Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Baranyi Dávid - Az információs-technológiai forradalom gazdasági aspektusai

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány AZ INFORMÁCIÓS-TECHNOLÓGIAI FORRADALOM GAZDASÁGI ASPEKTUSAI Készítette: Baranyi Dávid Budapest, 2003 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Tartalomjegyzék Bevezetés .5 1. Történeti áttekintés6 1.1 Az első generációs elektronikus számítógépek 6 1.2 A második generációs számítógépek8 1.21 A korszak általános jellemzői 8 1.3 A harmadik generációs számítógépek 10 1.31 A korszak általános jellemzői 10 1.4 A negyedik és az ötödik generáció 11 1.41 A negyedik generáció 11 1.42 A személyi számítógépek megjelenése11 1.43 Az ötödik generáció 12 1.5 Az Internet kialakulása 13 2. Információs-technológiai forradalom a gazdaságban 16 2.1 Fogalmak és értelmezések 16 2.11 A technológia értelmezése 16 2.12 Az innováció értelmezése 17 2.13 Innováció és diffúzió – elméleti keretek18 2.2 Az innovációs hullámok jellemzői, cikluselméletek 20 2.3 A technológiai innovációs hullámok jellemzői 23 2.4 A

technológiai innovációs hullámok fázisai26 2.41 Az első fázis26 2.42 A második fázis 26 2.43 A harmadik fázis26 2.44 A negyedik fázis 27 2.45 Az ötödik fázis 27 2.46 A hatodik fázis 28 2.5 Az információs-technológiai forradalom leírása az innovációs hullámokra jellemző fázisok szerint .28 2.51 Lappangás 29 3 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.52 Bizonyítás 29 2.53 A berobbanás 30 2.54 Növekedés31 2.6 Lassulás és érettség33 2.61 Első értelmezés 34 2.62 Második értelmezés 36 2.7 Összegzés37 3. Magyarországi helyzetértékelés39 3.1 A

számítástechnika magyarországi története39 3.2 Az információs-technológiai szektor jelenlegi helyzete Magyarországon40 3.3 A kihívás 45 3.31 Az Európai Unió informatikai stratégiája46 3.32 Az eEurope és Magyarország 48 3.4 Stratégiai célok, feladatok 51 3.41 Számszerűsített célok53 3.5 A megvalósítás eszközei54 3.51 Stratégia- és programalkotás54 3.52 Jogi szabályozás55 3.53 A közigazgatás fejlesztése 56 3.54 A szervezeti keretek57 3.55 A finanszírozás, támogatás 57 3.6 Programok58 3.61 Közháló (szélessávú informatikai közmű)59 3.62 eMagyarország60 3.63 Nemzeti Digitális Adattár 60 3.64 Esélyegyenlőség61 3.65 Jövő ház projekt 62 3.66 HTEC 63 3.7 A hazai informatikai ipar jövője 64 Befejezés.66 Irodalomjegyzék.68 4 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Bevezetés Szakdolgozatom elkészítésekor igyekeztem olyan témakört keresni, amely összefügg jelenleg végzett munkámmal. Mivel szakmai gyakorlatomat egy információstechnológiai szolgáltatásokat, illetve szaktanácsadást nyújtó vállalatnál végzem, értelemszerűen ezzel kapcsolatos témában próbáltam egy olyan tanulmányt készíteni, amely szakirányomhoz, a gazdaságelemzéshez is kapcsolódik. Az információs-technológiai forradalom gazdasági aspektusainak vizsgálata úgy érzem mindkét fő kritériumomnak megfelelt. Dolgozatom célja, a XX. század második felében lezajlott információs-technológiai forradalom bemutatása, gazdasággal való kapcsolatának elemzése. A témát megpróbálom egy jól követhető

gondolatmenethez igazodva elemezni A számítástechnika történetének rövid bemutatásával vezetem be a dolgozatot, mivel a téma vizsgálatához elengedhetetlen az előzmények ismerete Abból indulok ki, hogy, a nagy újítások, technológiai forradalmak jellegzetes mintát követve fejtik ki hatásukat a gazdaságra és a társadalomra Tehát, amennyiben a technológiai forradalmak jellegzetesen szakaszokra bonthatók, akkor ezek a szakaszok az információs-technológiai forradalom esetében is elkülöníthetők. A cikluselméletek alapjainak tisztázása után az elmúlt évszázad talán legmeghatározóbb innovációs hullámát is megpróbálom ezek alapján szakaszokra bontani. Mivel ez az innovációs hullám még nem zárult le, a végkifejlet is meglehetősen bizonytalan. Ennek megfelelően két forgatókönyvet is felvázolok az IT szektor jövőjének alakulásáról Az informatika magyarországi helyzetére külön hangsúlyt szeretnék fektetni, mivel országunk

egészen más utat járt be, mint a technológiai forradalomban úttörő szerepet betöltő fejlettebb országok. Hazánk helyzetét részletesen szeretném elemezni, elsősorban Európai Uniós csatlakozásunk tükrében Ezt a fejezetet a számítástechnika magyarországi történetének bemutatásával kezdem Ezután az információs-technológiai szektor jelenlegi hazai helyzetét több szempontból is behatóan megvizsgálom. Az Európai Unió információs stratégiájának, céljainak ismertetése után a csatlakozásra váró országok közös stratégiáját mutatom be. Hazánk céljait, és a célok eléréséhez szükséges feladatait aprólékosan megvizsgálom. 5 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1. Történeti áttekintés Felhívom a tisztelt Olvasó figyelmét, hogy a következő fejezetben leírtakat fenntartással kezelje. A történeti áttekintéséhez szükséges anyag legnagyobb részét különböző kiadványokból szedtem össze, és magam is igen meglepődtem az összegyűjtés során, hogy az egyes művek mennyi ellentmondást tartalmaznak. Ráadásul nem is az események megítélésében, hanem konkrét tényekben Még a közelmúlt olyan eseményére is, mint az IBM PC megjelenése, négy különböző évszámot találtam különböző helyeken: 1979, 1980, 1981 és 1984. Nem mindig volt alkalmam az ellentmondásoknál utánajárni az igazságnak. Néhol ugyan felhívom a figyelmet az egymásnak ellentmondó forrásokra, de ezt nem mindenhol teszem meg, legtöbbször egyszerűen csak a szavahihetőbbnek tűnő forrásművet

fogadtam el. 1.1 Az első generációs elektronikus számítógépek (1951-1959) (1946-1954) Pontosan nehéz lenne megmondani, hogy mikor kezdődött a számítógépek története. Van, aki úgy véli, hogy a számoló eszközök története a kőköri emberekig nyúl vissza, amikor nagy kőtömböket tettek egymásra, a számolás eszközeként. Úgy érzem ebben a dolgozatban elég, ha a számítástechnika történetét a számolás mechanikus módon történő segítésétől számítjuk. Az első számítógépek: • Logarlécek - a logarléc egy mechanikai eszköz, ami egy olyan vonalzóból áll, amelynek a középső része elcsúsztatható. A vonalzókon különböző skálák vannak, amelyek megkönnyítik az olyan műveleteket, mint az osztás, szorzás, gyökvonás és logaritmusképzés • 1642. Blaise Pascal - ő építette az első automatikus számológépet Gépe, a „Pascaline” egymásba kapcsolódó fogaskerekekre alapszik. Róla nevezték el a PASCAL

nyelvet. • 1822. Charles Babbage – Ő készítette a „difference machinet”, egy nagyon nagy gépet amelyet gőz hajtott, akkora volt, mint egy gőzmozdony, és képes volt többtagú egyenleteket megoldani. 6 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Augusta Ada - műkedvelő matematikus, Babbage jó barátja. Az ő gondolata volt, hogy az analitikus gépet úgy lehetne programozni, hogy az ismétlődő utasításokhoz egyetlen kártyát használnak. Ez volt az első javaslat a számítógépek programozására Őt tekintik az első programozónak Róla nevezték el az

ADA nyelvet • 1936. Alan Turing - Szemináriumi dolgozatot írt egy elvi digitális számítógépről, amelyet ma „turing-gépnek” nevezünk a matematikában A mai értelemben vett számítástechnika története azzal kezdődött, hogy Neumann János bevezette a bináris kód használatát. Neumann 1944-ben találkozott Herman Goldstine-nel, ő mutatta meg neki az első elektronikus számítógépet, amelynek ENIAC1 volt a neve. Ez a gép egy okos óriás volt: 30 méter hosszú, 1 méter széles és 3 méter magas. 17000 elektroncső, 70000 ellenállás és 6000 kapcsoló volt beleépítve Az első generációs gépek megbízhatóságára jellemző, hogy amikor az ENIAC üzembiztos működését bejelentették egy sajtóértekezleten, nagy büszkeséggel közölték, hogy volt már olyan 12 órás műszak, amelyben több órán keresztül működött hibamentesen a gép. Neumann Philadelphiában meglátogatta az ENIAC-ot Mint az ENIAC-ot építő Eckert mesélte: „Előre

jeleztem Goldstine-nak, hogy első kérdés után meg tudom mondani, valóban lángelme-e Neumann. Ha elsőként a gép logikai struktúráját kérdezi, hiszek benne, másként nem. Persze hogy ez volt Neumann első kérdése2” Neumann hamar fölismerte a gép hátrányait. Az ENIAC utóda az EDVAC3 volt, erről írta 1945 márciusában Neumann „Az EDVAC jelentés első vázlatát”. A 101 oldalas jelentés leírja azt a gépstruktúrát, amit ma a szakma „Neumann-típusú számítógépnek” nevez: • A szerkezet logikai irányítását, azaz a műveletek megkívánt sorrendjét legelőnyösebben egy kontrollközpont (processzor) végezheti. 1 2 3 Electronic Numerical Integrator And Calculator Prof. Presper Eckert; http://wwwszrfkhu/pages/bal/tdk/zimonyi/history/comptechhtml Electronic Discrete Variable Calculator 7 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad

információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Ha azt akarjuk, hogy a szerkezet sokoldalú legyen, akkor az éppen tárgyalt probléma speciális utasítás-rendszerét (software) meg kell különböztetni a kontrollközponttól (hardware), amely elvégezteti a géppel a speciális műveletsorrendet, bármi legyen is az. Ez tökéletesen leírja azt, amit ma elektronikus programozásnak nevezünk. Neumann nem egyezett bele, hogy az ENIAC konstruktőrei az EDVAC tervét is szabadalmaztassák. Hitt a számítógépek darwini evolúciójában, a természetes kiválasztódásban Meggyőződése volt, hogy e téren olyan gyors lesz a fejlődés, ami az EDVAC-ot úgyis elavulttá teszi, mire megépül Ezért az Első Vázlat

példányait szétküldte különböző intézetekbe A legkiválóbb egyetemek versengtek, hogy megkapják Neumannt és számítógépét (Chicago, Columbia, Harvard, Kalifornia). A vállalkozás felkeltette a Hadsereg és a Haditengerészet érdeklődését is. John von Neumann számítógépe - a JONIAC - 5 év alatt készült el Princetonban. A számítástechnika korszaka hivatalosan 1951. június 5-én kezdődött, amikor az első UNIVAC4-ot leszállították az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala számara. Ez volt az első kereskedelmi forgalomban elérhető számítógép. 1.2 A második generációs számítógépek (1959-1965) (1955-1964) Ezek a számítógépek kezdték valóban meg a technológiai átalakulást. A népszerű gépek közé tartoztak például az IBM7090, 7070 és 1410. Szaporodtak a számítógépgyártással foglalkozó cégek is Közös jellemzője volt ezeknek a gépeknek, hogy a rádiócsövek helyett tranzisztorokat használtak, lecsökkent a

méretük, és magasabb szintű programozási nyelveket lehetett velük megvalósítani. A második generáció korszakát körülbelül az 1959-1965-ös évekre lehet tenni. 1.21 A korszak általános jellemzői A második generációtól kezdve számítógéprendszerről beszélhetünk, mert a memória mérete, a processzor típusa és a perifériák eltérők lehettek az egyes telepített gépek 8 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. között, bár alapvetően ugyanarról az alapgépről volt szó. A számítógéprendszerekben egyre nőtt a szoftver értéke a hardverhez

képest. Már ekkor voltak olyan rendszerek, ahol a szoftver ugyanannyiba került, mint a hardver. Ugyancsak a második generáció idején kezdődött a cégek információs rendszerének számítógépesítése. A vezetőket olyan információkkal tudták így ellátni, ami növelte a profitot és elősegítette a cég irányítását. Ezek a korai számítógépek azonban még mindig óriási és drága bestiák voltak. A számítógépek kezelésére külön kezelőket kellett alkalmazni, sőt, a számítógépközpontok igazgatói azt érezték fő kötelességüknek, hogy a számítógéptől biztonságos távolságban tartsák a felhasználót. A használó belyuggatta a kívánt programot a kártyákba és a kártyacsomagot reggel benyújtotta a gépkezelőnek A kezelő összegyűjtött vagy száz lyukkártya-csomagot, és elkezdte velük etetni a gépet. A gép egyenként elvégezte a kívánt műveleteket, majd a végeredmény egy lapra kinyomtatta Ezután kerülhetett sorra

a következő csomag Másnap a használó elmehetett a végeredményt tartalmazó lapért, de azon gyakran ez állt: HIBA A 28 KÁRTYÁN Vagy semmi, mert a használó elfelejtette beírni a program utolsó utasítását: PRINT X, nyomtasd ki a kiszámított végeredményt. Következett a hibakeresés, hibajavítás, újabb lyukkártya-csomag, újabb nap várakozás. Nyilvánvalóvá vált, hogy szükséges egy egységes, mindenki által érthető és elérhető programnyelv. Ezt a számítógépes nyelvet Kemény János és Tom Kurtz alkották meg Elvárásaik a programozási nyelvtől a következők voltak: 1. A programozási nyelv legyen alkalmas eltérő célok kielégítésére. 2. A nyelv kezdők számára is könnyű legyen. 3. A magasabb szintű utasításokat csak később kelljen megtanulni. 4. A használó és a gép között a nyelv interaktív legyen. 5. Könnyen érthető hibajelzéseket adjon. 6. A speciális gép-architektúra ismerete nélkül is lehessen

használni. 4 Universal Automatic Computer 9 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 7. Óvja meg a használót a gép operációs rendszerének problémáitól. Így született meg Kemény János és Tom Kurtz kezében a BASIC nyelv. Ezzel át is léptünk a számítástechnika harmadik fejezetébe. 1.3 A harmadik generációs számítógépek (1965-1971) (1965-1974) Ezek a gépek az első igazi miniszámítógépek, legjellemzőbb képviselőjük az IBM360. Integrált áramkörrel készültek, ezeknek a szilícium alapú félvezetőknek az alkalmazása javított a

megbízhatóságon, csökkentette az árat és a méretet, valamint a villamos fogyasztást. Előrelépések történnek a távadatátvitel terén is Az integrált áramkörök tovább csökkentették a számítógépek árát, méretét valamint meghibásodási gyakoriságát. Ez tovább növelte a számítógépek iránti keresletet, az 1970-es évek elejére már több mint 100000 nagyszámítógépet és ugyancsak több mint 100000 miniszámítógépet helyeztek üzembe A harmadik generáció korszakát körülbelül az 1965-1971es évekre lehet tenni 1.31 A korszak általános jellemzői Megjelent a monitor és a billentyűzet, a lyukkártya kezdett visszaszorulni. Megjelentek az első valódi operációs rendszerek Az 1964-ben megjelent CDC Model6600 volt az első üzletileg is sikeres szuperszámítógép. Ezt a gépet főleg a kutatólaboratóriumok vásárolták 1969-ben ezt követte a CDC7600-as, majd később a CYBER sorozat. Az 1960-as évek közepén megindult a

miniszámítógépek tömeges előállítása. Ezekkel az olcsó gépekkel a számítástechnika kisebb cégek számára is elérhetővé vált, egy új piaci szegmens nyílt meg. Mérföldkőnek számít a Gene Amdahl tervei szerint készült IBM System/360-as megjelenése 1965-ben. Ez egy egész gépcsalád volt, amit eleve úgy terveztek, hogy a számítástechnikai teljesítmény széles skáláját átölelje. A család hat különböző teljesítményű modellből állt Ezek egymással kompatibilisek voltak mind a hardver, mind a 10 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

szoftver terén. Így megtehette azt egy cég, hogy igényeinek megfelelően a legolcsóbb modellt vásárolja meg. Később az igények növekedésével bővíthette a memóriát, nagyobb teljesítményűre cserélhette a gépet vagy még több perifériát adhatott hozzá A már kész programjait azonban változatlanul használhatta az új gépen is. 1969-ben ennél a gépcsaládnál választották szét először a hardvert és a szoftvert, külön tételként jelentek meg számlázáskor és nem volt kötelező együtt megvásárolni őket. Ezt a politikát a többi cég is átvette A számítógépek eladása nemcsak egy működő gép átadását jelentette ezután, hanem hardverből, szoftverből, oktatásból, karbantartásból, konzultációból álló komplex szolgáltatás értékesítését 1.4 A negyedik és az ötödik generáció Az utolsó két generáció. A negyedikben még, az ötödikben pedig már benne élünk A generációk közötti határvonal összemosódik,

ezért ezt a két szakaszt egy fejezetben próbálom meg röviden jellemezni. 1.41 A negyedik generáció (1971-) (1974-) Az 1970-es évek közepe óta számíthatjuk az idejét és a mai napig tart. A negyedik generációs gépek kezdetét a mikroprocesszor alapú gépek megjelenése jelenti. Nincsenek alapvető változások a számítógépek szerkezetében, a korábban már bevezetett megoldásokat tökéletesítik. Az új technológiáknak köszönhetően tovább csökken a hardver árának aránya, egy számítógéprendszer árának már akár 75%-a is lehet a szoftver. A távadatátvitel lehetővé teszi gyakorlatilag bármelyik két gép összekapcsolását, és napjainkra már szinte mindegyik számítógép kapcsolódik valamilyen hálózathoz. Megjelenik a mikroprocesszor, majd ezt felhasználva megjelenik és rohamosan elterjed a személyi számítógép. Általánossá válik használatuk szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, grafikára, adatbázis-kezelésre, stb

