Hogyan írjunk szakdolgozatot?

Készítette: Nagy Dániel

Lektorálta és kiegészítette: Fábián Zoltán

1. Bevezetés

1.1. A szakdolgozat jellemzői

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, szakmai tárgyhoz kapcsolódó feladat megoldása. Elkészítésével a hallgató bizonyítja, hogy jártas a hazai, illetve nemzetközi szakirodalomban. Tanulmányaira alapozva, a szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá - különösen a választott szakterületeken - önálló munka végzésére. A szakdolgozat egy tükör, amelynek szemlélése során a dolgozatíró felmérheti viszonyát a választott szakmájához. Az írás közben képet kaphat arról, mennyire képes elvégezni az általa választott szakterületen a megcélzott feladatokat. A szakdolgozatnak később jelentősége lehet a munkaerőpiacon is, mivel a cégek, vállalatok stb. felmérhetik a hallgató precizitását és alaposságát. Ezért fontos, hogy készítsünk minőségi szakdolgozatot! [1]

1.2. A szakdolgozat célja

A szakdolgozat készítésekor nem szabad elfelejtenünk legfontosabb céljainkat:

Bizonyítani szeretnénk a választott témában való jártasságunkat.
Meg akarjuk mutatni, hogy képesek vagyunk a tanultakat, illetve a szakirodalmat értő módon alkalmazni.
Igazoljuk, hogy képesek vagyunk eredményes szakmai munkavégzésre.
Bizonyítjuk, hogy van önálló véleményünk és érthetően ki is tudjuk fejezni azt.

1.3. Témaválasztás

A téma kiválasztásánál az alábbi szempontokat mindenképpen figyelembe kell vennünk:

Érdemes az érdeklődési körünknek megfelelő témát választani, amely kapcsolódik pl. tárgyainkhoz, olvasmányainkhoz, politikai, kulturális, vagy vallási nézeteinkhez, így valóban magunkénak érezhetjük majd a feladatot.
A felhasználandó források lehetőleg legyenek könnyen hozzáférhetőek, ezáltal elkerülve a komolyabb anyagi kiadásokat.
A felhasználandó források legyenek kezelhető mélységűek, nagyságrendileg feleljenek meg a mi aktuális hozzáértésünknek.
A kutatási módszer feleljen meg a mi felkészültségünknek.

A szakdolgozat témáját egy probléma köré célszerű felépíteni, így a dolgozat készítésekor elsődleges céllá a probléma megoldása válik: ennek során a minél pontosabb kifejtést, az értelmezés megbízhatóságát, az arányok és a fontossági sorrend betartását, a lényeg kiemelését érdemes szem előtt tartani.

A tanszékek általában meghatározott témákat ajánlanak, amelyek közül lehet választani, de ha van saját ötletünk, írhatunk az általunk érdekesnek vélt témáról is. A legjobb, ha a hallgató olyan témáról írja dolgozatát, amelyről rendelkezik bizonyos alapismeretekkel. Ha a téma körvonalazódott, keressünk fel az adott témakörben jártas konzulenst, akivel pontosítjuk a dolgozat címét. [1]

Joggal merül fel a kérdés, hogy honnan szerzünk konzulenst egy olyan témához, ami egyik oktatónknak sem a szakterülete? Nos, ebben az esetben ismerősi körünkből kérhetünk segítséget, vagy az erre nyitott cégeket is felkereshetjük - akár nyitott rendezvényeken, vagyis konferenciákon, állásbörzéken is. Ebben az esetben természetesen a külső konzulens mellett egy belső konzulensre (intézményünk egy oktatójára) ugyanúgy szükségünk lesz; tanárunk feladata ugyanis az intézményi szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzése.

1.4. Kutatás

A kutatás jelenti a szakdolgozat-készítés egyik legfontosabb lépését. Két fajtáját különböztetjük meg: a primer (elsődleges) és a szekunder (másodlagos) kutatást.

Az elsődleges lényege, hogy adatokból szerzünk közvetlenül információt, vagy konkrét szakembereket keresünk fel telefonon, e-mailen, de interjúkat is szervezhetünk és kérdőíveket is szétküldhetünk.

A szekunder kutatás lényege a mások által összegyűjtött adatokban való kutatás, azok esetleges (újra)értelmezése.

