Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Dr. Neszmélyi György - Az Európai Unió és Korea külgazdasági kapcsolatok sajátos vonásai

AZ E U R Ó PA I U N IÓ ÉS K O R E A K Ü LG A ZD A SÁ G I K A PCSO LA TA IN A K SA JÁ TO S VONÁSAI NESZM ÉLYI GYÖRGY dr. ÖSSZEFOGLALÁS A K oreai K öztársaság (D él-K orea) a kelet-ázsiai régió egyik legjelentősebb gazd a­ sága, am ely m á ra többé-kevésbé eredm ényesen kilábalt az 1997-98. évi gazdaságipénzügyi válságból Az ország külgazdasági stratég iájáb an , jóllehet m a is m eg h atáro ­ zó szerepe van két legfontosabb p a rtn e ré n ek , az Egyesült Á llam oknak és Ja p á n n a k , u g y an ak k o r fokozatosan bővíti k ap csolatait egyrészt sa ját térsége más állam aival (K ína, ASEAN), m ásrészt a tőle távolabb eső fejlett, illetve felzárkózóban lévő európai országokkal. A K oreai K ö ztársaság és M agyarország gazdasági (kereskedelm i és m űködőtőke-beruházási) k apcsolatai szintén bővülnek. Az írás a K oreai K öztársaság gazdasága jelenlegi helyzetének néhány sajátosságát, az

EU és a K oreai K öztársaság külgazdasági kap csolatainak alak u lását m u ta tja be, továbbá rövid ism ertetést ad a K N D K (É szak-K orea) és az EU közötti gazdasági kapcsolatokról is. 1. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG KÜLKERESKEDELM ÉNEK NÉHÁNY JELLEMZŐJE A Koreai Köztársaság kereskedelmi mérlege az 1970-80-as év ek b eli látványos, export-orientációra alapozott gazdasági növekedést követően az 1990-es évtized elejére passzívvá vált, és 1990 és 1997. között az is maradt. A gazdaság csak 1998tól - összefüggésben az 1997 évi ázsiai gazdasági válsággal, ill. annak kezelésével - tudott ismét mérlegtöbbletet realizálni. A pozitív mérlegtöbbletet azóta sikerült fenntartani, bár az 1998. évi 39,0 milliárd dolláros „csúcshoz” képest a további évek szerényebb eredménnyel zárultak: 1999.: 23,9 Mrd USD, 2000.: 11,8 Mrd USD A koreai export növekedésére kedvező­ en hatott az USA 1990-es évek végi gazda­ sági

fellendülése, a kínai gazdaság stabil növekedése és az ASEAN-országok gazda­ sági kilábalása. Pozitív tényezőként jelent­ kezett az információtechnológiai ipar vi­ lágviszonylatban is rendkívül gyors növe­ kedése. Dél-Korea importja elérte, sőt meghaladta a válság előtti szintet (2000: 160 Mrd USD, 1996: 150 Mrd USD). Az import legjelentősebb tételei az energiahor­ dozók és a belföldi ipari beruházásokhoz szükséges berendezések voltak. A Koreai Köztársaság energiahordozó importja (nyersolaj, feldolgozott kőolaj-termékek, cseppfolyós gáz, szén) 2000-ben a megelő­ ző évhez képest 66,6%-kal növekedett. A Koreai Köztársaság és az USA ke­ reskedelme 8,1 Mrd USD koreai aktívum­ mal, míg a koreai - japán áruforgalom 11,3 Mrd USD koreai passzívummal zárt 2000ben. Ugyanebben az évben az Európai Unióval megközelítően kiegyenlített volt a dél-koreai külkereskedelem: 7,6 Mrd USD GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 2

sz 69 koreai aktívummal zárt, ezen belül a koreai export 15,8%-kal, az import 25,1%-kal növekedett az előző évhez képest. A 2000 évi adatok szerint az Európai Unió a Koreai Köztársaság harmadik legnagyobb keres­ kedelmi partnere, teljes külkereskedelmi forgalmából (332,8 Mrd USD) az EU 11,8%-kal részesedett. A dél-koreai export fő volumenhordozói az EU irányában a félvezetők, acél- és feldolgozott olajipari termékek, míg az import legfontosabb tételei nyersanyagok, vegyipari termékek, villamossági és elektronikai részegységek voltak. A Koreai Köztársaság exportstruktúrá­ jában fokozatos hangsúlyeltolódás ment végbe a textil- és bőripari termékek felől a villamossági-, elektronikai, félvezető-ipari termékek és a gépjármüvek felé, ezzel együtt szakértők szerint az export további­ diverzifikálásra lenne szükség az ország versenyképességének megőrzése érdeké­ ben. Kína közel áll ahhoz, hogy több terü­