Szinte lehetetlen volna felsorolni mennyi mindenre 1.42 A személyi számítógépek megjelenése 11 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 1974-ben (más források szerint 1975-ben) egy Micro Instrumentation Telemetry Systems nevű cég piacra dobta az Altair 8800 nevű személyi számítógépet egy összeszereletlen készlet formájában. A készlet nem egészen 400 dollárba került A gépnek még nem volt billentyűzete, csak egy kapcsolótáblája. Ez volt az első, kimondottan személyes felhasználásra tervezett asztali számítógép Igaz ugyan, hogy az Altair

kapacitása 1%-a sem volt a Hewlett-Packard 1991-ben kiadott, palmtop számítógépének, de ez a gép indította el a személyi számítógépek máig tartó forradalmát. A mikroszámítógép-készlet iránt hirtelen olyan nagy kereslet alakult ki, amire senki sem számított. Számtalan kis cég alakult az új piac igényeinek kielégítésére Az első nagyobb elektronikai cég, amely belekezdett személyi számítógépek gyártásába és árusításába, a Tandy Corporation (későbbi Radio Shack) volt. Õk 1977-ben kezdték árusítani számítógépüket, amellyel hamarosan uralkodóvá váltak a piacon Gépüket az tette vonzóvá, hogy a katódcsöves monitor mellett billentyűzet váltotta fel a kapcsolótábla szerepét. A gép népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy programozni lehetett és a felhasználó mágneskazettákon tárolni tudta az információt Nem sokkal a Tandy számítógépének megjelenése után két mérnök-programozó, Stephen Wozniak és

Steven Jobs Apple Computers néven alapított egy számítógépgyártó céget. Az első Apple számítógépet 1977-ben adták el Ez a cég lett az Egyesült Államok történelmének leggyorsabban növekvő cége. Sikerük sokaknak ösztönzést jelentett, hogy ezen a területen próbálkozzanak. Az évtized végére a személyi számítógépes piac teljesen kialakult Az 1980-as évek elején az IBM időben eszmélt és piacra dobta saját mikroszámítógépét, az IBM PC-t. Bár nem használta fel a legújabb technológiákat, a PC mérföldkővé vált a számítástechnikában. Bebizonyította, hogy a mikroszámítógép nemcsak egy divatos irányzat, hanem az üzleti élet szükséges eszköze További érdeme, hogy olyan operációs rendszert használt (DOS), amely hozzáférhető volt a többi számítógépgyártó cég számára is, és így a piac szabványosodásához vezetett. A személyi számítógép olyan olcsóvá vált, hogy egy magánszemély is könnyűszerrel

megvehette. Ráadásul minél többet vettek belőle, annál olcsóbb lett, hiszen a nagy sorozatú gyártás minden termék árát leviszi Beindult egy olyan folyamat, ami a mai napig 12 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tart. Olcsóbban lehetett számítógépeket előállítani, ezért olyan helyeken is kifizetődő volt az alkalmazásuk, ahol korábban nem. Ezért sok számítógépet lehetett eladni, több mikroprocesszort kellett gyártani, így a számítógép még olcsóbb lett. Ezért még több helyen lehetett használni, ezért még többet gyártottak, ezért

még olcsóbb lett, és így tovább, a folyamat napjainkig változatlan. 1.43 Az ötödik generáció Az informatikai és számítástechnikai kutatásokban a jövő felé vezető út az MI5-hez kapcsolódó kutatások és tervek. Az előrejelzések elég sok bizonytalanságot hordoznak, mert ezek a változások épp csak megkezdődtek. 1981-ben, egy Japánban tartott konferencián egy új állami kutatási tervet jelentettek be Ennek a tervnek a célja egy új, szerintük ötödik generációs számítógép elveinek lerakása volt, amelynek fontos alkotórésze az MI, a szakértői rendszerek, a szimbólumokkal való műveletvégzés A cél tehát olyan intelligens számítógép létrehozása volt, amely lát, hall, beszél és gondolkodik. Képes tanulni, asszociálni, következtetéseket levonni és dönteni. A japánok egy ilyen gép kifejlesztését 10 évre jósolták. A kutatást 1993-ban zárták le Állításuk szerint létrehoztak egy olyan számítógép gyártásához

szükséges technológiát, amely több tízezer következtetési szabályt és több százmillió objektumot foglal magába. A kezdeti lépések bár biztatóak, az emberi gondolkodással, érzékeléssel kapcsolatos kutatások azonban azt mutatják, hogy az elkövetkezendő 10 évben még nem számíthatunk a látó, halló, beszélő, gondolkodó intelligens számítógépre. Az MI-vel foglalkozó szakemberek nagyon hamar felismerték, hogy a kutatásokat több kisebb részre kell osztani. Szerte a világon folynak ezzel kapcsolatos kutatások: Hollandiában az emberi nyelvet megértő számítógépeken dolgoznak, az Egyesült Államokban már több mint 7 éve az emberi érzékelés számítógépekre való átültetésével kísérleteznek. 1.5 Az Internet kialakulása 5 Mesterséges Intelligencia 13 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Internet kialakulására egy rövid fejezet erejéig külön ki szeretnék térni. Az Internet szerepe a gazdaságban igen meghatározó jellegű, érdekesnek tartom, hogy bár a technológia adott volt évtizedekkel korábban, a gazdaság mégis csak viszonylag későn, az 1980-as évek végén fedezte fel magának. Lássuk hogyan alakult az Internet története nagy körvonalakban! A távközlő hálózatokon történő adattovábbítás lehetősége fokozatosan jelent meg. A kezdeti katonai és tudományos célú felhasználás után, először banki adatfeldolgozás céljára használtak számítógépes hálózatokat. Az Internet létrehozásával az Egyesült Államokban a Rand Corporation, egy katonai

kutatásokat végző intézet kezdett foglalkozni az 1960-as években. A fő cél egy olyan kommunikációs hálózat magvalósítása volt, amelynek nincs kitüntetett központja, valamint az egyes információcsomagok különböző utakon juthatnak el a feladótól a címzettig, ahol aztán egységes üzenetté válnak. Ezáltal biztosították, hogy valamely hálózati csomópont kiesése esetén a rendszer továbbra is működőképes maradjon Ez a decentralizáció a nyomonkövethetőség és ellenséges megfigyelés kiküszöbölését szolgálta, és a mai napig az Internet egyik alapvető jellegzetessége maradt A kutatás a University of California, illetve a Massachusetts Institute of Technology bevonásával folytatódott, majd az első hálózatnak tekinthető rendszer a brit National Physical Laboratory-ban indult be 1968-ban. A mai Internet ősének tekinthető, kutatási célokra szánt hálózat 1969 decemberében lépett működésbe, mely már négy majd tizenöt

különböző intézményt kötött össze (ARPANET). Ezzel elkezdődött a hálózat terjeszkedése és technológiai fejlődése A kommunikációs kapcsolatok fejlődése mellett a kutatók komoly eredményt értek el abban, hogyan csökkentsék annak lehetőségét, hogy a hálózatot szándékosan tönkre lehessen tenni. Az Internet technológiájának lényege tehát abban áll, hogy lehetővé teszi az adatátvitelt egymástól földrajzilag távol elhelyezkedő számítógépek között. A további fejlesztéseknek köszönhetően a felülete multimédiás eszközökkel bővült Így már nemcsak szövegek, hanem képek, hangok vagy akár mozgóképek is továbbíthatók, egy szóval bármi, ami digitális formában feldolgozható. 14 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti

Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az Internet „gyermekkorában” – körülbelül 20 évvel ezelőtt – még csak katonai illetve kutatói munka támogatását látták benne, nem sokan sejtették, mekkora lehetőség rejlik ebben a technikai megoldásban a közélet számára is. A közhasznú felhasználás ötlete csak az 1980-as évek közepétől mozgatta meg az emberek fantáziáját. Az igazi karrier az 1990-es években kezdődött, amikor az üzleti élet kezdte felfedezni magának. Ettől kezdve vált napjaink leginkább emlegetett, nagy lehetőségeket kínáló területévé. A mostani rohamos fejlődés mellett nehéz hosszú távon helytálló ismertetést adni az Internetről, hiszen gyakran hónapok vagy hetek alatt újabb megoldások, szoftverek és nagyobb teljesítményű hardverek jelennek meg a

számítástechnikai piacon. Így megpróbálok a most elérhető legfrissebb adatokra, és ismeretekre támaszkodni Most még elmondhatjuk, hogy az Internet mind nemzetközi, de főleg hazai országos viszonylatban a legnépszerűbb újdonságok kategóriájába tartozik. Mint média egyre nagyobb szerephez jut Nincs olyan komolyabb szervezet, amely megengedhetné magának, hogy kimaradjon belőle. Sorra készülnek oktatóanyagok, jelennek meg könyvek folyóiratok, indulnak tanfolyamok, ismeretterjesztő műsorok e témával kapcsolatban. Rohamosan terjed az egyre nagyobb terjedelmű adatátvitel, az Internet segítségével történő levelezés, telefonálás és hamarosan eldől, hogy az Internet hódítja-e meg a televíziót vagy a televízió az Internetet. A gyorsan változó tendenciák mellett megmaradt azonban a korábban említett decentralizáltság és ennek következtében az Internettel kapcsolatban gyakran emlegetett ultraliberális szemléletmód. A szabályozásra,

az Internet jogi kereteinek tisztázására rengeteg törekvés van, ám sokak számára még mindig ezek a jellegzetességek jelentik a fő vonzóerőt. 15 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2. Információs-technológiai forradalom a gazdaságban A gazdaság és az informatika között igen szoros, de közel sem felhőtlen kapcsolat áll fenn, ahol az események manapság is ugyanazt a sajátos logikát követik, amit a történelemben előforduló innovációs hullámok során már máskor is megfigyelhettünk. A ciklusok természetéről és okairól szóló viták ugyan

manapság is megosztják a közgazdaságtan tudósait, egy dologban azonban megegyeznek: a ciklikusság tagadhatatlan. A fellendüléseket és hanyatlásokat a tudósok különbözőképpen értelmezik, de nem egységes a folyamatok szakaszolása sem. Egyesek szerint a periodikus emelkedés és süllyedés az egyenetlen, lökésszerűen jelentkező technikai fejlődéssel magyarázható, a ciklusok tulajdonképpen innovációs hullámoknak, illetve azok következményeinek tekinthetők A nagy hullámok idővel radikálisan átalakították a gazdaság szerkezetét, szervezeti struktúráját, közvetlen és számottevő hatást gyakoroltak a gazdaságra, a politikai rendre, az intézményrendszerre, a vállalatvezetésre, az oktatásra és a kultúrára. Dolgozatomban a modern információs technológia fejlődését vizsgálom a technikai innovációra épülő cikluselmélet tükrében. Arra próbálok választ találni, hogy mennyire felel meg az informatikai csúcstechnológia

eddigi története a technikai innovációt középpontba helyező ciklusmodellnek, megtalálhatjuk-e benne a jellegzetes fejlődési szakaszokat, mennyiben hasonlít az IT ciklus a korábbi hullámokra, előidézett-e fenti értelemben vett „rendszerváltást”. Végezetül kitérek arra is, hogy ha valóban beszélhetünk informatikai ciklusról, akkor hol tartunk benne most, és milyenek a kilátások. Ezzel kapcsolatban két lehetséges forgatókönyvet vázolok fel. 2.1 Fogalmak és értelmezések Először a fejezetben kifejtett innovációs hullámok okozta periódusok megértéséhez szükséges alapvető fogalmakat és értelmezéseket szeretném tisztázni. 2.11 A technológia értelmezése A technológia ismerős fogalom, a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint „a gyártási folyamat elmélete és gyakorlata”. Leírására alapvetően két mód van Az egyik álláspont szerint a technológia a termelés módszertana. A másik meghatározás szerint a technoló 16

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. gia információt, mégpedig tudásban megtestesülő információt jelent. Ugyanakkor a technológia nem csak információ, nem csak tudás, mivel ez az információ általában nem áll rendelkezésre a szükséges leírások, üzemeltetési utasítások formájában, sőt, az adott ismeretek olykor még a tudomány szintjén sincsenek feldolgozva6. A technológia, mint tudás piaci értékeket képvisel, ezért eladható, átadható, vagy akár megszerezhető, mint minden termék. A technológia megszerzését „technológia transzfernek”

nevezzük. Ez a folyamat nemcsak valamely termék előállítási eljárásának (know-how) átvételét, hanem a termelési eszközök beszerzését, üzembeállítását, a gyártás megszervezését, a termelés irányítását, a termelés és a termék tesztelését, karbantartását, a termelési hibák, a termelő eszközök meghibásodásainak a kijavítását is magában foglalja7. A technológiát a tudás fejlődése és a piaci igények húzzák előre E két kölcsönhatás együttesen általában bonyolult kapcsolatrendszerben fejti ki hatását8. 2.12 Az innováció értelmezése Az innováció-elmélet aránylag fiatal tudomány. A Webster-féle 1985-ben kiadott értelmező szótárban9 az innováció meghatározása „valami újnak a bevezetése”, illetve „új ötlet, elmélet, eszköz”. Schumpeter fekteti le az elméleti alapokat. Szerinte az innováció lényege a termelési tényezők új kombinációja, megvalósítója a vállalkozó. Felfogása minden

további, innovációval foglalkozó elmélet kiindulópontja lett Schumpeter az innovációnak öt alapesetét különbözteti meg • új termék, új áru - vagy egyes javaknak új minőségben való – előállítása • új termelési értékesítési eljárás bevezetése • új elhelyezési lehetőség, új piac megnyitása • nyersanyagok vagy félkész áruk új beszerzési forrásainak megnyitása 6 Fabio Montobbio, (2000): An Evolutionary Model of Industrial Growth and Structural Change Szalavetz Andrea (1999): Technológia transzfer, innováció és modernizáció William A. Cohen, (1995): Model Business Plans for Product Businesses Webster’s Ninth New Collegiate Dictionary, Merriam-Webster Inc. Publisher, Springfield, Ma, USA 7 8 9 17 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum

szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • új szervezet létrehozása vagy megszüntetése Ezek szerint tehát az újdonságnak nem feltétlen kell tudományosan új dolognak, vagy korábban ismeretlennek lennie, elég, ha azok az adott területen, az adott piacon képvisel újdonságot. Emellett az innováció tárgya nem feltétlen tárgyiasult újdonság, lehet valamilyen szolgáltatás, vagy akár módszertani eljárás is. Az innováció tehát legtágabb értelemben nagyon sokféle megújulást, műszaki, szervezeti és humán innovációt egyaránt jelenthet. A szűkebb értelemben vett műszaki innováció lényegében az új találmányokon, mint innováció-hordozókon alapuló termékek és eljárások megalkotásának, fejlesztésének, hasznosításának és piaci

értékesítésnek folyamata. A műszaki innováció mindenekelőtt piaci folyamat, amelynek kezdőpontja vagy a kutatási és fejlesztési tevékenységből, a műszaki haladásból eredő technikai nyomás, vagy a felhasználói igények által előidézett keresleti szívás. Legyen azonban bármi is a kiindulási pont, tény, hogy az innováció esetében a ráfordítás és a megtérülés között jelentős fáziskésés tapasztalható, mivel a megtérülés nem a ráfordítással egyező termelési periódusban, hanem hosszabb időszak alatt jelentkezik. Másrészt magas az innováció kockázattartalma, piaci siker esetén kiemelkedő a hozam, kudarc esetén viszont a ráfordítások nem térülnek meg10. 2.13 Innováció és diffúzió – elméleti keretek J.B Say angol közgazdász már 1803-ban azt állította, hogy a gazdasági növekedés valójában valamely eredeti ötleten és a vállalkozó egyéni, vagyis másoktól elütő viselkedésén múlik11. A tárgykör

iránti érdeklődés kialakulásakor, az elmúlt évszázad ötvenes, hatvanas éveiben, az innovációk diffúziójával elsősorban műszaki szakemberek foglalkoztak, akik a diffúzió matematikai leírásának, a folyamat modellezhetőségének, az innováció előrejelezhetőségének lehetőségeit vizsgálták. Később az innováció értelmezésével, vizsgálatával a gazdaságtudományok, a társadalomtudományok szakemberei is egyre behatóbban kezdtek foglalkozni. 10 Schumpeter, Joseph A. (1980): A gazdasági fejlődés elmélete 18 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. A mai álláspont szerint a diffúzió egy olyan folyamat, amelynek során egy újdonság, egy innováció az időtényezőtől függetlenül ismert lesz egy társadalmi csoport tagjai között12. „Az innovációk terjedése mindig egy társadalom tagjai között ragadható meg, ezen egyének közötti érintkezés pedig maga a társadalmi kapcsolatháló. Az érintkezések hálózata határozza meg, hogy milyen gyorsan terjednek az innovációk, és milyen gyorsan fogadják be őket”13. Ezek szerint a folyamat lefolyása nagymértékben függ attól, hogy a társadalom tagjai mennyire szervezettek, mennyire integráltak. Az innovációk terjedése tehát a folyamat társadalmi, illetve makrogazdasági megközelítése alapján is elemezhető Ilyen szempontból a gyakorlatban a vizsgált társadalom tagjai öt csoportba oszthatók: • újítók, innovátorok (a haladás érdekli őket, a leggyorsabban befogadják az újdonságot, értékelik, és többnyire

értik az innovációkat, azok műszaki hátterét, kockázatvállalók, megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek a nem megfelelő újdonságok befogadásával járó veszteségek elviselésére) • kezdeti adaptálók (nagyobb szociális mozgékonysággal rendelkeznek, véleményformálók, modellként szolgálnak a társadalom többi tagjának, elfogadja őket az elit, sikeresek) • kezdeti többség (gyakran érintkeznek az elittel, de ritkán van véleményformáló szerepük, megfontoltan választják az újdonságot) • késői többség (az elit nyomására, gazdasági kényszer hatására cselekszenek, szkeptikusak, kaotikusak) • lemaradók (nincs hatásuk a társadalmi vélemény formálására, elszigeteltek, a véleményüket a múlt határozza meg, az innovációs döntésüket lassan hozzák meg, limitált a finanszírozási képességük) A terjedés sebességét alapvetően négy tényező befolyásolja: 11 Dr. Mihályi Péter – Madarász Aladár

