Politika, Politológia | Tanulmányok, esszék » Demokratikus kormányzati rendszerek

Demokratikus kormányzati rendszerek Az állam legfontosabb feladatai: törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás. A demokratikus államokban más-más szervezet látja el a három feladatot. Ezzel megosztja a hatalmat. Eltérő kormányformák. Kormányzásnak az országos ügyek intézését nevezzük A kormányzás fő területei: a törvényhozás és a törvények végrehajtása. A kormányzati rendszer akkor demokratikus, - ha minden állampolgár szabadon, titkosan választhat; - ha bárki lehet képviselő, akit az állampolgárok arra érdemesnek tartanak; - ha négy-ötévenként megismétlődik a választás, és így az állampolgárok le tudják váltani, ki tudják cserélni azokat a képviselőket, akikkel nincsenek megelégedve. A demokratikus kormányzati rendszerekben különböző kormányzási formákat találhatunk. - van, ahol az államfő igen nagy hatalommal rendelkezik, - máshol a miniszterelnöknek és a kormánynak van meghatározó szerepe, -

megint máshol a parlament kezében van a hatalom túlsúlya. Az Országgyűlés az államélet, a kormányzás központja. Itt, a parlamentben döntenek képviselőink az ország legfontosabb ügyeiben, itt születnek a törvények. A frakciók szerepét döntően a kormánypárti vagy ellenzéki helyzetük szabja meg. A mindenkori ellenzék a kormánytöbbség törvényes ellensúlya, állandó ellenőre. A köztársasági elnök Magyarország államfője. Kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnököt öt évre az Országgyűlés választja. Egy-egy nagykövet kinevezését például a külügyminisztérium készíti elő A számba jöhető személyek közül a külügyminiszter választja ki a legalkalmasabbat. A kinevezés előtt a nagykövetjelöltet az Országgyűlés külügyi bizottsága is meghallgatja. A nagykövetek kinevezéséért a külügyminiszter vállalja a politikai felelősséget. A

köztársasági elnök aláírása azt jelképezi, hogy állomáshelyén a nagykövet az egész ország képviselője lesz