Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Szekeres Barbara - A magyarországi közbeszerzés reformja a kormányzati szolgáltatások elektronizálásának tükrében

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A MAGYARORSZÁGI KÖZBESZERZÉS REFORMJA A KORMÁNYZATI SZOLGÁLTATÁSOK ELEKTRONIZÁLÁSÁNAK TÜKRÉBEN Készítette: Szekeres Barbara Budapest, 2009 http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék.3 Ábrák jegyzéke.4 Bevezetés .5 A téma aktualitása.7 1. Fejezet: Elektronikus kormányzat jellemzői az Európai Unióban 10 1. 1 Az európai elektronikus kormányzat fejlődése, főbb irányvonalak 10 1. 2 Az Európai Unió főbb elektronikus kormányzati törekvései13 1. 3 Az elektronikus kormányzat tapasztalható előnyei16 1. 4 Az e-kormányzat szóba jöhető hátrányai17 1. 5 Az elektronikus közbeszerzés hatékonyságának növelésére tett uniós kísérletek az elmúlt években.26 2. Fejezet: A magyar e-közigazgatás jelenlegi helyzete 32 2. 1 Az e-közigazgatás eddigi eredményei 32 2.

2 Háttérintézmények informatikai háttere, a háttérszolgáltatások elektronizáltsága34 2. 3 Közigazgatási szolgáltatási kultúra36 2. 4 Az e-szolgáltatások az önkormányzatoknál36 2. 5 A jelenlegi magyar közigazgatás működési problémái37 2. 6 Jövőre vonatkozó intézkedések39 3. Fejezet: A hazai elektronikus közbeszerzési rendszer kialakulásához vezető út40 3. 1 A közbeszerzési szabályozás rövid hazai története40 3. 2 az elektronikus közbeszerzés hazai előzményei43 3. 2 1 A központosított közbeszerzés Magyarországon 45 3. 2 2 Elektronikus elemek a magyarországi központosított közbeszerzésben46 3. 2 3 A 2003 évi CXXXIX törvény hatása a központosított közbeszerzésre46 3. 2 4 A központosított közbeszerzés jelenlegi elektronikus támogatása47 3. 3 Az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos szabályozás49 3. 3 1 A korábbi szabályozás50 3. 3 2 Az új kormányrendelet51 3. 3 3 Háttérjogszabály a Kbt51 3. 4 Az

elektronikus közbeszerzés létjogosultsága53 3. 5 Az elektronikus közbeszerzés54 3. 5 1 Az elektronikus közbeszerzés szabályai55 3. 5 2 Az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások58 3. 5 3 Az elektronikus árlejtés62 3. 5 4 A dinamikus beszerzési rend72 3. 5 5 Elektronikus megoldások a közbeszerzési jogorvoslati rendszerben73 3. 6 Az e-árlejtés folyamata gyakorlati példán keresztül73 Összefoglalás, lehetőségek megfogalmazása.78 Irodalomjegyzék.80 3 http://www.doksihu ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE • 1. sz ábra: Az e-közigazgatás két oldala • 1. sz táblázat: Közszolgáltatások online elérhetősége az Európai Unióban • 2. sz ábra: Az elektronikus kormányzati szolgáltatások használatának megoszlása 2008-ban az Európai Unióban • 3. sz ábra: Az Európai Unió Hivatalos Lapjának - Official Journal internetes felülete • 4. sz ábra: A TED a „Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához” c kiadvány

online változata • 5. sz ábra: A Közös Közbeszerzési Szótár online felülete • 6. sz ábra: A Procure projekt internetes felülete • 7. sz ábra: A PEPPOL internetes felülete • 8. sz ábra: A STORK internetes felülete • 9. sz. ábra: Milyen média csatornát használ a kormányzattal való kommunikációban? • 10. sz ábra: Az e-kormányzat használatának fő korlátai az e-kormányzati szolgáltatásokat nem használó, Internet használók köré • 11. sz ábra: Az elektronikus közbeszerzés SWOT analízise az Európai Unió tagállamaiban • 12. sz ábra: A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság online felülete • 13. sz ábra: A KSzF Közbeszerzési Portál felülete • 14. sz ábra: Az elektronikus közbeszerzés szakaszai • 15. sz ábra: Az e-árlejtés helye a közbeszerzési eljárásokban 4 http://www.doksihu BEVEZETÉS Az információs társadalom terén számos új fogalom, kifejezés jelent meg az

elmúlt évek során. Ezek között az e-közigazgatás (e-government) már réginek számít, a tématerület gyors fejlődése miatt mégis folyamatosan változik. Az e-közigazgatás ma már nélkülözhetetlen eszköz az államigazgatás, az önkormányzati munka megreformálásához, a szolgáltatások állampolgári elégedettségének növeléséhez, valamint a rugalmasabb, átláthatóbb közigazgatás megteremtéséhez. Az évekkel ezelőtt megkezdett e-kormányzati munka mára azt eredményezte, hogy a kiemelt kormányzati szolgáltatások mintegy fele teljes körűen elektronizált. Bár a jövőt tekintve még számos feladata vár megvalósításra, nevezetesen a technológiai alapokra építve az elektronizáltság növelése, illetve a rendszerek kihasználtságának fejlesztése mellett az állampolgárok és vállalkozások e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése, továbbá a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának növelése. Európa

szerte már a 90-es években megfogalmazódott egy újfajta igény az informatika gyors fejlődésének eredményként a közbeszerzések terén is, nevezetesen az elektronikus közbeszerzés megvalósítása. Erre tekintettel 1999-ben az országgyűlésünk felhatalmazta az akkori kormányt a központi költségvetési szervek egyes beszerzései elektronikus úton való megvalósításának szabályozására, mely később a központosított közbeszerzések elektronizálásához vezetett. Döntéshozóink tehát felismerték, hogy alapul véve és felhasználva az internetes hálózatban rejlő lehetőségeket, egy új rendszer kialakításával hazánkban is kiküszöbölhetők a hagyományos közbeszerzés hátrányai. A beszerzések dokumentumainak számítógépes hálózaton való megjelenítése könnyebben elérhetővé teszi azokat, illetőleg lehetővé válik a beszerzési folyamat rövidítése, egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek, kötelezettségek

csökkentése javítja az eljárási figyelmet, valamint megkönnyíti az ellenőrzésre jogosult szervezetek célzott adatgyűjtését is. Dolgozatom célja a hazai elektronikus közbeszerzés folyamatának részletes bemutatása. Tekintettel arra, hogy egyre erősödő szerepet tölt be a kormányzati szolgáltatások elektronizálása, a közös beszerzés sajátosságaival mindenképp érdemes foglalkozni. Az elektronikus beszerzés olyan lehetőség, melyet a beszerzési szakértők 5 http://www.doksihu tagadhatatlanul e tevékenység folytatásának elengedhetetlen feltételeként fogalmaztak meg. Dolgozatom első fejezete a jelenlegi, hazai gyakorlat számára is példamutató Európai Uniós elektronikus kormányzat helyzetével, a törekvéseivel és előnyeinek bemutatásával foglalkozik. Mindezek ismeretét azért tartom lényegesnek, mert elsősorban a kormányzati szolgáltatások Európa szerte végbemenő elektronizálása volt az, ami elvezetett a magyarországi

szolgáltatások, többek között magához a közbeszerzés folyamatának elektronizálásához. Ennek megvalósításában az Európai Unióban kialakult gyakorlat nyújtott segítséget, példaként szolgált a hazai gyakorlat kialakítása során. Második fejezetben bemutatásra kerülnek a Magyarországon, kormányzati szolgáltatások területén elért eddigi eredmények, illetve a jelenleg tapasztalható nagyobb működési problémák. Emellett röviden ismertetem a jövőre vonatkozó fejlesztési stratégiát. Utolsó fejezetben a hazai elektronikus közbeszerzési rendszer kialakulásához vezető út bemutatása mellett, ábrázolom az elektronikus közbeszerzés szakaszait, illetve magához az eljáráshoz kapcsolódó szolgáltatásokat. Továbbá egy gyakorlati példán keresztül ismertetem az elektronikus árlejtés folyamatát. 6 http://www.doksihu A TÉMA AKTUALITÁSA Az európai és egyben a hazai szabályozási környezet változásával és fejlődésével

rendkívüli mértékben megnőtt a közbeszerzés jelentősége napjainkra. Annak a közbeszerzésnek, mely a hazai GDP több mint 7%-ának1 elköltésén túl, olyan szabályozott tevékenységet jelent, melynek kezelése nem csak hazánkban okoz problémát a jogalkotóknak, jogalkalmazóknak. E szigorúan szabályozott tevékenység a közpénzek minél hatékonyabb, átláthatóbb és etikusabb elköltését célozza, mely megoldásait tekintve az egyes államok közbeszerzési hagyományaitól függően, meglehetősen eltérő megoldásokat eredményez világszerte. Magyarországon ugyanakkor nehézséget jelent, hogy a téma hazánkban rendkívül frissnek tekinthető, hiszen mindössze tizennégy éve, 1995 óta rendelkezünk részletes, a közbeszerzést először definiáló szabályozással, valamint a felhasználható adatbázisok, hazai piaci elemzések is e tekintetben még hiányoznak. Mindezek mellett meg kell, hogy említsem, a 1995 óta alakuló közbeszerzési

kultúránk ellenére a hazai szakma megítélése és hírneve, hasonlóan az európai tapasztalatokhoz, meglehetősen rossznak tekinthető. Ennek minden bizonnyal közbeszerzési szakma lassú kialakulása, illetve a szakmai etika problémák állandó negatív sajtóvisszhangja adott okot az évek során. Éppen ezért a közbeszerzés hatékonyságáról, az elérhető célokról gyakran esik szó hazánkban. E területen felmerült számos kérdés csoportosult aköré a téma köré, hogy hogyan is lehetne a profitorientált szférában jól bevált megoldásokat, meghonosítani a közbeszerzésben. Ugyanis először a profitorientált vállalatok szorultak rá a jobb átláthatóságot teremtő, hatékonyságnövelő elektronikus megoldás bevezetésére, információs rendszereik alkalmassá tételével, illetve kiterjesztve elektronikusan beszerezhető termékeik körét. Bár a közbeszerzés folyamata valószínűleg sohasem lesz olyan hatékony, mint egy

profitorientált vállalat beszerzése, de javítani lehet rajta. A közbeszerzésnek is ezzel az új kihívással kellett szembenéznie hazánkban, melyre nagy hatással volt az Európai Unióban végbemenő nagyfokú elektronizálás, 1 http://hvg.hu/kkv/20090625 kozbeszerzes magyarcegekaspx 7 http://www.doksihu elektronikus közigazgatási rendszer kiépítése, mely végső soron elvezetett a hatékonyabb közbeszerzési rendszer megvalósítása során megoldásként felmerülő, elektronikus közbeszerzési rendszer kiépítéséhez. Az elektronikus beszerzés az a lehetőség, melyet a beszerzési trendeket ismerők is egyre inkább e tevékenység folytatása elengedhetetlen feltételeként definiálnak. Az elektronikus megoldások meghonosítása során azonban nem szakadhatunk el az EU irányelvektől, melyekre Magyarország, az Európai Megállapodásban rögzített kötelezettségeire tekintettel, kiemelt figyelmet fordít. 2004 áprilisában sor került a 2004/18/EK2

és a 2004/17/EK3 beszerzési irányelvek elfogadására, melyek egységes keretet biztosítottak az Unió országai számára ahhoz, hogy a beszerzéseiket elektronikusan, nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon lehessen lebonyolítani, valamint megállapították az elektronikusan történő pályázás szabályait és meghatározták az elektronikus kommunikációs eszközökre alapuló korszerű beszerzési eljárások feltételeit Mára elmondható, hogy az európai gyakorlat e téren, valóban az egységesülés irányába halad. Ez a folyamat, a kutatások lefolytatása, a problémák megvitatása nagy segítséget jelentett a hazai közbeszerzéssel foglalkozó szakemberek számára, hogy látva más országok példáit, nehézségeit, lehetséges fejlődési irányokat tudtak meghatározni a hazai közbeszerzés intézményrendszere, a folyamat szabályozása, illetve maga a gyakorlata tekintetében. Mára elmondható, hogy a 2008. év végén, a

közbeszerzési törvény rendelkezéseinek jelentős részét érintő módosítások elfogadása után, a közeljövőben, teljes mértékben megvalósulhat a közbeszerzési eljárások elektronizálása. A módosított törvény új szabályai ez év áprilisának első napjától, több lépcsőben lépnek hatályba. A törvény legutóbbi módosítása szerint az európai uniós forrásokkal támogatott közbeszerzési eljárásokat 2010. január 1-jétől, a hazai központi beszerzéseket pedig 2010 július 1-jétől kötelező elektronikus úton kell majd lebonyolítani. 2 Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelv 3 A vízügyi, energiaipari, szállítási és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK irányelv 8 http://www.doksihu Azonban

szakértők szerint teljesen elektronikus közbeszerzés 2010. januári bevezetése számtalan bizonytalanságot is hordoz magában, mivel az Európai Unió tagországaiban alkalmazott gyakorlat – a közös célok ellenére – igen sokszínű, ezért nem állt rendelkezésünkre olyan „best practice”, amelyet egy az egyben másolva modern közbeszerzési intézményrendszer és gyakorlat hozható létre, tekintettel a kulturális, közbeszerzés-történelmi különbségekre, intézményrendszeri sajátosságokra. 9 http://www.doksihu 1. FEJEZET Elektronikus kormányzat jellemzői az Európai Unióban 1. 1 Az európai elektronikus kormányzat fejlődése, főbb irányvonalak Az Európai Unió elektronikus kormányzati politikájának megszületését a világelsőség kivívására irányuló törekvések hívták életre. Már 1990 előtt az EU tagállamai jelentős eredményt értek el az információs társadalom feltételrendszerének megteremtése terén, azonban

jelentős előrelépés és egységesülés csak a kilencvenes évek végétől volt tapasztalható. Az Európai Unió e-közigazgatási törekvései először 1995-ben, a különféle igazgatási szervek között adatáramlás fejlesztését célzó EU-kezdeményezés (Interchange of Data between Administration, IDA) keretében fogalmazódtak meg. A kezdetben elsősorban hatékonysági célokat szolgáló e-közigazgatás az elmúlt években egyértelműen gazdaság- és társadalompolitikai eszközzé vált. Lehetővé tette a szolgáltató állam kialakítását és egyúttal az EU tagországok számára kijelölte a modern kormányzati működés fejlesztésének elvárás-rendszerét. Ennek következtében az Európai Unión belül egyre nagyobb mértékben tapasztalható az információs és kommunikációs technológiai eszközök növekedése. Az állampolgár-központú közigazgatás megteremtésének gondolata mellett, a versenyképesség elősegítése is

középpontjában áll a legújabb e-közigazgatási gondolkodásnak. A hatékonyság növelése mellett, a szükségessé váló szervezeti változások véghezvitelét és az adminisztráció költségeinek csökkentését fogalmazták meg célként. Manapság az egész világon tapasztalható módon felértékelődik a kormányzat, a közigazgatás szerepe, hiszen aktív szolgáltatói potenciálja hozzájárul a versenyképesség növeléséhez. Napjainkban a közigazgatási modernizációs törekvések többszörös nyomás alatt születnek: egyrészt magának a közigazgatásnak is versenyképessé kell válnia, másrészt a hatékonyabb közigazgatás a gazdaság és a társadalom versenyképességét is szolgálni tudja. A jó kormányzás kialakítása a változásokra gyorsan reagálni tudó, rugalmas és a felhasználók igényeit kielégíteni képes „szolgáltató” közigazgatás révén lehetséges. Ennek az Európa szerte sikeres megvalósítását azonban, az e

téren bekövetkezett nagyfokú fejlődés ellenére még sokszor akadályozza a közigazgatás szolgáltatói (back-office) oldalának passzív ellenállása, továbbá az ügyfél-oldali (frontoffice) szolgáltatások nem kielégítő minősége, valamint az állampolgári érdeklődés hiánya is. 10 http://www.doksihu 1. sz ábra Közigazgatás Ügyfél-oldal Szolgáltatói oldal Tartalom: felhasználói felületek és szolgáltatások Ellenőrzés: adminisztráció 1. Belső igazgatási folyamatok 2. Közigazgatási szervek közötti folyamatok újratervezése 3. Egyéb területek újratervezése: pl. készségek, képességek 1. elektronikus szolgáltatások 2. hagyományos szolgáltatások 3. e-demokrácia 1. ábra: Az e-közigazgatás két oldala (Forrás: Millard, 2003 4) A jelenlegi fennálló e-kormányzati szolgáltatások általános jellemzői: • szisztematikusan felépített, elsajátítható tudásterületek alakultak ki; • felgyorsult az érintett

szakemberek specializálódása; • képzési programok sora indult a világban; • kialakult és napról napra erősödik a terület kutatási infrastruktúrája; • az e-kormányzati tevékenység, mint szakma intézményesül (nemzetközi szervezetek, átfogó programok, szakfolyóiratok, szak-intézmények, díjak); • a kormányzatok egyrészt az innováció, másrészt a programok tervezése, kivitelezése és menedzsmentje terén úgy kezdenek viselkedni, mint a nagyvállalatok. Az Európai Bizottság által kialakított definíció szerint az „e-Government” (e- kormányzat) az információtechnológia, a szervezeti változások, és új képességek kombinációjának felhasználását jelenti a közigazgatásban. A célja: javítani a közszolgáltatások színvonalán minden tagországban, megerősíteni a demokratikus folyamatokat és támogatni a közösségi célkitűzéseket. A Bizottság állásfoglalása szerint az e-kormányzat: 4 Millard, J.

