Jogi ismeretek | Közigazgatási jog » Közigazgatási jog tételek II, 2001

Közigazgatási jog tételsor - 2001 1. Az igazgatás fogalma, alanya, tárgya, tartama A közigazgatási jog fogalma, helye a jogrendben. A közigazgatás feladatai Az igazgatás fogalma: az emberi együttműködés során keletkező emberi tevékenység. Biztosítja a közös cél elérését, az ehhez szükséges személyi, tárgyi feltételeket és a munka összhangját. Az igazgatás alanya és tárgya( aki igazgat és akit igazgatnak) egyaránt a szervezet. elvileg egybeeshet- társadalmi önigazgatás(ritka) - modern társadalomban spec. önálló szervezetrendszer itt a tárgy az államilag szervezett társadalom 1. céhrendszer 2. egyszerűbb üzemek 3. adatbankok (társadalmi munkamegosztás) Modern társadalom:erősen diff.alany, horizontális irányító szervezeti rendszer 3 fő :- politikai pártok, -állami szervek rendszere,- társadalmi szevek rendszere. Munkaszevek: államigazgatási, magánigazgatási, társadalmi önigazgatási. Állami szervek: törv.hozói,

végrehajtói, igazságszolgáltatási Az igazgatás tárgya a modern társadalomban az egész államilag szervezett társadalom, annak szervezetei és szervezeti rendszerei. Az igazgatás tartamát elsősorban az igazgatás tárgya gyakorol döntő hatást. Igazgatás modelje: célkitűzés, információgyűjtés és feldolgozás, tervezés, döntés, végrehajtás, koordináció, ellenőrzés (igazgatási ciklus). A közigazgatási jog fogalma: azon jogszabályok összesége, amelyek a közigazgatás szervezetét és a müködése során a végrehajtó tevékenységével összefüggő társadalmi jogszabályokat szabályozza. A közigazgatási jog felfogható mint a jogtudomány egy meghatározott ága, értelmezhető úgy , mint egy tantárgy, diszciplina, valamint úgy, mint a jogalkotás egy sajátos szférája, és végül vizsgálható a jogrendszer egy meghatározott ágaként. Elhatárolása: szabályozási tárgykör, módszer, és funkció A közigazgatás jog nemcsak

kapcsolodik hanem el is határolodik más jogágaktol.(alkotmány, büntető, polgári) Közigazgatás jogág strukturája:anyagi, szervezeti, és alaki jogi normák. Feladatai - előkészítési - végrehajtási- jogalkotó - hatalmi jogalkalmazó - törvényességi felügyelet - közvetlen igazgatás - belső igazgatás és vezetés - közszektorba tartozó szervezetek irányítása - gazdálkodó tevékenység - materiális tevékenység 2. A közigazgatás fogalma, sajátosságai A közigazgatás az állami szervek rendszerében A törvényhozói és a végrehajtó hatalom egyensúlyának problémái. Fogalma:- szervezéstudom. fogalom- a közigazgatás az állami szervek elkülönült alrendszere, amely az állami akarat gyakorlati végrehajtásának megszervezését hivatásos apparátussal az egész társadalomra kiterjedően látja el. - jogtudom. fogalom: a legfelső képviseleti (törvényhozó) szervnek alárendelet szervek közhatalom birtokában, jogszabályi keretek

között végzett végrehajtó-rendelkező tevékenysége. A közigazgatást a közszolgálatnak, azaz az államra háruló közszolgáltatások megvalósításra rendelt szervezetnek és tevékenységnek tekinti. A közigazgatás mint önálló hatalmi ág elkülönült feladatokkal, szervezettel, valamint csak a közigazgatást megillető jogosítványokkal és hatáskörrel rendelkezik. Sajátosságai: -legnagyobb szakigazgatási rendszer - közhatalommal jár el - jogállamiság ( közigazgatási jog mint egy hatalmi ág) - elkülönült állami tevékenység - jogalkotó és alkalmazó - jognak alávetett A közigazgatás sajátos helyet foglal el a az állami szervek rendszerében. -Törvényhozás és a közigazgatási szervezetrendszer. - Közigazgatás és a államfő. - Közigazgatást megtestesítő végrehajtóhatalom és az igazságszolgáltatás Fejlődési irányok:- kormányprogram kialakítása - jogbiztonság érvényesítése - jogalkotó szerep nővekedése -

közszolgáltatófunkció kiszélesedése - horizontális koordináció. 3. A közigazgatástudomány irányzatai A közigazgatási jogi és a közigazgatástani irányzat fejlődése. Közig. Jog általános rész I 94-110 4. A közigazgatás általános szervezési és müködési elvei: centralizáció, dekoncentráció, decentralizáció, hierarchia, koordináció, integráció, és szubszidiaritás. J.zs: közigazgatás mint szervezet 8-30 5. A modern közigazgatás szervezeti modeljei Kormányzati és önkormányzati igazgatás A közigazgatás szervezet belső felépítése. Az általános hatáskörü szervek feledatköre nem korlátázodik szakfeladatokra. elsősorban testületi szervek. (kormány, megyei/fővárosi közigazgatási hivatalok, önkormányzatok) szakigazgatási szervek:minisztériumok, tárca nélküli minisztereket, az országos hatáskörű szerveket, és a centrális alárendeltségű (dekoncentrált) szerveket A szervek közötti kapcsolat szempontjából

különbséget tehetünk a közigazgatási szervek irányítási, felügyeleti és ellenőrzési kapcsolatainak közvetett és közvetlen formája között. köztestületek és kamarák A közigazgatás központi szervei: - kormány - kormányt segítő szervek - minisztériumok - tárca nélküli miniszterek - országos hatáskörü szervek - speciális központi szervek Területi, helyi szervek: település vagy területi egység a település város vagy község lehet. 6. A közigazgatási jog forrásai A jogforrások fogalma, tipusai A közigazgatási jogi norma Alaki és anyagi jogi norma. A közigazgatási jogviszony Jogforrás fogalma: -az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályzó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget kapnak. -a jogalkotó szervek által kibocsájtott jogszabályok megjelenítési formája. 1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: a)

az Országgyűlés törvényt, c) a Kormány rendeletet, d) a miniszterelnök és a Kormány tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet, f) az önkormányzat rendeletet. (2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. 2. § Az Országgyűlés törvényben állapítja meg: a) a társadalmi rendre, valamint a társadalom meghatározó jelentőségű intézményeire, az állam szervezetére, működésére és az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket, b) a gazdasági rendre, a gazdaság működésére és jogintézményeire vonatkozó alapvető szabályokat, c) az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait. 7. § A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben – vagy törvényerejű rendeletben – kapott felhatalmazás alapján ad ki

rendeletet. 8. § (1) A miniszter feladatkörében és törvényben – vagy törvényerejű rendeletben – vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. 10. § Az önkormányzat rendeletet ad ki: a) törvény – vagy törvényerejű rendelet – vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására, b) a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: 46. § (1) Az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Kormány, a kormánybizottságok és önkormányzatok határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket. 49. § (1) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek

tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. 51/A. § (1) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a külön törvényben meghatározott körben jegybanki rendelkezésként a pénzügyi intézményekre előírásokat adhat ki. A jegybanki rendelkezést a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni. 52. § A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni. Jogi iránymutatás: Az Országgyűlés, a Kormány irányelvet bocsát ki, amelyben általános érvényű célokat, programokat határoz meg, illetőleg állást foglal az állami és a társadalmi élet fontos kérdéseiben. Ez az irányelv a Magyar Közlönyben közzétehető Az állampolgárok számára jogokat és kötelességeket nem fogalmazhatnak meg. A közigazgatási jogi norma: a

közigagatási jognak mint önálló jogágnak olyan alapegysége, amely az állami szervek jogalkotó tevékenysége révén keletkezik, olyan általános magatartási szabályt tartalmaz, amely a címzettek számára a követendő magatartást a tartóság igényével meghatározza. -Kondicionális-kategorikus, -önállóság - funkció szerinti osztályozás ( naturális-statuáló) - alaki és anyagi jogi normák anyagi jogi normák: - feladat kitüző - hatáskört megállapító - közigazgatási alanyi jogokat, ill. kötelezettségeket rögzítő - szankcionáló jellegű közigazgatási jogi normák alaki jogi normák - hatósági eljárást szabályzó közigazgatási jogi normák - szervezeti közigazgatási jogi normák - belső eljárást szabályzó közigazgatási jogi normák - ügyviteli közigazgatási jogi normák - ügyrendi közigazgatási jogi normák - szerkezet szerint: -parancsoló-megengedő - konjuktiv- diszkonjuktiv közigazgatási jogi normák

érvényesülése (önkéntes jogkövető magatartás, végrehajtás, jogalkalmazás, egyedi aktus(utasítás), ellenőrzés utján) közigazgatási jogi normák hatálya: személyi, tárgyi, területi, időbeli( visszaható, azonnali, hatályvesztés, norma nyugvása, továbbhatása) közigazgatási jogviszony: A közigazgatási jog által szabályozott társadalmi viszony konkrét alanyok közötti jogi kapcsolat rendszerét és a jogi kapcsolatban előirt magatartás érvényesülését, realizálását értik. Strukturális vizsgálat- általános és relativ jogképesség A közigazgatási jogviszony tartama azoknak a konkrét alanyi jogoknak és kötelezettségeknek az összesége, amelyek érvényesítésére a jogviszony irányul. Tárgya minden esetben meghatározott emberi magatartás, amelynek kiváltására a közigazgatási jogviszony irányul. Dinamika szempontjából a közigazgatási jogviszonyok keletkezésének alapját a jogi tények képezik. -Cselekvések jogilag

relevánsnak kell lenni -események csoportosításuk: alaki és anyagi mellérendeltségi, koordinációs időtartama szerint:állandó, tartós, folyamatos,- időleges, eseti 7. A közigazgatási szerv fogalma, jogképessége, létrehozása és szervezeti formája Fogalma: végrehajtó-rendelkező tevékenység ellátására létrehozott szervek, amellyek közhatalom birtokában az egész társadalom viszonyatában látják el a végrehajtó- rendelkező tevékenységet. (Önálló hatáskör) (Közigazgatás szervezeti rendszerének legkissebb önálló aloktóeleme.) jogképessége: létrehozásukkal keletkezik és megszüntetésükkel szünik meg. A közigazgatási szerv közigazgatási jogok és kötelességek alanya lehet,iletőleg, hogy végrehajtó-rendelkező tevékenységet láthat el. Elemei: a.) előirt jogrendben létrehozása b.) végrehajtó-rendelkező tevékenység jogával felruházás(feledat megh) c.) hatáskör bizt d.) illetékessége létrehozása: a.)

országgyülés által létrehozott közigazgatási szervek b.) A kormány által létrehozott szervek szervezeti formája: a közigazgatási tevékenység munkaszervezete a hivatal. -sajátosságai: - egyszemélyi felelős vezető - ügyintézési és ügyviteli tevékenység - több személyből álló kollektiva(élethivatás) - müködése állami költségvetésből - állami szevező tevékenység 8. A kormány megalakulása, megszünése A kormány ügyrendje VII. fejezet: A Kormány (4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. (5) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek. 33/A. § A Kormány megbízatása megszűnik: a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával, b) a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával, c) a miniszterelnök halálával, d) a miniszterelnök választójogának

elvesztésével, e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg f) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja, és új miniszterelnököt választ. 33/B. § A miniszter megbízatása megszűnik: a) a Kormány megbízatásának megszűnésével, b) lemondásával, c) felmentésével, d) halálával, e) választójogának elvesztésével, f) összeférhetetlenségének megállapításával. 35. § (1) A Kormány a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait; b) biztosítja a törvények végrehajtását; c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; d) , a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról; f)

meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket; g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; h) irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését; i) az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; j) közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt; k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. 37. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. (2) A

miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat. (3) A miniszterelnök, a Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel, vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. 39. § (1) Működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni. (2) A Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza. (3) A Kormány

tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein. 39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. (2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. (3) A Kormány – a miniszterelnök útján – bizalmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben előírt határidők szerint. (4) A Kormány – a miniszterelnök útján – azt is

javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. (5) Ha az Országgyűlés a (3)–(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani. 39/B. § Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. 39/C. § (1) Ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával szűnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetőleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény

kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat. (2) Ha a miniszterelnök megbízatása halál, választójogának elvesztése, illetőleg összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig az a miniszter gyakorolja – az (1) bekezdésben írt korlátozásokkal – a miniszterelnök hatáskörét, akit a miniszterelnök a helyettesítésére kijelölt; ha pedig több miniszter lett kijelölve, az első helyen kijelölt miniszter. 1088/1994. (IX 20) Korm határozat a Kormány ügyrendjéről 1. A Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja 2. A Kormány rendszeresen – általában hetenként – tart ülést 3. A Kormány határozattal állapítja meg féléves időtartamra szóló, havi ütemezésű munkatervét 4. A munkaterv és a Kormány törvényalkotási programjavaslata egymással összehangolt tervezetét a Miniszterelnöki Hivatal az elfogadott

kormányprogram alapján – a miniszterek és a Kormány közvetlen irányítása alá tartozó országos hatáskörű szervek vezetői (a továbbiakban: országos hatáskörű szervek vezetői) javaslatainak figyelembevételével – készíti el. A munkatervről és az Igazságügyi Minisztérium bevonásával készített törvényalkotási programjavaslatról – a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának előterjesztése alapján – a Kormány legkésőbb a tárgyidőszakot megelőző hónap utolsó ülésén határoz. 8. A nagyobb jelentőségű kormányzati döntések (pl átfogó törvényjavaslatok, fontosabb kormányrendeletek, programok) előkészítése és a döntéshozatal kétszakaszos eljárásban történik. Az elvi természetű, főbb tartalmi kérdésekben való állásfoglalást követő második szakasz a Kormány által kialakított elvek alapján részleteiben kidolgozott szabályozási és egyéb döntések előkészítésére, illetőleg

meghozatalára irányul. 9. A törvényjavaslatokról, országgyűlési határozatokról szóló előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a jogalkotásról szóló törvényben, illetőleg az Országgyűlés Házszabályában meghatározott időpontban benyújthatók legyenek. 10. Az előterjesztésben – a szakmai részletkérdések mellőzésével – röviden be kell mutatni a megalapozott döntéshezszükséges információkat, így különösen a javasolt intézkedés indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását, valamint várható társadalmi, gazdasági, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait, illetve következményeit, jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmazhatóság feltételeit. Ha a jogszabály vagy a nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án

aláírt Európai Megállapodás tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról is, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés követelményének, illetőleg az összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgyra vonatkozó főbb megállapítások és javaslatok összefoglalását, továbbá a pontosan megfogalmazott döntési javaslatot. 11. Azokat a vitás kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés, az előterjesztésben – az eltérő vélemények ismertetésével – döntéshozatalra alkalmas módon be kell mutatni. Ha a megalapozott állásfoglalás ezt szükségessé teszi, két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni. 12. Ha a Kormány a jogi szabályozás indokoltságának vizsgálatára szakértői bizottságot hozott létre, annak jelentését az

előterjesztéshez csatolni kell. 18. Az előterjesztés tervezetét – ha törvény vagy e határozat eltérően nem rendelkezik – véleménynyilvánítás céljából a Kormány tárgy szerint érintett tagjának kell megküldeni. A tervezetet – a véleményezésre nyitva álló határidő megjelölésével – tájékoztatásul a Kormány többi tagjához is el kell juttatni. Az egyeztetési kötelezettség minden véleményt nyilvánító vagy véleményezési szándékát jelző miniszter irányában fennáll. 26. Az észrevételezési jogot a) a miniszter, az államtitkár, az erre feljogosított helyettes államtitkár b) a kormánybiztos, az országos hatáskörű szerv vezetője, illetőleg akadályoztatása esetén erre felhatalmazott helyettese gyakorolja. 28. A Kormány tagjainak és az országos hatáskörű szervek vezetőinek tevékenységéről szóló országgyűlési beszámoló esetén az előterjesztő a Kormány érintett tagjaitól (országos hatáskörű

szervek vezetőitől) köteles véleményt kérni. 34. A Kormányhoz előterjesztést nyújthatnak be – a Kormány tagjain kívül – a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök megbízásából a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára, politikai államtitkára, ügykörüket érintő kérdésben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az országos hatáskörű szervek vezetői (a felügyeletet gyakorló kormánytag egyetértésével), a kormánybiztosok, valamint a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök előzetes hozzájárulásával más szervek és személyek. 40. A Kormányhoz benyújtott jelentés célja döntést nem igénylő ügyben a testület tájékoztatása 44. A Kormány ülésére benyújtott előterjesztéseket és jelentéseket előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten (a továbbiakban államtitkári értekezlet) kell megtárgyalni, amely a Kormány általános jellegű döntés-előkészítő testületeként

működik. Az államtitkári értekezlet – feladatkörében – általában a Kormány ülését közvetlenül megelőző döntés-előkészítő fórum. 47. Az államtitkári értekezletet a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti. 52. Az államtitkári értekezlet a napirendjére tűzött előterjesztéseket és jelentéseket megvitatja, azok tekintetében állást foglal és a Kormánynak javaslatokat tesz. 59. Az ülés napirendjének javaslatát a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára készíti el és küldi ki az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a Kormány dönt A miniszterelnök engedélyével – a munkaterv alapján benyújtott, illetve a jogalkotásra irányuló előterjesztések kivételével – a halaszthatatlanul sürgős ügyek szakmailag egyeztetett dokumentumai az ülés megkezdése előtt a helyszínen is szétoszthatók. 66. A Kormány határozatképes, ha tagjainak több mint fele

jelen van 67. A Kormány tagjait a testületi döntések meghozatalában egyenlő szavazati jog illeti meg A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata dönt. 68. A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki 69. A Kormány ülése a benyújtott előterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli konzultációból és bejelentésekből áll. 72. A Kormány a feladatkörében rendeletet bocsát ki, határozatot hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el. 76. A Kormány az államtitkári értekezlet egyhangú javaslata alapján az előterjesztés elfogadásáról vita nélkül határozhat, ha a) az előírásoknak megfelelően előkészített kormány-előterjesztés tervezetével az észrevételezésre jogosultak egyetértenek, b) az előterjesztés olyan nemzetközi szerződés kihirdetésére irányul, amelyet a Kormány korábban már jóváhagyott. 79. A Kormány

határozatait általában a Határozatok Tárában kell közzétenni A Kormány elrendelheti a jelentősebb határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét. 83. A Kormány üléséről összefoglaló készül Az összefoglaló elkészítéséről – az ülést követő öt napon belül – a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára gondoskodik. 84. A Kormány üléséről szóló összefoglaló tartalmazza a jelenlévők névsorát, az előterjesztések címét, a hozzászólók nevét, szavazás esetén ennek tényét és számszerű arányát, a koalíció egyetértési jogot gyakorló kormánytag esetleges ellenvéleményére való utalást, valamint a döntést. 95. A kormánybizottság a Kormány döntés-előkészítő, koordinatív, ellenőrző és meghatározott ügyekben döntéshozó szerve. Feladat- és hatáskörére, szervezetére és működésére, valamint a döntéshozatal rendjére a létesítésére vonatkozó határozat és a bizottság

ügyrendjének rendelkezései irányadók. A kormánybizottság elnöke tevékenységéről és a bizottság döntéseiről a Kormánynak beszámol, a felmerült ügyekben döntési javaslatot tesz. 99. A Kormány döntéseit előkészítő testületek üléseiről emlékeztető készül Az emlékeztetőnek az érdekelt szervek és személyek részére történő megküldéséről – a kormányanyagok terjesztési rendje szerint – a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára gondoskodik. 9. A kormány munkáját segítő szervek 1108/1998. (VIII 13) Korm határozat a Kormány kabinetjeiről 1. a) A Kormány a kormánypolitika elvi jelentőségű kérdéseinek megvitatására, ezek kezelésével és kidolgozásával kapcsolatos javaslatok meghatározására, valamint a halaszthatatlan kormányzati döntést igénylő eseményekkel összefüggésben szükséges sürgős intézkedések előkészítésére és koordinálására Kormánykabinetet létesít. A Kormánykabinet

vezetője a miniszterelnök. tagjai:a belügyminiszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, az igazságügy-miniszter, külügyminiszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a pénzügyminiszter. A Kormánykabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Miniszterelnöki Hivatal gondoskodik. A Kormány a gazdaságot érintő koncepcionális kérdések véleményezésére, illetőleg gazdaságpolitikai döntéseinek elkészítésére Gazdasági Kabinetet létesít. b) A Gazdasági Kabinet vezetője:a gazdasági miniszter – tagjai: a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a pénzügyminiszter. c) A Gazdasági Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Gazdasági Minisztérium

gondoskodik. 3. a) A Kormány a nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatainak összehangolására, az állam és közbiztonság védelmével összefüggő döntéseinek előkészítésére, valamint e tárgykörökben a kormányzati intézkedést igénylő aktuális kérdések megvitatására és megoldásuk elősegítésére Nemzetbiztonsági Kabinetet létesít. b) A Nemzetbiztonsági Kabinet vezetője:a belügyminiszter – tagjai: a honvédelmi miniszter, az igazságügy-miniszter, a külügyminiszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. – állandó meghívottja tanácskozási joggal: a Miniszterelnöki Hivatal külügyi és biztonságpolitikai feladatokat ellátó politikai államtitkára. A Nemzetbiztonsági Kabinet működési feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról a Belügyminisztérium gondoskodik. 6. A Kabinet ülésére meg kell

hívni azt a minisztert, illetőleg azon országos hatáskörű államigazgatási szerv vezetőjét, akinek feladatkörét a tárgyalt napirend érinti. A Kabinet vezetője az ülésre meghívhatja azt, akinek jelenlétét a napirend tárgyalásánál indokoltnak tartja. A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. 8. A Kabinet az általa tárgyalt előterjesztések kapcsán állást foglal az ügyek érdemében, ennek keretében a Kormány részére véleményt nyilvánít, illetőleg döntési javaslatot tesz. 10. A Kabinet üléséről az állásfoglalás lényegét is tartalmazó emlékeztető készül Az emlékeztetőbe – döntésre alkalmas módon – be kell építeni az esetleges ellenvéleményt és annak indokolását is. 12. A Kabinet az ügyrendjét az e határozatban foglaltak, valamint a Kormány ügyrendjének alapulvételével maga állapítja meg: a működésével összefüggő titkársági és ügyviteli feladatokat – a Kabinet vezetője

által megbízott – titkár látja el. 10. A miniszterelnőki Hivatal szervezete, feladatai 137/1998. (VIII 18) Korm rendelet a Miniszterelnöki Hivatalról 1. § A Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a miniszterelnök munkaszervezete, amely a miniszterelnök és a Kormány döntéseinek, valamint a kormányprogram célkitűzéseinek megfelelően gondoskodik a kormányzati tevékenység stratégiai irányításáról és összhangjának biztosításáról, a döntés-előkészítésben az összkormányzati érdekek érvényesítéséről. A Hivatal egyúttal ellátja a Kormány testületi működésével kapcsolatos feladatokat. (2) A Hivatal szervezeti keretei között önálló feladatkörrel működnek a) a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek, tanácsadó testületek és személyi tanácsadók; b) a Hivatal meghatározott szakmai feladattal megbízott politikai államtitkárai és titkárságaik; c) a tárca nélküli

miniszterek titkársága és a tárca nélküli miniszteri feladatok ellátásában közreműködő politikai államtitkár; d) a Hivatalhoz kinevezett kormánybiztos és titkársága. (3) A Hivatal szervezetei keretei között külön kormányrendeletben meghatározottak szerint önállóan működik az Informatikai Kormánybiztosság. (4)Az önálló szakmai feladatkörrel megbízott politikai államtitkár a miniszter közvetlen alárendeltségében, külön jogszabályban, kormányhatározatban vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat lát el. A politikai államtitkár tevékenysége egyebekben a szakterületileg illetékes miniszter feladat- és hatáskörét nem érinti. 3. § A miniszter a) ellátja a kormányzati tevékenység stratégiai irányítását; átfogó kormányzati stratégiai tervet készít, mellyel figyelemmel kíséri a Kormány működését és a kormányprogram végrehajtásának helyzetét; b) összehangolja a Kormány tagjainak

tevékenységét; ennek keretében különösen – miniszteri szintű egyeztetést kezdeményez és végez, – az illetékes miniszternél kormány-előterjesztés (jelentés) benyújtását vagy egyéb intézkedést kezdeményez, – figyelemmel kíséri és ajánlásokkal segíti a közigazgatási államtitkári értekezlet munkáját, érvényesíti az értekezlet állásfoglalásában foglaltakat, – ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását, és javaslatot tesz a végrehajtás érdekében szükséges intézkedésekre; c) képviseli a Kormányt az Országgyűlés Házbizottságában; gondoskodik a Kormány parlamenti kapcsolatrendszerének összehangolásáról, kapcsolatot tart az Országgyűlés kormánypárti frakcióival; d) ellátja a privatizációért felelős miniszter számára jogszabályban megállapított feladatokat; e) – külön jogszabályban foglaltak szerint – irányítja a Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási

Főigazgatósága (Főigazgatóság), a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) tevékenységét, és gyakorolja az alapító szervet megillető jogokat; f) ellátja a Kormányzati Ellenőrzési Iroda irányítását, felügyeletét; g) ellátja – az Oktatási és Módszertani Igazgatóság kivételével – a Magyar Közigazgatási Intézet irányítását; h) a törvényben meghatározott gazdasági társaságok vonatkozásában gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat; i) a hatáskörébe tartozó, jogi szabályozást igénylő kérdésekben rendeletet alkot; j) ellátja mindazokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, kormányhatározat vagy a miniszterelnök a feladatkörébe, illetőleg a hatáskörébe utal. 3/A. § A miniszter ellátja a hírközlési és informatikai tevékenység körében számára törvényben vagy más jogszabályban megállapított feladat- és hatásköröket, amelyeket – az át

nem ruházható jogkörei kivételével – az informatikai kormánybiztos útján gyakorol. 4. § (1) A Hivatal a miniszterelnök részére a) döntés-előkészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez; segíti a miniszterelnök kormányzati irányítással kapcsolatos szakmai tevékenységét; b) komplex – alkotmányossági, jogi, valamint társadalom-, biztonság- és gazdaságpolitikai szempontokra is kiterjedő – szakvéleményt készít a Kormány napirendjén szereplő előterjesztésekről; c) előkészíti a miniszterelnöki rendeleteket és határozatokat; d) ellátja az általa esetenként meghatározott egyéb feladatokat. 5. § A Hivatal a Kormány működésével kapcsolatban a) elkészíti a Kormány munkatervének javaslatát és ellenőrzi a munkaterv végrehajtását; b) kialakítja a Kormány társadalmi-gazdasági stratégiáját; a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium stratégiai elemző-tervező szerveivel együttműködve folyamatosan

vizsgálja a társadalmi-gazdasági helyzet alakulását, részt vesz a költségvetés koncepcionális előkészítésében, a nemzetgazdasági jelentőségű döntés javaslatok kidolgozásában; c) részt vesz a kormányzati döntések előkészítésében; ennek keretében közreműködik a döntési javaslatok kidolgozásában, szoros és folyamatos munkakapcsolatot tart fenn a minisztériumok szakmailag illetékes szerveivel, munkatársaival és vezetőivel, rendszeresen tájékozódik a minisztériumok és a hivatali szervezet munkájáról, időszerű feladatairól, azok megvalósulásának aktuális helyzetéről; d) véleményt nyilvánít a kormány-előterjesztések és -jelentések (a továbbiakban együtt: előterjesztés) tervezetéről. A Hivatal a döntés-előkészítésben (véleményezésben) elsősorban a kormányprogram és a kormányzati döntések végrehajtása érdekében, az összkormányzati szempontok figyelembevétele alapján vesz részt; e)

közreműködik a közigazgatási és társadalmi egyeztetések lefolytatásában, az észrevételek értékelésében, érvényesítésében és egyeztetésében, a költségvetési és egyéb igények rangsorolásában, a minisztériumok közötti véleményeltérések feloldásában, a döntések várható következményeinek elemzésében. Szükség esetén jogszabályi változtatásokat, egyéb döntések és intézkedések meghozatalát – vita vagy véleményeltérés esetén –, miniszteri szintű egyeztetést kezdeményez; f) vizsgálja, hogy a benyújtott előterjesztések megfelelnek-e a Kormány ügyrendjében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek, gondoskodik ezek érvényesítéséről; g) ellátja a közigazgatási államtitkári értekezlettel és a kormányüléssel kapcsolatos szervezési feladatokat; h) – külön előírások szerint, illetékes vezetője útján – részt vesz a Kormány kabinetjeinek és más döntés-előkészítő

testületeinek munkájában; i) elkészíti a kormányülések napirendi javaslatát; j) írásba foglalja és aláírásra előkészíti a Kormány döntéseit és üléseinek összefoglalóját; k) gondoskodik a Kormány döntéseinek kihirdetéséről, közzétételéről, illetőleg az érdekeltekhez való eljuttatásáról; l) nyilvántartja a Kormány rendeleteit és határozatait, ellenőrzi a határidős, valamint a folyamatos feladatok végrehajtását, közreműködik a döntések megvalósulásának értékelésében. Ennek keretében tájékoztatást kérhet az illetékes minisztertől és a végrehajtás alakulásáról az érintett szerveknél köz-vetlenül is tájékozódhat; megállapításairól rendszeresen jelentést készít a Kormány részére; m) közreműködik a Kormány működésével kapcsolatos, illetőleg a kormányzati struktúra és munkamegosztás továbbfejlesztésére irányuló javaslatok kidolgozásában; n) előkészíti a Kormány

működésével kapcsolatos ügyrendi szabályokat, koordinálja a miniszterek feladat- és hatásköri jegyzékét tartalmazó jogszabályok előkészítését, érvényesíti azok egységes szempontrendszerét; o) önálló feladatkörű politikai államtitkár útján kialakítja és összehangolja a Kormány kommunikációs stratégiáját, ellátja a kormányszóvivői feladatokkal, valamint a miniszterelnök munkájával és a Kormány testületi működésével kapcsolatos egyéb tájékoztatási tevékenységet, felelős Magyarország külföldi országképének formálásáért, az egységes kormányzati kommunikáció érdekében összehangolja a minisztériumok sajtószerveinek tevékenységét, és szakmai-módszertani segítséget nyújt részükre. 6. § A Hivatal közreműködik a) a Kormány, a miniszterelnök, a tárca nélküli miniszterek, továbbá a kormánybiztosok és a Kormány megbízásából tevékenykedő más kormányzati tisztségviselők hatáskörébe

tartozó kinevezési, felmentési és egyéb személyügyi előterjesztések, illetőleg okiratok elkészítésében; b) a köztársasági elnök, valamint a Kormány által adományozható állami kitüntetésekkel kapcsolatos előterjesztések előkészítésében. 7. § A Hivatal az Országgyűlés munkájával kapcsolatos kormányzati feladatok keretében a) segíti a miniszterelnök és a miniszter országgyűlési tevékenységét; b) segíti a Kormány parlamenti munkájának összehangolását célzó miniszteri feladatok ellátását; c) – az Igazságügyi Minisztérium bevonásával – kidolgozza a Kormány törvényalkotási programját, és azt a Kormány elé terjeszti; d) ellátja az országgyűlési ülésszakok előkészítésével összefüggő kormányzati teendőket; ennek keretében javaslatot tesz a Kormánynak az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka, illetőleg ülése összehívásának kezdeményezésére; e) figyelemmel kíséri az Országgyűlés

napirendjét és üléseit, részt vesz az üléseket előkészítő fórumokon; f) gondoskodik a Kormány által elfogadott törvényalkotási program, törvény- és országgyűlési határozati javaslatok, valamint beszámolók és tájékoztatók benyújtásáról; figyelemmel kíséri a benyújtott anyagok sorsának további alakulását; g) koordinálja a kormányzati szervek és az Országgyűlés kormánypárti frakciói közötti egyeztetést, részt vesz az egyeztetések lefolytatásában; h) ellátja az országgyűlési képviselői interpellációk és kérdések megválaszolásával kapcsolatos szervezési feladatokat; ennek keretében javaslatot tesz a válaszadó személyére, illetőleg a miniszterelnök megbízása alapján kijelöli a válaszadót; i) nyilvántartja az Országgyűlés és bizottságai döntéseiből (állásfoglalásaiból) a Kormány számára adódó feladatokat, figyelemmel kíséri és koordinálja végrehajtásukat; j) figyelemmel kíséri a

kormányzati intézkedést igénylő bizottsági és képviselői javaslatokat, közreműködik a szükséges intézkedések előkészítésében. 8. § A hivatal gondoskodik a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó miniszterelnöki előterjesztések benyújtásáról. 9. § A Hivatal közreműködik az Alkotmánybíróság döntéseiből, az Állami Számvevőszék, valamint az országgyűlési biztosok vizsgálataival kapcsolatban adódó kormányzati feladatok meghatározásában és végrehajtásuk figyelemmel kísérésében. 10. § (1) A Hivatal a jogszabályok előkészítésével és kihirdetésével összefüggésben a) koordinálja a nagyobb jelentőségű törvényjavaslatok, valamint egyéb javaslatok kidolgozását; közreműködik a miniszteri felelősségi körben kidolgozott törvényjavaslatok végső szövegének kialakításában. A kormányprogram megvalósulása szempontjából kiemelt fontosságú törvényjavaslatok esetében – a Kormány,

illetőleg a miniszterelnök külön döntése alapján, az érintett miniszterek közreműködésével – törvény-előkészítést végez; b) véleményezi a miniszteri rendeletek tervezetét; c) ellátja a Magyar Közlöny és a Határozatok Tára, továbbá az Önkormányzatok Közlönyének – a Belügyminisztériummal közösen történő – szerkesztését; ezek, valamint a központi közigazgatás hivatalos lapjainak kiadásáról és terjesztéséről a közvetlen irányítása alatt álló szervezet, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó útján gondoskodik. Gondoskodik arról, hogy a Magyar Közlönyben csak olyan miniszteri rendeletek és jogi iránymutatások, valamint közlemények kerüljenek kihirdetésre, közzétételre, amelyek megfelelnek a jogalkotásról szóló törvény előírásainak; d) rendszeresen megjelenteti a Magyar Közlöny mellékleteként a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjét. A Hivatalos Értesítő tartalmát a miniszter a Magyar

