Gazdasági Ismeretek | Gazdaságpolitika » Garai Mónika - Az infláció várható alakulása Magyarország Európai Uniós csatlakozását követően

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment (UD) Szak Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány Az infláció várható alakulása Magyarország EU-csatlakozását követően Készítette: Garai Mónika Budapest, 2003. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalom Tartalom .2 Bevezető .5 I. Magyarország monetáris politikájára és az inflációra háruló kötelezettségek az EU-csatlakozás és az eurozóna monetáris stratégiájának tükrében .7 1. A monetáris politika és a konvergencia-időszak 7 2. Az Európai Központi Bank monetáris politikájának főbb elemei és Magyarország inflációs célkitűzései . 9 3. Helyzetkép az Európai Központi Bank inflációs referenciaértékét ért kritikákról és az eurozóna optimális inflációs szintje körüli vitákról.13 II. Az infláció várható alakulása középtávon Magyarország EU-csatlakozását követően és az árszint emelkedésére ható legfontosabb tényezők.17 1. Általános megállapítások és az inflációra ható tényezők osztályozásának koncepciója .17 2. Az infláció

várható alakulása a jelenlegi helyzet függvényében 18 3. A hazai viszonyok által meghatározott inflációra ható tényezők változásai20 3.1 A bérek és keresetek 20 3.11 A bérek és a költséginfláció kapcsolata 21 3.111 A bérkonvergencia szükségességének kérdése 23 3.112 A bérkonvergenciát befolyásoló tényezők 25 3.12 A bérek és a keresleti infláció kapcsolata 30 3.2 A költségvetés egyenlege33 3.21 A költségvetés jelenlegi helyzete és az előtte álló kihívások33 3.22 A költségvetés egyenlegének és szerkezetének várható alakulása Magyarország EU-csatlakozását követően és az infláció .34 3.3 Az árfolyam-politika és az infláció 37 3.31 A hazai valuta alakulása a csúszóleértékelés megszüntetését követően 37 3.32 Az ERM II árfolyam-mechanizmus működésének lényege38 3.4 A Balassa–Samuelson-hatás érvényesülése Magyarországon a felzárkózási (konvergencia-)időszak ideje alatt.40 2 BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III. Az EU-csatlakozás hatása a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari, az adóharmonizáció következtében módosuló áfakulcsos és jövedéki adójú termékek, valamint az energiahordozók árának alakulására.43 1. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek árváltozásának prognózisa44 1.1 A mezőgazdasági árak és élelmiszerárak kapcsolata44 1.2 A mezőgazdasági termelői árak változása 46 1.3 Az élelmiszer-ipari termékek áralakulása49 2. Magyarország EU-csatlakozásának hatása a hazai energiaárakra 53 2.1 A villamos energia

árváltozása az EU-csatlakozást követően 54 2.2 Gázárváltozás és piaci liberalizáció az EU-csatlakozást követően59 3. Az adóharmonizáció hatása az inflációra 63 3.1 A magyar áfa-rendszer változásai63 3.2 Az áfakulcsok változásának hatása a lakosságra nézve65 3.3 A jövedéki adó és az EU-csatlakozás 66 3.4 A magyarországi és az európai uniós adómértékek összehasonlítása a főbb jövedéki termékek esetében .68 Következtetések .72 Ábrák és táblázatok jegyzéke .74 Irodalomjegyzék .78 Függelék .82 3 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4

Szeretnék köszönetet mondani belső konzulensemnek, Sajósiné dr. Kováts Magdolna tanszékvezető főiskolai docensnek és külső konzulensemnek, dr. Bod Péter Ákos egyetemi tanárnak, akik közreműködésükkel és támogatásukkal nagy segítséget jelentettek szakdolgozati témám kutatásában. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5 Bevezető Az infláció EU-csatlakozást követő alakulásának vizsgálatát azért választottam szakdolgozatom témájául, mert úgy vélem, hogy az Európai Unióba való belépés 2004. május 1-jei dátumának közeledtével különösen

felerősödtek a csatlakozással együtt járó áremelkedéstől való félelmek. A növekvő inflációtól való félelmek nem alaptalanok, azonban nem vezethetőek vissza kizárólag az EU-csatlakozás tényére. Elemzésemet azon koncepcióra építem, hogy a fogyasztói árindexet befolyásoló tényezők egy részénél a hazai viszonyok, adottságok erősen meghatározóak, így ezen elemeknél Magyarország uniós tagsága csak másodlagos, egyfajta módosító szerepet fog játszani, míg az inflációt alakító tényezők másik csoportjánál az EU-csatlakozás lesz az áremelkedés fő okozója. Az infláció vizsgálata során hangsúlyozni kívánom, hogy a belépést követő négyéves konvergencia-időszakként is emlegetett felzárkózási időszak alatt, a fogyasztói árindex maastrichti kritériummal összhangban meghatározott 3% alá történő leszorítása meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezik hazánk számára éppen a várhatóan felgyorsuló

árkonvergencia miatt, mely meghaladja majd a bérkonvergenciát. Megítélésem szerint az oly sokat emlegetett ársokktól ugyan nem kell tartania a magyar lakosságnak az uniós belépést követően, viszont a 2004-es prognózisok – részben az EU-csatlakozás bizonyos egyszeri árnövelő hatásainak (például nullakulcsos áfa eltörlése) következtében – 2003-hoz képest magasabb inflációt jósolnak. Következésképpen, a konvergencia-időszak első két évében a háztartások fogyasztása visszaeshet. A végső kérdés eldöntése helyett – miszerint Magyarország képes lesz-e teljesíteni a maastrichti kritérium inflációs célparaméterét – szakdolgozatomban a fogyasztói árindex változására ható legfőbb tényezők elemzésére, az inflációval kapcsolatos főbb problémák felvetésére, valamint a dezinfláció folyamatát elősegítő feltételrendszer egyes elemeinek részletezésére vállalkozom, mert megítélésem szerint a jelenlegi

bizonytalan helyzet függvényében nem adható egyértelmű válasz a fenti kérdésre. A dolgozat első része a felzárkózási időszak monetáris politikája előtt álló kihívásokat tekinti át. Ismerteti az árstabilitás konvergenciakritériumának, valamint a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) tagállamai fogyasztói árindexének összehasonlítására bevezetett HICP mutatónak a definícióját. Egyidejűleg felhívja a figyelmet arra, hogy célravezetőbb BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6 lenne, ha Magyarország a maastrichti célparaméter helyett az infláció

mérséklésekor a HICP mutató által megjelölt értékhez igazodna, mivel az eurozónabeli tagság elnyerésével hazánk számára is ez lenne az inflációs referenciaérték. Az első fejezet befejező része ugyanakkor bemutatja, hogy az infláció referenciaértékének pontos meghatározása még az eurozónán belül is vita tárgyát képezi és rövid összefoglalót ad az optimális infláció szintjére vonatkozó főbb elméletekről. Szakdolgozatom második része a már említett kettős koncepcióból kiindulva az inflációt alakító tényezők közül azokat veszi sorra, melyek elsődlegesen a hazai viszonyok függvényében befolyásolják a fogyasztói árindex változását. Ezek a tényezők feltehetően akkor is kifejtenék hatásukat, ha Magyarország 2004. május 1-jén nem csatlakozna az Európai Unióhoz, ezért esetükben a belépés inkább csak az eredeti hatást fogja felerősíteni. Az EU-csatlakozással valóban összefüggésbe hozható,

árnövekedést kiváltó tényezők tárgyalására a dolgozat harmadik részében kerül sor a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari, az áfa és jövedéki adó alá eső termékek, valamint a gáz és villamosenergia várható árváltozásának elemzésén keresztül. Egyúttal e három termékcsoport képezi azt a kört, ahol az EU-csatlakozást követően a legnagyobb mértékű áremelkedésre lehet számítani. Végezetül szeretném megjegyezni, hogy szakdolgozati témám kutatását 2003. október 21-én zártam le, ennélfogva az infláció EU-csatlakozást követő alakulásával kapcsolatos megállapításaim, illetve előrejelzéseim az ezen időpontig rendelkezésre álló adatokra és elemzésekre alapulnak. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 7 I. Magyarország monetáris politikájára és az inflációra háruló kötelezettségek az EU-csatlakozás és a eurozóna monetáris stratégiájának tükrében 1. A monetáris politika és a konvergencia-időszak Jóllehet Magyarország az EU-csatlakozással egyidejűleg nem lesz tagja a Gazdasági és Monetáris Uniónak, az európai integrációba való belépés önmagában is komoly kihívások elé állítja monetáris politikánkat a maastrichti konvergenciakritériumok teljesítése révén. Az Európai Unióba történő belépésünkkel elindul egy négy évig tartó felzárkózási folyamat, miután 2003. július 16-án a kormányfő a pénzügyminiszterrel és a nemzeti bank elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Magyarország 2008. január elsejétől

kívánja bevezetni az eurót. A konvergencia-időszak alatt az Európai Unió továbbra is engedélyt ad a monetáris politika nemzeti önállóságának megőrzésére, de az alapfeladatok és irányelvek tekintetében pénzügypolitikánk ezen területének a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) által kidolgozott előírásokat és stratégiai lépéseket kell majd követnie, melyek végrehajtásáért az Európai Központi Bank (EKB) a felelős. Ennek megfelelően a nemzeti jegybank irányítása alá tartozó monetáris politika fő feladatát az árstabilitás védelme képezi, s a hazai jegybank státusának az uniós jegybankokéval kell megegyeznie, ami alapvetően a nemzeti jegybank függetlenségének biztosítását jelenti.1 A konvergencia-időszak alatt a monetáris politika önálló irányításának joga tehát garantálva lesz Magyarország számára, a jegybank másik illetékességi területét képező devizapolitikában pedig kis mértékű minőségi

változtatásokra számíthatunk, azonban a jegybank intervenciós jogköre továbbra is megmarad. Az árfolyam-politikában viszont az 1 Lőrincné Istvánffy Hajna [2001]: Pénzügyi integráció Európában. KJK-Kerszöv, Budapest, p 516 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 8 Európai Unió a jelenleginél jóval nagyobb mértékű kiszámíthatóságot és stabilitást fog elvárni, különösen akkor, ha Magyarország 2004 májusától kezdve részt kíván venni az ERM II. árfolyam-mechanizmusában Az árstabilitás biztosítása mint alapfeladat nem rejt magában újdonságot, hiszen a

Magyar Nemzeti Bank legfőbb prioritásának jelenleg is a nemzeti fizetőeszköz értékének megőrzését, s ebből eredően az infláció fékentartását tekinti. Az elmúlt évek tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy e feladat végrehajtásában a magyar jegybank jelentős eredményeket könyvelhet el, miután sikerült az inflációt kétjegyűről egyjegyűre leszorítania. Az inflációs ráta kétjegyűről egyjegyűre csökkentésének gyorsaságát jól érzékeltetik az elmúlt öt év számadatai: 1998-ban az infláció 14,2%, 1999-ben 10,0% volt, 2000-ben viszont már 9,8%-ra mérséklődött, a 2003-as prognózist tekintve pedig mintegy 4,6%-os fogyasztói árindexszel számolhatunk (ld.: függelék 1 táblázat és 1 ábra) Ez az eredmény azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években a fogyasztói árak növekedésének fékentartása egyszerű feladatnak ígérkezik. Magyarországon a jegybank függetlensége az 1991. évi LX Törvény hatályba

lépése óta biztosított, mely törvényt legutóbb a 2001. évi LVIII törvény módosította, megtartva a korábbi törvény fő elemeit, s kiegészítve azt a jogharmonizációval és az Európai Unióba történő belépéssel kapcsolatos kötelezettségekkel. Új feladatokra is fel kell azonban készülnie a jegybanknak az EU-csatlakozást követően. Részt kell majd vennie a Központi Bankok Európai Rendszerének működésében, habár jogai és kötelességei a konvergencia-időszak folyamán korlátozottak lesznek, melyből kifolyólag nem vehet részt a vezető testület, a Kormányzó Tanács ülésein, ahol a monetáris politikával kapcsolatos legfontosabb döntések születnek, képviselőket pedig csak az Általános Tanácsba delegálhat.2 A képviseletet és az intézményi átalakításokat érintő egyes kérdéseken kívül lényegesebbnek tartom annak megvitatását, hogy miért és milyen nehézséget jelenthet Magyarország számára az Európai Unió által

támasztott inflációs kritériumnak és a monetáris politikával kapcsolatos egyéb elvárásoknak való megfelelés. Ahhoz, hogy e kérdésre megfelelő választ kapjunk, fel kell vázolnunk az Unió jelenlegi monetáris politikájának főbb elemeit és célkitűzéseit, valamint betekintést kell nyernünk az inflációs referenciaérték körüli, az euroövezeten belül folyó vitákba. 2 Lőrincné Istvánffy Hajna [2001]: Pénzügyi integráció Európában. KJK-Kerszöv, Budapest, p 516 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 9 57. Az Európai Központi Bank monetáris politikájának

főbb elemei és Magyarország inflációs célkitűzései Az Európai Központi Bank a máig érvényben lévő monetáris politikájának alapelemeit a Kormányzó Tanács 1998. október 13-i ülésén fogadta el, időközben kisebb módosításokat eszközölve azon, melynek ismertetésére a későbbiekben kitérek. A ’stabilizáció-orientált monetáris politika stratégiájaként’ is emlegetett monetáris politika egy hármas célrendszert foglal magába: 1) az árstabilitás biztosítását 2) a pénzmennyiség és pénzkínálat változásának nyomon követését, melyre nézve az EKB az inflációs rátához hasonlóan referenciaértéket határoz meg 3) a jövőbeli áralakulások kilátásainak prognosztizálását, ami tulajdonképpen a „ gazdasági mutatók széles körű alkalmazását jelenti”.3 Az utóbbi két célkitűzés elemzése korántsem elhanyagolandó, mert rajtuk keresztül képet kaphatunk egy adott gazdaságban jelenlevő inflációs nyomást

kifejtő tényezőkről és folyamatokról, dolgozatom témájából adódóan az első célkitűzés, vagyis az árstabilitás kérdéskörét szeretném részletesebben körüljárni. Az Európai Központi Bank által meghatározott árstabilitásra vonatkozó referenciaérték ugyanis, a maastrichti kritérium célparamétere mellett Magyarország számára is irányadó lesz az EU-csatlakozást követően, mert igazodási pontot képezhet hazánk Gazdasági és Monetáris Unióba való belépése szempontjából. Magyarország eurozónabeli-tagság melletti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlenné vált a Magyar Nemzeti Bank elnökének és a pénzügyminiszternek 2003. júniusában tett egybehangzó kijelentése alapján, miszerint „a forint rögtön az EU-belépés után, 2004 május–júniusában csatlakozhatna az euroövezetbe való belépés előszobájának tekintett európai árfolyam-mechanizmushoz” az ERM II.-höz, mely célkitűzést véglegesen megerősítette

a már említett júliusi ’hármas sajtótájékoztató’, ahol a magyar gazdaság elkövetkező négyéves felzárkózási programjának konkrét célparamétereit is részletesen ismertették.4 A jegybank által is támogatott gazdasági program értelmében, a maastrichti kritériumokkal összhangban a kormány 2004 és 2008 között az inflációt 3 százalék alá, a belső államadósságot legfeljebb a GDP 60 százalékára, az államháztartás hiányát a bruttó 3 A stability-oriented monetary policy strategy for the ESCB. [1998]: ECB Press Release, 13 October, http://www.ecbint/press/pr981013 1htm 4 Csabai–Szántó [2003]: Idegesség a forintárfolyam körül: Spekulálnak. In: HVG, július 5, p 108 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 10 hazai termék 3 százalékára kívánja leszorítani, ami szigorú megszorításokat helyez kilátásba a monetáris, fiskális és devizapolitika területén egyaránt. Ahhoz azonban, hogy az Európai Unió által meghatározott inflációs célparamétert és az árstabilitás kritériumát tartósan, a konvergencia-időszak négy évét követően teljesíteni tudjuk, szükség van a pénzügypolitika másik két részterületének a monetáris politikával összehangolt restrikciójára. Az Európai Központi Bank elismeri, hogy az árak ingadozását rövid távon nem lehet megakadályozni és hatékonyan befolyásolni, ezért az árstabilitás biztosítását a GMU-ban részt vevő tagállamoktól középtávon várja el5, s ehhez a koncepcióhoz igazodik az eurozónára való felkészülés inflációs

követelményrendszere is. Az árszintstabilitásra vonatkozó konvergenciakritérium értelmében a Gazdasági és Monetáris Unióhoz csatlakozni kívánó országok fogyasztói árszintjének emelkedése a belépést megelőző két évben a három legstabilabb, vagyis legalacsonyabb inflációs rátát felmutató GMU-tagállam átlagos árindexét legfeljebb 1,5%-kal haladhatja meg. Ez a definíció tartalmaz egy új elemet a Maastrichtban eredetileg lefektetett konvergenciakritériumhoz képest, ami a három legkisebb inflációt felmutató EU-tagállam átlagát alapul véve engedélyezett maximum 1,5%-os eltérést az eurozónába belépni szándékozó államok számára*. A módosulás érthető, hiszen az eredeti konvergenciakritériumok lefektetésének idején a Gazdasági és Monetáris Unió még valójában nem létezett, mindössze az alapelvek és a GMU három szakaszának időbeli meghatározására került sor, de számos, a GMU intézményrendszerét

és későbbi működését érintő kérdés rendezése befejezetlen maradt, és természetesen nem volt ismert a majdan résztvevő országok köre sem. Napjainkban más a helyzet: a Gazdasági és Monetáris Unió tizenkét európai uniós tagállam részvételével hatékonyan működik egy, az 1990-es évek elejétől meglehetősen eltérő világgazdasági és makrokörnyezetben. Ebben az átalakult gazdasági környezetben az Európai Központi Bank a monetáris politika legfőbb célkitűzésének tekintett árstabilitást már úgy határozza meg „ mint az eurozónára vonatkozó fogyasztói árak harmonizált indexének (HICP) 2 százalék alatti növekedése (év/év)”.6 A HICP mutatót az Európai Központi Bank elsősorban statisztikai módszertani szempontból kezdte el alkalmazni az EU-tagállamok fogyasztói árindexváltozásának megbízhatóbb összehasonlítása érdekében, mert a tagállamok 5 A stability-oriented monetary policy strategy for the ESCB.

[1998]: ECB Press Release, 13 October, http://www.ecbint/press/pr981013 1htm * Megjegyzés: a módosulás ellenére az elkövetkezőkben maastichti kritérium alatt az új definíciót értem 6 Bálint Viktor [2003]: Az eurozóna optimális inflációs rátája és az Európai Központi Bank szervezeti reformja. In.: Külgazdaság, január, p 31 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 11 – és ennek megfelelően az újonnan belépők – nemzeti fogyasztói árindexének számítási módszerében és a számítás során alapul vett termékcsoportok tekintetében nagy különbségek

fedezhetőek fel.7 Az eurozónában az újfajta módszerrel számított közös inflációs HICP mutató értéke 2003. szeptemberben 2,1 % volt A 2004–2008 közötti felzárkózási időszak alatt Magyarországnak egyelőre az infláció konvergenciakritériumát kell majd teljesítenie, melyet a három legalacsonyabb inflációs rátájú GMU-tagállam árindexének átlaga fog meghatározni. Mivel a jelenlegi helyzet ismeretében mindössze becslésekre hagyatkozhatunk mind a három GMU-tagállam megnevezésekor, mind pedig inflációs rátájuk prognosztizálásakor, könnyen belátható, hogy az árstabilitás konvergenciakritériuma bizonytalansági tényezőt rejt magában. A 2003-as adatok alapján a fogyasztói árak legkisebb mértékben Ausztriában (1,2%), Németországban (1,0%), valamint Finnországban (1,3%) emelkedtek8, legfeljebb 1,5%-kal meghaladva e három GMU-tagállam átlagát, tehát 2,5%-2,6%-ra kellene inflációs rátáját csökkentenie Magyarországnak, ha

most kívánna belépni az eurozónába. Feltételezvén, hogy az elkövetkező négy évben szintén Ausztria, Németország és Finnország lesz az a három állam, mely a legnagyobb mértékű árszintstabilitást fogja felmutatni, inflációs rátájuk vonatkozásában szinte biztosra vehető, hogy más – az Európai Központi Bank monetáris politikáját ismerve valószínűleg hasonlóan ’szigorú’– értékekkel kell majd számolnunk. A magyar kormány a maastrichti feltételt szem előtt tartva határozta meg gazdasági programjában az elkövetkező évek inflációs célértékeit, melyek alapján a fogyasztói árak emelkedése 2004-ben nem haladná meg az 5, 2005-ben a 4, 2006-ban pedig a 3%-ot.9 Az eurozónabeli tagság eléréséhez 2006 után feltehetően szükség lesz az infláció további mérséklésére, mivel az Európai Unió részéről nem várható az árszintstabilitás maastrichti kritériumának fellazítása. A végső cél, vagyis a gazdasági és

monetáris unióbeli tagság és a könnyebb nemzetközi összehasonlíthatóság végett célszerűnek tűnhet Magyarország inflációs konvergenciáját az Európai Unióban használt HICP mutató alapján is figyelemmel kísérni, bár meglepő módon a két mutató Magyarország inflációs felkészültségét csaknem azonos szintre helyezi (ld.: függelék 2 táblázat) Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a magyarországi nemzeti fogyasztói árindex számításának módja és az alapul vett 7 Wynne – Palenzuela [2002]: Measurement bias in the HICP:What do we know, and what do we need to know?. European Central Bank: Working Paper No. 131, March, p 12, http://wwwecbint/pub/wp/ecbwp131pdf 8 Európai Tükör, 2003. 4–5 szám, p 183 9 Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programja az uniós csatlakozás megalapozásához 2003. [2003]: Pénzügyminisztérium, p. 13, http://wwwp-mhu/Dokumentumok/Hirek/Sajto/Kozlemenyek/PEPpdf BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 12 termékcsoportok nagyjából megfelelnek a HICP módszertanának, de eltérések természetesen adódnak. Magyarország esetében a HICP és a hagyományos fogyasztói árindexmutató közötti minimális eltérés (ld.: függelék 2 ábra) ugyancsak alátámaszthatja azt a feltevést, miszerint a hazai CPI értéken számolt 3% alatti – várhatóan 2,5% körüli – inflációs cél teljesítése HICP értékre átszámolva elég felkészültséget jelenthet a GMU-tagságra abban az esetben, ha az Európai Központi Bank időközben nem módosítja az inflációs ráta

referenciaértékét. Mint az dolgozatom következő részéből kiderül, az Európai Központi Bank jelenlegi monetáris politikája alapján erre nem sok esélyt látok, azonban a HICP mutató 2%-os plafonértékéről az Európai Unión belül folyó vitáknak és az ebből adódó nagyfokú bizonytalanságnak érdemes figyelmet szentelnünk, mert ha 2008-ig sikerül az inflációt 3% alá csökkentenünk e kérdéskör minket is érinteni fog. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 13 3. Helyzetkép az Európai Központi Bank inflációs referenciaértékét ért kritikákról és az

eurozóna optimális inflációs szintje körüli vitákról Az Európai Központi Bank jelenlegi árstabilitás-definíciója és ezzel összefüggésben az inflációs ráta új referenciaértéke több bizonytalansági tényezőt rejt magában. Elsőként, ha az eurozónában a fogyasztói árak harmonizált indexének éves változásait tekintjük az elmúlt öt évre visszamenőleg (ld.: függelék 3 ábra) akkor jól kivehető, hogy a monetáris unió saját magának is kemény feltételeket szabott, hiszen a HICP index legtöbbször átlépte a 2%-os felső határértéket. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy az árszintemelkedés uniós átlag közelében tartása még némely jelenlegi GMU-tagállamnak is nehézséget okoz, amit a függelék 4. ábrájának adatai is igazolnak Másodszor, – ahogy azt az Európai Központi Bankot ért kritikák is alátámasztják – a maximum 2%-os felső küszöb az infláció esetleges változását tekintve tág mozgásteret

jelent, ami megnehezítheti a felzárkózni kívánó országok, így Magyarország helyzetét is az inflációt leszorító stratégiák kialakításában. A 2% alatti inflációs cél kevésbé egzakt meghatározását szakértők az elmúlt években többször is kifogásolták. Az inflációs célparaméter definíciójának pontosításában segítségül szolgálhat Ottmar Issingnek, a Kormányzó Tanács egyik tagjának az Európai Központi Bank monetáris stratégiájának értékeléséről 2003. május 8-án, Frankfurtban tartott sajtóértekezleten tett kijelentése, miszerint az EKB inflációs elvárásai a 2%-os plafonon belül 1,7–1,9% között mozognak, ami egyben megfelelő biztonsági ráhagyásnak is tekinthető az árak deflációs szintre történő leszorítása ellen.10 A 2%-os inflációs referenciaérték konkrét definíciójának hiánya elvezet minket a harmadik bizonytalansági tényezőhöz: mekkora inflációs szint tekinthető optimálisnak az

eurozónában? Az infláció optimális szintje körül kibontakozó vitákat egyrészt a defláció negatív hatásaitól való félelem motiválja az eurozónán belül. Egyes GMU-tagországok – így különösen az alacsony inflációs rátával rendelkező Németország – az infláció optimális szintjét zéró szinten képzeli el, ami az árszintstabilitást nehezen megvalósító többi tagállam szempontjából túlzott elvárásnak tűnik és nagy nyomást gyakorolna a gazdaságra. Ilyen nagyobb inflációs rátájú országnak tekinthetőek az Európai Unió fejlődési átlagától elmaradó tagállamok, ahol a fogyasztói árak éves átlaga az OECD számításai szerint CPI értékeken 10 Press seminar on the evaluation of the ECB’s monetary policy strategy [2003]: ECB Press Conference, Frankfurt, 8 May, http://www.ecbint/key/03/sp030508 2htm BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 14 számolva 2002-ben Görögország esetében 3,9%, Írországban 4,7%, Portugáliában 3,7% és Spanyolországban 3,6% volt.11 Az infláció túlzottan alacsony szintre történő lefaragása elleni érv lehet különösen a felzárkózó országokban jelentkező, de a Gazdasági és Monetáris Unióban is érvényesülő Balassa–Samuelson-hatás is, ami abból ered, hogy a kereskedelemképes, vagyis a külkereskedelmi forgalomban aktívan részt vevő árukat előállító termelő (tradable) szektorban a magasabb termelékenységnövekedés a versenyképességet rontó hatás nélkül felfelé hajtja az ottani béreket. A bérek növekedése átgyűrűzik a többi,

kevésbé termelékeny (non-tradable) szektorra is, ahol ezáltal a versenyképesség csökken, s mivel ennek megakadályozása csak az árszint növelésével lehetséges, megemelkedik a belföldi inflációs szint, ami – miután magasabb lesz mint a külföldi kereskedelmi partnerek inflációja – reálfelértékelődést eredményez. A Balassa–Samelson-effektusra visszavezethető inflációs nyomást az eurozónában két okból sem lehet megszüntetni: egyrészt, a tagországok közötti szektorális termelékenységkülönbség megszüntetése szinte lehetetlen feladat, másrészt a Gazdasági és Monetáris Unió tagállamain belül nincs lehetőség a reálfelértékelődésre a valuták fix árfolyama és a helyükbe lépő fizetőeszköz, az euró miatt, tehát a Balassa–Samuelson-hatás csak az árszint növekedésében nyilvánulhat meg.12 A fenti érvekből arra a logikus következtetésre juthatunk, hogy az árszintek növekedésének teljes megszüntetése,

a zéró inflációs ráta irreális és gazdaságpolitikai szemszögből nézve is hibás elképzelés, s úgy tűnik, az Európai Központi Bank is osztja ezt a véleményt, amire Ottmar Issing azon kijelentése szolgál bizonyítékul, melyben az infláció 1% alá csökkenő értékét jelöli meg veszélyes, deflációs aggodalomra is okot adó paraméterként.13 Az eurozóna optimális inflációs rátájának tehát magasabbnak kell lennie mint 1%. A jelenlegi 2%-os inflációs ráta referenciaértéket szűkítő elképzelésekkel szemben léteznek olyan álláspontok is az eurozónában, amelyek optimális szintként megengednék a 2%-ot meghaladó árszintváltozást. Artus és Wyplosz például 1 és 4% közötti inflációs sáv bevezetését javasolja14, míg Svensson három alternatíva alkalmazását is lehetségesnek tartja a monetáris stratégia optimálisabb, szimmetrikusabb és egyértelműbb átalakítása érdekében. Ez a három alternatíva a következő: 1) egy