(2003): ePublic Services in Europe: Past, Present and Future (Research findings and new challenges, prepared for the European Commission’s Institute for Prospective Technological Studies (IPTS)51. oldal 11 http://www.doksihu • nyitott és átlátható: a közigazgatás képes megérteni az állampolgárok elvárásait, elszámoltatható, nyitott a demokratikus részvétel iránt; • nem zárhat ki senkit: a felhasználó-centrikus közigazgatásnak mindenkit el kell érnie, személyre szabott szolgáltatásokkal; • hatékony közigazgatás: az adófizetők pénzéből a lehető leghatékonyabban működik, azaz képes időt és pénzt megtakarítani. Az e-kormányzat az Európai Unió állásfoglalása szerint az alábbi három tevékenység gyűjtőköre: • infokommunikációs eszközök alkalmazása a közigazgatásban, • a közigazgatás modernizációjával összefüggő munkafolyamatok és működési egységek átszervezése, • a közigazgatásban

foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztviselők, valamint az ügyfelek (az állampolgárok) képzése az új eszközök kezelésének elsajátítására. Az „e-kormányzat” kifejezés mára egy sokoldalú, összetett rendszer gyűjtőneveként is felfogható, hiszen igen gyakran beleértik az alábbi összetevőket: • a közigazgatás reformját; • a közigazgatás technikai modernizációját; • a szolgáltatások és az ezeket elérhetővé tevő csatornák multifunkcionálissá alakítását; • az intézményesített, partneri viszony kialakítását az (ön)kormányzat és az állampolgárok, valamint azok közösségei között. A gyakori tévhitekkel szemben – miszerint ez e-közigazgatás csak az „e” betűt, azaz az elektronizációt, a számítógépeket és a szoftvereket foglalná magában – a gyakorlatban az e-kormányzat sokkal inkább jelent egyfajta kultúraváltást, átfogó és radikális átalakulást, melynek során a

közigazgatási szervek az elektronikus lehetőségek teljes tárházával élnek, hogy közszolgáltatásaik elérhetőségét, minőségét, átláthatóságát javítsák, a közigazgatás költségeit pedig lehetőleg csökkentsék. „Az elektronikus kormányzat a folyamatok átfogó, zökkenőmentes átszervezése és új technológia által biztosított lehetőségekkel történő felruházása, aminek köszönhetően elvégezhetők az ügyintézés és a kormányzás feladatai az ügynökségek, az állampolgárok és a politika találkozási felületein, valamint a kormányügynökségeken belül és azok között.”5 5 OECD e-Government Studies (2005): e-Government for Better Government.-16oldal 12 http://www.doksihu 1. 2 Az Európai Unió főbb elektronikus kormányzati törekvései A versenyképesség növeléséhez hozzájárulni képes, átlátható közigazgatás kialakítása ma már elképzelhetetlen az e-kormányzati eszközök igénybevétele nélkül. A

közszolgáltatásokat az állampolgárok igényeinek megfelelően kell átalakítani, hatékonyabbá tenni. Számos külföldi példa egyértelműen azt mutatja, hogy a közigazgatás korszerűsége egyenesen arányos az e-közigazgatás bevezetésének mértékével. Többek között ennek is köszönheti, hogy az utóbbi években ez a kérdéskör az információs társadalommal kapcsolatos diskurzus egyik központi témájává vált, különösen az Európai Unióban. Számos terv, akcióprogram kidolgozását követően, 2006-ban elfogadták az Unióban az „Útjelzők az e-Kormányzat 2010 felé”6 címet viselő dokumentumot. Ebben konkrét mérföldköveket határoztak meg, melyeket 2010-ig bezárólag megvalósítanának, nevezetesen: • valamennyi európai állampolgár, vállalkozás és közigazgatási rendszer számára lehetővé válik az elektronikus azonosítás és hitelesítés rendszerének használata; • ez a tagállamok részéről az elektronikus

dokumentumok egységes használatát lehetővé tevő hivatkozási és hitelesítési keretrendszer kidolgozását teszi szükségessé; • valamennyi állampolgár társadalmi befogadását el kell érni az IKT7-eszközök segítségével, az e-kormányzat „egyetlen állampolgár sem hagyható ki a folyamatból 2010-ig” mottójának szellemében; • minden nyilvános, közérdekű információ és szolgáltatás könnyített hozzáférését biztosítani kell, • Ennek megvalósulása szükségessé teszi a hozzáférés előtt álló korlátok azonosítását, a szükséges helyzetelemzés elvégzését minden tagállam számára, • célként tűzi ki az állampolgárokra és vállalkozásokra háruló adminisztratív terhek csökkentését, az átláthatóság és számon kérhetőség jegyében hatékonyabb közszolgáltatási rendszerek kiépítését, • széleskörű hatással bíró szupranacionális szintű szolgáltatások (fókuszálva az eközbeszerzés

teljes körű) megvalósítására kell törekedni, 6 i2010 eGovernment Action Plan (2006): Accelerating eGovernment in Europe for the Benefit of All {SEC(2006) 511}. 7 Infokommunikációs technológia 13 http://www.doksihu • a kormányzatok közötti adatcsere és interoperabilitás megvalósítását nyílt szabványok bevezetésével kell elérni az e-kormányzat területén. Azonban a tagállamok együttműködése az Európai Unión belül nem terjed ki egységes uniós közigazgatás kialakítására, mivel a közös politikai célok megvalósítása az alapítók szándékai szerint nemzeti hatáskörben maradt. Az alábbi táblázat a 20 alapvető közszolgáltatás8 on-line elérhetőségét szemlélteti az utóbbi években. 8 Az eEurope 2002 Akció Tervben meghatározott alapvető 20 közszolgáltatás (Common List of Basic Public Services - CLBPS). A közszolgáltatások közül 12 az állampolgárokat, 8 pedig az ületi szférát célozza meg. E szolgáltatások

on-line interaktivitási osztályozását a Cap Gemini Ernst & Young vállalat dolgozta ki az Európai Bizottság számára szerkesztett „Web-based Surveys on Electronic Public Services”című jelentésben. (Cap Gemini Ernst & Young, 2002) Közszolgáltatások állampolgároknak 1. Személyi jövedelemadó 2 Álláskeresés a Munkaügyi Központokon keresztül 3. Társadalombiztosítási jutalékok 4. Személyi iratok (útlevél, jogosítvány) 5. Gépkocsi-nyilvántartás 6. Építési engedélyek igénylése 7. Rendőrségi bejelentések 8. Nyilvános könyvtárak 9. Anyakönyvezési ügyek 10. Egyetemre, felsőoktatásba való jelentkezés 11. Lakcím változás bejelentése 12. Egészségügyi szolgáltatások Közszolgáltatások cégeknek 1. Egészségügyi hozzájárulás 2. Társasági adó 3. ÁFA - bevallás – és visszatérítés 4. Új társaság bejegyzése 5. Adatszolgáltatás a statisztikai hivataloknak 6. Vámnyilatkozat 7. Környezetvédelmi engedélyek

8. Közbeszerzések 14 http://www.doksihu 1. sz táblázat 2002 25 - 2003 35 - 2004 35 30 2006 47 30 2007 60 15 55 Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország 61 35 50 32 40 72 40 56 32 50 58 47 63 50 32 55 63 47 79 50 30 55 63 74 70 50 45 70 Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország 35 35 5 - 45 45 15 - 50 53 25 5 40 20 15 60 58 35 10 40 25 50 70 70 45 30 35 40 50 Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország NagyBritannia 21 20 32 50 67 33 26 68 37 61 67 50 40 32 72 10 40 45 15 67 74 59 75 53 83 20 60 65 20 61 74 71 95 63 100 25 90 35 90 35 67 75 89 Belgium Bulgária Csehország 1. Táblázat: Közszolgáltatások on-line elérhetősége az Európai Unióban (Forrás: Eurostat, 20099) 9 http://epp.eurostateceuropaeu/tgm/downloaddo?tab=table&plugin=0&language=en&pcode=tsdgo330 15 http://www.doksihu 1. 3 Az

elektronikus kormányzat tapasztalható előnyei Az e-kormányzati szolgáltatások megteremtéséből származó előnyök felsorolásakor a szolgáltató oldaláról jelentkező hasznokat, a felhasználóknál tetten érhető pénzügyi hasznot, az össztársadalmi szinten jelentkező hasznot és kormányzat átfogóbb céljainak támogatásából származó hasznosságot szokás említeni.10 Közigazgatás, a szolgáltató haszna: • alacsonyabb költséggel működő csatornák kialakítása az állampolgárokkal és az üzleti élet szereplőivel való kommunikációban • növekvő hatékonyság, elsősorban az információ-megosztás miatt • állami bevételek növekedése a “fizetős” szolgáltatások kiépítése révén Felhasználók pénzügyi haszna: • a közigazgatással kapcsolatos tranzakciókkal kapcsolatos megtakarítás Megjegyzés: a megtakarítás elsősorban a gyorsabb információáramlás és csere, illetve a dokumentumokhoz, űrlapokhoz

történő egyszerűbb hozzáférés következménye. Társadalmi hasznok: • gyorsabban és igénybe vehető szolgáltatások (idő megtakarítás) • non-stop rendelkezésre állás (kényelem, időmegtakarítás) • információk jobb kezelhetősége (kényelem, időmegtakarítás) • önkiszolgálás lehetősége (kényelem, időmegtakarítás) • jobb információellátás (tájékozottság, tudatosság növelése) • kommunikáció javítása vidéki és távoli közösségekkel (kényelem, időmegtakarítás) Átfogó kormányzati célok támogatásából eredő haszon: • komplexitás, bonyolultság csökkentése a kormányzat-állampolgár interakciókban • átláthatóbb kormányzat 10 Bódi Gábor: E-kormányzat és E-közigazgatás http://www.kszkgovhu 16 http://www.doksihu • makrogazdasági hasznok (hatékonyabb munkaerőpiac, hatékonyabb elosztási rendszerek, költségek csökkenése makroszinten, termékek piaci bevezetésének

javítása) 1. 4 Az e-kormányzat szóba jöhető hátrányai: • Elvész a személyes kapcsolat az ügyfelek és az ügyintézők között. Az emberek egy része ezt fontosnak tartja. • Az információkat néha nehéz megtalálni. Fontos a portálok felépítésekor a jó, áttekinthető szervezés. 2. sz ábra 2. ábra: Az elektronikus kormányzati szolgáltatások használatának megoszlása 2008ban az Európai Unióban (Forrás: Eurostat, 200911) Az Európai Unió arra törekszik, hogy tagállamaiban a kormányzati szolgáltatások teljes mértékben megfeleljenek a kor követelményeinek és ehhez igyekszik megfelelő segítséget is nyújtani. Azonban, hogy mindez teljes körűen megvalósulhasson, az online közigazgatási szolgáltatásoknak egészen új kihívásoknak kell megfelelniük. A kormányzat működésének átláthatóvá és elszámolhatóvá kell válnia. Növelni kell a felhasználók és az 11

http://epp.eurostateceuropaeu/tgm/downloaddo?tab=table&plugin=0&language=en&pcode=tsdgo330 17 http://www.doksihu állampolgárok elégedettségét. Emellett csökkenteni kell a vállalkozásokra, valamint az adófizetőkre nehezedi bürokratikus terheket, biztosítva ugyanakkor a hivatali szolgáltatások sokcsatornás elérhetőségét. Bár az Európai Unió polgárai egyértelműen igénylik az e-kormányzati és egyéb közszolgáltatások online elérhetőségét, egy 2008-as felmérés szerint a felhasználók egyharmada (33%) legalább egyszer már beleütközött valamilyen akadályba akkor, amikor e-közigazgatási szolgáltatást akart igénybe venni.12 Ennek a vizsgálatnak az egyik további érdekes eredménye szerint a felhasználók hiába örülnek az online kapcsolatfelvétel és ügyintézés lehetőségének, mivel még mindig gyakran érzik úgy, hogy ez a forma – a személyes vagy telefonos ügyintézéssel összehasonlítva – nem jár

kézzelfogható előnnyel számukra. Általános európai tapasztalat, hogy azoknak az internetet nem használó állampolgároknak a körében, akik egyébként szeretnének e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybe venni, három közül egy azért nem tudja ezt megtenni, mert nincs meg hozzá a szükséges számítógépes tudása. Az ismeretek hiánya és a gyakorlatlanság miatt az állampolgárok jelentős része nem jut el odáig – még a megfogalmazott igényeik ellenére sem –, hogy kipróbálja az e-közigazgatási szolgáltatásokat. Tehát az közigazgatás elektronizálása még korán sem tökéletes, további fejlődése főként a következő feladatok végrehajtásától függ: • a szolgáltató-oldali folyamatok további modernizációja, • az online szolgáltatások társadalmi elterjedését, elfogadottságát akadályozó tényezik pontosabb feltárása és kiküszöbölése, • az erre irányuló fejlesztési programok gazdasági és társadalmi

hasznának kimutatása és tudatosítása. Összefoglalásul elmondható, hogy az alábbi három fontos célcsoport különböző módokon profitál az e-kormányzati szolgáltatásokból világszerte: 1. Az állampolgároknál elsősorban időnyereség és a szolgáltatások színvonalának emelkedése jelentkezik, de az átláthatóság növekedése is fontos. 2. A vállalkozásoknál jelentkező haszon lényegében nem sokban különbözik az állampolgároknál említettektől, de mivel a vállalkozások általában több elintézendő üggyel, több szállal kötődnek a közigazgatáshoz, esetükben a nyereség is nagyobb lehet. 12 Molnár Szilárd: E-közigazgatás az Európai Unióban (2007) 18 http://www.doksihu 3. A közhivataloknál a nyereség egyértelműen az idő- és költség-megtakarításokban mérheti leginkább, amelyek a jobb minőségű információ, a munkafolyamat bizonyos lépéseinek kiküszöbölése, a hivatalok közötti koordináció fejlődése és

az automatizált szolgáltatások révén érhetik el. Közbeszerzések az Európai Unióban Európai Uniós közbeszerzésekről akkor beszélhetünk, ha a tagállamokban kiírt közbeszerzés összege meghalad egy bizonyos értéket. Ebben az esetben a közbeszerzési pályázatokat kötelező meghirdetni EU-s szinten. A tagállamok sokáig nem tekintették a közbeszerzést a belső piac elemének. Ezeket, mivel EU-s szinten nem szabályozták, sokáig, mint protekcionista eszközt használták a tagállamok. A közbeszerzési piac liberalizálásának szükségességét a 80-as években ismerték fel. Ma a közbeszerzési eljárások az EU GDP-jének közel 16, 3 %- át teszik ki.13 A közbeszerzés szabályozását az EK szerződés vonatkozó szabályai (belső piacra vonatkozó rendelkezések), a közbeszerzéseket szabályozó irányelvek, valamint az Európai Bíróság esetjoga határozza meg. Az irányelvek szabályozzák a kormányzati szervezetek és a közszolgáltatók

árubeszerzéseit, építési beruházásait és szolgáltatás megrendeléseit, melyeknek egy bizonyos értékhatár fölött európai szintű közbeszerzéssé kell válniuk. A megszabott értékhatárokat el nem érő közbeszerzéseket a tagállamok nemzeti joga szabályozza. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint ez az értékhatár az építési beruházások esetében 5 millió euró, az árubeszerzés és szolgáltatás-megrendelés esetén pedig a 133 ezer euró, ha az ajánlatkérő központi költségvetési szerv, illetve a 260 ezer euró, ha az ajánlatkérő helyi önkormányzati költségvetési szerv. Ezek az értékhatárok rendszeresen kiigazításra kerülnek. A közbeszerzési irányelvek három fő szabályozási elvre épülnek: • a szerződések uniós szinten történő meghirdetése • diszkrimináció mentesség • objektív feltételrendszer 13 ITD Hungary Zrt.: Üzleti Hírek http://www.itdhu/engineaspx?page=uzleti lehetosegek 19

http://www.doksihu Háromféle eljárást különböztetünk meg: • nyílt • meghívásos • tárgyalásos Az uniós szabályozás már hosszabb ideje tükrözi a közösség azon álláspontját, hogy lehetőség szerint az élet minden területén, így a közbeszerzési eljárásokban is teret kell engedni az elektronikus megoldásoknak. E célkitűzés jegyében évekkel ezelőtt olyan irányelvek láttak napvilágot, amelyek napjainkban a tagállami szintű jogi szabályozásnak is alapjául szolgálnak. 2004 áprilisában fogadták el a cselekvési tervet, mely az elektronikus közbeszerzés új jogi keretének a végrehajtására tett javaslatot a tagországok számára; a jogi keret elfogadására a 2004/18/EK és a 2004/17/EK beszerzési irányelvek alkotta jogszabálycsomag keretében került sor. Felismerték, hogy az online beszerzések általános körű bevezetésével a kormányok megtakaríthatják kiadásaiknak akár 5 %-át, a beszerzői és a

beszállítói oldal pedig a tranzakciós költségeknek akár 50-80 %-át. Noha a versenyből és a hatékonyságból az EU egésze számára adódó előnyök mennyiségi meghatározása nehézkes, abban mindenki egyetértett, hogy a közbeszerzési piacokon folytatott élénkebb verseny és nagyobb hatékonyság közvetlenül vagy közvetve az egész gazdaságra kihatással lehet. Az Unió az elektronikus beszerzés nem megfelelő módon történő bevezetésének veszélyeire is felhívta a tagországok figyelmét az iránymutató cselekvési terv segítségével. Az online beszerzésből esetlegesen adódó jogi, technikai és szervezeti akadályok jelentik még ma is a politika kidolgozói számára a legnagyobb kihívást. A cselekvési terv szükségességének igazolása céljából a Bizottság hatásvizsgálatot folytatott, mely során nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok, tagjelölt országok és a vállalkozások készek együttműködni. Elkezdődhetett az európai

közbeszerzési piacok korszerűsítésére, és azok nyitottabbá és versenyképesebbé tételére irányuló erőfeszítések. 20 http://www.doksihu 3. sz ábra 3. ábra: Az Európai Unió Hivatalos Lapjának - Official Journal internetes felülete (Forrás: The Official Journal of the European Union14) Ennek eredményeképp ma már a közbeszerzéseket meg kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjának (Official Journal) „S” sorozatában, mely hetente kétszer CDROM formában is megjelenik, illetve elektronikusan az úgynevezett TED adatbázisban (Tendering Electronic Daily - http://ted.europaeu/), ahol a sikeres regisztráció után számos szempont alapján (ország, eljárás, CPV-kód és a szerződés típusa) lehet közbeszerzési pályázatok után kutatni. 14 http://publications.europaeu/official/index enhtm 21 http://www.doksihu 4. sz ábra 4. ábra: A TED a „Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához” c kiadvány online változata

