Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Vörös Nikolett - Kisvállalkozások piaci információ szerzésének gyakorlata

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FŐISKOLA Kisvállalkozások piaci információ szerzésének gyakorlata (5 kisvállalkozó tanulmányának bemutatásával) The practical application of gathering market information (for small enterprises introduced by the situation study of 5 small entrepreneurs) Vörös Nikolett Nemzetközi kapcsolatok szak Kezdés éve: 2001 Beadás éve: 2009 Belső konzulens: Dr. Bárd András 2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3 2. Marketinginformációs-rendszer a magyar kisvállalkozásoknál 5 2.1 A kisvállalkozási szféra bemutatása 7 2.2 A marketinginformációs rendszer fogalma és 12 fontossága a vállalkozások életében - szakirodalmi áttekintés 3. A magyar kisvállalkozások információs igényei és információszerzési gyakorlatuk. 3.1 Makró környezeti információk 20 22 3.11 Munkamegosztás és koordinációs mechanizmus alapján történő meghatározás 23 3.12 A KKV, mint piaci szereplő minőségének meghatározása 24

3.13 A működési célpiac korlátai 27 3.14 A vállalati működés érintettjei 29 3.15 Az állam szerepe a gazdasági folyamatok szabályozásában. 31 3.151 Az állam szerepének történelmi kialakulása, kialakulásának okai 32 3.152 Az állami szerepvállalás fő szférái 33 3.153 Az állami szerepvállalás és a vállalat 34 3.154 Az állami beavatkozás célja és szerepe 35 3.155 Állami beavatkozás eszközei: (többféle szempontból csoportosítható) 36 3.2 Beszállítói információk 43 3.3 Vevő információk 48 3.4 Ezekhez hozzáférést kínáló, illetve elérhető források 54 Mélyinterjúk elemzése 59 5. Összegzés 64 Irodalomjegyzék Függelék 3 „Egy üzlet menedzselése nem más, mint jövőjének menedzselése; és a jövőjének menedzselése nem más, mint az információ menedzselése” Marion Harper 1. Bevezetés Jelen dolgozatomban szeretném bemutatni a magyar kis-, és középvállalkozók információszerzési

igényét, illetve gyakorlatát. A témaválasztás azért volt számomra egyértelmű, mert a mai piaci helyzetben sokszor hallunk nehéz megélhetésről, az állandó deficitről, a feszített versenyhelyzetről, a fizetésképtelenségről (pl.: építőipari körbetartozások), a vásárló erő folyamatos csökkenéséről, illetve a gazdasági, illetve jogi szabályozások egyre szigorúbbá tételéről. Közvetlen környezetemben sok olyan ember él – családtagok is-, akik a saját cégüket igazgatják, és látom mennyire fontos, hogy megfelelő mennyiségű, és minőségű információ birtokába jussanak csupán megélhetésük szinten tartása érdekében. Ezen írás célja, hogy felhívjam a figyelmet az általam készített mélyinterjúkon, illetve kutatásokon keresztül a mai magyar információáramlás szervezettségének erősségeire, illetve hiányosságaira. Arra, hogy a mai kis-, és középvállalkozók, hogyan tudják a megszerzett tudásnak hasznát

venni, illetve mennyire tudják ezeket átültetni a cégvezetés, ügyvitel területére, vagyis a minden napi munkájukba, mennyire lendíti őket előre, és mennyire befolyásolja döntéseiket. Bemutatom azokat az információszerzési szokásokat, amikkel próbálnak előnyt kovácsolni a piaci helyzetük stabilizálása érdekében, valamint azt, hogy ezek a szokások mennyivel változnak az idő elteltével. Próbálom kideríteni, hol keresik kérdéseikre a választ, és hogy megkapják-e azt maradéktalanul, vagyis mennyire kielégítő az információáramlás szervezettsége. 4 Néhány általam fontosabbnak tartott területet kiemeltem a dolgozatom elkészítése folyamán, amikre majd részletesebben szeretnék kitérni, úgy, mint az iparágak változásáról, versenytársak figyeléséről, fogyasztók érték-, illetve árérzékenységéről szerzett információt, a partnerek fizetőképességéről, makro környezetről szerzett információt, még valamint a

jogi, illetve a gazdasági szabályozásokról szóló információkat is. A mélyinterjúk alanyait próbáltam oly módon összeválogatni, hogy különböző területeken dolgozzanak, különböző nagyságú cégeik legyenek, illetve a tevékenységi területeik között legyen városi, kisvárosi, falusi, és a tulajdonosok iskolai végzettsége is eltérjen. Azért tartom ezeket fontosnak, mert a természetes kiválasztódás elvét vélem felfedezni manapság a gazdasági élet résztvevőiben, vagyis az marad életben, aki a legerősebb. Sajnálatos módon ez nem a kis- és középvállalatokra jellemző, ugyanis a globalizáció és a technológiai fejlődés miatt egyre nehezebb megmaradniuk a piacon a multinacionális vállalatok árnyékában. Igen, sok kis- és középvállalkozó kihullik, de sok is jelenik meg helyette, csak az a fontos az életben maradásuk érdekében, hogy a mindenkori gazdasági, és társadalmi követelményeknek megfeleljenek, olyan árut, és

szolgáltatást kínáljon a vevőnek, megfelelő áron, amit hajlandó megvásárolni – piacképes értéket kell teremteni! Ennek elérése céljából a piaci felmérések gyakoribbá, megfelelőbbé tétele irányába kell orientálódniuk. Ha ez még mindig nem lenne elég akkor az a bizonyos drámai recesszió is a kis- és középvállalatok közül szedi inkább áldozatait, mivel elég instabil lábakon állnak rossz anyagi helyzetüket tekintve. Próbálnak a vállalati stratégiában változtatásokat eszközölni, pl.: leszorítani a munkaerő-szükségleteiket, illetve költségeiket, annak érdekében, hogy megtarthassák profitjukat, de ismét oda jutok vissza, hogy alkalmazniuk kell a marketingszemléletet, vagyis információszerzés – a kommunikáció gyorsasága, valamint a megfelelő technikai fejlettség- számukra az egyetlen ments vár, amiből előnyt, majd profitit, vagyis pénzt tudnak kovácsolni. Úgy gondolom, hogy a mai gazdasági helyzetben a

leghelyénvalóbb az a mondás, amit mindig is hallunk ezzel a témával kapcsolatban, vagyis az információ hatalom! 5 2. Marketinginformációs-rendszer a magyar kisvállalkozásoknál A marketinginformációs-rendszer meglétére igen nagy szükség lenne a magyar kisvállalatoknál, bár véleményem szerint nem a hanyagság miatt marad el a megléte, hanem a jól ismert pénzhiány miatt! Majd a későbbiek esettanulmányai kiértékelése közben fény derítek, hogy mennyire fontos lenne a piaci környezet megfigyelése a vállalat fejlődése, és piaci helyzete megtartása érdekében, ami ugye, mint tudjuk, a különböző marketing módszerek bevezetésével lenne elérhető. Sajnos, vagy nem sajnos, de manapság sohasem látott igény lenne a marketinginformációra, hogy a vállalatok fel tudják mérni a piaci változásokat, és azok mértékét, vagyis látniuk kell a változó értékesítési csatornákat, a versenytársak újabb, és újabb kezdeményezéseit,

valamint a fogyasztók igényeinek változását egyes termékek iránt A forgalmazónak szüksége van marketingkutatásra, korábbiakban a vevők jövedelmének emelkedésével, szelektáltak a különböző termékék közül, és ezért az általa forgalmazott terméket kellett kellően vonzóvá tenni, manapság viszont a gazdasági recesszió miatt a vásárlók hitelei megnőttek, így az olcsóbb termék irányába fognak eltolódni a mérleg. Figyelembe kell vennie a marketingeszközök hatékonyságával kapcsolatos információkat, ami a múltban termékek nem ár jellegű versenyét határozta meg, de mint említettem manapság szerintem szintén ez a döntő. Így a forgalmazó nem a termékdifferenciálással, a márkahasználattal, vagy a reklámokkal fogja a vevőt megfogni, hanem az alacsony árakkal, kivéve, ha két ugyan arra a célra használható termék ára azonos, akkor lehet ezekkel a módszerekkel a vásárlásösztönzésre hatni, de hangsúlyozom, hogy

szerintem ebben a gazdasági helyzetben az ár fog dönteni. Nem utolsó sorban rendkívül fontos, ami sokat hallat magáról, ami mára a mindennapok része, a globalizáció. Ezen belül nagyon gyors ütemben fejlődik a marketing, a marketing módszerek, így a technológia is. Ezzel nem is lenne semmi gond, de az én belátásom szerint, ez az, amivel a kisvállalkozásoknak sajnos nap, mint nap meg kell küzdeniük, mivel a nagyvállalatoknak sikerül kigazdálkodni, erre a célra a megfelelő beruházási tőkét, úgy egy kisvállalatoknak, sajnos erre a célra, már nem biztos, hogy futja önerőből. Pedig pont, hogy erre kéne fordítani, hogy versenyképes maradjon a piacon. 6 Én személy szerint nem tudok olyanról, hogy egy kis, illetve középvállaltnak lenne saját célra kialakított marketinginformációs-rendszer fejlesztve, pedig azt ezt szolgáló technika is látványosan fejlődik. Az általam megkérdezett emberek problémája a tőke hiány említése

után az volt, hogy hiába próbál információhoz jutni, különböző forrásokon keresztül, elpanaszolták, hogy nem tudják, hol találnak fontos, és használható információt, keveset tudnak hasznosítani, illetve kételkednek az információ pontosságában is. Mindezek mellett a média, sajtó valamint az internet világának a fejlődése a kommunikációs lehetőségek igen széles skáláját biztosítja. Így annak, aki a mai célcsoportok megfelelően széles rétegét kívánja elérni, ehhez jelentékeny eszközökkel kell rendelkeznie, különben tevékenységepiaci szempontból- egyáltalán nem bizonyul hatékonynak. Ez érvényes a kisvállalatoknál megvalósítandó együttműködésre, amely a piaci partnerekkel szemben nagyságának és jelentőségének megfelelő követelményeket támaszt, vagyis a modern marketingeszközök alkalmazásának területén megnyilvánuló szakmai kompetencia megvalósulása látszik. A magyar kis, és középvállalatoknál

véleményem szerint az egyik legfontosabb dolog, hogy meg kell szervezni az információ áramlását. 7 2.1 A kisvállalkozási szféra bemutatása A kis-, és középvállalatok definíciója a következő képen alakul a törvény szerint: A foglalkoztatotti létszám alapján, kisvállalkozásnak minősül az 50 főnél kevesebbet, középvállalkozásnak minősül a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató, profitorientált gazdálkodó szervezet. További mutatószámokat a gazdasági adatok alapján kell meghatározni, ami kisvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vagy a mérlegfőösszegre vonatkozóan legfeljebb 10 millió (~2,5 milliárd Ft) eurónak megfelelő forintösszeget, míg középvállalkozás esetében az éves nettó árbevételre vonatkozóan 50 millió eurónak (12,5 milliárd Ft), a mérlegfőösszegre vonatkozóan pedig 43 millió eurónak (10,75 milliárd Ft) megfelelő forintösszeget jelent. Induló vállalkozás esetében a

mutatószámokat éves szintre kell vetítetni. Ha két mutató közül valamelyik nem felel meg a követelményeknek, elég, ha csak az egyik mutató mérethatára megfelelő, és ehet definiálni a vállalkozást. A rendszerváltás után – a gazdasági átalakulás részeként- vitathatatlanul dinamikusan megemelkedett a hazai vállalkozások száma- mindenféle előzmény nélkül-, különös tekintettel a társas vállalkozásokra, addig az évtized első felére az állami cégek társasággá szerveződése, és a tulajdonosváltás volt a legfőbb jellemző- a tulajdoni átalakulás változása így a társas formában működő vállalkozások életében következtek be, ám a szféra nemzetgazdasági szerepe nem volt jelentős. Míg a 90-es évek előtt a kisiparosok, kisszövetkezetek, majd TSZ, illetve ezek mellékágai, és GKM-ek léteztek kb. 300-400 ezres létszámban, úgy a közelmúltbeli kis-, és középvállalkozások fejlődése igen látványos. A hazai

gazdaság teljesítményei a kilencvenes évek közepétől bekövetkezett gazdasági fordulat után folyamatosan javult, és ebben meghatározó szerepet játszanak a társas formában működő vállalkozások is. Jelentőségüket mutatja, hogy a cégbíróság által bejegyzett cégek száma meghaladja az egy milliót - a valóban működök, adóbevallást készítők száma is eléri a 850 ezret. http://blog.forrascentrumhu/kkv-definicio/a-mikro-kis-es-kozepvallalkozas-kkv-definiciojavallalkozas-vallalkozo Kiszl Péter: Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak, Eötvös Lóránt Tudományegyetem, Budapest, 2005. 45.o 8 Vagyis a ténylegesen működő gazdasági szereplők, majd egyharmadát képviselik, az aktív munkavállalók kétharmadát foglalkoztatják (munkahelyek 67%), az ide sorolt vállalkozások adják a nemzetgazdasági szinten számolt nettó árbevétel háromnegyedét (GDP 57%), s ez a kör rendelkezik a vállalkozói vagyon négyötödével

is, azaz a 100 lakosra jutó vállalkozások száma hazánkban 10, ami meghaladja a fejlett országok arányát is. A vállalkozások számának emelkedésével viszont a szektor, kedvező piaci struktúrájának megteremtése nem sikerült maradéktalanul. A ma működő cégek többsége mikrovállakozás alkalmazott nélküli működés a túlélésre korlátozódik. Viszont az alkalmazottakat foglalkoztató, viszonylag működőképes, dinamikus, és innovatív cégek, illetve a más jelentős teljesítményt nyújtó kis-, és középvállalkozások ipari vonatkozása sajnos igen alacsony. A kilencvenes években mindenütt előtérbe került annak a felismerése, hogy a kis- és középvállalkozások kulcsszerepet játszanak a munkanélküliség leküzdésében, a jólét növelésében, a gazdaság növekedése, a versenyképesség javítása és az innováció (tudás alapú tevékenységek fejlődése) területén. A hazai vállalkozói szektor 58%-át az egyéni vállalkozók

adják, önmagában előre vetíti az önfoglalkoztatás –hívnak kényszervállalkozás – jelenséget. A kisvállalkozásoknak és különösen a magán vállalkozásoknak igen jelentős hányada „családi üzemként” működik. Ezek csupán a vállalkozó es családtagjai számára biztosítanak munkát, vagyis külső munkaerőt ritkán alkalmaznak. A hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások jelentős hányada meg mindig tőkehiánnyal küszködik, ami mind a hosszabb távú fejlesztések megvalósítását, mind a forgóeszköz-finanszírozást megnehezíti, sőt nem ritkán lehetetlenné teszi. Az alultőkésítettséget, valamint az ehhez kapcsolódó likviditási gondokat az sem enyhíti érdemben, hogy a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások egy része viszonylag jelentős vagyonnal rendelkezik. Ez a vagyon ugyanis javarészt a privatizáció során szerzett ingatlanokban, vagy technológiailag elavult termelő berendezésekben testesül meg,

ezért a külső tőkebevonás lehetősége számukra is erősen korlátozott. http://blog.forrascentrumhu/kkv-definicio/a-mikro-kis-es-kozepvallalkozas-kkv-definiciojavallalkozas-vallalkozo 9 Az önfoglalkoztatók, a családi alapon szerveződő mikro vállalkozások tőkehelyzetet pedig egyértelműen behatárolják a szintén korlátozott egyéni, családi vagyoni viszonyok. A magyar kis- és középvállalkozások között ráadásul alacsony a beszállítói arány, mert nem mindig feleltek meg a beszállítókkal szemben támasztott magas szintű technikai, minőségi es gazdálkodási elvárásoknak, amit az ide települt multinacionális cégek írnak elő. Másik oka az alacsony aránynak, hogy ezek a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok, nagyrészt magukkal hozzák a jól bevált, ám de nem magyar beszállítói hálózatát. Szemléltetném néhány táblázattal a társas vállalkozások rendeződését napjainkig. 1.táblázat • A társas vállalkozások

gazdálkodási formák szerinti átrendeződése (százalék)* Gazdasági forma 1995 Átalakulásra kötelezett állami 2,6 1997 1999 2001 2003 2005 2008 1,3 0,7 0,3 - - - vállalat Részvénytársaság 3,0 2,9 2,2 1,8 1,6 1,4 1,2 Korlátozott felelősségű társaság 82,3 78,2 72,5 65,6 63,9 62,4 52,6 Szövetkezet 6,0 5,1 3,1 2,0 1,8 1,6 1,0 Egyesülés, közös vállalat 0,4 0,3 0,2 0,1 - - - Betéti társaság 5,5 11,9 20,9 29,4 31,4 32,6 41,9 Nem jogi non-profit társaság 0,1 0,2 0,3 0,8 1,1 1,7 2,9 Egyéb társaság 0,1 0,1 0,1 0,1 0,2 0,3 0,4 Társaságok összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 * Kettős könyvvitelt vezetők; a pénzügyi szektor és az offshore vállalkozások adatai nélkül számolva. Forrás: Vállalkozások pénzügyi adatai KSH-kiadvány, illetve az APEH SZTADI 1993–2008. évi gyorsjelentései 10 2.táblázat • A társas vállalkozások számának eloszlása

főbb nemzetgazdasági ágak szerint (százalék)* Nemzetgazdálkodási ág 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2008 Mező-, erdő-és vadgazdaság 5,6 5,9 4,2 4,1 4,2 4,0 3,6 Bányászat 0,3 0,2 0,1 0,1 0,2 0,1 0,2 Feldolgozóipar 21,7 19,0 15,5 14,1 13,2 12,3 11,7 0,3 0,2 0,2 0,2 0,2 0,3 Villamos energia-, gáz- és 0,3 vízellátás Építőipar 10,0 8,9 8,4 8,2 8,9 9,4 9,9 Kereskedelem 33,5 36,0 32,5 29,6 28,2 27,5 26,9 Idegenforgalom 3,3 3,3 3,8 3,9 4,4 4,6 5,2 Szállítás, posta, és hírközlés 4,1 3,8 3,8 3,7 3,9 3,9 4,0 Gazdasági szolgáltatás 17,2 18,4 22,8 24,8 25,2 26,3 27,2 Humán szolgáltatás 1,2 1,3 4,3 4,9 5,5 5,6 5,7 Egyéb 2,9 2,9 4,4 6,3 6,2 6,1 5,2 Társaságok összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 *Kettős könyvvitelt vezetők; a pénzügyi szektor és az offshore vállalkozások adatai nélkül számolva. 3.táblázat • A társaságok megoszlása

főbb méretek szerint (százalék) * Vállalkozási méret 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2008 Mikro vállalkozás 76,7 80,6 85,6 87,0 87,6 88,4 89,6 Kisvállalkozás 18,2 14,9 10,4 9,3 8,8 8,3 7,7 Középvállalkozás 2,6 2,4 2,1 1,9 1,7 1,6 1,3 Nagyvállalkozás 2,9 2,1 1,9 1,8 1,9 1,7 1,4 Társaságok összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 *Kettős könyvvitelt vezetők; a pénzügyi szektor és az offshore vállalkozások adatai nélkül számolva. Forrás: Vállalkozások pénzügyi adatai KSH-kiadvány, illetve az APEH SZTADI 1993–2008. évi gyorsjelentései 11 A Magyarországon működő kis, és középvállalkozások nagy részének problematikája, illetve hiányossága a vezetőség szűkre szabott létszáma nem teszi lehetővé a problémák területenkénti tagoltságának megoldását (pénzügy, marketing). A kisvállalkozásokra jellemzőek a likviditási problémák is –adófizetés, járulékos