A forrásanyagok, szakirodalmak, oktatóanyagok felkutatásához különböző szakkönyvtárakat, internetes adatbázisokat is igénybe lehet venni. A szakirodalom gyűjtésénél célszerű a legfrissebb tanulmányokat, könyveket beszerezni, mivel értékes, eddig ismeretlen információval is szolgálhatnak. Lehetőség szerint érdemes a szakirodalom eredeti nyelven történő olvasása, ami elősegíti az autentikus szakmai nyelv megismerését és nem utolsó sorban plusz pontot jelenthet az értékelés során.

Olyan tankönyveket, jegyzeteket, amelyeknél nincs feltüntetve a szerző vagy forrás, körültekintően, fokozott ellenőrzést követően érdemes csak használni, mivel könnyen a plágium csapdájába eshetünk.

A folyamat során igénybe vehető az internet is, ahol tudományos cikkek, szakkönyvek találhatóak digitalizált formátumban, több esetben adatbázisba rendezve (pl. doksi.hu, scribd.com). Internetes források felhasználásának esetén ügyelnünk kell arra, hogy a megbízhatatlan, név nélkül szerkeszthető oldalakat (pl. Wikipédia) fokozott figyelemmel használjuk.

A kutatás elején állítsunk össze egy bibliográfiát, majd mutassuk meg a konzulensünknek, aki segít eldönteni, hogy melyek a használható tételek, valamint továbbiakat is ajánlhat.

A kutatás önmagában nem elegendő, ezért fontos a témavezetővel való többszöri konzultáció, amely során a szakdolgozat menete, felépítése is megvitatható.

2. A szakdolgozat felépítése

2.1. Bevezető rész

A bevezetés jellemző terjedelme egy-két oldal. Célja elsősorban az olvasó figyelmének, érdeklődésének felkeltése és a téma egyszerű, logikus bemutatása. Fontos, hogy a bevezető elolvasásával a hozzáértő olvasó teljes képet kapjon a szakdolgozatban foglalt célokról, feladatokról, esetleges eredményekről, vívmányokról.

Ebben a részben az alábbi tartalmi elemeknek is szerepelnie kell:

A dolgozat alaphipotézisének bemutatása.
A témaválasztás indoklása.
A munka érdekesebb feladatainak bemutatása.
A témával kapcsolatos kutatások eredményeinek rövid ismertetése.

Ha a dolgozatban hipotéziseket is megfogalmazunk, célszerű a bevezetőben egy külön táblázatban vagy blokkban ezeket elhelyezni, hogy a dolgozat olvasásakor ezekre könnyen visszatérhessen az olvasó.

A bevezető részben érdemes kerülni az olvasó számára kevésbé releváns tartalmakat (irodalomjegyzék, köszönetnyilvánítás stb.) - ezek tökéletes helyen lesznek a szakdolgozat végén. [2]

2.2. Gyakori hibák

A szakdolgozat írásánál bizonyos hibák elkövetése nem javasolt, vagy egyenesen nem tolerálható.

Hiányos vagy nem létező referenciák, hivatkozások. Ha minden megtalált forrás vagy saját jegyzet mellett feltüntetjük annak forrását, a későbbiekben egyetlen referenciát sem veszítünk el.
Plagizálás. Ez az egyik legsúlyosabb buktatója a szakdolgozatírásnak, hiszen más szerzők gondolatát nem tüntethetjük fel úgy, mint saját szellemi termékünket.
Túl általános hipotézis. Ha olyan hipotézist állítunk fel, amellyel több szerző is foglalkozott már, így mi csak ismétlésekbe bocsátkoznánk. Szerencsésebb, ha a konzulensünknek megmutatjuk a témavázlatunkat, így közösen egy megalapozott, de újdonságtartalommal rendelkező hipotézist fogalmazunk meg.
Kevés rendelkezésre álló forrásmunka. Szerencsétlen témaválasztás esetén előfordulhat, hogy nem találunk elegendő szakirodalmat vagy forrást. Abban az esetben azonban, ha tudatosan egy ritkán, vagy egyáltalán nem kutatott témát dolgozunk fel, ez nem róható fel hibaként. Ugyanakkor ezt egyértelműen jeleznünk kell a szakdolgozatban, hiszen egy új terület kutatása a hagyományostól eltérő eszközöket és megközelítést kívánhat.
Nem megfelelő konzultáció. Ha a konzultációs lehetőségeinket nem használjuk ki, értékes segítségtől esünk el a dolgozatírás során. Kérdezzünk, kérjünk segítséget, mutassuk meg, hol tartunk a munkában. Sok esetben egy-egy friss gondolat, vagy egy avatatlan szemlélő kérdései értékes pluszt adhatnak.
Strukturálatlanság. Bizonyos szakokon megszabják, hogy milyen fejezeteknek kell egy szakdolgozatban szerepelnie, más szakok, egyetemek viszont csak általános kritériumokat adnak meg. Figyeljünk arra, hogy a jelen útmutatóban említett tartalmi elemeket megfelelő tartalmi struktúrában mutassuk be. Fontos ez, hiszen a hallgatónak teljes képet kell adnia szakirodalmi tájékozottságáról, felkészültségéről és saját kutatási eredményeiről.
Átfogó elemzés hiánya. Szinte minden szakdolgozatban szükséges a szakterület áttekintése, elemzése. Ennek célja képet adni arról, hogy a végzősnek van saját véleménye, átlátja a szakmai összefüggéseket, és saját maga is feltesz kérdéseket a témával kapcsolatban (és némely kérdéseket maga is képes megválaszolni).
Elégtelen mélységű szakmai munka. Ez a hiba körültekintő téma- hipotézis- és vizsgálati mód választással elkerülhető. Az esetek többségében arról van szó, hogy eleve alulméretezett volt az elvégezni kívánt szakmai munka, amely így szükségszerűen nem biztosít kellő rálátást a szakterületre. Előfordulhat az is, hogy a hallgató túlméretezi tervét, így a grandiózus álmok kergetése után hamar elfogy a lendület vagy az idő. Ennek elkerülése érdekében a konzulens folyamatos tájékoztatása, szakértői véleményének kikérése sokat segíthet, hiszen tanácsokat adhat a téma kompromisszumoktól mentes leszűkítésére. [3]

