Egészségügy | Masszázs » Gyógymasszőr tanfolyam, masszázselmélet tételek

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 72 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:2655

Feltöltve:2009. december 10.

Méret:314 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11111 Anonymus 2020. február 17.
  Jó újra találkozni ezzel a régi jegyzettel. Jó 10 évvel ezelőtti. Akkor még egyik weboldalon sem volt fenn.
11110 nekron 2016. április 11.
  Köszönöm, hasznos volt.
11111 jenchan 2015. június 27.
  Örök hálám üldözze a feltöltőt, nagyon köszönöm!
10000 f111 2013. június 11.
  Sima másolás egy weboldalról.
11111 Anibunny 2013. május 04.
  Nagyon jó! Köszi.
11111 Szobi 2012. december 22.
  Szerintem nagyon szépen összefoglaltad a masszázzsal kapcsolatos tudnivalókat. Köszi a feltöltést és a fáradozásod!! /Még 1000x jobb is, ahogy sokat az előadó tanárok leadják a tananyagot/
11111 ember705 2012. december 10.
  Végre egy hasznos jegyzet!
11111 domi 2012. május 17.
  Nagyon hasznos.

Tartalmi kivonat

Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 1 1. A masszázs története Gyógymasszőr tanfolyam, masszázselmélet tételek Tartalomjegyzék Masszázselmélet. Hiba! A könyvjelző nem létezik Tartalomjegyzék. 1 1. A masszázs története 2 2. A masszázs felosztása és annak jellemzői 5 3. A masszázs élettani hatása 7 4. A svéd masszázs elmélete 9 5. A svéd masszázs ellenjavallatai 13 6. A svéd masszázs fogásai 14 7. A kötőszöveti masszázs elmélete 20 8. A kötőszöveti masszázs ellenjavallatai 22 9. A kötőszöveti masszázs fogásai 23 10. A szegment-masszázs elve, alkalmazási területe 27 11. A szegmentmasszázs javallatai, ellenjavallatai 32 12. A szegment masszázs során fellépő negatív jelenségek és azok megszűntetése 33 13. A perioszteális kezelés elve 34 14. A masszázs helyi és távolhatásai 36 15. A masszázs során alkalmazott konszenzuális hatás elmélete 38 16. Az áthangoló, vagy előkészítő masszázs 39

17. A kontraktúrák kezelése 40 18. Az Alternatív masszázs módszerek 42 19. A Gépi masszázs 44 20. A Közvetítő anyagok és gyógyszerek használata a masszázs során 45 21. A váll, a nyak és a fej, valamint az arcmasszázs elmélete 47 22. A mellkas és a hasmasszázs elmélete 48 23. A derék és a hátmasszázs elmélete 50 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások 51 25 A fej és vállkimozgatás elmélete. 62 26. A gerincnyújtás és a lapocka mobilizálás 64 27. A törzskimozgatás elmélete 67 28. A csípőízület és a térdízület-kimozgatás elmélete 70 29. A Könyökízület és a csuklóízület-kimozgatás elmélete 72 Tárgymutató . Hiba! A könyvjelző nem létezik Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 2 1. A masszázs története 1. A masszázs története A masszázs története, már az emberiség megjelenése előtti időkre, az állatok ösztönös viselkedésére vezethető vissza, a fájó testrészek

nyalogatására, dörzsölésére. Ezen ösztönöket az ember evolúciója során természetesen ugyanúgy magában hordozza, tudatossá válása után megfigyeléssel, a tapasztalatok összegzésével és rendszerezésével különböző masszírozási és gyógyászati rendszereket hozott létre ismereteinek, kultúrájának és a kor filozófiájának megfelelően. A masszázst és kézrátételt a történelem előtti időkben a sámánok és gyógyítók már alkalmazták különböző kultikus és gyógyító rítusok során, mintegy felismerve a kezek gyógyító erejét, a masszázs univerzális gyógyító hatásait. Az első írásos dokumentáció a masszázs alkalmazásáról, az ókori Kínából származik, a Kr.e 3000 körül uralkodó „sárga császár” Huang Di nevéhez köthető, aki egy összefoglaló orvosi munkát írt „a sárga császárok belső orvoslásának klasszikusai” címmel (Huang Di Nei Jing) Ebben a könyvben az akupunktúra, az akupresszúra

és masszázs, a testmozgás és a diéta elemeinek leírása is szerepel. A tradicionális Kínai orvoslás legelső leírásának tekinthető. Ezen hagyományokon Lao Tse (Kre 500) a taoizmus-t megalapító kínai filozófus és orvos, valamint Kong Fu Tse (Konfucius) (Kr.e 551-479) a konfucionalizmust megalapító orvos és filozófus lépett tovább. Több összefoglaló munkát készítve Gyakorlatilag Ők kezdték el Kínában a hivatásos orvos és masszőrképzést munkáikban teljes diagnosztikai és terápiai rendszerek, masszázsok és diéták leírásai szerepelnek, természetesen a kínai filozófiának megfelelően az életenergia a „Csí” egyensúlyának helyreállítása volt a középpontban. Ez a rendszer tekinthető az akupunktúra és az akupresszúra alapjának, amin a mai Kínai orvoslás alapszik. (A 14 meridián és az öt elem egyensúlyán alapul) A kínai fejlődéssel párhuzamosan Indiában is hasonló fejlődés ment végbe, de más filozófiai alapon

és más megfigyeléseken alapulva más rendszerezésben. A fürdök, a testmozgás és a masszázs terápiás kezelésként itt is alkalmazott volt. Az indiai rendszerből fejlődött ki a joga, (Kre 1800) az ayurveda-ból az aromaolaj masszázs, megfigyelésekből a csakra-energiamasszázs. (A hét csakra egyensúlyi állapotán alapul). Tibetben a kínai és az Indiai hatások is érvényesültek, keveredve a népi gyógyászattal. Itt egy 16 pontos energia-pont masszázs alakult ki. Japánban is a kínai tradíciók alapján alakult ki a masszázs, melyet oktattak, és vakok végeztek már több mint 1300 éve. Az Anma (An=nyomni, Ma=simogatni) tradicionális gyógymasszázs részeként kialakult az Ampuku, a 7 körzónás hasmasszázs. Filozófiai koncepciója: a has az élet és az energia központja, ahol minden szervünk és testrészünk tükröződik. A japán shiatsu masszázs nem csak kézzel, hanem lábbal, térddel és könyökkel is dolgozik. Az ókori Egyiptomban is

ismert és alkalmazott volt a masszázs. Saggarában talált falfestményen, melyet Kr.e 2330-ra datálnak kezeket és lábakat masszírozó embereket, ábrázolnak „nem okozok másnak kárt, sőt még hálás is leszel nekem, azért amit teszek” felirattal. Későbbi leírásokból tudjuk, hogy Egyiptomban alkalmaztak különféle olajos és növényi alapanyagú bedörzsöléseket is. Mint azt a bibliában is olvashatjuk, az olajos bedörzsölést átvették az ókori zsidók is, hiszen királyaik nagyra becsülték a különböző olajos bedörzsöléseket. Az Asszír-Babilon ékírásos cserepeken is szerepelnek utalások olajos bedörzsölésre, Sam-Herib Asszír király ninivei palotájában egy reliefen, masszázskezelést lehet látni. Az ókori Görögországban a sportversenyek előtt és után az atlétáknak kötelezően elő volt írva a masszázs. A görög őselem filozófiának megfelelően különböző fürdő, ivó, levegőztető - pihenő és lábadozás utáni

masszázskúrát alkalmaztak. Hippokratész Kre (460 -377) orvos a „De officina medici” munkájában leírta az általa alkalmazott kezelések tapasztalatait és rendszerezte azokat. A masszázst, diétákat és ivókúrákat, mozgást, fürdőket és vízgyógyászatot. A krónikus betegeken masszázst és mozgáskúrát együttesen alkalmazott. Tanítványai módszereit továbbfejlesztették, amit a rómaiak átvettek. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 3 1. A masszázs története Az ókori Róma a görög hagyományokon alapulva nagyrészt görög orvosokat alkalmazott. Aszklépiosz (Kr.e 128-56) rendszerezte a görög mechanotherapiat, előírta hol, hogyan, szárazon vagy olajjal kell-e masszírozni. Nagy fürdő és mozgáskultúrát hozott létre A régi görög és római orvosok is masszírozást ajánlottak a test és a lélek védelmére, mint gyógymódot. A csatából visszatérő légionáriusoknak, földesuraknak és másoknak is, mint

gyógyszert adták. A reggeli masszázsaktiváló és az esti szedáló hatását alkalmazták fürdőikben. Galineus (Kru 131-210) császári háziorvos, legalább 16 írásában szerepel a masszázs, mint kezelés. Tripsis című munkájában masszázsformákat ír le, mint kemény, közepes és gyenge masszázs, körkörös simítás és dörzsölés lehetőleg az izomrost minden irányába. A masszázsfogásokat romáztatással együtt alkalmazta Felfedezte a fizikai munkát, testmozgást követő masszázs anyagcsere fokozó, méregtelenítő hatását. Julius Ceasart idegzsábával masszázs kezelték, míg Plinius római polgárjogot kért masszőrének, oly becsben tartotta. A maya kultúra emlékei között is felfedezhetjük a masszázs használatára vonatkozó elemeket. Kb0-900 közötti időkből Copan romváros kőoltárán több mint 36 megfejtett szimbólum utal arra, hogy tudatosan alkalmazták gyógyítási és diagnosztikai célokra a reflexzóna masszázst. Avicenna

(Kr.u 980-1037) arab orvos és filozófus foglalkozott a fürdők hatásával, a masszázst, annak ismeretét az orvosi ismeretek közé sorolta. „Orvosi törvények” c munkájában összefoglalja az addigi ismereteket a masszázsról, leírja annak fogásait és összekapcsolja azt a hidroterápiával. Mint természettudós a klf. növények lepárlási technológiájával foglalkozott, a rózsaolajjal történő masszázst a leggyógyítóbb masszázsnak tartotta. Galenus nyomdokain haladva a masszázst a gimnasztikával kombinálták, tanaikat iskolákban oktatták. A római kortól a reneszánszig a keresztény ideológiának köszönhetően a masszázs és a testedzés háttérbe szorul, ugyanígy a fürdőkultúra is. Szinte kivételnek számít Francis Fuller brit orvos, aki foglalkozott a masszázs és testgyakorlás kultúrájával, azokat a gyógymódok közé sorolta. Itáliában a salernoi iskola foglalkozott az egészségvédelemmel, mozgáskultúrával és a

masszázzsal.XV század reneszánsz, a kifelé fordulásával, emberközéppontú szemléletével, az antik kultúrához történő visszanyúlásával szemléletváltozást hozott. Hieronimus Paduában a „De arte gimnastica” c. művében a testedzés fontosságát hangsúlyozza Magyarországon Mátyás udvarában dögönyözök (masszőrök) dolgoztak. Nicolas Andry francia orvos a megelőzés fontosságáról a tartó mozgató szervrendszer fontosságáról ír. Ambroise Pare (1517-1590) fiziológiai és anatómiai ismeretekre építi a masszázst, és mint gyógyeljárást írja le. Paracelsus (1600) német orvos szintén Pare nézeteit vallja, fontosnak tartja azokat. 1700-as évek. Főleg Franciaországban a masszázs, mint mechanoterápia válik ismeretessé 1779 Sir Francis Cook kapitány beszámol arról, hogy isiászát Tahitin masszázzsal meggyógyították a bennszülött nők. Mátyus Pál hazánkban a hippokratészi eszmékre alapozva hangsúlyozza az étrend, a

mozgáskultúra, a fürdök és a masszázs fontosságát. Per Henrik Ling (1776-1839) stockholmi vívómester és tornatanár alkalmazta a tornáztatást, masszírozásnál nyomást, ütögetést és dörzsölést és rotációt. Rendszerezte a mozgásformákat és a masszázsfogásokat. Tanait a stockholmi gimnasztikai intézetben oktatja A svéd királyi ház megelégedését is kivívja, ezért masszázsintézetet nyithat. 1838-ban, Londonban megnyílik az első svéd intézet. Ezt követen sorra nyílnak további iskolák, intézetek Olaszországban, Franciaországban és az USA-ban is. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 1. A masszázs története Metzger (1839-1901) Holland orvos, Ling tanítványa 1867-ben, Amszterdamban megjelentetett könyvében a svédmasszázs fogásait, hatásmechanizmusát és addigi tapasztalatait írja le, javallataival együtt rendszerbe foglaltan. Németországban több egyetemen is tartott előadás sorozatot a svédmasszázsról.

Mozengeil Orvos kongresszuson beszámol eredményeiről és még ez évben, Berlinben kiadott munkájában, 1875-ben, mint Metzger rendszerezi a svédmasszázst, és felveti a reflexes idegi hatások gondolatát is. William Murell Brit orvos 1890-ben, Londonban bevezeti a hivatásos masszőrképzést. Hoffa 1893-ban, Németországban megjelenteti a „Masszázs kézikönyve” c. munkáját, melyben leírja az öt alapfogást, a masszázs helyi és távolhatásait. 1894-ban nyolc szakképzett masszőrnő megalapítja Londonban a Szakképzett Masszírozónők Társaságát, amiből a későbbi Fizioterápiai Társaság alakult ki. 1895 Sir George Simpson „Utazás a világ körül” c. munkájában leírja, hogy a Sandwich szigeti bennszülöttek hogyan masszírozzák egymást dörzsöléssel, hogy jobb legyen az emésztésük és vérkeringésük. 1898 Sir Henry Head felfedezi a szegmentális zónákat, a HEAD zónákat. 1904 Gowers megalkotja a fíbrositis gyűjtőfogalmat a

fájdalmas izomterületekkel történő foglalkozást követően. 1909 Dr. Cornelius Angliában nyomómasszázzsal izületi gyulladást gyógyít 1917 Mackansie felfedezte a belső szervek és az izomzat közti reflektórikus kapcsolatokat. (Mackenzie zónák). A Head-Meckenzie zónák a szegmentmasszázs alapjait képezik, amit, mint „reflexzóna masszázs” írtak le. 1926 Kirschberg bevezette a nyújtást, felfedezte, hogy a masszázs a nyirokkeringésre is hat. Ezt a „Masszázs és gyógytorna” c. munkájában írta le 1929 Ruhman kifejleszti az ujjbegymasszázst és először alkalmaz bőreltoló fogásokat. 1929 Elisabeth Dick német gyógytornásznő kidolgozza a kötőszöveti masszázs elméletét és leírja gyakorlatát. Freiburgban az egyetemen W Kolrausch és H Teilrich Leube irányításával 10 évig kísérletezték ki a pontos technikát. „Az én kötőszöveti masszázsom” c művében foglalja össze munkáját. Shade és Lange a masszázs hatásait

kutatják, a myalgia fizikai és kémiai terápiás lehetőségeit. 1945 Dr.JBMemmel Brit fizioterapeuta, orvos intermittaló nyomással végez sikeres kezeléseket 1947 James Cyriax Brit orvos ismerteti a lágyrész kezelések manuális technikáját. 1950 megjelenik J. Cyriax „Kezelés manipulációval és a mélymasszázs” c munkája, ami az első fizioterapeuták számára írt szakkönyv. 1952 Glaser és Dalicho munkájukban összefoglalták a szegmentmasszázs kutatások és továbbfejlesztések elméletét és gyakorlatát. 4 Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 5 2. A masszázs felosztása és annak jellemzői 2. A masszázs felosztása és annak jellemzői A masszázs olyan művelet, amelyet a bőr felületén kézzel végzünk. A kezelések betanult módszeres, rendezett és adagolt kézi fogások sorozatából állnak. A legősibb gyógymód, ami kezdetben ösztönös tevékenység, majd a tapasztalatok és az ismeretek bővülésével tudatos

gyógyító tevékenységgé vált. A masszázs több módon kivitelezhető tevékenység, ezért a különböző kultúrákban (időben és térben), különböző masszázsformák alakultak ki, melyeket később a fejlődés folyamán a különböző tudósok, természetbúvárok és orvosok a helyi ismeretek és hagyományok, filozófiai rendszerek alapján különféle magyarázatokkal egészítettek ki, illetve különböző elvi alapokon nyugvó rendszereket alkottak. Az európai tradicionális tapasztalatok és filozófiai rendszerekből fejlődött ki a svéd masszázs, ami a mai gyógymasszázs alapját képezi. Az ezen rendszeren kívül eső masszázsformákat alternatív masszázsformáknak, fajtáknak nevezzük, melyek részben tudományosan nem igazolt hatásmechanizmusuk miatt gyakran nem elfogadottak kultúránkban, orvoslásunkban. A masszázs a fizioterápia része, ott is a mechanoterápia passzív részébe, gyűjtőkörébe tartozik. A masszázs kivitelezése,

módja, célja, hatásmechanizmusa és a kivitelező személye szerint tovább tagolható. A laikusok által végzett masszázs, ösztönös tevékenység, főleg nyugtatási és fájdalomcsillapítási célzattal. A szakemberek által végzett masszázs tevékenység (orvos, gyógytornász, sport, fürdős és gyógymasszőr) az előzőtől jól elkülöníthető rendszerezett ismereteken alapuló célzott, tudatos tevékenység. 1. Orvosi vagy gyógymasszázs: Leggyakrabban team munka, hiszen az orvos maga, azt általában a legritkább esetben végzi. Az orvos által felállított diagnózis alapján gyógymasszőr által kivitelezett tevékenység, ami a legtöbb esetben kombinált terápia részét képezi. A gyógymasszőr az orvosi előírásoknak megfelelően felépített kezelést végez, aminek legfőbb célja a gyógyítás. Tekintettel arra, hogy a beteget a kezelések folyamán, nem csak a direkt masszázs behatások érik, ezért a masszőrnek tudatosan segítenie kell a

beteg pszichés egyensúlyának újraépítését, annak pozitív befolyásolását is. 2. Sportmasszázs A masszázs egy olyan specializált ága, amit egészséges, általában az átlagosnál fejlettebb fizikumú embereken végez a sportmasszőr , hogy azok sport eredményeit elősegítse, kondíciójukat megőrizze, különböző célzattal. Bemelegítő masszázs.: - A sporttevékenység előtt a bemelegítést megelőzően a keringés és az oxigénellátás fokozása, az izmok átmelegítése, az izületek átmozgatása a cél, megelőzendő a hirtelen terhelések által okozott izom és szalagsérüléseket. Treaning masszázs.: - Edzés és verseny közben a teljesítőképesség fokozása érdekében végzett masszázs, a terhelési asszimetriák, spazmusok felszámolására. Levezető masszázs.:- A verseny, edzés után alkalmazott masszázs főleg vibráló dörzsölések, simítások és gyúrások sorozata, a görcsök oldása, izomláz enyhítése és frissítési

célzattal. 3 Higiénés vagy frissítő masszázs. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 6 2. A masszázs felosztása és annak jellemzői A higiénés vagy frissítő masszázs célja, az izomzat vérellátásának fokozása, mintegy passzív tornáztatással az izomzat kondicionálása, erősítése. Leggyakrabban keveset mozgó, egészséges, de passzív egyéneknél szükséges, bár az aktív mozgást, sportolást nem helyettesíti. Elsősorban fürdőkben alkalmazott masszázseljárás amit melegvizes fürdő után szappanos-vizes módszerrel végeznek leggyakrabban. Hatása élénkítő, fáradságcsökkentő frissítő, de a nem fokozatos mértékletes alkalmazása izomlázat, izomfájdalmakat eredményezhet. Ezért a masszázsterv felállításához itt is szükséges a kezelt személy feltérképezése. Fogásai megegyeznek a svéd és a sportmasszázs fogásaival. 4. Diagnosztikus masszázs A beteg, vagy vendég állapotfelmérésére szolgál, a

masszőr feltérképezheti ezzel a módszerrel a bőr, a bőr alatti kötőszövetek és az izmok pillanatnyi állapotát, hogy összeállíthassa az optimális kezelési tervet, majd ezt követően elkezdje a kezelést. Elsősorban simító (felületes rétegek), enyhe gyúró (mély kötőszöveti rétegek, izmok) fogásokkal. Hatásmechanizmusa szerint: Helyi masszázskezelések (bár távol és reflexhatás itt is van, de nem ez az elsődleges.) Reflexzónamasszázs kezelések: szegment, kötőszöveti és periostealis masszázs. A kivitelező szerint: Önmasszázs - kézzel -közvetítő eszközzel (száraz kefe, vibrációs eszköz, vízsugár kád) Idegen személy által végzett masszázs - kézzel -közvetítő eszközzel (száraz kefe, vibrációs készülékkel, zuhany alatt, víz alatt, víz alatti sugármasszázs /”tangentor”/) Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 3. A masszázs élettani hatása 3. A masszázs élettani hatása A masszázs

élettani hatásai három fő csoportba sorolhatók,: - helyi hatások - távoli hatások - általános hatások. A) Helyi hatások: A masszázs során a direkt ingerelt szövetekre gyakorolt hatás válaszreakciói az érintett terület típusának megfelelően a következők lehetnek. (bőr, bőr alatti kötőszövet, izomzat és csonthártya) A bőrre gyakorolt hatás: - az elhalt hámréteg leválása (főleg dörzsölés hatására) - fokozódik az új hámsejtek termelődése - vérbőség, (értágító és keringésnövelő hatás) - hőmérsékletnövekedés, - vazoaktív anyagok termelődés fokozódása, - anyagcsere fokozódás, - bőrtónus növekedés, - a faggyú és verejték elválasztás növekedése, (kiegyensúlyozottá válik a hőháztartás) - a fájdalomküszöb emelkedik. A kötőszövetre gyakorolt hatás: - elősegíti a tartás és rugalmasság megőrzését, - a pumpahatás miatt fokozódik a vérkeringés, és a nyirokkeringés (összehúzódás, majd

kitágulás) - megnyílnak a kapillárisok (arteriolák és veniolák), - normalizálódik a szövetközi nedvállomány szintje (felszívódás), - fokozódik az anyagcsere, csökken az oxigénhiány és a sejt táplálék hiány, - felszívódnak a különféle lerakódások, - csökken a lerakódott zsír mennyisége, - megszűnnek a letapadások, hegesedések, feszültségek, - csökken az interstitialis (szövetközi) folyadékmennyiség (oedema felszívódás)Az izomszövetre gyakorolt hatás: - teljesítménynövekedés (gyorsabb, kitartóbb akár 30%-kos növekedés is elérhető), - gyorsabb regeneráció (gyorsabban és könnyebben kipiheni magát), - megszüntethető a fokozott izomtónus, - hypotonusos izmok erősítése, - megnyílnak a nyugalmi állapotú kapillárisok is, javul a vérellátás, - fokozódó anyagcsere, - a salakanyagok gyorsabban eltávoznak (tejsav), - fájdalomcsökkentés (Gate Controll). A csonthártyára gyakorolt hatás: - fokozódik az anyagcsere,

- nő a regenerációs készség. Az idegekre gyakorolt hatás: Elsődlegesen kiváltódik az axonreflex, az afferens, felszíni érző receptorok ingerlése, izgalmi állapota az arteriolák diletációját váltja ki, ami lokális hyperaemiát okoz. Az erekre gyakorolt hatás: 7 Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 8 3. A masszázs élettani hatása A mechanikai nyomás helyén a nyomás intenzitásával arányosan a kötőszövetben lévő mastocyták (hízósejtek) a bennük tárolt vasoaktív anyagokat környezetükbe ürítik, az így felszabaduló histamin az érfalakban lévő sím izmokat ellazítja, nő az érfal átjárhatósága, az anyagáramlási sebesség, az anyagcsere. A vér és nyirokáramlásba kerülve távolabbi helyekre is hat A bradykinin a hám külső elválasztású mirigyeiben termelődő kallikrein enzim szövetközi térbe jutásakor hasadással Jön létre. Hatása, lokális vasodiletácio, a kapillárisfal áteresztő

képességének növekedése, a fájdalomérző receptorok izgalma. Nő a mikrocirkuláció, az anyagcsere, távolhatása, más szervekben is nő a vazodiletáció. B) Távoli hatások: A fokozott vénás visszaáramlás növeli a jobb szívfél terhelését, ezért a masszázs csak nem dekompenzált szív esetén alkalmazható, ugyanakkor cardialis decompensatio esetén a masszázs több szerv vénás pangásának fokozódásához vezethet. Segmentális reflexek, (a cutan musculáris) bőr-izom a Head zónának megfelelően az érzőidegi impulzus a motoros bőr és izomreakciót vált ki azonos szegmentumon belül a masszázs hatására. Míg a (A cutan-visceralis) bör-zsiger a Mackansie zónáknak megfelelően az érzőidegi impulzus motoros zsigeri, simaizom válaszreakciót vált ki azonos szegmentumon belül. A keresztirányú gerincvelői idegpálya átkapcsolás miatt a másik testfél reakciója is kiváltódik, homolateralitás, a konszenzuális reflexhatás. Ezen

távolhatások eredményeként hat a szegmentmasszázs. C) Általános hatások A vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatás, a receptorok akciós potenciálja reflexes úton, a szegmensen belül, ill. szisztémásan távolabbi helyeken is megváltoztatja a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer tónusát, a hátsószarvi érzőideg impulzusok átkapcsolás révén az oldalsó szarvi vegetatív központokra is hatnak, ugyanakkor a spinális dúcokban is létrejön ingerület. A paraszimpatikus efferens rostokból kiáramló acetilcolin szabadul fel, helyi rövid idejű hatást kifejtve, lokális vazodiletációt hozva létre. A szimpatikus rostokból adrenalin ill noradrenalin szabadul fel, ami a helyi hatáson túl, a véráramba kerülve, az egész szervezetre hatnak, annak függvényében, hogy a szerven, sima izmon az alfa, vagy a béta receptor a domináns. A keringés fokozódás megváltoztatja a vér és a nyiroknedvek szervezeten belüli eloszlását, megváltozik a

vérnyomás, pulzusszám és a légzés, fokozódik a vizelet kiválasztás. Az idegrendszer a masszázsfogásoknak megfelelően erős ingerfogások hatására aktivizálja a szervezetet, míg nyugtató fogások esetén a test teljesen ellazul, elernyed. Ugyanakkor pszichés áthangolás is kiváltódik. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 9 4. A svéd masszázs elmélete 4. A svéd masszázs elmélete A svédmasszázs passzív mozgásterápia, a fizikoterápia része, a gyógymasszázs részét képezi, annak alapfogásait adja. Más masszázsok is alkalmazzák fogásait A svédmasszázs nem az első alkalmazójáról kapta nevét, hanem első alkalmazásának helyéről. Ösztönös fogásokon, megfigyeléseken alapul. Alapfogásainak egy részét Per Henrik Ling svéd vívómester rendszerezett Stockholmban, beépítve azt torna és mozgásrendszer oktatásába. Elméletét a későbbiekben tudományos alapokon elemezték és rendszerezték, így alakult ki a

svéd masszázs mai rendszere. A svédmasszázs egy tudatosan és célzottan alkalmazott masszázs fogásrendszer. Alkalmazása nem minden esetben megengedett és javallt. Az indikációk és kontraindikációk tisztázását követően a személyes benyomások és az állapotfelmérés után végezhető. A svédmasszázs összetett hatásmechanizmusa miatt a masszőrnek először felületi simításokkal kell a kontaktusteremtést és az állapotfelmérést megkezdenie. Az öt fő fogásnemet és a kiegészítő masszázsfogásokat ezt követően, az állapotnak és a célnak megfelelően kell tervszerűen a fokozatosság figyelembe vételével alkalmazni. Kezelés közben a masszőr fájdalmat nem okozhat a betegnek, az egyes spazmusok, letapadások és csomók kidolgozásához inkább több időt kell ráfordítani, a kezelést többször megismételni, minthogy fájdalmat, kellemetlen érzetet és a betegnek túlzott fáradságot okozzunk. Ezért kell a különböző ingerfogások

között simítást, vibrációt és zegzugos lehúzást alkalmazni, ugyanúgy levezető fogásként simítást. A svéd masszázs fogásrendszere öt csoportra és a kiegészítő fogások csoportjára bontható. Ezek a következők: Simítás: Alkalmazása: Kezdőfogás, két fogásnem közti átvezető fogás, valamint befejező, levezető fogás. Gyakran használjuk más fogások alkalmazása között is. Felületes, enyhe masszázsfogás. A felületes rétegekre és a bőrfelszínre hat elsősorban Kéztartás: A masszőr keze, vagy annak simító felülete követve a masszírozandó testfelületet, arra teljes felületén rásimul. Hatásmechanizmusa: Megteremti a pszichés kapcsolatot, csökkenti a fájdalomküszöböt, nyugtató hatású. Az elszarusodott hámréteg leválik, a bőrregeneráció meggyorsul. Hyperaemiát idéz elő, nő a hőmérséklet, fokozódik a vér, nyirok és a kötőszöveti áramlás sebessége, fokozódik az anyagcsere. Felszívódnak az oedemak.