1%-tól 2%-ig terjedő inflációs célsáv alkalmazása, 11 Consumer Prices Indices [2003]: Annex Table 19. OECD, http://www.oecdorg/document/61/0,2340,en 2825 500246 2483901 1 1 1 1,00html 12 Bálint Viktor [2003]: Az eurozóna optimális inflációs rátája és az Európai Központi Bank szervezeti reformja. In.: Külgazdaság, január, p 34 13 Press seminar on the evaluation of the ECB’s monetary policy strategy [2003]: ECB Press Conference, Frankfurt, 8 May, http://www.ecbint/key/03/sp030508 2htm 14 Artus–Wyplosz [2002]: The European Central Bank. Analyses Économiques, vol I-05, December, p 2, BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 15 ami az ex ante és ex post értékek közötti különbségből adódóan tulajdonképpen megfeleltethető egy 1,5%-os inflációs célértéknek, mely célértéket „néhány év alatt”, középtávon kellene teljesíteni 2) a célérték kismértékű megemelésével egy 2 százalékpontos inflációs ráta, egy 1,5 és 2,5% közötti szűkebb, vagy 1 és 3% közötti szélesebb inflációs sáv 3) az inflációs célérték 2,5%-ra történő emelése, ami olyan eurozónán kívüli államok jegybankjainak inflációs célparaméterével hozná azonos szintre az Európai Központi Bank célparaméterét mint Nagy-Britannia, Norvégia, Izland vagy Ausztrália.15 Más vélemények szerint, a jelenlegi inflációs célérték felülvizsgálata és lazábbá tétele azért is szükségszerű, mert nem veszi eléggé figyelembe a Gazdasági és Monetáris Unió tagországai közötti inflációs különbségeket és – mint

már erre dolgozatom korábbi részében utaltam – jelentős terhet ró ezzel a magasabb inflációs rátájú országok monetáris politikájára. A GMU-tagországok inflációjának nagymértékű szóródása jórészt visszavezethető a már említett Balassa–Samuelson-hatásra, más szóval, a termelékenységbeli különbségekből származó relatív árfelzárkózásra, ugyanakkor hangsúlyozni kívánom, hogy a tagállamok árszintstabilitása közötti eltéréseknek a Balassa–Samuelson-hatás csupán az egyik okozója. A Balassa–Samelson-effektusból eredő infláció mértékéről eltérő a szakértők álláspontja, a Balassa–Samuelson-hatás jelentőségét azonban egyikük sem vitatja. Palenzuela–Méndez–Garcia – jóllehet óva int a Balassa–Samuelson-effektus szerepének túlértékelésétől – egységes táblázatba foglalta a Balassa-Samuelson-hatásról készült számítások eredményét (ld.: függelék 3 táblázat), amiből jól látható,

hogy még a helyenként nagy különbségeket mutató kalkulációk is egyértelműen jelzik a GMU-tagországok termelékenységének széles skálán történő szóródását.16 Ennek megfelelően, ha elfogadjuk a Balassa–Samuelson-hatás árnövelő szerepét és a GMU-tagállamok közti jelentős eltéréseit, akkor könnyen belátható, hogy az eurozóna optimális inflációs szintjének kialakításakor fontos lenne figyelembe venni a tagállamok termelékenységi különbségét. A kelet-középeurópai országok Európai Unióhoz történő csatlakozása szintén erősíteni látszik ezt az érvelést, hiszen a Balassa–Samelson-hatás főként a felzárkózó országokban mutat magas értékeket.17 http://www.caegouvfr/lettres/CAE-I-05-GBpdf Svensson, Lars. EO [2003]: How should the Eurosystem Reform Its Monetary Strategy?, Princeton University, CEPR and NBER, February, pp. 2–3 http://wwwprincetonedu/~svensson/papers/ep302pdf 16 Palenzuela–Méndez–Garcia [2003]:

Relevant economic issues concerning the optimal rate of inflation., pp 19–22, http://www.ecbint/pub/strategy/RodriguezCambaGarciapdf 17 Bálint Viktor [2003]: Az eurozóna optimális inflációs rátája és az Európai Központi Bank szervezeti reformja. In.: Külgazdaság, január, pp 33–34 15 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 16 Az eurozóna inflációs referenciaértékének rugalmasabbá tétele tehát egyrészt a Balassa–Samuelson-effektus megléte, másrészt az egyéb, a GMU-tagországokban kevésbé érvényesülő, az inflációt gerjesztő tényezők miatt kedvezően hatna

az újonnan csatlakozó államokra, így Magyarországra is, kisebb nyomást gyakorolva ezzel az EU-csatlakozás után felgyorsuló konvergencia-időszak alatt hazánk monetáris politikájára. Ennek a feltevésnek némiképp ellentmondanak Sinn és Reutter számításai, melyek alapján a kelet-közép-európai államok felvétele lényegesen nem növelné az eurozóna optimális inflációs célparaméterét, ebből adódóan a közös inflációs mutató célértékét is kismértékben, mindössze 0,11%-kal kellene módosítani.18 Véleményem szerint azonban, az újonnan csatlakozó gazdaságok fogyasztói árindexalakulása számtalan bizonytalansági tényezőt rejt magában, melyeket képtelenek vagyunk pontosan előre jelezni, valamint, miután az infláció váratlan megugrása még egyes eurozónabeli tagállamok esetében is tapasztalható (lásd: Portugália vagy Írország), kívánatos lenne az Európai Központi Bank 2% alatti inflációs célkitűzésének

rugalmasabbá tétele. Ebből következően egyetértek azon szakértők álláspontjával, akik az eurozóna monetáris stratégiájának lazítása mellett teszik le voksukat és a jelenlegi 2%-os plafon feletti inflációs mozgásra is lehetőséget adnának 2,5%-os, maximum 3%-os értékkel bezárólag. Látható, hogy az eurozóna optimális inflációs szintje sem mentes kritikától. Hogy a jövő hoz-e majd változást a monetáris politikában, s hogy ez a változás kedvező lesz-e Magyarország számára az ma még nyitott kérdés. Annyi bizonyos, hogy az Európai Központi Bank egyelőre határozottan kitart az árszintstabilitásra vonatkozó 2% alatti célérték mellett, ennélfogva a GMU-csatlakozást követően Magyarország számára is ez a HICP érték lesz az irányadó. Előtte azonban igazolnunk kell a GMU-tagsághoz való érettségünket, melyet a konvergencia-időszakban nyújtott teljesítményünk fog eldönteni, vagyis az, hogy az elkövetkező négy év

alatt Magyarország csökkenteni tudja-e az infláció mértékét a tervezett 3%-ra. 18 Bálint Viktor [2003]: Az eurozóna optimális inflációs rátája és az Európai Központi Bank szervezeti reformja. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 17 II. Az infláció várható alakulása középtávon Magyarország EU-csatlakozását követően és az árszint emelkedésére ható legfontosabb tényezők 1. Általános megállapítások és az inflációra ható tényezők osztályozásának koncepciója Az előző fejezetben megállapítást nyert, hogy a konvergencia-időszak alatt

Magyarországnak – a három legalacsonyabb inflációs rátájú GMU-tagállam árindexének alakulásától függően – 3% alá, várhatóan mintegy 2,5% körüli értékre kell majd leszorítania fogyasztói árindexét, hogy felvételt nyerjen a Gazdasági és Monetáris Unió III. szakaszába Az elmúlt évek dezinflációs intézkedéseinek tapasztalatai és az infláció csökkentésének üteme alapján (ld.: függelék 1 táblázat), 4,6%-os szintről indulva az infláció 3% alá történő leszorítása négy év alatt megvalósítható célnak tűnhetne, azonban korántsem ennyire egyértelmű a kép, ha azt vesszük, hogy az Európai Unióba történő belépésünkkel egyidejűleg számolnunk kell olyan, az inflációt növelő tényezőkkel, melyek hatása eddig nem jelentkezett. Ahhoz tehát, hogy bármiféle előrejelzést tudjunk készíteni az infláció várható alakulásáról Magyarország EU-csatlakozását követően középtávon, nem elég ismernünk

csupán az igazodási pontot, vagyis a maastrichti konvergenciakritériumot, hanem meg kell vizsgálnunk azt is, hogy milyen hatások gátolhatják vagy segíthetik ennek a célparaméternek a teljesítését. Másként fogalmazva, fel kell térképeznünk az inflációt közép- és esetlegesen hosszú távon befolyásoló tényezőket, amit viszont csak a jelenlegi helyzetből kiindulva tehetünk meg, hiszen lehetnek olyan kibontakozóban levő vagy most is ható folyamatok, melyek valódi hatása a közeljövőben lesz igazán érezhető. In.: Külgazdaság, január, p 37 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. 18 Ebben a fejezetben ezért elsőként megkísérlem előre vetíteni az infláció jövő évi, Magyarország Európai Unióba való belépésekor várható alakulását, majd megvizsgálom az árak változását befolyásoló legfontosabb tényezőket, illetve ezen tényezők EU-csatlakozással összefüggő változásából következtetni próbálok a közép- és hosszú távú inflációs folyamatokra. Az infláció alakulását befolyásoló tényezők esetében azon koncepció mentén fogok haladni, hogy külön próbálom választani a kizárólag az EU-csatlakozással összefüggésbe hozható elemeket, és a hazai árszintet már eddig is jelentősen meghatározó, elsősorban a belső viszonyokra visszavezethető komponenseket, ugyanakkor hangsúlyozni kívánom, hogy bizonyos tényezők esetében nem lesz lehetőség a kétfajta hatás ilyen egyértelmű elkülönítésére. 2. Az infláció várható alakulása a jelenlegi helyzet függvényében A

függelék 4. táblázata az EU-tagállamok és az újonnan belépő kelet-közép-európai országok, valamint Málta és Ciprus fogyasztói árainak éves változását hasonlítja össze 2002 és 2003 áprilisa között. Az adatokból kitűnik, hogy Magyarország 4,7%-os inflációs rátával jóval meghaladja az 1,9%-os EU-átlagot, de a keleti blokk egyes országaihoz képest is rosszul teljesít: mindössze Szlovákiát (7,7%) Szlovéniát (5,3%), és meglepő módon Ciprust (5,6%) sikerült maga mögé utasítania. Valamelyest módosulhat hazánk megítélése, ha figyelembe vesszük, hogy az árszintváltozás szempontjából kevésbé stabil EU-tagállamok, így Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország inflációs rátája sem mutat sokkal kedvezőbb képet hazánkétól. Hazai viszonylatban is viszonylag jó teljesítményként értékelhetnénk a 4,7%-os éves inflációt, hiszen ezzel 2000 óta több mint felére sikerült lefaragni mértékét, s úgy

tűnik a fogyasztói árak emelkedése az idén elmarad mind a legpesszimistábbnak tekinthető, 5,2%-os IMF előrejelzéstől, mind pedig a Reuters és a Consensus Economics által becsült 4,7%-os legalacsonyabb prognózisértéktől (ld.: függelék 5 táblázat) Az infláció alakulásának hosszabb távú prognózisát illetően már más a helyzet. Jóllehet ismert a kormányzat 2008-ig előirányzott 3% alatti inflációs célja, azonban kérdés, hogy sikerül-e e fogyasztói árindexet ilyen értékre leszorítani, ugyanis a főként hazai viszonyokból származtatható, jelenleg is ható, vagy már kialakulóban levő, de teljességében még nem érvényesülő folyamatokkal kapcsolatban nagyfokú bizonytalanságnak lehetünk BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 19 szemtanúi, ami még az EU-csatlakozás kiszámíthatatlan effektusainak számba vétele nélkül is megnehezíti az infláció előrejelzését. A bizonytalanságot nagyrészt az inflációt befolyásoló tényezők gyors változása okozza. Ezt jól példázza, hogy „míg két éve és tavaly a dezinflációs folyamatban a reálárfolyam felértékelődése játszotta a döntő szerepet, addig a hazai reálgazdasági folyamatok, a bérek és a várakozások alkalmazkodása igen mérsékelt volt”.19 A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2004-ben a dezinflációs trend megtorpan, helyette az infláció növekedésével kell majd számolni, amit elsősorban az indirekt adók módosítása, illetve egyes 2003-ban meghozott árszabályozási intézkedések áthúzódó hatása fog

előidézni.20 A konvergencia-időszak ideje alatt komoly kihívásnak ígérkezik, hogy a költségvetési expanziónak a monetáris cél teljesítése érdekében gátat kell szabni, hiszen a költekező fiskális politika nem egyeztethető össze a monetáris megszorításokkal. Nem becsülhető meg kellő megbízhatósággal a maginfláció alakulása sem. A maginfláció csökkenése 2003 első negyedévében nagymértékben segítette az infláció mérséklődését, azonban dezinflációs hatása a második negyedévben megtört, s üteme azóta folyamatosan emelkedik.21 Ez az előzetes várakozásokkal szembeni változás is alátámasztja a feltevést, miszerint a maginflációs mutató vizsgálatakor jelentkezhetnek torzító hatások, hiszen a maginfláció az eredeti, az „egyedi hatások által befolyásolt komponensek”22 kiszűrésének alapelvével szemben tartalmaz olyan elemeket, amelyek éppen Magyarország EU-csatlakozása miatt ’egyedi’ hatásoknak lesznek

kitéve. Ilyen tételeknek minősülnek a dohányipari termékek, az alkohol és némely piaci szolgáltatásként szerepeltetett, jelenleg nulla áfakulcsos tétel (például: tankönyvek), melyek fogyasztói árának alakulásában a közösségi forgalmi- és jövedékiadó-szabályozáshoz történő igazodás hoz változást, valamint a feldolgozott élelmiszerek, ahol várhatóan a maginflációba nem tartozó, feldolgozatlan élelmiszerár-növekedés és a villamosenergiaár-emelkedés inflációs hatása fog begyűrűzni. Részben ez utóbbi tételek EU-csatlakozással összefüggő változásának, részben más bonyolultabb folyamatoknak köszönhetően – melyek áttekintése meghaladja dolgozatom kereteit – egyetértek a Magyar Nemzeti Bank prognózisával, miszerint 2004-ben az infláció a 2003-as szinthez képest akár több mint 1%-kal magasabb is lehet. Az elkövetkezőkben az egyéb, főként a hazai viszonyok függvényében értelmezhető árfelhajtó

mechanizmusok és 19 Jelentés az infláció alakulásáról. [2003]: Magyar Nemzeti Bank, május, p 19 Jelentés az infláció alakulásáról. [2003]: Magyar Nemzeti Bank, augusztus, p 9 21 uo., p 5 22 Ferenczi–Jakab [2002]: Kézikönyv a magyar gazdasági adatok használatához. Magyar Nemzeti Bank, 10 verzió, július, p. 14 20 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 20 elemek bemutatására vállalkozom, újfent hangsúlyozván, hogy egyes tényezők esetében nem tekinthetünk el az európai uniós csatlakozással kapcsolatba hozható módosító hatásoktól. 3. A hazai viszonyok által

meghatározott inflációra ható tényezők változásai 3.1 A bérek és keresetek A bérek inflációs hatását több okból is nehéz mérni. Egyrészt, a munkaügyi statisztikák a mutatók széles skáláját alkalmazzák a munkavállalók költségeinek és a munkaadók jövedelemének mérésére, azonban ezek közül nem mind használható nagy megbízhatósággal az infláció alakulásának prognosztizálására.23 A fajlagos vagy egységnyi bérköltségmutató például köztudott, hogy jobban alkalmazható országok, régiók, vagy akár ágazatok összehasonlítására, mint a bérek inflációs hatásának megítélésére. Másrészt, a mutató megválasztásakor azt is el kell döntenünk, hogy a bérek árnövelő hatása közül melyiket kívánjuk megvizsgálni. A keresetek árnövelő hatása ugyanis kétféle módon jelentkezhet: költségként beépülve a termékek és szolgáltatások árába, illetve a fogyasztói keresletet növelve24.

Költségtényezőként célszerű a bruttó, vagy járulékokat tartalmazó béreket tekinteni, hiszen a nettó béren felül ezt is a munkáltatónak kell megfizetnie, a járulékok az ő költségét növelik, míg a keresleti inflációt a fogyasztásra költött bérek gerjesztik25. Ez utóbbi esetében tehát, olyan mutatót kell választani, amely a munkavállalónál fogyasztásra potenciálisan elkölthető jövedelemként jelentkezik és így – adott feltételek mellett – hozzájárulhat a fogyasztói árak növekedéséhez. Ilyen mutatónak tekinthető a Központi Statisztikai Hivatal által is rendszeresen publikált nettóátlagkereset-mutató, amit a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási hozzájárulások és egyéb járulékok levonásával számítanak, de a keresetek fogyasztói hasznosságáról sokat elárul a nettó bérek vásárlóerő-paritás aránya is. Magyarország Európai Unióba történő belépése a bérek mindkét inflációs

hatásában változásokat fog előidézni, jóllehet különböző mértékben. A jelenlegivel azonos szintű foglalkoztatottsági rátát feltételezvén a keresetek költségnövelő hatása várhatóan erősebb lesz 23 Gács–Hárs–Hüttl [2001]: Bérkonvergencia EU-csatlakozás előtt és után: gazdasági összefüggések, tapasztalatok és lehetséges fejlődési pályák. In: Külgazdaság, július–augusztus, p 26 24 Hanti–Szabó [2001]: A bérnövekedés gazdasági és szociális dimenziói az uniós csatlakozás küszöbén. József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány Társadalompolitikai Elemző és Információs Műhely, p. 11 http://www.jadathu/hasza20020721pdf BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 21 a keresleti hatásánál, mert a bérkonvergencia emelni fogja a munkáltatók kiadásait, ugyanakkor az árkonvergenciától elmaradó bérigazodás nem fogja számottevően növelni a fogyasztói keresletet. Márpedig a hazánk EU-csatlakozásának következményeivel kapcsolatban különböző álláspontot képviselő közgazdászok is egyet értenek abban, hogy a belépést követően az árak hosszú távon gyorsabban fognak növekedni, mint a bérek. E feltevés igazolásául számos szakértő a korábban csatlakozott, Magyarország fejlettségi szintjével leginkább összevethető Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország tapasztalatára hivatkozik, ahol az árak szintén sokkal markánsabban és dinamikusabban igazodtak, mint a bérek26. Annak a számtalanszor feltett kérdésnek a megválaszolására, hogy e

négy kevésbé fejlett EU-tagállam és Magyarország összehasonlítása mennyire tekinthető elfogadhatónak a jelen dolgozatban nem vállalkozom, viszont áttekintést kívánok adni a bérek EU-csatlakozás utáni költség- és keresletnövelő hatásáról. 3.11 A bérek és a költséginfláció kapcsolata A bérek költségnövelő szerepe a jövőben főként a bérkonvergencia jelenségének következtében erőshet, de egyéb tényezők esetleges változását is érdemes figyelembe venni. Ilyen egyéb tényezőnek minősülhetnek például a nemzetközi összehasonlításban véve meglehetősen magas szintet kitevő járulékok és a személyi jövedelemadó, melyek szintén növelik a munkaadó költségét, hiszen ezeket a tételeket bele kell kalkulálnia a munkavállalónak kifizetett összegbe. A társadalombiztosítási járulékok szintje az európai uniós viszonyokhoz képest magasnak számít, a személyi jövedelemadó jelenleg az európai uniós átlagtól

kisebb terhet ró mind a magyar munkavállalókra, mind a munkaadókra, miután hazánkban eddig még nem került bevezetésre sem vagyon- sem vagyonnövekedési adó. A magyarországi személyijövedelemadó-kulcsok azonban így is magasnak számítanak, mérséklésük szükségessége napirenden van. Ha a kereseteket terhelő adók és járulékok a jövőben számottevően mérséklődnének, akkor a bérek költségnövelő hatása ugyancsak csökkenhetne, erre azonban több okból kifolyólag sem látok reális esélyt. Elsőként, a kormányok – s ezt a közelmúlt tapasztalatai Magyarországon is alátámasztják – előszeretettel alkalmazzák az adóterhek növelésének stratégiáját a 25 26 uo., p 11 Viszt Erzsébet [2002]: A versenyképesség alakulása Magyarországon a csatlakozás előtt. In.: Európai Tükör, 5 szám, p 19 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 22 költségvetés deficitjének pótlására. Tekintve a központi költségvetés jelenleg súlyos hiánnyal küszködő helyzetét – melynek részletesebb elemzésére a II. 32 fejezetben térek ki –, valamint az EU-csatlakozás költségvetésre háruló kiadásait, a közeljövőben nem valószínűsíthető a személyijövedelemadó-terhek olyan mértékű csökkenése, ami jelentősen befolyásolná a bérek költségmérséklő szerepét. Másodsorban, közgazdaságilag gyenge érvelésnek tűnhet, de a bérek személyijövedelemadó-általi terhelésén a kormány már csak azért sem fog enyhíteni, mert azt számára az Európai Unió közös szabályozás

hiányában nem teszi kötelezővé. Az adók kivetésének területén a Tizenötök eddig is nagymértékben megőrizték nemzeti önállóságukat, amit az is bizonyít, hogy az adózással kapcsolatos kérdéseket illetően mind a mai napig egyhangúan döntenek a tagállamok. A jelenlegi helyzet markáns változására az új tagállamok belépését követően sem számíthatunk, legfeljebb néhány alapelv módosítására kerülhet sor. A társadalombiztosítási járulékok csökkenésével szintén nem számolhatunk Magyarország EU-csatlakozását követően, ugyanis az Európai Unió a tb-járulékok összegére vonatkozóan sem alakított ki egy egységes, minden tagállamra nézve kötelező szabályozási rendszert, hanem ezeknek a meghatározását továbbra is nemzeti hatáskörbe utalja. A hazai viszonyokat tekintve viszont az öregedő népesség és a magyar társadalom rossz egészségi állapotának ténye szab gátat a tb-járulékok csökkentésének,

hiszen mindkét helyzet a társadalombiztosítás jövőben növekvő költségét valószínűsíti. Az előbbi tényezőkkel ellentétben mérsékelheti viszont a költséginflációt, ha a bérkonvergencia a jelenleginél alacsonyabb foglalkoztatottság mellett valósul meg. Tekintve, hogy Magyarország versenyképességéhez a nemzetközi összehasonlításban alacsony bérek nagyban hozzájárulnak, elképzelhető, hogy a munkaadók a bérek emelésével egyidejűleg elbocsátják felesleges munkaerejüket saját költségeik csökkentése, vagy legalábbis szinten tartása érdekében. Ennélfogva, a bérkonvergencia csak a foglalkoztatottak esetében, növekvő munkanélküliség mellett valósulna meg, ami nem növelné az infláció szintjét, ugyanakkor komoly gondot jelentene a gazdaság számára. Összegezve a fent leírtakat, miután a jövőben sem a társadalombiztosítási járulék, sem a személyi jövedelemadó számottevő mérséklődésére nem számíthatunk, a

munkaadók költségei sem fognak érezhetően enyhülni, kivéve, ha a bérek felzárkózásával egyidejűleg sorozatos leépítésekre kerül sor. Ahhoz azonban, hogy a bérek költségnövelő szerepéről teljesebb képet kapjunk célszerű visszatérni a bérkonvergencia kérdésköréhez, ezért a következő fejezetben a magyarországi bérek felzárkózási szükségességét és esélyeit kívánom elemezni. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 23 3.111 A bérkonvergencia szükségességének kérdése A bérek felzárkózásának folyamata Magyarország EU-csatlakozásával

kapcsolatban sokat emlegetett és vitatott téma, ami arra vezethető vissza, hogy bármely, a bérek nemzetközi összehasonlítására használt mutatót vesszük is alapul „a magyar bérszínvonal az EU átlagának a 30%-át sem haladja meg”.27 Mi több, a 30%-os plafontól alacsonyabb értékeket is kaphatunk ha a magyarországi kereseteket megnézzük külön vásárlóerő- és valutaparitáson számítva: vásárlóerő-paritáson a magyar bérek elérik az uniós átlag 30%-át, de valutaparitáson kedvezőtlenebb arányt, 10%-ot mutatnak28. A magyarországi keresetek nemcsak az EU-átlagtól maradnak el, hanem jelentős leszakadás figyelhető meg a kevésbé fejlett négy EU-tagállam bérszínvonalához képest is. Viszt–Adler egy 2001-ben készített tanulmányában a fizikai foglalkozásúak egy főre jutó éves bruttó átlagkeresetét mérte össze a feldolgozóiparban és arra a megállapításra jutott, hogy a magyarországi keresetek mind vásárlóerő- mind

valutaparitáson számolva a portugál bérekhez állnak legközelebb: vásárlóerő-paritáson a portugál bérek 60%-át, valutaparitáson kevesebb mint 40%-át teszik ki.29 A magyarországi fejlettségi szinttől is jelentősen elmaradó bérleszakadáson az elmúlt évek gazdaság- és szociális politikája sem sokat segített. Mindössze 2002-ben került sor egyes szektorokban – így az oktatásban, az egészségügyben és a közigazgatásban – a keresetek nagyobb mértékű, átlagosan 50%-os emelésére, ami viszont csak a bérfelzárkóztatás kezdeti lépését jelentheti. A bérkonvergencia feladatának végrehajtását az is nehezíti Magyarország számára, hogy az Európai Unió nem rendelkezik olyan szabályozási rendszerrel, amely minden tagállamra vonatkozóan egységesen és konkrétan meghatározná azt az alsó bérhatárt, amit a munkáltatóknak biztosítani kellene munkavállalóik számára, kiszűrve ezzel a tagállamok közötti túlzott

bérdifferenciát. A Szociális Karta tisztességes díjazásról szóló 4 27 28 Viszt Erzsébet [2002]: A versenyképesség alakulása Magyarországon a csatlakozás előtt. In.: Európai Tükör, 5 szám, p 18 Bérek, keresetek. [2002]: Szakmai háttéranyagok a Civil Országjelentéshez MSZOSZ, http://www.mszoszhu/kiadvanyok/szakanyagok/civilhatterhtm# Toc509910671 29 Viszt–Adler [2001]: Bérek és munkaerőköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 24 cikke is homályosan fogalmaz: „A tisztességes díjazáshoz való jog

tényleges gyakorlása biztosítására a Szerződő Felek vállalják, hogy 1. elismerik a dolgozók azon jogát, hogy olyan díjazásban részesüljenek, amely mind a dolgozóknak, mind pedig családjuknak tisztes életszínvonalat biztosít”.30 A Szociális Karta ezen passzusára a minimálbérrel kapcsolatban szokás hivatkozni, amelynek nettó értéke az Európai Unióban általánosan elfogadott megállapodás szerint nem lehet alacsonyabb a hazai átlagkereset 60%-ánál. Ezt a kritériumot Magyarország eddig nem teljesíti, ami ugyancsak a hazai bérek súlyos lemaradását jelzi. Az elvi kérdések tekintetében azonban, talán még ennél is fontosabb megállapításnak tűnik, hogy ez az általános megállapodás bizonyítékul szolgálhat arra, miszerint az Európai Unió egyelőre nem tekinti igazán szívügyének a tagállamok, s így az újonnan belépők bérszintjei közötti szorosabb harmonizációt. A bérszínvonal meghatározását továbbra is kizárólag

nemzeti hatáskörben hagyja, a főbb makrogazdasági mutatóktól eltérően nem fogalmaz meg a bérek konvergenciájára vonatkozó célparamétert, holott a bérek felzárkózásának mérése legalább annyira szükséges lenne, mint az árstabilitásé, a hosszú lejáratú kamatlábé, a relatív adósságállományé és a relatív deficité, hiszen a keresetek alakulása sokat elárul az adott ország gazdasági helyzetéről. Miután a magyarországi kerestek számottevően elmaradnak mind az EU-átlagtól, mind a kevésbé fejlett uniós tagállamok bérszínvonalától, EU-csatlakozásunkat követően várhatóan még inkább előtérbe fog kerülni a bérkonvergencia kérdése, melyre két egymással ellentétes irányú nyomás fog nehezedni. Az egyik ilyen nyomás a munkavállalók bérkövetelése, a másik Magyarország versenyképességének és tőkevonzó képességének megőrzésére és növelésére irányuló törekvés lesz. A nemzetközi viszonylatban

alacsonynak minősülő hazai bérek – számos egyéb tényező mellett (például: szakképzett munkaerő, kedvező földrajzi fekvés stb.), melyek jelentősége nem vitatható – komoly vonzóerőt jelentettek/jelentenek a külföldi működőtőke számára, azonban a keresetek növekedésével félő, hogy Magyarország elveszítheti ezen versenyelőnyét, s a működőtőke egy része kiáramlik az országból még olcsóbb munkaerőt keresve. A félelem nem alaptalan, hiszen már 2003-ban is sor került olyan multinacionális cégek tulajdonában levő gyárak bezárására, melyek esetében a külföldi tőke Magyarországról történő kivonását az olcsóbb munkaerő irányába történő elmozdulás dominálta. Azzal a már 30 In.: Közgazdasági Szemle, március, pp 248–249 Bérek, keresetek. [2002]: Szakmai háttéranyagok a Civil Országjelentéshez, MSZOSZ, http://www.mszoszhu/kiadvanyok/szakanyagok/civilhatterhtm# Toc50991067 BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 25 részben említett szcenárióval is számolnunk kell, hogy az EU-csatlakozást követően felerősödő hazai munkavállalói bérkövetelések teljesítését a munkáltatók éppen nyereségük és a versenyképesség megőrzése érdekében esetleg oly módon fogják vállalni, hogy a jelenleg foglalkoztatott munkaerő egy részét elbocsátják. Mindent egybevetve, a konvergencia-időszak alatt a bérkonvergencia ütemének és mértékének meghatározásában a munkavállalói bérkövetelésekből és a hazai versenyképesség megőrzéséből származó nyomás eredője

játszik majd központi szerepet. Annak eldöntésére azonban, hogy a magyarországi keresetek milyen mértékben és mennyi idő alatt fogják tudni behozni lemaradásukat az EU-átlaghoz képest és ezzel mekkora költségnövelő hatást fejtenek majd ki beépülve a termékek és szolgáltatások árába, meg kell vizsgálnunk a jövőben a hazai kereseti viszonyokat alakító legfontosabb tényezők változását. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy rövid, közép- és hosszú távon más-más elemek hatása jelentkezhet, s mivel legnagyobb megbízhatósággal a tényezők befolyását rövid, illetve középtávon lehet megbecsülni, ezért elsősorban ezen az időtávon belül ható komponensekre fogok koncentrálni. 3.112 A bérkonvergenciát befolyásoló tényezők A magyarországi kereseti viszonyok jövőbeli alakulásában főbb szerepet játszó tényezők az alábbiak lesznek: a konjunktúra alakulása, a termelékenység és versenyképesség, kisebb mértékben

pedig a kormányzat bérpolitikája, a szakszervezetek alkupozíciójának erőssége, valamint az EU-csatlakozás pszichikai hatása.31 Magyarország gazdasági növekedése 1997-től kezdve – az egyes évek teljesítményétől függően – 1,37–2,29%-kal meghaladta az Unió átlagát, jóllehet 2002-ben és 2003 első negyedévében mind hazánk, mind a Tizenötök jelentős visszaesést könyvelhettek el a GDP növekedési ütemét illetően, ami részben a kedvezőtlen világgazdasági és külpiaci folyamatoknak tudható be (ld.: függelék 5 ábra) A GDP növekedéséhez való hozzájárulást elemezve megállapítható, hogy a GDP szerkezete kedvezőtlenül alakult, mivel 2002-ben és 2003 elején a gazdasági növekedés fő húzóereje a dinamikus bérkiáramlás által generált 8– 31 Gács–Hárs–Hüttl [2001]: Bérkonvergencia EU-csatlakozás előtt és után: gazdasági összefüggések, tapasztalatok és lehetséges fejlődési pályák. In: Külgazdaság,

július–augusztus, pp 25–26 és Viszt Erzsébet [2002]: A versenyképesség alakulása Magyarországon a csatlakozás előtt. In: Európai Tükör, 5 szám, pp 257–259 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 26 10%-ot kitevő lakossági fogyasztás, illetve az állam által eszközölt beruházási tevékenység volt.32 A 2002-es és 2003-as év eddigi tapasztalata alapján meglehetősen nehéz előre jelezni a konjunktúra alakulását. Nyitott gazdaságú ország lévén, a gazdasági növekedésünket jövőben is a világgazdasági, valamint – EU-csatlakozásunkat követően az

eddiginél még nagyobb mértékben – az európai integráció gazdasági folyamatai fogják befolyásolni, hiszen 2004-től Magyarország is az egységes belső piac aktív részese lesz. Mivel a világgazdasági folyamatokat érintően mindig számítani lehet váratlan eseményekre, például nemzetközi konfliktusok kiéleződésére vagy gazdasági válságok kitörésére, a jövő prognózisát illetően csak a jelenlegi helyzet ismertetéséből indulhatunk ki, ami azonban magában rejt bizonyos fokú bizonytalanságot. Közel fél évvel az iraki háború befejezése után az USA gazdasági fellendülése még mindig elmarad a vártnál és a növekedési mutató csak lassan kúszik felfelé. Ennek megfelelően „az OECD előrejelzése szerint a GDP mintegy 2,5%-kal bővülhet 2003-ban és 2004-ben is” az Egyesült Államokban.33 Az Európai Unió esetében sem számolhatunk számottevő gazdasági növekedéssel, gazdasági elemzők 2003 egészére mindössze 1,3%-os