leten is megelőzze Dél-Koreát, illetve egyes vélemények szerint már meg is előzte a villamossági, elektronikai, félve­ zető-ipari, kőolajipari, acélipari termékek területén és a hajógyártásban. 1. táb lázat A K oreai K ö ztársaság jelentősebb kereskedelm i p a rtn e re i 2000-ben Világ USA EU Japán Kína ASEAN Teljes forgalom Export 332,8 66,5 39,2 52,3 31,2 38,3 172,3 37,3 23,4 20,5 18,4 20,1 Import Egyenleg 160,5 29,2 15,8 31,8 ‘ 12,8 18,2 11,8 8,1 7,6 -11,3 5,6 1,9 (M.e: milliárd USD) Részesedés Teljes forg. Exportban Importban % % % 100,0 100,0 100,0 18,2 20,1 21,8 9,8 13,6 11,8 19,8 15,7 11,9 9,4 8,0 10,7 11,5 11,3 11,7 Forrás: MOCIE (Ministry o f Commerce, Industry and Energy) A K oreai K öztársaság 2000. évi kivitelének sajátosságai A Koreai Köztársaság legjelentősebb exportpiacain, az USA-ban és Japánban a high-tech iparágak fellendülése kedvezően hatott a koreai exportra (félvezetők, szá­ mítógépek,

vezetéknélküli kommunikációs eszközök), így Dél-Korea piaci részesedése mind Japánban (5,4%), mind az USA-ban (3,3%) növekedett. Látványosan növekedett a Kínába és az ASEAN-térségbe irányuló dél-koreai ki­ vitel is (34,9%-kal, illetve 13,7%-kal). Említést érdemelnek az export egyes ki­ emelkedő tételei (zárójelben az előző évhez viszonyított növekedés): a Kínába irányuló exportban: számítógépek (168%), félveze­ tők (138%), gépipari termékek (51,2); ASEAN-relációban: vezetéknélküli kom­ munikációs eszközök (203%), ipari elekt­ ronika (76%), kőolajipari termékek (37%). A közel-keleti térségbe 18,6%-kal, míg Latin-Amerikába 8,4%-kal növekedett a dél-koreai export. NESZMÉLYI: Az EU és Korea külgazdasági kapcsolatai 70 2. táb lázat A K oreai K ö ztársaság e x p o rtjá n a k alakulása 2000-ben, fő p a rtn e re n k é n t (M.e: milliárd USD) R

észarány (% ) V áltozás % E x p o rt­ Összes ex p o rt az export­ érték e 1999-hez képest növekedés növekedésében 28,6 100 Összes export 172,3 19,9 15,7 55,1 F ejlelt országok 88,5 21,6 28,5 USA 37,6 27,6 8,1 3,2 EU 15,7 23,4 11,1 4,6 16,1 Japán 20,5 29,0 18,1 12,8 83,7 44,9 Fejlődő országok 13,7 2,5 ASEAN 20,1 8,8 16,7 Kína 18,5 34,9 4,8 4,2 18,6 Közel-Kelet 7,6 1,2 9,4 8,4 i 0,7 2,5 Latin-Amerika Forrás: MOCIE (Ministry of Commerce, Industry and Energy) 3. tá b láz at A K oreai K ö ztársaság 10 legjelentősebb exportcikke l. 2. 3. 4. S. 6. 7. 8. 9. 10. 1990. árucikk Textília Félvezetők Bőrip. Cikkek Hajó Televízió Lemezáru/vas Műszál Gépjármű Számítógép Műszaki cikk % 11.7 7,0 4,6 4,3 4,1 3,8 3,6 3,3 3,1 2,9 1995. árucikk Félvezetők Gépjármű Kőolajip.term Hajó Műszál Textilgy.gép Számítógép Lemezáru/vas Televízió Fémip. term % 11,7 6,7 4,6 4,4 4,3 3,8 3,5 3.0 2,7 2,0 1999. árucikk Félvezetők Gépjármű