Nyugtató, relaxáló hatású Dörzsölés: Alkalmazása: általában a simítást követő ingerfogás, de más fogásokkal kombinálva is alkalmazzuk. A felületes dörzsölés a bőrre és a bőr alatti irhára hat, míg a mély dörzsölés a mélyebb kötőszöveti részekre és az izmokra is, illetve a csonthártyára. Állapotfelmérésnél tájékozódási lehetőséget nyújt a myalgiás pontokról, maximál pontokról és az izom, ín letapadásokról. Kéztartás: A masszőr keze, a kezelendő felülettel 45°-os szöget zár be, a bőr felszínére merőlegesen, vagy laposan. Hatásmechanizmusa: Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 10 4. A svéd masszázs elmélete felületes dörzsölés hatásai megegyeznek a simításéval, hyperaemiát idéz elő, megnyílnak a kapillárisok (Shunt hatás) nő a hőmérséklet, fokozódik a vér, nyirok és a kötőszöveti áramlás sebessége, fokozódik az anyagcsere hisztamin felszabadító hatású,

fájdalomcsillapító, fájdalom küszöb emelő (Gate kontroll). A mély dörzsölés a kötőszövetet fellazítja és nyújtja, az inak és izmok határán lazít, a letapadásokat megszünteti. Az izmok myalgiás csomóit oldja Az izomkontraktúrát javítja, csökkenti a fájdalomérzést, növeli a fájdalomküszöböt. A bőrhöz közeli csontszövetek anyagcseréjét fokozza, ugyanúgy a regenerációs képességét is. A helyi hatásokon túl a szegmentális hatás is érvényesül, ugyanúgy a központi és perifériás idegrendszerre is. Gyúrás Alkalmazása: A simítással és a dörzsöléssel előkészített izomzat gyúrható. A kötöszöveti és izom letapadások fellazítására és akár a mélyebb izomrétegek spazmusára is hat, szétválasztja a rostokat. Mindig az izomállapotnak megfelelően a tónust és a szövetek nyújthatóságát, elmozdíthatóságát figyelembe véve kell alkalmazni. Feszes, fájdalmas, köteges és csomós izomzat esetén óvatosan és

fokozatosan növelhető a nyomás, a gyúrás intenzitása. Egészséges izomzat esetén közepes erősségű ingerfogással lehet kezdeni a gyúrást. Hypertonusos izomzat esetén kis erejű, hosszabb időn keresztül történő lágy eltolás és görgetés alkalmazandó a rostok megnyújtására. A hypotonusos izomzat esetén nagyobb erővel, a fascia és az izomszél elmozdításával, kiemelésével hatunk az izmokra. Kéztartás: A hüvelykujj szembefordítva a többi ujjakkal enyhén hajlított csuklóval, az ujjhegyek ráfekszenek a testfelületre, a befogott izom felfekszik az ujjbegyekre. Nagyobb felületen történő gyúrásnál a tenyér ráfekszik a testfelületre és a hüvelykujj) -II. UJJ élével dolgozunk, vagy a tenyeret kiemelve kisujj-kisujjpárnával. A rost lefutásra diagonálisan az izomrostot kiemelve és megtartva dolgozunk tapadás – eredés irányban. Hatásmechanizmusa: nő az izom vérellátottsága, bekapcsolódnak a zárt kapillárisok. Fokozódik az

anyagcsere, a salakanyagok távozása gyorsabb (tejsav, gyulladásos maradványok), a feszültség és fájdalomérzet csökken. Az izom terhelhetősége nő, regenerálódása gyorsabb, tónusa normalizálódik Az izomrostok elválnak egymástól, a tapadások megszűnnek. Helyes alkalmazása a hypertonusos , spazmikus izmokat lazítja, a hypotonusos, athropias izmokat tonizálja. Általános ellazultság érzet keltő, fáradságcsökkentő hatású. Az izmok rugalmassága, állaga a tónusrendeződésnek köszönhetően, valamint a kötöszöveti elemek és lágyrészek átmozgatásának köszönhetően javul. Helytelen alkalmazása, csípésérzetet, fájdalmat vált ki, növeli az izom görcskészségét Ütögetések: Kopogtatás: ujjbeggyel végzett ütögetés. Kis intenzitású ütemes, egyenletes és gyors kézmozgással végzendő, főleg a mellkason alkalmazzuk. Paskolás: kagyló alakba hajlított kézzel közepes intenzitású ütemes, egyenletes és gyors kézmozgással

végzendő, főleg a háton alkalmazzuk. Hatásmechanizmusa: Erős ingerfogás, a bőrre, a bőr alatti kötőszövetekre és az izmokra hat, vasodiletatiot vált ki, izomtónus fokozó. Erősebb, intenzívebb ütögetés hatására kontrakció, reflexes izomspazmus alakul ki A mellkason történő alkalmazása oldja a bronhusokon lévő lerakódásokat Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 11 4. A svéd masszázs elmélete Centrális eredetű, spastikus bénulás, érzékeny vegetatív labil betegeknél különösen a nyak és vállöv területén alkalmazása kontraindikált. Vibráció: Alkalmazása: lokálisan alkalmazzuk. Kéztartás: A III. ujj enyhén hajlítva a testfelületen, merev csukló, könyök és vállizülettel, vagy a tenyér ill az ököl, kisujjszél van a kezelendő felületen. 10-15 rezgés/secHatásmechanizmusa: idegnyugtató, fájdalomcsillapító és izomtónus csökkentö, lazító. Az érző receptorok ingerlésével

fájdalomcsillapításra, nyugtató és lazító hatású, növeli az ingerküszöb szintjét mellkason a bronhusok szekrécióját idézik elö. A szövetekre általános lazító hatású, csökkenti a feszes és köteges rostok spazmusát, növeli az oxigén ellátottságot Mozgatás:ostorszerű hullámmozgás, enyhe húzással kombinált mozgatás egyenletesen kivitelezve. Fogás: A végtagot enyhén kiemelve a distalis részen stabilan megfogjuk. A mellkast hátulról laterálisan a legnagyobb bordánál megfogjuk, hüvelykujj a hónaljárok felé, kilégzésnél enyhén nyomva kirázzuk. A medencét két oldalról szimmetrikusan átfogjuk, a 11-V. ujj dorsalis, a hüvelykujj ventralis helyzetű. Enyhén kiemelve előre felfelé kirázzukA törzs kirázása, a háton fekvő beteg mellkasánál állva, a kézkirázás közben a beteget ütemesen felemeljük és visszahelyezzük. Hatásmechanizmusa: Az izmokat, szalagokat és az izületi tokot lazítja, fokozza a keringést.Vágás:

enyhén hajlított kézzel, a singcsonti éllel közepes, nagy intenzitású egyenletes és gyors kézmozgással végzendő. Csak a IV-V ujjperc érintkezhet a kezelendő felülettel, az erőt a többi ujj kis és gyűrűsujjhoz való csapódása adja. Az érintkezést követen rögtön csuklóból ellentétes irányú felfelé mozgást végzünk. A nagy tömegű, felületű izmokon végezzük a kezelést az izomlefutással merőlegesen tapadás-eredés irányban.Hatásmechanizmusa: rövid ideig tartó ütögetés élénkítő, serkentő és vérnyomásemelő hatású. A hosszabb ideig tartó ütögetés esetén a hatás megfordul.Intermittaló nyomás ( esetenként a mély simítások közé is sorolható) A legenyhébb masszázsfogás. A végtagokon alkalmazott váltott kezes vagy kétkezes ill haránt erős intenzitású mély simítás. A problémás izület felett kezdjük, proximális - disztális irányban, váltakozó nyomással pumpáló effektust hozunk létre. Zárt

tenyérrel, a hüvelykujj abdukált helyzetben A mellkas intermittaló nyomása: A két kezet szimmetrikusan a mellkasra helyezzük, a tenyérél a X. bordán zárt ujjakkal, a hüvelykujj a szegycsontra mutat. A páciens kilégzési ütemének végén enyhe be és fel irányú nyomást alkalmazunk. A fogást egy bordával feljebb megismételjükHatásmechanizmusa: a végtagon a pumpáló nyomás következtében a szövetközi folyadék gyülem a szív felé áramlik. A mellkasnál a jobb légzést segíti elő Kiegészítő masszázsfogások:( nem közvetlenül a svéd masszázs fogáskörébe tartozó fogások) Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 4. A svéd masszázs elmélete tövisnyúlvány fogás fenyöfogás gyalufogás vasaló karomfogás párhuzamos húzások haránt húzások kötöszöveti elmozdítások csavarás ívhúzás kombinált kötőszöveti fogás terápiás húzás perios nyomás kimozgatások nyújtások A masszázsfogást követően vagy

zegzugos lehúzással, vagy nagyon gyenge simítással térünk vissza a kezdő pozícióba. . 12 Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 13 5. A svéd masszázs ellenjavallatai 5. A svéd masszázs ellenjavallatai Kontraindukációk :-lázas állapot -legyengült állapot - túl idős korban -postoperatív szakasz elején -a menstruációs ciklus első pár napján (kiv. végtag helyi nem intenzív kezelése) -terhesség (kiv.dto) -szívinfarktust követő stádium -vérzékenységgel járó betegségeknél (leukémia, skorbut, hemofília) -betegségek heveny szakaszában -fertőző betegségek esetén -tüdő és mellhártya heveny megbetegedéseknél -TBC esetén -érelzáródásos megbetegedések -nagyfokú visszeresség -akut vénás megbetegedések -csont, izület, izomsérülések és rándulások, ficamok heveny szakaszában -izületi instabilitás -izületi izzadmány -csontritkulás előrehaladott stádiuma -bőrelváltozás -bőrbetegségek -bőr

sérülések -bőr viszketés -daganatos megbetegedések -egyes pszichés megbetegedések. Abban az esetben, ha a masszázs (frissítő, sport stb.) nem orvosi javallatra és előírásra történik, úgy a masszőr kötelessége meggyőződni arról, hogy a masszázs az adott esetben ellenjavallt-e. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az orvosi beutalást követően a beteg állapotában olyan változás áll be, hogy a masszázst elvégezni nem szabad, vagy csak részkezelés alkalmazható. Mindkét esetben a masszőr kötelessége a páciens tájékoztatása, a kezelés megtagadása, a beteg orvoshoz történő irányítása, esetleg konzultáció az orvossal. Amennyiben a masszázst már megkezdte a masszőr, és munka közben észlel kontraindikációra utaló jelet, a beteg kérésének ellenére a kezelést meg kell szakítani és a beteget orvoshoz kell irányítani. Nem teljeskörű, enyhe kezelések végezhetők az alábbi esetekben: Izületi gyulladások félheveny szakaszában,

(ha az állapot nem romlik, folytatható a kezelés) Ízületi gyulladások idült szakaszában (átmeneti fájdalom fokozódás lehetséges) Csont, ízületi, izomrándulások, ficamok idült szakaszában óvatosan, enyhe kezelés végezhető. Körülírt fájdalmas részek esetén, csak orvosi konzultációt követően. A menstruációt követő 3. – 4 naptól a deréktáj kihagyásával nem nagy intenzitású masszázs végezhető. Idős kori végtagfájdalmak esetén, vérbőséget okozó szerrel történő enyhe bedörzsölés alkalmazható, ami nem veszi igénybe a beteg szervezetét. Minden egyéb kétes esetben is a masszázskezelést meg kell tagadni. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 6. A svéd masszázs fogásai 6. A svéd masszázs fogásai A svéd masszázs fogásai és hatásmechanizmusa: A fogások iránya és a fogások alkalmazási helye az anatómiai helytől függően meghatározott, kötött, vagy csak részleges szabadságot ad a

masszőrnek. 1.) Simítás A testtájon a simítás iránya: distalistól proximális irányba longitudiálisan centripetálisan a szív felé Intenzitása alapján: Felületes mély Iránya szerint: longitudiális (hosszanti) transversalis (keresztirányú) körkörös módja szerint: egykezes kétkezes váltott kezes nehezített egykezes ujjbeggyel terpesztett ujjakkal zárt ujjakkal az ujjak tenyéri felszínével, kisujj párnával, hüvelykujj párnával, egész tenyérrel terhelt tenyérrel kézháttal kisimítás A simítás közben végzett mozgás alapján: Félkörös körkörös „V” alakban „8” alakban, Ív alakban a testkontúrnak megfelelően végtagon váltott kezes - intermittaló fogás sebessége: lassú, egyenletes, folyamatos, a kezelő légzésritmusának megfelelő Alkalmazása: Kezdőfogás, két fogásnem közti átvezető fogás, valamint befejező, levezető fogás. Gyakran használjuk más fogások alkalmazása között is. Felületes, enyhe

masszázsfogás. A felületes rétegekre és a bőrfelszínre hat elsősorban Kéztartás: 14 Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 15 6. A svéd masszázs fogásai A masszőr keze, vagy annak simító felülete követve a masszírozandó testfelületet, arra teljes felületén rásimul. Hatásmechanizmusa: Megteremti a pszichés kapcsolatot, csökkenti a fájdalomküszöböt, nyugtató hatású. Az elszarusodott hámréteg leválik, a bőrregeneráció meggyorsul. Hyperaemiát idéz elő, nő a hőmérséklet, fokozódik a vér, nyirok és a kötőszöveti áramlás sebessége, fokozódik az anyagcsere. Felszívódnak az oedemak. Nyugtató, relaxáló hatású 2.) Dörzsölés: A testtájon a dörzsölés iránya: distalistól proximális irányba longitudiálisan centripetálisan a szív felé Intenzitása alapján: Felületes mély Iránya szerint: longitudiális (hosszanti) körkörös transversalis (keresztirányú) körkörös Módja szerint: Tenyérgyökkel,

ujjbeggyel (11-111. vagy III ÍV ujjal) a ÍV. ujjbeggyel ökölbezárt kézzel, kisujjszéllel karomállásban izületi kúppal, nagy újjal Fogások: pont-kör kör-pont Sebessége:lassú, egyenletes, folyamatos körkörös Alkalmazása: általában a simítást követő ingerfogás, de más fogásokkal kombinálva is alkalmazzuk. A felületes dörzsölés a bőrre és a bőr alatti irhára hat, míg a mély dörzsölés a mélyebb kötőszöveti részekre és az izmokra is, illetve a csonthártyára. Állapotfelmérésnél tájékozódási lehetőséget nyújt a myalgiás pontokról, maximál pontokról és az izom, ín letapadásokról. Kéztartás: A masszőr keze, a kezelendő felülettel 45°-os szöget zár be, a bőr felszínére merőlegesen, vagy laposan. Hatásmechanizmusa: Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 16 6. A svéd masszázs fogásai felületes dörzsölés hatásai megegyeznek a simításéval, hyperaemiát idéz elő, megnyílnak a

kapillárisok (Shunt hatás) nő a hőmérséklet, fokozódik a vér, nyirok és a kötőszöveti áramlás sebessége, fokozódik az anyagcsere hisztamin felszabadító hatású, fájdalomcsillapító, fájdalom küszöb emelő (Gate kontroll). A mély dörzsölés a kötőszövetet fellazítja és nyújtja, az inak és izmok határán lazít, a letapadásokat megszünteti. Az izmok myalgiás csomóit oldja Az izomkontraktúrát javítja, csökkenti a fájdalomérzést, növeli a fájdalomküszöböt. A bőrhöz közeli csontszövetek anyagcseréjét fokozza, ugyanúgy a regenerációs képességét is. A helyi hatásokon túl a szegmentális hatás is érvényesül, ugyanúgy a központi és perifériás idegrendszerre is. 3.) Gyúrás: A testtájon a gyúrás iránya: distalistól proximális irányba centripetálisan a szív felé az izomrost irányával egyezően tapadástól az eredésig diagonálisan. A rostirány lefutásával párhuzamos, vagy arra merőleges

irányú.Intenzitása alapján: ( a legerősebb ingerfogás) felületes görgetés és eltolás mély gyúrás módja szerint: egykezes kétkezes teljes tenyérrel, újbeggyel Fogások görgetés kiemelt kiemelt tovafutó ollózó körkörös félkörös redőgyúrás intermittaló gyúrás Ritmusa: -szabályos, egyenletes Alkalmazása: A simítással és a dörzsöléssel előkészített izomzat gyúrható. A kötöszöveti és izom letapadások fellazítására és akár a mélyebb izomrétegek spazmusára is hat, szétválasztja a rostokat. Mindig az izomállapotnak megfelelően a tónust és a szövetek nyújthatóságát, elmozdíthatóságát figyelembe véve kell alkalmazni. Feszes, fájdalmas, köteges és csomós izomzat esetén óvatosan és fokozatosan növelhető a nyomás, a gyúrás intenzitása. Egészséges izomzat esetén közepes erősségű ingerfogással lehet kezdeni a gyúrást. Hypertonusos izomzat esetén kis erejű, hosszabb időn keresztül történő lágy

eltolás és görgetés alkalmazandó a rostok megnyújtására. A hypotonusos izomzat esetén nagyobb erővel, a fascia és az izomszél elmozdításával, kiemelésével hatunk az izmokra. Kéztartás: A hüvelykujj szembefordítva a többi ujjakkal enyhén hajlított csuklóval, az ujjhegyek ráfekszenek a testfelületre, a befogott izom felfekszik az ujjbegyekre. Nagyobb felületen történő gyúrásnál a tenyér ráfekszik a testfelületre és a hüvelykujj) -II. UJJ élével dolgozunk, vagy a tenyeret kiemelve kisujj-kisujjpárnával. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 17 6. A svéd masszázs fogásai A rost lefutásra diagonálisan az izomrostot kiemelve és megtartva dolgozunk tapadás – eredés irányban. Hatásmechanizmusa: nő az izom vérellátottsága, bekapcsolódnak a zárt kapillárisok. Fokozódik az anyagcsere, a salakanyagok távozása gyorsabb (tejsav, gyulladásos maradványok), a feszültség és fájdalomérzet csökken. Az izom

terhelhetősége nő, regenerálódása gyorsabb, tónusa normalizálódik Az izomrostok elválnak egymástól, a tapadások megszűnnek. Helyes alkalmazása a hypertonusos , spazmikus izmokat lazítja, a hypotonusos, athropias izmokat tonizálja. Általános ellazultság érzet keltő, fáradságcsökkentő hatású. Az izmok rugalmassága, állaga a tónusrendeződésnek köszönhetően, valamint a kötöszöveti elemek és lágyrészek átmozgatásának köszönhetően javul. Helytelen alkalmazása, csípésérzetet, fájdalmat vált ki, növeli az izom görcskészségét 4.) Ütögetések Iránya: Az izomrostok lefutására merőlegesen, hosszanti irányban Intenzitása: Egyenletes, gyors, szabályos kis intenzitással és amplitúdóval, kis pályán kis erővel adagolt ingerfogás. Kivitelezési módja Kisujj széllel teljes tenyérrel teljes tenyérrel enyhén hajlított MCP ízületekkel (paskolás) Kopogtatás: ujjbeggyel végzett ütögetés. Kis intenzitású ütemes,

egyenletes és gyors kézmozgással végzendő, főleg a mellkason alkalmazzuk. Paskolás: kagyló alakba hajlított kézzel közepes intenzitású ütemes, egyenletes és gyors kézmozgással végzendő, főleg a háton alkalmazzuk. Hatásmechanizmusa: Erős ingerfogás, a bőrre, a bőr alatti kötőszövetekre és az izmokra hat, vasodiletatiot vált ki, izomtónus fokozó. Erősebb, intenzívebb ütögetés hatására kontrakció, reflexes izomspazmus alakul ki A mellkason történő alkalmazása oldja a bronhusokon lévő lerakódásokat Centrális eredetű, spastikus bénulás, érzékeny vegetatív labil betegeknél különösen a nyak és vállöv területén alkalmazása kontraindikált. 5.) Vibráció: A testtájon a vibráció iránya: - distalistól proximális irányba - centripetálisan a szív felé - az izomrost irányával egyezően - az idegvégződési ponton körkörösen Fogások (a bőr felszínére merőlegesen) Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet

tételek 18 6. A svéd masszázs fogásai -a III. ujjbeggyel -tenyérrel -terhelt tenyérrel -tenyérgyökkel -ököllel -kisujjszéllel Rögzített váll és könyökízülettel csuklóból -készülékkelRitmusa: -10-15 rezgés/sec kilégzéskor Alkalmazása: lokálisan alkalmazzuk. Kéztartás: A III. ujj enyhén hajlítva a testfelületen, merev csukló, könyök és vállizülettel, vagy a tenyér ill az ököl, kisujjszél van a kezelendő felületen.Hatásmechanizmusa: idegnyugtató, fájdalomcsillapító és izomtónus csökkentö, lazító. Az érző receptorok ingerlésével fájdalomcsillapításra, nyugtató és lazító hatású, növeli az ingerküszöb szintjét mellkason a bronhusok szekrécióját idézik elö. A szövetekre általános lazító hatású, csökkenti a feszes és köteges rostok spazmusát, növeli az oxigén ellátottságotKiegészítő fogás: Kirázás: fogások -egykezes kirázás -kétkezes kirázásA kezelhető testtájak: - végtag részleges

kirázása - végtag kirázása - medence kirázása - mellkas kirázása - törzs kirázásaMozgatás:ostorszerű hullámmozgás, enyhe húzással kombinált mozgatás egyenletesen kivitelezve. Fogás: A végtagot enyhén kiemelve a distalis részen stabilan megfogjuk. A mellkast hátulról laterálisan a legnagyobb bordánál megfogjuk, hüvelykujj a hónaljárok felé, kilégzésnél enyhén nyomva kirázzuk. A medencét két oldalról szimmetrikusan átfogjuk, a 11-V. ujj dorsalis, a hüvelykujj ventralis helyzetű. Enyhén kiemelve előre felfelé kirázzukA törzs kirázása, a háton fekvő beteg mellkasánál állva, a kézkirázás közben a beteget ütemesen felemeljük és visszahelyezzük. Hatásmechanizmusa: Az izmokat, szalagokat és az izületi tokot lazítja, fokozza a keringést.Vágás: enyhén hajlított kézzel, a singcsonti éllel közepes, nagy intenzitású egyenletes és gyors kézmozgással végzendő. Csak a IV-V ujjperc érintkezhet a kezelendő felülettel,

az erőt a többi ujj kis és gyűrűsujjhoz való csapódása adja. Az érintkezést követen rögtön csuklóból ellentétes irányú felfelé mozgást végzünk. A nagy tömegű, felületű izmokon végezzük a kezelést az izomlefutással merőlegesen tapadás-eredés irányban.Hatásmechanizmusa: Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 19 6. A svéd masszázs fogásai rövid ideig tartó ütögetés élénkítő, serkentő és vérnyomásemelő hatású. A hosszabb ideig tartó ütögetés esetén a hatás megfordul.Intermittaló nyomás ( esetenként a mély simítások közé is sorolható) A legenyhébb masszázsfogás. A végtagokon alkalmazott váltott kezes vagy kétkezes ill haránt erős intenzitású mély simítás. A problémás izület felett kezdjük, proximális - disztális irányban, váltakozó nyomással pumpáló effektust hozunk létre. Zárt tenyérrel, a hüvelykujj abdukált helyzetben A mellkas intermittaló nyomása: A két kezet

szimmetrikusan a mellkasra helyezzük, a tenyérél a X. bordán zárt ujjakkal, a hüvelykujj a szegycsontra mutat. A páciens kilégzési ütemének végén enyhe be és fel irányú nyomást alkalmazunk. A fogást egy bordával feljebb megismételjükHatásmechanizmusa: a végtagon a pumpáló nyomás következtében a szövetközi folyadék gyülem a szív felé áramlik. A mellkasnál a jobb légzést segíti elő Kiegészítő masszázsfogások:( nem közvetlenül a svéd masszázs fogáskörébe tartozó fogások) tövisnyúlvány fogás fenyöfogás gyalufogás vasaló karomfogás hosszanti és haránt plesselés párhuzamos húzások haránt húzások kötöszöveti elmozdítások csavarás ívhúzás kombinált kötőszöveti fogás terápiás húzás perios nyomás kimozgatások nyújtások A masszázsfogást követően vagy zegzugos lehúzással, vagy nagyon gyenge simítással térünk vissza a kezdő pozícióba. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 20