GDP- bővülést várnak, amit jelenleg – a magyarországi helyzethez hasonló módon – a belső kereslet, de nem elsősorban a lakossági fogyasztás generál. A külső konjunktúra szempontjából különösen meghatározó a Magyarország legfőbb külkereskedelmi partnerének számító Németország importnövekedése, ami a kedvezőtlenül alakuló GDP-mutató ellenére elérte a 2%-ot, elősegítve ezzel a külső kereslet élénkülését.34 Németország bruttó hazai termékének visszaesése azonban megkérdőjelezi, hogy 2004-ben folytatódni fog-e ez a tendencia. Az USA, az Európai Unió, s az Európai Unión belül főként Németország lassú fellendülésének tükrében Magyarország exportkilátásait illetően 2004-ben sem valószínűsíthető gyors felívelés, de a jelenlegi trendhez képest kismértékben pozitív irányba, 7,5% körüli értéken módosulhat a külső kereslet egy nyugodtabb és kiszámíthatóbb világgazdasági környezetben.35

Exportlehetőségeinket azonban nagyban befolyásolja majd a forint árfolyamának alakulása, az árfolyam reálfelértékelődése és volatilitása ugyanis tovább 32 Gyorsjelentés a gazdasági és pénzügyi folyamatok fő jellemzőiről a 2002. évi és a 2003 január havi adatok alapján [2003]: Pénzügyminisztérium, Budapest, március 11., http://wwwp-mhu/homehtm 33 Gyorsjelentés a gazdasági és pénzügyi folyamatok fő jellemzőiről a 2003. január–április havi adatok alapján [2003]: Pénzügyminisztérium, Budapest, június 5., http://wwwp-mhu/homehtm 34 Jelentés az infláció alakulásáról. [2003]: Magyar Nemzeti Bank, augusztus, p 25 35 uo., p 3 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 27 ronthatja esélyeinket. A fenti elemzés alapján, 2004-ben a magyar GDP Európai Unió átlagát ismét meghaladó, de a 2003-as szinthez képest kis mértékű bővülésével számolhatunk. A bruttó hazai termék növekedésére vonatkozóan készültek hosszú távú előrejelzések. Gács például két fejlődési alternatívát vizsgált a GDP növekedésének alakulására 1997-től 2010-ig, melyből a Magyarország EU-csatlakozásával számoló szcenáriót emelem ki, mivel az Unióba történő belépésünk immár tényként kezelendő. Az EU-csatlakozást számba vevő modell szerint Magyarország bruttó hazai termékének átlagos növekedési üteme 2005 és 2010 között 5,0%-ra várható36, ami egy meglehetősen dinamikus ütemet feltételez. Egy ilyen gyors növekedési ütem mellett már nagyobb esély nyílhatna az EU-átlagtól jóval

elmaradó bérek felzárkóztatására, bár – mint azt majd a rövid és középtávú bérkonvergencia-elemzésnél is hangsúlyozni kívánom – ehhez szükség lenne egyéb tényezők, mindenekelőtt a hazai versenyképesség és termelékenység pozitív irányú változására is. A bruttó hazai termék hosszú távú prognózisa után, visszatérnék a GDP alakulásának, illetve ezzel összefüggésben a bérek változásának rövid és középtávú előrejelzéséhez, ugyanis az Európai Unióba való belépésünket követően először ezzel a helyzettel szembesülünk majd. A nemzetgazdaság 1997–2000 közötti időszakához képesti lanyhuló teljesítményének függvényében a közeljövőben kérdésesnek tűnhet a bruttó átlagbérindex 15,2%-os és a nettó átlagbér-növekedés 18,9%-os jelenlegi szintjét meghaladó béremelés megvalósítása, ami 2003-ban 13,7%-os reálbér-növekedésnek felel meg37, különösen akkor, ha Magyarország javítani

kíván a jelenleg egyre romló versenyképességi mutatóin. A versenyképesség kedvezőbb alakulásához szükség van a termelékenység megfelelő mértékű növekedésére is. A bérek szempontjából termelékenységi mutatónak megfeleltethető munkatermelékenység az OECD 2004-es prognózisa szerint 4,3%-ra tehető a 2003-ra várt 4,0%-kal szemben, ami elméletileg nem tesz lehetővé nagyobb mértékű béremelést a jelenlegi kedvezőtlen versenyképességi szint fenntartása mellett. Abban az esetben, ha nem következik be a Gács által előre jelzett 5,0%-os GDP-növekedés közép-, valamint hosszú távon, akkor a versenyképesség helyzetét tekintve, célszerűbbnek tűnhet egy lassúbb ütemű, fokozatos bérfelzárkózatatás szcenáriójának a megvalósítása. Ez a munkaadókra nézve kisebb költségeket róna, mérsékelné a bérek költségnövelő hatását, a munkavállalókat viszont kedvezőtlenül érintené, visszafogná a fogyasztást,

csökkentve ezáltal a keresleti inflációt. 36 Gács–Hárs–Hüttl [2001]: Bérkonvergencia EU-csatlakozás előtt és után: gazdasági összefüggések, tapasztalatok és lehetséges fejlődési pályák. In: Külgazdaság, július–augusztus, p 37 37 Gyorsjelentés a gazdasági és pénzügyi folyamatok fő jellemzőiről a 2003. január–április havi adatok alapján [2003]: Pénzügyminisztérium, Budapest, június 5. http://wwwp-mhu/homehtm BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 28 A bruttó hazai termék és a bérek alakulása között szoros makrogazdasági kapcsolat áll fenn,

mégis egyetértek azon véleményekkel, melyek tagadják a GDP előrehaladó konvergenciájával automatikusan megvalósuló bérfelzárkózást, ehelyett viszont a két mutató között – számos egyéb tényező ráhatása miatt – jóval bonyolultabb összefüggést feltételeznek.38 Úgy vélem, Magyarország esetében olyan tényezők befolyása igazán döntő, mint a konjunktúra, a termelékenység és ezzel összefüggésben a versenyképesség alakulása. Az előbbi tényezők mellett a közszféra béreinek változására nagyobb, a teljesítményorientált versenyszféráéra viszont csak közvetetten, kismértékben hathat a szakszervezetek és egyéb érdek-képviseleti szervek alkupozíciója is. E két hatás nehezen számszerűsíthető és számos bizonytalansági elemet tartalmaz. Az aktuális kormányzat bérpolitikáját erősen befolyásolja a gazdaság állapota, a makrogazdasági mutatók alakulása – ezen belül is a költségvetés hiányának mértéke

–, a választások közelsége, vagy a népszerűségi mutatók alakulása. Anélkül, hogy politikai elemzésekbe belemennénk, a jelenlegi helyzet ismeretében elmondható, hogy a jövőben a mindenkori kormányzatnak két egymással ellentétes nyomással kell majd megküzdenie: a költségvetés deficitjének lefaragása, ami a bérkiáramlás visszafogását tételezi fel az általa fizetett közszférában, valamint a munkavállalók és érdek-képviseleti szerveik béremelési követelései. Ez utóbbi tényező hatása különösen felerősödhet akkor, ha tényleg megvalósul a már említett hipotézis, miszerint Magyarország EU-csatlakozását követően az árak gyorsabban konvergálnak majd az EU-átlaghoz mint a bérek. A bérkonvergencia végrehajtási folyamatát a jövőben azok a konkrét célok is segíthetnék, amelyeket a szakszervezetek fogalmaztak meg a magyarországi bérek uniós felzárkóztatásával kapcsolatban. A célok között szerepel, hogy a

magyarországi keresetek elérjék a „legalacsonyabb bérparamétert mutató EU-tagországok minimálbér- és átlagkereset-mutatóit nem csak arányaikban, de abszolút értékekben is”, melynek előfeltétele, hogy a „hazai bérek reálértékének emelkedése folyamatosan az EU-átlag fölött alakuljon”39 és a GDP-növekedés nagyobb hányada jusson béremelésre. E célok teljesülését azonban a konvergencia-időszak ideje alatt nehezíteni fogja a költségvetési hiány maastrichti kritériumnak megfelelő mértékű csökkentése, ami csak visszafogottabb bérkiáramlás mellett lehetséges. 38 Gács–Hárs–Hüttl [2001]: Bérkonvergencia EU-csatlakozás előtt és után: gazdasági összefüggések, tapasztalatok és lehetséges fejlődési pályák. In: Külgazdaság, július–augusztus, pp 37–38 39 Bérek, keresetek. [2002]: Szakmai háttéranyagok a Civil Országjelentéshez MSZOSZ, http://www.mszoszhu/kiadvanyok/szakanyagok/civilhatterhtm# Toc509910671

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 29 A bérkonvergencia megvalósításához szükség lenne továbbá a hazai bérarányok rendezésére az átlag alatti keresetek átlagosnál gyorsabb növelésével. A 6 táblázat adatai jól érzékeltetik, hogy egyes hazai ágazatokban, így a mezőgazdaságban, halászatban, a textil- és ruházati iparban, az építőiparban, valamint a szálláshely-szolgáltatás-vendéglátás megnevezéssel jelzett tevékenységi körökben a munkavállalók egy főre jutó keresete jóval elmarad a hazai átlagbértől (ld.: függelék 6 táblázat) A

bérkonvergencia problematikája tehát különösen érzékenyen érinti majd ezeket az ágazatokat az EU-csatlakozás után. Következésképpen ezekben, illetve a nemzetgazdasági átlaghoz képest ugyancsak alulkereső ágazatokban, az egészségügyben és oktatásban – ahol már megtörtént egy kisebb mértékű bérfelzárkóztatás – várhatóan az átlagot meghaladó bérnövekedés fog bekövetkezni a keresetek elmaradásának csökkentése érdekében40, de könnyen elképzelhető hogy csak elbocsátások révén valósulhat ez meg. Óvatosságra int a fent említett ágazatok adatainak kezelése, mert a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett értékek nem feltétlenül tükrözik a valóságot, például a szálláshely-szolgáltatás-vendéglátóipar körébe sorolható szakmák esetében. Ezen szakmák vizsgálatánál ugyanis realizálódnak bizonyos láthatatlan jövedelmek – elsősorban a borravalóként juttatott összegek révén – melyekre a

statisztikai adatoknak nincs rálátása, továbbá nagy különbségeket vélhetünk felfedezni az e szakmákban dolgozó, különböző beosztású munkavállalók esetében. Mindezen torzításokat leszámítva, az említett ágazatokban az EU-csatlakozást követően részben a munkavállalói bérkövetelésből és a szakszervezetek alkupozíciójából adódóan jelentősebb bérnövekedésre lehet számítani, ami viszont a munkaadói oldalon nagyobb költséghányadot, s ennélfogva költséginflációs hatást jelent a jelenlegivel azonos foglalkoztatottsági ráta mellett. Végezetül, szeretnék pár szót szólni a bérkonvergenciát ugyancsak meghatározó, nehezen számszerűsíthető tényezőről: az EU-csatlakozás lélektani hatásáról. A konjunktúra, a termelékenység és a versenyképesség alakulásán, a kormányzat bérpolitikáján, illetve a szakszervezetek és munkavállalók alkupozícióján kívül a magyarországi bérek uniós csatlakozás utáni

felzárkózását feltehetően befolyásolni fogja egy, a csatlakozás tényével szorosan összekapcsolható pszichikai nyomás is, mely rokonítható a munkavállalók hazai bérszínvonallal való elégedetlenségével. Nehezen képzelhető el, hogy a magyarországi árak EU-átlaghoz történő közeledését a hazai munkavállalók – akik egyben fogyasztók – tolerálni 40 Viszt Erzsébet [2002]: A versenyképesség alakulása Magyarországon a csatlakozás előtt. In.: Európai Tükör, 5 szám, p 20 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 30 fogják, ha keresetnövekedésük mértéke

ettől számottevően elmarad. Ez ugyanis a hazai fogyasztók szintén jóval az EU-átlag alatt lévő életszínvonalának romlását, újabb társadalmi rétegek lecsúszását idézné elő. Másrészről, a magyar fogyasztókból súlyos ellenérzéseket válthat ki a tény, hogy immár az Unió egységes belső piacának állampolgáraként bérleszakadásából adódóan, reálértelemben véve helyenként kétszer-háromszor annyit kellene majd fizetnie egyes termékekért, mint a fejlettebb EU-tagállamok fogyasztóinak. Attól függően tehát, hogy Magyarország EU-csatlakozása után mekkora fogyasztói áremelkedés következik be, valamint mennyivel gyengül a bérek vásárlóerejének reálértéke, erősödhet a munkavállalók bérkövetelése, gyorsítva ezzel a bérkonvergencia folyamatát. A hazai bérek felzárkózását befolyásoló tényezők részletes elemzéséből arra a következtetésre juthatunk, hogy az Európai Unióba történő belépést követően

vélhetően nagyobb súllyal lesznek jelen azok az elemek, amik a magyarországi keresetek kevésbé fejlett EU-tagállamok bérszínvonalához, majd az EU-átlaghoz való közelítésének irányába hatnak. Az is megállapításra került, hogy a bérkonvergencia folyamatát lassíthatja a konjunktúra lanyhulása, a bruttó hazai termék kevésbé dinamikus bővülése, a versenyképességi és termelékenységi mutatók kedvezőtlen alakulása. Mindent egybevetve azonban, a magyarországi bérek EU-csatlakozás utáni lassúbb ütemben történő felzárkózását valószínűsítem, ami a fokozatos bérkonvergencia és az esetleges leépítések miatt kismértékű költséginflációt okozna. Azt azonban, hogy milyen mértékű lesz ez a költséginfláció a jelenlegi bizonytalan helyzet függvényében nem lehet pontosan megítélni. 3.12 A bérek és a keresleti infláció kapcsolata A keresleti infláció szempontjából a munkavállalók nettó jövedelmeit

célszerű számításba venni, hiszen ez az a bérmennyiség, amivel a munkavállaló fogyasztóként ténylegesen rendelkezhet, amit elkölthet. Miután a bruttó és a nettó jövedelmek egymáshoz viszonyított aránya országonként nagy eltéréseket mutat, célszerűnek tűnik a magyarországi és a jelenlegi EU-tagállamok nettó béreinek az összehasonlítása.41 A hazai nettó átlagbérek a bruttó bérekhez hasonlóan jelentősen elmaradnak az EU-átlagtól, de még a legkisebb nettó átlagkeresettel rendelkező Portugáliától is. Vásárlóerő-paritáson számolva az Európai Unió 41 Gács–Hárs–Hüttl [2001]: Bérkonvergencia EU-csatlakozás előtt és után: gazdasági összefüggések, tapasztalatok és lehetséges fejlődési pályák. In: Külgazdaság, július–augusztus, p 51 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 31 évi nettó átlagkereseteinek mindössze 31,7%-át, a portugálnak csupán 54,6%-át tették ki a magyar éves nettó bérek 1996-ban42, mely arány az elmúlt pár évben lényegesen nem módosult. Az EU-csatlakozás utáni bérkonvergencia révén várhatóan a nettó bérek is közeledni fognak hosszú távon előbb Portugália és a másik három kevésbé fejlett uniós tagállam kereseteihez, majd pedig az EU-átlag bérszínvonalához, ugyanakkor hangsúlyozni kell azon általánosnak tűnő megállapítást, hogy ezt az emelkedést csak a foglalkoztatott, el nem bocsátott rétegek fogják folyamatosan érzékelni. A nettó bérek konvergenciáját nehezítheti a nettó jövedelem feletti adó- és járulékterhek

nemzetközi viszonylatban is magas szintje, melyre a bérek és a költséginfláció kapcsolatának vizsgálatakor már utaltam. A II 311-es fejezetben a személyi jövedelemadót és a tb-járulékokat mint költségnövelő hatást a munkaadói oldalról tekintettem, de természetesen mindkét bérteher érinti a munkavállalókat is, hiszen ők fogyasztóként az szjaés a tb-járulék összegével kevesebb pénzt költhetnek el. Miután dolgozatom ugyanezen részében azt is kifejtettem, hogy hazánk EU-csatlakozását követően nem valószínűsíthető sem a személyi jövedelemadó sem pedig a társadalombiztosítási járulékok lényeges csökkentése egészen addig, amíg az európai integrációban igény nem jelentkezik ezen bérterhek közös szabályozására – ami a jelenlegi helyzet ismeretében még hosszú távon is kevés esélyt rejt magában – elmondható, hogy a magyar nettó bérek reálértéke adó- és járulékcsökkentés révén számottevően nem fog

emelkedni. A 2004-es adótörvény-tervezet is az szja-kulcsok mindössze 2–4%-os mérséklését írja elő. A hazai nettó bérek emelkedéséhez – akárcsak a bruttó keresetekéhez – megfelelő gazdasági növekedést produkáló makrokörnyezetre, a termelékenység és ezzel összefüggésben a versenyképesség növelésére lesz szükség, míg a közszférában a nettó bérek felzárkózását a kormányzat nagyobb mértékű bérkiáramlást engedélyező bérpolitikája is segíthetné. Ez utóbbi bekövetkezte viszont – ismerve a konvergencia-időszak idejére előirányzott költségvetési restrikciót – nem valószínűsíthető. A nettó bérek emelkedését jól példázza a 2002-es év és 2003 első negyedéve, amikor a háztartások reáljövedelme meghaladta a várt mértéket, a fiskális expanziónak köszönhetően javult a háztartások jövedelmi helyzete, nőtt az állami szektorban foglalkoztatottak aránya és bére, illetve emelkedtek a

lakosságnak juttatott egyéb transzferek úgymint családi pótlék és nyugdíj.43 Ezen jelenségek hatása megítélésem szerint 2004-ben mérséklődni fog a tervezett energiaár-emelések, az áfakulcsok módosulása, valamint e két változás számos szektorra – 42 uo., p 47 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 32 például: élelmiszeripar, közlekedés és szállítás – átgyűrűző inflációs nyomása miatt, így jövőre a háztartások kisebb mértékű fogyasztási kiadásaival számolhatunk. Magyarország EU-csatlakozását követő években középtávon a fogyasztási

hajlandóság ugyancsak mérséklődhet, aminek fő okát ismét a bérkonvergenciát meghaladó árkonvergenciában látom. A fogyasztói kedv gyengülését fokozhatja továbbá az esetlegesen növekvő munkanélküliség, valamint a maastrichti kritériumok teljesítése miatt takarékosabbá váló költségvetés. „A háztartások megtakarítási és fogyasztási hajlandóságának ismerete szükséges annak előrejelzésére, hogy a jövedelmek emelkedése mennyiben jelenik meg többletfogyasztásként a piacon, illetve a többletfogyasztás milyen jószágcsoportokra irányul”44, és ezáltal milyen mértékű keresleti inflációt eredményez. A háztartások fogyasztói hajlandósága egy adott időszakon belül változhat, melynek kiváltó oka lehet bizonyos termékek árának emelkedése vagy csökkenése, a helyettesítő termékek árában bekövetkező módosulás, vagy a fogyasztói preferenciák változása, például újfajta étkezési szokások

megjelenésével. Magyarország EU-csatlakozásával összefüggésben elsősorban az árváltozás alakíthatja majd át a fogyasztói preferenciákat. Egyes termékek árának az átlagot maghaladó mértékű növekedése ugyanis arra sarkallhatja a fogyasztókat, hogy csökkentsék ezen jószágokra irányuló kiadásaikat és ezt a pénzmennyiséget más jószágra költsék el, vagy – ha létezik ilyen – a drágább termék helyett az olcsóbb helyettesítő terméket részesítsék előnyben. Az Európai Unióba történő belépésünk eredményeként a fogyasztói kosárban nagy súllyal jelenlevő zöldségek és gyümölcsök átlagos árának emelkedése prognosztizálható, ami e termékcsoport esetében csökkentheti a lakosság fogyasztói kedvét. Ugyancsak várható az adóharmonizáció következtében dráguló produktumok, például alkohol és dohánytermékek iránti kereslet mérséklődése, ami feltehetően szintén redukálja a jövőben e termékek

fogyasztói-kosárbeli arányát. A fogyasztói hajlandóság változásának elemzése kiterjeszthető a háztartások megtakarításának vizsgálatára is. A háztartások anyagi helyzetének 2002-ben és 2003 első negyedévében tapasztalt javulása nem járt együtt a megtakarítások növekedésével45, s a reálbérek lassúbb ütemű emelkedéséből kifolyólag ez a tendencia nagy valószínűséggel az elkövetkező években is folytatódni fog. Ennélfogva, a felzárkózási időszak ideje alatt nem számolhatunk a megtakarítások elhalasztott fogyasztásként jelentkező, keresletet bővítő hatásával. 43 Jelentés az infláció alakulásáról. [2003]: Magyar Nemzeti Bank, május, p 31 Tóth–Árvai [2001]: Likviditási korlát és fogyasztói türelmetlenség. In: Közgazdasági Szemle, december, p 1009 45 „Lakossági konjunktúra index” [2003]: ECOSTAT, április–június, 44 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 33 Nem értek egyet Tóth–Árvai azon megállapításával, mely az Európai Unióba történő belépést követően a háztartások likviditási korlátjának további oldódását prognosztizálja46, mert meggyőződésem, hogy a lakossági hitelállomány növekedésének gátat fog szabni a már felvett hitelek – különösen az elmúlt években az alacsony kamatok által ösztönzött hosszúlejáratú lakáshitelek – törlesztése. A nagyobb kiadással járó hitelek felvételét ezen kívül mérsékelheti még a jövőben a lakossági megtakarítások hiánya, valamint a lakáscélú hitelek időközben megemelkedő

kamatlába. Figyelembe véve a lakosság eladósodottsági és megtakarítási szintjét, Magyarország EU-csatlakozását követően a háztartások fogyasztói hajlandóságának fő alakító tényezője véleményem szerint az ár-bér konvergencia viszonya lesz, ahol az árak EU-átlaghoz való igazodása vélhetően gyorsabban fog bekövetkezni, mint a béreké. Attól függően, hogy mekkora lesz a magyarországi árak és bérek EU-átlaghoz történő felzárkózása közötti különbség, mérséklődhet a lakosság fogyasztói kedve és ezáltal az aggregált keresleti infláció is. Jómagam az EU-csatlakozást követően a háztartások fogyasztásának a 2002–2003-as szinthez képesti csökkenését feltételezem. 3.2 A költségvetés egyenlege 3.21 A költségvetés jelenlegi helyzete és az előtte álló kihívások A maastrichti kritériumok értelmében Magyarországnak a konvergencia-időszak ideje alatt a költségvetésre vonatkozóan is szigorú

célparamétert kell majd teljesítenie: folyó költségvetésének deficitje nem haladhatja meg a GDP 3%-át. A költségvetési deficit maastrichti referenciaértékét elsősorban azért tartom szigorúnak, mert még az Európai Unió jelenlegi tagállamai közül sem sikerült azt mindegyiknek teljesítenie (ld.: függelék 7 táblázat és 6. ábra) 2002-ben a rosszul teljesítők között szerepelt Németország 3,6%-os, Franciaország 3,1%-os költségvetési hiányával, de 2,7%-os deficitjével Portugália is megközelítette az Európai Unió által meghatározott plafonértéket. Magyarországon 2002-ben a költségvetés egyenlege a GDP 9,2%-át kitevő hiánnyal szintén kedvezőtlenül alakult, ezért a jelenlegi helyzetből kiindulva meglehetősen szigorú intézkedéseket kell foganatosítani ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a maastrichti célparamétert és 46 http://www.ecostathu/kiadvanyok/konjunktura/lakossagi/2003 02html Tóth–Árvai [2001]: Likviditási

korlát és fogyasztói türelmetlenség. In: Közgazdasági Szemle, december, p 1016 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 34 négy év alatt a GDP 9,2%-áról a bruttó hazai termék 3%-ára redukáljuk a központi költségvetés hiányát. A költségvetés hiányának lefaragására nemcsak Magyarország Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozása miatt van szükség, hanem azért is, mert a deficites költségvetés könnyen kiválthatja az infláció növekedését. Az inflációs nyomás szempontjából viszont a hiány mértéke mellett meghatározó a költségvetés

szerkezeti összetételének alakulása, a fogyasztási és beruházási kiadások aránya. A beruházásokra költött összegek ugyanis elősegíthetik a gazdaság növekedését, ezért is támogatja különösképp az Európai Unió a különféle beruházási tevékenységeket a Strukturális és Kohéziós Alapok keretében nyújtott finanszírozásai révén. A függelék 8. és 10 táblázatának segítségével megállapítható, hogy a központi költségvetés 2003. évi mérlegét tekintve Magyarországon a fogyasztási kiadások a beruházásoknál nagyobb prioritást élveztek. A fogyasztási kiadásokra elköltött összeg 433 000 millió forintot tett ki (ld.: függelék 8 táblázat), ezzel szemben a beruházások egyik legnagyobb részét kitevő közúti közlekedés fejlesztésére mindössze 146 524,2 millió forintot (ld.: függelék 10 táblázat) szánt a kormány, mely utóbbi összeg kiegészülve az egyéb beruházásjellegű kiadásokkal sem haladja meg a

költségvetés fogyasztásokra elköltött hányadát. A fogyasztási kiadások beruházásokat jóval meghaladó mértéke, a jelentős bérkiáramlás – amire a magyarországi keresetek elemzésénél már részben utaltam – a nyugdíjak emelése és a minimálbér adómentessé tétele együttvéve meglehetősen expanzív költségvetést tükröz, ami hosszú távon nem tartható, mert az ilyen szerkezetű büdzsé könnyen inflációt gerjeszthet. Hazánk EU-csatlakozását követően így mindenképpen szükség lesz a költségvetési deficit csökkentésére és talán még ennél is fontosabb feladatként jelentkezik a központi büdzsé szerkezetének átalakítása, a beruházások eddiginél erőteljesebb ösztönzése. A 2004. évi költségvetési tervezet, szerkezetét tekintve, a 2003-as büdzséhez képest több forrást juttat a beruházások számára, s ennek megfelelően kiemelt támogatási célként kezeli a gyorsforgalmiút-hálózat és az infrastruktúra

egyéb területeinek fejlesztését. A közúti közlekedés modernizálására 2004-ben a kormány az előző évi 146 524,2 millió forint helyett 310 352,4 millió forintot kíván fordítani (ld.: függelék 10 táblázat), ami egyben javítja a költségvetés szerkezetében a beruházási és fogyasztási kiadások arányát, miután a fogyasztásra szánt összegek ugyanezen időszakra tervezett mértéke 477 315,3 millió forint (ld.: függelék 9 táblázat) Ez az arányváltozás viszont nem jelenti azt, hogy 2004 után nem lesz szükség a beruházások hazai, központi forrásokból biztosított ösztönzésére amellett, hogy BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 35 Magyarország EU-csatlakozását követően az infrastrukturális fejlesztések megvalósításában rendelkezésre állnak majd az Európai Unió által nyújtott transzferek és támogatások is. 3.22 A költségvetés egyenlegének és szerkezetének várható alakulása Magyarország EU-csatlakozását követően és az infláció Magyarország EU-csatlakozását követően számottevő változásoknak leszünk tanúi mind a költségvetés bevételi, mind a kiadási oldalát tekintve. A bevételi oldalon új tételként jelentkezik az egyösszegű pénzforgalmi visszatérítés 43,9 milliárd forintnyi összege, melyről a 2002-es koppenhágai csúcs döntött a csatlakozók terheinek könnyítése érdekében, viszont bevételkiesést fog jelenteni az egységes belső piaci szabályozás értelmében az Európai Unió többi tagállamával és az újonnan csatlakozó országokkal folytatott

kereskedelem után fizetett vámok megszűnése, aminek összege 62 milliárd forintra becsülhető.47 Kiadásainkat fogja növelni az Európai Unió költségvetéséhez való körübelül 122 milliárd forintnyi hozzájárulás, valamint az egyéb befizetési kötelezettségek csaknem 7,6 milliárd forint értékben és szintén az EU-csatlakozással kapcsolatos költségek között kell számba venni az adó- és jogharmonizációból származó kiadásokat, ezek viszont többnyire egyszeri költséget jelentenek a költségvetés számára. A végegyenleget illetően a 2004–2006 közötti időszakban a központi büdzsé mintegy 325 milliárd forintnak megfelelő 1,4 milliárd eurónyi pótlólagos forrással fog bővülni.48 Mint azt a már korábban csatlakozó Írország, Görögország, Spanyolország és Portugália tapasztalatai is alátámasztják, a Strukturális és Kohéziós Alapok fontos szerepet töltöttek és töltenek be ma is az EU átlagához képest kevésbé

fejlett tagállamok felzárkóztatásában az általuk finanszírozott infrastrukturális, közlekedési, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, környezetvédelmi és még számtalan egyéb területet felölelő fejlesztések révén. Fontos azonban megjegyezni, hogy a „strukturális támogatások jogcímén az EU által kifizetett támogatásoknak közvetlen költségvetési, az egyenleget befolyásoló hatásuk nincs, mivel azok a költségvetés mind bevételi, mind kiadási oldalán megjelennek”.49 Közvetett módon viszont javíthatják a költségvetés egyenlegét azáltal, hogy egyrészt az általuk finanszírozott projekteken keresztül számos olyan beruházás valósulhat meg, amit egyébként 47 Bécsy Etelka [2003]: A magyar európai uniós csatlakozás költségvetési szemmel (XXII. rész): A koppenhágai csúcs mérlegéről. In: Pénzügyi Szemle, 2 szám, p 167 48 uo., pp 165–167 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 36 költségvetési forrásból kellene fedezni, növelve ezzel a beruházásokra költött végösszeget. Másrészt, a Strukturális és Kohéziós Alapok keretén belül nyújtott uniós transzferek kedvezően módosíthatják a központi büdzsé szerkezetét, mivel ezek az összegek nem fogyasztási célokra, hanem kizárólag fejlesztési beruházásokra költhetőek el. A központi költségvetés takarékosabbá tételének irányába mutató intézkedéstervezetek között megemlíthető az államháztartás konszolidációjának megvalósítása, a személyi jövedelemadó kulcsainak kismértékű csökkentése, illetve a

költségvetés bevételeinek növelése a magánnyugdíj-pénztári és a befektetési hitel adókedvezményének eltörlésével, a lakásvásárlás kedvezményének módosításával, továbbá a cégautó- és ökoadók emelésével, új adófajták bevezetésével, valamint az áfa-kucsok változtatásával.50 A lakosság jövedelmi viszonyait és fogyasztását ezen intézkedések kedvezőtlenül fogják befolyásolni, ennek ellenére egyes nemzetközi gazdasági elemzők szerint még ettől is szigorúbb megszorításokra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország biztosan teljesítse 2008-ig az eurozónához való csatlakozás kemény feltételeit. Az infláció alakulását vizsgálva, érdemes kiemelni az áfa-kulcsok tervezett módosításának, különösen a nulla áfa-kulcs eltörlésének kérdéskörét. Az áfa-kulcsok tervezett változtatása – melynek részletes bemutatására dolgozatom III. 31 fejezetében vállalkozom – költségvetési oldalról nézve helyes