Számítógép Hajó Kőolajip. term Távközl.berend Textília Lemezáru/vas Műszál Elektronika % 13,1 7,8 7,1 5,2 4,9 3,8 3,2 2,9 2,5 2,2 2000. árucikk Félvezetők Számítógép Gépjármű Kőolajip.term Hajó Távközlés Lemezáru/vas Textília Műszál Elektronika % 15,1 8,4 7,7 5,5 4,8 4,7 2,8 1 2,7 i 2,1 2,1 j Forrás: Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium (MOCIE) A K oreai K öztársaság sajátosságai 2000-ben behozatalának A Koreai Köztársaság fejlődő országokból származó importja az előző évhez képest 49,9%-kal növekedett. Ennek oka elsősor­ ban a közel-keleti és a délkelet-ázsiai tér­ ségből származó megnövekedett energia­ hordozó-import. A Közel-Keletről 75,5%kal, míg az ASEAN-régióból 48,4%-kal nőtt Dél-Korea behozatala, országokból. Míg 1996-1999 között az USA volt Korea legnagyobb szállítója, addig 2000-re Japán vette át az első helyet (31,8 Mrd USD). GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 2 sz

71 4. táb lázat A K oreai K ö ztársaság külkereskedelm i fo rgalm a p a rtn e re n k én t 2000-ben (M.e: milliárd USD) Koreai export Koreai import Egyenleg értéke Vált. Érték Változás Érték Vált. 2000. 1999. (%) (%) (%) USA 37,6 27,6 29,2 17,0 8,4 4,6 82,6 25,1 7,6 0,0 23,4 7,6 EU 15,8 15,8 31,9 -11,3 -8,3 36,1 Japán 20,5 29,0 31,8 44,4 Kína 18,5 12,8 5,7 4,8 18,8 34,9 18,2 20,1 48,4 5,4 -64,8 ASEAN 13,7 1,9 7,5 44,0 14,5 13,4 8,2 Ázsia, egyéb 22,0 18,6 -0,7 -333,3 2,8 33,1 0,3 Kelet-Európa 2,1 -14,5 -2,4 41,7 Óceánia 25,7 -3,4 3,5 15,0 6,9 -18,2 Közel-Kelet 75,5 119,3 7,6 18,6 25,8 -8,3 5,2 Latin Amerika 13,9 9,4 8,4 3,3 5,8 6,1 2,2 -4,4 -0,6 -0,6 0,0 Afrika -4,6 2,8 -116,1 -93,9 3,6 Egyéb 5,3 0,3 1,7 27,9 -51,0 172,2 160,5 34,1 23,9 Összes forg. 19,9 11,7 82,1 78,6 35,8 3,5 7 9,4 -62,8 ASEM 22,1 31,4 -9,7 110,3 14 15,5 124,3 25,0 APEC 31,7 17,5 10,7 75,4 NAFTA 42,4 28,1 6,1 Forrás: KOTIS (Korea

Trade Information Service) Az USAT(29,2 Mrd USD) a második helyre szorult, döntően a Japánból származó g é p -, villamos és elektronikai részegység import felfutása miatt. A nyersanyagok behozatala 34%-kal, a tőkejavaké 35,8%-kal, míg a fogyasztási cikkeké 26,7%-kal növekedett. A teljes importon belül a nyersanyagok részaránya 50,8%-ot, a tőkejavaké 40%-ot, míg a fo­ gyasztási javaké 9,3%-ot tett ki. Áruféleségek tekintetében az energiahordo­ zók részaránya 37,2%, gépi berendezések 13,7%, villamossági és elektronikai rész­ egységek 29,0% volt. Említést érdemel, hogy a nyersolajimport egymagában a teljes importnak több, mint egynegyedét tette ki (25,6%). 2. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ EU GAZDASÁGI KAPCSOLATAI K ereskedelm i kapcsolatok A Koreai Köztársaság (Dél-Korea) és az EU közötti kereskedelmi forgalom az 1990-es évek során fokozatosan növekvő tendenciát mutatott, jóllehet az 1997. évi, Dél-Koreát is jelentős

