tartották, a racionális célú forrásfelhasználás és a beavatkozási területeken végzett támogatási tevékenységek fenntarthatósága érdekében (pl. a fejlesztések

finanszírozásának összehangolása által). 2. 2 1 1 Kis- és középvállalkozás-fejlesztési célok részesülése a Strukturális Alapok forrásaiból A Strukturális Alapokból származó támogatások jelentős hányadát, mintegy 18%-át fordították kis- és középvállalkozások fejlesztési céljainak támogatására, ami a Programozási Dokumentumok vizsgálata szerint, körülbelül 21,3 milliárd ECU-t jelent, az 1994-99-es periódusban. További közel 16,3 milliárd ECU értékben részesülhettek közvetett módon előnyökben a kis- és középvállalkozások, az üzleti környezet általános javítása révén, ami a Strukturális Alapokból származó összes támogatás 14%-a. Meghatározó különbségeket lehet azonban felfedezni az egyes tagállamok és régiók között e tekintetben. Az 1 Célkitűzés alá tartozó területek közvetlenül kis- és középvállalkozásokat célzó allokációi 14,5% körülire becsülhetők, az összes támogatási

igény arányában; ugyanez az arány 35% a 2., 31,5% az 5b és 25,4% a 6. Célkitűzés esetében65 A kis- és középvállalkozás-fejlesztésre allokált támogatási összegek struktúráját tekintve, az 1994-99-es periódusban, a legnagyobb arányt a pénzügyi segítségnyújtási és a pénzügyi tervezést segítő programok érték el, az összes kis- és középvállalkozásokat támogató összeg több mint egyharmadát, 34,6%-ot lekötve. Jelentősen kisebb arányokat felmutatva, ezután következett a képzési intézkedések (16,9%), a vállalkozásokat segítő szolgáltatások (12,6%), vezetésével készített tanulmány az 1989-1999-ig tartó időszak alatt vizsgálja a Strukturális Alapok támogatásainak kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásait, a tagállamokban. 65 Az 1994-99-es tervezési periódusban, még a regionális politika 2000-es reformja előtti hat célkitűzés szerint határozták meg a régiókat. 58 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. az innováció és a technológiafejlesztés (11,7%) és a kis- és középvállalkozások fizikai infrastrukturális feltételeinek megteremtését szolgáló (10%) támogatásai. 2. 2 1 2 Kis- és középvállalkozás-fejlesztési intézkedések célzottsága A Strukturális Alapokból származó támogatások célrendszere meghatározásának alapvető fontosságán túl, a kis- és középvállalkozások esetében különösen fontos a támogatási célok, illetve a támogatható tevékenység vagy vállalkozás pontos körülhatárolása. Az Európai Unió közel

18 millió kis- és középvállalkozásának több mint a harmada (39,3%) tartozik, tevékenysége vagy székhelye révén, a Strukturális Alapok támogatásai által kedvezményezett régiókhoz. Ez különösen érzékelteti annak veszélyét, hogy a kis- és középvállalkozásfejlesztésre szánt támogatások, mennyiségük ellenére, esetlegesen nem járnak tényleges hatással. A tagállamokban és régiókban különböző szempontok alapján határozták meg a kis- és középvállalkozói szektor azon területeit, amelyeket fejleszteni kívántak. Az esetek többségében a foglalkoztatottak szerinti létszám-kategória alapján, az 1-249 fő alkalmazottal rendelkező vállalatokat kedvezményezték elsősorban. Ilyen példák említhetők Dánia, Írország, Olaszország és Hollandia esetében. Egyes példák arra mutatnak rá, hogy a szektorális megközelítés is meghatározó gyakorlat a vállalkozásfejlesztési intézkedések célzottságát illetően. Ez a

jelenség mind pozitív, mind negatív eredménnyel is járhat; egyes szektorok vállalkozásai általában kiestek a támogathatók köréből (pl. kiskereskedelem és néhány más szolgáltatási ág), máskor viszont az adott szektor támogatásai a kis- és középvállalkozások bizonyos csoportjainak összefogott, ezáltal pedig hatékony fejlesztését tették lehetővé. Ez utóbbi pozitív példák között említhetők az ír élelmiszeripari vállalkozások, a finnországi megújuló energiaforrásokkal foglalkozó cégek, a holland közlekedési és szállítmányozási vállalkozók és az Egyesült Királyság egyes textil- és ruhaipari kisiparosai. Bár, az 1994-99-es időszak körülményei még nem adtak megfelelő alapot azok vizsgálatára, néhány tagállamban megfigyelhető volt a kis- és középvállalkozások fejlesztésének bizonyos társadalmi csoportok kedvezményezése általi érvényesítése is. Svédországban Strukturális Alapokból származó

támogatásokkal ösztönözték a női vállalkozók megjelenését; valamint hasonlóan a német és spanyol példákhoz, támogatták a fiatal vállalkozókat is. 59 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az 1994-99-es periódus kis- és középvállalkozásokra vonatkozó intézkedéseinek célzottságát illetően, további racionalizálást tartottak szükségesnek, különösképpen a regionális fejlődéssel való összeegyeztetés tekintetében. A fent említett pozitív példáktól eltekintve, kevés intézkedés volt ugyanis, amely figyelembe vette volna a kis- és

középvállalkozások fejlesztésének általános célja mellett azok növekedési kilátásainak vagy a versenyhelyzetet befolyásoló tevékenységeinek az egész régió szempontjából meghatározó hatásait. 2. 2 1 3 A Strukturális Alapokból érkező támogatások fogadására létrehozott intézményrendszer hatékonysága a kis- és középvállalkozások szempontjából A kis- és középvállalkozói szektor sokszínűsége és szereplőinek nagy száma miatt, a fejlesztések hatékonysága szempontjából, ismét csak meghatározó tényező a támogatások odaítélésében közreműködő intézmények szerepe, azok működése. A kis- és középvállalkozásokat e tekintetben segítő szervezetek, a vállalkozásfejlesztési szervezetek azonban, az esetek többségében nem működtek kellő hatékonysággal, az 1994-99-es időszak alatt. A kis- és középvállalkozások nagy része (a megkérdezett 1072 cég 74,7%-a) saját kezdeményezésre járt utána

a külső finanszírozást lehetővé tevő támogatás megszerzéséhez szükséges teendőknek, a közreműködők proaktív tájékoztatási tevékenységének hiányában. Ebből fakadóan, a továbbiakban is nehezen boldogultak; a megkérdezettek 41,3%-a nehézségekbe ütközött a számára megfelelő támogatási forma kiválasztásakor. Az egyik leggyakrabban említett ok a közreműködők rendszerének nem megfelelő hatékonyságára annak széttagoltsága volt, bár számos tagállamban sikerült megvalósítani az ennek ellentmondó úgynevezett „egyablakos”66 módszert. Összességében mindenesetre, a kis- és középvállalkozások nagy része (66,7%, a megkérdezettek közül) meg volt elégedve azzal a rendszerrel, amely révén a Strukturális Alapokból származó támogatásokat igénybe vehetik; bár a tagállamok között itt is markáns különbségek figyelhetők meg. A közreműködő szervezetekkel elégedettebbek a finn, az ír és az egyesült

királyságbeli vállalkozók. 66 A megkérdezett kis- és középvállalkozók 75,1%-a egyszerre több formában vett igénybe támogatásokat a Strukturális Alapok által finanszírozott keretek között, de többnyire arra panaszkodtak, hogy azokat nem tudták egy csomagban megpályázni. Az ennek kiküszöbölésére kialakult egyablakos („one-stop-shop”) módszernek három fajtáját figyelték meg: (i) a központosított, (ii) a decentralizált és (iii) a vállalkozásfejlesztő szervezetek autonóm irányítása alatt működő, de jelentős klienskörrel rendelkező hatékonyabb modelleket. 60 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Szintén a közreműködői intézményrendszer hatékonyságát jellemzi, hogy a Strukturális Alapok támogatásainak, magántőke-beruházások általi alternatívái a megkérdezettek közel negyede (22,4%) esetében hiányzott. Ez felhívja a figyelmet az intézményi támogatásoknak a magánszféra által kínált lehetőségekkel szemben érvényesülő kiszorító hatására, ami többnyire az előbbiek árelőnye révén érvényesül67. A kiszorító hatás minimalizálása és a támogatási rendszer közreműködői szegmense hatékonyságának növelése érdekében, egyes tagállamokban pozitív eredménnyel valósultak meg a köz- és a magánszféra együttműködésén68 alapuló programok. Többek között, Hollandiában és az Egyesült Királyságban vettek részt az „egyablakos” modell megvalósításában a magánszféra helyi és különleges szakértelemmel

rendelkező partnerei egyaránt, a vállalkozások támogatási prioritásainak meghatározásában nyújtott segítség és a támogatások közvetítésének rendszerében való közreműködés révén. 2. 2 1 4 A Strukturális Alapokból származó támogatások hatása a kis- és középvállalkozásokra Az 1994-99-es periódus alatt, közel 800 ezer69 kis- és középvállalkozás részesülhetett támogatásban, a Strukturális Alapokból származó támogatások beavatkozási területein. A kérdőíves felmérésen alapulva, és az esetleges multiplikációkat kizárva, körülbelül 2 millió munkahely jelentette a bruttó hozzáadott foglalkoztatási értéket az elmúlt időszakban. Becslések szerint, a nettó foglalkoztatási hozzájárulás mértéke egyenlő a Strukturális Alapok kis- és középvállalkozásokra vonatkozó támogatásainak beavatkozási területein, az 1994-99es periódus alatt létrejött munkahelyek számának közel negyedével. A kérdőíves

felmérés alapján becsült arány 23,5%70. Bár a tagállamok és régiók tekintetében nagy különbségek figyelhetők meg, az egy munkahely létrehozásával kapcsolatos nettó költség átlag 17 500 ECU volt. 67 A megkérdezettek 75%-ának nem jelentett különösebb mértékű pluszköltséget a támogatás megszerzésének folyamata; a kisebb méretű cégek (a programokban résztvevő megkérdezettek 36,6%-a) azonban valamilyen pénzügyi hozzájárulást volt kénytelen elszámolni. 68 Public-Private-Partnership 69 A tanulmány kérdőíves felméréseken alapuló vizsgálatai ennél nagyobb számot valószínűsítenek; a kis- és középvállalkozások 1,5 milliós csoportjának részvételére utalnak. Mivel a tanulmány összeállításakor az egyes programozási dokumentumok vizsgálatát („top-down research”) és a kérdőíves felmérés („bottom-up research”) eredményeit egyaránt figyelembe vették, az adatok általában duplán szerepelnek. 70 A

programozási dokumentumok vizsgálata révén 11,8%. 61 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A foglalkoztatásra gyakorolt hatások mellett, a kérdőívre adott válaszok feldolgozása során megfigyelték, hogy a Strukturális Alapok támogatásai, a különböző beavatkozási területeken nagyban hozzájárult a kis- és középvállalkozások versenyhelyzetének és növekedésének támogatásához is. Különleges jelentőséget tulajdonítottak a Strukturális Alapok programjai között az új technológiák elterjesztésével, a tudásbázis megosztását célzó

hálózatosodással, a nemzetköziesedéssel, a beszállítói kapcsolatok erősítésével és a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseknek. 2. 2 2 A Strukturális Alapokból származó támogatások hatása a kis- és középvállalkozások finanszírozási környezetére A Strukturális Alapok támogatási intézkedései alapján összesített kis- és középvállalkozásfejlesztési kiadások közül, a pénzügyi segítségnyújtás körébe tartozó intézkedések aránya a legmagasabb, az összes kis- és középvállalkozás-fejlesztési kiadás 31,9%-a. A főként vissza nem térítendő támogatások és hitelek folyósításáról, illetve kamatláb-kiegészítésekről szóló programok után, a második legnagyobb arányban a kisebb méretű cégeknek szóló, az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott képzési programokra irányuló intézkedések (16,9%) részesülnek az összes kis- és középvállalkozásokra vonatkozó allokációból.

