Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Divinyi Zoltán - A francia tőke térnyerése a visegrádi négyek gazdaságában, különös tekintettel Magyarországra

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány A FRANCIA TŐKE TÉRNYERÉSE A VISEGRÁDI NÉGYEK GAZDASÁGÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL MAGYARORSZÁGRA Budapest, 2004 Készítette: Divinyi Zoltán 2 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés . 5 I. A rendszerváltozás utáni francia érdekeltségű beruházások alakulása a visegrádi országok gazdaságában . 9 I.1 Gazdasági rendszerváltozás a közép-európai régióban 9 I.11 Áttérés a piacgazdaságra A visegrádi együttműködés létrejötte 9 I.12 A külföldi beruházásokat érintő gazdasági reformok megindulása a Cseh és Szlovák Köztársaságban. 13 I.13 A Lengyelországba tartó külföldi tőkebeáramlást elősegítő gazdasági reformok. 18 I.2 Magyarország nemzetgazdaságának metamorfózisa 22 I.21 Magyarország, a reformok éllovasa 22 I.22 A magyarországi privatizáció 25 I.23 A külföldi működő tőke szerepe a magyar privatizációban 27 I.3 A működő tőke beáramlása a Visegrádi Csoport tagállamainak gazdaságába .

29 I.31 A tőkeberuházás fajtái 29 I.32 A közép-európai tőkeexport indítékai 30 I.33 A régióbeli invesztíciókat befolyásoló tényezők 33 I.4 Francia gazdasági érdekeltségek a közép-európai térségben 39 I.41 A francia gazdasági jelenlét Csehországban 39 I.42 A francia beruházások szerepe Szlovákia gazdaságában 42 I.43 A francia tőke jelentősége Lengyelországban 45 I.44 A francia érdekeltségű beruházások a magyar gazdaságban 47 3 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II. „A gall kakas szárnyalása a turul országában” 57 II.1 Közép-európai

harc a külföldi tőkéért 57 II.11 Tőkevonzó képességünk alakulása a régióban 57 II.2 A külföldi tőkeberuházások hatása a magyar gazdaságra 64 II.21 A külföldi működő tőkeimport makrogazdasági hatásai 64 II.22 A külföldi működő tőkeberuházások hatása a vállalatközi kapcsolatokra . 66 II.23 A külföldi beruházások hatása az innovációra (K+F) 69 II.3 „A francia kapcsolat” 79 II.31 A francia tőkeinvesztíciókat elősegítő intézmények 79 II.32 A francia tőkeberuházások ágazati megoszlása 82 II.33 A francia tőkeinvesztíciók területi eloszlása 107 II.34 Mit hoz a jövő? Hogyan fognak várhatóan alakulni a gazdasági kapcsolatok Franciaország és Magyarország között a következő években? . 108 Befejezés. 115 Táblázatok és ábrák jegyzéke . 119 Irodalomjegyzék . 121 Függelék . 125 4 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. BEVEZETÉS Miután francia nyelvi tanulmányokat folytatok immáron tizenhárom éve, a nyelvismeretem bővülésével a francia kultúra iránt is megnőtt az érdeklődésem. Hosszú időre visszadatálható személyes, baráti kapcsolataim francia személyekkel és többszöri külhoni tartózkodásom is hozzásegítettek ahhoz, hogy tapasztalatokat és benyomásokat gyűjtsek a francia életmód és kultúra területéről. Az évek múlásával az érdeklődésem egyre nagyobb mértékben a nemzetközi kereskedelem felé is fordult. Ennek köszönhetően esett a választásom a gazdasági felsőoktatás jelen intézményére, ahol az elmúlt három és fél évben

folytattam a tanulmányaimat. A kétféle érdeklődési kör akkor került „közös halmazba”, amikor a Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi szakának francia nyelvi tanszékének kapcsolatai révén alkalmam nyílt arra, hogy kötelezően előírt szakmai gyakorlatom egy részét egy francia nagyvállalatnál tölthessem el az anyaországban. Ez a gyakorlati időtartam nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy esszenciális információs forrásokat kutassak fel a diplomadolgozatom megalkotásához és hasznos tapasztalatokat szerezzek a vállalatirányítás és a mindennapi külkereskedelemi gyakorlat területén. A hetedik szemeszterre előírt kötelező szakmai gyakorlatom második felét egy Magyarországon található - szintén teljes francia tulajdonba tartozó - nagyvállalatnál töltöttem el. A két vállalatban az a közös vonás, hogy mindkettő teljes mértékben francia tulajdonba tartozik és gyógyszeripari tevékenységet folytat. Ennek a

nagyszerű lehetőségnek tudható be, hogy betekintést nyerhettem egyaránt egy francia, anyaországi vállalat és egy hazai, francia tulajdonú leányvállalat működésébe is. Mindezek után úgy gondolom, hogy felbecsülhetetlen szakmai tapasztalatokra tettem szert, mivel rálátásom nyílt arra, hogy miben hasonlít illetve milyen mértékben tér el két azonos szektorban működő, azonos érdekeltségi szférába tartozó, de két különböző gazdasági közegben található cég működése a mindennapokban. Az ilyen jellegű ismereteimet még a tanulmányaim folytatása alatt igyekeztem megalapozni illetve egy bizonyos idő eltelte után elmélyíteni, a hazai piacon jelen lévő 5 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1 francia érdekeltségű vállalatok tevékenységének figyelemmel kísérésével. Jelen tanulmány elsődleges céljai közé tartozik, hogy górcső alá vegye a közép-európai térségbe irányuló francia tőkeberuházások tendenciáit valamint az átalakuló gazdaságok életében játszott szerepét és azokra gyakorolt hatásmechanizmusait. A téma azért is tűnt érdekesnek és egyben kihívásnak számomra, mert tapasztalataim szerint a magyar társadalom jelentős rétege és a gazdaság egyes szereplői is sokszor negatívan ítélik meg a hazánkba irányuló külföldi tőkeberuházások szerepét, azt feltételezve, hogy a külföldi érdekeltségű vállalatok sok esetben korlátozzák a magyar tulajdonú cégek lehetőségeit, mozgásterüket, alacsonyabb szintű szerepre korlátozzák őket a

nemzetközi munkamegosztásban. Vajon ez tényleg így van vagy épp ellenkezőleg, a hazánkban jelen lévő külföldi tőkéből létesült (a szakdolgozatomban csak a francia tulajdonú cégekkel foglalkozok) gazdasági egységek hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai cégek megtanulják a piaci versenyben való sikeres fennmaradás, hatékonyságnövelés és prosperálás „titkát”, -erre a problémakörre is kitérek a következő oldalakon. A kiválasztott téma körvonalainak behatárolásakor azért döntöttem a Visegrádi Négyek aktualitással és nagy fontossággal bíró, e közös gazdasági kérdésének tárgyalása mellett, mert megítélésem szerint a magyar nyelvű sajtóban viszonylag kevés az átfogó, bemutató-elemző jellegű cikk illetve tájékoztatás a térség többi gazdaságának hol töretlen, hol „göröngyös úton” haladó fejlődési folyamatáról, kiváltképp a címként megfogalmazott témakörben. Ezért is tartottam fontosnak, hogy a

dolgozatom bemutassa a szóban forgó kelet- és közép-európai országokban végbement lényegibb reformokat, amelyek hozzájárultak az ottani külföldi tőkeberuházások növekedéséhez és általa a gazdasági eredmények javulásához, az átalakulóban lévő gazdaságok stabilizálódásához. A tanulmányomban többek közt arra a kérdésre keresem a választ, hogy miért kezdett el érdeklődni illetve miért érdeklődik a francia tőke töretlenül a Visegrádi Csoport országaiban mutatkozó tőkebefektetési lehetőségek iránt és a francia cégek terjeszkedési stratégiája hogyan alakult az elmúlt 13 év alatt. 1 Francia érdekeltségű vállalaton olyan jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli vállalatot értek, amelyben a francia gazdaságban rezidens befektető a törzsrészvények vagy szavazati jogok legalább 10 százalékával (jogi személyiségű vállalat esetében) vagy ennek megfelelő részesedéssel (jogi személyiséggel nem

rendelkező vállalat esetén) rendelkezik. (Központi Statisztikai Hivatal: A külföldi működő tőke Magyarországon, 2000-2001, Budapest, 2003) 6 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A téma aktualitását az adja, hogy Közép-Európában rendkívül aktívak a francia érdekszférába tartozó cégek, a legnagyobb beruházók közé kerültek az elmúlt bő évtized alatt. Ez különösen annak fényében tűnik jelentősnek, hogy a rendszerváltozás előtti években Franciaországnak általában véve sem politikai, sem kulturális, sem gazdasági kapcsolatai nem voltak fontosnak

tulajdoníthatóak Európa e szegletében található országokkal, ellentétben például a tradicionálisnak, nagy múltúnak nevezhető kapcsolatainkkal, amelyek Németországhoz vagy éppen Ausztriához kötődnek. A francia tőkeberuházások arányának növekedésével a kétoldalú politikai és kulturális kapcsolatok is megerősödtek a Cseh- és Szlovák Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és az eurózóna egyik legnagyobb tőkekihelyezője és legbefolyásosabb gazdasága és politikai hatalma: Franciaország között. Diplomadolgozatom témakörét két nagyobb gondolati egységre bontottam. Az első részben a közép-európai térségben lezajlott gazdasági rendszerváltozásról írok. Lényegében azokat a változásokat és folyamatokat szándékoztam átfogó jelleggel bemutatni, amelyek hozzásegítették a Cseh Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban (akkoriban még Csehszlovákiában) valamint Lengyelországban és Magyarországon a külföldi

működő tőkeimportot2. Mint ahogy a szakdolgozat címében is rögzítve van, a magyarországi reformokat, változásokat illetve a privatizáció folyamatát és a külföldi tőkének abban játszott szerepét részletesebben tárgyalom. Az első rész harmadik fejezetében a tőkeberuházások fajtáit ismertetem röviden és megpróbálom egy csokorba gyűjteni mindazokat az indítékokat, amelyek motiválhatják a külföldi tőkeberuházó vállalatokat és magánszemélyeket a közép-európai régióban való befektetésekre. Mindezeket követően a rendszerváltozás után a Visegrádi Négyek gazdaságába meginduló francia érdekeltségű beruházások jellemzőit és legjelentősebb mérföldköveit igyekeztem bemutatni a tárgyalt országok szerinti bontásban. A disszertáció második részének kezdő fejezetében megkíséreltem átfogó módon bemutatni, hogy a közép-európai térség és ezen belül hazánk milyen sikerekkel tudta és tudja magához vonzani a

külföldi működő tőkét és milyen tendenciákat sejtetnek ezen a területen a jelenlegi világgazdaságban végbemenő változások. Ezek 2 Külföldi működő tőke alatt azt értem, ha egy közvetlen beruházás folytán egy adott gazdaságban rezidens gazdálkodó egység (közvetlen tőkebefektető) egy másik gazdaság rezidens gazdálkodóegységében tesz szert tartós érdekeltségre, amely hosszú távú kapcsolatot jelent illetve ezzel egyidejűleg a vállalkozás irányításában meghatározó szerephez jut. (Központi Statisztikai Hivatal: A külföldi működő tőke Magyarországon, 2000-2001, Budapest, 2003) 7 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. után arra a kérdésre keresem a választ, hogy milyen hatással van a külföldi működő tőke a magyar gazdaságra illetve a vállalatközi kapcsolatokra és az innovációs tevékenységre. A második rész harmadik gondolati egységétől kezdve a magyarországi francia tőkejelenlétet tárgyalom, ágazati bontásban illetve tevékenységi területek szerint. Itt kell megemlítenem, hogy a tanulmányban szereplő vállalati információk (különösen az említett fejezetben) nem tekinthetők teljesen pontosnak, mivel a cégek egy része nem ad közre adatokat illetve az üzleti tevékenységre vonatkozó adatok egy része (pl. alkalmazotti létszám, beruházott tőkemennyiség) veszít időszerűségéből A második rész zárógondolataként azt a kérdéskört „boncolgatom”, hogy az elkövetkező években, évtizedekben milyen jövőkép feltételezhető a francia-magyar kapcsolatokban,

ez a reláció mely területeken lehet még meghatározóbb, sőt létfontosságú országunk gazdaságának jelenkori és jövőbeni érdekeinek szempontjából. A szakdolgozatban abban az esetben használom a francia leányvállalat megnevezést, ha az adott vállalat anyacége Franciaországban található, a társaság termékei és tőkéje Franciaországból származnak, az igazgatóság francia vagy a vállalat működése folyamán francia „know-how”-ra támaszkodik. A tanulmány elkészítésekor igyekeztem súlyt helyezni a közelmúltban napvilágot látott külföldi, szakmai folyóiratok cikkanyagára is, melyek adekvát módon történő feldolgozásához idegen nyelvi ismereteim járultak hozzá. Adatgyűjtő munkám 2002 októberében kezdődött és véglegesen 2003. novemberében zárult le, így a szakirodalmon kívül a nyomtatott és az elektronikus médiaforrásokat eddig az időpontig igyekeztem felkutatni és feldolgozni. Végül, de nem utolsósorban

szeretném köszönetemet kifejezni Ferkelt Balázsnak, -aki a Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi főiskolai szakán adjunktus és Faragó Sándornak, -aki a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITD Hungary) francia kapcsolatokért felelős munkatársa,értékes szakmai segítségükért, jobbító szándékú javaslataikért, hozzászólásaikért és észrevételeikért, amellyel rendkívül nagymértékben segítették munkámat, ezen diplomadolgozat megszületését. További köszönet illeti meg Csősz Lajos, Dr Mező Gergely és Varga Tibor urakat, akik személyében az ITD varsói, prágai és pozsonyi kirendeltségének vezetőit tisztelhetjük és segítséget nyújtottak számomra abban, hogy könnyebben hozzáférhessek szakdolgozatom egyes témaköreihez nélkülözhetetlen esszenciális információkhoz. 8 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva

a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I. A rendszerváltozás utáni francia érdekeltségű beruházások alakulása a visegrádi országok gazdaságában I.1 Gazdasági rendszerváltozás a kelet-európai régióban I.11 Áttérés a piacgazdaságra A visegrádi együttműködés létrejötte Az annus mirabilis-ként, a „csodák éveként” aposztrofált 1989-es esztendő óta a diktatórikus, kommunista rendszerek dominószerű bukása a kelet- és középeurópai államok területén lehetőséget adott a piacgazdaság térnyerésének és a sokrétű transzformáció megindulásának, amely a régió országainak gazdasági, politikai, technológiai, társadalmi és kulturális rendszerében parallel

módon ment végbe. A politikai átalakulás következtében a szocialista népköztársaságok demokratikus alapokon nyugvó köztársaságokká váltak, a gazdasági reformok hatására a központosított tervgazdaságok helyébe a magántulajdon dominanciájára épülő piacgazdaságok léptek. Ezzel egyidejűleg megjelent a lakosság számára addig jóformán ismeretlen munkanélküliség, a társadalmi átalakulási folyamatok, - többek között a jövedelemdifferenciálódás okán - pedig új, fokozatosan megerősödő vállalkozói középosztály és politikai, gazdasági elit létrejöttét segítették elő. Ezek a változások országonként eltérő ritmusban és gyorsasággal kezdődtek meg és folytatódtak az elmúlt közel másfél évtizedben. A kelet- és közép-európai országok eltökélt szándéka volt, hogy szakítsanak a totalitárius, szocialista, újraelosztó rendszerű tervgazdasági múlttal és új utakat keresve a fejlett Nyugathoz közeledve,

demokratikus, stabil, virágzó, plurális jellegű piacgazdaságokká váljanak. Ebben a folyamatban segítséget jelenthetett számukra az a tény, hogy a világégéseket megelőzően mindegyik közép-európai ország fejlett, nyugat-európai demokratikus jellegű intézményrendszerrel rendelkezett és ehhez szorosan illeszkedő politikai hagyományaik is voltak. Tehát, ezek a történelmi hagyományok még bizonyos fokig megőrződtek a nemzeti emlékezetben, amely meghatározó értékorientációként funkcionált ezekben a mozgalmas években. A ’90-es évek hajnalán egyik keleti állam sem volt kedvező helyzetben, mivel egyidejűleg számos gazdasági problémával kellett szembesülniük, melyek folyamatosan, részben sokkszerűen kerültek felszínre. A régió államai megpróbálták 9 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok

a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hatékonyan orvosolni ezeket a gondokat, többek között nagy horderejű döntések meghozatalával, amelyek determinálták az országok fejlődési irányát (lásd: függelék/12-3-4. táblázat) A nyugat-európai országok sikerként könyvelték el a fejlett, nyugati típusú piacgazdasági demokratikus modell győzelmét a totalitárius rendszerű, tervgazdálkodási modell felett és megpróbálták segíteni illetve felgyorsítani az exszocialista országok átalakulási folyamatait. Ennek érdekében hívták életre az Európai Unió tagállamai a PHARE előcsatlakozási segélyprogramot. A PHARE Program (Poland-Hungary Assistence for Reconstructing the Economy) vissza nem térintendő intézményfejlesztési,

beruházási és regionális fejlesztési programokra folyósított segélyt Lengyelország és Magyarország számára, melyet később kiterjesztettek a Csehés Szlovák Köztársaságra és egyéb kelet- és közép-európai államokra is. Az elsősorban kulminálódó gazdasági problémákból adódó transzformációs válság - ami elkerülhetetlennek bizonyult a pazarló, zárt, szovjet típusú gazdaságból a hatékony, nyílt társadalmon alapuló, piacgazdaságba való átalakulás során - mély gazdasági recessziót idézett elő a ’90-es évek első felében minden közép-európai államban, amelyet stabilizáció és fokozatos fellendülés követett az évtized második felétől kezdődően. A régió országaiban tapasztalható gazdasági visszaesés átlaga meghaladta az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság idején bekövetkezett hanyatlás mértékét is. Ebben számos tényező közrejátszott, főként a fő exportpiacok elvesztése (közvetve az

export rohamos csökkenése), a KGST rendszer összeomlása, a belföldi keresletcsökkenés, a beruházások visszaesése, a lakossági jövedelem vásárlóerejének csökkenése (valamint fokozatos reáljövedelem csökkenés) és az importliberalizáció következtében a versenyképes árú és minőségű importtermékek könnyebb bejutása az átalakuló gazdaságokba. A gazdaságok állapotát híven tükrözte a pénzromlás ütemét kifejező inflációs ráta, amely egyben a legmegbízhatóbb számadatnak tekinthető a vizsgált országokban. Az infláció elszabadulásával fennállt annak a veszélye, hogy irányíthatatlanná válnak a gazdasági, pénzügyi folyamatok és ellehetetlenül a gazdasági szereplők racionális döntéshozatala, tervezése. Szerencsére, néhány esetet leszámítva (pl 1991ben Lengyelországban) sikerült fokozatosan leszorítani az inflációt és nem alakult ki hiperinfláció. 1989-et megelőzően, sőt a ’90-es évek elején

is a közép-európai államokban szinte teljes mértékben állami tulajdonba tartozott a gazdaság egésze, amely képtelen volt 10 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. rugalmas, versenyképes piaci struktúrát biztosítani, ezért elkerülhetetlen volt a magántőke bevonása privatizációjának a legkülönfélébb meghirdetésével. A ágazatokba gazdasági tartozó vállalatok szerkezetátalakítással párhuzamosan új vállalkozói réteg jött létre, amely elsősorban a piaci változásokra könnyen és gyorsan reagáló kis- és középvállalkozásokat hozott létre.

Mindazonáltal a külföldi tőke is fontos szerephez jutott a cseh, lengyel, magyar és szlovák gazdaságok átformálásában, mivel tőkében nem bővelkedtek ezek a gazdaságok és a külföldi beruházók egy eddig hiányzó vállalkozói kultúrát honosítottak meg ezen országokban. Az ekkor megtelepedett külföldi érdekeltségű vállalatok főként azok, amelyek a technológiai, szervezeti és vállalatirányítási „know-how”-val megismertették a közép-európai vállalatokat, amely nagyban elősegítette és felgyorsította a nemzetgazdaságok szerkezetátalakítását és piacgazdasági körülmények megteremtését. 1991. február 15-én találkozóra került sor Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország állam- és kormányfői között a magyarországi Visegrádon. A közép-európai térség legfiatalabb és azon belül legfejlettebb demokráciái közötti közeledésnek és összefogásnak ezzel egy példamutató és sokat ígérő, nem

intézményesített együttműködési fóruma jött létre, melynek céljait és alapelveit egy közösen elfogadott, hivatalos nyilatkozatban fogalmazták meg a találkozón résztvevő államférfiak. A kitűzött célok közé tartozott, hogy a nyilatkozatot aláíró államok saját lehetőségeiket és tapasztalataikat is felhasználva elősegítsék országaik demokratikus átalakulását, a működő, biztos alapokon nyugvó piacgazdaság kialakulását, megteremtsék a fejlettebb Nyugat-Európához való felzárkózásuk feltételeit, valamint hatékony kooperációt alakítsanak ki minden olyan területen, ahol közös érdekek mutatkoznak. A három ország között egyre gyakoribbá váltak a találkozók, rendszeressé váltak az egyeztetések számos területen (pl. honvédelmi- és külügyminisztériumok között), melyek egy új szellemű regionális együttműködés képét vetítették előre. Hamarosan az ígéretes eredmények is megmutatkoztak, melyek a közös

erőfeszítések következtében születtek meg (pl. az Európa Megállapodások aláírása az Európai Közösséggel még a Visegrádi Csoport megalakulásának évében). A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (Central European Free Trade Area, CEFTA) is a visegrádi államok közös munkájának gyümölcseként érett be, amit 1992-. december 21-én Krakkóban foglalt írásba a cseh, lengyel, magyar és 11 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szlovák külügyminiszter és 1993. március 1-jétől lépett életbe A CEFTA céljaként azt határozták meg, hogy lépcsőzetesen

bontsák le egymás között a vámokat és a nem vám jellegű kereskedelmi korlátokat a 2001-es évig bezárólag vagyis egyértelműen a szabadkereskedelem mihamarabbi létrehozását tűzték ki célul.3 A CEFTA-országok közötti kereskedelem hamarosan olyan mértékű sikereket könyvelhetett el, hogy a térség több állama is kinyilvánította szándékát az integrációhoz való csatlakozással kapcsolatosan. Így mostanáig CEFTA-taggá vált Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia is. A visegrádi együttműködés nagy jelentősséggel bír a térség államainak életében, mert konstruktív összefogással, szorosabban együttműködve nagyobb erőt képviselnek, jelentősebb befolyással vannak a nemzetközi politikai és gazdasági folyamatokra. Az együttes fellépésnek a jelentősége a négy ország Európai Uniós csatlakozásával csak nőni fog. A legkényesebb kérdés persze az, hogy képes-e a négy ország mindegyiküket érintő fontos

kérdésben folyamatos konszenzusra jutni annak érdekében, hogy könnyebben és hatékonyabban érvényesíthessék érdekeiket. Ez a kérdés azért merül fel, mert szinte állandó jelleggel felmerülnek olyan bizonytalansági tényezők, mint például az együttműködés kezdeteikor Csehszlovákia szétválása, a Meciar-kormány nacionalista politikája, a Nagymarosi-vízlépcső ügye, agrártermékekre vonatkozó mennyiségi korlátozások és még tovább lehetne folytatni e sort. Ugyanakkor a négy államon belül párhuzamosan folyó konvergens gazdasági, politikai folyamatok is arra ösztönzik a Visegrádi Csoport államait, hogy kooperáljanak egymással vagy kompetitív módon is stimulálják egymást a fejlődésre illetve az átmenetben felhalmozott tapasztalatokat megosszák egymással és felhasználják a gyorsabb előrehaladás érdekében. A regionális méretekben felmerülő problémák, disputák rendezésében is fontos szerepe lehet egy ilyen

jellegű regionális integrációnak, mint a Visegrádi Négyek csoportja. Mivel Lengyelország számít a közép-európai államok közül a legnagyobb lakosságszámú és a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező országnak, ennélfogva a kisebb méretű és gazdaságú közvetlen és közvetett szomszédos államoknak – a Visegrádi Csoport másik három államának egyáltalán nem lehet mellékes egy ilyen „nagy testvér” barátsága, amely fontos szerepet játszhat középhatalomként Európa gazdaságában illetve a világpolitikai porondon. (Ennek a jelentőségének a közelmúltban is tanúi lehettünk, elég csak 3 Magyarország és a nemzetközi szervezetek, Külügyminisztérium, Budapest, 1994 12 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Lengyelország iraki rendezésben játszott szerepét megemlíteni.) Tehát Lengyelország súlyával, a Visegrádi Négyek fontossága is megnőhet, továbbá „játéktere” is kibővülhet a nemzetközi gazdasági és politikai érdekérvényesítés területén. Összességében elmondható, hogy a Visegrádi Csoport fentiekben bemutatott országaiban sikeresen ment végbe a ’90-es években a rendszerváltás folyamata, mind a politikai átalakulás, mind a makrogazdasági stabilizáció, azonban a strukturális átalakulási folyamatok még nem zárultak le és ennek következtében mélyreható társadalmi, politikai és gazdasági változásokra is számítani lehet még a jövőben. I.12 A külföldi beruházásokat érintő gazdasági reformok megindulása a Cseh és Szlovák Köztársaságban A

közös múlt és a hasonló gazdasági örökség karaktere ellenére, minden közép-európai ex-szocialista állam rendelkezett bizonyos sajátosságokkal, melyek csak az adott országra voltak jellemzőek és hosszú távon determináns szerepet játszottak a fiatal demokráciák életében. Nem történt ez másképp Csehszlovákia esetében sem, amely földrajzi fekvés szerint a legnyugatabbra feküdt a Visegrádi Csoport országai közül és fontos tranzit országnak számított a személy- és áruszállításban egyaránt. Bizonyos mértékben Csehország és Szlovákia nagysága (78864 km2 illetve 49035 km2)4 és lakosságszáma (10326 ezer ill. 5269 ezer lakos)5 is meghatározza azt, hogy milyen szerepet játszhatnak Európában és a Visegrádi Négyek ország-csoportján belül. A cseh gazdaság örökségeként kihangsúlyozandó, hogy a régióban jelentősnek mondható, magas szintű ipari szektorral rendelkezett, amely már a XIX. század óta meghatározó volt az

ország gazdaságában. A szocialista korszak alatt a csehszlovák gazdaság egésze államosított formában működött és az is maradt egészen 1989-ig bezárólag, a vállalatokra itt nehezedett a legnagyobb nyomás a központi igazgatás irányából. Az 1990-es évig politikai okokból következően nem született meg egyetlen gazdasági reform sem, következésképpen a magánvállalkozói kultúra sem fejlődhetett ki a két szláv kultúrájú országban. Csehszlovákia esetében egy hirtelen jött, radikális gazdasági fordulatról beszélhetünk az 1991-től kezdődő időszakban, amelyet szokás „sokkterápiaként” vagy a „nagy bummként” is jellemezni, mivel a magánszektor 4 Cartographia Világatlasz, Cartographia, Budapest, 1998 5 Cartographia Világatlasz, Cartographia, Budapest, 1998 13 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. fejlődése, az új vállalkozói osztály kialakulása és a privatizáció is egyik napról a másikra indult meg, hasonlóan Lengyelország 1990-es gazdasági programjához, de ellentétben Magyarország esetével. 1989. decemberében, amikor a reformerek átvették a hatalmat a kommunistáktól, a „bársonyos forradalom” győzelme után felállított csehszlovák kormány kinyilvánította, hogy minél több külföldi tőkét szándékozik bevonni az ország gazdaságába. Az orzág politikai és gazdasági rendszerváltozásának alapjául azon törvények szolgáltak, melyek az 1989-es évben léptettek hatályba; ezek új alapokra helyezték a tulajdonviszonyokat, megkönnyítették lehetőségét,

rögzítették a tisztán gazdasági a alapú külföldi verseny tőkeberuházás fenntartását, az árliberalizációt, a külkereskedelem állami monopóliumának megszüntetését és még számos egyéb szabályzat született meg a piacgazdaság megteremtése érdekében. Az új csehszlovák kormány legsürgetőbb reformfeladatai közé tartozott a központi tervgazdálkodás intézményeinek felszámolása, az árak és a külkereskedelem liberalizálása, a valuta-konvertibilitás bevezetése, restriktív, antiinflációs monetáris és költségvetési politika kialakítása és az állami tulajdon széles skálájú magánosítása. 6 Kiemelkedő fontosságú törvényként kapott létjogosultságot a kisvállalkozásokra vonatkozó törvény, a gazdasági verseny védelméről szóló törvény szintúgy, mint a magántulajdon visszaállításáról szóló törvény, amely az 1948. február 25-e utáni államosítások következtében megváltozott

tulajdonviszonyokat volt hivatott visszaállítani. A Kereskedelmi Törvénykönyv több törvénymódosításon esett át abból a célból, hogy különböző szervezetek vállalkozói tevékenységbe kezdhessenek illetve új, piacgazdasági körülmények között nagy fontossággal bíró, gazdasági tevékenységet folytató társaságok is megszülethettek, mint például a részvénytársaság. Ezekkel a törvényekkel harmonizálva természetesen a nyugat-európai modelleket alapul véve, az adó- és pénzügyi jellegű törvények is hatalmas változásokon mentek keresztül. Így új biztosítási rendszer született meg, új fogyasztói törvény került elfogadásra, bevezetésre került az általános forgalmi adó (ÁFA), megfogalmazták a kötvénytörvényt, a tőzsdetörvényt, az árutőzsde törvényt is. A külföldi tőkeberuházások teljes védelmét számos nemzetközi egyezmény aláírásával garantálták. Nem utolsósorban a Polgári Törvénykönyv

jelentős 6 Mario I. Blejer – Fabrizio Coricelli: 3 ország, 3 történet, 3 szereplő Rendszerváltozás Kelet-KözépEurópában Interjú Leszek Balcerowicz-cal, Bod Péter Ákossal és Václav Klaus-szal Bod Péter Ákos zárótanulmányával, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1997 14 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. módosításaival és az adoptálásra került kereskedelmi törvénycikkeivel rögzítették a piacgazdaság alapszabályait. Mindent összevetve azonban sok ellentmondásos és hiányos törvény is napvilágot látott, amelyek egyike például tiltja, hogy külföldi

állampolgár csehszlovák földtulajdonhoz jusson, ugyanakkor engedélyezi, hogy az adott személy saját vállalatot alapítson és a vállalkozása számára földet vásároljon. A csehszlovákiai gazdaság iránt érdeklődő külföldi beruházók számára az 1990. május 1-én hatályba lépett a „Külföldi tulajdonrésszel működő vállalatokról szóló törvény” mérföldkőnek számított, amelyet elterjedtebb módon csak „vegyes társasági törvénynek” hívnak. A törvény értelmében a külföldi beruházók számára lehetővé vált, hogy hazai természetes vagy jogi személlyel vegyes vállalatot vagy teljes mértékben saját tulajdonba tartozó leányvállalatot alapíthassanak az országban, amelyre az ország nemzeti törvényrendszere vonatkozik és működésüket a csehszlovák hatósági intézmények felügyelik. A védelmi és a biztonsági területek kivételével vegyes vállalat a gazdaság minden ágazatában alapítható volt.

1990. júliusában felállították a „Külföldi Beruházásokat elősegítő Hivatalt”, amely áldásos tevékenységének hála leegyszerűsödött a külföldi érdekeltségű vállalkozások számára kiadott működési és egyéb engedélyek kiállítási procedúrája. Az engedélyt a pénzügyi tárca adta ki, leszámítva a bankok esetét, amikor a központi bank vált jogosulttá a dokumentum kiállítására, de mindezekhez egy megvalósíthatósági tanulmány benyújtására is szükség volt. A vegyes vállalatok által fizetendő nyereségadó mértéke kedvezményesnek számított, ha a külföldi tőkerészesedés meghaladta a 30%-ot. A pénzügyminisztérium különleges esetben teljes adómentességet is kiadhatott, legfeljebb 2 éves időtartamra. Az osztalék adókötelesnek számított, de ha azt a külföldi tulajdonos újra befektette az országban, akkor erre vonatkozó adómentességet kapott.7 A Cseh Köztársaság gazdasági transzformációjának

elősegítését megcélzó program 1991-ben született meg, két fő irányvonal mentén. Ennek megfelelően a makrogazdasági politikai cél az volt, hogy a cseh gazdaság mielőbb belső és külső stabilitást érjen el. Mikrogazdasági szintű célként az fogalmazódott meg, hogy a privatizációt (magánosítást), ár- és piacliberalizációt magában foglalva gazdasági restrukturáció menjen végbe a lehető leghamarabb, ennek szellemében 7 Zbigniew Dobosiewicz: Foreign investment in Eastern Europe, Routledge New York, 1992 15 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. született meg

ebben az esztendőben az új Kereskedelmi Törvénykönyv is. 1991 január 1-jével a korona, a nemzeti fizetőeszköz teljes mértékben konvertibilissé vált, amely tovább bátorította a külföldi beruházókat az országban való megtelepedésre. A külföldi beruházások folyamatát a Pénzügyminisztérium elemezte valamint felügyelte és annak érdekében, hogy felgyorsítsa a jövőbeni befektetések realizálódásának ütemét, 60 napon belül elbírálásra kerültek az országban megtelepedni szándékozó külföldi vállalatok regisztrálási kérelmei. A cseh külkereskedelmi forgalom amerikai dollárban számolt értéke harmadával volt kevesebb 1992-ben, mint 1989-ben. E negatív eredményért főképp a KGST felbomlása illetve a versenyképesség hiánya és az előállított termékek alacsony minősége okolható. A külkereskedelmi mérleg kedvező alakulására nem kellett sokáig várni, mert a szolgáltatások, a turizmus arányának növekedésével

parallel módon a cseh cégek is egyre növekvő mértékben kivették részüket a nemzetközi kereskedelemből. A cseh és szlovák export mielőbbi felfutását támogatva felállították az Export Garancia és Biztosító Hivatalt (EGAP). A cseh és szlovák banki infrastruktúra fejlesztésére, az ügyfelek megbízásainak teljesítésében meglévő késedelmek csökkentésére bankok közötti teljesen számítógépesített, azonos idejű hálózati girorendszert helyeztek üzembe 1991. decemberében, amely naponta többszöri alkalommal ad információt a bankok pozíciójáról. A bankreform hívta életre a Cseh illetve a Szlovák Nemzeti Bankot, amelyek központi bankként függetlenek az állami kormányzattól és elsődleges céljuk a cseh és a szlovák korona stabilitásának a folyamatos biztosítása. Törvényi tilalom lépett hatályba arra vonatkozólag, hogy a központi bankok közvetlen hitelt folyósíthassanak a kormánynak a költségvetési hiány

fedezésére. A Cseh és Szlovák Köztársaság eladósodottsága 1992 végén a GDP 22 százalékát tette ki, amely a transzformációs válságon kívül annak is volt tulajdonítható, hogy ekkor még nem fejeződött be a Cseh- és a Szlovák Köztársaság közötti minden pénzügyi kérdés tisztázása. 1993 januárjától új, ÁFA központú adórendszer került bevezetésre, amely teljes mértékben kompatibilis volt az EK szabványaival, továbbá átláthatóvá és hatékonyabbá vált. Ebben a periódusban új társadalombiztosítási rendszer és önkormányzati reformok is napvilágot láttak. A cseh és szlovák pénzügy- és hitelpolitika restriktív jelleget öltött, amely nagymértékben hozzájárult az ország makrogazdasági stabilizációjának sikereihez. Az 1992-es évben a csehszlovák gazdaság inflációja már 16 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. csak 11,1%-ot tett ki, amely a legalacsonyabb inflációs ráta volt ebben az időben a Visegrádi Csoport országai által produkált számadatok közül. A tőke és a munka központosított jellegű allokációja már 1990-ben megszűnt, ehelyett hagyták érvényesülni a spontán piaci mechanizmusokat e területeken. Az ország gazdasága kivételesen szerencsésnek volt nevezhető abból a szempontból, hogy a munkanélküliségi ráta az évtized elejétől fogva rendkívül alacsony szintet képviselt a többi, régióbeli államok munkanélküliségi adataihoz képest. A ’90-es évek elejétől kezdődően Csehszlovákia, majd az államszövetség felbomlása

után Csehország volt a régióban azon állam, amely Magyarország után a második legjelentősebb tőkeimportőrré vált. Csehszlovákia 1990-1992 között 2,122 millió dollárnak megfelelő idegen tőkét vonzott az országba. A növekvő nagyságú külföldi közvetlen tőkeberuházások a fejlett technikai termékek és technológia importját is felerősítették. Másik nézőpontból nézve, a Cseh és Szlovák Köztársaság rendkívül nehéz helyzetben volt a régióban, mert az „együttélésből” adódóan számos egyéb problémával is kellett szembesülniük. Az ország kettéválása 1993 január 1-jén következett be, amely komoly bizonytalansági faktorként éreztette hatását a két, újonnan született nemzetállam politikai és gazdasági helyzetére. Egyik oldalról Csehország még profitálhatott is a kettéválásból, mivel a szlovák partner volt az, amely korábban a központi költségvetés hiányát megtermelte. A hatás nem is maradt el,

mert Szlovákia mély recesszióba süllyedt, majd lassan erőre kapott, ezzel ellentétben Csehország könnyebben lendíthette előre gazdasági reformjait. A privatizáció Csehországban és Szlovákiában is rendkívül lassan indult meg, de annál jobban felgyorsult az ezt követő években. Ezt érzékelteti az a tény is, hogy 1991 elején még csak 0,1 százaléka volt magántulajdonban a csehszlovák ipari termelésnek. A későbbiekben viszont a tömegeket érintő reprivatizáció által sok eredeti tulajdonos vagy örökös visszakapta jogos birtokát, nyilvános pályázatok útján sok hazai és külföldi befektető jutott volt állami tulajdonú vállalati részesedéshez. A csehszlovák privatizáció a visegrádi együttműködésben résztvevő államokban végbement privatizációs folyamatoktól eltérő módon, kifinomultabb módon ment végbe. A vállalatok is beleszólhattak abba a döntési folyamatba, hogy a részvényeik milyen százalékban kerülhetnek

külföldi tulajdonba. Ugyanakkor a csehszlovák magánosításnak volt egy sajátságos metódusa is, ez pedig nem volt más, mint az ún. kuponos privatizáció, amely alkalmával az átalakított állami vállalatok részvényeiből a felnőtt lakosság -fejkvótaszerűen szétosztott kuponok fejében- szimbolikus áron 17 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. szerezhetett részesedést. Egyes szakértői vélemények szerint ez a példa értékű kísérlet nem valósította meg a hozzá fűzött reményeket, mivel a külföldi tőkebefektetők lényegesen olcsóbban szereztek meg volt

csehszlovák állami tulajdonba tartozó vállalatokat, mintha direkt módon privatizálták volna azokat. A csehszlovák ipari és mezőgazdasági struktúra modernizációjához szükségessé vált a tulajdoni struktúra megváltoztatása (pl. privatizáció segítségével), egyes nagy iparvállalatok monopolhelyzetének megváltoztatása, a munkaerő át- illetve továbbképzésére és új felvevőpiacok, kereskedelmi csatornák megtalálása. A széleskörű privatizáció erős lökést adott a külföldi működő tőke beáramlásának a cseh gazdaságba. Csak 1992-ben 1,1 milliárd dollár külföldi közvetlen beruházásra került sor Csehszlovákiában, viszont ki kell emelni azt a tényt, hogy a tőke megközelítőleg 90%-a Csehszlovákia felbomlásának pillanatáig Csehország területén találta meg a kedvező befektetési feltételeket. A cseh kormány antiinflációs politikájában és a keresletkorlátozásban döntő szerephez jutott az adópolitika. A

költségvetés kiegyensúlyozására is születtek konkrét lépések, így megpróbálták csökkenteni a költségvetés GDP-hez viszonyított mértékét, amellyel párhuzamosan arra törekedtek, hogy az ország kormánya minél kisebb mértékben avatkozzon bele a gazdaság életébe. Az 1990-es esztendőtől kezdve az ország központi költségvetése csak kisebb deficiteket halmozott fel, ami kivételesnek számított az átalakuló országok között.8 I.13 A Lengyelországba tartó külföldi tőkebeáramlást elősegítő gazdasági reformok Lengyelország legnagyobb gazdasági problémái az állandósult áruhiány, a rendkívül magas infláció (gazdasági egyensúlyhiány), az alacsony termelési hatékonyság volt a rendszerváltás idején, amelyek leküzdése érdekében a lengyel kormányzat strukturális reformokat és stabilizációs intézkedéseket hozott meg. A Lengyelországban történt gazdasági változások a ’90-es évek kezdetétől fogva

megkülönböztetett figyelmet érdemeltek ki a nyugati, fejlett gazdaságok részéről, 8 Michal Illner - Pavel Machonin - Karel Müller - Milan Sojka: Czech Republic – Transformations after 1989 and beyond. Scenario of change until the year 2005, National Report; East Central Europe 2000 Published by the Institut of Sociology, Academy of Sciences of the Czech Republic. Prague, November 1993 18 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2 9 mivel az ország a nagyságából (312685 km ) és lakosságszámából (38418 ezer fő) adódóan a legkecsegtetőbb piaci fejlődési perspektívát

vázolta fel a külföldi befektetők számára. Lengyelországban a rendszerváltást megelőzően is létezett egy széleskörű magánszféra, de ugyanakkor jelen volt egy rejtett gazdaság is, amely lehetővé tette egy viszonylag széles vállalkozói réteg kialakulását, amelynek az üzleti tevékenységét a lengyel kormányzat szerette volna átláthatóvá és ellenőrizhetővé tenni. A cél elérése érdekében szükségessé vált az adórendszer megreformálása, amelynek köszönhetően bevezetésre került az általános jövedelemadó. A feketepiac kiterjedését jelentősen beszűkítette az a lengyel kormányzati lépés, amely engedélyezte a pénzváltóhelyek megnyitását, ezzel párhuzamban a zlotyit (a lengyel fizetőeszközt) konvertibilissé tették. A bevezetett törvényi változások ideális háttérkörülményeket teremtettek a kisvállalkozások születéséhez, számuk hihetetlen gyorsan megsokszorozódott. A rendszerváltás hajnalán a

