Földrajz | Térképek » Dabas térképe és rövid története

r Go cs u. or fas ár Ny est p da Bu u. ÚT u. SI C ÁR IN Pá lya u. U. yi ós ikl M T EN SZ ALSÓBESNYÕ ár h OS re Im ká SZÕLÕHEGY c am os h ác ad U. re ák Zs Im k ta Pa k ta u. út est Sz na u. Budap t gú zá h õlõ u. ÚT s or u. K i ef tila At er kF á De nc e u. zs A ma 15 ezer lakosú város négy község egyesítésébõl jött létre. Alsó- és Felsõdabast 1951 január 1jével vonták össze, majd 1966-ban hozzácsatolták Gyónt és Sárit Mai területén a korai bronzkor óta élt ember. Gyón és Dabas nevét 1264-ben, Sáriét 1268-ban említi ismert oklevél elõször A török alatt ezek a települések elnéptelenedtek, majd a XVIII. században újratelepültek a magyarok mellett katolikus (Sári) és evangélikus (Gyón) szlovákokkal. A XIX században hosszú ideig Alsódabas a Pesti járás székhelye volt Dabas 1984-ben városi jogú nagyközség lett, 1989-ben várossá avatták. Barokk copf,

klasszicista és eklektikus stílusban épült templomai értékes mûemlékek, nemkülönben a XVIII-XIX. századi nemesi kúriái (számuk megközelíti a harmincat). Az Ócsai Tájvédelmi Körzet részeként nyilvántartott dabasi turjános Európa egyik leggazdagabb síkvidéki láp- és kaszálórét együttese. Dabas fejlõdõ infrastruktúrájával, közintézményeivel, oktatási és közmûvelõdési intézményeivel tájkörzetének szellemi központja. J. o at i y eg eg na ko Jó õ ny s Be nc Ör o Cs u. Dabas ere a ra F Újha cs Mó n rtyá Ó u. a sf Ki y d lu 50 Te m plom kúria r rté sá Vá u. t na Vo y én cs r Be . i u Baghy Vasútállomás ÁG DS A AB el ot u. ép u. Bá ry rt Ke tho u. c Pia u. s má u. Ta sy u. éch Szu. res u. Eg 1. rk k no u. k. ar Cs en yi k. SZ kto u. u. u. u. u. . r u r áje dm Lin Szív sz Õ . u áje u. út 50 Ke cs Ra u. bá u. u. sz Já õ

et m . Te k u. H rer dõ u. u. u. út i cs Va õlõ áz Sz yh Eg u. u. áz yh Eg ig Al m Te u. véd on u. rh áz õ et dm sz éd n er u. OR Kó k. u. t es u. ND SÁ him Ác Vá i híd gó u. T Ú y út s jo th k. ÚT ró Bá su s Ko Sz élm Ö RK ÉN YI u. k. La u. alo m u. Ak u. út ÚT u. ác e yig os n Ve Ö u. u. R KÉ N ok om YI u. H s zk u. ins u. Zl Zlinszky k. Kecskemét u. u. ÚT n Y VA S JO LA u. u. irá SPz esz e u. Kör H UT lvin ör öd A. ÓF r the Kör SS Ká G u. r GR ÚT S VA KO u. SÚ VA Lu ang da M . .u ÚT u. ÚT Har ki u. sJ . u ko J. u. A T va Piac tér e Tel vo Ó a rd La óK u. z G ab Sz nc S JO yó ás õ u. Zá D. ere LA al G ni l u. õl p u. F zt H H a éz Sz Ku ai Lis UT u. U. u. u. ÚT Té nv Ho tár Ha Halász Zoltán kúria ics ov rtin GYÓN u. Ma u. a Tav u. ok Ár

k Jó é el Halász Móricz kúria Tó . . bu Do u. u. u. g illa Cs es W M s ló ik SS u. u. KO u. u. k i ny s ÚT ld nú si lõk szõ asi b Da ba Da .u yJ an Ar n ro rÁ u. zsa Dó Ho rta bo Gá u. Na Vé s s We u. os Ján . pu 400 m Dabas i ány Bats yi n elé u. tõr ze m Ne . k Ék u. 200 u. u. Halász Kázmér Új kúria 15 062 u. ós kl Mi Lin t 0 1:15 000 29/ ap iJ ány C Ré 2370 Cs út ri vá es g Se di rá g Lé Fen yve Ad Õsi u. Halász er im kúria ts Ba ke u. Bé re nd bó . .k yE s nc Tá M ics Va cs ly ihá s yé nn Di SZENTGYÖRGYI ka ap Kl yE Bim Ad y n Hu L. Balla Pál ut ss Ko uth ss Die 15000 Bewohner zählende Stadt entstand aus 4 Dörfern. Alsó-und Felsõdabas wurden 1951 vereinigt, 1966 kamen noch Gyón und Sári dazu. Es ist seit der Bronsezeit bewohnt Gyón und Dabas werden urkundlich zum ersten Mal 1264, Sári 1268 erwähnt. In