költségek, rezsi-, amelyek nem csak a saját tevékenységét veszélyezteti, hanem a partnereket, is kihívások elé állítja. A mindennapi teendők, illetve problémák megoldása után, sem energiája, sem ideje nem jut a távlati célok átgondolására. Mivel nem tud egy kisvállalat marketingszakembert alkalmazni, így kénytelen a saját tapasztalataira, a szakirodalomra, illetve szekunder kutatások eredményeire támaszkodni. A kisvállalkozások marketing problémái a modernkor velejárója, illetve a bizonytalan háttér is egy kockázati tényező. A vállalkozások lápos talaja nem a legmegfelelőbb az életben maradáshoz, és mindez mellé társul, hogy az ingatag lét tudata és a bizonytalan vevőkapcsolatok bonyolult láncolata. A kisvállalkozások egyik fő problémája, hogy nehezen alkalmazkodnak a piac gyors változásához, nem reagálnak elég gyorsan a piac kihívásaira. Nem jellemző rájuk az a leginkább elfogadott új irányvonal, miszerint

először kell, felméri a fogyasztók igényeit, és aztán kielégíteni azt. Pozitív jellemvonásuk azonban az, hogy a fogyaszt figyelmét kedvezően felhívó tulajdonságokat kiemeli, hangsúlyozza, viszont a negatívumait elrejti. A fejlesztési igényeknek nehéz megfelelniük, és a saját, illetve a környezet által elvárt kutatás-fejlesztésre sem tud elég tőkét képezni a kisvállalkozó. Röviden összefoglalva, ma Magyarországon nagyon észnél kell lenni, ha valaki, jól működő kis, vagy középvállalkozást akar kellően fenntartani! 12 2.2 A marketinginformációs rendszer fogalma és fontossága a vállalkozások életében - szakirodalmi áttekintés Az egyre dinamikusabban váltózó versenyben, a gyors fejlődésben csak egy hatékony, számítógépekkel támogatott, a körülményekhez alkalmazkodó információfeldolgozással lehetséges az igények maradéktalan kielégítése, a szervezeti célok megvalósítása. A vezetői döntések

meghozatalát jól szervezett vállalat esetén számos információrendszer segíti. Az irányítást támogató hasonló források egyike a marketing információs rendszer, amelynek elsődleges feladata a piaccal kapcsolatos teljes körű, naprakész és megbízható információk rendszeres biztosítása. Mint valamennyi információs rendszernek, a marketing döntéstámogató rendszerének is alapfunkciója az információk gyűjtése, szelektálása, tárolása, elemzése, feldolgozása, áramoltatása, megjelenítése, valamint közlése, valamilyen hatékonyan koordinált formában. Az információs rendszerek működtetése azért nélkülözhetetlen, mert olyan inputtal látják el a menedzsmentet, amelyek nélkül akár lehetetlenné válhatna, de mindenképpen megnehezülne a vállalat életét érintő döntések meghozatala. Látnunk kell azonban, hogy ebből a szempontból puszta adatok nem tekinthetők hasznos információknak. Az információt éppen az

különbözteti meg az adattól, hogy míg utóbbi "csupán" önmagában álló tény, addig az információ már belőle alakítható, a rendszerezéssel és feldolgozással létrehozott vállalati erőforrás, amely a belé fektetett munkának, elemzésnek köszönhetően hozzáadott értéket képvisel. A marketing információs rendszer emberek, berendezések, illetve különböző belső és külső információk koordinált és folyamatos gyűjtését, eljárások összegzését, feldolgozását, szelektálását, tárolását, összegyűjtését, rendszerezését, elemzését, értékelését, áramoltatását és megjelenítését megvalósító rendszer, amely eljuttatja a szükséges, pontos, és időszerű információt a marketing döntéshozóihoz. A marketing információs rendszer feladata, hogy felmérje a marketinggel foglalkozó emberek információs igényeit, aztán megfelelő információt generáljon, majd azt minél hamarabb eljuttassa, az annak

leginkább megfelelő személynek. Philip Kotler: Marketing menedzsment, 2. kiadás, Műszaki könyvkiadó, Budapest 147-150o 13 Sajnos a kis-, és középvállalatoknak nincs lehetőségük erre, mert a marketinginformációs-rendszer a cég belső nyilvántartásából a cég saját marketing kutatásából, illetve a marketing megfigyelésekből nyeri ki a megfelelő inputot. Majd a későbbiek folyamán szemléltetem, hogy az interjú alanyok válaszai alapján, hogy ez aligha áll rendelkezésre. A marketingtevékenység, de általában a vállalati munka is bármely szervezetnél akkor alapozható meg a legjobban, ha ott marketingalapú, marketingszemléletű, marketingcélú információs rendszer működik. Marketingalapú az információs rendszer, ha adati tudatos, célirányos marketingkutatásból származnak. Marketingszemléletű akkor, ha az információk jellege és csoportosítása, az információbázis biztosítja a vállalati tevékenység marketing általi

meghatározottságát. Marketingcélúnak akkor nevezhető, ha a vállalat teljes fizikai és nem fizikai (pl. kommunikációs) outputjának megalapozására és kiszolgálására alkalmas A vállalati marketing információs rendszerek információgyűjtő, feldolgozó és információszolgáltató egységek, illetve adatbázisok, amelyek feladata a vállalat számára naprakészen biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű információkat. A MIR a vállalaton belül belső információs rendszert is működtet, melynek feladata a vállalati folyamatok pontos bemutatása. Képesnek kell lennie arra, hogy a vállalat minden egyes termékének, piacának (piaci szegmensének) és értékesítési csatornájának költség-hozam viszonyait, tehát ráfordításait és jövedelmezőségét ki tudja mutatni, hiszen a termelés, a fejlesztések, az értékesítés marketing-megalapozottsága, piacorientációja csak így biztosítható. A rendszer több alrendszerre is

bontható, pl: árukimutatás, ahol, azonnali hozzáférés biztosított a fogyasztókkal és az üzleti kilátásokkal kapcsolatos információkhoz, valamint gyors forgalmi jelentések és visszajelzések biztosítása a döntéshozók számára. Némethné Tömő Zsuzsanna: http://ttmk.nymehu/migi/ntzsuzsa MIR jelentősége, kapcsolata a vállalatirányítási rendszerrel, 14 A marketingfigyelés, ami vizsgálhatja a környezetet, akár spontán, feltételekhez szabottan, vagy informális, illetve formális módon. Olyan eljárások, és források összessége, amelyeket a menedzserek a marketing környezetben lejátszódó folyamatokkal kapcsolatos információ megszerzéséhez használnak. Vizsgálhat néhány igen fontos területet az értékesítést, a szállítást, a külső környezetet, valamint a belső információs központot. A marketingkutatás, ami olyan objektív, formális eljárás, amely a marketingdöntéshozatalt a gyakorlatban is alkalmazható

információkkal látja el az adatok szisztematikus gyűjtése, elemzése és közlése révén. Vizsgálhat olyan területeket ez a rendszer, mint a szükségletek, igények, a fogyasztók elégedettségét, vagy elégedetlenségét, meghatározhat termék tulajdonságokat, árat, értéket, árérzékenységet, imázst, attitűdöt. A reklámkutatás szintén meghatározott pontja a marketingkutatásnak, figyelembe kell venni a reklám hatékonyságát, a szövegét, a motivációt, illetve a média szerepét is. A probléma és a kutatás tárgyának meghatározása A marketing kutatás folyamatának első lépése, hogy egy kutatási tervet készítsenek, második lépésben információt kell gyűjteni, azután ezeket a kapott információt kielemezni, és végül a kutatási eredmények összegzése következik. Elérkeztünk ahhoz a részhez, amit szerintem a kis, és középvállalatok leginkább alkalmaznak, ez pedig a szekunder piackutatás, vagyis már meglévő, elérhető

információk gyűjtése, elemzése. Idő, illetve kellő marketingtudás, illetve tapasztalat hiányába ez az a módszer, ami elérhető számukra, és megfelelő mennyiségű, viszonylag pontos adat birtokába juthatnak. A piackutatás másik fajtája a primer kutatás, amikor is elsődleges adatgyűjtést, akkor kerül sor, ha nem létezik adat, vagy elavult, pontatlan, nem teljes, vagy nem megbízható. A szakdolgozat alappillére 5 db mélyinterjú kielemzése, ami a primer kutatási módszer kvalitatív részéhez kapcsolódik, a fókuszcsoport, valamint a megfigyelések után sorakozva. Létezik ennek egy úgynevezett kvantitatív kutatási módszere is, amit kísérletekkel, megfigyeléssel, és kérdőívekkel lehet alátámasztani. Némethné Tömő Zsuzsanna: http://ttmk.nymehu/migi/ntzsuzsa MIR jelentősége, kapcsolata a vállalatirányítási rendszerrel, 15 Marketing-döntéstámogató rendszer, az adatgyűjtést, a rendszereket, az eszközöket, és a

technikák koordinációját, valamint az ezeket támogató szoftvereket, és hardvereket jelenti, amelyeken keresztül a szervezet önmagáról, és a környezetéről egyaránt releváns információt gyűjt, és értelmez. Ez a rendszer kvantitatív eszközök – mint a statisztika, modell, optimalizálási rutin- segítségével készít faktoranalízist, mér forgalmi hatást, előzetes tesztelést vizsgál egy új termék bevezetésénél, illetve differenciált számít. Ezekből is látszik, hogy számos lehetősége nyílik a kis-, és középvállalkozóknak, hogy kutatásokat végezzen, illetve kialakítson valamiféle információs rendszert, de idő, illetve pénzhiány mellett, a legnagyobb probléma, hogy nincsenek ez irányú ismereteik sem. A marketing információs-rendszerben a belső adatszolgáltatáshoz való viszony kettős. Egyrészt meg kell kísérelni az onnan származó információkat a többi piaci információval összekapcsolni, másrészt törekedni

kell a marketing szempontok érvényesítésére. Marketing környezet vizsgálata során, azokat a külső tényezőket és erőket tartalmazó információk birtokába juthat, amelyek befolyásolják a vállalat képességét a sikeres tranzakcióban, a megcélzott fogyasztókkal való kapcsolat fejlesztésében és megőrzésében. A mikrokörnyezeti –szállítók, piaci közvetítők, vevők, versenytársak-, valamint makro környezeti - demográfiai környezet, gazdasági környezet, természeti környezet, technológiai környezet, politikai és jogi környezet, társadalmi és kulturális környezet- vizsgálata jellemzőbb a cégek életében, - bár kis számban-, de ezt sem a kutatás iránti igény, hanem a vállalat fejlődésével, és a döntéshozók információigényének elengedhetetlen vele járója. Sok vállalat nem is tudatosan készít ilyen irányú felmérést! Philip Kotler: Marketing menedzsment, 2. kiadás, Műszaki könyvkiadó, Budapest 147-150o 16

A MIR működteti a vezetői információs rendszereket is, amelyeknek napi szinten kell biztosítaniuk a döntéshozók pontos információ-ellátását a vállalt helyzetéről. A MIR gyűjti, dolgozza fel és rendszerezi a vállalaton kívülről beszerzett, külső információkat. Ezek a piaci környezetre, a bel- és külföldi, nemzetközi fejlesztésekre, versenyre, a technológiai és marketing-újdonságokra, a piacok tagolásához szükséges adatokra vonatkozó információk határozzák meg a vállalat tevékenységének fő irányait, és alapját képezik az ezekre vonatkozó döntéseknek. A marketinginformációs-rendszer felépítése 1. Belső nyilvántartási rendszer 2. Marketing megfigyelések 4. Marketing döntéstámogató rendszer 3. Marketingkutató rendszer A legalapvetőbb adatbázis, amit marketing-menedzserek használnak. Ide tartoznak a megrendelésekről, eladásokról, árakról, készletekről, kintlévőségekről, stb. szóló jelentések Az

adatgyűjtés, a rendszerek, az eszközök és a technikák koordinációját, valamint az ezeket támogató szoftvereket és hardvereket jelenti. Forrás: Némethné Tömő Zsuzsanna: MIR jelentősége, Olyan eljárások és források együttese, amely a vezetőket informálja a marketing környezet mindennapos változásáról. Az információk folyamatos, tervezett gyűjtése, elemzése, értékelése és a konkrét piaci szituációra vonatkozó legjobb vállalati döntésvariációk kidolgozása. kapcsolata a vállalatirányítási rendszerrel, http://ttmk.nymehu/migi/ntzsuzsa A vállalat döntéshozói a döntésekhez az információs rendszer mindkét részét folyamatosan használják. A tennivalók meghatározása a külső, piaci tényezők alapján történik, de ehhez mindenkor rendelkezésre állnak a vállalat belső helyzetét pontosan tükröző adatok is. A kiinduló és a célhelyzet pontos ismerete stratégiai jellegű döntések meghozatalát teszi

lehetővé. 17 Belső MIR-rendszer: Marketing menedzserek Információs igények becslése • Elemzés • Tervezés • Végrehajtás • Ellenőrzés Marketing környezet Marketing Információs Rendszer • Célpiacok • Marketing csatornák • Versenytársak • Közvélemény • Makro környezeti Információ elosztása hatások Marketingdöntések és kapcsolatok Forrás: Némethné Tömő Zsuzsanna: MIR jelentősége, kapcsolata a vállalatirányítási rendszerrel, http://ttmk.nymehu/migi/ntzsuzsa Az információk a marketingkörnyezetből érkeznek a vállalathoz, azaz a rendszerbe. A MIR-ben négy alrendszer működik: - a marketingkutató rendszer feladata az adatok gyűjtése - a trendeket, a dinamikát, a vizsgálandó változásokat, a vállalat számára lényeges információforrásokat és területeket a monitoring rendszer figyeli és követi nyomon - a két alrendszer egymással szoros kapcsolatban állva és információikat

folyamatosan kicserélve és ellenőrizve adja tovább adatait az elemző alrendszernek, ahol az információk értékelése, csoportosítása, feldolgozása folyik; ugyanakkor az elemző alrendszer folyamatosan jelzi kívánságait, adatigényeit, a hiányosságokat a kutató és monitoring rendszerek részére - a marketing beszámoló rendszer, amely döntés-előkészítő anyagokat állít elő, a rendszerezett, feldolgozott információkat az elemző rendszertől kapja, és szintén folyamatosan jelzi az adathiányt a kutató és monitoring rendszer részér. 18 A MIR-ből csak feldolgozott, döntéshez előkészített információk jutnak el a vállalat döntéshozóihoz, akiknek feladata a döntések meghozatala, a tervezés és a végrehajtatás. Időközben felmerült információ-igényeiket továbbítják a MIR-hez, ahol azonnal megkezdődik az új adatigények kielégítése. Ezeket a forrásokat használjuk fel a marketing-döntésekhez. Az információs

rendszerek működtetésének hatékonyságát manapság különösen meghatározza a rendelkezésünkre álló technológia és hálózat. A magas technikai színvonal ugyanis az információ gyors továbbítását biztosítja, amely bizonyos helyzetekben létfontosságú is lehet. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy a csúcstechnológia megvásárlása a jól működő információrendszer egyetlen és nélkülözhetetlen feltétele, hiszen ennél jóval fontosabb, hogy a rendszer által összegyűjtött információkat vállalatunk hogyan hasznosítja. A jól kialakított és hatékonyan működtetett marketing információs rendszer ugyanis versenyelőnyt jelent vállalatunk számára, mivel általa behatóan megismerhetjük iparágunk valamennyi szegletét, így többek között versenytársainkat és a fogyasztókat. A konkurencia gyenge pontjainak ismeretében vagy a fogyasztók elvárásainak korai felismerésének köszönhetően pedig akár olyan ajánlattal állhatunk

elő, amely egyetlen más piaci szereplő kínálatában sem szerepel. Persze egy igazán értékes marketing információs rendszer kiépítéséhez kiváló szervezés, és számos előzetes döntés szükséges. Köztük érdemes előre számba venni a begyűjtendő információk körét és jellegét, hiszen ezzel elkerülhetjük, hogy felesleges adatok gyűjtésére és elemzésére pazaroljuk erőforrásainkat, ugyanakkor biztosíthatjuk, hogy ne veszítsünk szem elől egyetlen nélkülözhetetlen információt sem. Az ily módon kialakított és működtetett információs rendszer nagy szerepet játszik a döntések előkészítésében. A rendelkezésünkre álló alternatívák közül ugyanis csak akkor tudunk választani, ha birtokában vagyunk a kellő adatoknak, információknak. 19 A marketing információs rendszer éppen ezért egyaránt segíti a stratégiai, a középszintű és az operatív menedzsment munkáját is. Az elsőszámú vezetés számára

elsősorban hosszú távú tervezéshez szükséges információkat biztosít, a taktikai menedzsmentet középtávon érvényes adatokkal látja el, míg a napi munkát folyamatosan frissített információval támogatja. 20 3. A magyar kisvállalkozások információs igényei és információszerzési gyakorlatuk. Michael Lowe szerint „() a vállalkozási környezetre vonatkozó bármely olyan információ, amely befolyásolja a vállalati döntéshozatalt.” üzleti információnak nevezzük Számos olyan külső információra lehet szűksége egy vállaltnak, ami feltétlenül szükséges, hogy meghatározza saját paci helyzetét, legyen az bármely olyan céginformáció, amibe beletartozik a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó információ, banki, vagy tőzsdei információ, vállalkozás-fejlesztési, K+F, gazdasági fejlődésre vonatkozó előrejelzések, illetve üzleti hírek. Az üzleti információ vállalati jelentősége igen nagy, vagyis, a nélkül

nem működő képes az adott vállalat. A már korábbiakban említett globalizáció hatásai érvényesülnek hazánkban is az európai piacok összeolvadásában, aminek a versenyét a hazai vállalkozások csak a gyors, illetve pontos információ birtokában tudnak kisebb kockázattal, és nagyobb eséllyel részt venni. A kapott információ miatt tudást szerez a vállalat. Ha ez az információ időben eljut a döntéshozóhoz, aki szintén rendelkezik a megfelelő tudással, és jókor hoz egy megfelelő döntést, az a vállalat jövője érdekében kulcs fontosságú is lehet. Az információ beszerzésére fordított erő, ugyan olyan jó befektetés a vállalatba, mint minden, ami profitit termel, mert a jó információból, is lehet pénzt generálni. Az üzleti információ hiányából fakadó kockázat, a vállalat számára tragikussá is válhat. A Tőke, és az információ így hát szorosan összefügg, vegyünk egy hitelintézetet. Információk nélkül nem

adnak hitelt, hitel nélkül a vállalat nem képes befektetni, a nélkül nem versenyképes, és ez a mai piacon halálos, főleg a KKV-k számára. Kiszl Péter: Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak, ELT, Budapest, 2005. 45-50o 21 Ahhoz, hogy egy vállalat releváns információk birtokába jusson, önálló vállalati információs részleget kell kialakítani, amit egy nagyvállalat meg is csinál, de a KKV, nem már korábban kifejtett számos ok miatt. Nekik egy sajátos módszerük van az úgy nevezett outsourching, azaz külső forrásból történő informálódás, pl.: iparkamara, internet, könyvtár. A kis- és középvállalkozásoknak, mint ahogy azt az előző pontban kifejtettem, fontos a saját helyzetük meghatározása az adott piaci környezetben ahol tevékenykednek. Ehhez szorosan kapcsolódik a saját belső működési mechanizmusuk meghatározása, a piacihoz kapcsolódó munkamegosztásban való részvétel és a piaci