Ezután következnek az innovációra és a technológia-fejlesztésekre vonatkozó (11,7%), a kis- és középvállalkozások fizikai infrastruktúrájának fejlesztését célzó (10%), a szektorális (5,6%) és egyéb intézkedések (8,7%), mint például a hálózatosodás elősegítésére vonatkozóan. Az 1990-es évtized alatt, megfigyelhető az intézkedések jellegében bekövetkezett változás, hogy a közvetlen beavatkozás helyett, fokozatosan a kis- és középvállalkozások megfelelő fejlődését lehetővé tevő környezet kialakítása (pl. finanszírozási segítségnyújtás, fizikai infrastruktúra fejlesztése stb. által) kapott egyre nagyobb hangsúlyt Ez utóbbin belül is, különösen a különböző tudásalapú gazdasági működést segítő intézkedések szerepe nőtt jelentősen, több teret adva például az innováció és technológiatranszfer fejlődésének, valamint a vállalaton belüli stratégiai üzleti kompetenciák kifejlesztésének (pl.

üzleti tanácsadói szolgáltatások fejlesztése). Természetesen, a Strukturális Alapok, mint regionális politikai eszközök jellegéből fakadóan, a támogatások fogadását és elosztását nemzeti és regionális szinten koordináló intézményrendszerek különbözősége révén, különbségek figyelhetők meg az ilyen jellegű változások mértékében és irányában, mind a tagállamok között, mind pedig regionális szinten. 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. 2 2 1 A pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó intézkedések A pénzügyi

segítségnyújtás tárgykörbe tartozó intézkedések aránya messze a legmagasabb volt a kis- és középvállalkozási támogatási allokációk tekintetében, az 1994-99-es periódus alatt. Az efféle intézkedések által támogatott programok kiterjedtek: • a termelő-beruházások vissza nem térítendő eszközökkel történő támogatására, • kamattámogatási- és garanciakonstrukciókra, valamint • kedvezményes kamatokkal kínált hitelek folyósítására. A vissza nem térítendő támogatások aránya, a már említett átstrukturálódás ellenére, az összes kis- és középvállalkozási allokáció tekintetében is jelentős, közel 32%; bár a pontos összeg meghatározása, egyes régiók a kedvezményezettekre vonatkozó nem kellő pontosságú lehatárolása miatt, nehéz lenne. Az ilyen jellegű támogatásoknál, a kifizetések közreműködő pénzintézetek révén, a kis- és közepes méretű cégek javára történnek. A regionális

különbségeket vizsgálva, általánosságban kijelenthető, hogy a pénzügyi segítségnyújtási kiadások aránya az 1. Célkitűzés alá tartozó területeken a legmagasabb; bár az említett okokból kifolyólag, a pontos mérések nehezen kivitelezhetők. Spanyolországban például, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó kiadások mintegy 23%-át költötték pénzügyi segítségnyújtásra, de a támogatásra jogosult cégeket nem méretkategóriák szerint határozták meg, kivéve a globális vissza nem térítendő támogatásokat. Hasonlóképpen Görögországban, ahol az összes kis- és középvállalkozási támogatás 75%-át fordították pénzügyi segítségnyújtásra, az Ipari Operatív Program (Operational Programme for Industry) keretében, a lehetséges végső kedvezményezett kisvállalkozásokat nem határozták meg méretkategóriájuk szerint. Emellett viszont, hasonlóan a kis- és középvállalkozási allokációk 51%-át

finanszírozási segítségnyújtásra felhasználó Portugáliához, a pénzügyi segítségnyújtás keretében, a termelőkapacitások javítását célzó beruházásokon kívül, az operatív vállalatirányítási (üzleti tervezés, marketing stb.) kompetenciák javítását is támogatták Olaszország 1. Célkitűzés alá tartozó területein, az összes kis- és középvállalkozási támogatási eszköz 70%-át költötték beruházások támogatására vissza nem térítendő formában. Habár, explicite megjelenő körülhatárolás nélkül, minden cég számára nyitottak voltak a programok, a támogatások legalább 50%-át a kis- és középvállalatok beruházásainak támogatására szánták. Ennek az aránynak a fenntartásához, a végrehajtási rendszer nagyfokú rugalmasságát alátámasztó folyamat is hozzájárult; nevezetesen az, hogy az Ipari 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Minisztérium kezéből, kereskedelmi bankok hatáskörébe került a projektkiválasztás folyamata71. Más esetekben, ahol az intézkedések jobban körülhatárolják a végső kedvezményezettek csoportját, a pénzügyi segítségnyújtás kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatása jobban nyomon követhető. Ilyen például Németország 1 Célkitűzés alá tartozó régiója, ahol a vissza nem térítendő támogatások mértéke eléri a kis- és középvállalkozási támogatási kiadások kétharmadát. Hasonlóan a dánokhoz, a támogatásra jogosult vállalkozások létszámkategóriájának felső határát maximum

50 fő alkalmazottnál húzták meg Írországban, ezzel szemben, egy sokkal inkább szektorális alapon szelektáló, kifejezetten a kézművesipar és a nemzetközi kereskedelmi szolgáltatások szektorának vállalkozásait kedvezményező kritériumrendszert alakítottak ki. Hollandia 1 Célkitűzés alá tartozó Flevoland nevű régiójában, az összes támogatás egyharmadát használták fel beruházási támogatásokra; elsődlegesen olyan vállalatokat preferálva, amelyek legalább 10 új munkahelyet teremtettek és/vagy munkaerejüket 20%-kal növelték, többletfoglalkoztatás révén – ily módon, körülbelül 4000 új munkahely létrejöttét szerették volna elérni, a régióban. 2. 2 2 2 A pénzügyi tervezés újabb eszközei a Strukturális Alapok támogatási intézkedései között A teljes kis- és középvállalkozások támogatására vonatkozó Strukturális Alapokból származó források 2,7%-a finanszírozta a pénzügyi tervezés új,

innovatív eszközeit, az 1994-99-es tervezési időszak alatt. Ezek az új vállalkozásfinanszírozási eszközök a következők: • kezdeti- és kockázatitőke-finanszírozás, • kölcsönös garanciakonstrukciók, illetve • különleges hitelprogramok. Ezek az új pénzügyi tervezést segítő intézkedések viszonylag új támogatási formáknak számítottak, a tagállamok többségében csak a tervezési periódus kezdetétől, 1994-től jelentek 71 A „Vissza nem térítendő támogatások beruházásokra” című intézkedés támogatta a 488/92-es számú törvény végrehajtását is, amely révén helyi cégek számára nyújtottak vissza nem térítendő támogatásokat, kiválasztott projektek tőke-beruházási költségeinek fedezete céljából. A kereskedelmi bankok bekapcsolása a kiválasztási folyamatba, jelentősen meggyorsította a korábban, egyes estekben akár öt évig is húzódó folyamatot. Számos tagállamban, köztük például

Ausztriában és Portugáliában, járt hasonló előnyökkel a magánszektor közreműködői szerepének kiépítése. 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. meg a vállalati finanszírozás ilyen eszközei. Franciaországban ugyan már korábban is léteztek helyi kezdeményezések e tekintetben, de 1994-től, hasonlóan Belgiumhoz, nagyobb arányban vettek részt pénzintézetek ilyen jellegű finanszírozási programokban, mivel a Strukturális Alapokból érkező támogatások 1. Célkitűzésre allokált forrásainak 11,8%-át fordították ilyen jellegű

beruházásokra. A tagállamok és régiók közti különbségek természetesen ebben az esetben is megfigyelhetők. A dánok például Strukturális Alapokból származó forrásaikat szívesebben használták fel továbbra is vissza nem térítendő támogatások nyújtására, és kevés kivételtől eltekintve72, nem hoztak létre az Európai Unió által társfinanszírozott pénzügyi tervezést segítő intézkedéseket. Spanyolország 1 Célkitűzés alá tartozó régióiban (pl Andalúzia, Baszkföld és Valencia), a kis- és középvállalkozások támogatási kiadásainak 6,3%-át különítették el a pénzügyi tervezés eszközeinek támogatására, valamint a KKV Kezdeményezés73 forrásaiból is allokáltak erre a célra, végső soron egy különleges hitellehetőséget kínáló és kölcsönös garanciaprogramot létrehozva. A globál vissza nem térítendő támogatások e célra történő felhasználása ellenére, a kockázatitőke-finanszírozás támogatása

kevesebb sikerrel járt; elemzők véleménye szerint, a másodlagos tőkepiacok hiánya miatti bizonytalanságból kifolyólag. A kis- és középvállalati allokációk meglehetősen magas arányát (7,2%) képviselték a pénzügyi tervezést segítő támogatások, Portugáliában. A minden más tagállamnál magasabb arány a kezdeményezések és programok széles körének támogatásából fakadt. A PEDIP II74 és a RETEX, valamint a már említett KKV Kezdeményezés által is finanszírozott kockázatitőke alapok és kölcsönös garanciaprogramok, illetve a kedvezményes hitelek és a faktoring, valamint a lízing megkönnyítését szolgáló intézkedések hasznosították a források jelentős részét. Az olaszországi 1 Célkitűzés alá tartozó régiók (pl. Abruzzo, Molise és Calabria) esetében, a vállalati finanszírozás újabb eszközeinek fejlesztését támogató intézkedések még csak kezdeti szakaszban voltak; ezáltal nagyobb hangsúlyt fektettek a

tradicionálisabb pénzügyi eszközök (pl. garanciakonstrukciók) támogatására, mint az újabb eszközök (pl. kockázatitőke) fejlesztésére Az elemzők értékelései arra mutatnak rá, hogy ezek az előbbi eszközök európai kontextusban szemlélve 72 Az Észak-Jutland területén található NOVI tudományos park vissza nem térítendő támogatásait kiegészítették egy nemzeti szinten támogatott kockázatitőke programmal is. A dán hatóságok ezzel mintegy példát szerettek volna szolgáltatni más tudományos parkok számára. 73 A KKV Közösségi Kezdeményezést (pontos neve: Közösségi Kezdeményezés, a kis- és középvállalkozások Egységes Piachoz történő alkalmazkodására), az 1994-99-es tervezési periódusra hirdették meg. A Kezdeményezés az Európai Bizottság 1994. június 15-én megszületett határozatával jött létre; a Közösségek Hivatalos Lapjában (Official Journal) 1994. július 1-én hirdették ki, és 1999 december 31-ig