der Türkenzeit war es unbewohnt, im 18Jh wurde es mit Ungarn und Slowaken/in Sári katholisch, in Gyón evangelisch/ besiedelt.Im 19, Jh war Alsódabas Bezirkszentrum. 1984 wurde Dabas eine Großgemeinde mit Stadtrecht, 1989 zur Stadt erhoben Die Kirchen im Zopf- klassizistischen-und eklektischen Stil sind Baudenkmäler, wie auch die 30 Kurien aus dem 18.-19 Jh. Das Gebiet Dabaser turjános ist ein Teil des Ócsaer Naturschutzgebietes, europaweit reich an Moor und Wiese im Flachland. Dabas ist geistiges Zentrum der Gegend Ko h u. r Kossuth ház u. o sd ko ÁN Csárda-dûlõ u. u. lu Fa jus u. Pa La u. Március u. Bíróság, nc MARTINOVICS 15. tér ere rk TÉRB Földhivatal a Zli lF e AJ P ns k zk Er CS u. y s. YZS .-Z B I . LIN u SZ L. u. KY sz VÖ U. va a R RÖ SM AR TY MI HÁ Kasszinó ÉLA LY B K Ó T R A B u. Ho E. rv u. ss át i K h Lá sz i ló d a TV Sz B. BÉ Má B LA u. eis . elw u K TÓ AR ola Isk ÚT u. om Ál SZ EN T IS u. mm tila ye

en rk Be ló nu . Ta u ef zs Jó At u. si Se er ed M es int u. jt Bo las Sz sy ás u. . f Ba se dr û Sz ÚT M z Jó An The village of 15 thousand inhabitants was formed of four villages. Alsó- and Felsõdabas were united on Ist january 1951, then in 1966 Gyón and Sári were connected. On its present territory man has been livíng since the early bronze age. Gyón and Dabas were first mentioned in the register in 1264, Sári in 1268 During the Turkish invasion these villages were desolated then in the XVIII th century were repopulated with Catholic (Sári) and Lutheran (Gyón) Solovaks beside Hungarians. In the XIX th century Alsódabas was the seat of Pest district. Dabas became a settlement with township rights in 1984, then was inaugurated a town in 1989 Its churches of Baroque, classicist eclectic and of Louis XVI styles are valuable monuments also the XVIII - XIX th century mansions (almost thirty). The thickety of Dabas registered as part of

Ócsai Tájvédelmi Körzet ) Ócsa Nature Protection District) is the richest lowland marsh and hayfield concomitance in Europe. With its developing infrastructure, public institutions, educational and cultural institutions Dabas is the intellectual centre of its region. . ku SZ u. m sK ke Mi Be u. u. án FÕ tty . s u. n u u. Pipac ipá Tul LÓ ÚT ás m Ta Bo u. TAI ZEN ÚT ze k Va u. u. tai Zen u. LÁ Pa ra M G u. hé ó a ly Sz Es ér D Fe u. u. u. u. u. u. ác ad JÁN M Ny út u. ÚT Páskom Tatárszentgyörgy óK u. Ha nc u. u. 50 ere ín Zr õ Es iF u. MÁNT EL at SÁRI cz OS ÁN TJ Csepp rm ársa ság kó Ha Kö zt ng Rá m ati ca ÚT Szabadság tér EN SZ Do b EN NO S a i ar zm R C u. Ro FE u. r Vi Ró ZI jcs ár u. ág C al o U. u. U. e Ív Ó M r Ze u. á tõfi S Pe ÁK u. JÁ na Zápo U. ÁN TA B r ndo s or R I u. Rö vid u. u. u at I T EN

SZ cs u. ÁN ÚT a- n ezõ Láp -T isz O ltá jda Va z s na ÁN u. Du Ág TA B Zö l Zo dm ngõ u. ly Ná d u. i TJ y dá EKI gy se u. EN Ko Tél u. G4-H4 Telep u. G4 Temetõ köz G4, E1 Temetõ u. G4, D1-E1 Templom u. A2 Tinódi u. B2-C1 Tó u. B1 Toldi Miklós u. B1-C2 Tulipán u. A1 Új u. D4 Vacsi út H4, D2-H1 Vágóhíd u. C1-C2 Vajda u. B2-C3 Vak Bottyán u. D4 Vásártér u. B2-C1 Vasút út F4-H3, C1-D1 Gróf Vay Sándor út D1-D2 Venyige u. F2-G2 Vértanúk u. C4-D4 Viola u. C2-D2 Virág u. B2-C2 Vonat u. E1-F2 Vörösmarty Mihály u. D3-G4 Wesselényi Miklós u. D4-F3 Zápor u. B2 Zárda köz F4, D1 Zengõ u. B2 Zentai u. E4-F4 Zlinszky köz C2 Zlinszky u. E2-E3 Zöldmezõ u. B2-C2 Zrínyi Miklós u. D3-E4 Zsák u. E4 Õsz u. H3 Pálya u. B1-B2 Park köz D4 Park u. D2 Pasa köz A1 Patak köz D4 Patak u. D4-E4 Peszéri u. B2-C2 Petõfi Sándor u. B2 Piac tér E4, C1 Piac u. E2 Pillangó u. D1-E1 Pipacs u. A1 Rabárerdõ u. F1-G2 Rákóczi