7. A kötőszöveti masszázs elmélete 7. A kötőszöveti masszázs elmélete A kötőszöveti masszázs a gyógymasszázs részét képezi, annak egy speciális ága. 1929 Elisabeth Dick német gyógytornásznő kidolgozza a kötőszöveti masszázs elméletét és leírja gyakorlatát. Freiburgban az Orvostudományi egyetemen W Kolrausch és H Teilrich Leube irányításával 10 évig kísérletezték ki a pontos technikát. „Az én kötőszöveti masszázsom” c művében foglalja össze munkáját. Munkássága nyomán a manualterápia egy új ága jön létre, mellyel különféle belgyógyászati megbetegedések kezelhetők, gyógyíthatók. A kötőszöveti masszázs hatásmechanizmusának alapjai: A belső szervek és szervrendszerek megbetegedéseinél a kötőszövetben fokozott feszülés jön létre. A belső szerek és szervrendszerek betegségeinél a megfelelő szegmentumok interstitialis (szövet közötti) kötőszövetében fokozódik a feszülés. A meg

növekedett feszülés mértékét a bőr és bőr alatti réteg (felületes, bőr közeli kötőszöveti), bőr alatti és fascia közötti réteg (mély, fascia közeli kötőszöveti zóna) eltolhatóságának vizsgálatával lehet megállapítani. A feszülés mellett még behúzódások is mutatkozhatnak, ez az interstitialis kötőszövet nagy folyadékleadó képességére utal duzzanat is jelentkezhet: ami viszont a kötőszövet folyadékfelvevő képességével van kapcsolatban (reflex dystrophia). A kötőszöveti masszázs technikája a kötőszövetből vegetatív áthangoló hatást indít el, melynek magyarázata, hogy az interstitialis kötőszövet kapcsolatban van a vegetatív idegrendszerrel, továbbá a somatikus idegrendszer bőr érző afferentációjának is vannak vegetatív reflex kapcsolatai. A kialakuló távolhatások, elsősorban a vegetatív idegrendszeren keresztül befolyásolják az érintett szerv, szervek funkcionális zavarát. A vegetatív

idegrendszer tónus állapotát normalizálja, s ezúton tud hatni a szabályzási zavarokra. A vegetatív idegrendszer pontos ismerete lehetővé teszi a szervek szimpatikus és paraszimpatikus tónusának szabályozását. A kötőszövet mechanikai ingerlésével, normalizálni tudjuk a vegetatív idegrendszer tónus állapotát, s ezúton tónus kiegyenlítést érhetünk el. A bőr alatti kötőszövetnek a hát, a fartájék, a csípő területén rendszeres, bizonyos masszázsfogásokkal történő kezelése kapcsán egyes esetekben szívfájdalmak, fejfájások, a gyomorban levő nyomásérzés megszűnése, ízületi fájdalmak csökkenése, mozgászavarok javulása következett be. . A kötőszöveti zónák jelzik a szervi érintettséget, a kötőszövet látható és tapintható elváltozásaival Diagnosztikai jelentőségük abban van, hogy jelzik a betegség aktivitását, valamint a néma zónák utalnak az örökletes hajlamra. Az egyes belső szervek kóros

elváltozásai a szelvényezettség szempontjából hozzátartozó bőr alatti kötőszövetben csomósodásokat, kötegek képződését, a kötőszövet egyneműségének megváltozását idézheti elő. A kötőszövetben létrejövő strukturális és funkcionális elváltozások reflexes úton (un viscerocutan reflexek segítségével) jönnek létre. A szervi funkciózavar viszceralis afferentacio (a zsigerek idegközpont irányba hatása) útján, a szervnek megfelelő kötőszöveti zónában jelentkezik. A bőr alatti kötőszövet állományának befolyásolásával (csomósodások csökkentése, feszülések megváltoztatása) olyan folyamatokat indíthatunk el, melyek a belső szervek kórosan megváltozott működését javíthatják és a szervezet eltolódott vegetatív tónusát normalizálhatják. A fentiek figyelembe vételével kidolgozott kötöszöveti masszázs a bőr alatti kötőszövetre irányuló simító vongáló - húzó fogások sorozatából áll. Meg

kell jegyezni, hogy a fogások a kötőszöveten kívül szükségszerűen a bőrre is hatnak. Masszázs közben a helyi hatásokon kívül a bőrben és a bőr alatti kötőszövetben levő idegvégződések által közvetített ingerhatások révén reflexes úton távolhatások is létrejönnek. A távolhatások mind a felületesen, mind a mélyebbre ható fogásokkal kiválthatók A mélyebbre terjedő húzó jellegű fogások a vegetatív idegrendszerre is befolyással vannak. A kötőszöveti zónák fogalmának kettős értelme van. Létrejöhetnek akut betegség alkalmával a megbetegedett szervnek megfelelő kötőszöveti zónában (diagnosztikus zóna), mint „klinikailag néma zónák” keletkezhetnek öröklött díspositio alapján a hozzájuk tartozó szerv-, szervrendszer megbetegedése nélkül. Ez esetben a vegetatív idegrendszer gyenge pontját jelentik Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 21 7. A kötőszöveti masszázs elmélete A

kötőszöveti zónák nemcsak a hozzájuk tartozó szervvel, erekkel és idegekkel kapcsolódnak, hanem egymás között is reflexkapcsolatban állnak, mégpedig caudo - cranalis irányban (D. Gross) A kötőszöveti masszázs kivitelezésénél, mind a klinikailag alappal rendelkező, mind a díspositio alapján fennálló kötőszöveti zónák jelentősek, ezért kezelésnél az egész kötőszöveti vizsgálati leletet alapul kell venni (különös tekintettel a caudálisan elhelyezkedő zónákra). A különböző stádiumban lévő kórképekre különböző eltolási rétegben lévő kötőszöveti zóna a jellemző. Az eltolási réteg minden esetben mint terminus technicus értendő, nem anatómiai fogalom Felületes bőr közeli kötőszöveti zóna található akut kórképeknél, és csak eltolással vizsgálható. Mély, fascia közeli kötőszöveti zóna szubakut és krónikus kórképeknél található, itt a hát reliefjében már látható elváltozások,

behúzódások, duzzanatok jelennek meg. Az akut stádium elmúltával a felületes eltolási rétegben lévő feszülés a panaszokkal együtt elmúlik, de a mély kötőszöveti eltolási rétegben megmarad. A kezelés kivitelezésekor különféle fogásokat alkalmazunk. A legfontosabb kötöszöveti masszázsfogás a dörzsölés, amit a III. - ÍV ujjunk begyével végzünk Ujjunkat 30-70 fokos szögben helyezzük rá a bőrre úgy, hogy közben a kezünket a supinatio - pronatio között középállásban tartjuk. Ujjbegyünk-kel a kezelendő bőrfelületre nyomást gyakorolunk és előre - hátra, valamint körkörös irányban mozgásokat végzünk. A kötöszöveti masszázskezelésnél a dörzsölésen kívül egyéb fogások is ki-vitelezésre kerülnek. A különféle kötöszöveti masszázsfogásokat helyi hatások kiváltására a legkülönfélébb testtájakon (pl. hát, derék, csípőtáj) kiterjedten alkalmazhatjuk H Teirich-Leube és Dicke részletesen kidolgozták

azokat a kötőszöveti masszázs módszereket, amikkel a helyi hatásokon kívül szegmentálisan reflexeket is kiválthatunk. Az eljárást - a szegment masszázstól való, megkülönböztetés céljából – kötőszöveti reflexzóna masszázsnak nevezzük. Ennek a kezelési módnak a gyógyító orvosi munkában nagy jelentősége van. Gazdagítja a kezelési lehetőséget különféle betegségek kezelésénél és utókezelésénél. Az eljárás legfontosabb indikációja a perifériás vérkeringési zavarok javítása Egyes belgyógyászati betegségekben szenvedőkön kívül alkalmazhatjuk sebészeti, ortopédiai, nőgyógyászati és ideggyógyászati betegek kezelésében is. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 8. A kötőszöveti masszázs ellenjavallatai 8. A kötőszöveti masszázs ellenjavallatai A KÖTŐSZÖVETI MASSZÁZS INDIKÁCIÓI 1. Gyulladásos reumatológiai kórképek (RA, SPA) 2. Lágyrész reumatizmus (PHS, teniszkönyök,

golfkönyök, FM) 3. Artériás, vénás keringési zavarok 4. Vegetatív eredetű ritmuszavarok (funkcionális szívpanaszok) 5. Krónikus obstruktív légúti betegségek 6. Ulcus ventriculi, gastritis, máj-epe funkcionális zavarai 7. A bél beidegzési zavarai, spastikus obstipáció 8. Hólyagirritáció, pyelitis utáni állapot 9. Dysmenorrhea 10. Trofikus zavarok 11. Perifériás parézisek 12. Alvászavarok, pszichoszomatikus betegségek A kontraindikációk megegyeznek a svéd és szegmentmasszázs kotraindikációival KONTRAINDUKÁCIÓK :-az akut gyulladásos folyamatoknál, -lázas állapot -legyengült állapot - túl idős korban -postoperatív szakasz elején -a menstruációs ciklus első pár napján -terhesség -szívinfarktust követő stádium -vérzékenységgel járó betegségeknél (leukémia, skorbut, hemofília) -betegségek heveny szakaszában -fertőző betegségek esetén -tüdő és mellhártya heveny megbetegedéseknél -TBC esetén -érelzáródásos

megbetegedések -nagyfokú visszeresség -akut vénás megbetegedések -csont, izület, izomsérülések és rándulások, ficamok heveny szakaszában -izületi instabilitás -izületi izzadmány -csontritkulás előrehaladott stádiuma -bőrelváltozás -bőrbetegségek -bőr sérülések -bőr viszketés -daganatos megbetegedések -egyes pszichés megbetegedések 22 Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 23 9. A kötőszöveti masszázs fogásai 9. A kötőszöveti masszázs fogásai A kötőszöveti zónák vizsgálata a látható jelek leolvasása A beteg jó megvilágításban a kezelő előtt ül lemeztelenített háttal. Kifejezett feszülés mellett sem láthatóak egyformán az összes kötőszöveti zónák. A paravertebralisan elhelyezkedő kötőszöveti zónákat szemmel kevésbé lehet észrevenni, de a glutealis tájékon lévő, az os sacrum, os scapula felett és a lapockák között elhelyezkedők, valamint a mellkason lévők már szemmel jobban

felismerhetők. A mellkason lévő kötőszöveti zónák megítélése szemmel azonban nem olyan megbízható, mert a mellkas a legtöbb felnőttnél nem egyforma, az izomzat a két oldalon nem egyformán erős, fejlett, és ez a hát reliefjét befolyásolja. A manuális vizsgálat Eltolással szimmetrikusan, két oldalról, caudalis irányból cranalis irányba haladva történik. A szövetrétegekkel egymáson laposan eltolva az oldalak állapotát is össze kell hasonlítani. Fontos, hogy az ujjak határozottan, de nyomás nélkül dolgozzanak. Az eltolás sorrendje: a fartól a keresztcsont széléig haladva (hólyag obstipatio zóna, artériás lábzóna vizsgálata) a csípőktől az iliosacralís izületig haladva (véna-nyirok zóna és a genitáliák zónáinak vizsgálata) a keresztcsonton alulról felfelé haladva (hólyagzóna, alsó fejzóna, menseszóna vizsgálata) az os sacrum feletti paravertebralis szakaszon haladva (vese- és bélzónák vizsgálata) a mellkason

dorsalisan haladva (balra szív- és gyomorzónák, jobbra máj és epe-zónák, mindkét oldalon tüdő- és bronchiális zónák vizsgálata) a scapulák között és felett vizsgálva (fejzónák és karzónák találhatók) tarkón (fejzóna vizsgálata). Bőr redőképzéssel a hüvelykujj és a többi ujj között, fascia közelben bőr redőt kell képezni, rugalmasan, csípő érzés nélkül A bőr redőit olyan mélyen kell megfogni, hogy az elemelés a fascia közeli rétegben következzék be. A vizsgálat helye a mellkason dorsalisan és a scapulák felett van A kötőszöveti zónák és a hozzájuk tartozó szervi funkciók összefüggései Hólyagzóna: (gyakori hólyaghurut, érzékeny hólyag) lefekvéskor térdig hideg lábak, nagyobb mennyiségű vizelet jellemzi; Obstipatio zóna: utazásnál, környezetváltozásnál, várakozási idegfeszültségben, nőknél még menstruáció előtt is, székletszorulás lép fel; Véna-, nyirokzóna: estére boka ödéma

keletkezik, a lábak nehezek és fáradtak lesznek, éjszaki paraesthesia, „vádligörcs” léphet fel; Menses zóna: fájdalmak a menstruáció alatt és dysmenorrhea jellemzik; Bélzóna: gyorsított emésztés, hasmenésre való hajiam lelki feszültség esetén (pl. vizsgadrukknál) a jellemző; Máj-, epezóna: (hepatitis után és minden funkcionális máj- és epezavarnál) evés utáni teltségérzés, zsíros ételektől és hüvelyesektől való ellenérzés jellemzik; Gyomorzóna: (gastritis; ulcus után) funkcionális gyomorpanaszok; nyomásérzet keletkezik a gyomorban éhgyomor esetén vagy evés után; Artériás lábzóna: angioparhiás betegeknél található; Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 24 9. A kötőszöveti masszázs fogásai Bypomenorrhea zóna: a menstruációs intervallum meghosszabbodására való hajlam, secunder amenorrhea, infantilis genitáliák kapcsolódnak hozzá; Fejzóna: krónikus fejfájás, fejfájásra való hajlam,

migrén, alvászavarok, trauma utáni fejfájás jellemzik; Karzóna: éjszakai paraesthesia, ébredéskor dagadt ujjak, hideg kezek tapasztalhatóak. A kötőszöveti masszáz hatása, hatásmechanizmusa A kötőszöveti masszázs a szövetfeszülést speciális vágó ingerrel oldja, de nem helyileg és nem szegmentspecifikusan hat. A kötőszöveti kezelés a vegetatív tónusállapot kiegyenlítődését vonja maga után, paraszimpatikus eltolódással a szerv megzavart funkcióját befolyásolja. A kötőszöveti masszázs neurális terápia. Minél kifejezettebb az Interstitialis kötőszöveti feszülés, annál erősebb a kötőszöveti masszázs reflexhatása (H. Teirich Leube A kezelés kezdetén a vágó érzés ezért intenzív, míg a javulással intenzitása csökken. A kezelés folyamán a helyesen kivitelezett technika ellenőrző kérdése az, hogy „érzi-e a beteg a vágást”? A bőr közeli technikánál lehelet finomságú a vágóérzet, míg a fascia

közelinél késélességű érzet is lehet. Általában a köröm vágóérzet a leggyakoribb válasz, amely a bőr alatti technikára jellemző. W Heipertz műszeresen kimutatta, hogy csak a vágóérzet jelentkezése után emelkedik mérhetően a hőmérséklet a végtagokon, amely a paraszimpatikus irányú eltolódás jele. Fontos a lassú, kiegyensúlyozott kezelés, hogy a reakció a megfelelő módon jöjjön létre, valamint hogy a beteg alkalmazkodni tudjon a szokatlan masszázsérzethez. Angiopathiás érbetegeknél és pajzsmirigy zavar esetében a vágóérzet nem váltható ki, a javulást annak megjelenése jelenti. Bőrreakció természetes a kötőszöveti masszázs során. Bőrreakcióként mérsékelt feszülésű kötőszöveti zóna esetén vékony, elhatárolt vonal keletkezik. Erősebb feszülés esetén szélesebb a vonal, a széleken elmosódó színhatással, először piros, később sötétvörös, illetve barna lesz. Elnevezése dermographia rubra. A

bőrpírból erős feszülés esetén dermographia elevata, quadli keletkezhet, amely erősségében és fennmaradásának időtartamában a szöveti feszülés függvénye. A javulás előrehaladásával a bőrreakciók csökkennek. Angiopathiás érbetegeknél és pajzsmirigy zavarnál bőrreakció nem tapasztalható, megjelenése a javulást jelzi. Reumatikus szöveteknél szöveti bevérzés jöhet létre, fájdalom nélkül ez normális reakció. Vegetatív reakció a vágás, mint inger a kötőszövetből továbbjutva azonnali tüneteket okozhat (pl. hónaljizzadás paraszimpatikus reakció, libabőr szimpatikus reakció), lényegesebb azonban a viscerovisceralis reflex alapján a diagnosztikus zónára való hatása. A vegetatív reakció, általános paraszimpatikus irányú áthangolás a kötőszöveti masszázs eredményeként. A kezelő a masszázs hatását a II táblázatban foglaltak alapján ellenőrizheti. Humorális reakció a kötőszöveti masszázs

következményeként érthető, mert a neurális és a humorális folyamatok a szövetekben egymással kapcsolatban állnak és egymást képesek befolyásolni. Bőrreakciók izzadságképződés, a végtagok meleggé válása, hírtelen szükségessé váló székletürítés, bőséges vizelés utalnak a vegetatív reakcióhelyzet paraszimpatikus irányú átváltozására. A kiváltott szöveti folyamatokkal, egy-két órás szabad intervallum után, általános paraszimpatikus reakció lép fel, rendszerint erős fáradtságként. Ha a beteg ebben az időben nem fekszik le, és esetileg még szimpatikus izgalomnak is kiteszi magát, akkor fejfájás, sőt colapsus is bekövetkezhet. Angiopathiás betegeket, mivel az azonnali, teljes paraszimpatikus hatás a kívánatos, kezelés után le kell fektetni. A kötőszöveti masszázsnál jelentkező irritációk Irritáció alatt „reflex eltolódás” értendő, amely a bőrön vagy a szervben spontán fellépő érzet formájában

jelentkezik. A kívánt és normális reakciók mellett megnyilvánuló irritációk lehetnek gyorsan múlók, vagy tartósak. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 25 9. A kötőszöveti masszázs fogásai Az okok, amelyek kiválthatják: a kezelő a munkamenet folyamán fokozottan érzékeny zónába került; a masszázs technikája vagy a tempója hibás volt; nem vágó, hanem nyomó érzet keletkezett, és ez nem szabályos, hanem hibás reakciót váltott ki; a beteg terápia resistens. Az irritációk gyors megszűntetése (fontos). a munkamenetet, caudalis irányból indítva, helyes technikával meg kell ismételni; speciális reakciópontokban kell húzást alkalmazni (trigonum lumbale, fossa ischiorectalis, hyatus adductorius); esetleg szükséges még a nem speciális munkamenetek alkalmazása is (hason, crista ilei felett, és a thorax alsó szakaszán, elöl). Amennyiben a panaszok harminchat órán túl fennállnak, a vizsgálatot meg kell ismételni.

A kötőszöveti masszázs kezelési helye A kötőszöveti masszázst minden esetben a diagnosztikus zónától distalisan kell elkezdeni. A kezelést egyoldali diagnosztikus zóna esetén az egészséges oldal felől kell indítani, és csak utána szabad az érintett oldalra áttérni. A törzsön ajánlott a nem autochton izmok felől haladni az autochton izmok irányába. Caudálisan fekvő kötőszöveti zónáknál a kezelést perifériás menettel kell kezdeni (trochanter tájék, tractus iliotibialis), ezután következhet a munka az os sacrum felett. A néma zónák a kezelési menetben mint terápiás zónák szerepelnek, mielőbb be kell a kezelésbe vonni azokat. A terápiás zónákban végzett kezelés a viscero - viscerális reflex alapján a diagnosztikus zónák kötőszöveti feszülését oldhatja. A kötőszöveti masszázs technikája Kiindulási helyzetek Ülés, a beteg lemeztelenített háttal ül, lábai alátámasztva, kezeivel a combján támaszkodik. A

kötőszöveti zónák ülő helyzetben láthatóak a legjobban. A kezelő alacsonyabban ül a beteg mögött Oldalfekvés, idős betegek, vegetatív labilis - hypotóniás, hypertoniás - betegek javasolt testhelyzete. A Kötöszöveti masszázs, kezelési menet a törzsön. kezelő a beteg előtt vagy mögötte áll. Háton fekvés, az alsó végtagok, a törzs mellkasi, hasi oldala kezelésének helyzete. A kezelő a beteg mellett ül vagy áll. Kéztartás A kötőszöveti masszázst a 3. és a 4 ujj hegyével kell végezni A csukló enyhén ulnáris vagy radiális abductioban van. A váll- és könyökízület merevített, ami azt eredményezi, hogy a húzás a teljes karral történik. Bőr alatti és fascia - technika A fascia közeli kötőszöveti zónák esetében a bőr alatti és a fascia közötti eltolási rétegben kell dolgozni. A munkamenet rövid vagy hosszabb húzásvezetés vagy a csont-, izom- és fascia szélekre haránt, ún. beakaszkodó húzás A

vágóérzetet a betegnél a terápiás húzás váltja ki Bőr alatti technika: az ujjakat nyomás nélkül, a csont-, izom- vagy fascia szélektől egy-három centiméternyire kell felhelyezni, a kötőszövet eltolása, nyomás- és vágásérzet nélkül az eltolási határig történjék, ez az út a feszültség nagyságától függően lehet hosszú vagy rövid, terápiás húzás, amelynél a beteg határozott, éles vágást érez. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 26 9. A kötőszöveti masszázs fogásai Az erősen feszülő kötőszövetben csak rövid munkamenettel lehet dolgozni, a feszülés csökkenésével a húzás hossza is nő. Lényeges; hogy a kezelő végig a fascia közeli eltolási rétegben maradjon. A legrövidebb munkamenetet, az ún fascia - technikát az izom- és végtag - fasciáknál kell alkalmazni. Fascia - technika az ujjakat a fascia szélére helyezve sem nyomást, sem vágóérzetet nem szabad a betegnél kiváltani,

terápiás húzás. A kezelés időtartama A kötőszövet, feszülése miatt, nehezen megdolgozható, ezért az első kezelés időigényes, 40-50 perc, de lehet még több is. A feszülés csökkentésével később az idő is rövidebb, 20-30 perc Merev séma nincs, mindig a beteg állapota a döntő. Az első három-négy kezelés egymás után, naponta, de legalább háromszor egy héten, később kétszer hetente, végül fenntartó kezelésként egyszer egy héten legyen. Ha az első három-négy kezelés nem sűrűn egymás után következik, késlekedhet a vegetatív áthangolás, kérdésessé válhat a kezelés sikere. Egy kúra tizenkettő - -tizennyolc kezelésből áll, ezt követően szükséges egy negyedéves szünet, mert a szervezet a kötőszöveti masszázs ingere számára ingerelhetetlenné vált. Hogy a paraszimpatikus hatás akadálytalanul érvényesülhessen, a mozgáskezelést minden-esetben a kötőszöveti masszázs előtt kell végezni. Gyógymasszőr

tanfolyam Masszázselmélet tételek 27 10. A szegment-masszázs elve, alkalmazási területe 10. A szegment-masszázs elve, alkalmazási területe A Szegment masszázs Élettani alapok A szegment masszázs élettani alapját az a felismerés adja, hogy a bőr, izom, kötőszövet, erek, csont, belső szervek azonos gerincvelői szegmentumból kapják a beidegzésüket, s ennek alapján funkcionális kölcsönhatásban állnak egy-mással. A belső szervek funkcionális betegsége az azonos szegmentumhoz tartozó viscerotom, dermetom, myotom, sclerotom és neurotom területén egy izgalmi állapotot hoz létre a spinalis ganglion irritációján keresztül. A belső szervekből kiinduló, kisugárzó fájdalom egy meghatározott testfelszínre vetül ki, mindig az adott szervnek megfelelő szegmentális bőr és izom területre (viszcero - szomatikus hatás). Kisugárzó fájdalom Az adott bőrterületről és zsigerekből kiinduló afferensek ugyanazon gerincvelői szegmentumba

futnak be, s ugyanazon érzőingerületet továbbító sejten végződnek (pl. a szívizomból érkező fájdalom a nyak, bal kar, váll területén hoz létre kisugárzó fájdalmat). A bőr a szervnek megfelelő szegmentális zónában fokozott érzékenységet jelez, ezt nevezzük hiperalgéziás Head zónának. Amíg a fokozott érzékenység a bőr felszínén jelentkezik, a mély hiperalgézia az izmokban jön létre szintén a szervnek megfelelő izomzónában, melyet Mackenzie zónának neveznek. Az adott bőr és izom terület érzékenységének gátlása masszázzsal érhető el. A bőr felől, kívülről befelé történő terápiás megközelítés a szegment masszázs alapja, amely az un. kután-viszcerális reflexek útján hoz létre fájdalomcsökkenést.(szomato-viszceralis hatás) A Head – Mackenzie féle reflex fenomének Head és Mackenzie kutatásai rámutattak a bőr, izom és belső szervek közötti szoros funkcionális kapcsolatra. Kimutatták, hogy minden

belső szervi elváltozásnál a szervhez tartozó szegmentális egységben reflektórikus elváltozások lépnek fel, s ezeket reflexfenomennek nevezték el. 1. Fokozott tónus a bőr, bőralatti kötőszövetben 2. Fokozott tónus az izomban 3. Anyagcsere és keringési zavar 4. Vízháztartási zavar a kötőszövet mélyebb rétegeiben 5. Vazomotoros változások A Head – Meckenzie féle reflex szimptómák A belső szervek betegsége mindig funkció köröket érint, mivel a szervek beidegzése nem egy, hanem több szegmentumból ered. Ezért egyidőben több szegment irritálódik, s így több bőr és izom terület válik érintetté. 1. Angina pectoris - mellkasi fájdalom - lapockába kisugárzó fájdalom - bal karba kisugárzó fájdalom - a vállkörüli izmok fokozott spazmusa 2. Pleuritis - lokális ödéma az intersticiális kötőszövetben - a vállkörüli izmok hipertónusa 3. Hasi szervek gyulladása - a hasfal izomzatának lokális kontrakciója (defense

musculaire) 4. Epehólyag gyulladás Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 28 10. A szegment-masszázs elve, alkalmazási területe - a jobb bordaív mentén kisugárzó fájdalom - a bordaközti izmok hipertónusa - a m. subscapularis izomspazmusa A SZEGMENT MASSZÁZS A szegment masszázs a bőr, bőralatti kötőszövet és izom felől reflexes úton, manuális ingerekkel befolyásolja a szervek funkcionális állapotát. A szervhez tartozó szegmentális egységben, mechanikus ingerekkel dolgozva, befolyásolja a betegség kóros funkció körét (szegmentspecifitás). Szegmentálisan kivitelezett, speciális fogásokkal a kután - viszcerális vezetési íven keresztül hatni tudunk a beteg szerv funkciózavarára. Minél erősebb ingerekkel dolgozunk, annál jobban összegeződnek az egymásután befutó afferens ingerek a bőr felől, melyek elnyomják a szervi fájdalmat. A kóros reűexkörön belül a Head- és Mackenzie zónák érzékenysége csökken,

mivel a mechanikai ingerek a kóros fájdalomingerületet az A-delta rostokon keresztül blokkolják (fájdalom zsilip). A szegment masszázs célja 1. A betegség okozta kóros reflexkör megszakítása 2. A szervi funkcionális zavar befolyásolása 3. A szegmentumoknak megfelelő szöveti állapot helyreállítása A szegment masszázs hatása A beteg szerv által kiváltott reflexzónában javulás jön létre, csökken a fokozott fájdalomérzékenység a bőrben és az izmokban. Szegment specifítás A beteg szervhez tartozó reflexzónában végzett manuális kezeléssel specifikus hatást váltunk ki: - keringésjavítás - a bőrhőmérséklet emelkedése - izomrelaxáció - paraszimpatikus hatás - fájdalom csökkenés - a szervi funkció zavar csökkenése A szegment masszázst megelőző vizsgálat (státuszfelvétel a reflektórikus tünetek alapján) 1 .Megtekintés a) bőrzónák - kötőszöveti behúzódások - kötőszöveti duzzanatok - a bőr turgora - libabőr -

izzadás b) izomzónák - fokozott tónus (izomspazmus) - csökkent tónus (atrófia) - izomrostok feszülése, rövidülése c) a beteg tartásában jelentkező változások. Tapintás a.) bőrzónák Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 10. A szegment-masszázs elve, alkalmazási területe - az érzékeny területek gombostűfejjel történő simítása (éles fájdalom jelentkezése) - közepes meleg és hideg alkalmazása a bőrön (fájdalom fokozódás) - a bőralatti szövetek nyomása, eltolása, redőképzése (fájdalom és csökkent mozgathatóság) - a fájdalom provokálása erősebb tapintással és nyomással - vazomotoros jelek kiváltása körömmel vagy élesebb eszközzel b.) izomzónák - erősebb nyomással kiváltott fájdalomérzet - myogelosisok tapintása - hipertónus, izomfeszülés - fájdalmas un. maximálpontok érzékenysége Objektív vizsgálat a) bőrhőmérséklet mérés b) pulzus, vémyomás mérés c) izomkörtérfogat mérés A