szereplőkhöz történő integrálódása. Ahhoz, hogy a KKV meg tudja határozni a saját információ igényét ahhoz a fenti paramétereket saját helyzetében pontosan meg kell, határozza. 22 3.1 Makrokörnyezeti információk A makroörnyezet összességében egy vállalat így a KKV-k szempontjából a legfontosabb. A makró környezeti információk határozzák meg, hogy milyen törvényi feltételek mellett, milyen piaci szegmensben és milyen befektetéssel kell a vállalkozás indításának tervezésekor számolni. Jelen szakdolgozatomban már működő KKV-k „napi életének” a feldolgozásával foglakozom, de az általános szabályozási környezetet mindenképpen vizsgálnom kell, hogy az általam megkeresett öt KKV-t pontosan tudjam értékelni. Lowe. M: a vállalkozási információk kora In: Tudományos és műszaki tájékoztatás 40 évf 19937sz279p 23 3.11 Munkamegosztás és koordinációs mechanizmus alapján történő meghatározás A

munkamegosztás felbontása történhet: funkciók, termékek, területek alapján. Munkamegosztás legfőbb oka: a termelési tényezők szűkössége, célja az erőforrások hatékony felhasználása, módja a komparatív előnyökön alapuló szakosodás. A munkamegosztás során az emberek specializálódnak, s ez felveti a tevékenységcsere és koordináció igényét. Koordinációs mechanizmusok: társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége. Fajtái: 1.) Piaci mechanizmus - szereplők egyenrangúak - önként, kölcsönös előnyszerzés céljából lépnek egymással kapcsolatba - szabályok közös érdekekre épülnek - pénz jelenlétére építenek - kapcsolatok monetizáltak (pénzzé változtatható) 2.) Bürokratikus mechanizmus - szereplők kapcsolatait alá-fölérendeltségi viszony szabályozza - jogilag szabályozott utasítások késztetik a hierarchia alacsonyabb szintjén lévőket a cselekvésre - a

kapcsolatok nem feltétlenül monetizáltak (dolgozók bért kapnak) 3.) Etikai koordináció - szereplők egyenrangúak - önként vesznek részt a folyamatokban - pénz közvetlenül nem játszik szerepet 4.) Agresszív koordináció - szereplők nem egyenrangúak - a szabályozás erőfölényre épül - a pénz megjelenhet, de nem szükségszerű Philip Kotler: Marketing menedzsment, 2. kiadás, Műszaki könyvkiadó, Budapest 182-208o 24 A társadalomban a különböző mechanizmusok keveredve jelennek meg. A modern társadalmak szabályzójának a piaci és/vagy bürokratikus mechanizmus tekinthető. Tranzakciós költségek: a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költségei. A tevékenységcsere végbemehet a piacon vagy a szervezeten belül (a vállalkozó eldönti, mit végezzen maga és mit vásároljon a piacon). A koordináció eszköze a piaci tranzakciók esetében az ár, szervezeten belül a hatalmi

viszonyokra épülő utasítás. Az optimális piaci és szervezeti koordináció ott alakul ki, ahol a piaci és szervezeti koordinálás mellett a tranzakciós költségek egyensúlyba kerülnek. Ezen piaci helymeghatározás alapján az általam vizsgált és értékelt KKV-kra a piaci mechanizmusban leírtak a fő jellemzők. 25 3.12 A KKV, mint piaci szereplő minőségének meghatározása A vállalat kétféle minőségben vehet részt a piacon a cserében: eladóként és vevőként. Számára az árupiac kétfelé bomlik Értékesítési piac: ahol a küldetésének megfelelően termékét vagy szolgáltatását értékesíti. Erőforrások piaca: a termelési tényezők piaca, ahol beszerzi a működéséhez szükséges anyagokat, alkatrészeket, stb. - A vállalat vevőként lép fel a pénz- és tőkepiacon, a munkaerőpiacon, ill. az információpiacon. - A tulajdonosok a tőke-, információ- és a menedzserek piacán vannak jelen. - A menedzserek valamennyi

piactípussal kapcsolatba kerülnek. - A munkavállalók a munkaerőpiacon, az információpiacon és esetleg az árupiacon vannak jelen. Hatékony piac: az a piac ahol a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek. A legjobb példái a tőzsdék, ahol az árfolyamok szabadon mozognak, a kereset és kínálat változásainak megfelelően. A piaci felek gyorsan egymásra találnak, az üzletkötéseket gyorsan lebonyolítják. Bálint András (2004): Hogyan tovább kis- és középvállalkozások? – Stratégiai lehetőségek az utódlás folyamatában. Vezetéstudomány, különszám, 67-72. 26 Keresleti-kínálati viszonyok: (kereslet-kínálat viszonya az egyik legfontosabb piacbefolyásoló tényező) - nyomásos (vevői) piac: az a piac, ahol a kínálat rendszeresen meghaladja a keresletet. A vevő van erőfölényben az eladóval szemben. Az eladónak kell erőfeszítéseket tenni, hogy a vevő tőle vásároljon. Ezért reklámoznia kell a

termékét, tevékenységét Az eladónak minél tökéletesebben kell kiszolgálnia a vevőket, pontosan és jó minőségben kell szállítania, árengedményeket, részletfizetési kedvezményt adnia. A nyomásos piac a fejlett piacgazdaságokat jellemzi. - szívásos (eladói vagy hiány) piac: az a piac, ahol a kereslet lényegesen és tartósan meghaladja a kínálatot. A vevők versenyeznek az árucikkekért, az eladók erőfölényben vannak, a költségek emelkedését áthárítják a vevőkre, nem törődnek a minőséggel, hosszú szállítási határidőket vállalnak, visszautasítják a megrendeléseket, ütemtelenül teljesítik kötelezettségeiket. A vevők sorban állnak, várakoznak, kénytelenek az emelkedő árakat elviselni. A szívásos piac a tervutasításos rendszerekben jellemző Piacok földrajzi kiterjedése szerint: - helyi piacok - körzeti piacok: kialakulhatnak spontán, vagy állami szándékok alapján - nemzeti piacok - regionális piacok -

világpiacok Globális piacok: előidézői az intenzív műszaki fejlődés, informatikai forradalom, nemzetközi politikai és gazdasági intézményrendszer. Az általam vizsgált KKV-k a földrajzi elhelyezkedésük alapján helyi piacra termelnek, illetve szolgáltatnak. Jelen helyzetükben a nagyobb globális vállalatok piacra történő betörését kell kivédeniük és gyorsaságukból és helyismeretükből adódó logisztikai előnyüket kell kihasználniuk és marketink tervükben és tevékenységükben előtérbe helyezniük. Bálint András (2004): Hogyan tovább kis- és középvállalkozások? – Stratégiai lehetőségek az utódlás folyamatában. Vezetéstudomány, különszám, 67-72. 27 3.13 A működési célpiac korlátai A vállalatnak alapvető érdeke, hogy minél pontosabban kijelölje, a piac határvonalait melyben működik, illetve amelyben működni kíván valamint, hogy kik lesznek a vállalati működés érintettjei. A vállalat döntésénél

a mérlegelés tárgya a hosszú távú jövedelmezőség, korrigálva a kockázati tényezővel. A piacra való belépés nem csak a belépő vállalat ügye, el kell fogadtatnia megjelenését a többi piaci szereplővel. A piacra lépés korlátai: a piacon lévők gyakran eredményesebben védhetik pozíciójukat, ha a piacon lévőkkel megegyezve lépnek fel az új belépők ellen, mintha egymással versenyeznének (ezen együttműködési lehetőségeket később bővebben kifejtem). Állami szabályozás: az állami szabályozás előírásai segíthetik, korlátozhatják vagy meg is akadályozhatják a piacra lépést. Pl egészségügyi előírások, technológiai követelmények, beszerzési és értékesítési csatornákhoz való hozzáférés korlátozása, szabadalmi eljárás szabályozása, vámok Méretgazdaságosság: a vállalatméret (a váll. gazdasági fogalmakkal kifejezett nagysága, pl. tőkeérték, éves bevétel, létszám), üzemméret (a váll főleg

műszaki fogalmakkal való leírása, pl. kapacitás) és a piaci méret aránya (bizonyos méret, piaci részesedés alatt a vállalat nem versenyképes) Termékdifferenciálás: az új belépőknek terméküket meg kell ismertetni a vevőkkel, el kell hódítani a vevőket a versenytársaktól (eltérő tulajdonságú termékkel, vagy jobb minőségű termékkel, vagy azonos minőségű, de kedvezőbb árú termékkel. Mindez jelentős kezdeti nehézségeket okozhat, ill. nagy befektetéseket igényel: reklám, akciók, alacsony bevezető ár) Tőkekorlátok: egy induló vállalkozásnál meg kell előlegezni a tőkét, ami a magas tőkeigényes ágazatoknál belépési korlát lehet (pl. kutatás-fejlesztés) Partnerváltás költségei: olyan egyszeri költségek, amelyek akkor lépnek fel, ha a vevő megváltoztatja szállítóját (pl.: új alapanyag miatti termékmódosítás, új szállítási és minőségellenőrzési technikák) vagy az értékesítési csatornát 28

Elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége: a piacon bennlévő vállalatok megnehezíthetik az új belépőknek a szállítókhoz, fogyasztókhoz való hozzáférést. Az újak árengedményekkel, kedvezményekkel, vehetik fel a versenyt, vagy ha saját boltot, bolthálózatot nyit, saját nagykereskedelmi tevékenységet folytat és integrálódik a beszerzési piacba (pl. egyesül a beszállító vállalattal) Egyéb belépési korlátok: az új belépő nem juthat hozzá licenccel védett technológiai eljárásokhoz. A piacon elsőként megjelenő vállalatok alacsony árakon jutnak hozzá területekhez, nyersanyaglelőhelyekhez (előny a kedvező földrajzi elhelyezkedésből, alapanyag-lelőhelyek birtoklásából). A régóta működő vállalatok átlagköltségeit csökkentik a felhalmozódó tapasztalatok (költségelőny). Az új belépőnek figyelembe kell vennie, hogy milyen reagálásra számíthat a bennlévő vállalatok részéről. Ha az új

belépőnek nincs elegendő tartaléka a támadások kivédésére, meg kell fontolnia a belépést. A kihasználatlan kapacitások, a magas fix költségek, a nehezen átképezhető munkaerő, az iparág lassú növekedése és a kilépési korlátok a piacon már bennlévőkből az új versenytárs elleni erőszakos fellépést válthatja ki. Piacról való kilépés korlátai: ha a vállalat piaci tevékenysége veszteséges, érdemes kilépni. Ha a piacról való kilépés költséges vagy jogi akadályokba ütközik, a vállalat nehezebben szánja el magát a kilépésre. A kilépés korlátai: A rendelkezésre álló eszközök konvertálhatósága: ezek az eszközök csak meghatározott fogyasztói igényeket tudnak kielégíteni, csak meghatározott terméket / szolgáltatást tud nyújtani a vállalat. Ezért vagy folytatja a tevékenységét az adott piacon, vagy eladja eszközeit (de a potenciális vevők köre szűk). Az emberi erőforrások konvertálhatósága, ill. ennek

hiánya: adott munkakör betöltéséhez speciális ismeretek kellenek, a munkavállalókat át kell, képezni vagy le kell őket cserélni. A tőkepiac fejletlensége vagy stagnálása: nehéz a szükséges tőkemozgásokat végrehajtani. Hoványi Gábor (1999): A vállalati versenyképesség makrogazdasági és globális háttere. Közgazdasági Szemle, 11. sz, 1013-1029 29 3.14 A vállalati működés érintettjei Érintett minden olyan személy vagy csoport, aki befolyásolhatja a szervezet működését, vagy érdekelt annak következményeiben. Az érintettek (stakeholder-ek) és a vállalat kapcsolatrendszerét érintett-menedzsmentnek nevezzük. Az alábbiakban a vállalati érintettek közül az államot ebben a pontban fejtem ki a beszállítói és vevő kapcsolatokat önálló fejezetben. Érintettek egy lehetséges csoportosítása: Belső érintettek (hozzátartoznak a szervezethez, annak tagjai, különböző szerepeket töltenek be, s eltérő érdekekkel

rendelkeznek): - Tulajdonosok: befektetett tőkéjük növekedésében érdekeltek - Menedzserek: a vállalat eredményes működésében érdekeltek. Céljuk: o A vállalat növekedése, ami a szervezet életképességét jelzi, valamint a nagyobb vállalat vezetésében való részvétel nagyobb hatalommal és presztízzsel is jár. o A vállalat nyereségessége, ami számára is sikerkritérium, valamint egyéb céljainak megvalósításának is feltétele. - Alkalmazottak: személyes jövedelmük maximalizálásában érdekeltek, de szerepet játszik még az értelmes munkavégzésből származó öröm, az önmegvalósítás igénye, a társas kapcsolatok lehetősége is. Külső érintettek (a fogyasztók, szállítók és versenytársak jelentik szűkebb értelemben a piacot): - Fogyasztók: ők a legfőbb külső referenciái a vállalat eredményességének. A fogyasztói elégedettség a hosszú távú profitkilátások legfontosabb összetevője. - Szállítók: a

szállítók látják el a szükséges erőforrással a vállalkozásokat, ide soroljuk a vállalatok hitelezőit is. A szállítók számára a vállalat a fogyasztó 30 - Versenytársak: ugyanannak a fogyasztói csoportnak az igényeit akarják kielégíteni. Rövidtávon osztoznak a nyereségen, másrészt ösztönzik (sőt kényszerítik) egymást az innovációra. A piaci verseny a fejlődés motorja - Stratégiai partnerek: céljaik, ill. tevékenységük részben azonosak Ilyen pl egy közös fejlesztés vagy marketingakcióban való részvétel (horizontális kapcsolat), ill. hosszú távú szállítói-vevői kapcsolatrendszer (vertikális integráció). - Állami intézmények: az államot képviselik a vállalatokkal való kapcsolatában. Az állami intézmények részt vesznek a gazdaság működésének szabályozásában, közvetlen utasítási joggal is rendelkezhetnek. Teret ad viszont a lobbyzásnak - Helyi és önkéntes állampolgári közösségek: a helyi

közigazgatás és a civil szféra. A helyi közigazgatás szabályozó intézkedéseket hoz, a helyi társadalom a vállalat közvetlen környezete; a vállalat társadalmi tényező, ugyanakkor a helyi élet szervezője is, aki hozzájárulhat a helyi szociális-kulturális problémák megoldáshoz. - Természeti környezet: a vállalatok mára már felismerték a természeti tényezők korlátozottságát, s követelménnyé vált a természeti környezet megőrző-regeneráló használata. Hoványi Gábor (1999): A vállalati versenyképesség makrogazdasági és globális háttere. Közgazdasági Szemle, 11. sz, 1013-1029 31 3.15 Az állam szerepe a gazdasági folyamatok szabályozásában Az állam a pici szereplők részére a legfontosabb makró környezeti érintett. Alapjaiban meghatározza, hogy a piaci szereplők milyen feltételekkel működhetnek - jogi környezet - társadalmi berendezkedés - kulturális környezet - piac nagysága - infrastrukturális

fejlettség - oktatás színvonala - pénzpiac fejlettsége - technológiai fejlettség Kiszl Péter: Üzleti információ, céginformáció és a könyvtára, ELT, Budapest, 2005., 55-62o 32 3.151 Az állam szerepének történelmi kialakulása, kialakulásának okai A gazdaságokban zajló folyamatokra 3 tényező fejti ki hatását: tradíció, piac, állam. Az állam a magántulajdon létrejöttével párhuzamosan alakult ki Az állam mindig látott el gazdasági funkciókat, a modern gazdaságokban viszont fokozódó szerepet vállal. Alapvető feladata az ország működésének intézményi feltételeinek biztosítása. Az állami szervezetek működését a különböző kivetett adókból és egyéb bevételekből finanszírozza. A piacgazdaság kialakulásával az állam szerepe csökkent, a gazdasági folyamatok koordinálását a piaci mechanizmus vette át. A XX század elején (1929-33 gazdasági válság) bebizonyosodott, hogy önmagában a piaci mechanizmus

nem tudja minden esetben biztosítani a gazdaság stabil és zökkenőmentes működését. Szükség van az állam szerepvállalására, beavatkozására. Az állami szerepvállalás csökkenését indokoló tényezők: - Az állam túl sok erőforrást von ki a gazdaságból (csökken a gazdasági növekedés). - Az állami szolgáltatások színvonala alacsony. - Az állami vállalatok működési hatékonysága alacsony. - Bebizonyosodott a szocialista rendszerek életképtelensége, reformálhatatlansága. Az állami szerepvállalás növelését indokolja: - Egyes társadalmi létszférák (gazdaság, egészségügy, kultúra) közti kapcsolatteremtésben a nem piaci elemek növekednek (állampolgári jogon járó szolgáltatások). - A társadalmi jólét növekedésével nőnek az infrastruktúra iránti igények (úthálózat, kommunikációs rendszerek), melyekhez szükséges az állami részvétel (lassú a megtérülés). - A globalizálódás miatt gyorsabban halad

a gazdasági integráció, mint a politikaitársadalmi rendszerek integrációja. - Az állami szerepvállalás jelentősen hozzájárulhat a nemzeti vállalatok nemzetközi versenyképességének növekedéséhez is. Hoványi Gábor (1999): A vállalati versenyképesség makrogazdasági és globális háttere. Közgazdasági Szemle, 11. sz, 1013-1029 33 3.152 Az állami szerepvállalás fő szférái - Humán- és reálinfrastruktúra megteremtése - Gazdaságszabályozás: o gazdasági mechanizmus: a gazdasági folyamatok jogi és intézményi keretét jelenti, a gazdaság működésének szabályait adja meg. A gazdasági mechanizmusra vonatkozó döntések általában hosszú távra szólnak o gazdaságpolitika: az államhatalmi befolyásának érvényesítését jelenti a gazdaságban. rövidebb távra szól Az állam és intézményei általános céljaik elérése érdekében gazdasági célokat fogalmaznak meg. Az állam és intézményei által elérendő célok: -