(2001/2002 tanév): A közgazdasági elméletek története; 5 előadás 12 Rogers, Everett M. (1983): Diffusion of innovations Valente, Thomas W. (1995): Network Models of the Diffusion of Innovations 13 19 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • az innováció jellege (az újdonság jellemzői, haszna) • az újdonsággal kapcsolatos információkat közvetítő kommunikációs csatornák • az időigény (az innovációs döntési folyamat időszükséglete, a személyek, vagy csoportok által az innováció adaptálására fordított idő hossza, stb.) • az

innovációt befogadó közösség integráltsága (a közös problémák megoldásában a közös célok elérésében együtt dolgozó csoportok kölcsönös kapcsolatai) 2.2 Az innovációs hullámok jellemzői, cikluselméletek Azt, hogy a gazdaságban hullámzások, fellendülések és visszaesések vannak, aligha lehet tagadni, hiszen ezek létét a mindennapokban is megtapasztaljuk. Mindenki tudja, például, hogy a mezőgazdasági termelés összefügg az évszakok változásával. A gyorsulások és lassulások közvetlen, jól érzékelhető hatást gyakorolnak a fizetésekre, a munkaerő iránti keresletre, a vállalkozók hangulatára, vagy éppen a lakásárakra. Jól tükrözi a periodikusságot a munkaerő termelékenység átlagos éves növekedési rátájának alakulása az elmúlt évszázad során: 1870- 1913- 1950- 1960- 1970- 1973- 1913 1950 1960 1970 1980 1980 Németország 1.9 1.2 6.6 5.2 3.6 3.2 Japán 1.8 1.4 5.7 9.6 4.3 2.6 UK 1.1

1.5 2.3 3.2 2.4 1.6 USA 2.1 2.5 2.4 2.4 1.5 0.8 1. táblázat A munkaerő termelékenységének átlagos éves növekedési rátája (GDP/emberi munkaóra) Forrás: Freeman 317. old14 A ciklusok leírása és magyarázata ugyanakkor tele van bizonytalanságokkal. Schumpeter véleménye szerint a gazdaság fejlődési ciklusait az innováció jelenléte és hiánya határozza meg. 20 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Kondratyev az 1920-as években az ármozgások statisztikai elemzésével számolta ki a gazdasági növekedés 3 szakaszát, amelyek nagyjából

azonos hosszúságú periódusok voltak. A leegyszerűsített elmélet szerint négy, egyenként nagyjából 5 évtizedet átölelő, úgynevezett hosszú-hullámok figyelhetők meg, amelyeket más–más technológiai fogalmak és innovációk indítottak el. Egy ciklust valamilyen innováció indít el, amely nemcsak az iparágak többségében forradalmasítja a gyártási technológiákat, hanem a termékek körét is jelentősen kibővíti, és alapvetően megváltoztatja az emberek életkörülményeit. A Kondratyev-féle cikluselmélet szemléletesen érzékelteti a technikai – technológiai forradalmak hatását a gazdasági növekedésre. Ezek az innovációk a gazdaság térbeli működését is alapvetően megváltoztatják, tehát mindegyik ciklusban újrafogalmazódnak a telephelyválasztások szempontjai is Arra mutat rá, hogy a nagy gazdasági ciklusok az alap innováció ciklikusságával függnek össze A ciklikusság-elméletek tehát abból indulnak ki, hogy a

ciklusok technológiai újításokból erednek. Azt vizsgálják, mi okozza a konjunktúra-dekonjunktúra váltakozását Az elméletek csoportosítása: rövidtávú hosszú távú 3-11 év 20-50 év Junglar, Marx Kondratyev, Kuznets Oka: termelés-fogyasztás ellentmondása korszakos technikai találmányok elterjedése Jellemzői: • túltermelési válság • • fogyasztási cikkek piacáról indul dekonjunktúra váltakozása • ki • multiplikátor és akcelerátor hatás • négy szakasza: válság - pangás - erős konjunktúra és gyenge statisztikai adatokkal ténylegesen alátámasztott • gazdasági szerkezet átalakulása, népességváltozás kíséri megélénkülés - fellendülés 2. táblázat 14 Chris Freeman – Francisco Louca (2002): As Time Goes by - From the Industrial Revolutions to the Information Revolution 21 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az egyensúlytól való eltérés a gazdaság normális állapota, és számos olyan jelenség van, amely ingamozgást indíthat el15. Ezek közül persze nem mindegyik válik sokak sorsát befolyásoló, nemzetgazdasági vagy éppenséggel globális jelenséggé. A fellendüléseknek általában örülni szoktunk, a lassulás és a hanyatlás viszont kellemetlen dolog, amit orvosolni kellene. A tudósok persze nem elégednek meg azzal, hogy a lassulást úgyis fellendülés követi, mélyebb összefüggések feltárására, tudományos igényű modellek megalkotására törekednek. Munkájukat azonban több dolog nehezíti: • Hullámok

interferenciája. Fizikai tanulmányainkból ismerhetjük a jelenséget, az egymással találkozó hullámok összeadódnak vagy kioltják egymást. A gazdaságban sokféle jelenség indíthat el hullámot, amelyek aztán összekeverednek egymással, és nagyon nehéz meggyőző módon kideríteni, hogy az olyan összetett mutatók hullámzását, mint például a GDP növekedése vagy a beruházások nagysága, tulajdonképpen mi is okozta, az egyes hullámok hogyan, milyen irányban és milyen mértékben járultak hozzá a nagyobb kilengésekhez vagy éppen a mozdulatlansághoz. • Sokelemű rendszerek. A pontos magyarázatok megalkotását a gazdasági-társadalmi jelenségek rendkívül összetett volta is nehezíti. Az árutermelésből, sokféle intézményből, kultúrából, társadalmi rétegekből és más egyéb fontos dolgokból álló rendszerek elemei sokszoros áttételeken keresztül rendkívül bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással Szinte lehetetlen

megmondani, hogy mi az ok, és mi az okozat, például a technikai innovációk miatt változnak meg egyes intézmények, vagy éppen fordítva, azért van éppen annyi technikai újdonság, mert megváltoztak egyes intézmények • Egyes elemek önmozgása. Bár a nagy rendszerek elemei bonyolult kölcsönhatási viszonyok közepette fejlőd- nek, mindegyiküknek megvan a maga önmozgása is. A nagy rendszer esetleg éppen egy öntörvényű eseménysor miatt távolodik el az egyensúly közeléből, tehát az inga kilengését valamely elem önmozgása váltja ki. 15 Bródy András (1983): Lassuló idő 22 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő

hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • A rendszerek elemeinek különböző rugalmassága. A rendszerek elemei harmonikus állapot felé törekednek, hosszabb-rövidebb ideig megmaradnak abban; majd egy újabb innovációs hullám hatására kizökkennek abból, hogy aztán a harmónia, új formában és tartalommal ideig-óráig - sohasem tökéletesen ismét helyreálljon. Az elemek rugalmassága, változásuk sebessége viszont eltérő, ami megnehezíti, lelassítja az egymáshoz való alkalmazkodásukat. Különösen nehézkes az emberi gondolkodási sémák, a szervezeti kultúrák, a kultúrák mélyén rejtőző alapvető feltételezések és meggyőződések átalakulása16. A modern információs technológia már egészen újfajta munkaszervezési és vállalatirányítási megoldások alkalmazását tenné lehetővé, ezek kibontakozását és terjedését viszont erősen gátolják a megszokott beidegződések, normák,

gondolkodási minták. • A mérések pontatlansága. A vizsgálatot a mérések, illetve a mérőeszközök pontatlansága is nehezíti. A hosszabb ciklusok vizsgálatához sok évet kell átfogni. Aki az adatokat nem kezeli kellő gondossággal, növekedésnek mondhat valamit, ami valójában csökkenés. Ugyanazokat a mérési kategóriákat az egyes országokban másképpen értelmezhetik, sőt, azok tartalma időben is változhat, ha megváltoztatják a módszert és az osztályozást. Az informatika korszaka tovább növeli a mérési problémákat Az olajt hordóban mérjük, de vajon mi a szoftver mértékegysége? Fogyasztásnak számít-e egy zeneszám letöltése az Internetről? Ha egy külföldi helyről hívtuk le, akkor importáltunk valamit? Hogyan mérjük a tudásba történő beruházásokat? Mennyit dolgoznak az emberek az otthoni számítógépükön, és termelésnek számít-e ez a tevékenységük? • Egyoldalú történelemfelfogás. A hosszabb ciklusok

elemzése alapos és kiterjedt történelmi ismereteket kíván. A történelem felfogása országról országra változhat, ez szintén megnehezíti az átfogó modellek készítését. „Tíz szakértő közgazdász húszféleképpen fogja megítélni, hogy a gazdaság pontosan a ciklus melyik szakaszában van”17 . 2.3 A technológiai innovációs hullámok jellemzői 23 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Vitathatatlan tény, hogy a jelentősebb technikai innovációk hatása messze túllépi a technika és a gazdaság határait. Egyes kutatók ezt a jelenséget

szűkebb körben elemzik, viszonylag kevés változót vonva be a vizsgálatba. Christensen18 például a technológiai innovációk hatását kis körben, a vevőket és eladókat összekötő értékháló tekintetében elemzi, de ebben a körben is jól látszik, hogy az újdonságok kiterjedt változásokat idéznek elő, és idővel átalakítják a teljes értékhálót. Christensen több példával illusztrálja, miképpen alkalmazkodnak egy bizonyos technikai megoldáshoz az értéklánc szereplőinek technikai, logisztikai, és egyéb rendszerei, teljesítményelvárásai és költségstruktúrái, folyamatai és döntési mechanizmusai. Leírja továbbá azt is, hogyan bonja meg ezt a harmóniát egy sikeresnek bizonyult innováció, majd miként alakul ki az új rend, újfajta harmónia. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a régi rend felbomlása és az új kialakulása konfliktusokkal és kisebb-nagyobb felfordulással jár, hiszen a korábbi rend fenntartásához erős

érdekek fűződnek, abban nagy összegű befektetések hevernek, ráadásul a megelőző technológiában még jelentős lehet a fejlődési potenciál. Az új technológia egy darabig lappang, sokakban ellenszegülést vált ki, éppen ezért újfajta felhasználási módokat keres magának. A változáshoz sok vállalat nem tud megfelelően alkalmazkodni, az új rend főszereplői gyakran mások lesznek, mint a korábbié. Tágabb körben vizsgálódó kutatók19 a hosszabb gazdasági-társadalmi hullámok létrejöttét technikai innovációkkal, pontosabban „innováció-nyalábokkal”, azaz egymáshoz kapcsolódó, egymásból eredő, egymással összefüggő újítások sorozatával magyarázzák, amelyek forradalmi változásokat idéznek elő. Az ily módón megkülönböztethető technikai innovációs hullámokat a lent látható táblázat mutatja be: A fellendülés idő- Technikai innovációk szaka Vízenergia hasznosítása az iparban 16 17 18 19 A hanyatlás

idő- 1780-1815 szaka 1815-1848 Bakacsi Gyula: Szervezeti Magatartás és vezetés Bródy András (1983): Lassuló idő. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 149 old Christensen, Clayton (1997): The Innovator’s Dilemma Chris Freeman – Francisco Louca (2002): As Time Goes by - From the Industrial Revolutions to the Information Revolution 24 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Gőzgép az iparban és a közlekedésben Elektromosság az iparban, a közlekedésben és a lakásban Robbanómotor az iparban, a közlekedésben és a háborúban A gazdaság és a társadalom

számítógépesítése 3. 1848-1873 1873-1895 1895-1918 1918-1940 1941-1973 1973- ? ? táblázat. Innovációs hullámok Minden hullámnak van egy vivő ágazata, amihez más vezető ágazatok kapcsolódnak, a gőzgép például „innováció-nyalábot” alkot a vasúttal, a vasúti berendezésekkel, a gőzmeghajtású gyártóeszközökkel. A kornak megvannak a maga alapvető közlekedési és kommunikációs eszközei, amelyek az újítások terjedésének sebességét is befolyásolják. A technikai újításokhoz szervezési és vezetési innovációk kapcsolódnak, a vasúttársaságokat nagyrészt már részvénytársasági formában szervezték meg Tehát hogyan is megy végbe a technikai innovációk által előidézett „rendszerváltás”? Az események jellegzetes mintát követnek. Az új technológia „berobbanásához” egyes alapvető inputok (például szén, vas, acél, áram, olaj, mikrocsip) árának radikális csökkenésére van szükség. Ez

lehetőséget ad az olcsó forrásokat nagy tömegben felhasználó iparágak felfutására, ami újabb vállalkozókat vonz az input előállításába és a tömegszerűség révén tovább javítja a gazdaságossági mutatókat. Új lehetőségek és perspektívák nyílnak meg a mérnöki fantázia és a vállalkozói kedv előtt, olcsó és megbízhatóan rendelkezésre álló inputokkal, újfajta eljárásokkal és technikai modellekkel. Megindul az inputokra alapozott termékek terjedése, ami „begerjeszti” az értékesítésükkel, szervizükkel, használatuk megkönnyítésével foglalkozó, kiegészítő iparágakat, továbbá a szükséges infrastruktúra kiépülése is elindul. Az inputokat előállító, a kiegészítő és az infrastrukturális iparágak pozitív növekedési spirálja, a tömegtermelés gazdaságossága, a befektetőket csábító extraprofit lendületbe hozza a gazdaságot Az új termékek és technológiák tervezéséhez, előállításához,

elosztásához és használatához új vezetési, oktatási és egyéb rendszerekre, szabályokra, kultúrára, kormányzásra, politikai rendre van szükség. A rohamosan növekvő, nagy nyereségre szert tevő 25 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. új iparágak és cégek mindent elkövetnek ezek megteremtése érdekében, terjesztenek, lobbiznak és így tovább. Mivel a régi rend szükségképpen ellenáll, az új harmónia gyakran vérben és verítékben születik meg. A korábbi, lassuló, hanyatlásnak induló iparágak és a hozzájuk kapcsolódó rendszerek

munkásai, alkalmazottai elveszítik munkahelyüket, szakértelmek, képességek vesztik el értéküket, társadalmi és politikai feszültségek keletkeznek, összeütközések robbannak ki. Az események lefolyását természetesen a sajátos helyi körülmények, a politikai, földrajzi helyzet, a történelmi múlt, a nyelv, a fontos közszereplők egyénisége és sok egyéb más is befolyásolja. A hullám beindul, kiterjed. Schumpeter ezt a folyamatot „kreatív rombolásnak” nevezi, jelezve, hogy valami elpusztul, de egyben valami új is létrejön, az egyik hullám hanyatló szakasza átmosódik egy következő felemelkedésébe20. 2.4 A technológiai innovációs hullámok fázisai21 A nagy technológiai innovációs hullámok életciklusai tipikus fázisokra bonthatók, amelyek visszatérő szabályossággal követik egymást a történelem során, bár időtartamukat és lefutásuk módját tekintve sok egyedi jegyet is felmutatnak, és gyakran nehezen, vagy csak kellő

történelmi távlatból megkülönböztethetőek. 2.41 Az első fázis A lappangás korszaka. Az új technológia laboratóriumi fázisban van Megszületnek az első, a házilagos kivitelezés miatt meglehetősen kezdetleges prototípusok. Megtartják az első termékbemutatókat, bejegyeztetik az első szabadalmakat Mindenféle alkalmazási kísérleteket végeznek, de gyakran maguk a feltalálók, tudósok sem tudják, hogy mire is lehet majd az újdonságot használni, a közönségről nem is beszélve. Ez a fázis akár egészen sokáig is tarthat, az innováció hatóköre nagyon szűk, az újdonságok alig láthatók. 20 21 Schumpeter, Joseph A. (1980): A gazdasági fejlődés elmélete Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Jan Fagerberg - Bart Verspagen (2001): Techology-gaps, innovation-diffusion and transformation: an evolutionary interpretation; Third draft, November 2001 26 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár

teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2.42 A második fázis Az innovációs hullámokban a lappangás periódusát a bizonyítás szakasza követi. Bizonyosságot nyer a technikai megvalósíthatóság Az új technológiák és termékek életképesnek mutatkoznak, méghozzá nemcsak technikai szempontból, hanem üzletiből is: sikerül tömeges érdeklődésre számot tartó alkalmazási módokat találni, van kereslet, a befektetések megtérülnek, nyereséget lehet formálni. Az újdonságoknak híre megy, egyre többen érdeklődnek iránta, vevők és vállalkozók egyaránt. Ez az a pillanat, amikor a nagy gazdasági-társadalmi hullám megindul 2.43 A

harmadik fázis A berobbanás szakasza. Elkezdődik az inputok, a vivő, hordozó és kiegészítő iparágak fentebb leírt, pozitív fejlődési spirált eredményező összjátéka Innovátor körökben általános a lelkesedés, a nagy nyereség reménye sokakat csábít. Egyre több új vállalatot alapítanak. Az új vezető iparágak képviselői feszegetni kezdik az őket körülvevő intézményi, szabályozási, kulturális és egyéb korlátokat Feszültségekkel terhes időszak ez, hiszen az előző hullám éppen a hanyatló szakaszába érkezik, egyes csoportok emelkednek, mások süllyednek. Az új technológia kilép a maga szűkebb köreiből, a „rendszerváltás” megkezdődik Az innováció lökésszerűsége nem oka, hanem következménye a gazdaság ciklikus menetének, az „innovációs lökés” más gazdasági tényezők (kamatláb, beruházások) szintén ciklikus mozgásának a függvénye. 2.44 Negyedik fázis A növekedés fázisa. Ebben a szakaszban

egyértelműen a pénz játssza a főszerepet Az új technológiák és az új termékek közismertek és általánosan elfogadottak, a hétköznapi élet részévé válnak, domináns rendszert alkotnak. Rohamosan bővül az alkalmazási lehetőségek köre Az új vállalatok közül egyesek óriásira növekednek, vezetőik társadalmi példaképekké válnak. Megszületnek az új kor milliomosai és milliárdosai, azt a reményt keltve sokakban, hogy példájuk mások számára is könnyen követhető. A hangulat néha annyira eufórikus, hogy a fejlődésben irracionális elemek is megjelennek. A vasútépítési láz idején például Angliában és Amerikában a különböző társaságok egymással párhuzamosan, különböző nyomtávokkal építették a vonalaikat. Az általános 27 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. emelkedő trendre, divathullámok, „őrületek” időszaki hullámai rakódnak rá, egyesek az általános és tartós aranykor beköszöntét jövendölik. A pénzügyi spekulációk egyre jobban eltávolodnak a valóságtól, szerencsejátékhoz kezdenek hasonlítani22 A társadalomban, a politikában, a vállalatvezetésben, az oktatásban, a kultúrában, a törvényhozásban és szabályozásban mélyreható változások mennek végbe. 2.45 Ötödik fázis A lassulás fázisa. Ha a második fázis a pénzé, akkor a harmadik a termelésé Az őrületnek vége, mindenki tapasztaltabb lett, racionálisabban gondolkodik, a felépített infrastruktúrát egyre többen használják, mindenki tanul és alkalmazkodik. A domináns