Lengyelországba irányuló külföldi, közvetlen tőkeberuházások előtt az 1988. december 23-án megszavazott és 1989 december 28án törvénymódosításon átesett a „Külföldi partnerek részvételével végzett gazdasági tevékenységről” szóló törvény nyitotta meg az utat. A törvény értelmében a külföldi beruházóknak lehetőségük nyílt 100%-os részvénytulajdonlással korlátolt felelősségű társaságot (Kft.) vagy részvénytársaságot (Rt) alapítani; lengyel vagy más, külföldi állampolgár bevonásával Kft. vagy Rt tulajdonjogát megszerezni; lengyel vagy külföldi állampolgárokkal illetve a lengyel Államkincstárral közösen vegyes vállalatot létrehozni és lengyel Kft-ben vagy vegyes vállalatban érdekeltségre szert tenni részvényakvizíció útján. Amennyiben vegyes vállalatot kívánt a külföldi beruházó alapítani, ehhez a Privatizációs Minisztérium külön engedélyét volt szükséges beszereznie, amelyhez egy

megvalósíthatósági tanulmányt is kellett mellékelnie. Egyes területeken vegyes vállalat alapításához külön engedély beszerzésére is szükség volt.10 A külföldi beruházások felhasználásával alapított vállalatok viszonylag alacsony adóterheket kellett, hogy álljanak és számos adókedvezménnyel és –menteséggel próbálták ösztönözni a működő tőkeimportot. Azok a külföldi társaságok, amelyek 2 millió euró összegben vagy azt meghaladó mértékben invesztáltak a lengyel 9 Cartographia Világatlasz, Cartographia, Budapest, 1998 Horváth László: Működő tőke beáramlás néhány közép- és kelet-európai országban, MNB Közgazdasági Főosztály, MNB Műhelytanulmányok 4. Budapest, 1993 10 19 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az

elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. gazdaságba, az exportjuk aránya az értékesítésben meghaladta a 20 százalékot, a tevékenységük magas technikai színvonalat képviselt vagy egyes kiemelt ágazatokban illetve körzetekben folytatták tevékenységüket legfeljebb 3 éves időtartamra adómentességet élvezhettek. Amennyiben a külföldi vállalat hátrányos helyzetű régióban ruházott be vagy hosszú távon exportra termelő gazdasági tevékenységet folytatott illetve modern technológiát telepített meg valamely üzemegységében, akkor ennél huzamosabb ideig is adómentes státuszt kapott a lengyel államtól. Ezzel szemben nem volt előnyösnek mondható az a szabályzat, amely 1991-ig állt fenn és kikötötte, hogy külön belügyminiszteri engedélyre van szükség, ha külföldi érdekeltségű

vállalkozás lengyel földbirtok tulajdonjogának megszerzésére aspirál. Azóta megváltozott ez az előírás és csak abban az esetben kötik külön kormányzati szintű engedélyhez a beruházásokat, ha olyan nagy horderejű projektről van szó, amely hajó- vagy légikikötő, fegyvergyártás, ingatlankereskedelem vagy üzleti konzultációs vállalat felállítását érinti. Kis idő elteltével a külföldi befektetők a korábbinál lényegesen kevesebb formalitással kellett, hogy megbirkózzanak és a beruházás problémamentes megvalósításában a „Külföldi Beruházások Hivatala” állt a rendelkezésükre, amely a későbbiekben átalakult információs hivatallá. Többek között a törvénymódosításoknak és a makrogazdasági mutatók javulásának köszönhetően a lengyelországi külföldi befektetések száma megsokszorozódott. A tendencia azt mutatta, hogy a külföldi beruházók általában arra törekedtek, ha részesedést szereztek egy

lengyel vállalatban, hogy előbb-utóbb a szóban forgó vállalatot teljes mértékben kontroll alá vonják. A piacgazdaság létrejöttének egyik legfontosabb előfeltétele az árstruktúra átalakítása és a kereslet-kínálat egyensúlyba hozása. Amikor ebbe az irányba lépéseket tettek Lengyelországban, a központosított árszabályozás végével az árak élesen emelkedni kezdtek, az infláció az egekbe szökött. Miután az árak vágtató iramban emelkedtek hosszú ideig, a lengyel fogyasztók erre úgy reagáltak, hogy számos árucikket nem vásároltak meg illetve csak kis mennyiségben, vagyis egy fogyasztói korlát jelent meg. Ugyanebben az időben a beáramló importtermékek éles versenyhelyzetet teremtettek a lengyel termékeknek, amely együttesen az infláció hirtelen megugrásához és hatalmas árutöbblet felhalmozódásához vezetett. A változások következtében - minthogy a külföldi termékek nagyságrendekkel nagyobb mértékben kerültek be

a lengyel piacra - kiderült, hogy a termelési struktúra elavult és termelési feleslegek keletkeztek. Az export mennyiségének növekedése 20 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ellenére, de a GDP radikális csökkenéséből adódóan recesszió alakult ki a lengyel gazdaságban, amely csak hosszú idő elmúltával fordult át gazdasági növekedésbe. A privatizációval kapcsolatos legnagyobb nehézségek Lengyelországban mutatkoztak a Visegrádi Csoport államain belül, mely annak tudható be, hogy itt volt a legnagyobb az állami vagy részben állami tulajdonú szervezetek

száma és ezek magánosítása gyakran tulajdonosi vitákkal párosult. Az állami nagyvállalatok privatizációja vontatottan haladt, amely egyik kiváltó oka a lengyel szakszervezeti sztrájkok voltak, amelyek gyakorta potenciális politikai nyugtalanságot és gazdasági bizonytalanságot váltottak ki. A legjelentősebb állami tulajdonú nagyvállalatok privatizációja már az 1990-es évben előrehaladott állapotban volt. Az ekkori lengyel kormány a privatizációs stratégiák egész palettáját dolgozta ki. Közép-Európa első, átfogó privatizációs törvénycsomagja is Lengyelországban, 1990. júliusában került elfogadásra Ez a privatizációra kerülő vállalatok tőkerészvényét két részre osztotta.11 A részvények 20%-ból – a csehszlovák kuponos privatizáció mintájára - a cégek dolgozói állománya részesülhetett kivételesen kedvező feltételek között, a maradék 80%-át pedig hagyományos úton értékesítették. A

kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt limitálták a kuponos privatizáció mértékét a cégek részvényeinek 20%-ára illetve emiatt az ebben részt vevő vállalatok körét is alaposan behatárolták. A Privatizációs Törvény 10 százalékban maximalizálta azt a részvénymennyiséget, amelyre egy külföldi befektető egy személyben megszerezhetett. Ugyanakkor a Külföldi Beruházások Hivatalának elnöke egyedi elbírálás alapján hatályon kívül helyezhette ezt a korlátozó törvényi passzust. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a lengyel gazdasági reformok gyümölcse beérett, mert sikerült megfékezni a hiperinflációt, az áruellátás és annak minősége jelentős mértékben javult, a gazdasági rendszer hatékonyabbá vált, növekedésnek indult a gazdaság és a privatizáció sikeresen ment végbe, amit az a tény is alátámaszt, hogy az ex-szocialista országok közül Lengyelországban a legnagyobb a magánszektor részaránya, ez a munkahelyek

közel 60%-a.12 11 Ewa Baginska: Legal Aspects of the Privatization Process in Poland, New Democracies in Europe: Translating te West – Civic Education Project, Selected Conference Papers, United States Informaton Agency, Vienna, 1995; 84.-92o 12 Zbigniew Dobosiewicz: Foreign investment in Eastern Europe, Routledge New York, 1992 21 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I.2 Magyarország nemzetgazdaságának metamorfózisa I.21 Magyarország, a reformok éllovasa A magyarországi gazdaságpolitika vezetői már a rendszerváltást megelőzően, a ’70-es évektől kezdve számos

olyan törvényt fogadtak el, amelyek széles körben megalapozták a külföldi tőkeberuházások lehetőségét, illetve a piacgazdaság megteremtéséhez szükséges liberális jellegű reformokat, így hazánkban fokozatos (graduális) módon ment végbe a gazdasági rendszerváltás (gazdasági modellváltás, külgazdasági irányváltás). Ez egyfajta helyzeti előnyhöz jutatta a magyar gazdaságot, amely képes is volt ebből profitálni a ’90-es évek elején, amit az a tény is alátámaszt, hogy hazánk volt a kelet- és közép-európai régió azon országa, amely a legtöbb külföldi működő tőkét vonzotta egészen a ’90-es évek második feléig. A viszonylag alacsonynak számító lakosságszámhoz (alig több mint 10 millió lakos) viszonyított 23 milliárd dollár összegű külföldi működő tőkeimport rendkívül jelentősnek tekinthető és az is figyelemreméltó, hogy legyen épp jobban vagy rosszabbul alakult éve a gazdaságnak, akkor is

megközelítőleg 2 milliárd dollár értékben valósítanak meg beruházást az országban. Magyarország több tényezőnek köszönhette, hogy a külföldi tőkebefektetések „paradicsomává” vált a régióban. Mindenekelőtt a legfontosabb megemlíteni, hogy Magyarország a rendszerváltás pillanatában viszonylag fejlett pénzügyi és piaci infrastruktúrával rendelkezett a környező országokban megtalálhatókhoz képest, így számos nyugati állam nyitott gazdaságú országnak tekintett minket már a korábbiakban is. Ez konkrét értelemben azt jelentette, hogy a GDP nagyobb része a külkereskedelemből származott és az ország – szerény mérete ellenére - jelentős mértékben kivette részét a nemzetközi munkamegosztásból. A szocializmus alatt megvalósított 1968-as gazdasági reformok –még ha nem is túl átfogóak, hanem ún. „stop-go” természetűek voltak is - sokat nyomtak a latban, melyek közrejátszottak abban, hogy a piacgazdaság

felé tekintő közgazdasági gondolkodás megfoganhasson az országban. Fontos, korábban meghozott szabályozás volt az a 1972-ben meghozott törvény is, amely számos módosításon ment keresztül, de lehetővé tette a közvetlen külföldi tőkeberuházásokat hazánkban. Így már a rendszerváltást megelőzően is több tucat külföldi tőke bevonásával létrehozott vállalat tevékenykedett Magyarországon, köztük voltak vegyes 22 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vállalatok és teljes egészében külföldi érdekeltségbe tartozóak is. Az igazán nagy érdeklődés a

magyarországi befektetési lehetőségek iránt viszont csak „a gulyáskommunizmus” végnapjait követően, az 1989-es évtől kezdve indult meg. A külföldi beruházásokra vonatkozó legjelentősebb változásokra 1988-ig kellett várni, amikor az 1988/XXIV. a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény amely 1989-ben lépett életbe - jelentős mértékben leegyszerűsítette a külföldi tőkével működő vegyes vállalatok alapítási formalitásait és a profitrepatriálást a tőketulajdonosok számára. Ekkortól kezdve a külföldi részvéttel működő társaságok alapítása illetve már működő vállalati egység tulajdonosi részesedésének megszerzése azonos elbírálás alá esett a hazai érdekeltségű vállalatokéval. Mindehhez elégségessé vált a cégbírósági bejegyzést megszerezni és nem volt szükség a korábbi gyakorlat szerinti bonyolult engedélyezési eljárásra. A cég tevékenységi köre nem

került korlátok közé, bármilyen terület lehetett. Egyedül egy alapítási engedélyre volt szükség olyan hangsúlyos területeken, mint a banktevékenység vagy a szerencsejáték. Minden gazdasági egységre – így a külföldi beruházásokkal létrejöttekre is – azonos kötelezettségek vonatkoztak és ugyanazon kedvezményekre lettek jogosultak. Amennyiben a vállalat alaptőkéje elérte az 50 millió forintot, legalább 30%-os volt a külföldi részesedése, valamint, ha árbevételének több mint 50%-a termékgyártásból vagy saját beruházásban kivitelezett szálloda üzemeltetéséből származott, akkor a cégalapítástól számított 5 éven belül 60%-os, majd a rákövetkező 5 évben 40%-os adókedvezményre vált jogosulttá. Ha a fenti kritériumok teljesültek és a vállalat kiemelten fontos tevékenységet folytatott, akkor az első 5 évben teljes adómentességre, majd a második 5 évben 60%-os vállalati

nyereségadókedvezményre számíthatott. Végül 1990 júliusában törvényi rendelkezés értelmében megvonták az adókedvezményt azoktól a vegyes vállalatoktól, amelyekben a külföldi tőkerészesedés kevesebb, mint 20 százalék (vagy 5 millió forint). Az apportnak szánt termelőeszközök vámmentesen kerülhettek be az országba. Az infrastruktúra kiépítésére ún. „Befektetésösztönző Alapot” hoztak létre, mely a térségben egyedülálló módon fejthette ki inszentív hatását a külföldi tőkeberuházásokra. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a külföldi tőkeberuházásokra a legkönnyebben általában az exportorientált ágazatokban került sor, közepes méretű vagy nagyobb szervezeti egységekben, ahol viszonylag kis kockázattal, kisebb 23 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tőkebefektetéssel, rövid idő alatt lehetett versenyképessé és ezzel együtt profittermelővé válni. Magyarország legfontosabb prioritásai a rendszerváltozáskor a tulajdonviszonyok mielőbbi átalakítása, a deficit-problémák megoldása és a nemzetközi fizetőképesség megtartása volt. Ezért elsősorban a költségvetéssel, az adózással és a széles körben megvalósult privatizációval voltak kapcsolatosak az ekkoriban elfogadott törvények. Konkrét célmegvalósítást szolgáló eszközként a makrogazdasági stabilizáció és az újonnan létrehozott piaci intézmények szolgáltak. A hazai kétszintű bankrendszer kiépítése és az oligopolisztikus pénzügyi szektor átformálása már 1987-ben

megkezdődött, amely szintén „lépéselőnyt” jelentett a környező országokhoz képest.13 A demokrácia kiépítésének irányába tett lépések, amely a politikai rendszerváltással egyidejűleg történtek meg, rövid idő alatt megteremtették a politikai stabilitást is, amely nélkül nem képzelhető el a gazdasági fejlődés hosszú távon és nem tűnhet vonzónak egy ország sem a befektetők szemében. Magyarországra külföldről úgy tekintettek, mint egy mintatanulóra, aki élen jár a piacgazdaság kiépítésében, valamint politikai és gazdasági stabilizáló szerepet tölt be a régióban, ahol erre maximálisan szükség is volt a ’90-es években (is). Az adókedvezményeket érintő következő változtatásra 1991 első havában került sor, miután az adókedvezményeket csak azok a cégek kaphatták meg, melyek kiemelten fontos gazdasági ágazatban folytattak üzleti tevékenységet, alaptőkéjük értéke magasabb volt 50 millió forintnál

és a külföldi tulajdonban lévő részvényeik aránya meghaladta a 30 százalékot. Ezzel parallel módon elfogadottá vált, hogy a külföldi tőkével megteremtett vállalatok létrehozásához többé már nem volt szükség kormányhivatali engedély beszerzésére, cégalapításkor szükséges elmaradhatatlan formalitásnak csupán a céghivatali bejegyzés és az alapító okirat kiállítása maradt meg (lásd: függelék/6. táblázat) Magyarország volt az első közép-európai ország, mely megtette a kezdő lépéseket annak érdekében, hogy mielőbb portfolió beruházásokra is sor kerülhessen az országban. A részvénykereskedelem előtt az 1989-es Társasági Törvény nyitotta meg az utat, amely azonnali lendületet adott a hazai részvényforgalomnak. Az 1990 januári Értékpapír Forgalmazási és Kereskedelmi Törvény szabályozott törvényi keretet 24 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. alkotott a részvénypiac számára, amely rögzítette a legális kötvény- és részvénykereskedelem kívánalmait és a bennfentes kereskedelem tilalmát. Az értékpapír kibocsátás felügyeleti szerve az Értékpapír-piaci Felügyelet lett. 1990 június 21-én újranyitotta kapuit az 1948-as év óta zárva tartó Budapesti Értéktőzsde is. Ezek után a külföldi portfolió beruházások ideális körülményeket találhattak már Magyarországon, aminek nem is maradt el a pozitív hatása sem. Az egyedüli probléma talán az volt, hogy nem volt számottevő azoknak a magyar vállalati részvényeknek a száma, amelyekkel

kereskedni lehetett. Az ország akkori kormánya ezért is hívta 1990ben életre az Állami Vagyonügynökséget (ÁVÜ), amely kidolgozta az Első Privatizációs Programot.14 I.22 A magyarországi privatizáció A törvényi szabályozás módosítása nélkül kezdetben a magyar nagyvállalatok spontán privatizációjára került sor, azonban a kormányzat világosan látta, hogy új törvényi szabályozásra van szükség. Így született meg egy sor törvény, amely felgyorsította a gazdasági reformokat (1988/VI. sz trv, 1990/V sz trv, 1990/LXXIV. sz trv, 1990/XX számú rendelet és az állami vagyon védelméről szóló 1990/VIII. trv) A magyar kormány a közvetlen értékesítést részesítette előnyben az állami társaságok magánosításakor, mint a privatizáció legelterjedtebb formáját. Az 1990-es esztendő előtt csak a szaktárcák közreműködésével lehetett külföldi állampolgároknak és szervezeteknek magyar állami tulajdonhoz jutniuk. Azonban az

Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) 1990-es felállításától kezdve csak ezen a szervezeten keresztül vált lehetségessé az állami vagyon privatizálása. Az ÁVÜ felügyelete alá került a gazdasági társaságokká átalakult állami vállalatok közel 90 százaléka, így ez az intézmény vált jogosulttá az állami tulajdonrészekre vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására. A másik privatizációs szervezet az Állami Vagyonkezelő Rt. (ÁV Rt) „holdudvarába” tartozó kifejezetten nagy állami vállalatok gazdasági társasággá való alakítása is megtörtént kis időn belül. A privatizációs folyamat első lépéseként az 1990/LXXIV. törvényen alapuló előprivatizációra („kisprivatizációra”) került sor, melynek célja a 13 Horváth László: Működő tőke beáramlás néhány közép- és kelet-európai országban, MNB Közgazdasági Főosztály, MNB Műhelytanulmányok 4. Budapest, 1993 14 Zbigniew Dobosiewicz: Foreign investment in

Eastern Europe, Routledge New York, 1992 25 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. kiskereskedelem, a vendéglátás területén működő vállalatok és a fogyasztási szolgáltatások értékesítése volt. Az üzletek árverés útján lezajló magánkézbe adása az 1994-es esztendő végére gyakorlatilag le is zárult. Azonban a látszólagos sikerek ellenére nyilvánvalóvá vált, hogy egy világos privatizációs stratégia kidolgozására van szükség, mely átlátható tranzakciók lebonyolítását teszi lehetővé. Ez a felmerülő igény vezetett - a központi kezdeményezésű

előprivatizáció lezajlását követően - az Első, majd a Második Privatizációs Program elfogadásához, mely keretében számos jól működő, nyereséget termelő állami nagyvállalat került értékesítésre főként a vegyi-, gyógyszer- és gépipar, továbbá a nagykereskedelem és az idegenforgalom területén. Több olyan nagyvállalatunk neve is szerepelt a privatizációs listán, amelyek nemzetközi viszonylatban is ismertnek és elismertnek számítottak. Ezeket a cégeket szinte minden esetben nagy, multinacionális vállalatok vásárolták fel, így született meg a Chinoin-Sanofi, a Ganz-Ansaldo, a Hungária Biztosító-Allianz, a LehelElectrolux vagy éppen a Tungsram-General Electric „házassága”.15 A beruházások fő területei a távközlés, a személygépkocsi-gyártás, a vegyipar, az élelmiszeripar, a kereskedelem és a pénzügyi szektor voltak. A meghirdetett privatizációs programok lezajlásakor párhuzamosan került sor vállalati és

befektetői kezdeményezésű privatizációra is. A magyarországi privatizáció első kiugró éve 1993 volt; a MATÁV magánosításának köszönhetően. Az 1994-es évben visszaesést regisztráltak, ezért is döntött a privatizáció felgyorsítása mellett az ebben az évben munkáját megkezdő új, magyar kormány. 1995-ben az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. összeolvadásával létrejött Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt (ÁPV Rt) által lebonyolított nagyszabású privatizációs akcióknak jutott a főszerep.16 A magyarországi lényegi privatizáció 1995-től kezdődően jelentős mértékben lelassult, majd 1998-ban véget is ért, melyben számos tényező játszott szerepet, így a belföldi tőkehiány, a kínálat leszűkülése - mivel az igazán „kelendő menyasszonyok” a „külföldi kérők” által már elkeltek, - és a külföldi beruházók hazai vállalatok iránti érdeklődésének csökkenése. 15

Mosoniné Fried Judit: Az innováció névtelen hátországa. A külföldi tőke multiplikátor hatása, Budapest, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, 1997, 30. o 26 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I.23 A külföldi működő tőke szerepe a magyar privatizációban Ebben az alfejezetben azt tárgyalom röviden, hogy általában véve a külföldi beruházók hogyan jutottak tulajdonhoz és milyen szerepet töltöttek be a magyar állami vagyon magánkézbe adásakor (lásd: függelék: 13. táblázat) 1989-ben a legelső lezajlott privatizációs tranzakciók közé tartozott a

Hungária Biztosító és a Tungsram eladása, előbbit a német Allianz, utóbbit az Egyesült Államokbeli General Electric vásárolta meg. A megvalósult „óriásprivatizációs üzletek” azért bírtak különösen nagy jelentőséggel, mert olyan üzenetet közvetítettek a külföldi befektetők felé, hogy a Németh-kormány szívesen fogadja őket a magánosítás során. A várt érdeklődés nem is maradt el, de az Állami Vagyonügynökség felállításáig és az állami privatizációs programok megszületéséig a külföldi érdeklődők nehezményezték, hogy átláthatatlanok a magyar privatizációs lehetőségek és szinte csak informális, bennfentes jellegű tranzakciókra nyílt esély. A spontán privatizáció során - privatizációs törvény hiányában – szinte csak olyan külföldi vállalatok voltak esélyesek magyar állami tulajdonú céghez jutni, amelyeknek a privatizálásra kerülő társaságnak voltak korábban fennálló kereskedelmi

illetve kooperációs kapcsolatai. Az első szabadon választott magyar kormány (Antallkabinet) egyik első lépése az volt, hogy törvényes mederbe terelje az elszabadult spontán privatizációt. Az eladósodás megállítása érdekében további jelentős állami tulajdonú vállalatok kerültek külföldi tulajdonba (pl. Richter, Danubius, Pannonia Hotels, Kner Nyomda, Pannonplast). A kormány döntésének értelmében a külföldi érdekeltségű vállalatoknak nyújtott normatív társasági adókedvezmény 1993 végén megszűnt és az ekkor lezajlott privatizációs esetek többségében a hazai vásárlásokat preferálta egyértelműen az ÁVÜ, így a külföldi befektetők érdeklődése is megcsappant. A következő évben a Horn-kormány új privatizációs stratégiája került elfogadásra, amely sok vitát és bírálatot váltott ki; ez is hatással volt arra, hogy a külföldi részvétel viszonylag mérsékelt volt a privatizáció ekkori szakaszában. Az

ország kereskedelmi- és fizetésimérleg deficitje, a növekvő belföldi államadósság és a költségvetési hiány stabilizációs gazdaságpolitikai lépéseket kívánt meg (Bokros-csomag). Ez a program pedig a minél nagyobb összegű privatizációs devizabevételek 16 realizálásában volt érdekelt, így az 1995-1996-os évben Martin József, Regős Zsuzsa: Vonzerők. Működő tőke Magyarországon Figyelő, 1996 október 17, 15 o 27 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. rekordbevételt könyveltek el a felgyorsult banki-, nagyvállalati- és energiaprivatizáció

révén. A kelet- és közép-európai régióban Magyarország volt az első, mely stratégiai fontosságú ágazati tevékenységet folytató társaságokat (távközlés: Matáv; energiaipar: Tungsram; energiaszolgáltatás: Budapesti Erőmű, bankrendszer. Állami Biztosító stb.) juttatott külföldi professzionális vállalatok tulajdonába A privatizáció folyamán az vált elterjedté, hogy szívesebben ajánlották fel opciós lehetőségként megvételre a privatizálandó vállalatok többségi tulajdoni hányadát a tőkepiaci tranzakciókkal szemben, amely a nagyipari vállalatok külföldi szakmai befektetői tulajdonba kerülését segítette elő (Chinoin, Electrolux stb.) Az elmúlt évtizedben végbement hazai privatizáció és az újonnan létesült vállalatok számának gyarapodása (lásd: függelék/12. táblázat) következtében az energiaipari tevékenységet folytató és energiaszolgáltatást nyújtó társaságok, a feldolgozóiparban működő cégek,

a kereskedelmi vállalatok, a pénzintézetek és a távközlési vállalatok túlnyomó részben külföldi érdekeltségi szférába, főként multinacionális vállalatok tulajdonába kerültek. A kis- és középvállalkozások – elsősorban a kiskereskedelmi, javító-, szolgáltató- és tervezővállalatok - nem tündököltek „vonzó mennyasszony” módjára a külföldi „kérők” szemében, nem volt irántuk jelentős a kereslet, ezeket feltehetően a kisebb tőkeigény miatt is főként hazai befektetők vásárolták meg. Összességében a privatizálásra kerülő magyar állami tulajdonú vállalatok mintegy negyedét állami, tartományi, önkormányzati illetve közjogi tulajdonban lévő külföldi cégek vásárolták meg. A régió többi országához képest kiemelten fontos szerephez jutott a külföldi tulajdonszerzés a magyarországi privatizációs folyamatban. Ennek okát elsősorban a lanyha hazai keresletben kell keresni, ami arra vezethető vissza,

hogy hazánk kifejezetten tőkeszegény országnak számított a ’90-es évek elején. Az állam jelentős összeget kitevő devizabevételre tett szert, ennek aránya a közvetlen privatizációs bevételeken belül elérte a 68 (!) százalékot a privatizációs hullámok „lecsendesedéséig”. A magyarországi külföldi tulajdonszerzés pozitívumának tekinthetjük, hogy a külföldi tőkebeáramlás jótékony hatással volt a nemzetgazdaság szervezeti és szerkezeti reformjainak végrehajtásában. Az a szintű gazdasági modernizáció, tőkeemelés, exportpotenciál növekedés, technikai színvonaljavulás, munkatechnikai fejlődés ami 28 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra

való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. végbement az elmúlt közel másfél évtizedben a külföldi tőkeimport nélkül egész biztos, hogy nem valósult volna meg (vagy legalábbis sokkal visszafogottabb mértékben).17 I.3 A működő tőke beáramlása a Visegrádi Csoport tagállamainak gazdaságába I.31 A tőkeberuházás fajtái „A közvetlen külföldi beruházás (foreign direct investment; FDI) jellegzetessége, hogy az anyaországon kívül, de a beruházó vállalaton belül kerül rá sor. Az átvitt erőforrások feletti ellenőrzés a beruházó kezében marad Átvihető tőke, technológia, vezetési ismeret, piaci kapcsolat és számos egyéb elem is.” 18 A közvetlen beruházások alkalmával a tőketulajdonos gyakorolja a tőke használati jogát és ő dönt a tőke működtetésével kapcsolatos kérdésekben is. Érdekében az össztőke hozamának növelése áll. A nemzetközi tőkeáramlás

keretében a direkt beruházás lehet: 1. Teljes (100 %-os) birtoklás, mely zöldmezős („green-field”) beruházás vagy vállalatfelvásárlás útján jöhet létre. 2. Vegyes vállalati tulajdonhányad 3. Licenc-szerződés 4. „Franchising” 5. Bérmunka-szerződés19 Külföldi közvetlen tőkeberuházás (Foreign Direct Investment FDI) alatt tényleges vállalatalapítást, egy vállalat jelentősebb vagy teljes tulajdonhányadának felvásárlását (pl. egy cégprivatizáció alkalmával), zöldmezős beruházást (új termelőkapacitás jön létre, jogelőd nélkül) valamint tőkeemelést az anyavállalat és a külföldi leányvállalat között értjük Magyarországon. Az ily módon bekerülő pénztőke működő tőkebeáramlásként kerül regisztrációra. 17 Diczházi Bertalan: A külföldi tőke szerepe a privatizációban, Számadás a Talentumról sorozat, Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., Budapest, 1996 18 Dunning, 1993 In: Mosoniné Fried

Judit: Az innováció névtelen hátországa. A külföldi tőke multiplikátor hatása, Budapest, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, 1997, 13. o 29 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A felsoroltakon kívül jelentős szerepet játszik a külföldi tőkeberuházások között a portfolió beruházások csoportja, melyet főként tőkeerős pénzügyi befektetők (pl. bankok, biztosítók) hajtanak végre a biztonságos módon megszerezhető nagyobb mennyiségű profit reményében. A portfolió beruházások alapvető célja az, hogy a részvények vásárlása és későbbi eladása

által profithoz jusson a beruházó gazdasági szereplő. Ezek gyakran spekulációs céllal valósulnak meg, kihasználva a részvénypiaci mozgásokat. A pénzpiaci mozgásokra rendkívül gyorsan képesek reagálni a pénzügyi befektetők, így rövid idő lefolyása alatt hatalmas mennyiségű tőkét képesek kivonni az ország gazdaságából. A kötvényvásárlás csekély arányát képezi a Közép-Európában jelen lévő külföldi vállalatok portfolió beruházásainak. Ennél számottevőbb értéket képviselnek a részvényvásárlások, melyek közvetlen relációban állnak a privatizációs folyamatok előrehaladásával. I.32 A közép-európai tőkeexport indítékai A külföldi beruházások általános feltételei megközelítőleg az 1988-1989es években teremtődtek meg Kelet-Közép-Európában. Minden kelet- és középeurópai állam gazdaságpolitikát formáló grémiuma ráébredt arra, hogy a versenyképtelen gazdaságuk átalakítása

csak külföldi tőke „becsalogatásával” lehetséges, mivel nincs elegendő mennyiségben rendelkezésre álló belső, mobilizáló forrásuk. A tőkebeáramlás pénzmennyiség növelő hatása révén inflációnövelő hatást érhet is el egyben, de ha túlnyomórészt nem rövid lejáratú forrásról vagy portfolió beruházásról van szó, hanem közvetlen tőkeberuházásról, akkor az egyértelműen pozitívan hat az adott gazdaságra. A külföldi beruházók számára az egyik legfontosabb motiváció a tőkebefektetésre az, hogy magasabb profitot, nagyobb hozamot érhessenek el rövid vagy hosszú távon egy nemzetgazdaságban, mintha otthon kerülne invesztícióra az erre a célra szánt pénzmennyiség Ennek a célnak az eléréséhez kiváló terepet biztosított a közép-európai régió az elmúlt években, mégis a rendszerváltást követő első években a potenciális befektetők számottevő hányada nem vállalta a régióbeli beruházással járó

kockázatot. 19 Mosoniné Fried Judit: Az innováció névtelen hátországa. A külföldi tőke multiplikátor hatása, Budapest, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, 1997, 13. o 30 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A tőkeimportőr országok arra törekedtek, hogy ideális körülményeket alakítsanak ki a külföldi beruházásoknak a tőkebefektetésekre vonatkozó szabályok liberalizálásával valamint különféle kedvezmények nyújtásával aktív (pl. pénzügyi támogatás kutatás-fejlesztési tevékenységre, infrastrukturális fejlesztésekre) vagy passzív módon

(adó- és vámkedvezményekkel). Mint minden külföldi beruházónak, így a francia befektetőknek is a legfontosabb kérdés egy befektetésre kiszemelt ország gazdaságában a tulajdonosi struktúra milyensége illetve az, hogy biztosítva van-e és milyen módon a külföldi működő tőkével létrehozott beruházások védelme. A kezdetekben nem voltak igazán jelentős különbségek a térség rivális országai között a külföldi beruházók számára kialakított feltételek között. Lehetségessé vált a teljes, 100 százalékos külföldi tulajdoni viszony megteremtése, a megtermelt profit repatriálása és a vállalati tevékenységet súlytó adók (pl. a vállalati nyereségadó) mértéke is megközelítőleg hasonlóak voltak (lásd: függelék/6. táblázat) Fontos kiemelni azt a tényt, hogy Közép-Európában a külföldi működő tőke beáramlása a privatizációs folyamatokkal állt a legszorosabb összefüggésben. Mivel ezek az országok

kifejezetten tőkeszegénynek voltak nevezhetőek ebben a korszakban, így az állami gazdasági érdekeltségek értékesítése volt az egyik legmegfelelőbb mód a külföldi befektetők becsábítására. A kormánypolitikusok kivétel nélkül arra törekedtek, hogy bevessenek minden diplomáciai eszközt annak érdekében, hogy az országukban történő tőkebefektetésre bírják a külföldi beruházókat. Roppant kifejező módon ecsetelik ezt a törekvést az egykori lengyel miniszterelnök Lech Walesa egyik külföldi diplomáciai látogatásán elhangzott szavak, miszerint: „Ami Lengyelországot illeti, szükségünk van a külföldi befektetésekre, mert az egyben biztonságot is nyújt számunkra. Ha egy francia vagy egy angol megtelepszik nálunk a gyárával, az olyan, mintha katonai békefenntartó csapatokat fogadnánk be. Önöknek Nyugaton túltermelési problémáik vannak. Most itt a kiváló alkalom, hogy pénzhez jussanak a kínálathiányunkból és a

butaságunkból adódóan – és az utóbbiból nem szűkölködünk.”20 A külföldi tőke bevonásával a közép-európai gazdaságok megreformálásának elősegítését a közvélemény túlnyomó része is támogatta, de 20 Zbigniew Dobosiewicz: Foreign investment in Eastern Europe, Routledge New York, 1992, 25. o 31 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. hallatták a hangjukat a szinte minden keleti országban jelenlévő szélsőjobb orientációjú politikai csoportok is, amelyek ellenezték azt. A régióban elsőként Lengyelországban és Magyarországon jelentek meg a

befektetési lehetőségek iránt érdeklődő külföldiek, amely azzal a ténnyel is magyarázható, hogy a privatizációs folyamatok ebben a két országban voltak a legelőrehaladottabb állapotban a ’90-es évek elején (lásd: függelék: 5. táblázat) Ki kell emelni azt a tényt, hogy korábban egyáltalán nem és még napjaikban sem teljes mértékben egységes módon kerül regisztrálásra a KözépEurópában befektetésre kerülő közvetlen tőke volumene, így félrevezető lehet, ha valaki az idevonatkozó adatokat fenntartás nélkül kezeli, kiváltképp ha nemzetközi összehasonlításra kerül sor. Ennek oka elsősorban az, hogy csak a bankokon keresztül történő közvetlen beruházások regisztrálására van mód. A Magyarországra irányuló működő tőke kezdeti kedvező adatai magyarázatot igényelnek, főként a másik három ország számadatai fényében. A magyar privatizáció során külföldiek számára értékesített vállalati

érdekeltségek jelentős tételt tesznek ki a tőkeimport állományában. A többi említett ország gazdaságában azonban nem indult be a kezdet kezdetén ilyen széleskörűen a privatizáció. A hazai privatizáció egyben megnövelte a befektetői érdeklődést is a magyar gazdaság irányába. A nyugati vállalatok magyarországi sikerei a „legjobb reklámnak” számítottak, amelyek újabb és további beruházásokra serkentették a külföldi cégeket (lásd: függelék/14. táblázat) Lengyelországban – mint arról az előbbiekben már szó esett – a privatizáció elég lassan indult meg és az ország korabeli makrogazdasági adatai is inkább elbizonytalanítóan, mint bátorítólag hatottak a külföldi beruházókra, így azok csak később kaptak teret az „érvényesüléshez”. A Cseh- és Szlovák Köztársaság kuponos privatizációja inkább kedvezőtlen irányba alakította a külföldi tőkeberuházásokat, mivel nyíltan az volt a célja, hogy a

privatizációs folyamat során a belföldieknek kedvezzenek vele. Később azonban már az új tulajdonosok is keresték a külföldi tőkebevonás lehetőségeit, mert a technológiai korszerűsítés és a tőkeemelés nélküle nem mehetett volna hatékonyan végbe. A térségben a legaktívabb beruházók ebben a periódusban Németország, Ausztria, az Amerikai Egyesült Államok voltak, negyedik helyen pedig Franciaország állt. A kezdeti bátortalan beruházási magatartást –amely a külföldi 32 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. beruházók oldaláról nyilvánult meg-

fokozatosan felváltotta az a szemlélet, amely nem különálló országonként vizsgálta a piaci és befektetési lehetőségeket, hanem egységes régióként kezelte Közép-Európa államait. I.33 A régióbeli invesztíciókat befolyásoló tényezők A szakirodalom kétféle szakmai befektetőt különböztet meg, így ez igaz a Kelet- Közép-Európában beruházók esetén is. Megkülönböztethetünk piacorientált és tényezőár-orientált befektetőket. A piacorientált beruházók döntéseik meghozatala előtt figyelembe veszik a népességszámot, a politikai és gazdasági környezet stabilitását illetve a korábbi esetleges üzleti kapcsolatokat. Az utóbbi befektetőtípus pedig a munkaerő költségét, annak képzettségét, továbbá azt veszi alapul a döntéseihez, hogy milyen mértékben és módon biztosított a hozzáférés a helyi piacokhoz.21 Általában jellemző, hogy a külföldi beruházók a nagyobb haszon reményében nagyobb

kockázatvállalásra is hajlandóak, ám minél bizonytalanabb a jelen és a jövő, annál kevesebb tőke áramlik be az adott állam gazdaságába. Számos tényező motiválhatja a befektetőket az országban vagy régióban való tőkeberuházásokra. Ezeket a motivációkat elég nehéz fontossági sorrendben bemutatni, mivel a világgazdaság ugyanúgy, mint a lokális piacok helyzete folyamatosan változik, mégis megpróbálkozom felsorolni őket. A befektetési motivációk között megemlíthetjük a teljesség igénye nélkül az alábbiakat:22 - A piacszerzés lehetősége, kedvező alkalom a növekedésre A nagyvállalatok esetében kellő motivációt jelenthet az új piacon való terjeszkedésre a fogyasztói felvevőpiac mérete, amely közvetve a lakosságszámmal 21 Mosoniné Fried Judit: Az innováció névtelen hátországa. A külföldi tőke multiplikátor hatása, Budapest, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, 1997 22 Horváth László:

