Műelemzések

Kérlek válassz a lenyíló mezőből:
Girasek Edmond - A felvilágosodás gondolatai Csokonai költészetében

A felvilágosodás a XVII-XVIII. század vezető szellemi mozgalma. E mozgalom elindítói a francia enciklopédisták voltak. Egész korra jellemző volt a racionalizmus és a szentimentalizmus. A racionalizmus, amely mindig az értelmet és az ész hirdette, ezért elítélték az ésszerűtlen dolgokat például az egyházat is. Felvilágosodás másik fő gondolata az antifeudalizmus -- társadalomellenesség. Fő céljuk a polgárság és az ez alatti rétegek társadalmi felemelése, az egyházzal és az arisztokráciával szemben.

Az irodalomban is társadalmi problémákkal foglalkoztak, jelentős képviselői közé tartozott Voltaire és Rousseau, Diderot, az angol Defoe és Swift, Magyarországon pedig Bessenyei, Kazinczy, a korszak legjelentősebb alkotója Csokonai Vitéz Mihály aki a összefogta a felvilágosodás gondolatait.

Csokonai műveiben is megtalálható a klasszicizmus és ennek gondolatvilágnak legfőbb eszméi is, az antiklerikalizmus és az antifeudalizmus. Verseiben ő is sokszor utal társadalmi problémákra. két leghíresebb verse Az estve és a Konstancinápoly.

Az estve c. vers a feudális ellentétekkel, gazdagok és szegények ellentétes érdekeivel foglalkozik. Itt leírja, hogy amíg nem ismerték a magántulajdont, addig minden ember egyenrangú volt ezért nem adódtak társadalmi problémák:

“Ládd-é már egymástól mind megkülönbözött.
Az enyim, a tied mennyi lármát szüle,
Miolta a miénk nevezet elűle”

Itt említi a születési előjogokat, szerinte az ősközösség az emberiség aranykora:

“Hajdan a termő föld, míg birtokká nem vált,
Per és lárma nélkűl annyi embert táplált,
s többet: mert még akkor a had és veszettség
Mérgétől nem veszett annyi sok nemzetség.
Nem volt még koldúsa akkor a törvénynek,
Nem született senki gazdagnak, szegénynek.”

Csokonai szerint az ember természeténél fogva jó:

“Mert gonosz erkölccsel senki sem született”

A vers végén összehasonlítja a társadalom romlottságát, ahol minden pénzbe kerül, és a természetet ami az ő egyetlen menedéke:

“Te vagy még egyedül, óh arany holdvilág,
Melyet árendába nem ád még a világ.
Te vagy még, éltető levegő! amelyen
Indzséri duktus nem járt semmi helyen”

Az is felvilágosodás-kori stílusjegy, hogy szembeállítja a sötétséget a világossággal, ezt persze szimbolikusan érti:

“Késsél még, setét éj, komor óráiddal”

Akkor Magyarországon még súlyos szellemi, társadalmi elmaradottság volt és reménykedett abban, hogy Magyarországon "világosság" lesz, ez volt a korszak fontos szimbóluma, innen ered a mozgalom elnevezése is.

E vers tipikusan a felvilágosodás korában íródott, mert stílusa klasszicista, megtalálható benne a piktúra (az este leírása) és szentecia vagyis a feudalizmusellenség ami pedig összefügg Rousseau szentimentalista nézeteivel.

Másik híres verse a Konstancinápoly, amely stílusában hasonlít az előzőhöz, de jellemzően antiklerikális hangvételű ami szintén a felvilágosodás fontos eszméje. Ezt a gondolatot Voltire-től vette át.

Érdekes piktúra az elején, hogy a tengerparttól közelít a város - Konstancinápoly - felé, majd leírja a város színeit, illatait, gazdagságát, a városról eszébe jut a vallás. Ebben a műben klasszicista gondolkodás, a racionalizmus alapján ítéli el az egyházat, mint túlzó fölösleges intézményt. Azért ítéli el az egyházat, mert szerinte szellemileg megosztja az embereket, sok az előítélet a vallással kapcsolatban. Fanatikussá teszi az embert ez pedig ütközik a racionalizmus ésszerű gondolkodásával. Csak a vallás látszata a fontos:

“Azólta adja ki a kenyért a házából,
Kikapván éhhel holt kicsinye szájából,
A szent névre vágyó, balgatag anya is,
hogy tudjon mit rágni dervised foga is.
Sok bolond kiadja utolsó fillérét,
Leteszi a mennynek árendáját s bérét,
Hogy mikor az óltárt építik számodra,
Kecskeszőrt vihessen ő is óltárodra.”

Azért is megveti a vallást, mert régen az ősközösségben nem volt vallás, ezt is a romlott társadalom hozta létre. Az ősközösségben ahol mindenki egyenlő volt nem volt szükség vallásra. Ebben a költeményben is megtalálható a sötét világos ellentét, hogy az éj madara el fog tűnni és jön helyette a világosság. Felépítése, hasonlóan Az estvéhez, logikus, mindent megmagyaráz, bizonyít, a racionlizmusnak megfelelően. Mindkét verssel tanítani akar.

Ez a két legfontosabb felvilágosodás-kori kori verse, de természetesen az egész életművére hatással van ez az irányzat, későbbi verseiben is megjelenik. A magyar felvilágosodás fontos irányzata a népiesség Ő a népet taníttatni szeretné, ez szintén megfelel a klasszicizmusnak. Az ő nevéhez fűződik a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban. Ebben írja le, hogy a népnek szüksége lenne a tanításra, mégpedig színvonalas módón, mert ha a tanító műveletlen akkor a tanítványok is azok lesznek, még akkor is ha tehetségesek:

“Dudva lesz a dudvák
Közt az ananász
Kanász marad akinek
A nevelője kanász”

Csokonainak van még egy fontos felvilágosodás-kori vonása, mégpedig az, hogy egész élte során részt vett a közéletben tanít, iskoladrámát ír, újságot szerkeszt (Diétai Magyar múzsa)

Látható, hogy nála minden fontosabb jegy megtalálható a felvilágosodás irányzatai közül, ezért tekinthető a felvilágosodás magyar összefoglalójának.