VIZSGÁLAT CÉLJA - Választ kapni a masszázs indikációira - A kezelés pontos felépítése A SZEGMENT MASSZÁZS ÉLETTANI HATÁSAI 1. A bőrhőmérséklet emelkedése 2. Kapilláristágulat, keringésfokozás, a vénás keringés fokozása 3. Az izomspazmus csökkentése 4. A fádalom oldása 5. A szegmentumok anyagcseréjének javítása 6. A kötőszövet vízháztartásának javítása 7. A beteg szerv által kiváltott reflektórikus elváltozások megszüntetése A SZEGMENT MASSZÁZS FOGÁSRENDSZERE A szegmentmasszázs során felhasználjuk a svéd masszázs alapfogásait és kiegészítjük különböző speciális fogásokkal, melyeket csak a szegmentmasszázsnál alkalmazunk. 1. Alapfogások a) simítás b) dörzsölés c) gyúrás d) vibráció 2. Speciális fogások c) fűrészfogás d) tövisnyúlvány fogás e) redőtolás f) csavaró fogás 3.Kiegészítő fogások a) A m. subscapularis átdolgozása a lapocka elemelésével b) A m. iliopsoas mély dörzsölése és

gyúrása c) A mellkas intermittáló nyomása d) A medence felrázása és indirekt vibrációja A SZEGMEnt MASSZÁZS FELÉPÍTÉSE TESTTÁJAK SZERINT 29 Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 30 10. A szegment-masszázs elve, alkalmazási területe 1. Hátkezelés 2. Lapocka kezelés 3. Sternum kezelés 4. Mellkas kezelés 5. Nyak, váll kezelés 6. Mefence kezelés 7. végtagok kezelése A SZEGMENT MASSZAZS IRANYELVEI 1. Minden reflektórikus elváltozást kezelni kell 2. A kezelést a szervhez tartozó zónákban kell végezni 3. Páros szerv esetén a kevésbé fájdalmas oldalon kezdjük a kezelést 4. Egyoldali szerv esetén az ellenoldalon kezdünk el kezelni (konszenszuális hatás) 5. A kezelést mindig a szegmentumok átdolgozásával kezdjük (gyöki fogások) 6. Mindig az alsó szegmentumoktól haladunk a felsőbb szegmentek irányába az izomfeszülés változásával arányosan 7. A törzsön mindig a stemumtól kiindulva az intercostalesek

lefutásának meg-felelően a gerinc irányába (proc. spinosus) dolgozunk 8. A végtagok kezelése a svéd masszázs fogásaival történik 9. A kezelést csak az akut állapot lezajlása után lehet elkezdeni A szegment masszázs alkalmazása betegségek szerint EREK BETEGSÉGEI Angio-neuropatiák Ezeknél a betegségeknél a regulációs zavart befolyásolhatjuk. A kezelésfelépítése • gyöki fogások a L5 – L1 szegmentekben • sacrum kezelés • az alsó végtag kezelése A kezelés hatása • bőrhőmérséklet emelkedése • tartós melegség érzet, keringés javulás • a járás-javulása, a lábfájdalom csökkenése Angiopathiánál nem alkalmazzuk a szegment masszázst mert nem vált ki terápiás hatást, viszont a kötőszöveti masszázs eredményes. Vénás keringési zavar A kezelés hatása: • a cirkuláció növelése • a pangás csökkentése • könnyű lábérzet • az izomfájdalom csökkentése, tónusoldás Anginás panaszok Kezelés a szív

szegmentjében: Th8 – Th1 Head zónák: • sternum • kulcscsont • bal bordaív • mellkasfal • a lapocka és a gerinc közötti rész Th3 – Th6 Mackenzie zónák. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 10. A szegment-masszázs elve, alkalmazási területe • m. trapesius felső része • m. infraspinatus • m. trapézius középső része m. teres m major SCOM m. pectoralis major pars stemocostalis m. rectus abdominis felső része m. subscapularis A kezelésfelépítése: gyöki fogások a Th8 - 1 stemum kezelés thorax kezelés lapocka kezelés nyaki szegmentek kezelése nyak- vállöv kezelése bal felső végtag kezelése A kezelés hatásmechanizmusa: • a koronária erek tágítása • hypoxia megelőzése • a mellkasi nyomásérzet és kisugárzó fájdalom csökkentése • a szív keringésének javítása KRÓNIKUS BRONCHOPNEUMONIA, ASTHMA BRONCHIALE Head zónák: • kulcscsont felett és alatt • a sternum felett • a ventralis

bordaívek felett Th8 - 10 Mackenzie zónák: SCOM m. splenius capitis m. trapesius felső rostok m. supra – infraspinatus mm. Intercostales m. pectoralis major stemalis része A kezelés felépítése 1. Szegmentkezelés Th 3 – TH 9 2. Sternum kezelés 3. Thorax kezelés (sternumtól a csigolyák irányába) 4. Mellkasi intermittálás 5. Nyak,- vállöv kezelés A Kezelés hatásmechanizmusa 1. A váladék oldása és kiürülése 2. A köhögési inger csökkentése 3. Az exudatum resorpciójának segítése 4. Az izmok spazmusának oldása 5. A vitálkapacítás növelése 31 Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 32 11. A szegmentmasszázs javallatai, ellenjavallatai 11. A szegmentmasszázs javallatai, ellenjavallatai Indikációk: (Belső szervek funkcionális zavarai 1. Szív- és keringési megbetegedések (angina pectoris, krónikus vénás megbetegedések) 2. Tüdő megbetegedései közül, bronchitisek, emphysemák, asztmás megbetegedések 3. Az

emésztőrendszer megbetegedései közül a gyomor, bél, valamint a krónikus máj- és epebántalmak. 4. Vesepanaszok 5. Fejfájások 6. Mozgásszervi megbetegedések, reumás, ortopéd, traumás megbetegedések, különösen olyan helyen (pl. a baleseti sebészetben), ahol helyi masszázst nem alkalmazunk Krónikus szakasza Kontraindikációk: 1. Lázas állapot 2. Heveny, akut gyulladásos folyamat 3. Súlyos, artériás keringési zavarok (Fontaine III IV) 4. Előrehaladott arteriosclerosis 5. Haematomák 6. Frakturák 7. Ízületi instabilitás 8. Ízületi izzadmány 9. Dekompensatio 10. Tumor 11. Bőrbetegségek 12. Menstruáció 13. Terhesség 14. Fertőző megbetegedések 15. Túl idős kor, túl legyengült állapot Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 33 12. A szegment masszázs során fellépő negatív jelenségek és azok megszűntetése 12. A szegment masszázs során fellépő negatív jelenségek és azok megszűntetése Egyes szegmentumok vagy

maximálpontok masszázsakor, vagy röviddel a kezelés után újabb panaszok léphetnek fel más szervekben, szövetekben. Látszólag nem állnak összefüggésben az eredeti betegséggel, de a vizsgálat rámutathat a szegmentális kapcsolatra. A tónuseltolódás a masszázs hibás technikai kivitele miatt jön lét-re, amely irritációt okozott a kóros funkciókörben, és ez többlet panasz jelentkezésével jár. A kezelőnek tudni kell, hol áll fenn a tónuseltolódás veszélye, továbbá ismernie kell megszüntetésének módját. A tónuseltolódás veszélyeztette pontok és a panaszok megszüntetésének módja: Jobb oldali ischialgiánál a bal 3., 4 ágyéki csigolya mellett kezelve a jobb alsó végtagba sugárzó fájdalom, zsibbadás, sarkon éles szúrás keletkezhet. A jobb tompor tájon és a jobboldali ülőgumó közötti terület masszázsára a panaszok eltűnnek. (Jobb trochanter major, és a tuber ischii közti terület) A bal oldali lapocka középső

szeglete körül (scapula angulus medialis) történő masszázs szívpanaszokat okozhat, amit a bal mellkasfél szegycsonthoz (sternum) közeli részen, a bal alsó bordaíven történő kezelés old fel. A lapockatövis (spina scapulae) alatt és felett végzett masszázsnál a (m. deltoideus hátsó részének lefutásában) a karba sugárzóan fájdalom, zsibbadás jelentkezhet. A panaszokat az azonos oldali hónaljárok kezelésével lehet megszüntetni A nyak és a tarkó kezelésénél szédülés, fejfájás, álmosság jöhet létre. (Homlok és szemhéjsimítással elmulasztható) A bal hónalj kezelése szívpanaszokat okoz, amelyek a bal mellkasfél és az alsó bordaíven végzett masszázzsal megszüntethető. A hát masszázsa közben a kulcscsont és a szegycsont (clavicula, sternum) között keletkezett fájdalmat a nagy mellizom (m. pectoralis major) átgyúrása megszünteti Hólyagpanaszokat, tompa nyomásérzést jelenthet a hát lumbalis és alsó dorsalis

szegmentumainak kezelése. Ezen panaszok megszüntetésére az alhas elülső medencepereme és a szeméremcsont területét kell kezelni. A gyomor és bél betegségeinél végzett masszázsnál a vállcsúcshoz közeli maximálpont csak akkor kezelhető, ha a lapockatövis alatti szövetrészekben a feszülés alább hagyott, ellenkező esetben gyomorgörcs jelentkezhet. A panasz megszüntethető a bal alsó bordaívtől a szegycsontig haladó masszázzsal. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 34 13. A perioszteális kezelés elve 13. A perioszteális kezelés elve A periosztális masszázst a reflexmasszázsok közé soroljuk, a gyógymasszázs egyik alkalmazott ága, a fizioterápia, mechanoterápia körébe soroljuk. Tudatos, célszerű alkalmazása Vogler nevéhez fűződik. A periostalis szó jelentése, - a csonthártyához tartozó, ami utal a masszázs alkalmazására és lényegére. A periostalis masszázs a csonthártya masszázzsal történő

mechanikai ingerlését jelenti A csonthártya: a csontok felszínét borító vékony kötőszöveti réteg (a csontok porcos felszínén nincs). Gazdagon ellátott erekben és idegekben A csontok mechanikai és immunológiai védelmét, táplálását, látja el. Ugyanakkor a csont növekedésében, törés és sérülés, megbetegedés esetén regenerációjában, gyógyulásában is fontos szerepet játszik. Tekintettel gazdag idegi ellátottságára mechanikai ingerléssel helyi és távolhatások, reflexes ingerválaszok válthatók ki belőle. A periosztális masszázskezelés célja: - a csont regenerációjának elősegítése, gyorsítása - vérellátás, a gáz és anyagcsere fokozás - helyi és távoli reflexválaszok provokálása (klf. szervek vérellátása, simaizmok tónusváltozása, perisztaltika befolyásolása stb.) A csontok elhelyezkedése okán, kevés az a hely a testen, ahol a csonthoz, csonthártyához kezelés céljából hozzá lehet férni. Ezek a

helyek, a csak bőrrel és kevés kötőszöveti illetve vékony izomréteggel borított csontterületek. Ahol vékony izomréteg fedi, ott a felszíni réteg el, széttolásával megkísérelhető a kezelés. A masszázs kivitelezése: A III. ujj ujjbegyével, vagy a behajlított ujj kúpjával végzendő Nagyobb erőbehatás elérése céljából, a II. ujjat a III ujj körömpercére helyezve a fokozhatjuk a nyomást Pontszerű kezelést végzünk, ami annyit jelent, hogy a simítássokkal és körkörös dörzsölésekkel előkészített területen a kívánt ponton szűkülő rádiusszal kör-pont dörzsöléssel, az óramutató járásával egyező irányban haladunk a mélyebb struktúrák felé, ezt a mozgást a fájdalomcsökkentés érdekében vibrációs mozgásokkal kombinálhatjuk. A nyomás a kilégzés ütemében történik A csonthártyát elérve, arra nyomást és vibráló nyomást gyakorolunk. A közvetlen nyomásgyakorlást követően az 1 mozgássort fordított

irányban végrehajtva, az óramutató járásával ellentétes irányú mozgással pont kör dörzsöléssel és vibrációval hagyjuk el a kezelési pontot. A kezelés 1-1 üteme 1-1,5 perc időtartamú Öt-hat pontnál többet ne kezeljünk egy kezelés alatt, mert az a beteget és a masszőrt is egyaránt erősen igénybe veszi. Indikációi: - szív és érrendszeri megbetegedések (szegycsont ) (vasodiletatio csökkenti a tensiot, mérsékli az anginás panaszokat) a proximalis tachicardia megszűnik) -.klf belgyógyászati megbetegedések (gyomor sekretio fokozóm ulcusos cholecystopathias fájdalmak csökkenése) -osteoporosis -Shudeck szindróma (vérkeringés javítás) -Bechterew kór (csigolya-borda közti ízületek) -Légzési nehézségek esetén (szegycsont, kulcscsont ízületi zóna) (status asthmaticusban javítja a légzés mechanizmusát) - klf reumatológiai megbetegedések Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 13. A perioszteális kezelés elve

Kontraindukációk :-lázas állapot -legyengült állapot - túl idős korban -postoperatív szakasz elején -a menstruációs ciklus első pár napján -terhesség -szívinfarktust követő stádium -cardialis decompensatio -vérzékenységgel járó betegségeknél (leukémia, skorbut, hemofília) -betegségek heveny szakaszában -heveny ízületi gyulladások -fertőző betegségek esetén -tüdő és mellhártya heveny megbetegedéseknél -TBC esetén -érelzáródásos megbetegedések -nagyfokú visszeresség -akut vénás megbetegedések -csont, izület, izomsérülések és rándulások, ficamok heveny szakaszában -izületi instabilitás -izületi izzadmány -csontritkulás előrehaladott stádiuma -osteomyelitis -bőrelváltozás -bőrbetegségek -bőr sérülések -bőr viszketés -daganatos megbetegedések -egyes pszichés megbetegedések. 35 Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 14. A masszázs helyi és távolhatásai 14. A masszázs helyi és

távolhatásai A masszázs élettani hatásai három fő csoportba sorolhatók, um.: - helyi hatások - távoli hatások - általános hatások. A) Helyi hatások: A masszázs során a direkt ingerelt szövetekre gyakorolt hatás válaszreakciói az érintett terület típusának megfelelően a következők lehetnek. (bőr, bőr alatti kötőszövet, izomzat és csonthártya) A bőrre gyakorolt hatás: - az elhalt hámréteg leválása (főleg dörzsölés hatására) - fokozódik az új hámsejtek termelődése - vérbőség, (értágító és keringésnövelő hatás) - hőmérsékletnövekedés, - vazoaktív anyagok termelődés fokozódása, - anyagcsere fokozódás, - bőrtónus növekedés, - a faggyú és verejték elválasztás növekedése, (kiegyensúlyozottá válik a hőháztartás) - a fájdalomküszöb emelkedik. A kötőszövetre gyakorolt hatás: - elősegíti a tartás és rugalmasság megőrzését, - a pumpahatás miatt fokozódik a vérkeringés, és a

nyirokkeringés (összehúzódás, majd kitágulás) - megnyílnak a kapillárisok (arteriolák és veniolák), - normalizálódik a szövetközi nedvállomány szintje (felszívódás), - fokozódik az anyagcsere, csökken az oxigénhiány és a sejt táplálék hiány, - felszívódnak a különféle lerakódások, - csökken a lerakódott zsír mennyisége, - megszűnnek a letapadások, hegesedések, feszültségek, - csökken az interstitialis (szövetközi) folyadékmennyiség (oedema felszívódás)Az izomszövetre gyakorolt hatás: - teljesítménynövekedés (gyorsabb, kitartóbb akár 30%-kos növekedés is elérhető), - gyorsabb regeneráció (gyorsabban és könnyebben kipiheni magát), - megszüntethető a fokozott izomtónus, - hypotonusos izmok erősítése, - megnyílnak a nyugalmi állapotú kapillárisok is, javul a vérellátás, - fokozódó anyagcsere, - a salakanyagok gyorsabban eltávoznak (tejsav), - fájdalomcsökkentés (Gate Controll). A csonthártyára

gyakorolt hatás: - fokozódik az anyagcsere, - nő a regenerációs készség. Az idegekre gyakorolt hatás: Elsődlegesen kiváltódik az axonreflex, az afferens, felszíni érző receptorok ingerlése, izgalmi állapota az arteriolák diletációját váltja ki, ami lokális hyperaemiát okoz. Az erekre gyakorolt hatás: 36 Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 37 14. A masszázs helyi és távolhatásai A mechanikai nyomás helyén a nyomás intenzitásával arányosan a kötőszövetben lévő mastocyták (hízósejtek) a bennük tárolt vasoaktív anyagokat környezetükbe ürítik, az így felszabaduló histamin az érfalakban lévő sím izmokat ellazítja, nő az érfal átjárhatósága, az anyagáramlási sebesség, az anyagcsere. A vér és nyirokáramlásba kerülve távolabbi helyekre is hat A bradykinin a hám külső elválasztású mirigyeiben termelődő kallikrein enzim szövetközi térbe jutásakor hasadással Jön létre. Hatása, lokális

vasodiletácio, a kapillárisfal áteresztő képességének növekedése, a fájdalomérző receptorok izgalma. Nő a mikrocirkuláció, az anyagcsere, távolhatása, más szervekben is nő a vazodiletáció. B) Távoli hatások: A fokozott vénás visszaáramlás növeli a jobb szívfél terhelését, ezért a masszázs csak nem dekompenzált szív esetén alkalmazható, ugyanakkor cardialis decompensatio esetén a masszázs több szerv vénás pangásának fokozódásához vezethet. Segmentális reflexek, (a cutan musculáris) bőr-izom a Head zónának megfelelően az érzőidegi impulzus a motoros bőr és izomreakciót vált ki azonos szegmentumon belül a masszázs hatására. Míg a (A cutan-visceralis) bör-zsiger a Mackansie zónáknak megfelelően az érzőidegi impulzus motoros zsigeri, simaizom válaszreakciót vált ki azonos szegmentumon belül. A keresztirányú gerincvelői idegpálya átkapcsolás miatt a másik testfél reakciója is kiváltódik, homolateralitás, a

konszenzuális reflexhatás. Ezen távolhatások eredményeként hat a szegmentmasszázs. C) Általános hatások A vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatás, a receptorok akciós potenciálja reflexes úton, a szegmensen belül, ill. szisztémásan távolabbi helyeken is megváltoztatja a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer tónusát, a hátsószarvi érzőideg impulzusok átkapcsolás révén az oldalsó szarvi vegetatív központokra is hatnak, ugyanakkor a spinális dúcokban is létrejön ingerület. A paraszimpatikus efferens rostokból kiáramló acetilcolin szabadul fel, helyi rövid idejű hatást kifejtve, lokális vazodiletációt hozva létre. A szimpatikus rostokból adrenalin ill noradrenalin szabadul fel, ami a helyi hatáson túl, a véráramba kerülve, az egész szervezetre hatnak, annak függvényében, hogy a szerven, sima izmon az alfa, vagy a béta receptor a domináns. A keringés fokozódás megváltoztatja a vér és a nyiroknedvek szervezeten belüli

eloszlását, megváltozik a vérnyomás, pulzusszám és a légzés, fokozódik a vizelet kiválasztás. Az idegrendszer a masszázsfogásoknak megfelelően erős ingerfogások hatására aktivizálja a szervezetet, míg nyugtató fogások esetén a test teljesen ellazul, elernyed. Ugyanakkor pszichés áthangolás is kiváltódik. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 38 15. A masszázs során alkalmazott konszenzuális hatás elmélete 15. A masszázs során alkalmazott konszenzuális hatás elmélete A masszázs, mint mechanikai inger, direkt hat a bőrben, a kötőszövetekben, izmokban és a csonthártyán lévő receptorkra. Indirekt módon, reflexes úton a gerincvelői átkapcsolodásoknak köszönhetően a reflexíveken keresztül más területek is ingerületbe kerülnek. Ezen az alapon a masszázs során egy bizonyos terület ingerlésével több, más területet is ingerlünk. A szegmentális hatást a szegment masszázs, a vegetatív hatást a

kötőszöveti masszázs, míg a proximális rész, disztális rész kölcsönhatását, valamint az azonos szegmentumban a másik testfélen jelentkező konszenzuális hatást főleg a svéd masszázs használja ki. A konszenzuális hatást a nem gyógykezelés részeként alkalmazott masszázs esetén inkább csak előkészítő, ráhangoló jelleggel bír, míg gyógymasszázskezelés esetén a nem, vagy csak részlegesen kezelhető testrész kezelését szolgálja, azáltal, hogy az ingerület felvevő masszírozott testrészen kiváltott reakció az ellenoldal azonos testrészén is megjelenik, igaz kis időbeli eltéréssel és intenzitás különbséggel, de azonos hatást lehet kiváltani. A konszenzuális hatást kihasználandó, a masszázskezelés felépítésében van jelentősége, hiszen ha aszimmetrikus problémával van dolgunk, akkor mindig az ellenoldal, az egészséges oldal kezelésével kell a masszázskezelést kezdeni. Míg olyan részkezelések esetén, ahol nem

tudjuk kezelni a kezelendő testrészt, pl. gipszelt, nyugalomba helyezett végtag esetében, csak a konszenzuális hatás által kifejtett távolhatásokra lehet a kezelést felépíteni. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 39 16. Az áthangoló, vagy előkészítő masszázs 16. Az áthangoló, vagy előkészítő masszázs A masszázs során nem csak a bőrre, az alatta lévő kötőszövetre, ill. a bőr alatt elhelyezkedő csonthártyára hatunk, hanem reflexes úton a belső szervek, az idegrendszer egészére is. Jellemzően az ember inkább szimpatikus irányba hangolódott, bár a szimpatikus – paraszimpatikus eltolódásának egyensúlya igen fontos, a szervezet optimális működésének szempontjából. Ezért a különböző masszázsfajták alkalmazásánál, törekedni kell az egyensúlyra, a szimpatikus túlsúly megszűntetésére. Egyes esetekben (idegkimerültség, letargia stb. az ellentétes hatás elérése a cél Az áthangolás lényege,

a szimpatikus, adrenerg béta receptorok tonizálása, aktivitás csökkentése és a paraszimpatikus colinerg alfa receptorok aktivizálásával az egyensúlyi állapot paraszinpatikus irányba eltolható. A vegetatív idegrendszer paraszimpatikus áthangoló hatása elsősorban a kötőszöveti masszázsnál a legkirívóbb, (a bőrön piros vonal a feszülési zónák mentén, libabőr majd izzadás, fáradtság és álmosság nagyon ritkán frissesség és aktivizálódás) bár a svéd és a szegmentmasszázsnál is tapasztalhatók jelei. A masszázs során fellépő ingerek: Mechanikai hatások -. Izomorsó feszesség – izomtónus csökkenés (salakanyag és gyulladásos gócok gyorsabb felszívódása a helyi keringés és anyagcsere, hőmérséklet emelkedése érhető el lassú, fokozatosan mélyülő, aktív, majd ismét lassuló egyre felszínesebb fogásokkal. (az erős ingerek aktivizáló, teljesítmény fokozó hatásúak, ha csak az antagonista izmokat érintik,

kiegyenlítő hatásúak). Egyéb külső hatások: - félelem, láz, hideg, zaj, erős, felvillanó fények centrálisan ható gyógyszerek, a gerincvelői synapsisokra ható mérgek növelik a szinpatikus túlsúlyt. A motoros idegek simítással és vibrációval történő ingerlése paraszinpatikus irányba történő eltolódást vált ki, a helyi fájdalomcsillapító hatáson túlmenően. Az áthangolás jelei: Szerv, szervrendszer, testrész: Keringés (pulzus, vérnyomás) Légzés Bőr Nyálkahártya (száj) Izomtónus Arckifejezés Végtagok Szőrzet (haj) Szem (pupilla, sárgatest) Zsírszövet Agykéreg (pszichés jelek) Erek Külső elválasztású mirigyek Szimpatikus tónus nő, emelkedik mélyül, szapora sápadt, száraz, libabőrös Kiszáradt Fokozódik Feszült hideg,élénk ínreflex, nyugtalanság, remegés száraz, fénytelen, törékeny tág, távolnézés(relaxáció) Gyors lebontás,sovány túlérzékenység, félelem, izgatottság Kontrakció szekréció

csökkenés Paraszimpatikus tónus sűlyed, csökken felületes, ritkul kipirult, nedves, izzadás bő nyálképződés csökken nyugodt meleg, lassú reflex,ödémára való hajlam puha, fénylő szűk, közelnézés, kontrakció felhalmozódás, elhízott nyugodtság, közömbösség, indítékszegénység relaxáció szekréció fokozódás A masszázskezelés felépítésénél törekedni kell arra, hogy a a külső hatások mindig paraszimpatikus irányba hassanak, míg a mechanikus hatásoknál a paraszinpatikus ingertúlsúlyt, helyileg, vagy akár az egész szervezetre hatva esetleg vissza kell állítani, tolni szimpatikus irányba. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 40 17. A kontraktúrák kezelése 17. A kontraktúrák kezelése A contractura ízületi mozgáspálya beszűkülése, amely eredete szerint lehet dermogen, desmogen vagy myogen. Okozója lehet, bőrhegesedés, izomzsugorodás, vagy ízületi elváltozás Ízületi gyulladások,

sérülések, hosszabb ideig tartó mozgáshiány következtében alakul ki a felső és az alsó végtag ízületeiben egyaránt. A mozgásbeszűkölés az ízület fajtájától függően, egy,- két,- vagy több irányú is lehet. A mozgáshiányt nemcsak az immobilizáció, hanem a beteg mozgási fájdalomtól való félelme, a felvilágosítás hiánya vagy a beteggel való rossz kooperáció is okozhatja. A gyógymasszőr feladatai közé tartozik az ízületi és az izom contraktúrák kezelése, oldása. Óvatos lazító fogásokkal meg kell próbálni a fájdalmas izomcsoport lazítását. Zsugorodott izomcsoporttal ellentétes atrofizált, petyhüdt izomcsoportot pedig tonizáló fogásokkal lazítjuk. Masszázs után óvatos kimozgatást végzünk. Sem a masszázzsal, sem a kimozgatással nem szabad a betegnek fájdalmat okozni, mert ezzel növeljük a kontraktúrát. Kontraktúrával ellentétes izomcsoportot erősítjük (innervációval, kis mozgásokkal) és így oldjuk

a mozgás beszűkülését. Jó hatású a kezelés előtt alkalmazott jegelés. A contracturák többsége flexiós helyzetű. Ennek oka az, hogy a flexor izomzat erősebb, mint az extenzor izomzat. A térdízületben flexiós és extensiós contractura egyaránt kialakulhat Ritkán, de az MCP ízületben is kialakulhat extensiós contractura. A contracturák kezelésével kapcsolatban legfontosabb alapelv a megelőzés. Ez már a műtét előtti torna betanításával és posztoperatív szak aktív tornakezelésével kezdődik. Izületi gyulladások kialakulásával, mondhatni egy időben, meg kell kezdeni az ízületek mozgatását. A már kifejlődött contracturák esetében, a rigid szövetek fellazítására a torna előtti fizioterápiás kezeléssel - meleggel vagy fibrolitikus hatású iontophoresissel vagy sonophoresissel, vagy a gyulladásos fájdalom kikapcsolására krioterápiás beavatkozással - lehet a contractura kezelést megkönnyíteni. A tornáztatást megelőző

gyógymasszázs kezelés növeli a torna hatékonyságát A reumás ízületi gyulladás okozta contractura a többitől bizonyos mértékig eltér. A kiterjedt ízületi destrukció miatt egy manapság bevezetett új szemléletet - az ízületvédelmet -kell figyelembe venni. Ez a szemlélet a biopatológiai változásokon túl a biomechanikai helyzetet is mérlegelve a stabilitás megtartására törekszik. Az ízületvédelmi szemlélet a stabilitás szempontjából az ízületeket két csoportra osztja: 1. Izmok által stabilizált ízületek (pl váll, csípő stb), amelyek contractura kezelése viszonylag könnyebb és jobb prognózisú. 2. Csak szalagokkal stabilizált ízület Szalagkárosodásnál a contractura megoldása, az ízület stabilizálása többnyire csak műtéttel lehetséges (pl. csuklóízület) A contractura kezelésekor rendkívül fontos, hogy a beteg teljesen relaxált helyzetben legyen; különösen vonatkozik ez a funkciójában gátolt izom