Működő tőke beáramlás néhány közép- és kelet-európai országban, MNB Közgazdasági Főosztály, MNB Műhelytanulmányok 4. Budapest, 1993 33 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. korrelál. Ez a Visegrádi Négyek esetében - a külföldi beruházók termékeinek felvevőpiacaként - egy közel 65 (!) milliós fogyasztói bázist jelent. Mindamellett itt is érvényesül az alapigazság, hogy aki korábban jelenik meg, annak nagyobb „szelet” jut a „piaci tortából”. A közép-európai feltörekvő országok fogyasztói társadalmai nagy vonzerőt jelentenek a külföldi

befektetők számára, akik tisztában vannak azzal, hogy a régió országaiban élő lakosság anyagi forrásaik fokozatos bővülésével egyre nagyobb vásárlóerőt fognak reprezentálni Európában.23 - A piaci pozíció erősítése A nagy nyugati multinacionális vállalatok előszeretettel terjeszkednek abba az irányba, ahol megfelelő fejlődési terepet találhatnak maguknak, de az is előfordulhat, hogy azért kénytelen egy adott cég külföldön is megjelenni, hogy ne kerüljön hátrányos pozícióba a versenytársaikhoz képest a bel- és külpiacon. - A versenytárs megjelenése az adott piacon Óriási lökést adhat a tőke- és technológiaimportnak, ha egy-egy nagyobb külföldi befektető gazdasági-üzleti jellegű tevékenységét kiterjeszti egy „szűz piac” gazdaságában, ugyanis gyakran előfordul, hogy őt sorban követik a beszállítói láncolatának tagjai és a más piacon vagy piacokon vele konkuráló vállalatok egyaránt. - A

méretgazdaságosság kihasználása Mivel a „nagyhal megeszi a kishalat” és a nagyobb termelőkapacitással alacsonyabb termelési költségek mellett lehet árucikket előállítani, ez is fontos befektetési szempontnak számít. - A költségelőnyök vagyis az alacsony bér-, termelési költségek A fejlett ipari országok béreihez képest kifejezetten alacsony nagyságúak a keleti bérek (jelenleg 300-500 euró között mozog az átlagbér a Visegrádi Csoportot alkotó tagállamokban) és az itteni termeléssel együtt járó költségek is töredékét képezik a nyugati országokban való előállítás esetén felmerülő költségeknek. Ha 23 Surprenante accélération de la croissance en Europe centrale Les Echos, 23 juillet 2003, 8.o 34 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. azonban figyelembe vesszük a munkáltatók által megfizetendő bérekhez kapcsolódó közterheket, máris kisebbnek tűnik a különbség a keleti és a nyugati bérszínvonal között. - A szakképzett, kvalifikált munkaerő A magas szintűen feldolgozott, nagy hozzáadott értéket képviselő termékek előállítása esetén ez különösen fontos kritériumnak számít. A vizsgált országokban a képzettség nemzetközi összehasonlításban is jó szintűnek, sok formáció esetében kimagasló színvonalúnak mondható. Az itteni munkaerőnek megvan az a képessége is, hogy rendkívül hamar képes adaptálódni az új, megváltozott körülményekhez, amely a mai kor gazdaságában kiváltképp fontos követelménynek számít. - A kommunikációs és közúti

infrastrukturális hálózat fejlettsége Magyarország esetét kiragadva azt lehet állítani, hogy mindazt a lemaradást a nyugati, fejlettebb gazdaságoktól, amely kommunikációs infrastruktúránkat (távközlés, adatátvitel, informatika) jellemezte majd teljes mértékben sikerült behozni, de a közúti hálózati rendszerünk jelentősen elmarad fejlettség tekintetében a kívánatos szinttől, sőt még a Visegrádi Négyek átlagától is. Mindazonáltal az egymást követő magyar kormányok elhivatottnak tűntek és tűnnek a sztrádaépítés és közúti hálózat felújítása ill. –fejlesztése ügyében A Nemzeti Fejlesztési Terv szerint hamarosan (?) sor fog kerülni az M3-as, M5-ös és M7-es sztrádák meghosszabbítására, az M0-ás körgyűrű északi elkerülő részének megépítésére és egy új, a főváros északi peremén fekvő dunai híd építésére is. - A versenytárs felvásárlása Így lehetővé válik, hogy a konkurens vállalat piaci

egyeduralkodóvá vagy domináns piaci szereplővé válhasson az ország vagy a régió piacain. - A beruházásra kiszemelt terület kedvező földrajzi elhelyezkedése A tanulmányozott közép-európai államok egytől egyig tranzit országnak (komp országnak) tekinthetőek Kelet és Nyugat határán, a kereskedelmi utak metszéspontjában. A logisztikai többletlehetőségeket szem előtt tartva ez az 35 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. adottság nem elhanyagolható. A Visegrádi Négyek között érvényben lévő szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően a beruházó

egyik szóban forgó országban való megtelepedése egy közel 65 millió főt számláló piachoz való közvetlen hozzáférést jelent, nem beszélve a keleti vagy délkeleti irányba való terjeszkedési perspektívákról. - Az állami tulajdon kedvező áron való megvásárlásának lehetősége A nemzeti privatizációk lezajlásakor kiváló alkalom teremtődött a külföldi beruházók számára, hogy viszonylag alacsony áron, jelentős piaci „hídfőállásokhoz” juthassanak a kelet- és közép-európai régióban, ahonnan könnyen el lehet látni a nyugati és a keleti piacot egyaránt. - A volt szocialista országok piacára egyszerűbb egy ex-szocialista országon keresztül betörni, mint közvetlenül, hazai terepről indulva Különösen a hatalmas kiterjedésű FÁK országok piacából adódó prosperáló lehetőségek keltették fel a nyugati befektetők érdeklődését. - A számottevő adó- és vámkedvezmények Minden kelet- és

közép-európai ország kormánya arra törekedett, hogy az adózási, vám és egyéb kedvezményekkel minél jelentősebb mennyiségű tőke áramoljon be a gazdaságba. Magyarország tíz éves periódusra szóló teljes adómentességet ajánlott fel a nagyberuházók azon körének, amelyek a hátrányos helyzetű régiókban 3 milliárd forint összegben, másutt legalább 10 milliárd forintot invesztálnak be. Ebben az esetben a befektető tíz éven át 100 százalékos társaságiadó-mentességre vált jogosulttá. Az Európai Unió ezt kifogásolta, mert teljes mértékben eltér az uniós gyakorlattól és jelentős versenytorzító hatása lenne a közös piacon, így megállapodott Magyarországgal, hogy 2002 vége után nem nyújthat ilyen jellegű kedvezményeket nagyberuházók számára. - A beruházás helyszínéül kiszemelt ország kedvező fiskális politikája A jogbiztonság, a gazdasági és a politikai stabilitás mellett ez lehet az egyik legalapvetőbb

motiváció egy külföldi befektető számára. 36 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. - Bizonyos szektorokban való piaci jelenlét különösen nagy fejlődési lehetőséggel, közvetve haszonszerzéssel jár (pl. bankszektor, építőipar) - A szigorú környezetvédelmi követelmények hiánya A vállalatok által környezetvédelemre fordított összegek jelentős mértékben megnövelik az inputköltségeket: A nyugat-európai országokban erre vonatkozólag szigorú törvények hatályosak, de a keleti régióban működő vállalatok a jogi hiányosságoknak

köszönhetően még huzamosabb ideig mentesülnek bizonyos környezetvédelmi normák betartása és ebből adódó kötelezettségek teljesítése alól. - A kedvező kereslet nagysága bizonyos szolgáltatások és újonnan megjelenő árucikkek iránt Az ex-szocialista államok átalakuló társadalmainak egyes rétegei egyre határozottabban igényt tartanak újabb és újabb fogyasztási javak tulajdonlására, amelyért egyre gyakrabban hajlandóak többet is fizetni. - Az árfolyamnyereség lehetősége, egyes valuták alulértékeltsége A kelet-közép európai országok gazdaságainak átmeneti gyengélkedésekor vagy árfolyam spekuláció következtében nagy gyakorisággal hozzá lehetett jutni alulértékelt nemzeti valutához, mely árfolyamváltozása következtében jelentős haszonra lehet szert tenni illetve a beruházások értéke az európai uniós csatlakozáshoz közeledve egyre többet érhet. - A beérkezett működő tőke „mágneses”, vonzó

hatása Egyes vállalatok Kelet felé terjeszkedése sok esetben felhívta az adott cég üzleti partnereinek figyelmét, hogy érdemes kellő figyelmet szentelni az itteni piaci lehetőségeknek és a jól ismert üzletfelek terjeszkedési politikájához hasonlóan cselekedni, mivel egy viszonylag alacsony kockázati tényező vállalása mellett könnyen lehet piaci sikereket elérni. - Az etnikai kötelékek, a korábban emigrált magánszemélyek befektetései Végül, de nem utolsósorban ezt is fontos befektetési motivációt is meg kell említeni, mivel az elmúlt viharos eseményekben nem szűkölködő XX. században milliós számban kerültek külföldre, így Franciaországba kelet-európai gyökerekkel 37 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. rendelkező személyek, akik második, választott hazájukban jelentős vagyonra tettek szert és az anyaországban végbement változások után úgy döntöttek – racionális és/vagy emocionális indokok alapján - , hogy szülőföldjükön kamatoztatják pénzük egy részét. Ez esetben a nyelv-, hely- és emberismeretével illetve esetleges kapcsolati tőkéjével a befektető jelentős előnyre tehet szert. - A hitelképességi és gazdasági kockázati rangsorokban elfoglalt hely Az ún. hitelképességi és gazdasági kockázati rangsorok egyfajta külföldi értékítéletet fejeznek ki az adott országról; befolyásolják illetve hitelesen illusztrálják a befektetők és hitelezők bizalmát a nemzetgazdaságok felé. A hivatalos hitelforrások (pl. államközi hitelek) és a magánforrások

között az alapvető különbség az, hogy míg az előbbi politikai megfontolásoknak és távlati céloknak a befolyása alá esik és ebből az okból eredendően hajlandó akár hosszabb távon is nagyobb ország kockázatot is elkönyvelni, addig az utóbbi csak akkor „nyújtja segítő kezét”, ha a hitel- és tőkekihelyezési kockázat nem jelentős nagyságú az adott országban.24 Ebből adódóan a magánbefektetők általában fontosnak ítélik meg a tervezett tőkeinvesztíció előtt, hogy megvizsgálják a beruházásra kiszemelt ország elfoglalt helyét a kockázati rangsorokban. A kockázati besorolásokat taglaló listákat évente különböző, nagy reputációjú nemzetközi minősítő intézmények és szervezetek dolgozzák és adják ki. Ide tartozik pl. az Euromoney, az Economist Intelligence Unit, az Institutional Investor, a Moody’s, a Standard and Poor’s listája is. Franciaországban komoly tekintélye van a COFACE exporthitel-biztosítónak

(Compagnie financiere pour le commerce extérieur), így az általa elkészített hitelképességi és gazdasági kockázati rangsorán elfoglalt pozíció a külföldön befektetni szándékozó francia cégek döntéseinél is nagy súllyal esik a latba. Ezen a hitelképességi és gazdasági kockázati rangsoron a COFACE hazánkat már harmadik éve az előkelő „A2” kategóriába sorolta, míg hosszú távra „jó kockázat”-i kategóriába kerültünk. Ha megnézzük, hogy a többi térségbeli állam milyen „osztályzatokat” kapott a COFACE-től, akkor a Cseh Köztársaság esetében „A3” kategóriába sorolással és hosszú távon „jó kockázat”-i minősítéssel találkozhatunk. Lengyelország csupán 24 Bod Péter Ákos: Pénz, hatalom, erkölcs. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Budapest, 1997 38 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. az „A4” minősítést kapta meg és „viszonylag kockázatosnak” ítélték meg a lista összeállítói. A Szlovák Köztársaság pedig a „B” csoportba került és „viszonylag kockázatosnak” minősítették hosszú távú befektetések esetén.25 I.4 Francia gazdasági érdekeltségek a közép-európai térségben I.41 A francia gazdasági jelenlét Csehországban 1989-ben az összes külföldi beruházás csupán 9 százaléka volt francia eredetű Csehszlovákiában. A ’90-es évek elején a legnagyobb csehországi beruházó állam Németország volt, mely tradicionális kereskedelmi partnerként jól ismerte keleti szomszédját, ezzel szemben a francia vállalatok – révén

legtöbbjük előtt ismeretlen volt a csehországi politikai, gazdasági helyzet és a piac– túlzott óvatossággal „szimatolták körbe a terepet”. Így a németek egymás után „csaptak le” a legjobb kezdeti befektetési lehetőségekre, így maradt le például a cseh nemzeti autó márka: a Skoda cég privatizációjáról a Renault (melyet végül a Volkswagen szerzett meg), de a kései ébredés jellemző sok más francia nagyvállalatra is, úgy mint az Air France-ra, az Auchan-ra vagy épp a Total-ra. Azonban mára már úgy tűnik, hogy a helyzet kezd ténylegesen megváltozni, mivel a francia befektetők szinte mindent megtesznek annak érdekében, hogy behozzák a lemaradásukat a cseh piacon a német, holland, amerikai és osztrák beruházó vállalatokkal szemben. Az első komolyabban megnyilvánuló francia beruházási érdeklődésről az 1993-as évtől kezdve beszélhetünk, ekkor a francia tőkeinvesztíciók éves összege még nem haladta meg a 34

millió amerikai dollárt. 1996-ig töretlenül növekedett évről-évre a beruházott francia tőke mennyisége a cseh gazdaságban, majd hirtelen megtorpant és 198 millió dollárról visszaesett 20 millióra, majd 1997-től újra megindult egyre rohamosabb tempóban a francia működő tőke befektetések sora és kisebb-nagyobb kilengésekkel az egy évben beruházott összeg az ezredfordulóra meghaladta a 230 millió dollárt. Úgy tűnik, hogy a francia befektetések egyre nagyobb 25 Jenny Clei – Sylvia Greisman: Risque Pays 2002, Le MOCI (Moniteur du Commerce International) No 1530, 24 au 30 janvier 2002, 31-38.o, 74-77o, 101-104o, 106-109o, 119-122o 39 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül

a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. elánnal követik egymást, sőt a közelgő uniós csatlakozás kapcsán fokozódik a francia vállalati érdeklődés a cseh piaci lehetőségek iránt. Ez valószínűleg még jó ideig nem is lesz másként, mivel a nemzeti privatizáció még nem érte el a 60-70 százalékos szintet, vagyis komoly érdeklődést kiváltó befektetési ajánlatokban a jövőben sem lesz hiány a Cseh Köztársaságban. Földrajzi bontásban a francia cégek legnagyobb számban Prágában, Brnoban, Ostavában és Plzen környékén tevékenykednek, de az országosan fejlett infrastruktúrának köszönhetően egyre jobban szétszóródnak Csehország teljes területén. A francia tőkeinvesztíciók megindulásakor vásárolta meg az élelmiszeripari óriás: a Bongrain három csehországi tejtermék-feldolgozó üzemét (Povltavske Mlekarny, Pribina, TPK SRO). A társaság biztos

pozícióhoz jutott az országban, sőt a cseh értékesítési sikereken az anyacég maga is meglepődött. Hasonló sikereket ért el Csehországban a sajttermékeket előállító és forgalmazó Fromageries Bel S.A is A nagy francia hipermarket láncok közül először a Carrefour jelent meg az országban, mára a bevásárló-komplexumainak a száma már meghaladja a tízet, ugyanakkor három cseh gyárüzemében állítja elő a cseh, lengyel és szlovák piacokra szánt saját márkájú termékeit. A legnagyobb mennyiséget kitevő külföldi működő tőke a cseh gazdaság két kiemelten fontos területére áramlott, ez a két terület az autógyártás és az elektronikai berendezések/„high-tech” technológiát felhasználó műszerek előállítása. A két szektor szorosan összefonódik, mivel a személygépkocsik felszereltségéhez szükséges műszerek túlnyomó többségét is helyben, a Cseh Köztársaságban állítják elő a gyártó vállalatok. A

„high-tech” szektor egészében közel 60 százalékos a külföldi részesedés és a cseh exportra kerülő árucikkek 16 százalékát állítja elő (pl. Leroy Somer) A gépkocsigyártás és autóalkatrész előállítás tőkeigényességét és a cseh gazdaságban játszott fontos szerepét az is alátámasztja, hogy ez a terület vonzotta az eddigiekben az összes külföldi tőkebefektetés 30 százalékát az országba illetve jelenleg ez a szektor adja a cseh ipari termelés több mint 15 százalékát, amelyben az előállított termékek megközelítőleg 70 százalékban exportra kerülnek. Az említett területeken tevékenykedő francia vállalatokban nincs hiány (pl. Acesame, Dunois, Faurecia (Bertrand Faure), Hutchinson S.A, Karosa, Valeo), szinte a szektorban működő összes nagy gall társaság jelen van leányvállalatával Csehországban. 40 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A helyi autóiparba befektetők sorát bővíti a Peugeot-Toyota konzorciuma (PSA) is, mely nemrégiben döntött egy Prága közeli „ex-nihilo” azaz zöldmezős óriásberuházás (1,5 milliárd euró értékben). mellett, mely keretében gyártóüzemet építenek fel A PSA-Toyota beruházásain kívül a másik két nagy francia autómárka sem maradt távol Csehországtól. Igaz, a cseh piacon a Citroen csak autóforgalmazással foglalkozik - gyártással nem -, de ezen a területen komoly sikereket könyvelhet el a cég, ugyanis a csehországi piaci jelenlétének első éve: 2001 és 2002 között 37 százalékkal volt képes növelni az eladásait,

így már a hatodik legnagyobb csehországi gépkocsi-importőr és lassan eléri az 5 százalékos piaci részesedést. A „francia oroszlán” nyitott a francia autóforgalmazók közül elsőként (1992-ben) a cseh piac felé. A Renault a gépkocsieladások területén elért sikerei mellett (2002-ben 14 százalékos piaci részesedéssel, azaz 8000 értékesített gépkocsival) a Renault Trucks helyi érdekeltsége révén, a Carossa márkajellel futó autóbuszok gyártásával is jelen van az országban. A cseh gazdaság „szívét” képező gépkocsigyártás és elektronikai termékek gyártásán kívül a francia vállalatok a legkoncentráltabban az építőiparban (pl. Bouygues, Lafarge, Société Jean Lefebvre), az energiaszolgáltatók között (pl. Dalkia International, Gaz de France), valamint a vízkezelés illetve –szolgáltatás területén (pl. Compagnie Générale des Eaux a Saur, Lyonnais des Eaux, Ondéo Services) képviselik magukat (lásd: függelék/7.

táblázat) A gall társaságok – egymás sikerein is felbuzdulva - azonban más „vizekre is eveztek”, így a legkülönfélébb gazdasági szektorokban tevékenykednek aktívan a szaktanácsadástól (pl. Mazars, Synergies) a szállodaiparon át (pl. Accor) az építőiparig (pl Bouygues, EUROVIA) vagy az ingatlanértékesítésig (pl. Orco Property Group)26 Az utóbbi időszakban olyan jelentős francia akvizíciókra került sor az országban, mint a Prágai Vízművek megvétele és a Komercni Banka pénzintézet részvényeinek 60 százalékban történő megvásárlása, az előbbi a Vivendi vállalat, az utóbbi a Société Générale érdekeltségébe került.27 Az 1993-2000 közötti periódusban a francia beruházások a Cseh Köztársaságban befektetetett összes külföldi működő tőke mintegy 4,3 százalékát tették ki. Ennek oka feltehetően történelmi okokból fakad, azaz a francia beruházók a 26 Christine Murris: République Tcheque – L’ouverture

profite aux Francais. Le MOCI, No1531, 31 janvier 2002, 14-36.o 41 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. rendszerváltás hajnalán más államokat favorizáltak a térségbeli országok közül. A helyzet azonban hirtelen nagyot változott néhány nagyobb horderejű befektetés következtében, amikor 2001-ben a francia cégek összesen 1529 millió eurónyi összeget fektettek be a Cseh Köztársaságban, így Franciaország cseh területekre áramló kumulált működő tőke exportja megközelítette a 2030 millió eurót 2003-ig bezárólag, az összes csehországi külföldi

tőkeberuházás mennyiségének 6,6 százalékát. A francia vállalati érdekeltségek - a bársonyos forradalom óta eltelt időszakban - az összes csehországi külföldi működő tőkeimport 30 százalékát valósították meg, ezzel Franciaország előrelépett a hatodikról a negyedik legnagyobb csehországi külföldi befektetővé. Az idei évre a legkülönfélébb „fajsúlyú” francia leányvállalatok száma megközelítette a 400-at a cseh gazdaságban, mely a második legnagyobb francia vállalati jelenlétet feltételezi a Visegrádi Négyek csoportjában (Lengyelország után). Ha a csehországi francia tőkeberuházásokról beszélünk, akkor leginkább nagyvállalati tőkekihelyezésről beszélhetünk, de a gall kis- és középvállalkozások is kezdenek megjelenni főképp a „nagyok” beszállítóiként vagy szolgáltatóiként. A francia beruházásoknak van azonban a gazdaságra kifejtett pozitív hatásain kívül egy kedvezőtlen oldala is,

így például a francia társaságok által felvásárolt cseh cégeknél a vezetőség – racionalizálásra hivatkozva – átlag 3,5 százalékkal csökkentette a dolgozói létszámot. I.42 A francia beruházások szerepe Szlovákia gazdaságában Szlovákiában 1999-ben még csak 130 francia tőkeberuházással létrejött céget tartottak nyilván, ám ezek száma 2003-ra meghaladta a 170-et. Ezzel a számadattal Franciaország 2001-ben csupán a hetedik legfontosabb befektető rangját érdemelte ki a Szlovák Köztársaságban, a beáramló összes külföldi működő tőke 2,8 százalékát leképezve. A 2002-es évben azonban a francia állam jelentősen javított pozícióján és az ország harmadik legnagyobb külföldi befektetőjévé vált, így csak Németország és Hollandia áll előtte a sorban. Igaz ugyan, hogy ez a hirtelen változás csak három egymást követő hatalmas beruházásnak köszönhető (PSA, EdF, GdF). A Szlovák Nemzeti Bank statisztikái

szerint a francia invesztíciók kumulált állománya 27 http://www.dreeorg/reptcheque (2003 november 6) 42 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 561,7 millió eurós összeget tett ki 2003.június 30-ig bezárólag A jelentősebb szlovákiai francia beruházó vállalatok listája a függelék/8. táblázatban tekinthető meg Földrajzilag, a francia beruházások túlnyomó többsége, egész pontosan 61 százaléka a szlovák fővárost: Pozsonyt vagy a kistérséget választja beruházási színhelyül, ezután következik Trencsén megye (Trencin: 12%) valamint Nyitra és Zemplén megye

környéke (Nitra-Zilina:8-8%), a fennmaradó szlovák területen pedig jelentéktelen a francia vállalati jelenlét. Ha a szlovákiai francia beruházásokat ágazati bontásban vizsgáljuk meg, akkor az egyik legerősebb francia dominanciát az energetikában figyelhetjük meg. A Gaz de France (GdF) már közel tíz éve jelen van a szlovák gazdaságban, de egészen 2002-ig csak a Pozagas leányvállalatán keresztül tevékenykedett az országban, ekkor azonban egy mintegy 1350 millió dollárt kitevő tranzakció keretében 24,5 százalékos részesedést vásárolt az egyik legnagyobb szlovák gázszolgáltatóból: az SPP-ből, melyből szándékai szerint további részesedésre kíván szert tenni. Az Electricité de France (EdF) hasonló jelentősséggel bíró ügyletet bonyolított le 2002ben, amikor a legnagyobb szlovák áramszolgáltató: az SSE részvényeinek 49 százalékát vásárolta fel egy 158 millió eurót kitevő portfolió beruházás során. A francia

vízszolgáltató é vízkezeléssel is foglalkozó cégek közül a Lyonnaise des Eaux leányvállalata: a Lyonnaise SR Bratislava van jelen megközelítőleg 30 százalékos szlovák piaci részesedéssel, évről-évre egyre jelentősebb üzleti forgalmat produkálva. A szlovák tercier szektor fontos szereplője még a ZVT Banska Bystrica pénzintézet, amelybe a francia Bull fektetett be jelentős összegeket. A Banque Populaire Natexis francia bank pedig a szlovák Ludova Banka részvényeinek 10 százalékát vásárolta fel. Az építőiparban a Lafarge Group a legnagyobb francia piaci szereplő az országban, amely azt a stratégiát választotta, hogy a szlovákiai leányvállalatán keresztül koordinálja térségbeli terjeszkedését. Az autó- és gépgyártás hasonlóan fontos húzóereje a szlovák gazdaságnak, mint Csehországban. A gépkocsialkatrészeket előállító Plastic Omnium vállalatot a pozsonyi Volkswagen (VW) gyárépítési beruházása vonzotta be az

országba, amely a VW-gyár közelében lévő helyszínen mintegy 60 millió eurós költségvetéssel hozott létre egy gyártóüzemet. Ugyanakkor, a PSA Peugeot-Citroen autókonszern hamarosan felépülő nagyszombati (Trnava) összeszerelő üzeme is egymás után vonzza a francia beszállító cégeket az országba. A Szlovákiában megvalósuló projektért több régióbeli 43 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ország is versenyzett, végül az ország minden valószínűség szerint a nemzetközi összehasonlításban is alacsony bérszínvonalának és rendkívül előnyös

logisztikai elhelyezkedésének köszönhette a PSA szlovák helyszín melletti döntését. A PSA autóértékesítés tekintetében sem áll rossz helyen Szlovákiában. A Peugeot a második legnagyobb szeletet vágja ki a piaci tortából (8,60%), a Citroen pedig a negyedik legnagyobb autóforgalmazó az országban (6,25%). A harmadik francia autómárka szlovák leányvállalatának: a Renault Slovensko 7,7 százalékos piaci részesedése egyáltalán nem számít rossznak egy olyan piacon, ahol a tradicionális Skoda őrzi jól megalapozott helyét az eladási listák élén, 40 százalékos piaci részesedésével. A gépgyártás területén a biztonságtechnikai felszereléseket gyártó francia BacouDalloz Közép-Szlovákiában épített fel egy gyártóüzemet 3 millió eurós beruházással, melybe további 7 millió eurót terveznek befektetni a kapacitásbővítő beruházások kivitelezése folyamán. Ezen kívül még a Saunier Duval gázkazán-gyártó és forgalmazó

beruházása tekinthető kiemelten fontosnak. A vállalatnak 40 százalékos részesedése van a Protherm Bratislava társaságban. A franciák az élelmiszeriparban is jelentős pozíciókat harcoltak ki maguknak, így a Bongrain és a Fromageries Bel S.A is, melyek helyi üzemeikben sajtokat és tejtermékeket állítanak elő és ezeket forgalmazzák a szlovák illetve az exportpiacokon. A Danone 2000-ben invesztált bele közel 8 millió eurót egy Trnava (Nagyszombat) melletti tejtermék-feldolgozó üzembe.28 A szlovák cukoripar 70 százalékát a francia Union des Sucreries et Distillers Agricoles és a német Nordzucker töbségi tulajdonában lévő Word cukorfeldolgozó vállalat és az angol-francia Eastern Sugar vegyes vállalat birtokolja. A francia gazdaság legexportképesebb ágazatában tevékenykedő vállalatokat is megtaláljuk Szlovákiában, így a gyógyszergyártásban érdekelt Aventis (Rhone-Poulenc) a Chemlon Humenne társaság megvásárlásával vált

fontos szlovákiai beruházóvá.29 Európa legnagyobb hipermarket-láncolata: a Carrefour is nagyléptékű terjeszkedésbe kezdett a szlovák piacon, ahol 2000-ben jelent meg és az eltelt három évben már négy hipermarketbe invesztált be az országban és minden jel arra mutat, hogy további expanziót fog végrehajtani a közeljövőben. A szlovák távközlésben a France Telecom 28 http://www.slovenskocom/investor/frenchhtm (2003 november 8) 29 Jean-Francois Tournoud – Laurence Jaillard – Stanislas du Guerny: Chimie – premier secteur exportateur francais Le MOCI No 1599, 22-28 mai 2003, 42-48.o 44 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de

csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Mobiles International szerzett 35 százalékos részesedést a SlovTel vállalatban valamint 65 százalékos tulajdonosa a Globtel GSM mobiltelefon szolgáltató társaságnak. A francia érdekeltségű vállalatok minden valószínűség szerint tovább fogják folytatni „diadalútjukat” Szlovákiában, így például ha minden a pozsonyi Városháza várakozásai szerint alakul, akkor a franciák hamarosan a szlovákiai városi tömegközlekedés fejlesztésében is érdekeltté fognak válni. A Dondoux vállalat és a szintén francia tulajdonban lévő Matra Transport is részt fog venni a pozsonyi VAL 208 (Véhicule Automatique Légere azaz az Önműködő Könnyűszerkezetes Jármű) rendszerrel felszerelt metró-projekt kivitelezésében.30 I.43 A francia tőke jelentősége Lengyelországban Az 1990-es évek közepén Lengyelországban 64 francia érdekeltségű vállalatot regisztráltak, ezek száma az

ezredfordulón már elérte az 582-öt, amely különösen akkor tekinthető beszédes számadatnak, ha tisztában vagyunk vele, hogy az Európai Unióhoz a jövő évben csatlakozó 10 európai államban összesen 1326 francia leányvállalat tevékenykedett 2000-ben. Tehát a francia tőke különösen koncentrált minőségben van jelen a lengyel gazdaságban. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy Franciaország a több mint 14 milliárd eurót meghaladó működő tőkeexportjával a legnagyobb külföldi befektető 2000 óta Lengyelországban, olyan elsőszámú tőkekihelyező országokat lekörözve, mint az Egyesült Államok vagy épp Nagy-Britannia és Németország. Gyakorlatilag már minden nagy francia cég leányvállalata jelen van a Közép-Európa legnagyobb (közel 40 milliós) piacába beruházó külföldi társaságok között (lásd: függelék/9. táblázat) Ezek száma 2003ban már meghaladta a 700-at, összesen több mint 150 ezer lengyel alkalmazottat

foglalkoztatva. Lengyelország a francia befektetők számára az egyik legvonzóbb közép-európai piac, mivel vásárlóerőparitáson számított egy főre eső GDP-je Portugáliáéval közel megegyező, a lakosságszám alapján pedig Spanyolországhoz hasonló lehetőségekkel kecsegteti az országban megtelepedő külföldi befektető társaságokat. 31 30 http://www.dreeorg/slovaquie (2003 november 8) 31 Alain Beuve-Méry: La crise malmene les investissements francais en Pologne; Le Monde, 4 octobre 2002 45 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Földrajzilag a francia beruházások

nagy része Lengyelország négy nagy pólusára és közvetlen régiójára koncentrálódik, ezek az alábbiak: Varsó, Poznan, Wroclaw és Krakkó. A dinamikus ütemben növekvő lengyelországi francia beruházásoknak a kedvező hatásai mellett léteznek egyes árnyoldalai is. Ilyennek számít az, hogy a francia társaságok által privatizált (felvásárolt) lengyel cégeknél - miután átszervezésre került sor az érintett vállalatokban - az alkalmazottak 59 (!) százalékát bocsátották el. Az utóbbi időben megnyilvánuló negatív jelek ellenére Lengyelország arra aspirál, hogy a jövő évi Európai Uniós csatlakozás után a további francia nagyvállalatokon kívül a kis- és középvállalatok érdeklődése is aktívabb lesz a Közép-Európa legnagyobb gazdaságában nyíló befektetési lehetőségek iránt. 32 Ágazati bontásban szemlélve a francia beruházásokat, talán a legfontosabb gazdasági területként az élelmiszeripart lehet

megemlíteni. Tudván, hogy Lengyelország erősen agrár-orientációjú állam, nyilvánvaló, hogy az élelmiszeriparban számos külföldi – ezen belül francia (pl. Bongrain, Fromageries Bel SA, Pernod Ricard) – nagyberuházóval találkozhatunk. A francia Danone 1995 óta van jelen az országban 2 gyártóüzemmel, amely összesen 1500 alkalmazottat foglalkoztat. A Danone a piacvezető tejtermékgyártó az országban, a kekszgyártás területén a jól ismert LU márkával képviseli magát és mivel megvásárolta a Zywiec Zdroj lengyel ásványvíz-palackozó üzemet, ezzel a termékcsoporttal is jelentős piaci részesedésre tudott szert tenni. A lengyel piac fontosságát támasztja alá a gyógyszeripari tevékenyéget folytató francia érdekeltségű Servier Polska, amely a gyógyszergyártás és – forgalmazás mellett, kutatással és oktatással is foglalkozik az országban. A cég 80 százalékban megvásárolta az Anpharma lengyel gyógyszeripari céget,

amely fejlesztésébe közel 44 millió eurót szándékozik befektetni a közeljövőben. A dohányiparban érdekelt Le Groupe Altadis-nak is nagy tervei vannak Lengyelországban. Eddig közel 160 millió eurót fektetett be az Altadis Polska leányvállalatába és a lengyel cigaretta eladások 15 százaléka folyik be a kasszájába. Vannak bizonyos ágazatok, melyek a francia nagyvállalatok erős jelenlétéből adódóan szinte teljes mértékben monopolizálódtak. Ilyennek vélhető a lengyel kiskereskedelem is, így ha egy átlagos lengyel vásárló nagyobb bevásárlásra 32 Dossier: La présence francaise en Pologne, Le Journal Francophone de Budapest; 2003. október 1; 6-7o 46 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. készül, akkor azt szinte biztos, hogy egy helyi Auchan (17 hipermarket, 2 szupermarket), Carrefour (13 hipermarket, 55szupermarket) vagy Casino hipermarketben intézi azt el, mivel ez a három francia nagyvállalat uralja a piacot.33 A lengyel távközlésben az egyik legnagyobb beruházóként – és egyben a legnagyobb lengyelországi francia befektetőként (lásd: függelék/9. táblázat) - a France Telecom és a Vivendi nevezhető meg. Az előbbi eddigi legnagyobb befektetését a tavalyi évben hajtotta végre, amikor közel 1 milliárd dollárt fektetett be a Telekomunikacja Polska modernizációjába. A kiskereskedelemmel és a távközlési szolgáltatók jelentős lengyelországi beruházásaival szemben (ez a két terület reprezentálja a gall beruházások 60 százalékát az országban) a bankszférában nem

túl jelentősek, de jelen vannak a francia befektetések (pl. Crédit Agricole) A lengyel energiaszolgáltatások (pl. Dalkia Thermika, EdF), a vízkezelés területén és a környezetvédelmi szektorban kiemelkedő nagy számban vannak jelen a francia leányvállalatok (pl. Ondéo-Degrémont, Onyx, Sarp Industries-Sico, Saur International). A befektetések és a piaci lehetőségek nagyságát jól illusztrálja a Saur Neptune Gdansk-i leányvállalatának esete, amely önmagában több mint fél millió lengyel lakost lát el ivóvízzel és biztosítja számukra a csatornaszolgáltatást. A szektor egyik legjelentősebb szereplője is egy gall társaság: a Sita Polska, mely köztisztasági feladatokat ellátó lengyel vállalatok sorát vásárolta fel és így már közel 60 millió amerikai dollárt elérő forgalmat bonyolít le átlagban éves szinten.34 Az elektronikus berendezések gyártása területén legnagyobb névként a francia Thomson vállalatot lehet megemlíteni,

amely az országban végrehajtott első jelentősebb francia beruházást hajtotta végre, amikor felvásárolta a legnagyobb lengyel képcső- és televízió-gyártó üzemet. Végül még jelentősebb szektorként említhető meg a lengyel építőipar, melyben szintén képviselteti magát a francia tőke olyan nagyvállalati nevekkel, mint a Bouygues és a Coplan. Ezek az óriásvállalatok egytől-egyig jelentős piaci sikereket könyvelhettek el az elmúlt években, piacvezetőkké válva az építőipar területén.35 33 Christine Murris: Enquete, Grande distribution, Europe centrale et orientale, La ruée vers l’Est, Le MOCI, No 1582, 23 janvier 2003, 55-56.o 34 Christine Murris: Pologne – L’environnement, un marché florissant. Le MOCI, No1581, 20 juin 2002, 14-29.o 35 Frédéric Lemaitre – Laure Belot – Dominique Gallois: Les groupes francais rattrapent leur retard en Europe centrale. Le Monde, 24 décembre 2002, 17-18 o 47 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár

Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. I.44 A francia érdekeltségű beruházások a magyar gazdaságban Az 1988-as évet megelőzően említésre méltó francia beruházásokra nem került sor Magyarországon. Ezzel is magyarázható az, hogy miért is volt rendkívül látványos a nagy francia beruházások megindulása hazánkban. A Magyar Köztársaság létrejöttét követő években a francia beruházók nem tűntek túl érdeklődőnek az itteni beruházási lehetőségek iránt. Ez talán főként azzal indokolható, hogy az országunkról csak felszínes ismeretekkel rendelkeztek a francia üzleti körök, gyakran

azonosítottak országunkat a balkáni régióval, túl bizonytalannak ítélték meg az itteni helyzetet illetve kockázatosnak a helyi beruházási lehetőségeket. Óvatosságuknak azonban vége szakadt az 1991-1992-es évek beköszöntével, amikor megérkezett hazánkba a francia befektetések első hulláma. A francia beruházók igaz, hogy késlekedtek a magyarországi beruházási piacon való megjelenéssel, de ez inkább a megfontoltságukra, körültekintőbb magatartásukra engedi meg, hogy feltételezzünk, ugyanis a francia nagyvállalatok kivárták a megfelelő alkalmat, amikor különösebb kockázat nélkül, „nagyobb falatokat kaparinthatnak meg” a hazai privatizáció keretében meghirdetett cégek akvizíciójával. Így szereztek meg jelentős „hídfőállásokat” az energiaszektorban vagy épp a gyógyszergyártásban (lásd: függelék: 10. táblázat) Az első jelentősebb francia illetőségű akvizícióra 1991-ben került sor, amikor

a világ gyógyszergyártásának és –forgalmazásának élbolyába tartozó Sanofi francia vállalat megszerezte a nagy múltú Chinoin Rt. 40 százalékos részvénycsomagját. Végül, a francia cég lépésről-lépésre felvásárolta a Chinoin Rt-t, így vált a vállalat a magyarországi francia befektetések „zászlóshajójává”. A gyógyszeripar mindig is kulcsfontosságú iparágnak számított hazánkban, még a KGST-én belüli gyógyszeripar és -kereskedelem fő bázisa is Magyarország volt. Patrick Chocat, a Sanofi-Synthélabo 100%-os tulajdonába került Chinoin Rt. igazgatója is úgy vélte, hogy a rendszerváltás kezdetén a magyarországi kémiai- és gyógyszeriparban rejlő lehetőségek egyedülállónak számítottak Európában. Az ipari „know-how”, az innovációs képesség megléte és az exportlehetőségek hihetetlen távlatokat vetítettek előre a cég fejlődése szempontjából, amely eléréséhez nem volt szükség másra,

csupán tőkebevonásra, ipari modernizációra és szervezeti reorganiztációra. Azonban a kor minőségi színvonalától jócskán elmaradó gyártóbázis 48 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. korszerűsítése jelentős összeget, megközelítőleg 200 millió eurót emésztett fel 19912000 között. A piacgazdaság szabályainak megfelelően racionalizálni kellett a szervezetet, mivel erre a cégre is jellemző volt az erőforrásokkal való pazarló gazdálkodás illetve a vállalat marketingtevékenységére nagyobb hangsúlyt fektettek, mert ez a terület a korábbiakban

háttérbe szorult. Mindazonáltal a fejlesztések sora nem ért véget, ugyanis az anyavállalat további 150 millió eurós befektetést hajt végre a Chinoinnál 2001 és 2005 között. A gyógyszercég oly mértékben beteljesítette a hozzá fűzött reményeket, hogy a francia vezetőség a gyártókapacitás jelentős növelése mellett döntött, így több mint 100 millió eurós költséggel létrehoztak egy új üzemet Veresegyházán. A Chinoin így már három helyen rendelkezik gyártóbázissal: a főváros IV. kerületében - Újpesten, Veresegyházán és a Miskolc mellett található Csanyikvölgyben, amely része a Bükki Nemzeti Parknak. A vállalat jelenleg 60-80 millió doboz tablettát állít elő egy év alatt, de a stratégiai tervek között szerepel, hogy a közeljövőben el szeretnék érni a 100 millió dobozos termelést. Ennek megvalósítása érdekében nagyszabású fejlesztési tevékenységbe kezdtek a cég újpesti központjában valamint