tartott a program A Strukturális Alapok finanszírozási keretéből e célra elkülönített összeg 1 milliárd euró volt. (http://www.cordislu/, 2003 10 09) 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. nem számítanak a leginnovatívabbaknak, az olasz támogatáspolitika viszonylatában azonban újításnak minősülnek. 3. Az intézményi támogatáspolitikai eszközök finanszírozásra gyakorolt hatásainak eddigi tanulságai, ajánlások a jövőt illetően 3. 1 A finanszírozás eddigi tanulságai, a pénzügyi eszközök tekintetében Az EIB éves bevételéből

elkülönített támogatási összeg és az „Innováció 2000 kezdeményezés” is rámutatott arra, hogy a támogatásoknak mennyiségi szempontból szükséges elérniük egy bizonyos „kritikus tömeget”, ez alatt ugyanis nincs kellő eredménye az erőfeszítéseknek. Ennek elérése érdekében javasolt a már korábbiakban is vázolt finanszírozási eszközök átcsoportosítása. Az „Innováció 2000 kezdeményezés”, valamint további reformok hatására átalakult az EIB és EIF kapcsolata, nagyobb szerepet szánva az EIF-nek a támogatási célkitűzések operatív megvalósításában. Az EIF feladata lett a Kis- és Középvállalkozások Garanciális Eszközén belüli mikrohitel szekció létrehozása, míg az EIB folytatja a hitelezésben segítséget nyújtó partnerintézmények koordinációját. A bizottsági programjavaslat kezdeményezte új hitelgarancia konstrukciók megvalósítását a kis- és középvállalkozások e-kereskedelemben való

részvételének támogatása céljából; valamint szintén csak az információs fejlesztések érdekében szükségesnek tartja inkubátorházak létesítésének megkönnyítését az Európai Technológiai Pénzügyi Létesítmény Start-Up programja keretein belül. A finanszírozás adminisztratív vonzataival kapcsolatban, fontos kiemelni az átfedések elkerülésének szükségességét. Ennek érdekében, a Bizottság ajánlása szerint szükséges az azonos finanszírozási eszközök egy költségvetési kategóriába csoportosítása, ami a könnyebb áttekinthetőség mellett egységes jogalapra is helyezné az azonos támogatásokat. Természetesen a támogatások szolgáltatása terén is fontos a lehető legegyszerűbb, leginkább „üzletbarát” adminisztrációs környezet kialakítása. 74 A PEDIP II Kezdeményezés a KKV Kezdeményezés összeszerelői és kiskereskedelmi szektort támogató beruházásainak kiegészítéseként, a kézművesipar

kisvállalkozóinak finanszírozását segítette. 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A támogatásban résztvevő intézmények (Európai Bizottság, az Európai Regionális Fejlesztési Alap – ERDF, az EIB és az EIF) körében, illetve a nemzetközi pénzintézetek és a tagállamok részéről is egyre komolyabb igény fogalmazódik meg a finanszírozási programok összehangolására, amelynek megvalósításához mindenképpen kedvező lehetőséget nyújtana a közösségi szint, valamely uniós intézmény (kézenfekvő lenne talán a Bizottság)

szerepvállalásán keresztül. A koherencia javítása érdekében a Bizottság és az EIB felismerte az új eszközök előzetes kiértékelésének, az utólagos értékelésnek, a rendszeres visszajelzésnek és a folyamatos intézményeken belüli és azok közötti párbeszédnek a fontosságát. Ennek érdekében hoz létre a Bizottság egy állandó szolgálatközi bizottságot saját rendszerén belül, a Vállalkozási Programért Felelős Bizottságot (Enterprise Program Management Committee, EPMC)75, mely a tagállami delegáltakon kívül, a csatlakozókat és a tagjelölteket (lévén, hogy ők is részt vesznek a programokban) képviselő szakértőket is tömöríti. További megfontolások tárgyát lépezi egy intézmények közötti munkacsoport felállítása és a Bizottság, az EIB és az EIF által összeállított rendszeres éves jelentés készítése a támogatásokról. 3. 2 A Strukturális Alapokból érkező támogatások hatásainak összegzése A

tematikus közösségi programok konstrukcióihoz hasonlóan, a regionális politika fejlesztési eszközeinek támogatásai is vissza nem térítendő formában valósulnak meg. Ez különösen nagy körültekintést igényel, mind a tervezés, mind a végrehajtás tekintetében. Ebből kiindulva, a következő szempontokat érdemes figyelembe venni, a hatékony kis- és középvállalkozás-fejlesztés megvalósítása érdekében: • szükséges a kis- és középvállalkozás-fejlesztésre vonatkozó támogatási intézkedések célrendszerének konkrétabb meghatározása; • ezzel párhuzamosan, nem feltétlenül kell a korábbiaknál nagyobb mértékű allokációkat alkalmazni, inkább az intézkedések célrendszerének racionalizálása által kell a kiemelt célokhoz forrásokat átcsoportosítani; • a költséghatékonyság további érvényesítésével, el kell érni a közösségi intézményi kereteken belül működő és a tagállami programokkal való

összhangot, a finanszírozás fenntarthatósága érdekében; 75 A Bizottság titkársági funkcióit a Vállalkozásokért Felelős Főigazgatóság (Directorate General Enterprise) látja el. 68 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • az előbbi érdekében, mindenképpen felülvizsgálandók azok az intézkedési területek, amelyeken jelentős mértékben tapasztalható volt a Strukturális Alapok támogatásainak az egyéb finanszírozókkal szemben érvényesülő kiszorító hatása; • a racionalizálás érdekében szükséges a tagállami szintű

intézményrendszerek struktúrájának és működésének átláthatóbbá tétele; valamint e tekintetben is fontos a nemzeti vállalkozásfejlesztési programokkal való összhang; • végül, a finanszírozási támogatásokat illetően, az innovatív, pénzügyi tervezést segítő eszközök (pl. kockázatitőke) érvényesülését segítő intézkedések köre bővítendő 3. 3 A finanszírozás megvalósításának formája a jövőben Az Európai Unió keretein belül, annak költségvetését felhasználó támogatási rendszereknek a pénzpiacok által lefedetlenül hagyott területekre kell összpontosulniuk, mint azt az Európai Fejlesztési Alap szerepének növekedése is alátámasztja. Ahogyan arról már korábban szó volt, összehangolt politika kidolgozására van szükség, ennek érdekében szükséges a szabályozó környezet felülvizsgálata. A jövőben, és bizonyos mértékig már most is, négy csatornán keresztül valósul meg a kis- és

középvállalkozások támogatása: • Kölcsönök, melyeket továbbra is az Európai Beruházási Bank szolgáltat, szükség esetén igénybe véve a közösségi költségvetést is. Fontos kiemelni, hogy az EIB nem kockáztathatja a legmagasabb hitelminősítői pozícióját (AAA), ezért óvakodnia kell a bizonytalan tőkekihelyezésektől. • Kockázatitőke, mellyel kapcsolatos beruházások az Európai Beruházási Alap hatáskörébe tartoznak, szintén lehetőséget adva a közösségi költségvetés igénybevételére. Megjegyzendő, hogy az EIF immár jogi felhatalmazással rendelkezik arra, hogy programjait kiterjessze a tagjelölt országokra is. • Hitelgarancia, szintén az EIF igazgatása alatt, a Kis- és Középvállalkozások Garanciális Eszközén keresztül. Két új célkitűzés megvalósítása tartandó szem előtt: a bankoknál korlátozottabb tőkeforrással rendelkező intézmények támogatása mikrohitelek nyújtására és a

kockázatitőke számára nyújtott hitelgaranciák, a közösségi költségvetés igénybevételével. 69 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Vissza nem térítendő támogatások, melyeket az Európai Bizottság menedzsel, teljes mértékben a közösségi költségvetésre támaszkodva. Itt a versenytorzító hatások veszélye a legnagyobb, ezért a Bizottságnak mindenekelőtt az addicionalitásra kell törekednie, vagyis, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat minden esetben az előző három támogatási lehetőség beavatkozási területeihez kössék.

70 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A magyar mikroszféra fejlesztési lehetőségei a Strukturális Alapok támogatási forrásaiból 1. A magyar kis- és középvállalkozások fejlesztési esélyei a csatlakozás előtt76 1. 1 A kis- és középvállalkozások és a gazdaságpolitika Magyarországon 1. 1 1 Kis- és középvállalkozási politika A kis- és középvállalkozások magyar gazdaságban betöltött szerepének, a gazdaságpolitika oldaláról meghatározó, irányadó jogszabálya az 1999. évi XCV Törvény, amely 2000 január 1-én lépett hatályba. Az

alapvetően keretjellegű jogszabály egyrészt meghatározza a kis- és középvállalkozások fogalmát, másrészt összefoglalja a fejlődésüket célzó állami 77 támogatásokat , amelyeknek legfőbb célkitűzése a szektor versenyképességének javítása és az Európai Unió vállalkozásainak fejlettségi szintjéhez való felzárkózás, és minden az integrációval kapcsolatos feltétel teljesítése. A törvény hozta létre a kis- és középvállalkozási célelőirányzatot (KKC), amely azonban nem feltétlenül kizárólagos támogatáspolitikai eszköz a kis- és középvállalkozás-fejlesztésre; a vállalatok igénybe vehetnek különböző adó- és járulékkedvezményeket is. Emellett, a törvény meghatározza az előirányzat éves költségvetését is, ami a 2003-as évre, a 2002. évi LXII számú költségvetési törvény szerint, 20 milliárd forint78. Az előző kormányzati ciklus (1998-2002) alatt is kiemelt szerepet kapott a kis- és

középvállalkozás-fejlesztés. A 2001-2006-ig tartó, középtávra meghirdetett Széchenyi 76 Amennyiben nincs más utalás, a jelzett adatok forrása: A kis- és középvállalkozások helyzete 2002, Magyar Gazdaságelemző Intézet, Budapest, 2002. 77 A különböző támogatási programok ismertetése mellett, a törvényben szerepel a támogatáspolitika legfőbb prioritásainak rendszere; előírja az újonnan keletkezett, vállalkozásfejlesztési relevanciával bíró jogszabályok hatásvizsgálatát; lefekteti az érdekegyesítés mechanizmusait is; valamint a támogatások felhasználásának értékelését és adatszolgáltatási kötelezettségre kötelezi a támogatáspolitika résztvevőit. 78 A célelőirányzat költségvetési allokációja folyamatosan növekedett, az elmúlt évek alatt. A 2000-re meghatározott összeg 5,23 milliárd forint volt, 2001-ben 12,2 milliárd, 2002-ben pedig 17 milliárd, amit a Zárszámadási törvénnyel további 5 milliárd

forinttal egészítettek ki. 71 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 79 tervben a program súlypontjai olyan területekre estek, mint a versenyképesség növelése és a közvetlen és közvetett támogatások közötti összhang kialakítása. A fejlesztési célokra allokált eszközök aránya azonban nem a hosszú távú fejlesztési érdekeknek megfelelően alakult; ugyanis a vállalkozások finanszírozását megkönnyítő intézkedések aránya jelentősen meghaladta a produktív funkciók fejlesztését célzó támogatások részvételét a programokban – ezáltal