ellazulására. Ez utóbbi többnyire csak az antagonista izom megfeszítése révén érhető el. A teljes relaxatio csak akkor biztosítható, ha a contracturában lévő ízület stabilitása kifogástalan, más nem kívánt mozgás a kezelésbe nem lép be. Pl a vállízület kezelésénél az eleváció kizárására fontos a scapula fixálása a kezelő egyik kezével, vagy aktívan a scapulák összehúzásával. A contractura megszüntetésénél nagyon fontos az aktív izomműködéssel végzett kezelés. Ennek végrehajtásánál a zsugorodott agonista izom ellenállással szembeni mozgását az antagonista izom izometriás mozgása követi. Pl vállízületi contracturánál, amikor a vállízületben kiváltott mozgások közül az abductio és a kirotatio között, az abductorok izotóniás ellenállással szembeni aktív mozgását és az adductorok izometriás tornáját valósítsuk meg. Ha a kirotatio gátolt, a kirotátorok ellenállással szembeni izotóniás és a

berotátorok izometriás tornája lesz a kezelés helyes menete. Ha az aktív torna nem csökkenti a contracturát, passzív kimozgatás is végezhető, de csak a fájdalom határáig terjedően apró, mindig kissé továbbhaladó, kis amplitúdójú mozgatással. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 41 17. A kontraktúrák kezelése Könyökízületi contracturánál a biceps izometriás és a triceps ellenállással szembeni izotóniás tornája a feladat. A flexiós contractura oldásánál azonban sokkal fontosabb a supinatio megtartása, biztosítása. Az esetleg fennmaradó flexiós contractura nem akadályozza annyira a kéz funkcióját, mint a supinatio kivitelezésének akadálya. Nagyon fontos, hogy míg a vállízületi contractura sikertelen aktív kezelésénél a passzív kimozgatás lehetséges, a könyökízületi contractura esetében ez tilos, mivel erőltetett passzív mozgatásra myositis ossificans alakulhat ki. Ha a contractura nyújtása

céljából nehezebb súlyú tárgyat cipeltetnek, sokszor még rosszabb helyzetű, végleges ízületi zsugorodás jön létre. Reumatológiai gyulladás okozta könyökízületi contractura esetében szintén tilos a flexiós contractura nyújtása, mivel ez kis behatásra is a biceps és a lig. anul radii szakadásához vezethet A csuklóízületi contracturánál 20-20 fokos dorsal-, illetve volarflexió elérése a cél, de bizonyos mérvű ulnar- és radialflexiót is el kell érni. A funkcionális helyzet a flexor és extensor izomzat egyensúlyát biztosítja. A mozgást erőltetni a csukló ízületben sem szabad Funkció szempontjából jobb egy kevésbé mozgó, de stabil ízület, mint az instabil. Az MCP, PIP és DIP ízületeknél általában flexiós, nagyon ritkán extensiós contractura alakul ki. Ez utóbbi rendszerint hosszabb rögzítés következménye, s a helyreállítás többnyire műtétet igényel. A PIP és a DIP ízületeknél a contractura kezelések az

ujjak nyújtásával és terpesztésével történik. A csípőízületi contracturánál az ízület rendszerint flektált, abdukált és kirotált helyzetben kötött. Ennek magyarázata a flexor és az adductor izomzat túlsúlya és az extensor és a glut. medius gyengesége. A csípőízületi contractura kezelése három részből tevődik össze: a gluteus medius és maximus erősítéséből, az adductor izomzat nyújtásából és a járásgyakorlatokból. Ízületi gyulladás esetén tilos a nyújtott térddel végzett emelések gyakorlása, mivel ez a csípőízületben nyomásnövekedést, s ezáltal porckárosodást okoz. A térdízületben flexiós és extensiós contractura egyaránt kialakulhat. A contractura kialakulásában jelentős szerep jut a quadriceps izomnak, mivel hamar gyengül, és rugalmassága nagyon gyorsan elvész. A térdízületi contractura kezelése a többi contractura kezeléshez hasonlóan izometriás gyakorlatokkal kezdődik, majd a sarok

feltámasztása után az izotóniás extensiós mozgást mindig a quadriceps ellazítása követi. A térdízület flexiós gyakorlata mindig ellenállással szemben történjen A térd contractura kezelésénél fontos, hogy a csípőízület extendált helyzetben legyen, mert behajlított csípő esetén a m. rectus femoris, a torna alatt flektált csípőnél relaxált helyzetben marad Szintén fontos, hogy a térd nyújtásakor a lábak dorsalflexiós helyzetben legyenek, mert így a gastroenemiusok ellenállása kikapcsolható. A bokaízületi contractura plantarflexiós és pronatiós helyzetben alakul ki. Az izometriás torna után dorsalflexiós és supinatiós gyakorlatokat végeztessünk. A triceps ellazítása miatt ilyenkor is fontos a nyújtott térddel való kezelés. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 42 18. Az Alternatív masszázs módszerek 18. Az Alternatív masszázs módszerek Alternatív masszázsoknak nevezzük, azokat a

masszázsformákat, melyek a svéd és a gyógymasszázs, frissítő és sportmasszázs körén kívül esnek. Szintén természetes energiákat felhasználó masszázsformák, de más filozófiai alapon, más fogásokkal és mozgásokkal dolgozik, de célja rendszerint egyezik a hagyományos masszázsok céljaival. Esetenként a masszázson túlmenően, más ingerhatásokat is alkalmaz. Ilyen lehet a teák, fülgyertyák, aromás olajok stb alkalmazása A masszázst és kézrátételt a történelem előtti időkben a sámánok és gyógyítók már alkalmazták különböző kultikus és gyógyító rítusok során, mintegy felismerve a kezek gyógyító erejét, a masszázs univerzális gyógyító hatásait. Kínai masszázs: A kínai filozófiának megfelelően az életenergia a „Csí” egyensúlyának helyreállítása volt a középpontban. Ez a rendszer tekinthető az akupunktúra és az akupresszúra alapjának, amin a mai Kínai orvoslás alapszik. (A 14 meridián és az

öt elem egyensúlyán alapul) Gyengéd masszázsforma, a különböző akupresszúrás pontok és meridiánok ingerlésével dolgozik. A kezelést rendszerint diétával, gyógyteák fogyasztásával, aromás olajok, moxa gyertyák alkalmazásával kombinálják. Az egész embert kezeli, speciális képzettséget igényel, hiszen a különböző idegvégződések helytelen ingerlésével lokális fájdalmakat és reflexes úton bekövetkező elváltozásokat is okozhat. A szervezetet erősen igénybe veszi, ezért egy héten egyszer-kétszer alkalmazható. Alternatív reflexzóna masszázs: A kínai masszázs egy elkülönült ága, csak a lábfej, kézfej, vagy a fülcimpa masszázsával, pont ingerlésével dolgozik. A kínai fejlődéssel párhuzamosan Indiában is hasonló fejlődés ment végbe, de más filozófiai alapon és más megfigyeléseken alapulva más rendszerezésben. A fürdök, a testmozgás és a masszázs terápiás kezelésként itt is alkalmazott volt. Az indiai

rendszerből fejlődött ki a joga, (Kre 1800) az ayurveda-ból az aromaolaj masszázs, megfigyelésekből a csakra-energiamasszázs. (A hét csakra egyensúlyi állapotán alapul). Tibetben a kínai és az Indiai hatások is érvényesültek, keveredve a népi gyógyászattal. Itt egy 16 pontos energia-pont masszázs alakult ki. Főleg simítást, dörzsölést és pontnyomást alkalmaz Faggyút, jakvajat és növényi főzeteket dörzsöl be a különböző aktív pontokba. Japán masszázsformák: Japánban is a kínai tradíciók alapján alakult ki a masszázs, melyet oktattak, és vakok végeztek már több mint 1300 éve. Az Anma (An=nyomni, Ma=simogatni) tradicionális gyógymasszázs részeként kialakult az Ampuku, a 7 körzónás hasmasszázs. Filozófiai koncepciója: a has az élet és az energia központja, ahol minden szervünk és testrészünk tükröződik. A japán shiatsu masszázs nem csak kézzel, hanem lábbal, térddel és könyökkel is dolgozik.

Kimozgatásokat, húzásokat alkalmaz a mozgásszervi egyensúlyhelyzet visszaállítására. Thai masszázs: Szintén a kínai masszázs és filozófia az alapja, Az energia egyensúly helyreállítása a célja. Bár nem kemény. Agresszív masszázsfajta, de a szervezetet erősen igénybe veszi Főleg az energiapontok nyomásával dolgozik, izomgyúrást nem alkalmaz, de nyújtásokat használ. Végzéséhez nagy gyakorlat kell, hiszen meg kell találni az optimális nyomóerő erősségét. Fájdalmat ne okozzon, ugyanakkor legyen kellemes, de ne túl lágy. A pszichés hatások elérése érdekében általában nyugtató halk zene mellett végzik. Optimális, ha a kezelő és a páciens nyugodt ellazított állapotban egymásra hangolódik Alkalmazzák postoperativ stádiumban, szív megbetegedések, vérnyomás problémák és különféle sérülések kezelésére. Kiegészülhet a kezelés, különböző gyógyteák és teakeverékek fogyasztásával is (pl. gyömbér, csalán,

kamilla stb) Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 43 18. Az Alternatív masszázs módszerek Bio masszázs: Nagyon gyengéd, lágy masszázsforma, az egész embert kezeli, az energia egyensúly helyreállítására, harmonizálásra, áthangolásra törekszik. Elsősorban simításra épít A kezelő szinte hozzá sem ér a beteghez, olyan lágy simításokkal, mozdulatokkal dolgozik. A mozdulatok könnyedsége és a mély rétegekre gyakorolt hatása fordítottan arányos. Hatásos depressziós, neurotikus betegek kezelésére, de ugyanúgy hat a belső szervekre, szervrendszerekre is. Túl érzékeny, csiklandós betegeknél nem alkalmazható masszázsforma. Kellemes, nyugtató, relaxáló zene mellett végzik, a beteg kezelés után tovább pihen, hallgatva a zenét. A kezelő kezelés közben nem beszél, hagyja a pszichés feszültségeket oldódni. Némely esetben a kezelés szélsőséges reakciókat válthat ki, um: sírógörcs, nevetőgörcs,

dühkitörések stb. Test, vagy (Bady) masszázs: A masszázs filozófiája, a test és a psziché kölcsönhatására épít, a fizikai hatások a pszichére is hatnak és a lelki, tudati megnyilvánulások a testre, az izomzatra. A negatív behatások eredménye képpen, az élet során egyre halmozottabban lépnek fel elváltozások a testben az átélt negatív élmények hatására. Az idők folyamán az idegfeszültségek, stressz stb tükröződik az izomfájdalmakban testtartásban. A masszázs az eredeti izomállapotot kívánja visszaállítani, a fájdalmakat megszüntetni, a testtartást korrigálni. Az izmokat és a testet az eredeti helyes állapotba visszaállítani, a folyamatot megfordítva, a kóros reflexeket megszakítani, fordított reflexfolyamatokat elindítani. A helytelenül együtt mozgó izomzat átdolgozásával, letapadásainak megszüntetésével újra taníthatók a helyes mozgásokra és tartásra. A tapadástól eredésig átdolgozott izmok újra

rugalmasak, hajlékonyak lesznek. Többszöri kezelést követően lassan ismét a normális, az anatómiának megfelelő állapotúak A megbetegedések, elváltozások mértékének megfelelően kell a masszázst dozírozni, hiszen a teljes regenerálódási folyamat hosszú időt vesz igénybe. Kellemes, nyugtató, relaxáló zene mellett végzik, a beteg kezelés után tovább pihen, hallgatva a zenét. A kezelő kezelés közben nem beszél, hagyja a pszichés feszültségeket oldódni. Némely esetben a kezelés szélsőséges reakciókat válthat ki, um: sírógörcs, nevetőgörcs, dühkitörések stb. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 44 19. A Gépi masszázs 19. A Gépi masszázs Vibrációs készülékkel történő masszázs A masszázsfogások közül a vibrációt tudjuk gépi úton alkalmazni. Bevezetése akkor vált lehetővé, mióta ismeretesek a vibráció közben a szervezetben lejátszódó élettani folyamatok. Nagy előnye, hogy a

masszőrt a vibráció nehéz munkájától tehermentesíti. Olyan területeken is végezhetjük, ami a kézi masszázs számára nehezen elérhető (pl. orrüreg) Hátránya, hogy végzése közben nem tudjuk pontosan érzékelni, mikor van szükség az adott területen a fogás erősségének a változtatására, s nem észleljük pontosan a masszázs közben az adott területen létrejött reakciót. A készülék által kibocsátott rezgéshullám tulajdonságai nem szabályozhatók, nem biztos, hogy a megfelelő helyen a szükséges amplitúdójú és frekvenciájú rezgés biztosítható. Bár a rezgésszám szabályzás általában megoldott, a rezgés erősségét csak a masszőr kezének közbeiktatásával csökkenthetjük. A készüléket elektromotor hajtja. A beteg bőre és a készülék között az érintkezést különféle közdarabok teszik lehetővé. Ezek különféle nagyságúak és formájúak, mindig a kezelendő testfelület nagysága és alakja szerint

választjuk meg azokat. A műanyagból készültek a szövetekre erősebb, mélyebb, a gumiból készültek pedig felületes és finomabb hatást gyakorolnak. A géppel végzett vibrációt a masszőr kezének a közvetítésével is végezhetjük. Ilyenkor a vibrációs készüléket a masszőr kezébe helyezzük. A létrehozott rezgések a masszőr kezéről terjednek a beteg megfelelő testfelületére. A vibrációs készülékkel történő masszázs mind az önmasszázs, mind az idegen személy által végzett masszázs keretén belül elvégezhető. A gépi masszázs túlzott mértékű alkalmazása a betegre és a masszőrre egyaránt káros lehet. Folyamatos kezelés esetén a masszőr akár vibrációs ártalmakat is szenvedhet. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 45 20. A Közvetítő anyagok és gyógyszerek használata a masszázs során 20. A Közvetítő anyagok és gyógyszerek használata a masszázs során A masszőr bőre közvetlenül

érintkezik a páciens bőrével masszázs közben. Bár a modern masszázs nem használ közvetítő anyagokat, de ennek ellenére azok használata igen elterjedt, egyes esetekben szükséges. A közvetítőanyag használatakor egyes masszázsfogásokat nem tudunk megfelelő erősséggel és hatásossággal kiváltani. Pl a dörzsölő fogások - amiknek az alkalmazásával távolhatásokat tudunk létrehozni - nem alkalmazhatók megfelelő erősséggel. Ha a beteg bőre sima, száraz, izomtónusa normális, akkor a legjobb közvetítőanyag nélkül dolgozni. A közvetítőanyagok alkalmazásának oka a masszázsnál, a kezelendő felület csúszóssá tétele, hogy a masszőr keze a bőr és a kötőszövet tolásával, elmozdításával ne okozzon fájdalmat a betegnek, mozdulatai folyamatosak lehessenek. Közvetítőanyag használatára kerülhet sor akkor, ha a beteg bőre (vagy esetleg a masszőr keze) izzadt, vagy az előfürdővel összefüggően még bizonyos mértékig

nedves. Szőrös területeken is könnyebben tudunk áthaladni, ha púdert használunk. A közvetítőanyagok közül a púdert, az olajat és a szappant használjuk. A púder 20% bórsavat tartalmazó talkum Használatakor a masszázst végző kezeink a bőrön jól csúsznak. Hátránya, hogy a púder szemcséi a levegőbe is kerülnek és a masszőr belégzi azokat. Huzamos időn át történő belégzésekor a légutak nyálkahártyáján és a tüdőkben maradandó elváltozások jöhetnek létre. A bőr pórusait is eltömeszeli Igyekezzünk a púdert úgy használni, hogy szemcséiből minél kevesebb kerüljön a levegőbe. A paraffinolaj a fájdalmas myalgiás csomók (izomkeményedések) kezelését teszik kíméletesebbé. A szappant, mint közvetítőanyagot a gőzfürdőkben az ún. szappanos masszázsnál használjuk A szappanos masszázs hatásai csak az izomzatra vonatkoznak, alkalmazását kellemes frissítő érzés fellépte követi. A szappanos masszázst nem

soroljuk a gyógymasszázs eljárásai közé Ma már nagy számban vannak forgalomban olyan gyógyszert tartalmazó kenőcsök, amiket a bőrbe bemasszírozva, az izomzatban lévő merevség oldására, a fájdalmaknak a csillapítására lehet felhasználni. Ezeket a kenőcsöket a betegek otthon általában maguk használják pakolások, borogatások formájában. Az orvosi masszázsban ilyen anyagokat csak külön orvosi javaslatra szabad alkalmazni. Gyógyszereket főleg krém, míg gyógyhatású készítményeket gél, kenőcs, olaj illóolaj formátumban alkalmazunk. A közvetítőanyag alkalmazásának egyéb okai még, a bőr táplálása, fájdalom csillapítás, lazítás és aktiválás. A közvetítőanyag használata esetén mindig tekintettel kell lenni a beteg bőrtípusára, bőrének pillanatnyi állagára, az esetleges allergiás reakciókra. Ezért, lehetőleg mindig tiszta természetes alapanyagokból készült, gyógyszertári készítményt használjunk.

Aromaterápiát csak akkor végezzünk, ha ismerjük az olajat, a beteg fizikai, lelki állapotát, bőrét és az olaj hatásmechanizmusát. Mindez terápiás szaktudást igényel Nem semleges hatású közvetítőanyagot, csak részmasszázsnál, vagy kis területek egyedi kezelésénél alkalmazzunk, mert így kikerülhetők a nem kívánt reakciók. A leggyakrabban alkalmazott közvetítő anyagok: -Baba, napraforgó, szőlőmag, mandula, szója, búzacsíra olajok. (Minden, az aromaterápiában, semleges vivő, hordozóolajként nyilvántartott lehetőleg hidegen préselt természetes alapanyagú olajféle). - A gyógyszertárakban vagy drogériákban kapható testápoló gélek és krémek, masszázskrém keverékek. - Gyógyszer tartalmú készítmények: kizárólag az orvos által előírt készítmény és adag alkalmazható (Voltaren, Diclofenolac, Gerosan stb.) az eredeti, gyári kiszerelésből felhasználva Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 46 20.

A Közvetítő anyagok és gyógyszerek használata a masszázs során A közvetítőanyagok kezelésénél és tárolásánál mindig figyelembe kell venni a gyártó tárolási utasításait és csak a használati utasításban meghatározott módon alkalmazhatók, a lejárati időn belül. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 47 21. A váll, a nyak és a fej, valamint az arcmasszázs elmélete 21. A váll, a nyak és a fej, valamint az arcmasszázs elmélete NYAK ES VÁLLMASSZÁZS Kezelés alatt a beteg fekszik, vagy ül. Ha hason fekszik, vigyázni, kell arra, hogy a nyak és a váll lehetőleg laza legyen. A beteg esetleg jobb vagy bal arcán feküdjön, vagy homlokát párára támasztjuk A karok a törzs mellett fekszenek kétoldalt. A bevezető fogás itt is a simítás, melyet a vállcsúcstól kiindulva végzünk, a hajas fejbőr kezdetéig. A simítás először egészen lazán történik, majd erősödik Simítás alatt meggyőződünk a terület

fájdalmasságáról. Ezután áttérünk a dörzsölésekre, először tenyérrel, kisujjpárnával, ujjbeggyel dolgozunk. Igen hatásos dörzsölés, ha a III., IV ujjunkkal ún fenyőfát csinálunk, a csigolya harántnyúlványait összekötjük a felette lévö csigolya tövis-nyúlványával. Ezt a kezelést kb a D II csigolya magasságából kiindulva végezzük a hajas fejbőr kezdetéig. A dörzsölések után rátérünk a gyúrásra Ez lehet kétkezes vagy egykezes. Először a trapézizmot gyúrjuk át, majd mélyülő fogásokkal a mélyebb nyakizmokra hatunk. Hatásos a vibráció alkalmazása, különösen a fájdalmas izomcsomók felett, tónusfokozódás esetén. Ha a terület nem túl fájdalmas, a tónus nem átlagon felül fokozott, ütögetéseket is alkalmazunk. Különösen az ujjbegyekkel való fogások, kopogtatások hatásosak A kezelést hosszanti simításokkal fejezzük be. A FEJ ÉS AZ ARC MASSZÁZSA Kezeléskor a beteg fekszik, vagy ül. A kezelő a

fekvő beteg mögött ül, vagy az ülő beteg mögött áll. A kezelendő fejet lehetőleg támasszuk meg Az arcon először a homlokot simítjuk felületes, majd mindig erősödő fogásokkal. A simítást két kézzel, ill második, harmadik ujjal végezzük el A simító fogások lassan dörzsölésekbe mennek át, majd redőképzések következnek. A szemöldökvonal felett haladunk, a homlok középvonalától jobbra, majd balra. A homlok után az orrgyöktől kiindulva a szájzugig hasonló simítással és dörzsöléssel dolgozunk, majd az állvonalat követve a simítást, a redőképzéseket, dörzsöléseket végezzük el. Az arc és a száj mimikai izmait körkörös simításokkal, dörzsöléssel és vibrációval kezeljük. Arcidegbénulások esetén a két arcfél kezelése különböző A bénult oldalon a homlok, a szemüreg körüli, a száj körüli és a mimikai izmok erőteljesebb, ingerlő gyúrása szükséges. A másik oldalon az izomzatot vibráló. rázó

fogásokkal lazítjuk Az arc oldalsó részén, ahol a háromosztatú ideg kilép, dörzsölésekkel és vibráló pont kezelésekkel kezelünk. A vibrációt az orrgyökön kétoldalt megismételjük. Az arc két oldalán enyhe, ujjbegyekkel történő ütögetéseket alkalmazunk. A fejmasszázsnál, a hajas fejbőrön redőképzéseket végzünk A fej és az arc masszázsa végén kétoldalt, haránt irányba, abroncsszerű nyomást gyakorlunk a fejre. Végül egy kombinált kisimítást végzünk a következőképpen: két tenyerünket ráhelyezzük a beteg homlokára és oldal felé simítjuk, majd előre az állra, ujjak elöl találkoznak, onnan hátra a tarkóra, fül mögött fordul a kéz és kisimít a vállcsúcsra, onnan végig le a hátra. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 48 22. A mellkas és a hasmasszázs elmélete 22. A mellkas és a hasmasszázs elmélete A masszázs kivitelezése, sem éhgyomorra, sem közvetlen étkezést követően,

valamint tele gyomor esetén nem ajánlatos. Ezért lehetőleg egy könnyű étkezést követően legalább fél, egy órás kivárással kezdhető meg a kezelés. A mellkas és a has masszázsánál a genitáliákat, illetve az emlőnél elhelyezkedő mirigyeket nem szabad kezelni. A has masszázsa. A hasfal alatt sok belső szerv, szervrendszer található, különösen az enyhén fejlett hasizomzat esetén nem csak az izomzatra, hanem a belső szervekre, funkciókra is hatunk, ezért a hasmasszázs igen nagy gondosságot, tudást és gyakorlatot igénylő feladat. Lehetőleg csak orvosi javallatra, vagy az orvossal történt konzultációt követően végezzük, hiszen itt az ellenjavallatokat fokozottan figyelembe kell venni. Hashártya, emésztőszervi heveny és félheveny állapotú megbetegedéseknél, összenövések, sérvek epe, lép és máj panaszoknál, rosszindulatú folyamatok menstruáció és terhesség esetén különösen ellenjavallt. Ajánlott, ha a kezelendő

személy a kezelést megelőzően wc -re megy Gyakran csak székrekedés, a belek puffadása (meteorizmus), valamint gyenge hasfal esetén az izomzat erősítésére alkalmazzuk. A beteg a hátán fekszik, térdei alatt párnával enyhe flexióban, karjai lazán a test mellett. A masszőr, a beteg jobb oldalán a has magasságában helyezkedik el. A mellkas és has masszázsánál, a közvetítő anyagot, (krém, gél stb.) a köldök alatti részről kiindulva, a mellkason fel, a kulcscsont érintésével a vállcsúcsig visszük fel egy egyenes simítással. Ezt követően, az emlők oldala, a bordák és a has oldalsó része következik. A hasat és a mellkast, mint külön anatómiai egységet kezeljük. A kezelés iránya lentről fel irányú A masszázs kiinduló pontja az appendix. Bevezető fogás, enyhe, lágy simítás a belek lefutási irányával egyezően. Ezt követően, váltott kezes körkörös, felületes simítással folytatódik a kezelés, az óra járásával

megegyező irányban, 1 vagy 2 kézzel kivitelezve. A külső lágy részeken, a csontos részeken (bordák, csípőlapát) végrehajtott enyhe körkörös dörzsölés a köldök körül fejeződik be. Beiktatható egy-két ismételt simítás. Az így lelazított hason, a külső és belső ferde hasizmokat, majd az egyenes hasizmokat kiemelt kétkezes gyúrással lehet átgyúrni. A külső részek gyúrása egyezik a simítással, de az egyenes hasizmokat a jobb, majd a baloldalon (vagy akár az egész izomköteget egyszerre befogva) lentről felfelé. A gyúrást ismételt simításokkal zárjuk Az így kezelt hasrészt a csípőnél fogva laza vibráló kirázással lazítjuk, nyugtatjuk. A kezelést ismételt simításokkal zárjuk A mellkas masszázsa A mellkason a nagy mellizom kivételével nagy tömegű izom nem található. A létfontosságú belső szerveket a bordák védik, ez nagyobb védelmet nyújt a szerveknek, mint a hasfal, de ennek ellenére a terület