Közlönyben közzétett szabályzatban állapítja meg; e) gondoskodik – az Igazságügyi Minisztériummal együttesen – a hivatalos jogszabálygyűjtemények kiadásáról 12. § A Hivatal az egyéb feladatai keretében a) gondoskodik a miniszterelnökhöz érkező közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok kivizsgálásáról, lakossági kapcsolatokat tart; b) gondoskodik a Kormány és szervei működéséhez szükséges gazdasági és műszaki feltételek biztosításáról, szervezi a Kormány tagjai és az államtitkárok, valamint jogszabályban meghatározott más állami vezetők intézményes egészségügyi ellátását, bel- és külföldi üdülését; c) kezeli a Kormány tagjai, az államtitkárok és az állami vezetői juttatású személyek, valamint a Kormány közvetlen irányítása alatt álló országos hatáskörű szerv vezetőjének, továbbá azoknak a tisztségviselőknek a személyi anyagát, akik kinevezésüket (megbízásukat) a

köztársasági elnöktől, a Kormánytól vagy a miniszterelnöktől kapják; vezeti az állami vezetők nyilvántartását; d) külön jogszabályban meghatározott személyek részére a miniszterelnök megbízásából állami vezetői igazolványt állít ki; igazolja az állami vezetői juttatások igénybevételére való jogosultságot; e) ellátja a miniszterelnök által meghatározott személyügyi feladatokat; f) ellátja a védelmi felkészítés és az országmozgósítás Hivatalra háruló feladatait; szervezi a kormányügyeletet, biztosítja a Hivatal ügyeletének munkaidőn túl történő működését; g) a Kormány külön döntése alapján összehangolja a Kormány tagjainak tevékenységét a gazdaság fejlődésére jelentő hatást gyakorló, tárcaközi együttműködést igénylő kormányprogramok és fejlesztési célkitűzések előkészítése, valamint megvalósítása során; h) az önálló szakmai feladatkörrel megbízott politikai államtitkár

útján ellátja a külön jogszabályban, kormányhatározatban, illetőleg a miniszterelnök által meghatározott feladatokat; i) ellátja a központi közigazgatási szervek iratkezelésének szakmai felügyeletét; j) koordinálja a civil szervezetekkel való kapcsolattartásból adódó kormányzati feladatok megvalósítását; k) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, kormányhatározat vagy a miniszterelnök a hatáskörébe utal. 11.Minisztérium, miniszter, az államtitkárok jogállása, feladatai A Magyar Köztársaság minisztériumai a következők: 1.)Belügyminisztérium, 2.)Szociális és Családügyi Minisztérium, 3.)Egészségügyi Minisztérium, 4.)Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 5.)Gazdasági Minisztérium, 6.)Honvédelmi Minisztérium, 7.)Ifjúsági és Sportminisztérium, 8.)Igazságügyi Minisztérium, 9.)Környezetvédelmi Minisztérium, 10.)Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, 11.)Külügyminisztérium,

12.)Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 13.)Oktatási Minisztérium, 14.)Pénzügyminisztérium 1997. évi LXXIX TÖRVÉNY a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről 2. § Miniszterelnökké megválasztható, illetőleg egyéb állami vezetővé kinevezhető minden büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár. A közigazgatási államtitkári, valamint a helyettes államtitkári kinevezés feltétele még a felsőfokú iskolai végzettség, valamint – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a közigazgatási szakvizsga vagy azzal egyenértékű képesítés. Az összeférhetetlenség 3. § (1) Az állami vezető a) az Alkotmány vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve a felügyelő bizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, valamint alapítvány kezelőszervezetének tagságát is) nem

létesíthet, kivéve, ha az tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre irányul; b) a munkaköri feladatainak ellátásából eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet. (2) Az állami vezető nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatalához méltatlan, továbbá a közigazgatási és a helyettes államtitkár olyan tevékenységet sem, amely a pártatlan, befolyástól mentes működését veszélyeztetné. (3) A Kormány tagja és a politikai államtitkár nem lehet érdek-képviseleti szervezet tisztségviselője. (4) A közigazgatási és a helyettes államtitkár pártban, szakszervezetben és helyi, kisebbségi önkormányzatban tisztséget nem viselhet, a felsorolt szervezetek nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. (5) Ha a közigazgatási, illetve a helyettes államtitkár országgyűlési, helyi vagy kisebbségi

önkormányzati képviselői, illetőleg szakszervezeti, továbbá polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát a választáson jelöltként való indulásának az illetékes választási szervnél történő bejelentését követő munkanapon a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás hivatalos eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig a közigazgatási, illetve a helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya szünetel. (6) A közigazgatási, illetve a helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya az országgyűlési, helyi, kisebbségi önkormányzati képviselővé, polgármesterré, illetőleg szakszervezeti tisztségviselővé történő megválasztásával megszűnik. 4. § (1) Az állami vezető a megválasztásától, illetőleg kinevezésétől számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi

okot megszüntetni. (2) Ha az állami vezető az (1) bekezdésben írt kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel a) a miniszterelnök esetében bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára – az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után – az Országgyűlés, b) a miniszter, a politikai és a közigazgatási államtitkár esetében a miniszterelnök írásbeli indítványára a köztársasági elnök, c) a helyettes államtitkár esetében a közigazgatási államtitkár írásbeli indítványára a miniszter az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében. (3) Ha az eljárás ideje alatt az állami vezető a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni lehet. 5. § (1)

Az állami vezető e jogviszonya a megválasztásáról szóló, illetőleg a kinevezési okmányban rögzített napon kezdődik. A politikai vezetők: A miniszterelnök megbízatásának megszűnése egybeesik a Kormány megbízatásának megszűnésével A miniszterelnök, illetőleg a Kormány a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával – harmincnapos lemondási idő megjelölésével – lemondhat megbízatásáról. A miniszter a jogszabályban előírt feladat- és hatáskörében önállóan jár el és ezért felelősséggel tartozik.A miniszter tekintetében törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogokat a miniszterelnök gyakorolja. A miniszter készíti elő és ellenjegyzi a köztársasági elnöknek azt az Alkotmány szerint ellenjegyzést igénylő intézkedését, amely jogszabály vagy a Kormány döntése alapján a feladat-, illetve hatáskörébe tartozik. A miniszter a miniszterelnök

útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával – legfeljebb harminc nap lemondási idő megjelölésével – bármikor lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A miniszterelnök bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a miniszter felmentésére. A miniszter a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelőséggel tartozik. gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a miniszter kéthavi illetményének összegét nem haladhatja meg; hathavi illetménye erejéig felel; A miniszter megbízatásának megszűnése esetén – kivéve, ha a Kormány megbízatása is megszűnik– a miniszterelnök harminc napon belül javaslatot tesz az új miniszter személyére, illetőleg feladatának ellátásával más minisztert bíz meg. A politikai államtitkár feladata a miniszter országgyűlési képviseletének elősegítése, az

Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel való kapcsolattartás, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való együttműködés koordinálása, valamint – amennyiben törvény, a Kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter eltérően nem rendelkezik – a miniszter helyettesítése, továbbá a miniszterelnök vagy a miniszter által hatáskörébe utalt ügyek ellátása. meghatározott feladat elvégzésére is kinevezhetőA politikai államtitkár tekintetében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a munkáltatói jogokat a miniszterelnök, illetve a miniszter gyakorolja. A politikai államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetőleg a miniszterelnöknek felelősséggel tartozik.A politikai államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszterelnök a javaslatának megtétele előtt kikéri a miniszter

véleményét.A politikai államtitkár megbízatása a Kormány megbízatásának a megszűnéséig tart, azonban a politikai államtitkár az új Kormány megalakulásáig hivatalban marad. A politikai államtitkár megbízatása az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően megszűnik: a) lemondásával, b) felmentésével, c) halálával, d) választójogának elvesztésével, e) összeférhetetlenségének megállapításával. A politikai államtitkár a miniszter, valamint a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával – tizenöt és harminc nap közötti lemondási idő megjelölésével – bármikor lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges A politikai államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel. A miniszterelnök a javaslatának megtétele előtt kikéri a miniszter véleményét. A szakmai vezetők: A közigazgatási államtitkár a

miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a minisztérium hivatali szervezetét. A közigazgatási államtitkárnak a politikai államtitkár csak a minisztert helyettesítő jogkörében adhat utasítást.A közigazgatási államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a miniszter gyakorolja. A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. A miniszterelnök előterjesztését a miniszter javaslata alapján teszi meg. A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén az új közigazgatási államtitkár személyére a javaslatot a miniszterelnök harminc napon belül teszi meg. A közigazgatási államtitkár – a miniszter, valamint a miniszterelnök útján – a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor, harmincnapos

lemondási idő megjelölésével lemondhat a közszolgálati jogviszonyáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükségesA közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel. A miniszterelnök előterjesztését a miniszter javaslata alapján teszi meg. A felmentést – kivéve, ha arra nyugállományba helyezés miatt kerül sor – nem kell megindokolni. A közigazgatási államtitkár számára felmentését megelőzően – kivéve, ha arra nyugállományba helyezése miatt kerül sor – képzettségének, végzettségének megfelelő vezető beosztást kell felajánlani valamely központi közigazgatási szervnél.hat hónapi felmentési idő illeti meg,– a felmentési időre járó illetményén túl végkielégítés illeti meg. továbbá ezen túlmenően, ha a közigazgatási vagy helyettes államtitkárként eltöltött ideje együttesen (3 év/6 hó)illetményének megfelelő összegre jogosult. A

fegyelmi vétséget elkövető közigazgatási államtitkárral szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) a megemelt alapilletménynek az illetményrendszer szerinti illetményre történő csökkentése, c) személyi illetmény visszavonása, d) a Ktv.-ben meghatározott külön juttatás csökkentése, megvonása, e) hivatalvesztés. (2) A közigazgatási államtitkár fegyelmi ügyében érdemi határozatot hozó háromtagú fegyelmi tanács elnöke a miniszter, tagjai pedig – a miniszter javaslata alapján, a miniszterelnök által felkért – az eljárás alá vonttal azonos megbízatású köztisztviselők. A helyettes államtitkár: a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a minisztérium – miniszter által feladatkörébe utalt – szervezeti egységeinek munkáját, és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A helyettes államtitkár tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányítása alapján végzi.A

miniszter által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti a közigazgatási államtitkárt, ha az akadályoztatva van feladata ellátásában, a minisztert azonban nem helyettesítheti.A helyettes államtitkárt a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter nevezi ki, határozatlan időre.A minisztérium feladataihoz igazodóan a helyettes államtitkárok számát minisztériumonként a Kormány állapítja meg.A helyettes államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a közigazgatási államtitkár gyakorolja. 35. § A helyettes államtitkár – a közigazgatási államtitkár útján – a miniszterhez intézett írásbeli nyilatkozatával – harmincnapos lemondási idő megjelölésével – bármikor lemondhat közszolgálati jogviszonyáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges A helyettes államtitkárt a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter menti fel. A

Miniszterelnöki Hivatal élén – a miniszterelnök előterjesztésének megfelelően – miniszter vagy közigazgatási államtitkár áll. A Miniszterelnöki Hivatalban abban az esetben is, ha a Hivatalt miniszter vezeti, közigazgatási államtitkár, politikai és helyettes államtitkárok működnek. (2) A politikai államtitkárra egyebekben a 18–24. §-t, a közigazgatási államtitkárra a 25–31 §-t, a helyettes államtitkárra pedig a 32–38. §-t kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha a Hivatal élén közigazgatási államtitkár áll, a minisztert egyébként megillető jogköröket a miniszterelnök gyakorolja. 12. A beügyminiszter feladat és hatásköre 147/1994. (XI 17) Korm rendelet a belügyminiszter feladat- és hatásköréről A Kormány – a kormányzati munkamegosztás kialakítása céljából – a belügyminiszter feladat- és hatásköréről a következőket rendeli el: 1. § A belügyminiszter – az érintett miniszterekkel

együttműködve – a jogszabályban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében a) javaslatot készít a kormánypolitika kialakítására, b) előkészíti az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabályok, a köztársasági elnöki, a központi állami döntések tervezeteit, megalkotja a miniszteri rendeleteket (a továbbiakban együtt: előkészíti a jogi szabályozást); c) kezdeményezi, előkészíti – a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően – a nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat, kezdeményezi a Kormánynál a szervezett bűnözés megelőzésére, illetőleg a toloncegyezményekre irányuló nemzetközi szerződés megkötését, felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben, szervezi a nemzetközi együttműködést; d) gondoskodik az európai integrációból eredő feladatok

végrehajtásáról, az integrációs szakmai kapcsolatok szervezéséről. 2. § (1) A belügyminiszter általános közjogi feladati körében a) előkészíti az országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásával, valamint az országos és helyi népszavazással kapcsolatos jogi szabályozást, továbbá irányítja és szervezi a választások, valamint az országos népszavazás lebonyolítását; b) előkészíti a magyar állampolgársággal kapcsolatos jogi szabályozást, irányítja az állampolgárság megszerzésével, elvesztésével kapcsolatos igazgatási tevékenységet, előkészíti a köztársasági elnök állampolgársággal kapcsolatos döntéseit; c) előkészíti a kérelmezési és panaszjogra ( Alkotmány 64. § ) vonatkozó jogi szabályozást; d) előkészíti – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a magyar állampolgárok külföldre utazásával és

útlevélellátásával, valamint a külföldiek beutazásával és magyarországi tartózkodásával, bevándorlásával kapcsolatos jogi szabályozást, és irányítja az ezzel kapcsolatos igazgatási tevékenységet; e) előkészíti – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a menedéket kérő külföldiek menekültként való elismerésével kapcsolatos jogi szabályozást, irányítja a menekültügyi szervek működését, összehangolja a menekültek társadalmi beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatos igazgatási tevékenységét. (2) A belügyminiszter az Alkotmányban szabályozott minősített időszaki és honvédelmi feladatai körében a) közreműködik a rendkívüli állapot, a szükségállapot, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt helyzet jogi szabályozásának előkészítésében, és a végrehajtás szervezésében; b) gondoskodik a veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény

előkészítéséről; c) elrendeli – a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett – a határőrség magasabb készültségbe helyezését és mozgósítását; d) az ország fegyveres védelmének terve alapján intézkedik a kijelölt határőr szervek át- és alárendeléséről; e) irányítja – külön jogszabályban foglaltak szerint – az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek honvédelemmel kapcsolatos, továbbá a kihirdetett rendkívüli vagy szükségállapot idején végzendő tevékenységét, meghatározza a honvédelmi felkészítéssel, az országmozgósítással kapcsolatos feladataikat. 3. § (1) A belügyminiszter a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatkörében a) előkészíti a helyi önkormányzatokkal, valamint a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), a jegyző, a főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) jogállásával, feladatkörével, továbbá a megyei,

fővárosi közigazgatási hivatalok feladat- és hatáskörével, működésével kapcsolatos jogi szabályozást; b) előkészíti az ország területének közigazgatási tagozódásával, illetőleg a területszervezésével kapcsolatos, az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó döntéseket; c) előkészíti és kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi önkormányzati képviselő-testület feloszlatását; e) meghatározza – a más minisztériumok szakirányítása alá nem tartozó igazgatási területeken – az államigazgatási feladat ellátásának szakmai szabályait; f) összehangolja a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője által ellátott államigazgatási feladatok ellenőrzésére irányuló tevékenységet; g) irányítja a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalokat; h) közreműködik az önkormányzati intézmények működésével kapcsolatos szakmai

követelmények és a képesítési előírások meghatározásában, ellenőrzésében; i) a közigazgatási hivatalok útján feladatkörében összehangolja a területi szervek közötti kapcsolatokat a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásában; j) közreműködik a közigazgatási hivatalok útján a több megye, illetve a főváros közigazgatási határán túlterjedő közigazgatási feladatokkal kapcsolatban a kormányzati döntések végrehajtásában. (2) A belügyminiszter a helyi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos feladatkörében a) ellátja – a pénzügyminiszterrel együttesen – a központi költségvetés előkészítéséből és végrehajtásából, valamint a zárszámadásból adódó, helyi önkormányzatokat érintő kormányzati teendőket, és szervezi az azok megalapozásához szükséges információszolgáltatást; b) összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és

gazdálkodás kormányzati feladatait; c) részt vesz a helyi önkormányzatok gazdálkodása pénzügyi szabályozásának kidolgozásában, a feladatok végrehajtásának szervezésében; d) közreműködik a helyi önkormányzatokat megillető normatív költségvetési hozzájárulásokra, a központosított előirányzatokra, valamint a központi adókból való részesedés mértékére és az elosztás módjára vonatkozó javaslatok előkészítésében; e) előkészíti a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásával kapcsolatos jogi szabályozást; gondoskodik a címzett és céltámogatási rendszer, továbbá a központi költségvetés Belügyminisztérium fejezetben meghatározott önkormányzati fejlesztési támogatások finanszírozásáról, elszámolási rendjéről, valamint az ezt elősegítő információs rendszer működtetéséről; f) közreműködik a helyi önkormányzatok és intézményeik számviteli, továbbá az államháztartási

mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének kidolgozásában, működtetésében; g) irányítja – külön jogszabályban foglaltak szerint – a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs szolgálatokat; h) közreműködik a helyi önkormányzatok tulajdonát, vagyonjogi helyzetét, gazdálkodását, költségvetési kapcsolatait és vállalkozását érintő központi állami döntések előkészítésében; i) részt vesz az önkormányzatok kötelező feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges anyagi feltételek vizsgálatában, a javaslatok kidolgozásában; j) közreműködik az ágazati és térségi fejlesztési programok helyi önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában; k) kialakítja és működteti a helyi önkormányzati vagyonkatasztert. 4. § (1) A belügyminiszter közigazgatás-szervezési feladatkörében b) az ágazati feladatkörébe tartozó területeken előmozdítja a közigazgatás

szervezetrendszerének, tevékenységének és működésének fejlesztését, s az ezzel kapcsolatos koncepciók és egyéb kormányzati döntések előkészítését; c) irányítja a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatóságát. (2) A belügyminiszter a közigazgatási személyzetpolitikai feladatkörében a) kidolgozza a közigazgatási személyzetpolitika, valamint az egységes közszolgálat működési elveit és jogi szabályait, előmozdítja ezek érvényesülését, közreműködik eszközrendszerének kialakításában; b) közreműködik a Kormány közigazgatási tárgyú személyzetpolitikai döntéseinek kialakításában, és összehangolja ezek végrehajtását; c) előkészíti a köztisztviselők jogainak és kötelezettségeinek kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, előmeneteli, valamint illetmény- és felelősségi rendszerének elveit, előkészíti az ezzel kapcsolatos jogi szabályozást,

működteti a központi közszolgálati nyilvántartást; d) működteti a Köztisztviselő Érdekegyeztető Fórumot, és képviseli a Kormányt az országos közszolgálati érdekegyeztetés során; e) ellátja a közigazgatási vizsgarendszer felügyeletét, szervezi, összehangolja a köztisztviselők képzésével, továbbképzésével, a közigazgatási vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat; f) feladatkörében előkészíti a Kormány, illetőleg a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó személyügyi döntéseket; g) javaslatot dolgoz ki a közigazgatás létszám- és bérgazdálkodási rendszerének kialakítására, valamint továbbfejlesztésére; h) gondoskodik a köztisztviselők képzését, továbbképzését és átképzését érintő nemzetközi támogatási programok alapcélkitűzéseinek, irányainak, a végrehajtás ütemeinek meghatározásáról. 5. § (1) A belügyminiszter a közbiztonság védelmével kapcsolatos feladatkörében a)

előkészíti a rendőrség jogállásával, feladatkörével, szervezetével és működésével összefüggő jogi szabályozást, egyéb kormányzati döntéseket; b) irányítja a rendőrség tevékenységét és működését; c) elvégzi – a honvédelmi miniszterrel együtt – a honvédelem szempontjából különösen fontos létesítmények kijelölését; d) kijelöli az ország működése, illetve a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítményeket, irányítja az ezzel összefüggő igazgatási és rendészeti tevékenységet; e) irányítja a rendvédelmi szervek belső bűnmegelőzési célú ellenőrzésével és bűnfelderítésével kapcsolatban a Kormány részére meghatározott feladatokat; f) közreműködik a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyával és társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatos jogi szabályozás előkészítésében; g) meghatározza rendőri oktatás,

képzés és továbbképzés, továbbá a rendészeti tudományos kutatás irányait, összehangolja az erre irányuló tevékenységet; h) közvetlen felügyeletet gyakorol – külön törvényben foglaltak szerint – a rendészeti felsőoktatási intézmény felett, továbbá szabályozza az intézményben működő szervezeti egységek létesítésének és működésének rendjét, az évenként felvehető hallgatók számát és a felvétel különös feltételeit, továbbá a hallgatók felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályait, a juttatások és a tandíjfizetés rendjét. (2) A belügyminiszter az államhatár őrizetével és a határforgalom ellenőrzésével összefüggő feladatai körében előkészíti – a honvédelmi miniszterrel együttműködve – az államhatár őrizetével, a határforgalom ellenőrzésével kapcsolatos jogi szabályozást. (3) Irányítja a határőrséget. (4) A belügyminiszter az élet- és vagyonbiztonság

védelmére irányuló feladatai körében a) előkészíti – az érdekelt miniszterekkel együttműködve – a katasztrófák elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakításával és működtetésével kapcsolatos jogi szabályozást; b) előkészíti – az érdekelt miniszterekkel együttműködve – a polgári védelem feladatával, szervezetével, működésével, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségével összefüggő jogi szabályozást, egyéb kormányzati döntéseket; c) irányítja a polgári védelemmel összefüggő hatósági tevékenységet, ellátja a polgári védelem szervezet- és tevékenységirányításával kapcsolatos feladatokat; d) előkészíti a tűz elleni védekezés állami és önkormányzati feladatával, szervezetével, működésével összefüggő jogi szabályozást, kialakítja a tűz elleni védekezés szakmai szabályait és gondoskodik azok érvényesítéséről, ellátja az tűz elleni

védekezés szervezet- és tevékenységirányításával kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat; e) irányítja a Tűz- és Polgári Védelem Országos Parancsnokságát, szakirányítást és szakmai felügyeletet gyakorol az önkormányzatok és a gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi tevékenysége felett; f) irányítja és az érintett miniszterekkel együttműködve működteti az Országos Nukleárisbalesetelhárítási Rendszert; g) szakirányítást és szakmai felügyeletet gyakorol az irányítása alá nem tartozó rendvédelmi szervek tevékenysége felett; h) előkészíti a magánrendészettel, a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos szabályokat, továbbá gondoskodik tevékenységük szakmai felügyletéről. 5/A. § A belügyminiszter a) az egyházak vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat, az ebből fakadó kormányzati tevékenységet koordináló nemzeti kulturális örökség

miniszterével együttműködve ellátja az ágazati feladatokat; b) a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. §ának (3) bekezdésében, valamint a kormányprogramban meghatározott szempontokat, az ebből fakadó kormányzati tevékenységet koordináló külügyminiszterrel, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével együttműködve ellátja az ágazati feladatokat. 6. § A belügyminiszter a 2–6 §-ban fel nem sorolt igazgatási területeken adódó feladatai körében a ) közreműködik a települési önkormányzatokat érintő területfejlesztési és területrendezési feladatok településfejlesztési feladatokkal való összehangolásában; b) elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek megvalósulását, összhangban az országos célkitűzésekkel; c) összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő

településfejlesztési, valamint a megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztési, tervezési és gazdálkodási feladatokat, ennek keretében ellátja a kormányzati településpolitika megvalósításából reá háruló feladatokat, gondoskodik – az érdekelt miniszterekkel együttműködve – az önkormányzatok településfejlesztési tevékenységének kormányzati támogatása érdekében szükséges eszközrendszer kialakításáról és működtetéséről, közreműködik a településtervezés differenciált szakmai követelményeinek a szabályozásában, valamint a sajátos adottságú és speciális helyzetű települések fejlesztésével összefüggő kormányzati feladat ellátásában, részt vesz a települések fejlesztésével összefüggő ágazati döntések előkészítésében; d) ellátja – az érintett miniszterekkel együttműködve – a lakáshoz jutás feltételeivel, a lakások bérletével és a lakbérekkel kapcsolatos

lakásjogi szabályozási feladatokat, és irányítja a lakásügyi szakigazgatási tevékenységet; e) irányítja a helyiséggazdálkodással kapcsolatos szakigazgatási tevékenységet; f) irányítja a kommunális ellátással és a településüzemeltetéssel összefüggő – külön jogszabályban meghatározott – feladatok ellátását; g) előkészíti az állampolgárok személyiadat- és lakcím-nyilvántartásával, névváltozásával, az anyakönyvezéssel, a személyi igazolvánnyal történő ellátásával kapcsolatos jogi szabályozást, és irányítja az ezzel kapcsolatos igazgatási tevékenységet; h) előkészíti – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a szabálysértések törvényi szabályozását és összehangolja a szabálysértési hatóságok tevékenységét; i) előkészíti a kedvezményezett települések besorolását a települések közötti jelentős fejlettségi különbségek mérséklése érdekében; j) előkészíti a

közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait, és összehangolja a különös eljárási szabályok előkészítését; k) előkészíti az állam- és a hivatali titok védelmével kapcsolatos jogi szabályozást; l) irányítja – külön törvényben foglaltak szerint – az államtitok és a hivatali titok védelmére irányuló tevékenységet, szakfelügyeletet gyakorol az állami szervek titokvédelmi tevékenysége felett; m) előkészíti a sportügyek jogi szabályozását, felügyeletet gyakorol az Országos Testnevelési Sporthivatal felett; 13. Az önkormányzat funkciói, a helyi közügyek fogalma az önkormányzati autonomia tartama. IX. fejezet: A helyi önkormányzatok 41. § (1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik (2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók 42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak

közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. 43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A §) egyenlőek Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek. (2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat. 44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják. (2) A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását – az időközi választás kivételével – az előző általános választást követő negyedik év október hónapjában kell

megtartani. (3) A képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. A jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart (4) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint – kimondhatja a feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás [19 § (3) bek. l) pont] a polgármester megbízatását is megszünteti 44/A. § (1) A helyi képviselő-testület: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat, c) az

önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül, d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét, e) törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét, f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat, g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez, h) szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek. (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. 44/B. § (1) A

helyi képviselő-testület elnöke a polgármester A képviselő-testület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre. (2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. (3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is. 44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai. 1990. évi LXV TÖRVÉNY a helyi önkormányzatokról I. fejezet: A helyi önkormányzás általános szabályai Az önkormányzati jogok 1. § (1) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a

megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. (2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (3) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (4) A helyi önkormányzat – a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv

hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. (5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról. 14. az Ötv feladat- és hatásköri szabályai A települési önkormányzatok kötelező és szabadon választott feladatai. A megyei önkormányzat Feladatok és hatáskörök 6. § (1) A községnek, városnak, fővárosnak és kerületeinek (továbbiakban: települési önkormányzat), a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és

hatáskörei lehetnek: a) a helyi önkormányzatok a helyi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak; b) törvény a nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önkormányzatoknak – más helyi önkormányzatokhoz képest – több kötelező feladat- és hatáskört állapíthat meg. A kisebb lakosságszámú település önkormányzata – amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud – működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. (2) A helyi önkormányzat önként vállalt, illetőleg kötelezően előírt feladat- és hatáskörei a helyi közügyek széles körét

fogják át. Törvény kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe. (3) A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek. 7. § (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, a főjegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is. (2) Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában.

(3) Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke az (1) és (2) bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. II. fejezet: A települési önkormányzat A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés, köztisztaság és a településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a

foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is

megállapíthatók. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (5) A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. 9. § (1) Az önkormányzat jogi személy Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg A képviselő-testületet a polgármester képviseli

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala látják el. (3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket. 1993 december 31. napját követően vállalat már nem létesíthető, gazdasági vállalkozás céljára a képviselőtestület gazdasági társaságot alapíthat, vagy szövetkezet alapítását

kezdeményezheti 10. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi, népszavazás kiírása az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás

külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékműállítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) A képviselő-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására ruházhatja. 11. § (1) A

képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester (főpolgármester), valamint a képviselő-testület bizottságának, részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A képviselő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani VIII. fejezet: A megyei önkormányzat A megyei önkormányzat feladata és hatásköre 69. § (1) A megyei önkormányzat, területi önkormányzat, köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető. Törvény a megyei önkormányzat kötelező feladatává teheti az olyan körzeti

jellegű közszolgáltatás biztosítását, amely a megye egész területére vagy nagy részére kiterjed. Törvény kötelező megyei feladatként írhatja elő az olyan körzeti jellegű közszolgáltatás megszervezését, ahol a szolgáltatást igénybe vevők többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerint települési önkormányzat területén lakik. (2) A körzeti jellegű közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti település önkormányzata – a megyei önkormányzat egyetértésével – az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását a megyei önkormányzattól átvállalhatja. (3) A megyei önkormányzat a körzeti közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat kérésére az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását a települési önkormányzatnak – legalább hároméves időtartamra – átadja, ha a megelőző négy év

átlagában a településen lakóhellyel rendelkező lakosok közül került ki az intézményi szolgáltatást igénybe vevők többsége. (4) A közszolgáltatási feladatot ellátó intézmény átadását, átvételét megállapodásba kell foglalni. (5) A törvényben kötelező megyei feladatként előírt közszolgáltatások körében a települési önkormányzat – saját maga vagy társulásával közösen – önként vállalt önkormányzati feladatként új körzeti intézményt hozhat létre, új körzeti szolgáltatást szervezhet meg. (6) A (2)–(3) bekezdésben szabályozott esetekben a települési önkormányzat – az átvett vagy átvállalt feladatokkal arányos – bevételi támogatásban részesül. A székhelytelepülés megyei önkormányzattól, illetve az állami költségvetésből átengedett bevételi támogatáson túl nem igényelhet más kiegészítő állami vagy megyei támogatást, és nem utasíthatja el az általa működtetett

közszolgáltatás iránt nem helyben jelentkező igények kielégítését. 70. § (1) A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen a) a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében levő muzeális emlékeinek, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; továbbá a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról; b) az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról; az

alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról; c) az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásáról, a teljesítésükben részt vevők tevékenységének összehangolásáról; továbbá közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában. (2) Ha az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feladatot ellátó megyei intézmény

a települési önkormányzat kötelező feladat- és hatáskörébe tartozó, vagy általa önként vállalt közszolgáltatást is biztosít, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat kezdeményezésére, a megyei önkormányzat az intézmény közös fenntartására, fejlesztésére és irányítására megállapodást köt, vagy társulást hozhat létre. (3) A területfejlesztési feladatok, illetőleg a kormányzati területi fejlesztési programok összehangolását – a külön törvényben megállapított feladatkörben és szervezetben – a megyei területfejlesztési tanács végzi. (4) A megyei önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl szabadon vállalhat olyan közfeladatokat, amelyeket törvény nem utalt más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, illetve amelynek gyakorlása nem sérti a megyében levő községek és városok érdekeit. 71. § (1) A megyei önkormányzat a saját terve és költségvetése

alapján bevételeivel szabadon gazdálkodik, rendelkezik a törvényben meghatározott megyei önkormányzati tulajdonnal és vállalkozási tevékenységet folytathat. Feladatainak eredményesebb ellátása érdekében szabadon társulhat más megye és bármely település önkormányzatával. (2) A megyei önkormányzat közgyűlése saját feladatkörében rendeletet alkothat, a döntési hatáskörébe tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el. A megyei önkormányzat szervezete 72. § A megyei önkormányzat jogi személy Feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el A megyei önkormányzatot a közgyűlés elnöke képviseli. 73. § A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés – saját tagjai sorából – titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára. 74. § (1) A megyei közgyűlés tisztségviselői: az elnök, a saját tagjai közül választott alelnök (alelnökök), akiket a közgyűlés titkos szavazással választ. (2)

A megyei közgyűlés köteles megalakítani a pénzügyi bizottságát. Emellett a megyei közgyűlés meghatározott feladatainak eredményesebb ellátása érdekében – a tanácsnoknak választott megyei képviselők és más megyei képviselők tagsági többségét biztosítva – szabadon alakíthat bizottságokat. A megyei közgyűlés a bizottság további tagjait a szolgáltatást nyújtók és igénybe vevők, valamint a szolgáltatásban más módon érdekeltek képviselőiből választja meg. A bizottság elnöke megyei tanácsnok. 75. § (1) A megyei testületek és tisztségviselők munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése. (2) A hivatal vezetőjét: a megyei főjegyzőt a megyei közgyűlés nevezi ki határozatlan időre. (3) A megyei közgyűlés meghatározza a hivatal belső szervezetét és működésének szabályait,

biztosítja a hivatal működésének dologi feltételeit. 76. § A megyei önkormányzat szervezetére és működésére a 69–75 §-ban nem szabályozott kérdésekben a települési önkormányzatokra előírtakat megfelelően alkalmazni kell. 15.Az önkormányzati testületek jogállása és müködésük szabályai A képviselőtestület aktusai: határozat és rendelet. A képviselő-testület működése 12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. (2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. (3) A képviselő-testület ülése nyilvános. (4) A képviselő-testület a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása,

illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. (6) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat a (4) bekezdésben foglalt ügyekben. A (3)–(5) bekezdésben foglaltak a bizottságra is vonatkoznak. (7) A helyi képviselők és polgármesterek

általános választásán a nemzeti vagy etnikai kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje kisebbségének helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselő-testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza. 13. § A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. 14. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles

bejelenteni a személyes érintettséget A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. 15. § (1) Minősített többség szükséges a 10 § a), b), e), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához [14. § (2) bek.], valamint a 12 § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez (2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges. 16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az önkormányzati rendeletet

a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni. (3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. 17. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik (2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének. (3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és

ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni 18. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. (2) A képviselő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész-tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. (3) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. Ebben az esetben hetvenöt napon belüli időpontra időközi választást kell kiírni. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló

üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg a megbízatásának lejártát megelőző egy éven belül. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli 16. A települési képviselő jogállása, bizottságok szervezete, feledatai és müködése A települési képviselő 19. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. § szerint esküt tesz (2) A települési képviselő: a) a képviselő-testület ülésén a

polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni; b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;

d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni; f) köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. 20. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat. (2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak – törvény keretei között – rendeletében

meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg. 21. § A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A képviselő-testület bizottságai 22. § (1) A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot választ. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti. (2) A képviselő-testület a kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre. 23. § (1) A bizottság – a feladatkörében – előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A

képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. (2) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. (3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 24. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. (2) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe

vevő más választópolgárt. 25. § (1) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni (2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. 26. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. 27. § A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól

való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti. 28. § (1) A képviselő-testület – szervezeti és működési szabályzatában – településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből, más választópolgárokból. A településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő. (2) A képviselő-testület a településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra, anyagi eszközöket adhat számára. 29. § A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a képviselő-testület hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak. 17. A polgármester, a jegyző,

képviselőtestület hivatala A polgármester, az alpolgármester, a jegyző 30. § A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti. 31. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról. 32. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. 33. § A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az

államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. 33/A. § (1) A polgármester nem lehet: köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság tagja; az állampolgári jogok országgyűlési biztosa; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa; az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője; a kormány tagja; államtitkár, helyettes államtitkár; a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője és köztisztviselője; az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója és más alkalmazottja; bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó; a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja; közigazgatási szerv olyan köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak; más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester vagy más települési önkormányzat képviselőtestületének tagja; ugyanannál az önkormányzatnál

intézményvezető, illetve az a közalkalmazott, aki a vezetői megbízást a képviselő-testülettől kapja. (2) A polgármester és hozzátartozója nem lehet tagja, vezető tisztségviselője annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, amelynek a helyi önkormányzat, illetőleg a helyi önkormányzat által alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagja. (3) A főállású polgármester a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével – nem létesíthet; b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet felügyelő bizottság, igazgatótanács tagja, gazdasági társaság vezető tisztségviselője, szövetkezet tisztségviselője, alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője. (4) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a

megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. (5) Ha a polgármester a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára – a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. 33/B. § (1) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselőtestület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése

érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el (2) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye. 34. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri

megbízatása a választás napjával megszűnik. (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. 35. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit [7 § (1) és (2) bek.] a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el (2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási

rendjének meghatározására, d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. (3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. 36. § (1) A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által

meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól. (2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges. c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. (3) A jegyző köteles jelezni a

képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. (4) A községi körjegyzőségnél a körjegyző a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képviselőtestületek együttes ülése jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert 37. § (1) A háromezernél kevesebb lakosú községben a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban is betölthető. Főállású a polgármester, ha főállású polgármesterként választották meg. (2) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg. (3) Főállású alpolgármester a háromezernél több lakosú önkormányzatnál

választható. A képviselő-testület hivatala 38. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A körjegyzőségekhez tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatkörét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a körjegyzőség látja el. (3) Ha a körjegyzőség székhelye nagyközség vagy város a körjegyzői feladatokat a nagyközségi, városi jegyző a polgármesteri hivatal bevonásával látja el. Körjegyzőség 39. § (1) Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több

lakosú település is lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek – eltérő megállapodás hiányában – a települések lakosságszámának arányában járulnak hozzá. (2) Az ezernél kevesebb lakosú község képviselő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. (3) A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni. 40. § (1) Körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben

szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak. (2) A körjegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását. (3) A körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. (4) A körjegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról. (5) A körjegyző vagy megbízottja a képviselő-testületek – egyeztetett – szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani. (6) A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik 1994. évi LXIV TÖRVÉNY a

polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról A polgármester foglalkoztatási jogviszonyának létesítése és megszüntetése 1. § (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) között – a (2) bekezdés b) pontja kivételével – választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. (2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a) a megválasztásával jön létre a háromezer vagy annál több lakosú helyi önkormányzatnál, továbbá a háromezernél kevesebb lakosú községi önkormányzatnál, ha főállású polgármesterként választották meg; b) a szervezeti és működési szabályzat módosításával jön létre a háromezernél kevesebb

lakosú községben, ha a képviselő-testület a társadalmi megbízatást – a polgármesterrel egyetértésben – főállásúra változtatja. (3) Az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlési alelnök (a továbbiakban együtt: alpolgármester) foglalkoztatási jogviszonya a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre. (4) A polgármestert kérésére – foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára – a megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója – közalkalmazottak esetében az intézményvezetői megbízás egyidejű visszavonásával – köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. E rendelkezést a szövetkezet és tagjai között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra is alkalmazni kell. (5) Ha a

polgármester megválasztása előtt ügyész, köztisztviselő, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell helyezni. (6) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. 2. § (1) A polgármester e tisztsége megszűnik: a) az új polgármester megválasztásával, b) az Országgyűlésnek a helyi önkormányzat képviselő-testülete feloszlatását kimondó határozatával, c) a képviselő-testület feloszlásának kimondását követően új polgármester megválasztásával, d) halálával, e) a tisztségről történő lemondással, f) az összeférhetetlenség kimondásával, g) sorozatosan

törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bírósági ítéletben történő megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával, h) választójoga elvesztésével, i) a polgármesternek e tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt, a büntetőjogi felelősség jogerős megállapításával, az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával, j) ha az eskü letételét a képviselő-testület előtt megtagadja. (2) Az alpolgármester e tisztsége megszűnik: a) az önkormányzati választás napján, ha nem választották meg önkormányzati képviselőnek, b) amennyiben önkormányzati képviselőnek megválasztották, akkor a képviselő-testület alakuló ülésén új alpolgármester megválasztásával, c) továbbá az (1) bekezdés b), d)–j) pontjaiban foglalt esetekben. (3) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszűnik: a) tisztségének megszűnésével, a tisztség megszűnése napján, b)

közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon. 3. § (1) A képviselő-testület a polgármester illetményéről alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt. (4) A polgármester illetményének emelését – a száznál kevesebb lakosú község kivételével a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára – a képviselő-testület állapítja meg. (5) A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét és illetményének emelését a képviselő-testület úgy állapítja meg, hogy az ne érje el a polgármester illetményét. (6) A polgármester illetményéhez kapcsolódó – a munkáltatót terhelő – járulékfizetési kötelezettség a képviselő-testületet terheli. 6. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségéből, illetőleg foglalkoztatási jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. (2) A polgármesterrel szemben

kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás, b) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, c) illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20%-kal történő csökkentése. (3) A kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, valamint az illetménynek és tiszteletdíjnak a csökkentése egy évnél hosszabb időszakra nem vonatkozhat. 7. § (1) A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője jogosult. (2) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú vizsgáló bizottságot kell megbízni. A száznál kevesebb lakosú községekben a fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület folytatja le. (4) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya a fegyelmi eljárás

ideje alatt felfüggeszthető. A felfüggesztő határozat ellen a polgármester nyolc napon belül a felfüggesztés megszüntetése iránt eljárást kezdeményezhet a megyei (fővárosi) bíróságnál. A bíróság nyolc napon belül nemperes eljárásban dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bíróság határozata ellen külön fellebbezésnek nincs helye 8. § (1) A polgármester a tisztségéből eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. (2) Szándékos károkozás esetén a polgármester a teljes kárt köteles megtéríteni. (3) Gondatlan károkozás esetén a polgármester egyhavi illetménye, illetőleg tiszteletdíja erejéig felel. Háromhavi illetménye, illetve tiszteletdíja erejéig felelős a polgármester, amennyiben a) a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,

c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy d) a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg felhívta a figyelmét. 9. § A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét – figyelemmel a polgármester más foglalkoztatási jogviszonyára – a képviselő-testület határozza meg. 11. § A képviselő-testület a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával, illetményének, tiszteletdíjának meghatározásával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át. 18. Az önkormányzati társulásokra vonatkozó szabályok Őtv.III fejezet: Települési önkormányzatok társulásai 41. § (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. A társulásnak a 42–44 §-ban foglaltakon

kívül más formái is lehetnek. A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és működését. (2) A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait. (3) Törvény a társulási megállapodás egyes feltételeit meghatározhatja. (4) A települési önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt. A társuló képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását. Hatósági igazgatási társulás 42. § (1) A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták

szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a társulás résztvevőinek nevét, székhelyét, b) a társulásban intézendő ügyek megjelölését, c) a társulás vezetőjének és alkalmazottainak kinevezési módját, a munkáltatói jogok gyakorlásának a rendjét, a költségek viselésének arányát, d) a társulásba való belépés, illetőleg a kiválás szabályait, e) a társulás működési területén a helyszíni ügyintézés rendjét. (3) A megállapodást meg kell küldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének, aki tizenöt napon belül tehet törvényességi észrevételt. Intézményi társulás 43. § (1) Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a

közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselő-testületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá. (2) A megállapodásban meg kell határozni: a) a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét, b) az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának arányát, c) az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának a módját, d) a megállapodás felmondásának a feltételeit. Társult képviselő-testület 44. § (1) A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselőtestületet alakíthat (2) Társult képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. (3) Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések

képviselő-testülete önállóan dönt. (4) A társult képviselő-testület alakuló ülésén határozatba foglalja a megalakulását, a székhelyét, a hozzá tartozó települések felsorolását. A társult képviselő-testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult képviselő-testület ülését össze kell hívni bármely résztvevő település polgármesterének a kezdeményezésére. (5) Társult képviselő-testület alakítható úgy is, hogy az érdekelt települési képviselő-testületek a települések lakosságszámának arányában választják meg a tagjait a települési képviselők közül. (6) A társult képviselő-testület, ha megfelel a 69. § (2)–(4) bekezdésben foglalt feltételeknek, e szabályok szerint körzeti jellegű közszolgáltatás megszervezését vállalhatja. A fővárosi önkormányzatok társulásai 63/B. § (1) A fővárosi kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat szabadon társulhatnak

egymással vagy más, fővároson kívüli helyi önkormányzattal. (2) A fővárosi önkormányzat és az érintett kerületi önkormányzatok a fővároson kívüli helyi önkormányzatokkal főváros környéki (agglomerációs) társulást hozhatnak létre, különösen a főváros környéki tervek elkészítésére, a tömegközlekedés összehangolására, a vízgazdálkodásra, a szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokra, a katasztrófa-elhárításra, az épített és természeti környezet értékeinek megóvására, az energiaellátási feladatok megoldásában való közreműködésre, a közcélú és kommunális célú beruházások összehangolására, és a főváros környéki szolgáltatást biztosító oktatási, egészségügyi és szociális ellátás megszervezésére. (3) A társulás létrehozását, működésére, a költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket megállapodásban kell rögzíteni. 1997. évi CXXXV

TÖRVÉNY a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 2. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást. 3. § (1) Társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására köthető. (2) A helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét nem érinti a társulás létrehozása. 4. § (1) A társulásban részt vevő képviselő-testületek (a továbbiakban: a társulás tagja) mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges: a) a megállapodás jóváhagyásához; b) a megállapodás

módosításához; c) a megállapodás megszüntetéséhez; d) a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz; e) a társulási megállapodás év közbeni felmondásához. (3) A társulás tagjainak több mint a fele minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja a társulásból azt a képviselő-testületet, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségének ismételt felhívásra határidőben nem tett eleget. 6. § (1) A társulás megszűnik: a) ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; b) ha a társulás valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését; c) a bíróság jogerős döntése alapján. (2) A társulás tagjai a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni. (3) A társulás tagjai a megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a

társulás működését. (4) A polgármester a megállapodásban meghatározottak szerint, de legalább évente egyszer beszámol a képviselő-testületének a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról. A képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára. 8. § (1) Két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja. (3) A megállapodásban meghatározott költségvetést érintő döntéshez a

képviselő-testületek mindegyikének egyetértése szükséges. 9. § Két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában. 10. § (1) A 9 §-ban meghatározott társulás döntéshozó szerve a társulási tanács (3) Egyik társulási tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint a felével. 11. § A társulási tanács dönt a társulási megállapodásban meghatározott és a társulás tagjai által átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökben. 12. § A társulási tanács tagjai sorából elnököt választ, és elnökhelyettest, elnökhelyetteseket választhat. Az elnök képviseli a társulást 13. § (1) A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza (2) A

társulási tanács ülését az elnök, távollétében az elnökhelyettes vagy a társulási tanács által felhatalmazott képviselő hívja össze, és vezeti. (3) Az ülést össze kell hívni: a) szükség szerint, de évente legalább két alkalommal; b) a társulási megállapodásban vagy a társulási tanács által meghatározott időpontban; c) a társulás bármely tagjának – napirendet tartalmazó – indítványára; d) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének kezdeményezésére. 16. § Két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal. 17. § (1) A jogi személyiséggel rendelkező társulás költségvetési szerv, létrehozásához alapító okirat

szükséges. (3) A jogi személyiséggel rendelkező társulás saját vagyonnal rendelkezhet, melynek szaporulata a társulást illeti meg. 19. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei, bizottságai, polgármesterei, jegyzői, a képviselőtestületek intézményei, társulásai feladatkörükben egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében. (2) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében

vizsgálja, hogy a társulás szervezete, működése, döntéshozatali eljárása megfelel-e a jogszabályoknak. 19. A fővárosi önkormányzat Ötv. VII fejezet: A főváros Általános rendelkezések 62. § (1) A főváros önkormányzatára – a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepére és sajátos helyzetére figyelemmel – e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A főváros kétszintű önkormányzata (a továbbiakban: a főváros önkormányzati rendszere) a főváros és kerületei önkormányzataiból áll. (3) A főváros képviselő-testülete a fővárosi közgyűlés. (4) A fővárosi közgyűlés ülésén a fővárosi közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon, tanácskozási joggal vesz részt a kerületi képviselő-testület által megbízott kerületi küldött. (5) A kerületben polgármestert, a fővárosban főpolgármestert választanak. A fővárosi

közgyűlés – tagjai sorából titkos szavazással – főpolgármester-helyetteseket választhat. (6) A fővárosi kerületi képviselő-testület hivatalát a jegyző, a fővárosi közgyűlés hivatalát (a főpolgármesteri hivatalt) a főjegyző vezeti. A fővárosi közgyűlés – a 36 § (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint – több aljegyzőt is kinevezhet. (7) A kerületi képviselő-testület a 28. § szabályai szerint városrészi önkormányzatot hozhat létre Több kerületi képviselő-testület közösen is létrehozhat városrészi önkormányzatot. A fővárossal 1950 január 1-jén egyesített, korábban önálló településen kötelező a városrészi önkormányzat létrehozása, ha az érintett választópolgároknak a helyi népszavazás szabályai szerint érvényes és eredményes népszavazása a városrészi önkormányzat létrehozása mellett foglalt állást. (8) A fővárosi közgyűlés rendeletével átruházhatja bizottságára, a

főpolgármesterre a 9. § (4) bekezdés szerinti intézménye vezetőinek választását, kinevezését, megbízását [10. § b) pontja]; a fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület bizottságára átruházhatja a 10. § l) pontjában foglalt hatáskörét. A helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása 63. § (1) A főváros és a fővárosi kerület törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskörű települési önkormányzat. A fővárosi kerületi önkormányzat – törvény keretei között – önállóan gyakorolja a települési önkormányzatokat megillető feladat- és hatásköröket. A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról, egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a helyi közutak

fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. (2) A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog illeti meg. Az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító törvény – az (1) bekezdésnek megfelelően – meghatározza, hogy az a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat feladata, hatásköre. (3) A kerületi képviselő-testület a működési területén, illetve a kerületi képviselő-testületek egyike vagy a képviselő-testületek társulása több kerületre kiterjedően – az érintett képviselő-testületekkel és a fővárosi közgyűléssel kötött megállapodás alapján –

átvállalhatja a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó közszolgáltatás szervezését. (4) A közgyűlés saját feladat- és hatáskörében megállapodás alapján feladat- és hatásköröket adhat át a kerületi önkormányzatnak. A közgyűlés az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak biztosítani. (5) A feladat átadás-átvétel feltételeit és kezdő időpontját megállapodásban kell rögzíteni; a megállapodás határozott időtartamra is vonatkozhat. 63/A. § A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen a) meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített

környezetét, különös tekintettel a világörökség részévé nyilvánított épületekre, építményekre és területekre, szabályozza ezen védett értékek fenntartásának, felújításának, karbantartásának feltételeit; b) ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását; meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét, létrehozza az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit; c) gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; d) gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny-

és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről; e) gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét; f) kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről; g) ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által

igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók – az autópályák és autóutak kivételével – üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levő tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését; h) rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a közterület rendjét, a közterület-felügyelet szervezetét és feladatait; i) megállapítja a főváros idegenforgalmi koncepcióját, a feladatok ellátása érdekében létrehozza és működteti turisztikai szervezetét; j) közreműködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában; kijelöli a vásárcsarnokok és

piacok létesítésére megfelelő területeket, rendeletében szabályozza és ellátja a tulajdonában lévő (résztulajdonában lévő) piacok és vásárcsarnokok fenntartásával, fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat; k) a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével elnevezi a városrészeket, a több kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületeket, közterület nevében személynevet határoz meg, az ilyen közterület nevét megváltoztathatja, utcanevet védetté nyilvánít; l) ellátja az önkormányzati levegőtisztaság-, vízminőségvédelmi feladatokat, kijelöli, fejleszti és fenntartja a rendeletében meghatározott módon a főváros városképe szempontjából védendő természeti környezetet, közcélú zöldterületet; m) közreműködik a foglalkoztatási gondok megoldásában; n) gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási

kötelezettség körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról, ha a feladat ellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja; a művészeti, közművelődési, a közgyűjteményi feladatok ellátásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról és szakosított szociális ellátásról; a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység biztosításáról, fejlesztéséről; a testnevelési, sportszervezési és ifjúsági feladatokról; részt vesz az egynél több kerületet érintő közoktatási, közművelődési, tudományos, művészeti, sport-, valamint gyermek- és ifjúsági tevékenység összehangolásában; o) gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét meghaladó, a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési és kulturális feladatok ellátásáról; p) fővárosi információs rendszert működtet. A fővárosi önkormányzatok társulásai 63/B. § (1) A fővárosi kerületi

önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat szabadon társulhatnak egymással vagy más, fővároson kívüli helyi önkormányzattal. (2) A fővárosi önkormányzat és az érintett kerületi önkormányzatok a fővároson kívüli helyi önkormányzatokkal főváros környéki (agglomerációs) társulást hozhatnak létre, különösen a főváros környéki tervek elkészítésére, a tömegközlekedés összehangolására, a vízgazdálkodásra, a szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokra, a katasztrófa-elhárításra, az épített és természeti környezet értékeinek megóvására, az energiaellátási feladatok megoldásában való közreműködésre, a közcélú és kommunális célú beruházások összehangolására, és a főváros környéki szolgáltatást biztosító oktatási, egészségügyi és szociális ellátás megszervezésére. (3) A társulás létrehozását, működésére, a költségek viselésére vonatkozó

rendelkezéseket megállapodásban kell rögzíteni. A fővárosi településrendezés szabályai 63/C. § (1) A közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében – a Kormány és a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével – meghatározza a főváros általános rendezési tervét, a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját. A főváros általános rendezési tervében kijelölhető a főváros több kerületének ellátását biztosító közszolgáltatás területe, létesítmény helyszíne, nyomvonalai. Az ilyen kijelölt területeken, nyomvonalakon, illetve a közszolgáltatást nyújtó létesítmények tekintetében a jegyzői hatáskört a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja. (2) A kerületi képviselő-testület – a főváros általános rendezési terve szerint, annak keretei között – a kerület egészére meghatározza a kerület részletes fejlesztési

programját, a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és azok szabályozási előírásait. (3) A közgyűlés rendeletében szabályozza a főváros általános rendezési terve, a kerületi alaptervek és a részletes rendezési tervek összhangjához szükséges követelményeket. Ebben meghatározza, hogy a tervezési folyamatban a kerületi és a fővárosi önkormányzatot mely esetekben illeti meg véleményezési, egyetértési jog, és mely esetekben kötelező a kölcsönös tájékoztatási, illetve tervezési együttműködés. A főváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása 64. § (1) Az önkormányzati bevételek a fővárosi és a kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat. (2) Amennyiben törvény a fővárosi önkormányzatot a főváros érdekkörét vagy gazdasági lehetőségeit meghaladó regionális, illetve

országos feladatok ellátására kötelezi, az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a központi hozzájárulás mértékéről és módjáról. (3) A fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az alábbi bevételek: a) a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív központi hozzájárulás; b) a címzett és céltámogatások; c) a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; d) az átvett pénzeszközök; e) a tulajdonában levő közterületek hasznosítása után járó díj. (4) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot osztottan megillető bevételek: a) a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész; b) az egyéb központi adó; c) az

állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulás, kivéve a 64/B. § a) pontban foglaltakat; d) a helyi adókból származó bevételek. (5) A (4) bekezdésben felsorolt bevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a fővárosi közgyűlés rendeletében, a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével határozza meg. A véleményadásra legalább tíz napot kell biztosítani (6) A közgyűlés rendeletében a kerületek részére cél- és címzett támogatási rendszert vezethet be. A közgyűlés rendeletében határozhatja meg azokat a fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához a kerületi képviselő-testületek a közgyűléstől cél- és címzett támogatást igényelhetnek. (7) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok saját vagyonukkal önállóan gazdálkodnak, annak kezelésével más szervet is megbízhatnak. 64/A. § A kerületi önkormányzat kizárólagos bevétele a

szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege. 64/B. § A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei: a) a normatív központi hozzájárulás igazgatási és közművelődési feladatokra; b) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan meghatározott része; c) a fővárosi önkormányzat részére törvényben megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság; d) az illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint; e) a 64. § (2) bekezdése alapján járó központi támogatás(regionális és orsz feladatok) 64/C. § (1) A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület saját éves költségvetést határoz meg az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint. (2) Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett forrásoknak a

fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó – kivéve a 64/B. § a) pontját – normatív központi hozzájárulások és az átengedett központi adókból az önkormányzatokat megillető részt a Magyar Államkincstár – a felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően – a fővárosi önkormányzatnak utalja át. A fővárosi önkormányzat gondoskodik annak továbbutalásáról A fővárosi és a kerületi önkormányzatok érdekvédelmének alapvető elvei 65. § (1) A fővárosi önkormányzat képviseli a főváros egészének érdekeit A kerületi struktúrát érintő kérdésekben a kerületek véleményét is ki kell kérni. A fővárosi önkormányzat álláspontjának kialakítása előtt a főpolgármester kikéri az érintett kerületi önkormányzatok véleményét, arról a

közgyűlést és a döntéshozó szervet tájékoztatja. A kerületi véleményadásra csak rendkívül indokolt esetben biztosítható tíz napnál rövidebb határidő. (2) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdasági alapjait, feladat- és hatáskörét érintő jogszabály, kormányzati döntés előkészítésébe a fővárosi önkormányzatot megfelelő határidő biztosításával be kell vonni. A fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testületek rendeletalkotása 65/A. § (1) Törvény határozza meg, hogy rendelkezései végrehajtására a közgyűlés, illetve a kerületi képviselő-testület alkothat rendeletet. (2) A közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat kerületi képviselő-testületnek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben alkotott kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a fővárosi közgyűlés rendeletében foglalt felhatalmazáson. A kerületi képviselőtestület rendelete

nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével (3) A főpolgármester a fővárosi közgyűlés rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a kerületi polgármestereknek. A kerületi polgármester a kerületi képviselő-testület rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a főpolgármesternek. (4) A kerületi képviselő-testület rendeletét – amennyiben azt nem az önkormányzat hivatalos lapjában hirdették ki – a kihirdetés után meg kell küldeni tájékoztatásul a főpolgármesternek. A megküldésről a polgármester gondoskodik. A kerületi tagozódás megváltoztatása 66. § (1) A főváros határán belül a kerületi tagozódás megváltoztatását bármelyik területileg közvetlenül érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése kezdeményezheti az Országgyűlésnél. (2) A kerületi önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi önkormányzat közgyűlése az Országgyűléshez

kezdeményezést csak a változásban érintett többi kerületi képviselő-testület, illetve a fővárosi közgyűlés véleményével nyújthatja be. (3) A kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezése esetén az érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete a kerületi tagozódás megváltoztatása kérdésében helyi népszavazást köteles kitűzni. (4) Amennyiben a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményezője a főváros közgyűlése, a helyi népszavazást a tervezett területi változással érintett kerületekben a kerületi képviselő-testület köteles kitűzni. Ebben az esetben a helyi népszavazás költségeit a fővárosi önkormányzat viseli (5) Fővárosi kerület területrészének más kerülethez való csatolását az érintett kerületi önkormányzatok képviselő-testületei – a fővárosi közgyűlés állásfoglalásával – kezdeményezhetik az Országgyűlésnél. 66/A. § (1) A főváros határával

közvetlenül érintkező fővárosi kerület képviselő-testülete helyi népszavazással kezdeményezheti a kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválását és önálló önkormányzattá nyilvánítását. (2) A fővároshoz csatlakozni kívánó, vele határos települési önkormányzat képviselő-testülete a csatlakozás kérdésében saját településén helyi népszavazást köteles kitűzni. 66/B. § Amennyiben az új kerületi tagozódás a főváros közigazgatási határát is érinti, a kezdeményezés a helyi népszavazás eredményével az Országgyűléshez csak a fővárosi közgyűlés, az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete, valamint a változással érintett határos megye közgyűlésének véleményével nyújtható be. 66/C. § A 66, 66/A és 66/B §-ban megjelölt kezdeményezési jogosultság a Kormányt is megilleti. Ilyen esetben a helyi népszavazást a tervezett területi változtatással

közvetlenül érintett települési önkormányzat köteles kiírni. A népszavazás költségét a Kormány viseli A fővárosi főpolgármester és a fővárosi kerület polgármestere, valamint a fővárosi főjegyző és a kerületi jegyző államigazgatási feladatainak és hatásköreinek gyakorlásáról 67. § (1) A főváros sajátos helyzetére figyelemmel törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett a főpolgármester hatáskörébe utalhat, egyes államigazgatási hatósági ügyekben a főjegyzőt első fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra vagy a főváros egészére kiterjedő illetékességgel. (2) A fővárosi kerületi képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy egyes államigazgatási hatósági ügyfajtákat több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulásban látnak el. (3) Törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása

alapján a közgyűlés rendeletében több kerületre, illetőleg a főváros egészére kiterjedő társulás létrehozását kötelezővé teheti egyes államigazgatási hatósági ügyfajták intézésére; elrendelheti egyes hivatali szolgáltatások (pl. ügyfélszolgálati irodák, egymenetes és rövidített határidejű ügyintézés) egységes és összehangolt ellátását. A fővárosi önkormányzatok tulajdonára vonatkozó szabályok 68. § (1) Az alapfokú közszolgáltatást (alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó – a 107 § (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került – vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles az illetékes kerületi önkormányzat használatába átadni, kivéve, ha a kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fővárosi közgyűlés feladat- illetve hatáskörébe tartozik. (2) A nem alapfokú közszolgáltatást (nem alapellátást)

nyújtó intézményhez tartozó – a 107. § (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került – vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles a kerületi önkormányzat használatába átadni, ha a) a kerületi önkormányzat a 63. § (3) bekezdése alapján vállalja az intézményhez kapcsolódó nem alapfokú szolgáltatás ellátását; b) az önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatnak a 63. § (4) bekezdése alapján átadja, c) az intézményben végzett közszolgáltatás a kerületi önkormányzat kötelező feladata. (3) A feladatot a fővárosi önkormányzat akkor köteles ismételten ellátni, ha az átadott vagy az azt helyettesítő – az átadott vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő – vagyont (vagyonrészt) a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzat használatába adja. (4) A 107. § (2) bekezdése alapján a kerületi önkormányzat

tulajdonába került kötelező közszolgáltatás céljára szolgáló vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat részére használatra át kell adni, ha a tulajdonos kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalja vagy nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fővárosi önkormányzat feladat- illetve hatáskörébe tartozik. (5) A tulajdonos kerületi önkormányzat által nem vállalt közszolgáltatás gyakorlásához szükséges vagyon (vagyon-rész) esetében a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a fővárosi önkormányzat a közszolgáltatást el kívánja látni. 68/A. § (1) A 107 § alapján a fővárosi önkormányzatok tulajdonában levő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem a fővárosi önkormányzatok törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlását, illetve nem a főpolgármester, a polgármester, a főjegyző, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy

kormányrendeletben meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlását szolgálja – ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges – miniszter kérelmére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni. (2) A miniszter a 107. § (2) bekezdésében említett szervek, illetve jogutód szerveik feladatait ellátó centrális alárendeltségű államigazgatási szervek, állami intézmények működéséhez szükséges vagyon (vagyonrész) használatba adását kérheti. 68/B. § (1) A 68 és 68/A § alapján a tulajdonos önkormányzat térítés nélkül köteles a használati jogot átadni. (2) A használatra való átadásról vita esetén a fővárosi vagyonátadó bizottság dönt. (3) A vagyont eredeti rendeltetési céljára kell használatba átadni. (4) A vagyon eredeti rendeltetési céljának azt a közszolgáltatást kell tekinteni, amelynek ellátásához 1991. július 10-én a vagyon feltételül szolgált 68/C. § (1) A

fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991 évi XXIV törvény alapján használati jogot szerző önkormányzat a használatba átadott vagyon eredeti rendeltetését a tulajdonos önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a használó önkormányzat a vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő közszolgáltatást biztosítja. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, ha a vagyont (vagyonrészt) törvény alapján a 68/A. § (2) bekezdésében említett szerv használja 68/D. § A fővárosban a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok tulajdonjogát a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymásra átruházhatják. 20. Az önkormányzati tulajdon és gazdálkodás A főváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása 64. § (1) Az önkormányzati bevételek a fővárosi és a kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt feladat-

és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat. (2) Amennyiben törvény a fővárosi önkormányzatot a főváros érdekkörét vagy gazdasági lehetőségeit meghaladó regionális, illetve országos feladatok ellátására kötelezi, az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a központi hozzájárulás mértékéről és módjáról. (3) A fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik az alábbi bevételek: a) a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív központi hozzájárulás; b) a címzett és céltámogatások; c) a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; d) az átvett pénzeszközök; e) a tulajdonában levő közterületek hasznosítása után járó díj. (4) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi

önkormányzatot osztottan megillető bevételek: a) a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész; b) az egyéb központi adó; c) az állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulás, kivéve a 64/B. § a) pontban foglaltakat; d) a helyi adókból származó bevételek. (5) A (4) bekezdésben felsorolt bevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a fővárosi közgyűlés rendeletében, a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével határozza meg. A véleményadásra legalább tíz napot kell biztosítani (6) A közgyűlés rendeletében a kerületek részére cél- és címzett támogatási rendszert vezethet be. A közgyűlés rendeletében határozhatja meg azokat a fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához a kerületi képviselő-testületek a közgyűléstől cél- és címzett

támogatást igényelhetnek. (7) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok saját vagyonukkal önállóan gazdálkodnak, annak kezelésével más szervet is megbízhatnak. 64/A. § A kerületi önkormányzat kizárólagos bevétele a szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege. 64/B. § A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei: a) a normatív központi hozzájárulás igazgatási és közművelődési feladatokra; b) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan meghatározott része; c) a fővárosi önkormányzat részére törvényben megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság; d) az illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint; e) a 64. § (2) bekezdése alapján járó központi támogatás(regionális és orsz feladatok) 64/C. § (1) A fővárosi

közgyűlés és a kerületi képviselő-testület saját éves költségvetést határoz meg az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint. (2) Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó – kivéve a 64/B. § a) pontját – normatív központi hozzájárulások és az átengedett központi adókból az önkormányzatokat megillető részt a Magyar Államkincstár – a felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően – a fővárosi önkormányzatnak utalja át. A fővárosi önkormányzat gondoskodik annak továbbutalásáról 68. § (1) Az alapfokú közszolgáltatást (alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó – a 107 § (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került – vagyont

(vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles az illetékes kerületi önkormányzat használatába átadni, kivéve, ha a kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fővárosi közgyűlés feladat- illetve hatáskörébe tartozik. (2) A nem alapfokú közszolgáltatást (nem alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó – a 107. § (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került – vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles a kerületi önkormányzat használatába átadni, ha a) a kerületi önkormányzat a 63. § (3) bekezdése alapján vállalja az intézményhez kapcsolódó nem alapfokú szolgáltatás ellátását; b) az önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatnak a 63. § (4) bekezdése alapján átadja, c) az intézményben végzett közszolgáltatás a kerületi önkormányzat kötelező feladata. (3) A

feladatot a fővárosi önkormányzat akkor köteles ismételten ellátni, ha az átadott vagy az azt helyettesítő – az átadott vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő – vagyont (vagyonrészt) a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzat használatába adja. (4) A 107. § (2) bekezdése alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába került kötelező közszolgáltatás céljára szolgáló vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat részére használatra át kell adni, ha a tulajdonos kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalja vagy nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fővárosi önkormányzat feladat- illetve hatáskörébe tartozik. (5) A tulajdonos kerületi önkormányzat által nem vállalt közszolgáltatás gyakorlásához szükséges vagyon (vagyon-rész) esetében a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a fővárosi önkormányzat a közszolgáltatást el kívánja látni. 68/A. § (1) A 107 §

alapján a fővárosi önkormányzatok tulajdonában levő azt a vagyont (vagyonrészt), amely nem a fővárosi önkormányzatok törvényben meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlását, illetve nem a főpolgármester, a polgármester, a főjegyző, a jegyző, a képviselő-testület hivatala ügyintézője számára törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlását szolgálja – ha az más szerv jogszabályban előírt feladatának ellátásához szükséges – miniszter kérelmére a feladatot ellátó szerv használatába kell átadni. (2) A miniszter a 107. § (2) bekezdésében említett szervek, illetve jogutód szerveik feladatait ellátó centrális alárendeltségű államigazgatási szervek, állami intézmények működéséhez szükséges vagyon (vagyonrész) használatba adását kérheti. 68/B. § (1) A 68 és 68/A § alapján a tulajdonos önkormányzat térítés nélkül köteles a használati jogot átadni. (2)