technológiák beérnek, a fejlődésük már nem forradalmi, hanem evolúciós jellegű. A hirtelen meggazdagodás kora lezárul, a telítődő piacok, a heves verseny lefelé szorítják a jövedelmezőséget. Egyes források kiapadnak, megdrágulnak A piacon a túlkínálat jelei mutatkoznak, amit a vevők megéreznek, és igyekeznek kihasználni megerősödött alkupozíciójukat. Nem ritkák a csődök sem Ez ismét nehéz időszak, radikális lépésekre, strukturális alkalmazkodásra van szükség A lassulás egyre határozottabban érzékelhető az egész gazdaságban, a társadalom nyugtalan, egyre több a pesszimista előrejelzés Gazdasági recesszió alakul ki, általánossá válik a bizalmatlanság Ennek a szakasznak is megvan azonban a maga pozitív szerepe, az új iparágakba számlálatlanul ömlő pénznek köszönhetően gyorsan épül az új technológiákhoz tartozó infrastruktúra, az egymással tömegesen és szabadon versengő vállalkozásokból kiválnak a

legjobbak. A kereslet és a kínálat között kialakul az egyensúly, az eufória idején túlméretezett kapacitásokat leépítik, kitisztul a piac. Az ilyen fordulópontokból azok jönnek ki győztesen, akik okos és határozott lépéseket téve tudnak megújulni. 2.46 Hatodik fázis Az érettség fázisa. Ha a fizika törvényeit vesszük alapul, akkor egy hullám végén „hanyatlásnak” kell bekövetkeznie, de szándékosan nem használom ezt a szót. Vannak esetek, amikor egy technológia a hozzá tartozó termékekkel együtt egyszerűen eltűnik, belesimul a következő hullámba. Az sem elképzelhetetlen viszont, hogy valamilyen 22 Kindleberger, Charles (2000): Mániák, Pánikok és Összeomlások 28 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus

könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. impulzus hatására újjáéled, például azért, mert a termékekhez új felhasználási módot találnak, azok életpályája újraindul, ez történik például egyes műanyagokkal. De van még egy lehetőség: a domináns technológia ugyan más lesz, de együtt lehet élni vele, bele lehet simulni. Például a nagy vasútépítési kornak is vége van, vonatok nélkül mégis elképzelhetetlen lenne az élet. 2.5 Az információs-technológiai forradalom leírása az innovációs hullámokra jellemző fázisok szerint A következőkben megpróbálom leírni az információs technológia eddigi fejlődését, és az általa előidézett „rendszerváltást”. Nem könnyű ebben a témában objektívnek maradni, hiszen ehhez még hiányoznak a történelmi távlatok Ráadásul a végkifejlet

teljesen bizonytalan, hiszen az utolsó fázisokban benne élünk Sokan vallják, különösen most, a „tőzsdei buborék” kipukkanása után, hogy a technológiai változások mélységével, a gazdaságra, a vállalatvezetésre, a társadalomra gyakorolt hatásuk erősségével kapcsolatos nézetek eltúlzottak, megalapozatlanok, talán nem is többek egy divathullám tüneteinél. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az informatika és a távközlés a kilencvenes években alaposan megmozgatta a világot. 2.51 Lappangás A lappangás szakasza az információs-technológiai iparban meglehetősen hosszúra nyúlt. Nagyjából a számítástechnika fejlődésének első két generációja tartozik ide Ugorjunk nagyokat az időben. Blaise Pascal 1642-ben megszerkesztett egy számológépet, Charles Babbage pedig már kifejezetten összetett masinákkal kísérletezett A fejlett országok államai, felismerve az ügy katonai jelentőségét, kezdettől fogva élénk érdeklődést

tanúsítottak az elektronikai majd a számítástechnikai ipar iránt, ami jelentős anyagi támogatásban, nagy állami megrendelésekben is megnyilvánult. Az ENIAC, EDVAC és UNIVAC gépeket a Pennsylvaniai Egyetemen építették fel. Az információs-technológiai innovációs hullám nem indulhatott volna el az államot (pénz), az egyetemeket (tudás) és a vállalati kutató-fejlesztő részlegeket (üzleti érdek) összekötő újfajta, igen erős hálózat nélkül. 29 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A jelek ugyanakkor arra vallottak, hogy a szárnyait bontogató

számítástechnika nehezen fog kitörni az egyetemi laboratóriumokból és a hadsereg féltve őrzött bázisairól. Az első gépek nagyon drágák voltak, rengeteg helyet foglaltak, megbízhatatlanul üzemeltek, szinte állandóan cserélni kellett az alkatrészeiket. Üzleti célokra teljesen alkalmatlannak látszottak Az ötvenes évekig ez volt a véleménye az IBM vezetőinek is Piackutatóik azt jelezték, hogy legfeljebb néhány gépet lehetne eladni Ugyanígy „lappangott” az Internet is, amely már a hatvanas években létezett ARPANET néven, a Pentagon által támogatott egyetemi fejlesztésű és használatú hálózatként. 2.52 Bizonyítás Egyértelműen a harmadik generációs számítógépek korszaka. A kor legfontosabb jellemzői néhány mondatban: A gyártási folyamat technológiáját sikerült egyre jobban stabilizálni, a gépek kapacitása gyorsan növekedett: A gazdaságban a gépeket először üzleti célokra alkalmazták, később viszont egyre

gyakoribbak lettek a termelésirányítási, folyamatszabályozási megoldások. Az IBM a nagygépekre koncentrált. Az első minigéppel a Digital Equipment Corporation rukkolt elő 1963-ban, amit később mikrogépek követtek. Ezek már sokféle dologra voltak alkalmasak, így például megkönnyítették a gyártási folyamatok automatizálását, alapot adva a teljesen automatizált üzem víziójához. A gépekhez speciális szoftvereket és perifériákat késztettek. Bebizonyosodott tehát, hogy a kialakuló iparág képes életképes termékeket produkálni, amelyek iránt valódi és számottevő üzleti kereslet mutatkozik. A piacot a nagygépek uralták, amelyeket általában egy külön funkcionális egység használt olyan standard célokra, mint például a bérszámfejtés vagy a számlázás „Rendszerváltásról” tehát még szó sincs. 2.53 A berobbanás A korábbiakban írtam már az innovációk terjedésével kapcsolatos kutatásokról. Az ilyen jellegű

újítások mindig valamilyen új értéket hoznak magukkal, miközben teljesítményük kezdetben gyakran rosszabb a piacon már jó ideje jelen lévő termékekénél. Éppen ezért, sem a nagy gyártók, sem a nagy vevők nem fordítanak rájuk kellő figyel 30 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. met. A kínálati oldalon új vállalkozók jelennek meg, akik a piacnak az új érték iránt érdeklődő, kisebb tőkével rendelkező alsó szegmensét célozzák meg. A folyamat itt meg is áll, ha az adott technológiában nincs különösebb fejlődési potenciál. Ha viszont

van, akkor a megszerzett piaci pozícióból felfelé törve hamarosan meghódíthatja a felső szegmenseket is. A számítógépek piacán is valami hasonló dolog történt. A nagygépek viszonylag jól belesimultak a már létező értékhálókba és struktúrába. Legfőbb gyártójuk, az IBM csekély érdeklődést mutatott a kisgépek iránt Az utóbbiak piacát új vállalkozók lepték el, mint például az Atari és az Apple, akik a gépeikhez sokféle szoftvert és perifériát is kínáltak. Az olcsó gépekkel tömegek kezdtek el játszani és dolgozni Az informatika kitört a vállalati adatközpontokból, egyetemekről és katonai bázisokból és megjelent az emberek mindennapi életében. Az IBM, késedelmének veszélyeit felismerve, a nyolcvanas évek elején kifejlesztette a maga asztali gépét, standard, a piacon bárki által beszerezhető alkatrészeket, valamint a Microsoft operációs rendszerét és szoftvereit felhasználva. A PC gyorsan és sikeresen

megindult a piac felső szegmensei felé. Megvolt tehát a vezértermék, amit egy rohamosan csökkenő árú forrás, a mikrocsipek felhasználásával állítottak elő. Az utóbbiak kapacitása, Gordon Moore törvényének megfelelően minden évben a sokszorosára növekedett Megjelentek, illetve felzárkóztak a hordozó, kiegészítő és infrastrukturális iparágak, megkezdődött a távközlés digitalizálása, a számítástechnikával való konvergenciája. A távközlési díjak a hetvenes években már jóval alacsonyabbak voltak a korábbiaknál. 31 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. 1. ábra Egy ötperces New York - London telefonhívás tarifája Forrás: Global Economic Prospects and the Developing Countries 1995. World Bank A sikeres innovátorok nagy nyereségre tettek szert, a szektor sok, ma is ismert vezető személyisége ekkor alapozta meg gazdagságát. Az info-kommunikációs ipar a hetvenes évek nyomott hangulatában, a lassulás időszakában pozitív jelzéseket adott a világnak. 2.54 Növekedés Az információs-technológiai ipar fénykorának a múlt század kilencvenes évei tekinthetők. Az Egyesült Államokban 1950-ben tizenöt számítógép volt, 1955-ben ezer, 1965-ben harmincezer, 1975-ben százezer, 1985-ben pedig már több, mint egymillió. Az ezredfordulón az addig eladott asztali gépek száma meghaladta az egymilliárdot, az Internet felhasználóké pedig a félmilliárdot23. Ezekből a számokból látható, hogy a felszállási pont, amikor a növekedési görbe hirtelen meredekbe vált át, a

nyolcvanas évek elejére tehető. A lendületes növekedéshez még valamire szükség volt. Kezdetben az olyan cégek, mint az IBM vagy a DEC mindent maguk állítottak elő a csipektől kezdve a különböző perifériákig, miközben a termékeik nem voltak kompatibilisek egymással. Ezek gátolták a fejlődést és a növekedést. A fellendülésben óriási szerepet játszott, hogy a különböző perifériák gyártása szétvált, a mikrocsipek gyártására például az Intel specializálódott. 23 A technika krónikája (2001) Officina Nova 32 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű

alkalmazásokhoz. A kilencvenes évtized a töretlen és gyors növekedés jegyében telt el. Ennek több oka is van, amelyek mintegy hozzáadódnak a fázis tipikus lefutásához. Az évtized során a szektor újabb és újabb technikai innovációs lökéseket kapott, a kilencvenes évek közepén például a könnyen használható böngésző, a Microsoft Internet Explorer valósággal „berobbantotta” az Internetet24. A gazdaság nemzetközivé, globálissá válása már az előző hullám idején megindult, az újban pedig a vezető iparágak bővülésénél egyre kevésbé kellett földrajzi korlátokkal számolni, ráadásul az információs termékek jó része a kiépített hálózatokon könnyen továbbíthatóvá vált. A növekedést elősegítette az infokommunikációs szektor tipikusnak mondható költségszerkezete is, a kutatásba, fejlesztésbe, hálózatépítésbe fektetett hatalmas összegek megtérülésére csak gyors mennyiségi felfutás esetén van

remény. Ne feledkezzünk meg a média szerepéről sem, amelynek rendkívül fontos szerepe volt a közvélemény formálásában25. A világ egyes régióiban technikai, történelmi, politikai és egyéb adottságok miatt a növekedés eltérő méretű volt. A világgazdaság motorja minden bizonnyal az Egyesült Államok volt, ahol a kilencvenes évek második felében világosan kimutathatóan az info-kommunikációs szektor volt a látványos növekedés forrása: 1991-1995 1995-2000 A GDP évi átlagos növekedése (%) 3.0 4.3 A termelékenység évi átlagos növekedése (%) 1.7 2.8 Átlagos munkanélküliségi ráta (%) 6.6 4.8 Évi átlagos infláció (%) 3.3 2.3 4. Táblázat Az Egyesült Államok gazdasági adatai; Forrás: US Department of Commerce, 2001. március Az információs szektorba rengeteg tőke áramlott, a vállalatok beruházásaiban és a lakosság kiadásaiban egyre nagyobb szerepet kaptak az információs-technológiai eszközök és

szolgáltatások, hardvert, szoftvert és távközlést egyaránt ideértve. Kialakult az info-kommunikációs nagyipar, az áru- és tőkepiacon domináns pozíciót szereztek a nagy számítógép- és szoftvergyárak, Internet szolgáltatók és távközlési cégek. 24 25 Bőgel György (1999): Miért a Netscape? Vezetéstudomány, szeptember Samuelson, R. (2002): The Media’s Heavy Hand Newsweek, július 1 33 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A következő kérdés az, hogy a szabályszerűen kibontakozó információs-technológiai innovációs hullám hozott e

magával „rendszerváltást”, és ha igen, milyen természetűt. A tisztánlátást nehezíti a kilencvenes évtized második felében kibontakozó „Internetmánia” és a vele együtt járó „tőzsdei buborék”, annak minden kapcsolódó jelenségével és tünetével. Ebben az időszakban a normális fejlődésbe irracionális elemek vegyültek bár, mint korábban írtam, ez nem ritkaság ebben a szakaszban, az alkalmi irracionalitás a dolgok normális menetéhez tartozik. A számítástechnikai, távközlési és főleg az internetes cégek piaci értékelése elszakadt a realitásoktól. A sajtó megtelt a látványos jövőképeket felvázoló cikkekkel, azt az érzést keltve az emberekben, hogy ha nem szervezik át azonnal az alapoktól kezdve a vállalkozásukat, ha nem szállnak be most rögtön az elektronikus üzletbe, ha nem veszik meg valamelyik frissen alakult internetes cég nyomdából éppen kikerült részvényeit, akkor menthetetlenül lemaradnak a

versenyben. Egyes cégek és emberek körül valóságos hőskultusz alakult ki. A „dotcom mánia” mindenesetre egy púpot tett a statisztikai görbékre és elhomályosította az illúziók és a valóság közötti határvonalat Tehát, hozott-e „rendszerváltást” az információs-technológiai innovációs hullám? A válasz az, hogy igen, de a változások tartalma, iránya és lezártsága tekintetében sok a bizonytalanság. Rendszerbeli változások kétségtelenül történtek és történnek, de nehéz megmondani, hogy közülük melyek lesznek tartósak, és melyek bizonyulnak átmenetinek. 2.6 Lassulás és érettség A jövőbe látni lehetetlen, az igazán pontos elemzéshez pedig hiányoznak a történelmi távlatok. Ezekben a fázisokban benne élünk, nehéz objektíven megítélni pontoson hol tartunk és, hogy mi áll még előttünk. Kétségtelen tény, hogy az új évezred legelején a fejlett országokban a lassulás és a recesszió jelei mutatkoznak,

azt azonban aligha lehet egyértelműen megmondani, hogy az események vajon a technológiai hullámok fentebb leírt menetét követik, vagy valami másról van szó. Tudjuk, hogy a korábbi nagy hullámokban is voltak kisebbek. Az is kétségtelen, hogy a mostani lassulásban fontos szerepet játszik az info-kommunikációs szektor, azt azonban nem tudjuk, hogy a problémái mennyire tartósak. 34 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A következőkben a jelenlegi helyzet két lehetséges értelmezési lehetőségét vázolom fel. 2.61 Első értelmezés Benne vagyunk az

információs-technológiai hullám lassulási és érettségi fázisában, a világ eseményei ezt jelzik. A további menetük a korábban leírtakhoz fog igazodni A forradalmi technikai változások kora lezárult, egyes nagy hévvel beharangozott újdonságok hűvös fogadtatásra találtak. Véget ért a kétszámjegyű növekedés korszaka, a vezető szektoron csődhullám söpört végig, rengeteg cég megszűnt, mindennaposak a felvásárlások és az összeolvadások A tőzsdén radikálisan csökkent az infokommunikációs cégek száma, új bejegyzésről alig lehet hallani Az iparág konszolidálódik, rövidesen néhány nagy cég fogja uralni a piacot A távközlési és informatikai cégek rengeteg embert elbocsátottak, munkaerő iránt túlkereslet legfeljebb néhány speciális területen mutatkozik. Az info-kommunikációs szektorba a korábbinál jóval kevesebb tőke áramlik, kevesebb pénz lesz fejlesztésre, igazi újdonságok egyre ritkábban fognak megjelenni.