Erőforrások elosztásának befolyásolása - Jövedelemelosztás szabályozása - Makro ökonómiai stabilitás biztosítása A gazdaságpolitika lehet: - expanzív (fejlesztő) – a gazdaság szereplőinek nagy mozgásteret biztosít - restriktív (szűkítő, visszafogó) – szűk mozgásteret biztosít Hoványi Gábor (1999): A vállalati versenyképesség makrogazdasági és globális háttere. Közgazdasági Szemle, 11. sz, 1013-1029 34 3.153 Az állami szerepvállalás és a vállalat - az állami szabályozás irányulhat közvetlenül a vállalat működésére, ennek eszközei: vállalatalapításra, társasági formákra vonatkozó jogszabályok - a gazdaság szereplői (vállalatok) közötti kapcsolat szabályozása: pl.: versenyszabályozás, környezetvédelmi előírás Az állam, mint vállalati működés érintettje: - A fejlesztés támogatója: közvetlenül a vállalatnak nyújtott támogatással ösztönöz; kedvező, ösztönző környezet

teremtésével segítheti az innovációt - Partner: az állam résztulajdonos lehet magánvállalkozásokban - Fogyasztó: az állami megrendelések számos magánvállalatnak jelentenek alapvető fontosságú piacot - Versenytárs: az állami vállalatok is részt vesznek fogyasztói igények kielégítésében, a piaci versenyben 35 3.154 Az állami beavatkozás célja és szerepe Az államgazdaságban betöltött szerepe 3 csoportba sorolható: 1.) Allokációs funkció: az allokáció minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely befolyásolja az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét és minőségét. Pl. közoktatás, autópálya-építés Általában a közjavak, irányított elosztású javak és a piaci erőfölény teszi szükségessé. - Közjavak: senki nem zárható ki a fogyasztásból, az előállítás költségei általában nem térülnek meg. Pl közvilágítás - Irányított elosztású javak: a fogyasztó saját

elhatározásából nem fogyasztana annyit az adott termékből/szolgáltatásból, amennyit a közösség szükségesnek tartezért az állam ösztönzi. Pl közoktatás, védőoltás Külső gazdasági hatások: pozitív és negatív externáliák Piaci erőfölény: a monopólium működéséből fakadó káros piaci következményeket az állam képes korlátozni ellenőrzésével és szabályozással. 2.) Újraelosztási funkció: a jövedelmek újraelosztása Legfontosabb eszköze az adóztatás és transzferek (juttatások). Lehetővé teszi, hogy jövedelmet kapjanak azok is, akik túl öregek vagy fiatalok ahhoz, hogy piaci jövedelemre tegyenek szert. 3.) Stabilizációs funkció: a gazdasági stabilitás fenntartását jelenti: egyenletes gazdasági növekedés, teljes foglalkoztatás, árstabilitás biztosítása, belső és külső pénzügyi egyensúly, eladósodás megállítása, infláció visszaszorítása. 36 3.155Állami beavatkozás eszközei: (többféle

szempontból csoportosítható) Fiskális politika: állami költségvetési politika. Költségvetési politika: az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége. Állami költségvetés: a kormányzat, a központi és helyi szervek bevételeinek és kiadásainak az összessége. A költségvetés bevétele a gazdasági szereplők befizetéseiből (adók) származik. Adó: ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel, melynek befizetését az állam törvényekkel, ill. kényszerítő intézkedésekkel éri el Fajtái: jövedelemtől függő (SZJA), jövedelemtől független (gépjárműadó) a költségvetés kiadásai: transzferek és kormányzati vásárlások. Monetáris politika: azok a célok és eszközök, amelyekkel a kormányzat (központi bank) szabályozza a pénzpiacot, ezen belül elsősorban a forgalomban lévő pénzmennyiséget. Ezen kívül kötelező tartalékráta meghatározása, árfolyam-politika,

kamatszabályozás. Expanzív pénzpolitika: a pénzmennyiség nőcsökken a kamatláb, ami gazdaságélénkítő hatású Restriktív monetáris politika: a pénzmennyiség csökkennő a kamatláb, ami visszafogja a gazdasági folyamatokat Kínálatösztönző politika: a makro kínálatot befolyásolja. Legfőbb eszköze az adócsökkentés. A Laffer-görbe az adókulcs és az adóbevétel közötti kapcsolatot fejezi ki Az adókulcs növelésével csak egy pontig nő az adóbevétel, az adókulcs további növelésével az adóbevételek már csökkennek. Állami vállalatok: Az állami vállalat olyan vállalat, ahol az állam (ill. intézményei) többségi tulajdonnal rendelkeznek. Az állami vállalatok sikerkritériuma nem csak pénzügyi vagy profitjellegű. Széles politikai nyilvánosság előtt működnek Globális vállalatok és az állam: Multik, transznacionális vállalatok, melyek az egész világon működnek, számukra a kormány nem szabályozó szervezet, hanem

mint a helyi társadalom képviselői jelennek meg. 37 Az állam és a globális vállalatok kapcsolata a KKV-k szempontjából nagy léptékű gazdasági kapcsolatnak és marketing célnak tekinthető. Ezzel szemben a hazánkban és a szűkebb régióban megtelepedő multinacionális cégek a KKV-k részére fontos beszállítói partnerséget jelent és az ott dolgozók átlag feletti bérezése és folyamatos jövedelme vásárló erőt jelent. Az általam vizsgált építőipari és egészség-, szépségipari szolgáltató vállalkozások marketing szempontból első számú célpontjai. A vizsgált vállalkozások Budapest agglomerációjához és hazánk legdinamikusabban fejlő régiójához a közép-dunántúli régióhoz tartoznak – tehát fizető képes keresletet jelentenek. A KKV a fentiekben leírtak alapján elhelyezte magát a piacon, tisztában van a külső és belső érintettekkel és az állam által biztosított makró környezeti információkat

megszerezte tudatában van működési kereteinek. Ahhoz, hogy elkezdhesse tevékenységét és a hozzá tartozó kereskedelmi és reklám politikáját kialakítsa meg kell vizsgálnia a vállalkozását. Ezen vállalati környezet megismerésére több kiváló elismert módszer van a piacon. Kőhegyi Kálmán (1998): A kisvállalkozások értékesítési piacai. Közgazdasági Szemle 12 sz, 1076-1091 Kőhegyi Kálmán (1998): A kisvállalkozói szektor tagolódása. Közgazdasági Szemle, 3 sz, 261-276 38 A szervezetek környezete: A szervezetek egy összetett és gyorsan változó környezetben tevékenykednek, innen nyerik erőforrásaikat és ez szolgáltatja a piacot is. Környezet: egy szervezetet körülvevő feltételek, hatások összessége, mely befolyásolja az adott szervezet és az őt alkotó egyének, csoportok viselkedését, tevékenységét. 1.)Tág környezet: gazdasági, politikai, technológiai, ökológiai, jogi és társadalmi környezet. 2.)Iparági

környezet: résztvevői a beszállítók, fogyasztók, versenytársak, helyettesítő terméket gyártók, a piacra potenciálisan belépők. 3.)Működési környezet: vállalat stratégiai csoportjai, tehát a pénzintézetek, hitelezők, beszállítók, munkaerő. 4.)Belső környezet: maga a szervezet, pénzügy, számvitel, marketing, emberi erőforrás menedzsment, vállalati kultúra, vezetési stílus, szervezeti felépítés. Kőhegyi Kálmán (1998): A kisvállalkozások értékesítési piacai. Közgazdasági Szemle 12 sz, 1076-1091 Kőhegyi Kálmán (1998): A kisvállalkozói szektor tagolódása. Közgazdasági Szemle, 3 sz, 261-276 39 A környezet elemzése A külső környezet: A szervezet tág környezetének elemzése PEST modell (Political, Economic, Socio-cultural, Technological): a vállalkozás tág környezetének elemzését teszi lehetővé, a - politikai tényezők: törvényhozás, adópolitika, foglalkoztatási tv., külkereskedelem szabályozása stb.

- gazdasági tényezők: infláció mértéke, pénzpiacok alakulása, munkanélküliség, kormányzati kiadások mértéke stb. - társadalmi tényezők: demográfiai helyzet alakulása, jövedelem-eloszlás - technológiai tényezők: találmányok, iskolázottság mértéke, informatikai ellátottság színvonala Döntően azokat a tényezőket azonosítja, melyek egy iparágon belül alakítják a verseny feltételeit, és határozzák meg egy vállalat helyzetét. A verseny (iparági) környezetének elemzése Porter-féle modell: a vállalat szűkebb környezetének, az iparági vagy versenykörnyezetnek az elemzésre szolgáló legalkalmasabb modell, segítségével feltárhatók az iparágban folyó versenyt befolyásoló tényezők. Porter szerint fő feladat a piacon tartós versenyelőny biztosítása, erre 2 alaplehetőséget említ: olcsón termelünk olcsón adunk, vagy különleges vevői igényeket elégítünk ki. Kőhegyi Kálmán (1998): A kisvállalkozások

értékesítési piacai. Közgazdasági Szemle 12 sz, 1076-1091 Kőhegyi Kálmán (1998): A kisvállalkozói szektor tagolódása. Közgazdasági Szemle, 3 sz, 261-276 40 A modell 5 tényező hatását emeli ki: 1.) Iparágon belüli fő versenytársak: fő kérdés, milyen éles a verseny az adott iparágban 2.) Potenciális piacra lépők: fő kérdés, milyen könnyű egy új cégnek piacra lépni 3.) Beszállítók: fő kérdés, milyen a beszállítók alkuereje, (pl. ha szervezettek, az előnyős) 4.) Fő vásárlók: fő kérdés, milyen mértékű alkuereje, (pl. mennyire fontos a minőség) 5.) Helyettesítő terméket, szolgáltatást nyújtók: fő kérdés, milyen mértékben képesek az adott iparágban a profitot lenyomni A belső erőforrások elemzése A vállalatok a környezet kihívásaira belső erőforrásaikra támaszkodva válaszolnak, ezért fontos ennek vizsgálata. Az erőforrások elemzésének 3 szintje van: - az erőforrások számbavétele -

értéklánc-elemzésen alapuló értékelés - összehasonlító elemzések 1.) Porter-féle értéklánc modell: a legismertebb modell, mely azon a felismerésen alapul, hogy a vállalat sikerét döntően az befolyásolja, milyen hatékonyan képes mozgósítani erőforrásait termékei, szolgáltatásai érétkének növelésére. Porter, az elemzés érdekében megkülönböztet: - Elsődleges tevékenységet: melyek közvetlenül eredményezik a kibocsátások értéknövelését (belső-külső logisztika, átalakító tevékenységek, marketing, szolgáltatások) - Támogató tevékenységeket: melyek az elsődleges tevékenységeket lehetővé téve, azok hatékonyságát javítva, közvetve értéknövelők (pl. beszerzés, műszaki és technológiai fejlesztés, emberi tényezővel való gazdálkodás) Kőhegyi Kálmán (1998): A kisvállalkozások értékesítési piacai. Közgazdasági Szemle 12 sz, 1076-1091 Kőhegyi Kálmán (1998): A kisvállalkozói szektor

tagolódása. Közgazdasági Szemle, 3 sz, 261-276 41 2.) SWOT-analízis: - belső környezet elemzésénél: a vállalat erősségeit és gyengeségeit elemzik (azon tényezőket melyekben versenyelőnye, vagy versenyhátránya van vetélytársaival szemben) - külső környezet elemzésénél: a vállalat előtt álló lehetőségekről és őt érő fenyegetésekről A SWOT-elemzés nem mondja meg, mit tegyen a vállalat, de szemléletessé teszi a cselekvési korlátokat. Például így: Erősség Gyengeség •Közvetlen kapcsolattartás •Forgóeszközhiány (sérülékeny) •Gyorsaság, rugalmasság •Cégvezető teljes körű felellősége •Szakmai felkészültség, több éves •Állandó költségek magasak, ezért az tapasztalat önköltségek is magasak •Minőség (létfeltétel) •Kiszolgáltatott a piaci változásoknak •Földrajzi előnyök (100km-es sugarú kör) Lehetőség Veszély •Külső tőke bevonás •Fizetési normál

Magyarországon •Törzsvevőkör kiépítése •A vállalkozások ingatag helyzete jelentős •Speciális kereslet (műanyag nyílászárók mértékben megnehezíti a hosszú távú esetén,pl.: télikertek) stratégiai gondolkodást (dominó elv) •Kapcsolódó szolgáltatások kiszélesítése •Erősen függ a vevőitől •100km-es kör magasabb fokú kitöltése •Árverseny (piaci részesedés növelése) esetén alul nagyvállalatokkal szemben Philip Kotler: Marketing menedzsment, 2. kiadás, Műszaki könyvkiadó, Budapest 152-163o maradhat a 42 Ezek az információk és cselekvési feladatok, amelyet el kell végeznie a mai gazdasági helyzetben egy KKV-nek, ha komolyan gondolja a jövőjét és a célkitűzéseit. Ezen stratégiai programmal meg tud szerezni minden makró gazdasági információt a hivatalos csatornákon. A nem hivatalos un másodlagos csatornákról a következő két pontban részletesebben foglakozom. Philip Kotler: Marketing

menedzsment, 2. kiadás, Műszaki könyvkiadó, Budapest 147-150o 43 3.2 Beszállítói információk A beszerzés, mint a vállalkozás működtetésének egyik legfontosabb funkciója. A KKV vezetőkkel lefolytatott mély interjúkban határozottan kifejezésre került, hogy a beszállítói partnerek fontosak. Tudni kell, hogy a vállalt kötelezettségének eleget tud-e tenni folyamatosan és ezzel biztosítja a KKV. biztonságos működését Akárhol is helyezkedik el a beszerzési szervezet, nagyon fontos, hogy ne képezzen más szervezeti egységtől elkülönült funkciót. A beszerzést – M Porter elmélete alapján – szűk értelemben a tevékenységek szerves részeként, tágabb értelemben pedig a vállalati tevékenység egyik alkotóelemeként kezeljük. A beszerzési döntéseknél (is) fontos, hogy integrált szemlélet érvényesüljön, ellenkező esetben az optimálistól eltérő megoldások születhetnek. A beszállítói menedzsment: A beszállítói

menedzsment a kapcsolódó folyamatok vezetésének, szervezésének, működtetésének módjára irányul. Feladatai:  az információgyűjtés, a beszállítások keresése,  a potenciális beszállítók értékelése, valamint  a beszállítókkal való kapcsolat menedzsmentje. A beszerzési piackutatás: A beszállítókról és a beszerzési piacokról szóló információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy a beszállítókkal kapcsolatban megfelelő döntéseket hozzunk. Ez nem az információ mennyiségére vonatkozik, hanem annak minőségére A beszállítók felkutatása és megkeresése, valamint kiválasztása a beszerzési piackutatás alapján történhet. A beszerzési piackutatás segítségével a vállalat beszerzési piacairól, beszállítói partnereiről szóló szisztematikus információgyűjtést és rendszerezett adatfeldolgozást lehet végezni. Kállay László-Imre Szabolcs (2004): A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana. Aula

Kiadó, Budapest 44 A beszállítók minősítése: A beszállítók kiválasztásának, minősítésének általános problémái. A minősítés nehéz feladat, mert ritkán fordul elő, hogy egy beszállító „ceteris paribus” [egyébként azonos körülmények vagy feltételek között] jobb ajánlatot adjon, mint versenytársa. A valós szituációkban legtöbbször az a helyzet, hogy bizonyos szempont alapján az egyik ajánlat előnyösebb, míg más szempontok szerint a másik ajánlat tűnhet jobbnak. A beszállítók értékelésének többféle célja lehet A konkrét értékelési módszert is annak alapján kell kialakítani, hogy mi a célunk a szállító értékelésével. Az értékelési módszerek áttekintése. Az egyszerű kategorikus módszer során a beszerzés meghatározza, milyen szempontokat szeretne figyelembe venni a beszállító teljesítményének értékelésekor. ( A módszer alkalmazását segíti az ún Beszállítási adatlap). A

költségigény módszer a vásárolt termékhez kapcsolódó költségeket a teljes beszerzési költség arányában fejezi ki és vizsgálja. Különböző költségkategóriák alapján arányszámokat határoznak meg, és ezen arányszámok alapján hasonlítják össze a különböző szállítók teljesítményét. A komplex értékelési eljárások kategóriába több módszer is tartozik, és ezek mindegyikének az a lényege, hogy számszerűen fejezi ki az értékelési tényezőket. A módszer alkalmazása során meg kell határozni a beszerzés szempontjából legfontosabb tényezőket, melyekhez súlyozó tényezőket rendelnek – ezek az egyes tényezők fontosságát mutatják a vevő céljainak szempontjából. A kapcsolat alapmodelljei. A kapcsolatmenedzsment a beszállítókkal való kapcsolattartás milyenségét határozza meg. Ez a beszerzési terület egyik legnagyobb kihívása napjainkban. A kapcsolat háromféle alapmodell szerint alakítható: - a

tranzakció-orientált modell, - a kapcsolatorientált modell, valamint - a stratégiai partnerkapcsolat. Kállay László-Imre Szabolcs (2004): A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana. Aula Kiadó, Budapest 45 A tranzakció-orientált modell az árakat és a beszerzési tranzakciót helyezi a középpontba; célja, hogy a legalacsonyabb árat és folyamatos ellátást biztosítson. A kapcsolat rövid távú, a szerződések szabályozottak, nincsen közös tevékenység, a rendelések alkalomszerűek. A tárgyalási stratégiában a „nyertes-vesztes” felállás a domináns. A kapcsolatorientált modell a leggyakrabban alkalmazott kapcsolatmenedzsment modell, amikor a szállító kiválasztása tárgyalás vagy tárgyalássorozatok útján történik. A modell alapján a beszállítót üzleti partnerként kezelik, és a kapcsolatot, a tárgyalási stratégiát úgy alakítják ki, hogy a „nyertes-nyertes” felállás érvényesülhessen. A

stratégiai partnerkapcsolat olyan kölcsönösen előnyös, hosszabb távra szóló együttműködés, melynek során megvalósul a felek bizonyos mértékű tevékenységi integrációja a szövetség rendelkezésére álló ismeretek, eszközök és erőforrások segítségével. A két fél összehangolt együttműködése lényeges, mivel komplex beszerzési feladatokat kell együttesen megoldaniuk. Általában igaz, hogy a termék jellege alapvetően meghatározza a kapcsolat milyenségét. Ehhez kapcsolódik a Kraljic-mátrix, ami a termékek osztályozásához ad iránymutatást. A mátrix két szempont szerint csoportosítja a termékeket: a beszerzés fontossága és kockázata alapján. A fontosság egyfajta belső kockázatot jelent: azt mutatja, milyen hatással van a vállalatra, ha egy terméket nem sikerül beszerezni. A beszerzés kockázata a külső kockázatot mutatja, vagyis annak valószínűségét, hogy az adott terméket nem sikerül megvásárolni. Kállay

László-Imre Szabolcs (2004): A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana. Aula Kiadó, Budapest 46 A Kraljic-mátrix négy fő termékcsoportot különböztet meg: 1. A stratégiai termékek csoportjába tartozó termékek elengedhetetlenek a vállalat alapvető tevékenységének végzéséhez, és beszerzésük gyakran jelent problémát, ezért célszerű stratégiai partnerkapcsolat kialakítása a beszállítóval. 2. A szűk keresztmetszetű termékek mérsékelten nélkülözhetőek ugyan, de beszerzésük néha nehézségekbe ütközhet, ezért kapcsolatorientált viszony kiépítése célszerű a beszállítókkal, mert az összehangolt tevékenységgel csökkenthető a beszerezhetőség kockázata. A partnerkapcsolatok és a beszerzési piacokkal való összeköttetések itt is fontosak. 3. A befolyásolható termékek fontosak a vállalat számára, de nem fenyeget hiány az inputpiacon, ezért a vállalatnak alternatív döntési lehetősége van. Az

adott szituációtól függ, hogy melyik kapcsolatmenedzsment modellt alkalmazza. 4. A rutintermékek esetében általában a tranzakció-orientált megoldást alkalmazzák, mert nem célszerű jelentős erőforrásokat lekötni a beszerzésre, hiszen a termékek nem lényegesek a működés szempontjából, és beszerzésük is biztosított. A cél általában a lehető legjobb ár kiharcolás. A just in time rendszer fő célja hogy egy meghatározott alkatrészt, terméket a megfelelő mennyiségben, a megfelelő időre és a megfelelő helyre juttasson, és ez által a termék készletezésével kapcsolatos költséget drasztikusan csökkentse. A rendszerben a hagyományos szállításokhoz képest annyi az új, hogy az áru mindig „éppen időben” érkezik a rendeltetési helyére, ahol tárolás nélkül felhasználásra vagy fogyasztásra kerül. Ezáltal igen komoly költségmegtakarítás érhető el, sőt a rendszer (elvben) készletek megszüntetését is lehetővé

teszi. A gyakoribb és pontosabb szállítások igénye ugyan megnöveli a fuvarozási költségeket, de ennél jóval nagyobb mértékben csökkenhetnek a készletezési költségek és ez által az összköltség is. Kuczi Tibor (2002): A kisvállalkozások fejlődési ciklusai és a társadalmi környezet. Résztanulmány BKÁE Kisvállalkozás- Fejlesztési Központ, Budapest. 47 A JIT információs rendszer. A JIT-rendszer megvalósításának elengedhetetlen feltétele a fogyasztói igények naprakész ismerete és az ehhez szükséges informatikai hálózat kiépítése. Egy másik fontos szempont a rendelési ciklusidő elfogadható szintre való csökkentése. Az információáramlás (és –hálózat) szerepe ilyen mértékű csökkenés mellett felértékelődött. Csak a teljes ellátási láncon áthúzódó információs rendszer teszi lehetővé az on-time szállításokat, az áru útjának pontos követését, az adminisztráció csökkentését stb. A