(Forrás: TED (Tenders Electronic Daily)15) Elsősorban a nyílt vagy meghívásos eljárásokat hirdetik meg itt, de bizonyos esetekben a tárgyalásos pályázati lehetőségeket is. Az Official Journal-ban a közbeszerzések általában az EU minden hivatalos nyelvén megjelennek, de a részletes kiírás csak a kiíró hatóság nemzeti nyelvén olvasható, és ezen a nyelven kell a pályázatokat is benyújtani. Az Európai Bizottság szintén hirdet közbeszerzési pályázatokat különböző tevékenységei kapcsán, ilyen lehet például tanulmány készítése, kiadványok szerkesztése, konferenciák és tréningek szervezése, valamint az intézmények irodai és technikai eszközökkel történő felszerelése. Ezekről információkat szintén a TED adatbázisban vagy az egyes főigazgatóságok honlapján lehet találni. 15 http://ted.europaeu/Exec?DataFlow=ShowPagedfl&Template=TED/editorial pagehtm&hpt=&StatLang= HU 22 http://www.doksihu Nem tartoznak

a közbeszerzési irányelv hatálya alá az alábbi közbeszerzések: • Termőföldek vásárlása és bérlése, meglévő épületek és más ingatlanok, az azokat érintő jogok. • A műsorszolgáltatással, programok készítésével és a műsoridővel kapcsolatos szerződések. • Döntőbíráskodással és vitarendezéssel kapcsolatos szolgáltatások. • Értékpapírok továbbadásával és más pénzügyi kapcsolatos eszközök pénzügyi kibocsátásával, szolgáltatások, eladásával, különösen a részvénykibocsátással és a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések. • Munkaszerződések. • Bizonyos típusú kutatási és fejlesztési szolgáltatások. A szerződés odaítélésének feltételei A szerződések odaítélésének legalapvetőbb feltételei a legalacsonyabb ár és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. Továbbá a pályáztatónak jogában áll a légszennyezés és a zajártalom szempontját is

mérlegelni, valamint 2009 januárja óta az energiahatékonysági kritériumok is számítanak egy-egy szerződés elbírálása során. Az ajánlatkérő a felhívás mellett köteles közzétenni azt is, hogy mely szempontok mentén fogja bírálni a pályázókat, és köteles a végeredményt is nyilvánossá tenni. 2002-ben az EP és a Tanács rendeletet adott ki a Közös Közbeszerzési Szótárra (Common Procurement Vocabulary - CPV), ami alapvetően egy egységes osztályozási rendszert vezet be az EU közbeszerzéseit érintően (http://www.mhkhu/kozbesz/teljeslistadoc), azért, hogy a leggyakrabban alkalmazott kifejezések értelmezése ne okozzon gondot. 23 http://www.doksihu 5. sz ábra 5. ábra: A Közös Közbeszerzési Szótár online felülete (Forrás: http://www.cpvclassificationcom) Az előbb ismertetett közbeszerzési eljárások nem érvényesek a védelmi közbeszerzésekre, vagyis fegyverekre és egyéb háborúkban használatos

eszközökre. Ezeknek a közbeszerzését egy 2009. januárjában elfogadott irányelv fogja szabályozni A jogszabály viszont kizárólag uniós felek közötti közbeszerzésekre vonatkozik. Nem terjed ki tehát a tagállamok és harmadik országok között kötött nemzetközi szerződésekre, amelyekre speciális közbeszerzési szabályok vonatkoznak. Azokra a szerződésekre sem terjed ki az irányelv hatálya, amelyeknek a nyilvánosságra hozását az adott tagállam a saját lényeges biztonsági érdekeivel ellentétesnek tartja. A kis- és középvállalkozások (kkv) és a közbeszerzés az EU-ban A kkv-k közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésére különös figyelmet fordít az Európai Unió, lévén, hogy a kkv-k az unió gazdaságának gerincét képezik, a munkahelyteremtés, gazdasági növekedés és az innováció területén betöltött szerepük 24 http://www.doksihu miatt. A kkv-kat leginkább érintő nehézségek a határokon átnyúló

közbeszerzések területén a megfelelő információ hiánya az aktualitásokról, adminisztrációs korlátok, valamint az, hogy a kifizetések nem történnek meg mindig időben. Ezen problémák feloldására tett javaslatot az EU a 2009. február 12-én elfogadott Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomagban is, melynek ennek megfelelően elsődleges célja a kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférhetőségének javítása, hogy a kisvállalkozások ugyanolyan eséllyel indulhassanak a közbeszerzési eljárásokon, mint a nagy ajánlattevők. 2005 óta az uniós közbeszerzési szerződések értékének csupán 40 százalékát nyerték el a kis-és középvállalkozások. Magyarország EU tagállammá válása számos változást hozott a közbeszerzések terén. A magyar kkv-k 1994 február 1-je óta azonos feltételek mellett vehetnek részt a tagállamok által meghirdetett közbeszerzési pályázatokon,

ugyanakkor Magyarországnak csak 2004. február 1 óta kellett megnyitnia közbeszerzési piacát, a belső piacba való integrálódás egy lépéseként. Változást jelent még a magyarországi közbeszerzések kapcsán, hogy a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzést a hazai ajánlatkérők kötelesek uniós szinten meghirdetni. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX Törvény elfogadásával az Országgyűlés a közösségi követelményekkel összhangban álló szabályozást fogadott el, bár ennek módosításaira, egyszerűsítésére rendszeresen sor kerül. 25 http://www.doksihu 1. 5 Az elektronikus közbeszerzés hatékonyságának növelésére tett uniós kísérletek az elmúlt években Procure: Elektronikus közbeszerzési platform Jelenleg öt európai régió teszteli azt az elektronikus platformot, amely a közigazgatási intézmények számára egységes felületet kínál közbeszerzési eljárások kiírására

egy-egy régión belül. A Procure projekt célja emellett, egy közös, uniós pályázati piactér megteremtése az egyes regionális platformok későbbi összekapcsolásával. Az projekt első részétt a francia Burgundia régió tanácsa e-bourgogne kezdeményezése adta. Ugyanis a 2005 januárjában indult e-bourgogne online pályázati oldalon 900 hatóság tette közzé kiírásait a kelet-franciaországi régióból. A szolgáltatást 12 000 cég és vállalkozás vette igénybe, amelyek összesen 8000 pályázati jelentkezést nyújtottak be elektronikus úton. A program működése a pályázati kiírások költségeit 15-20 százalékkal csökkentette és a kiírók a régebbi egy-kettő helyett 10-20 jelentkezést kapnak A szolgáltatás egy nyílt forráskódú technológiára épül. Így a program következő fázisában ugyanezt a rendszert bevezették a karib-térségi, francia fennhatóságú Guadeluope megyébe és a cseh Közép-Bohémiába is. Ezután a projekt

vezetői létrehoztak egy európai szintű weboldalt, melyen a három régió, továbbá a francia Bretagne, a svéd Uddevalla és az olasz Piemonte tartományok már fennálló elektronikus közbeszerzési platformjai ezáltal egy közös felületen keresztül váltak elérhetővé. A szabályozási háttér tanulmányozása és technológia tesztelése mellett a Procure projekt további feladata az elektronikus pályázati platformok népszerűsítése a kis- és közepes méretű vállalkozások körében. A programban résztvevő partnerek ezért előadásokat, műhelybeszélgetéseket és egyéb szakmai eseményeket rendeznek a célcsoport számára. 26 http://www.doksihu 6. sz ábra 6. ábra: A Procure projekt internetes felülete (Forrás: http://www.eten-procurecom/) PEPPOL (Pan European Public Procurement on-line)16 Mivel az elektronikus úton gyakorolható szolgáltatások közül kiemelt szerepet kap az Unión belül az elektronikus közbeszerzés megvalósítása, a

célkitűzéseinek egyik lényeges pontja ösztönözni a tagországok közbeszerzését arra, hogy minél nagyobb arányban elektronikus úton bonyolítsák ezt a folyamatot, illetve lehetővé tenni, hogy a tagországok vállalkozásai az Unión belül bárhol szabadon részt vehessenek közbeszerzési eljárásokban. 2008 folyamán az Európai Bizottság komolyabb lépést is tett annak elősegítésére, hogy a cégek – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – az Európai Unió bármely 16 Forrás: IP/08/785 (2008) http://europa.eu/rapid/pressReleasesActiondo?reference=IP/08/785&format=HTML 27 http://www.doksihu részén részt vehessenek a közbeszerzési eljárásokban. Ezzel fontos lépést tett az egységes európai piac megvalósítása felé. A Bizottság egy nyolc európai ország, köztük Magyarország részvételével zajló kísérleti projektet fog finanszírozni, amely során megteremtik a feltételeit annak, hogy a résztvevő országokban

létező elektronikus közbeszerzési rendszerek közös hálózatba szerveződhessenek. Bár az elektronikus közbeszerzés segítségével a vállalatok eddig is részt vehettek az EU legnagyobb vásárlóinak pályázati eljárásaiban, várhatóan a határokon átívelő beszerzések egyszerűsítése megtakarításokat fog eredményezni az adminisztratív és tranzakciós költségekben, ami előnyös az adófizetőknek, hiszen a közbeszerzések költségét végső soron ők viselik. A projekt keretében három év alatt több mint 19 millió euró értékű beruházásra kerül sor, ebből 9,8 millió eurót az Európai Bizottság versenyképességi és innovációs programja bocsát rendelkezésre. Hozzávetőlegesen az Európai Unió bruttó hazai termékének (GDP) 16%-át a közbeszerzések teszik ki, azonban az európai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – eddig kimaradtak ebből a jelentős üzletből, mivel rendkívül sok papírmunkát igényel

a részvétel a közbeszerzési eljárásokon, különösen egy másik tagállamban. Az Európai Bizottság Ausztriával, Dániával, Finnországgal, Franciaországgal, Magyarországgal. Németországgal, Olaszországgal és (az Európai Gazdasági Térség tagjaként) Norvégiával együttműködve kívánja lehetővé tenni, hogy egy adott ország cégei részt vehessenek egy másik országban kiirt közbeszerzési eljárásban. A projekt a már fennálló e-közbeszerzési rendszerekre épül és az információs és kommunikáció technológiák felhasználásával lehetővé teszi az összeköttetést közöttük. A projekt célja, hogy a résztvevő országok ugyanolyan könnyen pályázhassanak más ország közbeszerzési eljárásra, mint saját hazájában. Várhatóan azonban az előnyök nem merülnek ki csupán egyszerűsödésében. A az adófizetők határokon pénzének átnyúló megtakarításában elektronikus és közbeszerzés az eljárás

ugyanolyan lehetőségeket biztosít az összes kis- és középvállalkozásnak és ellátja őket az összes európai közbeszerzéshez történő hozzáféréshez szükséges eszközökkel, ezáltal növeli a versenyképességet. 28 http://www.doksihu A projekt a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP)17 részét képezi, melynek célja az uniós vállalatok versenyképességének támogatása. A keretprogram továbbá különös hangsúlyt fektet az IKT-politika támogatására is, mely az a célt szolgálja, hogy az állampolgárok, a vállalkozások és a közszervek körében az infokummunikációs technológia szélesebb körű elterjesztésének és hatékonyabb felhasználásának előmozdításával ösztönözze az innovációt és növelje a versenyképességet. Az említett elektronikus közbeszerzési projektnek, amelyet a részt vevő államok működtetnek, középpontjában a nemzeti, regionális vagy helyi szinten már létező

IKTszolgáltatások állnak, melyek segítségével lehetőséget biztosítanak a vállalatok számára, hogy határokon átívelő tevékenységet folytathassanak. Célja, hogy az összes érdekelt fél által elfogadott olyan közös előírásokat dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik az egyes országos rendszerek összekapcsolását és együttműködését annak érdekében, hogy a cégek és az állampolgárok élhessenek az egységes piac nyújtotta lehetőségekkel. 7. sz ábra 7. ábra: A PEPPOL internetes felülete (Forrás: http://wwwpeppoleu/) 17 Competitiveness and Innovation Framework Programme 29 http://www.doksihu STORK (Secure Identity Across Borders Linked)18 Elektronikus személyazonosítás: Egyszerű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz az egész Európai Unióban A tavalyi év során a Bizottság elindított egy másik, az elektronikus személyazonossággal kapcsolatos nagyméretű kísérleti projektet is, amely elősegíti, hogy az európai

polgárok elektronikus személyi igazolvánnyal rendelkezzenek és Európában mindenhol igénybe vehessék a közszolgáltatásokat. A nemzeti elektronikus személyazonosító rendszerek határokon átnyúló elismertetésére irányuló kísérleti projektben 13 tagállam vesz részt. Az Európai Unióban az állampolgárok mintegy 30 millió elektronikus személyazonosító kártyát használnak különféle közszolgáltatások igénybevételére. A projekt célja, hogy az uniós polgárok majd ne csak hazájukban, hanem az egész Európai Unióban igazolhassák személyazonosságukat, és használhassák nemzeti elektronikus személyazonosító rendszerüket, vagyis határokon keresztül is nyújtani lehessen az országos, regionális vagy helyi szinten már működő IKT-alapú szolgáltatásokat A nagy léptékű kísérleti projektek ez utóbbiakra támaszkodva közös előírásokat alakítanak ki, amelyek azután továbbfejleszthetők, és szélesebb körben is

elfogadást nyerhetnek, lehetővé téve, hogy a különböző nemzeti rendszerek kapcsolatba és kölcsönhatásba lépjenek egymással, miáltal az állampolgárok és a cégek a közös piac minden előnyét élvezhetik. A terv szerint a különböző rendszereket összehangolják és összekapcsolják egymással. A három évig elhúzódó projekt 10 millió EUR összegű finanszírozásban részesül az Európai Bizottság részéről, valamint a részt vevő országok ugyanekkora önrészt biztosítanak. Az Európai Bizottság, a huszonhét uniós tagállam közül tizenhárom (Ausztria, Belgium, az Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia) és Izland (az Európai Gazdasági Térségről szóló, az Európai Unióval létrejött megállapodás részes 18 Forrás: IP/08/824 (2008)

http://europa.eu/rapid/pressReleasesActiondo?reference=IP/08/824&format=HTML&aged=0&language=E N&guiLanguage=en 30 http://www.doksihu fele) közös munkával lehetővé teszik a különböző nemzeti elektronikus személyazonosító rendszerek határokon átnyúló elismerését. Az üzleti, tanulmányi vagy üdülési céllal Európán belül utazó uniós polgároknak döntő előrelépés lesz, és a munkavállalók európai mobilitását is előmozdítja, ha az Európai Unióban bárhol egyszerű hozzáférés nyílik a közszolgáltatásokhoz. 8. sz ábra 8. ábra: A STORK internetes felülete (Forrás: https://wwweid-storkeu/) 31 http://www.doksihu 2. FEJEZET A magyar e-közigazgatás jelenlegi helyzete Az ezredfordulón Magyarország számára is világossá vált: az információs társadalmak már az ügyintézés egy modernebb és sokkal hatékonyabb formáját követelik meg. Ezért született döntés az e-közigazgatás kiépítéséről, amelyet

az Európai Unió is célkitűzéseibe foglalt, és mely mindenütt aktív kormányzati támogatást igényel. Magyarországon az elektronikus közigazgatási ügyintézés kialakulásának, fejlődésének elsődleges hajtóereje az intézményi működés, később a kormányzás hatékonyságának növelése volt. A kezdetben elsősorban hatékonysági célokat szolgáló eközigazgatás az elmúlt években gazdaság- és társadalompolitikai eszközzé vált hazánkban is, lehetővé tette a szolgáltató állam kialakítását. Ezek megvalósításában nagy szerepet játszott az EU országok 2001-ben megkezdett e-kormányzati munkája, mely mára azt eredményezte, hogy a kiemelt kormányzati szolgáltatások mintegy fele teljes körűen elektronizált. A következő évek feladata a technológiai alapokra építve az elektronizáltság növelése mellett az állampolgárok és vállalkozások e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése, illetve a

közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának növelése és a pán-európai működés megalapozása. Az online közigazgatás sikere azonban nem csak a kormány elkötelezettségén múlik, az is éppolyan fontos, hogy az állampolgárok milyen mértékben tudnak és kívánnak élni az elektronikus ügyintézési lehetőséggel. Hazánkban még megvalósításra váró kiemelten fontos feladat, hogy a hagyományos ügyintézést meghaladva, az ügyfelek igényeire reagáló, ügyfélbarát szolgáltatási portfolió épüljön ki. 2. 1 Az e-közigazgatás eddigi eredményei19 Az elektronikus ügyintézés törvényi hátterének megteremtése mellett az elmúlt évek hazai e-kormányzati, e-közigazgatási fejlesztései főként az alapinfrastruktúra megteremtéséhez kötődtek, ezen belül is a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer kiépítéséhez. A KR részeként kiépült az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, a kormányzati portál, az ügyfélkapu és a

Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ. 19 Forrás: E-közigazgatás 2010 Stratégia 32 http://www.doksihu A KR gerincét jelentő EKG-hoz 2008. februárra 1598 intézményi telephely kapcsolódott közel 70 ezer felhasználóval. Az EKG legfontosabb szolgáltatása, hogy megteremti az interneten keresztül nyújtott kormányzati szolgáltatások elérésének hálózati hátterét. Mára a kormányzati portál és az ügyfélkapu biztosítja az egységes kormányzati online információ- és tranzakciós szolgáltatások elérését, és az esélyegyenlőséget biztosítva, telefonon, sms-en, e-mail-en és faxon keresztül is elérhetővé teszi az ügyleírásokat, az ügyintézéshez szükséges ismereteket. 9. sz ábra 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 DE FR IT DK személyes UK telefon IE posta Internet, email PL fax HU CZ SI SMS 9. ábra: Milyen média csatornát használ a kormányzattal való kommunikációban? (Forrás: eUSER felmérés 200520) Az

ügyfélkapun keresztül jelenleg 372 szolgáltatás érhető el, ebből a leggyakoribb EU 20 szolgáltatás az összes államigazgatási ügyforgalom legnagyobb részét teszi ki. 2006. május 1 óta az ügyfélkapu alkalmazásával mintegy 39 millió azonosítási szolgáltatást vettek igénybe, több mint 28 millió dokumentumot továbbítottak, a kormányzati portálról 352 millió oldalnyi információt töltöttek le. Az ügyfélkapun regisztráltak száma több mint 640 ezer. A virtuális okmányirodában közel 80 féle 20 Forrás:http://www.euser-euorg/eUSER PopulationSurveyStatisticsasp?KeyWordID=1&CaseTitleID=832 33 http://www.doksihu közigazgatási ügy kezdeményezhető, köztük a legsikeresebb az okmányirodai időpontfoglalás, melyet 2007-ben közel 230.000 alkalommal vettek igénybe 21 A www.magyarorszaghu kormányzati portálon elérhető a hatályos jogszabályok gyűjteménye és mintegy 800 közigazgatási ügy leírása. Az elektronikusan

letölthető, illetve kinyomtatható nyomtatványok száma meghaladja a 2000-et. 2.2 Háttérintézmények informatikai helyzete, a háttérszolgáltatások elektronizáltsága Az elektronikus és hagyományos szolgáltatások párhuzamos alkalmazása az ügyintézési költségeket megkétszerezi, ezért fontos, hogy az online kormányzás háttérszolgáltatási rendszere mielőbb széles körben kiépüljön a teljes hivatali körben. A modern kormányzatnak – mind a politikaformálás, mind a szolgáltatások nyújtása terén – pontos és időszerű információkkal kell rendelkeznie az állampolgárokról, a vállalkozásokról. E követelmény megvalósításához az információ, az információ hatékony menedzselése és az információbiztonság alapvető követelmény. A teljes közigazgatás évente több milliárd forintot költ új és meglevő informatikai rendszerek fejlesztésére, ezáltal a technológiai piac egyik legnagyobb megrendelője. Minden

közintézmény jelentős informatikai eszközrendszert és programállományt üzemeltet annak érdekében, hogy közszolgálati feladatait ellássa. A közszolgáltatások nagy része ma már nem is tudna működni ezen háttér nélkül. A legtöbb háttérrendszer azonban szigetszerűen kialakított, és nem felel meg a korszerű technológiai követelményeknek. Egyedi technológiára épül, ezáltal működtetése is drága. Legtöbbjük nem alkalmas a modern kormányzat és a közszolgáltatások növekvő, egyre összetettebb információs igényeinek kielégítésére, ezért az elindított közigazgatási reform csak akkor érheti el célját, ha a központi, regionális, kistérségi és helyi eközigazgatási fejlesztések közös alapokra épülnek, ügyfélcentrikus fejlesztések valósulnak meg korszerű, rugalmas architektúra kialakításával, és hatékony technológiai eszközök alkalmazásával Sok rendszer és folyamat még hagyományosan, papír alapon