mértékben érintő pénzügyi-gazdasági válság az évtized vé­ gén átmenetileg visszavetette a forgalom volumenét. A Koreai Köztársaság és az EU kétoldalú külkereskedelmi mérlege - ha­ sonlóan a teljes (dél-koreai) külkereske­ delmi mérleghez - a 90-es évtized folya­ mán a Koreai Köztársaság oldaláról nézve általában negatív volt, 1998-tól kezdődően azonban a tendencia megváltozni látszik: azóta minden év koreai többletet eredmé­ nyezett. Az ország versenyképességét - így NESZMÉLYI: Az EU és Korea külgazdasági kapcsolatai 72 az export felfutását - jelentősen elősegítette a nemzeti valuta (Won) meggyengülése, illetve - közvetett módon - az ugyanezen időszak során erősnek bizonyuló japán jen. Ugyanakkor az export mutatóit - és az ország versenyképességét - nemcsak a valutaárfolyamok változása befolyásolta, hanem a memóriachipek területén erősödő K+F tevékenység, a termék-tervezés és

fejlesztés terén elért javulás is. A kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok alakulásában fontos tényező volt, hogy az EU tagállamok - más országokkal ellentét­ ben - az 1997-98. évi gazdasági válság idején sem fordultak el a Koreai Köztársa­ ságtól, lehetővé téve termékeik zavartalan piacra jutását. 1. ábra A Koreai Köztársaság és az EU kereskedelmi forgalma (M.e: milliárd USD) Forrás: Bank o f Korea (BoK) A koreai gazdaság erősödő helyzete serkentőleg hatott az EU-ból származó importra, amely 1998. évi visszaesést követően növekvő trendet mutat. Az EU-ba irányuló koreai export 1996. óta folyamatosan emelkedik. 2000-ben 15,8%kal növekedett, a tipikus kiviteli cikkek többsége növekvő tendenciát mutatott az előző évhez képest (zárójelben az 1999-hez viszonyított változás %-ban): félvezetők (+60,7%), acéláruk (+51,1%), hajóipari áruk (34,6%), vezetéknélküli kommuniká­ ciós eszközök (+29,0%), kőolajipari

termékek (+19,9%), textíliák (+6,6%). Néhány exportcikk kivitele csökkent: gépjármüvek (-12,4%), gumiabroncs/tömlő (-12,7%), nyersanyagok (-69,1%). Az Európai Unió országaiból származó koreai import az exportnál nagyobb mér­ tékben növekedett 2000-ben, de a „kétol­ dalú” külkereskedelmi mérleg így is jelen­ tős koreai aktívummal zárult. A legjelentő­ sebb koreai importtermékek: villamossági és elektronikai részegységek (+47,8%), vegyipari termékek (+20,6%), gépek (+19,1%). Figyelemre méltó, hogy az EUból származó import vezető tételei szintén információtechnológiai cikkek: félvezetők (+87,8%), elektronikai részegységek (+66,6%). A 139 millió USD értékű gép­ járm űimport 91,5%-os növekedést takar. Az ásványi anyagok importja viszony csökkent 10,7%-kal. A Koreai Köztársaság számára a legje­ lentősebb EU-tag kereskedelmi partnerek: GAZDÁLKODÁS, XLVII. évfolyam 2 sz Németország, Egyesült

Királyság, Hollan­ dia, Olaszország és Franciaország. Az Európai Unió tagországainak többsége negatív szaldóval zárta mind az 1999., mind a 2000. évet a Koreai Köztársasággal szemben, a legjelentősebb partnerek közül ebben a tekintetben az egyedüli kivétel Franciaország volt. 2001. április 1-vel életbe lépett a Koreai Köztársaság és az Európai Unió közötti Kereskedelmi és Együttműködési Keret­ megállapodás, amely átfogó intézményi kereteket biztosít az EU és Dél-Korea kö­ zötti gazdasági-kereskedelmi, tudományos és technológiai, környezetvédelmi és kultu­ rális együttműködéshez, és egyúttal meg­ határozza az érdemi együttműködés szem­ pontjából kiemelt területeket. Ez utóbbiak között szerepel a kereskedelem, mezőgaz­ daság-halászat, tengerhajózás, hajógyártás, szerzői jogok, szabványok, műszaki leírá­ sok, gazdasági/ipari együttműködés, kábí­ tószer- és pénzmosás elleni