JIT-rendszer megszervezése és az igényelt változtatások tehát megkövetelik egy on-line információs-technológiai kommunikációs hálózat megteremtését, amely lehetővé teszi az elektronikus adatcserét az összes résztvevő között. A JIT módszernek a KKV általában a beszállítói oldalon vannak, mely rendszerben szolgálják ki a nagyobb multi cégeket. Kuczi Tibor (2002): A kisvállalkozások fejlődési ciklusai és a társadalmi környezet. Résztanulmány BKÁE Kisvállalkozás- Fejlesztési Központ, Budapest. 48 3.3 Vevő információk A vevő kiszolgálási folyamat az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és a termékhez kapcsolódó marketing rendszere. A marketinggel kapcsolatos folyamatok alapvetően kétirányúak. Egyrészt a kínálattól a kereslet felé haladhatnak (az anyagáramlás --alapanyagból késztermék lesz-- és az ehhez szükséges információ áramlása), másrészt pedig a piaci

igényektől, tehát a kereslettől az előállítás irányába (az információ, hogy mit, milyen mennyiségben, állapotban stb. kell biztosítani a vevőknek), azaz visszafelé. Előbbi esetben, vagyis amikor az anyagáramlás iránya az elsődleges (nem az infó) azaz gyártunk-gyártunk, és majd megkeressük a legyártott termékek fogyasztóit az ún. push-rendszerről -nyomásos log utóbbi esetben, amikor valós, pontosan ismert vevői igények szerint termelünk 8információáramlási dominancia), az ún. pull-rendszerrôlszívásos log beszélünk Philip Kotler: Marketing menedzsment, 2. kiadás, Műszaki könyvkiadó, Budapest 69-89o 49 Vevőkiszolgálás A vevőkiszolgálás olyan eszköz, mellyel a vállalatok megkísérlik megkülönböztetni a termékeiket, megtartani vásárlóikat, növelni a forgalmukat és emelni profitjukat. Fontos vizsgálni, mert befolyásolja a vevők rendszeres vásárlásait, így a vevőkör fenntartásához elengedhetetlen. Fő

elemei a következők: - a termék ára, - a termék minősége, - a termékhez kapcsolódó szolgáltatások (egyre fontosabb, főleg a termék elérhetősége és a rendelési ciklusidő). A vevőkiszolgálás lehetséges elemei: - a termék elérhetősége – az ellátónak az a képessége, hogy a megrendeléseket az adott iparágban a konkrét árucikkre vonatkozó, általánosan elfogadott időtávon belül tudja teljesíteni; - megrendelési kényelem – szabványosított, „tévedésbiztos" űrlapok, - többcsatornás rendelés-felvételi információs rendszer, napi 24 órás elérhetőség stb.; - a megrendelések és a kérdések hatékony kezelése (telefonos menülista), olyan személyi állomány, illetve informatikai rendszer kialakítása, amely képes a vásárlói kérdések intelligens kezelésére, az árra, a termékre vagy egy korábbi rendelés helyzetére vonatkozó információk nyújtására; - szabványosított, a szolgáltatási

szintet bemutató információ, nyomtatott anyag hozzáférhetősége (a vevő előzetes informáltsága); Philip Kotler: Marketing menedzsment, 2. kiadás, Műszaki könyvkiadó, Budapest 69-89o 50 - a teljesítési idő – az áru megrendelésétől annak megérkezéséig eltelt idő, ami többszereplős csatorna esetén a logisztikai lánc megelőző tagjai számára is fontos; - a megbízhatóság – a termékre és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozóan egyaránt; - „vevőszolgálati szolgáltatásokat, iroda" kialakítása, a panaszok hozzáértő, orvoslási a termékeket lehetőségeit is jól és a ismerő szakemberekkel; - a kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív elemek kezelése (számlaellenőrzés, számlázás stb.); - a vásárlást követő szolgáltatás – a hibás vagy megsérült áru gyors, azonnali cseréje; a berendezés üzembe helyezése, a felhasználó elégedettségének utólagos mérése. Ezeket három

kategóriába sorolhatjuk, mint a vásárlást megelőző, a hozzá kapcsolódó és az azt követő elemek. Méréséhez meg kell határoznunk, hogy mely elemek fontosak, a vevőink számára főként a szolgáltatás színvonalának mely mutatója (megbízhatóság, gyorsaság, stb.), és ki kell dolgoznunk a normákat. Akkor tudunk vevő kiszolgálási stratégiát felállítani, ha tudjuk a termékünk szolgáltatási szintjét. Naturális szolgáltatási színvonalmutatók: Az áruáramlási folyamathoz kapcsolódó mutatószámrendszereket a különböző logisztikai alrendszerekhez kötve csoportosíthatjuk. Eszerint beszélhetünk a szállításhoz, a készletezéshez, a tároláshoz, a disztribúcióhoz stb. kapcsolódó mutatószámokról 51 A megrendelési ciklushoz kapcsolódó szolgáltatási színvonalmutatók magukban foglalják az elosztási oldalon megjelenő marketinglogisztikai követelményeket és a szolgáltatás komponenseit, amelyek hatással vannak a

logisztika teljesítményére: 1. a szállítási idő (gyorsaság, pontosság, gyakoriság), 2. a szállítás megbízhatósága, minősége, 3. a kiszállítási készenlét, 4. a szállítás rugalmassága A megrendelési ciklushoz kapcsolódó szolgáltatás döntő hatást gyakorol a vevőkiszolgálás minőségére, és a teljes vállalati logisztikai rendszer jellemzőit közvetíti a vevő felé. Mindezt néhány fontos mutató segítségével tudjuk számszerűsíteni A rendelési ciklusidő a megrendelés és a tényleges „leszállítás" között eltelt idővel írható le. Ezt befolyásolja a megrendelések feladásától a cégünkhöz közvetített információ átfutási ideje, a kiszállításra előkészítés, illetve az áru eljuttatásának az ideje a készletezési ponttól a vásárlóig. A készenlét a vállalatnak azt a képességét jelzi, hogy milyen mértékben képes az előre nem jelzett igények azonnali teljesítésére. Ezek arányát az összes

teljesítéshez kell viszonyítanunk. A fenti mutatókat mérhetjük időszakonként, vagy folyamatosan. A tranzakciókat kiválaszthatjuk mintavételezéssel, vagy a mérést kiterjeszthetjük az összes tranzakcióra. A technológia egyre inkább lehetővé teszi a folyamatos, minden tranzakcióra kiterjedő mérést, ésszerű költségkihatások mellett. 52 A rendelés-feldolgozás menedzsmentje A vásárló megrendelése „kommunikációs üzenet", ami működésbe hozza a logisztikai folyamatot. A rendelés-feldolgozás információáramlási és tényleges áruáramlási funkciókat is magában foglal Az ehhez kapcsolódó információáramlás sebessége és minősége közvetlen hatással van az egész tevékenység költségére és hatékonyságára. Az üzleti tranzakció ezen fázisában a lassú és akadozó összeköttetés fokozott mértékben a vásárlók elvesztéséhez és/vagy túlzott szállítási, készletezési és raktározási költségekhez

vezethet. A hazai vállalkozások esetében ez olyan terület, amely napjainkban különösen kedvező lehetőségeket nyújt a logisztikai teljesítmény javítására A rendelési ciklus A vevői rendelési ciklus magába foglalja mindazt az időt, ami a rendelés feladásától az áru átvételéig és a vásárló raktárában történő elhelyezéséig eltelik. A rendelés feldolgozás a vevő megrendelése és az általa megrendelt termék vagy szolgáltatás átvétele közti átfutási idő és tevékenységek összessége Philip Kotler: Marketing menedzsment, 2. kiadás, Műszaki könyvkiadó, Budapest 59-69o 53 3.4 Ezekhez hozzáférést kínáló, illetve elérhető források Napjainkban, a kommunikáció digitálisan feldolgozott formájában a korábban még külön módozatokként megvalósuló kommunikációs formák egyetlen platformon működnek. A számítógép képernyőjén, hangszóróin keresztül megjeleníthetőek az írásos anyagok éppúgy, mint a

hang- és képfelvételek. A média, illetve a média területén tevékenykedők, ellenőrzést gyakorlók komolyan befolyásolni tudják a társadalmi életet is, amibe persze beletartoznak a KKV-k is! A médiában jelenleg eluralkodó negatív megközelítésmód, a botrányok, érdekellentétek kihangsúlyozása, az úgynevezett „botrányzsurnalizmus” a politikai közélettel szembeni bizalmatlanságot, elidegenedést erősíti. E mellett a szakértőkkel készült tudósítások, hírek is jelentősen hatnak az átlagemberek látásmódjának kialakítására. Ezek az átlagemberek a KKV-k döntéshozói, akik ezekkel az információkkal a birtokukba, hoznak döntéseket, vagy ilyet, vagy olyat. Nem szabad elfelejteni, hogy a média szükségképpen szelektál az adott hovatartozása között. Ellentéteket generálhat egy témában alkotott vélemény két csatorna meglátásával A televízióban közölt információk inkább a jogi, gazdasági kérdésekre ad választ, és

aktuális politikai, pénzügyi helyzetekről. A KKV-k véleményem szerint, más szakmai információt nem tudnak kinyerni. A legutóbbi tanulmányokból kiderül, hogy a következő öt évben nagy változások fognak lezajlani a média, informatika terén. Egyre inkább teret hódít a digitális média, ez gyökeresen át fogja rendezni a megszokott képet. A vállalatoknak a különböző fogyasztók számára eltérő áru, minőségű szolgáltatásokat kell nyújtaniuk. A sok változásnak lesznek győztesei, vesztesei Azok lehetnek a nyertesek, akik kiaknázzák a média lehetőségeinek gazdag tárházát, úgy biztosítják szolgáltatásaikat fogyasztóiknak, partnereiknek, ahogyan és amikor ők akarják. A szakemberek szerint a média digitális lehetőségeinek irányítása lesz a vállalatok közötti választóvonal. Nagy Péter: A magyarországi vállaltok információszerzési szokási, Kutató Centrum, 2007. 54 A tanulmány szerint 2010-re azok lesznek sikeres

társaságok, amelyek a kreatív tartalommal párhuzamosan újszerű módon közelítik meg a fogyasztót, a piacot, a digitális forrásokat. Fontos tulajdonságok, melyek alapvetően meghatározzák a vállalatok jövőjét: a média környezete, az új fogyasztók viselkedése, a technikai fejlődés üteme, a fogyasztók érdeklődése, vagy érdektelensége. A média figyelmének központjában az utóbbi áll; a vállalatok olyan termékeket próbálnak létrehozni, piacra dobni, amelyek megragadják a felhasználó figyelmét. Csak kifinomult, információtechnológiailag megalapozott kapcsolattartási, tartalom-szolgáltatási rendszerek képezik majd az új médiaiparág alapját Az informatika és az informatika, és az információ gyors áramlása nélkülözhetetlen feltétele a tanulásnak, a vállalkozásoknak, egyáltalán a mindennapi életnek. Ezért fontos, hogy egy átlagos felhasználó is könnyen, gyorsan megtalálja az őt érdeklő adatokat,

információkat, s ezeket felhasználva meg tudja oldani problémáit, el tudja érni céljait. A web, mint új típusú média szerepe, azért értékelődött fel, mert amellett, hogy gyakorlatilag mindenki számára elérhető, hihetetlenül gyors információáramlást tesz lehetővé. Ez pedig fontos tényező a vállalkozások területén is Az állami szervezetek által nyújtott ügyfélkapukon keresztül tud tájékozódni egy adott témával kapcsolatban a vállalkozó, akár pontos adatok birtokába is juthat, a saját vállalkozásával kapcsolatba. Az állam, mint a GKM által kiadott szakkönyvek is sok információ birtokába juttathatja a vállalkozót, de tapasztalatim szerint ezekről nem tudnak, de nem is várnak onnan információt. Lényeges a világhálón jelen lévők számára, hogy megfelelően kialakított oldalaikkal segítsék mindazokat, akik konkrét céllal, vagy csak érdeklődéssel keresik fel honlapjukat. A vállalkozók véleménye szerint, nem is

ezzel van a baj, hanem, hogy ezek a homepage-ek nem napra készek, nincsenek frissítve, így aktuális információ birtokában nem jutnak. Nagy Péter: A magyarországi vállaltok információszerzési szokási, Kutató Centrum, 2007. 55 A kis- és középvállalatokra nem jellemző a szervezett információszerzés, a megkérdezettek fele egyáltalán nem, míg harmada csupán alkalmanként végez piacfelmérést és versenytárselemzést. A felmérés szerint az információforrások között mind a nagyvállalatok, mind a kkvk körében egyértelmű az internet dominanciája. A gazdaság legfrissebb híreiről a megkérdezettek több mint 90 százaléka, szakmai kérdésekről ugyancsak 90 százalékuk, míg politikai témáról több mint 80 százalékuk tájékozódik az interneten is. Az információforrások jelentőségét tekintve is a világháló vezet, a cég méretétől függetlenül a megkérdezettek körülbelül kétharmada értékelte nagyon fontosnak, szemben

a televízióval, ami már messze nem ennyire meghatározó. Annak ellenére, hogy politikai és gazdasági témában a kis- és középvállalatok körében is az internet után a második legjellemzőbb információforrás a televízió, fontosságát csupán a megkérdezettek körülbelül 30 százaléka értékelte ötös skálán maximálisra, mint már korábban írtam A globalizálódó világban azonban a sajtó szerepe alapvetően megváltozott. A gazdaság mindenhatóvá válásával a hír piaci értékké vált. Sokkal jobb a szaklapok megítélése, a kkv-k 70 százaléka, - tájékozódik a szakmát érintő kérdésekről e médiumok segítségével. Az írott sajtónak inkább célzott értéke van, vagyis akkor veszi meg, ha érdekesség van benne, számára, de nem járatja rendszeresen, ráadásul az emberek 90%-a ezekre az újságokra is a weben keresztül keres rá. Rendszeres sajtófigyeléssel szinte egyik sem foglalkozik A főbb szaklapok jelen vannak az

interneten, adott esetben a riporterek képével, egy-egy esetben hanganyaggal támogatva, vagyis a vállalkozónak nem kell messze menni az információért! Nagy Péter: A magyarországi vállaltok információszerzési szokási, Kutató Centrum, 2007. 56 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Internet Televízió Rádió Szaklap Napi-, hetilap Egyéb Százalék Hazánkban vállalkozói körökben az üzleti, tanácsadó testületek, kamarák segítségének igénybevétele. Sok cég küzd ugyanis azzal a problémával, hogy nincs elegendő forrása vállalkozása sikerre viteléhez. Az a koncepció, hogy reagálni kell azokra a problémákra, amelyekre a magyar gazdasági, üzleti szektor még nem reagált, és magában a társadalomban levő információk sem segítik a vállalkozásokat innovációs ötleteik hatékony kihasználására. Alapvetően két fontos tényező hiányzik a vállalkozói szférában: megfelelő forrás és szakértelem. Ehhez társul még a

kapcsolati tőke, valamint az általános menedzserképzés hiánya. Ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeresen működjön, hogy egy ötlet piacra tudjon lépni, és meghódítsa azt, ez utóbbi feltétlenül fontos. Nem lehet tendenciákat leszűrni arra vonatkozólag, hogy pontosan milyen módon igényelnek segítséget a kkv-k. Az üzleti angyal tevékenysége elsősorban a megoldás keresésére irányul. A piacon, egyik oldalon létezik valamilyen igény, ami kielégítésre vár, míg a másik oldalon egy termék, vagy szolgáltatás, amely vevőt keres. A feladat az, hogy ezek egymásra találjanak. 57 Ez soha nem egy statikus folyamat, a piacot folyamatosan figyelni kell, és reagálni annak változásaira, így az üzleti angyal a piacot is folyamatosan "dolgozza". Magyarországon a legégetőbb probléma alapvetően a pénz-, és a tudáshiány. Sokan a maguk szakterületével sem tudnak kellő mértékben foglalkozni, mert leköti őket az, hogy talpon

maradjanak. Ezért nincs elég energiájuk arra, hogy képezzék magukat, nincs megfelelő információszerzés sem. A másik jellemző eset, amikor születik egy ötlet, de nincs hatékony menedzselés hozzá. A legnagyobb segítség, amelyet egy üzleti tanácsadó nyújtani tud: a kapcsolati tőke. Egy tanácsadónak magának is sikeres vállalkozásnak kell lennie, hiszen így tud hatékonyan támogatni más cégeket. 58 4. Mélyinterjúk elemzése Mint már említettem próbáltam válogatni a vállalkozók között, mikor elkezdtem kutatni, hogy változatosan tudjak információhoz jutni. A felvett strukturált mélyinterjúk is megerősítették azokat az eredményeket, amiket olvastam szakirodalomba, de más jelentős eredményekre is felhívta a figyelmem. Habár minden vállalatvezető tisztában volt a kutatás jelentőségével valószínűleg leginkább a fokozott verseny miatt, de sajnos annak gyakorlati megvalósítása problémákba ütközött. Itt bizonyosodott

be az a mondás, hogy az idő pénz. A megkérdezettek 100%-a úgy gondolja, hogy az információ létének, mint feltétel, szükségesek, és ezeknek az újítószellemet serkentő feltételnek a kihasználásával innováció érhető el. Ezek közül kiemelték a megfelelő információ, tudás és előzetes tapasztalat, rutin meglétét,- amelyek szerintem képzéssel, tréningekkel vagy a cégen belüli rotációval serkenthető. Természetesen a technológiai újítások csak a legújabb technológiai háttérrel, eszközrendszerrel érhetőek, de a tapasztalataim azt mutatják, hogy ezzel általában tisztában vannak, és ki is használják ezeket a lehetőségeket, ha van rá módúk, ezért nagyon fontos, hogy gyorsan, és kényelmesen jussanak a megfelelő, pontos információ birtokába. Ha egy cég szervezeti kultúrája, működése teret biztosít az információáramlásnak, annak hosszú távú kihasználásához a megfelelő motiváció, ösztönzés szükséges. A

kutatási kérdéskörök a következő vizsgált témákra próbált rávilágítani: makro környezet elemzés: társadalmi- és gazdasági-, technológiai tényezők vizsgálata, trendek, fogyasztói attitűdök feltárása, elemzése, vevői kör preferenciáinak megismerése, versenyképesség, fizetőképesség kutatása, piackutatások fontossága Az információszerzés fontossága általában minden megkérdezett számára igen fontos. Véleményük szerint az információ birtoklása, egyenes arányos a növekedéssel, csak attól függ mennyire használható fel. Mindenki próbál információhoz jutni, hogy a versenyhelyzetben megállja a helyét. Az információ birtoklása, egyenes arányos a növekedéssel. 59 Az információ a piacon működő vállalatok alapeleme. Szükség van rá, hogy élhessenek, tervezhessenek és el tudják magukat helyezni a piaci környezetben ahol tevékenykednek. Az információszerzési szokásokat nem fejteném ki különösen,

ugyanis az előző fejezetben írt források eredményei tökéletesen tükrözik a kutatásom eredményeit, vagyis legfőbb információszerzési forrás az internet, és utána az összes többi elenyésző. Ami a legszembetűnőbb információszerzési szokás, és mindenki megemlítette, kivéve a szakirodalmat, az a személyes kapcsolat. Mindenki egyértelműen az ismerősei körére, a partnereire támaszkodik, ha megakad, mert az onnan szerzett információkat tarják a legmegbízhatóbbnak. Ez elég szembetűnő forrás, de hogy ekkora jelentőséggel bír azt nem gondoltam volna. A saját vállaltuk számára az információszerzés, egyenlőnek tekinthető a fejlődéssel. Legalább ugyanolyan fontos, mint a megfelelő minőségi munka Az információ a vállalkozások alapja. A jól informált vezető az elsőként tud reagálni a piac változásaira Legyen az árajánlat, egy jó beszerzési akció vagy egy állami vagy önkormányzati szabályváltozás, melyre időben fel

lehet és kell készülni. Ha a vezetőhöz időben eljut az információ, és megfelelő döntést hoz azzal kapcsolatba, akkor jelentős előnyre tehet szert, adott esetbe profitot tud termelni. A vállalatok mozgató rugója az információ De nem csak a kapott, hanem az adott információ is. Csak úgy tudnak fejlődni, pályázatokat nyerni, beruházások után érdeklődni. Tartalmilag, és tematikailag kétirányú információkat gyűjtenek a cégek. Egyrészről a vállalatával kapcsolatosakat, mint az általános működéshez szükséges információk (állami szabályozások, önkormányzati rendeletek, állami beruházások, banki, pénzügyi lehetőségek, regionális tervek), és a partnerek, vevők irányába feltett kérdésekre a válaszokat, amikből tudnak megfelelő következtetéseket levonni, mint megrendelői információk (fizetőképesség, megbízhatóság, egyéb fogyasztói információk), versenytársakról szóló, illetve a gazdasági

környezetről szóló információk. A megkérdezettek szinte szóról szóra ugyanazokat válaszokat adták ugyanazokra a kérdésekre. Ezeket kicsit boncolgattuk, és a következő eredményekre jutottam 60 Az iparágról beszerzett információknak szükségét érzik, mert fontos a fejlesztések és új anyagok megismerése. Az új technológiák elsajátítása Ezek megvizsgálása, hogy a vállalkozás tudja őket kamatoztatni a tevékenysége során. Általában az adott iparág határozza meg, hogy a cégen, és tevékenységen belül milyen változtatásokat kell eszközölni. Szükségét érzi a versenytársakról szóló információknak, mert tisztában kell lenniük a kapacitásukkal, teljesítményükkel. Ez információt ad a vállalkozási irányultságához. Piaci előnyre is szert tehetnek, de ezeket ilyen kis körben a személyes ismeretség útján, illetve hallomás útján szerzik, de nem éreznek fenyegetettséget, ezektől a cégektől. Szükségét