és megalapozott döntésnek tűnhet, hiszen növeli a központi bevételeket, de az érintett termékek esetében árszintnövekedést fog előidézni, ami az infláció szempontjából negatív hatásként értékelendő. Szakértők becslése szerint azonban ez az árszintnövekedés csupán egyszeri lesz, mintegy évi 1%-kal növelve az inflációt.51 Az áfakulcsok módosításából származó inflációs nyomást ebből adódóan olyan hatásnak kell tekinteni, mely elsősorban az EU-csatlakozással hozható összefüggésbe, s mivel hazánk e fejezetet illetően nem kért derogációt, a belépéssel egyidejűleg kötelezően megvalósítandó feladat lesz Magyarország számára. A költségvetés kiadásait a jövőben továbbra is növelni fogják a nyugdíjkifizetések és a családi pótlékok, de a 2002-es és 2003-as szinttől kisebb mértékben, s ezzel összhangban a jövedelemkiáramlás sem lesz olyan erőteljes, mint 2002–2003-ban, miután a 2004-es tervezet a

reáljövedelmek 6,8%-os, az infláció szintjét alig meghaladó emelkedésével számol. Ezen intézkedéseket egybevetve a Magyarország EU-csatlakozását követő négyéves konvergenciaidőszak idejére egy szigorú, restriktívebb költségvetésre számíthatunk, ami elősegíti a 49 uo., p 170 Molnár Patrícia[2003]: Szakadnak a plafonok? In.: HVG, szeptember 27, pp 109–110 51 Jelentés az infláció alakulásáról. [2003]: Magyar Nemzeti Bank, augusztus p 9 50 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 37 dezinflációs folyamatok megvalósulását, azonban ennek ára a lakosság

terheinek növelése lesz. Pozitív folyamatként prognosztizálom viszont a költségvetés szerkezetében bekövetkező azon lényeges változást, hogy a kiadások egyrészt a mérséklődő jövedelemkiáramlásnak, másrészt az Európai Unió által társfinanszírozott fejlesztési projekteknek köszönhetően várhatóan a fogyasztástól a beruházások irányába tolódnak el. 3.3 Az árfolyam-politika és az infláció 3.31 A hazai valuta alakulása a csúszóleértékelés megszüntetését követően A forint 2003-ban tapasztalt gyakori árfolyam-ingadozását figyelve, úgy vélem megalapozottnak tűnik azon kijelentésem, miszerint a pénzügypolitika három részterülete közül az árfolyam-politika rejti magában a legtöbb bizonytalansági tényezőt, ily módon a forint árfolyamának jövőbeni alakulását meglehetősen nehéz előre jelezni. Az árfolyampolitika és az infláció kapcsolatának elemzését tovább bonyolítja a közöttük meglevő odavissza

ható folyamat – mely kölcsönhatásban néha nehéz megítélni, hogy vajon az infláció változása alakítja-e a forint árfolyamát, avagy fordított a helyzet és a forint árfolyamváltozása váltja ki a fogyasztói árindex növekedését, illetve csökkenését –, valamint a tény, miszerint mind a devizapolitika, mind az infláció alakulásában egyszerre több tényező együttes hatását figyelembe kell venni. Mindezen általánosságokat szem előtt tartva megkísérlem felvázolni az árfolyam-politikával kapcsolatos várakozásokat, hangsúlyozván, hogy olyan inflációt befolyásoló tényezőről van szó, melynél a béreket és a költségvetést egyaránt meghaladó mértékben fog jelentkezni az EU-csatlakozás hatása. A csúszóárfolyam-rendszer 2001. májusi megszüntetését követően egészen a forint 2003-as sávmódosításáig a hazai valuta fokozatos erősödése volt megfigyelhető, ami alapvetően három tényező hatásának – a forint

hosszú távú egyensúlyi felértékelődésének, az BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 38 expanzív költségvetési és jövedelempolitika eredményeként kialakuló magas kamatlábaknak, valamint a hazai valuta iránti keresletét növelő külső sokkoknak – a következménye.52 A Magyar Nemzeti Bank és a kormány a „forint euróval szembeni 2,26 százalékos június 4-ei leértékeléséről, vagyis az árfolyam-ingadozási sáv közepének eltolásáról” döntött53, a sávmódosítás azonban – mint ahogy azt azóta a jegybank elnöke többször is megjegyezte –

gazdaságpolitikai szempontból elhibázott és rosszul időzített lépésnek tekinthető, amit a devizapiaci szereplők túlreagálással fogadtak tovább gyengítve ezáltal a hazai valuta árfolyamát. A sáveltolást követően nagyrészt a devizapiaci spekulációknak köszönhetően a forint árfolyama erős zuhanásba kezdett, ami ellen a jegybank a kamatemelés eszközét alkalmazta az inflációs cél védelmében. Jegybanki számítások szerint ugyanis az idei 5 százalék alatti és a 2004-re eltervezett 3,5 plusz-mínusz egyszázalékos inflációs cél csak 250 forint/euró mellett valósítható meg, márpedig a forint árfolyama a sáveltolást követően egyes esetekben a 267 forintos értéket is elérte. A középárfolyam eltolását követő átmeneti gyengülést követően a forint árfolyamának ingadozása csökkent, s 2003 augusztusának utolsó harmadától kezdve az árfolyam 260 Ft/eurónál erősebb lett.54 A 2002-ben és 2003 első negyedévében

kialakult gazdasági helyzetet, a költekező fiskális politika és fogyasztást gerjesztő erőteljes jövedelemkiáramlás jellemezte, ami mellett a magyar jegybank eszköztára meglehetősen limitált volt a fő feladatát képező árstabilitás biztosításakor. A jegybank elsősorban a kamatpolitika változtatásával próbálta befolyásolni az infláció változását, ilyen eszköz alkalmazása azonban az elkövetkező négyéves konvergenciaidőszak ideje alatt két szempontból is problematikus lehet. Egyrészt azért, mert a 2002–2003 közötti időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy Magyarországon „a monetáris környezet sajátossága, hogy a kamatcsatorna alig [vagy legalábbis nehezen] működik”.55 Ezt különösen 2003 második és harmadik negyedévének eseményei támasztották alá, hiszen a forint sávmódosítását követően a jegybank által eszközölt kamatemelések csak lassan tudták stabilizálni az állampapírok hozamát, valamint a

hazai valuta árfolyamát, mely utóbbi volatilitását különösen a költségvetéssel kapcsolatos hírek befolyásolták ebben az időszakban. Másrészt, ha Magyarország csatlakozik az ERM II. árfolyam-mechanizmushoz 2004 52 ICEG Vélemény I. [2002]: A forint árfolyamáról: okok és következmények ICEG European Center, Budapest, december, p. 3 53 Csabai–Szántó [2003]: Idegesség a forintárfolyam körül: Spekulálnak. In: HVG, július 5, p 99 54 Gyorsjelentés a gazdasági és pénzügyi folyamatok fő jellemzőiről a 2003. január–július havi adatok alapján [2003]: Pénzügyminisztérium, Budapest, szeptember 10., p 24, http://wwwp-mhu/homehtm 55 ICEG Vélemény I. [2002]: A forint árfolyamáról: okok és következmények ICEG European Center, Budapest, december, p. 5 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 39 májusában, akkor éppen a kamatpolitika lesz az az eszköz, melynek mozgástere a hazai devizapolitikát érintő változások következtében tovább szűkülhet, elméletben még védtelenebbé téve ezzel a monetáris politika alapcélját, az árszintstabilitást. Ennek megértéséhez azonban ismernünk kell az ERM II. működésének lényegét 3.32 Az ERM II. árfolyam-mechanizmus működésének lényege Az Európai Unió nem írja elő kötelező jelleggel az újonnan csatlakozó államok számára az ERM II.-be történő belépést, ennek ellenére Magyarország 2004 májusától részt kíván venni az árfolyam-mechanizmusban, bizonyítván ezzel a Gazdasági és Monetáris Unió melletti elkötelezettségét a

devizapolitika területén is. Az ERM II védelmet nyújt az árfolyam-politika területén azon uniós tagállamoknak, amelyek vállalják az Európai Unióval való gazdaságpolitikai együttműködést, éves és középtávú makrogazdasági terveik felülvizsgálatát és ellenőrzését, és egy olyan konvergenciaprogram kidolgozását, melyet állandó felügyelet mellett képesek sikeresen teljesíteni.56 Az ERM II. árfolyam-mechanizmusa hasonlóságokat és eltéréseket is tartalmaz az ERM I.-hez képest Akárcsak az ERM I-ben az ERM II-ben plusz-mínusz 15% lehet a maximális intervenciós sáv a tagállam és az euró között, ugyanakkor a tagállamoknak lehetőségük van arra is, hogy tetszés szerint ettől szűkebb sávot alkalmazzanak. Különbségnek számít viszont, hogy az ERM II.-ben részt vevő államok nemcsak a devizapolitika területén kötelesek kooperálni az Európai Unióval, hanem a fiskális és monetáris politikájukat illetően is, valamint hogy

az ERM I.-ben megszokott párhuzamos, két jegybank által végrehajtott intervenciós gyakorlattól eltérően az ERM II.-ben az Európai Központi Bank csak akkor avatkozik be, ha arra a belső inflációs cél megvédése érdekében van szükség.57 Ezenkívül fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ERM II a tagállamoktól oly módon várja el a hazai valuta ingadozási sávjának kialakítását, hogy az valamelyest teret adhasson a devizapiaci folyamatok érvényesülésének és az adott tagállam fejlettségi szintjéből eredő sajátosságoknak. Magyarország ERM II.-ben való részvétele sokat vitatott kérdés, s úgy vélem, hogy az infláció felől nézve az árfolyam-mechanizmus működtetése egyaránt rejt magában pozitívumokat és negatívumokat is. Az infláció mérséklődésének irányába hathat azon 56 Lőrincné Istvánffy Hajna [2001]: Pénzügyi integráció Európában. KJK-Kerszöv, Budapest, p 524 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 40 elvárás, amely mintegy a maastrichti kritérium megerősítéseként az ERM II.-ben részt vevő tagállamtól elvárja az árszintstabilitás védelmét és a fiskális restrikciót. Kedvezőtlen lehet viszont az inflációra nézve az a feltétel, hogy az ERM II. árfolyam-mechanizmusát alkalmazó tagállamnak kamatlábeszközét az árfolyam-politika céljainak kell alárendelnie.58 Ezáltal kikerül a monetáris politika kezéből egy olyan eszköz, amit a jegybankok – így a Magyar Nemzeti Bank is – kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok idején egyfajta végső lehetőségként gyakran vetnek

be az infláció leszorítására. Szintén rejthet magában inflációs veszélyt az ERM II. devizapiaci folyamatokkal szembeni nyitottsága, ez a rugalmasság ugyanis – amint arra Magyarországon a forint árfolyamának 2003. évi alakulása többször is példát adott – könnyen kockázatossá válhat akkor, amikor a piaci szereplők reakciója kiszámíthatatlan és spekulációs támadásoktól kell tartani. Márpedig a konvergencia-időszak ideje alatt a forint árfolyamának ingadozása még a 2003-ban tapasztalt mértéket is meghaladhatja a hazai valuta fel- és leértékelődésének gyors váltakozása következtében. Az elkövetkező négy évben a forint árfolyamát gyengítheti az árszintek bérfelzárkózásnál gyorsabb igazodása, amit a devizapiaci szereplők túlreagálása a forint további leértékelődésének irányába mozdíthat el, a felzárkózó országokra jellemző reálfelértékelődés viszont folytatódhat egészen addig, amíg a belső

infláció és a kamatok szintje nem konvergál az Unió átlagának szintjéhez.59 Az árfolyam ingadozásának – különösképpen a forint leértékelődésének inflációs nyomását – ennélfogva a magyar gazdaság csak akkor fogja tudni kivédeni, ha a dezinflációs célokkal konzisztens költségvetési és bérpolitikát alkalmaz, ennek megfelelően a konvergencia-időszak négy évében szükség lesz e két területen a kiadások szigorú lefaragására. 3.4 A Balassa–Samuelson-hatás érvényesülése Magyarországon a felzárkózási (konvergencia-)időszak ideje alatt Miután Magyarországon az Európai Uniótól eltérően egyelőre nem rögzített a hazai valuta árfolyama, a külkereskedelmi forgalomban aktívan részt vevő (tradable) és a főként belföldi 57 keresletet kielégítő (non-tradable) szektor uo., p 525–526 uo., p 527 59 ICEG Vélemény I. [2002]: A forint árfolyamáról: okok és következmények 58 termelékenységkülönbségére

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 41 visszavezethető Balassa–Samuelson-hatás nemcsak az infláción, hanem a nominális árfolyam felértékelődésén keresztül is jelentkezhet.60 E kettős alternatíva az amúgy is nehezen számszerűsíthető B.–S-effektus árnövelő szerepének becslését megnehezíti, s ez részben megmagyarázza, hogy a különböző számítások eredményeként miért születhettek eltérő értékek, melyek Magyarországon a Balassa–Samuelson-hatás mértékét 1–3% közé teszik.61 Az egymástól eltérő eredmények ellenére a szakértők többnyire

egyetértenek abban, hogy – tekintve a kelet-közép-európai államok, s köztük Magyarország felzárkózását az Európai Unió fejlettségi szintjéhez, amit az újonnan belépők az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedéssel valósítanak meg – a Balassa–Samuelson-hatás a csatlakozni kívánó keleti blokk államaiban nagyobb intenzitással jelentkezik, mint az eurozónában vagy az Európai Unió egészében. Az is logikus érvelésnek tűnik, hogy miután az újonnan belépő államok makrogazdasági konvergenciája részben a maastrichti kritériumrendszerből eredő kötelezettségvállalás miatt az EU-csatlakozást követően várhatóan felgyorsul, a Balassa– Samuelson-hatás szintén erőteljesebben fog érvényesülni ezen államokban, így hazánkban is egészen addig, amíg a hazai ár- és bérszintek nem közelítik meg az Európai Unió átlagát és a külkereskedelemben aktívan részt vevő, valamint a nem kereskedelemképes

szektor közötti számottevő termelékenységbeli eltérés nem mérséklődik. Különösen azon, elsősorban hazai piacra termelő, nem kereskedelemképes szektorokban lesz szükségszerű az árak és bérek közeledése, ahol jelentős az elmaradás az uniós szinthez viszonyítva.62 Magyarországon ilyen szektornak számít az élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem, a hotel- és vendéglátóipar, a szállítás és fuvarozás, az energiaipar, leszámítva az üzemanyagárakat – melyek alakulása a világpiaci árak függvénye –, illetve a bérek vonatkozásában az építőipar. Elismerve a Balassa–Samuelson-effektus nálunk is érvényesülő árnövelő hatását, azon megállapítással értek egyet, hogy e hatás jelentőségét nem szabad a magyarországi infláció szempontjából túlértékelni, mert a hazai infláció alakításában fontosabb szerepet töltenek be az egyéb már elemzett tényezők, úgymint a bérek alakulása, a költségvetési hiány

mértéke és a fiskális politika szerkezete, a devizapolitika esetleges módosulásai, a forint árfolyamának változása és más devizapiaci fejlemények. ICEG European Center, Budapest, december, p. 7 Kopits György [2000]: A közép- és kelet-európai országok árfolyam-politikája az európai Gazdasági és Monetáris Unió összefüggésében. In: Külgazdaság, február, p 53 61 Kovács András Mihály [2002]: On the estimated size of the Balassa–Samuelson effect in five Central and Eastern European countries., In: NBH Working Paper, 2002/5, p 16 60 62 Bálint Viktor [2003]: Az eurozóna optimális inflációs rátája és az Európai Központi Bank szervezeti reformja. In.: Külgazdaság, január, p 37 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 42 A 2002–2003-as év tapasztalatai alapján megállapítható továbbá, hogy e három befolyásoló tényező közül elsősorban a fiskális politika érintette érzékenyen a hazai infláció alakulását, ez a politika tette lehetővé a közszférában megvalósuló erőteljes bérkiáramlást, e politika híreire reagált érzékenyen a devizapiac 2003 második és harmadik negyedévében. A bérek, a költségvetési hiány, az árfolyam-politika, valamint a Balassa–Samuelsonhatás részletes vizsgálata alapján az is könnyen belátható, hogy e főként hazai viszonyok által meghatározott, inflációt befolyásoló tényezők egyikénél sem tekinthetünk el az európai uniós csatlakozás hatásától, jóllehet a belső viszonyok alakulása nagyobb súllyal és közvetlenebb módon determinálja mind a

négy tényezőt. Mivel azonban Magyarország uniós csatlakozását követően e négy tényező az egységes belső piac szabályozásaival és a maastrichti kritériumokkal összhangban minőségileg módosult makrokörnyezetben fejti majd ki hatását, az Európai Unió –, illetve 2008-tól várhatóan a Gazdasági és Monetáris Unió folyamatai is – egyre nagyobb mértékben fognak érvényesülni a bér-, a költségvetési, az árfolyam-politika és átmenetileg a Balassa–Samuelson-hatás területén. E módosult makrokörnyezet közép- és hosszú távon az infláció maastrichti célparaméterhez, ezt követően pedig az eurozóna referenciaértékéhez való közelítését várja el tőlünk, mely követelménynek az elkövetkező négyéves konvergencia-időszak hazai inflációs teljesítménye lesz a próbája. Megítélésem szerint Magyarország 2003-as gazdasági helyzetéből kiindulva a dezinflációs folyamat továbbvitele, nem tűnik egyszerű feladatnak,

mert számolnunk kell bizonyos inflációt gerjesztő hatásokkal, de a szigorú fiskális politika, visszafogottabb jövedelemkiáramlás, a termelékenység és a versenyképesség növekedése, valamint a világgazdasági környezet kedvező irányú változása csökkentheti az infláció leszorításával együtt járó ’áldozati rátát’. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 43 III. Az EU-csatlakozás hatása a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari, az adóharmonizáció következtében módosuló áfakulcsos és jövedéki adójú termékek, valamint az energiahordozók árának

alakulására A II. fejezetben azokat az inflációt befolyásoló tényezőket vettem sorra, melyek változása elsősorban a belső folyamatok relációjában értelmezhető és jelezhető előre. Ezen tényezők együttes hatása, a külső és belső feltételek kedvező alakulása mellett nem valószínűsít nagyobb mértékű áremelkedést. Magyarország küszöbön álló EU-csatlakozásával kapcsolatban azonban gyakran fogalmazódnak meg olyan félelmek, miszerint bizonyos termékek ára az uniós belépéssel annyira megemelkedhet, hogy az valóságos ársokkot okozhat. Az inflációs félelem alapvetően a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek, az adóharmonizáció következtében módosuló forgalmi és jövedéki adójú produktumok, az energiahordozók, illetve a föld- és ingatlanárak vonatkozásában tűnhet indokoltnak, ugyanis BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 44 az EU-csatlakozás e négy területen feltehetően nagyobb mértékű áremelkedést fog kiváltani. Jómagam is képviselem azonban azt az álláspontot, hogy az átlagot meghaladó áremelkedés ellenére nem kell ársokkra számítani, jóllehet e négy területen bekövetkező árváltozás jelentős mértékben terheli majd meg az átlagos fizetésű háztartások pénztárcáját. Miután a föld- és ingatlanárak változása a másik három területhez képest meglehetősen eltérő sajátosságokat mutat főként abból eredően, hogy egyrészt nem jelenik meg a fogyasztók mindennapi vásárlásában, másrészt pedig nagyobb jövedelemráfordítást igényel,

dolgozatom elkövetkező részében a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek, az energiahordozók és az adóharmonizáció révén dráguló termékek árváltozására kívánok koncentrálni. 1. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek árváltozásának prognózisa 1.1 A mezőgazdasági árak és élelmiszerárak kapcsolata A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek egy fejezetben történő tárgyalására a két ágazat közötti szoros összefüggés ad lehetőséget, mely leegyszerűsítve a mezőgazdaság élelmiszer-ipari nyersanyagellátó funkciójaként határozható meg. Ebből az összefüggésből adódóan az élelmiszerárak vizsgálatakor nem lehet eltekinteni a mezőgazdasági termékek ármódosulásának elemzésétől, még akkor sem, ha elfogadható az a megállapítás, mely szerint a mezőgazdasági termelői ár manapság az élelmiszer-ipari termékek kiskereskedelmi árának kis hányadát teszi ki az egyéb tényezők

áralakító hatásával szemben, és az élelmiszer-ipari termékek értékképzésénél rendszerint csak az első, az értékképzés szempontjából kisebb részesedésű fázist tudja befolyásolni.63 Az élelmiszerek árképzésében részt vevő egyéb tényezők közé tartoznak a csomagolási, feldolgozási, raktározási, árukezelési, szállítási, marketing- és munkaköltségek, melyek jelentősége a magyarországinál szigorúbb európai uniós előírásoknak és az egyre igényesebb fogyasztói elvárásoknak megfelelően a jövőben tovább növekedhet. 63 Orbánné Nagy Mária [2002]: A magyarországi élelmiszerárak az Európai Unió árainak tükrében. In.: Külgazdaság, július–augusztus, p 95 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 45 Az Európai Unió mezőgazdasági termelői és élelmiszer-árai közötti viszonyt elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt öt-hat évre visszatekintve a termelői árak mérséklődtek, az élelmiszerárak viszont vagy kismértékben növekedtek vagy stagnáltak, ami szintén a két ártípus egymástól való elszakadását jelzi.64 Az ellentétes irányú ármozgás ismét azt igazolja, hogy az Európai Unióban el lehet tekinteni az élelmiszer-ipari termékek árának mezőgazdasági termelői árak általi determináltságától. Az EU-csatlakozással a hazai mezőgazdaság is a közösségi agrárpolitika aktív résztvevője lesz, s teljesíteni fogja a KAP feltétel- és szabályrendszerét, ebből az igazodásból azonban nem következik automatikusan, hogy az uniós tendenciák alapján a

magyarországi élelmiszerárak áralakulását nem fogja befolyásolni a jövőben a mezőgazdasági termelői árak változása. Nézetem szerint, a magyar agrárárak és élelmiszerárak közötti szoros kapcsolat az EU-csatlakozást követően még hosszabb távon fennmarad, mert az elmúlt években tapasztalt számottevő árközeledés ellenére – ami nagyrészt a hazai mezőgazdasági árak növekedésének volt köszönhető – az elkövetkező években a termelői árak további emelkedése prognosztizálható.65 Ez a trend pedig ellentétes irányú az Európai Unió agrárár-változásaival, melynek oka elsősorban a közösségi agrárpolitikára való átállás fokozatosságában, valamint a még mindig meglévő hazai–uniós termelői árdifferenciában keresendő. Hozzájárulhat a hazai termelői árak uniós szinthez való felzárkózásához az is, hogy az egységes belső piacra történő belépés immár teljesen liberalizált keretek között új

értékesítési lehetőségeket és csatornákat nyit meg a magyar agrárium versenyképes ágazatai számára, melynek köszönhetően nőhet a kereslet a hazai termékek iránt, s ez ugyancsak áremelő hatású lehet. Az exportot várhatóan ösztönözni fogja a magyar gazdáknak juttatott jelentős mértékű uniós támogatás is. Az Európai Unió átlagáraihoz való közeledés megvalósulását célozza továbbá a csatlakozási tárgyalásokon elfogadott integrációs feltételrendszer, melynek értelmében az Európai Unió által különböző módon – intervenciós árakkal, kvóta alapján fizetett támogatásokkal, export-visszatérítésekkel – biztosított árgarancia segíteni fogja a magyar termelőket abban, hogy terményeik ellenében megfelelő juttatásban részesüljenek. Hosszú távon nehéz is lenne nagymértékű árkülönbséget fenntartani az egységes belső piac uniós tagállamainak mezőgazdasági terményei között, mert ez egyrészt

feszültséget keltene a termelők között, másrészt súlyos, a jelenlegi piaci egyensúlyt megbontó folyamatokat indítana el a tagállamokra nézve. 64 65 uo., p 94 Viszt Erzsébet [2002]: A versenyképesség alakulása Magyarországon a csatlakozás előtt. In.: Európai Tükör, 5 szám, p 12 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 46 A termelői árak növekedéséből levezethető élelmiszerár-emelkedéssel kapcsolatban Juhász–Mohácsi egy érdekes eshetőségre hívja fel a figyelmet. Mivel a magyar mezőgazdasági termények árai az EU-átlagtól, de még a legalacsonyabb

árszínvonalú Portugália és Spanyolország áraitól is elmaradnak, ezért várható, hogy a drágább uniós tagországok élelmiszer-feldolgozói meg fognak jelenni a nyerstermékpiacon vagy termeltetőként vagy mezőgazdasági nyersanyag-felvásárlóként, megemelve pótlólagos keresletükkel a hazai agrárárszintet.66 A külföldi élelmiszer-feldolgozók számára az alacsonyabb magyar áruk felvásárlása jelentős nyereséget hozhat, a kiszorító hatás és az inflálódó nyersanyagárak az emelkedő költségek miatt viszont veszélyeztethetik a hazai élelmiszer-előállítók létét. Következésképpen, a hazai élelmiszer-feldolgozók a nyersanyagár emelkedéséből származó költségeiket a fogyasztókra fogják tovább hárítani. Ily módon a mezőgazdasági és élelmiszertermékek fogyasztói árának növekedése elkerülhetetlen. Végül, a magyarországi termelői árakra és ezen keresztül az élelmiszerárak változására hatással lesz a forint

