Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Hárs Ágnes - Munkaerőpiac és migráció

Munkaerőpiac és migráció Hárs Ágnes, Kopint-Tárki Migránsok munkaerő-piaci integrációjának támogatása Pintér Galéria, 2018. 2 22 Miről lesz szó • Migráns – fogalmak és használatuk • Miért és hogyan kerülnek migránsok a munkaerőpiacra – migráns népesség • Munkavállaló külföldiek az EU-ban • Jó-e vagy gondot jelent? Szükséges vagy inkább nem - bevándorlás munkapiaci hatása • Külföldi munkavállalók Magyarországon fogalmak és használatuk fogalmak és az „újmagyar” nyelv • migráns – általános és értékmentes (im/emigráns) befogadó és küldő ország – szabályozott-e, ki szabályozza • vendégmunkás - „gazdasági migráns” gazdasági célból útra kelő migráns • családegyesítés/humanitárius (nemzetközi jog szabályozza) hatvanas-hetvenes évek gazdasági booming időszak - olajválságig – Gastarbeiter program (Németo) – gyarmatokról visszaáramlás (Fro. UK, Hollandia, Belgium,

stb) kategóriák likvidek, egyik lezárása másikat növeli • Eu K/Ny migráció a rendszerváltástól – (hasonlóbbak, ez fontos) • EU vs. 3 országok – szabályozás és szűrés (EU!) • humanitárius ok: menedékkérő (Genfi Egyezmény) –menekült, oltalmazott, védelem alatt áll (Dublini Egyezmény – kitoloncolás alapja) Forrás: Eurostat online adatbázis, népszámlálás adatok EU ország nem EU ország Romania Bulgaria Poland Slovakia Croatia Latvia Lithuania Hungary Finland Czech Republic Iceland Estonia France Portugal Italy Austria Denmark Slovenia Malta Germany Netherlands Ireland United Kingdom Belgium Greece Norway Sweden Spain Switzerland Cyprus Luxembourg Liechtenstein külföldön született népesség aránya (2011-ben) az 1980 után érkezettek (stock) 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% migránsok a munkaerőpiacon • A bevándorlók munkapiaci sikeressége, teljesítése a munkaerőpiaci mutatók alapján

átlagosan gyengébb a hazaiaknál. – Aktivitási ráta eltér a régi és az új EU országokban, előbbiekben elmarad a hazaitól (különösen a nőknél) ábra – Munkanélküliségi ráta az EU-n kívüli migránsok körében magas –főleg nőknél (ábra - összesen) • Vegyes az EU országok migrációjának a szerkezete –az alacsonyan kvalifikáltak aránya a hazainál magasabb a régi migráns országokban – EU 15 és Új EU o is (ábra) –kvalifikált migránsok aránya az EU28 országokból, az EU 10 új tagországban a nem EU országokból is magasabb a hazainál (ábra) Forrás, Eurostat, LFS, 2014 EU Nem EU hazai aktivitási ráta Romania Slovakia Greece Poland Hungary Italy Malta Portugal Spain Cyprus Czech Republic Iceland Lithuania Bulgaria Slovenia Luxembourg Estonia EU 28 Ireland Latvia United Kingdom Switzerland Austria Norway Sweden France Denmark Belgium Finland Germany Netherlands Croatia eltérés a hazai népesség

aktivitási rátájától %pont 25 100 20 90 15 80 10 70 5 60 0 50 -5 40 -10 30 -15 20 -20 10 -25 0 hazai népesség aktivitási rátája, % migránsok a munkaerőpiacon munkapiaci jelenlét: aktivitás migránsok aktivitási rátájának eltérése a hazaiakétól, %pont migránsok a munkaerőpiacon • A bevándorlók munkapiaci sikeressége, teljesítése a munkaerőpiaci mutatók alapján átlagosan gyengébb a hazaiaknál. – Aktivitási ráta eltér a régi és az új EU országokban, előbbiekben elmarad a hazaitól (különösen a nőknél) – Munkanélküliségi ráta az EU-n kívüli migránsok körében magas (különösen a nőknél) ábra Vegyes az EU országok migrációjának a szerkezete –az alacsonyan kvalifikáltak aránya a hazainál magasabb a régi migráns országokban – EU 15 és Új EU o is (ábra) –kvalifikált migránsok aránya az EU28 országokból, az EU 10 új tagországban a nem EU országokból is magasabb a hazainál (ábra)