működik, és nagymértékben szükségessé teszi az emberi erőforrást. A legtöbb esetben az a gyakorlat él, hogy az ügyfelek kitöltik a nyomtatványokat és a hivatalnokok feldolgozzák azokat. A 21 Forrás: Közigazgatási és Elektronikus http://www.nyilvantartohu/kekkh/kozos/indexphp 34 Közszolgáltatások Központi Hivatala1 http://www.doksihu telefonos elérhetőség és az online ügyintézés lehetősége a háttérben külön papírmunkával gyakran átcsatornázódik a papíralapú ügyintézésbe. Összességében drága és lassú szolgáltatás valósul meg. A legtöbb szolgáltatás a hagyományos ügyintézési rendet preferálja, az ügyfél, a fogyasztói igényeit kevésbé képes figyelembe venni, érvényesíteni, különösen azokban az esetekben, amikor szervezeteken átívelő szolgáltatásokról van szó. Gyakran az ügyfelekkel kapcsolatos tapasztalatok sem épülnek be a gyakorlatba. Sok rendszer szigetszerű fejlesztés eredményeként

saját adatháttérrel, adatstruktúrával, biztonsági és azonosítási folyamatokkal alakul ki, amely nehézkessé teszi a közigazgatás más részeivel való együttműködést. Az elszigetelt fejlesztések és az interoperabilitás hiánya még azoknál a szolgáltatásoknál is, ahol működnek elektronikus háttérrendszerek, lassú, nehézkes ügyintézést eredményez, hiszen a rendszerek átjárhatatlansága növeli a felhasználókra háruló ügyintézési terheket. A jövőben együttműködni képes szabványokra és azonos logikai háttérre épülő, ezért egymással együttműködni képes háttérrendszereket kell működtetni. Az informatikai fejlesztések összetettségük és méretük folytán is nagy kihívást jelentenek a közigazgatási, és az azt megvalósító piaci szereplők számára egyaránt. Viszont a hazai igényeken túlmenően a fejlesztésnek illeszkedniük kell az EU átfogó, valamennyi tagországra kiterjedő pán-európai szolgáltatási

rendszereihez is. Az EU az évtized végére olyan átfogó, valamennyi tagországra kiterjedő pán-európai szolgáltatás rendszer kialakítását tervezi, melyben a nemzeti kormányok képesek az egymás közti kommunikációra. A pán-európai szolgáltatások fejlesztésének alapja a rendszerek együttműködő képessége. Az elgondolások szerint az EU állampolgárai minden országban közös európai felületen keresztül vehetnék igénybe az egységes európai szolgáltatásokat. Ehhez nélkülözhetetlen azonban a hazai intézmények közti, majd az EU intézményekkel való együttműködés feltételeinek megteremtése. A szolgáltatási irányelv előírásainak a tagállamok csak úgy tudnak megfelelni, ha lényeges eredményeket érnek el a rendszereik összehangolása terén, különös tekintettel az elektronikus azonosítás és az elektronikus aláírás kérdésére. De ezen kívül jelentős szerep jut az illetékes hatóságok közötti együttműködés

jelentős emelésének is, amit szintén nem lehet megvalósítani kapcsolódó fejlesztések nélkül. 35 http://www.doksihu 2. 3 Közigazgatási szolgáltatási kultúra A hatékony, tudásalapú szolgáltató állam kiépülése nagymértékben múlik a közigazgatás vezetőinek elkötelezettségén, a hivatalnoki állomány motiváltságán és az intézmények hatékony együttműködésén. Hagyományos kormányzati (bürokratikus) attitűddel és képességekkel sem a hivatalnokok, sem a döntéshozók, sem a szervezetek nem lesznek képesek megfelelni a kormányzati átalakulási folyamat követelményeinek. Összességében több kihívás áll előttünk. Magyarország bár az elmúlt években létrehozta az elektronikus ügyintézés és a demokratikus működés alapvető jogszabályi hátterét, és technológiai fejlesztéseinek eredményeként megteremtette az integráció alapelemeit, valamint sikeresen lépett előre az ügyféloldali szolgáltatások

fejlesztésében, azonban az államreform eredményeit is figyelembe vevő háttérrendszereket a jövőben kell kifejleszteni. Az elmúlt évek fejlesztései nyomán az EU több országa jelentős lépéseket tett a teljes körű elektronizáltság megteremtése érdekében. A meglévő kihívásokhoz számos új is csatlakozott: • Új biztonsági kockázatok jelentek meg, mint a személyes adatok védelme, az azonosítás, adatok integrálása, amelyek mind az állampolgárok, mind a vállalkozások növekvő érdeklődésére tartanak számot; • Az internet és a telefon használatának bővülésével párhuzamosan növekednek az állampolgárok igényei is a közszolgáltatásokkal kapcsolatban. Jól látható, hogy a következő évek feladata, hogy személyre szabott, hatékonyabb és hatásosabb szolgáltatások kerüljenek kialakításra. Ez egy összetett, hosszú távú, stratégiai váltást jelent a közszolgáltatások kialakítása terén, amely döntően arról

szól, hogy hogyan kell a szolgáltatási folyamatokat korszerűsíteni, optimalizálni, a modern technológia segítségével leképezni és hatékonyan működtetni. 2. 4 Az e-szolgáltatások az önkormányzatoknál Az önkormányzatok nagy része erőforrásait kötelező feladatainak ellátására használja, az e-közigazgatási megoldások bevezetését elsősorban honlapja kialakítására szűkíti. Főleg a nagyobb települési önkormányzatok próbálnak a fejlesztések 36 http://www.doksihu mozgatóiként, pályázati úton forrást biztosítani fejlesztéseikhez, a kisebb önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségeik miatt kevésbé gondolkodnak fejlesztésekben. Sok településen egyáltalán nem valósult meg e-önkormányzati fejlesztés, nem alakítottak ki nyilvános hozzáférési pontok, továbbá saját honlapot és a közigazgatási szolgáltatásokat a legkisebb mértékben sem elektronizálták. A közszolgáltatások online elérhetősége alacsony, a

települési önkormányzatok döntő többsége nem tudott megfelelő válaszokat adni az elektronikus közigazgatás és a gyorsan változó környezet fokozódó kihívásaira. A különféle korszerű informatikai megoldások – integrált pénzügyi rendszer, csoportmunka támogatás, számítógépes ügyfélkezelés, intelligens telefonos ügyfélszolgálati program, munkafolyamat-vezérlés stb. – csak elvétve, vagy egyáltalán nem fordulnak elő az önkormányzatoknál, és ebben a nagy önkormányzatok sem kivételek. Ahol van is informatikai támogatás, az csupán egy-egy területet szolgál ki, és ezek között az adatforgalom nehézkes. 2. 5 A jelenlegi magyar közigazgatás működési problémái A közigazgatási hatósági, igazgatási eljárások általában túl lassúak, sok esetben a hagyományos ügyintézéshez, bizonytalan és lassú kommunikációhoz kialakított jogi szabályozás, illetve eljárásrendek miatt nem kellően hatékonyak, és

gyakran a közigazgatási szolgáltatások színvonala sem felel meg a gazdasági, társadalmi elvárásoknak, a lakosság és a vállalkozások drágának és bonyolultnak tartják az ügyintézést. A közigazgatási szolgáltatások során még nem kielégítő az infokommunikációs technológiák használata, a megfelelő tartalmak és szolgáltatások kínálata csekély, a szolgáltatások kevéssé interaktívak, felhasználóbarátok. Különösen nagy probléma az elektronikus közigazgatási szolgáltatások és közszolgáltatások körében a kétoldali interakciós és tranzakciós szintű szolgáltatások szerény kínálata; A hátrányos helyzetű térségekben a lakosság nehezen fér hozzá az infokommunikációs szolgáltatásokhoz. A közigazgatási informatika, mint szakma, közigazgatáson belüli szervezeti elfogadottsága változó, az önkormányzatok többségénél nem is létezik, amely alapvetően korlátozza a hatékony közigazgatási

működést. Továbbá jelentősek az e-közigazgatás népszerűségével kapcsolatos problémák, melyek gátat szabhatnak a szolgáltatás terjedésének. 37 http://www.doksihu Az utóbbi években tapasztalható fejlődés ellenére, Magyarországon még mindig nagy és mély a digitális szakadék. Példaként említeném, hogy 2007 őszén az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ segítségével készült egy jelentés, mely arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon rendkívül magas, 60 %-ot meghaladó a felnőtt lakosság körében a digitális írástudatlanság. Bár mára javulóban a helyzet, a vizsgált lakosságrész túlnyomó része jelenleg is hiányos erőforrásokkal rendelkezik az elektronikus szolgáltatások kiaknázásához. Emellett szintén jelentős problémát okoznak az elektronikus szolgáltatások terjedésében az internet biztonságos használatával kapcsolatos aggályok, vagyis a technológiai akadályok mellett kulturális

problémák is tapasztalhatók e téren. 10. sz ábra 10. ábra: Az e-kormányzat használatának fő korlátai az e-kormányzati szolgáltatásokat nem használó, Internet használók körében (Forrás: eUSER felmérés 200522) 22 :http://www.euser-euorg/eUSER PopulationSurveyStatisticsasp?KeyWordID=1&CaseTitleID=838 38 http://www.doksihu 2. 6 Jövőre vonatkozó intézkedések E-közigazgatás 2010 stratégia A Kormány azzal az alapvető célkitűzéssel indította el a stratégia kidolgozását, hogy az államreform keretében a hazai közigazgatás is megragadja a technológia nyújtotta lehetőségeket a közigazgatási működés átalakításában, továbbfejlesztésében. A technológia az elkövetkezendő években egyre jelentősebb szerepet játszik abban, hogy a modern közigazgatások meg tudjanak felelni a globalizáció keltette új kihívásoknak. A következő évek feladata az elektronikus ügyintézés kiterjesztése a közigazgatás egészére,

stratégia alapvetően azokra a fejlesztésekre koncentrál, melyeket a közigazgatási szolgáltatások és közszolgáltatások tekintetében kell megvalósítani annak érdekében, hogy a közigazgatás képessé váljon az állampolgárok és a vállalkozások online kiszolgálására. Az olyan elvárások, mint az új technológiai lehetőségek kiaknázása, illetve a kihívásokra való reagálási képesség, valamint a hazai és EU hajtóerők, a közszolgáltatások olyan átalakítását igénylik, mellyel a közigazgatás képes a piaci szférában alkalmazott ügyfélközpontúság követelményeinek megfelelően kiépíteni szolgáltatásait, és hatékonnyá tenni belső működést. A kormány az államreform program keretében a közigazgatás megújítása terén meghatározta a jövőre vonatkozó főbb célokat. Eszerint erősíteni kell a civil társadalom közügyekben való részvételét, fejleszteni kell az elektronikus ügyintézést, illetve közigazgatási

intézményeket költséghatékonyabb működésre és a magasabb szervezeti teljesítmény elérésére kell ösztönözni. A stratégia egy olyan közigazgatás jövőképét vázol fel, ahol kiemelt cél és elkötelezettség, a technológia nyújtotta előnyök jobb kihasználása a közszolgáltatások nyújtásában, melynek révén a közigazgatás hozzájárul ahhoz, hogy az állampolgároknak hétköznapi élete során nagyobb választási lehetőségük legyen, személyre szabottabb módon vehessék igénybe a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy, a társadalombiztosítás és az adózás szolgáltatásait. Egy modernebb jogi környezet és hatékony kormányzat kialakításával javuljon a közigazgatás, a kormányzati működés hatékonysága, illetve erősödjön az állampolgárok demokratikus joggyakorlási lehetősége. 39 http://www.doksihu 3. FEJEZET A hazai elektronikus közbeszerzési rendszer kialakulásához vezető út 3. 1 A

közbeszerzési szabályozás rövid hazai története 1995 – Az első közbeszerzési törvény hatályba lépése A közbeszerzés szó a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek beszerzéseit jelenti, mely fogalom a mai formájában hivatalosan 1995 óta van jelen a magyar közgondolkodásban. Ekkor alkotta meg ugyanis az Országgyűlés az 1995 évi XL számú törvényt, amely már részletesen rendelkezett a közbeszerzés szabályairól, eljárásrendjéről, illetve az egyéb részletszabályokról. A közbeszerzési törvény kettős célt tűzött ki maga elé. Egyrészt igyekszik biztosítani, hogy a közpénzek felhasználása nyilvános, átlátható és ellenőrizhető legyen. Továbbá garantálja, hogy a beszerzések a lehető leghatékonyabb és legmegfelelőbb formában történjenek. Az 1995. évi XL Törvény a közbeszerzésekről23részletesen szabályozta a közbeszerzések menetét, intézményrendszerét, és az eljárások fajtáit. Meghirdetett célja: az

államháztartás kiadásainak racionalizálása, a közpénz-felhasználás átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása, valamint a belföldi áruellátás és munkaerőfoglalkoztatás elősegítése. A törvény megszületését követően számos módosításon ment keresztül. Ezek érintették - többek között – a törvény személyi hatályát (bővült), az értékhatárokat (emelkedtek), pontosították, illetve kiegészítették a megfogalmazásokat (pl.: bírálati szempontok, eljárásrend, jogorvoslat), a közpénzek felhasználása átláthatóbbá tételét célzó módosításokat tartalmaztak. 1996 – A központosított közbeszerzés szabályozása Már az első Kbt. felhatalmazta a Kormányt, hogy az irányítása alá tartozó szervezetek egyes beszerzései vonatkozásában központosított közbeszerzési eljárás rendeljen el, illetve

jogszabályt alkosson annak részletes szabályairól. Ennek megfelelően a Kormány megalkotta a központosított közbeszerzések részletes szabályairól szóló 23 1995. V 26-án hirdettek ki és 1995 XI 1-jén lépett hatályba 40 http://www.doksihu 125/1996. (VII 24) Korm rendeletet, valamint a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzési rendszerében országosan kiemelt termékek állami normatíváiról szóló 240/1996. (XII 27) Korm rendeletet 1999-ben, a törvény három éves gyakorlati alkalmazása után sor került a Kbt. módosítására (mely 1999. szeptember 1-jén lépett hatályba) Ez az addig összegyűlt jogalkalmazási tapasztalatokat hasznosította, és egyben tovább harmonizálta a közbeszerzési szabályokat az Európai Közösség közbeszerzési irányelveivel. A törvény módosításakor hármas célt határoztak meg: egyrészt a kis- és középvállalkozások részvételének elősegítését, másrészt a

korábbi merev formai szabályokon való enyhítést, harmadrészt bizonyos eljárási, értékelési rend szigorítását az esélyegyenlőség és az átláthatóság érdekében. A Kbt. módosítása maga után vonta többek között a 125/1996 (VII 24) kormányrendelet módosítását is (153/1999. (X 22) kormányrendelet), továbbá e módosítás hatalmazza fel a Kormányt, hogy rendeletben szabályozza az általa irányított költségvetési szervek tekintetében az egyes, a rendeletben megállapított termékek és szolgáltatások elektronikus úton történő beszerzésének, a Kbt.-től eltérő szabályait Ezt követően jelentek tehát meg az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos első próbálkozások jogi szabályozási elemei. 2000-2002 - Határozatok az elektronikus közbeszerzésről A Kormány az előbbiekben említett törvénymódosítás felhatalmazás alapján24határozatot hozott az elektronikus közbeszerzés rendszerének koncepciójáról és a

létrehozásával kapcsolatban szükséges intézkedésekről25és ezzel megtette az első látványos lépést az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése felé. Ez a határozat azonban – egyes vélemények szerint – szűkös határidőket szabott meg az egyes feladatokhoz, valamint átmenet nélkül akarta kiváltani a központosított közbeszerzés hagyományos, papír alapú rendszerét. Mindezek következtében a határozatot módosítás követte26, mely átszabta az elektronikus közbeszerzések bevezetésére történő felkészülés feladatait. Emellett, a rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatban, a Magyar Posta Rt. Is feladatot kapott.27 24 153/1999. (X 22) kormányrendelet (96 § (1) bekezdésének e) pontja 2146/2000. (VI 30) Korm határozat 26 2155/2001. (VI20) Korm határozat 27 2068/2002. (III21) Korm határozat 25 41 http://www.doksihu 2003 - A második közbeszerzési törvény Tekintettel arra, hogy az 1995. évi LX Törvény

csak „nagymértékben”, de nem teljesen felelt meg az európai közösségi jogi követelményeinek, az Európai Unióhoz történő csatlakozásig – a csatlakozási tárgyalásokon vállalt kötelezettségekkel összhangban – meg kellett teremteni a hatályos európai közösségi közbeszerzési joggal teljesen összeegyeztethető magyar szabályozást. Az újabb magyar közbeszerzési szabályozásnak egyben eleget kellett tennie a WTO Kormánybeszerzési Megállapodásában (GPA)28foglaltaknak is. E nemzetközi szerződéshez való csatlakozás követelmény az Unióhoz való csatlakozással összefüggésben. A GPA követelményei ugyanakkor a közösségi közbeszerzési irányelvekbe is beépítésre kerültek, így az irányelvek szerinti jogharmonizáció egyben a GPA-hoz való csatlakozás feltételeinek megteremtését is jelentette. A közbeszerzésekről szóló újabb törvény megalkotását a fentiek alapján elsősorban a közbeszerzésekre vonatkozó

közösségi irányelvek rendelkezéseinek magyar jogrendszerbe történő átültetése indokolta. Azt célozta legfőképp, hogy a magyar szabályozás a közösségi joggal teljes mértékben összhangban álljon. Emellett további célja volt, hogy a Kbt. 1995-ben történt megalkotása és hatályba lépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatait hasznosítsa és ennek alapján a közbeszerzési szabályokat továbbfejlessze és kiigazítsa. A munka eredménye egy terjedelmes, nehezen használható, a magyarországi ajánlatkérőket esetenként hátrányos helyzetbe hozó, több mint négyszáz szakaszból álló törvény lett. A közbeszerzésekről szóló 2003, évi CXXIX törvény egyes részei 2004 január 1-jével, főszabályként pedig 2004. május 1-jével lépett hatályba 2005 - A közbeszerzési törvény újrafogalmazása A hazai közbeszerzési szabályozás 2003. évi felülvizsgálatával, az új közbeszerzési törvény kidolgozásával

egyidejűleg a közösségi közbeszerzési szabályozás is felülvizsgálatra került. Sajnálatos módon csak 2004 márciusában – vagyis az új (második) közbeszerzési törvény elfogadását köbvetően – került sor az új közösségi közbeszerzési irányelvek elfogadására, illetve kihirdetésére, így nem volt lehetőség arra, hogy a magyar közbeszerzési szabályozás a csatlakozásra való felkészülés keretében már az új közbeszerzési irányelvekhez igazítva kerüljön kialakításra. Ez viszont egyben azzal a 28 Agreement on Government Procurement 42 http://www.doksihu következménnyel járt, hogy a Kbt.-t röviddel annak hatályba lépése után, az új irányelveknek való megfelelés céljából ismét felül kellett vizsgálni. A közösségi jog 2004-es vizsgálatának eredményeképp két új irányelv született. A 2004. március 31-én elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2004 április 30-án kihirdetett irányelvek

a következők: • Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, az energia, a közlekedési és postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról; • Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról. A közbeszerzés napjainkban A közbeszerzéseket jelenleg az erről szóló 2003. évi CXXIX törvény és annak módosításai29 átfogóan szabályozzák. Meghatározzák, hogy mely szervezetek milyen beszerzéseik során kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni, továbbá azt is, hogy mikor, milyen típusú közbeszerzési eljárás alkalmazható. Ezen túl a közbeszerzések ellenőrzésével, illetve a jogorvoslattal, a Közbeszerzések Tanácsa feladat- és hatáskörével, valamint a közbeszerzési

eljárás alapján megkötött szerződések teljesítésével és módosításával kapcsolatosan is tartalmaznak rendelkezéseket. A 2003 évi CXXIX törvény felhatalmazása alapján kiadtak számos végrehajtási rendeletet, melyek az adott terület részletszabályait tartalmazzák. 3. 2 Az elektronikus közbeszerzés hazai előzményei A hagyományos közbeszerzéshez képest elektronikus „társa” alig egy évtizedes múltra tekint vissza, még az Európai Unió korábbi tagállamaiban is. Az informatika gyors fejlődésének eredményként a ’90-es évek végére hazánkban is megfogalmazódott a közbeszerzések terén az újfajta igény, nevezetesen az elektronikus közbeszerzés megvalósítása. A gyakorlatban legelőször a profitorientált vállalatok szorultak rá e hatékonyságnövelő, jobb átláthatóságot teremtő, elektronikus megoldás bevezetésére, 29 2003. évi CXXIX törvény a közbeszerzésekről utolsó módosítása: 2009 december