árfolyamának alakulása, hiszen az Európai Unióba irányuló exportunkért euróban fizetnek, valamint a közösségi agrárárakat és a termelői támogatásokat szintén euróban teszik közzé. A gyengébb forint esetén megvalósuló magasabb árfolyam nagyobb mértékű árnövekedést válthat ki mind a mezőgazdasági mind az élelmiszer-ipari termékek esetében: 269 Ft/euró árfolyam mellett a mezőgazdasági termékek nominális árszintjében mintegy 6,1%-os, az élelmiszer-ipari produktumokéban 4,2%-os áremelkedéssel számolhatunk, míg 300 Ft/euró árfolyamnál ezek az értékek 10,8 és 7,1%-ra módosulnának.67 A magyarországi mezőgazdasági termelői árak emelkedése az EU-csatlakozást követően tehát több okból is folytatódni fog, ennek azonban az európai uniós folyamatoktól eltérően kihatása lesz a hazai élelmiszerárakra is. A hazai fogyasztói szempontokat és a még mindig alacsony bérszínvonal által korlátozott vásárlóerőt

figyelembe véve ugyanakkor nem tartom valószínűnek, hogy a mezőgazdasági termelői árak gyorsan és dinamikusan fognak konvergálni az EU agrárárakhoz. Ehelyett közvetlenül az EU-csatlakozás után egy hirtelen megugró, majd ezt követően fokozatosan lassuló, hosszú távú agrárárnövekedést prognosztizálok, melyet az esetlegesen olcsóbb import árleszorító hatása valamelyest mérsékelhet. Az élelmiszerárak inflációja ezzel szemben, az Európai Unió átlagától jóval elmaradó, alacsony fogyasztói árszint miatt összességében várhatóan erőteljesebb lesz.68 66 Juhász–Mohácsi [2001]: Az EU-csatlakozás hatása a hazai élelmiszeriparra. In: Közgazdasági Szemle, május, p 444 Mészáros–Spitálszky–Udovecz [2000]: Az agrárgazdasági termelés és az export-import alakulása, költségvetési hatások. In.: Európai Tükör, Műhelytanulmányok 67, p 43 68 Viszt Erzsébet [2002]: A versenyképesség alakulása Magyarországon a csatlakozás

előtt. In.: Európai Tükör, 5 szám, p 12 67 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1.2 47 A mezőgazdasági termelői árak változása A magyarországi mezőgazdasági termelői árak változásában adódhatnak különbségek az EU-csatlakozást követően, hiszen az egyes termékek iránt eltérő lehet a hazai és külföldi kereslet, s a közösségi agrárpolitika preferenciája is megoszlik az agrárproduktumok között. Megítélésem szerint, a KAP aktív résztvevőjeként azon hazai termékeknél lehet számítani nagyobb mértékű áremelkedésre, ahol Magyarország

EU-tagállamokkal szembeni versenyelőnye jelentős, melyek egyaránt keresettek a hazai és a külföldi piacokon, valamint amelyek értékét a közösségi agrárpolitika is elismeri és felértékeli támogatási rendszere révén. Mezőgazdasági termékeinek külkereskedelemi forgalmát Magyarország nagyrészt az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le, s jóllehet a külkereskedelem egészét tekintve a mezőgazdasági termékek aránya csökkent mind a kivitelben, mind a behozatalban, a Tizenötökkel folytatott agrárkereskedelem még mindig jelentős volumenű, sőt – mint arra már részben utaltam – a teljes körű liberalizáció megvalósulása, a ma még meglévő kereskedelmi korlátok leépülése nyomán éppen a mezőgazdaság lesz az a terület, ahol kereskedelem élénkülése valószínűsíthető. Az agrártermékek külkereskedelmi forgalmát tekintve 2002 első harmadában az Európai Unió összexportból való részesedése 41,1%, az importból

51,3% volt, 2003-ban a magyar kivitel 49,8%-a irányult az európai integrációba, az onnan származó behozatal az összimport 52,8%-át tette ki, tehát a magyar–EU kétoldalú relációban az elmúlt évhez viszonyítva az agrárkereskedelem kismértékű fellendülése tapasztalható (ld.: függelék 11. táblázat, valamint 7/a, 7/b, 7/c és 7/d ábra) A kétoldalú agrárkereskedelem szerkezetét vizsgálva, következtetéseket vonhatunk le az Európai Unió által támasztott külső keresletre vonatkozóan is. A függelék 12 táblázatának adatai alapján megállapítható, hogy az uniós kereslet főként a húsokra, az élő állatokra, a gabonafélékre, friss zöldég és gyümölcsökre, az olajos magvakra, olajtartalmú gyümölcsökre, zöldség- és gyümölcsalapú készítményekre, egyes ipari és gyógynövényekre koncentrálódik. Ha az Európai Unióba irányuló export szerkezetét összevetjük a magyar import szerkezetével, illetve a hazai

élelmiszer-fogyasztási adatokkal (ld.: függelék 12 és 13 táblázat), akkor könnyen belátható, hogy a belső kereslet szinte ugyanazon mezőgazdasági termékekre irányul, növelve a felsorolt termékek aggregált keresletét. Miután a vámkorlátok lebomlásával a külső kereslet tovább fokozódhat ezen preferált, az uniós árszinthez képest még mindig BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 48 olcsóbb mezőgazdasági termékek iránt, az árnövekedés esetükben elkerülhetetlen, s egészen addig folytatódhat, míg a hazai és uniós árszintkülönbség alapján a

tagállamok importőreinek – még akár a szállítási díjjal együtt is – megéri országukba behozni a magyar termékeket. Az EU-csatlakozást követően jóllehet jelentős modernizációra és strukturális átalakításokra lesz szükség a mezőgazdaságban, egyes termékek esetében Magyarország jelenleg is komparatív előnyökkel rendelkezik az Európai Unióval szemben. Fertő–Lionel a magyar mezőgazdaságban és agrárkereskedelemben megnyilvánuló komparatív előnyök mérésére négyféle – a mérési időszakként használt 1992–1998 közötti hétéves periódusban stabilnak bizonyuló – RCA-indexet alkalmazott és úgy találta, hogy mind a négy index ugyanazon mezőgazdasági termékek esetében mutatja ki Magyarország versenyelőnyét, melyek a következők: „a hús és a húskészítmények, a gabona, a zöldség és gyümölcs, a cukor, az italok, az olajos magvak, a fa és parafa, a különböző állati és növényi nyersanyagok, beleértve

az olajokat és zsírokat”.69 Az RCA-indexek stabilitása alapján feltételezhető, hogy a hazai mezőgazdaság a fent említett termékek esetében, ha némi versenyelőny-csökkenéssel is, de máig meg tudta őrizni komparatív előnyét. Ezt részben a magyar exportadatok is igazolják azáltal, hogy az exporttermékek és a versenyképes termékek köre egybeesik, ami nem meglepő, hiszen a versenyképesebb termékeket könnyebben lehet a külföldi piacokon értékesíteni. Mivel a hazai mezőgazdasági termékek komparatív elemzésével ugyanazon termékcsoport került kiszűrésre mint az exportoldal fontosabb termékeinek vizsgálata során, ezért valószínűsíthető, hogy az EU-csatlakozást követően is ezen produktumok iránt lesz nagyobb az árnövelő hatású kereslet. A közösségi agrárpolitika támogatási rendszere is felértékelheti egyes mezőgazdasági termékek árszintjét elsősorban az intervenció és a megállapított kvóták eszközrendszerén

keresztül, az exporttámogatás pedig a kivitel ösztönzésével járulhat hozzá az árak növekedéséhez. Ezenkívül a magyar termelők bevételét növelhetik a közvetlen kifizetések, melyek 2004-ben az újonnan belépő tagállamok esetében 25%-os közösségi forrásból fedezett szintről indulnak és fokozatos emelkedés révén 2013-ban érik el a 100%-ot. Magyarországnak azonban lehetősége lesz arra, hogy a közvetlen támogatásokat minden évben legfeljebb harminc százalékkal a nemzeti költségvetésből kiegészítse. Fontos azonban megjegyezni, 69 Fertő–Lionel [2002]: Megnyilvánuló komparatív előnyök és versenyképesség a magyar élelmiszer-gazdaságban. In.: Külgazdaság, szeptember, p 52 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 49 hogy egyes ágazatok például a cukor, sertés, baromfi, a kertészet és borászat nem tartoznak a közvetlen támogatások kedvezményezettjei közé.70 A közvetlen kifizetések elsősorban közvetett módon, a versenyképesség és a minőség javításával segíthetik elő a termelői árak növekedését. Az intervenció fő célja, hogy garantálja a termelők számára a magasabb árbevételt. Két esetben alkalmazza az Európai Unió: ha a piaci ár az intervenciós alapár alá csökken, vagy ha bőtermő években a piacról kivont többlettermékek után kifizetésre kerül az intervenciós támogatás, fenntartva ezzel az adott termék árszínvonalát.71 Az országspecifikusan meghatározott kvóták szintén a kiszámíthatóbb, magasabb termelői árak irányába hatnak azáltal,

hogy termelés- és támogatáskorlátozó jellegüknél fogva megakadályozzák a piacon az adott agrártermékekből a túlkínálat és így az alacsonyabb árak kialakulását. Az Európai Unió ugyanis kizárólag a kvótán belüli termékmennyiségre biztosítja az értékesítési és árgaranciát. Az EU-csatlakozást követően a magyar agrárium számos termékére vonatkozóan érvénybe lépnek az unió intervenciós intézkedései, valamint a Magyarország számára meghatározott kvóták, mely utóbbi termékenkénti összefoglalását a függelék 14. táblázata tartalmazza. 2004-től Magyarországon is lehetőség lesz az intervenciós felvásárlási árak alkalmazására a gabonafélék – úgymint búza, durumbúza, kukorica, árpa, rozs, cirok – az olaj- és fehérjenövények, a cukor és izoglükóz, a vaj és sovány tejpor, illetve a marhahús esetében, a piacstabilizáló intervenció pedig elsősorban a zöldség- és gyümölcsféléket fogja

érinteni.72 Exporttámogatásban főként a cukor és izoglükóz, illetve pályázatos rendszerben a sertés- és baromfiágazat feleslegei részesülhetnek. A közösségi támogatási formák együttes hatása alapján az is megállapítható, hogy a legnagyobb mértékű bevételnövekedésre a gabonafélék, olaj és fehérjenövények, a cukor, a dohány, a zöldség- és gyümölcstermelők, valamint a szarvasmarha-tenyésztők számíthatnak.73 A jövedelempozíciók javulása egyben azt is jelenti, hogy a legnagyobb mértékű termelői árnövekedés is ezen mezőgazdasági termékek esetében valószínűsíthető az EU-csatlakozást követően. A magyar mezőgazdasági termékek külső és belső keresletével, komparatív előnyével és a közösségi agrárpolitika következtében bekövetkező árváltozásával foglalkozó vizsgálat 70 Somogyi Zoltán [2003]: A csatlakozási tárgyalások agrárfejezete. Európai Füzetek 9, p 6 71 Dr. Bene László–Dr Németh

Lajos [2003]: Csatlakozás az Európai Unió zöldség-gyümölcs ágazatához Európai Füzetek 3., p 5 72 Dr. Fehér István [2003]: Az EU-csatlakozási tárgyalások eredményei a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén ssshttp://www.agroservicehu/aginfohtm 73 uo. BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 50 eredményeit egybevetve az Európai Unióba történő belépés után a legjelentősebb áremelkedést a gabonafélék, a marhahús, a zöldség- és gyümölcsfélék, az olaj- és fehérjenövények, illetve a cukor esetében prognosztizálom, mert ezek a mezőgazdasági

termékek mindhárom – megítélésem szerint az agrártermékek jövőbeli ármozgását alakító – kritériumnak megfelelnek. 1.3 Az élelmiszer-ipari termékek áralakulása A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek áralakulása közötti kapcsolat tárgyalása során már utaltam arra, hogy az EU-csatlakozást követően az élelmiszerek jelentősebb mértékű inflációjára lehet számítani, aminek egyik oka a hazai alacsony fogyasztói árszintben keresendő, jóllehet helytállónak tűnik az az érvelés, hogy a viszonylag olcsó élelmiszerárak önmagukban még nem minősülnek árnövelő hajtóerőnek.74 Az infláció bekövetkeztéhez egyéb hatásokra is szükség van. Mielőtt azonban rátérnék e hatások elemzésére, szeretném röviden bemutatni, hogy mekkora az eltérés a jelenlegi magyarországi és az európai uniós élelmiszerárak között. A magyarországi és az európai uniós élelmiszerárak különbségére vonatkozóan Orbánné

végzett részletes kutatásokat és azt állapította meg, hogy az általa vizsgált „élelmiszer átlagára mintegy 50 százalékra közelítette meg az EU átlagárát”, nagyobb árdifferenciát pedig a marhahús, a kenyér, az alma és a burgonya árában tapasztalt.75 Ettől is kisebb eltérést figyelhetünk meg, ha a hazai élelmiszerárakat az Európai Unión belül is alacsonyabbnak számító spanyol vagy portugál árakkal hasonlítjuk össze. Az EU-csatlakozást követően Spanyolország és Portugália élelmiszer-árai sem zárkóztak fel a ’drágább tagállamok’ áraihoz, ami ismét érv lehet amellett, hogy az Európai Unióba történő belépést követően az élelmiszerárak Magyarországon sem fognak kizárólag alacsonyabb szintjük miatt konvergálni a magasabb EU-átlaghoz.76 A hazai élelmiszerárak növekedését tehát más tényezők kell hogy kiváltsák. Az élelmiszerárak emelkedését általában okozhatja a kereslet bővülése, a

vásárlóerő növekedése, az élelmiszer-fogyasztás szerkezetének átalakulása, mely folyamatok az elmúlt években a jelentős jövedelemkiáramlás, valamint a nyugati, egészségesebb életmódot hirdető 74 75 Viszt Erzsébet [2002]: A versenyképesség alakulása Magyarországon a csatlakozás előtt. In: Európai Tükör, 5 szám, p 9 Orbánné Nagy Mária [2002]: A magyarországi élelmiszerárak az Európai Unió árainak tükrében. In.: Külgazdaság, július–augusztus, p 99 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 51 és táplálkozási szokásokat meghonosító minták

átvételével Magyarországra is jellemzők voltak.77 A közeljövőben azonban nem számolhatunk a hazai kereslet és vásárlóerő nagy méretű bővülésével, hiszen a konvergencia-időszak restriktív költségvetése és a bérkonvergenciát meghaladó árkonvergencia miatt inkább egy visszafogottabb bérpolitika valószínűsíthető egészen addig, amíg gazdasági mutatóink nem javulnak és nem teljesítjük sikeresen, kellő stabilitással a maastrichti kritériumokat. Ennek megfelelően, az elkövetkező években a reálbérek lassúbb növekedése és a várhatóan magasabb élelmiszerárak miatt, a fogyasztás szerkezetében –, valamint kedvezőtlen körülmények között akár a mennyiségében – változások adódhatnak. Az EU-csatlakozást követően is fennmaradnak viszont a már ma meglévő, a lakosság különböző rétegei között észlelhető jövedelemdifferenciák, ami a jövedelemcsoportok által támasztott eltérő kereslet és vásárlóerő

révén a fogyasztási szerkezet további szegmentálódását idézi majd elő. Az is elképzelhető, hogy a jövedelemcsoportok közötti vásárlóerő és fogyasztás szóródása különbségeket fog eredményezni az egyes élelmiszerek árának növekedésében, illetve, hogy az élelmiszerpiacon tovább fokozódik majd az egy adott termékkörön belüli árdifferencia. Közvetett módon befolyásolhatják az élelmiszerárak mozgását az élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem szerkezetében az EU-csatlakozás után bekövetkező változások is. A változások egyik kiváltó oka lehet, hogy a magyar élelmiszer-vertikumon belül az elmúlt években lezajlott modernizáció, strukturális átalakulások és tulajdonosi szerkezetváltás eredményeként ugyan módosultak az osztozkodási arányok, azonban az Európai Unióhoz képest a feldolgozási és értékesítési terület részesedése a teljes árból még ma is elmarad, annak ellenére, hogy az Unióban mind

a feldolgozóipar, mind az élelmiszer-kereskedelem több szolgáltatást nyújt és tevékenységi kört lát el mint nálunk.78 Márpedig az Európai Unióba történő belépéssel szigorú fogyasztóvédelmi, minőségbiztosítási, higiéniai szabályoknak kell majd megfelelnünk. Jóllehet a hazai élelmiszertörvény és a fogyasztóvédelmi törvény egyaránt EU-konformnak tekinthető, a végrehajtás területén jócskán akadnak még hiányosságok, ezért a közösségi előírások betartása plusz költségeket róhat egyes esetekben az élelmiszer-feldolgozókra és kereskedőkre, mely költségek beépülve a termékek árába a fogyasztók kiadásait fogják növelni. 76 uo., p 93 77 Juhász–Mohácsi [2001]: Az EU-csatlakozás hatása a hazai élelmiszeriparra. In: Közgazdasági Szemle, május, p 446 Juhász–Mohácsi [2001]: Az EU-csatlakozás hatása a hazai élelmiszeriparra. In: Közgazdasági Szemle, május, p 444 78 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár

Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 52 A szigorodó szabályoknak való megfelelés komoly kihívást jelent majd az olyan kisés középvállalatok számára, akik eddig esetleg gyengébb minőségű, de olcsóbb termékeket állítottak elő főként a hazai élelmiszerpiac fogyasztói számára. Ezen cégek többsége tőkehiánya miatt nem fogja tudni felvállalni a minőségi, higiéniai, és fogyasztóvédelmi követelményeknek megfelelő termék-előállítás többletköltségeit, így kiszorul a piacról. A ma már számottevő piaci hányaddal rendelkező tőkeerős, a kutatási és fejlesztési tevékenységben

aktívan részt vevő multinacionális cégek azonban eséllyel indulhatnak az egyre erősödő versenyben, ezért feltételezhető, hogy árdiktáló pozíciójuk miatt az élelmiszerárak alakulása a főként köztük folyó versenyben fog eldőlni az EU-csatlakozás után. A multinacionális cégek konkurenciaharcán kívül rekedve egyedül azok az élelmiszer-ipari kis- és középvállalatok fogják tudni megállni a helyüket, amelyek megtalálják az úgynevezett piaci réseket, például a speciális kínálat, vevőközpontúbb kiszolgálás, vagy a földrajzi elhelyezkedés nyújtotta lehetőségek révén.79 Ezen kis- és középvállalatok élelmiszerár-alakító hatásától azonban limitált piaci jelenlétük alapján eltekinthetünk. A nagyrészt külföldi tulajdonú multinacionális élelmiszer-előállító cégek jellemzője, hogy a nagykereskedelmi láncokkal és hipermarketekkel együttműködve – melyek előszeretettel alkalmazzák az áremelés-fékezés

stratégiáját – eleddig kisebb versenytársaiknál olcsóbban értékesítették készleteiket. Ezt azonban csak úgy tehették meg, hogy „olyan olcsó értékesítési kampányokba kényszerítették be beszállítóikat, amelyekben azok minőségrontásra kényszerültek”.80 Az EU-csatlakozást követően viszont effajta, a minőség rovására végrehajtott árcsökkentésre nem lesz lehetőség. A multinacionális élelmiszer-feldolgozó cégek, valamint az értékesítés területén kulcspozícióval rendelkező áruházláncolatok, szuper- és hipermarketek árleszorító törekvését egyéb általánosságban ható tényezők is mérsékelhetik. Ilyen tényezők lehetnek a már említett csomagolási, marketing- és reklámköltségek, a raktározási, árukezelési, szállítási és munkaerőköltségek drágulása, a forint árfolyamának gyengülése, az EU-csatlakozással összefüggésbe hozható áfa-adókulcsok változásából származó árnövekedés, az

energiapiaci liberalizáció által gerjesztett villamosenergiaár-emelkedés. Ezeket a költségeket a multinacionális cégek a termékeik árába fogják tudni beépíteni, emelve ezzel az élelmiszerek fogyasztói árát, míg a dráguló villamosenergia-díjak 79 Kartali–Juhász–Gábor–Stauder [1999]: A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar EU-éretteségének piaci és kereskedelmi vonatkozásai. http://www.akiihu/KUTATAS/!INTEZETI KIADVANYOK/Magyar/AKII TANULMANYOSSZEFOGLALOK/199915 Kartalietal A magyar mg es elip EU erettsegehtm 80 Juhász–Mohácsi [2001]: Az EU-csatlakozás hatása a hazai élelmiszeriparra. In: Közgazdasági Szemle, május, p 452 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások

nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 53 többletköltségének egy részét a nagy élelmiszer-értékesítési hálózattal rendelkező szuper- és hipermarketek a beszállítóikra terhelhetik például az eladótérért fizetett díjon vagy a polcpénzen keresztül. Mivel azonban a kereskedelmi láncok beszállítói nagyrészt szintén az élelmiszergyártó cégek közül kerülnek ki, ezek a költségek közvetve ugyancsak az élelmiszerek fogyasztói árában fognak jelentkezni, ami viszont a forgalmi adó, az áramár, valamint a forint árfolyam-ingadozásából adódó költségekkel párosulva már érezhető változást jelent. Végül, ezen plusz költségeken kívül, az EU-csatlakozást követően feltehetően a multinacionális cégekre is erőteljesebb kényszert gyakorol majd az árkonvergencia kérdése, hiszen hosszú távon ők sem lesznek hajlandóak jóval az Európai Unió

többi tagállamának élelmiszer-árai alatt kínálni termékeiket, különösen akkor nem, ha időközben Magyarországon elindul a bérek felzárkózása. A lakosság jövedelmi helyzetének javulására és vásárlóerejének növekedésére építő áremelő stratégia azonban csak hosszú távon valósulhat meg, mert a konvergencia-időszak alatt az árak várhatóan gyorsabban fognak közeledni az EU-átlaghoz mint a bérek. Ennélfogva, a multinacionális cégek áremelését kezdetben főként a felsorolt egyéb tényezők motiválhatják. Az élelmiszerárak EU-csatlakozás utáni helyzetét tekintve tehát elmondható, hogy az árak több tényező együttes hatására visszavezethetően emelkedni fognak. Az emelkedés mértékét a mezőgazdasági termékek árváltozásán kívül nagyban befolyásolni fogja, hogy milyen szerkezeti átrendeződések zajlanak le az élelmiszer-vertikumon belül, hogyan és milyen irányban hat majd a multinacionális cégek

árdiktáló pozíciója, mely cégek külpiaci és a közösségi, egységes belső piaci jelenlétüknél fogva már eddig is kedvezőbben tudtak alkalmazkodni az Európai Unió előírásaihoz. Az EU-csatlakozást követően a hazai élelmiszerárak növekedési üteme gyorsabb lesz mint 2002–2003 között, ársokktól viszont itt sem kell tartanunk. Mivel a reáljövedelmek emelkedése kevésbé lesz dinamikus mint 2002–2003-ban, valamint a konveregencia-időszak alatt a fogyasztói kosárban szereplő egyéb tételekben – például villamosenergia- és gázárak – számítani lehet nagyobb mértékű áremelkedésre, a lakosság azonban súlyosabbnak fogja érezni az élelmiszerár-emelkedést, aminek következménye a háztartások élelmiszerfogyasztásának mérséklődése lehet. 2. Magyarország EU-csatlakozásának hatása a hazai energiaárakra BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 54 Az általam vizsgált három terület közül az energiaipar az a szegmens, ahol Magyarország Európai Unióba való belépése a legtöbb változást fogja előidézni. Az energiaszektorban nemcsak az energiahordozók árának harmonizációjára lesz szükség, hanem a piaci szabályozás átalakítására is, ugyanis a szektor jogi hátterét tekintve lényeges különbségek mutatkoznak a közösségi joganyaghoz képest. Az egyik legfontosabb feladatnak az energiahordozók piaci liberalizációja ígérkezik. Kivételt képeznek ez alól a kőolajtermékek, melyek piaca már jelenleg is nyitott, ezért ezen energiahordozók – így például a motorbenzin – árát

már jelenleg is alapvetően a világpiaci árak, valamint ezzel összefüggésben a forint/dollár árfolyam mozgása határozza meg. Az EU-csatlakozás az üzemanyagok árát legfeljebb a hazai áfakulcsok és a jövedéki adó változásán keresztül érintheti, mely változások azonban másodlagos jelentőségűek a kőolajtermékek árát erőteljesebben meghatározó más tényezőkkel – világpiaci árak alakulása, szállítási költségek, kereslet – szemben és többnyire egyszeri emelkedést váltanak majd ki. Az üzemanyagárakat terhelő jelenlegi 25%-os forgalmi adó kulcsa a belépést követően a tervek szerint egyelőre nem fog csökkenni, viszont az üzemanyagárakra kivetett hazai jövedéki adó – ami már megfelel az európai uniós szintnek – mértéke sem fog csökkenni a 2004-ben hatályba lépő adótörvények szerint. Mindent egybevetve kijelenthető, hogy amennyiben a kőolajtermékek árváltozásában az EU-csatlakozást követően inflációs

nyomás lesz tapasztalható, akkor az nem Magyarország EU-csatlakozására, hanem egyéb tényezőkre lesz visszavezethető.81 Miután a kőolajtermékek és ezen belül az üzemanyag árának alakulásában az EU-csatlakozás szerepe elenyésző, ezért célszerűbbnek tűnik azon két energiahordozóra koncentrálni az elemzést, melyek esetében a belépés számottevő változásokat fog eredményezni. Ez a két energiahordozó a villamos energia és a földgáz 2.1 A villamos energia árváltozása az EU-csatlakozást követően A nagy átalakulások éve volt 2003 a villamos energia szektora számára, ugyanis az új villamosenergia-törvény január 1-jei hatályba lépésével megtörtént az első lépés a piac liberalizációja felé azáltal, hogy az addig egységes piac két egymás mellett párhuzamosan működő piacra oszlott: az eddigi monopolhelyzetben levő közüzemi piac mellett megjelent egy szabad piac is. Ez alapjában véve azt jelenti, hogy az

energiafogyasztók egy adott köre, az 81 Losoncz Miklós [2001]: Magyarország EU-csatlakozása és az energiaárak. In: Külgazdaság, május, p 23 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 55 úgynevezett feljogosított fogyasztók számára lehetővé vált, hogy az eddigi közüzemi ellátás helyett saját maga válassza meg, hogy kitől vásárolja meg a villamos energiát azzal a megkötéssel, hogy energiaszükségletüknek legfeljebb 50%-át fedezhetik külföldi importból. A villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló 181/2002. (VIII. 23.) kormányrendelet

értelmében feljogosított fogyasztónak minősül, akinek az éves fogyasztása meghaladja 6,5 gigawattórát. Ezek többnyire nagyfogyasztók, akik a hazai fogyasztás mintegy 33–35 százalékát teszik ki82, de az általuk felhasznált mennyiség alapján ebbe a körbe tartozhatnak az áramszolgáltató társaságok kereskedelmi részlegei is. Kilépve a szabadpiacra a feljogosított fogyasztó áramszükségletét kielégítheti a termelőtől, illetve a villamosenergiakereskedőtől közvetlenül vásárolt villamos energiával, vagy akár importból is, ami lehetőséget ad arra, hogy a feljogosított fogyasztó a számára legolcsóbb forrást válassza. Az EU-csatlakozást követően a villamos energia piaci liberalizációjának gyorsulása prognosztizálható, mert az Európai Unió minden tagállamtól elvárja a piac minél szélesebb körű megnyitását, a szabadpiac lakosságra való kiterjesztését is. Ezt az Európai Unió számos más, a villamosenergia-piacra

vonatkozó céllal együtt a 96/92/EC számú irányelvben rögzítette, mely direktíva átvétele Magyarország számára is kötelező lesz már a belépést követően, hiszen hazánk e területen nem kért derogációt. Az EU-szabályozásnak megfelelően a teljes hazai villamosenergia-mennyiség versenypiaci hozzáférését 2007. július 1-jétől kell biztosítani. A fogyasztók egyre szélesebb körét átfogó liberalizált piac következtében fokozódó versenyhelyzet a villamos energia árának csökkenését feltételezi – amit a villamosenergiairányelv alkalmazásának EU-tagállamokbeli tapasztalata a gyakorlatban is igazolt – Magyarország esete mégis óvatosságra inthet a szabadpiac térhódítása és a villamos energia árának csökkenése közötti ok-okozati összefüggést illetően. Másként fogalmazva, a jelenlegi EU-tagállamokban az árcsökkenés megvalósulásához elegendő volt „a közvetítők kikapcsolása és olcsóbban termelő

erőműveknek a piacra történő beengedése”83, azonban Magyarország esetében a villamos energia árának mérséklődéséhez egyéb feltételek teljesülésére is szükség lesz. Ezen egyéb feltételek felderítéséhez viszont fel kell térképezni a jelenlegi két piac, a közüzemi és a ma már versenypiacnak számító nagyfogyasztók piacának jellemzőit és értékelni kell az alig több mint féléves liberalizáció eredményeit, hiszen csak a jelenlegi helyzet ismeretében lehet előrejelzéseket tenni az EU-csatlakozás után várható hatásokról, valamint a további folyamatokról. 82 Kapitány Szabó Attila [2003]: Villamosenergia-liberalizáció: Fáziskésés. In: Figyelő, február 13–19, p 52 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 56 A villamos energia piacának részleges liberalizációját megelőzően az ipari fogyasztók és a háztartások által a villamos energia ára számottevő eltérést mutatott. A háztartások nagyrészt a mindenkori kormányok szociális érzékenységének köszönhetően lényegesen olcsóbban jutottak hozzá a villamos áramhoz, mint az ipari felhasználók, ellentétben az Európai Unióval, ahol a lakossági díjak magasabbak voltak és drágábbak ma is, mint az ipari fogyasztóknak felszámított tarifák.84 Részben az Európai Unió és Magyarország közötti fordított árarányokból adódik az is, hogy a hazai ipari fogyasztók ára közelebb áll az EUátlaghoz, a magyar és uniós lakossági tarifák között viszont nagyobb az eltérés, annak ellenére, hogy a 2003-as év kétszeri –

februárban átlagosan 8,7 százalékos, augusztusban pedig 9 százalékos – villamosáram-ár emelése csökkentette e különbséget. A magyar villamosenergia-piac megnyitása óta eltelt alig több mint fél év nem hozott markáns változást a hazai árarányokban, noha elvben a feljogosított fogyasztók már 2003 januárja óta élhetnek az olcsóbb szolgáltatások adta megtakarítások lehetőségével, az említett kétszeri áremelés hatása alól viszont sem az ipari sem a lakossági fogyasztók nem tudtak kibújni. A hazai villamos energia jelentősebb mértékű árcsökkenése ez idáig több ok miatt sem következett be. Elsőként, a piaci liberalizáció kiszélesedését ellátási zavarok akadályozzák: úgy tűnik, hogy a piac készleteit illetően nem eléggé felkészült a nyitásra, nem rendelkezik elég plusz kapacitással, amit a feljogosított fogyasztók körében olcsóbb áron lehetne értékesíteni. Az áramellátás bizonytalanságát jelezte 2003

januárjában a Mátrai Erőmű leállása, mely széntárolóinak befagyása miatt kényszerült az áramszünetre, jóllehet a szakértők éppen ezen erőmű 20–25%-os kapacitásfeleslegében látták a piacnyitás egyik fő forrását.85 A kínálati hiány kialakulásához hozzájárult továbbá a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjának üzemzavar miatti leállása, ami az ország energiatermelésének mintegy 10,5 százalékát adja, s habár az atomerőmű elsősorban a közüzemi szféra számára állít elő áramot, a kiesés a versenypiac szereplőit is kedvezőtlenül érintheti, mert a hiány következtében tovább szűkülhet a lakossági igények ellátása után megmaradó, a szabadpiacon értékesíthető árammennyiség.86 Mivel az új erőművek létrehozására és a már meglévők fejlesztésére irányuló beruházások meglehetősen lassan haladnak, a jövőben a szűkös hazai kapacitások bővítésének egyetlen lehetőségeként az import növelése tűnik.