a különböző támogatási formák összhangja nem valósulhatott meg teljes mértékben. 2002-től, a Gazdasági Minisztériumi rendelete (29/2001. [XI13]) révén kibővült a Széchényi terv vállalkozások számára biztosított eszközeinek köre, a gazdaságfejlesztési és a regionális gazdaságépítési célelőirányzatok terhére. A 2002-es kormányváltást követően, a Kormányzat felépítésében történt változások következtében, a Gazdasági Minisztérium bizonyos funkciók átadásával és átvállalásával, más tárcák viszonylatában, Gazdasági és Közlekedési Minisztériummá alakult át. Az új feladat- és hatásköröket meghatározó 171/2002. (VIII9) Korm rendelet alapján, a tárca élén álló miniszter feladatkörébe tartozik a kis- és középvállalkozások fejlesztését, támogatását, információs rendszerének kialakítását támogató intézkedések foganatosítása; a fejlesztésüket szolgáló állami támogatások

hatékonyságának értékelése és az egyéb feladatok mellett, az Európai Uniós Integrációval kapcsolatos felkészítési tevékenységek koordinálása80. Az új kormány, értékelve a Széchenyi terv pályázati rendszerének addigi eredményeit, határozatban (1141/2002. [VIII16]) döntött arról, hogy annak programjait az európai uniós csatlakozás szolgálatába kell állítani, azáltal, hogy 2004-re a Nemzeti Fejlesztési Terv81 részévé alakítják őket. A Nemzeti Fejlesztési Terv mellett, a kis- és középvállalkozási politika eszközeinek másik két pillére a „Smart Hungary” középtávú beruházás-ösztönzési koncepció és a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program. „Smart Hungary” középtávú beruházás-ösztönzési koncepció A Smart Hungary beruházás-ösztönzési koncepció három pillérre épül, elsősorban a közepes és nagyberuházási támogatási rendszerek összefogása érdekében. A program célja a magyar

termelőipari vállalkozások nemzetközi versenyképességének fejlesztése, annak elérése által, 79 A 2000. március 29-én meghirdetett terv hét programja közül, a Vállalkozáserősítő Program kis- és középvállalkozás-fejlesztési alprogramja foglalkozott a szektor fent említett fejlesztési célkitűzéseivel. 80 A meghatározott feladatok ellátása érdekében, a Minisztériumon belül először négy, majd három főosztályt alakítottak ki; amelyek elemzési, stratégiai, EU-felkészítési és támogatási témákért felelősek. 81 A 2004-2006-ra szóló Nemzeti Fejlesztési Tervről részletesen lásd a III. fejezet, 2 szakaszát 72 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hogy az olcsó bérmunka helyett a magasabb hozzáadott értéket felmutató beruházásokat nyerjék el a magyar vállalatok. Eszközeit tekintve, elsősorban adójellegű és közvetlen támogatásokból áll, de tartalmaz a beruházási közérzet javítását szolgáló intézkedéseket is. Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program A mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésének átfogó programját, az 1213/2002. (XII.23) számú Kormányhatározatban hirdették ki A határozat által, minden érintett tárca számára kötelezővé válik a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos minden tevékenység esetében, a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program irányelvei alapján történő eljárás; másrészt a mikrohitel-konstrukció kereskedelmi banki és takarékszövetkezeti forrásokra való alapozásáról is

rendelkezik. A Program, az előzőekből is érezhetően, annyiban tér el a Széchenyi terv vállalkozásfejlesztési alprogramjától, hogy nagyobb arányban koncentrál a vissza nem térítendő támogatásokon kívüli racionálisabb támogatáspolitikai eszközökre. A Program fejlesztési prioritásai82 érdekében, a Kormány a kis- és középvállalkozások mind belső, mind külső finanszírozási helyzetét javítani képes eszközöket vezet be. A versenyképesség növelése érdekében adókedvezményekkel és az adminisztrációs terhek csökkentésével került bevezetésre; célja a vállalkozások saját forrásainak mobilizálása, a fejlesztések érdekében. E célból lett bevezetve, 2003-tól, az egyszerűsített vállalkozói adó, illetve csökkent az egészségügyi hozzájárulás mértéke is. A mikro- és kisvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adókedvezmény a szellemi termékekre és az ingatlan-felújításra, bővítésre is kiterjed,

valamint megnyílik az adómentes fejlesztési tartalékképzés lehetősége. A prioritások érvényesítésének másik eszköze a pályázati támogatások odaítélése, amelyekkel a modernizációs célú beruházásokat, a piaci versenyképességet javító szolgáltatások, valamint a korszerű vállalatirányítási rendszerek elterjedését ösztönzik. A prioritások harmadik iránya a kis- és középvállalkozások pénzügyi szolgáltatásokhoz és tőkepiachoz való hozzájutásának segítése. Ennek érdekében, a Program olyan speciális hitelkonstrukciókat vezet be, mint például a Technológiai Felzárkózási Hitelprogram, illetve kamattámogatásokat és garanciakonstrukciókat alkalmaz. Új alapokra helyezik a Mikrohitelprogramot és a 82 A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program céljai: „(i) elősegíteni a növekedésben lévő kis- és középvállalkozások további fejlődését, hazai és külföldi piacokon történő terjeszkedését; (ii)

gazdaságpolitikai támogatást biztosítani a stagnáló, de életképes kis- és középvállalkozásoknak a helytálláshoz és a működéshez az EU egységes piacán és (iii) segítséget nyújtani a hátrányos helyzetű vagy hátrányos térségben lévő kis- és középvállalkozásoknak az egyenlő esélyek megteremtésére” (Kis- és középvállalkozások helyzete 2002, 12. p) 73 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 83 forgóeszköz finanszírozás segítése érdekében kibővítik a Széchenyi Kártya konstrukcióit. A vállalkozói célcsoport tőkepiaci

szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében, szükségesnek látják a kockázati tőketársaságok vállalkozásokba történő befektetéseinek ösztönzését, illetve a beszállítói tevékenységekhez és a határon túli befektetésekhez kapcsolódó tőkeigények kielégítésére irányuló kezdeményezések támogatását. A különböző fejlesztési tőkeigények kielégítésére, különböző kockázati tőketársaságokat84 állított fel a kormány. 1. 2 Kis- és középvállalkozások támogatáspolitikája Magyarországon 1. 2 1 Támogató intézmények és programjaik Magyarországon a kis- és középvállalkozások támogatáspolitikai eszközeinek sokszínűsége megköveteli a források elosztásáért felelős intézmények sokféleségét is. A vállalkozásfejlesztéseket támogató intézményrendszer magába foglalja, többek között, az államigazgatási csúcsszervektől kezdve, a támogatáspolitikát megvalósító,

elosztó és működtető funkciókat betöltő közreműködő szervezeteken keresztül, az érdekképviseleti és kamarai rendszert is. Bár, a kamarák, vagyis összefoglalóan az úgynevezett „mezzoszféra” szerepe bizonyos szempontból kulcsfontosságú lehetne, intézményrendszerük fejletlensége miatt, illetve alulfinanszírozottságuk következtében nem képviselhetik kellő hatékonysággal a kis- és középvállalkozók érdekeit. Ennek orvoslása, illetve a gazdaságban jelenleg zajló folyamatok (pl. az EU-Integráció következtében élénkülő versenyhelyzet) által támasztott kihívások megválaszolása érdekében, 2002-ben felvetődött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a területi kamarák szerepkörének bővítése. A gazdasági kamarákról szóló törvény módosításával többek között azt is szeretnék elérni, hogy az újonnan rájuk ruházott, vagy visszaadott funkciók mellé

forrásokat is rendelhessenek. Az érdekképviseletek85, szakmai szövetségek és alapítványok 83 „A Széchenyi Hitelkártya bevezetéséről az eredményesen működő, megfelelő múlttal rendelkező kis- és középvállalkozások egyszerűsített eljárású forgóeszköz-finanszírozásának elősegítésére a kormány 1011/2002. (II.18) számú határozatával döntött” (Kis- és középvállalkozások helyzete 2002, 13 p) 84 Ilyen a kormány által alapított, vagy továbbfejlesztett, kockázati tőketársaság a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt., a Beszállítói Befektetői Rt, a Corvinus Rt És a Regionális Fejlesztési Holding (RFH) Informatikai Kockázati Tőkealap. A kis- és középvállalkozások finanszírozását támogató intézményekről bővebben lásd az 1. 2 1 szakaszt 85 Az érdekképviseleti szervezetek tárgyalásainak legfőbb háromoldalú fóruma a 2002. július 16-án újjáalakult Országos Érdekegyeztető Tanács; amely az 1988.

decembere óta zajló folyamatos átalakulások után, az 74 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 86 mellett, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és hálózata (HVK -k), a kereskedelemfejlesztést, a műszaki fejlesztést, az innovációt támogató szervezetek, a regionális fejlesztésért felelős intézményrendszer, illetve alapok is a támogatási intézményrendszer szereplői. Az államigazgatás csúcsszerve, a kis- és középvállalkozások támogatásának rendszerében, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium87. Az 1999 évi XCV

törvény rendelkezései alapján, a Minisztérium több intézményre támaszkodhat a fejlesztési támogatások elosztásának folyamatában. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. a közvetítő intézmények egyik legjelentősebbike; felelős a működőtőke bevonásáért és a magyar vállalkozások exporttevékenységének fejlesztéséért. Hasonló jelentőséggel bír a Regionális Fejlesztési Holding Rt.88 támogatási tevékenysége is A kis- és középvállalkozások külső forrásból történő finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények tevékenysége különösen meghatározó a magyar mikroszféra finanszírozási helyzete szempontjából, mind a külső piacokon kereskedelmi tevékenységet végző vállalatok, mind pedig a belföldön, esetleg csak helyi regionális szinten, működő vállalatok tekintetében. Ezek a finanszírozási támogatást nyújtó intézmények a következők: Hitelgarancia Rt. A Hitelgarancia Rt.

tíz éve támogatja kezességvállalásával a magyar, 250 főnél kevesebbet foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat. A konstrukciók lényege, hogy a fejlődőképes, de önerőből a bankok számára elegendő biztosítékot felmutatni nem képes vállalkozások számára jórészt bankgaranciák és hitelfelvétel formájában segítséget nyújtson a fejlesztési tőke megszerzésében. Az egy évnél rövidebb lejáratú folyószámla- és forgóeszközhitelek mellett, az Rt. garanciát vállal az éven túli beruházási és fejlesztési hitelekkel, bankgaranciákkal és hitelkeretekkel kapcsolatban is, a szóban forgó összeg legfeljebb 80%- 1094/2002. (VI8) Korm határozat szerint, immáron az európai szabályoknak megfelelő valós társadalmi csoportok érdekegyeztetésért kell, hogy legyen. 86 HVK: helyi vállalkozásfejlesztési központ. 87 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kis- és középvállalkozás-fejlesztési szerepköréről

részletesebben lásd az 1. 1 1 szakaszt 88 A Regionális Fejlesztési Holding (RFH) Rt. Tulajdonosi jogosítványai 2002 nyarától átkerültek a Miniszterelnöki Hivatal Területpolitikáért felelős Államtitkárságához. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium központi szerepe ellenére, az államigazgatás szintjén zajló, vállalkozásokat támogató különböző programok több tárca kezelésében működhetnek. Hasonló példa erre a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül működő Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, amelynek szerepéről bővebben lásd a 2. 1 szakaszt 75 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 89 áig – 10 millió forint alatti hiteleknél maximum 90%-áig – terjedően . Az Intézmény 2001ben több mint 6800 garanciaszerződést kötött, melyekben együttesen 87 milliárd forintért vállalt garanciát. Mindezzel, a kis- és középvállalkozások körében 109 milliárd forint összegű hitel és bankgarancia igénybevételét támogatta90. A Hitelgarancia Rt közvetítői kapcsolatainak meghatározó szerepe volt a finanszírozási program lebonyolításában. 2001ben, 13 bankkal 24 együttműködési megállapodást kötöttek, amelyek a kezességvállalási szerződések közel 70%-ára és azok együttes összegének 36%-ára vonatkoztak. Az üzleti tevékenységgel kapcsolatos jelentős sikerekhez hozzájárult a társaság hitelezőkkel kialakított kapcsolatai mellett, a hitelfelvevőkkel, vagyis a vállalatokkal való viszonya is. Ennek a pozitív környezetnek a