Csanyikvölgyben és Veresegyházán is. A fejlesztések következtében a vállalat termelése 2005-re a jelenlegi duplájára fog felfutni.36 A Chinoin-hoz hasonlóan a francia Ceva is a további piaci terjeszkedés mellett tette le a voksát. A Ceva-Phylaxia Co az állatgyógyászatban alkalmazott védőoltások előállítására szakosodott és az 1990-es évek hajnalán telepedett meg Magyarországon. A cég egy olyan - több mint tízmillió eurós költséggel megépülő gyógyszergyárat létesített hazánkban, amely minden tekintetben megfelel a legszigorúbb európai uniós előírásoknak is. A társaság magyarországi koordinációs központján keresztül kívánja irányítani délkelet-európai irányú terjeszkedését.37 A hazai gyógyszeriparban rejlő kiváló, perspektivikus lehetőségekhez hasonló pozícióból indította hazai vállalkozását az agrár- és az élelmiszeripari tevékenységet folytató Lesaffre, Béghin-Say, Bongrain, Bonduelle , Cereol

vagy Danone is. A könnyen kiaknázható piaci lehetőségekre jó példa a Bonduelle esete, amely a kezdetekben csak kisebb nagyságrendben állított elő termékeket, majd hamarosan 36 Sipos Antalné - Bencze Géza - Bikki István - Korbonits Dezső: Egy mindig megújuló vállalat: A Chinoin története (1910-1995), Magyar Történelmi Társulat üzemtörténeti szakosztálya, Stég Grafikai Műhely, Budapest, 1996 37 Christine Murris: Hongrie – Apres la transition, l’horizon s’éclaircit. Le MOCI, No 1551, 20 juin 2002, 49 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. megtízszerezte (!) a

termelését az igények kielégítése érdekében. A Danone is úgy érzékelte, hogy a fejlődés útja akadálymentes előtte, így következetesen kiszélesítette a magyar élelmiszeripari jelenlétét, így megvásárolta a Győri Keksz- és Ostyagyárat, az olasz San Benedetto céggel megvalósuló közös befektetésként pedig létrehozott egy ásványvíz palackozóüzemet is. Noha a francia márkájú személygépkocsi-gyártó és –forgalmazó cégek nem hoztak létre összeszerelő üzemet hazánkban, leányvállalataikkal jelen vannak a magyar piacon és évről-évre imponáló értékesítési eredményeket érnek el (lásd: függelék/11. táblázat) A francia autómárkák a francia életstílust - az „art de vivre”-t és franciás könnyedséget megtestesítő vonalvezetésnek, biztonságosságnak, funkcionalitásnak, kényelmességének, kifinomult elektronikai megoldásoknak és nem utolsósorban a megfelelő érték-ár aránynak köszönhetően

rendkívül kedveltek a magyar autóvásárlók körében, így nem is csoda, hogy a három nagy francia autómárka jelentős fejlesztéseket és beruházásokat tervez Magyarországon. A Renault a „bronzérmes helyezést” éri el a magyarországi autóforgalmazók versenyében, de még jobb pozíciót szeretne megszerezni, többek közt a szolgáltatási skálájának kiszélesítésével, a vevői igényeknek minden tekintetben való megfeleléssel és az értékesítési helyek számának és méretének növelésével. A francia autómárka-képviseletek közül az utolsók közt érkező Peugeot 1993-ban hozta létre a Peugeot Budapest képviseleti irodáját Magyarországon, de a „késői ébredés” ellenére jó pozíciót tudott kiharcolni magának. A társaság az 1995-től 2002-ig tartó időszak alatt 13,5-szörösére növelte eladásait, piaci részesedése pedig mára elérte a 7,4 százalékot. A magyar piac ígéretessége, erőteljes növekedése mutatkozik

meg abban, hogy Magyarország a francia autómárkák harmadik legfontosabb felvevőpiacává vált a közép-európai térségben. A három francia márka (Citroen, Peugeot, Renault) a magyar személygépkocsi-piac majdnem 25 százalékát birtokolja. Jóllehet a nagy francia autógyárak a régió más országaiban rendelkeznek termelőkapacitással, a jelentősebb francia autóalkatrész-gyártók, mint a Michelin, a Delphi és a Le Bélier komoly felszereltséggel és mérettel rendelkező termelőegységeket létesítettek Magyarországon.38 14 - 32. o 38 Hongrie – Terre d’élection de l’investisseur (ITD Hungary) Le Moci, Publi-supplément au No 1577-1578 du 19 décembre 2002 50 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A nagy francia bankok közül a Crédit Lyonnais volt az első, amely a magyarországi megjelenés mellett döntött, így jött létre a Crédit Lyonnais Bank Hungary Rt. (CLBH) még 1992 decemberében, a francia anyavállalat 100%-os tulajdonaként. A nagyhírű pénzintézet korai megtelepedése a magyar piacon jó jelnek számított. Ennek a ténynek az volt a „többletjelentése”, hogy várható Magyarországon a francia cégek nagyszámú megjelenése, melyek alapvető igénye, hogy ugyanazokkal a megszokott üzleti partnerekkel működhessenek együtt (kiváltképp pénzügyi területen), akikkel már Franciaországban vagy a világ más pontjain is együtt dolgoztak. Ebben az időben létrejött egy-egy francia biztosítócég profilba nem vágó vállalkozása is hazánkban, egészen pontosan a világhírű Tokaji

borvidék területén. A GMF biztosító holdingot alapított a japán Suntory-val (60%-40% arányban), így jött létre a GMF/(Grands Millésimes de France) leányvállalat, amely megvásárolta a Hétszőlő-birtokot 1992-ben, ahol 1 milliárd forintot meghaladó összegben ruháztak be a minőségi bortermelésbe. A Tokaj Hétszőlő Rt a presztízsberuházásába befektetett tőkéje megtérülési idejét kb. 15 éves periódusban határozta meg Mindenesetre a vállalkozás sikerét jól példázza a megtermelt bor mennyisége és minősége, mivel évente 100 000 üveg „Rex vinorum”-ot, 120 000 üveg száraz tokaji bort és 80 000 üveg késői szüretelésű szőlőből készült bort állítanak elő. Ugyanezen a borvidéken vásárolt birtokot 1992-ben az AXA biztosítótársaság leányvállalata, az AXA Millésimes, amely egyébként a legnemesebb borokat termő vidékeken vásárol borgazdaságokat Bordeux-tól Portóig. Tokajban az AXA rendkívül jelentős,

megközelítőleg 10 millió eurós beruházást hajtott végre. Ebből az összegből vásárolták meg a Disznókő-birtokot és megalapították a Tokaj Disznókő Rt.-t A L’Oréal kozmetikai világcég magyarországi leányvállalatát a L’Oréal Magyarországot 1994-ben alapította meg, amely hamar látványos sikereket könyvelhetett el. A cég a kozmetikai ágazat piacvezetőjévé vált belföldön és külföldön egyaránt. A magyar leányvállalat 2003 januárjában nagyobb forgalmat ért el, mint az 1994-es alapítás teljes éve alatt. A második „francia újhullám” tőkekihelyezések tekintetében 1995-1996ban érkezett meg Magyarországra. Az időzítésnek azért volt jelentősége, mert a hazai privatizáció ekkori szakaszában számos kedvező lehetőséget véltek felfedezni a francia nagyvállalatok.39 Ekkor „férkőzött be” a magyar energiaszektorba az EdF (Electricité 39 Franciaország. Melléklet, Figyelő, 2003 augusztus 14-27 51 BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. de France) és a GdF (Gaz de France). A Vivendi cég a vízkezelésben és a távközlésben jutott érdekeltségekhez. A világgazdaság olaj- és gázipari ágazatának öt legfontosabb szereplője között szereplő Total a ’90-es évek közepén alapította meg a TotalFinaElf Hungária Kft.-t Magyarországon 70 benzinkútból álló hálózatot hozott létre a cég, melyet 2002-ben átadott a Shell Hungary Kft.-nek, de a kenőanyag- és a lakosságigáz üzletági érdekeltségeit megtartotta. A vállalat vezetősége úgy véli, hogy ha az ország úthálózata

jelentősebb fejlődésen megy át, a minőségi bitumen értékesítésével új távlatok nyílhatnak meg előttük. Az egykor állami tulajdonban lévő Taurus gumiipari vállalat 1996 őszén került a világ gumiabroncspiacának ötödét uraló Michelin tulajdonába, amely eddig a pillanatig közel 15 milliárd forint összegben hajtott végre befektetéseket és fejlesztéseket mind a négy magyarországi telephelyén: Budapesten, Nyíregyházán Tuzséron és Vácott. A Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft anyavállalatának menedzsmentje annyira elégedett volt az itteni eredményekkel, hogy hamarosan Budapestet tette meg a vállalat kelet- és közép-európai kereskedelmi-, logisztikai-, marketing-, oktatási-, pénzügyi- és szervizközpontjává és Vácra telepítette a jelentős méretű logisztikai bázisát, ahol megépült a társaság regionális elosztóraktára. A vállalat fővárosi gyárában a teherautó-, kamion- és buszabroncs gyártása folyik, a

nyíregyházi egységében pedig a mezőgazdasági gépek (pl. traktor) abroncsait állítják elő, amely az egész régiót lefedi termelésével. Tuzséron a gumiiparhoz nélkülözhetetlen korom- és kaucsuk importálásával foglalkozó kereskedelmi egység (Taurus Carbonpack Kft.) található. A hazai gyógyszeripari ágazat második francia többlettulajdonba kerülő szereplője a Chinoin után az Egis Gyógyszergyár lett, mely részvényeinek többségét a francia Servier vásárolta meg lépésről lépésre 1997-ig. Miután a cég magyar gyógyszerpiaci forgalomból való részesedése meghaladja a 10%-ot, az ország egyik legnagyobb gyógyszeripari szereplőjének tekinthetjük, amely az egyik legnagyobb magyar gyógyszerexportőr is egyben. Az egyik utolsó jelentős magyarországi francia „szerzemény” a Budapesti Erőmű Rt. volt a 2001-es év elején, melyet az EdF (Electricité de France) vásárolt meg az energetikai létesítmény privatizálásakor. A francia

tőkebefektetések második „nekifutása” után, a ’90-es évek végétől egészen az idei évig nem alakult ki 52 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. magyarországi harmadik francia befektetési hullám, de vannak biztató jelek arra vonatkozólag, hogy újabb jelentős beruházásokra fog sor kerülni a közeljövőben. Így mintegy 10 vállalattal folynak tárgyalások az ITDH franciaországi képviseletei szervezésében. Ma már biztos sikerként könyvelhető el a Renault-Nissan-Dacia 7-8 millió eurós beruházással regionális autóalkatrész-raktárbázisának

(logisztikai központjának) létesítése a Győri Ipari Parkban vagy a közel 1 millió eurós költségkeretből létrehozott Groupe Technologies oroszlányi fémfelület-kezelő üzemének kialakítása, mely negyed éven belül fogja megkezdeni működését.40 Az utóbbi évek lanyha külföldi befektetői érdeklődésének több kiváltó oka is lehetett. Feltételezhető, hogy a világgazdaság negatív tendenciái és az elhúzódó recesszió okolható elsősorban ezért a trendért, de még nyilvánvalóbb magyarázat, hogy a külföldieket becsalogató „lépes mézként” ható privatizációra szánt vállalatokból is fogytán van a magyar gazdaság és a magyar életszínvonal emelkedésével az olcsó költségeken alapuló iparágak is Kelet-Európa vagy Ázsia felé néznek. Megfigyelhető viszont egy olyan trend, hogy a francia beruházók egyre inkább a „green-field” azaz zöldmezős beruházásokra koncentrálják figyelmüket. Erre példa az Auchan

hipermarket-lánc magyarországi terjeszkedési stratégiája is. A társaság első hipermarketjének létrejöttét szinte olyan ütemben követték az újabbak a főváros és a kisebb-nagyobb vidéki városok agglomerációjában, mint ahogy a gombák nőnek ki a földből eső után. Ez a fejlődés egyrészt annak a ténynek köszönhető, hogy a hazai belső fogyasztás stabil, sőt hosszú távon növekvő tendenciát mutat, másrészt a közelmúltban még könnyen lehetett találni a bevásárlás limitált lehetőségei szempontjából nagyobb „lefedetlen területeket” az országban. Az elmúlt időszakban sokszor lehetett hallani olyan hangokat Magyarországon több transznacionális cégóriás „elhajózása” vagy tőkekivonása kapcsán, hogy a külföldi nagybefektetők csak a kezdetben számukra nyújtott adókedvezményeket és egyéb kedvező feltételeket szándékoztak kihasználni, de távlatokban nem gondolkoznak a magyar piaci jelenlétben. Nos, a tények

azt igazolják, hogy ezek nem „rémhírek”, tényleg létezik egy ilyen jellegű tendencia, de ez nem jelenti azt, hogy ez egyfajta „magyar gazdasági unikum” lenne. A befektetői tőke egyik sajátossága, hogy a számára kedvezőbb feltételeket választja, ahol ideálisabbak a körülmények a gyorsabb és kockázatmentesebb, nagyobb mértékű profit előteremtésére. Napjainkban, az ázsiai 40 Franciaország. Melléklet, Figyelő, 2003 augusztus 14-27 53 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. térség – különösen a kínai gazdaság- példa nélküli száguldásakor

természetesnek vehető, hogy a versenytőke meg kívánja „lovagolni” a világgazdaság vágtázó hullámait. Sokatmondónak tekinthető az a tény, hogy a legtöbb esetben olyan munkaintenzív termelést folytató vállalatok vonultak ki Magyarországról, melyek termékei minimális hozzáadott értéket képviselnek és nyereségük nagy része költségelőnyökön, az olcsó bérmunkán alapszik. Ezzel ellentétben számos olyan hazánkban jelenlévő termelőcég van, mely bővíti kutatás-fejlesztési illetve támogató központjait (pl. Chinoin) és a magyar érdekeltségét nevezi ki regionális központjaként (pl. Michelin) A francia befektetők sem estek kívül ezeken a piaci trenden, így 2002-2003 folyamán több ilyen érdekeltségű magyarországi nagyvállalat eladásáról vagy kivonulásáról lehetett hallani. Így például az EdF megvált az ÉDÁSZ-ban lévő részesedésétől a német E.ON javára, az Eridania Béghin Say eladta három hazai

cukorgyárát a német Nordzucker-nek, az AXA Biztosítót is értékesítette az anyavállalat az osztrák Uniquanak és a távközlésben utazó Vivendi is eladta a Vivendi Telecom Hungary Rt.-t az amerikai AIG és GMT által alkotott konzorciumnak. Azonban ezeknek az imént említett piaci átrendeződésnek természetesnek vélhető fő oka a vállalati stratégiaváltásban keresendő. A hatékonyságnövelés és a fennmaradás illetve a piaci pozíció megerősítése erőforrásait/érdekeltségeit érdekében vagy a vállalatok leszűkíti többsége tevékenységi vagy körét összevonja vagy éppen „profiltisztítást” hajt végre. Az ilyen jellegű stratégiai döntések mibenléte és kivitelezése vállalatonként változó, egyedi jellegű.41 Összefoglalva, az elmúlt másfél évtizedben megvalósult francia érdekeltségű befektetések viszonylag jól elkülöníthető hullámokban érkeztek Magyarországra – legkoncentráltabban

az 1995-1996-os években - és főként regionális vagy globális méretekben gondolkodó multinacionális nagyvállalatok tevékenységéhez kapcsolódtak. Az eddigi tapasztalatok szerint a francia tőke néhány nagy gazdasági ágazatra összpontosul és elsősorban a nagyvállalati beruházásokban tűnik érdekeltnek, de amelyik ágazatban jelen van, ott hangsúlyosan van jelen (lásd: függelék/5. ábra)42 41 Les Francais quittent-ils la Hongrie? La Lettre de Hongrie, DREE, No 128 – février 2003 42 Gall szárnyalás, Melléklet Franciaországról HVG, 2003. július 12, 51-66 o 54 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem

kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ezek a szembetűnő területek a következők: autóalkatrész-gyártás illetve autóimport, elektromos és elektronikai készülékek gyártása, energiagazdálkodás, élelmiszeripar, vegy- és gyógyszeripar, vízszolgáltatás és környezetvédelem, szennyvíz-kezelés (közműágazat) valamint a nagy- és kiskereskedelmi üzletláncok.43 Ami a francia kis- és középméretű vállalkozásokat illeti, egy-két esetet leszámítva (pl. Cobra, Novartis) ezek még nem jelentek meg magyarországi befektetőként, a nagyvállalatokkal ellentétben nehezebben lépik át az ország határait, sőt a Magyarország felé irányuló exportban is kevéssé aktívak. A jelenlegi Magyarországra delegált francia nagykövet véleménye szerint a fő probléma ezzel kapcsolatban az, hogy a francia kis- és középvállalatok bizonytalanok a külföldre kilépésben, ezért azok bátorítására van szükség és erősíteni szükséges a

magyarországi jelenlétüket. Ennek a célnak az eléréséhez kiváló alapot szolgáltatnak az országunkban jelenlévő francia nagyvállalatok - melyek beszállítói vagy alvállalkozóivá válhatnak költségkímélő módon - és a Francia–Magyar Együttműködési Megállapodási Alap (Fonds d’Aide au Partenariat Franco-Hongrois) keretében a magyarországi magyarfrancia vegyes vállalatok létrehozására a francia Gazdasági, Pénzügyi és Ipari Minisztérium által nyújtott 15 millió eurót kitevő összeg.44 Az eddigi beruházások alapján a francia tőke ugyan rendkívül jelentős hazánkban, de csak Németország (amely az összes külföldi beruházás 26 százalékát képviselte 2002-ben) és az Amerikai Egyesült Államok tőkedominanciája után következik a sorban a „dobogó harmadik fokán”, az összes külföldről érkező működő tőke 9-10 százalékát öleli fel, amely 2,5-2,7 milliárd euró közötti összeget tesz ki. A francia állam

abban az esetben számít „bronzérmes” partnerünknek, ha nem választjuk külön a direkt és az indirekt befektetéseket, hanem minden Franciaországból kiinduló invesztíciót annak tekintünk, legyen az francia vállalat belgiumi vagy épp holland érdekeltsége, mely beruház hazánkban. A francia beruházások kedvező hatásai mellett azonban létezik egy negatív hatás is, amely kedvezőtlen képet fest a magyarországi francia beruházó vállalatokról, ugyanis a megvásárolt magyar cégek dolgozói létszáma 53 (!) százalékkal csökkent, miután 43 Franciaország gazdasága. Céliránytű, 2003 május 26 22-26 o Franciaország, Az Internationale Sonderbeilagen Magyarország Világgazdaság, 2003. július, 3-5 o 44 55 Képviseleti Kft. Melléklete, BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. francia tulajdonba kerültek. (Megjegyzem ez a volt állami tulajdonú vállalatok túlfoglalkoztatottságából is adódott.) Úgy tűnik, hogy a francia gazdasági jelenlét hosszú távon nem stagnál, hanem kifejezetten erősödik hazánkban, stratégiai pozíciók kiépítésére törekszik. Az a tény is alátámasztja a francia tőkeexport jelentőségét, hogy Franciaország a világ második számú tőke-exportőre, tehát ha az országunkban sikerül vonzó körülményeket biztosítani a francia tőke számára, akkor további befektetői érdeklődésben sem lesz valószínűleg hiány. Amennyiben nem a franciák által beruházott pénzmennyiséget, hanem a gall vállalatok vagy magánszemélyek által alapított hazánkban található

vállalatok gazdasági súlyát és számát vesszük figyelembe, akkor jelenleg közel kettőszázötven francia tőkeberuházással létrejött vállalatot találunk országhatárainkon belül (de számuk egyre növekszik), amely több mint ötvenhétezer munkavállalónak ad megélhetési lehetőséget (lásd: függelék/6-7. ábra) Ebből a számból körülbelül csak 250-300 hosszabb ideig hazánkban élő és munkatevékenységet végző a francia állampolgár ún. „expatrióta”. A magyarországi francia alkalmazottak száma azt is megmutatja, hogy a szóban forgó cégek meg vannak elégedve a hazai munkaerő kvalitásaival, sok esetben nem tartják szükségesnek a francia anyanyelvű direkció meglétét sem, ehelyett magasan képzett magyar menedzseri gárdát alkalmaznak a vállalatok élén. Ez alól szinte csak a legnagyobb leányvállalatok képeznek kivételt (pl. EdF, GdF, Michelin), melyek hazai irányítását az anyaországból érkezett vezetők

látják el.45 Felmérések szerint a francia beruházók meg vannak elégedve a magyarországi befektetéseikkel, mind rentabilitás, mind a magyar munkaerő képzettsége és szakértelme tekintetében. A francia vállalkozások itteni sikereit az is alátámasztja, hogy az elmúlt 13 év alatt egy francia beruházó sem került csődközeli helyzetbe vagy felszámolás sorsára hazánkban. 2002-ben a francia tőkeberuházással létrejött vállalatok kumulált törzstőkéje meghaladta a 471 milliárd forintot, az összes üzleti forgalmuk pedig megközelítette az 1460 milliárd forintot.46 45 Notice explicative sur le fonds d’aide au partenariat franco-hongrois. Ambassade de France en Hongrie dokumentumai, Le Conseiller Économique et Commercial, 2002 46 Boros-Edelényi-Forget-Bartha-Boulon szerk.: A francia jelenlét a magyar gazdaságban, Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, 2003 56 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes

szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II. „A gall kakas szárnyalása a turul országában” II.1 Közép-európai harc a külföldi tőkéért II.11 Tőkevonzó képességünk alakulása a régióban Túlzások nélkül állíthatjuk, hogy a magyar gazdaság tőkevonzó képesség tekintetében sokkal kedvezőbb helyzetben volt a ’90-es évek elején, mint a környező kelet- és közép-európai országok nemzetgazdaságai. Elsősorban gazdaságunk export- és beruházás vezéreltsége valamint nyitottsága, a kétszintű bankrendszerünk viszonylag korai kiépítése, a külföldi befektetések számára kedvező törvényi háttér kialakítására

megtett korai lépések és nem utolsósorban széles körű kapcsolatrendszerünk segítettek hozzá gazdaságunk előnyös tőkevonzó feltételeinek megteremtéséhez. Ez a lépéselőny a gazdaságban megnyilvánult egyrészt az összbefektetés volumenében, másrészt a zöldmezős beruházások magas arányában, amely nálunk volt a régióban a legmagasabb (megközelítőleg az összes külföldi invesztíció 20%-át érte el). A beruházások ágazati megoszlása is kedvező volt azáltal, hogy relatíve nagy mennyiségű tőke áramlott a feldolgozóiparba. Igaz ugyan, hogy a személyi jövedelemadó alsó kulcsa és a társadalombiztosítási (TB) hozzájárulás mértéke kiugróan magasnak számított a régió országaiban megállapítottakhoz viszonyítva, de az adókedvezmények vonzó feltételei előnyösebbnek tűntek a termelési beruházásokhoz, mint a környező országokban.47 Kétségtelen, hogy a ’90-es évek kezdetétől az évtized második

feléig a működő tőkeimport sikertörténetnek számított Magyarországon. Ezt bizonyítja a GKI Gazdaságkutató Rt. 1995-ös évben elkészült tanulmánya is, mely szerint hazánk egyedül képes volt a piacgazdaságra való áttérés folyamatában annyi működő tőkét vonzani, mint a többi közép-európai ország együttvéve. A működő tőke érkezése kedvezően hatott a gazdasági növekedésre, a gazdasági struktúra átalakítására, a fejlett technikák hazai elterjedésére, a foglalkoztatás növelésére, az exportteljesítmény növekedésére és Magyarország világgazdasági integrálódására. 47 Mosoniné Fried Judit: Az innováció névtelen hátországa. A külföldi tőke multiplikátor hatása, Budapest, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, 1997 57 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Országunk átlagos évenkénti részesedése a nemzetközi működő tőkeáramlásból megközelítőleg kétszer akkora (kb. 0,7%) volt, mint a világkereskedelemből (ez egyaránt érvényes az export- és az import oldalon is). Kezdetben az egy főre eső közvetlen tőkebefektetés Magyarországon volt a legmagasabb Kelet-KözépEurópában (lásd: függelék/3. ábra) Kiemelkedően magas (1995-ben 60% körüli) volt a külföldi tulajdonú cégek aránya a magyar áru- és szolgáltatásexportban valamint a reinvesztált profit és a pótlólagos beruházások összege is. Azok a cégek, amelyek a ’90-es évek elején jelentős tőkeberuházásokat hajtottak végre az országban, szinte kivétel nélkül mind folyamatosan

bővítették Magyarország területén folytatott tevékenységüket, amely azt a kedvező helyzetet is érzékelteti, hogy a külföldi befektetők elégedettek voltak a hazánkban szerzett tapasztalatokkal.48 Az utóbbi években viszont a környező országokhoz is képest számottevően romlott Magyarország helyzete a működő tőkebehozatal tekintetében. Ez különösen szembetűnő, ha a többi az Európai Uniós csatlakozás küszöbén álló közép-európai átalakuló államba irányuló közvetlen tőkebefektetéseket vizsgáljuk meg (Lásd: függelék/5. táblázat és 2 ábra) A 2002-es és 2003-as évben mindegyik visegrádi országban jelentős mértékben több közvetlen befektetésre került sor, mint Magyarországon. Ha a térségbeli országokba irányuló külföldi tőkebefektetéseket összehasonlítjuk akkor megállapíthatjuk, hogy Lengyelország és Magyarország stagnáló-romló, Csehország és Szlovákia jelentősebb és javuló teljesítményt

mutatott fel. A Magyarország számára kedvezőtlen adatok nem az utóbbi évek sajátosságának számítanak (noha az OECD szervezet 29 tagállamában is összességében 20 százalékkal esett vissza a működő tőkeimport a tavalyi évben), mert már az ezt megelőző években is drasztikus mértékben megcsappant a hazánkba irányuló működő tőke mennyisége. Úgy tűnik, hogy csak az egy főre eső működő tőkebeáramlás tekintetében tartjuk viszonylag stabilan a megszerzett pozíciónkat (Lásd: függelék/3. ábra) Az a tény, hogy Magyarország egyre kisebb hányadban részesül a közép-európai régió működő tőkeimportjából (FDI), a számadatok tükrében nyilvánvalónak tűnik, ám a hazánk számára kedvezőtlen számsorokon lényegesen ront az a statisztikai módszertani eltérés, amely alapján nálunk nem veszik számításba az országban működő külföldi tulajdonú vállalkozások által visszaforgatott profitot. Ez egyben a folyó fizetési

mérleg számait is eltorzítja, de a 2004-es évtől nálunk s alkalmazásra fog kerülni az erre 48 Mosoniné Fried Judit: Az innováció névtelen hátországa. A külföldi tőke multiplikátor hatása, Budapest, 58 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vonatkozó nemzetközileg elfogadott számítási módszer. A különböző becslések szerint ez a lefelé korrigálás legalább 1-2 milliárd dollárt tesz ki évente, s ha ezt is beszámítjuk az FDI-adatokba, akkor mindjárt kedvezőbb képet kapunk.49 Egy ország versenyképességét mindig nemzetközi viszonylatban kell értelmezni.

Valószínűsíthető, hogy minél kiemelkedőbb egy ország gazdasági teljesítménye, annál jobban képes hatékonyan érvényesíteni gazdasági érdekeit és felvenni a versenyt a nemzetközi piacokkal szemben. Magyarország nemzetgazdaságának relatív előnyei (pl viszonylag olcsó, jól képzett munkaerő, alacsony termelési költségek, adókedvezmények) többé már nem számítanak annak a külföldi tőkéért vívott harcban, mivel ebben a kérdésben a kelet- és közép-európai országok és a világgazdaság egyéb szereplői, mindenekelőtt a „szupersebességben” növekvő kínai gazdaság és az ázsiai dinamikus gazdaságok, mint Dél-Korea, Malajzia, Szingapúr, Tajvan és Thaiföld egyre jelentősebb mértékben számítanak potenciális versenytársainknak. Az országunk életében 2004 májusában bekövetkező Európai Uniós csatlakozás is jelentős mértékben fogja javítani a magyar gazdaság versenyképességét, ugyanis egy ilyen

jelentős gazdasági tömbhöz való csatlakozás a befektetői bizalom erősödésével is együtt jár. Sajnálatos tény, de némely esetben már nem előnnyel, hanem hátránnyal indulunk a külföldi beruházásokért folytatott kiéleződött versenyben. A tapasztalható hátrányok az alábbi heterogén tényezők konvergenciájából származhatnak:50 1. A környező államok is megtesznek minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy a liberális szellemben meghozott jogszabály módosításaikkal megkönnyítsék a beáramló külföldi tőke útját, továbbá kedvezmények és támogatások nyújtásával magukhoz vonzzanak egy-egy jelentősebb régióbeli beruházást tervező befektetőt. 2. Nem szentel a magyar kormány kellő figyelmet a befektetés-ösztönzésre A PRmunka szegényesnek tűnik és a külföldi érdekeltségű vállalatok adminisztratív teendői és a bürokrácia útvesztői is csak riasztóan hatnak a tőkeberuházókra. Igaz, a Országos

Műszaki Fejlesztési Bizottság, 1997 49 Eörsi János: Apadó tőkebeáramlás – Lépéshátrányban; Figyelő, 2003. július 3-9, 24-26o 50 Horváth László: Működő tőke beáramlás néhány közép- és kelet-európai országban, MNB Közgazdasági Főosztály, MNB Műhelytanulmányok 4. Budapest, 1993 59 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. gazdasági tárca 2004. elejére ígéri a „befektetőbarát egyablakos rendszer” életbe léptetését. 3. Magyarországon a piac szaturálódásának lehetünk szemtanúi szinte valamennyi nagy gazdasági ágazatban. Ennél fogva nem

mutatkoznak ígéretes invesztíciós lehetőségek a közeljövőben a külföldi befektetők számára. A zöldmezős beruházások helyett a vállalati felvásárlások, átvételi beruházások kora virradt fel. 4. Míg Magyarországon hamar beindult a privatizáció a rendszerváltás első éveiben, ugyanez a folyamat elsősorban Csehországban és Szlovákiában (de még Lengyelországban is) még ma is javában tart, így ezen államok befektetői oldalról nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot, mint hazánk, ahol már nem várható jelentősebb magyar állami tulajdon magánkézbe juttatása. 5. Kivétel nélkül szinte minden környező ország politikai stabilitást ért el és a gazdaságaik is egyre stabilabbá váltak, modernizálódtak és nem utolsósorban hosszú távon nagyobb növekedést produkálnak, mint a világgazdasági átlag. Mindezeknek köszönhetően a régió államai egyre kedveltebb tőkebefektetői célpontokká válnak. 6. A hazai közúti

infrastrukturális ellátottság és annak minősége ma már KözépEurópában (a Visegrádi Négyek tagállamainak területén) is csak a kevésbé jól kiépítettek közé tartozik. Ezen a területen jelentős lemaradás tapasztalható Az épített infrastrukturális fejlesztésekkel párhuzamosan az ipari park-hálózat bővítésére is szükség lenne, ugyanis papíron közel 160 ipari park található az országban, a valóságban azonban ezek jelentős része nem működik vagy nem alkalmas külföldi vállalkozások fogadására. 7. Közvetlen térségünkben már a hazai munkabérek nem tűnnek oly mértékben könnyen kigazdálkodható termelési ráfordításnak, mint a tőlünk keletebbre lévő országokban. Az utóbbi évek realitástól elszakadó béremelései kedvezőtlenül hatottak vissza az ország exportteljesítményére és a versenyképességre. A magyar munkaerő ára (havi 500 euró körüli bérszínvonal) már középszintűnek vagy kifejezetten

drágának számít a külföldi befektetők helyi vállalkozásai számára. Kérdés nem fér hozzá, hogy jelentősen javíthatna országunk versenyképességi 60 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. pozícióján, ha le lehetne csökkenteni a munkabérre rakodó terheket, bérjárulékokat (pl. a társadalombiztosítási járulékot) 8. A rendszerváltás óta Magyarország csaknem mindegyik adónemben nagyobb mértékű közterhet szedett a befektetőktől (megjegyzem a lakosságtól is), mint az uniós csatlakozás előtt álló többi térségbeli állam. A kormány új adócsomagja

viszont várhatóan mérsékelni fogja a társasági adó, a személyi jövedelemadó mértékét és további adókönnyítésekre s számíthatnak a vállalatok, amely javíthatja versenyképességüket (pl. fejlesztési adókedvezmények, az iparűzési adó beleszámíthat a társasági adóba, a veszteség korlátlan ideig elnapolható). 9. Sok esetben az jelenti a problémát, hogy egy vállalatnál huzamosabb ideig nem sikerül megfelelő „kékgalléros” munkaerőt toborozni bizonyos üresen álló posztokra, ugyanis lokálisan nem áll rendelkezésre adott számú vagy képzettségű munkavállaló személy. Ez a magyar oktatáspolitika „rákfenéjének” tudható be, ugyanis egyre nyilvánvalóbb, hogy a hazai képzési rendszer visszáságaiból eredendően elrugaszkodott a szakirányos képzés a magyarországi munkaerőpiac valós igényeitől. A magyar oktatási rendszer érzéketlennek tűnik a munkaerőpiacon végbemenő változásokra, holott olyan

szakemberek kibocsátásáról lenne szükséges gondoskodni, amilyenekre a gazdaság igényt támaszt. A Peugeot új, közép-európai gyárának helyszínéül egyebek mellett (pl. logisztikai meggondolásból) azért választotta a szlovákiai Trnava (Nagyszombat) települést, mert ott nem ütközhetett problémába az üzemben alkalmazott megfelelő szintű tudással rendelkező szakemberek toborzása, ellentétben a számításba vett nyugat-dunántúli (Tatabánya) helyszínnel, ugyanis ezen a területen már a legjobb szakemberek már korábban idetelepült vállalatoknál vannak elkötelezve.51 10. Az uniós normákhoz igazodva már nem nyújthatunk a korábbihoz hasonló mértékben adókedvezményeket a külföldi befektetők számára. Ezzel együtt a vámszabad-területi előnyök is meg fognak szűnni. 51 Actualités des marchés, Europe centrale et orientale, Slovaquie – PSA Peugeot Citroen a choisi le centre slovaque; République tcheque – Les automobiles

francaises font la course en tete, Enjeux, 6 novembre 2002 61 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 11. A Magyarországra érkező importárucikkek árára jelentős adó- és vámterhek rakódnak. (Ez a helyzet viszont hamarosan megváltozik, mert az Európai Uniós csatlakozással - a vámunió szabályai szerint – a belső piacon vámmentesen bonyolódik le az áruforgalom). 12. A nagy visszhangot keltő magyar belpolitikai viták rossz benyomást keltenek a külföld szemében. A politikai pártok eldurvult hangneme és a belpolitikai kérdések külföldi színtéren való tárgyalása

rossz képet fest a belpolitika illetve közvetve a magyar gazdaság helyzetéről. 13. A 2003 nyarán bekövetezett forintleértékelés nem váltotta be a kormány ehhez a gazdaságpolitikai lépéshez fűzött reményeit, az ellenkező hatást érte el, inkább csak hátrányosan érintette a magyar gazdaság versenyképességét. A befektetők is negatívnak ítélték a kormány ilyen jellegű interveniálását a piaci folyamatokba. (Az exportőrök ugyanakkor a túl erős forintot teszik felelőssé versenyképességük romlásáért.) A magyar valuta volatilitása mindenképp komoly nehézségeket okoz a vállalatoknak. A magyar kormányzatnak alapvető szerepe van abban, hogy a gazdaságnak fejlődési stratégiákat dolgozzon ki, gazdasági prioritásokat állapítson meg - ehhez pénzügyi forrásokat rendeljen hozzá -, elhárítsa az akadályokat a nemzetközi kereskedelembe való nagyobb arányú részvétel lehetősége, az exportnövekedés és a külföldi tőke

hazai befektetései előtt. Véleményem szerint a mai magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája az, hogy az elmúlt bő évtized folyamán nem alakult ki egy konzekvens, hosszú távú gazdaságpolitikai irányvonal, koherens gazdaságpolitika, amely a kormányok regnálásának négy éves periódusának időkorlátján is „továbbmutatna”, mivel így a nemzetgazdaságunk sok perspektivikus lehetőségtől eshet és esik is el, amely országunk nemzetközi versenyképességének romlását is eredményezi a külföldi tőkéért folytatott harcban. Az egységes gazdaságpolitika helyett csupán sikeres vagy kevésbé sikeres részpolitikákkal találkozhatunk. Gazdaságpolitikánk fontos szerepe lenne az is, hogy a hazai szövevényes adórendszert átláthatóvá tegye a külföldi befektetők előtt és ezáltal megkönnyítse a beruházások gördülékeny megvalósulását is egyben. Szükséges lenne, hogy a kormány gazdaságpolitikájának elsőrendű célja legyen

a külföldi érdekeltségű vállalatok hazánkban megtermelt profit újra-befektetésének 62 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ösztönzése is. Azonban az egyik folyamatosan érvényesülő kulcsfontosságú prioritásnak azoknak a külföldi befektetési tervek megvalósulásának a „megtorpedózása” kellene, hogy legyen, amelyek akár rövid, akár hosszú távon keresztezhetik a nemzeti szintű ipar- és gazdaságpolitikai célok megvalósulását. Sajnálatos tény, hogy az állam fokozatos kivonulása a gazdaságból és ezzel parallel módon végbemenő globális cégek

térnyerése oda vezet, hogy egyre nehezebbé válik a kormányzati fejlesztési- és iparpolitika hatékony megvalósítása. Annak érdekében, hogy a jövőben se apadjanak el a Magyarországra irányuló „működő tőkeforrások”, olyan befektetőbarát környezet kialakítására illetve továbbfejlesztésére van szükség, amely képes hatékonyan vonzani a „helyét kereső” működő tőkét. Ennek megfelelően nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatáspolitikára, hogy biztosítva legyen a munkaerőpiacon ténylegesen támasztott keresletnek megfelelő képzett szakembergárda; az egészségügyre hogy a lakosság egészségi színvonala is alkalmassá tegye az alkalmazottakat a legkülönfélébb munkaterületeken a hatékony munkavégzésre; a közúti infrastruktúrára, hogy logisztikai szempontból se kerüljünk versenyhátrányba a környező országokkal szemben és a versenyképes háttéripar - azaz a beszállítók minőségi termelő és szolgáltató

tevékenységének - megteremtésére. Magyarország számára a legpotenciálisabb régióbeli versenytársaknak a külföldi tőke „elszívása” vonatkozásában Csehország és Szlovákia tekinthető. Ez a versenyhelyzet leginkább a három ország paramétereinek, adottságainak hasonlóságából adódik. Ma már a kisebb horderejű beruházási projektekért is kiéleződött verseny folyik, mivel a térségbeli beruházások száma fokozatosan apad. Végezetül szeretném megemlíteni, hogy pozitívumként értékelhetjük azt, hogy az utóbbi időszak gazdasági kudarcai „felnyitották” a magyar kormány szemét és Magyarország vállalatainak versenyképességének javítását célul kitűző testületként nemrég hívta életre a gazdasági tárca a Versenyképességi Tanácsot (VT) amely eddigi ülésein az adórendszer hatékonyságának javításáról, az egyes támogatások módosításáról, az eljárások összehangolásáról, a beruházási

támogatások bürokratikus eljárásainak egyszerűsítéséről és a szakképzési rendszer korszerűsítéséről tanácskoztak.52 Remélhetőleg ezeket a szellemi erőfeszítéseket konkrét tettek is követni fogják. 52 Tanácsok a versenyképességhez; Népszabadság, Piac-Gazdaság rovat, 2003. augusztus 15 63 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II.2 A külföldi tőkeberuházások hatása a magyar gazdaságra II.21 A külföldi működő tőkeimport makrogazdasági hatásai A működő tőke hatásai nagymértékben függnek attól a gazdasági szférától, amelyben a

beruházás megvalósul, így nem lehet egyértelműen megnevezni sem előnyeit, sem hátrányait. Azonban bizonyos mutatók változásának irányából és mértékéből következtetni lehet ezekre a gazdasági hatásokra. A beáramló külföldi működő tőke egyik elsődleges fontosságú tulajdonsága fiskális szempontból az, hogy jelentős mértékben hozzájárul az ország termelésének, előállított GDP-jének növekedéséhez illetve felgyorsíthatja a gazdaság és termelékenység növekedését. A beáramló külföldi működő tőke mennyiségének növekedése pozitív hatással van a fizetési mérleg hiányának alakulására (pl. a betelepülő cégek befizetendő jövedelemadója jelentős mértékű), melyet számos ország példája is alátámaszt. Országunk erre rá is van utalva, főként az előző gazdasági érából megörökölt hatalmas adósságállomány csökkentése és a nem kielégítő eredményű export-teljesítmény miatt. A külföldi

működő tőkeimport jelentős mértékben hozzájárulhat az ország kereskedelmi mérlegének pozitívvá válásához az exportkapacitások bővítésében játszott szerepének köszönhetően. Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság szerkezete gyökeresen átalakult a külföldi tőkeinvesztíciók hatására. Itt hívom fel a figyelmet arra a tényre, hogy az ország mai exporttermelésének közel 90%-át olyan vállalatok állítják elő, amelyek részben vagy teljes egészében külföldi tulajdonba kerültek, ezek a társaságok foglalkoztatják az ipari területen dolgozó alkalmazottak zömét. A rendszerváltozás óta beáramló tőke legjelentősebb hatása az volt, hogy aktívan hozzájárult a gazdaság stabilitásához annak köszönhetően, hogy képes volt finanszírozni a növekvő adósságszolgálati terheket a hazai gazdaságból való forráskivonás nélkül – így vélekedett az 1991-1993 közötti időszak adatait elemezve Hamar Judit, a