A behozatal lehetséges forrásaként főként Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, és Horvátország jöhetne számításba, melyek közül a nem uniós 83 Losoncz Miklós [2001]: Magyarország EU-csatlakozása és az energiaárak. In: Külgazdaság, május, p 26 uo., p 26 85 Kapitány Szabó Attila [2003]: Villamosenergia-liberalizáció: Fáziskésés. In: Figyelő, február 13–19, p 52 84 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 57 államok az elmúlt két-három évben a hazainál alacsonyabb áron kínálták eladásra a villamos áramot tekintve, hogy termelési költségeiket csökkenti a

környezetszennyező erőművekben történő előállítás87, Ausztria esetében pedig a földrajzi közelség és a kisebb szállítási költségek indokolhatnák az importot. Az Európai Unió 2004. évi bővítését követően e négy lehetséges importforrás közül célszerű viszont a Szlovákiában termelt villamos áram árnövekedésével számolni, ugyanis EU-tagállam lévén Szlovákiának is igazodnia kell a közösségi környezetvédelmi előírásokhoz. Ebből adódóan Szlovákiának modernizálnia kell elavult, környezetszennyező erőműveit, ami pluszköltségként fog jelentkezni az áramtermelőknél, növelve egyúttal az előállított villamos energia árát. Mivel az effajta fejlesztési beruházások hosszabb időt vesznek igénybe, ezek a költségek közép- és hosszú távon jelentkezhetnek majd. Az elmúlt hónapok világpiaci árváltozásai azonban máris aggodalomra adhatnak okot a villamos energia importjával kapcsolatban. Míg a 2003

februári árakkal kalkulálva egyértelműnek tűnt, hogy Magyarország a hazainál alacsonyabb áron juthat áramhoz – hiszen a 6 forintos egységárú import áram az egyéb járulékos költségekkel együtt is legfeljebb 8,5 forintba kerül kilowattonként szemben az itthoni erőművek 12–15 forintért kínált villamos energiájával88 –, addig a nyári hónapokban a behozatal szinte háromszorosára drágult. Ennek oka a vízi erőművek nyári aszályos időszakban csökkenő energiakibocsátásában, valamint a nyári karbantartások miatti termeléskiesésben keresendő, minek következtében az európai tőzsdén a villamos áram ára rekordmagasságba szökött: kilowattóránként elérte az 5, de helyenként 8–9 eurocentet is.89 Márpedig ilyen, a hazai árszintet meghaladó import veszteséges Magyarország számára és a külföldi források elapadása révén veszélyeztetheti a villamos energia piacának további liberalizációját. Az import jövőbeli

alakulásának szempontjából létkérdésnek számít tehát, hogy milyen irányba fog elmozdulni a villamos energia világpiaci ára, illetve hogy a világpiaci árak növekedését semlegesíti-e a hazai villamos áram 2003. augusztusi és a jövő év januárjára várható tarifanövelése, valamint az energiahordozók áfakulcs-módosításából származó áremelkedés. A villamos áramot ugyanis 2004 január 1-jétől – főként az Európai Unió adóharmonizációs előírásainak való megfelelés miatt – az eddigi 12%-os kedvezményes áfakulcsos körből át kívánják sorolni a 25%-os normál áfakulcsos körbe, ami egy egyszeri, 13%-os áremelkedést jelentene. 86 Bálint–Halaska–Kapitány Szabó [2003]: Rövidzárlatveszély. In: Figyelő, június 5–11, p 18 Losoncz Miklós [2001]: Magyarország EU-csatlakozása és az energiaárak. In: Külgazdaság, május, p 28 88 Kapitány Szabó Attila [2003]: Villamosenergia-liberalizáció: Fáziskésés. In:

Figyelő, február 13–19, p 53 87 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 58 Ezenkívül, akárcsak más termékek, a villamos energia esetében is importdrágító tényező lehet a forint leértékelődése, aminek megvalósulására a konvergencia-időszak volatilis árfolyam-változásai miatt a jövőben reális esély van. Nem segíti a villamos áram árának mérséklődését az sem, hogy a gázpiaci liberalizációra megkésve, csak a villamos energia piacának megnyitása után kerül sor 2004. január 1-jétől, addig a villamos energia előállításához földgázt használó

erőművek sem dönthetnek szabadon, honnan és milyen áron kívánják beszerezni a működésükhöz szükséges földgázt, s ezzel elesnek az esetlegesen rendelkezésre álló olcsóbb források igénybe vételétől. A villamos energia importja tehát az árviszonyok tekintetében Magyarországon nem igazolja egyértelműen az Európai Unió tapasztalatát, miszerint a villamos energia piacának liberalizálása az árak csökkenésével jár együtt. A villamos energia piacnyitásának folytatódása csak abban az esetben eredményezheti az árak mérséklődését, ha a piacon valóban megjelennek az alacsonyabb költséggel kitermelt készletek, ami Magyarország esetében azt feltételezi, hogy az import áram ára ne múlja felül az itthon kitermelt készletekét. A külföldről behozott áram árának problematikáján kívül Magyarországon a villamos energia importjának bővülését ez idáig további két tényező is korlátozta, gátat szabva ezzel a

liberalizáció potenciális árcsökkentő hatásának: egyrészt a ma még hatályos törvényi előírás, melynek értelmében a versenypiacra kilépő feljogosított fogyasztók energiaszükségletüknek maximum 50%-át fedezhetik importból, a többit hazai forrásból kell biztosítaniuk, másrészt a műszaki feltételek nem mindig adottak az áramimport számára. A villamos energia importját a jövőben kedvezően befolyásolhatja, hogy az első tényező hatásával nem kell számolni, ugyanis a feljogosított fogyasztókat érintő 50 százalékos importkorlátozás az EU-csatlakozás után meg fog szűnni. A törvényi szabályozásnál nagyobb akadályt jelent viszont a villamos energia műszaki feltételeinek javítása. A legfőbb gondot az jelenti, hogy szinte teljesen leterheltek a határkeresztező vezetékek, melyeken keresztül az importáram érkezik, s egyes vélemények szerint, amíg nem kerül sor olyan új határokon átívelő vezetékek megépítésére

mint például a Miskolc–Kassa-távvezeték, addig az egyetlen alternatíva a kapacitások növelésére a már meglévő hálózatok hatékonyabb kihasználása marad.90 A hálózatok gazdaságosabb kihasználását valószínűsíti az is, hogy az új határkeresztező vezetékhálózat létrehozására irányuló szűk körű kezdeményezések és 89 Mink Mária [2003]: Erős áram. In: HVG, augusztus 2, p 90 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 59 beruházások csak kismértékű javulást vetítenek előre a közeljövőre. Ennek egyik oka, hogy a fejlesztések meglehetősen

költségesek és a befektetések az árrendszer révén csak lassan térülnek meg, ami gátolja a távvezeték-hálózat bővítésének motivációját.91 Magyarország EU-csatlakozása azonban ezen a téren is változásokat hozhat oly módon, hogy a Strukturális és Kohéziós Alap keretén belül nyújtott uniós támogatásokból a fejlesztésekért felelős Magyar Villamos Művek infrastrukturális és eszközfejlesztő beruházásokat hajthat végre, s az így megtakarított összegeket potenciálisan új távvezetékek építésére fordíthatja. Mivel az új távvezetékek kiépítése több évig is eltarthat, az Európai Unióba való belépést követő konvergencia-időszak idejére nem valószínűsíthető a villamos energia importjának jelentősebb mértékű növekedése, ami egyben a piaci liberalizáció, valamint a szabadpiaci verseny kibontakozásának lassulását is maga után vonja, megakadályozva ezzel a hazai villamos áram árának csökkenését.

Végül, a villamos energia piacnyitásának ármérséklő hatását csökkenthetik az úgynevezett befagyott költségek, ami a korábban szerződésben rögzített kötelezettségvállalások miatt a versenypiacon nem értékesíthető felesleges kapacitásokat jelenti. A befagyott költségek kialakulásának oka, hogy a piaci liberalizáció következtében a versenypiac alacsonyabb áraitól vezéreltetve számos fogyasztó és kereskedő új, számára kedvezőbb kínálati lehetőség lekötésében lesz érdekelt, miközben a régebben leszerződött villamosenergia-készletek értékesítése bizonytalanná válik.92 A befagyott készletek olyan többletköltségként jelentkeznek, melynek finanszírozása elvben áthárítható a feljogosított fogyasztókra, a költségvetésre, a lakosságra, de a költségeknek e három gazdasági szereplő közötti megosztása is elképzelhető.93 A befagyott készletek körüli bizonytalanságot erősíti Magyarországon, hogy

még nem egyértelmű, kinek is kell majd állnia e többletköltségeket, és hogyan működik majd pontosan az utókalkuláció. Bármilyen döntés szülessen azonban erre vonatkozóan, a befagyott költségek inflációs hatása nem vitatható el, azonban nagyságának számszerűsítésére az említett bizonytalanságból fakadóan nem vállalkozom. A hazai villamosenergia-piac EU-csatlakozás utáni egyre kiterjedő liberalizációja a felsorolt tényezők együttes hatása révén várhatóan nem lesz akadálymentes, ami mérsékelheti a piacnyitástól várt előnyök, elsősorban az árcsökkenés mértékét. Mi több a szakértők 90 Bálint–Halaska–Kapitány Szabó [2003]: Rövidzárlatveszély. In: Figyelő, június 5–11, p 17 91 Kubik–Máté [2003]: Árampiaci liberalizáció fél szívvel? In.: Magyar Hírlap, július 2, p 12 92 Dr. Gerse Károly [2000]: Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak A Magyar Villamos Művek közleményei,

1. szám, p 7–8, http://wwwmvmhu/adatok/kozlemenyek/2000januar/piacnyitas versenypdf 93 Losoncz Miklós [2001]: Magyarország EU-csatlakozása és az energiaárak. In: Külgazdaság, május, p 29 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 60 többsége azon az állásponton van, hogy a liberalizáció – ellentétben az Európai Unió tagállamainak tapasztalatával – nem árcsökkentést fog kiváltani, hanem mindössze azon inflációs nyomást segít majd visszafogni, ami a villamos energia piacának megnyitása nélkül következne be Magyarországon. Losoncz számításai alapján a

versenypiac ilyetén módon megvalósuló ármérséklő hatása a liberalizáció nélkül várt 15–20%-os infláció helyett 0–10% közötti értékre redukálhatja a villamos energia árának emelkedését.94 Jómagam a 0–10% közötti értékhatáron belül a konvergencia-időszak megszorításokkal teli viszonyai, a kormány idén kétszer végrehajtott áramáremelése, valamint a magyar villamos energia piacának jelenlegi helyzetelemzése alapján az infláció magasabb, 10 közeli értéket tartom valószínűbbnek. 2.2 Gázárváltozás és piaci liberalizáció az EU-csatlakozást követően A villamos energia piacának megnyitásától időben elmaradva 2004. január 1-jétől nyílik meg a hazai gázpiac. A magyar villamos energia és a földgáz piaca sok ponton hasonlóságot mutat, ugyanakkor jelentős eltérések is fellelhetők a két energiahordozó termelésének és értékesítésének helyzetét illetően. A párhuzamok és a különbségek mellett fontos

továbbá hangsúlyozni a két szektor kapcsolatát, ami abban nyilvánul meg, hogy a villamos erőművek egy része Magyarországon is földgázt használ az áram előállításához, s ezáltal fogyasztóként van jelen a gázpiacon. A villamos energia fogyasztói körétől eltérően a földgázfelhasználókat így nem kettő, hanem három szegmensre oszthatjuk: a háztartásokra, az ipari és az erőművi fogyasztókra. A magyarországi gázpiaci árarányokat tekintve hasonló tendenciák figyelhetőek meg, mint a villamos energia árviszonyait illetően. A lakossági fogyasztók ugyancsak szociális megfontolások végett olcsón jutnak hozzá a földgázhoz, de az ipari fogyasztóknak juttatott földgáz is meglehetősen alulárazott. Ennek megfelelően, a magyar és EU-árak közötti eltérés az ipari és háztartási felhasználás esetén nagyobb mint a villamos energia esetében, de az ipari és erőművi fogyasztás ára itt is erőteljesebben közelít az uniós

árakhoz, mint a háztartási szegmensé.95 Összességében véve tehát a hazai földgáz ára a központi szabályozás révén, elszakadva a világpiaci tendenciáktól meglehetősen alacsony. 94 95 uo., p 29 Losoncz Miklós [2001]: Magyarország EU-csatlakozása és az energiaárak. In: Külgazdaság, május, p 30 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 61 Hogyan is áll elő ez a leszorított ár? A magyarországi földgáztarifa alapja a Mol Rt. által alkalmazott úgynevezett kevert ár, amit a fogyasztói díjak drágább import és olcsóbb hazai gázármixszel történő

átlagolásával nyernek.96 Ez a fajta számítási mód számottevően eltér a nemzetközi gyakorlattól, s az eredményül kapott mesterségesen alacsonyan tartott földgázár visszafojtott inflációt sejtet, ami a gázpiaci liberalizáció után kifejtheti hatását főként, ha keresleti inflációval párosul. A földgázár hazai árképzése ezen kívül olyan ellentmondást rejt magában, ami hosszú távon nem tartható fenn: a földgáz – amely nem versenypiaci termék – beszerzési ára ugyanis a szabadpiacú kőolaj árához van kötve.97 Úgy tűnik, ezt az ellentmondást a 2003. júniusában elfogadott és 2004 január 1-jétől hatályba lépő gáztörvény is felismerte, mert a gázárak meghatározásánál már a világpiaci árakat fogják figyelembe venni. Nem történt előrelépés viszont a lakossági földgáz árának piaci szinthez való közelítését illetően. A törvényi előírás szerint a lakossági tarifák emelkedésének mértéke a

jövőben sem haladhatja meg az inflációt, valamint a jogszabály bevezeti a kedvezményes földgázfogyasztás fogalmát, ami a lakosságnak nyújtott árkiegészítést jelenti, melynek fedezetét az olcsóbb hazai földgázkitermelés adja.98 Ezen utóbbi intézkedés kedvezően befolyásolja a háztartások költségvetését, de a jövőre nézve tovább gerjeszti a visszafojtott infláció mértékét és azáltal, hogy a földgáz árát ezentúl a világpiaci árak függvényében határozza meg, jelentős terhet ró mind a közüzemi ellátásért felelős Mol Rt.-re és a központi költségvetésre egyaránt, ami nehezen egyeztethető össze az egyébként széles körű megszorításokat célzó büdzsé alapelveivel. A piaci árhoz képest alulértékelt gázár fenntartása a gázpiaci liberalizáció folyamatára nézve is negatív következményekkel járhat együtt, mely negatívumokat a későbbiekben ismertetem részletesen. A gázpiac megnyitásának ütemezése

alapvetően a villamos energia piaci liberalizációjának szcenárióját fogja követni. 2004 január 1-jétől itt is különválik a közüzemi és a versenypiac. A közüzemi piac a jövőben is hatósági árszabályozás alapján működik, és a közüzemi fogyasztók ellátásának monopóliumát a Mol Rt. tarthatja meg mint nagykereskedő Az új elemként jelentkező szabadpiacon a feljogosított fogyasztók számára biztosítva lesz, hogy saját maguk válasszák meg ellátójukat, az árakat a piaci feltételek fogják alakítani, a felügyeletet az energia- és versenyhivatal fogja ellátni. Jogszabály alapján a gázpiac feljogosított fogyasztójának minősül a 2004. január 1-jétől kezdve „minden olyan 96 Mink Mária [2003]: Nem rázós. In: HVG, január 18, p 94 Losoncz Miklós [2001]: Magyarország EU-csatlakozása és az energiaárak. In: Külgazdaság, május, p 31 98 Kicsik előnyben. [2003]: In: HVG, június 14, p 109 97 BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 62 gázfelhasználó, amelynek teljesítménylekötése meghaladja az óránkénti 500 köbmétert”99, ami elvben 41 százalékos piacnyitást jelent. Akárcsak a villamosenergia-piac liberalizációjánál az elvi lehetőségektől várhatóan itt is elmarad majd azonban a gyakorlat, így a piacnyitás mértéke nem fogja elérni a 41 százalékot. Ez egyben azt a feltevést is sugallja, hogy a liberalizációval rendszerint együtt járó árcsökkenéssel a hazai gázpiac megnyitása esetében sem érdemes számolni. Hasonlóan a villamos energia piacán már tapasztalt

helyzethez, a gázpiac nyitásával remélt ármérséklődés megvalósulását nagyrészt a kínálati hiány, vagyis a versenypiacon értékesíthető földgáz szűkös mennyisége fogja korlátozni. A villamos energia szektorától eltérően, a hazai földgáziparnak tudniillik nincs olyan feleslege, amelyet a szabadpiacra kilépő fogyasztók rendelkezésére lehetne bocsátani.100 A felesleges kapacitás hiánya főként arra vezethető vissza, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott árak miatt a földgáz nagy súllyal, mintegy 42 százalékkal szerepel az ország energiamérlegében, és hogy ezzel összefüggésben a hazai erőművek nagy része is gáztüzelésű.101 Súlyosbítja továbbá a helyzetet, hogy a magyarországi földgázellátást erőteljes függőség jellemzi. Ez a dependencia abból származik, hogy az itthon felhasznált gáz 70%-a külföldről, Oroszországból kerül behozatalra, s a közeljövőben nem valószínűsíthető új importforrások

bekapcsolása a rendszerbe, de ha lehetséges is lenne a jövőben a földgáz új irányokból történő behozatala, az ármérséklés problémáját ez sem oldaná meg, mivel az import jóval drágább, mint a hazai kitermelés. Ugyancsak az importot drágítja, hogy a magyarországi földgázhálózat műszaki feltételeit illetően még a villamos energia távvezetékrendszerétől is korszerűtlenebb, modernizációja pedig talán még a határkeresztező villamos vezetékek fejlesztésétől is lassúbb ütemben folyik. Tekintve a 2004. január 1-jétől hatályba lépő új gáztörvényt, a hazai földgázfogyasztás feltehetően a jövőben sem fog mérséklődni, mert a törvény lakossági tarifákra vonatkozó rendelkezése nem helyez kilátásba nagyobb mértékű áremelkedést. Ha figyelembe vesszük ugyanakkor, hogy ezzel egyidejűleg jelentős árnövekedésre lehet számítani a villamos áram esetében, akkor szinte biztosra vehető, hogy a lakosság nagy része,

ha teheti, a két energiahordozó közül továbbra is az olcsóbb, takarékosabb földgázt fogja választani, sőt elképzelhető, hogy akár a földgázfogyasztás növekedésével is számolni lehet. 99 Bálint–Halaska–Kapitány Szabó [2003]: Rövidzárlatveszély. In: Figyelő, június 5–11, p 15 Losoncz Miklós [2001]: Magyarország EU-csatlakozása és az energiaárak. In: Külgazdaság, május, p 32 101 Mink Mária [2003]: Nem rázós. In: HVG, január 18, p 94 100 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 63 A földgázfelhasználás mértékének fokozódása Magyarországon

egészen addig valószínűsíthető, amíg a gázárakat a mindenkori kormányzat a piaci értéktől elmaradóan alacsonyan tartja, és meg nem valósul a lakossági piac teljes liberalizációja. A hazai gázpiac teljes megnyitásával ugyanis, abból kifolyólag, hogy az árakat a piac fogja diktálni, már nem lesz lehetőség a jelenlegihez hasonló mértékű ártorzító kompenzációra. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a közösségi jogi szabályozás ne adna lehetőséget a tagállamoknak a közüzemi piac működtetésére és állami támogatás nyújtására. A gázpiac működtetésére vonatkozó 98/30/EC irányelv értelmében a tagállamoknak joga van, hogy közérdekből és diszkriminációmentesen közszolgáltatási kötelezettséget rendeljenek el a gázpiacon tevékenykedő vállalkozások számára, az ellátás biztonságának, valamint a vevők és a környezetvédelem védelme érdekében, viszont ez sem korlátozhatja a szabad és

tisztességes verseny feltételeit.102 Márpedig a tisztességes verseny feltételei mellett jobban fognak érvényesülni a piaci erők és mechanizmusok, ami az ez idáig alulértékelt gázárak növekedését fogja előidézni a lakossági fogyasztók esetében is a gázpiac teljes megnyitásakor. A jövő évben elinduló gázpiaci liberalizáció azonban egyelőre csak a feljogosított fogyasztók szegmensét fogja érinteni, s kérdéses, hogy az említett piaci viszonyok mellett, ahol a „hazai gáztermelés a közüzemek kiszolgálására van lekötve”103, mekkora lesz az a kör, aki vállalkozik arra, hogy a biztosabb közüzemi ellátás helyett a versenypiacon megjelenő termelőktől, szolgáltatóktól, kereskedőktől, netán importőröktől szerezze be a földgázt. A jelenlegi gázpiaci helyzet és Magyarország földgázzal való ellátottságának ismeretében egyetértek azon szakértői előrejelzésekkel, akik meglehetősen szkeptikusan nyilatkoznak a

piacnyitás folyamatát illetően és a gázárak csökkenése helyett a liberalizációtól inkább az árak emelkedését várják az alacsonyan tartott földgázárak miatt. Magyarország EUcsatlakozása után, a piaci liberalizáció folyamatának előrehaladásával tehát sem a villamos energia, sem pedig a földgáz esetében nem számíthatunk az árak mérséklődésére, ami nyilvánvalóan a fogyasztói árindex egészében is éreztetni fogja hatását. 3. Az adóharmonizáció hatása az inflációra 102 Kende Tamás [2001]: Az EU közüzemekkel kapcsolatos politikája. In: Európai Tükör, 1 szám, pp 106–108 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.1 64 A magyar áfa-rendszer változásai A hatályos magyar áfa-rendszer az elmúlt évek jogközelítési és jogharmonizációs intézkedéseinek köszönhetően elveiben és fő szabályaiban EU-konformnak tekinthető, a belépést követően azonban még számos változtatásra lesz szükség ahhoz, hogy hazánk teljes mértékben megfeleljen a Közösség áfa-jogának, melyet alapvetően az elfogadása óta többször módosított és más irányelvekkel kiegészített hatodik áfa-irányelvként is emlegetett 77/388/EGK direktíva határoz meg. Az Európai Unió forgalmiadó-rendszere – melyhez Magyarország is csatlakozni fog 2004-ben – egy átmeneti, a célország-elv szerint működő és az egységes belső piacra épülő rendszer, ahol nincs határforgalmi elszámolás, valamint az általános forgalmi adót a vevőnek az eladó ország áfa-szabályai alapján kell megfizetnie.104

Átmeneti a rendszer azért, mert az Európai Unióban régóta napirenden van a közösségi áfa-rendszer átalakítását és a célország elve helyett a származási ország szerinti áfaelszámolást ösztönző javaslat. A származási ország szerinti elszámolás ugyanis „egyfelől lehetővé teszi a forgalmi adó befizetésének és visszaigénylésének egyetlen országban történő teljesítését; másfelől közelebb visz az egységes európai gazdaság filozófiájának érvényesüléséhez”105, mivel így az áfa-befizetések rögtön a közös pénzalapban kerülnének összevonásra a tagállamok költségvetésének kasszája helyett és csak ezután valósulna meg az áfa-bevételek tagállamok közötti szétosztása. Az eredet szerinti elv elfogadására azonban még nem került sor, és adoptálása a jövőben sem valószínűsíthető, ebből eredően az EUcsatlakozás hazai áfa-rendszerre gyakorolt hatásának vizsgálatakor a jelenleg hatályos

közösségi szabályozást kell alapul vennünk. Mind a célország, mind az eredet szerinti elszámolás elve alapján működő rendszer kapcsán egyértelműen megállapítható azonban, hogy az általános forgalmi adó szabályozásának területén a tagállamok nagyfokú önállósággal rendelkeznek. Különösen igaz ez akkor, ha az infláció szempontjából meghatározó áfa-kulcsok és az adómértékek helyzetét tekintjük. A közösségi szabályozás értelmében a tagállamok az úgynevezett általános adókulcs mellett „egy vagy két kedvezményes adómértéket is alkalmazhatnak a hatodik irányelv ’H-melléklet’-ében felsorolt szociális szempontból érzékeny termékek és szolgáltatások adóztatására”.106 Magyarországon a jelenlegi 25%-os 103 Bálint–Halaska–Kapitány Szabó [2003]: Rövidzárlatveszély. In: Figyelő, június 5–11, p 16 Pitti Zoltán [2001]: Az EU-csatlakozás és az áfa-rendszer működésének gyakorlati kérdései.