érzékenységénél fogva a masszázst gyengéden, nagy odafigyeléssel kell végezni. A mélyebb rétegekre itt sem nyomással, hanem dörzsöléssel és vibrációval kell hatni. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 49 22. A mellkas és a hasmasszázs elmélete A has masszázsát követően a páciens feje alá párnát helyezve, elkezdhető a mellkas masszázs. A masszázs fő iránya a sternumtól a gerinc felé. A sternum markolatától a kulcscsontig, majd onnan a vállcsúcsig történő párhuzamos, kétkezes simítással kezdődik a kezelés. A simítást követő lehúzás kétoldalt, majd az emlők alatt folytatódik. A hosszanti simításokat haránt, és 8-as alakzatú körkörös simításokkal kombináljuk. Az alsó bordáktól kiindulva, haladunk fel a bordákon és a nagy mellizmon először a jobb oldalon (de lehet párhuzamosan egyszerre két kézzel is végezni) félkörös és körkörös simításokkal haladunk a gerinc irányába. A

simításokat a körkörös dörzsölések követik a bordákon és a bordaközti izmokon, a sternumon, claviculán és a vállcsúcson. A dörzsöléseket simításokkal meg lehet szakítani, de a dörzsölést követően mindenképpen azzal kell zárni. Az így előkészített területen, a nagy mellizmon gyengéd, kiemelt gyúrások végzendők. A mellbimbó és közvetlen környéke csak közvetett ingert kaphat, a területet át kell fogni. A gyúrást követő simítások után a bordaközi izmok dörzsölése következik, amit ismételt simítások zárnak. Amennyiben szükséges, a bordaközi izmokra, mellhártyára hatva enyhe, ütögetéseket, vibrációkat lehet végezni ujjbeggyel, felszakítandó a tüdőben lévő letapadásokat, elősegítendő a váladék távozását. A vibrációt követően simítás, majd karomfogással a nagy mellizom kirázása következhet. Szükség esetén intermittáló nyomást majd ismételt simítást lehet végezni. A mellkas has kezelés

záróeleme a has ismételt vibrációs kirázása, majd a záró simítások. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 50 23. A derék és a hátmasszázs elmélete 23. A derék és a hátmasszázs elmélete A hát masszázsa A beteget hasra fektetjük, homlokát vagy párnával, vagy pedig a betegnek homloka előtt keresztezett két kezével támasztjuk alá. A csípőtájékon és a bokánál szintén párnás alátámasztást alkalmazunk. Figyelnünk kell arra, hogy a beteg teljesen vízszintesen feküdjön A hát és a derék izmai ne feszüljenek, ezt a derék alá helyezett párnával akadályozhatjuk meg. A hát masszázsának sok indikációja van. Fontos része az általános, frissítő fáradságot megszüntető masszázsnak. A hátizmok állandóan munkát végeznek Fáradtságuk, fájdalmuk igen sok ortopédiai és reumatológiai megbetegedésnek lehet tünete. A kezelést alulról felfelé irányuló, hosszanti simítással kezdjük, mely kezdetben

felületes, majd fokozatosan mélyül. Kezünket a gerinc két oldalán visszük felfelé, egészen kitérve a vállcsúcsokra A visszajövetel zegzugos lehúzással történik a haránt irányú simításokra. Ennél a masszázsnál az egyik kéz a háton jobbról balra, a másik balról jobbra simít, a keresztcsonttól kiindulva a vállakig. A hát oldalsó felszínét félkörös simításokkal kezeljük, mégpedig mindkét oldalon egyformán. Ez megoldható egyidejű párhuzamosan történő ill. félkörös simításokkal Ezután a dörzsölések következnek. A kiterjedt lapos felület erre tág lehetőséget nyújt Először tenyérrel, kisujjpárnával dörzsölve haladunk lentről fölfelé. Ennél a fogásnál is zegzugosan húzzuk vissza a kezet és mindig erőteljesebben haladunk vissza. Rátérünk az ujjbegyes dörzsölésre, miközben az esetleges fájdalmas izomcsomókat felkeresve, azokat lazítani igyekszünk. Itt használjuk a gyalu-, vasaló- és

fűrészfogásokat. A hátizomzat gyúrását hosszanti párhuzamos gyúrással kezeljük, mégpedig mindkét oldalon egyformán. Ezt követi a párhuzamos harántgyúrás, majd a hát hosszú izmainak hosszanti kiemelt gyúrása. A hosszanti izomgyúrás befejeztével a csuklyásizom kezelésére kerül sor, majd a hátsó hónaljredő izmát, a széles hátizmot masszírozzuk kétkezes gyúrással. A lapockatáj izmait körkörös fogásokkal kezeljük. Ezek után az elért eredmények rögzítésére, a hát egész felületét két kézzel, három kört írva le, kisimítjuk. A következő fogás a vibráció, amelyet alulról felfelé haladó irányban, zárt ujjakkal a csigolyák tövisnyúlványa felett végezhetünk. Kissé elidőzünk a még fájdalmas izomcsomókon Végül, az erőteljes simítások után következnek az ütögetések, ujjbegyezés, paskolás, vágás, hanyintott öklözés. A kezelést simítással fejezzük be. A deréktáj masszázsa A kezelés menete

hasonló a hátmasszázshoz. Mint minden masszázsnál, itt is rendkívül fontos a beteg helyes fektetése. A masszázst csak teljesen ellazult izmok mellett lehet elvégezni Az esetek nagy többségében a beteg hason fekszik, hasa alá kispárnát helyezünk. Némely esetben, ha a hason fekvés akadályozott, a beteget az oldalára fektetjük. A simítással kezdjük a kezelést, amelyet hosszanti, haránt irányban és félkörösen végzünk. Ezután párhuzamos gyúrásokat alkalmazunk, amelyeknek erőssége fokozatosan mélyülő. Majd a hosszanti izomgyúrást végzünk a törzsfeszítő izomzaton a hátmasszázsnál leírt szabályok szerint. Ezt követi a nagy tömegű, jól ellazított farizmok gyúrása két kézzel A lazításra itt különösen ügyelni kell, mert ezt az izomcsoportot gyakran és önkéntelenül megfeszíti a beteg. Mindkét oldali farizom átgyúrása után dörzsölésre kerül sor, amelyet főleg a keresztcsont felett és a nagytompor tájon végzünk

el. Befejezésül egy pár simítást alkalmazunk, majd felrázzuk a far izomzatát. Ez abból áll, hogy a kezünk öt ujját nyújtott helyzetben az ellazított izmokra helyezzük, miközben ujjaink az izomba könnyedén belemélyednek, mereven tartott kéztő és vállízülettel laza, vibráló mozgást végzünk. Ezután ütögetéseket alkalmazunk. A kezelést simítással fejezzük be Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 51 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások A svédmasszázs fogásrendszerében nem szereplő, de a gyógymasszázs során alkalmazott egyéb fogásokat nevezzük kiegészítő masszázsfogásoknak. Ezek: tövisnyúlvány fogás fenyöfogás gyalufogás vasaló karomfogás hosszanti és haránt plesselés hajintás párhuzamos húzások haránt húzások kötöszöveti elmozdítások csavarás 2. ütem ívhúzás 3. ütem kombinált kötőszöveti fogás terápiás

húzás perios nyomás kimozgatások nyújtások előfordulásuk szerint: A) A kötőszöveti masszázs speciális fogásai B) A szegmentmasszázs speciális fogásai C) A periosztális masszázsnál alkalmazott fogáskombináció D) Az intermittálás E) A kimozgatások A) A kötőszöveti masszázst a bőr alatti kötőszövet mechanikai ingerlésére alkalmazzuk, ami reflexes úton kiváltja a belső szervek, ill. a vegetatív idegrendszer megváltozását, tónusváltását és áthangolódását. A kötőszöveti masszázst a 3. és a 4 ujj hegyével kell végezni A csukló enyhén ulnáris vagy radiális abductioban van. A váll- és könyökízület merevített, ami azt eredményezi, hogy a húzás a teljes karral történik. I. Kétütemű kötőszöveti technika: Végezhető a III.-IV ujjal, kis felületen alkalmazandó A kéz karom állásban, enyhén előre billentett csuklóval, a II. ujj, a III -kon fekszik, a többi ujj zártan egymás melett, az I ujj enyhe extensio-ban.

A III-IV ujj a kezelendő felületen beakaszt a szövet alá, majd felbillentéssel és a csukló hátrabillentésével a szövetet kimozdítjuk, az ujjak elmozdítása nélkül. A következő fogásnál, az elmozdult terület szélere lépünk és a fogást innen ismételjük. Nagyobb felületen a II.-III-IV ujjal végezzük, karom állásban, a III ujj szintbe visszahúzva a II és a IV. ujjal egy szintbe (A latissimus dorsi szélén, nem a bordai zónában) II. Háromütemű kötőszöveti technika: A kétütemű, kisfelületen alkalmazott technika variánsa, itt a hüvelykujj lehelyezésével, forgástengelyt képezünk, és a mutató és gyűrűsujj által feltolt szövetet csavaró mozdulattal elforgatjuk. III. „S” alakú húzás: Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 52 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások Kézéllel végezzük, az ujjak zártan egymáson fekszenek, haladási irány az ujjak iránya. A kezet előrebillentve az ujjakon

kezdjük a mozdulatsort, a IV.-V ujj a tenyérél legördül és előre tol, közben laterális - mediális irányban mozog, illetve caudális irányban elmozdul, mintegy vízszintes „S”-t leírva. Bőr alatti és fascia - technika A fascia közeli kötőszöveti zónák esetében a bőr alatti és a fascia közötti eltolási rétegben kell dolgozni. A munkamenet rövid vagy hosszabb húzásvezetés vagy a csont-, izom- és fascia szélekre haránt, ún. beakaszkodó húzás A vágóérzetet a betegnél a terápiás húzás váltja ki Bőr alatti technika: az ujjakat nyomás nélkül, a csont-, izom- vagy fascia szélektől egy-három centiméternyire kell felhelyezni, a kötőszövet eltolása, nyomás- és vágásérzet nélkül az eltolási határig történjék, ez az út a feszültség nagyságától függően lehet hosszú vagy rövid, terápiás húzás, amelynél a beteg határozott, éles vágást érez. Az erősen feszülő kötőszövetben csak rövid munkamenettel

lehet dolgozni, a feszülés csökkenésével a húzás hossza is nő. Lényeges; hogy a kezelő végig a fascia közeli eltolási rétegben maradjon. A legrövidebb munkamenetet, az ún fascia - technikát az izom- és végtag - fasciáknál kell alkalmazni. B) A szegment fogások, a szegmenten belüli kóros reflexívek megszakítását szolgálják. Fő fogása a gyökkezelés, mint kezdő és befejező fogás, valamint a kéz kígyózó, lefutó és toló mozdulataival kiváltott hatások. Vasaló fogás. Nem nehezített, mély simítva tolás, a tenyérfelülettel végezzük, az ujjak zártak, az I ujj anatómiai alaphelyzetben. A tolás közben az irány tengelyének megfelelően enyhe jobb – bal irányú mozgást is végzünk. Az előrehaladó ujjak előtt redő képződik Nehezített vasalófogás: a vasalófogás egy kombinációja, a vasalófogással haladó kézzel szembe a másik kézzel redőt képezünk. A redőt képző kéz zárt ujjakkal, araszban kilencven fokos

szöget zár be a haladó kézzel, a második ujj élével mély simítással redőt képez, a fő mozgás tengelyirányában visszacsúszik a haladó kéz elől, majd mély simító mozdulattal ismét redőt képez. Gyalufogás. Az ujjak volarflexiós helyzetben (II-V) a csukó felé mutatnak, majd fokozatosan, mintegy gördülve, extenzióval alaphelyzetbe kerülnek, eközben tenyérgyökkel mélysimítást végzünk, tolva követjük a kinyúló, majd a kiinduló helyzetbe kerülő ujjakat. Ha túl keményen ökölbe zárjuk a kezet, az ujj kinyújtási. Előrehaladási stádiumban akadályozza a mozdulatsor folyamatosságát, a folyamatosságot segíthetjük, ha a másik kézzel, a csuklóra ráfogva, a dolgozó kezet a tenyérgyökre billentjük, és azt lassan előre toljuk. Ne az ujjgyökökre helyezzük a súlypontot, mert az egyenetlen, nehezen ellenőrizhető és fájdalomérzetet Fenyőfogás. A paravertebrális izmokon mediális – laterális irányban dolgozunk,

kiindulópont, a csigolyák harántnyúlványainak köze. A két tenyér enyhén nyitott újakkal a háton fekszik, az ujjak enyhén nyitva a gerinc irányába néznek. A II Ujjakkal szimmetrikusan kifelé húzunk, majd laterális – mediális irányba az ujjak felemelése nélkül, mintegy redőképzéssel a caudálisan következő csigolyaközbe tolunk. A dolgozó ujjat a mozdulat végén ajánlatos némileg felbillenteni, nehogy csípő érzetet keltsünk. Az ujjakat felengedjük, és ugyanonnan ráfogunk az új, immár eggyel magasabb csigolyánál lévő fogásra. A csigolyák nagyságának csökkenésével a fogás szélessége is csökken( 4, 3 2 cm) a mediális –laterális lépésben alkalmazhatunk dörzsölést is. Csavarás: A hüvelykujj a gerinc egyik oldalán, a III. –IV-ujj a másik oldalon, karom tartásban a kéz, a csukló némileg előrebillen. A paravertebrális izmokon kis fogásokkal haladunk felfelé A befogást követően, a hüvelykujj, mintegy tengely

működik, a III.-IV-es ulnáris irányban (csap kinyit) Az ujjak felengedésével (III.-IV) a szövet az eredeti pozícióba visszaugrik Továbblépés egy csigolyányival felfelé. Ugyanígy dolgozhatunk a gerinc mentén a bordák területén Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 53 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások Ívhúzás: (redőképzésnek felel meg) a gyöki területen dolgozunk, a III. – IV -es ujjal A két ujj elmozdítja a gyöki területen a bőrfelszínt és a kötőszövetet, felhúzza a következő gyökre. Az ujjak felengedésével a szövet visszaugrik, az ujjak alatti rész a következő fogás kiinduló pontja. Végezhető nehezített kézzel is. Tövisnyúlvány fogás: A II. és a III Ujjakkal végezzük, a két kéz karomszerű állásban, egymással szemben, a gerincoszlop mentén, az erektorok mediális szélén dolgozunk. Az egyik ujjpár a tövisnyúlvány felett és kétoldalt, míg a másik alatta és kétoldalt

helyezkedik el. Első lépésként, haránt elmozdítást végzünk, mintegy redőképzést az ujjak zárásával, majd felengedés nélkül, a két kezet egymáshoz közelítve, transversalisan is redőt képezünk. A redőket alaphelyzetbe visszaengedjük, az ujjak emelésével. A fogást lehet kombinálni, a felengedés előtt alkalmazott dörzsöléssel, vibrációval, vagy ezek kombinációjával is. Kombinált fogás: a tövisnyúlvány fogással egyező, de nem a II.-III ujjakkal végezzük Legyező fogás: egy kézzel végezzük, kéz éllel tolva és felbillentve a kezdőponttól a végpontig. A kéz mozgása közben, enyhén mediális pozícióból a mozdulat közben fokozatosan laterális felé billen. Három helyen alkalmazzuk. Felső, nyaki zóna A kiindulópont az occipitalis terület a C7-es csigolya, vállcsúcs és lapocka végpontokkal, caudalis - coccygyalis irányban, medialis –laterális irányban. A sacrumtól kiindulva jobbra és balra a medence vonaláig

caudalis ill. laterális irányban A fogás nevéből adódóan legyezőszerűen sorban, mintha nyitnánk a legyezőt. A lapockatesten a III és a IV ujjal dolgozunk (mély tolás) a humeroscapularis izület alatt a kezdőpont, innen indul a lapocka felső csúcs irányába, a lapockatesten keresztül medialis irányba, az alsó csúcsához lefelé. Rombuszfogás: A medence tarajának caudalis csúcsa- Sacrum, Gerinc, XII borda legalsó pontja által határolt területen végzett vágó fogások. A rombusz négy oldalát lezáró fogás Alul kétoldalt mediális, laterális irány, fenn, laterális mediális irány Dörzsölés izületi kúppal: A lapockák testének dörzsölésénél alkalmazható. A II-V ujjak 2-3 ujjperceit használjuk tenyérbe visszahúzott, nem feszes ujjakkal, előre, hátra, oldalt, ill. köröző mozgást végezve. Ha a mozgást közben csuklóból indított mozgásokkal kombináljuk, az, lazább dörzsölést eredményez. Párhuzamos dörzsölés:

tenyéréllel, az ujjak összezártak, a caudalis irányba néznek a két tenyér egymással szemben a gerinc mentén halad felfelé. az erectorokon A kézél súlypontja az ujjakról fokozatosan a kéztő felé tolódik, kb. 10 cm-es fogáshossz után az ujjak már elemelkednek, új fogást kell venni. Fűrészfogás: Két kézzel, párhuzamosan a gerinc mentén végzett fogás. A párhuzamos dörzsölés tenyéréllel fogás egy kombinációja. Itt a két kéz asszimetrikusan fel – le mozog és rövid szakaszonként nem, emelkedik el. Rombuszfogás Plesselés: a redőgyúrás egy formája a letapadások megszüntetésére, mivel csak az ujjbeggyel történik, ezért felszínes, lágy görgetés. Az I ujj, I - II Ujjperce a felületen fekszik, a II és a III ujj vele szemben, a csuklók enyhén befelé billentve a két hüvelykujj egymással szembe összeér. A hüvelyk és a mutatóujj közé összefogott, mintegy egy cm-es redőt a hüvelykujj előtt toljuk, úgy, hogy a mutató

és nagyujjal felváltva előrelépünk a lenyomott hüvelykujjat a lépő ujjak után húzva. Iránya lehet, longitudiális és transversalis, a gerincen is megengedett fogás. Redőgyórás: kiemelt, tovafutó, csak a bőrre és a kötőszövetre hat. Karomfogás, az egyik kéz hüvelykujja a másik négy ujjával szembe feltol átveszi a másik kéz az izomrostot, a négy ujjal, a hüvelykujj továbblép. A munka iránya, az izomrost tapadási-eredési vonala a rostfutással merőlegesen Bőreltolás: A két kéz araszban egymással szemben, egy-két cm-es közzel. A két kezet egymás felé tolva redő képződik, majd a két kéz visszatér alaphelyzetbe és ujabb egy-két cm-rel tovább siklik az új fogáshoz. Főleg a laterális részen haránt irányba alkalmazzuk C.) A periosztális masszázs során alkalmazott fogás kombináció Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 54 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások A III. ujj ujjbegyével,

vagy a behajlított ujj kúpjával végzendő Nagyobb erőbehatás elérése céljából, a II. ujjat a III ujj körömpercére helyezve a fokozhatjuk a nyomást Pontszerű kezelést végzünk, ami annyit jelent, hogy a simítássokkal és körkörös dörzsölésekkel előkészített területen a kívánt ponton szűkülő rádiusszal kör-pont dörzsöléssel, az óramutató járásával egyező irányban haladunk a mélyebb struktúrák felé, ezt a mozgást a fájdalomcsökkentés érdekében vibrációs mozgásokkal kombinálhatjuk. A nyomás a kilégzés ütemében történik A csonthártyát elérve, arra nyomást és vibráló nyomást gyakorolunk. A közvetlen nyomásgyakorlást követően az 1 mozgássort fordított irányban végrehajtva, az óramutató járásával ellentétes irányú mozgással pont kör dörzsöléssel és vibrációval hagyjuk el a kezelési pontot. A kezelés 1-1 üteme 1-1,5 perc időtartamú Öt-hat pontnál többet ne kezeljünk egy kezelés alatt,

mert az a beteget és a masszőrt is egyaránt erősen igénybe veszi. D) Intermittaló nyomás ( esetenként a mély simítások közé is sorolható) Főleg a szövetközi nedvkeringés fokozására, áramlás regenerálására, az ödémák megszűntetésére, a tüdőnél a letapadások megszűntetésére alkalmazzuk. A legenyhébb masszázsfogás. A végtagokon alkalmazott váltott kezes vagy kétkezes ill haránt erős intenzitású mély simítás. A problémás izület felett kezdjük, proximális - disztális irányban, váltakozó nyomással pumpáló effektust hozunk létre. Zárt tenyérrel, a hüvelykujj abdukált helyzetben A mellkas intermittaló nyomása: A két kezet szimmetrikusan a mellkasra helyezzük, a tenyérél a X. bordán zárt ujjakkal, a hüvelykujj a szegycsontra mutat. A páciens kilégzési ütemének végén enyhe be és fel irányú nyomást alkalmazunk. A fogást egy bordával feljebb megismételjükHatásmechanizmusa: a végtagon a pumpáló nyomás

következtében a szövetközi folyadék gyülem a szív felé áramlik. A mellkasnál a jobb légzést segíti elő E.) Kimozgatások Izom és ízületi kontraktúrák oldására, az ízületek mobilizálására alkalmazzuk. A kimozgatást a gyúrást követően, az anatómiai mozgáshatárok, az egyén betegségének és pillanatnyi állapotának figyelembe vételével kell végezni,( a mozgáshatáron, vagy a fájdalomküszöb átlépésén kicsit túl) amit ismételt gyúrás követ levezetésként. A váll kimozgatása, a beteg hason fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A beteg mellett oldalt, (a beteg jobb oldalán a masszőr jobb keze, lába, a baloldalon fordítva) az ágy mellett, arra merőlegesen, a mellkas középtáj magasságában. - A beteget meg kell kérni, hogy az ágyon a masszőrhöz közelebbi oldalon helyezkedjen el. Az ágytól távolabbi kéz alulról felfelé belekarol a páciens karjába, a könyökhajlat a könyökhajlattal találkozik. A megemelt

vállat tenyérrel befogja úgy, hogy az ujjak a m trapesius (trapézizom) felső ága felé nézzenek. A másik kéz az ágyra letámaszt Majd kis ívű köröző mozgást végzek a karoló kézzel, mindkét irányba. A körök egyre nagyobbak, egészen az adott ízület mozgáshatáráig, ill nem feszítve egy kissé azon túl is. A váll kimozgatása, a beteg hanyatt fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a mellkas közép, váll magasságában áll az ágyra merőlegesen az ágy mellett. - A beteget meg kell kérni, hogy az ágy masszőrhöz közelebbi szélén helyezkedjen el. A beteg fejét a masszőrrel ellentétes oldalra kell fordítani, az ágyhoz közelebbi kéz bemegy a váll alá, a lapocka tájékához úgy, hogy a tenyér befelé néz, a vállhoz tartozó kart az ágyhoz közelebbi hónalj alá kell venni. A másik kezet felülről rá kell helyezni a vállízületre, majd köröző mozgást végezni a kezekkel és eközben húzást is kell a kézre,

gyakorolni a karral. A nyak és a váll kihúzása, a beteg hason fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 55 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások - Mindig szembe helyezkedjen el a beteggel, (ha a beteg állna, az arca az arcommal szembe nézne) a masszőr a beteggel szemben áll, a váll magasságában párhuzamosan az asztallal. - A beteg a hasán fekszik, lehetőleg a masszőrhöz közeli oldalon, az ágy szélén, kezei (kézhát) a homlok alatt. A masszőr fejhez közelebbi keze, ráfog az occipitale –ra (nyakszirt), (betámaszt) arasszal. A másik kéz átnyúlik a távolabbi vállra, az ujjak beakasztanak a kulcscsonthoz, a tenyér a lapocka felett fekszik. Gyúró mozdulattal a vállat felfelé tolom, míg a nyakat billentve húzom, irányváltás, a nyakat a túlsó váll felé közelítve tolom, közben a vállat emelve húzom. Ezt követően a két kéz ráfog a trapesius felső ágának

közepére (nyak hajlat) a felső kézzel a fej felé, az alsóval az acromion felé haladva nyújtom az izmot, közben a fej enyhén billenve elmozdul. A váll kimozgatása, a beteg háttal ülő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a beteg háta mögé áll, kis távolságban a betegtől, kis terpeszben, hogy a mozgatást testsúly áthelyezéssel, ill. kis ellépéssel követhesse A masszőr a bal kezét araszban, a beteg jobb válla feletti területre helyezi, zárt ujjai előre a mellkasi oldalon lefelé, a hüvelykujja a hát felé lefelé néznek, rögzítve a kulcscsonti és lapockai részt. A jobb kéz tenyerébe fekteti a beteg tenyerét, az alkar a beteg alkarját alulról támasztja meg, rögzítve a könyök és a csukló ízületet, lehetővé téve a vezetett kimozgatást. A kar előre és fel tolásával, (fésülködő mozdulatok) majd hátra húzásával, oldal irányú emelésével és feszítésével minden irányú mozgatás és nyújtás lehetséges. A

váll minden természetes mozgása kivitelezhető A váll kimozgatása, a beteg szemben ülő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a beteggel szemben áll, kis távolságban a betegtől, kis terpeszben, hogy a mozgatást testsúly áthelyezéssel, ill. kis ellépéssel követhesse - A kezelendő váll oldalán, a masszőr a beteg könyökben behajlított kezét az azonos oldali kezével megfogja, másik kezével a váll felett araszban, zárt ujjakkal ráfog a váll feletti területre, a hüvelykujj a vállgödörben, a többi ujj zárva a háton lefelé tekintő ujjakkal. A kar előre és fel húzásával, (fésülködő mozdulatok) majd hátra tolásával, oldal irányú emelésével és feszítésével minden irányú mozgatás és nyújtás lehetséges. A váll minden természetes mozgása kivitelezhető A fej kiemelése, a beteg háttal ülő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr közvetlenül az ülő beteg háta mögött áll. - A masszőr a két kezével

szimmetrikusan dolgozik. Kezei araszban, a III és a IV ujjak összezárva, a IV. –es ujjat kívülről megtámasztja az V ujj A két I ujj az occipitalis -ra fog rá, míg a többi ujj a mandibularis ízületet, illetve az állkapcsot támasztja meg. A beteg belégzési ütemének megfelelően kell a fej kiemelést, az előre és hátra vibrációt elvégezni, addig, míg a beteg lélegzetét benntartja. A kilégzés ütemében kell a fejet visszaengedni úgy, hogy annak mozgását a nyaki szakaszon kövesse a kéz. Ezt követően a két kéz kicsúszik a vállcsúcsig, majd onnan kis ollózó mozdulatokkal tér vissza a trapesius felső ágán a nyakra. A lapocka mobilizálása, a beteg hason fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a beteggel szemben áll, a váll magasságában párhuzamosan az asztallal. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 56 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások - A beteg a hasán fekszik, lehetőleg a

masszőrhöz közeli oldalon, az ágy szélén. A beteg masszőrhöz közelebb eső karját a masszőr könyökbe behajlítva, tenyérrel felfelé a beteg hátra helyezi. A fejhez közelebb lévő kézzel a vállat kissé megemeli, közben enyhén mozgatva azt. A másik kéz a beteg könyökét fogja és az ágy irányába, lefelé nyomja azt, hogy a lapocka kiemelkedjen. Ekkor a könyököt fogó kéz elengedi a pácienst, és a kiemelkedett lapocka alá nyúlva, az ott szabaddá vált zónát dörzsöléssel megdolgozza, majd a lapockát kissé maga felé húzza, az ott lévő képletekre nyújtást gyakorol. A gerinckimozgatása, rotálása a beteg oldalt fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a beteggel szemben áll, a hátközép magasságában párhuzamosan az asztallal. -.A beteg az ágy szélén, az oldalán fekszik, háttal a masszőrnek, a masszőrhöz közelebb eső oldalon, stabil oldalfekvő helyzetben. Az ágyon fekvő láb behajlítva, a felül

elhelyezkedő láb nyújtva, az alul fekvő kéz deréktájon a kézhát a háton, a tenyér a masszőr felé néz. A felül fekvő kéz az arc alatt tenyérrel az ágyon fekszik. A masszőr összekulcsolja a két kezét supinatioban, a fejhez közelebb eső alkar felülről a könyöki-alkari rész medialis részével a váll ventralis részén, a másik alkar, könyöktájék a csípő dorsalis, laterális részén. A fejhez közelebbi karral a vállat húzza a masszőr, a csípőtájékot tolja, a gerincet rotálja. Fogásváltás, a beteg felül elhelyezkedő kezét a hasi oldalra helyezni. A masszőr összekulcsolt supinált kézpozíciója megmarad, a fejnél elhelyezkedő alkar és könyök a váll dorsalis területén, a lapockán, a másik kéz a csípő laterális részén, a csípőtaraj alatt. Most a csípő oldali kar húz, a váll oldali tol. Rotálás az ellenkező irányba A gerinckimozgatása, rotálása a nagytestű beteg oldalt fekvő helyzetben: A masszőr helyzete:

