Szociológia | Szociálpolitika » Czibere Ibolya - Jóléti államok, jegyzet

Alapadatok

Év, oldalszám:2006, 10 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:84

Feltöltve:2009. november 02.

Méret:97 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Czibere Ibolya - Jóléti államok jegyzet 2005/2006. tanév, 2 félév 2006. február 15 Értékek és alapelvek Alapelvekre, értékekre és ideológiákra épülnek a jóléti államok is.  Alapelvek és értékek: történelmileg és koronként más, ma is hat ránk. Értékek:  Szabadság: mindig korlátozott mások szabadsága által. Dilemma, hogy meddig tart, mikor avatkozhatunk bele. (élethez, jóléthez, szegénységhez való jog stb) A jóléti állam nem más, mint a polgárok elemi jólétére irányuló felelősségvállalás.  létbiztonság garantálása, minimumszolgáltatás vagy több?! o Negatív szabadság a szabadságot sem Isten, sem ember nem korlátozhatja (liberális felfogás) o Pozitív felfogás  lehetőségek adása, hogy élni tudjon a szabadságával Korlátok kellenek adók, jogszabályok. Mesterséges állapot, szabadsághalmaz korlátokkal, hogy másét bővítse plusz jogokat ad. „szabadságok kis körei” blablabla 

(liberálisok  piac, lib.+ konzervatívok 1 része szerint nem elég a piac  Egyenlőség: o Jog, törvény előtti egyenlőség  bánásmód egyenlősége /biztos,hogy mindig jó?!/, antidiszkrimináció o Feltételek egyenlősége: azonos indulási hely pl. alapfokú ingyenes iskola o Esélyegyenlőség, pozitív diszkrimináció (kevésbé választhatóság elve a segélyezésben, megelőzi a függést) o Kimenetek egyenlősége: soha nem valósulhat meg (kivéve, hogy mind meghalunk egyszer )  Tolerancia: másság elfogadása, de ha nem tesznek érte, hogy ne legyen az nem elég  Szolidaritás: elfogadás + aktív segítségnyújtás, áldozatot hoz a másikért, pl. TB Egy jóléti államban ez elengedhetetlen.  Igazságosság: kinek az igazsága szerint?! Igazságeszme hirdetése egyenlőséget növelhet és csökkenthet is. Rawls  ha mindkét fél hajlandó helyet cseréni Alapelvek:  Felelősség : egyéni (lib.) / családi (konz) / társadalmi

(szocdem)  ezekre hárít a jóléti állam o Bűnbakok, okok keresése, hogy kit ne támogassunk, érdemes-érdemtelen  Biztonság: -1- o Abszolút: egy társadalom nem engedheti meg, hogy tagjai bizonyos életszínvonal alá süllyedjenek, társadalmi minimum, szegénységi küszöb, létminimum. Magyarországon nincs csak kvázi, az öregségi nyugdíjminumum o Relatív: nem várt eseménykor az állam garantálja, hogy ne süllyedjen le nagyon az életszínvonala a saját korábbihoz képest. Pl táppénz, jövedelempótló támogatások.  Prevenció, korrekció  Univerzalitás, szelektivitás 2006. február 22 Ideológiák, melyek befolyásolták a jóléti államok berendezkedését Liberalizmus: 1) Modern liberalizmus 2) Neoliberalizmus 3) Demokratikus liberalizmus A klasszikus liberalizmus szakadt ezekre az ágakra. A liberalizmus a francia francia forradalomtól indul, de már az antikvitásban is vannak gyökerei. Klasszikus liberalizmus:  Egyéni

autonómia, individuum védelme  Egyén méltóságának, emberi méltóságának a védelme  Szabadság, a negatív szabadságot tartja fontosnak, korlátozhatatlanság. (Majd a szabadságfelfogás alapján szakadt szét a liberalizmus.)  korlátlan a felelősség is, hogy tud-e élni vele és hogy hogyan  Egyenlőségelvűség, egalitarianizmus, de csak bizonyos területeken politikai és jogi szempontból minden ember egyenlő, más szinten nem  Univerzalizmus, emberiség eszméje, nincsenek alsó és felsőrendű régiók, csoportok, fajok vagy kultúrák, nincs hierarchia  Meliorizmus: javíthatóság, mind az emberi és az intézményi rendszerek javíthatóak  Racionalizmus: mindent kiszámíthatóvá lehet tenni, ésszerűvé, ész-elvűség  nem hisz a babonákban, hiedelmekben, hagyományokban, mert az statikusságot hirdet, pl. tagadja az elsőszülött öröklést Modern liberalizmus:  XIX. század 2 fele  a jóléti államok gyökere 