Az „aranyláznak” vége, a piac negatív jelzéseket ad a befektetőknek és a vállalkozóknak. A negatív attitűdöket tovább erősíti a sajtó, amely élvezettel tudósít egyes óriáscégek bukásáról. A szektor vállalatainál a korábbi töredékére csökkent a nyereséghányad, különösen az értéklánc alsó szegmenseiben, ahol a termékek egyre inkább tömegcikkekké válnak. A hullám vezértermékén, az asztali számítógépek piacán már csak a legnagyobb, a termelésüket olcsó ázsiai országokba telepítő cégek tudnak valami hasznot csinálni, a kereslet alakulásában pedig visszaesések mutatkoznak. A mobiltelefonok piaca telítődik, már itt is jól láthatók a forgalom csökkenésének jelei. A vállalatok jó része túl van a nagy informatikai beruházásokon, a jövőben már korántsem fog annyit költeni számítógépesítésre, mint eddig, a csökkenés jól látszik a statisztikákon. A visszaesés sok vállalatot váratlanul ért, ami

nem is csoda, hiszen nagyon hirtelen következett be. A Nokia értékesítésének növekedése például 2000-ben még megközelí 35 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tette a 60%-ot, 2001-ben viszont már tíz százalék alatt maradt26. A kanyart sokan rosszul vagy egyáltalán nem tudták bevenni, döntéseik az aranykorhoz igazodtak, amivel súlyos hibákat követtek el. Volt, aki megúszta a készletei ideiglenes felhalmozódásával, mások viszont elképesztő mértékben eladósodtak, mint például a távközlési szektor egyes óriáscégei: Vállalat

Adósság/piaci érték (%) France Telecom 152 Deutsche Telekom 101 Nippon Telephone 68 AT&T 59 Sprint PCS 58 British Telecom 53 5. táblázat: Távközlési cégek eladósodottsága (2002 június) Forrás: Newsweek, 2002. jún 10 52 old A kanyarban való elszállás másik jele a nagyvállalati botrányok sora, a korábbi látványos sikerekhez, villámgyors, megállíthatatlannak tűnő növekedéshez, a részvényopcióik állandó növekedéséhez hozzászokott vezetők egy része szemlátomást nem tudta elviselni, hogy megfordult a széljárás, és kozmetikázni kezdték a számokat. A hullámhoz tartozó „rendszerváltás” megkezdődött, de messzire már nem fog jutni. Az elkövetkező időszakban a lassabban mozgó, rugalmatlanabb elemek (jog, kultúra stb.) felzárkóznak a technológiához, de az impulzusok gyengülnek, nagy fordulatokra már nem lehet számítani. Az információs-technológiai szektort persze nem fenyegeti nagy veszély, a jelek arra

utalnak, hogy sikeresen együtt fog élni a következő innovációs hullámmal. Lehet, hogy most az egészségügy és a biotechnológia hulláma következik, vagy esetleg az energia kerül a középpontba, egy biztos, az új hullám cégeinek nagy szüksége lesz informatikára. A szektor érzi ezt a tendenciát, ezért jelzik egyre többen, hogy szakértőinek adott szektorokhoz, iparágakhoz kapcsolódó tudásra van szükségük. Az információtechnoló 26 Ipari helyzetkép; http://www.pronovumtvnetworkhu/members/gazdasag/iparujhtm 36 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

giai cégek feleslegessé vált munkaereje más ágazatok vállalataihoz áramlik át, aminek kedvező hatása lesz az utóbbiakra A talpon maradó nagy informatikai cégek megmaradnak, hiszen nem lehet nélkülük élni, de nem körülöttük forog majd a világ. 2.62 Második értelmezés A fejlődés kétségtelenül lassul, de az információs-technológiai hullám még a növekedési fázisban van és jó darabig abban is marad. A jelenlegi problémákat a nagy trendre rárakódott púp, az internetes láz okozza, ami egyébként betöltötte a maga pozitív szerepét, rengeteg tőkét és tehetséget vonzott a szektorba, sok ötletet próbáltak ki, gyorsan épült az infrastruktúra. A mánia véget ért, utórezgései elcsendesednek, a visszaesés átmeneti, a vezérszektor rövidesen visszazökken a normális kerékvágásba. A növekedési görbék már nem lesznek exponenciálisak, de még hosszú ideig meredeken emelkednek majd Kétségtelen, hogy megjelentek olyan új,

feltörekvő innovációs területek, mint például a genetika és a nanotechnológia, de ezek akár az informatika speciális területeinek is tekinthetők, nem indítanak új hullámot, hanem inkább a mostani további emelkedését segítik, meghosszabbítják a növekedési szakaszt. A technikai innováció tartalékai még egyáltalán nem merültek ki. Moore törvénye a chipek kapacitásának növekedéséről még hosszú ideig érvényben lesz. Az Internet felhasználóinak száma töretlenül növekszik A mobil technológiák terjedését jelenleg gátolja ugyan a távközlési cégek eladósodása és a tartalom hiánya, de ezek átmeneti jelenségek, hamarosan jönnek a forradalmi változások A képzettségi szint általános emelkedése, a generációk cserélődése némi késéssel ugyan, de meghozza azt a fejlesztői és felhasználó tömeget, amely élni tud az új technológiákkal, ki tudja használni az abban rejlő potenciált. Határozott optimizmusra adnak

alapot a termelékenységi adatok. Ez a rendkívül fontos mutató az Egyesült Államokban a kilencvenes években évente átlagosan fél százalékkal többel növekedett, mint a megelőző tíz évben. 1995 és 2000 között a növekedése átlagosan 2,5% volt, 2000-ben 3,3%, 2001 negyedik negyedévében 5,2%27 A termelékenység még akkor is növekedett, amikor az output csökkent, és ilyen az elmúlt fél 27 MTA Világgazdasági Kutatóintézet adatai alapján 37 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. évszázad recesszióiban nem fordult elő. Ezek az emelkedő számok

azt jelzik, hogy az információs technológia most kezd igazán hatást gyakorolni a vállalatokra, most mutatja meg igazán, hogy mire képes. Ha a tőzsdei trendekről lehámozzuk az „internetes púpot” láthatjuk, hogy az informatikával megerősített szektorok (pl. pénzügyi szolgáltatások, egészségügy) eredményei 1995 és 2002 között igen szépen növekedtek28 Az informatikai cégeknek persze nem árt megtanulniuk, hogy tartós sikerük titka a hatékonyság növelése ügyfeleiknél. Az emelkedő termelékenység pozitív üzenetet hordoz. A lehetőségek óriásiak, az informatika hazájában, az Egyesült Államokban a vállalatoknak még csak 60%-a vezetett be internetes üzleti megoldásokat, és ezek nagy részének a telepítése sincs még befejezve, más országokban pedig még szélesebbek a távlatok. Az elektronikus kereskedelem egyelőre pici töredékét adja a világ forgalmának Lehet, hogy a heves verseny miatt a vállalatok nem tudják realizálni

a hatékonyság növeléséből származó többletértéket, azt mégis érzik, hogy az információs technológia nélkül végzetesen lemaradhatnak. Az informatikára fordított kiadások valóban csökkentek, de a görbék ismét felfelé kapaszkodnak. A rugalmatlan vállalati struktúrák nehezen bár, de megváltoznak, és akkor minden új lendületet kap. Mivel a technológiai innováció folytatódik, a „rendszerváltás” sem áll le. A munkaerővel kapcsolatos vállalati költségek arányának növekedése (az USA-ban ez a szám 2002-ben rekordszintre, 87%-ra emelkedett29) azt jelzi, hogy a legfontosabb erőforrás valóban az emberi tudás lett. Az oktatás, a kultúra, a társadalmi élet fejlődése követni fogja a technológiáét, az információs társadalommal kapcsolatos jövendölések nem utópisztikusak. A világ információs vérkeringésébe bekapcsolódó elmaradott országok új esélyt kapnak a felzárkózásra: világosan látható, hogy például az

„ázsiai tigrisek” ismét felgyorsult fejlődésében milyen nagy szerepe van az információs technológiának. 2.7 Összegzés 28 29 Mandel, M. (2002): The Boon behind the Bubble Business Week, 2002 július 15 MTA Világgazdasági Kutatóintézet adatai alapján 38 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Jól látható, hogy az információs-technológia eddigi története szépen leírható a 2.4 fejezetben bemutatott innovációs életciklus-modellel A fejlődés hosszú rejtőzködési periódussal indult, majd bebizonyosodott, hogy a szektor termékei és technológiái

stabilizálhatók és jövedelmező vállalkozásokat lehet építeni rájuk A korábbi hullámokra jellemző sajátosságokat a berobbanás és a növekedés fázisában is jól megfigyelhetjük, de mellettük felbukkannak újfajta vonások is: • a növekedési görbék igen meredekek, a technológiai újdonságok elfogadása gyorsabb, mint a korábbi hullámokban; • a hullám szinte kezdettől fogva globális és maga is tovább erősíti a globalizációs folyamatokat; • a növekedés korlátjai nem anyagi jellegűek: a legfontosabb erőforrás a tudás, ami adott időszakokban szintén korlátozottan áll rendelkezésre, de egyébként más természetű, mint az anyagi jellegű források; • a berobbanás és a növekedés fázisában, más hullámokhoz hasonlóan, irracionális elemek, mániák és divatok is megjelennek, az általuk okozott „kiegészítő hullám” több tényező összjátéka következtében igen meredeken emelkedett föl és süllyedt le. A

növekedési fázisban a technikai innovációk hatása egyre jobban megmutatko- zik egyéb területeken is, a vállalati struktúrákban, munkamegosztási és koordinációs módszerekben, a társadalmi és politikai életben, a jogrendben és az állami szabályozásban, a kultúrában és az oktatásban. A végkimenetel nem biztos, de jó esély van rá, hogy az információs-technológiai hullám „belesimul” a következő ciklusba, együtt él és fejlődik az új vezető iparágakkal. 39 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3. Magyarországi helyzetértékelés

Országunk nem éllovasa, csupán követője a meghatározó hullámoknak. A viszonylag kis piac, a földrajzi és kulturális közelség a Nyugathoz, a hagyományosan nyugati mintákat követő modernizáció a történelem során már többször nyilvánvalóvá tette ezt. Az 1990-es években gyors ütemű haladás volt tapasztalható az informatikai iparág fejlődésében, ami részben a nemzetközi trendekkel, a piacgazdasági igényekkel és a multinacionális vállalatok stratégiáival álltak kapcsolatban. Egyértelműen a nyugati demokrácia és modernizáció mellett foglaltunk állást, az átalakulásnak azonban megvannak a maga nehézségei. A régiókká átalakulni képtelen (vár)megyerendszer természetes szűrőként működik minden új tekintetében, ennek összes előnyével és hátrányával együtt Nem csoda, ha számos, máshol jól működő technológiai újítás képtelen megvetni a lábát nálunk Nem véletlen az sem, hogy a világraszóló magyarok,

köztük Neumann János sem itthon, hanem külföldön érték el legnagyobb sikereiket. Ezt szem előtt tartva próbáltam az informatikai technológiák helyzetét és kilátásait elemezni Magyarországon. 3.1 A számítástechnika magyarországi története Az ország első (természetesen szovjet gyártmányú) számítógépét 1959 decemberében állították üzembe a Magyar Tudományos Akadémián. A legelső nyugati gyártmányú számítógépet a Nehézipari Minisztérium kapta 1963-ban 1969-ben indult, és másfél évig tartott a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program, melynek keretében több száz - a KGST munkamegosztás szerint valamelyik szocialista országban gyártott számítógép került az államigazgatás és a gazdaság különböző szektoraiba, szigorú központi elosztás mellett. 1975-ben a COCOM30 lezárta a kapukat a nagyobb teljesítményű számítógépek és alkatrészek importja előtt. Az embargó alapvetően meghatározta a hazai

informatika helyzetét. A korszerű (még csak nem is a legkorszerűbb) informatikai eszközök és technológiák csak nagyon gyéren, illegális csatornákon keresztül tudtak beszivárogni az országba. A magyar gazda 30 COordinating committee for export to COMmunist Areas 40 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ságban egy „informatikai vákuum” alakult ki, mivel az elért fejlettségi szinthez az infrastruktúrában mind mennyiségileg, mind minőségileg egy jóval alacsonyabb szintű informatikai rendszer kapcsolódott, kapcsolódhatott. Ez súlyosan érintette a

magyar gazdaságot, amelynek hatása ma is érezhető. Az 1980-as évek elejétől kezdődően, az embargó ellenére egyre nagyobb számban jelentek meg a magyar piacon a személyi számítógépek, amelyeket a megfelelő kapcsolatokkal rendelkező kereskedők - az igényeket felismerve - különböző „konstrukciókban” importáltak. Ezekben az években a hazai cégek elsősorban a közkedvelt szoftverek fejlesztésre, valamint a személyi számítógépek részegységeinek összeszerelésére helyezték a hangsúlyt. 1989-90-ben az importliberalizáció bevezetésével, majd a COCOM megszűnésével új korszak kezdődött a hazai számítógép-iparban és kereskedelemben. Az embargó által felállított korlátok fokozatosan épültek le, Magyarországgal szemben 1994 elején szűntek meg teljesen. A korlátok eltűnése a fejlett technológiák szabad beáramlását eredményezte. Ez a gyorsan, egy-két év alatt lezajló folyamat gyökeresen új helyzetet teremtett a magyar

informatikai ipar szereplői és felhasználói számára egyaránt. A magyar piacon megjelentek a nagy nemzetközi cégek, akik hatalmas tőkeerejüket, kiváló referenciáikat és jól képzett szakembergárdájukat felvonultatva nyerték el a legnagyobb projekteket, kiszorítva ezzel a nagyobb magyar informatikai vállalatokat bizonyos piacokról. A hazai hardvergyártás gyakorlatilag megszűnt A magyar cégek az alkatrészek, kiegészítő szolgáltatások nyújtására, a hazai viszonyokra való adaptálására és a szoftverfejlesztésre szakosodtak. Az elmúlt évtized a rohamos léptékű felzárkózás jegyében telt el. Az információs technológia alapját biztosító infrastruktúra és a hardver eszközök elterjedésének tekintetében országunk elérte a nyugati országok szintjét. A telekommunikációs szektor fejlettségi szintje, mind a vezetékes, mind a mobil kommunikáció területein közelít, illetve egyes mutatóit tekintve eléri az Európai Uniós

átlagot. 3.2 Az információs-technológiai szektor jelenlegi helyzete Magyarországon 41 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Országunk helyzete a régióban alapvetően nem rossz. Az IDC31 1996-os felmérése alapján Magyarország, versenyképesség szempontjából a 27. helyen állt A régióból egyedül Csehország előzött meg bennünket a 26. hellyel, de hasonló mutatókkal Az elmúlt években pozíciónk azonban valószínűleg romlott, mert például Csehország informatikai beruházási rátája dinamikusabb, 1,8 -szorosa a Magyarországinak. Nem kétséges, hogy

Magyarországon az elmúlt évtizedben több jelentős kezdeményezés indult el, amelyek mindenképpen alapot jelentenek a további építkezéshez. Ezekre néhány példa: • Az ország távközlési infrastruktúrájában pozitív változás következett be. A vezetékes szolgáltatás piaca megnyílt, a mobil távközlés piacán, pedig kimondottan kiéleződött verseny alakult ki • Növekedett a számítógépek száma mind a családokban, mind a tudományos szférában (felsőoktatás, kutatás). • Megjelentek az Internet szolgáltatók. • Minden középiskolába eljutott az Internet elérhetőség lehetősége, bár a hálózatok használatának pénzügyi háttere még nem megoldott. Az új „információs pedagógia” alapelveinek lerakásához megkezdődtek a kutatások. • Az államigazgatás számítógépes ellátottsága jónak tekinthető. Néhány területen kimondottan szép eredményeink vannak. (Adó nyilvántartás, üzemszerűen működő GIRO

szolgáltatás, választási hálózat.) • Megindult az információs iparágakban vezető szerepet betöltő multinacionális cégek betelepülése, az export-orientált gyártás beindítása. Az IT szektor központi fontosságú eleme az Internet. Az Internet-elterjedtség és használat sajnos alacsony az Európai Unió tagállamainak átlagához képest. Az üzleti szektorban ez nálunk 14 %, ami jelentősen elmarad az EU átlagától (47%) Súlyosabb a helyzet az otthoni internetezők tekintetében: 8%, szemben az EU 36%-os értékével32. Magyarországon a nagyvállalatoknál csaknem teljes körű a hozzáférés, a kis- és közép 31 International Data Corporation; http://www.idccom/ 42 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai

szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. vállalatok körében a hozzáférési arány 70-75% közötti. A személyi számítógépek használatának mutatója Magyarországon 10 PC/100 lakos, míg az EU átlaga 34 PC/100 lakos; az Internet szolgáltatások elterjedtségének mutatója (az 1000 lakosra jutó szerverek száma) csaknem háromszorosan nagyobb az Európai Unióban33. Nagyon alacsony a szélessávú elérés aránya még a nagyvállalatok körében is. A kisés középvállalatok esetében jellemző a „közepes-sebességű” 128 bps-os ISDN2 60% alatti aránya, de a valódi szélessávú technikák jelentősen 20% alatti értékeket mutatnak. A lakossági és üzleti szélessávú hozzáférést összességében tekintve az EU átlag csaknem egy nagyságrenddel nagyobb, mint a hazai. 6. táblázat: Internet előfizetések száma hozzáférési

technológiák szerint Hozzáférési technológiák Lakossági szektor Üzleti szektor PSTN dial-up 187 500 7 878 ISDN dial-up 54 000 10 155 Bérelt vonal 0 3 100 18 000 150 ADSL 500 400 Egyéb 0 200 260 000 21 853 Kábel modem Előfizetések összesen Forrás: A Hírközlési Felügyelet adatai alapján További gondot jelent a szélessávú távközlési infrastruktúra nagyon egyenlőtlen kiépítettsége. A több mint 3100 magyar település 10%-a csak kis-sávszélességű rádió távközlési hálózati (RLL, WLL) kapcsolattal rendelkezik. Ezek minősége még a kissebességű modemes adatátvitelt sem teszi lehetővé34 Mindez komoly akadálya a gazdasági felzárkózásunknak. Az elmaradott térségek gyorsabb fejlesztéséhez elengedhetetlen a szélessávú hozzáférési technológiák hazai bővítése. 32 33 34 eEurope2003 Progress report, 2002. június Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adatai alapján; http://www.gmhu/dokk/main/gkm

Hírközlés Felügyelet adatai alapján 43 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A magyar vállalkozók még nem kellően aknázzák ki az info-kommunikációs eszközök és alkalmazások nyújtotta lehetőségeket a hosszú távú gazdasági fejlesztések és gazdasági növekedés elősegítésére. Bár az alapvető infrastruktúra és hardver eszközök már rendelkezésre állnak, felhasználásuk még rendkívül elmaradott színvonalú. Az elektronikus levelezés és az üzleti irodai alkalmazások mellett a leggyakrabban elterjedt üzleti alkalmazás a könyvvitel. A

fő üzleti szoftverek alkalmazása még a 8,5 %-t sem éri el35 Jól tükrözi a lehetőségek gyér kihasználtságát, az intranet hazai elterjedtsége. Az intranet az információs technológiai rendszerek leghatékonyabb, legstrukturáltabb felhasználási szintje a vállalatirányításban Lényegében egy vállalaton belül megszervezett, és esetleg a vele szoros kapcsolatban álló partneri körre is kiterjedő belső hálózat. Olyan, mint az Internet, csak sokkal biztonságosabb és hatékonyabb. A teljes hazai vállalkozások körében az intranetet felhasználók aránya alig haladja meg a 40%-ot 7. táblázat: Intranettel (belső számítógépes hálózattal) rendelkező cégek Ágazat Foglalkoztatottak száma Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Vendéglátás Szállítás, raktározás, posta Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen 10-19 29% 26% 0% 29% 0% 31% 61% 50% 44% 64% 36% 20-49 20% 37% 40% 42% 11% 56% 61% 67% 33% 63% 42% 5038% 57% 50% 53% 40% 42% 70% 67% 0% 53% 54% 30058% 76% 92% 100% 0% 100% 63% 0% 100% 76% Összesen 30% 40% 49% 38% 10% 41% 63% 58% 20% 61% 43% Forrás: TÁRKI Rt.: Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon (2001 február) A lemaradás tehát jelentős. Ugyanakkor a következő felmérésből az derül ki, hogy a vezetők nagy része bővíteni kívánja az IT alkalmazásainak körét, amennyiben a vállalkozások pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi. 8. táblázat: Vállalkozások online aktivitása Hon 35 WAP Elektronikus Elektroni Vezetéstudomány c. tudományos folyóiratban közölt felmérés adatai alapján, 2002 44 Elektroni http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A

szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. lap oldal ügyfélkapcsolat kus értékesí- kus beszerzés tés Van Tervezi 12 hónapon be- 39% 28% 1% 7% 3% 12% 3% 17% 1% 11% Forrás: TÁRKI Rt.: Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon (2001 február) Az összetettebb Web-alapú üzleti alkalmazás tekintetében Magyarország még inkább lemaradt a nyugat-európai országok mögött, pedig ez kulcsfontosságú lenne az Internet nyújtotta kedvező üzleti lehetőségek kihasználására. A legtöbb vállalkozás levelezésre, információ-továbbításra használja az Internetet, de a gyakorlati előnyökkel járó tevékenységek (bank-kapcsolatok, beszerzés) kevéssé kihasználtak. A banki szolgáltatások használata jól mutatja,

hogy a vállalkozások 61%-a bonyolítja banki tranzakcióit elektronikus formában, ugyanakkor ezek sem Web-alapon. Az elektronikus megoldások között a kihelyezett banki terminál a leggyakoribb Az internetes banki ügyintézés csak a cégek 9%-ánál fordul elő. 9. táblázat: Mennyire használja az Internet alkalmazási területeit „–100: egyáltalán nem és +100: széleskörűen” Foglalkoztatottak száma Alkalmazási terület 10-19 20-49 50-299 300- Összesen Levelezés 32,1 28,5 40,5 59,8 55,1 Információgyűjtés 29,3 10,3 20,9 29,3 27,2 Tájékoztatás 1,5 -30,4 -11,5 15,8 9,7 Adattovábbítás 15,7 0,3 -0,2 8,9 7,3 Marketing -20,9 -55,7 -35,3 -6,4 -12,8 Ügyfélkapcsolatok -21,1 -28,6 -17,6 -21,7 -21,5 Bankkapcsolatok -19,7 -30,3 -19,1 -31,7 -29,9 Beszerzés -53,2 -54,8 -47,1 -41,2 -42,8 Logisztika -76,2 -69,8 -69,4 -58,3 -60,6 Értékesítés -56,7 -70,9 -58,2 -66 -65,2 Forrás: TÁRKI Rt.: Az