3-ától hatályos 43 http://www.doksihu információs rendszereik alkalmassá tételével, illetve kiterjesztve elektronikusan beszerezhető termékeik körét30. A közbeszerzésnek is ezzel az új kihívással kellett szembenéznie hazánkban, melyre nagy hatással volt az Európai Unióban végbemenő nagyfokú elektronizálás, elektronikus közigazgatási rendszer kiépítése. Az elektronikus megoldások meghonosítása során nem szakadhatunk el az EU irányelvektől. Magyarországnak is figyelembe kellett vennie egy, az Európai Unió által közzétett tanulmányt, melyet a már Európában létező elektronikus közbeszerzési rendszerek elemzése érdekében készítettek. E dokumentum SWOT analízise húsz kísérleti projekt tapasztalatait alapul véve mutatja be a fennálló rendszereket, technológiai, jogi és szervezeti szempontok szerint vizsgálva erősségeiket, gyengeségeiket, a lehetőségeiket és a félelmeket nemzeti és nemzetközi szinten

egyaránt. 11. sz ábra Erősségek Lehetőségek • Résztvevők számára elérhető többlethaszon • A közös európai piac nyíltabbá válása • A verseny és a piaci átláthatóság növekedése • • Adminisztrációs költségek csökkenése A határokat átlépő kereskedelem és a közbeszerzési pályáztatás növekedése • A versenyképesség és közintézmények költségvetésére gyakorolt hatás • A közbeszerzési eljárások hatékonyságának növekedése • A résztvevők közötti kommunikáció hatékonyságának növekedése Gyengeségek • Félelmek Technológiai hiányosságok (pl.: szűk keresztmetszet) • Jogi és biztonsági kérdések • Szabványok hiánya • A regionális fejlettségi különbségek okozta felzárkózási problémák • Regionális illetve nemzeti ellenállás • Megfelelő szakképzettség hiánya • Az egymás közötti együttműködés illetve kapcsolatrendszer hiánya 11. ábra:

Az elektronikus közbeszerzés SWOT analízise az Európai Unió tagállamaiban (Forrás: Európai Bizottság, 2001) 30 Tátrai Tünde - Neményi Máté: Új trendek a közbeszerzésben (Műhelytanulmány, 2005) 44 http://www.doksihu A hazai elektronizálási folyamat megkezdése előtt elengedhetetlen volt ezen tények ismerete, hogy az egyes EU-tagországok milyen problémákat, lehetőségeket tudtak megfogalmazni e- közbeszerzés projektjeik kapcsán. Ugyanis fontos tudni, hogy nem állt rendelkezésre olyan „best practice”, legjobb megoldási lehetőség, melyet lemásolva hazai közbeszerzési rendszerünket biztos sikerrel tudtuk volna elektronizálni. Ez a felmérés nagyrészt választ adott minden olyan aggályra, amely a hazai gyakorlatba való beültetés kapcsán felmerült. Döntéshozóink tehát felismerték, hogy alapul véve és felhasználva az internetes hálózatban rejlő lehetőségeket és az Uniós útmutatások figyelembe vétele mellett, egy új

rendszer kialakításával kiküszöbölhetők a hagyományos közbeszerzés hátrányai. Nyilvánvalóvá vált, hogy a beszerzések dokumentumainak számítógépes hálózaton való megjelenítése könnyebben elérhetővé teszi azokat, illetőleg lehetővé válik a beszerzési folyamat rövidítése, egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek, kötelezettségek csökkentése javítja az eljárási figyelmet, valamint megkönnyíti az ellenőrzésre jogosult szervezetek célzott adatgyűjtését is. 3. 2 1 A központosított közbeszerzés Magyarországon A Kormány elképzelései szerint az egyes áru, illetve szolgáltatás csoportokban a legnagyobb megtakarítás a „nagymegrendelői” pozícióból érhető el, ehhez hasznos az egyes költségvetési szervezetek beszerzéseinek összevonása, együttes versenyeztetése – ez a kisebb méretű szervezetek számára is biztosíthatja a jelentős árkedvezményekhez szükséges mennyiséget. A központosítás egyben

javíthatja az ellátás biztonságát, lehetővé teszi a professzionális beszerző személyzet, szervezet kialakulását. A törvény az ilyen típusú beszerzésekre lehetővé tette a központosított beszerzések rendszerének kialakítását. A Kormány kidolgozta a közbeszerzések központosítására irányadó részletes szabályokat31, valamint létrehozta a központosított közbeszerzésre jogosult szervezeteket.32 31 125/1996. és 240/1996 számú kormányrendeletek A2211/1996. (VII 24) Korm Határozat alapján a központosított közbeszerzői feladatokat 1997-től 1999ig a következő szervezetek látták el: • A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI): számítógép, gépkocsi, üzemanyag, televízió és videó-berendezések, GSM készülékek stb; • A Belügyminisztérium Országos Közbeszerzési Főigazgatósága (BM OKF): telefon, telefax, irodatechnikai berendezések, irodabútorok, papíráruk, nyomtatványok; •

Az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP): egészségügyi termékek 32 45 http://www.doksihu 3. 2 2 Elektronikus elemek a magyarországi központosított közbeszerzésben Az elektronikus közbeszerzések magyarországi kialakításakor meghatározó szerepet játszott a Központi Közbeszerzések Rendszere. A központi beszerző szervezet (MKGI, 2004-től KSzF) a központosított közbeszerzés indulásától kezdődően törekedett a beszerzési rendszer működtetésének elektronikus támogatására, ugyanis a kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy a mintegy ezer költségvetési intézmény sok ezer megrendelésének nyomon követése, a beszerzések elemzése a hagyományos eszközök alkalmazásával megoldhatatlan feladat. 3. 2 3 A 2003 évi CXXIX törvény hatása a központosított közbeszerzésre A második közbeszerzési törvény a központosított közbeszerzés 33 addigi 34 szabályrendszerét hatályon kívül helyezte, majd új kormányrendeletben és

a kapcsolódó dokumentumokban szabályozta újra a központosított közbeszerzés rendszerét. A kormányrendelet a beszerző szervezetként a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot jelölte ki. KSzF – Miniszterelnöki Hivatal háttérintézményeként- hármas feladatkörrel rendelkezik: 33 34 • A központosított közbeszerzés beszerző szervezete; • A Miniszterelnöki Hivatal ellátó szervezete, valamint • ellátja a közszolgálati üdültetéssel, oktatással kapcsolatos feladatokat 125/1996. (VII 24) Korm rendelet (168/2004. Korm rendelet 46 http://www.doksihu 12. sz ábra 12. ábra: A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság online felülete (Forrás: http://www.kszfgovhu/) A Korm. rendelet lényeges módosítását eredményezte a 10/2005 (I 19) Korm rendelet, amely a KSzF-et jelölte ki a központosított közbeszerzési eljárások vonatkozásában az Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató feladatai ellátására is. 3. 2 4 A

központosított közbeszerzés jelenlegi elektronikus támogatása A központosított közbeszerzés elektronikus közbeszerzési környezetben történő megfelelő működtetésének két lényeges fázisa van: • A már jelenleg keretmegállapodásokon is nagyszámú belüli keretszerződésen, folyamatok támogatása, a az megjelenő intézmények tájékoztatása, az intézményi igények, megrendelések, teljesítések feldolgozása és a jövőbeni eljárások tervezése. • A közbeszerzési eljárások lebonyolítása: a jövőbeni tranzakciók előkészítése. 47 http://www.doksihu Miután a Kormány a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvény a 168/2004. (V25) Korm rendeletben újra szabályozta a központosított közbeszerzések rendszerét, valamint a központi beszerző szervezet feladat és hatáskörét, a rendeletben foglaltak végrehajtására a kormány kijelölte a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot. Ennek megfelelően:

A központi beszerző szervezet látja el a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, valamint lebonyolítja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket kiemelve különösen az alábbiakat:35 • összesíti és adatbázisba rendszerezi az igénybejelentéseket; • megtervezi és előkészíti a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket és a lefolytatandó közbeszerzési eljárásokat; • a megfelelő tervezés és előkészítés érdekében összesíti és nyilvántartja a kiemelt termékekre vonatkozó, a központi költségvetés tervezése keretében jóváhagyott, intézményi előirányzatokra vonatkozó adatokat; • előkészíti a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákat; • lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat; • működteti

a központosított közbeszerzési portált (amely a www.kozbeszerzesgovhu és a wwwmagyarorszaghu weboldalon keresztül érhető el) 35 Forrás: http://www.kozbeszerzesgovhu/portal/ 48 http://www.doksihu 13. sz ábra 13. sz ábra: A KSzF Közbeszerzési Portál felülete (Forrás: http://www.kozbeszerzesgovhu)36 Weboldaluk segítségével megismerkedhetünk a központosított közbeszerzés jogalkotási környezetével, a hatályos szerződésekkel, a jogalkalmazás és a jogorvoslati eljárások tapasztalataival, az önkéntes csatlakozás lehetőségeivel és feltételeivel. Továbbá elérhetővé teszik az elektronikus szállítói és intézményi regisztrációt is. A KSzF közbeszerzési portálja az intézmények tájékoztatásának hatékony eszközévé vált az elmúlt évek során. 3. 3 Az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos szabályozás A magyar jogszabályi háttér sajátossága, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt)

csupán megteremtette az elektronikus megoldások alkalmazásának lehetőségét, a részletszabályok azonban kormányrendeleti szinten jelennek meg. 36 http://www.kozbeszerzesgovhu/portal/Defaultaspx?content=WebPartsBasicServicesNewsCANewsasc x) 49 http://www.doksihu A 2003. évi törvény kidolgozása során a még nem volt lehetőség az új közösségi közbeszerzési irányelvek37 azon eljárási irányelv szabályainak figyelembevételére, melyek már az e-közbeszerzés előmozdítására irányultak. Azonban ez a közbeszerzési törvény is tartalmazott olyan elemeket, amelyek az elektronizálást kívánták elősegíteni. Többek között a Kbt rendelkezik az ajánlatok , illetve részvételi jelentkezések hagyományos benyújtástól eltérő (pl. elektronikus)benyújtási lehetőségéről.38 3. 3 1 A korábbi szabályozás Fontos megemlíteni, hogy a Kbt. egyfelől megteremtette annak jogi lehetőségét, hogy az ajánlatkérők és az ajánlattevők az egyes

eljárási cselekményeket elektronikusan gyakoroljanak.39 Továbbá a szükséges részletszabályok kidolgozásához megadta a megfelelő felhatalmazást.40 Az idézett felhatalmazás mellett született meg a korábban hatályban lévő 167/2004. (V. 25) Korm Rendelet, mely a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről rendelkezett. Az elektronikus kommunikációval kapcsolatos követelményeket azonban nem a Kbt., hanem az imént említett 167/2004 (V25) Korm rendelet tartalmazta Ennek hatálya kiterjedt a közbeszerzési és tervpályázati eljárásokban • Elektronikus úton gyakorolt eljárási cselekményekre és az • Elektronikus közbeszerzés szabályaira, • A Kbt. szerinti eljárásokban részt vevő személyekre és szervezetekre, • valamint a rendeletben meghatározott Elektronikus Közbeszerzési Rendszer működésére. Ezt a rendeletet 2007 őszén

váltotta fel az új jogszabály. A változást a közösségi irányelvek alapján a törvénybe bekerült két új jogintézmény, az úgynevezett elektronikus árlejtés és a dinamikus beszerzési rendszer bevezetése tette szükségessé. 37 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv 79.§, 110§ 39 20. §(1) bekezdés 40 404. § (1) bekezdés e, pont 38 50 http://www.doksihu 3. 3 2 Az új kormányrendelet Az elektronikus közbeszerzések szabályait jelenleg a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X 4) Korm rendelet tartalmazza E jogszabály tükrében elektronikus közbeszerzésről akkor beszélünk, amikor a közbeszerzési törvény szerinti közbeszerzési eljárás a törvényben és a szóban forgó kormányrendeletben rögzített szabályok szerint elektronikus úton valósul meg. A kormányrendelet tárgyi hatálya kiterjed a

közbeszerzési és tervpályázati eljárásokban elektronikus úton gyakorolt eljárási cselekményekre, az elektronikus árlejtésre, személyi hatálya pedig ezen eljárások résztvevőire, továbbá az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények lebonyolításához informatikai támogatást nyújtó szolgáltatókra. 3. 3 3 Háttérjogszabály a Kbt A résztvevők az elektronikus közbeszerzési eljárás során továbbra is kötelesek tiszteletben tartani a közbeszerzési törvényben lefektetett általános alapelveket, vagyis amikor a felek az eljárási cselekményeket elektronikusan gyakorolják, ugyanúgy követelmény a verseny tisztasága és nyilvánossága, az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód. Az esélyegyenlőséget a jogalkotó azáltal is igyekszik biztosítani, hogy rögzíti: a kapcsolattartás ajánlatkérő által választott elektronikus eszközei nem eredményezhetik az ajánlattevők megkülönböztetését, és nem

korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési eljáráshoz. Említést érdemel továbbá, hogy amíg a korábbi rendelet csupán hivatkozott a közbeszerzési törvényben lefektetett alapelvekre, addig a vizsgált jogszabály kifejezetten és az elektronikus közbeszerzésre specializáltan nevesíti azokat. Speciális alapelvek Megállapítható, hogy éppen az előzőekben említett sajátosságok miatt további speciális alapelvek érvényesülnek az elektronikus közbeszerzési eljárással kapcsolatban. 51 http://www.doksihu Korlátlan hozzáférés követelménye Ebben a körben említést érdemel, hogy a kapcsolattartás választott elektronikus eszközének a technika adott szintjén rendelkezésre kell állnia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eszközök nem korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési eljáráshoz, és az eszköz működésének összeegyeztethetőnek kell lennie az általánosan

elterjedt informatikai és elektronikus hírközlési tevékenység során alkalmazott termékekkel. Adatvédelem, adatőrzés Igen lényeges követelmény az adatok sértetlensége, dokumentálhatósága, valamint az is, hogy lehetőség nyíljon a részvételi jelentkezések bizalmas őrzésére. Ennek érdekében a jogalkotó általánosságban rögzíti, hogy a kapcsolattartást, az információk továbbítását, cseréjét és tárolását e követelményeknek megfelelően kell végezni. Az elektronikus közbeszerzésben is biztosítani kell, hogy a továbbított adatokhoz határidő előtt jogszabályba ütköző módon ne lehessen hozzáférni, vagyis mindaddig, amíg ennek technikai háttere nem áll rendelkezésre, az eljárási cselekmény elektronikusan nem gyakorolható. A dokumentálhatóság körébe tartozó követelmény, hogy amennyiben a továbbított adatokhoz valamilyen okból mégis hozzáférnek, az ezzel kapcsolatos információkat és a hozzáférés tényét a

későbbiekben is megállapítható módon kell rögzíteni. A közbeszerzési eljárás alatt az elbíráláshoz szükséges bármely adathoz egyébként az arra jogosult személyek is kizárólag jogosultságuk azonosításával, egyidejűleg cselekedve férhetnek hozzá. Ez a szabály azt igyekszik kiszűrni, hogy az eljárás szereplőinek valamelyike a többiek tudta nélkül, a közbeszerzés lényegével össze nem egyeztethető módon hatoljon be a rendszerbe. A beérkezett adatok megnyitásának időpontját csak az arra jogosult személyek állapíthatják meg, és e tekintetben változás elrendelésére is kizárólag nekik van joguk. További követelmény, hogy az elektronikus dokumentumok benyújtásához szükséges feltételekkel kapcsolatos információnak a benyújtást megelőzően, megfelelő időben az érdekelt felek rendelkezésére kell állnia. Az ajánlatkérőnek naplót kell vezetnie az adott közbeszerzési eljárásban elektronikusan lefolytatott

valamennyi eljárási cselekményhez kapcsolódó minden eseményről, és ezt a naplót meg kell védeni a jogosulatlan személy általi hozzáféréstől. 52 http://www.doksihu Tájékoztatási kötelezettség Az általános tájékoztatási kötelezettség körében kiemelendő, hogy olyan esetben, amikor az elektronikus út igénybevételét az ajánlatkérő lehetővé teszi, vagy pedig az jogszabálynál fogva kötelező, akkor ezt a tényt az eljárást megindító hirdetményben közzé kell tenni. Az ajánlatkérő ezzel egyidejűleg az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó nyilvános információk elérhetőségét is köteles feltüntetni. 3. 4 Az elektronikus közbeszerzés létjogosultsága Hatékonyság, gyorsaság, átláthatóság Az elektronikus megoldások napjainkban tapasztalható térhódításának hátterében nem csupán a közbeszerzés területén, hanem máshol is - a piaci szereplők hatékonyság, gyorsaság és átláthatóság iránt

megnövekedett igénye áll. Jól érzékelhető tendencia, hogy a vállalkozások igyekeznek fejleszteni, az elektronikus világ kihívásaihoz és követelményeihez igazítani informatikai rendszerüket, és ilyen módon bővítik elektronikus úton beszerezhető termékeik körét. Az elektronikus közbeszerzési rendszer egyrészt ebből, másrészt pedig abból a közösségi szintű elvárásból meríti létjogát, hogy a közpénzek felhasználása minél nyilvánosabb és ellenőrizhetőbb legyen.41 Csökkenő költségek További előnyök származnak abból, hogy az ilyen módon lebonyolított eljárás a beszerzési és adminisztrációs költségek csökkenése miatt olcsóbb, mint a hagyományos, továbbá a felek között hatékonyabb kommunikáció zajlik. A rendszer életbe léptetéséhez elengedhetetlenül szükséges informatikai korszerűsítés ugyanakkor jelentős beruházást igényel, ezek a kiadások azonban nagy valószínűséggel - és az európai