Pozitív szabadságjogokat adnak az állampolgárok számára, a gyengéket, kiszolgáltatottakat segíti, kicsit korlátozza a felsőbb rétegekbe születettek szabadságát és autonómiáját o Ingyenes alapfokú oktatást kötelezővé teszik o Polgárok kritizálhatják a politikát, demokratikus intézmények működésébe beleláthatnak, szólhatnak -2- Neoliberalizmus:  A második világháború után alakul ki.  Visszakanyarodik a klasszikus irányhoz.  mindent a piacon kell eldönteni, kis állam, negatív szabadságjogok = libertánusok, az új jobboldal egyik fele  Az államnak utolsó menedék szerepe van csak, a legrászorultabbaknak segít. Demokratikus liberalizmus:  Nem elegendő a piac a javakhoz való hozzájutás terén, van amit nem tudunk a piacról egyéni szinten megvenni. Pl béke, környezetvédelem, népességrobbanás, információrobbanás  piac elosztó szerepe + demokratikus intézményrendszer kiépítése, hogy kielégítsék a

szükségleteket (globális szükségleteket). A piac nem mindenható! Konzervativizmus: önmagában nem értelmezhető, a liberalizmussal szemben jön létre. Ez a klasszikus politikai jobboldal. Edmund Burke – Töprengések a francia forradalomról (ebben mondja ki a konzervativizmus alaptéziseit a letéteményese), már a francia forradalom előtt gyengülnek a hagyományos intézmények (család, egyház, lokális társadalmak, felsőbb társadalmi rétegek – ezek a társadalom bázisai, a működéséhez ezek kellenek), baj van a társadalommal. Kritizálja a liberlizmust:  A szervezett vallást állítja a középpontba, állandóság, megőrzés  A fejlődés helyett hagyományok őrzése  Szimbólumok, babonák, hiedelmek, szokások védelme  Változás mentes élet, „amikor nem szükséges változtatni, akkor szükségszerű nem változtatni” – statikusság  Intézmények megtartása és erősítése  Fontosnak tartja a magántulajdon létét,

hiszen intézményei erre épülnek, de főleg a földtulajdon védelme  Öröklési jog: nem akar a gyermekek között egyenlő jogokat, mert attól a család egysége megbomlana, az elsőszülött fiú viszi tovább az egészet, nem jó az aprózódás  Hisz az embercsoportok közötti különbségekben, nem fogad el egyenlőségértelmezést, szerinte különbözőnek születünk test, jellem, szellem stb. szerint, bűn megváltoztatni, egyenlővé tenni lehetetlen, másokat így nem érdemes korlátozni. Ahová születtek oda valók, nem cél feljebb jutni, az adott közegen belül éljen maximálisan teljes életet.  státusmegőrzés  Nem fogadja el az egyéni szabadság kérdését  Közösség áll a középpontban  Nem hisz az univerzalizmusban, politikai és jogi egyenlőségben sem (a nők szavazati jogát sem fogadja el eszmei síkon, politikai, gazdasági egyenlőségben sem. A nők feladata eszerint csak az intézmények működtetése, a család