Forrás, Eurostat, LFS, 2014 EU nem EU Iceland Cyprus Czech Republic United Kingdom Ireland Malta Latvia Italy Estonia Portugal Germany Greece Norway Denmark Austria Switzerland Slovenia Netherlands EU 28 Finland Spain Luxembourg France Sweden Belgium A munkanélküliségi ráta eltérése a hazaitól, % pont migránsok a munkaerőpiacon munkapiaci jelenlét: munkanélküliség migránsok munkanélküli rátájának eltérése a hazaiakétól, %pont 30 25 20 15 10 5 0 -5 -10 migránsok a munkaerőpiacon • A bevándorlók munkapiaci sikeressége, teljesítése a munkaerőpiaci mutatók alapján átlagosan gyengébb a hazaiaknál. – Aktivitási ráta eltér a régi és az új EU országokban, előbbiekben elmarad a hazaitól (különösen a nőknél) – Munkanélküliségi ráta az EU-n kívüli migránsok körében magas (különösen a nőknél) • Vegyes az EU országok migrációjának a szerkezete –az alacsonyan kvalifikáltak

aránya a hazainál magasabb (különösen a régi migráns országokban) ábra –kvalifikált migránsok aránya az EU28 országokból, az EU 10 új tagországban a nem EU országokból is magasabb a hazainál (ábra) Forrás, Eurostat, LFS, 2014 Germany France Switzerland nem EU Austria Sweden Belgium Greece -20 Finland EU 28 Netherlands Cyprus Slovenia Italy Iceland Denmark Norway Spain Czech Republic Luxembourg Hungary Latvia Estonia Poland United Kingdom Slovakia Ireland Portugal Malta eltérérs a hazaiak átlagától. %pont migránsok a munkaerőpiacon alacsony képzettségűek arányának eltérése a hazai lakosságétól (%pont) 50 40 ISCED 0-2 alacsony képzettségűek 30 20 10 0 -10 EU -30 -40 migránsok a munkaerőpiacon • A bevándorlók munkapiaci sikeressége, teljesítése a munkaerőpiaci mutatók alapján átlagosan gyengébb a hazaiaknál. – Aktivitási ráta eltér a régi és az új EU országokban,

előbbiekben elmarad a hazaitól (különösen a nőknél) – Munkanélküliségi ráta az EU-n kívüli migránsok körében magas (különösen a nőknél) • Vegyes az EU országok migrációjának a szerkezete –az alacsonyan kvalifikáltak aránya a hazainál magasabb (különösen a régi migráns országokban) –kvalifikált migránsok aránya különösen az EU 10 új tagországokban az EU28 országokból és a nem EU országokból is magasabb a hazainál ábra Forrás, Eurostat, LFS, 2014 Slovakia nem EU Malta Ireland Poland United Kingdom -20 Luxembourg Czech Republic Hungary Sweden Norway Denmark Portugal EU 28 Italy Iceland Austria Germany France Cyprus Switzerland Belgium Estonia Finland Netherlands Spain Latvia 50 Greece Slovenia eltérérs a hazaiak átlagától. %pont migránsok a munkaerőpiacon magasan képzettek arányának eltérése a hazai lakosságétól (%pont) ISCED 5-8 magasan képzettek 40 30 20 10 0 -10 EU -30

bevándorlás gazdasági/munkapiaci hatása A kedvezőtlen munkapiaci mutatók ellenére miért van mégis kereslet a migráns munkaerő iránt? A migráció ösztönzője jelentős részben gazdasági A munkapiaci elemzések szokásosan a bevándorlást vizsgálják a befogadó ország szempontjából: A kérdés: milyen hatással van a bevándorlás a hazai munkavállalók munkapiaci helyzetére? • Az egyszerű „tankönyvi” közgazdasági logika szerint a háztartások jóléte a jövedelmektől és a közszolgáltatások újraelosztásától függ. • Erőteljes bevándorlás (sokk) hatására nő a munkaerő kínálata, csökken a hasonló helyzetű hazai dolgozók egyéni bére vagy/és nő a munkanélküliség és csökken a közszolgáltatásokhoz hozzáférés – romlik a hazai lakosság helyzete DE: kutatási eredmények ennek ellentmondanak, rövid távon is bevándorlás munkapiaci hatása magyarázatok, empíria • A hatások nagy migrációs sokkok