A használatra való átadásról vita esetén a fővárosi vagyonátadó bizottság dönt. (3) A vagyont eredeti rendeltetési céljára kell használatba átadni. (4) A vagyon eredeti rendeltetési céljának azt a közszolgáltatást kell tekinteni, amelynek ellátásához 1991. július 10-én a vagyon feltételül szolgált 68/C. § (1) A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991 évi XXIV törvény alapján használati jogot szerző önkormányzat a használatba átadott vagyon eredeti rendeltetését a tulajdonos önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a használó önkormányzat a vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő közszolgáltatást biztosítja. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell, ha a vagyont (vagyonrészt) törvény alapján a 68/A. § (2) bekezdésében említett szerv használja 68/D. § A fővárosban a helyi közutak és műtárgyaik,

a terek, parkok tulajdonjogát a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymásra átruházhatják. IX. fejezet: Az önkormányzatok gazdasági alapjai 77. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. (2) Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. Az önkormányzat vagyona 78. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. (2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon (79. §), amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az

éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni. 79. § (1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. (2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes: a) forgalomképtelenek a helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok – a 68/D. §-ban foglalt kivétellel – és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít; b) korlátozottan forgalomképesek a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. 80. § (1) A helyi önkormányzatot – e törvényben

meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. (2) A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetőleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti. (3) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (4) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári

Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az önkormányzat bevételei 81. § (1) Az önkormányzat a helyi lakosság szükségleteiből és a jogszabályokból adódó feladatait saját költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások vásárlásával, illetve egyéb módon látja el. Az önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit és a pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. (2) Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg. 82. § (1) Saját bevételek: a) törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók; b) saját tevékenységből,

vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; c) illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint; d) átvett pénzeszközök; e) az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada; f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; g) a helyi önkormányzat egyéb bevételei. (2) Saját bevételnek minősül a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt állt, nem közüzemi vállalatoknak az Állami Vagyonügynökség által történt értékesítéséből származó összeg külön törvényben meghatározott része. 83. § Az Országgyűlés által külön törvényben átengedett központi adók: a) a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része, b) az egyéb megosztott adók. 84. § (1) Az Országgyűlés

normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. (2) A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül – az önkormányzatnál felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően –, közvetlenül megilleti a helyi önkormányzatokat, illetőleg a törvény által meghatározott körben a feladatot ellátó önkormányzatot. 85. § (1) Az Országgyűlés meghatározza a társadalmilag kiemelt célokat A célonkénti támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza. (2) A helyi önkormányzatok egyedileg és közösen is igényelhetnek céltámogatást. A feltételeknek megfelelő önkormányzat a céltámogatásra jogosult. (3) A céltámogatás kizárólag az adott célra

használható fel. 86. § (1) Az Országgyűlés egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak címzett támogatást nyújthat. (2) A címzett támogatás kizárólag a meghatározott célra fordítható. 87. § (1) Önállósága és működőképessége védelme érdekében kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő települési önkormányzatot. A támogatás feltételéről és mértékéről az Országgyűlés az állami költségvetési törvényben dönt. (2) Új önkormányzati feladat megállapítása esetén az Országgyűlés egyidejűleg biztosítja az ellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet. (3) A 84. §-ban megjelölt állami támogatások összege a költségvetési év során nem mérsékelhető Az önkormányzat gazdálkodása 88. § (1) A helyi önkormányzat: a) alapítványt hozhat létre és közérdekű kötelezettségvállalást tehet;

b) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és – a likvid hitel kivételével – a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel; c) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével; d) dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről. (2) , A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját folyó bevétel. (3) A korrigált saját folyó bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek (tőke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre eső részével csökkentett saját folyó bevétel éves

előirányzatának 70%-a. (4) A likvid-hitel nem esik a (2)–(3) bekezdés szerinti korlátozás alá. (5) E § alkalmazásában saját folyó bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a kamatbevétel, a környezetvédelmi bírság, valamint az önkormányzat egyéb sajátos bevételei. (6) E § alkalmazásában rövid lejáratú kötelezettség: az 1 évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, továbbá a több év alatt törlesztendő kötelezettség adott évben esedékes összege, ide nem értve a Kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettségeket. (7) E § alkalmazásában likvid-hitel az éven belül felvett és visszafizetett, a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez felvett hitel. 89. § (1) A helyi önkormányzat az intézményét támogatásban részesíti Nem vonhatja el és a támogatásba nem számíthatja be az intézménynek a kötelező térítési díjon kívüli

bevételeit. (2) Az intézmény a támogatást és saját bevételeit önállóan használja fel, a használatában levő ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja. (3) A helyi önkormányzat a más által fenntartott intézmények működéséhez támogatást nyújthat. 90. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. (2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel. (3) A helyi önkormányzat adósságrendezési eljárásáról külön törvény rendelkezik. (4) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni – a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével – a feladatok finanszírozását. Tervezés, számvitel, információ 91.

§ (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését (2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (3) Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium végzi. (4) Az országgyűlési költségvetési döntéseket az önkormányzati érdekszövetségekkel lefolytatott egyeztetés után, a véleményük figyelembevételével kell meghozni. Ellenőrzés 92. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi (2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján. (3) A pénzügyi

bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél: a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. (4) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. 92/A. § (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi

kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá a pénzügyminiszter és a belügyminiszter által meghatározott egyszerűsített tartalmú – a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá pénzmaradvány- és eredmény-kimutatását a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. A képviselő-testület e rendelkezés hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles – szakmai szempontok szerint – a pályázatot kiírni, azt elbírálni és a polgármester a könyvvizsgáló számára a megbízást kiadni. (2) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 100 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik, vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente

könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni. 92/B. § (1) A könyvvizsgálattal, a költségvetési beszámoló felülvizsgálatával a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő “költségvetési” minősítésű könyvvizsgáló bízható meg. (2) Nem lehet könyvvizsgáló a helyi önkormányzat polgármestere, képviselő-testületének tagja, költségvetési szervének dolgozója és ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685 § b) pont], e minősége fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított három évig. (3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a társaságokról vezetett névjegyzékben szereplő szervezet is elláthatja. A könyvvizsgálói szervezet megbízásakor a könyvvizsgálatot elvégző természetes személyt (bejegyzett könyvvizsgálót) is meg kell nevezni. Ebben az esetben az (1) és (2) bekezdésekben

meghatározott előírások a bejegyzett természetes személyre (bejegyzett könyvvizsgálóra) vonatkoznak. 92/C. § (1) A könyvvizsgáló betekinthet a helyi önkormányzat könyveibe, a polgármestertől és az önkormányzat költségvetési szerveinek dolgozóitól felvilágosítást kérhet. Feladata különösen a helyi önkormányzat befektetett eszközeinek, készletállományának, pénzeszközeinek, követeléseinek és kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének vizsgálata. A könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület nyilvános és zárt ülésén. A könyv-vizsgálót a véleményezési körébe tartozó témákban a képviselő-testület ülésére a polgármester köteles meghívni. (2) A 92/A. § (1) bekezdésében foglalt helyi önkormányzatok körében a könyvvizsgáló köteles megvizsgálni a képviselő-testület elé terjesztett költségvetési és zárszámadási rendelettervezeteket abból a szempontból,

hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, továbbá a pénzügyi helyzetet elemezni, különösen az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások tekintetében. (3) A képviselő-testület a könyvvizsgálóval kötött külön szerződésben más – gazdasági kihatású – előterjesztés könyvvizsgálói véleményezését is kérheti. (4) A könyvvizsgáló véleményéről írásban köteles tájékoztatni a képviselő-testületet. (5) A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható. (6) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez az önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely önkormányzati tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után, köteles a képviselő-testület összehívását kérni a polgármestertől. Ha

a polgármester a képviselő-testület ülését nem hívja össze, a könyvvizsgáló kezdeményezésére a fővárosi, a megyei közigazgatási hivatal vezetője az ülést összehívja. Ha a képviselő-testület a szükséges döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a fővárosi, a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét értesíti. 92/D. § (1) Ha a könyvvizsgáló a 92/A § (1)–(2) bekezdésében, illetve a 92/C § (2)–(3) bekezdésében meghatározott feladatát a megbízási szerződésben rögzített határidőre előreláthatólag nem tudja teljesíteni, köteles ezt a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal – illetve, ha az akadályozó körülmény később keletkezett, akkor ennek bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül – a helyi önkormányzatnak írásban bejelenteni. Ezt követően a helyi önkormányzat képviselőtestülete – a körülményeket mérlegelve – vagy határidőt szab az utólagos teljesítésre, vagy

haladéktalanul – pályázati eljárás nélkül – új könyvvizsgálót bíz meg. (2) Ha a könyvvizsgáló a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és feladatát a szerződésben rögzített határidőben nem teljesíti, a helyi önkormányzat képviselő-testülete a határidő lejártakor – a mulasztó könyvvizsgáló költségére – az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ezzel egyidejűleg a bejelentési kötelezettségét, illetőleg a szerződés teljesítését menthető ok nélkül elmulasztó könyvvizsgálóval szemben a) az ebből eredő kártérítési igényét érvényesíti a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint, és b) a 92/B. § (1) bekezdésében foglalt könyvvizsgálói névjegyzékből a “költségvetési” minősítésének törlését kezdeményezi. (3) Ha a helyi önkormányzat az (1)–(2) bekezdésben foglalt kötelezettségének eleget tesz, az esetleges késedelem miatt vele szemben nem

alkalmazhatók a költségvetési törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulás finanszírozása feltételeinek elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények. 21. Az önkormányzatok a hatalmi ágak rendszerében Az önkormányzat és a központi közigazgatás kapcsolatrendszere. Az önkormányzati jogok érvényesülésének jogi garanciái X. fejezet: A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek, az önkormányzati jogok védelme A központi állami szerveknek a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladata és hatásköre 93. § (1) Az Országgyűlés törvényben szabályozza: a) a helyi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait; b) a helyi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit. (2) Az

Országgyűlés a Kormánynak – az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett – javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes [Alkotmány 19. § (3) bekezdés 1 pont] Ha az Országgyűlés az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatja, egyidejűleg 60 napon belüli időpontra kitűzi az időközi választást. (3) Az Országgyűlés a feloszlatásról a soron következő ülésén határoz. E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett önkormányzat polgármesterét. A polgármester jogosult a feloszlatásra vonatkozó javaslattal kapcsolatban a képviselő-testület álláspontját a határozathozatal előtt ismertetni. (4) Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá – az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után – a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról,

elnevezéséről és székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról. 94. § A köztársasági elnök: b) az érintett önkormányzatok kezdeményezésére dönt a városi cím adományozásáról, továbbá a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről; d) köztársasági biztost nevez ki meghatározott önkormányzati, továbbá az államigazgatási feladatok ellátásának irányítására – az új képviselő-testület megválasztásáig terjedő időre –, ha az Országgyűlés a helyi képviselő-testületet feloszlatja. 95. § A Kormány: a) a belügyminiszter közreműködésével, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; b) javaslatot terjeszt az Országgyűléshez az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselőtestület

feloszlatására; c) rendeletben határozza meg a helyi közszolgálat képesítési előírásait; d) irányítja az államigazgatási feladatok ellátását és gondoskodik végrehajtásuk feltételeiről; e) dönt az államigazgatási szerv és a helyi önkormányzat között keletkező – jogilag szabályozott más eljárás keretébe nem tartozó – vitában. 96. § A belügyminiszter: a) előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket; b) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását; c) közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezeteinek

előkészítésében; d) összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, valamint a megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait; 97. § A miniszter: a) rendeletben határozza meg a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a főjegyző, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait, és ellenőrzi azok érvényesülését; b) rendeletben szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését; c) az a) és b) pontban említett ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület

tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet; d) tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt; e) a helyi önkormányzatoktól – ágazati feladatai körében – adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az önkormányzat köteles teljesíteni; f) az állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat részére pénzügyi támogatást nyújthat. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal 98. § (1) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal (továbbiakban: közigazgatási hivatal) államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv. A közigazgatási hivatal működésének költségeit az Országgyűlés a költségvetési törvény

“Belügyminisztérium” fejezetében, elkülönítetten biztosítja. (2) A közigazgatási hivatal vezetője a fővárosban és a megyében a) ellátja a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja; c) ellátja a törvényben megállapított, továbbá a Kormány által hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat, hatásköröket, hatósági jogköröket; e) a törvényességi ellenőrzés során szerzett tapasztalatai alapján az önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél; f) összehívja a képviselő-testület ülését, ha a 12. § (1) bekezdése szerint tett indítványnak a polgármester tizenöt napon belül nem tesz eleget; g) a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzat kérésére szakmai

segítséget nyújt. (3) A közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat a) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, b) döntései (rendelete, határozata), c) bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak. (4) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – azokra a helyi önkormányzat, helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat, illetve szerveik által hozott határozatokra, amelyek alapján a) munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának, b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye. (5)

A közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz. 99. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében – határidő tűzésével – felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni. (2) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti: a) az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését; b) a törvénysértő határozat

bírósági felülvizsgálatát; c) a képviselő-testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a képviselő-testület tisztségviselője felelősségének megállapítását. (3) A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat, illetve a polgármester ellen a megadott határidő lejártától számított harminc napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni. Ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a végrehajtás felfüggesztését – az érintett egyidejű értesítésével – kérni kell a bíróságtól. A felterjesztési jog 101. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét

érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdek-képviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet; b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti; c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását. (2) A megkeresett szerv a megkeresésre harminc napon belül köteles érdemben válaszolni. (3) Ha a tájékoztatás, illetőleg a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a

megkereső helyi önkormányzatot egyidejűleg tájékoztatni. A helyi önkormányzatok érdekképviselete 102. § (1) A helyi önkormányzatok az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhatnak létre. (2) Az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. Az érdek-képviseleti szervek álláspontjáról a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell. 22. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok jogállása, feladatköre A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal 98. § (1) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal (továbbiakban: közigazgatási hivatal) államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv. A közigazgatási hivatal

működésének költségeit az Országgyűlés a költségvetési törvény “Belügyminisztérium” fejezetében, elkülönítetten biztosítja. (2) A közigazgatási hivatal vezetője a fővárosban és a megyében a) ellátja a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja; c) ellátja a törvényben megállapított, továbbá a Kormány által hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat, hatásköröket, hatósági jogköröket; e) a törvényességi ellenőrzés során szerzett tapasztalatai alapján az önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél; f) összehívja a képviselő-testület ülését, ha a 12. § (1) bekezdése szerint tett indítványnak a polgármester tizenöt napon belül nem tesz eleget; g) a

feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt. (3) A közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat a) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, b) döntései (rendelete, határozata), c) bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak. (4) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – azokra a helyi önkormányzat, helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat, illetve szerveik által hozott határozatokra, amelyek alapján a) munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának, b) külön

jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye. (5) A közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz. 99. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében – határidő tűzésével – felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni. (2) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti: a) az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő

önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését; b) a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát; c) a képviselő-testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a képviselő-testület tisztségviselője felelősségének megállapítását. (3) A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat, illetve a polgármester ellen a megadott határidő lejártától számított harminc napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni. Ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a végrehajtás felfüggesztését – az érintett egyidejű értesítésével – kérni kell a bíróságtól. 191/1996. (XII 17) Korm rendelet a fővárosi,

megyei közigazgatási hivatalokról A közigazgatási hivatal jogállása 1. § A fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok (a továbbiakban: közigazgatási hivatal) a Kormány területi államigazgatási szervei. 2. § (1) A közigazgatási hivatal közvetlenül a közigazgatási hivatal vezetőjének (a továbbiakban: hivatalvezető) vezetése alatt álló szervezeti egységekből, továbbá ágazati szakigazgatási szervekből (a továbbiakban: igazgatási szervek) áll. Amennyiben a Kormány kivételt nem tesz, a területi államigazgatási szervek – szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával – a hivatalvezető koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartoznak. (2) A hivatalvezetőt – pályázat alapján – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a belügyminiszter együttes javaslatára a miniszterelnök bízza meg. (3) , A hivatalvezető helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult köztisztviselő, megbízása

határozatlan időre szól. (3) A hivatalvezető-helyettest – a hivatalvezető javaslatára – a belügyminiszter bízza meg, illetve vonja vissza a megbízását. A hivatalvezető-helyettes feletti munkáltatói jogokat egyebekben a hivatalvezető gyakorolja. 6.§ (1) A miniszter gyakorolja a szakmai irányítási és felügyeleti jogokat az igazgatási szervek felett. (2) A miniszter e jogkörében a) rendeletben meghatározza a hivatalvezető, az igazgatási szerv vezetője államigazgatási feladatainak ellátására vonatkozó szakmai szabályokat; b) a hivatalvezető egyidejű tájékoztatása mellett utasíthatja az igazgatási szerv vezetőjét annak hatáskörébe tartozó ügyben, kivéve a hatósági jogkörébe tartozó ügyeket; c) ellenőrzi az ágazati szakmai követelmények érvényesülését a közigazgatási hivatal tevékenységében; d) gyakorolja a másodfokú hatósági jogkört azokban az ügyekben, amelyekben első fokon a hivatalvezető, az igazgatási

szerv vezetője járt el. (3) A miniszter tájékoztatja a hivatalvezetőket a feladatkörüket érintő ágazati tervekről, ágazatpolitikai elképzelésekről, valamint – az igazgatási szervek vezetőinek meghívásával egyidejűleg – az e szervek vezetői részére tartandó szakmai értekezletekről. (4) A belügyminiszter ellátja a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, a kisebbségi települési önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének, a közigazgatási hivatalok és a dekoncentrált szervek jogszabályban szereplő ellenőrzésének, továbbá a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésének, valamint a köztisztviselők képzésével, továbbképzésével, valamint a szakemberutánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatoknak a szakmai irányítását, s ennek keretében gyakorolja az (1)–(3) bekezdésben meghatározott jogokat. 8. § (1) A hivatalvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat az igazgatási szervek vezetői,

valamint a közigazgatási hivatal közvetlenül vezetése alatt álló – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – szervezeti egységeinek köztisztviselői felett. (2) Az igazgatási szerv vezetőjének megbízásához, felmentéséhez az ágazati miniszter egyetértése szükséges. 9. § A hivatalvezető a) vezeti a közigazgatási hivatalt, ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokat; b) gondoskodik a közigazgatási hivatal igazgatási szervei feladatainak ellátásáról; c) elkészíti a közigazgatási hivatal szervezeti és működési szabályzatát, gondoskodik a jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítéséről; d) a helyi adottságoknak megfelelően, a gazdaságossági követelményeket figyelembe véve – az érintett területi államigazgatási szervek vezetőinek egyetértésével – kialakíthatja egyes (különösen a személyzeti, a képzési, a továbbképzési, a

közigazgatás-fejlesztési, az informatikai, a jogi képviseleti, az ügyiratkezelési, az ügyfélszolgálati, a tájékoztatási, a műszaki ellátó és szolgáltató) tevékenységek közös szervezetben való ellátását. 10. § A hivatalvezető, illetőleg az igazgatási szerv vezetője törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol, továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint felettes szervként elbírálja a jogorvoslatokat minden olyan államigazgatási hatósági ügyben, amelyben első fokon a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, illetőleg a jegyző, főjegyző vagy a képviselő-testület hivatalának ügyintézője jár el, és amelyben a jogorvoslati eljárásra nem valamely területi államigazgatási szerv jogosult; e körben ellenőrzést folytathat. 11. § A hivatalvezető a területi

államigazgatási szervek tekintetében koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el, hatásköröket gyakorol, véleményezi a koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetőinek kinevezését és megbízásuk visszavonását, javaslatot tehet kitüntetésükre, jutalmazásukra, kezdeményezheti fegyelmi felelősségre vonásukat. 12. § (1) A hivatalvezető koordinációs feladat- és hatáskörében a) gondoskodik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról; b) gondoskodik a fővárosi, megyei államigazgatási kollégium (a továbbiakban: kollégium) létrehozásáról, működéséről, ügyrendjének előkészítéséről; c) közreműködik – a belügyminiszter által meghatározottak szerint – a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos

feladatok ellátásában; d) gondoskodik a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos feladatok területi összehangolásáról; e) gondoskodik a területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási rendszerének összehangolásáról, szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez; f) tájékoztatást kérhet a koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetőitől. (2) A kollégium a hivatalvezető véleményező, összehangolást elősegítő testülete. A hivatalvezető a) vezeti a kollégiumot; b) az ügyrendben meghatározott időközönként, illetve szükség szerint összehívja a kollégium ülését, gondoskodik a napirendek, az állásfoglalások előkészítéséről; c) szükség szerint meghívja a kollégium ülésére a koordinációs és ellenőrzési jogkörébe nem tartozó államigazgatási szervek vezetőit. (3) A kollégium tagjai a hivatalvezető, az igazgatási szervek

vezetői, a területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a hivatalvezető által meghatározott belső szervezeti egység vezetői. 13. § A kollégium ügyrendjét a hivatalvezető terjeszti elő és a kollégium állapítja meg A kollégium testületként működik, működésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. 14. § A kollégium a) elemzi és értékeli a közigazgatási hivatal, a területi államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok együttműködésének, továbbá az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának tapasztalatait, a közigazgatási szervek államigazgatási hatósági ügyintézését; b) egyezteti és értékeli az ellenőrzések tapasztalatait, állást foglal az ellenőrzési tervek tartalmáról, ütemezéséről, végrehajtásáról; c) előmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és működését; d) értékeli a képzési, továbbképzési tevékenységet, véleményezi az

erre vonatkozó terveket, ajánlásokat dolgoz ki a képzés, továbbképzés tárgyköreire és módszereire vonatkozóan; e) elemzi a területi államigazgatási szervek és az érdek-képviseleti szervek, köztestületek együttműködését, ajánlást dolgozhat ki továbbfejlesztésére; f) véleményezi az egyes területi államigazgatási szervek ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit; g) értékeli és véleményezi a területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási rendjét, ügyfélszolgálati tevékenységét. 16. § (1) A hivatalvezető ellenőrzési feladat- és hatáskörében a) gondoskodik a területi államigazgatási szervek ellenőrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, a tapasztalatok közös elemzéséről; b) gondoskodik a gazdaságos, egymást kiegészítő ellenőrzési módok kialakításáról, alkalmazásáról; c) ellenőrzi a területi államigazgatási szervek vezetőinek

köztisztviselőkkel, közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvényességét, a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló jogszabályok hatályosulását; d) ellenőrzi – a fővárosi, megyei ügyészséggel egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint – a területi államigazgatási szervek tevékenységében az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény hatályosulását, hatósági tevékenységük jogszerűségét; e) ellenőrzi az ügyiratkezelésről, valamint a közigazgatási szervek által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről szóló jogszabályok hatályosulását; f) ellenőrzi a területi államigazgatási szervek által alkalmazott informatikai programok jogtisztaságát. 17. § (1) , A hivatalvezető az informatikai tevékenység összehangolása érdekében a) kezdeményezi az ügyviteli tevékenység összehangolását, előmozdítja annak egységes program szerinti

ellátását; b) előmozdítja a központi közszolgálati nyilvántartás hatékony működését és adattartalmának a területi államigazgatási szervek feladatával összefüggő használatát, illetve ellenőrzi a nyilvántartás adatainak védelmére vonatkozó szabályok érvényesülését; c) gondoskodik arról, hogy az önkormányzati törzsadattárat, az önkormányzati törvényességi és hatósági statisztikai rendszer adatait a területi államigazgatási szervek használhassák; d) a kollégium közreműködésével gondoskodik a területi államigazgatási szervek informatikai fejlesztésének összehangolásáról, kezdeményezheti ennek érdekében az ágazati miniszter intézkedését. (2) A hivatalvezető a) a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal szakirányítása mellett üzemelteti a polgárok személyi adatainak és lakcímének területi számítógépes rendszerét, illetve ellátja a rendszergazda

szerepét, b) ellátja a választásokkal, a népszavazásokkal kapcsolatos informatikai feladatokat. 19. § (1) Ha a területi államigazgatási szerv illetékessége több megyére terjed ki, a hivatalvezető jogait az államigazgatási szerv székhelye szerinti hivatalvezető gyakorolja. A fővárosi közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja a hivatalvezető jogait, ha az államigazgatási szerv illetékessége a fővárosra és megyére terjed ki. E jogkörében tett intézkedéséről a hivatalvezető tájékoztatja az érintett közigazgatási hivatalok vezetőit. 20. § (1) A jegyző – az ülést követő 15 napon belül – megküldi a hivatalvezető részére a képviselőtestület bizottságának, a részönkormányzat testületének és a helyi kisebbségi önkormányzat képviselőtestületének, bizottságának üléséről készített jegyzőkönyvet, továbbá a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát. (2) A

hivatalvezető felhívására a jegyző a kitűzött határidőre köteles rendelkezésre bocsátani azokat az iratokat, egyéb információkat, amelyek az önkormányzati döntés és működés jogszerűségének vizsgálatához szükségesek. 21. § A hivatalvezető felhatalmazása alapján az igazgatási szerv vezetője – a hivatal feladatainak ellátása érdekében – az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatáskörrel, hatósági jogkörrel rendelkező helyi önkormányzati szervek vonatkozásában jogosult a) szakmai-koordinációs értekezletet összehívni; b) a polgármesteri hivatalnál, körjegyzőségnél, megyei közgyűlés hivatalánál, fővárosi főpolgármesteri hivatalnál felettes szervként ellenőrzést tartani. 22. § (1) A hivatalvezető, az igazgatási szerv vezetője a 21 §-ban meghatározott szervek ellenőrzése során feltárt vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén megteszi a szükséges

intézkedéseket, így különösen a) felhívja az ügyben ellenőrzésre jogosult más szerv figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre; b) megkeresi intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet; c) intézkedést kezdeményez a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a köztisztviselő, közalkalmazott javára történő jogszabálysértés esetén; d) fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez. 23. A kisebbségi önkormányzatok A részönkormányzatokra vonatkozó szabályok 28. § (1) A képviselő-testület – szervezeti és működési szabályzatában – településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből, más választópolgárokból. A településrészi önkormányzati testület vezetője települési képviselő. (2) A képviselő-testület a településrészt érintő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra, anyagi eszközöket adhat számára.

29. § A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a képviselő-testület hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak. X/A. fejezet: A kisebbségi önkormányzat 102/A. § E törvény rendelkezéseit a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993 évi LXXVII törvény (a továbbiakban: Nek. tv) alapján létrejött helyi kisebbségi önkormányzat működésére az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 102/B. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete alakuló ülésén dönt a Nek tv 22 §-a alapján a kisebbségi önkormányzattá nyilvánításról, illetve a kisebbségi képviselők az alakuló üléstől számított három napon belül döntenek a közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat

megalakításáról. (2) A helyi kisebbségi települési önkormányzattá nyilvánításhoz a kisebbségi képviselők több mint a felének igen szavazata is szükséges. (3) A közvetett módon létrejövő, illetve ennek hiányában a közvetlen módon megválasztott helyi kisebbségi önkormányzat testülete alakuló ülését a települési önkormányzat képviselő-testülete alakuló ülését követő tizenöt napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a helyi kisebbségi önkormányzat korelnöke, illetve a közvetlenül megválasztott helyi kisebbségi önkormányzat esetében a választási bizottság elnöke hívja össze. (4) Ha a helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezi, a települési önkormányzat képviselő-testülete a Nek. tv 27 § (1) bekezdése alapján megalkotandó – a kisebbségi önkormányzat önállóságát nem sértő – rendeletet a kezdeményezéstől számított kilencven napon belül köteles elfogadni. 102/C. § (1) A helyi

kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a helyi kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg. A testület a hatáskörét az elnökre, a bizottságra átruházhatja (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete feladat- és hatáskörét – a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével – a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére átruházhatja. (3) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete ülését az elnök hívja össze és vezeti. A testület döntését határozati formában hozza. (4) Minősített többség [15. § (2) bek] szükséges a helyi kisebbségi önkormányzat a) szervezeti és működési szabályzatának megalkotásához; b) a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntéséhez; c) a települési önkormányzat vagyonán belül a részére

elkülönített vagyon használatáról szóló döntéséhez; d) intézményalapításról, helyi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról szóló döntéséhez; e) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásához, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez; f) elnökének, elnökhelyettesének megválasztásához. (5) A helyi kisebbségi önkormányzat testülete üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a testület által kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. (6) A helyi kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét szabályozó határozatában dönt a) szervezetének és működésének részletes szabályairól; b) a helyi kisebbségi önkormányzat részére elkülönített vagyon használatáról; c) a helyi kisebbségi önkormányzati társulás létrehozásáról. (7) A helyi kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét szabályozó

határozatot a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik 102/D. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat testületének tagja a kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség érdekeit képviseli. A helyi kisebbségi önkormányzat tagjainak jogai, kötelességei azonosak (2) A kisebbségi önkormányzatok bizottságot (bizottságokat) hozhatnak létre. (3) A bizottságot a helyi kisebbségi önkormányzat elnökének indítványára össze kell hívni. 102/E. § A helyi kisebbségi önkormányzat tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt és az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére elnökhelyettest választ. Az elnök képviseli a helyi kisebbségi önkormányzatot, tanácskozási joggal részt vehet a települési önkormányzat képviselőtestülete ülésén. 102/F. § (1) A kisebbségi önkormányzat feladatai hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más önkormányzattal. A társulás feltételeit

megállapodásban kell rögzíteni (2) Közös kisebbségi testület létrehozása esetén az érintett szomszédos települési önkormányzatok képviselő-testületei – a közös kisebbségi testület véleményét figyelembe véve – megállapodás alapján szabályozzák, hogy melyik polgármesteri hivatal segíti a közös kisebbségi testület ügyvitelét. 1993.évi LXXVII tv a kissebbségek jogairól A kisebbségek önkormányzatai 22. § (1) Kisebbségi települési önkormányzatnak nyilváníthatja magát az a települési önkormányzat, amelynek testületében a képviselők több mint felét egy nemzeti vagy etnikai kisebbség jelöltjeként választották meg. (2) Ha az önkormányzati testület képviselőinek legalább 30 százalékát egyazon kisebbség jelöltjeként választották meg, e képviselők kisebbségenként legalább 3 fős helyi kisebbségi önkormányzatot (a továbbiakban: közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat)

alakíthatnak. a választópolgárok közvetlen választás útján, helyi kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre (a továbbiakban: közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat). (2) A közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzati testület tagjainak létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fő, 1300 lakos feletti településen – beleértve a fővárosi kerületet is – 5 fő, a fővárosban 9 fő. (3) A közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat – e testület többségének döntésével meghatározott szabályok szerint – maga választja meg a vezetőit. (5) Egy kisebbség a településen csak egy közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot, illetőleg ennek hiányában egy közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. (6) A közvetett és a közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: helyi

kisebbségi önkormányzat) e törvényben meghatározott azonos feladat- és hatáskörrel rendelkezik. (7) Egy kisebbség képviseletét a települési önkormányzatban szószóló csak akkor láthatja el, ha az általa képviselt kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik. 25. § (1) A kisebbségi önkormányzat jogi személy A kisebbségi települési önkormányzatok feladatés hatáskörét a települési önkormányzatok részére előírt feladat- és hatáskörökön kívül e törvény rendelkezései határozzák meg. 26. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat a kisebbség helyzetét érintő bármely kérdésben megkereséssel fordulhat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez, amelyben: a) tájékoztatást kérhet; b) javaslatot tehet; c) intézkedést kezdeményezhet; d) kifogással élhet az intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbség jogait sértő

gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását. 27. § (1) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében – a települési önkormányzat rendeletében foglalt keretek között – határozza meg: a) az e törvényben szabályozottak szerint a települési önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát, b) költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását, c) műemlékvédelmi jogszabályok keretei között a védett műemlékei és emlékhelyei körét, valamint ezek védelmének helyi szabályait. (2) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg: a) szervezeti és működési rendjét; b) a helyi kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, valamint kitüntetéseit és ezek odaítélésének feltételeit és szabályait, c) az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a települési önkormányzat képviselő-testülete köteles a helyi kisebbségi önkormányzat használatába adandó vagyont – a vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével – meghatározni. (3) A helyi kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében – a rendelkezésére álló források keretei között – intézményt alapíthat és tarthat fenn, különösen: a) a helyi közoktatás; b) a helyi írott és elektronikus média; c) a hagyományápolás; d) a közművelődés területén. (4) A rendelkezésére álló források keretei között jogosult: a) vállalatot, más gazdasági célú szervezetet alapítani, működtetni; b) pályázatokat kiírni; c) ösztöndíjakat alapítani. Az országos kisebbségi önkormányzatot a kisebbségi elektorok választják meg. Kisebbségi elektor minden települési önkormányzati képviselő, akit

kisebbségi képviselőként választottak meg és a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő, továbbá a szószóló. Ha egy települési önkormányzat képviselőtestületében az érintett kisebbségnek nincs kisebbségi képviselője vagy szószólója, illetőleg a településen az érintett kisebbség helyi kisebbségi önkormányzattal nem rendelkezik, az elektor választását a településen élő – magát az érintett kisebbséghez tartozónak valló – három választópolgár kezdeményezheti. (3) Legalább három ugyanazon kisebbséghez tartozó választópolgár kezdeményezésére választói gyűlést kell összehívni. 32. § (1) A választói gyűlést a helyi választási bizottság hívja össze Nemzeti és etnikai kisebbségenként egy ülést kell tartani, amelyen a településen állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok vehetnek részt. A gyűlés helyét és idejét hirdetmény útján kell közzétenni (3) Az elektor megválasztására a

településen élő ugyanazon nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó lakosok gyűlése a jogosult. A választói gyűlés akkor határozatképes, ha legalább 10 fő megjelent. A résztvevők nyílt jelölés alapján készített szavazólappal, titkos szavazással, egyszerű többséggel döntenek az elektor megválasztásáról. (4) Az adott településen egy kisebbség csak egy elektort választhat, egy elektor csak egy elektori megbízást vállalhat. (4) Egy azonos nemzeti vagy etnikai kisebbség csak egy országos önkormányzatot hozhat létre. Több nemzeti és etnikai kisebbség közös, társult országos önkormányzatot alakíthat. elektorok 10%-ának támogatásával rendelkezik. Az elektorok gyűlése határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok fele részt vesz. Az országos önkormányzati közgyűlés tagjainak megbízatása az új közgyűlés első összehívása ülésének napjáig tart. Az új közgyűlés alakuló ülését a közgyűlési

képviselők megválasztását követő 30 napon belül össze kell hívni. (3) Az országos önkormányzat megszűnése esetén annak vagyona az 55. § (3) bekezdése szerinti Közalapítványhoz kerül, amely azt vagyonkezelésbe veszi és gondoskodik annak megőrzéséről. Abban az esetben, ha a megszűnt országos önkormányzat ismét megalakul, a Közalapítvány köteles gondoskodni a vagyon visszaadásáról. 37. § Az országos önkormányzat – törvények keretei között – önállóan dönt: a) székhelyéről, szervezetéről, működési rendjéről; b) költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról; c) törzsvagyonának köréről; d) nevéről, jelképeiről; e) az általa képviselt kisebbség országos ünnepeiről; f) kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól; g) a rendelkezésére álló rádió- és televíziócsatorna felhasználásának elveiről és módjáról; h) a rendelkezésére