stabilizálása.)  Elveti a rációt, mint létező szemléletet – érzelem, hagyományok, szokások irányítják a rendszert, a felhalmozódott tapasztalati tudás. Neokonzervativizmus: hasonlít a neoliberalizmushoz, ez is az új jobboldalhoz tartozik. Margaret Thatcher és Reagen  leszorították a szociális kiadásokat, piacosítja a jóléti -3- ellátásokat, privatizáltak, magántulajdonba adtak mindent, biztosítási alapúvá tették az ellátásokat, egészségügy, oktatás + az önkormányzatok jogkörét csökkentették + visszatér a piachoz ez is, mint a neoliberalizmus Szocializmus / szociális eszme  Tőkés világ kiépülése hívta életre  Cél: a termelésben résztvevők érdekeinek védelme  Vonulatai: marxizmus  Francia forradalomban gyökerezik (szabadság, testvériség, egyenlőség)  Hit a teljes egyenlőség megvalósulásában, fő cél  megvalósíthatatlan. A velünk született különbségekből fakadó

egyenlőtlenségek felszámolásába hitt. A szociáldemokrácia ebből növi ki magát. Nincsenek tiszta típusok, társadalmi közegtől függ, hogy milyen formán jelennek meg ezek a nézetek a gyakorlatban! A jóléti államok tipizálása funkcióik szerint 1) A jóléti állam nem más, mint a piacgazdaság hatékony működését elősegítő társadalmi berendezkedés  piaci kudarcok kezelése pl. munkanélküliség, kielégítetlen szükségletek Beveridge brit báró  maradványelvű rendszert épített 2) Az ipari társadalmak által generált új típusú szükségletekre adott válasz a jóléti állam = indusztriális hipotézis pl. nukleáris család nem tudja megvédeni az öregeket, fogyatékkal élőket, kisgyerekeket  Az államnak hangsúlyosabb szerepet kell kapnia.  emelik a közkiadásokat, a jóléti kiadásokat  több adó van, tömegtermelés, fogyasztásból származó bevételek  gyengülnek a hagyományos intézmények  az államnak

át kell vállalnia feladatokat  új típusú kockázatokat is kell tudni kezelni, pl. munkanélküliség, nő az inaktív életszakasz (ez a legdrágább)  védőháló 3) A jóléti állam nem más, mint a tőkés uralmi rend, ill. a tőkés uralmi viszonyok fenntartására és legitimizálására fenntartott rendszer.  neomarxizmus  a társadalmi béke fenntartásában van a legnagyobb szerepe és hogy legitimizálja a rendszert Lebecsüli a demokratikus intézményrendszert  csak az a jóléti állam ami demokratikus 4) A jóléti állam a bérből élőknek és a munkásosztály politikai hatalmának megnyilvánulása. Mindez a politikai demokrácián keresztül nyilvánul meg Ez a szociáldemokraták álláspontja. (pl Espig-Andersen /ő találta ki/ és Korpi /svéd, 83’ban csatlakozott hozzá/ -4- Hatalmi erőforrás modell: a bérből élők sokan vannak, tömeget képviselnek  hatalmuk van, domináns társadalmi csoporttá válnak  magas szintű

juttatásokat kényszerítenek ki 5) újraelosztó funkció: a piaci jövedelmek újraelosztásának rendszere.  ezt az állami kényszer mentén valósítja meg, adószedés. Demokratikus társadalmak, de érdekcsoportok jönnek létre, abszolút igazságosság nem nagyon van. (A javak termelőinek érdekei mentén történik a visszaosztás, TB is, régiónként is aránytalan a redisztribúció  közösségi újraelosztás elmélete 2006. március 8 A jóléti államok tipizálása intézményi jegyek alapján 1) Reziduális: - maradékelvű. Csak és kizárólag a legrászorultabbaknak segítenek, nincs előre tervezett bázis, a maradékot kapják - Rászorultságot vizsgál folyamatosan, olyan, mint egy szegénypolitikai rendszer. 2) Univerzális: - minden társadalmi csoportnak jár - stabil gazdasági helyzetű országokban valósul meg Titmuss-féle modell 1958: modernizálta a kategorizálást l. A reziduális jóléti modell:  Főként a szegények segélyezése.