érzik a partnerek fizetőképességéről beszerzett információknak. Az egyik legfontosabb információ Nem csak a megrendelők ellenőrzése a fontos, hanem a beszállítóké is valamint, az alvállalkozóké is, hogy a vállalt kötelezettségeiknek eleget tudnak-e tenni, de ezekről az információktól nincsenek lehengerelve, mert nem tudják a módját a megfelelő ellenőrzésnek, nincsenek napra kész adatok, ami valószínűleg nagyban is így van, lásd az építőipari körbetartozást. Szerintem ez viszont elég sürgető probléma, mai megoldásra vár, mert napjainkban, egy ilyen eset is letaglózhat egy jól működő vállalatot, és a csőd szélére sodorhatja. Szükségét érzik a fogyasztókról beszerzett információknak is, mivel ők tartják el őket, de a probléma szintén a forrás hiánya. Honnan? Hogyan? Fogalmuk sincs. Trükköznek, kérdezősködnek, és bíznak Ami miatt fontos lenne ilyen irányú felérést végezni, akár az értékesítésekből

levont következtetések útján, hogy mennyire változnak a fogyasztói szokások, illetve milyen változtatásokra van szükség adott esetben. A jogi, illetve gazdasági környezetről szóló információkat fontosnak tartják, de véleményem szerint, semmivel nem tudnak róluk többet, mint egy átlagember, mint én. Inkább szakemberek segítségére bízzák magukat, hogy kikerüljék a lehetséges buktatókat. A jogi és gazdasági környezet határozza meg azt a szabály rendszert, aminek a keretein belül kell törvényesen működnek. Ezért jogi és gazdasági tanácsadó (könyvelő, ügyvéd) bevonásával folyamatosan értékelik a szabályokat és azok változásait. A cég gazdasági viselkedését abban az irányban lehet fordítani, ami politikailag, illetve gazdaságilag a környezetnek a leginkább megfelel. 61 Érdeklik őket a makro környezeti körülmények. Ez a kérdés keltette a legnagyobb érdeklődést, ami engem szintén meglepett, mert nem

számítottam ekkora sikerre, viszont ez volt számukra a legelgondolkodtatóbb is. A makro környezet határozza meg a vállalkozás működési keretét és lehetőségeit. Ebben élnek, ennek változása hat rájuk a legjobban, mint kiadási, mint bevételi oldalon egyaránt. A magyar információáramlás számukra viszonylag kielégítő, de nem bíznak benne száz százalékosan. Gyorsnak tartják, de nem tartják pontosnak. Túl sok információ birtokába jutnak, és kevés a használható, az, ami pontos, minőségi, és megfelel az elvárásaiknak. Célirányosan keresnek válaszokat, és az internet után, itt is a személyes kommunikáció a főbb információszerzési forrás. Továbbá viszont 80%-nak nincs igényük külföldről szerzett információkra, ami szerintem elég siralmas, mert az újdonságok, új lehetőségek feltárása, illetve a kapcsolatépítés magasabb fokára lehetne lépniük, talán így határon kívüli piacot is tudnának szerezni. Saját

véleményem, hogy az esetek többségében a nyelvtudás hiánya okozza a legfőbb gondot. Szinte egyáltalán nem végeznek piackutatást, és nem végeznek tudatosan piaci felmérést. Kapacitás hiányra, és kis nagyságukra hivatkoznak Azt mondták akkor végez egy ilyen kis vállalat piaci felméréseket, ha nagyon rosszul megy a dolga, illetve, ha próbál más irányba is tevékenykedni, ami érthető, de azért én fontosnak tartanám bármilyen helyzetbe, ezeket a felméréseket, mert esetleg olyan információkat generálhat, ami még sikeresebbé tehetné az adott vállalkozót (nem utolsó sorban amennyire én tudom, nem igazán rendelkeznek ez irányú tudással sem). Például feltettem mindenkinek azt a kérdést, hogy hallott-e már a marketinginformációsrendszerről, és nem meglepő módon, mindenki döbbenten nézett rám, és én voltam az első, akitől ezt a szót hallották 62 Konklúziók 1. A felgyorsult piaci verseny motiválja az új ötletek

termékek és szolgáltatások megjelenését. A globalizációval terjedő erős verseny új attitűdöt igényel a piaci szereplőktől, kényszeríti az állandó megújulást, innovációt. Ezt a magyar gazdasági vezető is felismerték, és ebben a szoros piaci helyzetben előtérbe kerül az információn alapuló innováció. Természetesen tisztában vannak vele, hogy az egyre erősödő piaci versenyben alacsony innovativitással a cégek nem képesek hosszútávon életbe maradni. 2. Azonban verseny hatása negatív is lehet az információszerzésre, a gyors változások, a határidők nyomása csökkenti azt. A fokozott piaci verseny lerövidíti a döntési időt 3. Az információszerzés gyakorlati megvalósulását csökkentheti az állami szerepvállalás nagyarányú mértéke is, hiszen a versenyszabályozás és az állami megszorítások visszafogják a vállalkozók újítási kedvét, és az állami szabályozás bürokratikus volta akadályozza az új ötletek

megjelenését, vagy illegális megoldásokhoz vezet. 4. A szakképzések, szakmai tapasztalatok elengedhetetlen alapjai a jó vállalatvezetésnek, a megfelelő vezetői szemlélet és magatartás, a motiválja a fejlődést. Jóllehet ezzel minden vezető tisztában van, de nem mindenhol tudnak erre kellő figyelmet szentelni vagy tudatosan menedzselni ezt a kihívást. Pedig a legtöbb alkalmazott olyan munkahelyre vágyik, ahol kitörhet a rutinból. Összességében elmondható, hogy Magyarországon a gazdasági verseny intenzitásának megnövekedését, az új kihívásokat a vállalkozói szféra is tapasztalja, és a szükséges kreatív tőke is jelen van, de az új kihívásokat negatívan élik meg a szereplők. A verseny inkább kényszer nem pedig motiváló erő számukra, és ez a félelem visszafogja az információszerzés igényét. Az információból szerzett tudás csak ott törhet felszínre, ahol a környezet és a közösség ezt segíti, ahol

biztosítottak a szabad kapcsolatok, a szoros együttműködés, a bizalom, és ezzel a gazdasági növekedéshez, magasabb jövedelmekhez, és jobb életszínvonalhoz vezet. 63 5. Összegzés A versenyszabályozásban a tisztességes verseny feltételeinek megteremtésében az államon túl, az oktatásnak jut kiemelt szerep, hiszen a történelmi hagyományokon túl, a jövő generációja befolyásolja a verseny alakulását, és biztosíthatja az optimális verseny erősséget. Ebben az esetben viszont fontos lenne a jelenlegi vállalkozói réteg oktatása, illetve olyan kommunikációs, rendszer, vagy információs rendszer kialakítása Magyarországon, ahonnan megfelelő, és pontos válaszokat kapnának a cégek az adott kérdésekben, Ugyanakkor a verseny hiánya elkényelmesíti a szereplőket, visszafogja a kreativitást. Ezen túl viszont fel kellene kelteni az érdeklődésüket a marketing tevékenység fontosságára iránt. Meg kellene mutatni, hogy egyes

felmérésekből, hogy tudnak profitálni. A vállalatok felismerték, hogy a versenyben a helyüket az információk összegyűjtésével tudják valamelyest biztosítani, ehhez azonban nem elegendő a saját kutató bázis kiépítése, szükség van a versenytársakkal való együttműködésre, és a tudáshálók kiépítésére. A sikeres menedzsment egyszerre törekszik a versenyromboló tényezőinek csillapítására és az egészséges versenyszellem teljesítményt fokozó hatásának kiaknázására. Nagy igazságot mondok, mikor arra kérem az államot, hogy ő is ismerje fel, ha ezeket a feltételeket megteremti a KKV-k számára, saját maga számára teremt bevételt. A megfelelő szerepvállalás, és ilyen irányú információ hány megszüntetésével, bátran állíthatom, hogy egy virágzó, nyugodt és profitáló kapcsolatot lehetne kialakítani. , 64 Irodalomjegyzék Kotler, Philip: Marketing menedzsment - Elemzés, tervezés, végrehajtás és

ellenőrzés, 2. kiadás, Műszaki könyvkiadó, Budapest 1999 Kiszl Péter: Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak, Eötvös Lóránt Tudományegyetem, Budapest. 2005 Vállalkozások pénzügyi adatai KSH-kiadvány APEH SZTADI 1993–2008. évi gyorsjelentései Lowe, M.: A vállalkozási információk kora In: Tudományos és műszaki tájékoztatás 40. évf 19937sz279p Bálint András: Hogyan tovább kis- és középvállalkozások? Stratégiai lehetőségek az utódlás folyamatában. Vezetéstudomány, különszám, 67-72. 2004 Hoványi Gábor: A vállalati versenyképesség makrogazdasági és globális háttere. Közgazdasági Szemle, 11. sz, 1013-1029 1999 Hoványi Gábor: A vállalati versenyképesség makrogazdasági és globális háttere. Közgazdasági Szemle, 11. sz, 1013-1029 1999 Kőhegyi Kálmán: A kisvállalkozások értékesítési piacai. Közgazdasági Szemle 12. sz, 1076-1091 1998 Kőhegyi Kálmán: A kisvállalkozói szektor tagolódása.

Közgazdasági Szemle, 3. sz, 261-276 1998 65 Kállay László-Imre Szabolcs: A kis- és középvállalkozás fejlesztés gazdaságtana. Aula Kiadó, Budapest. 2004 Kuczi Tibor: A kisvállalkozások fejlődési ciklusai és a társadalmi környezet. Résztanulmány. BKÁE Kisvállalkozás- Fejlesztési Központ, Budapest 2002 Nagy Péter: A magyarországi vállaltok információszerzési szokási, Kutató Centrum, 2007. http://ttmk.nymehu/migi/ntzsuzsa - Némethné Tömő Zsuzsanna: MIR jelentősége, kapcsolata a vállalatirányítási rendszerrel, 2009.0414 http://blog.forrascentrumhu/kkv-definicio/a-mikro:-kis-es-kozepvallalkozas-kkvdefiniciojavallalko, 20090325 66 Függelék: Mélyinterjúk 1.) Bemutatás: Pretz-Mozaik Kft 2.) Mikor jött létre a vállalata? - 1994-ben Milyen céllal? - Cégem a Pretz-Mozaik kft-t az egyéni célok a szakmai kihívás hozta létre. A 90-s években nyugaton dolgoztam az építőiparban, mint ács szakember. Akkor a saját

végzettségemmel nem tudtam megfelelő állást kapni és a család eltartása is fontos szerepet játszott ugyanúgy, mint több honfitársamnál. A évek múltával hazatértem és a feleségemmel, aki szintén építőipari végzettséggel rendelkezik, döntöttünk a magán cég alapítása mellett. Mi a fő profil? - A cég profilja induláskor és mai is a tetőépítéssel kapcsolatos kivitelezések. Természetesen a cég fejlődésével a profil szélesedett, de a főcsapás irány az maradt. Meggyőződésem, hogy akkor, amikor specializálódtunk egy adott területre jól döntöttük. Pontosabb munkát lehet, végezni jobban terjed a cég minőségi munka végzésének a híre és könnyebb információt szerezni és információt eljuttatni. Mik a piaci tervek? - A piaci terv, amikor elindultunk akkor a stabil és megbízható működés volt, véleményem szerint ezt el tudtuk érni. A piacon a cégnek jó neve van, állandó megrendelői kőre, és megbízható

alvállalkozók és beszállítók. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy a vállalkozásunk a szakmai tudás mellett a bizalomra épül. A mostani struktúrában nem egyedi szerződéses partnereink, hanem stratégiai együttműködéseink vannak. A mai gazdasági helyzetben cél a túlélés, de az előzőekben írt stratégiai megállapodások segítik átvészelni a gazdasági válságot még akkor is, ha a megszorítások a partnereinket is érintik. Hány főt foglalkoztat? - A cég alkalmazotti létszáma váltó 15 és 20 fő között van, jelenleg 16fő. A vállalt kivitelezési munkáktól függően alvállalkozókkal bővítem a létszámot Milyen ütemben fejlődik? - A fejlődés az egyrészről relatív, mert a számok mutatják, és mint tudjuk a számok makacsak, mindig az igazat mutatják. Ezek alapján jelenleg közel félmilliárdos termelési értékünk van. A másik megítélés a szubjektív A piaci visszajelzések alapján fejlődésünk dinamikus, Én meg vagyok

elégedve a jelenlegi helyzettel, de mint egy jövőbe bizalommal tekintő ember további fejlesztési céljaim vannak 67 3.) Érzi-e igényét az információszerzésnek általában a piacon? - Természetesen. Az információ a piacon működő vállalatok alapeleme Szükség van rá, hogy élhessen, tervezhessen, és eltudja, magát helyezni a piaci környezetben ahol tevékenykedik 4.) Véleménye szerint mik ma a legjellemzőbb információszerzési szokások? - Ebből több féle forrás áll rendelkezésemre. Az egyik vonal az a formális, amely a következőkből áll össze. o állami és önkormányzati szabályozások, (cd-k, közlemények, hírforrások) o Piaci hivatalos tenderek (internet, közlönyök) A másik a formális, amely a piacon részvevők beszélgetéseiből adódnak össze. Erre mondják, hogy hivatalosan nem megerősített információk. De azt mondja közmondás „nem zörög a haraszt, ha ne fújja a szél „ 5.) Ön érzi a fontosságát az

információszerzésnek a vállalata szempontjából? Miért? - Mint azt az előzőekben írtam az információ megszerzése és jó használata, legalább ugyanolyan fontos, mint a megfelelő minőségi munka. Az információ a vállalkozásom alapja. A jól informált vezető az elsőként tud reagálni a piac változásaira. Legyen az árajánlat, egy jó beszerzési akció vagy egy állami vagy önkormányzati szabályváltozás, melyre időben fel lehet és kell készülni. 6.) Tartalmilag milyen jellegű információra van szüksége? Honnan szerzi be? - - - Információt kell kapnom a megrendelői körömtől a lehető legkorábban a leendő munkákról, hogy a rajtnál már ott lehessek az első között. És természetesen a piacról folyamatosan kellenek az információk valamint sajnos az állandóan változó szabályozókról. A jó, pontos és gyors információk a személyes kapcsolatok folytán jönnek. Ezek a személyes kapcsolatok, mint azt már előzőekben

írtam hosszú évek együttműködésének és a kölcsönös bizalomnak köszönhetők. Természetesen ez az információs csatorna kétirányú és Én is megadom a szükséges információkat amint arra lehetőségem van. A fentiek a hivatalos információk és természetesen, ahogy azt már írtam vannak a másodlagos információs csatornák. Ezek fontosak az esetleges fizető képességgel kapcsolatban illetve ezen keresztül jól lehet a konkurenciáról infót szerezni és a nem rendszeresen velem dolgozó alvállalkozókról A mai magyar valóság minden forrását, amelyinformációt adhat a vállalkozásom biztonsága érdekében azt mind felhasználom 68 7.) Tematikailag milyen jellegű információra van szüksége? Honnan szerzi be? - Erre a kérdésre már az előzőekben más összefüggésben válaszoltam, ezért itt egy felsorolást tennék csak a fő irányokra tekintettel: o általános működéshez szükséges információk:  állami szabályozások 