álló közszolgálati rádió és televízió műsoridő felhasználásának elveiről; i) sajtóközleményeinek közzétételéről; j) intézményei megalapításáról, ezek szervezeti és működési szabályairól, fenntartásáról, működtetéséről; k) színház működtetéséről; l) múzeumi kiállítóhely, országos gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjtemény létesítéséről, fenntartásáról; m) kisebbségi könyvtár fenntartásáról; n) művészeti, tudományos intézet, kiadó alapításáról, működtetéséről; o) országos hatáskörű közép- és felsőfokú oktatási intézmények fenntartásáról; p) jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről; r) valamint egyéb, törvény által hatáskörébe utalt feladatainak ellátásáról. 38. § (1) Az országos önkormányzat a) véleményt nyilvánít az általa képviselt kisebbséget e minőségében érintő jogszabályok tervezetéről, ideértve a megyei, fővárosi közgyűlési

rendeleteket is; b) a képviselt kisebbségek csoportjait érintő kérdésekben közigazgatási szervektől tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet; c) közreműködik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szervekkel az általa képviselt kisebbségek alsó-, közép- és felsőfokú kisebbségi oktatás szakmai ellenőrzésében. (3) A kisebbség történelmi településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabályalkotás során az országos önkormányzatnak, ilyen tárgyú önkormányzati rendelet alkotása esetében pedig a helyi kisebbségi önkormányzatnak egyetértési joga van. Helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólójának, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének véleményezési joga van. (4) A kisebbségi oktatás törzsanyagának kialakításában – a

felsőoktatás kivételével – az érintett országos önkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 39. § Az országos önkormányzat működése körében pályázatokat írhat ki, ösztöndíjakat alapíthat A kisebbségek helyi szószólója (a továbbiakban: szószóló) jogosult: a) ha nem települési önkormányzati képviselő, tanácskozási joggal részt venni a képviselő-testület, illetőleg bármely bizottság kisebbséget érintő napirendjének tárgyalásán, ideértve a zárt üléseket is; b) javasolni a polgármesternek, a bizottság elnökének, a képviselő-testület, a bizottság feladatkörébe tartozó – a kisebbségek helyzetét érintő – ügy megtárgyalását; c) kezdeményezni, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának a kisebbségek helyzetét érintő döntését; d) felvilágosítást kérni a képviselő-testület, a bizottság ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől a kisebbség helyzetét

érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben; e) feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelni a polgármestertől, a jegyzőtől; f) kezdeményezni a polgármester, a jegyző, a hatáskörrel rendelkező ügyintéző intézkedését, a kisebbséget e minőségében érintő ügyekben; g) kezdeményezni, hogy a képviselő-testület a kisebbség helyzetével összefüggő ügyben – az Ötv. 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – hatáskörrel rendelkező szervhez forduljon (2) A szószólóra a tanácsnokra vonatkozó költségtérítést, juttatást, tiszteletdíjat szabályozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 55. § (1) Az állam a Magyarországon élő kisebbségek jogai érvényesítésének pénzügyi fedezetéhez a (2)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint ad támogatást. (2) Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben a) kiegészítő normatív támogatást nyújt

a kisebbségi óvodai neveléshez, illetőleg az anyanyelvi (anyanyelvű) iskolai oktatáshoz; b) az Országgyűlés döntése szerinti megosztásban biztosítja a nemzeti és az etnikai kisebbségi önkormányzatok, illetőleg támogatja a nemzeti vagy etnikai társadalmi szervezetek működését. (3) A hazai kisebbségek önazonosságának megőrzését, hagyományai gondozását, átörökítését, az anyanyelv ápolását, fejlesztését, szellemi és tárgyi emlékeik fennmaradását, a kisebbségi létből fakadó kulturális és politikai hátrányok mérséklését szolgáló tevékenységek támogatása céljából közalapítványt kell létrehozni. 55/A.§ (1) Az 55 § (3)–(4) bekezdésében említett közalapítványt Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) elnevezéssel és budapesti székhellyel a Magyar Köztársaság Kormánya alapítja. (2) A Közalapítvány vagyona a részére átadott

vagyontárgyakból, valamint a mindenkori éves költségvetési törvényben megállapított pénzügyi támogatásból áll. (3) A Közalapítvány legfőbb döntéshozó szerve a Kuratórium. Ennek tagjai a következők: a) a kisebbségek országos önkormányzatainak – azok közgyűlése által megválasztott – egy-egy képviselője, országos önkormányzat hiányában az adott kisebbség szervezetei által választott személy, b) az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok által kijelölt egy-egy személy, c) belügyminiszter, a külügyminiszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, az oktatási miniszter és a Kormány ifjúsági és sportfeladatokat ellátó tagja, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt egy-egy személy. (4) A Kuratórium elnöke a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal mindenkori vezetője. (5) A Közalapítvány ellenőrzésre jogosult szervének (Felügyelő Bizottság) tagjai a következők: 57.

§ Az állam által nyújtott pénzügyi támogatások törvényes felhasználását – az állami pénzeszközök felhasználására előírt rendnek megfelelően – az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (2) A kisebbségi önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit általában az alábbi forrásokból biztosíthatja: a) az állam költségvetési hozzájárulása; b) a települési vagy megyei önkormányzat hozzájárulása; c) saját bevételek (ideértve vállalkozásaik hozadékát is); d) alapítványi támogatások; e) hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások; f) a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka; g) adományok. (5) Kisebbségi helyi önkormányzat megszűnése esetén annak összes ingó és ingatlan vagyona a települési önkormányzat tulajdonába megy át, amely azonban kisebbségi önkormányzat újbóli létrejötte esetén ez utóbbinak az átvettel azonos értékű vagyont köteles tulajdonába adni. 24. A közintézetek

jogállása, a közintézetek rendszerének átalakulása Magyarországon A közjogi személyiségű közintézetek. Közintézetek létesítését és megszüntetését törvények szabályozzák. Ha jogszabály nem szabályozza akkor az államháztartási törvény alapján: az Országgyűlés, a kormány, az államigazgatás központi szevének vezetője, területi,helyi önkormányzat alapíthat Közintézetek alapításához meghatározott álamigazgatási szervek engedélye szükséges. A közintézetek jogi szabályozásában meghatározó a közintézet tevékenységének a szabályozása. Közintézeti tipusok:- közoktatási intézetek, - felsőoktatási intézetek, - müvészeti intézetek, - múzeumok, - levéltárak, - könyvtárak, - közművelődési intézetek, - tudományos kutatóintézetek, - egészségügyi és szociális intézetek. A közintézetek közigazgatási aktusokat bocsátanak ki. A közintézet jogi státusát, szervezetét, működését jogi

státus alapkérdése a közintézet önállósága( szakmai autonomia) biztosítani kell a döntések tudományos, szakmai megalapozását. A közintézeti struktura sajátossága a participáció, a részvétel biztosítása a szervezet vezetésében és igazgatásában.(tantestület) fenntartói irányítás a tulajdonos jogosultsága- alapítás és megszüntetés - szervezeti struktura és szabályzat megh. - közintézet vezető kinevezése - költségvetés megállap. - célok, feladatok megh. - felügyeleti jog Jogorvoslat joga A közigazgatási hatóság felügyeletet gyakorol a közoktatási intézet felett. Igénybevevők jogvédelme Rendszerváltás előtt az államtól, a közigazgatástól elkülönült olyan szervezetek voltak, amellyek humán közszolgáltatásokat láttak el. Profit nélkül költségvetési szervként jogi személyiséggel rendelkeztek az állam központi államigazgatási szervei, ill. a tanácsok irányítása alá

tartoztak.(alapítás-megszüntzetés) utánna is álami feladat maradt, alkotmányba foglalt közszolgáltatás. főleg jogi keretek közé szorításra hagyatkozik, megteremti feltételeit a fenttartonak. Általános jogi szabályozás keretei között müködhetnek és az intézet létesítéséhez közigazgatási hatóság engedélye. verseny az állami, önkormányzati és nem állami intézetek között. 1993. évi LXXX törvény a felsőoktatásról közjogi személyiségű közintézetek.elkülönülnek az államtól, autonóm jogállásuak, de kiterjed rájuk az állam szabályzó és felügyeleti tevékenysége. tudományos kutatás önkormányzatok Rektort az államfő, főiskolai főigazgatót a minszterelnők. gazdasági önállósága korlátozott. ( különböző jogcimű normativ támogatások) autonomiát sértő aktusai az alkotmánybíróságnál megtámadhatók.vagy rendes bíróságon a többi 25. Felügyelet és ellenőrzés a közigazgatásban Felügyeletfajták

és felügyeleti eszközök A hatósági ellenőrzés szabályai. az állami felügyelet jogintézményét úgy fogjuk fel, mint álami cselekvések azonos összeségét, amelyek az a rendeltetése, hogy az államnak alárendeltek viselkedését egy meghatárázott követelményrendszerrel összhangba hozza, illtve tartsa. ( hierarchikus ellenőrzés) A felügyelet az ellenőzésnél annyival több, hogy nemcsak információkat szerezhet a felügyeltről, hanem annak akarat-elhatározását, tevékenységét, jogi aktusait meghatározott irányba befolyásolhatja, a felügyeleti jogviszony tehát "asszimetrikus", a felügyelő az "aktív", a felügyelt a "passzív" alany. Felügyeletfajták jogalanyok szerint: - szövetségi felügyelet - önkormányzat feletti - gazdálkodási - állampolgárok egyes tevékenységének tárgya szerint: - pénzügyi - szakfelügyelet - speciális felügyelet. jogalapja szerint: - törvényességi - célszerűségi

Felügyeleti eszközök: - segitő és helyreigazító eszközök: - információkérés - tanácsadás - kifogás - jóváhagyás - helyettesítő eszközök: - aktus pótlása - állami megbizott alkalmazása - önk. feloszlatása Hatósági ellenőrzés 55. § Az államigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása érdekében hatósági ellenőrzést végez. 56. § A hatósági ellenőrzésről az ügyfelet előzetesen értesíteni kell, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné. Ilyen esetben a jelenlevő ügyfelet az ellenőrzés megkezdésekor szóban kell értesíteni. 57. § (1) Az államigazgatási szerv a hatósági ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges helyiségbe (területre) beléphet, iratokat megtekintheti, tárgyat megvizsgálhatja, munkafolyamatot (tevékenységet) megfigyelheti, az ügyféltől és képviselőjétől felvilágosítást kérhet, és egyéb bizonyítást folytathat le.

(2) A hatósági ellenőrzés akadályozása esetén a 35. § megfelelően irányadó 58. § A hatósági ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az az ügyfél munkáját, rendeltetésszerű tevékenységét lehetőleg ne akadályozza. 59. § (1) Az államigazgatási szerv jogszabálysértés megállapítása esetén köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen: a) hatósági jogkörét e törvény szerint gyakorolni, b) az ügyfél vagy a felettes (érdek-képviseleti) szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre, c) más államigazgatási szervet intézkedés végett megkeresni, d) fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárást kezdeményezni. (2) A megkeresett szerv köteles az államigazgatási szerv megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy mellőzésének okáról az államigazgatási szervet harminc napon belül tájékoztatni. 26. A közigazgatás személyzete, a közszolgálati

rendszerek A Ktv hatálya A közszolgálati jogviszony keletkezése. 1992. évi XXIII TÖRVÉNY a köztisztviselők jogállásáról 1. § (1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala, hatósági igazgatási társulása, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek, ügykezelőinek és fizikai alkalmazottainak közszolgálati jogviszonyára terjed ki. (2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió és Televízió Testület irodája és a Gazdasági Versenyhivatal

köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) E törvény alkalmazásában köztisztviselő az (1) és (2) bekezdésben felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, illetve érdemi feladatot ellátó vezető és ügyintéző; ügykezelő az, aki a közigazgatási szervnél ügyviteli feladatot lát el; minden más munkavállaló fizikai alkalmazottnak minősül. 2. § E törvény hatálya nem terjed ki a) az illetményrendszer kivételével a miniszterre és a politikai államtitkárra, valamint a jogállásukról szóló törvényben meghatározott kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a politikai államtitkárra, b) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Köztársasági Őrezred, a tűzoltóság, a vám- és

pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres biztonsági őrség szerveire, c) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – polgármesteri hivatalban – foglalkoztatottakra, d) a közhasznú munkavégzés vagy a közmunka keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra. 3. § (1) E törvény rendelkezéseit a 20/A §, 23–30/A § és 32–36 § kivételével kell alkalmazni a) a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra – ha a jogállásukról szóló törvény másként nem rendelkezik –, valamint b) a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett (11/A. §) köztisztviselőre. (2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra, ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 4. § Az

önkormányzati képviselő-testület rendeletben a képviselő-testület hivatalának a köztisztviselője számára az e törvényben foglaltakhoz képest kedvezőbb szabályokat állapíthat meg a munkavégzésre, a munka- és pihenőidőre és egyéb juttatásokra. A közszolgálati jogviszony alanyai 5. § A közszolgálati jogviszony az állam és az önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott között munkavégzés céljából létesített jogviszony, amelyben mindkét felet sajátos kötelezettségek terhelik és jogok illetik meg. 6. § (1) A munkáltatói jogokat, ha a törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbiakban: hivatali szervezet) vezetője, illetve a testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában a munkáltatói jogkör a hivatali szervezet vezető megbízású köztisztviselőjére átruházható. (2) Ha a

köztisztviselő kinevezése testület hatáskörébe tartozik, a kinevezést, a felmentést és az összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a fegyelmi eljárás megindítását és a fegyelmi büntetés kiszabását – kivéve az 51. § (2) bekezdését – a testület nem ruházhatja át A közszolgálati jogviszony létesítése 7. § (1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és – a 70 § (3) bekezdés kivételével – legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, úgy kell tekinteni, mint

aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg. (2) Jogszabály – vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója – a közszolgálati jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez kötheti. (4) A községi önkormányzat képviselő-testülete – jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában – a képesítési előírások alól különösen indokolt esetben felmentést adhat. A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik. 10. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közigazgatási szerv vezetői és köztisztviselői álláshelyének megüresedéséről – a közigazgatási államtitkári, helyettes államtitkári beosztást kivéve – 15

napon belül a belügyminiszter által meghatározott rendben tájékoztatást küld a Belügyminisztériumnak, feltéve, ha e határidőn belül az üres álláshelyet nem tölti be. A Belügyminisztérium a megüresedett álláshelyet hivatalos lapjában rendszeresen közzéteszi. (2) Ha a köztisztviselői állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell. (4) A pályázatok előzetes értékelésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni. (5) A

pályázatokról – a (4) bekezdésben meghatározott esetben – az előkészítő bizottság által felállított rangsor figyelembevételével – egyéb esetben anélkül – a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül – testület esetében a következő ülésen – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Kinevezni csak azt a köztisztviselőt lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Kinevezés: 11. § (1) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával – a (2) bekezdésben, a 11/A. § és a 11/B §-ban foglalt kivétellel – határozatlan időre létesül A kinevezést és annak elfogadását – továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot – írásba kell foglalni. (2) Közszolgálati jogviszony helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából határozott időre is létesíthető olyan személlyel, aki a 7. §-ban

meghatározott feltételeknek megfelel A határozott idejű közszolgálati jogviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. (4) A közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges adatokat és tényeket a köztisztviselőnek igazolnia kell. A köztisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat. (5) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, továbbá a munkakörét és a külön jogszabályban meghatározott feladatkörét, a munkavégzés helyét, az előmenetelhez előírt kötelezettségeket. A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet. A kinevezési okmányhoz csatolni

kell a köztisztviselő munkaköri leírását 11/B. § (1) A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető (2) A próbaidő tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos A próbaidő tartamát pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani. (3) A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. (4) Nem köthető ki próbaidő, ha a kiválasztás jogszabály által elrendelt pályázat útján történik, illetve, ha a közszolgálati jogviszony létesítésekor vezetői kinevezésre, megbízásra is sor kerül. 12. § (1) A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie 13. § Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, annak orvoslása nélkül a köztisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a

köztisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani. 14. § (1) A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztivselő közös megegyezésével lehet. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése a) fizetési fokozatban történő előrelépése, b) a 31. § (2) és (7) bekezdésben foglaltak szerinti intézkedés, c) – a közszolgálati jogviszony, a feladatkör és az illetmény változatlanul hagyása mellett – a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén, valamint d) ha – a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helyének változatlanul hagyása mellett – a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolja a kinevezés módosítását. (2) A közigazgatási szerv, a köztisztviselő és egy másik közigazgatási szerv megállapodhat a köztisztviselőnek a másik közigazgatási szervhez történő határozott

idejű, illetőleg végleges áthelyezésében. A határozott idő elteltével a köztisztviselőt az előmeneteli szabályok figyelembevételével vissza kell helyezni a korábbi közigazgatási szervhez. Végleges áthelyezés esetén az áthelyező közigazgatási szerv a hozzájárulást nem tagadhatja meg, feltéve, hogy a megkeresés kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a két hónapot meghaladja. (3) Végleges áthelyezés esetén a közszolgálati igazolás, valamint a köztisztviselő illetményének és – a szabadság kivételével – egyéb járandóságainak kiadása szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna. 27. A közszolgálati jogviszony megszünése, megszüntetése Az összeférhetetlenség és a próbaidő szabályai a közszolgálati törvény alapján. 15. § (1) A közszolgálati jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával; b) a köztisztviselő

halálával; c) e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben; d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel; e) az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró minisztériumi beosztásának megszűnésével. (2) A közszolgálati jogviszony megszüntethető: a) a felek közös megegyezésével; b) áthelyezéssel közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez; c) lemondással; d) felmentéssel; e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt. 16. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat (2) A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon. 17. § (1) A közszolgálati jogviszony – a (3) és (4) bekezdésben foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntethető meg,

ha a) a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik; b) az Országgyűlés, a Kormány, illetve az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség; c) megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták; d) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált; e) a köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan; f) a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül. (2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű. (3) A köztisztviselő az (1) bekezdés b)–d) pontjai alapján akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási

szervnél a képzettségének és besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá. (4) Ha az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá. A képzettségének és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakört akkor is fel kell ajánlani a köztisztviselőnek, ha az a besorolásának nem felel meg. Ebben az esetben, ha áthelyezéséhez nem járul hozzá, akkor a végkielégítés teljes összegére jogosult. (5) Ha az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem egészségügyi ok

következménye, a köztisztviselő csak akkor menthető fel, ha feladatainak ellátására a munkáltató minősítési eljárásban alkalmatlannak minősítette. (6) Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselőt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv köteles az (1) bekezdés f) pontja alapján felmenteni. 17/B. § (1) Csoportos létszámleépítésnek minősül, ha a közigazatási szervben a 17. § (1) bekezdésének b)–d) pontja alapján – harminc napon belül – felmentésre tervezett köztisztviselők száma a) 20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő, b) 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő, c) 100, vagy annál több, de 300-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a köztisztviselők 10%-a, d) 300, vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása

esetén legalább 30 fő. (4) A közigazgatási szerv a csoportos létszámleépítés végrehajtása során köteles a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét kikérni. (5) A közigazgatási szerv a csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntésről az érintett köztisztviselőket, továbbá a közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi központot a felmentés közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A közigazgatási szerv a munkaügyi központtal köteles közölni a létszámleépítéssel érintett köztisztviselők nevét, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét. 18. § (1) A felmentési idő hat hónap (2) Határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna. (3) A

köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. (3) A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni. (4) Ismételten létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII törvény alapján járó korábbi végkielégítést követően közszolgálati jogviszonyban töltött időt lehet csak figyelembe venni. A 11 § (2) bekezdése szerint határozott időre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszűnése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni. (6) A végkielégítés összegének

a felére jogosult a köztisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 17. §(3)–(4) bekezdése szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulást alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál, b) a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együtt járó munkakört ajánlanak fel, c) a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel, d) az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja. (7) A felmentési időre járó illetményt a munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó munkanapon, a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. A hivatali

szerv vezetője azonban – a köztisztviselő kérelmére úgy is dönthet, hogy a végkielégítés összegének kifizetésére is az utolsó munkában töltött napon kerüljön sor. (8) Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha a) a felmentés a gyakornoki idő alatt történt; b) legkésőbb a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [19/A. § (1) bekezdés]; c) egészségügyi okot kivéve alkalmatlanság címén mentették fel; d) közszolgálati jogviszonya a 17/A. § (1) bekezdése szerint szűnik meg, és az új munkáltatóval a 17/A. § (3) bekezdése szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít 19/A. § (1) A 17 § (1) bekezdés f) pontja, a 19 § (8) bekezdés b) pontja, valamint a 71 § (2) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel

rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság); b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. 20/A. § (1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17 § (1) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni – feltéve, hogy a 17. § (3) bekezdése szerinti munkakör-felajánlás nem vezet eredményre – abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő

köztisztviselői állást, kinevezett vezető esetén másik vezetői állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik. (3) A tartalékállományba helyezés alatt a központi közszolgálati nyilvántartás feladata – a Kormány által meghatározott módon – a köztisztviselő és az (1) bekezdésben meghatározott szervek szakmai és munkaköri adatainak felhasználásával a köztisztviselőnek felajánlható másik köztisztviselői munkakör felkutatása. A tartalékállományba helyezésről megküldött értesítést követően tájékoztatja a betöltetlen köztisztviselői munkakörrel rendelkező közigazgatási szervek vezetőit a tartalékállományba helyezésről, valamint a köztisztviselő e törvényben

meghatározott adatairól. (4) A megkeresett közigazgatási szerv vezetője a rendelkezésére bocsátott információk alapján mérlegelési jogkörében dönt a tartalékállományba helyezett köztisztviselő alkalmazásáról. Döntéséről – a Kormány által meghatározott rendben – tájékoztatja a központi közszolgálati nyilvántartást. A köztisztviselő alkalmazásakor az áthelyezésről – a köztisztviselő beleegyezése esetén – rendelkezni kell. Ebben az esetben a felmentésre irányuló munkáltatói intézkedést – az áthelyezés idejének megfelelően – vissza kell vonni; ez azonban nem érinti a felmentési idő alatt a felmentés visszavonásig már kifizetett illetmény jogalapját. Ha a köztisztviselő az áthelyezéséhez nem járul hozzá, a 19. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni (5) A tartalékállományba helyezés alatt a felmentésre és a végkielégítés kifizetésére vonatkozó szabályokat az alábbi

eltérésekkel kell alkalmazni: a) a köztisztviselő a felmentési időre járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult, b) a végkielégítés kizárólag a felmentési idő utolsó napján fizethető ki. (6) A közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselő vezetői megbízásának visszavonása esetén – egyetértésétől függően – legfeljebb hat hónapig tartalékállományba helyezhető abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének megfelelő másik vezetői állást ajánljanak fel. Összeférhetetlenség 21. § (1) Köztisztviselő nem lehet – törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl – helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik. (2) A köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi

oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet. (3) Vezetői megbízású köztisztviselő – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével – munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet. (4) Másik jegyző helyettesítése céljából – a képviselő-testületek megállapodása alapján – a jegyző további közszolgálati jogviszonyt létesíthet. (5) A köztisztviselő a) nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné; b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, illetve az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat; c) nem lehet gazdasági társaságnál vezető

tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja. 22. § (1) A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik. (2) Ha a 9. § szerinti összeférhetetlenség a közszolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintettek megegyezése

hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jogviszonya. próbaidő: 11/B. § (1) A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető (2) A próbaidő tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos A próbaidő tartamát pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani. (3) A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. (4) Nem köthető ki próbaidő, ha a kiválasztás jogszabály által elrendelt pályázat útján történik, illetve, ha a közszolgálati jogviszony létesítésekor vezetői kinevezésre, megbízásra is sor kerül. 28. Előremeneteli és minősítési rendszer a közszolgálatban A köztisztviselő előmenetele 23. § A köztisztviselőt az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén – a 32 §-ban foglaltak kivételével – iskolai

végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. 24. § (1) A pályakezdő köztisztviselő gyakornoki besorolást kap (4) Jogszabály a köztisztviselő tevékenységének jellegére utaló – a besorolási fokozatot nem érintő – munkaköri megnevezést állapíthat meg. 25. §(1) A köztisztviselőt – a 24 §-ban meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően – magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha a) a feladatainak ellátására – a 34. § (1) bekezdése kivételével – legalább “alkalmas” minősítést kap, és b) a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy c) a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette. (2) A közszolgálati jogviszonyban töltött idő 24. § szerinti számításánál a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladó

időtartamot – kivéve a sor- és tartalékos katonai, polgári szolgálat idejét, a 10 éven aluli gyermek ápolásának, gondozásának céljából, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát – figyelmen kívül kell hagyni. (6) Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazda képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett. (7) Közigazgatási szakvizsgát az tehet, aki fogalmazó I. vagy ennél magasabb besorolási fokozatú köztisztviselő, közigazgatási alapvizsgát tett, vagy az alól mentesült, a 8. § kivételével közigazgatási szervnél szerzett legalább négyéves gyakorlattal rendelkezik. 27. § (1) Ha a köztisztviselő a 25 § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő

lejárta előtt teljesítette, a magasabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába kell sorolni. (2) Ha a következő besorolási fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási szerv nem írt elő feltételeket [25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja], de a köztisztviselő az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez vagy “kiválóan alkalmas” minősítést kap, illetve kimagasló munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába lehet sorolni. 28. § (1) Ha a köztisztviselő “kevéssé alkalmas” minősítést kap, a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási ideje legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. 30. § (1) A hivatali szervezet vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes szak-főtanácsosi, a középiskolai

végzettségű köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat. (2) Címzetes tanácsosi cím a legalább 9, címzetes főtanácsosi cím a legalább 13. címzetes szakfőtanácsosi cím a legalább 17, címzetes főmunkatársi cím a legalább 12 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező köztiszviselőnek adományozható. 31. § (1) A köztisztviselő – külön törvényben írtakon túlmenően – osztályvezetői, főosztályvezetőhelyettesi, főosztályvezetői megbízást kaphat a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére. Egy főosztályvezető-helyettesi megbízás – a főosztályvezető helyettesítésére – szervezeti egység vezetése nélkül is adható, ha a főosztályvezetőt a főosztály vezetésén túlmenően egyéb rendszeres feladat ellátásával is megbízták, vagy a főosztály létszáma, illetve belső szervezeti tagozódása ezt indokolttá teszi. (2) Törvény eltérő

rendelkezése hiányában a vezetői megbízás határozatlan időre szól és külön indokolás nélkül bármikor visszavonható, illetőleg a megbízásról a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. (3) Vezetői megbízást – a 8. §-ban foglaltak kivételével – csak felsőfokú iskolai végzettségű, közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. (6) A Miniszterelnöki Hivatal, a minisztérium és országos hatáskörű szerv vezetői megbízású köztisztviselőjének – vezetői megbízásának visszavonását megelőzően – képzettségének, végzettségének megfelelő másik vezetői állást lehet felajánlani az e bekezdésben említett szerveknél. Ha ilyen vezetői állást nem ajánlanak fel, vagy a felajánlott állást a köztisztviselő nem fogadja el, a köztisztviselőt újra be kell sorolni. 32. § (1) A Miniszterelnöki Hivatalban a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási

államtitkára kormányfő-tanácsadói és kormány-tanácsadói, a miniszteri kabinetben – ennek hiányában a miniszteri titkárságon – a miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói (a továbbiakban együtt: főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet. (2) A főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére vonatkozó megbízás határozatlan időre szól és az külön indokolás nélkül bármikor visszavonható. A megbízásról a köztisztviselő indokolása nélkül bármikor lemondhat. Az e munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő – tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére – szakfőtanácsosi vagy főtanácsosi besorolást kap. A köztisztviselő képzése, továbbképzése 33. § (1) A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben – ideértve a közigazgatási

vezetőképzést is – (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni. (4) A közigazgatási szerv az előmenetelhez és a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt iskolarendszeren kívüli továbbképzés (2) bekezdésben nem említett feltételeit köteles biztosítani. A köztisztviselőnek az előmenetelhez szükséges, valamint a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a közigazgatási szerv köteles megtéríteni. (5) A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles visszatéríteni, ha neki felróható okból az előírt követelményeket nem teljesíti, illetőleg a továbbképzés befejezésétől számított két éven belül közszolgálati jogviszonyáról lemond, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a

közszolgálati jogviszonya. Nincs visszatérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegennyelvi képzést. (6) A köztisztviselők továbbképzésének rendszerességét és tervszerűségét középtávú és éves tervek alapján kell biztosítani. A terveket a központi közigazgatási szervek, valamint az 1 § (2) bekezdésében meghatározott szervek és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok állítják össze a Belügyminisztérium koordinálásával. A köztisztviselő minősítése 34. § (1) A köztisztviselőt előmeneteli pályáján – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével – legalább minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban a köztisztviselő legalább egy évig a minősítő irányítása alatt dolgozott. (2) A minősítés a munkáltatói jogkör

gyakorlójának feladata. Ha a hivatali szervezet vezetője e jogát átruházta, a minősítő a minősítést közvetlen felettesének – a köztisztviselővel történő ismertetése előtt – bemutatja. (3) A minősítés célja a köztisztviselő szakmai teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. (5) A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. 35. § (1) A köztisztviselő kérésére a minősítő a minősítés kialakításába a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szervet köteles bevonni és a minősítésben foglalt megállapításokra tett észrevételeit a minősítési lapon rögzíteni. (2) A köztisztviselővel a minősítést ismertetni kell, aki arra

írásban észrevételt tehet. A megismerés tényét a köztisztviselő a minősítésen aláírásával igazolja. (3) A köztisztviselőnek a minősítés egy példányát az aláíráskor át kell adni. 36. § A köztisztviselő a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a bíróságtól kérheti. 29. Az illetményrendszer a közszolgálati törvényben A köztisztviselő díjazása 42. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult (2) Az illetmény a 43. § (2) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. (3) Az önkormányzat képviselő-testülete az illetményalapot évente rendeletben köteles – a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás, valamint az államigazgatásban

érvényes illetményalap figyelembevételével – megállapítani úgy, hogy az legfeljebb 10% ponttal lehet alacsonyabb az államigazgatásban érvényes, központilag megállapított illetményalap mértékénél, azonban nem lehet kisebb a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított előző évi illetményalapnál. (4) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőt az I., a középiskolai végzettségű köztisztviselőt a II., az ügykezelőt a III, a fizikai alkalmazottat a IV osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll (5) A kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg a ) államtitkár, illetve helyettes államtitkár esetében a miniszter, b) , a központi közigazgatási szervnél és területi, helyi szervénél a központi

közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, a felelősségi körébe tartozó közigazgatási szervnél az érintett közigazgatási szerv éves költségvetésében megállapított létszám legfeljebb 40%-áig a személyi juttatás előirányzata terhére, c) , a társadalombiztosítás hivatali szervénél az illetékes főigazgató, a társadalombiztosítási önkormányzatok hivatali szerveinél a főigazgatók, d) , az önkormányzat hivatalánál – a polgármester, főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – a jegyző, illetve a főjegyző, e) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetője 43. § (1) A II besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti összeget (a továbbiakban: illetményalap) – a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével – első alkalommal e törvény, ezt követően évente az állami költségvetésről szóló törvény

állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. (2) Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt. (3) A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat e törvény 2. számú melléklete tartalmazza (4) A hivatali szervezet vezetője – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül munkájának értékelésétől függően a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét legfeljebb 40%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. (7) A közszolgálati jogviszony létesítésekor a (4) bekezdésben meghatározott munkáltatói intézkedés alkalmazásának nem feltétele a minősítés.