Az egyén szükségletkielégítése a piac és a család csatornáin történik. Ezeknek a csődjekor jelentkeznek a jóléti intézmények, átmenetileg szükségesek. 2. Az ipariteljesítmény-modell:  Az ellátások zömmel a munkavégzéshez kapcsolódnak (pl. a társadalombiztosítás) A jóléti intézményeknek nagy szerepe van, a gazdaság kiegészítőjeként lépnek fel. Teljesítmény és hozzájárulás (egyén, befizető) arányában részesülnek, foglalkoztatási v. társadalombiztosítási programokra épül. 3. Az intézményes redisztributív modell:  Az állampolgári jogok dominálnak. A szociálpolitikát a társadalom egyik fő integráló intézményének tartja. A szükségletekre alapozott szolgáltatásokat nyújt a piacon kívül Pl. Svédország Gosta Esping-Andersen féle kategorizálás, ideológiák szerint -5- l. Liberális jóléti államok       Középpontjában egy nagyon rugalmas és egyáltalán nem szabályozott

piac áll Korlátozott munkaerővédelem van csak, gyenge védelem (jog, környezeti feltételek, egészségügyi védelem, üzemorvos, ellátások stb. hiánya) Tömeges új munkahelyeket kínálhat, jó keresletet generálhat a szolgáltatások terén (olcsó, középosztálynak van erre igénye)  benne ragadnak az ilyen munkákban, nem tudja biztosítani magát, ellátatlan Rászorultság elvű, szelektál keményen + stigmákhoz köti az ellátásokat  munkára ösztönzés mindenáron A TB rendszerek nem átfogóak, minimumellátások kevesek számára, állami juttatás csak végső esetben Nagy szerepe van az adományozásnak, civil szervezeteknek. Azért rossz mert szelektál a rászorulók között és nem tervezhető.  A piac logikája uralja, támogatja a piacot passzív módon, mert nem kínál állami ellátást, így a piacon kell megvenni azokat, ill. aktív módon is, azzal, hogy pénzzel támogatja a piaci ellátást,  jövedelem igazoláshoz kötött

segélyezés,  a jóléti ellátások nem gátolhatják a munkavállalási hajlamot,  rászorultságra épülő segélyezés,  szerény színvonalú univerzális ellátások,  szerény TB-rendszer,  szigorú szabályozás, stigmatizáló hatás,  dekommodifikációs hatásokat ellensúlyozza,  A szegények relatíve homogének, a többiek jólétét a piac viszont erősen differenciálja. (Pl. USA, Kanada)  társadalmi szintek:  egyenlősítő szegénységi szint,  többség által igénybevett szint,  keveredett szint. 2. Korporatista-etatista (konzervatív) jóléti államok      korporatív = együttműködés, szövetkezés  egyházzal, társadalmi intézményekkel, munkaadókkal, szakszervezetekkel korporatív-etatista állam: a központi állam fontossága, hatalomra törekvése. Minimális szinten garanciát vállal a jólétért az állam pl. kipótolja a jövedelmét, hogy elérje a minimumot = társadalmi minimum Vannak

preferált társadalmi csoportok és vannak hátrányos helyzetű csoportok pl. – nők - alacsony iskolázottságú fiatalok - nyugdíj előtt álló munkavállalók Preferált csoport: a magasan iskolázott, középkorosztályú férfiak. Ez a tendencia Dél-Európában a legerősebb. Egyház, család, a lokális társadalmak a fő intézményei, amelyeket véd és ezekre épül.  ha baj van először ezek segítenek, csak végső esetben az állam -6-  A hagyományokra épül, erős egyházi hatásokkal,  nem túl nagy a piac szerepe,  A hagyományos hierarchiák (státus differenciák) megőrzője. A "család-eszmény", a kisközösségek önereje fontos, ennek kimerülésekor lehetséges a közbelépés. (pl Németország, Olaszország) 3. Skandináv típusú jóléti államok           Pl. Svédország, Finnország, (Norvégia, Dánia) Szociáldemokrata modell Közel teljes foglalkoztatottság a legfőbb cél  mert