kialakításában nagy szerepe volt annak, hogy a HG Rt. kezességét a vállalkozások 2001-ben is a garantált hitelösszegre vetített 0,5% - 2% közötti éves díjtétellel vehették igénybe91. Magyar Export és Import Bank Rt. (Eximbank) A teljes egészében állami tulajdonú pénzintézet elsődleges feladata a magyar exporttevékenység ösztönzése, pénzügyi eszközöket felhasználva. E cél érdekében, az állami garanciális háttér és a központi költségvetés forrásainak felhasználásával, közvetlen és közvetett módon is hozzájárul a kis- és középvállalkozói szektor exportcélú tevékenységeinek finanszírozásához. Közvetlen módon, a saját forrásainak terhére, kedvező kamatozású úgynevezett Eximhitelt92 folyósít cégek számára. 2001-ben, összesen 61,4 milliárd forint összegű hitelt helyezett ki, ennek 52%-át (31,9 milliárd forint) az Európai Unió tagállamaiba, 26%-át (16 milliárd forint) egyéb

kelet-közép-európai országokba és 14%-át (8,9 milliárd forint) Európán kívüli országokba irányuló exporttevékenység finanszírozására. A Bank közvetett pénzintézeti tevékenysége, a kis- és középvállalkozások finanszírozásában, a közvetítő pénzintézeteknek, exporttámogatás céljából nyújtott refinanszírozási hitelkereten keresztül érvényesül. 2001-ben, az ilyen konstrukciók lebonyolításában résztvevő bankok 89 A hitelfelvételek esetében jellemző a kisebb összegű és a rövid lejáratú pénzeszközök igénybevétele; a garanciaszerződések 84%-a 20 millió forint alatti hitelösszegre vonatkozik és 56%-uk rövid lejáratú. 90 A garanciaszerződések számának 62%-a kapcsolódott mikrovállalkozásokhoz, a HG Rt. kiemelten kezeli ezt a vállalkozói csoportot; ugyanakkor a kezességvállalások forintösszegét vizsgálva, a mikro-, kis- és középvállalkozások aránya megegyező, 30% körüli. 91 A 2000-től bevezetett

díjtételek mellett, még kedvezőbbé tette a garanciális hitelezési feltételeket a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 50%-os díjtámogatása, a legfeljebb 20 millió forint összegű hitelt felvevő kis- és középvállalkozások esetében. Ilyen feltételekkel, 2001-ben, 3900 cég együttesen 100 millió forint összegű díjtámogatásban részesült. 76 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. száma 24-re nőtt. Az Európai Integráció üzleti kihívásainak finanszírozási, tőkepiaci vonatkozásaira reagálva, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt.,

az Eximbank bankcsoportjának tagjaként egyre meghatározóbb szerepet játszik az áruforgalom finanszírozásán túli, a szolgáltatások és a magyar tulajdonú tőke kivitelét érintő vállalkozói tevékenységek finanszírozásában. Corvinus Rt. A Corvinus Rt.-t állami kockázatitőke-társaságként alapították, 1997-ben93 A társaság kifejezetten a külföldre irányuló befektetésekhez kíván hozzájárulni, pénzügyi források rendelkezésre bocsátása által. Célja, hogy tőkebefektetésekkel és egyéb eszközökkel (tanácsadás, információ-szolgáltatás) előmozdítsa a határon átnyúló vállalati kapcsolatok fejlődését, a nemzeti szinten felülemelkedő hálózatosodást. A kockázatitőke-hitelezés jellemző példájaként, a vállalása a kiviteli tevékenység kezdeti szakaszában (5 éven keresztül) történő finanszírozási részvételre vonatkozik, a vállalatban szerzett részesedése által rendelkezésre álló forrásokon

keresztül. A magyar vállalatok eddig 2,5 milliárd dollár értékben fektettek be tőkét külföldön, amiben a nagyvállalatok meghatározó dominanciája mellett, a kis- és középvállalkozásoknak is jelentős szerep jutott. Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) Az 1994-ben, egyszemélyes részvénytársaságként alakult, szintén az állam kezében lévő Mehib az Eximbank „társintézménye”. Célja „az export és a belföldi pénzügyi kockázatok megosztása, a külföldi kapcsolatok, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése, az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése, az exportőrök hitelhez jutásának megkönnyítése”94. Tevékenysége által, a hitelezés, kezesség és a különböző pénzügyi veszteségek ágazatainak piacképes és nem-piacképes kockázatú biztosításait vállalja. 2001-től, Partner néven külön kisvállalati biztosítást vezetett be a

Biztosító, amely esetében a vevő legfeljebb 60 ezer eurónak megfelelő árut kaphat a 2001 őszétől, a Bank elindította az „Kiterjesztett Eximhitel” konstrukciót is, amellyel az Európai Unió szabályozása szerint középvállalkozásnak minősülő exportőröket is kedvező feltételek mellett támogathatja. 93 Az alapításkori helyzethez képest, a tulajdonosok aránya, 2001-ben, megváltozott. Ma a részvények 84,5%-át az Eximbank Rt. birtokolja, illetve további tulajdonosok a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. 94 Kis- és középvállalkozások helyzete 2002, 157. p 92 77 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szállítótól, s a fizetés határideje nem nyúlhat túl 180 napnál. Ezt a konstrukciót, 2001-ben 30%-os, 2002-ben pedig már 50%-os díjkedvezménnyel támogatta az állam. Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) A Magyar Állam tulajdonában lévő pénzintézet 1997-ben alakult. 2002-ben, az új kormány vizsgálatainak és elképzeléseinek megfelelően, stratégiai profiltisztítást hajtottak végre a Bank működésével kapcsolatban. Ezáltal bizonyos vagyonkezelői funkciók ellátása helyett, az EU-csatlakozásban szántak nagyobb szerepet az MFB-nek; megszabadítva ezáltal a nem klasszikusan a fejlesztés témakörébe tartozó funkcióktól (pl. sztrádaépítés, diákhitelfinanszírozás) A kis- és középvállalkozói szféra finanszírozásának menedzselésére, 1999-ben külön apparátus alakult az MFB-n belül. A kisebb

méretkategóriájú cégek támogatását közvetett és közvetlen módon egyaránt végzi a Bank. Regionális garanciaszövetkezetek A hét régióban működő pénzintézetek célja a mikro-, kis- és középvállalatok hitelhez jutási problémáinak enyhítése. A minimum egy, maximum öt, egyenként tízezer forintos részjegy megvásárlása által válhatnak a viszontgarancia által kedvezményezett tagokká a vállalkozások. Az így megszerzett részesedés százszorosának értékében felvett hitel után vállalják a viszontgaranciát. A tagok hitelfelvételéhez nyújtott garanciavállalás legfeljebb 5 millió forint összegű hiteleknél vehető igénybe, amelyeknek futamideje legfeljebb 1 év. A hitelgarancia-nyújtás intézményrendszerét a Hitelgarancia Rt., a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Kis- és középvállalkozói Szövetség (KÉSZ) dolgozta ki. Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. (MVf Kht) A Magyar Vállalkozásfejlesztési

Közhasznú Társaságot 1999-ben, a Magyar Kormány és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hozta létre; mára ismét 100%-os állami tulajdonban, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt működik. Az intézmény feladata, hogy segítse a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos gazdaságfejlesztési célok megvalósulását, elsősorban vissza nem térítendő támogatásokról szóló pályázati konstrukciók révén, valamint a pályázatkezelési feladatok hatékonyságának növelése által. A vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó pályázati konstrukcióik intézményrendszerének, e tekintetben legkompetensebb résztvevője. A Gazdasági és 78 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Közlekedési Minisztériummal megkötött közhasznú szerződés értelmében, naprakész információkat köteles szolgáltatni a pályázók számára, segítséget nyújt a Minisztériumnak a döntéselőkészítésben, a szerződéskötésben, valamint a finanszírozással, ellenőrzéssel, nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásában – tehát a projekt egész időtartama alatt, annak lezárásáig végigkíséri a pályázatok sorsát. A jövőben, különösen az EU-csatlakozással kapcsolatban felmerülő, a pályázati rendszert érintő módszertani kérdésekben igyekszik a társaság együttműködni a különböző közreműködő szervezetekkel, minisztériumokkal95. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. A társaságot 2001. december 20-án alapította a

Pénzügyminisztérium, a Hitelgarancia Rt, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és 6 hazai bank, 3,4 milliárd alaptőkével Célja, hogy a növekedésre képes, hazai többségi tulajdonú mikro- és kisvállalkozások versenyhelyzetét javítsa, tőkeellátottságuk növelésével, mindezek által pedig azok hitelképességének és piaci helyzetüknek a javítása. Ennek érdekében a KvFP Rt speciális termékstruktúrával96 rendelkezik, amely leginkább a kockázatitőke- és törzstőke-finanszírozás formáin keresztül javítják a kis- és középvállalkozások finanszírozási helyzetét. Lényeges jellemzője a termékstruktúrának, hogy a cég finanszírozási helyzetének fejlődésével, a különböző termékek között átjárhatóságot biztosít az ügyfelek számára. 1. 2 2 Egyes támogatások továbbfejlesztési lehetőségei A kis- és középvállalkozások pénzügyi forráshoz jutását alapvetően négyféle eszközzel kívánja elősegíteni a

kormányzat. Ezek az eszközök: a kamattámogatás, a garanciakonstrukciók, a kockázatitőke-finanszírozás és a különböző hitelkonstrukciók. A kis- 95 A 2002 decemberében az MVf Kht., a GKM és a 19 Helyi Vállalkozásfejlesztési Központ által aláírt együttműködési szerződés értelmében, a társaság, többek között, tevékenyen részt vesz a kis- és középvállalkozások támogatási programjainak lebonyolításában, illetve az EU források (elsősorban a Stukturális Alapok) vállalkozásokhoz közvetítését lebonyolító közreműködő intézményrendszer létrehozásában. A megállapodás aláírásának egyik legfontosabb hatása, hogy az által elismerték a HVK-válózat kormányzati szerepkörre vonatkozó alkalmasságát, valamint azt, hogy az MVf Kht. a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szerepét veszi át a HVK-hálózat közvetítői intézményrendszerében. 96 A társaság által kínált fő terméktípusok:

kisebbségi részesedés szerzése kisvállalkozásokban tőkeemeléssel, eladási opció nyújtása harmadik személyek kisvállalkozásokba történő tőkebefektetéseihez. 79 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. és középvállalkozások fejlesztése szempontjából elsősorban a meghatározó jelentőségű, hitelkonstrukciók a jövőben továbbfejlesztendő formák. 97 Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram Az Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram összesen 120-150 milliárd forintos költségvetési

keretéből, közel 40 milliárd forint jut a kis- és középvállalkozások fejlesztésére. Ezt az összeget, a program megvalósítása során, többféle finanszírozási eszköz támogatására hasznosítja az állam. Egyrészt kedvező kamatozású hitelek nyújtására ösztönzi a magánszektor intézményeit is, 1,3%-os kamattámogatást biztosítva a számukra. A különböző méretkategóriájú vállalkozásokat kedvezményező program 10-től 1500 millió forintig terjedő hitelösszegű tranzakciókat támogat, a kis- és középvállalatok számára pedig 10-150 milliós hitelkeretet határoz meg. A hitel értéke a teljes beruházás legfeljebb 75%-át fedezheti; a futamidő pedig minimum 4, maximum 15 év. Széchenyi Kártya forgóeszközhitel A Széchenyi Kártya lényege egy a vállalkozók számára speciális lehetőségekkel kialakított hitelkártyaprogram, aminek kidolgozásáról és bevezetéséről, 2001. novemberében, a Magyar Kereskedelmi és

Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége kötött megállapodást. A konstrukció által, az éven belül felmerülő pénzügyi nehézségek áthidalását szeretnék segíteni, forgóeszköz-finanszírozási hitel folyósításával. A Széchenyi Kártya 2002 augusztusától vehető igénybe, eleinte 500 ezer és egymillió forint értékben. 2003 július 1jétől 2, 3, 4 és 5 millió forintos összegben is igénybe vehető a hitel Az időközben megszületett kormánydöntés eredményképpen, a hitelprogramhoz társuló kamattámogatás mértéke egymillió forintig 5%-os, egymillió forint felett pedig 3%-os. További megoldásra váró feladatok azonban elsősorban az igénybevevők körével kapcsolatban merülnek fel. A konstrukció továbbfejlesztése során mérlegelendő a kedvezményezettek körének kiterjesztése a különböző szövetkezetek98 tagjaival; valamint megfontolandó a fuvarozók és a közvetlenül 97 A bemutatott külső

finanszírozási lehetőségek kiválasztása Apatini Kornélné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kis- és középvállalkozásokért felelős helyettes államtitkárának „Egyes KKV támogatási konstrukciók továbbfejlesztési lehetőségei” címmel, 2003. április 9-én megtartott előadása alapján történt 98 Az eredeti elképzelés szerint, az igénybevevők köre csak a valamely érdekképviseleti szervezethez tartozó vállalkozásokra terjed ki; a biztonságos hitelkihelyezés koncepcióját támasztotta alá a VOSZ és az MKIK összefogásával létrejött KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Részvénytársaság is. 2002 folyamán ez 80 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. exportra termelő vállalkozók állami támogatással kapcsolatos szabályozásainak figyelembe vétele. A kedvezményes hitelprogramban, 2002 novemberéig, mintegy 1,8 milliárd forint hitelt folyósítottak, közel kétezer igénylő számlájára. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mikrohitele A Gazdasági Minisztérium és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2000. május 17-én írta alá a megújuló Mikrohitelprogram Memorandumát (Memorandum of Understanding), amely létrehozva a Mikrohitel Alapot, annak kezelőjeként az MVA-t jelölte meg. A program keretében a mikro- és kisvállalkozások kedvezményes kamatszintű, ötéves futamidejű, berendezés- és eszközvásárlásra felhasználható hitelekhez juthatnak. 1992 óta, az Európai Unió Phare programjának hozzájárulásával és a Magyar

Kormány társfinanszírozásával működtetik a programot, amelynek keretében a HVK-kon keresztül szakmai tanácsadási segítséget is igénybe vehetnek a kis- és középvállalkozások. 2000 július 1 óta, az MVA több mint 18 ,milliárd forint hitelt folyósított a kis- és középvállalatok részére, a megújult rendszer keretei között. 2002-es adatok szerint, mintegy 4350 vállalkozás összesen 9,6 milliárd forint hitelt vett igénybe. A jelentős hiteligény-növekedés a véges források kimerüléséhez vezetett, így 2002. augusztus 27-től átmenetileg fel kellett függeszteni a további szerződések megkötését. Eddigre már a közel 2,2 milliárd forint összegben írtak alá olyan szerződéseket, amelyekre a hitel összegét nem folyósították. Végül, a kormány 2002 nyarán egymilliárd forintos bankhitelhez nyújtott garanciára kiírt finanszírozási pályázatát megnyerve, a Postabank Rt. finanszírozási segítsége menthette meg a programot

2002 decemberétől folyamatosan készítették elő a Mikrohitelprogram korszerűbb változatának bevezetését. Az újonnan beindult programba, az állam garanciavállalásai révén, olyan kereskedelmi bankokat is bevontak, akik számára egyértelműen kedvezőbbé vált az egyébként kockázatos szektor külső finanszírozása. Ezáltal, 2002 december 5-ig, sikerült a 2,2 milliárdos hátralékot ledolgozni. 2. A magyar Nemzeti fejlesztési Terv és a kis- és középvállalkozások az elképzelés azonban megváltozott, és egyre szélesebb körben igyekeznek kedvezményezetté tenni a vállalkozásokat ezzel a konstrukcióval kapcsolatban. 81 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. 1 A Nemzeti Fejlesztési Terv szükségessége, funkciói, tartalma 2004. május 1-jétől, Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, aminek egyik legszembetűnőbb, számszerűsíthető gazdasági értéke abban a mintegy 1200 milliárd forint összegű fejlesztési forrásban testesül meg, amit a közösségi regionális politika finanszírozási eszközeinek, a Strukturális Alapoknak a költségvetéséből nyerhetnek el hazai fejlesztési projektek, a 2004-től 2006-ig99 tartó periódusban. Mivel Magyarország a közösségi regionális politika 1. célkitűzése alá tartozó régiónak számít, a 1260/1999 Európai Tanácsi Rendelet értelmében, Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) kell az Európai Bizottság elé terjeszteni fejlesztési célkitűzéseit és prioritásait100, a 2004-2006-os időszakban igénybe vehető támogatások

elnyerése érdekében. Az NFT célkitűzéseit operatív szinten alátámasztó egységek az ágazati vagy regionális szinten szerveződő Operatív Programok (OP), amelyek a különböző fejlesztési elképzelések alapján kialakult pályázati alapokat vagy nagy (általában központilag menedzselt) projekteket fogják össze. Az NFT-vel kapcsolatos egyéb elvárások között említhető, hogy a benne szereplő egyes Operatív Programok stratégiái széleskörű „társadalmi vita”101 keretében kerüljenek kidolgozásra; valamint, hogy a megfogalmazott intézkedések számszerűsíthető fejlesztési hozzájárulást eredményeznek, az adott időszak alatt, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt. Az intézkedésekkel kapcsolatos másik nagyon lényeges elvárás, hogy azok végrehajtására megfelelően hatékony és átlátható intézményrendszer álljon rendelkezésre, nemzeti szintű irányítással. Az NFT alapján előterjesztett fejlesztési prioritások

finanszírozási hátterét, vagyis az azokhoz kapcsolódó közösségi és tagállami kötelezettségvállalásokat az Európai Bizottsággal történt sikeres tárgyalások lezárása után, a Közösségi Támogatási Keret (KTK) foglalja magába. Ezzel párhuzamosan készülnek el a végleges Program Kiegészítő Dokumentumok is, amelyek az Operatív Programokhoz kapcsolódóan, az intézkedések feltételrendszerének részleteit tartalmazzák. A 2004-2006-os tervezési időszakra kialakított intézkedések kidolgozásakor azt is figyelembe kellett venni, hogy azok lehetőleg 99 A közösségi regionális politika tervezési periódusai 6 évet ölelnek fel, így a jelenlegi, 2000-2006-os időszakba hazánk 2004-től csatlakozik be. 100 A kisebb összegű támogatást (1 milliárd eurónál kevesebbet) igénylő országok fejlesztési elképzeléseit leíró dokumentum az úgynevezett Egységes Programozási Dokumentum (MeH NFTH, 2003., 5 p) 101 A közösségi regionális

politika egyik alapelve a partnerség, ami több szinten is értelmezhető: (i) az Európai Unió és Magyarország intézményeinek (az Európai Bizottság és az irányító hatóságok) együttműködése; (ii) az ország különböző közigazgatási szerveinek (minisztériumok és a központi, regionális, helyi közigazgatási 82 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 102 alátámasszák a 2007-2013-ig tartó periódus fejlesztési prioritásait is ; ugyanakkor csakis azokra a fejlesztésekre vonatkozóan, amelyeket közösségi tárfinanszírozás keretében kíván

megvalósítani a Magyar Kormány, a hazai költségvetés esetleges egyéb fejlesztési kiadásai mellett. Tartalmát illetően, az NFT tehát, a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásainak tagállami fejlesztési célokra történő felhasználásának a koncepcióját részletezi stratégiai és operatív, gyakorlati szinten egyaránt. Nem feltétlenül tartalmazza tehát az adott tagállam minden szektorának, ágazatának fejlesztési elképzeléseit, hanem a meghatározott (közösségi hozzájárulással megvalósítandó) célokat kiemelve, operatív szinten rendszerezi azokat – ennek megfelelően, Magyarország esetében, a jelen tervezési periódusra (2004-2006) elkészített NFT konkrétan nem tér ki teljes körűen, minden ágazat fejlesztési koncepciójára103. A dokumentum, a stratégia kialakításához szükséges helyzetelemzést összefoglaló SWOTanalízissel kezdődik; amit a hosszú távú stratégiai cél megfogalmazása követ: az életminőség

javítása – az EU jövedelmi szintjének közelítése által, ami 2013-ig az NFT-k hosszú távú célja. A hosszú távra meghatározott célok elérése érdekében kialakított specifikus célok: a versenyképesebb gazdaság, a humán erőforrások jobb kihasználása, a jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés. A célok gyakorlati szinten, öt Operatív Programon keresztül valósulhatnak meg: • Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) • Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) • Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) • Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) • Regionális Operatív Program (ROP) 2. 1 1 Kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon, a Nemzeti Fejlesztési Terv helyzetelemzése alapján A kis- és középvállalkozások helyzetelemzésével részletesen foglalkozó szakasz, a következő három területen állapít meg

alapvető hiányosságokat, amelyek hátráltatják a szektor fejlődését – kiemeli: szervek) együttműködése és (iii) gazdasági, társadalmi, környezeti célokat képviselő nem-kormányzati szervezetek közreműködése (MeH NFTH, 2003., 22 p) 102 Erre utal, többek között, a stratégiai cél 2013-ig történt meghatározása is. 103 A Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseinek és Operatív Programjainak hierarchiájáról és kapcsolatáról bővebben, lásd a 2. számú Mellékletet 83 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • hogy a jelenlegi szabályozó

környezet még mindig nem kedvez a kis- és középvállalkozásoknak; • a piaci hiányosságok a kis- és középvállalkozások felé irányuló üzletfejlesztési szolgáltatások és finanszírozás előmozdításában; valamint • hogy a magas vállalkozói kedv nem kapcsolódik össze a vállalkozás sikeres működtetéséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel. A kis- és középvállalatok tőke-ellátottságával és a külső finanszírozási forrásokkal kapcsolatban az elemzés kiemeli, hogy a hazai kis- és középvállalatok nagy része alultőkésített, illetve, hogy a meglévő kis mennyiségű tőke is a privatizációs folyamat során a tulajdonukba jutott meglehetősen elavult termelő-berendezésekben testesül meg. Ilyen szempontból, a szektor szereplőinek mind kereskedelmi, mind pedig beruházási esélyei behatároltak; hiszen az elavult technológia révén kisebb hozzáadott értékkel előállított termékek értékesítése éppoly