44. § (1) A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a központi közigazgatási szerveknél dolgozók illetménykiegészítésre jogosultak. Az illetménykiegészítés mértéke – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a köztisztviselő alapilletményének 15%-a. (2) , A köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Ellenőrzési Irodánál, a Közbeszerzések Tanácsánál, a minisztériumokban, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szervezeteknél, az Adóés Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál – a területi szervei kivételével –, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatalánál, továbbá jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete alatt

álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke ötven százalék. (3) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatalban, valamint a központi közigazgatási szerv legalább megyei illetékességű területi szervénél az illetménykiegészítés mértéke a köztisztviselő alapilletményének 10%-a. (4) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke a) az (1) bekezdésben felsorolt szerveknél – a (2) bekezdés kivételével – foglalkoztatottak esetében a köztisztviselő alapilletményének 25%-a, b) a (3) bekezdésben felsorolt szerveknél foglalkoztatottak esetében a köztisztviselő alapilletményének 20%-a, c) a (3)

bekezdésben felsorolt közigazgatási szerv helyi és körzeti (nem megyei) illetékességű szerveinél foglalkoztatottak esetében a köztisztviselő alapilletményének 10%-a. 44/A. § A helyi önkormányzat rendeletben a) a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek – községi önkormányzat esetében –10%– egyéb helyi önkormányzat esetében –20%, b) a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek – a községi önkormányzat kivételével –10% meghatározott mértékű illetménykiegészítést állapíthat meg. 45. § (1) A vezető alapilletménye: a) miniszter esetében az illetményalap hat és félszerese, b) államtitkár esetében az illetményalap öt és félszerese, c) helyettes államtitkár esetében az illetményalap ötszöröse, d) főosztályvezető esetében az illetményalap négy és félszerese, e) főosztályvezető-helyettes esetében az illetményalap négy-szerese, f) osztályvezető esetében az illetményalap három és

félszerese. (2) A jegyző, illetve főjegyző alapilletménye: a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen az illetményalap 3,75-szorosa; b) a 3000–10 000 lakosú településen az illetményalap 4,0-szerese; c) a 10 000–100 000 lakosú településen az illetményalap 4,25-szorosa; d) a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az illetményalap 4,5szerese; e) a fővárosi főjegyző esetében az illetményalap 5,0-szöröse. (3) A körjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértéke – az (5) bekezdés esetét kivéve – a) két községből álló körjegyzőség esetén a körjegyző alapilletményének 30%-a, b) három községből álló körjegyzőség esetén a körjegyző alapilletményének 35%-a, c) négy vagy több községből álló körjegyzőség esetén a körjegyző alapilletményének 40%-a. (4) A körjegyző, illetve a körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú

városi) jegyző illetményének a (2) bekezdés szerinti megállapításánál a körjegyzőséghez tartozó települések együttes lakosságszámát, illetve az érintett nagyközség vagy város és községek együttes lakosságszámát kell alapul venni. 46. § (1) A vezetői illetménypótlék mértéke – a (2) bekezdés kivételével – államtitkár és helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 15, illetve 5%-a. (2) A vezetői illetménypótlék mértéke a 44. § (2) bekezdésében felsorolt közigazgatási szerveknél: b) miniszter, államtitkár esetén az alapilletmény 65%-a, c) helyettes államtitikár esetén az alapilletmény 50%-a, d) főosztályvezető esetén az alapilletmény 30%-a, e) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 20%-a, f) osztályvezető esetén az alapilletmény 10%-a. 47. § (1) Az e törvényben meghatározottak alapján a köztisztviselő illetménypótlékra jogosult (2) Az illetménypótlék mértékét az illetményalap

százalékában kell meghatározni. (3) Éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkaidő beosztása alapján 22.00 és 600 óra között végez munkát. A pótlék mértéke az illetményalap 25%-a Abban az esetben, ha a munkaidő-beosztás részben esik 22.00 és 600 óra közé, az éjszakai pótlék időarányosan jár (4) Ha a köztisztviselő rendszeresen hivatali gépjárművet vezet és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen, gépjármű-vezetési pótlékra jogosult. A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a. (5) A köztisztviselő illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csak olyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a köztisztviselő számára fokozott megterhelést jelent. A pótlék mértéke az illetményalap 45%-a (6) A (4)–(5) bekezdésben meghatározott

illetménypótlékra jogosító munkaköröket a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. 48. § (1) Ha a köztisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges – feltéve, ha az nem munkaköri kötelezettsége – idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. (2) Az idegennyelv-tudást az állami nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. (3) A képzés nyelve szempontjából állami nyelvvizsga nélkül is felsőfokú nyelvvizsgának minősül a köztisztviselő külföldön szerzett közigazgatási tárgyú felsőfokú végzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, illetve vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet meghaladja. (4) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. (5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként a) felsőfokú nyelvvizsga

esetében az illetményalap 50%-a, b) középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a. 48/A. § (1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője – a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére – képzettségi pótlékot állapíthat meg. (2) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges. (3) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni. (4) A képzettségi pótlék mértéke: a) felsőfokú iskolai rendszerű

képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50%-a, b) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%-a, c) iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30%-a. (5) A több feltételnek is megfelelő köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. A (4) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg. (6) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik. 49. § (1) A köztisztviselő minden naptári

évben – külön juttatásként – az adott közigazgatási szervnél a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában legalább egyhavi illetményére jogosult. Ezt az összeget legkésőbb a tárgyévet követő első hónap 15-éig kell kifizetni (2) A 18. § (1) bekezdése, valamint az Mt 107 §-a szerinti időtartamot – ide nem értve a sor- és tartalékos katonai, polgári szolgálat, illetve a bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes, továbbá a keresőképtelen betegség 6 hónapot meghaladó időtartamát – a külön juttatásra jogot adó időnek kell tekinteni. (3) Ha a közszolgálati jogviszony év közben megszűnik, illetőleg a köztisztviselőt áthelyezték, legalább egyhavi illetményének időarányos részét az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A juttatás kifizetését a közszolgálati igazolásra rá kell vezetni. (4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti juttatás mértékének

alapja a kifizetés esedékességekor irányadó illetmény. 49/A. § (1) A köztisztviselőt az a törvény 42–49 §-a alapján megillető illetmény kifizetése a köztisztviselő által választott pénzintézetnél nyitott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik. (2) Az illetmény bankszámlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő illetménykifizetés a köztisztviselő részére költségtöbbletet nem okozhat. 49/B. § (1) Belföldön kiküldetést teljesít az a köztisztviselő, aki a kiküldő közigazgatási szerv székhelyétől vagy egyébként állandó telephelyétől eltérő helyen végez munkát. (2) A kiküldetésben levő köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár. (3) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott

illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. Kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. (4) A napidíj átalányként is elszámolható, ha a köztisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. (5) A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el. (6) Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el. 30. A közigazgatás felelöségi rendszerének általános szabályai A köztisztviselő kártérítési felelősége. A felelöség jogi értelemben jogellenes kötelességszegés, amelyet jogszabály szankcióval fenyeget, azaz megtorlását előirja vagy legalábbis lehetővé teszi. a felelöségre vonásban realizálodik A jogi felelőségi rendszer adott államban az

intézményesített felelőségi formáknak egymáshoz többféleképpen kapcsolodó összesége. Alkotmányjogi felelőség a politikai felelőség egyik változataként( végrehajtó hatalom csúcsán állók csak különleges eljárás és fórum előtt.) Ktv nem tartalmazza büntetőjogi felelőség: - hivatali büncselekmények, - hivatalos személy minősítő körülmény Munkajogi (Fegyelmi és anyagi vagy kártérítési felelőség.) Kártérítési felelősség 57. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. (2) Gondatlan elkövetés esetén a köztisztviselő háromhavi illetménye erejéig, a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselő – a külszolgálat alatt – három havi ellátmánya erejéig felel, amennyiben a) a közigazgatási szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, b) az ellenőrzési

kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével c) a hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével kárt okozott, vagy a kár olyan – jogszabályba ütköző – utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított köztisztviselő előzőleg a figyelmét felhívta. 57/A. § (1) Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Azon anyagok körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a hivatali szervezet vezetője határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható. (2) Az a

köztisztviselő, akinek kinevezési okiratában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel. (3) A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha a) a köztisztviselő kinevezési okirata tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét; b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént; c) a leltárhiányt a közigazgatási szerv által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg. (4) Ha a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselő olyan munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett leltári készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért

felel. (5) A leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős, valamint a leltári készletet kezelő többi köztisztviselő a leltárhiányért illetményük arányában felelnek. (6) Leltározásnál a köztisztviselő, illetve akadályoztatása esetén képviselője jelenlétének feltételét biztosítani kell. Ha a köztisztviselő a képviseletéről nem gondoskodik, a közigazgatási szerv e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni. (7) A köztisztviselő a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet. (8) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására az 58. §-ban foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felelőssséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését

követő nappal kezdődik. A 60 nap eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni. 58. § A köztisztviselő kártérítési felelősségének megállapítására e törvénynek a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. 31. A köztisztviselői jogok és kötelezettségek A köztisztviselő fegyelmi felelősége jogok: - előremenetelhez - illetményhez - álláshoz - ellátásijog - munkakörhöz való jog - fokozott büntetőjogi védelem kötelességek: - hűség - közszolgálat teljes odaadással való ellátása - törvényesség megtartásának - utasításnak való engedlmesség - megközelíthetetlenség - hivatali titok megtartásának - köztisztviselők információszolgáltatási - köztisztviselőhöz méltó magatartás Ktv: Munkavégzés, pihenőidő 37.

§ (1) A köztisztviselő feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak és az irányító testület döntésének megfelelően, szakszerűen, pártatlanul és igazságosan, a kulturált ügyintézés szabályai szerint köteles ellátni. (2) A köztisztviselő köteles megtartani az állami és szolgálati titkot. (3) A köztisztviselő illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos, vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna. 38. § (1) A köztisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani (2) A köztisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével: a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg; b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan

veszélyeztetné. (3) A köztisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy jogszabályba ütközne. (4) A köztisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a köztisztviselő a következményekkel számolhat vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A köztisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti. (5) Ha az utasítást adó a köztisztviselőnek nem közvetlen felettese, akkor a közvetlen felettes útján kell az írásba foglalást kérni. (6) A köztisztviselő, ha felettese döntésével, illetve utasításával nem ért egyet,

jogosult különvéleményét írásba foglalni. Emiatt hátrány nem érheti 39. § (1) A munkaidő heti 40 óra (2) A munkaidő az (1) bekezdésben foglaltnál kevesebb is lehet; ebben az esetben az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell. (3) A munkaidő heti időtartamának figyelembevételével a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaidőt többheti, havi vagy éves keretben is meghatározhatja. A munkaidő-kereten belül a munkaidő beosztását a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. (4) Rendkívüli esetben a köztisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetőleg meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni. 40. § (1) A 39 § (1) bekezdésében meghatározott munkaidőn felül történő munkavégzést írásban kell elrendelni. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a hivatali szervezet vezetője

állapítja meg. (2) A köztisztviselőt túlmunkavégzés esetén a túlmunka idejének megfelelő szabad idő illeti meg. (3) A köztisztviselőnek a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabad idő jár. (4) A köztisztviselő a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabad idő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a köztisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (3) bekezdés szerinti szabad idő jár. (5) A rendszeresen túlmunkát végző köztisztviselő számára legfeljebb évi 20 munkanap szabad idő átalány állapítható meg. (6) A szabad időt a tárgyévben kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A szabad idő a tárgyévben is megváltható. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabad

időre járó arányos összege. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaidőben történő munkavégzésért járó szabad időre, illetve szabad idő-átalányra a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult. 41. § (1) A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg (2) A köztisztviselőnek az alapszabadságon felül besorolásától függően pótszabadság jár. (5) A vezető beosztású köztisztviselőt a (3) bekezdésben szereplő pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke évente (6) Az aljegyzőt 11, a jegyzőt 12 és a főjegyzőt évente 13 munkanap pótszabadság illeti meg. (7) Ha a föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó köztisztviselő naponta legalább 3 órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi, évenként 5 munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a

köztisztviselő ilyen munkahelyen legalább 5 évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg. (8) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül a (7) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a köztisztviselőt is, akit rendszeres kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom. Fegyelmi felelősség 50. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi. (2) A fegyelmi vétséget elkövető köztisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések: a) a megrovás; b) az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása; c) a 49. § szerinti juttatás – még ki nem fizetett összegének tárgyévre történő – csökkentése, megvonása; d) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal; e) az előmeneteli

rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal; f) a 42. § (5) bekezdés szerinti személyi illetmény megvonása; g) az e törvény szerinti címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása; h) hivatalvesztés. (3) A (2) bekezdésben foglalt büntetések közül a juttatás csökkentése, megvonása – a megrovás kivételével – a többi büntetéssel együtt is kiszabható. (4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti meghosszabbítás időtartama legfeljebb 2 év lehet. (5) A köztisztviselő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a (2) bekezdés – b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idő meghosszabbításának ideje alatt; – d), e) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés időpontja szerinti fokozat ismételt eléréséig; – c), f), g) pontjában meghatározott büntetés végrehajtásától számított 2 évig; – h) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig. Az időtartam elteltével a fegyelmi

büntetést minden nyilvántartásból törölni kell. (6) A köztisztviselő a hatályos fegyelmi büntetéséről a közszolgálati jogviszony tartama alatt köteles számot adni. Ha a közszolgálati jogviszony hivatalvesztés miatt szűnt meg, a volt köztisztviselő közigazgatási szervnél három évig nem alkalmazható. 51. § Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást – a (2) bekezdés esetét kivéve – megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a köztisztviselő elismeri. (3) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás

indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a köztisztviselő felelősségét, a három hónapos határidőt az eljárás befejezéséről szóló jogerős határozat közigazgatási szerv részére történő közlésétől, a hároméves határidőt az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani. (4) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani. (5) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított három munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a közigazgatási szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezető megbízású köztisztviselői közül. Ha ilyen köztisztviselő nincs a) az önkormányzati képviselő-testület hivatalában a fegyelmi eljárás megindítója képviselő-testületi

jogot is felkérhet, b) más közigazgatási szerv esetében a felettes közigazgatási szerv vezetője saját köztisztviselőjét jelölheti ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására. (8) Ha az összeférhetetlenségi szabályok miatt a fegyelmi határozat meghozatalára a testület határozatképtelenné válik, akkor háromtagú fegyelmi tanácsot kell kialakítani a testület tagjaiból. Ez esetben a testület a fegyelmi tanács határozatát nem változtathatja meg. 51/A. § (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított köztisztviselőt meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. (2) A vizsgálat során a köztisztviselővel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni,

hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A köztisztviselő védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. (3) A köztisztviselő a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. A köztisztviselő kérelmére a fegyelmi eljárás során a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A köztisztviselő meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője, illetve – a köztisztviselő ilyen irányú kérését követően – az érdek-képviseleti szerv képviselője is jelen lehessen. (4) Ha a köztisztviselő meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a viszgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok

bizonyítékait vele írásban kell közölni, és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő. (5) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálatot felfüggesztheti: a) – legfeljebb az akadály megszűnéséig –, ha a köztisztviselő önhibáján kívüli okból védekezését a (4) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve b) – legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig –, ha a kötelezettségszegés miatti büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható. (6) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának. 52. § (1) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselőt legfeljebb a fegyelmi

határozat kihirdetéséig állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel – az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig – a felfüggesztés együtt jár. (2) Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn. (3) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át – az 51/A. § (5) bekezdés b) pontját kivéve – a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelke–déséig. (4) A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve ha a hivatalvesztést kimondó határozat vált jogerőssé. 53. § (1) Az ügy érdeméről a vizsgálóbiztos előterjesztésétől

számított 8 napon belül háromtagú fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács határozatát zárt ülésen szótöbbséggel hozza meg (2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója; tagjai az általa kijelölt, az eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, illetőleg vezető megbízású köztisztviselők. Ha az önkormányzati képviselő-testület hivatalában nincs elegendő ilyen köztisztviselő, a polgármester a képviselő-testület tagjai közül kérhet fel a fegyelmi tanácsba tagokat. (3) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt: a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, illetőleg annak hozzátartozója, b) az eljárás alá vont köztisztviselő hozzátartozója, c) akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, valamint d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el. 54. § (1) A fegyelmi

tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal korábban megkapják. (2) A tárgyaláson a közigazgatási szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a köztisztviselő jogi képviselőt is igénybe vehet, vagy kérelmére a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. (3) Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a köztisztviselőt vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás lefolytatható, ha a köztisztviselő vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. (4) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából tanúkat hallgathat meg, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat. (5)

Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani. 55. § A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket a közigazgatási szerv viseli Ha azonban a köztisztviselő fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a köztisztviselő köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit. 55/A. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha a) annak tartama alatt a közszolgálati jogviszony megszűnik; b) a fegyelmi eljárás megindítására az 51. § (1) és (3)–(4) bekezdésekben meghatározott határidő után kerül sor; c) a köztisztviselő a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható; d) felelősségre vonást kizáró ok áll fenn. (2) A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az (1) bekezdés a) pontja esetén a munkáltatói jogkör

gyakorlója, a b)–d) pontok esetében a fegyelmi tanács dönt. 56. § (1) A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a köztisztviselő a kereset benyújtására nyitvaálló határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közszolgálati jogviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik. (2) A hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani. (3) Ha a közszolgálati jogviszony az 50. § (2) bekezdésének b)–e) pontjában meghatározott, jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő időtartamát a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a köztisztviselő a büntetés végrehajthatóságától számított három éven belül ismételten közszolgálati

jogviszonyt létesít. Közszolgálati jogvita 59. § (1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a bírósághoz fordulhat. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a köztisztviselő bírósághoz akkor fordulhat, ha e törvény megengedi. (3) A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell a bírósághoz benyújtani. a) a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, b) összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással, c) minősítés megállapításaival, d) fegyelmi és kártérítési határozattal, e) a kinevezés egyoldalú módosításával, f) fizetési felszólítással kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a köztisztviselő az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz. (4) A (3) bekezdés

b)–f) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre. 60. § (1) A köztisztviselő keresetére a bíróság a felmentést hatálytalanítja, ha az felmondási tilalomba ütközik vagy egyébként jogellenes. (2) Ha a közigazgatási szerv a közszolgálati jogviszonyt jogellenesen szüntette meg, a köztisztviselőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha közszolgálati jogviszonya meg sem szűnt volna. (3) A közszolgálati jogviszony megszüntetésének hatálytalanítása esetén a köztisztviselőt eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni, valamint meg kell téríteni elmaradt illetményét és egyéb járandóságát, továbbá felmerült kárát. Nem kell megtéríteni az illetménynek és egyéb járandóságnak, valamint kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült. (4) Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekinteni, mintha

közszolgálati jogviszonya a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben a köztisztviselőnek – a gyakornokot és a határozott időre alkalmazott köztisztviselőt is ideértve – végkielégítés jár. (5) Ha a felmentés azért jogellenes, mert a közigazgatási szerv e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapít meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a közszolgálati jogviszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart. A közszolgálati nyilvántartás 61. § (1) A közigazgatási szerv a köztisztviselőről az e törvény 3 számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közszolgálati alapnyilvántartás). A 3 számú mellékletben nem szereplő körben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet. (2) A

közszolgálati alapnyilvántartás adatai közül a közigazgatási szerv megnevezése, a köztisztviselő neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a köztisztviselő előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. 62. § (1) A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4 számú mellékletben szereplő alapadatairól és változásairól, továbbá a létszám alakulásáról, a betöltött és üres álláshelyekről, feladatkörökről, munkakörökről és azok változásáról a Kormány által megállapított rendben a közigazgatási szervek folyamatos adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére. A központi közszolgálati nyilvántartást a Belügyminisztérium vezeti. (2) A közigazgatási szerv közszolgálati alap-nyilvántartási rendszere és a központi közszolgálati nyilvántartás törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható

össze. 63. § (1) A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba – eljárásában indokolt mértékig – jogosult betekinteni, illetőleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenően abból adatokat átvenni: a) saját adataiba a köztisztviselő, b) a köztisztviselő felettese, c) a minősítést végző vezető, d) a törvényességi ellenőrzést végző, e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy, f) munkaügyi per kapcsán a bíróság, g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, h) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül. (5) A köztisztviselő jogosult a róla nyilvántartott helytelen adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését

kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot haladéktalanul helyesbíteni, illetve törölni. 64. § (1) A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül az adatnyilvántartó lapot, az önéletrajzot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratokat, a minősítést, a közszolgálati jogviszonyt megszüntető iratot, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, a közszolgálati igazolás másolatát együttesen kell tárolni (személyi anyag). (2) A személyi anyagba való betekintésre a 63. § (1) bekezdésben foglaltak jogosultak (3) A köztisztviselő személyi anyagát a közigazgatási szerv fekteti fel, illetve kéri meg, ha a köztisztviselő korábban közszolgálati jogviszonyban állt. (4) A közérdekű adatokon túl a köztisztviselő nyilvántartott

adatairól tájékoztatás nem adható; személyi anyagát a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével kiadni nem lehet. Közszolgálati ellenőrzés 64/A. § (1) A Kormány ellenőrzi – a belügyminiszter, és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetőinek közreműködésével – a közszolgálati jogszabályok végrehajtását. Ennek keretében a belügyminiszter javaslatára évente meghatározza a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat alá vont 1. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket (a továbbiakban: vizsgált szervek) A célvizsgálatot a belügyminiszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja. (2) A belügyminiszter jogosult – a cél- és témavizsgálatok keretében – a központi közigazgatási szerveknél: a) a munkáltatói intézkedést tartalmazó iratokba betekinteni, b) jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményezni a közigazgatási szerv vezetőjénél vagy –

vita esetén – annak felettes szervénél, c) fegyelmi vagy kártérítési eljárást kezdeményezni. (3) A (2) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetekben a közigazgatási szerv vezetője köteles a belügyminiszter megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a belügyminisztert – a megkereséstől számított 30 napon belül – tájékoztatni. (4) A (2) bekezdésbe nem tartozó vizsgált szervekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkört a belügyminiszter koordinálásával a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja. A köztisztviselői érdekegyeztetés 65. § (1) A közigazgatási szervek, valamint a köztisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint megfelelő megállapodások kialakítása céljából a Kormány, az országos önkormányzati érdekszövetségek, valamint a köztisztviselők munkavállalói érdekvédelmi szervezeteinek

tárgyalócsoportja részvételével Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: KÉF) működik. (2) A KÉF hatáskörébe a köztisztviselők élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök tartoznak. Így különösen: a) a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, b) a központi, társadalombiztosítási, valamint a helyi önkormányzati költségvetésnek a közszolgálati jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, c) a hosszabb távú bérpolitikai elgondolások, illetve az éves bérpolitikai intézkedések e területet érintő rangsorolásában, d) a közigazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben, valamint a közszolgálati képzés, továbbképzés szabályozása tekintetében kell a véleményét kikérni. (3) A KÉF véleményt nyilvánít a közigazgatást és személyi állományát érintő jogszabály tervezeteiről és

elemzi azok hatályosulását, valamint részt vesz a közszolgálat etikai normáinak kialakításában. A központi közszolgálati nyilvántartás alapján elemzi és értékeli a létszám, a képzettség, illetményviszonyok alakulását, a változás okait. (4) A KÉF a hatáskörébe utalt ügyekben tájékoztatáskérésre, véleményezésre, ajánlások kiadására jogosult. (5) A KÉF szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró belügyminiszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a Belügyminisztérium látja el. 66. §(1) A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője és a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv választott tisztségviselője vesz részt. A

tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak. (2) A közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét: a) a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kor-mányrendeletben a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozási tárgykörökben kiadásra kerülő szabályzatai, b) a 4. §-ban foglalt felhatalmazás alapján kiadásra kerülő önkormányzati rendeletek, c) a 42. § (3) bekezdése alapján az illetményalap mértékének megállapítása, d) a 44/A. § alapján bevezethető illetménykiegészítés és annak mértéke tekintetében. (3) A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv tájékoztatást kérhet: a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek

megismerése érdekében, b) a közszolgálati jogszabályok végrehajtásáról, c) a helyi megállapodások betartásáról. (4) A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv javaslatot tehet: a) a közigazgatási szerv részére a köztisztviselőket érintő intézkedésekre, b) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozás egységes értelmezésére, valamint c) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozási tárgykörökre. 33. A közigazgatási eljárás, az eljárásjog fogalma, a közigazgatási eljárási jog szabályozásának modelljei. Az államigazgatási eljárás alapelvei A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek hatósági eljárása. A közigazgatási eljárási jog fogalma: a közigazgatási szervek hatósági eljárásra vonatkozó általános és speciális eljárási jogszabályok összesége. szakaszai:-alapeljárás - jogorvoslati eljárás - végrehajtási eljárás Fejlődése: -anyagi és eljárásjogi szabályok egy-egy ügyre

egy jogszabályban - elválasztják egymástól de még mindig adott ügycsoportra nézve. - eljárási szabályok általános jellegű meghatározása. Fejlődés útjai: angolszász kontinentális- állampolgárok jogainak védelme -állampolgárok részvételére építő eljárások Alapelvek: általános elvek:- törvényesség - demokratizmus - humanizmus - törvény előtti egyenlőség - anyanyelv használata. más eljárási jogokra is jellemző alapelvek: - jogok érvényesülése - nyilatkozat tétel joga - jogorvoslat joga - tájékoztatási kötelezettség csak államigazgatási eljárásra jellemző alapelvek: - lakoság bevonása - hatóság és az ügyfelek együttmüködésének elve - ügyfél jóhiszemű közremüködése - gyorsaság és egyszerűség elve. Ennek a törvénynek az a célja, hogy az államigazgatási szervek hatósági eljárásának szabályozásával elősegítse az államigazgatási feladatok eredményes ellátását. Alapelvek 2. § (1) Az

államigazgatási szervek eljárásukban következetesen érvényre juttatják a törvényességet, demokratizmust és humanizmust. (2) Az államigazgatási szervek előmozdítják a jogok érvényesülését és a kötelességek teljesítését, az állampolgári fegyelem megszilárdítását. (4) Az államigazgatási szervek feladataikat a lakosság tevékeny közreműködésével látják el. Az államigazgatási eljárás a hatóság, az ügyfelek, továbbá az eljárásban részt vevő más szervek és személyek hatékony együttműködésére épül. (5) Az államigazgatási eljárásban mind a magyar, mind a külföldi ügyfelek a törvény előtt teljes egyenlőséget élveznek és ügyeiket minden megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. Az államigazgatási eljárásban anyanyelvét szóban és írásban mindenki használhatja. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit nem érhet hátrány. (6) Az ügyfelet az államigazgatási eljárásban

megilleti a nyilatkozattétel és a jogorvoslat joga, köteles viszont legjobb tudomása szerint, jóhiszeműen közreműködni. Mindezek érdekében az eljáró szerv az ügyfelet jogairól és kötelességeiről tájékoztatja. (7) Az államigazgatási szervek feladataikat gyors és egyszerű eljárással teljesítik. 34. Az 1957évi IV tv hatálya, az általános és különös eljárások viszonya A törvény hatálya- szervi hatály - tárgyi hatály - személyi hatály - időbeli hatály - területi hatály általános és különös eljárások viszonya: általános az elsődleges jogforrás, és összhangba hozza a különössel mely csak kiegészítheti a nem rendezett jogszaályzást másodlagos az általános- a kivett ügycsoportoknál - másodlagosként használják. - az eljárási tv. rendelkezéseire épülő spec szabályok 3. § (1) Az államigazgatási szerv eljárása során államigazgatási ügyben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Törvény,

vagy kormányrendelet az államigazgatási szerven kívül államigazgatási ügy intézésére más szervet is feljogosíthat, amely az ügyben e törvény szerint jár el. (3) E törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben az államigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. (4) Ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet, amelynek feladatkörét az ügy érinti. (5) Az államigazgatási szerv a nem magyar ügyfél államigazgatási ügyében – ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik – e törvény szerint jár el. (6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, családtámogatási, az adó-,

jövedéki és vámigazgatási, ingatlan-nyilvántartási és az iparjogvédelmi, az idegenrendészeti és a menedékjogi ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott, valamint az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. (7) E törvény hatálya a szabálysértési és az állampolgársági eljárásra nem terjed ki. (8) A (6) és (7) bekezdésben nem említett államigazgatási eljárásokra

vonatkozó jogszabályok e törvény rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. 35. A hatáskör és illetékesség szabályozása az 1957 évi IVtv-ben A közigazgatási szerv hallgatása. II. fejezet: Hatáskör és illetékesség 4. § (1) A közigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve – kérelemre vagy hivatalból – utasítja. (2) Ha a közigazgatási szerv a felettes szervének utasítására nyolc napon belül nem hoz érdemi határozatot – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével –, a felettes szerv az ügyfél kérelmére az ügyet magához vonja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az első fokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű közigazgatási szervet – azzal egyetértésben – jelöl ki. A kijelölt közigazgatási szerv – ha jogszabály másként nem rendelkezik – harminc

napon belül érdemi határozatot hozni köteles. (3) Adatigazolással, nyilvántartás-vezetéssel, illetőleg hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos közigazgatási ügyekben a mulasztó közigazgatási szerv a felettes szervének az ügyfél kérelme alapján kiadott utasítására tizenöt napon belül köteles eleget tenni kötelezettségének. (4) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a főpolgármester, a polgármester, a közgyűlés elnöke, a bizottság, a részönkormányzat testülete az önkormányzati hatósági ügyben a határozathozatali kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél kérelmére a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője felhívja a képviselő-testületet, hogy legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül határozzon. (5) Ha nincs felettes szerv, illetőleg a felettes szerv intézkedési vagy eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei (fővárosi) bíróság a fél kérelmére nemperes

eljárásban kötelezi a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására. (6) A közigazgatási és önkormányzati szervtől – a (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. (7) Az (1), (2), (3) és (5) bekezdésben foglaltakat a fellebbezési eljárásra is alkalmazni kell. A hatáskör megállapítása 5. § (1) Az államigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg; ebben meg kell határozni azt a szervet, amely az ügyben első fokon eljár. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyben első fokon a legalsóbb fokú szerv jár el. (4) Ha a bíróság valamely ügyben a hatáskörét vagy ennek hiányát megállapítja, vagy az ügy érdemében határoz, ez a döntés az államigazgatási szervre kötelező. Az illetékesség megállapítása 6. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárásra illetékes a) az az államigazgatási szerv, amelynek területén az ügyfél

állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) van, b) ingatlanra (földre, házra, lakásra, más helyiségre stb.) vonatkozó ügyben az az államigazgatási szerv, amelynek területén az ingatlan van, c) engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben az az államigazgatási szerv, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják. (2) Ha az ügyfél külföldön van, vagy tartózkodási helye ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakóhelye alapján kell megállapítani, ennek hiányában az eljárásra a fővárosi főjegyző illetékes. (3) Több illetékes államigazgatási szerv közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (megelőzés). (4) Ha az államigazgatási szerv megállapítja, hogy a megelőzés alapján az ügyben már más államigazgatási szerv eljárt, a saját eljárását megszünteti, illetőleg a határozatát visszavonja, és erről a

korábban eljárt államigazgatási szervet és az ügyfelet értesíti. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata 7. § (1) Az államigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Ha azt állapítja meg, hogy az ügyben nincs hatásköre, vagy nem illetékes, az ügyet haladéktalanul átteszi a hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szervhez, és erről az ügyfelet egyidejűleg értesíti. (2) Az államigazgatási szerv – tekintet nélkül a hatáskörére és az illetékességére – köteles megtenni azt az intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Erről az intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szervet, amely az intézkedés fenntartásának szükségességét felülvizsgálja. Az eljáró államigazgatási szerv kijelölése 8. § (1) Ha ugyanabban

az ügyben a) több államigazgatási szerv állapította meg a hatáskörét vagy az illetékességét; b) több államigazgatási szerv állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nem folyik; c) több illetékes államigazgatási szervnél indult eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik államigazgatási szerv jogosult az eljárásra, az érdekelt államigazgatási szervek kötelesek egymás között haladéktalanul megkísérelni a vita eldöntését. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nyolc nap alatt nem vezet eredményre, az eljáró államigazgatási szervet a következő szerv jelöli ki: a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felettes államigazgatási szerv, ennek hiányában – a működési területén eljáró hatóságok közül – a közigazgatási hivatal vezetője; b) hatásköri összeütközés esetén az Alkotmánybíróság.