küzdelem, energetika és kulturális kapcsolatok. A K oreai K öztársaság és az EU közötti m űködötöké áram lás sajátosságai A Koreai Köztársaságba irányuló kül­ földi működőtöké (FDI) mennyisége az 1990-es évek során látványos növekedés­ nek indult. Ennek oka egyrészt a gazdasá­ EU USA Japán Egyéb gi-pénzügyi válság miatt leértékelő d ő koreai valuta, másrészt azok a liberalizáci­ ós intézkedések, amelyekre jórészt a vál­ ságkezelési céllal igénybe vett IMPr hitelcsomag ellentételeként került sor. (Említést érdemel, hogy az IM F hitelcso­ mag forrásai túlnyomórészt európai ban­ koktól származtak.) Az 1990-es évtized végére az EU vált a Koreai Köztársaság legnagyobb külföldi befektetőjévé, maga mögé utasítva az Egyesült Államokat és Japánt. 2000-től az emelkedő tendencia megtorpanni látszik, ez egyrészt az USA és az EU gazdasági re­ cessziójával magyarázható, másrészt a

jelenség oka lehet az egyre vonzóbbá váló kínai gazdaság tőkeelszívó hatása (ezzel a kihívással Kína WTO tagságát követően egyre inkább számolnia kell a koreai gaz­ daságnak). A beáramló működőtőke 1998-ban leg­ nagyobbrészt a feldolgozóipari ágazatokba irányult (64,8%), míg a szolgáltatási szek­ torba 33,2 % jutott. 1999-ben viszont az arányok lényegesen megváltoztak: első helyre jött fel a szolgáltatási szektor (53,8%), a feldolgozóiparba „mindössze” 45,8% jutott. Hasonló mutatókkal zárt a 2000. év is: a szolgáltatási szektor aránya kismértékben tovább növekedett (56,6%), míg a feldolgozóipar aránya valamelyest tovább csökkent (43,2%). 5. tá b lá zat K ülföldi m űködőtőke-befektetések a K oreai K öztársaságban ■ (M.e: milliárd USD) 2 0 0 1 .1-IX 2000. 1998. 1999. Növekedés % % % % aránya % 26,4 2,2 22,4 29,5 6,3 40,1 4,6 2,9 32,6 18,4 18,6 22,0 24,2 2,9 1,8 3,0

33,7 3,8 15,4 39,9 0,6 11,5 6,1 2,4 0,5 5,6 1,8 50,8 5,2 53,1 36,5 24,2 5,7 2,5 28,1 3,8 Forrás: A Koreai Köztársaság Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztériuma (MOCIE) 74 NESZMÉLYI: Az EU és Korea külgazdasági kapcsolatai A koreai gazdaság látványos növekedé­ si szakaszának érettebb periódusában a nagyvállalatok (chaebolok) nem kevés állami támogatással világméretű expanziós stratégiát kezdtek követni, amely nemcsak az exportban, hanem a külföldi érdekeltsé­ gek (pl. összeszerelő üzemek) létrehozásá­ ban is megnyilvánult. 1996-ban (a válság előtti utolsó „békeévben”) csak az EUországokba 1,081 Mrd USD koreai tőke áramlott. A nagyarányú külföldi befekteté­ seket azonban 1997-től drasztikusan viszszavetette a pénzügyi-gazdasági válság. 1997-ben mindössze 395 millió USD be­ fektetés realizálódott, majd a következő években ez az érték tovább csökkent. 2000ben mindössze 134 millió USD koreai

tőke irányult az EU országaiba. Jóllehet, a 2001 évi adat még nem áll rendelkezésre, az EUba irányuló koreai FDI tendenciózus csök­ kenése figyelhető meg, amely tükrében még inkább figyelemre méltó a Magyaror­ szágon, az utóbbi két-három év során meg­ élénkült, több száz millió dolláros nagyság­ rendű koreai beruházói tevékenység (Samsung SDI, Samsung Electro­ Mechanics, stb.) 2. á b ra A K oreai K öztársaság és az EU közötti m űködőtőke (FDI) áram lás tendenciája (M.e: milliárd USD) Forrás: A Koreai Köztársaság Pénzügyi és Gazdasági Minisztériuma 3. A KOREAI NÉPI DEM OKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG (KNDK, ÉSZAK-KOREA) ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Az utóbbi öt év során az EU 350 milli­ árd Won (jelenlegi árfolyamon kb. 280 millió USD) segélyt nyújtott a KNDK-nak. 2002-re - a KEDO1 programon kívül - 55 1 A KEDO (Korean Peninsula Energy Development Organization) az USA, Japán, Dél-Korea és