önkormányzati rendeletek  állami beruházások  banki, pénzügyi lehetőségek  regionális tervek o Megrendelői információk  Várható kivitelezések és megrendelések  Jövőbeni fejlesztések  Fizetőképesség  Esetleges személyi változások o Beszállítói és alvállalkozói információk  Kapacitás lehetősége  Várható áremelés illetve akciós vásárlás lehetősége  Szakmai felkészültség o HR kérdések  A saját dolgozók megelégedettsége  Munkavállalók oktatási terve  Munkahelyi légkőr 8.) Szükségét érzi az iparágról beszerzett információknak? Miért? - Igen szűkségét érzem, mert fontos a fejlesztések és új anyagok megismerése. Az új technológiák elsajátítása. Ezek megvizsgálása, hogy a vállalkozásom tudja-e őket kamatoztatni a tevékenysége során. Az iparági információkon szerzek információt, hogy hol és mire kell figyelnem a kivitelezés során. 9.) Szükségét érzi a

versenytársakról szóló információknak? Miért? - Természetesen igen. Tisztában kell lennem a kapacitásukkal, teljesítményükkel és tudnom kell, hogy dolgoznak. Ez információt ad a vállalkozási irányultságához Természetesen nem ellenségként kell kezelni őket, hanem normális partnerként, mert nem tudni mikor leszünk kölcsönösen egymásra utalva. 10. )Szükségét érzi a partnerek fizetőképességéről beszerzett információknak? Miért? - Az egyik legfontosabb információ. Nem csak a megrendelők ellenőrzése a fontos, hanem a beszállítóké is valamint, az alvállalkozóké is, hogy a vállalt kötelezettségeiknek eleget tudnak-e 69 10.) Szükségét érzi a fogyasztókról beszerzett információknak? Miért? - A köznapi értelemben vett fogyasztók az Én vállalkozásomban nincsenek. Nem foglalkozunk kereskedelemmel. A fogyasztó szó helyett megrendelőt mondanák és természetesen róla fontos információt szerezni. A kapcsolat

felvételkor, hogy komolyan gondolja-e a munkát, amiről beszélünk, hogy ne dolgozunk feleslegesen az előkészítéssel. A szerződéskötés előtt pedig a fizető képességéről 11.)Szükségét érzi a jogi, illetve gazdasági környezetről szóló információknak? Miért? - Ebben élünk, ez a jogi és gazdasági környezet határozza meg azt a szabály rendszert, aminek a keretein belül kell törvényesen működnünk. Ezért jógi és gazdasági tanácsadó bevonásával folyamatosan értékeljük a szabályokat és azok változásait. 12.)Érdeklik-e a makro környezeti körülmények? Miért? - Az előző pontban írtam, hogy ennek ismerete fontos a vállalkozásom számára. A makro környezet határozza meg a vállalkozásom részére működési keretet és lehetőségeket. Lássuk a mai gazdasági válságot A makrogazdasági mutatók vissza esnek ez kevesebb jövedelmet jelent a vállalkozások számára így a magányszemélyeknek is. Ez nekem kisebb

megrendelési állományt jelent és időben gondolkodnom kell a megfelelő lépésen. Ehhez pedig információra van szűkség, minél több és minél pontosabb. 13.)Mielőtt elindította a vállalkozást felmérte a piaci helyzetet? Hogyan? - A kilencvenes évek végén nem volt még ennyire pontos és fontos, hogy egy induló vállalkozás piaci felmérést végezzen. Akkor elég volt fél évre előre látni és pontos munkát végezni. Akkor a gazdaság, emelkedő stádiumban volt Bizonyos, hogy egy ma induló vállalkozásnak sokkal alaposabb és pontosabb piacelemzést kell végeznie induláskor. 14.)Elegendő információhoz jutott? - Akkor a vállalkozásom el indításához szükséges információt megkaptam és megszereztem. 15.)Mostanság felmérte a piaci helyzetet, illetve szükségesnek tarja? Hogyan? - - A piac felmérését illetve értékelését szükségesnek és folyamatos igénynek tartom. Lehetőségeimnek meg felelően el is végzem. Erre használom az

előzőekben már leírt információs csatornákat valamint a régiós és közvetlen városi hivatalos információkat. 70 16.)Elegendő információhoz jutott? - Megítélésem szerint azt az információt, amely szükséges a vállalkozásom működtetéséhez azt meg tudom szerezni. 17.)Változtak az információszerzési szokásai? Miért? - Természetesen. Amikor kezdtem a vállalkozásomat akkor már az is elég volt, hogy rádiótelefonnal rendelkeztünk. Az elmúlt tíz évben, meg már szelektálni kell az információ dömpinget. Ahogy a világ változik és gyorsul úgy Én is és a vállalkozásom is változik és ebben a változásban az információszerzési szokásaim és forrásaim is változnak. 18.) Tudja, hogy melyik kérdésére hol kap választ? - Az esetek többségében igen. Amire nem tudom hirtelen a válasz utat, akkor jönnek a barátok, ismerősök, szakértők és megkeresik a részemre. 19.) Elég felkészültnek, napra késznek tarja a magyar

információáramlást? - A felkészültséggel vannak problémáim, a mennyiséggel nincs. Véleményem szerint mindenki azonnal és elsőként szeretne információt adni és az minőség rovására megy. Néha a kevesebb több Ezt a vállalkozásommal kapcsolatban úgy oldom meg, hogy ami érdekel, az első hallásra abba belemélyülök és utána járok. 20.) Külföldről szerzett információra van-e lehetősége, illetve igénye? Hogyan? - A vállalkozásomnak nincs rá szüksége, hogy külföldről szerezzen be információt. Minden komolyabb külföldi cégnek van magyar képviselet és azok meg adnak mindent, amire szűkségem van. 21.) Mennyire tarja fontosnak a piaci fejlődés felmérését? - A gazdaság mérése fontos. Tudni kell mindig egy vállalkozásnak, hogy honnan jött, hol tart és hova akar eljutni. Ehhez számok kellenek és felmérések Ezeket a statisztikákat a saját vállalkozásommal kapcsolatban elkészítem. 22.) Végez saját piackutatást?

Miért? Hogyan? - Mint előzőleg már említettem nem foglakozunk kereskedelmi tevékenységgel, ezért a kérdésben érintett piackutatással nem foglakozunk. 71 23.) Tájékozódik a vállalat működésével kapcsolatban? Honnan? - A visszajelzések fontosak. Az egyik legfontosabb az, hogy munkánk alapján 10 éve folyamatosan hívnak bennünket és azon vállalkozások közé tartozunk, akiknek nem az a gondjuk, hogy mit csináljanak, hanem hogy hogyan teljesítsük a megrendeléseket. A visszajelzésnek ugyanaz az információs csatornája, mint, az egyéb információszerzésnek (megrendelők, beszállítók, partnerek). 24.) Befolyásolja a vállalat működését a szerzett információ? - Természetesen. A megszerzett vagy megkapott információt értékelni kell és használni. Az információ jellegétől és az értékelés eredményétől döntést kell hozni és végre hajtási tervet készíteni. A vállalat működését komolyan befolyásoló döntések egy

jól működő vállalkozásában ritkán vannak. 25.) Befolyásolja az Ön döntéseit a szerzett információ? - Az interjú elején kérdés volt az alkalmazottak száma. Én nem csak a családon, az állam felé, hanem az alkalmazottaim felé is felelősséggel tartozom. A jó döntéssel a vállalkozásomat építem, nekik pedig munkát biztosítok és megélhetést. A jó döntéshez pedig, elegendő információra van szűkség. 26.) Van saját információszerzésre kialakított gyakorlata? - Az eddig leírt információszerzési gyakorlatok és csatornák mellett a legfontosabbnak a személyes kapcsolatokat tartom. Talán ezt a kialakult személyes bizalmi tőkét tartom a saját információs gyakorlatomnak. 72 Bemutatás: Dr. Sándor Györgyi Mikor jött létre a vállalata? - 2001 óta praktizálok magánorvosként Milyen céllal? - Gyógyítani szeretnék, ha hagyják Mi a fő profil? - Pszichiáterként dolgozom a Székesfehérvári megyei kórházban, és

magánrendelést is folytatok. Pontosan pszicho terapeuta vagyok Mik a piaci tervek? Szeretnék létre hozni, egy egészségházat a Velencei-tó környékén, ahol lelki beteg és pszichés problémákkal küzdő betegeket tudunk kezelni, de ez igen távolinak tűnik a jelenlegi gazdasági helyzetben Hány főt foglalkoztat? - Jelenleg egyedül vagyok, mint magánorvos Milyen ütemben fejlődik? - Hát egyelőre semmilyen ütemben sem, de pályázok folyamatosan Európai Uniós pályázatokon, hátha sikerül nyernem az egészségházhoz némi tőkét. 1.)Érzi-e igényét az információszerzésnek általában a piacon? - Igen, főleg ebben a válságos helyzetben. De sajnos az a tapasztalatom, hogy nem nagyon van erre lehetőség. 2.)Véleménye szerint mik ma a legjellemzőbb információszerzési szokások? - Internet, és televízió. Az internet célzott információszerzési forrás, a tv pedig általános információkat nyújt. 3.)Ön érzi a fontosságát az

információszerzésnek a vállalata szempontjából? Miért? - Igen, csak úgy tudok fejlődni, pályázatokat nyerni, beruházások után érdeklődni. Vagyis csak így lehet fejlődni. 4.)Tartalmilag milyen jellegű információra van szüksége? Honnan szerzi be? - Ha orvosi jellegű információkra van szükségem, akkor kongresszusokon, konferenciákon, illetve az orvosi kamara a megfelelő forrás, vagy az internek szakmai honlapjai, ha a vállalkozással kapcsolatban, akkor a könyvelőm, és az internet 73 5.)Tematikailag milyen jellegű információra van szüksége? Honnan szerzi be? - Szakmai instrukciókra, gyógyszerek használatára, összetevőkre. Vállalati szempontból pénzügyi adatokra, címekre, statisztikák. 6.)Szükségét érzi az iparágról beszerzett információknak? Miért? - Igazából csak a körzetemben tevékenykedő hasonló tevékenységet folytató orvosokról, illetve szakmai intézményekről tájékozódok. 7.)Szükségét érzi a

versenytársakról szóló információknak? Miért? - Az én helyzetembe, szerintem erre nincs szükség. A betegeim megbíznak bennem. De ennek ellenére persze más orvosokról van információm, illetve hallok ezt, azt, de az szakmán belül már csak így van. 8.)Szükségét érzi a partnerek fizetőképességéről beszerzett információknak? Miért? - Na, hát igen, ez egy érdekes kérdés. Általában ugye az megy magánorvoshoz, akinek van rá pénze. Gyakorlatilag futottam már bele olyanba, aki kezelés után megköszönte a közreműködést, és távozott. De sajnos nem tudok információt szerezni. Nincs ilyen jellegű forrásom, és amennyire én tudom, másnak sincs ilyenje.kénytelen vagyok megbízni bennük 9.) Szükségét érzi a fogyasztókról beszerzett információknak? Miért? - Érezném, de ez megint olyan dolog, hogy csak hallomásból van információm, vagy talán még az OEP rendszerében tudok utána nézni, hogy milyen előélete van az

illetőnek, de más megoldás sajnos nem áll rendelkezésre. 10.)Szükségét érzi a jogi, illetve gazdasági környezetről szóló információknak? Miért? - Igen, ez viszont fontos, egy magán praxist folytató orvosnak, de nem vagyok ezeknek a tudósa, így próbálom magam körül venni olyan emberekkel, akik ezekkel tisztában vannak, mint pl.: a könyvelőm, ügyvédem Ilyen jellegű információra mindig szüksége van az embernek, hogy megfelelően tudjon működni, és jogilag is minden rendben legyen vele. Szerintem mindenkinek szüksége van ilyen irányú segítségre, mert ha nincs, vagyis nekem se lenne, a sok szabályozásba, úgy elvesznék, nem lenne időm gyógyítani 74 11.)Érdeklik-e a makro környezeti körülmények? Miért? - Érdekelnek, mert az én betegeim különböző társadalmi szintekből kerülnek ki, és ha őket érinti valami féle válság, ami most valljuk be mindenkit érint, akkor a jövedelműk, illetve a bevételük csökken, és

rajtam fognak spórolni, hogy például etetni tudják a gyereküket. Ilyen irányú információkat az internekről szoktam szerezni, nagyon szeretem az Origót. 12.)Mielőtt elindította a vállalkozást felmérte a piaci helyzetet? Hogyan? - Persze, mint tudjuk, orvos vagyok, és láttam mennyi beteg ember van, és mennyi, aki azért nem kér segítséget, mert nem akar órákat várni egy rendelőben, vagy heteket, míg egyáltalán bejut. Sokan panaszkodtak nekem is, és persze a csapból ez folyik. Hogy a magyar egészségügy így, meg úgy ezért gondoltam rá, hogy elkezdem a magán rendelésem kialakítását, más, mint a betegeim száma is mutatja szükség is volt rá. 13.)Elegendő információhoz jutott? - Én úgy gondolom, hogy igen 14.)Mostanság felmérte a piaci helyzetet, illetve szükségesnek tarja? Hogyan? - Az én esetemben szerintem erre nincs szükség, és nem is nagyon foglalkozok vele. 16.)Elegendő információhoz jutott? - Ha kellene, szerintem meg

tudnám szerezni, amire szükségem lenne 17.)Változtak az információszerzési szokásai? Miért? - Igen, ahogy fejlődik a technika, és egyre gyorsabb az információáramlás, úgy próbálok én is lépést tartani vele. Internet egyértelmű Kényelmes, és nem olyan időigényes, de még arra is választ kapok, hogy hol kapok választ 18.) Tudja, hogy melyik kérdésére hol kap választ? - Általában igen 19.) Elég felkészültnek, napra késznek tarja a magyar információáramlást? - Inkább gyorsnak tarom, de nem felkészültnek, valami történik, a világban egyből azt hirdeti a rádió, TV, internet, de szerintem nem pontosak. Minden nap változik valami a történetben. Nekem ez a véleményem Azt hiszem e, amit látok, vagy már rég megtörtént, és tisztázott a dolog 75 20.) Külföldről szerzett információra van-e lehetősége, illetve igénye? Hogyan? - Lehetőségem van, és igényem is. Én orvos vagyok, és a külföldi kollégákkal tarom

a kapcsolatot. Új fejlesztések, műszerek, eljárási módok El sem tudnám képzelni már nélkülük. 21.) Mennyire tarja fontosnak a piaci fejlődés felmérését? - Fontos a piaci fejlődés, de én nem készítek felméréseket, úgy gondolom ez nem az én dolgom 22.) Végez saját piackutatást? Miért? Hogyan? - Nem, szerintem ez sem az én dolgom, és nincs is rá szükségem 23.) Tájékozódik a vállalat működésével kapcsolatban? Honnan? - Általában szólnak, ha valamire oda kell figyelnem, de nem hiszem, többet foglalkoznék vele, mint más. Én csak gyógyítani akarok, és szeretném, ha ezt hagynák is. 24.) Befolyásolja a vállalat működését a szerzett információ? - Igen, befolyásolja. De csak ha valamiféle nagyobb volumenű dologról van szó Szeretem azokat az információkat, amikkel tudom fejleszteni a praxist, és jobb körülményeket tudok biztosítani. 25.) Befolyásolja az Ön döntéseit a szerzett információ? - Ha szakmai

jellegű, akkor igen 26.) Van saját információszerzésre kialakított gyakorlata? - Nem gondolkoztam még ezen, szerintem nincs. 76 1.)Bemutatás: Kreatív Itália Kft Mikor jött létre a vállalata? 2002 Milyen céllal? - Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy piacvezető legyen a reklám, ajándék piacon Mi a fő profil? - Reklám, ajándék, már bővültünk munkavédelemmel is. Mik a piaci tervek? A dinamikus növekedés fent tartása, jelenlegi helyzetben örülök a fenn maradunk Hány főt foglalkoztat? - 9 emberem van Milyen ütemben fejlődik? - Éves szinten 50%-os fejlődést produkálunk. 11. Érzi-e igényét az információszerzésnek általában a piacon? - Általában, igen, mert az információ az hatalom. 12. Véleménye szerint mik ma a legjellemzőbb információszerzési szokások? - Internet, de én szeretem a DM leveleket, a kör e-maileket. És hasznosak a szaklapok, illetve a rádió vitaműsorai is. 13. Ön érzi a fontosságát az

információszerzésnek a vállalata szempontjából? Miért? - Természetesen igen, mert a piaci környezet határozza meg, illetve befolyásolja azt, hogy a vállalat milyen irányban halad. 14. Tartalmilag milyen jellegű információra van szüksége? Honnan szerzi be? - Általában a cégekről, árbevétel, alkalmazottak száma, PC-K mennyisége, tehergépjárművek száma, tevékenységük durván ennyi. Ezeket általában megvásárolt adatbázisokból szerzem 15. Tematikailag milyen jellegű információra van szüksége? Honnan szerzi be? 77 - Pontosan a tevékenységek, és az árbevételre. 15.)Szükségét érzi az iparágról beszerzett információknak? Miért? - Mert az iparág határozza meg, hogy a cégen, és tevékenységen belül milyen változtatásokat kell eszközölni. Illetve a stratégián belül 16. Szükségét érzi a versenytársakról szóló információknak? Miért? - Természetesen igen ugyanis ezzel piaci előnyre tehetek szert.

Általában partnerekkel konzultálok erről. 17. Szükségét érzi a partnerek fizetőképességéről beszerzett információknak? Miért? - Igen, mert akinek nincs pénze, annak nem szállítunk. Ezeket piaci környezetből, internetről- megnézem, hogy van ellene felszámolás, illetve behajtás APEH oldalak 10.) Szükségét érzi a fogyasztókról beszerzett információknak? Miért? - Fontos, mert a termék palettát, illetve a kínálatot a szerint lehet módosítani, hogy mik az igények 11.)Szükségét érzi a jogi, illetve gazdasági környezetről szóló információknak? Miért? - Igen, mert a cég gazdasági viselkedését abban az irányban lehet fordítani, ami politikailag, illetve gazdaságilag a környezetnek a leginkább megfelel, de ezeket a szabályozásokat, és ezeknek a megértését a könyvelőmre bízom. És ha meg tudom szerezni, akkor a Heti Világgazdaságot olvasom. 12.)Érdeklik-e a makro környezeti körülmények? Miért? - Igen, mert

előbb-utóbb kihat a gazdasági mikrokörnyezetre is. A makro környezet, leginkább befolyásolja a mikrokörnyezetet. Erről leginkább sajtóban, vagy az interneten olvasok 13.)Mielőtt elindította a vállalkozást felmérte a piaci helyzetet? Hogyan? - Igen, meglevő ügyfélkörre építettem a vállalkozást így nem volt nehéz dolgom! 14.)Elegendő információhoz jutott? - Akkor igen, bőven 78 15.)Mostanság felmérte a piaci helyzetet, illetve szükségesnek tarja? Hogyan? - Igen, szükségesnek tartom, próbálok konzekvenciákat vonni az értékesítésekből. Szó szerinti piaci felmérést (statisztika, diagram) nem végzek, úgy gondolom a vállalkozásom, túl kicsi ehhez. 16.)Elegendő információhoz jutott? - Szerintem információból sosem elég. 17.)Változtak az információszerzési szokásai? Miért? - Igen abszolút. Leszoktam az adatbázisokról, inkább rászoktam az internetre A miatt, volt erre szükség, mert az adtabázisokat

használták sokan, így ugyanazt a céget ezren megkeresték, és már nem érdekelte semmiféle ajánlat, mire eljutottam hozzá, illetve nem is voltak teljesen pontosak. Kidobott pénz volt effektív az ablakon 18.) Tudja, hogy melyik kérdésére hol kap választ? - Igen 19.) Elég felkészültnek, napra késznek tarja a magyar információáramlást? - Viszonylag igen, de nem pontos 20.) Külföldről szerzett információra van-e lehetősége, illetve igénye? Hogyan? - Lehetőségem lenne, de igényem nincs. 21.) Mennyire tarja fontosnak a piaci fejlődés felmérését? - Erről az a véleményem, hogy mi KKV-k fejlődünk, ahogy tudunk a piac meg felnő hozzánk. Egyébként fontosnak tartom 22.) Végez saját piackutatást? Miért? Hogyan? 79 - Nem, mert kicsi cég vagyok, folyamatosan van munkám, és még nem lépett a vállalkozás abba a stádiumba, hogy erre szükségem lenne. Csak tudat alatt, tudatosan nem. Csak akkor végeznék, ha nem menne a

vállalkozás, vagy más irányba is kacsingatnék. 23.) Tájékozódik a vállalat működésével kapcsolatban? Honnan? - Igen, könyvelőtől, de az internet a legfőbb forrás 24.) Befolyásolja a vállalat működését a szerzett információ? - Persze, mert az információ hatalom 25.) Befolyásolja az Ön döntéseit a szerzett információ? - Természetes, mert az információ birtokába piaci előnyre tehetek szert 26.) Van saját információszerzésre kialakított gyakorlata? - Nem, kicsik vagyunk, nincs nálunk bürokrácia. Abban az esetben, ha van rá lehetőségem, akkor egyenesen a döntéshozóval próbálok kapcsolatot kiépíteni, hogy rövidre zárjam a kapcsolati dolgokat, kisebb a félreértési lehetőség, illetve jobban tudunk érvényesülni Bemutatás: REX Bt. 80 Mikor jött létre a vállalata? - 1992-ben alapította az apósom, és én 2007, áprilisában vettem át tőle, mert kellett egy égi cég, aminek megfelelő múltja van és

számlaképes is. Milyen céllal? - Hogy meggazdagodjak. Igazából szerettem volna, hivatalosan tevékenykedi Mi a fő profil? - Gépi földmunkával foglalkozunk. Alapásás, pincetömb, kertépítés, stb Mik a piaci tervek? - Szeretnék Kft-vé alakulni, illetve szeretnék profilt is bővíteni, mert úgy látom a mai világban a több lábon állás a megélhetés lényege. A környezetvédelem, mint olyan érdekel, mert szerintem, az elkövetkezendő évtizedek egyik legjövedelmezőbb területe, és ezt a szegmenset fogják segíteni. Tapasztalataim mutatják ezt, és a közvetlen környezetem, a munkapartnerek is ezen a véleményen vannak. Hány főt foglalkoztat? - Jelenleg velem együtt három főt Milyen ütemben fejlődik? - 1.) Nem elég gyorsan. De mint kívülálló, azt mondhatom, hogy a helyzetem elég stabil. Érzi-e igényét az információszerzésnek általában a piacon? - 2.) Persze, mert alapvetően az újdonságokat, illetve azokat a dolgokat, amik

kíváncsivá tesznek, és a válaszokat csak onnan tudom megkapni. Véleménye szerint mik ma a legjellemzőbb információszerzési szokások? - Alapvetően a leggyorsabb az internet, ez a legbiztosabb is, de szűkebb környezetből a z ismeretségi kör, vagyis azon keresztül valakihez való eljutás, vagy valamihez való eljutás. Legyen esz gépjavítás, eszközvásárlás, reklám érték, vagy bármi, és ezt a leggyorsabban az interneten keresztül tudom. 81 3.) Ön érzi a fontosságát az információszerzésnek a vállalata szempontjából? Miért? - 4.) Igen, alapvetően, amire nekem szükségem van, hogy gyorsan megtaláljam azt a szolgáltatást, illetve azt a partnert, akit keresek. Tartalmilag milyen jellegű információra van szüksége? Honnan szerzi be? - 5.) Amire nekem szükségem van a gépekkel kapcsolatban, javítás, alkatrészellátás, vásárlás, vagy ha a cégen belül esetleg bővítenék, legyen ez szolgáltatás, vagy tevékenység,

akkor a megfelelő partnereknek a megkeresése. Az információkat szaklapokból, valamint hasonló vállalkozói körből, mert tapasztalati úton ők is ajánlanak embereket, cégeket, illetve weboldalakat. És a keresőoldalakon persze Tematikailag milyen jellegű információra van szüksége? Honnan szerzi be? 6.) Gyors, és pontos információkra van szükségem, amiket az internetről szerzek be. Szükségét érzi az iparágról beszerzett információknak? Miért? 7.) Igen, mert az újdonságokról, illetve, ami ezt a vállalkozói szférát érinti információ, az csak ott található meg. Szükségét érzi a versenytársakról szóló információknak? Miért? - 8.) Nem, mert alapvetően a versenytársak az én nagyságrendemben személyes ismerőseim. Szerintem egyik sem olyan nagy cég, hogy jelen lennének a világhálón, vagy olyan nagyon dominánsak lennének. Szükségét érzi a partnerek fizetőképességéről beszerzett információknak? Miért? -