Eljárás az illetékességi területen kívül 9. § (1) Az államigazgatási szerv az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha ezt jogszabály lehetővé teszi. (2) A fővárosi kerületi államigazgatási szerv, illetőleg a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területén végezhet eljárási cselekményt. Megkeresés 10. § Az államigazgatási szervtől kapott megkeresésnek minden szerv köteles saját feladatkörében tizenöt napon belül eleget tenni. 11. § (1) Ha az államigazgatási ügyben más államigazgatási szerv illetékességi területén kell eljárási cselekményt végezni, ennek teljesítésére a hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szervet kell megkeresni. (2) A megkeresett államigazgatási szerv a megkeresés teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. Ilyenkor a

megkeresést haladéktalanul a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez kell áttenni. Erről a megkereső államigazgatási szervet egyidejűleg értesíteni kell. A közigazgatási szerv hallgatása: határidő letelt és nincs érdemi döntés ellenszere: gyorsaság és egyszerűség követelménye felettes szerv utasíthatja ( kérelemre vagy hivatalból) ügyész intézkedés a "hallgatás beleegyezés" 36. Az 1957 évi IVtörvénynek az eljárás megindítására, az elintézési határidőre, azeljárás felfüggesztésére és az igazolási kérelemre vonatkozó szabályai. Az eljárás megindítása 13. § (1) Az államigazgatási eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára (a továbbiakban: kérelem) vagy hivatalból indul meg. A felettes szerv az államigazgatási szervet az eljárás megindítására vagy folytatására utasíthatja. (2) A jogszabályban meghatározott esetben az eljárás megindításáról az ügyfelet értesíteni

kell, a nagyszámú érdekeltet érintő eljárás megindítását pedig közhírré kell tenni. 14. § (1) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Ilyenkor az államigazgatási szerv az eljárást megszünteti, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és az államigazgatási szerv az eljárást folytatja. Az eljárás megszüntetéséről a 13. § (2) bekezdése szerint értesítetteket, az eljárás folytatásáról pedig az ügyfelet értesíteni kell. (2) Az államigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást – ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn – megszünteti, és erről értesíti azokat, akik a 13. § (2) bekezdése szerint az eljárás megindításáról értesültek. Az elintézési határidő 15. § (1) Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalból történt

megindításától számított harminc napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig csak törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet állapíthat meg. (2) A testületi szerv hatáskörébe tartozó egyedi államigazgatási ügyben az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, legkésőbb a soron következő testületi ülésen kell határozni. (3) Ha a felettes szerv a mulasztó közigazgatási szerv helyett azonos hatáskörű másik szervet jelöl ki az eljárásra, az elintézési határidő a kijelölésnek az eljáró szervhez érkezésekor kezdődik. (4) A felettes szerv eljárása esetén az elintézési határidő az iratoknak a felettes szervhez érkezésekor kezdődik. A közigazgatási szerv a felettes szerve intézkedésének kézhezvételétől számított öt napon belül köteles az iratokat felterjeszteni. (5) Az eljáró államigazgatási szerv vezetője a határidőt

indokolt esetben egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről – kérelemre indult eljárás esetén – az ügyfelet értesíteni kell. Kérelem 16. § (1) Az államigazgatási szervhez államigazgatási ügyben kérelmet szóban vagy írásban lehet benyújtani. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújtsa be. (2) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékletet. Mellékletként az ügyféltől nem lehet olyan adat igazolását kérni, amelyet az államigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell [27. § (3) bek] (3) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni. A kérelem elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése nem egyezik a tartalmával. (4) A magánszemély az első fokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes államigazgatási szerven kívül a

lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti. Az eljárás felfüggesztése 37. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, az államigazgatási szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, az államigazgatási szerv az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (2) A felfüggesztés tartama az elintézési határidőkbe (15. §) nem számít be (3) A felfüggesztést elrendelő határozat ellen fellebbezésnek van helye. Igazolás 40. § (1) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, az eljáró szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az az államigazgatási szerv dönt, amelynek

eljárása során a mulasztás történt. (2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. (3) Az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. (4) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. (5) Ha az államigazgatási szerv az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást folytatja, és – az eljárás eredményétől függően – korábbi határozatát hatályában fenntartja, módosítja vagy visszavonja. (6) Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezni csak akkor

lehet, ha a kérelem fellebbezési határidő elmulasztásának igazolására irányul. 37. Jegyzőkönyv, kizárás, szakhatóság közremüködése Jegyzőkönyv 17. § (1) A szóbeli kérelemről, az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról – ha az ügyfél kéri vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges –, továbbá a tárgyalásról egyidejűleg jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt (a továbbiakban együtt: jegyzőkönyv) kell készíteni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljáró államigazgatási szerv megnevezését, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személy természetes személy-azonosító adatait és lakcímét, a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, végül – írásban készült jegyzőkönyv esetén – a meghallgatott személy, az ügyintéző és a

jegyzőkönyvvezető aláírását. (3) A szóbeli kérelemről nem kell jegyzőkönyvet készíteni, ha az államigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti, és az ügy elintézésére vonatkozó szabályok szerint elegendő a teljesítést az iratra feljegyezni vagy a nyilvántartásba bevezetni. (4) Az (1) bekezdésben felsorolt eljárási cselekményekről feljegyzést kell készíteni, ha jegyzőkönyv nem készül. A feljegyzés a (2) bekezdésben meghatározott adatokat és a nyilatkozatok lényegét tartalmazza. Kizárás 19. § (1) Az ügyintéző a saját ügyének elintézésében nem vehet részt (2) A felsőbb fokú érdemi döntésben nem vehet részt az az ügyintéző, aki a határozat meghozatalában alsóbb fokon részt vett, valamint az, aki az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértőként járt el. (3) Az eljárásban nem vehet részt ügyintézőként az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. (4) Az ügyintéző az

államigazgatási szerv vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti A kizárás kérdésében az államigazgatási szerv vezetője határoz, és egyben kijelöli az ügy intézőjét. (5) Ha a kizárási ok az államigazgatási szerv vezetőjével, illetőleg a polgármesterrel, a főpolgármesterrel, a jegyzővel, a fővárosi főjegyzővel, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetőjével vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjével szemben merül fel, az ügyben – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a felettes szerv által kijelölt ügyintéző vagy hatóság jár el. (6) Az államigazgatási szerv a saját ügyének elintézésében nem vehet részt. Az eljáró szerv kijelölésére az (5) bekezdés irányadó. (7) Az államigazgatási ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével szemben a kizárás szabályait megfelelően alkalmazni kell. A szakhatóság

közreműködése 20. § Jogszabály elrendelheti, hogy a határozat meghozatala előtt más államigazgatási szerv (a továbbiakban: szakhatóság) előzetes hozzájárulását kell beszerezni. A szakhatóságot – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyben érdemi döntésre jogosult államigazgatási szerv keresi meg. 21. § (1) A szakhatóság a megkeresést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – tizenöt napon belül köteles teljesíteni. A teljesítésre megfelelő határnap is megállapítható (2) Ha a szakhatóság az előírt határidőn belül, illetőleg a határnapon nem nyilatkozik, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, kivéve ha a határnapon a nyilatkozattételre további nyolc napot kért. 38. A képviselet és a költségviselés szabályai az Áe-ben Képviselet 18. § (1) Ha nem írja elő jogszabály az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. (2) Ha az ügyfél nem

személyesen jár el, az államigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja. Jogszabály a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához kötheti. (3) Az államigazgatási szerv visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja. (4) Az olyan ügyfél részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni – ha nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja –, a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. (5) Az iratokat az ügyfél részére, ha pedig törvényes képviselője, ügygondnoka vagy írásban meghatalmazott képviselője van, ezek részére kell kézbesíteni; az idézés kézbesítése azonban a megidézett részére történik, képviselője egyidejű értesítésével. Eljárási költség 89. § (1) Az államigazgatási eljárás költségét – ha jogszabály másként

nem rendelkezik – az állam viseli, az illetékfizetési kötelezettségre az illetékekre vonatkozó szabályok irányadók. (2) Az eljárási költséget összegszerűen meg kell határozni. Az államigazgatási szerv az ügyfelet az eljárási költség előlegezésére is kötelezheti. (3) Ha az eljárásban több olyan azonos érdekű ügyfél vesz részt, akik a költség viselésére kötelesek, közöttük a költséget arányosan meg kell osztani. (4) Ha a közigazgatási szerv helyett – annak mulasztása miatt – a hatáskörébe tartozó ügyben felettes szerve vagy a felettes szerv által kijelölt más közigazgatási szerv jár el, az eljárás költségeit – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a mulasztó közigazgatási szerv viseli. Az eljárás költségeit a ténylegesen felmerült költségek alapján kell megállapítani. (5) Ötvenezer forintot meghaladó eljárási költség esetén az eljárási költség megállapításáról az eljáró

felettes szerv vagy a felettes szerv által kijelölt más közigazgatási szerv külön határozatot hoz. Költségmentesség 90. § (1) Az államigazgatási szerv annak a magánszemélynek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére teljes vagy részleges költségmentességet engedélyezhet. A költségmentességhez alapul szolgáló feltételek megváltozása esetén a költségmentesség módosítható vagy visszavonható. (2) A költségmentesség az illeték és az eljárási költség viselése alóli mentességet jelenti. (3) A költségmentesség hatálya a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. 91. § A költségmentesség iránti kérelem elutasításáról, továbbá a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló határozat ellen fellebbezésnek van

helye. 39. Az idézés és értesítés szabályai Idézés 22. § (1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, az államigazgatási szerv arra kötelezheti, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg; erre az államigazgatási szerv határnapot vagy határidőt jelöl meg. Az ügyfél nem kötelezhető megjelenésre az általa kezdeményezett eljárásban. (2) Az idézést általában úgy kell közölni, hogy azt az idézett a meghallgatását megelőzően legalább öt nappal megkapja, és a megjelenés őt a munkájában lehetőleg ne akadályozza. 23. § (1) Az idézésben meg kell jelölni, hogy az államigazgatási szerv az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben (ügyfélként, tanúként stb.) kívánja meghallgatni Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. (2) Idézni írásban vagy távbeszélőn lehet. A távbeszélőn történő idézésről feljegyzést kell

készíteni (3) Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha az eljárás során jelen levő személyt az ügyintéző más időpontra való megjelenésre kötelezi, ezt az iratra feljegyzi, és a megidézettel aláíratja. (4) Az államigazgatási szerv a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó magánszemélyt a székhelyére csak akkor idézheti, ha ezt jogszabály írja elő, vagy azt a személy maga kéri, valamint ha az eljáró államigazgatási szerv székhelyét a meghallgatni kívánt személy előnyösebben érheti el, mint azt a legalsóbb fokú államigazgatási szervet, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik; egyébként az utóbbi államigazgatási szervet kell megkeresnie a személy meghallgatása végett. (5) A fővárosban működő államigazgatási szerv, illetőleg a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területéről idézhet. (6) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a

rendészeti szervek tagját az illetékes parancsnokság útján írásban kell idézni. 24. § (1) Az idézett személy az idézésnek köteles eleget tenni (2) Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását vagy eltávozását megfelelően nem igazolja, ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. (3) Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyész jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az eljáró államigazgatási szerv vezetője kérheti. (4) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjának elővezetése céljából az illetékes parancsnokságot kell megkeresni. (5) Ha az idézett személy a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető

indokát igazolja, a bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő határozatot vissza kell vonni. (6) Azonnali megjelenésre szóló vagy távbeszélőn történő idézés esetén a meg nem jelent személlyel szemben nem szabad bírságot kiszabni vagy elővezetést elrendelni. (7) Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet képviselője az idézésre nem jelent meg, és a képviselő nevét a jogi személy (más szervezet) vezetője felhívásra nem közli, a vezető ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Értesítés 25. § Ha az ügyfél a 22 § (1) bekezdése alapján nem idézhető, vagy az államigazgatási szerv az ügyfél megidézését nem tartja szükségesnek, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról azzal a tájékoztatással értesíteni, hogy a meghallgatáson (szemlén, tárgyaláson) részt vehet, de megjelenése nem kötelező. 40. A tényállás

tisztázásának rendszere az 1957évi IVtörvényben, a bizonyítás Az ügyfél nyilatkozata. Az irat, mint bizonyítási eszköz A tényállás tisztázása 26. § (1) Az államigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. (2) Az államigazgatási szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (3) Bizonyítási eszközök különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. (4) Az államigazgatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. Az ügyfél nyilatkozata 27. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél

nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, az államigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti. Erre az ügyfelet figyelmeztetni kell (2) Az ügyintéző köteles az ügyfelet meghallgatása előtt a szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. Az államigazgatási szerv az eljárás során gondoskodik arról, hogy az ügyfelet a jogszabályok ismeretének hiánya miatt ne érje hátrány. (3) Az államigazgatási szerv nem hívhatja fel az ügyfelet olyan adat közlésére, amelyet az államigazgatási szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Ezt a szabályt kell alkalmazni a polgármester, a főpolgármester, a jegyző, a főjegyző, a polgármesteri hivatal ügyintézőjének eljárásában a polgármesteri hivatalnál jogszabállyal rendszeresített nyilvántartások adatai tekintetében. (4) Az az ügyfél vagy képviselője, aki

rosszhiszeműen az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, ötezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírságot megállapító határozat visszavonható, ha az ügyfél a tényállításának valótlanságát feltárja. Irat 28. § (1) Az államigazgatási szerv a tényállás megállapítása céljából az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, illetőleg ennek érdekében más szervet megkereshet (10. §) (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. (3) Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely – általában műszaki vagy vegyi úton – adatokat rögzít (fénykép, film-, hangfelvétel, mágneslap, mágnesszalag stb.) (okirat vagy egyéb irat.közokirat-magánokirat- teljes bizonyító erejű magánokirat) 41. A tanúmeghallgatás szabályai az Áe-ben Tanú 29. § (1) Az

ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható (2) A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni, és – a (3) bekezdés b) pontjában, továbbá a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – tanúvallomást tenni. (3) Tanúként nem hallgatható meg(abszolut akadály) a) az, akitől bizonyítékként értékelhető vallomás nem várható, b) államtitoknak, szolgálati titoknak vagy hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki a titoktartás alól – az arra jogosított szervtől vagy személytől – nem kapott felmentést. (4) A tanúvallomás megtagadható, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója. (5) A tanúvallomás megtagadható az olyan kérdésben, amelyben vallomásával a tanú saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.(4-5 bek relatív akadály) 30. § (1) A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát A tanúnak nyilatkoznia

kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás következményeire. (2) A még meg nem hallgatott tanú általában nem lehet jelen az ügyfél és más tanú meghallgatásakor. (3) Ha az államigazgatási szerv a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A tanúzás és a szakértői közreműködés megtagadásának, valamint a szemle akadályozásának következménye 35. § (1) A tanú, a szakértő és a szemletárgy birtokosa, ha a vallomástételt, a közreműködést és véleménynyilvánítást, illetőleg a szemletárgy felmutatását a következményekre történt figyelmeztetés után elfogadható ok nélkül megtagadja, ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. (2) A bírságot megállapító határozatot vissza lehet vonni, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz, a szakértő

teljesíti feladatát, illetőleg a szemletárgy birtokosa eleget tesz kötelességének. (3) A helyszíni szemlét akadályozó vagy a szakértői vizsgálatban való közreműködést megtagadó személy bírságolására az (1) és (2) bekezdés irányadó. Törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet más kényszerítő intézkedés alkalmazását is megengedheti. Tárgyalás 36. § (1) Az államigazgatási szerv tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. (2) A tárgyaláson az államigazgatási szerv meghallgatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, és megszemléli a szemletárgyat. (3) Az ügyfél és képviselője a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyhez kérdést intézhet, és más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését indítványozhatja. (4) Azt, aki a tárgyalás rendjét

zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasítja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá ezer forintig terjedő bírsággal sújtja, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjával szemben pedig, ha a bírság kiszabását elégtelennek tartja, fegyelmi eljárást kezdeményez. 42. Szemle, szakértő, tolmács Egyezség, a határidő számítása az Áe-ben Szemle 31. § (1) A tényállás tisztázására szemle rendelhető el Ennek megtartása során a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető, b) helyszíni szemle tartható. (2) Ha a szemle eredményét az érdekeltek előzetes idézése vagy értesítése veszélyeztetné, a szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni. (3) A szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatását megtagadhatja, ha őt a szemletárgyra vonatkozóan titoktartás [29. § (3) bek b) pont] kötelezi, és ez alól nem kapott felmentést Szakértő

32. § (1) Szakértőt kell meghallgatni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő a szakértő meghallgatását. (2) Szakértőként az eljáró államigazgatási szerv megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozóját kell az eljárásba bevonni, vagy a jogszabályban meghatározott szervet kell megkeresni. Ha az eljáró államigazgatási szervnek a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező dolgozója nincs, más szervet vagy szakértő testületet kell megkeresnie. Szakértőként – indokolt esetben – szakértelemmel rendelkező személy közvetlenül is kirendelhető. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. (3) Az ügyfél kérelmére az államigazgatási szerv a kirendelt szakértőn kívül – akár véleményének előterjesztése előtt, akár az után – más szakértőt is kirendelhet, feltéve, hogy

a szakértő költségét az ügyfél előlegezi és viseli. 33. § (1) Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok (19 §) áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúságtételt megtagadhatja [29. § (3)–(4) bek.] (2) A szakértővel közölni kell mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. Evégből a szakértő az ügy iratait megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz kérdéseket intézhet. Jogszabály alapján az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető. (3) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire. (4) Ha az államigazgatási szerv a szakértőt tárgyaláson kívül hallgatja meg, a meghallgatásra a tárgyalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Tolmács 34. § (1) Idegen nyelv

használata esetén – ha azt az ügyintéző nem beszéli – tolmácsot kell alkalmazni. (2) Ha az államigazgatási eljárásban siket, néma vagy siketnéma személy vesz részt, tolmácsot kell alkalmazni. (3) A tolmácsra megfelelően irányadók a szakértőre vonatkozó rendelkezések. A tanúzás és a szakértői közreműködés megtagadásának, valamint a szemle akadályozásának következménye 35. § (1) A tanú, a szakértő és a szemletárgy birtokosa, ha a vallomástételt, a közreműködést és véleménynyilvánítást, illetőleg a szemletárgy felmutatását a következményekre történt figyelmeztetés után elfogadható ok nélkül megtagadja, ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. (2) A bírságot megállapító határozatot vissza lehet vonni, ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz, a szakértő teljesíti feladatát, illetőleg a szemletárgy birtokosa eleget tesz kötelességének. (3) A helyszíni szemlét akadályozó vagy a

szakértői vizsgálatban való közreműködést megtagadó személy bírságolására az (1) és (2) bekezdés irányadó. Törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet más kényszerítő intézkedés alkalmazását is megengedheti. Tárgyalás 36. § (1) Az államigazgatási szerv tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. (2) A tárgyaláson az államigazgatási szerv meghallgatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, és megszemléli a szemletárgyat. (3) Az ügyfél és képviselője a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyhez kérdést intézhet, és más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését indítványozhatja. (4) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasítja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá ezer

forintig terjedő bírsággal sújtja, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjával szemben pedig, ha a bírság kiszabását elégtelennek tartja, fegyelmi eljárást kezdeményez. Egyezség 38. § (1) Ha a jogszabály elrendeli, vagy az ügy természete megengedi, az államigazgatási szervnek a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását. (2) Ha az egyezség megfelel a jogszabálynak, és nem sérti a felek vagy mások jogos érdekét, az államigazgatási szerv az egyezséget jóváhagyja, illetőleg határozatba foglalja; ellenkező esetben az eljárást folytatja. A határidő számítása 39. § (1) A napokban megállapított határidőbe a közlés, a kézbesítés, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja, valamint a szakhatóság eljárásának időtartama (21. §) nem számít be (2) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen az államigazgatási szervnél a munka szünetel, a határidő a

legközelebbi munkanapon jár le. (3) A postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja. (4) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. 43. A közokiratok, az iratkezelés és az adatvédelem általános szabályai Az iratokba való betekintés szabályai az Áe.-ben Az iratokba való betekintés 41. § (1) Az ügyfél és képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, és azokról másolatot készíthet. (2) Az államigazgatási szerv az ügyfélen és képviselőjén kívül más személynek (szerv képviselőjének) is megengedi az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogának érvényesítése vagy feladatának teljesítése céljából szükséges. (3) Nem lehet betekinteni a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzőkönyvbe, a határozatok tervezetébe és azokba az iratokba, amelyek államtitkot vagy szolgálati titkot

tartalmaznak. Szolgálati titok címén nem lehet kizárni az olyan iratba való betekintést vagy arról másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapul. 44. Az 1957 évi IVtv-nek a határozatra, a határozat közlésére, illetve a határozat kijavítására és kiegészítésére vonatkozó szabályai. A határozat alakja és tartalma 42. § (1) Az államigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során eldöntendő kérdésekben határozatot hoz. (2) Az ügyfél kérelmére indult eljárásban – jogszabályban meghatározott esetben – a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni akkor is, ha az államigazgatási szerv az előírt határidőn belül a kérelem teljesítését nem tagadta meg. 43. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell: a) az eljáró államigazgatási szerv megnevezését, az ügyfél nevét és lakóhelyét (székhelyét), az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének

megjelölését, b) a rendelkező részben az államigazgatási szerv döntését, továbbá a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat lehetőségéről való tájékoztatást, c) az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat; az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait; az eljárt szakhatóságok megnevezését és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a határozatot hozta, d) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali beosztását és az államigazgatási szerv bélyegzőlenyomatát. (2) Ellenérdekű ügyfél hiányában a kérelemnek helyt adó első fokú határozat, továbbá az egyezséget tartalmazó vagy jóváhagyó határozat indokolása és a kérelemnek helyt adó első fokú határozatban a jogorvoslatról való tájékoztatás is mellőzhető. (3) A határozatot külön íven kell

megszövegezni, illetőleg jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni. Külön íven kell megszövegezni a határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik, vagy ha az ügyfél kérelmére a kihirdetett határozatot neki megküldik. (4) A jegyzőkönyvbe foglalt vagy az ügyiratra feljegyzett határozatban nem kell feltüntetni az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokat, ha azok az iratból kitűnnek. (5) Jogszabály elrendelheti, hogy az államigazgatási szerv a döntését az erre a célra rendszeresített okiraton adja ki. 44. § (1) Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani. (2) A határozatban részletekben történő teljesítést is meg lehet állapítani. A határozat közlése 45. § (1) A határozatot kézbesítés útján kell közölni, a jelenlevő ügyféllel azonban – ha jogszabály nem zárja ki – kihirdetés útján is közölni lehet. (2) Ha jogszabály

elrendeli, a közlés közszemlére (közhírré) tétel útján történik. (3) Közveszély, életveszély, jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye esetében a határozatot távközlési eszköz útján is közölni lehet. A közlés időpontját az iratra fel kell jegyezni (4) A határozatot meg kell küldeni vagy arról tájékoztatást kell adni a jogszabályban meghatározott szervnek (személynek), valamint az ügyben eljárt szakhatóságnak. 46. § (1) A határozat kihirdetését jegyzőkönyvbe kell foglalni (2) A kihirdetett határozatot az ügyfélnek – ha kéri – nyolc napon belül meg kell küldeni. 47. § (1) A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, kihirdették, a közszemlére tett iratot levették, illetőleg a határozatot távközlési eszköz útján közölték. (2) A közszemlére tett iraton mind a kifüggesztés, mind a levétel napját fel kell tüntetni. A határozat kijavítása és kiegészítése 48. § (1) Az

államigazgatási szerv a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén – a szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után – kijavíthatja vagy kicserélheti. (2) Az államigazgatási szerv hivatalból vagy az ügyfél kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti. (3) A kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat eredeti példányára és lehetőleg kiadmányaira is fel kell jegyezni, és az alaphatározatra előírt módon az ügyféllel közölni kell. (4) Nincs helye a határozat kiegészítésének, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. 45. Hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány, hatósági nyilvántartás 49. § (1) E törvény rendelkezéseit az e fejezet szerinti eljárásban az itt szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az államigazgatási szerv

által valamely tény vagy állapot igazolására kiállított okiratot, a tény vagy állapot más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni. (3) A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés (módosítás, törlés) megtagadásáról az államigazgatási szerv határozatot hoz. Hatósági bizonyítvány 50. § (1) Az államigazgatási szerv tény, állapot vagy egyéb adat (a továbbiakban: adat) igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. (2) A hatósági bizonyítvány kiadására – a 6. §-ban felsoroltakon felül – az az államigazgatási szerv is illetékes, a) amelynek területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetőleg az állapot tartott vagy megszűnt, b) amelynek területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt, c)

amelynek nyilvántartása az adatot tartalmazza. (3) A hatósági bizonyítványt – a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül – írásban kell kiadni, illetőleg az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal lehet ellátni. A hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek, milyen célból és milyen bizonyítékok alapján adták ki. (4) A hatósági bizonyítvány tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni. 51. § (1) Hatósági bizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha ezt jogszabály előírja, vagy ennek szükségességét az ügyfél valószínűsíti. (2) Az államigazgatási szerv a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha a) kiadása jogszabályba ütközik, b) az igazoltatni kívánt adat más okirattal bizonyítható, c) az ügyfél a bizonyítvány felhasználásának célját nem tudja megindokolni, vagy valótlan adat igazolását kéri. Hatósági igazolvány 52. § (1) Az

államigazgatási szerv törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott esetben az ügyfél adatainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki. Az ügyfél jogainak rendszeres igazolására hatósági bizonyítvány kiadását kormányrendelet is elrendelheti. (2) A hatósági igazolványba csak a jogszabályban meghatározott bejegyzés tehető. (3) A hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni, ezekre nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhető. Hatósági nyilvántartás(előre meghatározott szempontok szerint rögzített információk együttese.) 53. § (1) Az államigazgatási szerv a jogszabályban meghatározott adatokat nyilvántartja Az állampolgárok személyes adatainak nyilvántartását csak törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján az abban meghatározott körben helyi önkormányzati rendelet írhatja elő. (2) Az

államigazgatási szerv a nyilvántartásban és az alapjául szolgáló iratokban szereplő személyes adatokat – az érintetten kívül – az adatkezelés céljának és az adatok körének pontos meghatározásával csak törvényben vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott helyi önkormányzati rendeletben meghatározott szerveknek és személyeknek hozhatja tudomására. 46. Az álamigazgatási hatósági eljárás jogorvoslati rendszere A jogerő a közigazgatásban A határozat visszavonása, módosítása. Jogorvoslatok: - a határozat módosítása és visszavonása - fellebbezés - felügyeleti intézkedés - az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata - ügyész intézkedések - semmisség Jogerő: - alaki és anyagi jogerő A határozat módosítása és visszavonása 61. § (1) Ha az államigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a határozatot

módosítja vagy visszavonja. (2) Az államigazgatási szerv az ügyfél jogorvoslati kérelme esetén a határozatot akkor is módosíthatja vagy visszavonhatja, ha a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél. (3) A határozat módosítására vagy visszavonására az államigazgatási szerv csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. A szakhatóság a hozzájárulást (20 §) az ügyben eljáró államigazgatási szerv határozatának meghozataláig módosíthatja vagy vonhatja vissza. (4) A határozat módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja, vagy külön feltételhez kötheti. (5) A határozatot nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. 47. A felettes szervek rendszere, a fellebbezés, a felügyeleti intézkedés és a semmisség szabályai az Áe-ben. felettes szervek- államigazgatási hatósági ügyben a

fórumrendszer vertikális. önk.-közig hiv- minisztérium- miniszter dekoncentrált szerv esetén közvetlen írányítója kormánynak nincs- birói út - önk. hatósági ügyekben polgm felett képv testület felette a bíróság Fellebbezés 62. § (1) Az ügyfél az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. (3) Az érdemi döntést megelőző határozat és a szakhatóság állásfoglalása csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve ha a külön fellebbezést jogszabály megengedi. Bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye. (4) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezésről lemondhat. 63. § (1) A fellebbezésnek a határozat végrehajtására

halasztó hatálya van, kivéve ha az államigazgatási szerv a határozat azonnali végrehajtását rendelte el. (2) A határozat azonnali végrehajtását akkor lehet elrendelni, ha a) életveszély miatt vagy a közbiztonság érdekében az szükséges, illetőleg az azonnali végrehajtás elmaradása jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, b) a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, c) törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet más fontos ok miatt lehetővé teszi. (3) A határozat azonnali végrehajtását a határozatban ki kell mondani, és külön meg kell indokolni. 64. § Nincs helye fellebbezésnek, ha első fokon a Kormány vagy a Kormány tagja járt el, vagy ha az ügyben a jogszabály a fellebbezést azért zárja ki, mert a határozat megváltoztatását vagy megsemmisítését a bíróságtól lehet kérni. 65. § (1) A fellebbezést annál az államigazgatási szervnél kell előterjeszteni, amely a megtámadott

határozatot hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók (2) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve ha az államigazgatási szerv a megtámadott határozatot visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. 66. § (1) A fellebbezésről a felettes államigazgatási szerv határoz (2) A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A vizsgálat eredményeként a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. (3) A felettes szerv, ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt államigazgatási szervet új eljárásra

utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. 67. § A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az első fokú határozatot közölték, az első fokon eljárt államigazgatási szerv útján írásban kell közölni. Felügyeleti intézkedés 71. § (1) Ha az államigazgatási szerv határozata jogszabályt sért, a felettes államigazgatási szerv a határozatot megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és az ügyben eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja. Ez a jogkör illeti meg a felettes államigazgatási szervet akkor is, ha a szakhatóság – a felettes szerve útján – a határozatnak részére történő megküldésétől [45. § (4) bek] számított tizenöt napon belül hozzájárulásának figyelmen kívül hagyását sérelmezi. (2) A határozat nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha a) a határozatot a bíróság felülvizsgálta, b) a határozat

megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene, c) a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt, d) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti. 71/A. § (1) Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak, és az ügyben az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának nincs helye, a felettes államigazgatási szerv az államigazgatási szerv határozatát megváltoztatja, illetve megsemmisíti, és szükség esetén az ügyben eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasítja. A 71 § (2) bekezdésének b)–c) pontjai ebben az esetben nem alkalmazhatóak. Ha az ügyben eljárt szervnek nincs felettes szerve, a 4. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásának van helye (2) A felettes államigazgatási szerv – az Alkotmánybíróság

határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül – hivatalból jár el. Semmisség 75. § (1) Az e fejezetben szabályozott eljárásokban az államigazgatási szerv határozatát a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha a) az ügy nem államigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, b) az államigazgatási szervnek az ügyben eljáró dolgozója a kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon megszegte, és ez az államigazgatási szerv határozatát befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki. (2) Az államigazgatási szerv határozata az (1) bekezdés szerint nem semmisíthető meg, ha a határozat jogerőre emelkedése óta három év eltelt. 48. Az országgyülési biztos általi ellenőrzés és az ügyész törvényességi felügyelet szabályai Az

országgyűlési biztos eljárása és intézkedései 16. § (1) Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság [29 § (1) bek.], illetve közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. (2) Az országgyűlési biztos az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállása esetén hivatalból is eljárhat. 17. § (1) Az országgyűlési biztos a hozzá benyújtott beadványt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles megvizsgálni. A

célszerűnek tartott intézkedést – e törvény keretei között – maga választja meg. (2) Ha az országgyűlési biztos megítélése szerint a beadványban szereplő visszásság csekély jelentőségű, az országgyűlési biztos a beadványt nem köteles vizsgálni. Erről a beadványt tevőt értesíti. (4) Ha az ügyben jogerős határozat született, az országgyűlési biztoshoz ennek közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni. 18. § (1) Az országgyűlési biztos a jogerősen befejezett ügyekre vonatkozóan jogosult bármely hatóság ellenőrzésére, ennek során – külön törvény eltérő rendelkezése hiányában – a hatóság helyiségeibe beléphet. Az országgyűlési biztos jogainak gyakorlása érdekében a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a rendészeti szervek működésére szolgáló területekre a hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon léphet be. Ez a

szabályozás az ellenőrzést érdemben nem akadályozhatja. (2) Az országgyűlési biztos bármely hatóságtól az általa lefolytatott eljárással, illetve az eljárás elmulasztásával kapcsolatban adatokat és felvilágosítást kérhet, továbbá a keletkezett iratokba betekinthet, annak megküldését, illetőleg, ha ez nem lehetséges róluk másolat készítését kérheti. (3) Az országgyűlési biztos az általa vizsgált ügy intézőjét vagy az eljárást folytató szerv bármely munkatársát meghallgathatja, továbbá az érintett szerv vezetőjét vagy felügyeleti szervének vezetőjét, valamint az annak lefolytatására a jogszabály által egyébként feljogosított szerv vezetőjét vizsgálat lefolytatására kérheti fel. (4) Az országgyűlési biztos az általa vizsgált ügyben bármely szervtől vagy annak munkatársától írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot vagy véleményt kérhet. (5) Az államtitok és a szolgálati titok az országgyűlési

biztost az e §-ban szabályozott jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek. Az országgyűlési biztost a titoktartási kötelezettség tisztsége megszűnése után is terheli (6) Az országgyűlési biztos iratbetekintési jogát a Magyar Honvédségnél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél és a határőrségnél – az állami vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok tekintetében – az e törvényben foglalt korlátozások szerint gyakorolhatja. (7) A nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a határőrség titkos információgyűjtő tevékenységével is kapcsolatos kérdésre vagy bejelentésre az országgyűlési biztos a válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a felsorolt szervek egyes esetekhez kapcsolódó titkos információgyűjtő tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni. (8) Azokat az iratokat, amelyekbe az országgyűlési biztos a

Magyar Honvédségnél, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, és a határőrségnél nem tekinthet be, a törvény melléklete tartalmazza. Ha azonban az országgyűlési biztos az ügy teljes körű feltárása érdekében a mellékletben felsorolt iratok megvizsgálását is szükségesnek látja, a hatáskörrel rendelkező minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében pedig a szolgálatot vezető főigazgatótól kérheti azok megvizsgálását. A felkért személyek kötelesek az országgyűlési biztos által megkívánt vizsgálatot elvégezni (elvégeztetni) és azok eredményéről az országgyűlési biztost tizenöt napon belül tájékoztatni. (9) A (3) bekezdés szerinti meghallgatás során a válaszadást, illetőleg a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételt az arra felhívott személy megtagadhatja, ha a) az a személy, akit az országgyűlési biztos eljárásának alapját képező beadvány érint, a Pp. 13 § (2) bekezdés szerinti

hozzátartozója vagy élettársa; b) a válaszadás vagy nyilatkozattétel során magát, vagy a Pp. 13 § (2) bekezdése szerinti hozzátartozóját, illetve élettársát bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben. 19. § (1) Az országgyűlési biztos a lefolytatott vizsgálat eredményéről, illetve esetleges intézkedéséről a beadványt tevőt értesíti. (2) Az országgyűlési biztos a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá az ismételten előterjesztett és érdemben új tényt, adatot nem tartalmazó beadványt elutasítja, a nem jogosult által, valamint a névtelenül benyújtottat pedig elutasíthatja. Az elutasítást minden esetben indokolni kell (3) Az országgyűlési biztos a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó beadványt – a beadványt tevő egyidejű értesítése mellett – az arra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi. 20. § (1) Ha az országgyűlési biztos a lefolytatott vizsgálat alapján arra a

megállapításra jut, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, annak orvoslására – az érintett szerv egyidejű tájékoztatása mellett – ajánlást tehet a visszásságot előidéző szerv felügyeleti szervének. A felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti az országgyűlési biztost. (2) Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet az erre vonatkozó közlés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az országgyűlési biztos tájékoztatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról. 21. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok szerint az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot az előidéző szerv saját hatáskörben meg tudja szüntetni, az országgyűlési biztos kezdeményezheti az

érintett szerv vezetőjénél a visszásság orvoslását. Az ilyen kezdeményezés rövid úton (távbeszélőn, szóban stb.) is történhet, ez esetben a kezdeményezés időpontját, módját és lényegét az ügyiraton kell rögzíteni. (2) Az érintett szerv a kezdeményezés tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről a kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja az országgyűlési biztost. (3) Ha a megkeresett szerv a kezdeményezéssel nem ért egyet, a (2) bekezdésben megjelölt határidőn belül köteles azt véleményével ellátva felügyeleti szervéhez felterjeszteni. A felügyeleti szerv a felterjesztés kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles állásfoglalásáról, illetőleg a megtett intézkedésről az országgyűlési biztost értesíteni. (4) A felügyeleti szerv, illetve az országgyűlési biztos további eljárására egyebekben a 20. §