tapasztalatok szerint - meg fognak térülni. Összefoglalóan megállapítható, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetésének folyamatában jelenleg a keretfeltételek megteremtésénél és az akadályok leküzdésénél tartunk. Ennek során a fokozatosság elve érvényesül, ami leginkább abban ragadható meg, hogy nem a teljes folyamat azonnali elektronizálása a cél, hiszen ez egyik napról a másikra aligha volna megvalósítható. 41 Közbeszerzési Közlemények, 2008/29. szám 53 http://www.doksihu Az elektronikus közbeszerzési rendszer akkor tud egy adott állam jogrendszerében és gyakorlatában meghonosodni, ha a teljes folyamat önálló szakaszait, résztevékenységeit érintően fokozatosan megy végbe az elektronizálódás. Mindez a tapasztalatok jobb felhasználását és a hibák kiküszöbölését is lehetővé teszi. 3. 5 Az elektronikus beszerzés Az elektronikus beszerzés a gyakorlatban a teljes beszerzési ciklus támogatását

jelenti az igény- és piacfelméréstől a szállítók értékelésén át egészen a vevői megrendelésig, a megrendelés visszaigazolásáig, a teljesítésig és a számlázásig. Ezek között helyezkedik el a témánk szempontjából leginkább érdekes, klasszikus értelemben vett közbeszerzési eljárás, amely magában foglalja a felhívás közzétételét, a beszerzési procedúrát, az értékelést, az eredményhirdetést és a szerződéskötést. Az elektronikus beszerzés mindezen folyamatok elektronikus támogatását jelenti. Előnyök A rendszer eredményessége mellett az szól, hogy az elektronikus út miatt a beszerzés adminisztrációja mérsékelhető, gyorsabbá, olcsóbbá, probléma-mentesebbé válik a teljesítés. További előnye, hogy a speciális eljárási rend szabályainak betartása útján jobban biztosítható a teljes folyamat ellenőrzése, mint a hagyományos mód esetében. Mindez pedig azt a célt szolgálja, hogy kiszűrhetők legyenek a

visszaélések és az engedély nélküli, rendszertelen vásárlások. 54 http://www.doksihu 3. 5 1 Az elektronikus közbeszerzés szakaszai 14. sz ábra A szakirodalomban E-advertising uralkodó megközelítés szerint a közbeszerzési eljárás öt, egymástól meghatározott E-tendering ismérvek alapján elkülöníthető szakaszra osztható. A szakaszok a felek által végzett tevékenység E-ordering szempontjából meghatározottak, vagyis a felosztás nem időrendi sorrendet, hanem jellegbeli E-aukció megkülönböztetést tükröz. E-invoicing 14. ábra: Az elektronikus közbeszerzés szakaszai 1. E-advertising – Kommunikáció, hirdetmények közzététele Az első szakasz a felek közötti kommunikáció, a hirdetmények közzététele (idegen szóval: e-advertising). Ide nem csupán az eljárást megindító hirdetmény tartozik, hanem minden olyan közzététel is, amely része a felek közötti információáramlásnak. Ha tehát például az

ajánlatkérő az eljárás eredményét vagy részeredményét hozza nyilvánosságra a jogszabályban előírt módon, akkor is az e-advertising körébe tartozó eljárási cselekményt végez. 2. E-tendering – Elektronikus ajánlattétel A második szakasz az elektronikus ajánlattétel, amely a szakirodalomban etendering néven honosodott meg. Ennek lényege, hogy az ajánlattevő elektronikus 55 http://www.doksihu formában készíti el, minősített elektronikus aláírással42 írja alá, és elektronikus úton nyújtja be ajánlatát. Adatbiztonság, hitelesség A folyamat során követelmény, hogy az ajánlattevő csupán a módosításra nyitva álló határidő végéig férjen hozzá ajánlatához, vagyis ezt követően változtatásra már ne kerülhessen sor. E célra szolgál az elektronikus időbélyeg,43 amely hitelesen tanúsítja, hogy az ajánlat egy adott időpontban pontosan milyen elemeket tartalmazott. Kulcsszó továbbá az adatbiztonság és

adatintegritás, ami hatékonyan működő technikai hátteret igényel. Ennek érdekében mind az ajánlatkérőnek, mind az ajánlattevőnek fejlesztenie kell informatikai rendszerét. Elektronikus értékelés Az e-tendering kiegészülhet az ajánlatok elektronikus értékelésével, továbbá döntéstámogató eszközök alkalmazásával. (pl: szoftver) Hozzájutás a dokumentációhoz Az Európai Unió az ajánlattevők információhoz való hozzájutását igyekszik elősegíteni azzal a szolgáltatással, amelynek lényege, hogy az ajánlattevők a hirdetményeket elektronikusan megnyitva egyúttal a dokumentációt is megismerhetik. Ez a megoldás nem egyeztethető össze azzal, hogy a dokumentációhoz az ajánlattevők ellenérték fejében jussanak hozzá, így némi időbe telhet, mire az információk ingyenes letöltésének gyakorlata széles körben elterjedtté válik. Minderre csupán annak szemléltetése céljából utaltok, hogy az elektronikus megoldásokban

milyen további lehetőségek rejlenek. A hatályos Kbt. e témakört érintően úgy rendelkezik, hogy ha a dokumentáció megküldését kérik, és az ajánlatkérő nem tette azt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton hozzáférhetővé az ajánlattevők számára, akkor az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet az erre irányuló kérelem kézhezvételétől 42 Elektronikus dokumentumok, adatok hitelesítésére szolgáló, matematikai algoritmussal készített kódsorozat, melyet a hitelesíteni kívánt üzenetek végéhez csatolnak. Az elektronikus aláírást a 2001. évi XXXV Törvény szabályozza 43 Az időbélyegzés, illetve magának az időbélyegnek a lényege, hogy bizonyítsa, hogy az időbélyeggel ellátott dokumentum vagy tranzakció egy adott időpillanatban már biztosan létezett, azaz hitelesen igazolja a dokumentum létezésének, vagy a tranzakció végrehajtásának időpontját. 56

http://www.doksihu számított két munkanapon belül köteles így eljárni, ha az ajánlattevő a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának ellenértékét megfizette. Ajánlattételi határidő lerövidíthetősége Az elektronikus közbeszerzés egyik előnyét jól érzékelteti, hogy még a törvény alapján meghatározott, lehető legrövidebb ajánlattételi határidő is további öt nappal lerövidíthető akkor, ha az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton hozzáférhetővé teszi az ajánlattevők számára. A hozzáférhetőségnek az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kell fennállnia, és a hirdetményben meg kell adni a hozzáférés adatait. 3. E-ordering – Elektronikus megrendelések A harmadik szakasz e-ordering néven vált ismertté. A kifejezés magyarul elektronikus megrendeléseket jelent. Ennek az eljárásnak a létjogát az teremtette meg,

hogy a szerződés megkötését követően szükségessé váló eseti megrendelések lebonyolítása igen jelentős költségekkel járt. A folyamat elektronizálása, katalógus-rendszerűvé tétele a hatékonyság növekedésével egyidejűleg számottevő megtakarítást eredményez. 4. E-aukció – On-line aukció Az e-aukció elektronikus árlejtést jelent, amelyet a későbbiekben részletesen bemutatok 5. E-invoicing – Elektronikus számlázás Végül szót kell ejteni az elektronikus számlázásról. Ezt a rendszert a közelmúltban Dánia vezette be, és alkalmazza kiugró sikerrel. Lényege a teljesítésekhez kapcsolódó elektronikus számlakibocsátás, amely számottevően olcsóbbá teszi az eddig igen költséges folyamatokat. Az elektronikus számlák formátumának egységesedése fokozatosan megy végbe. Kapcsolódóan megemlítjük, hogy az ismertetett tevékenységfajták mellett olyan új eljárástípusok is megjelentek, amelyekben uralkodó szerep jut

az elektronikus megoldásoknak. Ebben a körben az ismétlődő termékbeszerzésen keretmegállapodásos eljárás és a dinamikus beszerzési rendszer érdemel említést. 57 alapuló http://www.doksihu Az elektronikus formák a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában váltak jellemzővé, és erre nagy valószínűséggel hazánkban is egyre inkább igény mutatkozik majd. A dinamikus beszerzési rendszer ennek előrehaladott formája, mert egyrészt teljes mértékben elektronizált, másrészt pedig a felek hosszabb távú együttműködésén alapszik. 3. 5 2 Az elektronikus közbeszerzési szolgáltatások A vonatkozó kormányrendelet értelmében elektronikus közbeszerzési szolgáltatásnak minősül a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó eljárási cselekmények lebonyolításának informatikai támogatása (például elektronikus árlejtési szolgáltatás). Hasonló megítélés alá esnek azok a szolgáltatások is, amelyek az

elektronikus katalógusok kezeléséhez kapcsolódnak. Az elektronikus katalógusok a szállítók áruszállítására és szolgáltatásnyújtására, valamint az építési beruházásokra vonatkozó adatokat és feltételeket tartalmazzák. A rendelet értelmében ezeket a szolgáltatásokat egyenként, vagy azok közül bármelyiket együttesen is lehet nyújtani. Eljárás, eljárási szabályok Az ajánlatkérő elektronikus eljárási cselekménye Ilyen - azaz elektronikus - eljárási cselekményt az ajánlatkérő kétféle módon végezhet. Támaszkodhat egyrészt saját informatikai rendszerére, másrészt pedig szolgáltatót is igénybe vehet. Feltételek Amennyiben az ajánlatkérő saját informatikai rendszerén keresztül folytat le elektronikus eljárási cselekményt vagy elektronikus árlejtést, akkor rá nézve kell teljesülniük a kormányrendeletben rögzített feltételeknek. Ezek lényege abban áll, hogy az ilyen szolgáltatást nyújtó természetes vagy

jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak rendelkeznie kell független, külső rendszervizsgáló által folyamatosan ellenőrzött minőségirányítási és információbiztonsági irányítási rendszerrel. További feltétel, hogy a szolgáltatás nyújtójának tevékenysége ellátásához hivatalos közbeszerzési tanácsadót vagy közbeszerzési referenst kell igénybe vennie, végül 58 http://www.doksihu pedig folyamatosan biztosítania kell azon telefonhívások fogadását, amelyek a közbeszerzések elektronikus támogatásában felhasznált informatikai rendszer üzemzavarával kapcsolatosak. Ez utóbbi azért rendkívül fontos, mert egy esetleges üzemzavar, végső soron az eljárás eredménytelenségéhez is vezethet. A szolgáltatást nyújtó szervezetnek saját honlapján kell közzétennie informatikai biztonsági szabályzatát, általános szerződési feltételeit, a folyamatos elérhetőséget

biztosító hívószámot, végül pedig az általa nyújtott szolgáltatások részletes szabályait. Az elektronikus benyújtás formai követelményei A közbeszerzési eljárásban a Kbt. szerint kötelezően csatolandó igazolások, nyilatkozatok és egyéb iratok egyszerű elektronikus másolat formájában is benyújthatók. Ilyen esetben a képi megfelelést, az olvashatóságot és az értelmezhetőséget kell biztosítani. Olyankor, amikor a közbeszerzés értéke a közösségi vagy a nemzeti értékhatárokat eléri, illetőleg meghaladja, az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ajánlattevők az igazolásokat hiteles elektronikus másolatként nyújtsák be. Ezt a fogalmat a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály tükrében kell értelmezni.44 A benyújtás visszaigazolása Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről, továbbá a beérkezett dokumentum

nevéről és méretéről az ajánlatkérő haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. A visszaigazolás az átvétel bizonyítékának számít Az elektronikus dokumentum előterjesztésének, illetve kézbesítésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Hirdetmények közzététele A kormányrendelet részletesen szabályozza, hogy elektronikus úton milyen eljárási rend szerint kerül sor a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények közzétételére. A kérelmet és mellékleteit a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságának keretében működő Szerkesztőbizottság által nyújtott, a www.kozbeszerzeshu címen elérhető elektronikus szolgáltatás igénybevételével kell létrehozni. 44 13/2005. (X 27) IHM rendelet 59 http://www.doksihu Alternatív lehetőség az elektronikus üzenet formájában történő megküldés az e célra szolgáló ügyfélkapus azonosítási rendszeren keresztül. A hirdetményt a rendelet

által meghatározott formátumban kell benyújtani. A kérelem és mellékletei kézhezvételéről a Szerkesztőbizottság a kézhezvétel napján haladéktalanul elektronikus visszaigazolást küld a kérelmezőnek. A közbeszerzési eljárásokkal összefüggő információk nyilvánosságra hozatalának fóruma a Közbeszerzési Értesítő, amely a Közbeszerzések Tanácsa által szerkesztett, a Közbeszerzések Tanácsa honlapjáról elérhető díjtalan elektronikus kiadvány. Ebben jelennek meg azok a közérdekű információk, amelyek megismeréséhez a közbeszerzési eljárásban részt vevő szervezeteknek alapvető érdekük fűződik. Az ajánlatkérő az egyes közbeszerzési eljárásokra vonatkozó nyilvános információkat saját honlapján, vagy pedig a szolgáltató e célból létrejött nyilvános felületén is megjelentetheti. Amennyiben a Kbt az információknak az ajánlatkérő honlapján való közzétételét írja elő, e kötelezettség saját honlap

hiányában teljesíthető a szolgáltató nyilvános felületén is, amely az adott eljáráshoz kapcsolódó információk megjelenítésére szolgál. A kormányrendelet szerint elektronikus úton történhet a Közbeszerzési Döntőbizottság értesítése hirdetmény nélküli tárgyalásos, illetve egyszerűsített eljárás megkezdéséről. Ajánlattétel elektronikus úton Ajánlatkérői kötelezettségek Ha az ajánlatkérő a Kbt. felhatalmazása alapján az ajánlati felhívásban megengedi az ajánlatok elektronikus úton történő benyújtását, akkor a felhívásban vagy a dokumentációban meg kell adni az ajánlat részét képező elektronikus dokumentumok jellemzőire (például formátumára) vonatkozó követelményeket, továbbá azt, hogy az elektronikusan benyújtott dokumentumok bontása során milyen informatikai eszközök kerülnek alkalmazásra. Az ajánlatkérő kötelezettsége az informatikai megfelelőség követelményeinek és az

alkalmatlanság jogkövetkezményeinek ismertetésére is kiterjed. Ha az ajánlatkérő az 60 http://www.doksihu ajánlatok elektronikus úton történő benyújtását is lehetővé teszi, köteles fogadni az ajánlattevő legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással45 ellátott ajánlatát. Az ajánlatkérő az elektronikus úton benyújtott dokumentumokat olyan módon köteles tárolni, hogy azokhoz a bontás időpontjáig senki ne férhessen hozzá. Az informatikai rendszer elkülönülten biztosítja az egyes ajánlatok és a hozzájuk tartozó mellékletek fogadását, tárolását. Az ajánlatkérő által így nyilvántartott adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés és sérülés ellen. Az ajánlattevő módosítási jogosultsága Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig jogosult ajánlatát módosítani, mégpedig oly módon, hogy a

módosított ajánlatot az informatikai rendszer részére megküldi. Lényeges és garanciális szabály, hogy ajánlatként minden esetben kizárólag az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően továbbított utolsó változat vehető figyelembe. Az ajánlatok bontása Az ajánlatok bontása úgy történik, hogy az ajánlatkérő hozzáfér az elektronikusan benyújtott ajánlatokhoz. Ennek során természetesen meg kell felelnie a már ismertetett követelményeknek, vagyis például az elbíráláshoz szükséges bármely adathoz kizárólag az arra jogosult személyek egyidejű intézkedésével, az informatikai biztonsági szabályzatban rögzített módon, a jogosultság azonosításával lehet hozzáférni. Az elektronikusan benyújtott ajánlat felbontásakor ellenőrizni kell annak informatikai megfelelőségét. Az elektronikusan benyújtott ajánlat informatikai szempontból akkor nyilvánítható megfelelőnek, ha egyrészt eleget tesz a felhívásban

előre meghatározott azon követelményeknek, amelyek az ajánlat részét képező elektronikus dokumentumok jellemzőire vonatkoznak, másrészt pedig ha a felhívásban megjelölt informatikai eszközökkel a bontás időpontjában az ajánlatkérő számára olvasható és megjeleníthető. Előfordulhat, hogy az ajánlat megfelel az ajánlatban meghatározott követelményeknek, ám valamilyen oknál fogva mégsem olvasható. Ennek tényét 45 Alkalmasnak kell lennie az aláíró azonosítására, és egyedülállóan hozzá köthetőnek kell lennie. Csak olyan eszközzel hozható létre, amely kizárólag az aláíró befolyása alatt áll, és oly módon kell kapcsolódnia az aláírt dokumentumhoz, hogy azon az aláírást követő minden módosítás érzékelhető legyen. 61 http://www.doksihu jegyzőkönyvben rögzíteni kell, illetve ilyen esetben az ajánlatkérő megfelelő határidő kitűzésével felhívja az ajánlattevőt, hogy tegye meg a szükséges

intézkedéseket az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez. Az ajánlat újraküldése azonban nem megengedett, az intézkedés az ajánlat tartalmát nem érintheti, hiszen ebben az esetben nem volna biztosítható az ajánlat megváltoztathatatlansága. Amennyiben a hiánypótlás eredményeként sem határozható meg a felbontás időpontjában az ajánlat tartalma, az érvénytelennek minősül. Eredményhirdetés Az ajánlatkérő - ha az ajánlatok elektronikus úton történő benyújtását is megengedte, és legalább egy ajánlatot ilyen módon nyújtottak be - köteles az elektronikus utat választó ajánlattevőt elektronikusan is tájékoztatni az olyan lényeges körülményekről, mint például a kizárás, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság megállapítása, ajánlat érvénytelenné nyilvánítása, valamint ezek indokai. Az eredményhirdetés időpontjában az ajánlatkérő a Kbt. szerinti írásbeli összegzést annak az

ajánlattevőnek köteles elektronikus úton megküldeni, aki elektronikus úton nyújtotta be ajánlatát. Továbbá az eredményhirdetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének is elektronikusan kell eleget tennie a vonatkozó jogszabályok szerint. Vagyis nem csak az eljárás közben zajló kommunikáció, hanem az eljárás lezárása is elektronikus úton történő információ-továbbítással történik. 3. 5 3 Az elektronikus árlejtés A közbeszerzési törvény szerint az elektronikus árlejtés a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatok értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé. Az elektronikus árlejtés kapcsán kulcsfogalomnak számít a már