2.3. Nyelvezet

A szakdolgozat írása során természetesen a megfelelő szakszavak használata kötelező, azonban törekedni kell az érthetőségre. A túlzott mértékű szakszó-használat helyett törekedjünk az olvasmányos, logikus, strukturált fogalmazásra és kerüljük a szóismétléseket. Ha dolgozatunk nyelvezete kellően gördülékeny, még a legunalmasabb témát is érdekessé tehetjük. Ne feledjük, hogy még a legkomolyabb tárgyú dolgozatban is van helye érdekes történeteknek, a valós életből vett szituációk elemzésének. Ne ragaszkodjunk minden esetben kizárólag az akadémiai tartalomhoz, de kerüljük a pongyola fogalmazást és a szlenget! [3]

2.4. Tartalomjegyzék

A szakdolgozat kötelező eleme a jól használható, ergonomikus tartalomjegyzék. Egy néhány oldalas dokumentum esetében nincs rá feltétlenül szükség, de 20-30 oldalas terjedelem felett, ahol ráadásul több fejezetre is bontjuk mondanivalónkat, nem kerülhető meg. A tartalomjegyzéket célszerű a dolgozat elején elhelyezni, ha az intézmény másként nem rendelkezik.

A tartalomjegyzék szemléltető eszköz, amelynek segítségével az olvasó, bíráló pontosan láthatja, hogy a mű miről szól, milyen struktúra mentén értelmezhető. [4]

2.5. Függelék

Függelékbe vagy mellékletbe a névmutató, tárgymutató, rövidítések jegyzéke, fogalomtár, illetve szakirodalomra való utalás kerül. A szakirodalom jegyzéke (bibliográfia) kötelező része a szakdolgozatnak, valamint a rövidítések jegyzéke is, ha a szövegben terjedelmi okokból nem definiáltuk volna ezeket teljes körűen. A szemléltető anyagokat (grafikonok, fényképek, táblázatok) a törzsrészben érdemes elhelyezni, mivel jelentősen áttekinthetőbbé, színesebbé, tehát vizuálisan vonzóbbá teszik szakdolgozatunk megjelenését. [4]

3.Összegzés

Az összegzés rész a levont következtetéseket, a felvetett probléma legkedvezőbb megoldási alternatíváit, illetve az elemző munka eredményét mutatja be. Célszerű visszautalni, megismételni a vizsgálat célját, majd bemutatni a végzős által elért legfontosabb eredményeket. Érdemes a fejezeteket 1-1 bekezdésben összefoglalni úgy, hogy fontos újdonság itt már ne szerepeljen a szakdolgozat többi részéhez képest. A bevezetéshez hasonlóan ez a rész is nagyságrendileg a szakdolgozat 10%-át teszi ki.

4. A szakdolgozat prezentálása

A prezentációk készítéséről több szakirodalom is rendelkezésre áll, így jelen írásban erre nem térünk ki. Álljon itt egy hasznos videó a témáról.