Ferenc u. C2-E4 Ravasz L. u D3 Rét u. C4 Rövid u. B2 Rozmaring u. B3-C3 Rózsa u. B3-C3 Segesvári út E3-F2 Semmelweis u. E2 Szabadság tér C3-D3 Szabadság út F2-H1 Szamos u. E4-F4, A1 Széchenyi u. E2 Székely köz B2 Szélmalom u. D2-E2 Szendrey Júlia u. B2-C1 Szentgyörgyi út D3-D2 Szent István út C2-D4 Szent János út B2-E4 Szép u. F2 Szintes u. E2 Sziráki Pál u. B2-C1 Szív u. F4, D1 Szõlõ u. G4, E1-F2 Szõlõhegyi út C1 Szõlõsi u. B2 Szûk u. B2-C2 Tabáni u. B2-C2 Táncsics Mihály u. D3 Tanuló u. D2-E2 Tavasz u. H4 Kert u. F2 Kinizsi Pál u. B1-C2 Kisfaludy u. A1 Kiss Ernõ u. C3 Klapka u. D3 Kodály Zoltán u. B2-C2 Kölcsey u. E4, C1 Kör u. C1-D1 Kórház u. D1-D2 Kossuth köz C3 Kossuth u. C3 Kossuth Lajos út D4, B1-D2 Köztársaság u. C3-D3 Kun u. F4-G4, D1-E1 Lakos doktor u. C2-D3 Lakos J. u E4, C1 Láp u. B2-C3 László u. C3-C2 Légrádi út F3 Lindmájer u. H4, F1 Liszt Ferenc u. E4, C1 Luther u. C1-D2 Madách Imre u. D4-E4 Május 1. u E2 Malom

u. D1 Mánteleki u. C3 Március 15. tér D2-E2 Martinovics tér C2-D2 Martinovics u. G4-H4, F1 Meder u. D2-E2 Mester u. F4, D1 Mikes Kelemen u. E2 Mogyoró köz B1 Móra Ferenc u. B1 Motel u. F2 Nád u. E3 Nap u. D4 Nefelejcs u. E1 Nemzetõr u. F3 Nyár u. D4-E4 Nyárfasor u. B1-B2 Óvoda u. G4, E1 Öreg országút H1 Örkényi út E2-H3 Dinnyés L. u E3-F3 Dob u. F4 Dobó Katica B3-B2 Dózsa u. D4 D. Szabó Károly u E4, C1 Egressy u. E2 Egyház u. E1-F2 Ék u. D4 Erkel Ferenc u. E2-F2 Esõ u. C3-D3 Esze Tamás D4 Falu Tamás u. E2 Fehérakác u. E4-F4, A1 Fenyves u. G3-H2 Fõ út A1-B2 Füves u. B2-C1 Gábor Áron u. E4 Gárdonyi u. B1-C1 Gólya u. E4 Gorkij u. E1 Gödör u. B1-B2 Gyóni Géza u. E4-F4, C1 Hajcsár u. C3 Halász J. u E4, C1 Harang u. B1-C1 Harmat u. C3-D3 Határ u. E4 Hold u. D4 Homok u. E3-E2 Honvéd köz G4-H4, E1-F1 Honvéd u. G4-H4, E1-F1 Horváth László u. D3-E4 Hunyadi u. C3 Ifjúság köz B2 Inárcsi út E1 Illatos u. D1-E1 Iskola u. D2 Íves u. B3-B2 Jász

u. G4, D1-E1 Jókai u. E4, C1 József Attila u. A1-C2 Kálvin u. B1-C1 Kastély köz C2 Katona János u. B1 Kö lc SZ S Bu Batsányi János köz D3-D4 Batsányi János u. D4-E3 Béke u. C4-C3 Bem József u. B2-C2 Bercsényi u. A2-A1 Berkenye u. D2-E2 Besnyõi út F4, A1 Bíbor u. B2 Bimbó u. C3 Bojt u. B2 Címer u. D3 Csap u. E3 Csarnok u. E2-F2 Csepp u. C3 Csillag u. D4 Csokonai u. A1-B1 Dabasi u. F4-H3 Damjanich u. A1-C2 Deák Ferenc u. B1 Dér u. D4 Áchim u. C1-D1 Ady Endre köz D3 Ady Endre u. D3-E4 Ág u. B2 Akácos u. F2-G3 Alig u. D1 Alkotmány u. A1-C2 Álom u. B2-C2 Andrássy u. B2 Arany János u. E4 Árok u. F4 Árpád út B1-D2 Avar u. F4, D1 Bajcsy-Zsilinszky (B.-Zs) köz D2 Bajcsy-Zsilinszky u. D2-D3 Balassi Bálint u. E2 Balla Pál u. D2 Báró köz C2-D2 Bartók Béla út C3-F2 Báthory u. E2 u. ó ng lla Pi s to Illa lej fe Ne kij Dabas utcajegyzéke Örk é n ÚT y ke m ét