érintett elektronikus katalógus. Ez tulajdonképpen olyan elektronikus adatbázis vagy adattár, amely a szállítók által vállalt termékszállításra, szolgáltatásra, valamint építési beruházásra vonatkozó adatokat és feltételeket tartalmazza. 62 http://www.doksihu Az elektronikus árlejtés alkalmazási köre Elektronikus árlejtés azokban az eljárásokban kezdeményezhető, amelyekre nézve ezt a Kbt. lehetővé teszi Elektronikus árlejtés a nyílt és meghívásos, valamint a tárgyalásos eljárásban egyaránt alkalmazható. A keretmegállapodásos eljárás második részében is sor kerülhet e speciális döntési módszer igénybevételére. Korlátok A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban például az ajánlatkérő kizárólag abban az esetben kezdeményezhet elektronikus árlejtést, ha az eljárás azért volt eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy pedig egyik ajánlattevő sem

tett az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel megfelelő ajánlatot. Elektronikus árlejtés ebben az esetben is kizárólag akkor kezdeményezhető, ha a felhívásnak, a dokumentációnak és az ismertetőnek a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg. Általános szabály, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően elektronikus árlejtést akkor kezdeményezhet, ha ezt az eljárást megindító ajánlati vagy részvételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés kezdeményezésének feltételei Az ajánlatkérő által választott bírálati szempont vonatkozásában elektronikus árlejtés kezdeményezésének feltételeit a kormányrendelet tartalmazza. E szerint kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan elektronikus árlejtés kezdeményezhető akkor, ha a bírálati szempont a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Az összességében legelőnyösebb

ajánlat kiválasztása esetén a bírálati részszempontokra nézve folyamodhat az ajánlatkérő ehhez a döntési módszerhez, ám ekkor is kizárólag olyan részszempontok esetében kezdeményezhető elektronikus árlejtés, amelyek kellő pontossággal meghatározhatóak. A bírálati részszempont akkor minősül kellő pontossággal meghatározhatónak, ha olyan módon számszerűsíthető, hogy ezáltal lehetővé válik az ajánlatoknak az elektronikus árlejtés időpontjáról szóló értesítésben meghatározott képlet szerinti automatikus rangsorolása. A szóban forgó képletnek ebben az esetben tartalmaznia kell valamennyi részszempontnak az eljárást megindító felhívásban szereplő súlyozását, és e célból minden értéket előzetesen egy, a súlyozásnál meghatározott értékre kell csökkenteni. Ha az 63 http://www.doksihu ajánlatkérő lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, akkor értelemszerűen minden egyes részre

külön képletet kell meghatároznia. Az elektronikus árlejtés mellőzése Gazdasági megfontolások vezérelték a jogalkotót annak rögzítésekor, hogy a közösségi értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő előzetes nyilatkozatától eltérően - mely esetben tekinthet el az elektronikus árlejtés lefolytatásától. Az ajánlatkérő akkor dönthet így, ha az elektronikus árlejtés igénybevételéhez kapcsolódó ajánlatkérői és ajánlattevői költségek a közbeszerzési eljárással beszerezni kívánt termék, szolgáltatás értékére is tekintettel ennek a döntési módszernek az alkalmazását nem teszik gazdaságossá, és a döntés az adott eljárásra egyébként irányadó szabályok szerint meghozható. Az ajánlatkérő az elektronikus árlejtés mellőzését köteles bejelenteni a Közbeszerzések Tanácsának, az indokok részletes bemutatásával. Tilalmak Amennyiben csupán egyetlen érvényes

ajánlatot nyújtottak be az eljárásban, az ajánlatkérő elektronikus árlejtést nem alkalmazhat. Általános szabály, hogy az elektronikus eljárás rendeltetésellenes célra nem irányulhat, így nem eredményezheti a verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását, és nem szolgálhat arra sem, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya eltérjen az eljárást megindító hirdetményben és a dokumentációban meghatározott beszerzési tárgytól. Az elektronikus árlejtés előkészítése Tájékoztatás, információk Ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lefolytatását megelőzően úgy dönt, hogy az ajánlatok értékelését követően elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, akkor ezt jeleznie kell az eljárást megindító hirdetményben. Az ajánlatkérőnek a dokumentációban kell tájékoztatást adnia arról, hogy az elektronikus árlejtést mely tekintetben (az ellenszolgáltatás mértéke, vagy pedig a

bírálati részszempontok vonatkozásában) kívánja lefolytatni, illetőleg hogy az elektronikus árlejtés során milyen információk mely 64 http://www.doksihu időpontban lesznek elérhetőek az ajánlattevők számára. A teljes körű tájékoztatás megköveteli azt is, hogy az ajánlatkérő ugyanekkor és ugyanilyen módon számoljon be az elektronikus árlejtés lebonyolításának várható menetéről, ideértve például az árlejtés szakaszokban történő lefolytatását. Az ajánlatkérőnek ezen túlmenően tájékoztatást kell nyújtania azokról a feltételekről is, amelyek mellett az ajánlattevők megtehetik új ajánlataikat, és közölnie kell az elektronikus árlejtés lebonyolítása során a rendszerbe bevihető értékek közötti minimális különbségekre vonatkozó információkat. Végül az ajánlattevőknek a lebonyolításra szolgáló informatikai rendszer jellemzőit is meg kell ismerniük, valamint tudomást kell szerezniük a rendszerhez

való csatlakozás szempontjából lényeges technikai előírásokról is. Az informatikai rendszer megismerése Egyébként az ajánlatkérő, illetve a szolgáltató köteles legalább huszonnégy óra időtartamban lehetővé tenni, hogy az ajánlattevők megismerkedjenek az elektronikus árlejtés lebonyolítására szolgáló informatikai rendszer működésével. Ennek keretében a rendszer kipróbálását is lehetővé kell tenni számukra. Ajánlatok értékelése Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy az ajánlatkérőnek alaposan elő kell készítenie az elektronikus árlejtést. Ennek során - a fentieken túl - az előzetesen meghatározott bírálati szempontok alapján el kell végeznie az árlejtést megelőző eljárási szakaszban beérkezett ajánlatok Kbt. szerinti előzetes és teljes körű értékelését, valamint erről tájékoztatnia kell az érintetteket. A cél az ajánlattevők egymáshoz viszonyított rangsorának megállapítása.

Folyamatszakaszok, licitlépések meghatározása Az előkészítés keretében az ajánlatkérőnek meg kell határoznia az árlejtési folyamat egymást követő szakaszainak számát, valamint az úgynevezett licitlépéseket. Ez utóbbi a megelőző és az új értékek (például árak) közötti számszerűsíthető különbség, amely az értékelő-függvény segítségével kerül meghatározásra. A licitlépés az elektronikus árlejtésben az érvényes új ajánlat benyújtásának feltétele. 65 http://www.doksihu A bírálat feltételrendszerének megadása A gyakorlatban sok esetben úgynevezett multiparaméteres aukciók lebonyolítására kerül sor, ami azt jelenti, hogy nem egyedül az ár, hanem egyéb mutatók tekintetében is verseny alakul ki az árlejtésben részt vevő ajánlattevők között. Az elektronikus árlejtés előkészítésének fontos mozzanata az ajánlatok elbírálásának alapjául szolgáló feltételrendszer előzetes

meghatározása. Az ajánlatkérő által megadott bírálati szempont alapján az eljárás nyertesét az aukciós szoftver választja ki. Értesítés az elektronikus árlejtésről Az ajánlatok értékelését követően az ajánlatkérő köteles valamennyi, az eljárásban érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton, egyidejűleg, az értesítés visszaigazolásának kötelezettségével értesíteni, és egyben ajánlattételre felhívni. Az értesítés elküldése szempontjából lényeges eljárási szabály, hogy az ajánlattevőknek az elektronikus árlejtés kezdő időpontja előtt legalább öt munkanappal meg kell ismerniük az értesítés tartalmát. A kormányrendelet részletesen szabályozza, hogy az értesítésnek milyen kötelező tartalmi elemei vannak. Példaként említeném, hogy többek között az értesítésnek tartalmaznia kell az ajánlatok Kbt. szerinti értékelésének eredményét, valamint értelemszerűen azt a képletet,

amely alapján az ajánlatok automatikus rangsorolására kerül sor. Az elektronikus árlejtés szempontjából releváns időpontokon túl az értesítésbe kell belefoglalni az informatikai rendszer működésének megismeréséhez szükséges információkat is. Az ajánlattevőknek az értesítésben megadott kezdő és befejező időpont között van lehetőségük arra, hogy meghatározott adataikat feltöltsék az elektronikus árlejtést támogató informatikai rendszerbe. 66 http://www.doksihu A következő ábra példaként szemlélteti az e-árlejtés helyét a közbeszerzési eljárás folyamatában. Az ábra alapján látható, hogy az e-árlejtés a bírálat szakaszban található, annak egy részét jelenti. 15. sz ábra 15. ábra: Az e-árlejtés helye a közbeszerzési eljárásokban (Forrás: Infokommunikációs Államtitkárság46) Feltöltési kötelezettség Az ajánlattevő az elektronikus árlejtés kezdetét megelőzően, az ajánlatkérő által az

értesítésben megjelölt időpontban köteles az árlejtést támogató informatikai rendszerbe feltölteni a bírálati részszempontok tekintetében a Kbt. szerint értékelt érvényes ajánlatában szereplő értékeket (kiindulási helyzet). Az ajánlattétel szabályai Az elektronikus árlejtés során az ajánlattevő csak a számára hozzáférhető, az ajánlatok megtételére szolgáló adatátviteli lehetőség igénybevételével teheti meg ajánlatát. A jogalkotó megdönthető vélelmet állít fel arra nézve, hogy mi is az első ajánlat megtételének jogi hatálya. E szerint az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az eljárásban az ajánlattevő nevében az arra feljogosított személy jár el, hogy az ajánlattevő az árlejtés dokumentációban közzétett feltételrendszerét megismerte, és magára nézve kötelezőnek fogadta el, végül pedig, hogy jogi helyzetében nem állt be olyan változás, amely a közbeszerzési eljárásból való

kizárását eredményezheti. 46 http://www.ekkgovhu/hu/infokommunikacio/letoltheto 67 http://www.doksihu Jogosultság a részvételre Az elektronikus árlejtésben való részvételre egyébként bármely ajánlattevő jogosult, aki az adott közbeszerzési eljárásban érvényes ajánlatot tett, és az elektronikus árlejtésben való részvételt vállalta. Az uralkodó álláspont szerint nem sérti az esélyegyenlőséget az ajánlattevőkkel szemben egyre inkább megfogalmazódó azon elvárás, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlattevői oldalon álló szereplői informatikailag képesek legyenek internetes felületen ajánlatot tenni. Az ajánlattétel módja, az ajánlattal szembeni követelmények Az elektronikus árlejtés lényegi mozzanata, hogy az ajánlattevők ajánlatokat tesznek, mégpedig úgy, hogy az ajánlat tartalma az ajánlatkérőre nézve egyre kedvezőbbé válik. Az ajánlattevő szabadon dönt arról, hogy kíván-e az elektronikus árlejtésben

ajánlatot tennie, illetőleg hogy valamely szint elérése után tesz-e további ajánlatot. Lényeges szabály, hogy minden egyes soron következő ajánlatnak legalább az előzetesen meghatározott licitlépéssel kedvezőbbnek kell lennie a korábbi szakaszban tett ajánlatnál. Egy ajánlattevő ugyanazon eljárási fordulón belül több ajánlatot is tehet, az ismertetett követelménynek azonban minden ajánlatra nézve teljesülnie kell. Szolgáltatói visszaigazolások A szolgáltató minden egyes ajánlat beérkezését visszaigazolja, és elvégzi a vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy az ajánlat érvényes-e a licitlépésekkel kapcsolatban kifejtettek szempontjából. A szolgáltató a vizsgálat eredményéről válaszüzenetben értesíti az ajánlattevőt. A rendszer a beérkező ajánlatokat meghatározott szempontok szerint értékeli, rangsorolja, és az ezzel kapcsolatos információkat valamennyi ajánlattevő számára hozzáférhetővé teszi. Ennek abból a

szempontból van jelentősége, hogy a rendszer által legkedvezőbbnek minősített ajánlatnál kell legalább egy licitlépéssel kedvezőbb ajánlatot tenni ahhoz, hogy ne záruljon le az aukció. 68 http://www.doksihu Az ajánlat módosítása Említésre érdemes, és az elektronikus árlejtés lényegét jól érzékeltető szabály, hogy a lebonyolítás során az ajánlattevők az ellenszolgáltatás mértéke vagy a bírálati részszempontok tekintetében módosíthatják ajánlatukat. Abban az esetben, ha a bírálat szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, akkor az ajánlattevő kizárólag kedvezőbb ajánlatot tehet, ha azonban az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására törekszik, akkor az egyes részszempontok vonatkozásában kedvezőbb és kedvezőtlenebb ajánlat egyaránt tehető. Ennek hátterében az áll, hogy ilyen esetben a részszempontok együttes értékelésének kell összességében az ajánlat

kedvezőbb voltát eredményeznie. Nem vehető figyelembe az ajánlattevő azon ajánlata, amely az árlejtés során alkalmazott képlet alapján történő, más ajánlattevők ajánlatait figyelmen kívül hagyó automatikus kiértékelés szerint kedvezőtlenebb az ajánlattevő korábban tett ajánlatánál. Ajánlati kötöttség Ha az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során nem tesz ajánlatot, akkor ajánlati kötöttsége az elektronikus árlejtést megelőzően papíralapon vagy a Kbt. szerint elektronikus úton benyújtott ajánlata vonatkozásában áll fenn. Nem áll fenn ugyanakkor ajánlati kötöttség abban az esetben, ha az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során tesz újabb és újabb, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő ajánlatokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Kbt alapján álló ajánlati kötöttség az elektronikus árlejtés során történő első ajánlattételtől az árlejtés lezárásáig nem érvényesül. Automatikus

értékelés, ajánlatkérői kötelezettségek Az elektronikus árlejtés működési mechanizmusának lényege, hogy az elektronikus árlejtést támogató rendszer az előre meghatározott képletet alkalmazva automatikusan értékeli a beérkező ajánlatokat, és az értékelés eredményét elektronikus úton egyidejűleg közli az ajánlattevőkkel. Az ajánlatkérő ugyanezen informatikai rendszer útján folyamatosan köteles arról is tájékoztatást nyújtani az ajánlattevőnek, hogy az pillanatnyilag hol helyezkedik el az ajánlattevők rangsorában. Az ajánlatkérő emellett információval láthatja el az ajánlattevőket a többi ajánlattevő által tett ajánlatokban foglalt értékekkel és az ajánlattevők számával 69 http://www.doksihu kapcsolatban, feltéve hogy ezt a dokumentációban előzetesen jelezte. E tájékoztatás során az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a jogszabályi előírásokra, vagyis az ajánlattevők közül senki nem tehet

szert ebből eredően semmilyen előnyre a többi ajánlattevővel szemben. A nyilvántartás nem név szerint, hanem véletlenszerűen kiosztott azonosítók alapján történik. Az elektronikus árlejtés során egyik ajánlattevő sem szerezhet tudomást arról, hogy melyik azonosító melyik ajánlattevőt jelöli. Szerződéskötés A szerződést az ajánlatnak az elektronikus árlejtés lezárásakor meglévő tartalma szerint az első helyen rangsorolt ajánlattevővel kell megkötni. A Kbt-nek a szerződés megkötésére és teljesítésére vonatkozó szabályai egyebekben természetesen ebben a körben is érvényesülnek. Az elektronikus árlejtés befejezése A befejezetté nyilvánítás feltételei Az elektronikus árlejtés akkor nyilvánítható befejezettnek, ha a felhívásban vagy a részletes árlejtési dokumentációban rögzített határidő eltelt, ha az árlejtés előre meghatározott szakaszai közül az utolsó szakasz is véget ért, illetőleg ha a

résztvevőkkel előzetesen közölt időtartamon belül megfelelő (legalább egy licitlépéssel kedvezőbb) újabb ajánlatot egyik ajánlattevő sem tett. Ez utóbbi esetben az elektronikus árlejtés lezárására abban az időpontban kerül sor, amelyet az ajánlatkérő az általa megküldött értesítésben az utolsó ajánlat beérkezésétől számítottan megjelölt. Meghosszabbítás, eredménytelenség Az árlejtés főszabály szerint akkor hosszabbítható meg, ha az ajánlatkérő ezt előzetesen meghirdette. A meghosszabbítást az információs felületen közzé kell tenni Az elektronikus árlejtés nyertesének az az ajánlattevő minősül, akinek ajánlatát a rendszer az árlejtés befejezésének időpontjában a legkedvezőbb ajánlatként tartja nyilván. Ilyen ajánlattevő hiányában az árlejtés eredménytelen. 70 http://www.doksihu Elektronikus tájékoztatás Az elektronikus árlejtés befejező mozzanata az úgynevezett elektronikus levél

megküldése, amelyben az ajánlatkérő a résztvevőknek, vagyis azoknak, akik érvényes ajánlatot tettek, az eljárás eredményéről nyújt tájékoztatást. Ily módon az ajánlatkérő az elektronikus árlejtés során az ellenszolgáltatás mértéke, illetőleg a bírálati részszempontok tekintetében kialakult rangsort közli az érintettekkel. Az elektronikus levél elküldésével befejeződik a z elektronikus árlejtés. Eljárás "üzemzavar" esetén Ha az elektronikus árlejtés lebonyolítása során az ajánlatkérő, a szolgáltató vagy legalább két ajánlattevő azt észleli, hogy az informatikai rendszer működését üzemzavar akadályozza, akkor erről a tényről jegyzőkönyvet kell felvenni, az ajánlatkérő pedig köteles az elektronikus árlejtést eredménytelennek nyilvánítani. A rendszer zökkenőmentes működése érdekében a jogalkotó az ajánlattevő kötelezettségévé teszi a hibabejelentést, amennyiben az informatikai

rendszer működését akadályozó üzemzavart az ajánlattevő észleli. A jelenséget ilyenkor az e célra szolgáló telefonszámon kell az ajánlatkérő vagy pedig a szolgáltató tudomására hozni. Eljárás titkosság sérelme esetén Akkor is az elektronikus árlejtés eredménytelennek nyilvánítására és jegyzőkönyv felvételére kerül sor, ha az ajánlatkérő, a szolgáltató vagy az ajánlattevők valamelyike az árlejtés titkosságának sérelmét észleli. Az elektronikus árlejtés mindkét - előzőekben említett - esetben ismételten lebonyolítható, az ajánlatkérőnek azonban gondoskodnia kell arról, hogy a résztvevők új azonosítót kapjanak, és a jogszabályoknak minden szempontból megfelelő új eszközök álljanak rendelkezésre. Jogorvoslat Az elektronikus árlejtéssel kapcsolatban is előterjeszthető jogorvoslati kérelem. A kormányrendelet ilyen esetekre nézve a Kbt. szabályait rendeli alkalmazni 71 http://www.doksihu Az

elektronikus árlejtés előnyei Az elektronikus árlejtés online aukciós rendszer, amelynek a gyakorlat számos előnyét igazolta vissza. Első helyen érdemel említést, hogy az elektronikus árlejtés révén a verseny növelésével egyidejűleg számottevő megtakarítás érhető el. További lényeges szempont az átláthatóság, hiszen annak minél szélesebb körben való biztosítása szolgálhatja a közbeszerzési törvényben rögzített elvek és célok messzemenő érvényesülését. Az elektronikus árlejtésre jellemző elektronikus folyamatok dokumentálhatósága, az eljárási cselekmények meghatározott rend szerinti lefolyása egyaránt olyan előnyök, amelyek az átláthatóság érvényesülését szolgálják. Lehetséges aukcióztatási célok, motiváció Megfigyelhető tendencia, hogy az állami és egyéb források az utóbbi időben egyre szűkebbé válnak. Ebből eredően az ajánlatkérői oldalon álló intézmények abban érdekeltek, hogy