drága a rendszer  univerzális, állampolgári/alanyi jogon kapnak mindent, ugyanolyan szinten Legmagasabb szint, maximális szint  hogy ne vonuljanak ki a magasabb szintet kívánók, bent maradjanak az állami rendszerben, nem vonulnak ki a piacra Protestáns etikára épít  mindenkinek dolgoznia kell  ad munkát  az ember dolgozzon Rövid időre, keveseknek, magas összeget biztosít Megpróbálta a nők hátrányait kiküszöbölni, a nőket megmenteni a családjuktól való gazdasági függéstől, legyen önálló jövedelmük  magas szintű gyermekgondozási rendszer, atipikus foglalkoztatási formák A hátrányosabb helyzetű munkanélküli csoport számára is könnyen teremt munkahelyeket Nagyok az elvonások, adók  érdek, hogy sokan dolgozzanak, ne legyen ellenösztönző a munkára, nem engedhetik meg, hogy magas legyen a munkanélküliség /Dekommodifikáció: a munkaerő árutalanításának foka nem munkaviszonyhoz köti az ellátásokat,

alanyi, állampolgári jogon járnak./ A dekommodifikációs hatás itt a legerősebb, a liberálisoknál a leggyengébb. Az állam megpróbál mindent a maga kezében tartani.  univerzalizmus jellemzi,  dekommodifikáció a középosztályra is kiterjed (a munkaerő "árutlanítása"),  A szociális jogokat a középosztályokra is kiterjesztették, azaz a piac szabályozása a középosztályoknak is kedvez,  A jóléti rendszer és a foglalkoztatás összekapcsolódásával igyekeznek megteremteni a szolidaritást,  célja a teljes foglalkoztatás,  a legmagasabb szinten akar egyenlőséget teremteni,  Az állam az összes állampolgár szociális jogainak az érvényesülését kívánja megteremteni,  kiszorítja a piacot,  magas az elvonása, kötelező adók formájában (pl. Svédország, Hollandia) 2006. március 29 -7- A jóléti állam céljai I. Hatékonyság 1. makrohatékonyság  a GDP hány százalékát lehet jóléti

kiadásokra fordítani, hogy ne pazaroljon az ország és pont annyi legyen ami kell. Van aki sokallja, van aki kevesli 2. mikrohatékonyság  megfelelő intézményekhez megfelelő pénzek kerüljenek, konkrét intézményhez konkrét összeg. Pl egészségügy (mi az optimális, határhaszon) 3. ösztöntzők hatékonysága  A finanszírozás úgy történjen, hogy kiküszöbölje a foglalkoztatásra, munkaerőkínálatra gyakorolt káros hatásokat. Minél hamarabb munkát vállaljanak, a munkanélküliségi csapdát ne generálják az ellátások, olyan érték legyen. nehéz meghúzni. II. Az életszínvonal megfelelő fenntartása 4. a szegénység elleni védelem, és a szegénység enyhítése A létminimum alá senki ne kerüljön. Az állam garantálja, hogy polgárainak ne kelljen hosszabb időn keresztül elviselni, hogy a szegénységi küszöb alá kerüljenek. 5. a megszokott életszínvonal védelme Az életszínvonal csökkenése ellen. 6. jövedelem

kiegyenlítés Jövedelmek átcsoportosítása. Fiatalon szerzett jövedelmet  idősebb korra III. Az egyenlőtlenségek csökkentése 7. méltányosság  vertikális méltányosság: - pénz elosztása  horizontális méltányosság: - szolgáltatások: nem vizsgál pénzügyi helyzetet  szükségletek alapján (életkor, egészségügyi helyzet stb.) IV. Tágabb társadalmi célok 8. méltóság 9. társadalmi szolidaritás Korlátozás nélküli társadalmi részvétel az egyének számára. V. Adminisztratív megvalósíthatóság 10. érthetőség  tájékozódás 11. visszaélések elkerülése 2006. április 9 -8- A jóléti állam eredete és lényege XIX. század  a társadalom létszférái elkezdenek elkülönülni  fogyasztói társadalom  jóléti állam 1) Szekularizáció: az egyház kiszakad az államtól és külön önálló funkcionális alrendszerré válik 2) Politikai állam: - jogi, közigazgatási és politikai rész 3) Oktatás és