Gazdasági Kutató Intézet (GKI) munkatársa.53 Szerencsés esetben a hazánkban üzleti tevékenységet folytató vállalatok reinvesztálják azaz újra befektetik a megtermelt profitot és nem repatriálják azt, amely kedvezőtlen gazdasági folyamatokat indítana be az országban. A francia vállalatok magyarországi 53 Martin József - Regős Zsuzsa: Vonzerők. Működő tőke Magyarországon Figyelő, 1996 október 17, 64 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tevékenységére az eddigiekben az volt a jellemző, hogy visszaforgatták a helyben megtermelt hasznot jelentős részében

vagy teljes egészében, mivel befektetéseik hosszú távra szólnak, ami további pozitívumként szolgál. A külföldi beruházásoknak egyéb, nem számszerűsíthető pozitív hozadéka is van, így az is, hogy egy adott vállalat beruházása nyomán, annak állandó partnerei is nagy valószínűséggel megjelennek előbb vagy utóbb az adott országban, amely további befektetéseket generálhat. A hazánkba befektetett működő tőke további előnyös hatása, hogy segít az elavult termelési struktúra átalakításában, befolyásolja az ország gazdaságpolitikájának liberálisabbá alakítását és új munkahelyeket is teremt. Ugyanakkor a működő tőkeimportnak nem csak pozitív hatása van, ugyanis a kereskedelmi mérleg romlását idézi elő közvetlenül a beruházást követő időszakban. Ez a nemkívánatos hatás az apport növekedésének és a külföldiek jelenlétéhez kötődő egyéb importnak tudható be. Általában a megvásárolt vállalat

átszervezésével, racionalizálásával kezdi az új külföldi tulajdonos az itteni „bemutatkozását”, amely bizony technológia- és gépcserével és a dolgozói létszám feleslegesnek ítélt részének elbocsátásával is járhat. Ennek hatásaként a munkanélkülivé vált dolgozók ellátásának illetve átképzésének terhei az államra hárulnak és az import is megnövekedik, amely ront a makrogazdasági mutatókon. Sajnos, számos magyarországi példát lehetne felsorolni a közelmúltban hazánkba érkezett francia befektetők átszervezési gyakorlatáról, de csak egy ilyen eset megemlítése is elegendő a leépítés arányainak szemléltetéséhez. A Sanofi tulajdonába került Chinoin gyógyszergyár dolgozói létszáma közel 4500 főről kevesebb mint 2000 főre süllyedt alig 5 év alatt. Azonban el kell ismerni, hogy a foglalkoztatottságban bekövetkezett erőteljes csökkenéssel a munkaerő termelékenysége is meghatározó mértékű javuláson

ment keresztül, hatékonyabbá vált. Szinte törvényszerű, hogy kezdetben a külföldi befektetők túlnyomórészt az anyaországukból vagy más fejlett országokból beszerezhető termékeket használnak fel termékeik vagy szolgáltatásaik előállításához, amelynek számos oka lehet. Egy az okok közül, hogy a korábban jól bevált beszállítói láncolat helyett nem könnyű új, ismeretlen partnerekkel kiépíteni ezt a kapcsolatrendszert egy olyan piacon, amelyen a beruházó még nem halmozott fel kellő mértékű tapasztalatot. Mindamellett az eredetileg felhasznált, megbízható minőségű áru helyett nem biztos, hogy képes hasonló minőségi 15-17. o 65 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tulajdonságokkal rendelkező terméket, alapanyagot beszerezni a termelő a belpiacon. Azonban, ha találna is ilyet, a külföldi befektetők inkább hajlamosak megszüntetni a hazai termékek egy részének vagy teljes egészének előállítását és annak hazai bedolgozói hátterét és ehelyett az anyavállalatnál rendszeresített termékeket állítják elő illetve eljárásokat alkalmazzák. A GDP alakulása nem feltétlenül érzékelteti a működő tőke hatását, közvetlen összefüggést nem létezik közöttük. „Makrogazdasági szempontból nem mindig, nem közvetlenül és nem azonnal mutatható ki a külföldi működő tőke hatása.”54 Általában véve, ha a külföldi működő tőke a gazdaság egészének modernizációjára kifejtett hatását szeretnénk megvizsgálni, akkor elsősorban a beruházási mutatókat, az

egyes ágazatok termelési adatait, a strukturális változásokat kifejező tendenciákat kell tanulmányoznunk. A közép-európai fejlődési modell egyik legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy az államnak a gazdaságban betöltött szerepe drasztikus mértékben lecsökkent és az állami vállalatok többségének helyébe külföldi tulajdonú vállalatok léptek. Többek közt a működő tőkemozgásoknak köszönhetően, a régió országai hatalmas fejődésen mentek keresztül a ’90-es évek hajnala óta, erre objektív módon is rálátást nyerünk, ha megvizsgáljuk a régió makrogazdasági mutatóinak alakulását (lásd: függelék/1-4. táblázat). A fejlődéshez szükséges beruházási forrásokban külföldi működő tőke formájában nem volt hiány a XX. század utolsó évtizedében, ennek relatív szűkösségéről inkább az utóbbi években beszélhetünk. A társadalmi, kulturális és technikai változások sikerességét pedig mi sem bizonyítaná

jobban, mint az a tény, hogy Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország is a világ legerősebb és legmodernebb gazdasággal rendelkező országait magukba tömörítő szervezetek tagjaivá váltak vagy fognak hamarosan válni (Európa Tanács, EU, OECD, NATO stb.) II.22 A külföldi működő tőkeberuházások hatása a vállalatközi kapcsolatokra A beáramló működő tőke vállalatok közötti kapcsolatokra kifejtett hatását összegezve, kijelenthetjük, hogy a külföldi multinacionális cégek a magyar 66 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. gazdaságban való

megjelenésükkel, működési módjukkal befolyásolták a hazai iparvállalatokat közvetve vagy közvetlen módon egyaránt. A külföldi tulajdonú vállalatok általában tőkeerősebbnek bizonyultak, mint hazai társaik, sokkal jelentősebb beruházásokat voltak képesek megvalósítani és műszaki felszereltségük, színvonaluk is magasabbnak vélhető ahhoz képest, amivel a magyar vállalatok rendelkeznek. További előny forrása az anyavállalat által felhalmozott „know-how”, kapcsolatrendszer és jól bevezetett márkanevek sora, melyeket nagyságrenddel magasabb marketingköltségvetéssel tudnak támogatni, mint a hazai társaságok. Mindezek következtében a külföldi cégek általában jövedelmezőbbek, nagyobb profitot állítanak elő és hatékonyabbak is, mint magyar „társaik”.55 Ezzel párhuzamosan a legtöbb magyar érdekeltségű vállalat stratégiai döntéshozóiban tudatosult, hogy az erősebb piaci versenyben specializálódniuk, szakosodniuk

kell, amely azzal jár, hogy szűkebb területre összpontosítják piaci potenciáljukat, amely nagyobb felkészültséget, elmélyültebb szaktudást és biztosabb anyagi hátteret, beruházásokat igényel. A piaci tapasztalatok bebizonyították minden gazdasági szereplő számára, hogy hosszabb távon a megváltozott piaci körülmények között csak a legtőkeerősebb illetve a piaci változásokra leggyorsabban és legkreatívabb módon reagálók képesek fennmaradni és továbbfejlődni. Tehát a vállalatok közti kapcsolatok a fentiekben leírtak szerint módosultak, mindamellett tartalmilag is megváltoztak. Ennek megfelelően a vállalatok közti kapcsolatok tartalmuk szerint lehetnek:56 1. Viszonylag laza kötelékű termelési kapcsolatok Ilyenkor a kisvállalat is hozzájárul saját termékével a nagyvállalat végtermékének létrehozásához. 2. Szoros termelési kapcsolatok A termelési folyamat során a nagyvállalat több fázisban is bevonja a

beszállítókat. Ennek jellegzetes példájaként vehető az autógyártás. 3. Ún „strategic partnering” kapcsolatok Jellegzetessége a versenyelőnyt biztosító K+F együttműködés. A nagyvállalat a megvalósítás és a piacosítás fázisában vállal domináns szerepet, ellenben egy (akár néhány fős) kisvállalat vállalhatja a termékvagy technológiafejlesztő partner szerepét. 54 Mosoniné Fried Judit: Az innováció névtelen hátországa. A külföldi tőke multiplikátor hatása, Budapest, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, 1997, 33. o 55 Szanyi Miklós: A külföldi tulajdonú cégek Magyarországon: új fejlődési modell központi szereplői? MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások, 159. szám, 2002 október 56 Mosoniné Fried Judit: Az innováció névtelen hátországa. A külföldi tőke multiplikátor hatása, Budapest, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, 1997, 33 -41. o 67 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. Szolgáltatói funkció révén kialakuló együttműködések Felvetődik a kérdés, hogy vajon a nagyobb nemzetközi vagy külföldi érdekeltségű vállalatok, melyek magyarországi leányvállalatokat hoztak létre, milyen mértékben képesek integrálódni a magyar gazdaságba. Mivel szinte mindegyik nagyvállalat, amelyik nemzetközi porondra lép rendelkezik jól bevált beszállítói kapcsolatokkal, így sok esetben az üzleti partnereik is követik őket az országba, amely egyfelől újabb tőkebefektetést indukál és ebből a szempontból előnyös a gazdaság egésze

számára, másfelől hátrányos, mert nem nyújt alkalmat a hazai vállalati szereplőknek a külföldi termelési folyamatokba való bekapcsolódásra és a külföldi érdekeltségű vállalat „beágyazódására” a magyar gazdaságba. Mindenesetre ha meg is valósul a beszállítómegrendelő kapcsolat egy hazai és egy külföldi érdekeltségű vállalat között, az gyakran meghiúsul a beszállítói szolgáltatások nem kielégítő ár-minőség arányának vagy egyéb okoknak betudhatóan. A magyar beszállítók szolgáltatásaiból a külföldi cégek is profitálhatnak, azok fejlődésével jelentős költségmegtakarítást érhetnek el a jövőben. A legtöbb esetben a beszállítók kis- és középvállalatok, de ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy nagyvállalatnak is lehessen beszállítói státusza. Ez az üzleti megbízás számos előnnyel járhat, többek közt: - a beszállító stabilabb anyagi helyzetbe kerülhet a jelentősebb

nagyvállalati megrendeléseknek következtében - birtokába kerülhetnek olyan szakmai, pénzügyi vagy egyéb információk, amelyeket csak partneri minőségének köszönhetőek - kedvezőbb beruházási ill. hitelforrásokhoz juthat - újabb tendereken komoly üzleti referenciaként szolgálhat egy jól ismert külföldi vállalattal való együttműködés A műszaki fejlesztést magában foglaló nagy- és kisvállalati együttműködések közül a leggyakrabban előfordulók a következők:57 - vegyes vállalatok alapítása - önállósítható részlegek leválasztása (például: K+F részleg) - licencszerződés megkötése - „know-how” adásvétele. 68 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A műszaki fejlesztési együttműködés számít a legkedvezőbb partneri viszonynak a felek között, mivel kölcsönösen függnek egymástól és nem a költségelőnyök, hanem a stratégiai szempontok határozzák meg a kapcsolatépítést. Az elmúlt évtizedekben meghatározóvá vált a vállalatközi kapcsolatokban a termelési folyamatok nemzetközi integrációja. A transznacionális vállalatok nemzetközi méretekben élnek a specializáció azaz a szakosodás és az „economies of scale” vagyis a költség-megtakarítás lehetőségével. A cégirányító központ egy helyen található, de a vállalati funkciók decentralizáltak, a világ különböző pontjain található vállalati egységekben folynak.58 Jó példa erre a Budapesten található nagy múltú Chinoin Rt. esete, amely a cég privatizációja folyamán

fokozatosan a francia Sanofi-Synthélabo SA vállalat teljes tulajdonába került, ezzel egy nagy nemzetközi hálózat „láncszemeként” vesz részt a társaság munkájában. Magyarországon a cég egyes gyógyszer-termékcsoportjainak gyártása folyik, de a vállalat „főhadiszállása” Párizsban található, a pénzügyi központja Genfben, a keleti piacokat ellátó logisztikai központja pedig Budatétényben. Összefoglalva megállapítható, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok elsősorban abban az esetben befolyásolták jótékonyan a vállalatközi kapcsolatokat, ha magyar beszállítói partnereket választottak hazai működésük folyamán, de hátrányoson érintette a cégek megjelenése a magyar vállalatok versenyhelyzetét, mivel ennek következtében versenypozíciójuk jelentős mértében romlott és számos esetben kiszorultak a saját piacaikról. Ennek fő oka az eltérő méretekben és financiális háttérben keresendő II.23 A külföldi

beruházások hatása az innovációra (K+F) Ebben a fejezetben arra keresem a választ, hogy az országba áramló külföldi –ezen belül francia - tőke elősegíti-e az innováció helyzetének javulását, a gazdasági modernizációt Magyarországon és ha igen milyen mértékben, továbbá milyen szerepet játszik a kutatás-fejlesztési tevékenység területén. Mikro- és makroszinten is beszélhetünk a külföldi beruházások hazai gazdaságra kifejtett multiplikátor hatásáról, amelybe az innováció hatás is beletartozik, igaz nálunk egyelőre csak az előbbire van példa. A multiplikátor hatás kifejezés Keynes 57 Mosoniné Fried Judit: Az innováció névtelen hátországa. A külföldi tőke multiplikátor hatása, Budapest, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, 1997, 34–37.o 58 Román Zoltán: Beszállítások a feldolgozóiparban. Közgazdasági Szemle, 1995/12 szám, 1165-1176o 69 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. nevéhez kötődik. Ez a hatás azt fejezi ki, hogy a külföldi beruházás eredményeként az adott országban megtelepedett cég milyen mértékben képes pozitív hatással bírni a vele kapcsolatba kerülő vállalatokra (pl. innovációs hatással van a vállalat keretein kívül eső területekre is).59 A gyakorlat azt mutatja, hogy többségében a gazdasági szervezeteknél, melyek külföldi tulajdonba kerülnek részben vagy egészben, növekednek a forrásbevonás lehetőségei, technológiai transzferlehetőségre nyílik alkalom, az adott vállalat nemzetközi integrációja felgyorsul, javul a

termékminőség, nő a termelés hatékonysága és a versenyképesség ill. erősödik a versenyszellem Az eddigi tapasztalatok azt is alátámasztják, hogy felgyorsul az önfejlődés, magasabb termelési, vezetési és munkakultúra honosodik meg és mobilizálódnak a vállalaton belüli erőtartalékok azokon a területeken, ahol a külföldi működő tőke megjelenik. Ez részben azzal a ténnyel is magyarázható, hogy az átvett magyar vállalatok többségében viszonylag csekély mértékű tőkeráfordítással és a hatékonyságnövelés érdekében végrehajtott kisebb átszervezésekkel jelentős piaci eredményeket tudtak felmutatni az adott szervezetek. Ugyanakkor negatív hatásokat is megfigyelhetünk egyes külföldi tulajdonba került cégek esetében, amely abban nyilvánul meg, hogy az anyacég kivonja a megtermelt jövedelem számottevő hányadát a megszerzett vállalatból, gyengíti a cég belső integrációját, öncélúan cselekedve hátráltat(hat)ja

a kormányzati gazdaság- és iparpolitikai célokat, blokkoló hatást fejthet ki rájuk. A hazánkban jelenlévő külföldi tőke multiplikátor hatása több irányban is látszik érvényesülni. Egyrészt tanúi lehetünk egy olyan harcnak, amelyet a leányvállalat vív a külföldi anyavállalattal és annak leányvállalataival annak érdekében, hogy céljai megvalósulhassanak, érdekei nagyobb mértékben érvényesülhessenek; másrészt nemzeti szinten folyik egy egészséges verseny a hazai terepen jelenlévő cégek között a nagyobb volumenű megrendelésekért.60 A multinacionális 59 termelés nemzetközivé vállalatok váltak az válási folyamatával innovációs párhuzamosan tevékenység a kiterjesztésének Szalavetz Andrea: A külföldi tőkebefektetések multiplikátor hatása. Külgazdaság, 1996/2 szám, 62-79o 60 Mosoniné Fried Judit: Az innováció névtelen hátországa. A külföldi tőke multiplikátor hatása, Budapest, Országos

Műszaki Fejlesztési Bizottság, 1997, 38-59.o, 111-120o 70 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. „főszereplőivé”. Ezért célszerű e nagyvállalatok körének innovációra gyakorolt hatását külön bemutatni. „A multinacionális vállalatok olyan szervezetek, amelyek országhatárokon átnyúlva gyakorolnak ellenőrzést az értéknövelő tevékenységek felett, és koordinálják azokat.”61 Alapvetően négyféle lehetőség áll fenn a kutatás-fejlesztési tevékenység multinacionális cégen belüli folytatására. Ezek a következők: - a cég az anyaországban

koncentrálja K+F tevékenységét - a vállalat az egyik leányvállalat szervezetébe telepíti a K+F tevékenységet - adott részfeladatokat bíz rá a cégvezetés egyes leányvállalatai K+F egységeire - a vállalat megszünteti a leányvállalaton belül korábban folytatott K+F feladatokat. Ha megvizsgáljuk, hogy milyen motivációk játszhatnak közre a nemzetközivé vált vállalat K+F tevékenységének részben vagy teljes mértékben külföldre telepítésében, akkor az alábbi indokok merülhetnek fel: 1. Az árucikk, a nyersanyagok vagy a termelési technológia módosítása tekinthető a legelterjedtebb indoknak a K+F tevékenység expatriálásával kapcsolatosan. Ebben az esetben a módosítás mértéke nagyon eltérő lehet az értékesítési, beszerzési feltételek megváltozásának milyenségétől, a lokális K+F egység tudásától függően. 2. Az alapanyag- és termékkutatás helyi piacra való áthelyezése azért lehet indokolt, mert a

helyi éghajlati, geológiai, agrárágazati adottságok, ill. a helyi fogyasztói szokások annyira különbözőek az anyaországéitól, hogy mindenképpen érdemes azt helyben végezni. 3. A racionalizálással foglalkozó kutatás leginkább a fejlett országok területén folytatott tevékenység, amely kutatás-intenzív ágazatokban (pl. gyógyszeripar, gépgyártás) jellemző a skála- és méretgazdaságossági előnyök maximális mértékben való kihasználása érdekében. 61 Dunning J.H: A multinacionális vállalatok és a műszaki termelőerő nemzetközivé válása Külgazdaság, 1989/8. szám 47-59o 71 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A kutatás-fejlesztés tevékenységet befogadó országok számára létfontosságú lehet a multinacionális cégek fejlesztési tevékenységének másodlagos hatása is, amely megnyilvánulhat például a K+F infrastruktúra állami fejlesztésében, új beruházások megvalósulásában, a belföldi piacon beszerezhető új termékek iránti kereslet indukálásában, új műszaki kapacitások létrehozásában, a beszállítókkal szemben támasztott új minőségellenőrzési követelmények betartásában, a helyi verseny erősítésében (amelynek közvetve a fogyasztó a haszonélvezője) és a helyi humánerőforrás szakismereteinek elmélyítésében.62 A legelfogadottabb felfogás szerint a multinacionális vállalatok multiplikátor hatását a hazai beszállítói kapcsolatok sűrűségével lehet kimutatni, mivel ez megmutatja, hogy mennyire szervesen épült be a külföldi

vállalat a magyar gazdaságba. Több oka is van annak, hogy a beszállítói kapcsolat gyengének tekinthető az esetek döntő hányadában. Az alapvető ok az, hogy a teljes mértékben külföldi érdekeltségű cégek az anyavállalatok globális termelési láncolatába ágyazódnak be, így az anyacég gépsorát, technológiáját, minőségbiztosítási rendszerét stb. használják fel és elsősorban exportra termelnek. Jelenlétük számos pozitív hatást gyakorol a magyar gazdaságra, így például munkahelyeket teremt, más külföldi cégeket is idevonzhat az országba, de szinte nem is léteznek kapcsolataik más gazdasági szervezetekkel, ezért érezhető technológiai kisugárzásuk sem létezik. Vannak olyan cégek, amelyek eleve beszállítóként jelentek meg Magyarországon, mivel állandó kereskedelmi partnerük kiszolgálása gazdaságosabb helyben, mint az országba exportálás útján. Ezeknél a cégeknél sincs szükség a helyi beszállítói

kapacitásokra. Továbbá léteznek olyan zöldmezős beruházással létrejött cégek, melyek szinte minden nyersanyagot külföldről szereznek be, mert zártláncú helyi termeléssel elégítik ki a magyarországi piac igényeit. A hazai beszállító cégek az egyenletes, jó színvonalú minőség, a versenyképes ár, a rugalmasság, a megfelelő szervezeti tudás, a szállítási határidő betartása és nem utolsósorban a gazdaságos termékgyártás részleges vagy teljes hiányának betudhatóan, a külföldi tulajdonban lévő cégek velük szemben támasztott elvárásainak nem képesek maradéktalanul megfelelni. Ez nagymértékben hátráltatja annak a lehetőségét is, hogy a külföldiek által felvásárolt hazai vállalatok -akiknek korábban magyar beszállító 62 Dunning J.H: A multinacionális vállalatok és a műszaki termelőerő nemzetközivé válása Külgazdaság, 72 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. partnereik voltak döntő többségben-a helyi piacon szerezzék be a gyártási folyamathoz szükséges alapanyagokat. Amennyiben az új tulajdonos beruház a tulajdonába került cég K+F tevékenységének megerősítésébe, az önfejlődés lehetőségét biztosítja számára, amely hosszabb távon mindenképp megtérül illetve általa versenyelőnyre tehet szert.63 Jó példaként szokás emlegetni a Chinoin-Sanofi „házasságát”, amely keretein belül a kutatásfejlesztés ideális körülményekre lelt. A Sanofi-Synthélabo anyacég a világ leggyorsabban fejlődő gyógyszeripari vállalatai közé tartozik, ami annak

köszönhető hogy mindig is nagy hangsúlyt fektetett az innovációra és a beruházásokra. A vállalat K+F politikája szerint ott fektetnek be a gyógyszerkutatásba, ahol magas know-how-t, tudást és technológiát találnak, mint ami a Chinoinnál is adott volt. A vállalat magyarországi közel 2000 dolgozójának 20 százaléka kutatásfejlesztéssel foglalkozik Többek között ennek köszönhető, hogy a magyar leányvállalat gyorsabban növekszik, mint a franciaországi cégek bármelyike. Talán a hazai gyógyszeripari ágazat a kizárólagos szektor, amely sikerekkel büszkélkedhet a külföldi érdekeltségbe kerülő vállalatok K+F tevékenységének továbbvitele vagy dinamizálása területén. A Sanofi-Synthélabo fentiekben leírt cégfilozófiája is alátámasztja azt a tényt, hogy a magyar gazdaság egyik „ütőkártyájának” a szürkeállomány számít, mivel a befektetői tőke oda vándorol, ahol ideálisak a körülmények a nyereség

kitermelésére és a szellemi tőke is jelentős koncentrációban van jelen. Úgy gondolom, hogy ezért is kellene a magyar gazdaságpolitika döntéshozóinak nagyobb hangsúlyt fektetnie arra, hogy a magyar kutatók, fejlesztők hazánkban maradjanak és megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesüljenek. Ez a szellemi tőke lehet stratégiai távlatokban is a magyar gazdaság húzóereje. A francia tulajdonba került hazai vállalatok és az újonnan megtelepedett vállalatok szervezetén belül folyó kutatás-fejlesztésen és innovációs tevékenységen kívül érdemes megvizsgálni, hogy két állam – ebben az esetben Franciaország és Magyarország – között milyen tudományos és technológiai (TéT) együttműködés létezik. 1989/8. szám 47-59o 63 Lakatos Béla: Hogyan működik a külföldi tőke? Külgazdaság, 1994/8. szám, 46-64 o 73 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Franciaországnak szinte a világ valamennyi régiójával vannak kétoldalú rövidebbhosszabb időre visszanyúló TéT-kapcsolatai. Magyarország és Franciaország között többszintű K+F együttműködés is létezik. Mindenekelőtt multilaterális szinten, az Európai Unió 5. Kutatás-fejlesztési Keretprogramján keresztül, melyben országunk társult tagként vesz részt az 1998-2002 közti időszakban. A francia együttműködés a magyar projektekben jelentős súlyúnak tekinthető, mint ahogy azt az alábbi számadatok is illusztrálják. • A keretprogram „Életminőség és gazdálkodás az élővilág erőforrásaival (LIFE)” tematikus

programján belül 95 magyar részvételű projekt nyert 2003-ban, melyben 91 francia partner vesz részt, így a franciák a 4. helyen állnak az együttműködés szempontjából (német, angol, olasz után). • A „Felhasználóbarát információs társadalom (IST)” programban 117 magyar részvételű pályázat nyert, melyben szintén a 4. helyen állnak a franciák a partnereink sorrendjében. • A „Versenyképesség és fenntartható növekedés (Growth)” tematikus programban 100 magyar projekt nyert. Itt is a 4 helyen áll a francia együttműködés • Az „Energia, környezet és fenntartható fejlődés (EESD)” programban az 5. helyen állnak a franciák, együttműködés tekintetében. Minden valószínűség szerint a francia-magyar együttműködés az EU 6. Keretprogramjában még jobban el fog mélyülni, legalábbis ebbe az irányba mutatnak az elmúlt időszakban megélénkülő francia-magyar kutatóintézeti együttműködések vagy a

2002-ben Budapesten megrendezett Francia-Magyar Fórum. A technológiai és ipari kooperációt elősegítő COST-program keretében folyó együttműködés is további bizakodásra ad okot, mivel a magyar részvétellel megvalósult 114 akcióból 95-ben került sor francia partner bevonására. A 35 magyar részvételű EUREKA-projekt közül 5-ben van francia-magyar közös részvétel. Az EUREKA jelenleg már 33 országot felölelő kezdeményezés, amely az európai K+Fegyüttműködésbe kívánja bevonni a vállalati szférát. Az EUREKA-program elnöki posztján jelenleg Franciaország áll 2003 és 2004 júniusa között, mely időszak alatt szeretné, hogy jobb összhang alakuljon ki az Európai Bizottsággal, fokozódjon az együttműködés az EUREKA és az EU 6. Keretprogramja között és a megerősödjön a kezdeményezés szerepe az Európai Kutatási Térség kialakításában. 74 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A magyar és francia kormány közötti kulturális, tudományos, technológiai és intézményi együttműködést jogilag az 1966-ban aláírt, azóta többször megújított kormányközi egyezmény határozza meg. Franciaország számít országunk egyik legfontosabb partnerének a TéT-együttműködések területén. A francia partner is hasonlóan vélekedik, így kiemelkedő fontosságúnak találja a Magyarországgal közösen végrehajtott akciós programokat, mind dinamika, mind eredményesség szempontjából. A magyar-francia TéT-kapcsolatok gerincét a „BALATON-program” elnevezésű bilaterális TéT-együttműködési

projektek (integrált akcióprogram: „PAI”) képezik, melyre egyre növekvő számban érkeznek be pályázatok. A program célkitűzése a kétoldalú kapcsolatok támogatása és szélesítése valamennyi tudományos és technológiai területen, de kölcsönös szándék mutatkozik arra, hogy a projektek a későbbiekben multilaterális keretek közt folytatódjanak. A program magyar-francia Vegyes Bizottsága 2003-ra összesen 45 projektet fogadott el, mely 40%-a matematika/fizika/kémia, 35%-a biológia és orvostudomány, 15%-a pedig az informatika, anyagtudományok, humán- és társadalomtudományok, környezetvédelem és mezőgazdasági tudományok területét érintik. A magyar-francia illetőségű egyetemek és kutatóintézetek között is nagy számban találunk együttműködési szálakat. Mind közül az egyik legfontosabb együttműködési egyezmény a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a francia Országos Tudományos Kutatóközpont (CNRS) között

született meg. A hazai egyetemek közül többek között a BME, a BKAE, a PTE, a SZIE, az SZTE és a VE vesz részt közös projektekben a francia tudományos és felsőoktatási intézményekkel (pl. Paris I, Paris III, Lyon, Grenoble, Nancy, Bordeaux, Marseille-Aix, CNAM, College de France). Franciaország már hosszú ideje támogatja a kutatói mobilitást (pl. a PAI, azaz az ún integrált akciók programján keresztül, mely már 26 európai országnak jelent bilaterális K+F együttműködési szerződést Franciaországgal) illetve különböző kutatói ösztöndíjakat is nyújtanak a külföldi szakemberek számára. Jelenleg egy fontos kétoldalú program kidolgozása van folyamatban a francia Oktatási és Kutatási Minisztérium (MJENRT) Technológiai Államtitkársága, a magyar Oktatási Minisztérium (OM) K+F Helyettes Államtitkársága és a párizsi magyar TéT attasé közreműködésével. Ennek keretében a francia fél hamarosan meg fogja nyitni a Kutatási

és Innovatív Technológiai Hálózatokat (Réseaux de Recherche et d’Innovation Technologiques, RRIT) a magyar kutatóintézetek, innovációs központok, innovatív vállalatok előtt. Az RRIT célja, hogy egyesítse és 75 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ösztönözze az állami és vállalati kutatásokat a francia kormányzati prioritások területén. A magyar-francia TéT-együttműködéseknek lendületet adott a francia kutatási és technológiai miniszter: Claudie Haigneré Úr 2003. márciusi budapesti látogatása, melyet magyar részről a már a következő évben érdemes

lenne viszonozni. Szerencsére, a felső- és középvezetői, államtitkári, helyettes államtitkári és a K+F intézményvezetői szinten a megbeszélések egyre rendszeresebbé válnak, mely nagyban segíti a TéT-kapcsolatok fejlődését.64 A hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység kiszélesítését több franciaországi gyakorlati pozitív példa is elősegítheti a közeljövőben. Nemrégiben felmerült annak a gondolata, hogy egy ún. innovációs övezetet hozzanak létre a mintegy 13 települést felölelő Pest megyei Zsámbéki – medencében, egyfajta „magyar Szilícium-völgyként”. Az ötletgazda Kenyeres Sándor – aki a Mammut üzletház társtulajdonosa – megalapította a Talentis Programirodát, amely a projekt koordinálója. A tervek szerint közel 200 négyzetkilométeres területen, a következő 20 év során 300 lényegi projekt fog megvalósulni, ezzel mintegy 50 ezer munkahelyet létesítve. A Talentis - program 12 milliárd

eurós beruházást fog vonzani és az ország GDP-jének 1,8 százalékos tartós növekedéséhez fog aktívan hozzájárulni. A programot felkarolta az Oktatási Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is, ennek megfelelően szándéknyilatkozat is aláírásra került a felek között. A programhoz mélyreható elemző tanulmányos is készültek már, amelyeket az összefüggések feltárása érdekében ütköztettek fejlett nyugat-európai példákkal. A nyugat-európia projektek kigondolóival, megvalósítóival, működtetőivel személyes konzultációkra is sor került a „tudásvölgy” megvalósításával kapcsolatban. A francia tudásklaszterek65 szakértőivel intézményesített kapcsolati keretet szeretnének hamarosan létesíteni a Talentis – program „felkarolói”, de velük már egy közös cég létrehozásának gondolata is felmerült. 64 Pálfi György Dr.: (Tudományos és technológiai (TéT) attasé) Éves Beszámoló Jelentés -

Párizs, Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, Budapest, 2003 65 „Klaszternek nevezzük, ha nagyszámú, azonos vagy egymáshoz kapcsolódó iparágba tartozó termelő koncentrálódik egy adott földrajzi térben.” (Szalavetz Andrea: A külföldi tőkebefektetések regionális hatásai. Gazdaságpolitikai megfontolások; MTA VKI, Kihívások 128. szám, 2000 május, 3o) 76 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A franciaországi „előfutárok” közé a Lyon város és 55 agglomerációs település által megformált Gerland K+F körzet és a Nizza

(Nice) közelében lévő Sophia Antipolis tartozik. A közös gondolat az volt mindkét esetben, hogy hasznosításra kerüljön a meglévő tudástőke. A program megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő, egyben egyértelmű törvényi háttér, amely önálló jogszabállyal biztosítja az innovációs terület létrehozását és úgymond elébe megy a fejlesztés ügyének. A francia tapasztalatok szerint az Európai Unió nagyban segíti az ilyen programok megvalósulását részprogramok finanszírozásával, pl. az innováció beindítását, az oktatási projekteket, a szakképzéseket, átképzéseket és az infrastruktúra kiépítését. A francia klaszterek a biotechnika, az informatika, a nanotechnika és a környezetvédelem fellegváraivá váltak, amely remélhetőleg hazánkban is hasonló fejlődést fog indukálni.66 Az előzőekben leírtakat összegezve megállapítható, hogy a francia illetve külföldi tőkével létrejött vállalatok

a K+F tevékenységnek helyet adó egységet általában úgy választják ki, hogy főképp a gyors, gazdaságos megtérülés szempontját tartják szem előtt és nem a tulajdonukba került cégek korábbi hagyományait, így gyakran feláldozásra kerül a hazai vállalatok kutatási egysége a külföldi vállalat érdekeinek alárendelve. Ha az akvizíció időpontjában képes a helyi vezetőség megfelelő módon „lobbizni” a cég K+F laboratóriumában folytatott kutatómunka ill. technológiafejlesztés megtartása vagy további erőforrások bevonása ügyében és az egység a fúziót megelőzően is sikeres munkát végzett, eredményeket tud felmutatni, akkor van rá esély, hogy a külföldi vezetőség hajlani fog a helyi kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezeti egység életben tartására. Amennyiben meg is marad a külföldi tulajdonba került vállalat K+F műhelye, abban az esetben is az inkább a cég nemzetközi innovációs rendszerébe kapcsolódik

be és nem a hazai kutatói hálózat munkájába. Általában jellemző a külföldi beruházásokra, hogy azok kedvező hatással vannak a magyar gazdaság korszerűsítésére, modernizációjára. A külföldi befektetők a részlegesen vagy teljes egészében saját érdekszférájukba tartozó cégekbe magától értetődően - modern szervezeti és vállalatirányítási módszereket telepítenek 77 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. meg, nagy hangsúlyt fektetnek a szervezeti felépítés mivoltára és optimalizálják a termelést. Ebből következik, hogy az ilyen vállalatok

termelékenysége hatékonyabbá válik az olyan cégekhez képest, amelyek nem éltek ehhez hasonló módszerekkel. Mindezek következtében a munkatermelékenységi mutatók a közép-európai országok nemzeti tulajdonban lévő vállalatainál jóval alacsonyabb értéket mutatnak a külföldi érdekeltségű gazdasági szereplőknél mért adatoknál. A Franciaországból érkező technológiatranszfer modernizáló hatással van a gazdaságra, mivel a vállalatok többsége, mely francia tulajdonba került – tőkehiány és/vagy a racionális gazdálkodás hiánya következtében - technikailag elavult gépparkkal vagy berendezésekkel rendelkezett a beruházás megvalósulásáig. A külföldi tőkeberuházásokkal a piaci verseny természetszerűleg erősödik, amely arra ösztökélheti a vállalatokat, hogy hatékonyságnöveléssel (pl. az előállítási költségek leszorításával) és innovációra való törekvéssel megerősítsék piaci pozíciójukat illetve

átvegyék a vezető szerepet a gyakran „vérre menő” piaci versenyben. A kétoldalú kormányközi K+F kapcsolatok tekintetében meg kell jegyezni, hogy Magyarország sokat tanulhat a francia K+F politika tapasztalataiból, mely nagyban hozzájárulhat az ország versenyképességének növeléséhez. A bilaterális kapcsolati pontokon keresztül a magyar fél számára lehetőség nyílik a francia kutatási központok és innovatív vállalkozások felhalmozott értékes tudásából, tapasztalataiból való tanulásra. Sajnálatos módon, a magyar kutatási szektor lehetőségeit nagymértékben behatárolja az, hogy a magas színvonalú kutatás elégtelen befektetői kapacitásokkal párosul, ezért érdemes lenne megvizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyen keresztül be lehetne vonni a francia befektetőket a magyar kutatási projektekbe. 66 Franciaország, Az Internationale Sonderbeilagen Magyarország Képviseleti Kft. Melléklete, Franciás válasz a kételyekre,