- A masszőr a beteggel szemben áll, a hátközép - csípő magasságában párhuzamosan az asztallal. - A beteg az ágy szélén, az oldalán fekszik, háttal a masszőrnek. A masszőrhöz közelebb eső oldalon, stabil oldalfekvő helyzetben. Az ágyon fekvő láb behajlítva, a felül elhelyezkedő láb nyújtva az alul fekvő kéz deréktájon a kézhát a háton, a tenyér a masszőr felé néz. A felül fekvő kéz az arc alatt tenyérrel az ágyon fekszik. A masszőr fejhez közelebbi tenyere a beteg lapockáján fekszik, a távolabbi kéz a csípőtarajba beleakaszt. A lapockát tolva, a csípőt húzva létrejön a rotáció Fogásváltást követően, a fejhez közelebbi kéz 3-as, 4-es ujjal beakaszt a váll alá, és azt húzza, míg a távolabbi kéz a csípőlapát dorsalis részét felfelé álló helyzetű ujjakkal, tenyérrel tolja. Létrehozva a rotációt. A hátizomzat nyújtása, a gerinc rotálása, a beteg oldalt fekvő helyzetben. A masszőr helyzete: - A

masszőr a beteggel szemben áll, a hátközép - csípő magasságában párhuzamosan az asztallal. - A beteg az ágy szélén, az oldalán fekszik, a masszőrnek háttal, a masszőrhöz közelebb eső oldalon. Az ágyhoz közelebbi keze az arc alatt, a fenn elhelyezkedő kéz a masszázságy felső szélébe kapaszkodik. A két láb nyújtva egymáson fekszik A masszőr fejhez közelebbi keze a vállnál a nagy mellizom és a deltaizom határterületén fekvő tenyérrel, arra nyomást gyakorolva, hátrafelé húz, míg a másik kéz az ágytól távolabbi, felül elhelyezkedő lábat a comb distalis részén alulról átfogva az ágyról kifelé, magára húzza, a hasával a keresztcsonti területet megtámasztja. Előfordulhat, hogy egy nagyobb testtömegű egyénnél a keresztcsonti tájék és a masszőr hasa közé párnát kell helyezni a jobb felületi felfekvés érdekében, illetve elegendő a láb önsúlyával való húzás is. A láb leengedésével és húzásával, a

váll húzásával a keresztcsonti tengelynél ívben hátrahajlítjuk a gerincet. A gerinc nyújtása, a beteg hason fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a beteggel szemben áll, a csípő magasságában párhuzamosan az asztallal. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 57 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások - A beteg a hasán fekszik, lehetőleg az ágy a masszőrhöz közelebbi oldalán. A masszőr a fejtől távolabbi kezével átnyúl a beteg ellenoldali csípőjéhez, azt megfogja, enyhén megemeli alulról felfelé, míg a fejhez közelebbi kezét tenyérrel lefelé, felfelé néző ujjakkal, ráhelyezi a keresztcsont feletti területre, és a csípőemelés közben nyomást gyakorol a hátizmokra. A kéz simítva csúszik folyamatosan haladva a fej irányába, így nyújtva a gerincet. A nyújtás közben a kezet követve a fej felé kell lépdelni. A gerinc nyújtása, a beteg hanyattfekvő helyzetben: A masszőr

helyzete: - A masszőr az ágy mellett a beteg combközép, csípő magasságában áll. A beteg zárt lábait a masszőr 90°-ba visszahajtja a bokánál fogva csípőben. A beteg kezeivel megtámasztja a két térdét, ezt követően a masszőr a fej felőli kézzel megfogja a csípőlapátot és a lábakat a törzs felé közelíti. Ha a kezét felengedi és a közelítést ismétli, akkor a felsőbb gerincszakaszokat is nyújtja. A gerinc nyújtása, a beteg hanyattfekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a beteg mellkas magasságában áll az ágy mellett. A beteg masszőrhöz közelebbi válla és csípője az asztal peremén, kissé azon túl. A beteg tarkón összekulcsolja a kezeit, a két könyöknél fogva és vezetve a mozgást, a masszőr távolabbi kezével a túlsó könyököt maga felé húzva, a közelit lefelé tolva törzsforgatást végez a beteg kilégzési ütemében. A beteg a mozgást követi a fejével, az asztal síkja alá kerülő könyökét

tekintetével követve. Ez a mozdulat a bordák összenyomásával, szinte intermittálja a mellkast, segíti a kilégzést is. A határpont elérését követően két-három ütem után a közeli könyök lenyomásával nyújtást végezhet a masszőr. A gerinc húzással történő nyújtása, a beteg háttal ülő helyzetben A masszőr helyzete: - A masszőr a beteg háta mögé áll, kis távolságban a betegtől, kis terpeszben, hogy a mozgatást testsúly áthelyezéssel, ill. kis ellépéssel követhesse A beteg a kezeit felemelve azokat a tarkóján összekulcsolja. A masszőr a beteg mindkét könyökét megfogja, és szimmetrikus mozgással húzza azokat hátra, a beteg kilégzési ütemében. A beteg belégzési ütemében a mozgatás fordított, a könyököket a has, comb felé nyomja lefelé. A gerinc alsó szakaszának nyújtása ,mozgatása, a beteg szemben ülő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a beteggel szemben áll, annak térdeit lábszárával,

térdeivel rögzíti. A gerinc felső szakaszának nyújtása, mozgatása, a beteg háttal ülő helyzetben: - A beteg a kezeit felemelve azokat a tarkóján összekulcsolja. A masszőr a beteg mindkét könyökét megfogja és szimmetrikus mozgással azokat körkörösen, mozgatja. A masszőr helyzete: - A masszőr a beteg háta mögé áll, kis távolságban a betegtől. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 58 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások - A beteg a kezeit felemelve azokat a tarkóján összekulcsolja. A masszőr a gerinc alsó részét egy párnával, vagy a térdeivel rögzíti. A masszőr a beteg mindkét könyökét megfogja és szimmetrikus mozgással azokat, a belégzés ütemében előre, lefelé vezeti, majd a kilégzés ütemében vissza, hátra felfelé vezeti. A hátsó határponton lévő könyököket meghúzva, a lapockák a gerincre rányomnak Csípőkimozgatások, a beteg hason fekvő helyzetben: A masszőr helyzete:

- A masszőr a beteggel szemben áll, a lábszár magasságában párhuzamosan az asztallal majd a fej irányába a combközépig előre lép. - A beteg a hasán fekszik, enyhén terpesztett lábakkal az ágy a masszőrhöz közelebbi oldalán. A fejhez közelebbi kézzel a masszőr 10-20°-ban bokánál megemeli a hozzá közelebb eső lábat, majd a másik kézét tenyérrel felfelé becsúsztatja a comb alá, úgy hogy a páciens térde a könyökhajlatba feküdjön. A bokát fogó kéz vissza, lengedi a lábat és a trochanterek felett letámasztja a csípőt A combot tartó kéz megemeli az alkaron fekvő combot és azzal köröző mozgást végez. A körözésnél egyre nagyobb köröket kell leírni. Érzékelve a feszüléseket és a mozgáshatárokat Csípőkimozgatások a beteg hanyatt fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a beteggel szemben áll, a lábszár magasságában párhuzamosan az asztallal. - A beteg a hátán fekszik, az ágy masszőrhöz közelebbi

oldalán. A masszőr, fejhez közelebbi keze a térden, a térd belefekszik a tenyérbe, az ujjak a boka felé néznek, a távolabbi a bokánál, a sarok alatt. A lábszárat fel kell emelni úgy, hogy a comb és a lábszár 90°-os szöget zárjon be. A két kéz enyhe összenyomásával biztosítható a térd és a boka stabil helyzete és a hajlítási szög megtartása. A két kar köröző mozgatásával kiváltható a csípő rotációja. A mozgatást minden irányba el kell végezni, a kis körözéstől a nagy felé haladva. Csípőkimozgatások a beteg hanyatt fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a beteggel szemben áll, a lábszár magasságában párhuzamosan az asztallal. A beteg mindkét lábát fel kell húzni, sarkait összefektetni. (A lábak helyzete megegyezik a térdeplő pozícióval). Az ülőgumók és a sarkak az ágyon A fejhez közelebbi kéz a masszőrhöz közelebbi térdet támasztja felülről, míg a távolabbi kéz a másik térdet. A

térdre gyakorolt enyhe lefelé nyomással biztosítható a térd rögzített helyzete és, hogy a lábak ne csússzanak ki előre. Az oldalirányú elmozdulást a két összetett láb, boka akadályozza. Először az egyik lábat kell távolítani, majd a kiinduló helyzetbe visszahúzni, azután külön a másik lábat. Ezt követően mindkét térdet távolítani kell egyszerre, majd a kiindulási helyzetbe visszahúzni és tolni. Csípőkimozgatások a beteg hanyatt fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a beteggel szemben áll, a lábszár magasságában párhuzamosan az asztallal. -.A beteg a hátán fekszik, az ágy masszőrhöz közelebbi oldalán A masszőr a beteg egyik lábát behajlítva felhúzza, majd a felhúzott láb bokáját a nyújtott láb térde fölé helyezi. A bokatájék keresztezi a térd felett a combot. A boka beakad a térdhez a hajlított láb helyzetét, fixálja A hajlított láb térdére a fej felöli kezet ráhelyezve, arra ráfogva, azt

lefelé nyomjuk, távolítjuk, a távolabbi kézzel a nyújtott lábat bokánál megemelve, nyújtást kell végezni. A térd kimozgatása, a beteg hason fekvő helyzetben: Minden patella műtét és probléma esetén a kezelés ezen formája kontraindikált. A masszőr helyzete: Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 59 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások - A masszőr a beteggel szemben áll, a lábszár magasságában párhuzamosan az asztallal. - A beteg a hasán fekszik, az ágy masszőrhöz közelebbi oldalán. A masszőr a beteg lábát két kézzel a boka alatt megfogja, és a lábszárat 90°-ban visszahajlítja térdből. Az így hajlított lábat enyhén elemeli az ágytól és azzal enyhén rotáló mozgást végez, nyújtva ezzel a térdszalagokat. A térd ágyra történő visszaengedését követően a fejhez közelebb eső kézzel a térdhajlat felett tenyérrel meg kell támasztani a combot, a másik kézzel az ágy felé

közelítve az ágyhoz, vissza és közelítés a combhoz. A combhoz közelítésnél a fej felöli kéz a combon siklik felfelé, a mozgást követve, ne akadályozza a térdet a hajlításban, vissza mozdulatokkal térdhajlítást és feszítést végzünk. A boka kimozgatása, a beteg hason fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a beteggel szemben áll, a lábszár magasságában párhuzamosan az asztallal. - A beteg a hasán fekszik, az ágy masszőrhöz közelebbi oldalán. A masszőr két keze araszban villaszerűen a boka és a sarok, illetve a boka és az előláb között helyezkedik el átfogva a lábszárat. Az ujjak billentésével és csuklóból végzett körözésekkel a bokaízületben létrehozhatóak a szükséges körözések, nyolcas formájú mozgások és a hajlítás, valamint a feszítés is. A boka kimozgatása, a beteg hason fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a beteggel szemben áll, a lábszár magasságában párhuzamosan az

asztallal. Ha az asztal rövid, vagy a páciens magas, az ágy végébe is állhat a pácienssel egyező irányban. A beteg a hasán fekszik, az ágy masszőrhöz közelebbi oldalán. A masszőr megemeli a beteg lábát cca. 45°-os szögbe, az egyik kéz a lábfejet fogja, alulról a tenyérbe belefekszik a lábhát, azt tartja, a másik kéz a sarkat fogja és támasztja, a kisujjal és a tenyéréllel körbefogva a sarkat. A lábfej enyhe húzása mellett, köröző és nyolcas alakú mozgatásokat kell végezzen úgy, hogy közben a térd ne mozogjon, csak a m. triceps és az achilles ín, (a vádli) A láb ujjainak kimozgatása, a beteg hanyatt fekvő helyzetben. A masszőr helyzete: - A masszőr az ágy lábfelőli végén áll. - A masszőr két kézzel dolgozik, a lábfejen, attól függően, hogy melyik ujjon és ízületen kell dolgozni, az ujjakat a boka irányába kell csúsztatni úgy, hogy a természetes mozgások kivitelezhetők legyenek, ugyanakkor az ízület feletti

rész mindig alá legyen támasztva, és rögzítve legyen. A kisujjnál kezdve, a DIP és PIP, MTP izületekre enyhe nyomást kell gyakorolni, a körözések, nyolcas formájú kimozgatások, a talp felé nyomások, az ujjak begöngyölítése lehetővé válik. Az ujjak normál extensio -ján túl történő mozgatással az ínakat, ínhüvelyeket nyújtása kivitelezhető. A hüvelykujj kimozgatásakor figyelembe kell venni, annak nagyobb mozgástartományát. A kézközépcsontok között köröző dörzsöléssel lehet a boka irányába haladni egyszerre a tenyéri és a lábháti oldalon. Az egyik oldalon a hüvelyk, míg a másik oldalon a mutató és középső ujjal dolgozva. A lábtőcsontokat csak enyhe nyomással és feszítéssel lehet megmozgatni, a talppárna vastagsága miatt. A talp felől a lábtőcsontokra izületi kúppal, ökölbe szorított kézzel lehet hatni. A masszőr öklével szemben a lábhát oldala felől enyhe nyomást kell gyakorolni a másik kézzel.

.A nyak és a fej kimozgatása, a beteg hanyatt fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr az ágy, fej felőli végén, a fejjel egyvonalban középen áll. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 60 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások - A beteg hanyatt fekszik, feje lehetőleg az ágy felső széléhez minél közelebb legyen. A masszőr két keze szimmetrikusan a 3-as és a 4-es ujjakkal, terpesztett ujjakkal, tenyérrel felfelé befogja a fejet az occipitale -nál. A két kéz a bőrt lefelé tolva a C VII -es csigolyáig halad lefelé a nyakon A C VII –es csigolyánál a kezek felfelé billentenek, egy kissé kiemelnek, Így a fej hátra billen, önsúlya távolítja egymástól a csigolyákat, húzást gyakorol a szalagokra, izmokra és a bőrre, a masszőr kezét is húzza vissza az occipitale felé. Az ujjak az occipitale –t megtámasztják, a tenyerek ráfognak a mandibularis izület feletti, fül alatti területre, azt

oldalról megtámasztva. Az így befogott fejet lassan vissza kell vezetni a természetes állásba, közben enyhe húzást végezve. A kiinduló helyzetben levő fejet vissza kell helyezni az ágyra. A nyak és a fej kimozgatása, a beteg hanyatt fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr az ágy, fej felőli végén, a fejjel egyvonalban középen áll. - A beteg hanyatt fekszik, feje lehetőleg az ágy felső széléhez minél közelebb legyen. A masszőr egyik keze tenyérrel felfelé, araszban ráfog az occipitale –ra, a másik kéz kisujja és a tenyér éle az állcsúcsot fogja közre. Az így befogott fejet kis húzás kíséretében nyolcas alakú mozgatással kell kimozgatni. A nyak és a fej kimozgatása, a beteg a hanyatt fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a mellkas közép, váll magasságában áll az ággyal párhuzamosan, az ágy mellett. A masszőr fejhez közelebbi keze tenyérrel felfelé, a nyak felé néző ujjakkal a beteg hozzá

távolabbi oldalon elhelyezkedő fülére, nyakszirtjére ráfog. A fejtől távolabbi kéz a vállat stabilizálja, letámasztja az acromion -t. A beteg kilégzési ütemében, kilégzéskor, lassan a fejet enyhén húzva a közelebbi kézzel a fejet a közelebbi vállhoz közelíti, nyújtva ezzel az oldalsó nyakizmokat, ás a m. trapesius felső részét. A közelítéskor a fejet nem kell elforgatni, az orr mindig egyenesen felfelé néz A váll kimozgatása, nyújtása, a beteg hanyatt fekvő helyzetben: A masszőr helyzete: - A masszőr a mellkas közép, váll magasságában áll az ággyal párhuzamosan az ágy mellett. - A beteget meg kell kérni, hogy az ágy masszőrhöz közelebbi szélén helyezkedjen el. A masszőr a beteg fejéhez közelebbi kézzel benyúl a váll alá, tenyérrel felfelé, araszban, a behajlított 3 középső ujj behajlítva a trapesius felső végét fogja, ezzel a fej elmozdulását meggátolja. A fejtől távolabbi kéz a csukló felett ráfog az

alkarra, és azt távolítva húzza. A húzás során a masszőr törzsének enyhe fordításával kíséri a mozdulatot, könnyítve a kéz vezetését és az erőkifejtést. A könyök kimozgatása, nyújtása, a beteg hanyatt fekvő helyzetben. A Masszőr helyzete: - A masszőr a mellkas közép, csípő magasságában áll az ággyal párhuzamosan az ágy mellett. - A beteget meg kell kérni, hogy az ágy masszőrhöz közelebbi szélén helyezkedjen el. A masszőr, a beteg hozzá közelebb eső alkarját, a fejtől távolabbi kézzel felhajtja derékszögbe. A fejhez közelebbi kézzel a könyökhalat felett lefogja, stabilizálja a felkart. A távolabbi kéz átfogja a csukló alatt az alkart és stabilizálja a csuklót, tenyeret úgy, hogy az V, IV, II.- ujjak a csukló alatt átfognak, a II ujj a tenyérbe nyúl be, az I. ujj a másik oldalra nyúl át és támaszt Enyhe húzással eltávolodik az alkar, felkar egymástól, létrehozva a könyökizületi szalagok nyújtását.

A nyújtáson túl, az alkar forgatását, hajlítását és feszítését, pronatiot és supinatiot kell végezni, hajlításnál a felkart rögzítő kéz felfelé csúszik, az alaphelyzetbe visszamozgatáskor, visszacsúszik a könyökhajlathoz, nem akadályozva ezzel a mozgáshatárig történő kimozgatást. A csukló kimozgatása, a beteg hanyatt fekvő helyzetben. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 61 24. A kiegészítő masszázsfogások és a kimozgatások A masszőr helyzete: - A masszőr a combközép magasságában áll az ággyal párhuzamosan az ágy mellett. - A beteget meg kell kérni, hogy az ágy masszőrhöz közelebbi szélén helyezkedjen el. A masszőr a fejhez közelebbi kézzel az alkart 45° -kos szögben megemeli, az alkart a könyök támasztja alá. A fejtől távolabbi kéz a csukló felett araszba, zárt ujjakkal átfogja a beteg kezét. A közelebbi kéz a csukló alatt fogja át ugyanígy az alkart. A két kéz között mintegy egy

újnyi távolság van A két kezet távolítva, ellentétes irányú csavaró mozgást végezve, 8-as alakú billenő mozgást végezve mozgatja ki a csuklót. A kéz ujjainak kimozgatása, a beteg hanyatt fekvő helyzetben. A masszőr helyzete: - A masszőr a combközép magasságában áll az ággyal párhuzamosan az ágy mellett. - A beteget meg kell kérni, hogy az ágy masszőrhöz közelebbi szélén helyezkedjen el. A masszőr a fejhez közelebbi kézzel az alkart 45° -kos szögben megemeli, az alkart a könyök támasztja alá. A masszőr fejhez közelebbi kezével az alkart átkarolva, azt magához szorítja, ezzel rögzíti. A kézfejen, attól függően, hogy melyik ujjon és ízületen kell dolgozni, az ujjakat a csukló irányába kell csúsztatni úgy, hogy a természetes mozgások kivitelezhetők legyenek, ugyanakkor az ízület feletti rész mindig alá legyen támasztva, és rögzítve legyen. Az egyik kéz fog és támaszt, a másik kéz ujjaival a kisujjnál

kezdve, a DIP és PIP, MCP izületekre enyhe nyomást gyakorol, a körözések, nyolcas formájú kimozgatások, a tenyér felé nyomások, az ujjak begöngyölítése lehetővé válik. Az ujjak normál extensio -ján túl történő mozgatással az ínakat, ínhüvelyeket nyújtása kivitelezhető. A hüvelykujj kimozgatásakor figyelembe kell venni, annak nagyobb mozgástartományát. A kézközépcsontok között köröző dörzsöléssel lehet a csukló irányába haladni egyszerre a tenyéri és a kézháti oldalon. Az egyik oldalon a hüvelyk, míg a másik oldalon a mutató és középső ujjal dolgozva. A kéztőcsontokat csak enyhe nyomással és feszítéssel lehet megmozgatni, a tenyérpárna vastagsága miatt. A tenyér felől a kéztőcsontokra izületi kúppal, ökölbe szorított kézzel lehet hatni. A beteg kezét a masszőr öklére kell borítani Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 62 25 A fej és vállkimozgatás elmélete. 25 A fej és

vállkimozgatás elmélete. A fej érzékszerveink fő hordozója, míg a vállak főleg a karok mozgatásában vesznek részt, ezért azok természetes mozgathatóságának fenntartása elengedhetetlenül szükséges a normális életvitelhez. Fáradtság és megbetegedés esetén az itt található ízületek korlátozott mozgathatósága ezért nagy nehézségeket okoz. Így a mozgáshatároknak megfelelő mozhathatóság fenntartása, akár a masszázs meletti kimozgatással is gyakran nagyon fontos. A kimozgatást a gyúrás előzze meg és a kimozgatást követően, azt ajánlott megismételni. A váll kimozgatása, a beteg fekvő helyzetben: A beteg hason fekszik: A masszőr helyzete: A beteg mellett oldalt, az ágy mellett, arra merőlegesen, a mellkas középtáj magasságában áll a masszőr. - A beteget meg kell kérni, hogy az ágyon a masszőrhöz közelebbi oldalon helyezkedjen el. Az ágytól távolabbi kéz alulról felfelé belekarol a páciens karjába, a

könyökhajlat a könyökhajlattal találkozik. A megemelt vállat tenyérrel befogja úgy, hogy az ujjak a m trapesius (trapézizom) felső ága felé nézzenek. A másik kéz az ágyra letámaszt Majd kis ívű köröző mozgást végzek a karoló kézzel, mindkét irányba. A körök egyre nagyobbak, egészen az adott ízület mozgáshatáráig, ill nem feszítve egy kissé azon túl is. A váll kimozgatása, a beteg fekvő helyzetben: A beteg hanyatt fekszik: A masszőr helyzete: A beteg mellett oldalt, a masszőr a mellkas közép, váll magasságában áll az ágyra merőlegesen az ágy mellett. - A beteget meg kell kérni, hogy az ágy masszőrhöz közelebbi szélén helyezkedjen el. A beteg fejét a masszőrrel ellentétes oldalra kell fordítani, az ágyhoz közelebbi kéz bemegy a váll alá, a lapocka tájékához úgy, hogy a tenyér befelé néz, a vállhoz tartozó kart az ágyhoz közelebbi hónalj alá kell venni. A másik kezet felülről rá kell helyezni a

vállízületre, majd köröző mozgást végezni a kezekkel és eközben húzást is kell a kézre, gyakorolni a karral. A nyak és a váll kihúzása, a beteg fekvő helyzetben: A beteg hason fekszik. A masszőr helyzete: A masszőr a beteggel szemben áll, a váll magasságában párhuzamosan az asztallal. - A beteg a hasán fekszik, lehetőleg a masszőrhöz közeli oldalon, az ágy szélén, kezei (kézhát) a homlok alatt. A masszőr fejhez közelebbi keze, ráfog az occipitale –ra (nyakszirt), (betámaszt) arasszal. A másik kéz átnyúlik a távolabbi vállra, az ujjak beakasztanak a kulcscsonthoz, a tenyér a lapocka felett fekszik. Gyúró mozdulattal a vállat felfelé tolom, míg a nyakat billentve húzom, irányváltás, a nyakat a túlsó váll felé közelítve tolom, közben a vállat emelve húzom. Ezt követően a két kéz ráfog a trapesius felső ágának közepére (nyak hajlat) a felső kézzel a fej felé, az alsóval az acromion felé haladva nyújtom az

izmot, közben a fej enyhén billenve elmozdul. A váll kimozgatása, a beteg ülő helyzetben: A beteg háttal ül a masszőrnek. A masszőr helyzete: - A masszőr a beteg háta mögé áll, kis távolságban a betegtől, kis terpeszben, hogy a mozgatást testsúly áthelyezéssel, ill. kis ellépéssel követhesse Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 63 25 A fej és vállkimozgatás elmélete. - A masszőr a bal kezét araszban, a beteg jobb válla feletti területre helyezi, zárt ujjai előre a mellkasi oldalon lefelé, a hüvelykujja a hát felé lefelé néznek, rögzítve a kulcscsonti és lapockai részt. A jobb kéz tenyerébe fekteti a beteg tenyerét, az alkar a beteg alkarját alulról támasztja meg, rögzítve a könyök és a csukló ízületet, lehetővé téve a vezetett kimozgatást. A kar előre és fel tolásával, (fésülködő mozdulatok) majd hátra húzásával, oldal irányú emelésével és feszítésével minden irányú mozgatás és

nyújtás lehetséges. A váll minden természetes mozgása kivitelezhető A váll kimozgatása, a beteg ülő helyzetben: A beteg szemben ül a masszőrrel. A masszőr helyzete: - A masszőr a beteggel szemben áll, kis távolságban a betegtől, kis terpeszben, hogy a mozgatást testsúly áthelyezéssel, ill. kis ellépéssel követhesse - A kezelendő váll oldalán, a masszőr a beteg könyökben behajlított kezét az azonos oldali kezével megfogja, másik kezével a váll felett araszban, zárt ujjakkal ráfog a váll feletti területre, a hüvelykujj a vállgödörben, a többi ujj zárva a háton lefelé tekintő ujjakkal. A kar előre és fel húzásával, (fésülködő mozdulatok) majd hátra tolásával, oldal irányú emelésével és feszítésével minden irányú mozgatás és nyújtás lehetséges. A váll minden természetes mozgása kivitelezhető A fej kiemelése, a beteg ülő helyzetben: A beteg háttal ül a masszőrnek. A masszőr helyzete: A masszőr

közvetlenül az ülő beteg háta mögött áll. A masszőr a két kezével szimmetrikusan dolgozik. Kezei araszban, a III és a IV ujjak összezárva, a IV. –es ujjat kívülről megtámasztja az V ujj A két I ujj az occipitalis -ra fog rá, míg a többi ujj a a mandibularis ízületet, illetve az állkapcsot támasztja meg. A beteg belégzési ütemének megfelelően kell a fej kiemelést, az előre és hátra vibrációt elvégezni, addig míg a beteg lélegzetét benntartja. A kilégzés ütemében kell a fejet visszaengedni úgy, hogy annak mozgását a nyaki szakaszon kövesse a kéz. Ezt követően a két kéz kicsúszik a vállcsúcsig, majd onnan kis ollózó mozdulatokkal tér vissza a trapesius felső ágán a nyakra. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 64 26. A gerincnyújtás és a lapocka mobilizálás 26. A gerincnyújtás és a lapocka mobilizálás A csontvázrendszer függőleges tartótengelyét képező gerincoszlop megfelelő mozgása