Szükségét érezném, de teljesen valótlanok, megbízhatatlanok. Egyáltalán nem lehet adni arra az információra, amit be tudok róla szerezni. Nagyon nehezen, és teljesen megbízhatatlan, tehát az, amit ma egy cégközlöny kiad, az holnap már nem érvényes. Főleg jogilag, úgy mond, a bürokratikus úton megjelenik Legyen ez cégközlöny, tulajdonlap másolat, banki kivonat, már másnap nem érvényes. És az hogy egy cégnek milyen a prioritása, illetve a fizetőképessége, az mindig akkor dől el, amikor beadod a számlát, és megkapod a pénzt. 82 10.) Szükségét érzi a fogyasztókról beszerzett információknak? Miért? - Igen, mert ők azok, akik engem használnak, eltartanak. Az én cégem méretében ezeket az információkat csak helyi ismeretség útján lehet megszerezni, ez egy kistérség. A munkáim jelentős részét ismeretség útján szerzem, és olyan vállalkozók adják, akikkel már hosszú évek alatt kialakult rutin van.

11.)Szükségét érzi a jogi, illetve gazdasági környezetről szóló információknak? Miért? - Szerintem engem nem érint, mert a jogi szabályozások megítélése, az egy jó könyvelő dolga. Persze saját kútfőből is utána nézek azoknak a lehetőségeknek, és változásoknak, amiket hallok, de ezt is a neten. De alapvetően a könyvelőmtől kérek tanácsot. Pl: gépjármű adó volt ilyen Hallottam a kormánytervezetről, utána néztem a neten, de alapvető információkat, amik rám vonatkoznak a könyvelő adott. Én a gazdasági részével csak a pénzforgalom miatt fogalakozom, minden mást egy külsős könyvelési iroda csinál, nála csapódnak le ezek a dolgok. 12.)Érdeklik-e a makro környezeti körülmények? Miért? - Persze, hogy érdekelnek, hisz ebben élek, de ezeket is hallomás útján, illetve ismerősöktől szerzem be, mert sokkal inkább valósak, illetve tényszerűek, mint amik esetleg tudatosan vannak adagolva a médián, vagy az

interneten keresztül. Én jobban bízok ezekben. 13.)Mielőtt elindította a vállalkozást felmérte a piaci helyzetet? Hogyan? - Igen mielőtt elindítottam a vállalkozást voltak előkészületek, igen felmértem. Makrokörnyezeti felmérés útján, és éreztem, hogy van rá kereslet. 14.)Elegendő információhoz jutott? - Akkor igen 15.)Mostanság felmérte a piaci helyzetet, illetve szükségesnek tarja? Hogyan? - Igen felmérem, és szükségét is érzem, de ez már megint olyan dolog, hogy a januári felmérések, illetve ami a kormány sugall, illetve a jelenlegi gazdasági helyzet sugall, azt én most nem látom, nem érzem. Amit most az emberekbe sulykolnak, hogy válság van, recesszió, 50%-os visszaesés. A felmérést az üzleti partnereimmel való konzultáció révén, illetve a makro környezetem vizsgálatával. 16.)Elegendő információhoz jutott? 83 - Szerintem információból sosem elég, biztos, hogy nem. 17.)Változtak az

információszerzési szokásai? Miért? - Igen abszolút. Eleve, nincsen rá idő, az idő, mint tényező annyira fontos lett, hogy bármi, ami érdekel, az azonnal kell, vagyis a netet használom rengeteget. Nem használom a szaknévsort, újságot, TV-t, nem járok nagyon szakmai vásárokra, nem használom a szakmai tudakozókat, talán még a telefon 18.) Tudja, hogy melyik kérdésére hol kap választ? - Nem, sejtem. Célorientáltan keresem a választ Az internetes keresőkön keresztül kutatok, és kigyűjtöm azokat a cégeket, akik választ adnak, valószínűsítem, hogy azzal foglalkoznak, amit én keresek, kiírom az elérhetőségüket és utána viszont már telefonon egyeztetek. 19.) Elég felkészültnek, napra késznek tarja a magyar információáramlást? - Tulajdonképpen azt veszem észre, hogy addig foglalkoznak vele, míg fel nem kerülnek a netre, viszont utána magával a frissítéssel, naprakészséggel nem foglalkoznak. A komolyabb cégek igen, de

nagyon sokszor futottam bele olyanba, hogy már nem létező akciókról írnak, elavult telefonszámok 20.) Külföldről szerzett információra van-e lehetősége, illetve igénye? Hogyan? - Lenne, a neten keresztül, illetve a z Unióba lépés után nyugatról dőlnek a termékek, szolgáltatások, cégekDe kicsi a kihasználtság. Túl bonyolult a mód, amivel onnan bármit tudok szerezni, vagy bármit el tudnék intézni, pl.: nyelv, dokumentációk, papírozás, vám 21.) Mennyire tarja fontosnak a piaci fejlődés felmérését? - Az esetemben ez nagyon képlékeny. Mondhatnám, azt is, hogy én hónapokra tervezek. Nem lehet Fontosnak tartom a piaci fejlődést, de nem látom 22.) Végez saját piackutatást? Miért? Hogyan? 84 - Igen, az én vállalkozásom szűkebb körben működik, nem bízok meg piackutató céget, mert nincs ré pénz. Beszélgetek az emberekkel Kapok néha egy-egy fülest, amit a hasznomra tudok fordítani. Először spontán beszélgetek,

majd célzottan, arra az információra specializálódva, amire szükségem van. 23.) Tájékozódik a vállalat működésével kapcsolatban? Honnan? - Igen, könyvelőtől, de abszolút az internet 24.) Befolyásolja a vállalat működését a szerzett információ? - Persze, mert próbálok előnyt kovácsolni a szerzett információból 25.) Befolyásolja az Ön döntéseit a szerzett információ? - Igen, az információ minden esetben haszon, kincs. Azt magát leszűrni, hogy mi a lényeg, az oké, hogy munka, de pénz lesz. Csak így érdemes csinálni Muszáj beszélgetni, muszáj információt gyűjteni, és ha csak a 10%-át tudod hasznosítani, illetve abból előnyt kovácsolni, már megéri. A helyi jellegű cégeknél, akik szűkebb környezetben működnek szóbeli kapcsolatok útján dőlnek el. Ezen a szinten mondhatom, hogy kocsmában dőlnek el az üzletek 26.) Van saját információszerzésre kialakított gyakorlata? - Nem nagyon 85 1.)Bemutatás:

Tó-Vill Bt Mikor jött létre a vállalata? - 1986 Milyen céllal? Cégem a Tó-Vill Bt, egy két személyes vállalkozásként jött létre, és elsősorban mobil hálózat építéssel, és villanyszereléssel foglalkoztunk, majd a rendszerváltás után, csak villanyszereléssel, és bekötéssel foglalkozunk. Kapcsolatba kerültem a jelenlegi E-On vezetőség egyik tagjával, aki 10 éve beszállt a vállalatba csendestársként, és ma már a megrendeléseink 80%-át tőlük kapjuk! Az országban 5 vállalkozás dolgozik nekik, ez egyik én vagyok. A maradék 20% egyéb megbízásokból nyerjük. Mi a fő profil? - Energia hálózatok kiépítése, karban tartása, illetve lakossági bekötések kivitelezése 5 megyében Mik a piaci tervek? A mai gazdasági helyzetben, semmi extrát nem akarok elérni, csak tartani magam a tavalyi szinten, ha ez sikerül, már elégedett leszek. Hosszabb távú célokban jelenleg szerintem nem érdemes gondolkodni a jelenlegi gondokat próbálom

megoldani. Túlélni a megszorításokat, és hogy az embereimnek stabil megélhetést biztosítsak. Több alvállalkozóval is dolgozom, igyekszem nekik annyi munkát adni, amennyit csak lehet, de nehéz a helyzet, főleg az elmúlt pár hónap. Hány főt foglalkoztat? - A közvetlen alkalmazottak száma 32 fő, de mint említettem több alvállalkozóval vagyok kapcsolatba, az ő számuk közel 100 fő, és valamennyinek én vagyok a fő irányvonala Milyen ütemben fejlődik? - Az eddigi évek tapasztalata igen megnyugtató volt számomra, mivel minden évben megdupláztam a bevételem, sőt volt, hogy többet, mint a dupláját tudtam elérni, és a profittal is meg voltam elégedve, manapság, ha a tavalyi szinte el tudom érni, vagyis nem kívánok sokat, akkor meg leszek elégedve. Ami persze önmagában nem jelenti ugyan azt, mint tavaly, mert a költségem nőttek, de szerintem manapság, ennyi sikernek is örülni kell. - 9.) Érzi-e igényét az információszerzésnek

általában a piacon? - Igen, az információ birtoklása, egyenes arányos a növekedéssel, csak attól függ mennyire használható az! Mindenki próbál információhoz jutni, hogy a versenyhelyzetben megállja a helyét. De ez is szerencse Jókor kell lenni jó helyen. 2.) Véleménye szerint mik ma a legjellemzőbb információszerzési szokások? 86 - Egyértelmű, hogy az internet. A leggyorsabb, legjobb - Bár én nem vagyok egy nagy számítógép guru, a lányom szokott segíteni.- Egyébként attól függ, milyen információra van szükség. Az internet után jön a TV, a rádió, az újságok, és az ismerősök. Egy jó üzletember, mindig tudja, kit kell felhívni, hogy választ kapjon, vagy kinek van olyan ismerőse, aki információhoz juttat. Vannak még különböző szervezetek pl.: ipartestület, állami szervezetek, de nem hogy nem tudom, kit kell keresnem, meg hogy, még borzasztó lassúak is! 3.) Ön érzi a fontosságát az információszerzésnek a

vállalata szempontjából? Miért? - Persze. Ha a vezetőhöz időben eljut az információ, és megfelelő döntést hoz azzal kapcsolatba, akkor jelentős előnyre, adott esetbe profitot tud termelni. A vállalatok mozgató rugója az információ. De nem csak a kapott, hanem az adott információ is. Véleményem szerint a legnagyobb üzleti fogásokat így lehet kihasználni. 4.) Tartalmilag milyen jellegű információra van szüksége? Honnan szerzi be? - Általában a jelenlegi gazdasági kérdések, piaci helyzet, fizetőképesség, és az alvállalkozóimra vonatkozó információkra van szükségem. A gazdasági kérdésekkel a könyvelőmet zaklatom, mert ő a legjobb forrásom. Jogi kérdésekkel az ügyvédem, Fizetőképesség? Hát nem nagyon tudok napra kész információt szerezni, általában kérdezősködöm, ismerősöktől, partnerektől. Az én tevékenységem szűk körű, így eléggé körbe érnek az információk. A fogyasztókról szóló információ

nincs, honnan lennelutri. Igazából minden az Általában a megérzéseimre hallgatok, van, hogy jobbak, mint a kapott infó 5.) Tematikailag milyen jellegű információra van szüksége? Honnan szerzi be? - Az általános működéshez szükséges információk, mint önkormányzati szabályozás, állami szabályozás, adott esetekben bizonyos mérőszámok, illetve adatok (grafikonok, diagramok) képében. De ez elenyésző Néha van csak rájuk szükségem. Ami annyira nem baj, mert nem szeretem az adminisztrációt 6.) Szükségét érzi az iparágról beszerzett információknak? Miért? - Jelen helyzetemben igen, mert mint említettem csak 5-en vagyunk a piacon, de itt is vannak a profitszerzés miatt „átfedések”. A másik négy vállalatot folyamatosan figyelni kell, és ott kell lenni az E-On központban is, mert ha csak egy kicsit lankad a figyelmem, már más csinálja a munkám. Tágabb körben nem érzem szükségét Elég kicsi is vagyok, meg úgy gondolom

ez elég a munkámhoz. 7.) Szükségét érzi a versenytársakról szóló információknak? Miért? 87 - Ugyan azt tudnám említeni, mint az előbb, valamint a nem E-On munkáknál igen. Mivel lakossági bekötéseket is vállalunk elég széles körben. Tiszában kell lennem, hogy kik vannak a piacon, hogy az áraim, és a megbízhatóságom, a hírem megmaradjon, és ne gyengüljön a helyzetem. 8.) Szükségét érzi a partnerek fizetőképességéről beszerzett információknak? Miért? - Hála Istennek az E-On viszonylag fizető képes , de másfelől összevissza tartoznak mások. Fontosak az ez irányú információk, de honnan szerezzem be őket? Csak hallomásból, másképp nem, nincs rá mód, hogy leellenőrizzem. Az anyagi helyzete a cégnek elég stabil, de ha valaki határidőre nem fizet, nekem kell rohangálnom utána, és nem elég hogy bosszantó, mint tudjuk, az idő pénz. Az én esetemben ez nem nagy szám, de ha valaki csak a hagyományos

értelembe vett fogyasztóból él Hát nem irigylem. 10.) Szükségét érzi a fogyasztókról beszerzett információknak? Miért? - Nálam megrendelők vannak, de fontos persze. Itt is inkább hallomás útján szerzek információt. Szeretek el menni, tárgyalni a partnerekhez, mert már a környezetéből sok minden kiderül. Vannak persze ellenkező példák is A tapasztalatom az, hogy az átlagemberekkel nincs baj, ők szó nélkül fizetnek. Akinek van, és már elején alkudozik, azzal szokott gond lenni. 11.)Szükségét érzi a jogi, illetve gazdasági környezetről szóló információknak? Miért? - Szükségét érzem, de se követni, se érteni nem tudom, így én ezeket a könyvelőmre, és az ügyvédemre bízom, ha valamiről tudnom kell, ők majd szólnak. 12.)Érdeklik-e a makro környezeti körülmények? Miért? - Na, most kellenek a diagramok. Ilyen helyzetekben készítettek a titkárnőmmel felméréseket. A válság hatására, minden mutató

visszaeset, kisebb a jövedelmezőség, kevesebb megrendelés. A makro környezet határozza meg a vállalkozói létet. Próbálok tájékozódni, de ezzel kapcsolatban szaklapokat olvasok, elsősorban a HVG-t kedvelem. 13.)Mielőtt elindította a vállalkozást felmérte a piaci helyzetet? Hogyan? 88 - Az már régen volt, nem volt rá lehetőség. Igazából még szerintem nem is volt ilyen Ez a modern világ szülötte 14.)Elegendő információhoz jutott? - Amire akkor szükségem volt, azt megkaptam. 15.)Mostanság felmérte a piaci helyzetet, illetve szükségesnek tarja? Hogyan? - Általában tudom, hogy állok a piaccal. A vállalkozás stabil, és nem nagyon van fenyegetés. De figyelem a körülöttem tevékenykedőket, muszáj De konkrét, célzott felmérést nem szoktam csinálni. 16.)Elegendő információhoz jutott? - Amire szükségem van, azt megszerzem. 17.)Változtak az információszerzési szokásai? Miért? - Természetesen. Ahogy fejlődik a

világ, fejlődök én is Próbálok lépést tartani A főbb forrás az emberi kommunikáció most is, mint rég, de sokat használom a világhálót. Nézem a TV, hallgatom a rádiót a kocsiban Elég sok helyről szerezhetek információt, de mindig azt választom, ami a leggyorsabb, legkényelmesebb. 18.) Tudja, hogy melyik kérdésére hol kap választ? - Általában igen, ha nem akkor jönnek az ismerősök, családtagok 19.) Elég felkészültnek, napra késznek tarja a magyar információáramlást? - Felkészültnek nem, napra késznek talán. Rengeteg az információ, de pontatlan, használhatatlan, és amint megtalálom, mire van szükségem, elmegy a kedvem az egésztől. De nagy segítségek a hírportálok, illetve a keresőprogramok 20.) Külföldről szerzett információra van-e lehetősége, illetve igénye? Hogyan? - Lehetőségem lenne, de igényem nincs. Egyelőre meg tudok oldani minden országhatáron kívül, de jó a tudat, hogy van választási

lehetőségem. 21.) Mennyire tarja fontosnak a piaci fejlődés felmérését? - Nagyon fontosnak tarom, de úgy gondolom, az nem a vállalkozások dolga, vannak erre szakosodott cégek, és szakemberek is. 22.) Végez saját piackutatást? Miért? Hogyan? 89 - Nem, nem is akarok. Nem látom értelmét, ilyen kis vállalatnál 23.) Tájékozódik a vállalat működésével kapcsolatban? Honnan? - Persze. Ismét a könyvelőt, ügyvédet, említem Szeretem az ügyfélkapukat, mert pontos, gyors információ birtokába jutok a cégemmel kapcsolatba. Illetve fontosak a visszajelzések, és az, ha elégedettek velem. Ez a legnagyobb reklám, és ez hozza a többi munkát is. 24.) Befolyásolja a vállalat működését a szerzett információ? - Igen, de kis mértékbe. Úgy gondolom, hogy a vállalaton kívül szerzett információ felhasználása jó dolog, de döntően nem változtat semmin. Ha változtat a működésén, akkor az már elég nagy baj. 25.) Befolyásolja

az Ön döntéseit a szerzett információ? - Az én döntéseimet igen, hisz az én döntéseimtől működik a cég úgy ahogy. 26.) Van saját információszerzésre kialakított gyakorlata? - Szerintem nincs. Mindig az adott kérdéstől függően választok módot