Világgazdaság, 2003. július, 8 o 78 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II.3 „A francia kapcsolat” II.31 A francia tőkeinvesztíciókat elősegítő intézmények A francia befektetők magyarországi tőkeberuházásainak növelése mindkét gazdasági partner, így a francia és a magyar gazdaságpolitika érdekében is áll. Ebből adódóan francia és magyar intézmények is létrejöttek annak érdekében, hogy segítsenek a magyarországi befektetési lehetőségek iránt érdeklődő potenciális francia vállalati beruházóknak és vállalkozóknak

információszolgáltatással, tanácsadással az országban való megtelepedést megelőzően illetve azt követően. A tárgyalt intézmények a következők: a Francia Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltsége, az ITD Hungary (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság) és a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara. Az említett szervezetek hol egyéni aktivitáson, hol egyfajta „triumvirátusként működő” kooperáción keresztül fejtik ki áldásos tevékenységüket, támogatva a francia tőkeberuházások elterjedését Magyarországon. 1./ A Francia Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltsége (Ambassade de France en Hongrie - Mission Economique) Az intézmény a Francia Nagykövetség égisze alatt működik. Fő feladatának tekinthető a francia hatóságok tájékoztatása Magyarország gazdasági helyzetének alakulásáról, az országban jelenlévő francia érdekeltségű vállalatok támogatása valamint a franciamagyar

kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és ápolása. Ezen célból a Kirendeltség szorosan együttműködik a kereskedelemfejlesztés és a befektetők részére nyújtott tanácsadás területén a Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával és az ITD Hungary Kht-val. A Kereskedelmi Kirendeltség bírálja el a 15 millió eurós keretű Francia–Magyar Együttműködési Megállapodási Alap (Fonds d’Aide au Partenariat Franco-Hongrois) felé benyújtott pályázatokat is, amit magyar-francia vegyesvállalatok létrejöttének elősegítésére állított fel még 1993-ban a francia kormány. 2./ Az ITD Hungary-t (ITDH) (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság /Kht./) a Gazdasági és Közlekedési minisztérium és a Külügyminisztérium háttérintézménye. A kapcsolatépítés számít a fő tevékenységi 79 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. területének a belföldi vállalkozók, az állami és regionális közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek között. Az európai mintára épülő, non-profit szervezet kiterjedt bel- és külföldi irodahálózattal és információs bázissal rendelkezik. A társaság befektetés-ösztönző és kereskedelem-fejlesztő tevékenységének köszönhetően mostanáig több mint 130 millió dollárnyi francia befektetés érkezett Magyarországra. Az intézmény fő feladatául azt kapta, hogy az anyaország minden „ütőkártyáját” kihasználva népszerűsítse hazánkat, megismertesse a legszélesebb potenciális befektetői célközönséget az ország

gazdasági eredményeivel, sikereivel, mely kívánatos következményeként még több külföldi tőkeimportra kerülhet sor. AZ ITD hálózat tagjai információszolgáltatáson kívül szemináriumokat, szimpóziumokat tartanak; nemzetközi kiállításokon, szakvásárokon vesznek részt, mely során alkalom nyílik a magyar és a külföldi szakemberek, üzletemberek kapcsolatfelvételére, formális és informális gondolatcseréjére is. Az ITDH párizsi és lyoni kirendeltsége a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamarával karöltve számos - az országot bemutató és a befektetési lehetőségeket propagáló - előadást szervez Franciaország szerte.67 3./ A Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (Chambre de Commerce et d’Industrie Franco-Hongroise) (CCIFH) 1991-es budapesti felállítása óta egyre sokoldalúbb tevékenysége által igyekszik elősegíteni a francia vállalatok magyarországi megtelepedését illetve támogatni itteni

működésüket. Az intézmény fő feladata a magyar és francia tagok érdekeinek megjelenítése, azaz a közös érdekérvényesítés. A kamara magánkamarának számít, vagyis a tagvállalatok akaratából jött létre, működésük pedig teljesen független mind a francia, mind a magyar államtól. Jelen pillanatban a kamara 167 kamarai tagot számlál, melyek többségében francia vállalatok, de van köztük magyar, sőt más országokból érkezett cégek is, melyek valamennyi gazdasági ágazatban jelen vannak. A kamarai tagok 90 százalékban reprezentálják a magyarországi francia befektetők vállalatainak összforgalmát, azaz megközelítőleg 1000 milliárd forintot. A kamara együttműködik a Magyarországon tapasztalható gazdasági problémák hatékony orvoslása érdekében az országban jelenlévő többi testvérszervezetével és az üzleti élet kiemelkedő fontosságú szereplőivel. Emellett a Visegrádi csoport államaiban 67

http://www.itddu/indexivy?publiclang=hu-HU (2003 november 2) 80 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. és Romániában található francia kamarákkal közösen tájékoztatókat, „országnapokat” tartanak a francia vállalkozóknak, amelyeken megismerhetik a kelet- és közép-európai befektetői környezetet és az invesztíciós lehetőségeket. Az intézmény az uniós csatlakozás küszöbén kiemelt feladatának tekinti a Magyarországon jelen lévő francia vállalati érdekeltségek és a magyar piac iránt érdeklődő francia cégek széles körű információval való

ellátását (adott országról szóló adatok közzététele, elsődleges piaci információk, piaci szolgáltatások, promóció, szemináriumi képzés, munkaerőközvetítés).68 A fentiekben bemutatott francia működő tőkebefektetéseket elősegítő intézményeken kívül léteznek a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) égisze alatt működő egyes programok, melyek elősegíthetik a francia (és egyéb belföldi és külföldi) vállalatok beruházásait és hatékonyabb érvényesülésüket a magyar gazdaságban. Ezek az alábbiak:69 SMART Hungary Beruházás-ösztönzési Program: Ez a program versenyképes beruházások, regionális vállalati központok kialakításának, korszerű menedzsment rendszerek, logisztikai központok és ipari parkok minőségi szolgáltatásának fejlesztését, támogatását vállalja fel. Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program: A sikeres mikro- és kisvállalkozások által benyújtott pályázatok

támogatást kapnak, ha a feldolgozóiparban működnek. Ebben az esetben forrásokat igényelhetnek modernizációjukhoz és technológiafejlesztésükhöz, a korszerű vállalatirányítási rendszereik kialakításához, a piaci versenyképességüket javító üzleti tanácsadói szolgáltatásokhoz, oktatásra, információs eszközök beszerzésére, beszállítói tevékenységük javítását megcélzó befektetéseikhez, hálózatépítésre, minőségirányítási rendszer bevezetéséhez és tanúsíttatásához és egyéb jellegű fejlesztéseik elősegítéséhez. 68 www.ccifhhu (2003 november 2) 69 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. évi pályázatai című dokumentációs anyag, Budapest, 2003 81 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A két fenti program hatékonyságát ugyanakkor megkérdőjelezi a szűkre szabott pályázati keret, amely a Smart Hungary Programra mindössze 4,8 milliárd forintot, a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programra pedig csupán 8 milliárd forintot biztosít. A két program felgyorsítására lehetőség nyílhatna, ha a kereteiket más rendelkezésre álló befektetésösztönzési eszközökkel összehangolva használnák fel és megfelelő marketinggel kommunikálnák a programot a potenciális befektetők számára. II.32 A francia tőkeberuházások ágazati megoszlása70 Természetesen a külföldi, így a francia beruházások ágazati megoszlása is folyamatosan változik a nem állandósult számadatok tükrében, amely jelentős mértékben a világpiaci tendenciáktól, az ágazatokra

vonatkozó szabályozástól és a jövedelmezőségtől is függ (lásd: függelék: 4. ábra és 15 táblázat) A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) párizsi kereskedelmi szolgálatának tapasztalatai szerint a magyarországi befektetést fontolgató francia beruházók leginkább a gépipar, a fémmegmunkálás, az elektronika, a járműalkatrészgyártás és a bútorgyártás területén meglévő szabad magyar kapacitások iránt érdeklődnek, így ezekben az ágazatokban várhatóak a legnagyobb mértékű francia tőkebefektetések a közeljövőben. A francia tőkebefektetéssel működtetett magyar vállalatok által elért üzleti forgalom szerint az energiaipar, az élelmiszeripar, a gépkocsiforgalmazás, a nagykereskedelem, a gyógyszeripar és a ivóvíz-szolgáltatás és szennyvíz-tisztítás területén tűnnek a legeredményesebbeknek, melyek a beruházások 2/3-át testesítik meg. A magyarországi francia érdekeltségű társaságokat

a következő oldalakon a teljesség igénye nélkül próbálom ágazati jelenlét szerint röviden bemutatni. Elsősorban arra törekedtem a bemutatásra kerülő cégek kiválasztásakor, hogy hűen reprezentáljam azt a sokszínűséget, melyet a francia vállalatok jelentenek a magyar gazdasági palettán 70 ITDH anyagai ill. Franciaország, Az Internationale Sonderbeilagen Magyarország Képviseleti Kft Melléklete, Világgazdaság, 2003. július, 1-23 o, ill Franciaország Melléklet Napi Gazdaság, 2003 április 25, 1-20. o ill Franciaország Melléklet, Figyelő, 2003 augusztus 14-27 o ill Piac és Profit, 2003 júliusaugusztus, 38-46 o ill Magyarország nagy- és középvállalatai 2002, A 19000 legnagyobb cég adatai, Hoppenstedt Bonnier Information Company, Budapest 2001 ill. Magyar – Francia Kereskedelmi és Iparkamara Évkönyv, Native Kft., Budapest, 2002 ill Boros-Edelényi-Forget-Bartha-Boulon szerk: A francia jelenlét a magyar gazdaságban, Magyar - Francia

Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, 2003 82 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. illetve azokon a területeken tevékenykedő francia cégek bemutatása kapjon nagyobb hangsúlyt, ahol erőteljesebb, koncentráltabb a gall vállalati jelenlét. ÉLELMISZERIPAR: Francia jelenlét: 31 vállalat 5328 alkalmazott, azaz az ágazatban dolgozók 2 %-a Üzleti forgalom: 161,4 milliárd Ft, azaz az ágazat 5,7 %-a Törzstőke: 52,8 milliárd Ft ‰ ‰ ‰ ‰ VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • A Bonduelle-Nagykőrös Kft. a Nagykőrösi Konzervgyár 100 százalékos tulajdonosaként

zöldségfeldolgozással és tartósítással foglalkozik. A gyárat a francia Bonduelle Csoport 1992-ben vásárolta meg, majd jelentős fejlesztésekkel azt is elérte, hogy 1994-től kezdve az ISO 9002-es minőségi tanúsítvány előírásainak megfelelően folyjon a termelés. A termelőkapacitások is kibővítésre kerültek, így az üzemben előállított termékek nagy része kelet- és nyugat-európai exportra kerül. • A Bongrain hazai érdekeltségébe a Pannontej Tejtermékgyártó és Kereskedelmi Rt. és a Veszprémtej Rt tartoznak, melyekben a francia Bongrain S.A 1993-1995 között fokozatosan szerzett többségi részesedést A cég profiljába lágy- és olvasztott sajtok, tej és tejtermékek előállítása és forgalmazása tartozik, melyeket Keszthelyen, Pápán, Répcelakon, Veszprémben és Zalaegerszegen állítanak elő. • A Cereol Növényolajipari Kft. nyers olajmag-feldolgozással (napraforgó, repcemag) és étolajgyártással

foglalkozik. A cég elődje a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat volt, mely miután részvénytársasággá alakult, részvényeinek többségét felvásárolta a francia Cereol Holding. Ezzel a vállalat az Eridania Béghin-Say Agráripari Csoport tagjává vált. Az ezt követő jelentős technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a Martfűi Növényolajgyár Európa egyik legmodernebb termelőüzemévé vált. 83 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A Danone Tejtermékgyártó és Forgalmazó Kft. a francia ipari óriás 1991-ben alakult hazai érdekeltsége. A

társaság magyarországi gyártóbázisát a Budapesti Tejipari Vállalat (BTV) kelet-pesti üzemének és a marcali Tejdesszert Kft.-nek a megvételével alapozta meg. A leányvállalat fő profiljába a friss tejtermékek feldolgozása, gyártása és forgalmazása tartozik. A francia multinacionális cég, a Danone Csoport másik hazai érdekeltsége a Győri Keksz Kft., amit még 1993ban vásárolt meg a United Biscuits vállalat, melyet 2000-ben vett át a Danone Így a cég hazai tevékenységi köre tovább bővült a Székesfehérváron és Győrött előállított édes kekszek forgalmazásával. • Az Eridania Béghin Say a Mátravidéki Cukorgyár Rt., a Szolnoki Cukorgyár Rt. és a Szerencsi Cukorgyár Rt többségi tulajdonosa volt 1991-től egészen a 2003-ig, amikor megvált tőle a német Nordzucker javára. A termelőüzemekben fogyasztói és ipari felhasználásra is előállítanak cukortermékeket (Csillám, Ezüstkanál, Béghin-Say). • A Lesaffre

1996-ban vásárolta meg az ország egyetlen élesztőgyárát, a Budafoki Szeszipari Vállalatot (Buszesz) a Mautner Markhoff Csoporttól és így megalakult a Budafoki Élesztő- és Szeszgyár Kft. A vállalat stratégiaváltás miatt megszüntette a szeszgyártást 1999-ben és inkább az élesztőgyártásra koncentrálta erőforrásait, ennek következtében nemcsak Magyarországot, hanem a régió 10 országának piacát is ellátják élesztőtermékekkel. A gyár Közép-Európa legnagyobb élesztőgyártó- és forgalmazó vállalatává nőtte ki magát. • A Perrier Vittel Rt. tulajdonában van a Kékkúti Ásványvíz Rt, mely az ásványvíztermelés tekintetében piacvezető hazánkban. A cég forgalmazza a Perrier és a San Benedetto márkák mellett a világelső Evian ásványvízet is. • A Syngenta Seeds Kft. 1991-ben jött létre, de csak 2000-ben vette fel jelenlegi nevét, amikor a Novartis és a Zeneca mezőgazdasági részlegei összeolvadtak. A cég

növényvédőszereket forgalmaz, a Syngenta Kft. pedig hibrid kukorica, napraforgó és cukorrépa vetőmagok előállításával és kereskedelmével foglalkozik. A vállalat mezőtúri vetőmagüzemét 30 millió dollár invesztícióval létesítette. 84 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Teisseire Csoport által megvásárolt Szobi Szörp Rt. uralja Magyarország • gyümölcsszörppiacát. TEXTILIPAR/BŐRDÍSZMŰIPAR: ‰ ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 8 vállalat 1347 alkalmazott, azaz az ágazatban dolgozók 1 %-a Üzleti forgalom: 8,9 milliárd Ft, azaz az ágazat 2 %-a

Törzstőke: 624 millió Ft VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Bacou Hungária Kft. (védőruházat) • Cobra Magyarország Kft. (bőr óraszíjak) • Delta Plus Magyarország Kft. (biztonsági felszerelések, védőruházat) • Lafuma Hungária Kft. (sportruházat, hátizsákok) • Pasha Ipari és Kereskedelmi Kft. (női fehérnemű) • Synertex Hungária Kft. (kötöttáru, hímzett termékek) FA- és PAPÍRIPAR: ‰ ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 6 vállalat 198 alkalmazott Üzleti forgalom: 2 milliárd Ft Törzstőke: 135,6 millió Ft VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • A francia Cofinec a Petőfi Nyomdát és a Kner Nyomdát vásárolta meg 1991 és 1992 folyamán, a nyomdák privatizálásakor. • A Frama GPV Group Francia – Magyar Papírfeldolgozó Rt. a francia GPV Csoport tagjaként jött létre Magyarországon. Raktárról értékesített papíripari termékei közé borítékok, levéltasakok tartoznak. • Hunabox Rt. (hullámpapírgyártás) 85 BGF

KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Style Antique (bútorgyártás) • VEGYIPAR/GYÓGYSZERIPAR: ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 27 vállalat 11143 alkalmazott: azaz az ágazatban dolgozók 10 %-a Üzleti forgalom (2000): az ágazat 11 %-a VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Air Liquide (vegyipar) • Alföld Porcelán Edény Rt. (étkészletgyártás) • Aventis-Cropscience Kft. (növényvédőszerek) • Aventis Pharma Rt. (gyógyszeripari termékek) • A Boiron Magyarországi Kereskedelmi Képviselet a francia Laboratoires Boiron SA hazai érdekeltségeként a ’90-es évek elején jött

létre. Az anyavállalat homeopata gyógyszerek előállításával és forgalmazásával foglalkozik, amely egyre nagyobb mennyiségben exportálja termékeit Magyarországra, a növekvő keresleti igényeknek megfelelve. • A Ceva-Phylaxia Oltóanyaggyártó Rt. a CEVA SANTE ANIMALE anyavállalat magyarországi „leánya”. A vállalat tevékenységi körébe állatgyógyászati termékek (oltóanyagok és gyógyszerek) előállítása, forgalmazása és az ehhez kapcsolódó kutatási és fejlesztési munka tartozik. A Ceva Santé Animale (anno Sanofi Santé Nutrition) 1991-ben vásárolta meg a vállalatot, s ekkor alakította ki a magyarországi kutatási központját és oltóanyag termelő egységét. • Az idén fennállásának 30. évfordulóját ünnepli Európa hatodik és a világ 15 legjelentősebb gyógyszeripari vállalata, a Sanofi-Synthélabo. A Sanofi anyavállalat 1991-ben vásárolta meg a Chinoin Rt. 40 százalékos tulajdonhányadát, majd

1993-ban 100 százalékos tulajdonosává vált. A Sanofi 86 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1999-ben fuzionált a Synthélabo francia gyógyszercéggel, így piaci pozíciója erősebbé vált. Ma a vállalat a negyedik legnagyobb gyógyszerforgalmazó az országban. A vállalat több mint 2000 munkatársa közül mintegy 1400-an dolgoznak a cég újpesti bázisán, kétszázan – kétszázan Veresegyházán és Csanyikvölgyben és hasonló számú alkalmazottja van a gyógyszer- kereskedelemmel (gyógyszermarketinggel és értékesítéssel) foglalkozó SanofiSynthélabo

Rt.-nek is A vállalat – az intézményeiben végrehajtott folyamatos fejlesztések következtében - ma már az ország egyik legnagyobb külföldi befektetője. • Az Egis Gyógyszergyár Rt. 1997-ben került a francia Groupe Servier 51 százalékos többlettulajdonába, de a részvények további 43%-át is külföldi befektetési alapok birtokolják. A francia cég többlettulajdonossá válása után aktívabbá vált a vállalat klinikai kutatási tevékenysége és együttműködése a magyar orvostársadalommal a gyógyszeripari-kutatás területén. A Servier Hungária Kft. jelenleg a 22 gyógyszeripari laboratórium az országban, de az EGIS gyógyszergyárban való többségi részesedésével az első helyen áll a magyarországi gyógyszeripari szereplők versenyében. • A Fournier Hungary Kft. 2000-ben alakult a francia Groupe Fournier magyarországi leányvállalataként. A francia anyavállalat: a Laboratoires Fournier a Richter Gedeon Gyógyszergyár

Rt.-vel kötött licence-szerződés szerint a vállalat termékeinek előállításával is foglalkozik, a magyar képviseleti iroda csak a termékmarketinget végzi a hazai piacon. • A volt Taurus gumiabroncs gyártó vállalat 2002-ben vette fel a Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft. nevet A francia világcég svájci és hollandiai egysége vásárolta meg a Taurus vállalatot 1996-ban a cég privatizációja során, amióta tekintélyes összeget invesztált bele a cég fejlesztésébe. A vállalat megközelítőleg 2300 dolgozónak biztosít megélhetést. A magyarországi Michelin-érdekeltségek forgalma hat év alatt megháromszorozódott, így tavaly már meghaladta a300 millió eurót. A korábban „monomárkás” Taurus „multimárkás” abroncsgyártóvá vált a vállalati integráció jegyében eltelt évek alatt. A Michelin Nyíregyházán meghonosította a Michelin, a Kléber, Stomil és 87 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. BF Goodrich márkájú traktorabroncsok előállítását. A fővárosi üzemben pedig a Japánból származó Riken abroncson kívül a Kormoran és a jól ismert Taurus gumikat gyártják. A magyar leányvállalat – sikereinek komoly elismeréseként – a kelet- és közép-európai Michelin-tevékenység koordinációs központjává is vált. Saint-Gobain Weber Terranova Építőanyagipari Kft. (díszítő vakolatok, • hőszigetelés) A TotalFinaElf Hungaria Kft. a francia TotalFinaElf multinacionális olajipari • vállalat hazai leányvállalata, amely a Total Hungaria Kft. és a Totalgaz Hungaria Kft.

2000-ben végbement egyesülése folytán jött létre A cég 1990ben telepedett meg hazánkban, amikor érdekeltségébe került a Budalakk Festékgyár és a dunántúli propán-bután (PB) gázforgalmazás. A Total országos 70 töltőállomásból álló benzinkúthálózatot létesített. A vállalat az olajipari termékeken kívül cseppfolyós PB-gáz forgalmazásával is foglalkozik, ezen a területen a harmadik legnagyobb a magyar piacon. A társaság 3000 értékesítési hellyel és két töltőüzemmel rendelkezik (Győrött és Újudvaron). A Total megtartotta kenő- és üzemanyag üzletágát, de 2002-ben töltőállomás-hálózatát átadta a Shell Hungary Kft.-nek HULLADÉKKEZELÉS: ‰ ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 7 vállalat 577 alkalmazott Törzstőke: 3 milliárd Ft Üzleti forgalom: 13,5 milliárd Ft, az ágazat 13,5 %-a VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Biokom Kft. (hulladékkezelés) • A Kelet-Európai Hulladékfeldolgozó és Környezetvédelmi (Ereco)

Rt. három MÉH-vállalat (Budapest, Szeged, Nyíregyháza) privatizálásával alakult meg 1993-ban, de mára telephelyeinek száma eléri a tízet és négy franchise-partner kapacitásaival is rendelkezik. A céget a Guy Dauphin Environnement vásárolta meg, amely mostanáig négymilliárd forintot invesztált a vállalkozásba. A vállalat 88 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Magyarország legnagyobb környezetvédelmi vállalatává nőtte ki magát és így piacvezető a vas, a színesfém és a papír újrahasznosításában. Ugyanakkor más anyagokkal is foglalkoznak, például

raklapok, használt akkumulátorok, kommunális hulladék begyűjtésével és újrahasznosításával. A Ker-hu Kft neve alatt működő vállalkozás keretében egy európai normáknak megfelelően megépített hulladéklerakót is üzemeltetnek Csömörön: a Csömöri Regionális Hulladékkezelő Központot. Az Ereco két ISO minősítéssel is rendelkezik (ISO 9001 – 2001 és ISO 14001), ami a minőség felé való elhivatottságról is tanúskodik. A Magyarországon megtermelt veszélyes hulladék mennyiségéből 30 ezer tonnát • immár évek óta az ország legnagyobb és legkorszerűbb égetőművét üzemeltető Onyx Magyarország Kft. ártalmatlanítja Az égetőmű 1989-ben Dorogi Hulladékégető néven nyílt meg, majd 1993-ban került a világ környezetvédelmi iparának egyik piacvezetője a francia SARP Industries ONYX vállalatcsoport tulajdonába. A cég az elmúlt évek jelentős fejlesztései során az országban egyedülálló komplex dioxinmentesítőt

építetett meg, bővítette a szilárdhulladéktároló kapacitását, továbbá kazánfelújításra is sort kerített. A tavalyi év legjelentősebb fejlesztése a turbinatelepítése volt, mellyel elérték, hogy a hulladékból nyert energiát teljes egészében villamos áram termelésre tudják hasznosítani. Mindezek következtében megvalósította, hogy működése során maradéktalanul eleget tudjon tenni a legszigorúbb hazai és európai uniós levegőtisztasági és környezetvédelmi normáknak. A vállalat 1999-ben bevezette az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszert. A cégtulajdonosok nem titkolt szándéka, hogy a létesítmény kelet-európai referenciaüzemmé váljon, és így a bővítésre és terjeszkedésre is sor kerülhessen. GÉPIPAR: ‰ ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 6 vállalat 1052 alkalmazott Törzstőke: 1102 millió Ft Üzleti forgalom (2000): 10 milliárd Ft, az ágazat 2 %-a 89 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: Az Alstom Power Hungária Rt. a Láng Gépgyár jogutódjaként jött létre és • 2000-ben vált az ALSTOM Holdings 100 százalékos tulajdonává. A vállalat fő tevékenységi köre az energetikai gépgyártás, de emellett erőművek rehabilitációjával, karbantartással, javítással, mérnökszolgáltatási munkákkal is foglalkozik. A cég folyamatosan korszerűsíti gyártási kapacitásait, termelésének több mint 50 százalékát pedig fejlett piacgazdaságú országokba exportálja • Panol Rt. (szellőzőberendezések) • Ventacid Hungária Kft.

(ipari légtechnikai és hűtőberendezések gyártása) FÉMIPAR: ‰ ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 11 vállalat 1106 alkalmazott Törzstőke: 1,2 milliárd Ft Üzleti forgalom (2000): 15,7 milliárd Ft, az ágazat 2 %-a VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Az EMT Hungária Kft. 1997-ben alakult meg a francia EMT Csoport magyarországi vállalkozásaként. Az anyacég gödöllői üzemébe eddig 2 millió euró értékben ruházott be, ahol fém-alkatrészek előállítása történik hidegsajtolási technikával, valamint összeszereléssel, villamos és autóipari cégek számára. Az előállított termékek 85 százalékát exportra szánják, számos külföldi vállalat beszállítójaként. • A zárakat és zárszerkezeteket gyártó Elzett vállalat jogutódjaként az Euro-Elzett Kft. 1992-ben alakult meg a francia SECURIDEV magyar leányvállalataként Az ISO 9001-es minősítési tanúsítvánnyal rendelkező, soproni székhelyű cég az egy és több ponton záródó

zárak és az egyedi zárszerkezetek tervezése és gyártása területén piacvezető hazánkban, de jelentős fejlesztési tevékenységet is 90 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. folytat. A vállalat exportdinamikájának köszönhetően termelésének harmadát exportálja. A Le Bélier Magyarország Formaöntöde Rt. a Fonderie Le Bélier hazai • érdekeltségeként Ajkán állít elő alumínium alkatrészeket. Nemrég egy 12 millió dollár költséggel megépült szolnoki gyártóüzembe fektetett be. ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI KÉSZÜLÉKEK GYÁRTÁSA: ‰ ‰ ‰ ‰ Francia

jelenlét: 16 vállalat 3526 alkalmazott Törzstőke: 11,2 milliárd Ft Üzleti forgalom (2000): 30,875 milliárd Ft, az ágazat 2 %-a VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Az Alcatel Hungary Kft. 1990-ben azzal a céllal jött létre, hogy bővítse a magyarországi vállalati telekommunikációs eszközök választékát. A vállalat távközlési eszközök gyártásával foglalkozik. A telekommunikációs piac liberalizálása során a társaság részt vett a magyar telefonhálózatok (optikai kábeles hálózatok bővítésében), melyben az Alcatel világelsőnek számít. • Az FCI Connectors Kft. tatabányai gyárüzemét 2,3 milliárd forintos beruházással 2000-ben hozták létre. A cég több mint ezerféle konnektor, csatlakozó elem gyártását végzi megközelítőleg 600 fő alkalmazásával. A termékek 70 százaléka az autóiparban, a maradék 30 százaléka az elektronikai iparban kerül felhasználásra. A gyártmányok 95 százaléka exportra kerül • A

Legrand Kontavill Villamosszerelési Rt. a Legrand SA villamos-szerelési anyagokat gyártó és forgalmazó cégcsoport teljes tulajdonába tartozik. A vállalat termékei közé kapcsolók, csatlakozóaljzatok, szerelvények, energiaelosztási termékek (tokozatok, moduláris szerelvények és kiegészítőik), hang-adatképátviteli rendszerek elemei, elosztók, dugók, ipari alkalmazások és kábelcsatornák tartoznak. A cég szentesi üzemében közel 450 személyt alkalmaz 91 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A SAGEM Magyarország Elektronikai Kft. már 15 éve van jelen

Magyarországon. Az anyacég a második legnagyobb francia távközlési berendezéseket gyártó vállalat. A magyar vállalat kommunikációs eszközök és rendszerek fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozik. A szélessávú optikai megoldások, korszerű előfizetői és üzleti megoldások, kábelek, faxok (a cég az elsőszámú faxkészülék-gyártó Európában), dect- és mobiltelefonok, ujjlenyomatazonosító rendszerek (ezek gyártásában világelső), chipkártyák, forgalomirányító és parkolástechnikai eszközök, távközlési rendszerek tervezése, kivitelezése és fenntartása tartozik a vállalat portfoliójába. A társaság 2002-ben megkapta az „Év beszállítója” címet a MATÁV Rt-től. A vállalat történetében komoly fordulópontot jelentett az idei év, ugyanis hivatalosan is a SAGEM Csoport régiós központjává avanzsált. • A Schneider Electric Hungária Villamossági Rt. 1991-ben létesült a magyar VERTESZ vállalat

többségi tulajdonának megszerzése következtében, a Scheider Electric Industries SA leányvállalataként. Erősáramú és elektronikai készülékek, berendezések, rendszerek gyártása, forgalmazása, villamos és irányítástechnikai szerelés és ipari automatizálás tartozik a vállalat tevékenységi körébe. A leányvállalat életében a nagyobb mérföldkövek azok voltak, amikor 1993-ban egy kismegszakító összeszerelő-üzemet nyitottak Zalaegerszegen, 1996-ban az MGV Rt. teljes tulajdonába került, 1997-ben egy új Műszaki Oktatóközpontot alakítottak ki és 2000-ben a gyöngyösi székhelyű Prodax Rt. mely piacvezető a kisfeszültségű villamos szerelvények terén - csatlakozott a csoporthoz. • A Somfy Kereskedelmi Kft. redőnyöket, napellenzőket mozgató távirányításos szerkezetek (redőnymotorok) gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. 1998 óta van jelen a hazai piacon. A cég jelentős műszaki fejlesztéseinek köszönhetően a

szakterületén a legmodernebb, rádiótechnikán alapuló termékeket állítja elő. AUTÓIPAR: VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: 92 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Citroen Hungária Kft. nyolc évvel ezelőtt létesült és eddigi piaci jelenlétét • töretlen fejlődés jellemezte. A Citroen 46 szerződéses márkakereskedése teljesítményével a hetedik legtöbb személyautót forgalmazó cég Magyarországon. Tavaly a teljes Citroen-hálózat megkapta az ISO 9001-es minőségbiztosítási tanúsítványt, emellett a cég megköveteli márkakereskedőitől, hogy szerezzék

meg a Citroen saját minőségügyi bizonyítványát a Magellán diplomát, ezzel is tanúsítva a minőség-centrikus ügyfélkiszolgálást. A Peugeot Hungária Kft. 1993-ban jött létre, törzstőkéjét teljes egészében a • francia Automobiles Peugeot (PSA) birtokolja. A társaság 40 tagot számláló márkakereskedői hálózatot és három márkaszervizt létesített hazánkban, mely kellő mértékű lefedettséget biztosít az új- illetve használtautó- valamint alkatrészértékesítéshez, bérautó-szolgáltatáshoz és szervizhez. A Renault Hungária Kft. értékesítés tekintetében a harmadik helyezéssel • büszkélkedhet a magyar személygépkocsi-piacon, a kis-haszongépjárművek területén pedig piacvezetővé vált. (Lásd: Függelék/11 TÁBLÁZAT) A cég - 30 márkakereskedőjével karöltve – 4,5 milliárd forintot fordított a 63 értékesítési pontból álló hálózat fejlesztésére a célból, hogy a bemutatótermek és a

szervizhálózat is a kiváló termékekkel harmonikus egységet alkothassanak. A Renault Automobiles (REA) magyar érdekeltsége a Renault Budapest Kft. 600 millió forintot meghaladó beruházásba kezdett Budapesten azért, hogy a társaság saját márkakereskedéseinek a száma elérhesse a négyet. A Renault harmadik magyar „leánya” a Renault Trucks Hungária Kft. a 3,5 tonnát meghaladó Renault gépjárművek kizárólagos hazai importőre, mely 10 hazai márkakereskedésből álló hálózatot épített ki és Törökbálinton található a központi alkatrész-raktára. MÉRŐ- ÉS FINOMMECHNANIKAI MŰSZEREK GYÁRTÁSA: (Optikai termékeket beleértve) ‰ ‰ Francia jelenlét: 4 vállalat 404 alkalmazott 93 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár

dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ‰ ‰ Törzstőke: 192 millió Ft Üzleti forgalom (2000): 924,4 millió Ft VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: Az • Actaris/Ganz Mérőgyár Kft. a nagy múlttal rendelkező Ganz Árammérőgyár jogutódja, melyet a francia ACTARIS Csoport 1990-ben vásárolt meg az üzem privatizációja alkalmával. A társaság ex-nihilo beruházásként új telephelyet is építettet vállalkozása számára, így született meg a Gödöllői Gázmérőgyár Kft. A két leányvállalat közel 400 főt foglalkoztat Az ACTARIS vezető szerepet játszik a villamossági, víz- és hőmennyiség méréstechnikai üzletágban. Az Essilor Optika Kft. a világ első számú szemüveglencse-gyártójának • képviselője hazánkban. A világcég közép-európai érdekeltségeinek tevékenységét az Essilor Austria

leányvállalata révén koordinálja. Az Essilor – hálózat elsőszámú vállalatává Kelet-Közép-Európában a cég magyarországi leányvállalata vált. ENERGIAIPAR: ‰ ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 8 vállalat 6734 alkalmazott, azaz az ágazat 14%-a Törzstőke: 116,354 milliárd Ft Üzleti forgalom (2000): 188,459 milliárd Ft, azaz a teljes üzleti forgalom 12%a. Így ebben az ágazatban a legerősebb a francia jelenlét VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • A világ egyik legnagyobb villamosipari vállalata, a francia EdF Csoport (Electricité de France) a magyar villamosenergia-ipar teljes szolgáltatási skáláján képviselteti magát Magyarországon. A Budapesti Erőmű Rt (BERT) a 2001-es évben végrehajtott privatizációja folytán került a csoport tulajdonába. Az erőmű a fővárosi agglomeráció első számú áram- és hőtermelője. 94 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz

biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az áramszolgáltató DÉMÁSZ Rt. 1991-ben került privatizálásra és az ezt követő sikereit kellően illusztrálja az a tény, hogy a társaság 1996-ban, 1997-ben és 2001-ben is megnyerte az energiafogyasztók díját. A cég érdekeltségébe tartozó PROMETHEUS Rt.-t az ország legnagyobb energetikai szolgáltatásokra szakosodott vállalataként tartják számon. A vállalat az áramszolgáltató ÉDÁSZ Rt.-ben lévő tulajdoni részesedésétől a tavalyi évben vált meg A GdF (Gaz de France) 1996-tól kezdve tett szert magyarországi energiatermelő • üzemekre és szolgáltatókra, így a DÉGÁZ Rt.-re (Délalföldi Gázszolgáltató Rt.),

az ÉGÁZ Rt-re (Győri Gázszolgáltató Vállalat), a Cothec Kft-re és a Pannon Energia Kft.-re A közel 1500 alkalmazottat foglalkoztató társaság vezetékes gázszolgáltatással foglalkozik Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, GyőrMoson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megye területén. A Cothec Kft a megcélzott fogyasztórétegek számára nyújtott szolgáltatások kifejlesztésével illetve szerződéskötésekkel foglalkozik, a Pannon Energia Kft. pedig a GdF-et képviseli hazánkban és tanácsadást biztosít a többi leányvállalat részére, valamint az új fejlesztésekért is ő felelős. VÍZSZOLGÁLTATÁS ÉS VÍZKEZELÉS: ‰ ‰ Francia jelenlét: 9 vállalat Az összes francia leányvállalat törzstőkéjének a 27,56%-a VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • A Compagnie Générale des Eaux (Groupe Vivendi Environnement) 1994-ben szerezte meg a jogot a Szegedi Vízmű Rt. 21,5 éves és az 1997-ben privatizált Fővárosi Csatornázási Művek

Részvénytársaság 25 éves üzemeltetésére. Az anyavállalat magyarországi képviseletét a Vivendi Water Hungary Rt. (korábban Servitec Kft.) látja el, melyet 1992-ben alapítottak A vállalat vízgazdálkodási és csatornázási konstrukciók megvalósítását önkormányzati és ipari partnerekkel. ÉPÍTŐIPAR/ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS: 95 végzi BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 30 vállalat 3461 alkalmazott, azaz az ágazat 3%-a Üzleti forgalom: 64,24 milliárd Ft, azaz az ágazat 4%-a VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • A Bouygues Hungária

Kft. a világ egyik legnagyobb építőipari vállalatához: a Bouygues Csoporthoz tartozik. A magyarországi referenciák közé tartozik az M5-ös autópálya, a Kincsem Park lóversenypálya, több kőolajtároló létesítése és a Budapest Sportaréna is. A cég eddigi magyarországi tevékenységét gyakran kísérte szakmai és politikai vita, olykor kedvezőtlen médiavisszhang, mégis sikeresnek tekinthető eddigi hazai tevékenysége, mivel a két általa kivitelezett projekt esetében is potenciális felvásárló volt a magyar állam. A tervek szerint az Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt-ben is résztulajdonosként résztvevő Bouygues vállalatot hamarosan ki fogja vásárolni a Gazdasági Minisztérium. • A Colas Hungária Kft. a Colas SA magyar leányvállalataként 1991-ben született meg. A társaság útépítéssel (vezetékhálózatok kiépítése, földmunkák, útburkolás), kőzetkitermeléssel és mélyépítéssel, csatornázással,

vízvezetékrendszerek kiépítésével foglalkozik. A cég 2200 főt alkalmaz Magyarországon négy vállalati érdekeltségében: az Alterra Építőipari Kft.-ben, a Colas ÉSZAKKŐ Kft.-ben, a DEBMUT Rt-ben (Debreceni Útépítő) és az ÉGÚTEgri Útépítő Rt-ben • A Hídépítő Rt. a Hídépítő Vállalat 1993-as privatizációja alkalmával került a VINCI francia anyavállalat 97 százalékos tulajdonába. Tevékenységi körébe közútfejlesztések, közúti hidak építése és rehabilitációja, ipartelepek, ivóvíztisztító és szennyvíztisztító művek, erőművek és ipari beruházások részleges és teljes körű kivitelezése tartozik. A társaság napjainkra az ország öt legnagyobb kivitelező vállalata közé fejlődött fel és egyre gyakrabban kérik fel külföldi munkák kivitelezésére is. • Az NC-Lavalin Pingat Magyarország Kft. a francia SNC Lavalin Pingat hazai leányvállalataként építőipari tevékenységet folytat.