és mozgathatósága elengedhetetlenül szükséges a test megfelelő mozgásának kivitelezéséhez. Ezért fontos, hogy mozgékonyságát, mozgathatóságát megőrizzük. Bizonyos megbetegedések okozta kényszertartások és fájdalmak enyhítésére ugyanúgy alkalmazzuk a gerinc mobilizálását, mint egyes frissítő masszázsok esetében is. A gerinc nyújtás a gerinc mobilizálásának egyik fajtája, aholis a csigolyák longitudialis tengelyirányú elmozgatását végezzük. Ez természetesen a paravertebralis izmokra és szalagokra is hat, ugyanúgy a közvetlen kapcsolódó izületekre, mint például a bordák kisizületeire is. A gerinc mobilizáció helye és mértéke az adott szakasz anatómiai viszonyaitól függ, egyféle kezeléssel csak egyes részeket tudunk kezelni. A gerincoszlop nyújtása, a beteg fekvő helyzetben. A beteg a hátán fekszik. A beteg az ágy masszőrhöz közelebbi oldalán hanyatt fekszik. A masszőr a beteg csípőmagasságában az ágyra

merőlegesen áll. A masszőr a beteg összezárt, nyújtott helyzetű lábait a fejtől távolabbi kezével boka magasságában megfogja és megtámasztja majd felhajlítja a kimerevített lábakat ülő helyzetig. Ezt követően a beteg kezeivel megtámasztja a nyújtott helyzetű térdeket A masszőr a csípőt rögzíti a fejhez közelebb lévő kezével, majd a beteg nyújtott lábát a törzs felé közelítve a gerincet nyújtja. A gerincoszlop nyújtása, a beteg fekvő helyzetben. A beteg az oldalán fekszik A beteg az ágy masszőrhöz közelebbi oldalán az oldalán fekszik, a masszőrnek háttal. A masszőr az ággyal párhuzamosan a törzsközép magasságában áll, hátulról a hasával megtámasztja a csípőtájékot. A beteg kezeit a tarkóján összekulcsolja A masszőrhöz közelebbi vállcsúcs vége és a csípő taraja az ágy peremén. A beteg hasi légzéssel belélegez A masszőr a könyököket megfogva, maga felé forgatja a felső testet, a beteg a felső

könyök mozgásívét követi a fejével. A masszőrhöz közelebbi könyököt az ágy síkja alá tolva rotáljuk, nyújtjuk a gerincet. Ha a betegnek már megvan a biztonságérzete, akkor a masszőr a sacralis, lumbalis szakaszon az ökölbezárt kezével forgástengelyt képezve, különböző szakaszokat nyújthat. Ekkor csak a beteg hozzá közelebb eső könyökét vezeti, húzza, majd lefelé tolja. A forgatást a beteg kilégzési ütemében kell végezni A gerinckimozgatása, rotálása a beteg fekvő helyzetben: A beteg az oldalán fekszik: -.A beteg az ágy szélén, az oldalán fekszik, háttal a masszőrnek, a masszőrhöz közelebb eső oldalon, stabil oldalfekvő helyzetben. Az ágyon fekvő láb behajlítva, a felül elhelyezkedő láb nyújtva, az alul fekvő kéz deréktájon a kézhát a háton, a tenyér a masszőr felé néz. A felül fekvő kéz az arc alatt tenyérrel az ágyon fekszik. A masszőr összekulcsolja a két kezét supinatioban, a fejhez közelebb

eső alkar felülről a könyöki-alkari rész medialis részével a váll ventralis részén, a másik alkar, könyöktájék a csípő dorsalis, laterális részén. A fejhez közelebbi karral a vállat húzza a masszőr, a csípőtájékot tolja, a gerincet rotálja. Fogásváltás, a beteg felül elhelyezkedő kezét a hasi oldalra helyezni. A masszőr összekulcsolt supinált kézpozíciója megmarad, a fejnél elhelyezkedő alkar és könyök a váll dorsalis területén, a lapockán, a másik kéz a csípő laterális részén, a csípőtaraj alatt. Most a csípő oldali kar húz, a váll oldali tol. Rotálás az ellenkező irányba A gerinckimozgatása, rotálása a beteg fekvő helyzetben: A gerinc rotálása: nagy testű, súlyú beteg esetén: A beteg az oldalán fekszik: Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 65 26. A gerincnyújtás és a lapocka mobilizálás - A beteg az ágy szélén, az oldalán fekszik, háttal a masszőrnek. A masszőrhöz

közelebb eső oldalon, stabil oldalfekvő helyzetben. Az ágyon fekvő láb behajlítva, a felül elhelyezkedő láb nyújtva az alul fekvő kéz deréktájon a kézhát a háton, a tenyér a masszőr felé néz. A felül fekvő kéz az arc alatt tenyérrel az ágyon fekszik. A masszőr fejhez közelebbi tenyere a beteg lapockáján fekszik, a távolabbi kéz a csípőtarajba beleakaszt. A lapockát tolva, a csípőt húzva létrejön a rotáció Fogásváltást követően, a fejhez közelebbi kéz 3-as, 4-es ujjal beakaszt a váll alá, és azt húzza, míg a távolabbi kéz a csípőlapát dorsalis részét felfelé álló helyzetű ujjakkal, tenyérrel tolja. Létrehozva a rotációt. A hátizomzat nyújtása, a gerinc rotálása, a beteg fekvő helyzetben. A beteg az oldalán fekszik: - A beteg az ágy szélén, az oldalán fekszik, a masszőrnek háttal, a masszőrhöz közelebb eső oldalon. Az ágyhoz közelebbi keze az arc alatt, a fenn elhelyezkedő kéz a masszázságy

felső szélébe kapaszkodik. A két láb nyújtva egymáson fekszik A masszőr fejhez közelebbi keze a vállnál a nagy mellizom és a deltaizom határterületén fekvő tenyérrel, arra nyomást gyakorolva, hátrafelé húz, míg a másik kéz az ágytól távolabbi, felül elhelyezkedő lábat a comb distalis részén alulról átfogva az ágyról kifelé, magára húzza, a hasával a keresztcsonti területet megtámasztja. Előfordulhat, hogy egy nagyobb testtömegű egyénnél a keresztcsonti tájék és a masszőr hasa közé párnát kell helyezni a jobb felületi felfekvés érdekében, illetve elegendő a láb önsúlyával való húzás is. A láb leengedésével és húzásával, a váll húzásával a keresztcsonti tengelynél ívben hátrahajlítjuk a gerincet. A gerinc nyújtása, a beteg fekvő helyzetben: A beteg hason fekszik. - A beteg a hasán fekszik, lehetőleg az ágy a masszőrhöz közelebbi oldalán. A masszőr a fejtől távolabbi kezével átnyúl a beteg

ellenoldali csípőjéhez, azt megfogja, enyhén megemeli alulról felfelé, míg a fejhez közelebbi kezét tenyérrel lefelé, felfelé néző ujjakkal, ráhelyezi a keresztcsont feletti területre, és a csípőemelés közben nyomást gyakorol a hátizmokra. A kéz simítva csúszik folyamatosan haladva a fej irányába, így nyújtva a gerincet. A nyújtás közben a kezet követve a fej felé kell lépdelni. A gerinc nyújtása, a beteg fekvő helyzetben: A beteg hason fekszik. - A beteg a hasán fekszik, lehetőleg az ágy a masszőrhöz közelebbi oldalán. A masszőr a beteg csípőtájékánál, az ágyra merőlegesen áll. A beteg a két kezét összekulcsolja tarkóban A masszőr két tenyerével a vállcsúcsok alá támaszt. A felsőtest megemelésével, leengedésével, jobbra, balra majd 8as mozgatásokat leírva a deréktájra gyakorolunk nyújtó, rotáló hatást A gerinc húzással történő nyújtása, a beteg ülő helyzetben: A beteg háttal ül a masszőrnek. -

A masszőr a beteg háta mögé áll, kis távolságban a betegtől, kis terpeszben, hogy a mozgatást testsúly áthelyezéssel, ill. kis ellépéssel követhesse - A beteg a kezeit felemelve azokat a tarkóján összekulcsolja. A masszőr a beteg mindkét könyökét megfogja és szimmetrikus mozgással húzza azokat hátra, a beteg kilégzési ütemében. A beteg belégzési ütemében a mozgatás fordított, a könyököket a has, comb felé nyomja lefelé. A gerinc alsó szakaszának nyújtása ,mozgatása, a beteg ülő helyzetben: A beteg szemben ül a masszőrrel. A masszőr helyzete: - A masszőr a beteggel szemben áll, annak térdeit lábszárával térdeivel rögzíti. - A beteg a kezeit felemelve azokat a tarkóján összekulcsolja. A masszőr a beteg mindkét könyökét megfogja és szimmetrikus mozgással azokat körkörösen mozgatja. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 66 26. A gerincnyújtás és a lapocka mobilizálás A gerinc felső

szakaszának nyújtása, mozgatása, a beteg ülő helyzetben: A beteg háttal ül a masszőrnek. A masszőr helyzete: - A masszőr a beteg háta mögé áll, kis távolságban a betegtől. - A beteg a kezeit felemelve azokat a tarkóján összekulcsolja. A masszőr a gerinc alsó részét egy párnával, vagy a térdeivel rögzíti. A masszőr a beteg mindkét könyökét megfogja és szimmetrikus mozgással azokat, a belégzés ütemében előre, lefelé vezeti, majd a kilégzés ütemében vissza, hátra felfelé vezeti. A hátsó határponton lévő könyököket meghúzva, a lapockák a gerincre rányomnak A lapocka, több izomcsoport munkájában vesz részt, ennek ellenére a mindennapi élet során azt tapasztalhatjuk, hogy a lapockakörnyéki izmok fájnak, ott rendszeresek a feszülések, spazmusok. Tekintettel arra, hogy a lapocka izmokba mélyen beágyazottan helyezkedik el, ezért nehezen hozzáférhető, kezelhető, fontos a környéki izomzat kezeléséhez annak

mobilizálása. A lapocka mobilizálása, a beteg fekvő helyzetben: A beteg hason fekszik. A masszőr helyzete: A masszőr a beteggel szemben áll, a váll magasságában párhuzamosan az asztallal. - A beteg a hasán fekszik, lehetőleg a masszőrhöz közeli oldalon, az ágy szélén. A beteg masszőrhöz közelebb eső karját a masszőr könyökbe behajlítva, tenyérrel felfelé a beteg hátra helyezi. A fejhez közelebb lévő kézzel a vállat kissé megemeli, közben enyhén mozgatva azt. A másik kéz a beteg könyökét fogja és az ágy irányába, lefelé nyomja azt, hogy a lapocka kiemelkedjen. Ekkor a könyököt fogó kéz elengedi a pácienst, és a kiemelkedett lapocka alá nyúlva, az ott szabaddá vált zónát dörzsöléssel megdolgozza, majd a lapockát kissé maga felé húzza, az ott lévő képletekre nyújtást gyakorol. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 67 27. A törzskimozgatás elmélete 27. A törzskimozgatás elmélete A törzs

kimozgatás során elsősorban a törzs gerincszakaszán lévő ízületeire, valamint a csípőízületre hatunk, az ízületek járulékos részeit, szalagokat, valamint a belső, kis izmokat nyújtjuk. A törzset több zónára lehet osztani, aszerint, hogy mely rész kimozgatását végezzük, hiszen nagysága és anatómiai helyzete miatt, egy munkamenetben az nem megoldható, ezért azt zónánként kell elvégezni. A gerincoszlop nyújtása, a beteg fekvő helyzetben. A beteg az oldalán fekszik A beteg az ágy masszőrhöz közelebbi oldalán az oldalán fekszik, a masszőrnek háttal. A masszőr az ággyal párhuzamosan a törzsközép magasságában áll, hátulról a hasával megtámasztja a csípőtájékot. A beteg kezeit a tarkóján összekulcsolja A masszőrhöz közelebbi vállcsúcs vége és a csípő taraja az ágy peremén. A beteg hasi légzéssel belélegez A masszőr a könyököket megfogva, maga felé forgatja a felső testet, a beteg a felső könyök

mozgásívét követi a fejével. A masszőrhöz közelebbi könyököt az ágy síkja alá tolva rotáljuk, nyújtjuk a gerincet. Ha a betegnek már megvan a biztonságérzete, akkor a masszőr a sacralis, lumbalis szakaszon az ökölbezárt kezével forgástengelyt képezve, különböző szakaszokat nyújthat. Ekkor csak a beteg hozzá közelebb eső könyökét vezeti, húzza, majd lefelé tolja. A forgatást a beteg kilégzési ütemében kell végezni A gerinckimozgatása, rotálása a beteg fekvő helyzetben: A beteg az oldalán fekszik: -.A beteg az ágy szélén, az oldalán fekszik, háttal a masszőrnek, a masszőrhöz közelebb eső oldalon, stabil oldalfekvő helyzetben. Az ágyon fekvő láb behajlítva, a felül elhelyezkedő láb nyújtva, az alul fekvő kéz deréktájon a kézhát a háton, a tenyér a masszőr felé néz. A felül fekvő kéz az arc alatt tenyérrel az ágyon fekszik. A masszőr összekulcsolja a két kezét supinatioban, a fejhez közelebb eső

alkar felülről a könyöki-alkari rész medialis részével a váll ventralis részén, a másik alkar, könyöktájék a csípő dorsalis, laterális részén. A fejhez közelebbi karral a vállat húzza a masszőr, a csípőtájékot tolja, a gerincet rotálja. Fogásváltás, a beteg felül elhelyezkedő kezét a hasi oldalra helyezni. A masszőr összekulcsolt supinált kézpozíciója megmarad, a fejnél elhelyezkedő alkar és könyök a váll dorsalis területén, a lapockán, a másik kéz a csípő laterális részén, a csípőtaraj alatt. Most a csípő oldali kar húz, a váll oldali tol. Rotálás az ellenkező irányba A gerinckimozgatása, rotálása a beteg fekvő helyzetben: A gerinc rotálása: nagy testű, súlyú beteg esetén: A beteg az oldalán fekszik: - A beteg az ágy szélén, az oldalán fekszik, háttal a masszőrnek. A masszőrhöz közelebb eső oldalon, stabil oldalfekvő helyzetben. Az ágyon fekvő láb behajlítva, a felül elhelyezkedő láb

nyújtva az alul fekvő kéz deréktájon a kézhát a háton, a tenyér a masszőr felé néz. A felül fekvő kéz az arc alatt tenyérrel az ágyon fekszik. A masszőr fejhez közelebbi tenyere a beteg lapockáján fekszik, a távolabbi kéz a csípőtarajba beleakaszt. A lapockát tolva, a csípőt húzva létrejön a rotáció Fogásváltást követően, a fejhez közelebbi kéz 3-as, 4-es ujjal beakaszt a váll alá, és azt húzza, míg a távolabbi kéz a csípőlapát dorsalis részét felfelé álló helyzetű ujjakkal, tenyérrel tolja. Létrehozva a rotációt. A hátizomzat nyújtása, a gerinc rotálása, a beteg fekvő helyzetben. A beteg az oldalán fekszik: Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 68 27. A törzskimozgatás elmélete - A beteg az ágy szélén, az oldalán fekszik, a masszőrnek háttal, a masszőrhöz közelebb eső oldalon. Az ágyhoz közelebbi keze az arc alatt, a fenn elhelyezkedő kéz a masszázságy felső szélébe

kapaszkodik. A két láb nyújtva egymáson fekszik A masszőr fejhez közelebbi keze a vállnál a nagy mellizom és a deltaizom határterületén fekvő tenyérrel, arra nyomást gyakorolva, hátrafelé húz, míg a másik kéz az ágytól távolabbi, felül elhelyezkedő lábat a comb distalis részén alulról átfogva az ágyról kifelé, magára húzza, a hasával a keresztcsonti területet megtámasztja. Előfordulhat, hogy egy nagyobb testtömegű egyénnél a keresztcsonti tájék és a masszőr hasa közé párnát kell helyezni a jobb felületi felfekvés érdekében, illetve elegendő a láb önsúlyával való húzás is. A láb leengedésével és húzásával, a váll húzásával a keresztcsonti tengelynél ívben hátrahajlítjuk a gerincet. A gerinc nyújtása, a beteg fekvő helyzetben: A beteg hason fekszik. - A beteg a hasán fekszik, lehetőleg az ágy a masszőrhöz közelebbi oldalán. A masszőr a fejtől távolabbi kezével átnyúl a beteg ellenoldali

csípőjéhez, azt megfogja, enyhén megemeli alulról felfelé, míg a fejhez közelebbi kezét tenyérrel lefelé, felfelé néző ujjakkal, ráhelyezi a keresztcsont feletti területre, és a csípőemelés közben nyomást gyakorol a hátizmokra. A kéz simítva csúszik folyamatosan haladva a fej irányába, így nyújtva a gerincet. A nyújtás közben a kezet követve a fej felé kell lépdelni. A gerinc nyújtása, a beteg fekvő helyzetben: A beteg hason fekszik. - A beteg a hasán fekszik, lehetőleg az ágy a masszőrhöz közelebbi oldalán. A masszőr a beteg csípőtájékánál, az ágyra merőlegesen áll. A beteg a két kezét összekulcsolja tarkóban A masszőr két tenyerével a vállcsúcsok alá támaszt. A felsőtest megemelésével, leengedésével, jobbra, balra majd 8as mozgatásokat leírva a deréktájra gyakorolunk nyújtó, rotáló hatást A gerinc húzással történő nyújtása, a beteg ülő helyzetben: A beteg háttal ül a masszőrnek. - A masszőr

a beteg háta mögé áll, kis távolságban a betegtől, kis terpeszben, hogy a mozgatást testsúly áthelyezéssel, ill. kis ellépéssel követhesse - A beteg a kezeit felemelve azokat a tarkóján összekulcsolja. A masszőr a beteg mindkét könyökét megfogja és szimmetrikus mozgással húzza azokat hátra, a beteg kilégzési ütemében. A beteg belégzési ütemében a mozgatás fordított, a könyököket a has, comb felé nyomja lefelé. A gerinc alsó szakaszának nyújtása ,mozgatása, a beteg ülő helyzetben: A beteg szemben ül a masszőrrel. A masszőr helyzete: - A masszőr a beteggel szemben áll, annak térdeit lábszárával térdeivel rögzíti. - A beteg a kezeit felemelve azokat a tarkóján összekulcsolja. A masszőr a beteg mindkét könyökét megfogja és szimmetrikus mozgással azokat körkörösen mozgatja. A gerinc felső szakaszának nyújtása, mozgatása, a beteg ülő helyzetben: A beteg háttal ül a masszőrnek. A masszőr helyzete: - A masszőr

a beteg háta mögé áll, kis távolságban a betegtől. - A beteg a kezeit felemelve azokat a tarkóján összekulcsolja. A masszőr a gerinc alsó részét egy párnával, vagy a térdeivel rögzíti. A masszőr a beteg mindkét könyökét megfogja és szimmetrikus mozgással azokat, a belégzés ütemében előre, lefelé vezeti, majd a kilégzés ütemében vissza, hátra felfelé vezeti. A hátsó határponton lévő könyököket meghúzva, a lapockák a gerincre rányomnak Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 69 27. A törzskimozgatás elmélete A gerinc alsó szakaszának (deréktáj) nyújtása, mobilizálása, a beteg fekvő helyzetben. A beteg a hasán fekszik. A masszőr helyzete: - A masszőr az ágy mellett áll, combközép magasságban. A masszőr a fejtől távolabbi kézzel a beteg összezárt lábait térd felett összefogja, a közelebbi kézzel a szakrális részre támaszt, azt lefogja, majd a lábak emelésével, leengedésével, 8-as

alakú körzésekkel mozgatja ki az alsó szakaszt. A gerinc alsó – középső szakaszának kimozgatása, a beteg álló helyzetben. A beteg a masszőrnek háttal áll, előrehajolt helyzetben. A masszőr helyzete: a beteg mögött áll, enyhe terpeszben. A masszőr a beteg csípőjére helyezi a kezeit szimmetrikusan. A beteg kézlengetéseket végez A kézlengés ütemében a masszőr a beteg csípőjét mindig az ellenoldalra tartja. Ez a mozgás, mozgatás az antalgiás tartás korrekciójában segít, a gerinc, csípőizomzatra történő hatáson túl, a harántizomzatot is nyújtja, lazítja. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 70 28. A csípőízület és a térdízület-kimozgatás elmélete 28. A csípőízület és a térdízület-kimozgatás elmélete Mind a csípő, mind a térdízület fontos szerepet játszik a test egyenes tartásában, a járásban és általában a mozgatások kivitelezésében. Mivel rendkívül intenzív megterhelésnek van

kitéve, ezért akár egészséges ember, akár beteg esetében nagyon fontos az ízületi mozgathatóság fenntartása. A masszázst követő kimozgatás úgy az ízületre, mint a környéki izmokra nagyon kedvező hatású. A kimozgatásokat többféleképpen végezhetjük. Csípőkimozgatások a beteg fekvő helyzetben A beteg a hasán fekszik. A masszőr helyzete: A masszőr az ágy mellett áll, a beteg comb magasságában, párhuzamosan az asztallal. A masszőr a fejhez távolabbi karral a hozzá közelebb eső oldali comb alá nyúl, azt átfogja. A fejhez közelebbi kéz a csípőt, medencét rögzíti enyhe lenyomással. Az így rögzített ízület engedi a láb forgató, húzó és toló mozgatását. A körözést a gerinc irányába kell kezdeni, figyeleni kell, az esetleges mozgáshatárra. A köríveket a kis rádiuszutól a nagy felé kell folytatni, majd vissza Csípőkimozgatások a beteg fekvő helyzetben A beteg a hasán fekszik. A masszőr helyzete: A masszőr az

ágy mellett áll, a beteg comb magasságában, párhuzamosan az asztallal. A beteg zárt lábait a fejtől távolabbi kezével a masszőr megemeli a térdek felett mindkét lábat, a fejhez közelebbi kézzel a csípőt rögzíti a sacralis szakaszon történő lenyomással. A z enyhe emelés gerincnyújtást, míg a kis 8-as körözések csípőkimozgatást eredményeznek. Csípőkimozgatások a beteg fekvő helyzetben: A beteg háton fekszik. A masszőr helyzete: A masszőr a beteggel szemben áll, a lábszár magasságában párhuzamosan az asztallal. - A beteg a hátán fekszik, az ágy masszőrhöz közelebbi oldalán. A masszőr, fejhez közelebbi keze a térden, a térd belefekszik a tenyérbe, az ujjak a boka felé néznek, a távolabbi a bokánál, a sarok alatt. A lábszárat fel kell emelni úgy, hogy a comb és a lábszár 90°-os szöget zárjon be. A két kéz enyhe összenyomásával biztosítható a térd és a boka stabil helyzete és a hajlítási szög megtartása.

A két kar köröző mozgatásával kiváltható a csípő rotációja. A mozgatást minden irányba el kell végezni, a kis körözéstől a nagy felé haladva. Csípőkimozgatások a beteg fekvő helyzetben: A beteg háton fekszik. A masszőr helyzete: A masszőr a beteggel szemben áll, a lábszár magasságában párhuzamosan az asztallal. - A beteg mindkét lábát fel kell húzni, sarkait összefektetni. (A lábak helyzete megegyezik a térdeplő pozícióval). Az ülőgumók és a sarkak az ágyon A fejhez közelebbi kéz a masszőrhöz közelebbi térdet támasztja felülről, míg a távolabbi kéz a másik térdet. A térdre gyakorolt enyhe lefelé nyomással biztosítható a térd rögzített helyzete és, hogy a lábak ne csússzanak ki előre. Az oldalirányú elmozdulást a két összetett láb, boka akadályozza. Először az egyik lábat kell távolítani, majd a kiinduló helyzetbe visszahúzni, azután külön a másik lábat. Ezt követően mindkét térdet

távolítani kell egyszerre, majd a kiindulási helyzetbe visszahúzni és tolni. Csípőkimozgatások a beteg fekvő helyzetben: Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 71 28. A csípőízület és a térdízület-kimozgatás elmélete A beteg háton fekszik. A masszőr helyzete: - Mindig szembe helyezkedjen el a beteggel, (ha a beteg állna, az arca az arcommal szembe nézne) -.A beteg a hátán fekszik, az ágy masszőrhöz közelebbi oldalán A masszőr a beteg egyik lábát behajlítva felhúzza, majd a felhúzott láb bokáját a nyújtott láb térde fölé helyezi. A bokatájék keresztezi a térd felett a combot. A boka beakad a térdhez a hajlított láb helyzetét, fixálja A hajlított láb térdére a fej felöli kezet ráhelyezve, arra ráfogva, azt lefelé nyomjuk, távolítjuk, a távolabbi kézzel a nyújtott lábat bokánál megemelve, nyújtást kell végezni. Csípőkimozgatások, a beteg álló helyzetben. A beteg a masszőr előtt áll, zárt

lábakkal. A masszőr helyzete: A masszőr a beteg mögött, kis lépéssel hátrébb, enyhe terpeszben. A beteg felsőtestét hajtsa előre, mintegy derékszöget vegyen fel. (Minél jobban megközelíti a derékszöget, annál hatékonyabba kimozgatás). A masszőr fogja meg mindkét oldalon a csípőlapátnál a beteget. A beteg előrehajtott felsőtesttel kezdje el lengetni kezeit A megtartott csípő nyújtást és rotációt eredményez, míg a csípőnél alkalmazott ellenoldalra tartás esetén ez fokozottan jelentkezik. Főleg antalgiás tartás kezelésére hatékony eljárás. A térd kimozgatása, a beteg fekvő helyzetben: Minden patella műtét és probléma esetén a kezelés ezen formája kontraindikált. A beteg hason fekszik. A masszőr helyzete: A masszőr a beteggel szemben áll, a lábszár magasságában párhuzamosan az asztallal. - A beteg a hasán fekszik, az ágy masszőrhöz közelebbi oldalán. A masszőr a beteg lábát két kézzel a boka alatt megfogja,

és a lábszárat 90°-ban visszahajlítja térdből. Az így hajlított lábat enyhén elemeli az ágytól és azzal enyhén rotáló mozgást végez, nyújtva ezzel a térdszalagokat. A térd ágyra történő visszaengedését követően a fejhez közelebb eső kézzel a térdhajlat felett tenyérrel meg kell támasztani a combot, a másik kézzel az ágy felé közelítve az ágyhoz, vissza és közelítés a combhoz. A combhoz közelítésnél a fej felöli kéz a combon siklik felfelé, a mozgást követve, ne akadályozza a térdet a hajlításban, vissza mozdulatokkal térdhajlítást és feszítést végzünk. Gyógymasszőr tanfolyam Masszázselmélet tételek 72 Tárgymutató. 29. A Könyökízület és a csuklóízület-kimozgatás elmélete A könyök és a csukló megfelelő mozgása és mozgathatósága a mindennapos életben elengedhetetlenül szükséges a kézzel történő mozgások végzéséhez. Tekintettel arra, hogy tevékenységünk legnagyobb részét

kézzel végezzük, ezért azok egészségi állapotának megőrzéséhez, fenntartásához, betegség esetén a mozgások javításához elengedhetetlenül szükséges, nem csak az izmok állapotára tekintettel lenni, hanem az ízületekére is. Ennek egyik módja a masszázs során alkalmazott kimozgatás. A könyök kimozgatása, nyújtása, a beteg fekvő helyzetben. A beteg hanyatt fekszik. A Masszőr helyzete: A beteg mellett oldalt, (a beteg jobb oldalán a masszőr jobb keze, lába, a baloldalon fordítva) és függetlenül attól, hogy a beteg hason vagy hanyatt fekszik. A masszőr a mellkas közép, csípő magasságában áll az ággyal párhuzamosan az ágy mellett. - A beteget meg kell kérni, hogy az ágy masszőrhöz közelebbi szélén helyezkedjen el. A masszőr, a beteg hozzá közelebb eső alkarját, a fejtől távolabbi kézzel felhajtja derékszögbe. A fejhez közelebbi kézzel a könyökhalat felett lefogja, stabilizálja a felkart. A távolabbi kéz átfogja a

csukéó alatt az alkart és stabilizálja a csuklót, tenyeret úgy, hogy az V, IV, II.- ujjak a csukló alatt átfognak, a II ujj a tenyérbe nyúl be, az I. ujj a másik oldalra nyúl át és támaszt Enyhe húzással eltávolodik az alkar, felkar egymástól, létrehozva a könyökizületi szalagok nyújtását. A nyújtáson túl, az alkar forgatását, hajlítását és feszítését, pronatiot és supinatiot kell végezni, hajlításnál a felkart rögzítő kéz felfelé csúszik, az alaphelyzetbe vissza mozgatáskor, visszacsúszik a könyökhajlathoz, nem akadályozva ezzel a mozgáshatárig történő kimozgatást. A csukló kimozgatása, a beteg fekvő helyzetben. A beteg hanyatt fekszik. A masszőr helyzete: A beteg mellett oldalt, (a beteg jobb oldalán a masszőr jobb keze, lába, a baloldalon fordítva) és függetlenül attól, hogy a beteg hason vagy hanyatt fekszik. A masszőr a combközép magasságában áll az ággyal párhuzamosan az ágy mellett. - A beteget meg

kell kérni, hogy az ágy masszőrhöz közelebbi szélén helyezkedjen el. A masszőr a fejhez közelebbi kézzel az alkart 45° -kos szögben megemeli, az alkart a könyök támasztja alá. A fejtől távolabbi kéz a csukló felett araszba, zárt ujjakkal átfogja a beteg kezét. A közelebbi kéz a csukló alatt fogja át ugyanígy az alkart. A két kéz között mintegy egy újnyi távolság van A két kezet távolítva, ellentétes irányú csavaró mozgást végezve, 8-as alakú billenő mozgást végezve mozgatja ki a csuklót