nehéz, mint a bizonytalan tőkeállomány miatt, a megfelelő külső finanszírozási forrás igénybevétele. A magas kockázatokkal járó KKV-finanszírozás helyzetének javítása egyértelműen csakis az állam nagyobb szerepvállalása által valósulhat meg; hiszen az eddigi allokációk, illetve a bankok közötti éleződő verseny és a kockázatitőke mennyiségének növekedése104 ellenére, mindezek együttesen sem érték el azt a kritikus tömeget, ami a hazai kis- és középméretű cégek tőkeellátottságát javíthatta volna. 2. 2 A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Kis- és középvállalkozásfejlesztési prioritása A GVOP stratégiáját szintén helyzetelemzés előzi meg, amiben a feldolgozóipar, a kutatásfejlesztés és innováció, az információs társadalom és a horizontális területek105 mellett, a kisés középvállalkozások helyzetének különböző ágazat-specifikus aspektusait mutatják be. Az 104 1990 és 2000 között,

a kockázati tőketársaságok 800 millió eurót fektettek be Magyarországon; az egy projektre jutó befektetések összege folyamatosan csökkent, nőtt viszont a kezdő társaságokhoz kapcsolódó, kis összegű tőkeallokációk száma (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Informatikai és Hírközlési Minisztérium: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2004-2006, 22. p, 2003 április 25, Budapest). 105 Az úgynevezett horizontális témák: a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség. Ezeknek a témáknak a Nemzeti Fejlesztési Tervben, mint programozási dokumentumban, és az egyes fejlesztési projektek kidolgozásakor és megvalósításakor is olyan formában kell megjelenniük, hogy az NFT esetében minden intézkedésben, a projektek kapcsán pedig a megvalósítás szakaszai során érvényesülhessenek. A programozáskor mindazonáltal, külön allokáció nem alkalmazható ezekre a célokra (MeH NFTH, 2003., 15-16

p) A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program intézkedéseinek megvalósításával kapcsolatban ugyanakkor megjegyzendő, 84 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. értékelés kiemeli, hogy a vállalkozásalapításnak megfelelő hagyományai vannak Magyarországon; azonban a kis- és középvállalkozások termelékenysége alacsony, valamint gyengék a vállalatközi kapcsolatok is. A termelékenység alacsony fokának okait a tőkehiányban, az elavult technológiában és a nem megfelelő vállalkozói ismeretek, illetve az üzleti szolgáltatásokhoz,

tanácsadáshoz való hozzáférés nehézségeiben látja. A finanszírozás nehézségeivel kapcsolatban ismételten kiemeli az átmeneti gazdasági állapot tőkeszegény környezetét, valamint azt, hogy a bankok számára épp ezért kockázatos a hitelezés, illetve a kis hitel- és számlaforgalom miatt, a költségeket is tekintetbe véve, számukra sem éri meg. Ennek eredménye, hogy a vállalkozások mindössze 70%-a rendelkezik hitelekkel, ezen belül is lényegesen kisebb a vállalkozás nélküli, a mikro- és kisvállalkozások részvétele. A hitelezés időtartamát illetően, a kivállalkozások 20%-a, a közepes és nagyvállalatok 30%-a finanszírozza működését hosszú lejáratú pénzeszközöket igénybe véve. A GVOP stratégiáját a prioritásokon keresztül bemutató részben, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére irányuló célkitűzés bemutatásakor, a helyzetelemzés rövid összefoglalása után, a következő hangsúlyos területeket

emeli ki a szektor fejlesztéseivel kapcsolatban: • A növekedő és erősödő kis- és középvállalkozások stabilitásának elősegítése, valamint a helyi és a külpiacokon folyó versenyben az esélyegyenlőség megteremtése. • Vállalkozások piacra jutásának elősegítése, a vállalatirányítás és szakmakultúra, a vállalkozói ismeretek, képességek fejlesztése. • A helyi gazdaságfejlesztő hatás és foglalkoztatási képességük kibontakoztatása. A külső finanszírozási források mennyiségi és minőségi fejlesztése tehát nem jelenik meg közvetlenül, magas szintű prioritásként; nyilvánvaló azonban, hogy a fenti célkitűzések elérése érdekében, az eddig is meghatározó hátránnyal járó tőkehiányos állapot elkerülendő, így a fejlesztéseknek hosszú távon a finanszírozási környezet fejlődésével is együtt kell járniuk. A kis- és középvállalkozások termelékenységének növelésére vonatkozó

elhatározások fejlesztésekkel történő alátámasztása, idővel a finanszírozók számára is vonzóvá teheti a most még jellemzően magas kockázatokkal járó vállalati hitelezést. A vállalati finanszírozásnak a tőkehiányra visszavezethető negatív hatása a meghatározó fejlesztésekhez szükséges szolgáltatásoktól és üzleti lehetőségektől való elzárkózás. A GVOP intézkedései, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban ezért olyan fejlesztésekre (pl. műszaki-technológiai modernizáció, minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, tanácsadás hogy az annak körébe tartozó fejlesztések (pl. kisvállalkozások eszköz-beruházási támogatásai) többnyire nem 85 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. igénybevétele) irányulnak, amelyek az egyébként költségigényes, mégis szükséges szolgáltatásokat pótolják, vagy azok igénybevételét támogatják. A prioritás intézkedései a fő cél, a gazdaság dualitásának mérséklésére, megszüntetésére irányulnak, annak kiváltó okaival foglalkoznak. Az elsősorban exportra termelő, főként külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok és a hazai kisebb méretkategóriájú cégek közötti fejlettségbeli és a verseny szempontjából is jelentős szakadék ugyanis hosszú távon kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásokkal járhat. A magyar kis- és középvállalkozások fejlődését meghatározó legfőbb tényezők, a technológiai fejlesztések, az innováció; a vállalat menedzsmentjének a képzése és a vállalatközi

kapcsolatok erősítése, amelyek hatékonyságának javítása által, mindenesetre, megteremthetők a feltételek a versenyhátrány leküzdésére. A modernizáció elősegítése, a vállalkozói ismeretek elterjesztése és a vállalatközi együttműködések érdekében, a következő számszerűsített célokat határozza meg a GVOP: • „A támogatott beruházások értéke: a fejlesztés megvalósulását követő 5 éven belül 370 millió euró értékű megvalósult beruházás • A támogatott vállalatok értékesítésének növelése: a fejlesztés megvalósulását követő 5 éven belül 460 millió euró többlet-árbevétel • A támogatott vállalkozások foglalkoztatotti létszáma a 2003. évi szinthez képest 12 ezer fővel nő 2006-ig • A szektor termelékenysége a 2003. évi szinthez képest 10%-kal nő 2006-ig • A KKV szektor részesedése a GDP-ből a 2003. évi szinthez képest 1 százalékponttal nőjön 2006-ig”106.

Összefoglaló A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságpolitikai hátterének koncepcionális elképzelései, a stratégiai célkitűzések, megfelelő hátteret biztosítanak a fejlesztések megvalósulásához, logikai tervezési szempontból. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program, a „Smart Hungary” középtávú beruházás-ösztönzési koncepció és a Nemzeti Fejlesztési Terv, a kis- és középvállalkozás-fejlesztés három pillére együtt, logikai kohéziót támogatják közvetlenül a horizontális célkitűzések megvalósulását. 86 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra

nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. teremt a fejlesztési prioritások tekintetében. A megvalósuló konstrukciók és az intézményrendszer vizsgálata azonban megvilágítja a tervezés pénzügyi és a végrehajtás intézményi buktatóit is. A támogatási konstrukciók sokfélesége miatt kialakult intézményrendszer negatív jellemzője, hogy épp a sokféleségből adódóan, a rendszer összhangja nehezen található. Az elemzők és szakértők véleménye egyértelműen alátámasztja azt, hogy a kis- és középvállalkozás-fejlesztésért felelős intézmények rendszere Magyarországon széttöredezett. Joggal fogalmazódhat meg tehát a kérdés, hogy ennek következtében, az egyébként többnyire logikus koncepcionális háttérrel rendelkező támogatási programok konstrukcióin keresztül, elegendő fejlesztési támogatáshoz jutnak-e a vállalkozások? Képesek-e, az intézményrendszer közvetlen ügyfélkapcsolatain keresztül,

megtalálni a számukra megfelelő konstrukciókat akkor, ha például az adott intézmény nem tud javaslatot tenni a sajátja és a más intézmény által irányított konstrukció egyidejű alkalmazására? A támogatási eszközök formáit illetően, a pénzügyi tervezés szempontjából alapvető jelentőséggel bír a vissza nem térítendő és az egyéb támogatási formák aránya; a programok fenntarthatósága függ ugyanis ettől. A költségvetési szempontokat figyelembe véve, ésszerű lenne a vissza nem térítendő támogatások arányának csökkentése; ez azonban a tőkeszegény magyar kis- és középvállalkozásokat számos lehetőségtől fosztaná meg, rövid- és középtávon mindenképpen. A külső finanszírozásra igénybe vehető újabb típusú pénzeszközök (pl. kockázatitőke) szélesebb körű elterjedése mégis szükséges lenne; egyrészt a kormányzati szerepvállalás hosszú távon megvalósuló csökkentése, és ezáltal a központi

költségvetés forrásainak megkímélése, másrészt pedig a vállalatok új típusú beruházásainak (pl. info-kommunikációs eszközök beszerzése) hatékonysága érdekében Az ilyen jellegű beruházások megvalósítására, a költségvetést részben tehermentesítő lehetőségként jelentkeznek a Strukturális Alapokból származó támogatások. A magyarországi finanszírozási környezet tökéletlenségeiből adódó tőkehiányt, a költségek oldaláról (pl. magas költségvonzatú szolgáltatások – üzleti tanácsadás, minőség-ellenőrzés stb. – pótlása) enyhíthetik a cégek számára a közösségi regionális politika támogatási eszközei. A későbbi tervezési periódusok során pedig, a remélt nagyobb támogatási mennyiség esetében, talán a vállalatok külső finanszírozását támogató intézkedések aránya is növelhető lesz majd. A Nemzeti Fejlesztési Terv legnagyobb haszna mégis inkább a logikus, fejlesztési célú