In.: Külgazdaság, szeptember, p 23–24 105 uo., p 27 104 106 Erdős–Földes–Őry–Véghelyi [2001]: Az Európai Közösség adójoga. KJK-Kerszöv, Budapest, p 245 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 65 általános adókulcs mellett két kedvezményes adókulcs is érvényben van, egy 12%-os és egy 0%-os. Az EU-tagállamok által felszámított forgalmi adók mértékével összehasonlítva, a hazai 25 és 12%-os adóterhek magasnak mondhatók, egyedül Dániában és Svédországban éri el a normál adókulcs szintje a 25%-ot, 12%-os vagy annál magasabb csökkentett adókulcsot

Finnország, Írország, Portugália és Svédország esetében találunk (ld.: függelék 15 táblázat) A nulla százalékos adókulcs alkalmazását a közösségi adójog az újonnan csatlakozók, köztük Magyarország számára nem fogja engedélyezni, jóllehet Finnország, Nagy-Britannia, Írország, Belgium és Dánia fenntarthat 0%-os áfa-kulcsot egyes élelmiszer-ipari termékekre, könyvekre, újságokra, illetve Belgium és Dánia kivételével az elektromos energiára, energiahordozókra, gyógyszerkészítményekre, valamint gyermekruházati cikkekre.107 A 2004. évi áfa-törvény tervezet figyelembe veszi a közösségi szabályozás nullakulcsos áfára vonatkozó tilalmát, s egyrészt a további adóharmonizáció jegyében, másrészt a súlyos deficittel küszködő költségvetés bevételeinek növelése érdekében a 0%-os csökkentett adókulcs 5%-osra, a 12%-os 15%-ra emelkedik, míg a normál kulcs 25%-os marad. A törvénytervezet értelmében 2004 január

1-jétől megváltozna a három adókulcs alá tartozó termékkörök besorolása is. Az 5%-os körbe tartoznának jövő évtől kezdve az eddig 0%-os kulccsal adózó termékeken (például: gyógyszerek, tankönyvek) és szolgáltatásokon kívül a jelenleg 12%-os kedvezményes adókulcs alá eső könyvek, a 15%-os körbe pedig átkerülne minden olyan termék és szolgáltatás, amit ma még 12%-os áfa terhel, kivéve a villamos energiát, az ásványi tüzelőanyagokat, a gyógyszer-alapanyagokat, a bemutatási és oktatási eszközöket, illetve a szolgáltatások közül a kiadói tevékenységet, amit a vásárlóknak ezentúl 25%-os áfával kellene megfizetniük.108 Legnagyobb mértékű áremelkedésre tehát ezen utóbbi tételeknél, valamint a 0%-os áfakörből a 25%-osba átsorolt biodízelnél és a gyógyszer-alapanyagoknál kellene számítani. 3.2 Az áfa-kulcsok változásának hatása a lakosságra nézve A függelék 16. táblázata alapján elemzést

végezhetünk arra vonatkozóan, hogy a háztartási energia tétele hogyan viszonyul a különböző jövedelmi szintű háztartásokban az 107 108 uo., p 245–246 2004. évi törvény az általános forgalmi adóról [2003]: Törvényjavaslat, Pénzügyminisztérium, október 18, http://www.p-mhu/homehtm BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 66 összjövedelemhez képest. Az adatokból jól kivehető, hogy az öt kategóriából a három legalacsonyabb jövedelmű háztartás-szegmensben az energiára fordított kiadások meglehetősen nagy súllyal, mintegy 39,6–24,4%-kal

szerepelnek az összjövedelmen belül szemben a ’leggazdagabb’ háztartásokkal, ahol ez az érték mindössze 12,4%. Megítélésem szerint a magyar háztartások nagy részének kiadásait jelentősen növelni fogja a villamos energia és a különféle tüzelőanyagok áfa-kulcsának tervezett 13%-os emelkedése. A háztartások terheinek növekedését fogja jelenteni az adókulcsok változtatása a korábban nulla felszámított adómérték alá tartozó termékeknél és szolgáltatásoknál, úgymint a humán gyógyszereknél, vitaminoknál és más, ebben a körben felsorolt gyógyszeripari készítményeknél, az egészségügy számára nélkülözhetetlen alapanyagoknál, a tankönyveknél, a közoktatásban használt tanulási segédeszközöknél és CD-ROM-oknál, illetve a tápszereknél is. A gyógyszerek és gyógyszeripari termékek a fogyasztói kosárban legfeljebb 2,5%-kal szerepelnek, azonban az öregedő népesség és a lakosság rossz egészségi

állapota miatt ezen termékek drágulása szintén kedvezőtlenül befolyásolja majd a háztartásokat. A jelenlegi 12%-os kedvezményes áfa-kulcsos körbe sorolt termékeknél és szolgáltatásoknál 2004-től 3%-os áremelkedéssel kell számolnunk az élelmiszerek és élelmiszer-ipari melléktermékek, fogászati alapanyagok, gyógyászati segédeszközök, orvosi műszerek, valamint a mezőgazdasági, vad- és erdőgazdálkodási, szálloda- és vendéglátói, kábeltelevízió-, televízió- és rádióműsor-szórási, könyvtári és múzeumi, vagy uszoda- és strandfürdő-szolgáltatások esetében. Mivel az élelmiszerek nagy súllyal, mintegy 20%-kal szerepelnek a fogyasztói kosárban, a háztartások költségvetése számára szintén érezhető lesz ezen termékek áfa-kulcsának emelkedése, ugyanakkor fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy e növekedés elhanyagolható lesz az élelmiszer-ipari termékek EU-csatlakozás utáni áralakulásában meghatározóbb

szerepet vállaló, a III./1 fejezetben tárgyalt tényezők inflációs hatásához képest. Az előzetes várakozásokkal ellentétben, az új adótörvény-tervezet rendelkezései értelmében elmarad az általános forgalmi adó normál kulcsának 23%-ra történő mérséklődése, ami elvben csökkenthette volna a 25%-os áfával terhelt termékek és szolgáltatások árát. Egyes vélemények szerint viszont a kétszázalékos áfakulcs-csökkenést a háztartások nem feltétlenül érzékelték volna, mert manapság a fogyasztói árak lefelé nagyrészt rugalmatlanok, a kereskedők pedig az áfa-csökkenés hasznát valószínűleg maguknak kívánták volna megtartani a fogyasztók terhének enyhítése helyett109. Ennélfogva, a normál áfa-kulcs eredetileg tervezett 109 Bálint–Halaska [2003]: Növekvő áfa-terhelés: Brüsszel a bűnbak. In: Figyelő, augusztus 7–13, p 17 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 67 változtatásával nem biztos, hogy bekövetkezett volna a hatékonyan működő versenypiacokra jellemző adócsökkentéssel együtt járó ármérséklődés, ami szakértői számítások szerint 2%-os áfa-csökkenés mellett 1,6%-os dezinflációt eredményez.110 Összességében véve a forgalmi adók kulcsának 2004-re tervezett változtatása jelentős mértékben fogja növelni a lakosság terheit és a nagyobb jövedelemrugalmasságú termékek esetében akár a fogyasztás csökkenéséhez is vezethet. Fontos azonban leszögezni, hogy jóllehet az új 5, 15 és 25%-os áfa-kulcs bevezetésére szinte Magyarország

EU-csatlakozással egyidejűleg kerül sor, belépésünk az Unióba nem ró ránk olyan kötelezettséget, hogy ezen áfa-kulcsokat immár EU-tagként, összhangban a közösségi szabályozással nem módosíthatjuk. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy az Európai Unióban most van napirenden az áfa-direktíva változtatásáról szóló javaslat tárgyalása. A konvergencia-időszak megszorító intézkedéseket szorgalmazó négy éve után, egy kedvezőbb gazdasági környezetben, a költségvetés deficitjének lefaragását követően, indokolt is lenne a hazai adómértékek újabb, a lakosság terheit csökkentő átalakítása, ugyanis a jelenlegi tagállamok többsége mind egészében véve, mind az egyes termékkörökre lebontva alacsonyabb adókulcsokat alkalmaz, mint Magyarország. 3.3 A jövedéki adó és az EU-csatlakozás Az általános forgalmi adó mellett a jövedéki adó harmonizációja is befolyásolhatja azon termékek áralakulását és ezen

keresztül az infláció változását, amelyek a jövedéki szabályozás körébe esnek. Ebből adódóan lényegesnek tartom megvizsgálni a hatályos jövedéki szabályozás – ezen belül pedig főként a jövedéki adó mértékének, illetve a termékköröknek – jelenlegi helyzetét, amiből következtetni lehet arra, hogy milyen lépések megtételére van még szükség ahhoz, hogy Magyarország teljes mértékben igazodjon a közösségi jövedéki adórendszer előírásaihoz. Elemzésem során csak a közösségi szabályozások hatálya alá vont és a hazai jövedéki adórendszerben is fontosabb tételnek számító jövedéki termékek és termékkörök vizsgálatára fogok szorítkozni, melyek a következők: az ásványolajok, az alkoholtermékek, illetve a dohánytermékek. A jövedéki adók szabályozása a forgalmi adóéhoz hasonlóan olyan harmonizált rendszernek tekinthető, amelyben a tagállamok nagyfokú önállósággal rendelkeznek. A 110 uo., p

17 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 68 szabályozás alapját horizontális és vertikális irányelvek képezik, melyek közül a horizontális irányelvek az általános szabályozási kereteket teremtik meg az egységes belső piacon mozgó jövedéki termékek számára, míg a vertikális direktívák termékkörönként határozzák meg a jövedéki adók kivetésének szabályait .111 A közösségi rendelkezések által érintett termékkörökbe tartozó ásványolajokon, alkoholtermékeken és dohányterméken kívül, az uniós jogszabályok szerint a tagállamok egyéb

termékekre is kivethetnek jövedéki adót akkor, ha az általuk kiszabott jövedéki adó az egységes belső piacon folyó kereskedelem számára nem jár együtt adminisztrációs többletteherrel.112 Az inflációra nézve azonban elsősorban a jövedéki adók közelítéséről szóló, ’adókulcs irányelvként’ is emlegetett direktívák meghatározóak, mert ezek írják elő a tagállamok számára az alkalmazandó jövedéki adó, vagy esetenként a kötelező minimális adószint mértékét. A magyar adórendszerben az 1998. január 1-jével hatályba lépett jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII törvény volt az első olyan joganyag, ami figyelembe vette és integrálta a közösségi irányelveket. Az azóta eltelt pár évben a jövedéki adórendszer közösségi szabályozáshoz való illeszkedése egyre előrébb haladt, magába foglalva a jövedéki adó mértékének fokozatos

emelését. A jövedéki adókulcsok változtatásában 2002 különösen fontos évnek számított, mert 2002. januárjától a jövedéki termékek egységnyi mennyiségére meghatározott tételes adóknak az infláció tervezett mértékéhez igazodó 5 százalékos emelkedésén kívül, csak azon jövedéki termékek adója nőtt 5 százaléknál nagyobb mértékben, amelyek vagy még nem érték el a közösségi minimum szintet (pl: dohánygyártmányok, köztes alkoholtermékek), vagy pedig nem feleltek meg az egykulcsos adóztatásra történő áttérés uniós követelményének (pl. gyümölcspálinka, borpárlat).113 Az egykulcsos adóztatás elvének a lényege, hogy a közösségi rendelkezés alapján a különböző szeszes italokat nem lehet eltérő mértékű jövedéki adóval terhelni, hanem egységesen kell adóztatásukat megvalósítani. A hazai jövedéki adókulcsok legutóbb 2003. januárjában, bizonyos termékeknél pedig ugyanezen év áprilisában

növekedtek, ennek ellenére a Magyarországon alkalmazott jövedéki adók mértéke még nem minden esetben egyezik meg az Európai Unió által megkövetelt szinttel. Ezen eltérések figyelembe vételét, valamint a költségvetési deficit adóbevételek növelésével való csökkentésének szándékát tükrözi a 2004. január 1-jétől hatályba lépő 111 112 113 Erdős–Földes–Őry–Véghelyi [2001]: Az Európai Közösség adójoga. KJK-Kerszöv, Budapest, p 124–125 uo., p 125–126 Változások az adótörvényekben: Jövedéki adó. [2003]: KJK-Kerszöv, http://wwwcomplexhu/cikk/t10php BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját

célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 69 jövedéki adómértékekre javaslatot tevő törvénytervezet. A törvénytervezet alapján még az EU-csatlakozást megelőzően újból emelkedne a főbb jövedéki termékek adója: az alkoholé 15, a cigarettáé 35, a vágott dohányé 121 százalékkal, míg a boré literenként 5-ről 12 forintra, a pezsgőé pedig 79,30-ról 91,20 forintra módosulna.114 Az üzemanyag jövedéki adója 2004 január 1-jétől nem változna. 3.4 A magyarországi és az európai uniós adómértékek összehasonlítása a főbb jövedéki termékek esetében Az ásványolajok jövedéki adókulcsának harmonizációjáról szóló 92/82/EGK direktíva – amit időközben a 94/74/EK irányelv módosított – az alkalmazandó jövedéki adó végső mértékét illetően nem ad iránymutatást. Minden termékkategóriára meghatározza viszont a minimális jövedéki adószintet, melyek a módosított irányelv alapján, az ásványolaj

+15 °C hőmérsékletre átszámított 1000 literére, illetve a nehéz üzemanyag 1000 kg-jára a következők: az ólmozott benzinnél 337 euró, az ólommentes benzinnél 287 euró, a gázolajnál 245 euró, a fűtési célú gázolajnál 18 euró, a nehéz gázolajnál 13 euró, a cseppfolyósított petróleumgáz, valamint a metán esetében 100 euró.115 A magyarországi üzemanyagokra érvényben levő jövedékiadó-mértékek – köszönhetően az 1997 óta végbement többszöri emelésnek – egy-két kivétellel átlépik az Európai Unió által előírt minimum szintet, sőt helyenként a magyarországi szabályozás a közösségi mértéktől jóval szigorúbb. A hazai üzemanyagok legutóbb 2002. júliusától hatályos mértéke szerint, az ólmozatlan benzin jövedéki adója literenként 103,50 Ft-ot, az ólmozatlan, az egyéb benzineké, a petróleumé, valamint a motorbenziné 111,80 Ft-ot, a fűtési célú gázolajoké és tüzelőolajoké 85,00 Ft-ot tesz ki,

ezzel szemben a cseppfolyós üzemanyagként használt gázolajé 47,90 Ft/kg-ban, míg a gáz halmazállapotú üzemanyag-gázolajé 24,50 Ft/literben lett rögzítve. Ezeket az adómértékeket euróra átszámolva, elmaradást a gáz halmazállapotú üzemanyagként használt gázolaj mutat, a többi ásványolaj jövedéki adókulcsa már teljesíti a közösségi elvárásokat, ami érv lehet az üzemanyagok 2004. évre vonatkozó jövedékiadóemelés elmaradása mellett Az üzemanyagok jövedéki adójában Magyarország EUcsatlakozása után bekövetkező esetleges növekedést a közösségi adókulcsok szintjéhez való felzárkózás helyett inkább a költségvetési bevételek bővítésének szándéka indokolhatja. 114 Molnár Patrícia [2003]: Szakadnak a plafonok? In.: HVG, szeptember 27, p 110 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 70 Az alkoholtermékek jövedéki adójának mértéke Magyarországon már 2000-ben átlépte az Európai Unió által előírt minimum adószintet, amit a 92/84/EGK irányelv rögzít. A tagállamoknak a sörre legalacsonyabb jövedéki adótételként hektoliterenkénti Plato-fokon 0,748 eurót, hektoliterenkénti alkoholfokon pedig 1,87 eurót kell kivetniük. Magyarországon a sör 2002. január 1-jétől hatályos Balling (Plato-)fokonkénti jövedéki adója 365 Ft (≈1,437 euró), ami megfelel a közösségi előírásoknak. A szőlő bor jelenlegi, literenkénti 5 forintos, valamint a gyümölcsborok 80 forintos jövedéki adója szintén meghaladja a közösségi rendelkezés által nulla euróban meghatározott

minimum jövedéki adószintet.116 A habzó köztes alkoholtermékek jövedéki adójának 2003-ban bekövetkezett 14%-os emelkedése, 115 Ft/literre növelve a hazai adószintet lehetővé tette, hogy ezen termékek adómértéke a sörhöz és a borhoz hasonlóan átlépje az uniós minimumszintet. Ez a változás egyúttal az azonos termékkörön belüli egységes jövedéki adóztatás követelményét is teljesítette, ugyanis a 115 Ft/liter jövedéki adóval megszűnt a habzó és nem habzó köztes alkoholtermékek jövedéki adója közötti különbség.117 Az egykulcsos adóztatás elvének való megfelelés motiválta továbbá az eleddig kedvezményesen adózó gyümölcspálinka és a borpárlat jövedéki adójának idei 10%-os, 1515 forintról 1670 forintra történő emelését is, mellyel e két alkoholtermék a többi tömény szeszes ital adómértékéhez igazodott.118 Az alkoholtermékek jövedéki adómértékeinek 2003-as változtatására tehát elsősorban a

közösségi szabályozásnak való megfelelés érdekében került sor. Látható, hogy a szeszes italok termékkörének többségénél a magyarországi jövedéki adó szintje magasabb mint a közösségi minimum, ennek ellenére 2004-től a jövedékiadó-szabályozás tervezete további 15%-os emelést tenne kötelezővé, melynek értelmében a sör jövedéki adója „hektoliterre vetítve Balling (Plató-)fokonként 420 forint”, a bor literenkénti jövedéki adója 12 forint, a pezsgőé 91,20 forint, a habzó és nem habzó köztes alkoholtermékeké pedig 132,20 forint lenne.119 A 2004-es évben hatályba lépő jövedékiadó-mértékekre vonatkozó rendelkezés tervezete elősegítené viszont azon alkoholtermékek jövedéki adójának harmonizációját, melyek még nem tesznek eleget a közösségi előírásoknak. Ilyen, a bérfőzött szeszadóra nézve nem teljesülő uniós előírásnak minősül, hogy az alkoholtermékeknél engedélyezett adókedvezmény a

normál adómérték 50%-át nem haladhatja meg. Következésképpen, hazánk Európai Unióba történő belépése után a bérfőzött pálinka jövedéki adójának további 115 Erdős–Földes–Őry–Véghelyi [2001]: Az Európai Közösség adójoga. KJK-Kerszöv, Budapest, p 129 Változások az adótörvényekben: Jövedéki adó. [2003]: KJK-Kerszöv, http://wwwcomplexhu/cikk/t10php 117 Görözdi Zsuzsanna [2003]: A jövedékiadó-törvény módosításai. In: Házi Jogtanácsadó, január, p 27 118 uo., p 27 119 2003. évi törvény az adókról, a járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 116 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 71 növekedése prognosztizálható, a közösségi szabályozásból azonban az idén végbement és a 2004-ben megvalósuló adókulcs-módosítások miatt nem következne a többi alkoholtermék jövedéki adóterhének EU-csatlakozás utáni fokozódása. Tényként kezelendő viszont, hogy Magyarország EU-csatlakozását követően jelentős mértékű jövedékiadó-emelkedéssel kell számolnunk a dohánytermékek közül legmagasabb fogyasztási aránnyal rendelkező cigaretta esetében, jóllehet az elmúlt másfél év során több alkalommal bekövetkező adóemelés közelítette a cigaretta jövedéki adójának mértékét a közösségi előírásokhoz. Az Európai Unióban a dohánytermékek jövedéki adója három komponensből tevődik össze: egytételes adóból, melyet 1000 db termékegységre határoznak meg, a maximális kiskereskedelmi

értékesítési ár százalékában megadott ad valorem adórészből, és a kiskereskedelmi ár arányában meghatározott hozzáadott értékadóból.120 A dohánygyártmányok adókulcsairól szóló 92/79/EGK irányelv definiálja továbbá az Európai Unió tagállamaiban általánosan alkalmazandó minimális jövedéki adószintet, ami a tételes adóból, valamint az ad valorem adóból tevődik össze áfa nélkül, és ami el kell hogy érje a legkeresettebb árfekvésű cigaretta kiskereskedelmi árának legalább 57%-át. Magyarországon a cigaretta jövedéki adója 2003 áprilisában mintegy 20%-kal emelkedett – a korábbi 40%-ról 45%-ra növelve ezzel a cigaretta jövedékiadó-mértékét – az európai uniós minimum adószintet azonban még nem éri el. Messze elmarad a cigaretta tételes adója is, hiszen az Európai Unió 1000 db cigarettára 64 euró, Magyarország ugyanezen mennyiségre 4950 forint (≈ 19,6 euró) jövedéki adót vet ki. A hazai 18%-ról

20%-ra változó ad valorem adó viszont csak kismértékben tér el a tagállamok ugyanezen adóelemre vonatkozó értékeitől: az EU-tagállamok közül Hollandia, Dánia, vagy Nagy-Britannia százalékos adója alig haladja meg a 20%-ot, mi több Írország nem is lépi át ezt az értéket. A jövedéki adó ezen három elemét egybevetve azonban megállapítható, hogy Magyarország esetében a közösségi adószinttől való elmaradás még számottevő, s még a 2004-től hatályba lépő jövedékiadó-szabályozás után – mely a cigaretta tételes adómértékét 1000 darabonként a jelenlegi 4950 forintról 6450 (≈25,39 euró) forintra, ad valorem adóját 20%-ról 23%-ra, de legalább 10 380 forint/ezer darabra növeli121 – is az marad. Ezért az EUcsatlakozást követően a cigaretta jövedéki adójának és ezen keresztül a fogyasztói árának erőteljesebb növekedésével számolhatunk, főként akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az uniós minimumszint

teljesítésére 2008. december 31-ig kaptunk derogációt [2003]: Törvénytervezet, Pénzügyminisztérium, szeptember 19., http://wwwp-mhu/homehtm Erdős–Földes–Őry–Véghelyi [2001]: Az Európai Közösség adójoga. KJK-Kerszöv, Budapest, p 132 121 2003. évi törvény az adókról, a járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 120 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 72 Következtetések Az infláció EU-csatlakozást követő, konvergencia-időszak alatti alakulásának pontos megítélése a 2003-as hazai makrogazdasági

környezetből kiindulva meglehetősen nehéz feladatnak tűnik, aminek fő okát a fogyasztói árak változására ható tényezők körüli nagyfokú bizonytalanságban látom. E bizonytalanságot igazolja, hogy a Magyar Nemzeti Bank – melynek fő feladatát az árstabilitás biztosítása képezi – 2003. augusztusi jelentésében [2003]: Törvénytervezet, Pénzügyminisztérium, szeptember 19., http://wwwp-mhu/homehtm BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 73 számottevő mértékben módosította 2004-re vonatkozó inflációs előrejelzését a májusi prognózisához képest. A

bizonytalanságot fokozza továbbá, hogy Magyarország Európai Unióba történő belépése feltehetően együtt fog járni olyan, az infláció alakulását meghatározó folyamatok kibontakozásával, melyek hatása a 2003-as makrogazdasági környezet elemzése révén sem ítélhető meg kellő megbízhatósággal. Az inflációs előrejelzések pontosítását illetően nem nyújthatnak segítséget a korábban csatlakozott, kevésbé fejlett EU-tagállamok tapasztalatai sem, hiszen Írország, Spanyolország, Portugália és Görögország egy teljesen más világgazdasági környezetben hajtotta végre dezinflációs konvergenciaprogramját. A 2004-es világgazdasági kilátások, valamint Magyarország fő külkereskedelmi partnerének számító Németország GDP-adatai nem ígérnek jelentős fellendülést, ami nyitott gazdaságú, kis ország révén ugyancsak lassíthatja hazánk felzárkózásának ütemét és megnehezítheti a dezinflációt elősegítő folyamatok

érvényesülését. Mindent egybevetve azonban elmondható, hogy az EU-csatlakozást követően egyaránt jelen lesznek a dezinflációt segítő és gátló tényezők is. Magyarország számára az infláció maastrichti célparaméterének szintjére történő leszorításához rendelkezésre álló – 2008-as GMU-csatlakozás esetén – négyéves időszak első évében a fogyasztói árak átmeneti, 2003-as árszinthez képesti emelkedésével kell számolni, s kedvező kül- és belgazdasági viszonyok mellett csak ezután indulhat meg az infláció mérséklődése. Az infláció csökkenését a konvergencia-időszakban segítheti a költségvetés takarékosabbá tétele és a büdzsé szerkezetében a beruházásokra jutó források növelése. A reálbérek növekedésének inflációt gerjesztő hatása sem valószínűsíthető ezen időszakban, mivel az árak várhatóan gyorsabb ütemben fognak felzárkózni az uniós átlaghoz mint a bérek. Fontosnak tartom

viszont hangsúlyozni, hogy a bérkonvergenciát meghaladó árkonvergencia hátterében azon jelenséget is észre kell venni, hogy a magyarországi keresetek színvonala a belépést megelőzően jóval elmarad az EU-átlagtól – mi több a hozzánk legközelebb álló portugál béreknek is kevesebb mint 40%-át teszi ki valutaparitáson –, míg a fogyasztói árak többségénél közel sem ekkora mértékű eltérés figyelhető meg. Az ár-bér konvergencia gyorsaságát tehát a kiindulási pontnak számító ár-bérszint differencia szintén meghatározza majd. A lassan és fokozatosan felzárkózó bérek a költséginfláció szempontjából sem jelenthetnek tényleges inflációs veszélyt a konvergencia-időszak alatt, már csak azért sem mert a versenyképességük és hasznuk elvesztését féltő magyarországi munkáltatók a béreket feltehetően a jelenleg foglalkoztatott munkaerő egy részének elbocsátása árán fogják emelni. Ez pedig összességében nem

fejtene ki számottevő inflációs nyomást BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 74 Az EU-csatlakozást követően az infláció növekedésének irányába hathat a forint árfolyamának esetleges leértékelődése, illetve kismértékben a felzárkózó országokban intenzívebben érvényesülő Balassa–Samuelson-hatás, de a fogyasztói árindex emelkedése elsődlegesen a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek, a villamos energia és földgáz, valamint a módosuló áfa- és jövedékiadó-szabályozás következtében dráguló termékek árnövekedésére lesz

visszavezethető. Ezen, az EU-csatlakozás tényével közvetlenül összefüggésbe hozható inflációs nyomást mérsékelheti viszont, ha az említett egyéb, főként a magyarországi viszonyok által meghatározott inflációt befolyásoló tényezők – így a bérek, a költségvetés és a forint árfolyamváltozása – alakulása a dezinflációs folyamatot fogja elősegíteni. A 2003-as év gazdasági folyamatait és a 2004-es évre vonatkozó prognózisokat elemezve levonható a következtetés, hogy az infláció maastrichti kritériumnak – mely kritérium definíciójából adódóan ugyancsak némi bizonytalanságot rejt magában – való megfeleltetése szigorú megszorításokat helyez kilátásba Magyarország számára a pénzügypolitika területén, s a dezinfláció tervezett mértékének megvalósítása csak úgy érhető el, ha a monetáris politikát a költségvetési és a devizapolitika egyaránt támogatni fogja. Ábrák és táblázatok jegyzéke

1. ábra: Az infláció alakulása Magyarországon 1998–2003 között (8. o) Forrás: Annex Table 19. Consumer prices indices, OECD 2003, Fogyasztói árak 12 havi változása, KSH 2003. augusztus, Az MNB előrejelzéseinek összefoglaló táblázata [2003]: Jelentés az infláció alakulásáról. Magyar Nemzeti Bank, augusztus, p 3 adatai alapján BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. ábra: Az infláció alakulása Magyarországon HICP és CPI mutatók alapján számolva 1998–2002 között (12. o) Forrás: European Commission

http://europa.euint/comm/enlargement/docs/pdf/eurostatapril2003pdf, http://europa.euint/comm/enlargement/docs/pdf/eurostatdecember2002pdf, http://www.europa-kommissionendk/upload/application/432f4239 /udvidelse fakta tal2002.pdf adatai alapján 3. ábra: A fogyasztói árak harmonizált indexének változása az eurozónában és az Európai Unió egészében 1998–2002 között (13. o) Forrás: Eurostat http://europa.euint/comm/eurostat/Public/datashop/print-product/EN?catalogue =Eurostat&product=1-eb040-EN&mode=download, 11-07-2003 adatai alapján 4. ábra: A HICP alakulása az Európai Unió tizenöt tagállamában 1998–2002 között (13. o) Forrás: Eurostat http://europa.euint/comm/eurostat/Public/datashop/print-product/EN?catalogue =Eurostat&product=1-eb040-EN&mode=download, 11-07-2003 adatai alapján 5. ábra: A GDP növekedési ütemének változása az EU-tagállamokban és az újonnan csatlakozó országokban 2002-ben és 2003 első negyedévében (25.

o) Forrás: Eurostat http://europa.euint/comm/eurostat/Public/datashop/print-product/EN?catalogue =Eurostat&product=1-eb012-EN&mode=download, 11-07-2003 adatai alapján 6. ábra: A költségvetési hiány alakulása az EU-tagállamokban és az újonnan csatlakozó országokban 2001–2002 (33. o) Forrás: Eurostat http://europa.euint/comm/eurostat/Public/datashop/print-product/EN?catalogue =Eurostat&product=1-eb012-EN&mode=download, 11-07-2003 adatai alapján 7/a ábra: Mezőgazdasági export megoszlása 2002. I–IV hó (47. o) Forrás: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, 2003., http://wwwakiihu 75 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 76 adatai alapján 7/b ábra: Mezőgazdasági export megoszlása 2003. I–IV hó (47. o) Forrás: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, 2003., http://wwwakiihu adatai alapján 7/c ábra: Mezőgazdasági import megoszlása 2002. I–IV hó (47. o) Forrás: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, 2003., http://wwwakiihu adatai alapján 7/d ábra: 7/b ábra: Mezőgazdasági import megoszlása 2003. I–IV hó (47. o) Forrás: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, 2003., http://wwwakiihu adatai alapján 1. táblázat: Az infláció alakulása Magyarországon 1998–2003 között (8. és 17 o) Forrás: Annex Table 19. Consumer prices indices, OECD 2003, Fogyasztói árak 12 havi változása, KSH 2003. augusztus, Az MNB előrejelzéseinek összefoglaló táblázata [2003]: Jelentés az infláció alakulásáról. Magyar Nemzeti Bank, augusztus, p 3 adatai alapján

2. táblázat: Az infláció alakulása Magyarországon HICP és CPI mutatók alapján számolva 1998–2002 között (11. o) Forrás: European Commission http://europa.euint/comm/enlargement/docs/pdf/eurostatapril2003pdf, http://europa.euint/comm/enlargement/docs/pdf/eurostatdecember2002pdf, http://www.europa-kommissionendk/upload/application/432f4239 /udvidelse fakta tal2002.pdf adatai alapján 3. táblázat: A Balassa–Samuelson-hatásból eredő inflációs különbségek összehasonlítása az eurozóna egyes országaira nézve öt eltérő vizsgálat alapján (15. o) Forrás: Palenzuela–Méndez–Garcia [2003]: Relevant economic issues concerning the optimal rate of inflation., http://www.ecbint/pub/strategy/RodriguezCambaGarciapdf 4. táblázat: A fogyasztói árak változása az EU-tagállamokban és az újonnan csatlakozó országokban BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. (18. o) Forrás: Európai Tükör, 2003. 4–5 szám, p 183 5. táblázat: Az MNB előrejelzése összevetve más prognózisokkal (18. o) Forrás: Jelentés az infláció alakulásáról. [2003]: Magyar Nemzeti Bank, augusztus, p. 4 6. táblázat: Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete (28. o) Forrás: KSH, 2003. július 7. táblázat: A költségvetési hiány alakulása az EU-tagállamokban és az újonnan csatlakozó országokban 2001–2002 (33. o) Forrás: Eurostat http://europa.euint/comm/eurostat/Public/datashop/print-product/EN?catalogue =Eurostat&product=1-eb012-EN&mode=download, 11-07-2003 adatai alapján 8. táblázat: A központi költségvetés