az EU részvételével alakított konzorcium, amely az ún. 1994, évi Genfi Keretmegállapodás alapján ÉszakKorea számára két, egyenként 1000 MW-os könynyűvizes reaktort épít összesen 4,6 milliárd USD milliárd Won az előirányzat. Az EU Bizott­ ság 2001 novemberében bejelentette, hogy 5 millió euro összeget különített el egy továbbképző központ létrehozására, amely­ ben észak-koreai gazdasági szakemberek piacgazdaság-orientált továbbképzését tervezik. Az Európai Unió és a KNDK között mintegy évi 200-400 millió USD külkeres­ kedelmi forgalom bonyolódik. Ezzel az EU KNDK számára igen jelentős partner (for­ dítva természetesen nem így van). A keresértékben, cserébe, hogy Észak-Korea vállalta saját nukleáris programja befagyasztását. GAZDÁLKODÁS, XLVIL évfolyam 2. sz 75 kedelmi kapcsolatok bővülését jelenősen akadályozza Észak-Korea leromlott gazda­ sági állapota, és fizetőképességi problémái,

továbbá hogy a KNDK szűkében van az EU felé piacképes exportcikkeknek. Az Európai Unió legfontosabb export­ termékei a KNDK-ba: járm üvek, gépipari cikkek, nyersgyémánt, villamossági és elektronikai áruk, acéltermékek (rozsda­ mentes hengerelt-acél), mérőeszközök, gyógyászati eszközök, gyógyszerek, gabona. A KNDK ruházati cikkeket, gyémántot, magnéziumot, villamossági és elektronikai eszközöket, műanyagárukat és számítógé­ pes kellékeket szállít az EU országaiba, míg textília és gyémánt tekintetében a bérmunka/reexport konstrukció a jellemző. 6. táb lázat A K N D K és az E U közötti kereskedelm i forgalom KNDK export KNDK import összes forgalom Az EU részaránya a KNDK teljes kereskedelmi forgalmán belül(%) 1996. 56,1 220,2 276,2 1997. 108,2 227,5 335,7 1998. 105,1 245,3 350,4 1999. 58,4 132,9 191,3 2000. 111,9 158,1 270,0 14,0 15,4 24,3 12,9 13,7 Forrás: World Trade Atlas Az Európai Unió

tagállamai közül Né­ metország forgalma messze a legjelentő­ sebb a KNDK-val (1999-2000. években 56,2, illetve 77,9 millió USD), ezt követi Franciaország (16,4 ill. 35,0 millió USD), Nagy-Britannia (24,6 ill. 25,5), Spanyolor­ szág (12,1 ill. 28,0 millió USD) Évi 10 - 20 millió USD nagyságrendű forgalma volt a következő országoknak: Hollandia, Ausztria, Olaszország és Belgium. A skan­ dináv tagállamok, Görögország és Portu­ gália forgalma külön-külön mindössze néhány millió, ill. százezer dollár volt FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Info-Mag The European Union Chamber of Commerce in Korea időszaki kiadványa, Szöul, 2002. január-februári szám - (2) KOTIS (Korea Trade Information Service) - A Koreai Köztársaság Kereskedelmi Információs Szolgálata - (3) MOCIE (Ministry of Commerce, Industry and Energy) - A Koreai Köztársaság Kereskedelmi, Ipari és Energia­ ügyi Minisztériuma - (4) ROK’s External Trade in 2000 (az EU szöuli

missziója által az EU tagországok kereskedelmi tanácsosai részére készített anyag), készült: 2001. március 12. 94 SP E C IF IC TR A ITS O F T H E E X P O R T & IM P O R T RELA TIO N S BE TW EEN TH E E U R O PE A N UNION AND K O REA By: Neszmélyi, György The Republic of Korea (South Korea) constitutes one of the most important economies of the Far Eastern region. By now it has more or less efficiently recovered from the 1997/98 economic and financial crisis. The United States and Japan, the two most important export & import partners o f the country, still play a decisive role. At the same time, however, South Korea also continually increases its connections with other countries of its region (China, ASEAN countries), on the one hand, and the closing-up countries of Europe, on the other hand. Thus, the economic relations o f the Republic of Korea to Hungary (trade and operating capital investment) are increasing as well. The paper contains the description of

some specific features of the present economic situation of the Republic of Korea, and the formation of the export & import relations between the European Union and the Republic o f Korea. There is also a brief description of the economic relations between the people’s Democratic Republic of Korea (North Korea) and the European Union