„rendszerezésben” rejlik. A dokumentum révén, a kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója mind pénzügyi, mind intézményi, mind pedig tervezési szempontból, hosszú 106 GVOP 2004-2006, 2003., 62 p 87 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. távon egy irányba terelheti a jobbára párhuzamosan futó programokat. Racionális intézményi struktúra kialakításával, közvetett módon rendszerbe foglalható a széttöredezett magyar fejlesztési intézményrendszer, a források bővítése által pedig növelhető a támogatások mértéke és

hatékonysága. Természetesen, az NFT-n keresztül artikulálódó koncepció nem lehet kizárólagos alakítója a kis- és középvállalkozás-fejlesztés rendszerének Magyarországon; mindenképpen szükséges a nemzeti programokkal való összeegyeztetése. 88 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Összegzés Szakdolgozatomban, a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztésének érdekében, mindenekelőtt az Európai Unió intézményi keretei által meghatározott közegében zajló finanszírozási problémáit igyekeztem részletezni. A bemutatott

példákkal alátámasztott helyzetelemzés és az intézményi támogatáspolitikai rendszer konstrukcióinak ismeretében, a finanszírozás, mindenekelőtt a finanszírozói környezet továbbfejlesztése mellett érveltem. Az általános gazdaságpolitikai és finanszírozói környezet és a lehetséges támogatáspolitikai eszközök hatásainak vizsgálata után, az intézményrendszer finanszírozási támogatásait fejlesztési lehetőségként igyekeztem bemutatni, a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok integrációs felkészítésének segítése céljából. Úgy gondolom tehát, hogy az Európai Unió intézményi struktúrája által koncepcióba foglalt támogatások hatékony közeget teremthetnek a kis- és középvállalkozások, köztük a versenyhátránnyal mindenképpen szembesülni kénytelen magyar cégek számára is. A sok tekintetben még mindig tökéletlen uniós támogatáspolitikai rendszer sem jelenthet viszont egyedüli megoldást a

vállalkozások külső finanszírozási gondjainak orvoslására. A finanszírozói környezetet jelentősen befolyásoló magánszféra, az általam megismert és bemutatott folyamatok szerint, nem vesztett különösebben korábbi súlyából; sőt, az intézményi támogatások célja is részben az, hogy ösztönözze a befektetőket a kis- és középvállalkozói szektor külső finanszírozásához való hozzájárulásra. Erre utal, többek között, az innovatív pénzügyi tervezés új formáinak (pl. kockázatitőke, tőkepiacok intézményi befektetői stb.) előtérbe kerülése is Lényegesnek tartom ezért, egyrészről a fejletlenebb tőkepiaccal rendelkező országok (pl. Magyarország) esetében az állam és a közösségi intézményi háttér fokozottabb részvételét a magánszektor megnyerése, mobilizálása érdekében; más tekintetben azonban, a vissza nem térítendő támogatásokkal (elsősorban a Strukturális Alapok támogatásai esetében)

kapcsolatban ennek a szerepvállalásnak a racionalizálását tartanám szükségesnek. Az állami, intézményi szerepvállalásával kapcsolatban ugyanis, a versenytorzító hatások kiküszöbölése mellett, a támogatási konstrukciók költségvetési szempontú fenntarthatósága is követelmény; a kedvezőbb kondíciójú állami támogatások kiszorító hatása révén pedig előnytelen arányok alakulhatnak ki, e tekintetben. 89 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Úgy gondolom, hogy a magyar mikroszféra előnyös tulajdonságai (pl. nagy vállalkozói

aktivitás, kapcsolati tőke stb.) pozitívan járulhatnak hozzá az európai kis- és középvállalkozói szektor finanszírozási célú fejlesztéséhez, hazánk csatlakozása után. A közösségi vállalkozáspolitika és a regionális politika gazdaságfejlesztő hatásai által pedig, adottak lehetnek a feltételek a minél kedvezőbb versenypozíció kivívásához. A magyar cégek finanszírozása tekintetében azonban, a 2004-es csatlakozással kialakuló versenyhelyzet beállásának pillanatától kezdve, jelentős nehézségek is adódhatnak. A tőkeszegénység fogalma eltérően jelentkezik a magyar és az európai piacokon működő vállalatok esetében, így a kezdeti versenyhátrány az európai vállalkozóknak kedvez majd; így nagy a veszélye egy jelentősebb mértékű lemaradásnak. A jelenlegi turbulens gazdasági folyamatokat szem előtt tartva, szükségesnek tartom, hogy a kis- és középvállalatok, 2004. május 1-jére a lehető legszélesebb körben

tájékozódhassanak az őket kedvezményező finanszírozási programokról, amelyek az európai piacokon való megélhetés átmeneti forrásait jelenthetik számukra. Végül, a témával kapcsolatban mindenképpen kiemelendőnek tartom azt, hogy mind a közösségi, mind pedig a hazai támogatási rendszer könnyebb átláthatóságának elérése ideális lenne. Az általam a kutatás során feltárt irodalom mennyisége minden bizonnyal kielégítő, azok rendszerének a források alapján történő feltérképezése, viszont korántsem volt egyszerű. Jórészt közösségi forrásokra támaszkodtam, mert azok strukturáltsága és megalapozottsága is kezelhetőbbé tette az irodalmat. Bár a magyar gazdaság szempontjából is meghatározó mikroszféra jövőbeli esélyeiről van szó, a magyar vonatkozású források száma tulajdonképpen elenyésző volt. Minden bizonnyal a finanszírozás témájának sokszínűségéből fakadóan, a keresleti és kínálati oldal,

illetve a döntően a kínálati oldalt befolyásoló intézményi, állami gazdaságpolitika oldaláról is többféle dokumentum készült, sokszor egyugyanazon programmal kapcsolatban. Tapasztalataim szerint, ez az információkhoz való hozzáférhetőséget kétségtelenül javítja; a meglehetősen széttagolt magyar intézményrendszer példáján ugyanakkor látszik, hogy a támogatások útja a forrásoktól, egészen az azokat hasznosító vállalkozásokig nem feltétlenül a legegyszerűbb – ezáltal pedig a rendszer hatékonysága is sérülhet. Dolgozatommal ezért további kutatások érdekében is igyekeztem minél szélesebb körben részletezni a finanszírozási támogatásokra irányuló programokat. 90 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Irodalomjegyzék A Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról, Európai Közösségek Bizottsága, Brüsszel, 2003. 05 06 C[2003]1422 Apatini Kornélné, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kis- és középvállalkozásokért felelős helyettes államtitkárának „Egyes KKV támogatási konstrukciók továbbfejlesztési lehetőségei” címmel, 2003. április 9-én megtartott előadása Apatini Kornélné: Kis- és középvállalkozások finanszírozása – Kockázatok. Lehetőségek a kockázatok mérséklésére, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1999. Budapest Balogh András Zoltán: A Nemzeti Fejlesztési Terv és a vállalatok fejlesztési lehetőségei (Csongrád, 2003. szeptember 1) Christofidis, Constantin

ąnd Debande, Olivier (PJ/Industry and Services): Financing innovative firms through venture capital, EIB Sectoral Papers, February 2001 Dietsch, Michel: Financing small businesses in France, EIB Papers Volume 8 No. 2, 2003 Európa 2010 – Gyakorlati kézikönyv az Európai Unió jelenéről és jövőjéről, Euro Info Service, 2001. Budapest European Bank for Reconstruction and Development: Frameworks and sub-projects, 31 August 2003, EBRD European Commission Enterprise Directorate General: European Union Support for SMEs – An overview of the main funding opportunities available to European SMEs, May 2003. European Commission, Directorate General Enterprise: „Employment through Innovation” – Pilot Projects for Crafts and Small Enterprises, 2000 European Commission, Enterprise Directorate-General weboldala: EUROPA Enterprise The Multiannual Programme for Enterprise and Entrepreneurship,http:// europa.euint/comm/enterprise/enterprise policy/mult entr programme/progra mme

2001 2005.htm, 2003 11 05 European Commission: Thematic Evaluation of Structural Fund Impacts on SMEs, Synthesis Report, EC, July 1999. European Investment Bank Group: Innovation 2000 initiative – two years after its launch, EIB, 2002. 91 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. European Investment Bank: EIB Group support for SMEs – Financing the Backbone of Europe’s Business, EIB, January 2001. European Investment Bank: Financial intermediaries of the European Investment Bank in the future member states of Central and Eastern Europe – 01/09/2003 European Investment Fund:

EIF Corporate Operational Plan, 2003-2005, January 2003 European Investment Fund: ETF Start-up Investment Policy Venture Capital Funds, Business Incubators, EIF, March 2002 European Investment Fund: Growth and Environment Scheme – „Promoting environmentallyfriendly investments of small SMEs, EIF, 11/99 European Investment Fund: MAP for the Candidate Countries (EIF, 2002. 03 15) European Investment Fund: Seed Capital Action Guidelines, EIF, March 2002. European Investment Fund: Strategic position of the EIF with regard to the Candidate Countries, EIF, September 2002. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Informatikai és Hírközlési Minisztérium: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2004-2006, 22. p., 2003 április 25, Budapest Hommel, Ullrich, Schneider, Hilmar: Financing the German Mittelstand, EIB Papers Volume 7 No. 2, 2003 Kis- és középvállalkozások helyzete 2002, Magyar Gazdaságelemző Intézet, 2002. Budapest Kis

vállalkozások – nagy lehetőségek, avagy az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája, „Engem is érint” sorozat, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, 2002. Budapest Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala: Bevezetés a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásainak rendszerébe, 2003. Budapest Munsch, Michael, Dr.: Effects of Basel II on SME financing, Centre for the Study of International Institutions, University of Innsbruck, Creditreform Rating AG, 06 June 2002 Notice of implementation of the ETF start-up facility, the SME guarantee facility and the seed capital action under the multiannual programme for enterprise and entrepreneurship, and in particular for small and medium-sized enterprises [SMEs], [2001-2005],[2002/C 54/04] Official Journal of the European Communities, 1.32002 Rácz Margit: A távolban Amerika, Cégvezetés, 2000. október, 119-122 o 92 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Rheinisch-Westfälisches Institut für Wirtschaftsforschung, European Policies Research Centre, University of Strachlyde Glasgow: Impact of the Enlargement of the European Union on Small and Medium-sized Enterprises in the Union, Final Report to the European Commission DG Enterprise, November 2000, Essen and Glasgow Thomson, Campbell: European Investment Bank, Operations Evaluation Department: Review of the Current Portfolio Approach for SME Global Loans, EIB, March 2002. Wagenvoort, Rien: SME finance in Europe: introduction and overview, EIB Papers Volume 8 No. 2, 2003

Internet: European Commission, Enterprise Directorate General: http://europa.euint/comm/enterprise/index enhtm European Investment Bank: http://www.eiborg/ European Investment Fund: http://www.eiforg/ European Bank for Reconstruction and Development http://www.ebrdcom/ Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala: http://www.nfhhu/ http://www.cordislu http://www.cegnethu/ http://www.volksbankhu/ 93 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mellékletek 1. sz melléklet Az újonnan létrehozott alapok és befektetések az EU-ban, 1989-1999

létrehozott alapok Befektetések (millió ECU/EUR) Forrás: Christofidis, Debande, 2001., 18 p 94 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. sz melléklet: A Nemzeti Fejlesztési Terv hosszú távú célkitűzéseinek és Operatív Programjainak logikai kapcsolata Az életminőség javítása Hosszú távú cél Az NFT-k hosszú távú célja (2013-ig) Specifikus Célok Prioritások Operatív Program Az EU jövedelmi szintjének közelítése A versenyképesség növelése A termelő szektor versenyképességé nek javítása Gazdasági versenyképesség OP A

humán tőke fejlesztése A foglalkoztatottság növelése és az emberi erőforrások fejlesztése Humán erőforrás fejlesztési OP A jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése Jobb infrastruktúra és tisztább környezet Agrár és vidékfejlesztési OP Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP Erősebb regionális és helyi potenciál Regionális OP Forrás: Balogh András Zoltán: A Nemzeti Fejlesztési Terv és a vállalatok fejlesztési lehetőségei (Csongrád, 2003. szeptember 1) 95