2003 évi mérlege (33. o és 34 o) Forrás: Pénzügyminisztérium, 2003., http://wwwp-m/homehtm 9. táblázat: A központi költségvetés 2004 évi mérlege (34. o) Forrás: Pénzügyminisztérium, 2003., http://wwwp-m/homehtm 10. táblázat: A központi költségvetés konszolidált funkcionális kiadásai (GFS) (33. o és 34 o) Forrás: Pénzügyminisztérium, 2003., http://wwwp-m/homehtm 11. táblázat: Az Európai Unió és Magyarország mezőgazdasági termékekre irányuló külkereskedelmi forgalma (2002–2003) (47. o) Forrás: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, 2003. http://www.akiihu adatai alapján 12. táblázat: Az EU-val folytatott külkereskedelmi forgalom áruszerkezete (ezer USD) (47. o) Forrás: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, 2003. 77 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 78 http://www.akiihu/INFORMATIKA/STAT INFO/Kulkereskedelem/Operativ /0304/0304 EU aruszer 0124.htm 13. táblázat: Az élelmiszer-fogyasztás havi adatai negyedévenként 2001, 2002 (47. o) Forrás: KSH, Háztartási statisztikai közlemények, 2002. I–IV negyedév, 27 o 14. táblázat: A Magyarország által elért fontosabb kvóták a 2001 évi termelés tényleges szintjével összehasonlítva (48. o) Forrás: Pete Nándor : A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió 15. o http://www.kumhu/eu/magyar/Kiadvanyok/mezopdf Eredeti forrás: FVM 15. táblázat: Az Európai Unió tagországaiban alkalmazott áfa-kulcsok (%) (64. o) Forrás: European Commission DOC/2908/2003 – EN, 2003. http://www.europaeuint/comm/taxation

customs/publications/info doc/ taxation/tva/taux tva-2003-5-1 en.pdf 16. táblázat: Az energiára fordított kiadások aránya az összjövedelemhez képest a különböző megélhetési szintű háztartások esetében (65. o) Forrás: A lakossági jövedelemelvárások különböző szintjein élő háztartások jellemzői, 2002. IV negyedév KSH: Háztartás-statisztikai közlemények, 2002. I–IV negyedév, 35 o (*a KSH táblázat adatainak kivonata és saját számítások) Irodalomjegyzék 1. Artus–Wyplosz [2002]: The European Central Bank Analyses Économiques, vol I-05, December, pp. 1–4 http://wwwcaegouvfr/lettres/CAE-I-05-GBpdf (letöltés dátuma: 2003. július 3 11:55) 2. Bálint Viktor [2003]: Az eurozóna optimális inflációs rátája és az Európai Központi Bank szervezeti reformja. In: Külgazdaság, január, pp 28–50 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 79 3. Bálint–Halaska [2003]: Növekvő áfaterhelés: Brüsszel a bűnbak In.: Figyelő, augusztus 7–13, pp 12–17 4. Bálint–Halaska–Kapitány Szabó [2003]: Rövidzárlatveszély In.: Figyelő, június 5–11, pp 14–18 5. Bécsy Etelka [2003]: A magyar európai uniós csatlakozás költségvetési szemmel (XXII. rész): A koppenhágai csúcs mérlegéről In.: Pénzügyi Szemle, 2 szám, pp 165–173 6. Dr Bene László – Dr Németh Lajos [2003]: Csatlakozás az Európai Unió zöldség-gyümölcs ágazatához. Európai Füzetek 3, pp 1–42 7. Bérek, keresetek [2002]: Szakmai háttéranyagok a Civil Országjelentéshez, MSZOSZ,

http://www.mszoszhu/kiadvanyok/szakanyagok/civilhatterhtm# Toc509910671 (letöltés dátuma: 2003. július 11 18:00) 8. Bod Péter Ákos [2003] The end of the accession negotiations: a list of divergences and a strategy for the future. (Kézirat) 9. Csabai Károly [2003]: Rázós futam In: HVG, június 28, pp 105–108 10. Csabai–Szántó [2003]: Idegesség a forintárfolyam körül: Spekulálnak In.: HVG, július 5, pp 97–99 11. Eörsi János [2003]: Adóemelések: Megszorítás In: Figyelő, július 24–30 pp 12–16 12. Erdős Tibor [1998]: Infláció Akadémia Kiadó, Budapest 13. Erdős–Földes–Őry–Véghelyi [2001]: Az Európai Közösség adójoga KJK-Kerszöv, Budapest 14. Dr Fehér István [2003]: Az EU csatlakozási tárgyalások eredményei a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén. http://wwwagroservicehu/aginfohtm (letöltés dátuma: 2003. június 29 11:02) 15. Ferenczi–Jakab [2002]: Kézikönyv a magyar gazdasági adatok használatához Magyar

Nemzeti Bank., 10 verzió, július, pp 4–87 16. Fertő–Mohácsi–Elek–Nemes [2001]: Az agrárszerktor versenyképességének feltételei – Az agrárpolitika és a vidékfejlesztés összefüggései. Európai Tükör Műhelytanulmányok 76. 17. Fertő – Lionel [2002]: Megnyilvánuló komparatív előnyök és versenyképesség a magyar élelmiszer-gazdaságban. In: Külgazdaság, szeptember, pp 46–58 18. Gács – Hárs – Hüttl [2001]: Bérkonvergencia EU-csatlakozás előtt és után: gazdasági összefüggések, tapasztalatok és lehetséges fejlődési pályák. In.: Külgazdaság, július–augusztus, pp 22–60 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 80 19. Dr Gerse Károly [2000]: Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak A Magyar Villamos Művek közleményei, 1. szám, pp 5–15 http://www.mvmhu/adatok/kozlemenyek/2000januar/piacnyitas versenypdf (letöltés dátuma: 2003. július 28 9:20) 20. Görözdi Zsuzsanna [2003]: A jövedékiadó-törvény módosításai In.: Házi Jogtanácsadó, január, pp 27–37 21. Gyorsjelentés a gazdasági és pénzügyi folyamatok fő jellemzőiről a 2002 évi és a 2003 január havi adatok alapján.[2003]: Pénzügyminisztérium, Budapest, március 11, http://www.p-mhu/homehtm (letöltés dátuma: 2003. június 29 12:13) 22. Gyorsjelentés a gazdasági és pénzügyi folyamatok fő jellemzőiről a 2003 január–április havi adatok alapján. [2003]: Pénzügyminisztérium, Budapest, június 5 http://www.p-mhu/homehtm (letöltés dátuma: 2003. június 29 12:20) 23. Gyorsjelentés a

gazdasági és pénzügyi folyamatok fő jellemzőiről a 2003 január–július havi adatok alapján. [2003]: Pénzügyminisztérium, Budapest, szeptember 10, pp 3–50 http://www.p-mhu/homehtm (letöltés dátuma: 2003. szeptember 20 9:09) 24. Hanti–Szabó [2001]: A bérnövekedés gazdasági és szociális dimenziói az uniós csatlakozás küszöbén. József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány Társadalompolitikai Elemző és Információs Műhely, pp. 1–33 http://www.jadathu/hasza20020721pdf (letöltés dátuma: 2003. július 10 13:06) 25. ICEG Vélemény I [2002]: A forint árfolyamáról: okok és következmények ICEG European Center, Budapest, december, pp. 3–8 26. Jelentés az infláció alakulásáról [2003]: Magyar Nemzeti Bank, május, pp 7–84 27. Jelentés az infláció alakulásáról [2003]: Magyar Nemzeti Bank, augusztus, pp 3–89 28. Juhász – Mohácsi [2001]: Az EU-csatlakozás hatása a hazai élelmiszeriparra In.: Közgazdasági Szemle,

május, pp 442–456 29. Kartali–Juhász–Gábor–Stauder [1999]: A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar EU-éretteségének piaci és kereskedelmi vonatkozásai. http://www.akiihu/KUTATAS/!INTEZETI KIADVANYOK/Magyar/AKII TANULMA NYOSSZEFOGLALOK/1999-15 Kartalietal A magyar mg es elip EU erettsege.htm (letöltés dátuma: 2003. július 26 17:35) 30. Kapitány Szabó Attila [2003]: Villamosenergia-liberalizáció: Fáziskésés In.: Figyelő, február 13–19, pp 52–53 31. Kende Tamás [2001]: Az EU közüzemekkel kapcsolatos politikája BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 81 In.:

Európai Tükör, 1 szám, pp 84–125 32. Kicsik előnyben [2003]: In: HVG, június 14, pp 109–112 33. Kopits György [2000]: A közép- és kelet-európai országok árfolyam-politikája az európai Gazdasági és Monetáris Unió összefüggésében. In: Külgazdaság, február, pp 44–74 34. Kovács András Mihály [2002]: On the estimated size of the Balassa–Samuelson effect in five Central and Eastern European countries., NBH Working Paper, 2002/5, pp 3–41 35. Kubik–Máté [2003]: Árampiaci liberalizáció fél szívvel?, In.: Magyar Hírlap, július 2, pp 12 36. „Lakossági konjunktúra index” [2003]: ECOSTAT, április–június, http://www.ecostathu/kiadvanyok/konjunktura/lakossagi/2003 02html (letöltés dátuma: 2003. október 19 17:25) 37. Losoncz Miklós [2001]: Magyarország EU-csatlakozása és az energiaárak In.: Külgazdaság, május, pp 21–33 38. Lőrincné Istvánffy Hajna [2001]: Pénzügyi integráció Európában KJK-Kerszöv, Budapest 39.

Magyarország középtávú gazdaságpolitikai programja az uniós csatlakozás megalapozásához 2003. [2003]: Pénzügyminisztérium, pp 13, http://www.p-mhu/Dokumentumok/Hirek/Sajto/Kozlemenyek/PEPpdf (letöltés dátuma: 2003. szeptember 21 11:50) 40. Mészáros–Spitálszky–Udovecz [2000]: Az agrárgazdasági termelés és az export-import alakulása, költségvetési hatások. In: Európai Tükör Műhelytanulmányok 67, pp 39–60 41. Mink Mária [2003]: Erős áram, In: HVG, augusztus 2, pp 89–91 42. Mink Mária [2003]: Nem rázós, In: HVG, január 18, pp 93–95 43. Molnár Patrícia [2003]: Szakadnak a plafonok?, In: HVG, szeptember 27, pp 109–112 44. Orbánné Nagy Mária [2002]: A magyarországi élelmiszerárak az Európai Unió árainak tükrében. In: Külgazdaság, július–augusztus, pp 93–104 45. Palenzuela–Méndez–Garcia [2003]: Relevant economic issues concerning the optimal rate of inflation., pp 1–34

http://wwwecbint/pub/strategy/RodriguezCambaGarciapdf (letöltés dátuma: 2003. július 2 17:59) 46. Pitti Zoltán [2001]: Az EU-csatlakozás és az áfarendszer működésének gyakorlati kérdései. In: Külgazdaság, szeptember, pp 21–28 47. Press seminar on the evaluation of the ECB’s monetary policy strategy [2003]: ECB Press Conference, Frankfurt, 8 May, http://www.ecbint/key/03/sp030508 2htm (letöltés dátuma: 2003. július 2 17:38) BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 82 48. Somogyi Zoltán [2003]: A csatlakozási tárgyalások agrárfejezete Európai Füzetek 9., pp 1–28 49. A

stability-oriented monetary policy strategy for the ESCB [1998]: ECB Press Release, 13 October, http://www.ecbint/press/pr981013 1htm (letöltés dátuma: 2003. július 2 18:01) 50. Svensson, Lars EO [2003]: How should the Eurosystem Reform Its Monetary Strategy?, Princeton University, CEPR and NBER, February, pp. 1–7 http://www.princetonedu/~svensson/papers/ep302pdf (letöltés dátuma: 2003. július 6 11:49) 51. Szapáry György [2000]: Az árfolyamrendszer kiválasztása az átmenet országaiban az EMU-csatlakozás előtt. In: Közgazdasági Szemle, december, pp 951–961 52. Dr Szergényi István [1997]: Európai energiapolitika – Magyar energiapolitika Európai Tükör Műhelytanulmányok 30. 53. Tóth–Árvai [2001]: Likviditási korlát és fogyasztói türelmetlenség, In.: Közgazdasági Szemle, december, pp 1009–1038 54. Változások az adótörvényekben: Jövedéki adó [2003]: KJK-Kerszöv, http://www.complexhu/cikk/t10php (letöltés dátuma: 2003. augusztus 5

10:47) 55. Viszt – Adler [2001]: Bérek és munkaerőköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében. In: Közgazdasági Szemle, március, pp 244–260 56. Viszt Erzsébet [2002]: A versenyképesség alakulása Magyarországon a csatlakozás előtt In.: Európai Tükör, 5 szám, pp 7–38 57. Wynne–Palenzuela [2002]: Measurement bias in the HICP:What do we know, and what do we need to know?. European Central Bank: Working Paper No 131, March, pp 4–66 http://www.ecbint/pub/wp/ecbwp131pdf (letöltés dátuma: 2003. július 6 12:07) Függelék 1. melléklet 1. táblázat Az infláció alakulása Magyarországon 1998–2003 között Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003 (MNB prognózis alapján) BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Infláció (%) Infláció változása az előző évhez képest 14,2 10,0 9,8 9,2 5,3 4,6 -4,1 -4,2 -0,2 -0,6 -3,9 -0,7 83 Forrás: Annex Table 19. Consumer prices indices, OECD 2003, Fogyasztói árak 12 havi változása, KSH 2003. augusztus, Az MNB előrejelzéseinek összefoglaló táblázata [2003]: Jelentés az infláció alakulásáról. Magyar Nemzeti Bank, augusztus, p. 3 1. ábra Az infláció alakulása Magyarországon 1998-2003 között 16 infláció mértéke (%) 14 12 10 8 6 4 2 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 (MNB prognózis alapján) év Forrás: Annex Table 19. Consumer prices indices, OECD 2003, Fogyasztói árak 12 havi változása, KSH 2003. augusztus, Az MNB előrejelzéseinek összefoglaló táblázata [2003]: Jelentés az infláció alakulásáról. Magyar Nemzeti Bank,

augusztus, p. 3 2. melléklet 2. táblázat Az infláció alakulása Magyarországon HICP és CPI mutatók alapján számolva 1998–2002 között BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Infláció HICP CPI 1998 14,2 14,2 1999 10,0 10,0 2000 10,0 9,8 2001 9,1 9,2 84 2002 5,2 5,3 Forrás: European Commission http://europa.euint/comm/enlargement/docs/pdf/eurostatapril2003pdf, http://europa.euint/comm/enlargement/docs/pdf/eurostatdecember2002pdf, http://www.europa-kommissionendk/upload/application/432f4239/udvidelse fakta tal2002pdf 2. ábra Az infláció alakulása Magyarországon HICP és

CPI mutatók alapján számolva 1998-2002 között 16 infláció mértéke (%) 14 12 10 HICP 8 CPI 6 4 2 0 1998 1999 2000 2001 2002 év Forrás: European Commission http://europa.euint/comm/enlargement/docs/pdf/eurostatapril2003pdf, http://europa.euint/comm/enlargement/docs/pdf/eurostatdecember2002pdf, http://www.europa-kommissionendk/upload/application/432f4239/udvidelse fakta tal2002pdf 3. melléklet 3. ábra BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 85 A fogyasztói árak harmonizált indexének változása az eurozónában és az Európai Unió egészében 1998-2002 között 2,5

HICP (%) 2 EU-15 1,5 eurozóna 1 0,5 0 1998 1999 2000 2001 2002 év Forrás: Eurostat http://europa.euint/comm/eurostat/Public/datashop/print-product/EN?catalogue=Eurostat&product=1eb040-EN&mode=download, 11-07-2003 4. ábra A HICP alakulása az Európai Unió tizenöt tagállamában 1998-2002 között 6 5 1998 HICP (%) 4 1999 3 2000 2001 2 2002 1 D án ör ög ia or N s zá ém g et or Sp s an zá g yo lo Fr rs an zá g ci ao rs zá Íro g rs O zá la g sz or sz Lu ág xe m bu rg H ol la nd ia A us zt ria Po rt ug ál Fi ia nn or s Sv zá g éd or N sz ag ág yB rit an ni a G B el gi um 0 Forrás: Eurostat http://europa.euint/comm/eurostat/Public/datashop/print-product/EN?catalogue=Eurostat&product=1eb040-EN&mode=download, 11-07-2003 4. melléklet 3. táblázat BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 86 A Balassa–Samuelson-hatásból eredő inflációs különbségek összehasonlítása az eurozóna egyes országaira nézve öt eltérő vizsgálat alapján Canzoneri et al. Alberola and Tyrvainen Sinn -Reutter De Grauwe Skudelny IMF 1998 1998 2000 2000 2002 (1973–1997) (1975–1995) (1987–1995) (1987–1995) (1995–2001) Belgium 2,1 2,6 1,4 1,6 1,5 Németország 0,5 0,8 0,6 1,2 1,4 Görögország – – 4,7 – 2,2 Spanyolország 1,9 2,6 2,1 1,5 1,8 Franciaország 1,9 1,2 1,9 1,1 1,4 – – 2,9 – 2,9 2,3 1,9 2,1 1,9 1,4 Hollandia – 1,8 2,0 1,5 1,8 Ausztria 1,3 1,3 2,0 2,0 2,0 Portugália – – 1,4 1,6 2,2 Finnország 1,9 1,9 3,3 0,9 1,8 Maximum

és minimum értékek közötti eltérés Szórás 1,8 1,8 4,1 1,1 1,5 0,6 0,6 1,1 0,4 0,5 Vizsgált évek: Írország Olaszország Forrás: Palenzuela–Méndez–Garcia [2003]: Relevant economic issues concerning the optimal rate of inflation., http://www.ecbint/pub/strategy/RodriguezCambaGarciapdf Megjegyzés: Jóllehet Luxemburg szintén a GMU-tagállamok közé tartozik, esetében az öt tanulmány egyike sem közölt adatokat a Balassa–Samuelson-hatásra vonatkozóan 5. melléklet BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 87 4. táblázat A fogyasztói árak változása az

EU-tagállamokban és az újonnan csatlakozó országokban Ausztria Belgium Dánia Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország Svédország EU Ciprus Csehország Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Magyarország Málta Szlovákia Szlovénia Fogyasztói árak változása, (%) 2002. ápr–2003 ápr 1,2 1,4 2,5 1,6 1,3 1,9 3,3 2,5 4,6 3,0 1,0 3,0 3,7 3,2 2,3 1,9 5,6 –0,1 1,3 0,3 2,5 –1,0 4,7 0,3a) 7,7 5,3 a) dec.– Forrás: Európai Tükör, 2003. 4–5 szám, p 183 5. táblázat AZ MNB ELŐREJELZÉSE ÖSSZEVETVE MÁS PROGNÓZISOKKAL Fogyasztói árindex (éves átlagos növekedés, százalék) 2003 MNB 4,6 Consensus Economics (2003. július) 4,7 Európai Bizottság (2003. április) 5,0 IMF (2003. április) 5,3 OECD (2003. április) 5,2 Reuters felmérés (2003. július) 4,7 Forrás: Jelentés az infláció alakulásáról. [2003]: Magyar Nemzeti Bank,

augusztus, p 4 6. melléklet BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 88 5. ábra A GDP növekedési ütemének változása az EU-tagállamokban és az újonnan csatlakozó országokban 2002-ben és 2003 első negyedévében Egyesült Királyság Portugália Svédország Finnország Hollandia Luxemburg Olaszország Írország Franciaország Spanyolország Görögország Németország Dánia Belgium 2003 első negyedév Ausztria eurozóna EU-15 Szlovákia Szlovénia Lengyelország Málta Litvánia Lettország Magyarország Észtország Csehország Ciprus 2002 0 2 4 6 8 Forrás: Eurostat

http://europa.euint/comm/eurostat/Public/datashop/print-product/EN?catalogue=Eurostat&product=1eb012-EN&mode=download, 11-07-2003 7. melléklet BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 89 6. táblázat Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete Mezőgazdaság, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: 15-16 élelmiszeripar 17-19 textil-, ruházati 23-25 vegyipar 29-35 gépipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar összesen Építőipar Kereskedelem, járműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés

Pénzügyi tevékenység Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetés Átlagkereset, Ft/fő 2003. április 2003jan-ápr 65 285 62 180 87 493 84 261 80 327 78 869 79 252 55 955 104 135 87 252 104 345 82 289 65 120 76 992 61 751 91 505 157 948 90 535 76 284 54 495 101 628 87 181 95 788 80 251 63 311 75 687 61 952 87 885 144 123 89 180 95 103 100 556 92 515 81 855 82 355 84 864 96 391 85 533 80 631 84 552 82 504 90 476 80 084 94 942 Forrás: KSH, 2003. július 8. melléklet 7. táblázat 6. ábra BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2001 Egyesült Királyság Portugália Svédország Finnország Hollandia Luxemburg Olaszország Írország Franciaország Spanyolország Görögország Németország Dánia Belgium Ausztria eurozóna EU-15 Szlovákia Szlovénia Lengyelország Málta Litvánia Lettország Magyarország Észtország Csehország Ciprus 0,8 -4,2 4,5 5,1 0,1 6,4 -2,6 1,1 -1,5 -1,1 -1,4 -2,8 3,1 0,4 0,3 -1,6 -0,9 -7,3 -2,8 -3 -6,8 -2,2 -1,6 -4,7 0,2 -5,5 -3 2002 -1,4 -2,7 1,2 4,7 -1,1 2,6 -2,3 -0,1 -3,1 -1,1 -1,2 -3,6 1,9 0 -0,6 -2,2 -1,9 -7,2 -2,6 -4,1 -6,2 -2 -3 -9,2 1,3 -3,9 -3,5 90 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 91 A költségvetési hiány alakulása az EU-tagállam okban és az újonnan csatlakozó országokban 2001-2002 Egyesült Királyság Portugália Svédország Finnország Hollandia Luxemburg Olaszország Írország Franciaország Spanyolország Görögország Németország Dánia 2002 Belgium 2001 Ausztria eurozóna EU-15 Szlovákia Szlovénia Lengyelország Málta Litvánia Lettország Magyarország Észtország Csehország Ciprus -10 -5 0 5 10 Forrás: Eurostat http://europa.euint/comm/eurostat/Public/datashop/print-product/EN?catalogue=Eurostat&product=1eb012-EN&mode=download, 11-07-2003 9. melléklet 8. táblázat BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 92 10. melléklet 9. táblázat BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 93 Forrás: Pénzügyminisztérium, 2003. október 10, http://wwwp-m/homehtm 11. melléklet 10. táblázat BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 94 Forrás: Pénzügyminisztérium, 2003. október 10, http://wwwp-m/homehtm 12. melléklet 11. táblázat BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 95 Az Európai Unió és Magyarország mezőgazdasági termékekre irányuló külkereskedelmi forgalma (2002–2003) EXPORT I–IV. hó 2002 2003 Volumen Volumen USD USD 745 738

871 348 307 742 434 328 437 996 437 020 Összesen: EU: Egyéb: IMPORT I–IV. hó 2002 2003 Volumen Volumen USD USD 425 287 541 929 218 026 286 243 207 261 255 686 Forrás: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, 2003. http://www.akiihu 7/a ábra Mezőgazdasági export m egoszlása 2002. I-IV hó 7/b ábra Mezőgazdasági export m egoszlása 2003. I-IV hó EU 41,1% Egyéb országok 50,2% Egyéb országok 58,9% 7/c ábra Mezőgazdasági im port m egoszlása 2002. I-IV hó Egyéb országok 48,7% EU 51,3% EU 49,8% 7/d ábra Mezőgazdasági im port m egoszlása 2003. I-IV hó Egyéb országok 47,2% EU 52,8% Forrás: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, 2003., http://www.akiihu 13. melléklet 12. táblázat BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 96 Az EU-val folytatott külkereskedelmi forgalom áruszerkezete (ezer USD) EXPORT HS Megnevezés 01 Élő állatok 2002. I–IV. hó 2003. I–IV. hó IMPORT 2003/ 2002% 2002. I–IV. hó 2003. I–IV. hó 2003/ 2002% 18 893 21 835 115,6 3 374 3 020 89,5 68 713 99 220 144,4 26 228 17 657 67,3 02 Élelmezési célra alkalmas hús, vágási melléktermék és belsőség 03 Halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok 1 076 1 343 124,8 865 1 538 177,9 Tejtermékek; madártojás; természetes méz; 04 másutt nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű élelmiszer 7 593 13 332 175,6 9 395 10 861 115,6 05 Másutt nem említett állati eredetű termékek 13 773 17 971 130,5 3 192 4 149 130,0 2 720 2 670 98,2 12

294 18 043 146,8 25 733 33 989 132,1 13 427 27 403 204,1 4 846 5 148 106,2 15 494 28 349 183,0 3 773 4 925 130,5 1 132 2 097 185,2 56 229 37 223 66,2 7 763 9 061 116,7 31 185 600,7 1 104 1 914 173,3 Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; 12 különféle magvak és gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány 17 161 56 698 330,4 14 057 19 324 137,5 13 Sellak; mézga, gyanta és más növényi nedv és kivonat 48 122 252,6 1 587 2 467 155,4 14 Növényi eredetű nyersanyag fonásra; másutt nem említett növényi termék 2 447 3 429 140,1 20 16 77,6 15 Állati és növényi zsír és olaj; ezek bontási terméke; elkészített ételzsír; 1 524 2 485 163,0 16 019 19 310 120,5 15 319 21 989 143,5 1 873 2 857 152,6 17 Cukor és cukoráruk 4 013 7 971 198,6 3 257 4 229 129,9 18 Kakaó és kakaókészítmények 3 539 3 750 106,0 12 157 17 550 144,4 Gabona, liszt, keményítő vagy

tej 19 felhasználásával készült termékek; cukrászati termékek 3 406 4 064 119,3 9 126 12 226 134,0 19 969 29 430 147,4 9 075 14 992 165,2 06 Növényi termékek 07 Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek és gumók 08 Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; citrusfélék és a dinnyefélék héja 09 Kávé, tea, matétea és fűszerek 10 Gabonafélék 11 Malomipari termékek; maláta; keményítő; inulin; búzasikér Húsból, halból, rákból, rákfélékből és 16 puhatestű, valamint más gerinctelen víziállatból készült termékek 20 Zöldségfélékből, gyümölcsből, dióból és más növényrészekből előállított készítmények BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 21 Különböző ehető készítmények 22 Italok, szesz és ecet 23 Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány 24 Dohány és feldolgozott dohánypótló Összesen: 97 2 248 4 236 188,4 14 148 22 790 161,1 13 434 21 007 156,4 6 959 12 172 174,9 19 890 40 411 203,2 33 045 29 709 89,9 1 364 893 65,5 2 438 4 510 185,0 307 742 434 328 141,1 218 026 286 243 131,3 Forrás: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, 2003. http://www.akiihu/INFORMATIKA/STAT INFO/Kulkereskedelem/Operativ/0304/0304 EU aruszer 0124htm 14. melléklet 13. táblázat Az élelmiszer-fogyasztás havi adatai negyedévenként 2001, 2002 Megnevezés I. II. III. IV. I–IV. Negyedév A háztartásban fogyasztott élelmiszerek egy főre jutó havi mennyisége Hús, hal és

készítményeik 2001 4,77 5,05 5,14 5,51 5,12 2002 5,16 4,97 5,42 5,83 5,35 Tojás, db 2001 14,3 16,6 15,6 15,41 15,5 2002 17,4 16,6 16,1 15,2 16,3 Tej, liter 2001 5,46 5,40 5,72 5,63 5,55 2002 5,57 5,42 5,91 5,57 5,62 Sajt és egyéb tejtermékek, kg 2001 1,32 1,36 1,35 1,30 1,33 2002 1,43 1,46 1,59 1,52 1,51 Zsiradékok, kg 2001 1,50 1,55 1,65 1,70 1,60 2002 1,64 1,60 1,67 1,70 1,66 Cereáliák, kg 2001 8,50 8,61 8,83 9,00 8,73 2002 8,64 8,80 9,13 8,82 8,85 Cukor, kg 2001 1,24 1,40 1,81 1,46 1,48 2002 1,21 1,33 1,57 1,27 1,35 Burgonya, kg 2001 2,91 2,82 4,16 4,80 3,67 2002 3,25 2,79 4,12 4,47 3,66 Friss és tartósított zöldség, kg 2001 2,69 4,06 8,32 4,15 4,81 2002 2,84 4,58 9,23 4,28 5,23 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Friss és tartósított gyümölcs, kg 2001 2002 3,82 3,99 3,65 4,13 7,72 8,97 4,45 4,92 98 4,91 5,50 Forrás: KSH, Háztartási statisztikai közlemények, 2002. I–IV negyedév, 27 o 15. melléklet 14. táblázat A Magyarország által elért fontosabb kvóták a 2001. évi termelés tényleges szintjével összehasonlítva Termék: Szántóföldi bázisterület (hektár) Regionális hozam (tonna/hektár) Durumbúza összesen (hektár) Fehérjenövények (hektár) Rizs (hektár) Szárított takarmány (tonna) Cukor A és B kvóta összesen (tonna) Izoglükóz A és B kvóta összesen (tonna) Kender (tonna) Paradicsom (tonna) Dohány összesen (tonna) Tejkvóta összesen (tonna) Húsmarha prémium (állat) Anyatehén prémium (állat) Vágási prémium összesen (állat) Juh prémium (állat) Kvóták: 3 48 4,73 4 1 1 1

94 1 2 1 14 Forrás: Pete Nándor : A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió 15. o http://www.kumhu/eu/magyar/Kiadvanyok/mezopdf Eredeti forrás: FVM 15. táblázat AZ EURÓPAI UNIÓ TAGORSZÁGAIBAN ALKALMAZOTT ÁFA-KULCSOK (%) Csökkentett kulcs Normál kulcs Ausztria 10/12 20 Belgium 6 21/12 Dánia – 25 Egyesült Királyság 5 17,5 Finnország 8/17 22 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Franciaország 2,1/5,5 19,6 Görögország 4/8 18 Hollandia 6 19 Írország 4,3/13,5 21/13,5 Luxemburg 3/6 15/12 Németország 7 16 Olaszország 4/10 20

Portugália 5/12 19 Spanyolország 4/7 16 Svédország 6/12 25 99 Forrás: European Commission DOC/2908/2003 – EN, 2003. http://www.europaeuint/comm/taxation customs/publications/info doc/taxation/tva/taux tva-2003-5-1 enpdf 16. melléklet 16. táblázat Az energiára fordított kiadások aránya az összjövedelemhez képest a különböző megélhetési szintű háztartások esetében *Társadalmi-gazdasági jellemzők Háztartások, amelyek jövedelme megfelel az alábbi megélhetési szintekhez tartozó elvárásoknak nagyon szűkös átlagos jó nagyon jó szűkös *A jövedelem és felhasználása (egy főre jutó havi adatok) Jövedelem, Ft 32 137 42 543 59 927 87 977 *Lakásfenntartási kiadások egy háztartásra számítva, Ft/hó Összesen: 19 648 19 283 26 170 28 421 Ebből: háztartási energia: 12 736 12 813 14 610 16 375 *Háztartási energia aránya az 39,6 30,1 24,4 18,6 összjövedelemhez képest (%) 129 785 33 303 16 144 12,4 Forrás: A lakossági

jövedelemelvárások különböző szintjein élő háztartások jellemzői, 2002. IV negyedév KSH: Háztartás-statisztikai közlemények, 2002. I–IV negyedév, 35 o (*a KSH táblázat adatainak kivonata és saját számítások)