nevelés kiszakad a családi keretekből 4) Szociális szféra (TB, egészségügy, lakhatás rendszere) 5) Tudomány önállósodása 6) Tömegkommunikációs szféra Új szükségletek jelennek meg  az állam funkciói megváltoznak. Korábban az egyház és a család gondoskodott az emberekről 1) Az ipari fejlődés nyomort is kitermelt  állam, redisztribúciós csatornák létrehozása szükséges, mert a tradícionális társadalom nem tudja kezelni a szegénységet 2) Iparosodás  szakképzett munkaerőre van szükség  állam biztosítja a kötelező és ingyenes általános iskolai rendszert  oktatási rendszer 3) Életfeltételek javítása  az egyének munkavégző képessége hosszútávon fenntartható legyen  állami városfejlesztés, urbanizáció, lakhatás, csatornázás 4) Közegészségügyi feltételek biztosítása, járványvédelem Ezek vezettek a jóléti állam kialakulásához.       XIX. századi Németország,

Bismarcki-rendszer: TB rendszer kiépítése  közegészségügyi hálózat, állami oktatási rendszer Konrkét jóléti államokról a XX. század közepétől beszélhetünk, 1945-től, a második világháború után kárenyhítés + garanciák 1945, Anglia, Munkáspárt: ők használják először a jóléti állam kifejezést, újságírók nevezték el. Minimális garanciákat vállal az állam: lakhatás, táplálkozás, egészségügy, oktatás és jövedelem terén. 1945 után: nemzetközi dimenzió összhang az ellátórendszerben, nemzetközi összefogás. Közös piac kifejlődése 1957-es Római Szerződés  a gazdasági versenyre kell bízni a fejlődést  automatikusan hozza magával a szociális fejlődést is. ez a liberális eszme, amiről persze később kiderül, hogy nem mindig igaz 1960-as évek, Ny-Európa, gazdasági fejlődés <=> társadalmi változások: fejlett-fejlettlen térségek elválása pl. Dél-Olaszország, Dél-Nyugat

Franciaország + új hátrányos helyzetű csoportok tömeges megjelenése pl. nők, fiatalok, fogyatékkal élők, vendégmunkások + környezetszennyezés 1972 Párizsi Egyezmény: létrejön az Európai Szociális Alap és az Európai Területfejlesztési Alap  A jóléti állam nem más, mint egy piaci alapú elosztástól való (jövedelem)eltérítés.  a mértékben vita van az országok között  Az állam deformálja, korrigálja a piaci elosztást 2 csoporttól von el: a munkajövedelemtől és a tőkejövedelemtől. -9- Az egyházaknak, civil szervezeteknek és a családnak is van jövedelemeltérítő szerepe, de ezek erkölcsi alapon működnek, míg az állam törvényeken, jogszabályokon keresztül, adót von el, vállalkozóktól is - Ha túlzottan megadóztatják a munkajövedelmeket  ellenösztönző lehet a munkával szemben - Ha a vállalkozókat túladóztatja  gyengíti őket, romlás v. stagnálás - Ha túl keveset von el  szociális

ellehetetlenülés => optimális adóztatás kell, nehéz megtalálni, országonként változó 1960-as évektől 2 alapváltozat: 1) megmarad a minimális biztosítékok szintjén 2) felvállalja a gazdasági fejlődés v növekedés és a teljes foglalkoztatás szerepét is Eltérő értékalapok alapján: 1. típus  méltányosság : szociális biztonság garantálása 2. típus  igazságosság: szociális felelősségvállalást jelent Az emberek sorsáért felelősséget vállal az állam  jóléti minimumok garantálása. Minden jóléti állam egyedi történelmi utat járt be, eszmei orientációk alapján tipizálva: 1) Amerikai típusú jóléti állam - emberi szabadságjogok - politikai szabadságjogok - XX. század: szociális tartalmú jogok  gazdasági jólét és a szociális és más biztonságok minimális garantálása 2) Német típusú jóléti állam - gazdaság elmaradott, polgárság gyenge, feudális maradványok - a demokratikus

intézményrendszer nehezen épül ki Az állami bürokrácia vállalja magára ezt a feladatot. A gazdasági reformokat társadalompolitikai reformok egészítik ki: - 8 osztály - népoktatás - kötelező biztosítás Fejlődés  politikai szabadságjogok - 10 -