Magyarországi referenciái 96 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. közé tartozik az Auchan több áruházának, a Bonduelle gyárcsarnokának, a Delphi Calsonic Hungária autóalkatrész-előállító üzemének, a GIBBS alumíniumöntődének és a Taurus egyik gyárának a felépítése illetve korszerűsítése. NAGYKERESKEDELEM: ‰ ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 11 vállalat 79 alkalmazott Törzstőke: 517,7 millió Ft Üzleti forgalom: 15,85 milliárd Ft, azaz az ágazat 0,2%-a VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: Apex Budapest Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (parfümök és

szépségápolási • termékek nagykereskedelme) • Abimex-Partner Kft. (csokoládéimport) • Estimpex Vetőmag Kft. (vetőmag-forgalmazás) • Park&Kertépítő Kft. (mezőgazdasági eszközök nagykereskedelme) • Thomson Multimédia Hungary Kft. (elektronikai eszközök lakossági fogyasztóknak) KISKERESKEDELEM: ‰ ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 13 vállalat 10324 alkalmazott Törzstőke: 26,9 milliárd Ft Üzleti forgalom: 350 milliárd Ft, azaz az ágazat 4,4%-a VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Az Auchan Magyarország Kft. az egyik legjelentősebb francia befektetőnek számít hazánkban, mind az árbevétel összegét (2002-ben 113 milliárd Ft), mind az általa foglalkoztatottak számát tekintve. A cég 1998-ban nyitotta meg első hipermarketét Budaörsön és az azóta eltelt időben 135 milliárd forintot fektetett be az országban. A cég - terjeszkedési politikájának megfelelően - öt éven belül legalább tizenöt, legfeljebb húsz üzletből

álló láncolat létesítését tervezi 97 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. belföldön, melyből eddig a pillanatig 8 hipermarket került átadásra (Budaörs, Csömör, Dunakeszi, Kecskemét, Óbuda, Soroksár, Székesfehérvár, Szigetszentmiklós). • A Bricostore Hungária Fejlesztési Kft. a GEMA Csoport hazai leányvállalataként született meg 1997-ben. A társaság első magyarországi áruházát 1998-ban nyitotta meg Törökbálinton (azóta ötre emelkedett a számuk), mely barkácsárukra, dekorációs, kertészeti és építőanyag termékek

kiskereskedelmi forgalmazására és ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására szakosodott. • La Halle Hungária Kft. (ruházat és cipő) • L’Occitane (szappan és illatszer) • A L’Oréal Magyarország 1994-es megalapítása óta a kozmetikai ágazat piacvezető vállalkozásává vált hazánkban. A közel tíz év alatt minden évben kétszámjegyű növekedést ért el a társaság. A leányvállalat tevékenysége négy üzletágra van lebontva, melyek az alábbiak: Közönségcikk Üzletág (ehhez a divízióhoz tartozik a l’Oréal Paris, Laboratoires Garnier, Maybelline márkanévvel ellátott termékek forgalmazása), Fodrászat üzletág (L’Oréal Professionnelle, Kérastase), Dermokozmetika Üzletág (Vichy termékek) és a Luxustermékek Üzletág (Lancome, Giorgio Armani, Paloma Picasso, Guy Laroche, Cacharel, Ralph Laurent). • A francia Marionnaud Parfumeries 2003-ban jelent meg a magyar illatszerforgalmazás területén, amikor

megvásárolta a Diva Center Parfüméria– hálózat 26 magyarországi üzletét és létrehozta a Marionnaud Magyarország leányvállalatot. A cég a világ vezető illatszer és kozmetikum-forgalmazó vállalatának a hazai érdekeltsége. • A Magyar Hipermarket Kft. a Cora hipermarketeket franchise-rendszerben üzemelteti. Első magyarországi áruházukat 1997-ben nyitották meg Fóton és azóta folyamatosan bővítik hálózatukat. A fővárosi agglomerációban három egységgel képviselik magukat (Budakalász, Fót Törökbálint) illetve négy áruházzal (Debrecen, Miskolc, Szeged, Szolnok) vannak jelen az Alföldön. 98 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A közel 100 ezer cikket tartalmazó Cora áruházakban megtalálható választékot a Provera Kft. biztosítja, amely a Profi-hálózat és a Csemege–Match– Kereskedelmi Rt. beszerzési társasága is egyben A Cora elsőként vezette be Magyarországon a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszert és az ISO 9001-et és 2000-es minőségirányítási nemzetközi szabványt, ami garantálja az ellenőrzött termékbiztonságot. Yves Rocher Hungary Kft. (kozmetikai cikkek) • TÁVKÖZLÉS: VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Global One Kft. (EQUANT HUNGARY) (informatikai szolgáltatás) • A Vivendi Telecom Hungary 1994. óta volt jelen a magyar piacon - az ország legnagyobb alternatív távközlési szolgáltatójaként - egészen 2003-ig, amikor stratégiai okokból megvált tőle az anyacég. A cégcsoport közel 600 millió dollár értékű befektetést hajtott végre hazánkban, így

félmillió előfizetőt és több mint 30 ezer ügyfelet szolgált ki a telekommunikációs szolgáltatások teljes körű választékával, a hagyományos hang- és adatátviteli, üzleti kommunikációs és Internet szolgáltatásokkal. A V-com a Vivendi Csoport üzleti kommunikációs tevékenységet folytató cégeként tevékenykedett. SZÁLLODAIPAR/VENDÉGLÁTÁS: ‰ ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 14 vállalat 2861 alkalmazott, azaz az ágazat 4%-a Törzstőke: 7,5 milliárd Ft Üzleti forgalom (2000): 15,58 milliárd Ft VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • A francia Accor Csoport a nemzetközi szállodaipar egyik legfontosabb szereplője. Az Accor magyar leányvállalata az Accor-Pannonia Hotels Rt több 99 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. mint 20 magyarországi szálloda, a legnagyobb hazai konferenciaközpont: a Budapesti Kongresszusi Központ, a Pannonia Hotel Service, a Pannonia Congress Service, a Ferihegy Catering és az Apostolok Étterem felett gyakorolja tulajdonosi jogait. A társaság a legnagyobb francia munkaadó hazánkban s egyben a francia érdekeltségű vállalatok között a legnagyobb üzleti forgalmat is az Accor éri el évről-évre.71 A szállodalánc több kategóriába sorolt hotelt üzemeltet, így van jelen a magyar szállodapiacon az Etap, az Ibis, a Mercure, a Novotel és a Sofitel márkavédjegyű szálláshelyeivel. Fontos kihangsúlyozni, hogy a tulajdonos a hazánkban megtermelt nyereséget eddig mindig visszaforgatta magyarországi felújítási, átalakítási és modernizációs programjába illeszkedő projektekbe valamint

a magyarországi terjeszkedéséhez. • Le Cheque Déjeuner Kft. (étkezési utalványok értékesítése) • Le Jardin de Paris (étterem) • A Sodexho Pass Hungária Kft. 1993-ban jött létre a világ első számú étkeztetéssel foglalkozó vállalata: a Sodexho leányvállalataként. Hét fajta szolgáltatási utalványt forgalmaz a cég (ENNI-KÉK étkezési utalvány, Sodexho Pass MELEGÉTEL utalvány, Sodexho Pass AJÁNDÉK utalvány, Sodexho Pass RUHÁZATI utalvány, Sodexho Pass SPORT utalvány, Sodexho Pass KULTÚRA utalvány és Sodexho Pass ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS utalvány). A szolgáltatási utalványok nagy előnye abban rejlik, hogy azok egy meghatározott értékhatárig adómentesen adhatók a dolgozók részére, e határ felett pedig a pénzbeli juttatásoknál jóval kedvezőbb adók vonatkoznak rájuk. Ezek a termékek valamennyi Sodexho Pass-szal leszerződött közel húszezer üzletben felhasználhatóak. • Ticket Restaurant Kft.

(szolgáltatási utalványok) SZÁLLÍTÁS/FUVAROZÁS/LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK: 71 Martin Plichta: En Hongrie, les investisseurs étrangers possedent 72% de l’industrie. Le Monde, 27 100 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ‰ ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 24 vállalat 405 alkalmazott Törzstőke: 19,3 milliárd Ft Üzleti forgalom (2000): 19,6 milliárd Ft VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Az ABC Ricard F.L Rt már több mint tíz éve, 1991-ben létesült a Ricard FL S.A cég magyarországi leányvállalataként Az évek során a vámhivatalokkal szorosan együttműködve a

szolgáltatások teljes skáláját fejlesztették ki, de fő profilként megmaradt a belföldi és nemzetközi szállítás illetve költöztetés. • Az AGS BUDAPEST a Groupe AGS hazai leányvállalataként 1992-ben jött létre. Az egyik világelső szállítmányozó személyre szabott logisztikai, szállítmányozói szolgáltatást nyújt ügyfelei számára belföldön és külföldön egyaránt. • Az Air France a holland KLM-mel az idei évben lezajlott fúziója után a világ egyik legnagyobb légitársaságává vált. A társaság már 1967 óta jelen van képviseleti irodájával hazánkban. Profiljába nemcsak légi személy- és áruszállítás, hanem földi szolgáltatások teljes választéka tartozik. • Deltasped Kft. (fuvarozás, logisztika) • Magyarországon 1999-ben jelent meg a francia Giraud Csoport, amikor megalapította a Giraud Logistics Hungary Kft.-t Az alapítás éve óta a cég 12800 négyzetméternyi magasraktárat és irodaházat

létesített, ahol a Giraud Logistics Hungary és a csoport másik tagja, a Giraud International hazai szállítmányozó képviselője, a Giraud International Voláncamion Rt. központjai találhatóak. PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK: décembre 2002 101 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 14 vállalat 2167 alkalmazott Törzstőke: 51,7 milliárd Ft VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Az AXA-Colonia Biztosító Rt. a magyar pénzpiac ötödik legfontosabb szolgáltatójaként 5%-os piaci részesedéssel rendelkezett, de stratégiaváltás miatt kiszállt 2003-ban a

magyar biztosítópiacról. • A BNP-Paribas már hosszú ideje, egészen pontosan 1978. óta képviselteti magát Magyarországon, de csak az 1990-es évben alakult át a képviseleti iroda vegyes bankká (BNP-Dresdner Bank), majd a BNP-Paribas Csoport 100 százalékos tulajdonába került, így született meg a BNP-Paribas Hungária Bank Rt. Fő tevékenységét a kereskedelmi banki szolgáltatások és a vállalati tanácsadás jelentik, amelyen belül nagy hangsúlyt helyeznek a külkereskedelmi ügyletek finanszírozására, a „treasury” tevékenységre. A bankcsoport kelet-európai strukturált finanszírozási központja Budapesten van. A pénzintézet magyarországi hálózatát 2003-ban felvásárolta a Volksbank. • A Crédit Lyonnais Bank Hungary Rt.-t (CLBH) 1992-ben alapították hazánkban. A magyar pénzpiacon egyedülálló módon a bank teljes körű internetes banki szolgáltatását is megteremtette. Ügyfélkörébe a nagy és közepes méretű

multinacionális és magyar vállalatok, valamint a pénzügyi intézmények tartoznak. • Az Európa Biztosító Rt. 1990-ben jött létre a francia GAN tulajdonaként, majd a társaságot 1998-ban megvásárolta a vezető franciaországi biztosítócsoport a Groupama. A biztosító 30 irodával rendelkezik Budapesten és a nagyobb vidéki városokban, továbbá 600 fős üzletkötői gárdája van és 150 alkuszcéggel áll kapcsolatban. 102 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Magyar Cetelem Bank Rt. 1996-ban jött létre, mely 2000-ben került a francia • Cetelem SA száz

százalékos tulajdonába, melyet a későbbiekben megvásárolt a BNP Paribas, így a cég jelenleg Európa második legnagyobb bankcsoportjának a tagja. A pénzintézet 2001-re az áruvásárlási hitelezési piac elsőszámú szereplőjévé vált hazánkban. A társaság a lakossági fogyasztási hitelezésre specializálódott. A Renault Credit Bank Rt.-t a gépkocsiforgalmazó Renault Hungária Kft • hozta létre a Raiffesen Bankkal közös vállalkozásban. A pénzintézet abból a célból jött létre, hogy javítsa a magyar Renault leányvállalat értékesítési pozícióit. A bank kedvező finanszírozási konstrukciókat nyújt gépkocsivásárláskor. INGATLANHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK: ‰ ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 9 vállalat 80 alkalmazott Törzstőke: 2,5 milliárd Ft Üzleti forgalom: 1,8 milliárd Ft VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Bristol Irodaház Kft. (irodaházak bérbeadása) • Orco Property Group (ingatlanbefektető) • Scet Hungary

Plc. (városi területfejlesztés) SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZOLGÁLTATÁSOK: ‰ Francia jelenlét: 8 vállalat VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Alstrom Signaling Kft. (programozás) 103 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Bull Magyarország Kft. (informatikai tanácsadás) • A Cap Gemini Magyarország Kft. jogelődje1994-ben alakult meg a Cap Gemini Ernst & Young Csoport tagjaként. A társaság információs technológiai és vezetői szaktanácsadással foglalkozik és olyan hazai ügyfelei vannak, mint a Matáv vagy a Pannon GSM. SZAKTANÁCSADÁS/SZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT:

(„Consulting”) ‰ Francia jelenlét: 20 vállalat VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • A Cegos Tanácsadási és Tréning Kft. a párizsi székhelyű CEGOS SA cégcsoport 1995-ben létesült magyarországi leányvállalata, melynek ügyvezető igazgatója Boros István, aki egyben a Francia - Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöki posztját is betölti. A társaság szakterülete a vezetési és szervezetfejlesztési tanácsadás; a rövid távú vállalati képzés területén piacvezető Európában. • A Mazars & Guérard Kft. a MAZARS & GUÉRARD francia multinacionális cég hazai képviseleti irodájaként jött létre 1991-ben. A cég audit szolgáltatásokkal (könyvvizsgálat), adó- és jogi tanácsadással és könyvviteli szolgáltatásokkal, bérszámfejtéssel áll a főleg multinacionális vállalatokból álló ügyfélköre rendelkezésére. • A Moquet Borde & Associés Szecskay Ügyvédi Iroda fővárosi irodáját 1992ben nyitotta

meg, melyet azóta is a legjobb üzleti jogra szakosodott magyar irodák között tartanak számon. Az iroda - főként multinacionális vállalatokból álló - ügyfélkörének jogorvoslati és tanácsadási szolgáltatást nyújt a társasági és a kereskedelmi jog területén. Az iroda szakmai hírnevet szerzett a nemzetközi kereskedelmi döntőbíráskodás, valamint a külföldi beruházások védelme terén. A 104 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. társaság látja el egyebek között a magyar kormány képviseletét is a környezetvédelem területén felmerülő jogvitákban.

Szonda Ipsos Kft. (tanulmányok és piackutatás) • REKLÁMIPAR: ‰ ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 7 vállalat 71 alkalmazott Törzstőke: 235,9 millió Ft Üzleti forgalom: 3 milliárd Ft VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Avenir Budapest Kft. (reklámhordozók) • JC DECAUX Neonlight Kft. (reklám) • A Publicis Reklámügynökség Európa első, a világ negyedik legnagyobb francia érdekeltségű kommunikációs cégének a Publicis Worldwide-nak a magyarországi leányvállalata. A társaság árbevétele az 1993-as alapítási év óta megtízszereződött (!). A társaság leányvállalata: a Direct Response Kft a direct marketingre szakosodott. HUMÁNERŐFORRÁS: ‰ ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 9 vállalat 284 alkalmazott Törzstőke: 207,6 millió Ft Üzleti forgalom: 834 millió Ft VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Adecco Kft. (időszakos munkaerő) • Arthur Hunt Személyzeti Tanácsadó Kft. (felsővezetők keresése) 105 BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Manpower Munkaerő-szervezési Kft. (munkaerő kiválasztása és zervezése) • Promotrans Magyarországi Alapítvány (felsőoktatás) SZABADIDŐ/MÉDIA/TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ: ‰ ‰ ‰ Francia jelenlét: 12 vállalat 73 alkalmazott Üzleti forgalom: 317,5 millió Ft VÁLLALATOK AZ ÁGAZATBAN: • Agence France Presse (AFP Hírügynökség) (sajtóiroda) • André Szöts Productions (játékfilmek készítése) • Aréna Üzemeltető Rt. (sportlétesítmény üzemeltetése) • Carlson Wagonlit Travel (utazási iroda) • Incentive House (rendezvényszervezés)

• A Le Journal Francophone de Budapest (JFB) a Budapesten megjelenő, de országosan terjesztett francia nyelvű hetilapot az Alen Kft. jelenteti meg A lap első száma 1999-ben havilapként jelent meg fekete-fehér formában, a példányszáma nem volt túl jelentős, de az idők folyamán színessé és hetilappá vált, ezzel is jól példázva azt az evolúciót, amely a francia-magyar kapcsolatok, a magyarországi francia befektetések és a francia kultúra terjesztése területén ment végbe a közelmúltban. Az újság főképp magyar újságírókból álló stábja azon dolgozik, hogy a francia és frankofon magyar olvasótáborát informálja az ország adott hét aktuálpolitikai, gazdasági és kulturális eseményeiről. • Rádió 1 Kft. (rádióadó üzemeltetés) EGYÉB TERÜLETEN VÉGZETT ÜZLETI TEVÉKENYSÉG: VÁLLALATOK: 106 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A 5 à Sec Central Europe Gyorstisztító és Szolgáltató Kft. a láncolat franchise-hálózataként működik Magyarországon. A cég 2001 óta van jelen hazánkban, amikor is 200 millió forintos alaptőkével hozták létre. A budapesti cégközpontból a környező országokban folyó terjeszkedést is koordinálják. Első üzletüket a fóti Cora hipermarket áruházában nyitották meg. A magyar láncolatnak 9 tagja van, a távlati célok szerint - a következő tíz év alatt - 150 üzletet szeretnének létesíteni. • Comatec Hungária Kft. (takarítás) • Institut de Biotechnologie Dentaire (fogorvosi rendelő) II.33 A francia tőkeinvesztíciók területi

eloszlása Földrajzi jelenlét szerint a francia beruházásokkal az ország valamennyi szegletében, régiójában találkozhatunk (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, DélDunántúl, Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld) (lásd: függelék/7. ábra) Mindazonáltal a francia leányvállalatok többsége a magyar fővárosban és közvetlen környezetében, az agglomerációban (Budaörs, Fót, Halásztelek, Törökbálint stb.) telepedett le Számos francia vállalat a Kárpát-medence centrális elhelyezkedésű csomópontját: Budapestet választotta regionális központjának (pl. Bonduelle, Michelin) A fővárosban és környezetében termelési és/vagy kereskedelmi, üzleti tevékenységet folytató francia társaságok állítják elő a magyarországi francia leányvállalatoktól származó üzleti forgalom 77 százalékát, a francia cégek alkalmazottainak 72 százaléka dolgozik itt és az összes hazai francia cég

törzstőkéjének 73 százalékát a Közép-Magyarországra települt vállalkozások adják. A Magyarországon jelenlévő francia vállalatok üzleti forgalmuk 95,2 százalékát Közép-Magyarországon, Dél-Magyarországon és a Dunántúlon realizálják, a fennmaradó megközelítőleg 5 százalékot pedig Észak-Magyarországon és az ÉszakAlföldön.72 Az utoljára említett két régió elmaradottságából adódóan nem képes a külföldi működő tőke által nyújtott előnyöket kihasználni illetve azt magához „csábítani.” Ahhoz, hogy 107 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. ez megváltozzon: infrastrukturális fejlesztésekre, termelést kiszolgáló létesítmények telepítésére, a humán erőforrásba történő befektetésekre (pl. továbbképzés), a kis-és közép-vállalkozások támogatására (azért, hogy a helyi beszállítók mikrohálózata kialakulhasson) és egyéb kedvezmények biztosítására (pl. helyi iparűzési adókedvezmény) lenne szükség. Az infrastrukturális beruházások közül az autópályaépítés vonzza legnagyobb mértékben a befektetésre váró tőkét Így tehát az M3-as sztráda megépítésével az észak-kelet magyarországi térség is nagyobb arányban részesülhet a külföldi működő tőkeimportból. 72 Boros-Edelényi-Forget-Bartha-Boulon szerk.: A francia jelenlét a magyar gazdaságban, Magyar - Francia Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, 2003 108 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a

szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. II.34 Mit hoz a jövő? Hogyan fognak várhatóan alakulni a gazdasági kapcsolatok Franciaország és Magyarország között a következő években? Amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen irányba fog fejlődni a francia-magyar gazdasági reláció a közeljövőben, fontos, hogy a jelenlegi helyzetet vegyük alapul és figyelembe vegyük a gazdasági kötődések mellett a bilaterális politikai és kulturális kapcsolatok jelenlegi helyzetét is. Ez a fajta áttekintés azért is tűnik megalapozottnak, mert a francia politikai, gazdasági és kulturális diplomácia összefonódása szinte már legendásnak számít. Franciaország a világ második legnagyobb

működő tőke-exportőre és ha mérlegeljük a magyarországi francia tőkebefektetéseket, konstatálhatjuk, hogy nincs okunk a szégyenkezésre, mert ebből a szempontból a régió élbolyához tartozunk; annak ellenére, hogy ma már semmivel sem kínál többet Magyarország a francia befektetők számára, mint a többi kelet- és közép-európai ország. Országunk a francia állam központi beruházási és exportcélpontja a térségben. Ez azért is számít kivételes „megtiszteltetésnek”, mert országunk nem (volt) nevezhető „frankofon” államnak, ezt a státuszt elsősorban Románia birtokolja a régióban, mint latin nyelvű rokon, így ehhez az országhoz sokkal erősebben kötődnek a franciák illetve a kétoldalú gazdasági kapcsolataik is nagyobb történeti múltra tekinthetnek vissza. Magyarország sokkal inkább az általa a külföldi beruházóknak nyújtott kedvező befektetési lehetőségeknek illetve az itt megtelepedő vállalkozások

sikerének köszönheti „népszerűségét” a francia illetőségű cégek körében. Az eddigi tapasztalatok szerint a francia beruházók többsége elégedett a Magyarországon realizált tőkebefektetéseik „gyümölcsözésével”. Prioritással bíró elemnek tartják a nagyon jó minőségű, képzett munkaerőt, ideértve a vezetőket is. Ez abban is megnyilvánul, hogy a magyarországi francia leányvállalatokat többségben magyar menedzserek irányítják, holott ez nem magától értődik. Továbbá, nagyra értékelik a magyar jogbiztonságot, a stabilitást és az ország kedvező földrajzi fekvését. Magyarországot a francia cégek a termékeik és a technikájuk kiemelten fontos felvevőpiacának tekintik, nem egyszerűen gazdasági célországként kezelik. Léteznek azonban olyan lokális problémák, amelyek hátrányosan érintik a francia befektetőket, nehézséget okoznak számukra. 109 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 73 Ezek közül kiemelve az alábbiakat említhetjük meg: 1. Nem könnyű hiteles információhoz jutni azokkal a vállalatokkal kapcsolatosan, amelyekben esetleg a francia beruházók szeretnének részesedést szerezni. Mindenképpen érdemes lenne több anyagi forrást áldozni arra, hogy megismertessük határainkon túl a magyarországi befektetési lehetőségeket. 2. Ha potenciálisan érdeklődik egy befektető egy vállalatnál, arra gyakran nem vagy csak késve érkezik válasz. 3. Nehéz feladat megbízható, pontosan teljesítő és megfelelő minőségi szinten teljesítő magyar beszállítókat

találni vagyis a hazai háttéripar kifejezetten gyengének minősíthető. 4. A hazai gazdasági partnerek fizetőképessége és –készsége nemzetközi viszonylatban is rossznak számít. 5. Az adminisztráció túl van bonyolítva, sok jogi formaságnak kell eleget tenni Nem egyszerű a „bürokrácia útvesztőiben” való kiigazodás – a cégalapítást megelőzően sem - és nem átlátható az ügyintézés. Erre a problémára világít rá a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban publikált közös állásfoglalása is, miszerint a külföldi beruházásokkal foglalkozó intézményrendszer túlságosan felaprózott hazánkban. Egyértelműen szükséges lenne ezeknek az anomáliáknak a mihamarabbi felszámolása és mindezek helyett egy „befektetőbarát” ún. „egyablakos” rendszert bevezetni a közeljövőben, amelyre a kormány ígéretei szerint 2004.

januárjában sor is fog kerülni Az „egy ablak” pedig az ITD Hungary lesz, amely megkapja a szükséges felhatalmazásokat a befektetésekhez szükséges engedélyek, minisztériumi támogatás-kiajánlások beszerzésére. 73 Horváth László: Működő tőke beáramlás néhány közép- és kelet-európai országban, MNB Közgazdasági Főosztály, MNB Műhelytanulmányok 4. Budapest, 1993 110 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. Gyakran előfordul, hogy egy beruházásnak „kiszemelt” pl. földterület tulajdonviszonya nincs letisztázva, az illetékességi körök is

össze vannak kuszálódva, ebből következően nem egy ígéretes beruházás hiúsult már meg. 7. A külföldi befektetők gyakran találják szembe magukat a korrupcióval, ami számukra – ideális esetben - elfogadhatatlannak tűnik. 8. A magyar banki ügyintézés gyakran lelassult, nem egyszerű a hitelhez jutás, a banki megbízásokat sok esetben csak lassan teljesítik. A lista pontjait gyarapítják azok az alábbi témakörök, amelyek elsősorban a magyar kormányzati politika döntéseinek, konkrét lépéseinek vannak alárendelve.74 9. A magyar kormány egyes döntései váratlanul érik a hazánkban vállalkozó külföldi gazdasági szereplőket, amely jelentős mértékben képes a kitűzött céljaik elérését meghiúsítani, a vállalataik üzleti eredményét negatív irányba alakítani. Erre volt példa a 2003 nyarán történt nagymértékű forintleértékelés, amely „hidegzuhanyként” érte a főként exportra termelő vállalkozókat,

márpedig a külföldi érdekeltségű vállalatok túlnyomórészt exportra termelnek. 10. A közúti infrastruktúra-hálózat fejlesztése mellett az előzőekben több kormány is elkötelezettnek tűnt, de végül a szavakat nem sok esetben követték tettek, így a helyi szegényes infrastruktúra nem fejlődött megfelelő mértékben. Ez a „lemaradás” gyakran meggátolja a cégeket abban, hogy akadálymentesen, viszonylag rövid idő alatt juttathassák el termékeiket az ország távolabbi pontjaira illetve a keletebbre fekvő exportpiacokra. 11. Az energia államilag szabott ára és az energia árának emelésében a világpiaci ármozgások elégtelen mértékben való érvényesülése hátrányosan érinti a francia EDF és a GDF magyar leányvállalatának üzleti eredményének alakulását. 74 Christine Murris: Hongrie – Apres la transition, l’horizon s’éclaircit. Le MOCI, No1551, 20 juin 2002, 14-32.o 111 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az

elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 12. A francia mezőgazdasági termékekre vonatkozó kvóták és vámszabályok jelentős mértékben visszafogják főként a francia borok és sajttermékek behozatalát. Ez a szektorban tevékenykedő francia vállalkozások számára rendkívül előnytelen. 13. Az autógyártók- és forgalmazók szeretnék, ha megszűnne a 0 km-es műszaki átvizsgálás költséges és haszontalannak vélt gyakorlata, amely magyar sajátosságnak számít. Ugyanakkor ők is szorgalmazzák, hogy a magyar kormány rendelkezzen a használt gépkocsik újrahasznosításával kapcsolatosan, mely

jelenleg komoly környezeti veszélyeket rejt magában. 14. A fogyasztók (vagyis a magyar lakosság) életszínvonalának javítása, a lakosságot sújtó adók csökkentése, a közalkalmazotti bérek fokozatos növelése. Mivel a belső fogyasztás tűnik a gazdasági növekedés legstabilabb sarokkövének - ezekben az időkben, amikor a világgazdaság szinte minden piaca válságjelenségekkel küzd, annak megerősítése, kormányzati részről való támogatásának mértéke egyáltalán nem mellékes az üzleti szféra számára. Dominique de Villepin francia külügyminiszter szavaival élve Magyarország számára Franciaország stratégiai partner. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy országunk Franciaország harmadik legnagyobb közép-európai felvevőpiaca és a második szállítója, világgazdasági nézőpontból pedig a 31. importőre és 30 exportőre Jelenleg Franciaország a negyedik legfontosabb exportpartnere és az ötödik legfontosabb importpartnere

hazánknak. Kétoldalú árucserénk jelentős fejlődését támasztja alá az a tény, hogy a két ország közötti árucsere hatszorosára növekedett az elmúlt tíz év alatt (1991-ben 600 millió euró) és így 2001-ben meghaladta a 3,8 milliárd eurós összeget (lásd: függelék/16. táblázat)75 A Magyarországra irányuló francia import dinamikusan növekszik évről évre, amely annak is köszönhető, hogy a francia márkájú gépkocsik slágertermékekké váltak, hazai értékesítési volumenük folyamatosan nő, a francia területen előállított gyógyszeripari- és kozmetikai termékekre és híradástechnikai cikkekre is egyre nagyobb igény mutatkozik és a ruházati termékek, fogyasztási cikkek, élelmiszerek piacát is növekvő kereslet jellemzi. 75 Franciaország, Az Internationale Világgazdaság, 2003. július, 1-23 o Sonderbeilagen 112 Magyarország Képviseleti Kft. Melléklete, BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Franciaországba irányuló magyar export legjelentősebb termékkörét az gépek, elektronikai cikkek és berendezések teszik ki, ezek az exportnak, több mint az 50 százalékát adják. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy számos óriásvállalat, úgymint a Philips, Sony, IBM vagy a Compaq jelentős gyártókapacitással rendelkezik Magyarországon. Ha a magyar exportot területi irányultság tekintetében vizsgáljuk meg, akkor megállapíthatjuk, hogy korábban a magyar export jelentős része a Párizs központú Ile-deFrance régióra koncentrálódott. Ez azonban megváltozott Ma már a

magyar export kevesebb, mint negyedrésze kerül ebbe a régióba, ugyanakkor a Magyarországra kerülő francia import is egyre jobban eloszlik országunk területén.76 A francia-magyar kereskedelmi kapcsolatok intenzitása még jobban fog erősödni valószínűleg hazánk Európai Uniós integrációja után, így érdemes lenne az ebben rejlő lehetőségeket még jobban kiaknázni és újabb együttműködési pontokat találni földrajzilag nem csak a magyar főváros és agglomerációja környékén, hanem a vidéki városokban is. A befektetések decentralizációjára lenne szükség, nemcsak a KözépMagyarországi régióbeli tőkevonzásra kellene koncentrálni Ehhez viszont a magyar gazdaságpolitika vezetőinek befolyását kellene latba vetni, hogy rávegyék a francia befektetőket is, hogy az ország távolabbi régióiban rejlő befektetési lehetőségeket is vegyék szemügyre és ottani helyi vállalkozási projekteket valósítsanak meg. Hazánkba eddig

elsősorban a nagyobb vállalatcsoportok telepedtek meg, a következőkben a francia kis- és középvállalkozások helyi üzleti életbe való bekapcsolódását lenne szükséges ösztönözni, amely a gazdaság megélénkülése és az „egészséges” versenyhelyzet, de a kooperációs lehetőségek kiaknázása révén is a magyar és az itt vállalkozó francia befektetők javára is válhatna. A bilaterális kereskedelmi kapcsolatok előrelendítése céljából szervezte meg a francia Külügyminisztérium 2000 tavaszán Budapesten lezajlott négynapos Expo France kiállítást, amely szinte teljes képet adott a francia kultúra és üzleti világ magyarországi jelenlétéről. Hasonló horderejű eseményre még nem is volt precedens az országban az utóbbi közel másfél évtizedben, amikor egy uniós tagállam ilyen keretek között (több konferenciára, kerekasztal-beszélgetésre és kulturális eseményre került sor párhuzamosan) 113 BGF KKFK Elektronikus

Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. bemutatkozhatott volna. Ilyen fontosságú francia kereskedelmi vásárra eddig csak Lengyelországban került sor egy alkalommal, de az is kisebb méretű volt, mint a Magyarországon megrendezett kiállítás. Az esemény kiemelt fontosságú célja az volt, hogy elősegítse a hazánkban működő francia érdekeltségű vállalatok jobb megismertetését illetve azoknak a vállalatoknak is információt és segítséget nyújtson, amelyek csak érdeklődnek az itteni befektetési lehetőségek iránt. Az esemény hatalmas sikere bizonyítékul szolgált arra, hogy Magyarországon

szívesen fogadják a francia-magyar kulturális és üzleti szálak szorosabbra fűzését.77 Ha az elmúlt időszak francia-magyar politikai eseményeit, magas szintű találkozásait vesszük górcső alá, akkor kijelenthetjük, hogy azok intenzitása folyamatosan nő. A politikai kapcsolatok a két ország között csak erősödtek a rendszerváltás óta, amely a kétoldalú látogatások rendszerességének is köszönhető. A közelmúltban lezajlott franciaországi magyar és még a jelenleg is tartó (2003 novemberében) magyarországi francia kulturális évad eseménysorozata is teret adott nem egy alkalommal miniszteri cserelátogatásokra. A kétoldalú kulturális relációk szemszögéből a két állam kapcsolata egyre sokrétűbbé és elmélyültebbé válik, többek között a Magyarországon működő Francia Intézet és 5 vidéki nagyvárosban (Debrecen, Győr, Pécs, Miskolc, Szeged) található „Francia Kötelékek” azaz „Alliance francaise”

intézmények, továbbá a franciaországi Magyar Intézet tevékenységének köszönhetően. A budapesti Francia Intézet a bilaterális kulturális kapcsolatok megújuló képességét is szimbolizálni hivatott. 1992-ben átadott épülettömbjében számos olyan eseményre került sor, amely elősegítette a kétoldalú kapcsolatok építését. Az intézet „a francia kultúra nagykövetévé” vált Magyarországon. A magyar fővárosban található 2002-ben felavatott Francia Gimnázium is kifejezi a francia-magyar kapcsolatok folyamatos fejlődését. Franciaország számos régiójában és városában rendezték meg 2001. júniusa és decembere között a „MagyArt” nevet viselő eseménysorozatot, azzal a céllal, hogy népszerűsítsék Magyarországot illetve közvetve a magyar kultúrát a francia nagyközönség soraiban. A „MagyArt”-ot kísérő fergeteges siker viszonzásaként a rákövetkező évben 76 Christine Murris: Hongrie – Apres la transition,

l’horizon s’éclaircit. Le MOCI, No1551, 20 juin 2002, 14-32.o 77 French in Hungary. The Budapest Sun Special Business Supplement, 2000 nyár 114 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tartották meg Magyarországon a nemzeti kulturális évad francia párját, a „FranciArt”-ot, melyet a Francia Köztársaság Budapestre delegált nagykövete (Dominique de Combles de Nayves) és a francia külügyminiszter (Dominique de Villepin) hirdetett meg. A franciaországi magyar kulturális évad sikerét mi sem támasztja alá jobban, mint az a tény, hogy míg korábban Magyarország nem

tartozott a franciák fő úti céljai közé, az azóta eltelt időben 25 százalékkal több francia turista látogatott hazánkba, mint azt megelőző időszakban vagyis megnőtt az érdeklődés francia oldalról kultúránk és országunk iránt. A kétoldalú kulturális kapcsolatok felértékelődnek azon tény ismeretében, hogy Magyarország nemrég nyújtotta be csatlakozási kérelmét a frankofon országok szövetségéhez. A két ország kapcsolati rendszerében kiemelkedő fontosságú területként nevezhető meg a regionális együttműködések relációs rendszere. A Francia-Magyar Kezdeményezések Egyesületét (Initiatives France-Hongrie; I.NFH) a francia kormány hozta létre – magyar támogatással - 1994-ben azzal a céllal, hogy elősegítse Franciaország és Magyarország között a regionális kapcsolatok kiépítését illetve minden olyan kezdeményezést „felkaroljon”, amely a francia jelenlétet hivatott erősíteni Magyarországon,

illetve a Magyarországról alkotott képet összetettebbé teszi Franciaországban. Ennek rendkívüli jelentősége abban rejlik, hogy hasonló intézményt csak Lengyelországban alapítottak hazánkon kívül. A szervezet tevékenysége rendkívüli hasznára válhat mindkét országnak. Szerencsére már napjainkban is komoly múltja van egyik-másik térségünk francia régióval ápolt kapcsolatának. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az Európai Unióban egyre hangsúlyosabbá válik a regionális partnerségi viszony, melynek jövőbeni elmélyülésének lehetőségét Franciaország és Magyarország számos megyéje, régiója között fennálló, már szinte tradicionálisnak tekinthető szoros együttműködés, testvérkapcsolat szolgáltatja. Dominique de Combles de Nayves, a Francia Köztársaság Magyarországra delegált nagykövete szerint a sokrétű kétoldalú kapcsolatok - melyek egyre csak szövevényesebbé és elmélyültebbé váltak az

elmúlt tíz évben a két európai állam között – magától értetődően szorosabbá fognak válni a jövőben, mivel Magyarország, már teljes jogú Európai Uniós tagállamként számos projektet kíván folytatni a közösségi 115 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. finanszírozás keretében, amelyhez olyan eddigi, már tradicionális partnerek segítségére is szükség lesz, mint amilyen Franciaország.78 BEFEJEZÉS Reményeim szerint olyan munkát tarthat a kezében a tisztelt olvasóértékelő, mely képes volt számára rálátást nyújtani a francia beruházások

alakulására, ennek motivációira és tendenciáira Magyarországon és a közép-európai régióban a rendszerváltástól napjainkig. Az elmúlt közel másfél évtized alatt bebizonyosodott, hogy a kelet- és közép-európai országokban a gazdasági rendszerváltás lassabb ütemben zajlik le, mint ahogy azt az erre irányuló várakozások feltételezték. Kedvezőtlen hatást fejtett ki a régióbeli átalakulási folyamatokra, hogy a világgazdaság egy lelassult stádiumában van, hosszabb távú recessziót él meg. Mindezek ellenére a közép-európai gazdasági átalakulást sikeres folyamatként értékelhetjük, mivel a tanulmányban tárgyalt négy közép-európai állam végül eredményesen birkózott meg a gazdasági nehézségek többségével, liberalizálták a gazdaságukat – ezen belül külgazdaságukat - valamint az exportorientált gazdasági szemléletnek köszönhetően egyre nagyobb részben veszik ki részüket Európa és a világ

kereskedelméből. Ugyanakkor a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és a Szlovák Köztársaság politikai téren is jelentős eredményeket képesek felmutatni, ugyanis regionálisan és globális mértékben is szövevényes kapcsolati rendszert tudtak kialakítani, stabil alapokon nyugvó gazdasággal és politikai háttérrel rendelkező államokká váltak, relatíve rövid időszak alatt. Ennek elismeréseként sok nemzetközi szervezet a tagjai közé fogadta a Visegrádi Négyek államait. Mindenekelőtt a legnagyobb fontossággal bíró tagság a közeljövőben: a 2004. május 1-jei Európai Uniós csatlakozással valósul meg, de már rövidebb-hosszabb ideje a NATO, az OECD és más jelentős gazdasági, politikai szervezetek tagállamaiként is ismerhetjük az említett országokat. Bizonyos makrogazdasági mutatók azonban - ezek kiegyensúlyozására hiába történtek erőfeszítések – hosszabb távon is aggodalomra adnak okot (pl. kereskedelmi és

fizetési mérleg hiánya), amelyek megkérdőjelezik az érintett államok 2008 és 2010 közé kitűzött eurózóna-csatlakozás realitását. 78 Franciaország. Melléklet Napi Gazdaság, 2003 április 25, 1-20 o 116 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Működő tőkebeáramlás tekintetében a visegrádi országoknak nincs okuk a szégyenkezésre, bár kétségtelen, hogy az utóbbi években kevesebb működő tőke került a négy állam gazdaságába, részben az Európai Unió gazdasági növekedésének jelentős visszaesése következtében. Ráadásul a globalizálódó

világgazdaságban a verseny is rendkívüli mértékben kiéleződött a világ működő tőkeimportjából való minél nagyobb részesedés realizálása érdekében és ez az olcsó munkaerőre támaszkodó iparágak esetében főképp egyes ázsiai államoknak kedvez. A működő tőke rendkívül nagy fontossággal bír a közép-európai országok gazdaságai számára (pl. foglalkoztatottság nő, gazdasági potenciál nő, költségvetési hiány csökken, versenyképesség javul), a vállalatközi kapcsolatokra (pl. hazai beszállítók megrendelésekhez juthatnak) és az innovációra (pl. technológiai fejlesztések) is A régió gazdaságainak szerkezeti átalakítása, nemzetközi integrálódása, a fejlettebb ipari államok gazdasági teljesítményéhez való felzárkózása a beáramló működő tőke nélkül kivitelezhetetlenné vált volna illetve válna. A működő tőkeimport szempontjából a térség államainak versenyelőnye szép lassan

„elolvadt”, mivel világgazdasági viszonylatban számos olyan nagyobb állam versenyzik a közép-európai államokkal az FDI-vonzás tekintetében, mint például Kína, mely sokkal alacsonyabb bérszínvonalon képes, nagyobb termelési hatékonyságot elérni. Viszont a helyzet nem olyan tragikus valójában, mint amilyennek tűnik, mivel a Visegrádi Négyek területén egyre inkább olyan vállalatok találnak „új hazára”, amelyek nagyobb hozzáadott értéket igénylő termelő vagy innovatív tevékenységet folytatnak illetve tudásintenzív szolgáltatásokat nyújtanak. A megroppant magyar és regionális tőkevonzó képességet talán úgy lehetne helyreállítani, ha a térség államainak kormányai többet tennének annak érdekében, hogy felkeltsék, majd tartósan fenntartsák a külföldi befektetők érdeklődését a további közép-európai beruházási lehetőségek iránt. A nemzetgazdaságok vonzerejét így növelhetik adócsökkentésekkel, a

bürokrácia csökkentése irányába tett lépésekkel, a társadalmi infrastruktúra fejlesztésével (nyugdíj- és képzési rendszer), a makroegyensúly kialakításával és az állami kiadások lefaragásával, de ami a legfontosabb, az a konkrét és határozott kormányzati intézkedések megléte, az egységes fellépés és mindezek hatékony kommunikációja. Úgy vélem, hogy az egyre jelentősebb mértékben globalizálódó világgazdaságban, továbbá az Európai Unió kelet-európai kibővülésekor különös fontossággal bír a régió nemzetgazdaságainak további rövid és hosszú távú növekedési lehetőségeinek kiaknázása, 117 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a

forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. a gazdasági teljesítmény erősítése, versenyképességük növelése, melyekre jelentős hatással van, hogy a külföldi illetve ezen belül a francia tőke milyen mértékben települ be régiónkba illetve hazánkba. A visegrádi országokban a francia beruházók szerepe csak a rendszerváltást követő 3-4 év eltelte után kezdett el jelentősebb mértékben növekedni. A nemzeti privatizációk megindulásával a francia működő tőke is egyre nagyobb vállalatok megszerzésében vált érdekeltté. A francia tőkeberuházásokra nemzetközi viszonylatban jellemző, hogy általában hosszú távra szólnak (ebből is adódik a gall cégek óvatossága, mielőtt az invesztálásra sor kerülne), egy-két nagyobb ágazatra koncentrálódnak, nagyvállalati akvizíciókban érdekeltek és jól elkülöníthető hullámokban érkeznek az országba (megvárják a

megfelelő pillanatot, amikor kedvező beruházási ajánlatot találnak). A közép-európai térségben is elsősorban azokban az ágazatokban tevékenykedő francia vállalatok nyertek nagyobb teret, értek el kedvezőbb piaci és értékesítési pozíciókat, amelyek hagyományos módon a francia gazdaság nemzetközi viszonylatban is fontos húzóágazatainak számítanak. Ezek a gépkocsigyártás, az autóalkatrészek- és gépek- illetve elektronikus berendezések gyártása, az energetika, az élelmiszeripar, a kiskereskedelem, a gyógyszer- és vegyipar, a vízkezelés valamint a vízszolgáltatás. Minden valószínűség szerint Franciaország a közeljövőben még számos stratégiai ágazatban fog további érdekeltségekre szert tenni, erősíteni fogja pozícióit a visegrádi országokban (pl. bankszférában, élelmiszeriparban, energiaszektorban, közművesítésben) Franciaország kiemelten fontos üzleti partnerévé vált mind Csehországnak, mind Szlovákiának

és Lengyelországnak továbbá Magyarországnak is. A rendszerváltás első évei óta a felsorolt államokban beruházott francia működő tőke összege mára már megközelít a 20 (!) milliárd eurót. A francia nagyvállalatok azért is fontos piaci szereplők a térség gazdaságaiban, mert nem elhanyagolható nagyságú foglalkoztatónak számítanak, melyek az említett országok GDP-termelésében és exportnövelésében is jelentős mértékben játszanak szerepet. A gall társaságok többségének véleménye szerint a középeurópai munkavállalók szakképzettsége is jelentős mértékben hozzájárult itteni üzleti sikereikhez. A francia vállalatok innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenysége is kiemelkedően fontos a régió nemzetgazdasági modernizációjában. 118 ágazatainak és vállalatainak BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Meggyőződésem, hogy a francia-magyar kapcsolatok egyre jobban el fognak mélyülni a közeljövőben, legalábbis erre lehet következtetni az elmúlt tizenhárom esztendő kétoldalú politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak intenzitásának alakulásából. A két ország közötti tőkekapcsolatok már ma is igen szorosnak tekinthetőek, a hazánkban létrejött francia beruházások kilenc év alatt meghatszorozódtak. Kereskedelmi reláció tekintetében Franciaország mára Magyarország ötödik legnagyobb szállítójává, negyedik legnagyobb felvevő piacává vált és a harmadik helyet foglalja el a magyarországi beruházók rangsorában.