Információs Társadalom helyzete Magyarországon (2001 február) 45 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A lakosság és az üzleti élet számára is ösztönzően hat, ha közigazgatási kapcsolataikban, ügyeik intézése során elektronikusan, gyorsan, olcsón és főleg egyszerűen járhatnak el, s jutnak hozzá a szükséges információkhoz, engedélyekhez, rendezhetik köztartozásaikat, alakíthatják a közösség fejlesztési ügyeit. Az elektronikus közigazgatás kiépítése még kezdeti stádiumban van Az ügyfélforgalom elektronizáltsága alacsony még a

központi közigazgatási szervezeteknél, a minisztériumoknál is A területi különbségek itt is jelentősek. 10. táblázat: A funkcionális területek Internet használata (egyenlegértékek - a –100 egyáltalán nem jellemző, a +100 teljes mértékben jellemző a skálán) Községek Adminisztráció Nyilvántartások Beszerzés Alkalmazások futtatása Belső tájékoztatás Információgyűjtés Marketing Lakossági kapcsolatok Vállalati kapcsolatok Adattovábbítás Levelezés Adatbázisok elérése -52 -68 -86 -67 -74 10 -84 -82 -77 -37 -24 -21 Megyei Városok j. városok -53 -57 -63 -52 -61 39 -53 -70 -57 2 11 -13 -60 -60 -77 -61 -20 40 -15 -35 -30 25 30 -5 Kerületek -94 -88 -75 -64 -56 44 -81 -38 -64 -13 38 -25 Megyei önk. -79 -67 -33 -57 7 50 -58 -50 -25 11 39 -6 Országos átlag -54 -66 -79 -64 -67 18 -75 -76 -70 -25 -12 -19 Forrás: TÁRKI Rt.: Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon (2001 február) A helyi közigazgatás

elektronizáltságát bemutató táblázat adataiból kitűnik, hogy az elektronikus szolgáltatásokhoz vezető lépések még egyáltalán nem épült be a munkatársak gyakorlatába. A gazdaság élénkítésének egyik legfontosabb eleme a következő területeken az állam dinamikus szerepvállalása: információs-gazdaság élénkítő programok kidolgozása, az e-közigazgatási szolgáltatások kiépítése, az ehhez szükséges jogszabályok kidolgozása, az IT képességek megszerzésének támogatása, ösztönzése. Ösztönözni kell az információs-technológiai eszközök és hálózat használatát, a szükséges ismeretek és készségek fejlesztését az ügyfelek és közigazgatási dolgozók körében egyaránt, mivel e nélkül nem fejlődhet hatékonyan az IT szektor. 46 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb

jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.3 A kihívás Csúcstechnológiai téren jósolni nagyon nehéz feladat, de valószínűleg nem tévedünk, ha kimondjuk, a következő évek fordulópontot jelenthetnek a magyar informatika fejlődése szempontjából. Az előző évi adatok azt mutatják, hogy a fejlett országokban jelentkező recesszió Magyarországra is „begyűrűzött”, a lassulás, pedig különösen kedvezőtlenül érinti az informatikai szolgáltatások piacát Magyarország akkor tud valóban egyenrangú félként integrálódni az Európai Unióba, ha megtalálja azt a szerepet, amelyet a nemzetközi munkamegosztásban el tud látni. Hazánk erőforrásai és lehetőségei ezzel a szereppel kapcsolatban hangsúlyozottan a tudásra, azon belül is az

informatikára terelik a figyelmet. Például a szabad szoftverek lehetőségeit kihasználva, megfelelő kormányzati program segítségével elérhető volna, hogy az új évezredben az Európai Unió informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeinek kielégítésében a magyar vállalkozások fontos szerephez jussanak. Lássuk mi az Európai Unió informatikai stratégiája, és hogyan illeszkedik ebbe Magyarország! 3.31 Az Európai Unió informatikai stratégiája Európa lassabban reagált az információs-technológiai forradalom kihívásaira, elmaradt az Egyesült Államoktól. Az európai webhelyek száma mai napig kevesebb, mint egyharmada az Egyesült Államokban létrehozottaknak, ráadásul az európaiak által leggyakrabban látogatott webhelyek majdnem mind amerikaiak, csak az Internet szolgáltatók kivételek ez alól. Az Európai Uniónak radikális lépésekre kellett elszánnia magát, hogy versenyképes tudjon maradni ebben az átalakuló gazdasági

világrendben Egyértelművé vált, hogy jövőben a társadalom teljesítménye egyre nagyobb mértékben függ majd attól, hogy polgárai mennyire tudják kiaknázni az új technológiák lehetőségeit, milyen hatékonyan építik be a gazdaságba. Döntő fontosságú tehát az oktatás és képzés szerepének növelése. Az Európai Unió a térség gazdasági megerősödésére, fenntartható fejlődésének és versenyképességének biztosítására kidolgozott egy programot. A 2000. márciusában megrendezett lisszaboni csúcson Európa állam- és kormányfői azt az új célt állították az Európai Unió elé, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb, 47 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók

változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tudásalapú társadalmává váljon36. A cél elérésének fő útjaként a bekapcsolódás lehetőségét biztosító, dinamikus, tudásalapú gazdaság létrehozását illetve a felgyorsított, fenntartható gazdasági növekedés megteremtését jelölték ki. A gazdaságpolitikai célok valóra váltásának közvetlen eszközeként, pedig a tudásalapú gazdaságot előkészítő gazdasági reformot és az emberekbe, az emberi tudásba való befektetések révén az európai szociális modell erősítését határozták meg37. A Lisszabonban elindított reformfolyamat részeként meghirdetett eEurope kezdeményezés – és az annak végrehajtását segítő további (eEurope2002, eEurope2005) akciótervek – gazdasági programokként foghatók fel. Ez a program a céljait csak a társadalom egészét érintő, mélyreható változások

révén, az info-kommunikációs eszközök nyújtotta lehetőségeket felismerve és azokat tudatosan felhasználva érheti el Az akcióterv együtt kezel több stratégiai területet, mindegyik szempontjából meghatározza a kihívásokat, és válaszlépéseket javasol. A 2010-re kitűzött távlati cél elérését a gyors technológiai fejlődés miatt hároméves időszakokra lebontott akciótervek szolgálják. Az első akcióterv, az eEurope2002, ezt követi a 2003-2005 időszakra meghatározott eEurope2005 Az eEurope programtervek kulcsterületei38: I. Olcsóbb, gyorsabb, biztonságos Internet: • olcsóbb és gyorsabb Internet hozzáférés • gyorsabb Internet a kutatóknak és a diákoknak • biztonságos hálózatok és intelligens kártyák II. Az emberek képességeinek fejlesztése: • a digitális korszak európai fiatalsága • munkavállalás a tudáson alapuló gazdaságban • részvétel a tudáson alapuló gazdaságban 36 Lisbon European

Council, Presidency Conclusions, 23-24 March 2000, Para 5. The Lisbon European Council - An Agenda of Economic and Social Renewal for Europe; Contribution of the European, Commission to the Special European Council in Lisbon 23-24th March 2000, DOC/00/7, Brussels, 28 February 2000, p. 11 http://europa.euint/information society/eeurope 37 38 48 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. III. Az Internet használatának ösztönzése: • az elektronikus kereskedelem felgyorsítása • online közigazgatás • online egészségügy • európai digitális tartalom a

globális hálózatokban • intelligens közlekedési rendszerek Az eEurope2002 program már lezárult, fő célkitűzései teljesültek: • Megkétszereződött az Internetre kapcsolódó háztartások száma • Csökkentek az Internet-hozzáférés díjai • Csaknem minden vállalatnak és iskolának van online kapcsolata • Az európai kutatói gerinchálózat lett a világ leggyorsabb hálózata • Kidolgozták az elektronikus kereskedelem szabályozási kereteit • Jelentősen fejlődött az elektronikus kormányzati szolgáltatások köre A most induló eEurope2005 program már épít az első három év eredményeire. Az eEurope2005 program főbb célkitűzései: • Korszerű, nyilvános online szolgáltatások elterjesztése • Az elektronikus kereskedelem dinamikus fejlődésének ösztönzése • Olcsó szélessávú hozzáférés biztosítása, nyilvános szélessávú hozzáférési pontok kialakítása (az elmaradott térségekben is) •

Biztonságos infrastruktúra kialakítása Az Európai Unió segíti Magyarország információs társadalommal kapcsolatos főbb fejlesztési területeit. Közvetlenül ugyan, csak a kutatás-fejlesztés területén biztosít támogatást az info-kommunikációs programokra, de emellett felzárkóztatási pénzügyi alapokkal is segíti az elmaradott térségek fejlődését. Minden tagállam Nemzeti Fejlesz 49 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. tési Tervet dolgoz ki - amelyet Brüsszelben is jóvá kell hagyatni - abból a célból, hogy meghatározza, mely területeken

érzi legfontosabbnak a támogatást. A hazai Nemzeti Fejlesztési Terv fő célkitűzései javaslat formában elkészültek. Az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság, mint átfogó cél szerepel a javaslatok között 3.32 Az eEurope és Magyarország Magyarország gazdasági fellendüléséhez nélkülözhetetlen az információs társadalom és tudásgazdaság által nyújtott lehetőségek kiaknázása. Az információs és kommunikációs technológia használata gyorsabb gazdasági fejlődést biztosíthat, ezáltal hazánk versenyképessé tud válni az Európai Unió piacán. A magyar információs társadalom fejlesztésére irányuló program kialakításakor hasonló stratégiai célokat kell megfogalmazni, mint az eEurope kezdeményezés. Többek között azért is, mert stratégiánknak összhangban kell lenni az unió által kitűzött célokkal. 2000. május 11-12-én egy Varsóban megrendezett konferencián jelezte Bulgária, Csehország, Észtország,

Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia, hogy létre kívánnak hozni egy, az eEurope-hoz hasonló programtervet a régió sajátosságaihoz igazítva. A program kidolgozásához 2001 februárjában csatlakozott Ciprus, Málta és Törökország is39 2001. júniusában készült el az Európai Unió információs stratégia mintájára az eEurope+, amely a tagjelölt országok számára nyújt fejlesztési irányvonalakat. Minderre azért volt szükség, mert a közép-kelet-európai országok sok tekintetben elmaradnak az Európai Unió információs technológiai fejlettségétől. Még a gazdaságilag legfejlettebb országokat tömörítő OECD tagjai között megtalálható Lengyelország, Csehország és Magyarország esetében is számos ponton kell fejlesztéseket végrehajtani. Az eEurope+ által létrehozott összehangolt fejlesztési politika segítséget nyújt a tagjelölt országoknak, hogy a fejlődés gyors legyen és az

információs társadalom kiépülése minél hamarabb elérje az uniós átlagot. Ennek egyik fontos eleme, hogy a szabályozási keretfeltételek egységes megteremtése biztosítsa az „új gazdaságba” való átmenetet 39 http://www.eeurope2005hu/strat-1html 50 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Az eEurope+ tulajdonképpen összhangba hozza az Európai Unió hivatalos információs programjának célkitűzéseit a nemzeti stratégiákkal. A 13 csatlakozásra váró ország információs programja a következő célokat tartja elsőrendűnek40: I. • Az információs

társadalom megalapozása: megfizethető árú telekommunikációs szolgáltatás hozzáférhetővé tétele mindenki számára • a Közösségi Joganyag (acquis) információs társadalommal kapcsolatos részének átvétele II. Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb Internet: • olcsóbb és gyorsabb Internet-hozzáférés • gyorsabb Internet a diákoknak és kutatóknak • biztonságos hálózatok és intelligens kártyák III. Befektetés az emberekbe és az információs jártasság megszerzésébe: • az európai fiatalság beléptetése a digitális korszakba • munka a tudásalapú gazdaságban • mindenki részvétele-bevonása a tudásalapú gazdaságba IV. Az Internet-használat elősegítése: • az e-kereskedelem terjedésének felgyorsítása • elektronikus kormányzat: online hozzáférés a közösségi szolgáltatásokhoz • online egészségügy • európai digitális tartalom a globális hálózatok számára •

intelligens közlekedési rendszerek • online környezet(védelem) 40 http://europa.euint/information society/topics/international/regulatory/eeuropeplus/index enhtm 51 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Ezekhez az általános célokhoz igazodva kell mind a 13 országnak tisztán körülhatárolt, konkrét akciókat elindítania – meghatározott ütemterv keretében. Az uniós csatlakozás következtében a belépő országoknak el kell érniük egy bizonyos átlagos fejlettségi szintet, hogy az uniós információs társadalom szerves részévé válhassanak Az

információs gazdaság magába foglalja mind az e-kereskedelmet, azaz az online adás-vételt, mind az üzleti folyamatok oly módon történő átalakítását, amelyek hatékonyabbá teszik az információs technológiák alkalmazását. Az Európai Bizottság 1997 óta folyamatos alakította ki mindenre kiterjedő politikáját az elektronikus kereskedelem területén. A Bizottság legáltalánosabban meghatározott célja, hogy a tagországokkal és a leendő csatlakozó államokkal folyó együttműködés keretében úgy támogassa és ösztönözze az e-gazdaság elterjedését és modernizálását, hogy az növelje a tagországok, így Magyarország, és rajtuk keresztül az Európai Unió versenyképességét, vállalatainak termelékenységét és növekedését. 3.4 Stratégiai célok, feladatok Az információs gazdasághoz kötődő stratégiai célkitűzéseket egyetemesen áthatja Magyarország tervezett csatlakozása - és ennek következményeként - felzárkózása

az Európai Unióhoz. Európa 2010-re a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává akar válni, lehetővé téve a fenntartható fejlődést Az ehhez szükséges feltételek megteremtésére hozták létre az eEurope stratégiai programtervet Ehhez kapcsolódóan hazánk stratégiájának is átfogó céljává kell tenni a fejlődéshez szükséges feltételek megteremtését, az infrastruktúra fejlesztését, a lakosság minél szélesebb rétegének bevezetését az informatikai ismeretek világába, a megfelelő készségek kifejlesztését és az ezekhez kapcsolódó ismeretek elsajátítását, a fejlődést elősegítő gazdasági feltételek megteremtését, különös tekintettel a versenyképesség növelésére az informatikai lehetőségek maximális kihasználása által, valamint a demokráciának további kiszélesítését az informatika nyújtotta lehetőségekre építve. A Magyar Információs Társadalom Stratégia41 átfogó

céljai: • Társadalmi és területi esélyegyenlőség biztosítása 41 Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság; http://www.itktbhu/altalanoshtml 52 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Humán erőforrás fejlesztése és felkészítése az információs társadalomban való életre • Versenyképességet biztosító elektronikus gazdaság kialakulásának ösztönzése • Közszféra további demokratizálása és hatékonyságának javítása • Az információs társadalom infrastrukturális alapjainak megteremtése • Az

információs társadalom kialakítását megalapozó társadalmi innovációs tevékenység ösztönzése. Ezeknek a céloknak megfelelő megvalósítási programok a Nemzeti Fejlesztési Terv minden operatív programjában megjelennek. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program az információs technológia elterjedését az alábbi néhány terület célzott támogatásával kívánja elérni42: • A nemzetközi gazdasági versenyben való helytálláshoz elengedhetetlen az új szolgáltatások és az azokat közvetítő magas minőségű és gyors szélessávú infrastruktúra fejlesztése, a felhasználást támogató programok megvalósítása. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának, az általuk elérhető gazdasági-gazdálkodási, piaci, marketing ismereteknek, információknak, adatoknak nagy szerepük van valamennyi iparág jövőbeni versenyképességében. • Az elektronikus gazdaság kiépüléséhez nélkülözhetetlen a korszerű

gazdálkodási, termelési és tevékenységi viszonyok kialakítása, a hatékony tudásmenedzsment fejlődésének ösztönzése, támogatása. Állami eszközökkel ösztönözni kell tehát a könnyen elérhető információs hálózatok kiépülését, a Web-technológia alkalmazását, az aktív, naprakész, a gazdálkodás számára releváns információk tudatos használatát a teljes gazdálkodási folyamatban. Az e-gazdaság egyik perspektivikus területe világszerte az intelligens és dinamikus elektronikus kereskedelem, vagyis a minőségi, sokoldalú fogyasztó-centrikus kereskedelmi tevékenység. Az e-kereskedelem fejlesztéséhez szükséges támogatások segítik elő a fogyasztók 42 Ismertetés a GVOP-ból; http://www.matiszhu/MAKHIR/csatolmany/2003/GVOPintezkedesekdoc 53 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és

egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. számának növekedését, s azt hogy, biztonságosnak tartsák, bizalommal vegyék igénybe vásárlásaikhoz az elektronikus formát. • A vállalkozások a rendelkezésükre álló naprakész, üzleti ismereteket nyújtó digitális tartalom felhasználásával tudják kihasználni az Internet nyújtotta lehetőségeket. Megfelelő mennyiségű és széles körben hozzáférhető hálózati tartalom, adatok és ismeretek, a digitális tudásbázis teremti meg az IT technológia használatának vonzerejét a vállalkozások és a lakosság számára egyaránt Az információs társadalom, az e-gazdaság kiépülésének tehát nélkülözhetetlen eleme a digitális üzleti, tudományos és kulturális tartalom megléte. A

digitális tartalom iparág fejlesztését elősegítő állami támogatás a tartalom előállítását segítő szoftverek, a magyar és idegen nyelvű üzleti, tudományos, kulturális tartalom kialakítására, a forgalmazás, elosztás szerveződésére irányul. A fejlett digitális tartalom iparág a nyitott magyar gazdaság versenyképességének nélkülözhetetlen eleme, különösen az EU egységes, szabadpiacán. • Az e-közigazgatás bevezetése a szolgáltató állam kiépülésének nélkülözhetetlen eleme, melynek idő- és költségtakarékos használatával a piaci szereplő és a közigazgatási intézmény egyaránt nyer. E fejlesztés révén a közigazgatás - a legnagyobb digitális adatvagyonnal rendelkező, begyűjtő, kezelő és szolgáltatóként egyben hozzájárul az IT-piac növeléséhez, hatékonyabbá tételéhez Gyors, hatékony ügyintézéssel megkönnyíti új az üzleti tevékenységek indítását, a piaci szereplők ügyintézési

tevékenységét (adó-, vámügyek, engedélyek beszerzése, stb), ezzel növelve a hatékonyságukat. A kényelmes, elektronikus közigazgatási ügyintézés ösztönözheti a lakosságot az IT használat elsajátítására, s így ügyfélként, fogyasztóként, sőt partnerként egyre többen jelennek meg, bővítve a gazdaságot, a piaci lehetőségeket, s a képzett humán erőforrást egyaránt. 3.41 Számszerűsített célok43: 43 Ismertetés a Magyar Információs Társadalom Stratégia anyagából; http://www.itktbhu/anyagok/stea/Mits/Agazati strategiak/gkm/gazd mits strat 20030623doc 54 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de

csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Növekedjen a magyar vállalatok online aktivitása, elsősorban a mikro-, kis- és középvállalatok részéről. Ma csupán 30%-uk rendelkezik honlappal, ez a szám érje el a 45%-ot 2006-ra, elektronikus ügyfélkapcsolati rendszereik terén a mai 3%-os arány érje el a 6%-os értéket. • A vállalkozások ma 3%-ot képviselő elektronikus értékesítése 2006-ban érje el az 5%-ot. • Cél az üzleti szoftverek használatának növelése. A vállalkozásoknak mindössze 3%-a rendelkezik elektronikus ügyfélkapcsolati rendszerrel, és az ehhez szükséges menedzsment kapacitással. 2006-ra el kell érni a 10 %-os arányt • A multinacionális vállalatokkal ellentétben a kis és középvállalatok számára, ma a naprakész piaci ismereteket nyújtó ipari adatbázisok még nem érhetők el online formákban. A cél legalább egy online adatbázis létrehozása a főbb KKV iparágak részére. •

A jelenlegi 0,3 %-os ADSL hozzáférési arány az üzleti felhasználók körében érje el a 2%-ot 2006-ra • Jelenleg a települések 10%-a kis-sávszélességű rádiós távközlési kapcsolattal érhető csak el. A cél az, hogy ez az érték 2006-ig 5%-ra csökkenjen • A jelenlegi üzleti célú információ-ügyirat feldolgozás a közigazgatási intézményeknél papír alapon történik. Cél a kulcsfontosságú üzleti célú elektronikus ügyirat-feldolgozás (adók, engedélyek stb) bevezetése a 20000 főt meghaladó lakosságszámú városokban 2006-ra 3.5 A megvalósítás eszközei A feladatok megoldása alapvetően a piac normális működésétől várható. Több olyan terület is van azonban, ahol kizárólag üzleti alapon nem fognak megoldódni a problémák (kicsi méretű, alacsony fizetőképességű piac, mikrogazdasági szinten nem kezelhető társadalmi problémák), ezért ott, ahol az szükséges és indokolt – és a piac működését nem

zavarja – az állami szerepvállalást is feltétlenül szükséges. Az állam- és közigazgatás feladata ugyanakkor nem az információs társadalom kialakítása, hanem az 55 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. információs társadalom kialakulásának segítése, támogatása, valamint a folyamat során jelentkező káros társadalmi jelenségek elkerülése, vagy legalábbis ezek mérséklése (esélyegyenlőség, a foglalkoztatási struktúra átalakulása stb.) Ennek megfelelően az állami szerepvállalás területei a következők: • stratégiaalkotás;

operatív program készítése, orientáció, koordináció • Szabályozás; megfelelő környezet kialakítása • Az állam- és közigazgatás fejlesztése, az e-közigazgatás bevezetése; példamutatás • Finanszírozás, támogatás Ez a sorrend az állam szempontjából az információs társadalom kialakulása támogatásának logikáját is tükrözi – ilyen értelemben prioritási sorrendet is jelent. 3.51 Stratégia- és programalkotás Az információs társadalom gyors kialakulása az egész társadalom érdeke, ennek megfelelően az erre vonatkozó hatékony stratégia létrehozása is össztársadalmi feladat. Ezen belül az állam szerepe a társadalmi-szakmai erők összefogása, a stratégia kialakításának koordinálása, mederbe terelése. Ennek során a Kormánynak értelemszerűen érvényesíteni kell bizonyos politikai orientációt is – figyelembe véve azonban a stratégia hosszú távú, választási ciklusokon átívelő jellegét, az

orientáció nem kötődhet napi politikai megfontolásokhoz. 3.52 Jogi szabályozás44 Az Európai Uniós csatlakozás előkészítő folyamatának részeként hazánk a nemzetközi egyezményekben elfogadott rendelkezéseket és az Európai Uniós irányelvek többségét adaptálta. A magyar jogrendszerben az elektronikus kereskedelmet közvetlenül és közvetve érintő új jogszabályok, illetve, a meglévő jogszabályok illeszkednek az Európai Uniós elvárásokhoz. 44 http://www.itktbhu/anyagok/stea/Mits/Agazati strategiak/gkm/gazd mits strat 20030623doc# 56 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi

jellegű alkalmazásokhoz. Az Európai Bizottság a tagállamokkal együttműködve folyamatos vizsgálat alatt tartja azon jogszabályokat, amelyek valamilyen módon kapcsolatban vannak az egazdasággal, ezen belül is leginkább az e-kereskedelemmel. Ennek az a célja, hogy kiszűrje azokat a jogszabályokat, amelyek hátráltatják az e-gazdaság széleskörű elterjedését Néhány példa az e-gazdaság szempontjából fontos jogszabályokra: • Elektronikus aláírás Az Országgyűlés törvényt alkotott az elektronikus aláírásról annak érdekében, hogy megteremtse a hiteles elektronikus nyilatkozattétel, illetőleg adattovábbítás jogszabályi feltételeit az üzleti életben, a közigazgatásban és az információs társadalom által érintett más életviszonyokban. Az új törvény az európai jogharmonizációs folyamatba illeszkedik, és összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az EK következő jogszabályaival • A szerződések joga és a

fogyasztóvédelem E rendelet a távollevő felek közötti kereskedelem (elektronikus kereskedelem) iránti bizalom megteremtését szolgálja azáltal, hogy a Polgári törvénykönyv keretein belül a fogyasztók érdekeinek védelmére részletezi a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő szerződési feltételek tartalmi és formai jellemzőit, azon körülményeket, amelyek a fogyasztó jogszabályokon vagy a felek közötti megállapodásokon alapuló igényérvényesítési lehetőségeinek kiaknázására, vagy korlátozására irányulnak. • Elektronikus fizetés A rendelet megállapítja az elektronikus fizetési eszközökkel végzett fizetési és pénzfelvételi műveletekre vonatkozó, a kibocsátó és a birtokos közötti kapcsolatban érvényesíthető szabályokat, definiálja az elektronikus fizetési eszközöket (távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz és az elektronikus pénzeszköz), értelmezi az elektronikus

pénzeszköz, a kibocsátó és a birtokos fogalmakat. • Szerzői jog Irányelv-tervezeteket készített az Európai Bizottság az úgynevezett követő jog sza- bályozásáról, valamint az információs társadalom körülményeihez igazodó szerzői és szomszédos jogi szabályokról. E közösségi szabályozási javaslatokkal hatályos jogunk 57 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. részben már ma is összhangban áll és azokat - a lehetséges mértékig - a törvény is figyelembe veszi. • Adatvédelem Az egyének védelmére a személyes adatok gépi

feldolgozása során a Strasbourgban, 1981. január 28 napján kelt Egyezményben megszabottak vonatkoznak • Elektronikus kereskedelem Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényt az országgyűlés 2001. decemberében alkotta meg Az új jogszabály az elektronikus kereskedelem fejlődése és ez által a gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások révén a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban került kidolgozásra. 3.53 A közigazgatás fejlesztése Azzal, hogy a kormányzat és a közigazgatás a legkorszerűbb info-kommunikációs eszközrendszer használójává válik, sokrétűen és hatékonyan gyorsítja fel az

információs társadalom kialakulását. A bevezetett informatikai alkalmazásokkal rávezeti a gazdaság és a magán szféra szereplőit a XXI. század eszközrendszerének használatára Az eközigazgatási szolgáltatások, pedig elősegítik az egyéb – a privát szférához tartozó – elektronikus szolgáltatások elterjedését. A jól működő, valóban hasznos közigazgatási szolgáltatások az egész országnak mutatják meg az információs társadalom előnyeit. 3.54 A szervezeti keretek Kiemelkedő jelentőségű, hogy létrejöttek azok a legfelsőbb szintű szerveztek (minisztérium, tárcaközi bizottság) amelyek a programok végrehajtásban a koordinációs feladatokat el tudják látni. Ez azonban még csak lehetőség Szükség van arra is, hogy a programoknak egyértelmű végrehajtási felelőse legyen függetlenül annak finanszírozási 58 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat

tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. módjától. Mivel a programon belüli és a programok közötti feladatmegosztás jelentős mértékű lehet, ugyanilyen fontossággal bír, hogy legalább főirányonként a koordinációnak is megnevezett felelőse legyen. A programok sikeres lebonyolítása érdekében azokat főirányok szerint csoportosítjuk, ezekhez kapcsolódnak, kapcsolódhatnak a megfelelő irányba ható programok, feladatok. Ezek együttes kezelése, koordinációja biztosíthatja a Magyar Információs Társadalom Stratégia sikeres megvalósítását Egy-egy főirányba különböző prioritású és végrehajtási felelősségű programok tartoznak Ennek megfelelően a

programokat, feladatokat 3 prioritáskategóriába soroljuk: • kiemelt központi programok, • kiemelt ágazati programok • ágazati programok valósulnak meg. A kiemelt központi programok kiemelt prioritású feladatokat tartalmaznak, több tár- ca együttműködésében és finanszírozásában valósulnak meg. A kiemelt ágazati programok alapvetően egy-egy tárca felügyelete alatt állnak, de megvalósulásuk kiemelt fontosságú a stratégia szempontjából, és szükséges a koordinációjuk a kiemelt központi programokkal. Az ágazati programok/feladatok ágazati hatáskörben kerülnek megvalósításra. 3.55 A finanszírozás, támogatás A stratégia eszközei közül kétségkívül a pénzügyi források előteremtése az egyik legérdekesebb kérdés. A figyelem elsősorban az állami források felé irányul Tekintettel arra, hogy hazánk céljainak megvalósítását elsősorban a piaci szereplőktől várja, finanszírozásban is jelentős magántőkére

számít. A költségvetési források részben a magántőke bevonásához, irányításához szükségesek, részben olyan feladatok megoldásához, amelyek piaci alapon nem valósulnának meg. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásból származó egyik előny, hogy Magyarország lehetőséget kap arra, hogy fejlesztéseihez igénybe vegye az Unió Strukturális Alapját. Ennek érdekében készült el Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve A 2004– 59 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2006 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv által

meghatározott célokat, stratégiát és a fő támogatási prioritásokat operatív programok valósítják meg. 3.6 Programok Legfontosabb cél és egyben általános stratégiai elem, hogy a magyar kormányzat a támogatások és ösztönző intézkedések mellett elősegítse a minél hatékonyabb verseny kialakulását az informatikai technológiákat előállítók piacán, hiszen az Európai Unión belül ennek hiányában a magyar gazdasági élet szereplői hosszú távon jelentős hátrányt szenvedhetnek versenytársaikkal szemben. Ennek értelmében létrehozott programok az információs társadalom építéséhez: • A Közháló telepítési programban több mint ötezer végpontot telepítenek, a teljes beruházási összeg 4 milliárd forint. • Az eMagyarország programban 2004. május 1-jére 2004 közösségi végpont készül el • A tartalomszolgáltatási projektre (Nemzeti Digitális Adattár, Nemzeti Audiovizuális Archívum) jövőre 2,4 milliárd

forintot fordítanak. • Megújulnak az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által meghirdetett pályázatok, 4 milliárd forint értékben új pályázatok indulnak, elsősorban az esélyegyenlőség és a kutatás és fejlesztés terén. • A jövő évben a minisztérium kiemelt szerepet szán az eÖnkormányzat programnak, amelynek révén az önkormányzati szolgáltatások fokozatosan igénybe vehetők lesznek a világhálón keresztül is. • A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az e-gazdaság programban 2004-re 4,5 milliárd forint összegű más (EU-s) forrást céloz meg a tárca. A programokról részletesebben: 3.61 Közháló (szélessávú informatikai közmű) A Közháló a közcélú intézmények, közösségi hozzáférési helyek (a kormányzati informatikába nem tartozó helyi közigazgatási szervek, közintézmények, iskolák, közfeladatot ellátó egyéb szervek, civil szervezetek) elektronikus kommunikációs infrast 60

http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ruktúráját hivatott biztosítani. Ennek megfelelően a Közháló egy olyan informatikai hálózat, amely egymással összekapcsolt, de önálló egységekből, úgynevezett alhálókból áll össze. Az egyes alhálók egymástól függetlenül valósíthatók meg, illetve fejleszthetők tovább A Közháló nem egy új hálózat kiépítése állami beruházás formájában, hanem a piaci szereplők szolgáltatásainak igénybevétele. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tervei szerint a Közháló program folyamatosan, több

egymásra épülő fázisban valósul meg. A Közháló első fázisában 7300 végpontot elérése a cél, és ugyancsak ebben a szakaszban kell megvalósulnia az alapinfrastruktúra meghatározó részeinek, valamint az ehhez kapcsolódó hálózatfelügyeleti, ügyfélszolgálati, és Internet szolgáltatásoknak. Valamennyi közbeszerzési eljárás nyilvános meghirdetésre kerül. A beszerzések legfontosabb szempontjai a megbízható, biztonságos szolgáltatás és a közpénzek hatékony felhasználása. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium létrehozta az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság Közháló Albizottságát, melyben egyeztet a társtárcákkal. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az Oktatási Minisztérium között már létrejött az első fázis megvalósítására vonatkozó megállapodás. Ennek eredményeként a Sulinetes végpontok beszerzési és működtetési költségét a két minisztérium közösen

viseli Az első fázis részeként megvalósuló többi végpont esetében a költségeket az Informatikai és Hírközlési Minisztérium állja. A most indított közbeszerzésekre az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az Oktatási Minisztérium három év alatt várhatóan több milliárd forintot fordít. A Közháló első fázisában (lépcsőzetes kiépítéssel) mintegy 5,000 Sulinetes végpont, illetve 2,300 további végpont kerül bekötésre. Ez utóbbiak kiválasztásának egyik fő szempontja volt, hogy a végpontok lehetőleg a hátrányos helyzetű területeken valósuljanak meg. A megvalósuló végpontok magas száma lehetővé teszi, hogy a vállalkozási alapon létrejövő szolgáltatási rendszer lényegesen kedvezőbb árakon üzemeljen, valamint azt, hogy a szolgáltatás olyan végpontokhoz is eljusson, amelyekhez a szolgáltatást a kisebb végpontszám esetén nem lehetne gazdaságosan biztosítani. 61 http://www.doksihu BGF KKFK

Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3.62 eMagyarország Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium meghirdette az eMagyarország programot, amelynek első pályázatát már útjára is bocsátotta. A pályázat - amelynek megvalósítására 2003-2004-ben összesen 1,6 milliárd forint áll rendelkezésre - támogatni kívánja azokat a szervezeteket és intézményeket (például: könyvtárakat, közművelődési intézményeket, önkormányzatokat, egyházi intézményeket, kórházakat, szanatóriumokat, az idősek otthonait, klubjait, alapítványokat), amelyek már működtetnek közösségi

Internet-hozzáférési helyeket vagy vállalják új közösségi Internet-hozzáférést biztosító pontok létrehozását és eMagyarország Pontként történő működtetését 3.63 Nemzeti Digitális Adattár Mivel a számítástechnika-használat a munka, az oktatás, a szórakozás stb. világának szinte minden területén megjelenik, sőt nélkülözhetetlenné válik, ezért a jelenben, de még inkább a jövőben dokumentumaink már eleve digitális formában jönnek létre és kerülnek a különböző memóriaintézményekbe. A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) a nemzeti kultúra fenntartása és továbbélése szempontjából kiemelkedően fontos értékek, dokumentumok, adatbázisok, szolgáltatások digitális környezetbe történő átmentésére, digitális fenntartására, megőrzésére törekszik. A nemzeti kulturális örökség digitalizációja, a közinformációk internetes elérésének biztosítása, az NDA és más intézmények koncepciói,

támogatási, hozzáférési és finanszírozási politikái összhangban állnak az eEurope kezdeményezés keretében megfogalmazott társadalmi, kultúrpolitikai és kutatási, technológiai fejlesztési irányokkal. Az Európai Unió tagországaként Magyarország digitális kulturális programjai szervesen kapcsolódhatnak mind az új digitalizációs technológiai megoldásokat ösztönző, mind a kulturális örökség és közvagyon védelmére és megőrzésére koncentráló közösségi programokhoz. (eCulture, eContent) A nemzeti digitalizációs program elindítása nagyban hozzájárul a magyarországi Internet-felhasználók számának növekedéséhez. A felhasználók, illetve a hasznos tartalmak körének bővülése közvetve hozzájárul a versenyképesség fokozásához, a munkapi 62 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői

és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. aci esélyek javulásához, illetve támogatja a közoktatás korszerűsítését, az élethosszig tartó tanulást. A program jelentős mértékben hozzájárul a magyar kulturális értékek nemzetközi ismertségének és elismertségének növeléséhez. A magyar kormány feladata, hogy az Európai Unió programjaival összhangban egységes keretrendszerekkel, szabályokkal, szabványokkal támogassa a közszféra által finanszírozott digitalizálási munkát a nemzeti adatvagyon hatékony hasznosulása és társadalmi felhasználása érdekében. Jövőképünk szerint Magyarország kulturális és társadalmi információi elérhetőek lesznek mindenki számára az Interneten keresztül. Ez azt jelenti, hogy

lehetőséget kell biztosítani minden közpénzből létrejött információ legszélesebb körű eléréséhez. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a magántőke által létrehozott, illetve bevonásával létrejött tudásbázisok milyen feltételek mellett kapcsolódhatnak a nemzeti tudáskincs digitális feldolgozásának és internetes publikációjának programjához. A nemzeti adatvagyon korszerű hasznosításához több tárca összefogása szükséges. Ebben a munkában az Informatikai és Hírközlési Minisztérium magára vállalja a kezdeményező szerepét, és olyan technológiai és online kommunikációs infrastruktúrát fejleszt ki az érdekelt tárcákkal egyeztetve, amely az egyes területek fejlesztéseit segíti. 3.64 Esélyegyenlőség • Számítógépes környezet óvodásoknak A felnövekvő generáció számára biztosítani kell azt, hogy korán megbarátkozzanak egy olyan technológiai rendszerrel – a hardverektől a szoftverek

kezeléséig –, amely a korábbi generációknak nehezen ment és nehézkesen megy még ma is. Az óvodában a számítógépes oktatóprogramok kiválóan alkalmasak a gyermekek figyelmének, koncentrációjának, kitartásának a fejlesztésére. A programok emellett a memóriát, a logikát, a térlátást is fejlesztik. A számítógép segítségével történő tanulás hatékonyabb bármilyen más módszernél A számítógépes foglalkozásokon a gyerekek sokkal aktívabbak, a fegyelemmel sincs probléma. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium óvodák számára kiírt pályázatával kíván gondoskodni arról, hogy a kisgyerekek számítógépekkel is megismerkedhessenek 63 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon

felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. • Számítógépversenyek fiataloknak 2003. szeptember 15-én Magyarországon első alkalommal került kihirdetésre 19 év alatti fiataloknak szóló kreatív számítógépes verseny. A „Szabadfogású Számítógép” című versenyen minden számítógéppel készített pályamű esélyes lehet, így például játékok, animációk, portálok, honlapok, szoftverek vagy akár robotok. A Magyarországon első alkalommal megrendezésre kerülő verseny ötlete Ausztriából származik. A C3 egyik partnerintézménye, a linzi Ars Electronica Központ már hatodik éve rendezi meg sikeresen a Cybergeneration U19 rendezvényét hasonló korosztálynak, melynek tapasztalatai alapul szolgálnak a hazai megmérettetéshez is • Digitális középiskola A Digitális Középiskola célja a hagyományos középiskolai képzésből

kimaradók érettségihez juttatása. Azok számára jött létre, akikben megvan a képesség és a szándék arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy egyéb nehézségeik miatt a hagyományos struktúrában erre nem volt vagy nem lenne módjuk. Ez az innovatív képzés Internet segítségével megvalósuló, sajátos iskolarendszerű távoktatási modellel biztosítja hallgatóinak az oktatást A kezdeményezés a középfokú oktatásban nemzetközileg is újszerűnek számít. 3.65 Jövő ház projekt Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium kiemelt programjai között szerepel a „Jövő Ház” program. A program célja, hogy létrejöjjön egy olyan intézmény, amely az információs társadalom szimbólumaként helyet ad a legkorszerűbb technológiáknak és technikáknak, elsősorban a műszaki tudományok, ezen belül az informatika és a telekommunikáció területén A program két fő alprojektre osztható: • Jövőkép

Kiállítás projekt A cél, hogy létrejöjjön egy olyan kiállítás, amely az információs társadalom vívmá- nyait hivatott bemutatni. A Jövőkép kiállítás hasznos tere lehet az oktatásnak és a szórakozásnak egyaránt • Jövő Ház projekt 64 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. A Jövőkép Kiállítás tapasztalataira alapozva 2006. év elején nyílna meg a Jövő Ház A Jövő Ház olyan intézmény, amelynek célja, hogy bemutassa az információs társadalom vívmányait és azokat a technológiai újításokat, amelyek alapvetően meghatározzák az

emberek életét a XXI. században 3.66 HTEC45 Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által indított program központi eleme az adott célpiacon létrehozandó Magyar Technológia Központ, amely helyszíni tevékenységével támogatja a magyar informatikai cégek hatékony piaci megjelenését. Október elsején ünnepélyes keretek között nyitották meg Virginiában az első HTEC irodát, amelynek küldetése, hogy segítse a magyar technológiai cégek bejutását az amerikai piacra. A program elsődleges célja a hazai informatikai vállalatok amerikai piacra jutásának támogatása, továbbá három vállalat egy éven belül történő piaci megjelenésének elősegítése. Bár Magyarország rövidesen EU-tagállam lesz, mégsem véletlen, hogy az Egyesült Államokat választotta az első HTEC iroda helyszínéül. Az Egyesült Államok technológiai ipara kétségkívül a legerősebb és legfejlettebb a világon, ezért a magyar cégek számára a legtöbb

üzleti és szakmai fejlődési lehetőség ezen a piacon kínálkozik. Ugyanakkor az együttműködés kölcsönös előnyökkel is szolgál, hiszen a magyar cégekkel való közös tevékenység révén az unió hatalmas piaca is megnyílhat az amerikai cégek számára. A HTEC program célcsoportját a hazai informatikai ipar azon kis- és középvállalatai jelentik, amelyek többségi magyar tulajdonban vannak, jó eséllyel versenyképesek az amerikai piacon, és amelyeknek a külföldi piacra lépéshez segítségre van szükségük. A támogatás az informatikai minisztérium által kiírt pályázaton nyerhető el. A nyertesek a piaci megjelenéshez szükséges támogatást különféle szolgáltatások és természetbeni juttatásokat formájában kapják. 3.7 A hazai informatikai ipar jövője 45 Hungarian Technology Enterprise Center 65 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva

a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Valószínű, hogy az informatikai ipar növekedése nem lesz olyan látványos, mint amilyen az 1990-es évek második felében volt. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján óvakodnunk kell a túlzott optimizmustól és a trendek túlértékelésétől. Az Egyesült Államokban a szektor egyes vezető vállalatai 2003 nyarán ismét kétszámjegyű növekedést tudtak produkálni. A gazdaság termelékenyebb és hatékonyabb lett, és ilyenek lettek a talpon maradt informatikai cégek is, leépítések, átszervezések után várják a fellendülést egy szilárdabb, józanabb piacon. Ha a kereslet nő, a nyereségük a hatékonyságuknak köszönhetően ugrásszerűen

növekedhet, tehát több pénzük lehet kutatásra, fejlesztésre és terjeszkedésre is. Stratégiájukat tanulmányozva láthatjuk, hogy izgalmas elképzeléseik vannak az informatika jövőjéről, a gazdaság és a csúcstechnológia kapcsolatáról Bízhatunk benne, hogy ha a gazdasági lassulás periódusa befejeződik, az informatikai termékek és szolgáltatások iránti kereslet itthon is növekedni fog. Fő célként nekünk is azt kell tehát kitűzni, hogy az informatikai beruházások minél gyorsabban, minél nagyobb javulást hozzanak a termelékenységben, erősítsék a hazai vállalkozások versenyképességét. A csúcstechnológiákban meg kell találni azokat a szegmenseket, ahol kis országként esélyünk van arra, hogy élvonalbeli dolgokat produkáljunk, és aztán mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a velük foglalkozó vállalatok valóban megszülethessenek, eredményeikkel meg tudjanak jelenni az európai- és a világpiacon. A hazai

prioritások meghatározásánál az alábbi körülményeket kell szem előtt tartani: Az információs technológia fejlődése radikálisan átalakítja a gazdaság szerkezetét, kapcsolatrendszerét, az értékteremtő folyamatokat. Az általános globalizálódás miatti átalakulás megváltoztatja a hagyományos vállalatok felépítését. Leépülnek a sokszintű hierarchiák, a multinacionális vállalatok gyors reagálású kisebb egységek által globálisan irányított hálózatokká alakulnak át, megjelennek a virtuális szerveződések, átalakul a munka jellege, kialakul a „távmunkások világa”. A fejlődés túllépett azon a szakaszon, amely az információs szektor folyamatos bővülésével volt jellemezhető, ma már nem csupán a gazdaság bizonyos szektorai, hanem az egész gazdaság a tudás intenzív felhasználására épül. A tudás-alapú gazdaság előtérbe kerülése kitörési lehetőséget nyújt a magyar gazdaságnak Versenyképes emberi

erőforrásokkal, fejlett kommunikációs infrastruktúrával versenyképessé válhatunk a nemzetközi munkamegosztásban. Ha azonban elmulasztjuk az információs társadalom 66 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. és az azon alapuló korszerű gazdaság kiépítését, már középtávon is biztosan elveszítjük nemzetközi versenyképességünket. A Magyarország előtt álló kihívások megoldása az egész társadalom feladata. A világtendenciáknak megfelelően a meghatározó részt a privát szférának, a hazai és külföldi vállalkozóknak kell vállalniuk. A

környezet kialakításához a kormányzat elsősorban a gazdaságot ösztönző jogi szabályozási keretek létrehozásával járulhat hozzá. A magyarországi informatikai cégek közül várhatóan azok maradnak majd talpon, amelyek megfelelnek a kor hatékonysági követelményeinek. Nem lehet mindig arra építeni, hogy Magyarországon olcsó a munkaerő, és a piac ezért megbocsátja a működési hibáinkat. Tudnunk kell, hogy ma még valamivel olcsóbbak vagyunk, mint a fejlett országok, de egyre kevésbé, mellettünk pedig ott vannak azok, akik úgy olcsóbbak nálunk, hogy közben a legszigorúbb minőségi és hatékonysági követelményeknek is meg tudnak felelni. Jó esélyünk van arra, hogy az Európai Unió munkamegosztási rendjébe illeszkedve sok informatikai feladatot kapjunk, de tisztában kell azzal lenni, hogy erről a piac dönt, és nem valamiféle hatóság. A tudomány fejlődése akkor hoz hasznot, ha a segítségével valamit az addiginál

eredményesebben, hatékonyabban lehet véghezvinni. 67 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Befejezés A dolgozat elején abból indultam ki, hogy a technológiai forradalmak jellegzetesen szakaszokra bonthatók. A fázisok szakaszolásában a közgazdaságtan tudósai sem egyeznek, egy dologban azonban egyetértenek: a nagy innovációs hullámok több fázisban fejtik ki hatásukat a gazdaságra. Ezt alapul véve az információs-technológiai forradalom gazdaságra kifejtett hatását is szakaszokra bontva próbáltam meg bemutatni A különböző fázisok ebben az esetben

is jól elkülöníthetőek, még ha a végkifejlet bizonytalan is. Az információs-technológiai forradalom ugyanazt a fejlődési pályát követte, mint a korábbi innovációs hullámok. A sikeres alkalmazási kísérletek fázisa után eufórikus szakasz jött, amikor mindenki megállíthatatlan és gyors fejlődésről beszélt, a tőke felfedezte magának az új lehetőséget és pénz kezdett áramlani a létrejött iparágba. Ezt követően elkerülhetetlenné vált a fordulópont elérése, visszaesés, kiábrándultság korszaka következett. Most viszont a modell szerinti „aranykornak” kellene elérkeznie, annak a periódusnak, amikor az alkalmazkodási folyamatok kiszélesednek, informatika, gazdaság és társadalom egyre jobban egymásra talál, a technológiai újításokat egyre szélesebb körökben, egyre okosabban és hatékonyabban használják. Így vagy úgy, az információs-technológiai forradalomnak köszönhető újítások tartósan beépültek

mindennapjainkba, a modern világ aligha működne nélkülük A számítógépek megjelenése új korszakot nyitott a gyártás területén és nélkülözhetetlenné vált a modern kommunikációban is. Alapvetően fontos eszközzé váltak a kutatás és az alkalmazott technológia szinte minden területén a világegyetem modellezésétől kezdve a holnapi időjárás előrejelzéséig. A végkimenetel még közel sem biztos, de minden esély megvan arra, hogy az információs-technológiai hullám „belesimul” a következő ciklusba, együtt él és fejlődik az új vezető iparágakkal. Magyarországon az informatikai újítások nehezebben törtek utat maguknak, mint egyes fejlettebb országokban. Az országunkra jellemző viszonyokat, az ország előtt álló kihívásokat részletesen is bemutattam. Európai Uniós csatlakozásunk egyre közelebb kerül, tagországként igazodni kell majd az unió által meghatározott irányvonalhoz. A jövőben mindent el kell majd

követni annak érdekében, hogy hazánk egyenrangú fél 68 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. ként tudjon integrálódni az Európai Unióba, meg kell találni azt a szerepet, amelyet Magyarország a nemzetközi munkamegosztásban legjobban el tud látni. Hazánk erőforrásai és lehetőségei ezzel a szereppel kapcsolatban hangsúlyozottan a tudásra, azon belül is az informatikára terelik a figyelmet Az államnak, a vállalatoknak és más intézményeknek, az oktatási rendszernek és az egyes embereknek egyaránt közre kell működniük abban, hogy az informatika

minél nagyobb mértékben hozzá tudjon járulni a harmonikus gazdasági növekedéshez, az életszínvonal folyamatos emelkedéséhez. Ehhez gondosan átgondolt stratégiákra, eredményesen végrehajtott akciókra van szükség minden szinten. 69 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Irodalomjegyzék 1) A technika krónikája (2001) Officina Nova 2) Bakacsi Gyula (2001): Szervezeti Magatartás és vezetés; KJK-KERSZÖV Kft., 2001 3) Bőgel György (1999): Miért a Netscape? Vezetéstudomány, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem

Vezetőképző Központjának havi szakfolyóirata, 1999, szeptember 4) Bródy András (1983): Lassuló idő; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 149. old 5) Bucsy László (1976): Az innovációk rendszere és a vállalati fejlődés; Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1976 6) Christensen, Clayton (1997): The Innovator’s Dilemma; http://harvardbusinessonline.hbspharvardedu/b01 7) Cohen, William A. (1995): Model Business Plans for Product Businesses; John Wiley & Sons, Inc., 1995 8) Eco, Umberto (1992): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Gondolat Kiadó, 1992. 9) Fagerberg, Jan – Verspagen, Bart (2001): Techology-gaps, innovation-diffusion and transformation: an evolutionary interpretation; Third draft, November 2001; http://folk.uiono/janf/downloadp/01fagerberg tik wp11pdf 10) Freeman, Chris –Louca, Francisco (2001): As Time Goes by - From the Industrial Revolutions to the Information Revolution; Oxford University Press 11) Gazdasági

Versenyképesség Operatív Program; http://www.matiszhu/MAKHIR/csatolmany/2003/GVOPintezkedesekdoc 70 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 12) Greguss Ferenc (1985): Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok; Móra Könyvkiadó, 2. kötet 13) Kindleberger, Charles P. (2000): Mániák, Pánikok és Összeomlások; John Wiley & Sons 14) Magyar Információs Társadalom Stratégia; http://www.itktbhu/anyagok/stea/Mits/Agazati strategiak/gkm/gazd mits strat 2 0030623.doc 15) Mandel, Michael J. (2002): The Boon behind the Bubble; Business Week magazin, 2002

július 15 16) Dr. Mihályi Péter – Madarász Aladár (2001/2002 tanév): A közgazdasági elméletek története; 5 előadás 17) Montobbio, Fabio (2000): An Evolutionary Model of Industrial Growth and Structural Change; http://www.cespriit/papers/wp121PDF 18) Rogers, Everett M. (1983): Diffusion of innovations; Free Press, 2003 augusztus 19) Samuelson, Robert J. (2002): The Media’s Heavy Hand; Newsweek magazin, 2002. július 1 20) Schumpeter, Joseph A. (1980): A gazdasági fejlődés elmélete; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 21) Szalavetz Andrea (1999): Technológia transzfer, innováció és modernizáció; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Budapest, 1999 22) Valente, Thomas W. (1995): Network Models of the Diffusion of Innovations; New Jersey: Hampton Press; 1995 23) Webster’s Ninth New Collegiate Dictionary, Merriam-Webster Inc. Publisher, Springfield, Ma, USA 71 http://www.doksihu BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus

könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 24) http://www.itktbhu/anyagok/stea/Mits/Agazati strategiak/gkm/gazd mits strat 2 0030623.doc#; A Magyar Információs Társadalom Stratégia gazdasági részstratégiája 25) http://www.gmhu/dokk/main/gkm; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium adatai 26) http://europa.euint/ISPO/docs/services/docs/2000/jan-march/doc 00 8 enhtml; The Lisbon European Council - An Agenda of Economic and Social Renewal for Europe; Contribution of the European, Commission to the Special European Council in Lisbon 23-24th March 2000, DOC/00/7, Brussels, 28 February 2000 27) http://www.vkihu/kihivasokshtml#; MTA

Világgazdasági Kutatóintézet adatai alapján; Szigetvári Tamás: Információs technológiai trendek a világban és Magyarországon 28) http://www.itktbhu/altalanoshtml; Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság, tanulmányok 29) http://www.szrfkhu/pages/bal/tdk/zimonyi/history/comptechhtml; Prof Eckert, Presper 30) http://www.pronovumtvnetworkhu/members/gazdasag/iparujhtm; Ipari helyzetkép 31) http://www.idccom/; International Data Corporation 32) http://www.eitsee/Lugemisnurk/e2003 progress reportpdf; eEurope2003 Progress report, 2002. június 33) http://europa.euint/information society/eeurope 34) http://www.eeurope2005hu/strat-1html 35) http://europa.euint/information society/topics/international/regulatory/eeuropepl us/index en.htm 72