(1)–(3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy az országgyűlési biztos arról értesíti a felügyeleti szervet, hogy a kezdeményezést változatlan vagy módosított formában ajánlásként tartja-e fenn. 22. § Az országgyűlési biztos indítványozhatja az Alkotmánybíróságnál: a) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát; b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát; c) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálását; d) mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését; e) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését. 23. § (1) Az országgyűlési biztos külön törvényben meghatározottak szerint kezdeményezheti az illetékes ügyésznél ügyészi óvás benyújtását. (2) Az illetékes ügyész az

ügyészi óvás benyújtásával kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az országgyűlési biztost. 24. § Ha az országgyűlési biztos eljárása során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, az illetékes szervnél felelősségre vonásra irányuló eljárást kezdeményezhet, bűncselekmény észlelése esetén pedig kezdeményez. A megkeresett szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról – törvény eltérő rendelkezése hiányában – hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követően harminc napon belül tájékoztatja az országgyűlési biztost. 25. § Ha az országgyűlési biztos álláspontja szerint az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság valamely jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze fölösleges, nem egyértelmű rendelkezésére, illetve az adott kérdés jogi

szabályozásának hiányára (hiányosságára) vezethető vissza, a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadására jogosult szervnél a jogszabály (állami irányítás egyéb jogi eszköze) módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását. A megkeresett szerv állásfoglalásáról, illetve esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az országgyűlési biztost. 26. § (1) Ha az országgyűlési biztos által megkeresett szerv az érdemi állásfoglalás kialakítását, és az annak megfelelő intézkedés megtételét elmulasztja, vagy az országgyűlési biztos az állásfoglalással, a megtett intézkedéssel nem ért egyet, az ügyet az éves beszámoló keretében az Országgyűlés elé terjeszti, és – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. Ha megállapítása szerint a

visszásság kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érinti, indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre. A napirendre tűzés kérdésében az Országgyűlés dönt 29. § (1) E törvény alkalmazásában hatóság: a) az államhatalmi, államigazgatási feladatot ellátó szerv; b) az államigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv; c) a fegyveres erők; d) a rendőrség, a rendészeti szerv; e) a nemzetbiztonsági szolgálatok; f) az igazságügyi szerv – kivéve a bíróságot – g) a helyi önkormányzat; h) a bíróságon kívüli jogvitát kötelező érvénnyel eldöntő szerv. Ügyészi törvényességi felügyelet Az ügyész jogai 13. § (1) Az ügyészi törvényességi felügyelet a Kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközeire, valamint e

szervek általános érvényű rendelkezéseire és a jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire terjed ki. Kiterjed ezen túlmenően a bíróságon kívüli, jogvitát intéző szervek egyedi döntéseire, valamint a gazdasági és egyéb szerveknek a munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsági viszonnyal összefüggő egyedi döntéseire, továbbá a jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott általános érvényű intézkedéseire. (2) Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében az ügyészi törvényességi felügyelet során a) óvást emelhet az Alkotmánnyal vagy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes jogszabály, illetőleg állami irányítás egyéb jogi eszköze ellen; b) elbírálja azokat a törvényességi kérelmeket, közérdekű bejelentéseket és törvénysértésre utaló jelzéseket, amelyeket az állampolgárok és a jogi személyek az államigazgatás és más, bíróságon kívüli jogalkalmazó szervek határozatai, illetőleg

törvénysértő mulasztásai ellen az ügyészséghez benyújtanak; c) a hatáskörébe tartozó területi és helyi szerveknél általános érvényű rendelkezés (szabályzat, alapszabály stb.) kiadását, módosítását vagy egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését kezdeményezheti; e) megtekintheti az ügyészi törvényességi felügyelet körébe tartozó szervek általános érvényű rendelkezéseit és egyedi döntéseit, a törvényesség érdekében szükség esetén vizsgálatot tarthat, illetőleg az ellenőrzési vagy felügyeleti joggal felruházott szervet vizsgálat tartására kérheti fel; f) a szervek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg megküldését, továbbá felvilágosítás adását kérheti. (3) Az illetékes szerv vezetője az (2) bekezdés e) és f) pontjában megjelölt ügyészi felkérésnek köteles eleget tenni. Az óvás 13/A. § (1) Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy ügyészi

törvényességi felügyeleti jogkörébe tartozó szerv által kibocsátott jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze az Alkotmánnyal, illetőleg magasabb szintű jogszabállyal ellentétes, ennek megszüntetése érdekében az azt kibocsátó szervhez óvást nyújthat be. (2) A szerv az óvást harminc napon belül köteles megvizsgálni. Ha az óvást alaposnak tartja, a jogszabályt, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközét hatályon kívül helyezi, visszavonja vagy módosítja, és erről az ügyészt egyidejűleg értesíti. (3) Ha a szerv az óvással nem ért egyet, a megvizsgálástól számított nyolc napon belül köteles az óvást elbírálás végett az Alkotmánybíróság elé terjeszteni és erről az ügyészt értesíteni. 14. § (1) Ha az ügyész a szervek jogerős, illetőleg végrehajtható rendelkezéseiben törvénysértést állapít meg, annak kiküszöbölése végett a törvénysértést elkövető szervhez vagy

annak felettes (felügyeleti, állami törvényességi felügyeletét ellátó, a továbbiakban: felettes) szervéhez óvást nyújthat be. Az óvásban a megtámadott rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja. (3) Ha az ügyész az óvást egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő egy éven túl nyújtja be – amennyiben törvény, törvényerejű rendelet, vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – az óvás folytán tett intézkedés jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sérthet. (4) Az egyedi határozatok vagy általános érvényű rendelkezések meghatározott fajtái ellen irányuló ügyészi óvást csak törvény vagy törvényerejű rendelet zárhatja ki. 15. § (1) Az óvást a szerv nyolc napon belül, a testületi szerv pedig az óvás benyújtását követő legközelebbi ülésén köteles megvizsgálni. Ha az ügyész közvetlenül a felettes szervhez nyújtotta be az óvást,

azt harminc napon belül kell elbírálni; ilyen esetben a (3) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Amennyiben a szerv az óvást alaposnak tartja, a törvénysértő rendelkezést köteles a fenti határidőn belül hatályon kívül helyezni, vagy módosítani s erről az ügyészt egyidejűleg értesíteni. (2) Ha a szerv az óvást az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem vizsgálja meg, vagy az ügyész a rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését indítványozta, az illetékes szerv köteles a végrehajtást saját döntéséig, a (3) bekezdés esetén pedig a felettes szerv döntéséig azonnal felfüggeszteni és erről az ügyészt értesíteni. (3) Ha a szerv az óvással nem ért egyet, köteles a kifogásolt rendelkezésre vonatkozó iratokat az óvással és észrevételeivel együtt felülvizsgálat céljából az elbírálástól számított nyolc napon belül felettes szervéhez felterjeszteni és erről az óvást benyújtó

ügyészt egyidejűleg, a felterjesztés indokainak közlésével értesíteni. A felettes szerv az óvás kérdésében harminc napon belül érdemben köteles határozni és határozatát az óvást benyújtó ügyésszel is közölni. Ha a szervnek az ügyészi óvással érintett tevékenységi körben felettes szerve nincs, s a jogszabály a határozat bírósági felülvizsgálatát nem teszi lehetővé, a szerv az óvás tárgyában egyetértés hiánya esetén is érdemben dönt. (4) A minisztériumok és az országos hatáskörű államigazgatási szervek egyedi, illetőleg általános érvényű rendelkezései ellen benyújtott óvásokat felettes szervként a Kormány bírálja el. (5) Ha az ügyész a határozat bíróság előtti megtámadására megállapított határidő letelte után nyújt be óvást, a szerv egyetértés hiányában is érdemben dönt az óvás tárgyában. Elutasítás esetén az ügyész az erről szóló határozat kézbesítésétől számított

harminc napon belül az illetékes bírósághoz fordulhat. A felszólalás és figyelmeztetés 16. § (1) Az ügyész a törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése végett a szerv vezetőjénél felszólalással él; jövőbeni törvénysértés veszélye esetén pedig a törvénysértés megelőzése érdekében figyelmeztetést nyújt be. (2) A szerv vezetője az ügyészi felszólalást, illetőleg figyelmeztetést harminc napon belül – testületi szerv az ügyészi intézkedés benyújtását követő legközelebbi ülésén – köteles elbírálni, a megfelelő intézkedést megtenni és erről az ügyészt értesíteni. Ha a szerv a felszólalással, illetőleg figyelmeztetéssel nem ért egyet, köteles az iratokat észrevételeivel együtt az elbírálástól számított nyolc napon belül felülvizsgálat végett felettes szervéhez felterjeszteni és erről a felterjesztés indokainak megjelölésével az ügyészt

értesíteni. A felettes szerv a felszólalás, illetőleg figyelmeztetés kérdésében harminc napon belül érdemben határoz és határozatát az ügyésszel is közli. (3) Ha az ügyész olyan szervhez nyújt be felszólalást, illetőleg figyelmeztetést, amelynek az ügyészi intézkedéssel érintett tevékenységi körben felettes szerve nincs, a szerv – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a felszólalás, illetőleg figyelmeztetés tárgyában egyetértés hiánya esetén is érdemben dönt. E rendelkezés akkor is irányadó, ha az ügyészi intézkedéssel érintett tevékenységi körbe tartozó egyedi ügyek bírósági felülvizsgálatát a jogszabály lehetővé teszi. A szabálysértési és rendészeti ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok 17. § (1) Az ügyész felügyel a rendőrség által alkalmazott, a huszonnégy órai időtartamot meg nem haladó közbiztonsági őrizetbe vétel, továbbá a szabálysértési hatóságok és bírságoló

szervek eljárásainak, az eljárások során hozott határozatainak és intézkedéseinek, valamint azok végrehajtásának törvényességére. (4) Az ügyésznek a pénzbírságot helyettesítő elzárásra, illetőleg a szabadon bocsátásra, valamint a fogva tartás körülményeire vonatkozó egyedi ügyekben adott utasításait az eljáró szervek teljesíteni kötelesek. Az ügyész utasítása ellen az érintett szerv a felettes ügyészhez előterjesztéssel élhet Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya. (5) A szabálysértési (bírságolási) ügyben benyújtott óvásnak a kifogásolt határozat, illetőleg intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. Az elkövető terhére óvásnak csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül van helye. 25. § (1) Az ügyész köteles a hozzá beérkezett panaszokat késedelem nélkül megvizsgálni vagy megvizsgáltatni, törvénysértés esetén a szükséges intézkedéseket

megtenni és a panasz elintézéséről a panaszost értesíteni. (2) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az ügyész a sérelmezett intézkedéstől, illetőleg a sérelmezett határozat kézbesítésétől számított egy éven túl benyújtott panasz elbírálását mellőzheti. 26. § (1) Az ügyész azok ellen, akik a törvényt megsértették, a jogszabályokban megállapított feltételek fennállása esetén büntető-, fegyelmi, szabálysértési, kártérítési eljárást kezdeményezhet. (2) Az arra illetékes szerv az ügyész által kezdeményezett eljárást köteles megindítani és az érdemi határozat egy példányát az ügyésznek megküldeni. 27. § (1) Államigazgatási hatósági jogkörben elrendelt elővezetést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak ügyészi jóváhagyással lehet foganatosítani. (3) A törvénysértésnek nem minősülő hiányosságra és az olyan, csekély jelentőségű törvénysértésre, amely más ügyészi

intézkedés megtételét nem teszi indokolttá, az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének figyelmét. Ha az ügyész ezt kéri, a jelzés elbírálásáról és az annak alapján tett esetleges intézkedésről az ügyészt harminc napon belül értesíteni kell. 49. A közigazgatási bíráskodás francia modelljének jellemzői A közigazgatásio határozatok bírói felülviszgálatát olyan szervek végzik, amelyek nem illeszkednek be a rendes bírói szervezetbe, de nem képeznek egy másik bírósági szervezetrendszert sem a rendes bíróságok mellett, hanem - bár nagyfokú függetlenségel - a közigazagatási szervezetrendszer elemei. államtanács és a prefektusi tanácsok. közigazgatási felebviteli bíróságok 50. Az angolszász közigazgatási bíráskodás jellemzői Az államigazgatási hatósági aktusok bírói kontrolja a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. adminisztrativ tribunálok 51. A német-osztrák közigazgatási

bíráskodás jellemzői A közigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata a rendes bírósági szervezetől elválasztott, de a közigazgatás szervezeti rendszerébe sem tartozó közigazagatási bíróság feladata. ausztriában csak szövetségi szinten van közigazgatási bíráskodás. 52. A magyar közigazgatási bíráskodás története A közigazgatási per szabályai a Pp XX.fejezete alapján A magyar közigazgatási bíráskodás története -1896 évi XXVI.tv hozta létre: szűkre szabott felülvizsgálat ( pozitiv taxáció) -1949-ben szünt meg - 57-ig csak néhány ügycsoportban lehetett utánna is alig bővült. - 1981.éviItv Mtrendeletben felsorolt ügyekben - 1989. XXXItv alkotmányban:" A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét" AB hatálytalanítja az Mt.-t Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata 72. § (1) Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél

jogszabálysértésre hivatkozva – ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik –, az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. (2) Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha az államigazgatási eljárásban az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette vagy a fellebbezés kizárt. (3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, azonban a közigazgatási szerv határozatát a közérdekre, vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja. A fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kérheti (4) Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának, a) ha azt törvény kizárja, b) ha a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja, c) ha a határozat ideiglenes jellegű és

jogszabályban meghatározott határidőn belül végleges határozatot kell hozni, d) az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének körében hozott, e) a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, sugárzóanyag, illetve kábítószer gyártásáról és forgalmazásáról rendelkező, f) a hadkötelesnek a sorozáson, orvosi vizsgálaton, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő, g) a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásról rendelkező, h) a polgári védelmi szolgálat ellátására kötelező, illetve i) az államhatár rendjének védelmével összefüggésben hozott államigazgatási határozat

esetében. 73. § (1) A bíróság az államigazgatási határozatot jogszabálysértés megállapítása esetén hatályon kívül helyezi és – szükség esetén – az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezi. Törvény úgy rendelkezhet, hogy a bíróság az államigazgatási határozatot megváltoztathatja. (2) Ha a bíróság az ügy érdemében határozott, az államigazgatási szervnél ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett nincs helye új eljárásnak. (3) Az államigazgatási szervet a bírósági ítélet rendelkezései és indokolása köti, annak tartalmát a megismételt eljárás és a határozathozatal során köteles figyelembe venni. Pp: A közigazgatási perek (2) E fejezet alkalmazásában közigazgatási határozat a) az államigazgatási szervnek vagy államigazgatási ügy intézésére feljogosított más szervnek hatósági államigazgatási ügyben ( 1957. évi IV törvény 3 § ) hozott határozata, b) a helyi önkormányzat

törvényben meghatározott határozata, belső szabályzata, illetve egyéb döntése, c) más szervnek az a határozata, amelynek felülvizsgálatára vonatkozóan külön törvény e fejezet alkalmazását rendeli. (3) E fejezet alkalmazásában a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott szerv (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv), az általa hozott határozat meghozatalát megelőző eljárás pedig közigazgatási eljárás. (4) Ha a perben vitatott pénzbeli követelés összege a harmincmillió forintot meghaladja, az első fokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. A bírák kizárása 325. § (1) A per elintézéséből – a 13–15, valamint a 21 §-ban felsorolt eseteken kívül – ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt: a) az, aki mint ügyintéző a közigazgatási szerv határozatának meghozatalában részt vett; b) az a) pont alá eső személynek a 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója

vagy volt házastársa; c) a határozatot hozó közigazgatási szerv volt dolgozója a munkaviszonya megszűnését követő két évig; d) az, akit a közigazgatási eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezető kizárására is megfelelően alkalmazni kell. Illetékesség A bíróság illetékességét az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg. Felek 327. § (1) A közigazgatási per indítására az jogosult, akinek jogát vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti. (2) A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta. (3) Ha a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az első fokú közigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja. (4) A perben fél lehet az a közigazgatási szerv is,

amelynek a 48. § értelmében egyébként nincs perbeli jogképessége. 328. § (1) Ha a közigazgatási szerv, amely a határozatot hozta, megszűnik, vagy az ügy időközben más közigazgatási szerv hatáskörébe került, azt a közigazgatási szervet kell alperesként perbe vonni, amelynek hatáskörébe az új rendelkezés szerint a közigazgatási határozat meghozatala tartozik. (2) Ha nem állapítható meg, hogy melyik közigazgatási szervet kell perbevonni, a fél ennek megállapítására irányuló kérelmét – a per megindítása előtt – bármelyik bíróságnál előterjesztheti (94. §) A kérelemhez csatolni kell a keresetlevelet Ha a fél a kérelmet nem az illetékes bíróságnál terjesztette elő, az a bíróság, amelynél a kérelmet benyújtotta, köteles azt a keresetlevéllel együtt az illetékes bírósághoz továbbítani. (3) A bíróság a felügyeleti szervet keresi meg annak közlése iránt, hogy a határozat meghozatala melyik

közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik. Ha ilyen közigazgatási szerv nincs, a felügyeleti szerv kijelöli az alperesként perbe vonható közigazgatási szervet. Képviselet Az alperes közigazgatási szerv ügyintézője képviseleti jogosultságát – külön meghatalmazás nélkül – munkáltatói igazolványával igazolja. Az alperes közigazgatási szerv az ügyben eljárt első fokú közigazgatási szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat. Keresetindítás 330. § (1) A keresetlevelet az első fokú közigazgatási határozatot hozó szervnél vagy az illetékes bíróságnál a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani. Az első fokú közigazgatási szerv a keresetlevelet – az ügy irataival együtt – nyolc napon belül köteles a bírósághoz továbbítani. (2) A fél – ha a keresetet közvetlenül a bíróságnál nyújtja be – köteles a felülvizsgálni kért közigazgatási

határozat eredeti példányát vagy másolatát csatolni, feltéve, hogy azt részére kézbesítették. Nem kell a közigazgatási határozatot csatolni, ha az arra vonatkozó szükséges adatokat a keresetlevél tartalmazza. (3) Ha a fél a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztését kéri, a bíróság annak beérkezésétől számított nyolc napon belül határoz e kérdésben. (4) Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet (106– 110. §) A közigazgatási szerv a hozzá elkésetten benyújtott keresetlevelet nem utasíthatja el, hanem köteles azt a bírósághoz továbbítani abban az esetben is, ha a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő. 331. § Az a közigazgatási szerv, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta, köteles a keresetre írásban nyilatkozni; mégpedig ha a keresetlevelet a fél nála nyújtotta be, az iratoknak a bírósághoz való továbbításával egyidejűleg,

egyébként pedig a keresetlevél kézhezvételétől számított nyolc napon belül. Intézkedések a keresetlevél alapján 332. § (1) Az elnök a 124 § keretében a) intézkedik a közigazgatási iratok beszerzéséről; ezzel egyidejűleg értesíti a határozat végrehajtásának elrendelésére jogosult közigazgatási szervet a keresetlevél benyújtásáról, ha azt a fél közvetlenül a bíróságnál nyújtotta be; b) a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja a határozatot hozó közigazgatási szervet nyilatkozattételre; c) írásban közli a közigazgatási szerv nyilatkozatát a felperessel; d) az alperes kérelmére elrendeli a keresettel megtámadott környezetvédelmi bírság bírói letétbe helyezését. (2) Ha a keresettel felülvizsgálni kért határozatot a közigazgatási szerv ügyészi óvás folytán hozta, a bíróság a perről az ügyészt értesíti. (3) A bíróság a közigazgatási határozat végrehajtásának

felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor – már a tárgyalás kitűzése előtt is – akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti. (4) Ha a közigazgatási eljárásban ellenérdekű fél is szerepelt, a bíróság értesíti őt a beavatkozás lehetőségéről. Közigazgatási perben bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye. A perben viszontkeresetnek nincs helye. Eljárás óvás, illetőleg felügyeleti intézkedés esetében 337. § (1) Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a közigazgatási szerv felülvizsgálni kért határozata ellen az ügyész óvást nyújtott be, vagy pedig a felettes közigazgatási szerv a határozatnak felügyeleti úton való felülvizsgálata iránt intézkedett, a tárgyalást az óvás elbírálásáig, illetőleg a felügyeleti intézkedéssel elrendelt újabb határozat meghozataláig – legfeljebb azonban harminc napra – felfüggeszti. A harminc nap eltelte után a tárgyalást akkor is folytatni kell, ha

a közigazgatási szerv érdemi határozatot még nem hozott. (2) Ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés, illetőleg a határozatnak hivatalból vagy kérelemre történt visszavonása vagy módosítása folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltaknak eleget tesz, a bíróság a pert megszünteti, és a közigazgatási szervet a perköltség megfizetésére kötelezi. (3) Ha az óvás vagy a felügyeleti intézkedés folytán hozott új közigazgatási határozat a kereseti kérelemben foglaltak egy részének tesz csak eleget, a bíróság a pert csak ebben a részben szünteti meg, a tárgyalást pedig folytatja azokra a kereseti kérelmekre vonatkozóan, amelyek felől az új közigazgatási határozat egyáltalán nem, vagy nem a kereseti kérelemnek megfelelően döntött. A felperes a keresetét az új közigazgatási határozatra tekintettel megváltoztathatja. A per részben való megszüntetése folytán a közigazgatási szervet

terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt. (4) Ha a közigazgatási szerv az ügyészi óvással nem ért egyet, az ügyész az erre vonatkozó határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Bizonyítás 338. § (1) A bizonyítási eljárással járó költségek előlegezésére a közigazgatási szervet nem lehet kötelezni, hanem reá a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Közigazgatási perben szakértőként nem járhat el az a személy sem, akivel szemben a 325. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt kizáró ok áll fenn. Határozat 339. § (1) Ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és – szükség esetén – a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi. (2) A

bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja: a) az örökbefogadást engedélyező, illetve az örökbefogadást elutasító, valamint a kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánító, b) a kiskorú intézeti nevelésbe vételét elrendelő, az intézeti nevelés megszüntetése iránti kérelmet elutasító, c) a szülői felügyeleti jogokkal kapcsolatos, illetve a gyámot vagy gondnokot kirendelő, felmentő vagy az elmozdítását kimondó, d) az anyakönyvi bejegyzés, valamint az állami népesség-nyilvántartásba személyi adat felvételének megtagadásáról, törléséről, kijavításáról, kiegészítéséről vagy személyi adat közlésének, illetve közokiratba foglalásának megtagadásáról rendelkező, f) a földhivatalnak ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzéséről rendelkező, illetve ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzését elutasító, g) az adó- vagy illetékkötelezettség megállapításáról, vagy a külön

jogszabály szerint ezzel egy tekintet alá eső más fizetési kötelezettségről és az ezekhez kapcsolódó egyéb befizetésekről hozott, h) a levéltári anyag általános levéltárban történő elhelyezését elrendelő, i) a kisajátítási ügyben hozott, j) a menekültként való elismeréssel kapcsolatban hozott, l) a fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat iránti kérelemről döntő, m) az internálásban, a kitelepítésben, az őrizetbevételben, valamint a közbiztonsági őrizetben, illetve a Szovjetunióban fogvatartásban töltött időnek az igazolásával, továbbá a 74/1991. (VI 10) Korm. rendelet 1 § -ának (1) bekezdésében felsorolt személyek személyes szabadsága korlátozásának az igazolásával kapcsolatos rendelkezést tartalmazó, valamint n) a családi pótlékról rendelkező, illetve a társadalombiztosítási, o) a vagyonátadó bizottságnak a vagyonátadás tárgyában hozott, p) lakás vagy lakrész igénybevételét

elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata során, továbbá q) ha törvény azt megengedi. (3) Ha a bíróság az eljárást csak részben szüntette meg [337. § (3) bek], az eljárást befejező határozatában a pervesztes felet a perköltségek megfizetésére annak figyelembevételével kötelezi, hogy a pernek a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése, visszavonása vagy módosítása folytán megszüntetett részében felmerült költségek a közigazgatási szervet terhelik. Fellebbezés, perújítás, felülvizsgálat 340. § (1) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nincs helye. (2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed, és e határozatot a bíróság a

törvény alapján megváltoztathatja. (3) A 337. § (2) bekezdését a fellebbezési eljárásban is megfelelően alkalmazni kell (4) A Legfelsőbb Bíróság soron kívül jár el, ha a felülvizsgálati kérelmet olyan közigazgatási perben hozott jogerős ítélet ellen nyújtják be, amely a felet kétmillió forintot meghaladó összeg megfizetésére kötelezi. 340/A. § (1) A 271 § (1) bekezdésének a) pontja közigazgatási perben nem alkalmazható, ha az ítélet ellen a 340. § alapján fellebbezésnek nincs helye (3) Ha a jogerős határozat ellen a fél perújítással élt, az első fokú bíróság, ha pedig a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, a Legfelsőbb Bíróság erről – az eljárás felfüggesztéséről való döntés érdekében – értesíti az eljáró közigazgatási szervet. (4) A perújítás, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően, ha a bíróság a határozatot megváltoztatta, a közigazgatási

szerv a határozatnak megfelelően a közigazgatási eljárást tovább folytatja, vagy megszünteti. Társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata 341. § A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perekre ennek a fejezetnek a rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a határozat ellen a keresetet a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott határidő alatt kell megindítani, b) a keresetet az első fokú társadalombiztosítási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha a felülvizsgálandó határozatot a másodfokon eljáró szerv hozta, c) a betegségi és az anyasági ellátással kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) ellen kell megindítani akkor is, ha az első fokú határozatot nem ez a szerv hozta, d) illetékes az a munkaügyi bíróság, amelynek területén a társadalombiztosítás

helyi szervének székhelye van; e) a bíróság a társadalombiztosítási határozatot megváltoztathatja. 53. A végrehajtási eljárás (elrendelése, foganatosítása, felfügesztése, elévülése, jogorvoslat) Végrehajtható határozatok 77. § (1) Az államigazgatási szerv első fokú határozata jogerős és végrehajtható, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, a fellebbezésről lemondtak, vagy a fellebbezést e törvény kizárja. (2) Végrehajtható az az első fokú határozat is, amelynek azonnali végrehajtását az államigazgatási szerv elrendelte. (3) Az ügyben másodfokon hozott határozat a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve ha a bírósági felülvizsgálata kérhető. (4) Ha az államigazgatási szerv teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, a határozat csak ennek letelte után hajtható végre. (5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az az államigazgatási szerv,

amely a határozatot hozta, indokolt esetben a teljesítési határidőt meghosszabbíthatja, illetőleg későbbi határnapot állapíthat meg. A végrehajtás elrendelése 78. § (1) A határozat végrehajtását – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az első fokon eljárt államigazgatási szerv rendeli el. (2) Az államigazgatási szerv a hivatalból lefolytatott eljárás esetén a végrehajtást – ha feltételei megvannak – köteles hivatalból haladéktalanul elrendelni; egyébként a végrehajtást a jogosult kérelmére tizenöt napon belül rendeli el. Pénzösszeg behajtása 79. § (1) Ha a határozat pénz megfizetését rendeli el és a kötelezett magánszemély ezt nem teljesíti, az első fokon eljárt államigazgatási szerv felhívja a kötelezett munkáltatóját (a járandóságot folyósító szervet), hogy a határozatban megjelölt összeget a kötelezett munkabéréből, juttatásából, követeléséből – szövetkezeti tag esetében a

munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó munkadíjából – (a továbbiakban: munkabéréből) vonja le és utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti közvetlen letiltásra nincs lehetőség, vagy az nem vezetett, illetőleg aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a munkabér mellett a kötelezett egyéb vagyontárgyait is végrehajtás alá kell vonni. Ilyenkor a végrehajtást az adóhatóság foganatosítja az adóigazgatási eljárás általános szabályai szerint. 80. § (1) Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nem fizeti meg a tartozását, az első fokon eljárt államigazgatási szerv – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – felhívja a kötelezett bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy az összeget a kötelezett számlájáról utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak. (2) Ha mind a jogosult, mind a kötelezett gazdálkodó szervezet, a jogosult a

követelését a teljesítési határidő eredménytelen letelte után – pénzintézet útján, az ott kezelt bankszámláról – azonnali beszedési megbízással érvényesítheti. (3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a bankszámlaszerződés-kötési kötelezettség alá tartozó magánszemélyekre, ideértve a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is. Meghatározott cselekmény végrehajtása 81. § Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére (ingatlan birtokba adására, lakás kiürítésére stb.) vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a végrehajtást a legalsóbb fokú államigazgatási szerv foganatosítja, amelynek illetékességi területén a kötelezett lakása vagy székhelye, illetőleg az ingatlan van. Ha nem a végrehajtást elrendelő államigazgatási szerv jogosult a foganatosításra, e célból az illetékes szervet kell megkeresni. 82. §

(1) A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító államigazgatási szerv határoz Így a) a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, vagy feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, illetőleg mással elvégeztesse; mindezekben az esetekben a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti; b) a jogosult kívánságára a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti; c) a kötelezettel szemben bírságot szabhat ki, amelynek összege százezer forintig terjedhet; d) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt; a rendőrség a reá vonatkozó jogszabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket (eszközöket) alkalmazhatja. (2) Ha a kötelezett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet,

az (1) bekezdés c) pontjában említett bírságot az intézkedésre kötelezett személlyel, ennek hiányában a szervezet vezetőjével szemben kell kiszabni. (3) Ha a kötelezett a bírságot kiszabó határozatban közölt határidő alatt nem teljesítette kötelezettségét, a bírság ismételten kiszabható. 83. § (1) Az államigazgatási szerv a 82 §-ban felsoroltak közül azt az intézkedést köteles megtenni, amely – az ügy körülményeit figyelembe véve – a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. (2) Az államigazgatási szerv a 82. § szerinti intézkedéseket határozattal rendeli el A költség viselésére, továbbá a pénzegyenérték és a bírság megfizetésére kötelező határozat ellen fellebbezni lehet. Meghatározott ingóság kiadása 84. § (1) Ha a kötelezett meghatározott ingóság kiadására köteles, az ingóság helye szerinti legalsóbb fokú államigazgatási szerv az ingóságot a helyszínen jelen levő

jogosultnak átadja, illetőleg az ingóságnak a jogosulthoz való szállítása iránt intézkedik. (2) Ha a kötelezett a meghatározott ingóság kiadását megtagadja, az államigazgatási szerv a rendőrség közreműködését kéri, és a végrehajtást azonnal foganatosítja. (3) Ha a meghatározott ingóság nincs meg, a jogosult kérheti az ingóság pénzegyenértékének megállapítását. A pénzegyenértéket a végrehajtást foganatosító szerv határozattal állapítja meg, amely ellen fellebbezni lehet. A további végrehajtás e pénzösszeg behajtása iránt folyik A végrehajtás felfüggesztése 85. § (1) A végrehajtást elrendelő, illetőleg foganatosító szerv vagy felettes szerve – hivatalból vagy kérelemre – elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, ha a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy ha a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja. (2) A végrehajtást általában

legfeljebb harminc napra lehet felfüggeszteni. A végrehajtás elévülése 86. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelte után nincs helye végrehajtásnak. (2) A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Biztosítási intézkedések 87. § (1) Jogerős határozat alapján a teljesítési határidő letelte előtt, továbbá az olyan határozat alapján, amelyet megfellebbeztek, vagy amelyre nézve a fellebbezési határidő még nem járt le, az államigazgatási szerv elrendelheti a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát. (2) Biztosítási intézkedést csak akkor lehet elrendelni, ha valószínű, hogy a kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van. (3) A biztosítási intézkedés végrehajtására megfelelően alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a kötelezettség teljesítésére irányuló

végrehajtás esetén irányadók. Munkabér azonban csak akkor tiltható le, ha a kötelezettnek más, végrehajtás alá vonható vagyontárgya nincs. Végrehajtási kifogás 88. § (1) A végrehajtás során hozott határozat ellen – a (3) bekezdésben, a 83 § (2) bekezdésében és a 84. § (3) bekezdésében említett kivétellel – nincs helye fellebbezésnek (2) Az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a sérelemről szerzett értesüléstől számított három nap alatt – ha nincs helye fellebbezésnek – kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító szervnél. (3) A végrehajtási kifogásról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a végrehajtást foganatosító szerv azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezni lehet 54. A közigazgatási jogi szankció fajai Az államigazgatási jogi szankció a jogszabályban arra feljogosított államigazgatási szerveknek megfelelő

eljárásban alkalmazott a hátrányt okozó aktusa, amely mindig a címzett jogellenes magatartására reagál, és rendelkezik az állami közhatalommal való kikényszerítés lehetőségével. Fajtái: anyagi : bírságok, jogok-kedvezmények elvesztése, intézmények bezáratása eljárás jogi szankciók bírság, elővezetés végrehajtási szankciók anyagi jogi szasnkciók( jogok és kötelezettségek realizálását szolgálják.) Szubjektiv és objektív szankciók szubjektív akkor, ha a szankciónáláshoz legalább gondatlanságot követel meg. objektív akkor, amikor as jogsértés ténye önmagában megalapozza a szankció alkalmazásának lehetőségét. represszív és nem reprtesszív szankciók represszív: a jogsértő megbüntetése a cél nem represzívnél az állami cél megvalósítása az elsődleges speciális anyagi jogi szabályok - bírságok - felügyeleti - ágazati - köztestülete, kamarák saját tagjaira kiszabható bírságai - személyhez

kapcsolódó szankciók köre ( megrovás, figyelmeztetés, biztos kinevezése a szervezethez) - igazgatási korlátozások: engedély visszavonása, szervezet müködését vagy tagságot felfüggesztik, intézményt bezáratnak, eltiltják a címzetett bizonyos tevékenységek gyakorlásától szabálysértések dekrminalizáció