időszakában mérhetőek – kis pozitív hatások mutathatóak ki – bérben/foglalkoztatásban • Miért van ez? A bevándorlók a munkapiacon helyettesítő vagy kiegészítő (kompetitív/komplementer) helyzetben vannak a hazai dolgozókkal – Helyettesítő (kompetitív) migráns a hazaiakhoz hasonló készségekkel, képességekkel – versengő helyzetben van és ez hat a bérekre, foglalkoztatásra • a legalacsonyabb bérekben (korábbi migránsok) esetén, de itt is inkább van kiegészítő hatás (leggyakrabban – korábbi tapasztalat - erre hivatkoznak) • Hasonló helyzetű szomszéd országból magasabb bérű bevándorló is lehet – Kiegészítő (komplementer) migráns eltérő készségekkel (jobb, gyengébb, más) nincs versengő helyzetben a hazai dolgozókkal a munkapiacon, kiegészíti a hazai dolgozók tevékenységét, tevékenység bővül, kereslet növekedéssel a munkahelyek bővítését teszi lehetővé bevándorlás munkapiaci hatása

magyarázatok, empíria • A kvalifikálatlan bevándorlók kiegészítő munkapiaci helyzetben a magasabban kvalifikáltak bérét, munkapiaci helyzetét javítják – (szektorális és panel vizsgálatok) – rövid távon emelkednek a bérek – Hosszabb távon a munkapiaci pozíció is javul a tovagyűrűző hatások révén (követéses vizsgálatok) • De a fordított hatás is fontos, kvalifikáltak az alacsonyan kvalifikáltak bérét húzzák felfelé a komplementer hatás révén – keresletet teremtenek kvalifikálatlan munkára – Az Európán belüli migrációban ez jellemző lehet - keletnyugati (EU 15-EU 12) migráció Külföldiek (munkavállalók) Magyarországon • Külföldiek többféle tartózkodásra jogosító engedéllyel több célból tartózkodnak • Egy részük szereplője a munkaerőpiacnak – szigorú szabályok terelik és korlátozzák – EU országbeliek – regisztrációval – 3. országbeliek - vannak, akik szabadon hozzáférnek a

munkapiachoz, de a munkavállalási célból tartózkodók többsége csak engedéllyel bevándorolt, letelepedett és három hónapot meghaladó tartózkodók száma (dec. 31-én) 300,000 Befogadott Oltalmazott (személyi igazolványnal) 250,000 Menekült ( személyi igazolvánnyal) Ideiglenes letelepedési engedély 200,000 Nemzeti letelepedési engedély EK letelepedési engedély 150,000 EGT állampolgár 3. o-beli családtagja Magyar állampolgár 3. o-beli családtagja Állandó tartózkodási kártya 100,000 Regisztrációs igazolás Nemzeti tartózkodási engedély 50,000 Tartózkodási engedély BMH letelepedési engedély 0 2014 2015 2016 2017 Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikák, KEKKH adatai BMH bevándorlási engedély harmadik országbeli tartózkodási engedélyt kérelmezők számának alakulása 30,000 25,000 20,000 munkaváll+jöv.szerzés tanulmányok folytatása családi együttélés 15,000 egyéb cél

hivatalos 10,000 egyéb tartózkodási célok 5,000 0 2012 2013 2014 Forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikák 2015 2016 2017 kiadott munkavállalási engedélyek (nemEU 2016) Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztály bejelentett külföldi állampolgárok (EU 2016) Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Ipari és építőipari foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Kiadott engedélyek (nemEU) vs bejelentett külföldiek (EU) megoszlása foglalkozási főcsoport szerint (FEOR’08)

35 30 25 20 15 10 5 0 Kiadott engedélyek száma (2016 nemEU) Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztály bejelentett külföldi állampolgárok (EU 2016) Egyéb szolgáltatás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Oktatás Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Információ, kommunikáció Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Kereskedelem, gépjárműjavítás Építőipar Feldolgozóipar Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Kiadott engedélyek (nemEU) vs bejelentett külföldiek (EU) megoszlása ágazat szerint (TEAOR’08) 30 25 20 15 10 5 0