Minden valószínűség szerint hazánk és a többi érintett közép-európai állam unióscsatlakozásával a francia féllel való és a regionális, Visegrádi Csoporton belüli együttműködés még aktívabbá fog válni a közös politikai és gazdasági érdekek érvényesítése érdekében. Ilyen kooperáló kezdeményezésekre, stratégiai szövetségekre a legnagyobb valószínűséggel a kutatás, a termékfejlesztés és az infrastrukturális fejlesztések területén nyílhat majd alkalom. A francia vállalatok valószínűleg profitálni tudnak majd abból a lehetőségből, hogy az EUcsatlakozás után a térség államaiban jelentősebb gazdaságbővülésre lehet számítani (közvetve a helyi lakosság életszínvonalának növekedését eredményezve, amely nem kevés üzleti lehetőséget rejt magában) és ha ez bekövetkezik, akkor kétség nem fér hozzá, hogy az újabb francia befektetési hullámot generál Közép-Európa irányába. Ezt az is

valószínűsíti, hogy a befektetőknek kedvezni fog az országonként eltérő adózási és egyéb gazdasági jogszabályok, a számtalan vámhatár hirtelen felszámolása és ez meg fogja növelni a régióbeli befektetésekben testet öltő beruházó kedvüket. Az uniós vívmányok („acquis communautaire”) cseh-, szlovák-, lengyel- és magyar átvétele a francia félnek nemcsak előnyökkel, de bizonyos hátrányokkal is fog járni, így például a korábbi preferenciális előnyök is meg fognak szűnni, de másik oldalról például nagyobb teret enged a francia agráripari termékeknek, mivel a közép-európai agrártermékeket védő vámok és mennyiségi korlátozások szintén el fognak tűnni. Egyébiránt a megváltozott körülmények a Visegrádi Négyek tagállamaiban működő vállalatoknak és vállalkozóknak is kedveznek, de a kiéleződött versenyhelyzet, mindenképp a legjobb minőséget előállító, innovatív, versenyképes árat kínáló

vállalatoknak fog kedvezni, legyen az illető cég francia, cseh, szlovák, lengyel vagy épp magyar érdekeltségű. Az érintett országok kereskedelmi kapcsolatainak jelentős mértékű impulzust adhat az új kereskedelmi regulációk érvénybe lépése, mivel a Visegrádi Négyek 119 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. az európai egységes piac részévé fognak válni, így az országok közötti gazdasági szálak szorosabbra húzása elől teljes mértékben elhárulnak az akadályok. 120 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű

dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Táblázatok és ábrák jegyzéke: ÁBRÁK: 1. ÁBRA: Franciaország és a Visegrádi Négyek 2. ÁBRA: Működő tőkebeáramlás a Visegrádi Négyek gazdaságában 3. ÁBRA: Egy lakosra jutó működő tőkebeáramlás a visegrádi országokban 4. ÁBRA: A francia leányvállalatok súlya a magyar gazdaságban 5. ÁBRA: A magyarországi francia érdekeltségű vállalatok törzstőke szerinti felosztása 6. ÁBRA: A francia leányvállalatok felosztása az alkalmazotti létszám szerint 7. ÁBRA: Az alkalmazottak megoszlása a francia érdekeltségű leányvállalatokban, a különböző gazdasági ágazatokban 8. ÁBRA: A

francia leányvállalatok üzleti forgalmának megoszlása Magyarország különböző régióiban TÁBLÁZATOK: 1. TÁBLÁZAT: A Cseh Köztársaság fontosabb makrogazdasági mutatói 2. TÁBLÁZAT: A Szlovák Köztársaság fontosabb makrogazdasági mutatói 3. TÁBLÁZAT: Lengyelország fontosabb makrogazdasági mutatói 4. TÁBLÁZAT: Magyarország fontosabb makrogazdasági mutatói 121 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 5. TÁBLÁZAT: A közvetlen működő-tőkeberuházások alakulása a Visegrádi Négyek gazdaságában 6. TÁBLÁZAT: Befektetési feltételek a Visegrádi Csoport

államaiban 7. TÁBLÁZAT: A Cseh Köztársaságban beruházó fontosabb francia befektetők 8. TÁBLÁZAT: A Szlovák Köztársaságban beruházó fontosabb francia befektetők 9. TÁBLÁZAT: A Lengyelországban beruházó legnagyobb francia befektetők 10. TÁBLÁZAT: A legnagyobb francia beruházók Magyarországon 11. TÁBLÁZAT: A francia autómárkák magyarországi értékesítési adatai 12. TÁBLÁZAT: A magyarországi külföldi érdekeltségű vállalatok száma és jegyzett tőkéje 13. TÁBLÁZAT: A magyarországi külföldi működő tőkebefektetések egyes adatai 14. TÁBLÁZAT: Magyarországi tőkebefektetések származási országok szerint 15. TÁBLÁZAT: A francia leányvállalatok súlya a magyar gazdaságban 2002-ben 16. TÁBLÁZAT: A magyar-francia külkereskedelem alakulása 122 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Irodalomjegyzék: 1) Actualités des marchés, Europe centrale et orientale, Slovaquie – PSA Peugeot Citroen a choisi le centre slovaque; République tcheque – Les automobiles francaises font la course en tete, Enjeux, 6 novembre 2002 2) Alain Beuve-Méry: La crise malmene les investissements francais en Pologne Le Monde, 4 octobre 2002 3) Bod Péter Ákos: Pénz, hatalom, erkölcs. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Budapest, 1997 4) Boros-Edelényi-Forget-Bartha-Boulon szerk.: A francia jelenlét a magyar gazdaságban, Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, 2003 5) Bronzérmes kapcsolat, Piac és Profit, 2003. július-augusztus, 38-46o 6) Cartographia Világatlasz, Cartographia, Budapest, 1998 7) Christine

Murris: Enquete, Grande distribution, Europe centrale et orientale, La ruée vers l’Est, Le MOCI, No 1582, 23 janvier 2003, 55-56.o 8) Christine Murris: Hongrie – Apres la transition, l’horizon s’éclaircit. Le MOCI, No.1551, 20 juin 2002, 14-32o 9) Christine Murris: Pologne – L’environnement, un marché florissant Le MOCI, No.1581, 20 juin 2002, 14-29o 10) Christine Murris: République Tcheque – L’ouverture profite aux Francais Le MOCI, No.1531, 31 janvier 2002, 14-36o 11) Diczházi Bertalan: A külföldi tőke szerepe a privatizációban, Számadás a Talentumról sorozat, Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., Budapest, 1996 12) Dunning J. H: A multinacionális vállalatok és a műszaki termelőerő nemzetközivé válása. Külgazdaság, 1989/8 szám 47-59 o 13) Eörsi János: Apadó tőkebeáramlás – Lépéshátrányban; Figyelő, 2003. július 3-9., 24-26o 14) Eurostat Yearbook (Európai Statisztikai Évkönyv), Bruxelles, 2002 15) Ewa Baginska: Legal

Aspects of the Privatization Process in Poland; New Democracies in Europe: Translating te West–Civic Education Project, Selected Conference Papers, United States Informaton Agency, Vienna, 1995; 84.-92o 123 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 16) Franciaország gazdasága. Céliránytű, 2003 május 26 22-26 o 17) Franciaország, Az Internationale Sonderbeilagen Magyarország Képviseleti Kft. Melléklete, Világgazdaság, 2003 július, 1-23 o 18) Franciaország. Melléklet, Figyelő, 2003 augusztus 14-27 19) Franciaország. Melléklet Napi Gazdaság, 2003 április 25, 1-20 o 20) Frédéric

Lemaitre – Laure Belot – Dominique Gallois: Les groupes francais rattrapent leur retard en Europe centrale, Le Monde, 24 décembre 2002, 1718. o 21) French in Hungary. The Budapest Sun Special Business Supplement, 2000. nyár 22) Gall szárnyalás, Melléklet Franciaországról HVG, 2003. július 12, 51-66 o 23) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003 évi pályázatai című dokumentációs anyag, Budapest, 2003 24) Hamar Judit: Külföldi tőkebefektetések, Kopint-Datorg, Budapest, 1994Hongrie – Terre d’élection de l’investisseur (ITD Hungary) Le Moci, Publi-supplément au No 1577-1578 du 19 décembre 2002 25) Horváth László: Működő tőke beáramlás néhány közép- és kelet-európai országban, MNB Közgazdasági Főosztály, MNB Műhelytanulmányok 4. Budapest, 1993 26) ITDH pozsonyi, prágai és varsói irodáinak anyagai, dokumentumai 27) Jean-Francois Tournoud – Laurence Jaillard – Stanislas du Guerny: Chimie – premier secteur exportateur

francais Le MOCI No 1599, 22-28 mai 2003, 4248.o 28) Jenny Clei – Sylvia Greisman: Risque Pays 2002, Le MOCI (Moniteur du Commerce International) No 1530, 24 au 30 janvier 2002, 31-38.o, 74-77o, 101-104.o, 106-109o, 119-122o 29) Központi Statisztikai Hivatal: A külföldi működő tőke Magyarországon, 2000-2001, Budapest, 2003 30) Lakatos Béla: Hogyan működik a külföldi tőke? Külgazdaság,1994/8. szám, 46-64. o 31) La présence francaise en Pologne, (Dossier) Le Journal Francophone de Budapest; 2003. október 1; 6-7o 32) Les Francais quittent-ils la Hongrie? La Lettre de Hongrie, DREE, No 128 – février 2003 124 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 33) Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Évkönyv, Native Kft., Budapest, 2002 34) Magyarország és a nemzetközi szervezetek, Külügyminisztérium, Budapest, 1994 35) Magyarország nagy- és középvállalatai 2002, A 19000 legnagyobb cég adatai, Hoppenstedt Bonnier Information Company, Budapest, 2001 36) Magyar Statisztikai Évkönyv 1990-2002, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 37) Mario I. Blejer – Fabrizio Coricelli: 3 ország, 3 történet, 3 szereplő Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. Interjú Leszek Balcerowicz-cal, Bod Péter Ákossal és Václav Klaus-szal. Bod Péter Ákos zárótanulmányával, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1997 38) Martin József, Regős Zsuzsa: Vonzerők. Működő tőke Magyarországon Figyelő, 1996. október 17, 15-17 o 39) Martin Plichta: En Hongrie, les investisseurs étrangers possedent 72% de l’industrie, Le Monde, 27 décembre

2002 40) Michal Illner - Pavel Machonin - Karel Müller - Milan Sojka: Czech Republic – Transformations after 1989 and beyond. Scenario of change until the year 2005, National Report; East Central Europe 2000. Published by the Institut of Sociology, Academy of Sciences of the Czech Republic. Prague, November 1993 41) Mosoniné Fried Judit: Az innováció névtelen hátországa. A külföldi tőke multiplikátor hatása, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Budapest, 1997 42) Notice explicative sur le fonds d’aide au partenariat franco-hongrois. Ambassade de France en Hongrie dokumentumai, Le Conseiller Economique et Commercial, 2002 43) Pálfi György Dr.: (Tudományos és technológiai (TéT) attasé) Éves Beszámoló Jelentés - Párizs, Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, Budapest, 2003 44) Román Zoltán: Beszállítások a feldolgozóiparban. Közgazdasági Szemle, 1995/12. szám, 1165-1176 o 45) Sipos Antalné - Bencze Géza -

Bikki István - Korbonits Dezső: Egy mindig megújuló vállalat: A Chinoin története (1910-1995), Magyar Történelmi Társulat üzemtörténeti szakosztálya, Stég Grafikai Műhely, Budapest, 1996 125 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 46) Surprenante accélération de la croissance en Europe centrale, Les Echos, 23 juillet 2003, 8.o 47) Szalavetz Andrea: A külföldi tőkebefektetések multiplikátor hatása, Külgazdaság, 1996/2. szám, 62-79 o 48) Szalavetz Andrea: A külföldi tőkebefektetések regionális hatásai. Gazdaságpolitikai megfontolások. MTA Világgazdasági

Kutatóintézet, Kihívások, 128. szám, 2000 május 49) Szanyi Miklós: A külföldi tulajdonú cégek Magyarországon: új fejlődési modell központi szereplői? MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások, 159. szám, 2002 október 50) Tanácsok a versenyképességhez; Népszabadság, Piac-Gazdaság rovat, 2003. augusztus 15. 51) Zbigniew Dobosiewicz: Foreign investment in Eastern Europe, Routledge New York, 1992 Internetcímek: 1.) http://wwwambafrancehu/amba content/fr ambmainhtml 2.) http://wwwccifhhu 3.) http://wwwczechinvestcz 4.) http://wwwdreeorg/hongrie 5.) http://wwwdreeorg/reptcheque 6.) http://wwwdreeorg/slovaquie 7.)http://wwwitddu/indexivy?publiclang=hu-HU 8.) http://wwwpaizpl 9.) http://wwwslovakspectatorsk 10.) http://wwwslovenskocom/investor/frenchhtm 126 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 129 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. TÁBLÁZAT: A Cseh Köztársaság fontosabb makrogazdasági mutatói (millió USD ill. %) Megnevezés GDP (előző év=100%) Export Import Áruforgalmi szaldó Működő tőkebeáramlás Bruttó deviza adósság Fogyasztói árindex Munkanélküliségi ráta 1994 103,2 13400 13300 100 869 8700 10,0 3,2 1995 106,4

16557 19316 -2759 2562 16200 9,1 2,8 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 103,8 99,0 97,8 99,2 103,1 103,3 103,5 17462 22777 26351 26265 29034 34020 42840 21902 27317 28905 28167 32319 38180 48210 -4440 -4540 -2554 -1902 -3285 -4160 -5370 1428 1300 3718 6324 4595 4916 8400 20100 23100 24200 22600 21300 23700 27000 8,8 8,4 10,7 2,1 3,9 4,5 4,0 3,9 4,3 6,1 8,6 10,0 11,0 12,0 Forrás: ITDH prágai irodájának dokumentumai illetve Eurostat Yearbook 2002 2. TÁBLÁZAT: A Szlovák Köztársaság fontosabb makrogazdasági mutatói (millió USD ill. %) Megnevezés GDP (előző év=100%) Export Import Áruforgalmi szaldó Működő tőkebeáramlás Bruttó deviza adósság Fogyasztói árindex Munkanélküliségi ráta 1994 104,9 6300 6100 200 245 4600 13,4 14,8 1995 1996 106,9 106,6 6559 7048 6705 8877 -146 -1829 195 251 5800 7800 9,9 5,8 13,1 10,9 1997 1998 1999 2000 2001 2002 106,5 104,4 101,9 102,2 102,7 102,8 9639 10667 10229 11870 13060 15060 11720 12959 11321 12786 15030 17510 -2081

-2292 -1092 -916 -1970 -2450 206 631 390 2117 1475 4000 9875 11902 10518 10804 11708 13050 6,1 6,7 10,6 12,0 7,5 6,0 12,5 15,6 16,7 18,0 18,0 19,0 Forrás: ITDH pozsonyi irodájának dokumentumai illetve Eurostat Yearbook 2002 3. TÁBLÁZAT: Lengyelország fontosabb makrogazdasági mutatói (millió USD ill. %) Megnevezés GDP (előző év=100%) Export Import Áruforgalmi szaldó Működő tőkebeáramlás Bruttó deviza adósság Fogyasztói árindex Munkanélküliségi ráta 1994 1995 1996 1997 105,2 107,0 106 106,8 17240 22895 24439 25751 21569 29050 37136 42307 -4329 -6155 -12697 -16557 1617 2761 5510 8596 42,2 42,2 40,6 38,5 32,2 27,8 19,9 14,9 16,0 14,9 13,2 10,3 Forrás: ITDH varsói irodájának dokumentumai 130 1998 104,8 28229 47054 -18825 6400 59,1 11,8 10,4 1999 104,1 27400 45900 -18500 7270 65,4 7,4 13,1 2000 104,1 31700 48900 -17200 9342 68,7 10,2 15,0 2001 101,1 36092 50275 -14183 8000 74,9 6,0 17,4 2002 101,4 41010 55113 -14103 4100 82,6 5,0 18,1 BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. TÁBLÁZAT: Magyarország fontosabb makrogazdasági mutatói Megnevezés GDP (előző év=100%) Export (millió ECU) Import (millió ECU) Áruforgalmi szaldó (millió ECU) Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-ban) Működő tőkebeáramlás (M ECU) Bruttó deviza adósság (M ECU) Fogyasztói árindex (%) Munkanélküliségi ráta (%) Megnevezés GDP (előző év=100%) Export (millió ECU) Import (millió ECU) Áruforgalmi szaldó (millió ECU) Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP %-ban) Működő tőkebeáramlás (M ECU) Bruttó deviza adósság (M ECU)

Fogyasztói árindex (%) Munkanélküliségi ráta (%) 1991 88,1 9972 11082 1992 1993 1994 1995 1996 96,9 99,4 102,9 101,5 101,3 10705 8807 10588 12867 15704 11066 12430 14449 15466 18144 -1110 -361 -3623 -3861 -2599 -2440 0,3 0,3 -3,5 -3,9 -2,5 -1,7 1,5 1,4 2,3 1,1 4,5 2,0 22,7 35,0 21,4 23,0 24,2 22,5 27,8 18,8 30,5 28,2 26,0 23,6 7,8 12,3 12,1 10,4 10,4 10,1 1997 1998 104,6 104,9 19637 20749 21371 22870 1999 104,5 23487 26286 2000 105,6 27988 29904 2001 103,8 31346 33611 2002 103,5 36822 39024 -1734 -2121 -2799 -1916 -2265 -2203 -1,0 -2,0 -1,9 -1,6 -2,2 -2,7 2,1 2,0 2,0 1,7 2,4 0,9 22,1 18,3 23,5 14,2 24,6 10,0 22,5 9,8 22,1 7,5 18,4 5,4 8,7 7,8 7,0 6,5 5,8 5,8 Forrás: KSH ill. MNB statisztikái illetve Eurostat Yearbook 2002 131 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a

dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. ÁBRA: Működő tőkebeáramlás a Visegrádi Négyek gazdaságában (M USD) 10000 Csehország 8000 Magyarország 6000 4000 Lengyelország 2000 Szlovákia 19 89 19 91 19 93 19 95 19 97 19 99 20 01 0 Forrás: EBRD, Eurostat, MNB 3. ÁBRA: 132 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Egy lakosra jutó működő tőkebeáramlás a visegrádi

országokban (USD) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Csehország Magyarország Lengyelország 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 Szlovákia Forrás. OECD 5. TÁBLÁZAT: A közvetlen működő-tőkeberuházások alakulása a Visegrádi Négyek gazdaságában (millió USD) Csehország* Magyarország Lengyelország Szlovákia Összesen 1989 10 120 60 5 195 1990 166 311 88 20 585 1991 200 1459 211 53 1923 1992 1210 1471 495 130 3306 1993 568 2339 1075 350 4332 1994 869 1147 1617 245 3878 1995 2562 4453 2761 195 9971 *Az 1989. január 1-je és 1992 december 31-e közötti adatok együttesen Csehszlovákiára vonatkoznak 1996 1428 Csehország Magyarország 2275 Lengyelország 5510 251 Szlovákia Összesen 9464 1997 1300 2173 8596 206 12275 1998 3718 2036 6400 631 12785 1999 6324 1970 7270 390 15954 2000 4595 1649 9342 2117 17703 2001 4916 2443 8000 1475 16834 2002 8400 900 4100 4000 17400 Forrás: EBRD, Eurostat Yearbook 2002, MNB (Magyar

Nemzeti Bank). 1 A WIIW (bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet) előrejelzése. 2 2003 adatai nélkül. 133 20031 Összesen2 6000 36266 700 24746 4000 55525 2000 10068 12700 126605 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. TÁBLÁZAT: Befektetési feltételek a Visegrádi Csoport államaiban Magyarország Vállalkozói egységek Kereskedelmi szövetségek, társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok Cseh Köztársaság Szövetkezetek, társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok Szlovák Köztársaság

Szövetkezetek, társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok Lengyelország Korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok KFT.: 100 ezer KFT.: 100 ezer KFT.: 40 millió korona korona zloty RT.: 1 millió korona RT:11 millió korona RT: 1 milliárd zloty A pénzügyA pénzügyminisztérium jóváminisztérium jóváA Privatizációs hagyása szükséges a hagyása szükséges a Minisztérium Vállalatalapításhoz Nem szükséges jóváhagyása megvalósíthatósági megvalósíthatósági szükséges szükséges a tanulmányhoz, állami tanulmányhoz, állami engedélyek megvalósíthatósági vállalatok esetében vállalatok esetében tanulmányhoz kell az ágazati kell az ágazati minisztérium minisztérium engedélye is engedélye is Külön engedély Külön engedély Külön engedély nélkül 100százalékos nélkül lehetséges nélkül lehetséges Lehetséges lehetséges külföldi tulajdon Vállalati 18 % 31 % 25 % 27 %

nyereségadó ÁFA=14%, ÁFA=14%, ÁFA=3% illetve 7%, ÁFA=25%, 15% illetve 22%, illetve 20%, illetve 22%, helyi illetve 6%, személyi személyi adók, személyi jövedelemadó= jövedelemadó= társadalombiztosítási jövedelemadó= hozzájárulás=45%, 15-32%, 10-38%, 20%, társadalombiztosítási társadalombiztosítási külföldiek nyereségEgyéb adók illetve 40%, hozzájárulás=3-4%, hozzájárulás=3-4%, adója (kettős adózást helyi adók, ingatlanadó, ingatlanadó, kizáró egyezmény társadalombiztosítási hiányában)=20%, közlekedési adó, közlekedési adó, hozzájárulás=0,5% jöv.adó=18-40% és forgalmi adó, forgalmi adó, adómentes sáv is más helyi adók más helyi adók létezik Ha a jövedelem Ha a külföldi termelésből vagy Ha a külföldi befektetés Ha a külföldi szállodaüzemeltetésből meghaladja a 2 részesedés részesedés meghaladja a 30%- meghaladja a 30%-ot, millió ECU-t vagy a származik, az első öt ot, két évre adható két

évre adható évben 40%. Ha az vállalati termelés adókedvezmény. A adókedvezmény. A alaptőke eléri az 50 20%-át exportálják, Pénzügyminisztérium Pénzügyminisztérium millió Ft-ot és a vagy a befektetés Adókedvezmények adhat adhat külföldi részesedés válságövezetben meghaladja a 30%-ot, adómentességet, ha a adómentességet, ha a történik, vagy új kettős adózásról kettős adózásról szóló az első öt évben technológia szóló egyezmény egyezmény adómentes, a behozatalával jár – erről külön kölcsönösen garantál következő öt évben egyedi elbírálás rendelkezik. adókedvezményt. 60% az alapján adóadókedvezmény. mentesség adható. Nyereség Szabad Szabad Szabad Szabad repatriálása Forrás: Hamar Judit: Külföldi tőkebefektetések, Kopint-Datorg, Budapest, 1994 illetve a táblázatban feltüntetett adók jelenlegi mértékét a szerző sajtócikkek alapján aktualizálta. Minimális alaptőke KFT.:1 millió Ft RT.:

10 millió Ft 134 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 7. TÁBLÁZAT: A Cseh Köztársaságban beruházó fontosabb francia befektetők (2003. június 30-ig) Cég A. Raymond Group Accor Acesame Bouygues Cebal S.A Colas -France Dalkia International Danone Gaz de France Générale des Eaux (Vivendi) Karosa a.s Lainiere de Picardie Ondéo Services Pernod Ricard Peugeot (PSA)-Toyota (50-50%) S.AT AU SA (IRISBUS Csoport) Sagem (Celestica) Saint-Gobain Vertex Société Générale Valeo Group Zexel Valeo Befektetett tőke (millió USD) 129 17 3,5 170 19,2 n.a 40 78 n.a 180 53 3,5 12 n.a 1700 53 10,3

75 1200 22,6 53 Tevékenységi terület műanyag alkatrészek gyártása szállodaipar gépkocsialkatrészek építőipar fémmegmunkálás műszaki berendezések és hídelemek gyártása energetika élelmiszeripar energiaipar, gázszolgáltatás vízkezelés, csatornarendszerek gépkocsi alkatrészek textilgyártás vízszolgáltatás, vízkezelés alkoholos italok gyártása gépkocsigyártás autóbuszgyártás elektronikus berendezések üveggyártás pénzpiaci szolgáltatások gépkocsi alkatrészek gépkocsikhoz légkondicionálók gyártása Forrás: az ITDH prágai irodájának dokumentumai ill. http://wwwczechinvestcz 135 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 8. TÁBLÁZAT: A Szlovák Köztársaságban beruházó fontosabb francia befektetők (2003. június 30-ig) Befektetői csoport Alcatel Szlovákiai cég Tesla Liptovský Hradok Tevékenységi terület elektromos gépek és berendezések Aventis (Rhone-Poulenc) Chemlon Humenne gyógyszeripar/vegyipar Bongrain S.A Liptovska mliekaren, Milex, élelmiszeripar Wittman&SYN Bull ZVT Banska Bystrica pénzpiaci szolgáltatások Carrefour S.A Carrefour kiskereskedelem Electricite de France (EdF) SSE energetika, gáz-, vízszolgáltatás France Télécom Mobiles Globtel GSM, SlovTel mobiltelefonos szolgáltatás, International távközlés Gaz de France (GdF) Pozagas, SPP energiaipar, gázszolgáltatás Generale Sucriere Juhocukor élelmiszeripar Lyonnaise des Eaux Lyonnaise SR Bratislava vízkezelés, csatornarendszerek Plastic Omnium S.A Plastic Omnium gépkocsi alkatrészek Auto Exteriors PSA S.A

Peugeot-Citroen gépkocsigyártás Saunier Duval Protherm Bratislava gázkazán-gyártás, -forgalmazás Union des Sucreries et Word élelmiszeripar Distillers Agricoles Forrás: az ITDH pozsonyi irodájának dokumentumai illetve http://www.slovakspectatorsk (The Slovak Spectator – angol nyelvű gazdasági hetilap 2003. november 16-án letöltött oldalai alapján) 136 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 9. TÁBLÁZAT: A Lengyelországban beruházó legnagyobb francia befektetők (2003. június 30-ig) Cég Befektetett tőke (millió USD) Accor S.A 80,0 Air Liquide 55,0 Alcatel 150,0 Alstom

316,8 Altadis 120,0 Auchan 658,5 BEG 115,0 BSN Gervais 135,5 Danone Canal Plus 70,0 Carrefour 814,7 Casino 923,0 Crédit Agricole Dalkia Termica Eiffage Construction Electricite de France (EdF) European Retail Enterprise Faurecia France Télécom 740,0 90,4 85,0 600,0 Goodyear France Lafarge Michelin Pernod Ricard Saint Gobain Société Générale Thomson Tubes and Displays United Technologies Vivendi Universal 110,0 100,0 3 199,4 126,0 357,0 191,3 80,4 610,0 57,0 475,0 95,0 1 243,4 Tevékenységi terület szállodaipar vegyipar elektromos gépek és berendezések elektromos jármű, gépipar papírgyártás kiskereskedelem (hipermarket hálózat) ingatlanpiac élelmiszeripar média (kábeltelevíziós programszolgáltató) kiskereskedelem (12 hiper-, 57 Globi és Champion szupermarket) kiskereskedelem (Geant hipermarket hálózat) bankszféra energetika építészet energetika, gáz-, vízszolgáltatás (erőművek) ingatlanpiac gépjárműipar távközlés (a TP S.A nemzeti

távközlési vállalat és PTK Centertel mobil telefontársaság résztulajdonosa) gumiabroncs-gyártás cementgyártás gumiabroncs-gyártás élelmiszeripar vegyipar, üvegipar bankszféra elektromos gép és készülék (Thomson Multimedia Polska) repülőgép motor-gyártás távközlés (mobiltelefon szolgáltatás ) Forrás: ITDH varsói irodája ill. http://wwwpaizpl (Polish Agency for Foreign Investment) 137 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 10. TÁBLÁZAT: A legnagyobb francia beruházók Magyarországon Befektetői csoport Accor Alcatel Auchan Bonduelle Development Cora EdF

Eridania Béghin Say GdF Michelin Sanofi-Synthélabo Servier TotalFinaElf Vivendi Magyarországi cég Accor-Pannonia Hotels Rt. Alcatel Hungary Kft. Auchan Magyarország Kft. Bonduelle Nagykőrös Kft. Magyar Hipermarket Kft. BUDAPESTI ERŐMŰ Rt., DÉMÁSZ Rt., Prometheus Rt. Béghin-Say Pannon Energia Kft., Cothec Kft., DÉGÁZ Rt, ÉGÁZ Rt. Michelin Hungária Abroncs-gyártó Kft., Taurus Carbonpack Kft. Chinoin Rt. ÉGISZ, Servier Hungária Kft. TotalFinaElf Hungária Kft. Tevékenységi terület szállodaipar távközlés vegyes kiskereskedelem tartósítóipar vegyes kiskereskedelem áramszolgáltatás cukoripar gázszolgáltatás gumigyártás gyógyszeripar gyógyszeripar benzinkúthálózat, kenő- és üzemanyag Vivendi Water Hungary Rt. vízgazdálkodás, csatornázás Forrás: Piac és Profit, 2003 július-augusztus, 42.o 11. TÁBLÁZAT: A francia autómárkák magyarországi értékesítési adatai Márkanév RENAULT PEUGEOT CITROEN ÖSSZESEN Értékesített

mennyiség 16998 12131 8474 37603 Piaci részesedés 9,9% 7,0% 4,9% 21,8% Forrás: a Francia Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltsége, 2002-es adatok 138 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 12. TÁBLÁZAT: A magyarországi külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és jegyzett tőkéje Időpont (év vége) 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Ebből: Külföldi érdekeltségű Jegyzett tőke külföldi gazdasági (milliárd Ft) befektetés (milliárd Ft) szervezetek száma 1350 124,4 30,0 5693 274,2 93,2 9117 475,6 215,0 17182 713,1 401,8 20999

1113,2 662,9 23557 1398,2 833,5 25096 1978,1 1304,7 26130 2280,1 1614,2 25738 2719,3 2046,2 26272 2971,1 2364,4 26433 3155,5 2624,5 26645 3451,5 2935,5 26809 3590,2 6195,2 25693 4057,8 7020,7 Külföldi befektetés tőkéből jegyzett aránya (%) 24 34 45 56 60 60 65 71 75 80 83 85 84 86 Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv 1990-2002, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 139 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 13. TÁBLÁZAT: A magyarországi külföldi működő tőkebefektetések egyes adatai (millió USD) Külföldi befektetések Mo.-on Külföldi eredetű privatizációs bevétel

Privatizációs befektetések aránya az összes külföldi működő tőkebefektetésben (%) Külföldi befektetések aránya a privatizációs bevételben (%) Külföldi tulajdonú cégek részesedése az exportban (%) 1991 1459 435 1992 1471 492 1993 2339 1163 1994 1147 103 1995 4453 3370 1996 1983 618 29,8 33,4 49,7 9,0 75,7 31,2 79,6 61,0 48,2 8,9 86,9 52,1 n.a n.a n.a 54 58 69 Külföldi befektetések Mo.-on Külföldi eredetű privatizációs bevétel Privatizációs befektetések aránya az összes külföldi működő tőkebefektetésben Külföldi befektetések aránya a privatizációs bevételben (%) Külföldi tulajdonú cégek részesedése az exportban (%) 1997 2085 1451 1998 1935 485 1999 1970 295 2000 1649 0 2001 2443 0 69,6 25,1 17,9 0 0 78,1 67,9 n.a 0 0 75 77 80 n.a n.a Forrás: MNB, ÁPV Rt. 14. TÁBLÁZAT: Magyarországi tőkebefektetések származási országok szerint (%) Ország Németország USA Franciaország

Ausztria Hollandia Egyesült Királyság Olaszország Belgium Japán Svájc Egyéb Összesen 1992 18,5 12,4 5,1 25,1 8,9 4,9 1993 28,5 21,0 4,8 15,8 5,6 3,9 1994 22,2 14,3 5,1 19,1 11,1 4,5 1995 24,6 16,0 8,1 15,9 10,5 3,8 1996 23,8 17,1 7,8 14,5 9,5 5,8 1997 24,8 15,2 5,8 10,9 14,6 7,6 1998 27,4 12,0 6,0 12,1 15,9 6,4 1999 27,3 8,8 6,2 12,1 22,5 1,9 2000 25,8 8,2 6,5 12,2 22,5 1,1 2001 34,0 9,0 5,5 11,1 15,2 1,3 3,2 3,9 4,7 3,8 3,8 3,4 3,0 2,7 2,7 2,0 2,9 3,2 2,1 3,1 2,6 2,9 2,6 2,2 3,9 2,2 2,6 2,6 1,9 1,3 1,6 4,5 4,8 2,0 2,1 1,7 4,3 2,0 3,9 2,9 2,3 2,6 3,1 2,5 2,1 1,4 12,1 8,7 11,1 10,0 11,2 10,7 9,6 12,0 12,9 16,4 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 140 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 4. ÁBRA: A francia leányvállalatok súlya a magyar gazdaságban (a vállalatok száma szerint) Élelmiszeripar 11 Vegy/Gyógyszeripar 10,60 47,80% Elektronikus berendezések 4,80 Pénzügyi szolgáltatások 4,80 Szállítmányozás/Logisztika 6% Szaktanácsadás Ágazatok, melyekben a francia jelenlét elhanyagolható 15% Forrás: Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara 5. ÁBRA: 141 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. A magyarországi francia érdekeltségű vállalatok törzstőke szerinti felosztása (2002) Élelmiszeripar 11% 11% Vegy/Gyógyszeripar 4% 9% 2% Elektronikusberendezések Energiaipar 6% 2% Vízszolgáltatás Építőipar Kiskereskedelem 25% 1% Szállodaipar Szállítmányozás/logisztika 29% Forrás: Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara 6. ÁBRA: 142 Pénzügyi szolgáltatások BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A francia leányvállalatok felosztása az alkalmazotti létszám szerint 2000 fő felett 250-1999 fő 50-249 fő 50 fő alatt 0 20

40 60 80 100 120 Forrás: Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara 7. ÁBRA: 143 140 160 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az alkalmazottak megoszlása a francia érdekeltségű leányvállalatokban, a különböző gazdasági ágazatokban Energiaipar Élelmiszeripar 17% 14% Autóipar 11% 16% 5% 3% 11% 3% 11% Kiskereskedelem Gyógyszergyártás Vízkezelés/környezetvédelem Építőipar 9% Távközlés Egyéb iparágak Egyéb szolgáltatások Forrás: Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara 8. ÁBRA: A francia leányvállalatok üzleti forgalmának megoszlása

Magyarország különböző régióiban 144 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 146 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 16. TÁBLÁZAT: A magyar-francia külkereskedelem alakulása (millió euró)

Francia import Francia export EGYENLEG 1993 309 378 +69 1994 1995 1996 340 402 531 433 513 567 +93 +110 +36 1997 1998 1999 2000 2001 2002 746 970 1336 2046 1978 1990 822 1050 1128 1606 1832 1959 +76 +80 -209 -440 -146 -31 Forrás: A Francia Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltsége http://www.ambafrancehu/amba content/fr ambmainhtml 147 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Élelmiszeripar Textil/bőrdíszmű Fa/papíripar Vegy/gyógyszeripar Fémipar Gépipar Elektronikai készülékek Mérőberendezések Autóipar Egyéb Energiaipar Vízszolgáltatás Építőipar Nagykereskedelem

Kiskereskedelem Szállodaipar Fuvarozás/logisztika Távközlés Pénzügyi szolgáltatások Ingatlan szolgáltatások Informatika Szaktanácsadás Hulladékkezelés Szabadidő ÖSSZESEN Alkalmazottak összlétszáma Mo.-on (fő) 28 6 4 26 8 4 14 3 5 1 7 8 18 8 8 7 15 2 12 8 6 37 8 4 247 245 005 127 700 57 700 110 200 78 000 58 169 111 192 14 271 33 297 28 700 48 683 24 165 116 400 141 748 144 411 77 500 160 062 65 938 54 071 21 687 14 835 107 359 17 769 40 094 1 898 956 Forrás: Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara Alkalmazottak száma a leányvállala lalatokb -tokban an Mo.-on alkalma(%) zottak száma (fő) 5 328 2,17 1 347 1,05 198 0,34 11 143 10,11 1 106 1,41 1 052 1,80 3 526 3,17 404 2,83 893 2,68 5 0,01 6 734 13,83 3 514 14,54 3 321 2,85 79 0,05 10 324 7,15 2 861 3,69 405 0,25 1 220 1,85 2 167 4,00 80 0,36 203 1,37 630 0,58 577 3,25 73 0,18 57 190 3,00 Francia leányvál- Vállallatok Magyarországi üzleti francia forgalma leányvállallatok Mo.-on üzleti forgalma

(millió Ft) (millió Ft) 2 797 184 482 559 377 982 2 584 129 947 426 567 223 1 831 418 122 522 1 638 187 198 000 1 512 111 132 360 1 668 021 8 274 131 2 568 570 309 040 1 422 246 860 784 n.a 564 865 422 778 1 421 841 100 587 272 764 31 076 719 161 378,70 8 896,70 2 098,70 282 008,38 15 707,90 10 054,89 30 875,65 924,40 80 868,19 636,70 188 459,98 41 649,60 62 247,60 15 852,90 350 000,00 15 583,97 19 605,50 40 218,47 103 790,50 1 793,50 6 644,70 6710 13 539,80 317,50 1 459 855,30 Francia leányvállalatok üzleti forgalma Mo.-on (%) Francia leányvállalatok törzstőkéje Magyaro.-on (millió Ft) 5,77 1,84 0,55 10,91 1,65 1,77 1,69 0,75 4,93 0,32 12,46 31,46 3,73 0,19 13,62 5,04 1,37 4,67 n.a 0,31 1,57 0,47 13,40 0,11 4,70 52 764,70 624,30 135,68 39 704,80 1 208,40 1 102,62 11 247,00 192,00 142,00 3,00 116 354,20 129 723,96 5 309,50 517,68 26 912,71 7 539,50 19 320,00 66,20 51 765,00 2 520,00 372,00 624,00 3 006,70 164,70 471 320,65 15. TÁBLÁZAT: A francia leányvállalatok

súlya a magyar gazdaságban 2002-ben Ágazatok Francia leányvállalatok ágazatonként Mo.-on