minél hatékonyabban használják fel a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket. Az elektronikus árlejtés ebből a szempontból azért lehet hasznos, mert működési elveiből eredően biztosítja a legalacsonyabb piaci áron, vagy pedig a legelőnyösebb feltételek mellett történő beszerzést. Az elektronikus árlejtés segítséget nyújthat abban, hogy a közpénzeket hatékonyan és átláthatóan fordítsák arra a célra, amelynek érdekében a közbeszerzési eljárás eredményeként szerződéskötésre kerül sor. További lényeges szempont a rendszer működtetése révén elérhető időmegtakarítás, és az, hogy az elektronikus árlejtés záloga lehet a tisztességes versenykörülmények megteremtésének, valamint az esélyegyenlőségnek. 3. 5 4 A dinamikus beszerzési rendszer Ez a rendszer összetettebb, mint a fentiekben ismertetett elektronikus árlejtés, éppen ezért napjaink közbeszerzési gyakorlatában teljes mértékben gyökeret verni még

nem tudott. A hatályos Kbt. értelmében a dinamikus beszerzési rendszer olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű. A rendszer érvényességi ideje alatt azon ajánlattevők 72 http://www.doksihu bármelyike kérheti a rendszerbe való felvételét, akik, illetve amelyek megfelelnek az alkalmassági követelményeknek, nem állnak a kizáró okok hatálya alatt, és benyújtották a dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatukat. A rendszert a szakirodalom működési elvei alapján leginkább egy rugalmas keretmegállapodáshoz hasonlítja. 3. 5 5 Elektronikus megoldások a közbeszerzési jogorvoslati rendszerben A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában az egyes eljárási cselekmények néhány kivételtől eltekintve elektronikus úton, a Ket.47 szerinti

elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók. Kivételként elektronikus úton gyakorolható a kérelem, a kezdeményezés és a hiánypótlás, az igazolási kérelem előterjesztése, valamint az idézés. Az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közlések tekintetében ugyancsak fennáll az elektronikus tudomásra hozás lehetősége. 3. 6 Az e-árlejtés folyamata gyakorlati példán keresztül A következő két példa azt szemlélteti, hogy az e-árlejtés lefolytatás során milyen feladatai vannak az ajánlattevőknek. E-árlejtés az ajánlattevők szemszögéből Az ár és a szállítási idő (napokban), mint bírálati szempontok versenyeztetése menza alapanyagok beszerzése esetén. Az e-árlejtés megkezdése előtt már megtörténik a beérkezett ajánlatok értékelése, és a kezdő paramétereket a rendszerben rögzíteni kell. Az árlejtés (dokumentációban és a kiküldött értesítésben

meghatározott feltételek mentén) megindítása után az ajánlattevők módosított ajánlatokat tehetnek a rendszerben (példámban három különböző ajánlattevő). Fontos megemlíteni, hogy a kezdeti időszakban érkezhetnek a legkedvezőbb ajánlatnál kedvezőtlenebb ajánlatok is, mivel minden ajánlattevőnek a saját ajánlatánál kell kedvezőbbet tennie. Az árlejtés lezárása előtt még érkezett újabb ajánlat, így az eljárást meghosszabbították – 2. szakasz – majd annak vége előtt már nem érkezett újabb ajánlat, így az e-árlejtést lezárták és akkor beállt az ajánlati kötöttség. 47 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 73 http://www.doksihu E-árlejtés az ajánlattevők szemszögéből – Példa: Összességében legelőnyösebb ajánlat esetén több bírálati szempont versenyeztetése árubeszerzés során. Példámban egy önkormányzati

tulajdonban és működtetésben lévő iskola konyhájára az önkormányzat (továbbiakban Ajánlatkérő) menza alapanyagok beszerzésére nyílt eljárást indított, amelynek hirdetményét a Közbeszerzési Értesítőben közzé tette. Az eljárás során Ajánlatkérő elektronikus-árlejtést kíván lebonyolítani a két bírálati szempont tekintetében, amelyek a következők: • beszerzési ár • kiszállítási idő (napokban). Ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban egyértelműen meghatározta a beszerezni kívánt termékek paramétereit és mennyiségét. Hirdetmény vizsgálata Az ajánlatkérőknek már a közbeszerzési hirdetményükben jelezni kell, ha az eljárás során e-árlejtést kívánnak lefolytatni, megjelölve annak legfontosabb paramétereit. A közbeszerzési kiírások tanulmányozása során ezért célszerű figyelmet fordítani erre a tényre. Az ajánlatkérőknek az ajánlati felhívás mellett a beszerzéshez kapcsolódó

dokumentációban további információkkal kell szolgálnia az ajánlattevők részére: • mely részszempontok vonatkozásában kívánja lefolytatni az eljárást az ajánlatkérő, • milyen információk, mely időpontban hol lesznek elérhetőek az e-árlejtés során, • az e-árlejtés menetéről, valamint azokról a feltételekről, amely mellett az ajánlattevők megtehetik új ajánlataikat, • az informatikai rendszer jellemzőiről valamint a technikai előírásokról Példámban az Ajánlatkérő eleget tett fenti kötelezettségeinek, így a potenciális ajánlattevők még az ajánlatuk megtétele előtt tájékoztatást kaptak az e-árlejtés legfontosabb paramétereiről, így ennek figyelembevételével készítették el ajánlatukat. 74 http://www.doksihu 1. Ajánlattétel Az elektronikus-árlejtés a jelenlegi szabályozás alapján a papír alapú közbeszerzési eljárás folyamatába épített elektronikus úton megvalósuló elem. Ebből

következően – főszabály szerint – az ajánlattevőknek először papír alapon kell a hirdetményben (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján ajánlatát elkészítenie és határidőre benyújtania. (A Rendelet alapján az ajánlatkérő lehetőséget biztosíthat az ajánlatok elektronikus benyújtására is, jelenleg azonban a papíralapú benyújtás a jellemző.) Példámban a három ajánlattevő (A, B, C) a hirdetményt és a dokumentációt megvizsgálva úgy döntött, hogy az ajánlattételi határidőig benyújtja papír alapon ajánlatát, amely magában foglalja a bírálati szempontok tekintetében adott első, kiinduló ajánlatukat. Ajánlatkérőnek először a Kbt. 81 §-ának (4) bekezdése szerinti értékelést kell elvégezni és szükség esetén felszólítani az ajánlattevőket hiánypótlásra. Az ajánlattételi határidő és a bontás után az Ajánlatkérő Bíráló Bizottsága megvizsgálta a beérkezett ajánlatokat, amely

alapján a hiánypótlási felszólításokat egyidejűleg, mindhárom ajánlattevőnek megküldte, mivel B és C ajánlattevő ajánlatát hiányosnak találta. A két ajánlattevő a hiánypótlási felszólításnak eleget tett, így az Ajánlatkérő értékelése alapján 3 érvényes ajánlat érkezett be a menza alapanyagok szállítására. 2. Értesítés A Rendelet alapján az Ajánlatkérőnek értesítést kell küldeni egyidejűleg minden ajánlattevőnek. Az értesítés tartalmazza a legfontosabb információkat az e-árlejtésre vonatkozóan. Az értesítés tartalmazta többek között a következő információkat: • A Kbt. 81 § (4) bekezdés szerinti értékelés eredményét, azaz, hogy három érvényes ajánlat van, valamint ezen ajánlatok bírálati szempontok szerinti értékeit forintban illetve napokban mindhárom ajánlattevőre vonatkozóan, • Milyen formában fog megtörténni ezen adatok felvitele a rendszerbe, • Hol érhető el az

e-árlejtés lebonyolítását támogató rendszer, milyen azonosítókkal tud belépni az ajánlattevő, mik a legfontosabb jellemzői a rendszernek, • Melyik napon, hány órakor kerül sor az árlejtés lebonyolítására, valamint mikor kerül lezárásra, • Amennyiben a lezárás előtti utolsó, meghatározott időintervallumban még érkezik ajánlat a rendszerbe, akkor az árlejtés automatikusan az előre közölt időtartammal meghosszabbodik, 75 http://www.doksihu • Tájékoztatást arról, hogy minden ajánlattevőnek rendelkezésére bocsátják a felhasználói kézikönyvet (ez hol érhető el) valamint, hogy az árlejtés lebonyolítása előtt a rendszer használatát ki lehet próbálni, • Ajánlatkérő (és a rendszer) milyen képlet alapján határozza meg az ajánlatok sorrendjét. 3. Adatfeltöltés A Rendelet alapján az ajánlattevő kötelessége feltölteni az adatokat a rendszerbe. A Kbt. alapján azonban Ajánlatkérő felelős a teljes

közbeszerzési folyamat dokumentálásáért, így az ajánlattevők ellenőrizni fogják a feltöltött adatok helyességét. Ajánlatkérő az értesítésben megadott tájékoztatás alapján határidőre feltöltötte az adatokat, amelyeket az ajánlattevők a megkapott azonosítók segítségével leellenőriztek és mindent rendben találtak. 4. Felkészülés az e-árlejtés lebonyolítására, a rendszer használatának megismerése Mindhárom ajánlattevő megkapta a Felhasználói kézikönyv elérhetőségét, amelyet letöltve az e-árlejtésben részt vevő munkatársak áttanulmányoztak. Az árlejtés megindítása előtt pedig az ajánlattevők saját telephelyükön, Interneten keresztül beléptek a rendszerbe és a Felhasználói kézikönyv alapján kipróbálták a rendszer használatát. Mivel az egyik ajánlattevőben még maradt nyitott kérdés, ezért a megadott telefonszámot felhívva az árlejtést lebonyolító rendszer szolgáltatójával tisztázta

azokat. 5. Módosított ajánlattételek az elektronikus rendszerben, akár több szakaszban is Az értesítésben megadott időpontban elindult az e-árlejtés. Mindhárom ajánlattevő bejelentkezett a rendszerbe és elsőként A ajánlattevő módosította a papír alapú ajánlatát az ár tekintetében. Ezt a többiek is követték és módosításokat tettek mindkét szempont tekintetében. Az ajánlattevők csak saját pozíciójukat látták a rendszerben, az utolsó megtett ajánlatuk alapján, valamint a hátralévő időt. Mivel C ajánlattevő a lezárás előtti időszakban még módosított a szállítási határidőn, ezért az árlejtést meghosszabbították, azaz új szakaszt nyitottak. A második szakaszban is érkeztek módosított ajánlatok, végül A ajánlattevő tette az összességében legkedvezőbb ajánlatot. 76 http://www.doksihu 6. Az e-árlejtés lezárása Mivel a második szakasz utolsó időszakában már nem érkezett további ajánlat, ezért az

e-árlejtést lezárták. Az árlejtés során üzemzavar nem lépett fel Az árlejtés lezárásával véglegesen beállt az ajánlati kötöttség, további tárgyalásra, illetve az ajánlat bármilyen módosítására nincsen lehetőség, egyik fél kérése esetén sem. 7. A módosított ajánlatok bírálata, eredményhirdetés, szerződéskötés Az elektronikus árlejtés lezárása általános értelemben azonban a bírálati szakaszt nem zárja le, hiszen a döntéshozónak a bírálóbizottság javaslata alapján döntenie kell hivatalosan is, az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzata alapján a nyertes személyéről. A döntés után a folyamat lezárása a Kbt-ben meghatározott módon történik. Az eredményhirdetés után kerülhet sor a szerződéskötésre. 77 http://www.doksihu ÖSSZEFOGLALÁS, LEHETŐSÉGEK MEGFOGALMAZÁSA Az utóbbi években határozottan megkezdődött hazánkban is a szabályozási háttér megváltoztatása. Részben az Unió-szerte

tapasztalható elektronizálási hullámnak és az ezzel összefüggő ránk nehezedő nyomásnak, részben a hazai elköteleződésnek köszönhetően Magyarország is nyilvánvalóan a fejlődés útjára lépett e téren. Nyilvánvalóan a magyar e-kormányzatnak még számos gyenge pontja van, ezek közül is talán a legkiemelkedőbb a kommunikáció. A felhasználóknak még mindig jelentős része nincs tisztában vele, milyen szolgáltatásokat vehetne igénybe. A Kormány jövőre kitűzött stratégiái remélhetőleg segítséget nyújtanak a helyzet javításához. Hiányosságok bőven tapasztalhatók a közbeszerzési környezetünket illetően is. Bár a tapasztalatok hasznosítása, a régi és új irányelvek által beépített új beszerzési tárgyak és eljárások a hazai környezetben még valószínűleg további szabályozásmódosításokkal igazán nagy sikerrel járhatnak majd. A realitással számolva elképzelhető az a megoldás, hogy a szabályozási

háttér jelenlegi, illetve esetleges jövőbeni módosításai során a jogalkotók is nyitottabb szemmel lesznek a gyakorlatban felmerült problémák iránt, s ezen módosítások nem előkészítetlenül kerülnek majd bevezetésre. A jelenlegi magyarországi közbeszerzési környezetet vizsgálva ugyanakkor meg kell, hogy említsem, hogy jelentős a közbeszerzési kultúránk eddigi alacsony szintjével kapcsolatos vélekedés, amely egyáltalán nem meglepő. A sajtóhírek a legkevésbé sem szakmailag támasztják alá a közvélekedést, és nem definiálják a kérdést. Ugyanakkor a piaci szereplők az etikus hozzáállás, a korrupció szintjéhez, a túlszabályozáshoz, minél egyszerűbb eljárási megoldások alkalmazásához, kockázatminimalizáláshoz kapcsolják közbeszerzési kultúránk kérdést. Ezen kultúra részeként tekintik a szereplők az ajánlatkérők és ajánlattevők közti viszony utóbbi években tapasztalható elmérgesedését és az

aránytalanul magas jogorvoslati eljárásszámot, továbbá az eddigi kevésbé közbeszerzési piacbarát szabályozási környezetet is. A helyzet javítása érdekében egyrészt a szabályozási háttér kiegyensúlyozására, másrészt olyan általános viselkedési formák megváltoztatására van szükség, melyeknek csak hosszú távon látom realitását. A színvonaltalan sajtó-megnyilvánulások oly 78 http://www.doksihu mértékben ártanak a piacnak, hogy az etikus szereplők is sokszor egy korrupt piac részének tekinthetik magukat és az általános vélekedést erősíthetik. Eddig sokan az átgondolatlan, vagy idejét múlt, felesleges adminisztratív terhek folyamatosan növekvő számát illetőleg a jogorvoslatok magas arányát említették, mint nehezítő tényezőket. A jogorvoslatok problémája nem csak az etikátlan ajánlatkérői vagy ajánlattevői magatartásból adódtak, melyen nehézkes lenne változtatni, hanem a jogorvoslati fórum változó

álláspontjára is utal. A közbeszerzésünk hatékonyságának rossz megítélése tehát a szabályozás háttér állandó változására és az intézményrendszer elemeinek az utóbbi 10-12 év alatt keveset változó gyakorlatára is utalnak. Reményeink szerint ezen problémák megoldásához is vezetnek majd a jövő évben e téren végbemenő nagyfokú változások, melyeknek egy ideje hazánkban is komoly előkészületei tapasztalhatók. Az elektronikus beszerzéssel kapcsolatban, úgy hiszem, fokozott elvárásokat támaszt a piac. A nemzetközi példák, az elektronikus megoldásokkal kapcsolatos tapasztalatok egyre szélesedő ismerete talán már optimista válaszokat adhat. Sokáig a piaci szereplők többsége egyáltalán nem ismerte az európai gyakorlatot és soha nem látott még elektronikus aukciót. Remélhetőleg idővel és jelenleg tapasztalható változásoknak köszönhetően hazánkban is nyitottabbá válnak a piaci szereplők az elektronikus

megoldások iránt. Véleményem szerint mindezekre az intézményrendszerünk, a szabályozási hátterünk változása, a piaci szereplők saját magukról alkotott véleményének megváltozása, igényesebbé válása, s mindemellett az elektronikus támogatás engedélyezése során mód is nyílik, így közeljövőben hazánknak is van esélye felzárkózni az európai nemzetekhez. 79 http://www.doksihu IRODALOMJEGYZÉK Könyvek • Bogóné Jehoda R. Egy OECD országjelentés tanulságai – E-kormányzatunka nemzetközi megítélés tükrében (Információs Társadalom 2007./I) • Fribiczer G., Dr Kothencz É, Maiyalehné Gregóczki E A közbeszerzés általános ismeretei, Magyar Közigazgatási Intézet, 2006 • Gregóczki E. Elektronikus közbeszerzés Magyarországon E-government Tanulmányok, 2006 • Patay G. A közbeszerzés joga Kommentár a gyakorlat számára 4, átdolgozott kiadás, Budapest, 2006, HVG Orac. • Tátrai T. Közbeszerzés a

gyakorlatban Raabe Kiadó Budapest,(2005, 2006) Egyéb kiadványok • OECD e-Governement Studies: e-Government for Better Government (2005) • Cap Gemini Ernst & Young (2002): Online Availability of Public Services: How Does Europe Progress? Web Based Survey On Electronic Public Services (Overall Report Oct 2001 – Oct 2002) • i2010 eGovernment Action Plan (2006): Accelerating eGovernment in Europe for the Benefit of All {SEC(2006) 511}. • Millard, J. (2003): ePublic Services in Europe: Past, Present and Future (Research findings and new challenges, prepared for the European Commission’s Institute for Prospective Technological Studies) • Az Európai Közösségek Bizottsága: Az elektronikus közbeszerzés jogi keretének végrehajtására vonatkozó cselekvési terv {SEC(2004)1639} • Eva Coscia, Maurizio Megliola, Cinzia Rubattino: The eProcurement Map European Comission (2009) 80 http://www.doksihu • Preliminary Study on the electronic provision of

certificates and attestations usually required in public procurement procedures-National Country Profiles European Comission Internal Market and Services DG, 2007 • Molnár Szilárd: E-közigazgatás az Európai Unióban (2007) Internetes források • E-közigazgatás 2010 Stratégia, Budapest, MEH Elektronikuskormányzat-központ, (2008) • Közbeszerzések Tanácsa: Közbeszerzési Értesítő http://www.kozbeszerzeshu/nid/KE • Elektronikus Közigazgatás Operatív Program akcióterve 2007-2008 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség http://www.nfuhu/doc/329 • Az elektronikus közigazgatás fejlesztése Nemzeti Fejlesztési Ügynökség http://www.operativprogramhu/az elektronikus kozigazgatas fejlesztese/ • Miski Gábor: Miért nem elég népszerű az elektronikus közigazgatás? IT Business, 2009 http://www.itbusinesshu/toplista/miert nem eleg nepszeru az e kozigazgatasht ml • Elektronikus közigazgatás: nyitás és folytatás Világgazdaság Online

http://www.vghu/elektronikus-kozigazgatas-nyitas-es-folytatas-288436 • Közbeszerzési Értesítő Közbeszerzés Értesítő Online http://www.mhkhu/kozbesz/indexphp 81 http://www.doksihu • Az európai uniós elektronikus közbeszerzés megnyitja az utat a határokon átnyúló üzleti tevékenység előtt EUROPA Press Releases RAPID, 2008 http://europa.eu/rapid/pressReleasesActiondo?reference=IP/08/785&format=HTM L&aged=0&language=HU&guiLanguage=en • Európai Bizottság: Capitalising on eProcurement http://ec.europaeu/information society/activities/egovernment/policy/impact/eproc /index en.htm • Európai Bizottság: eEurope 2005-Benchmarking Indicators (eEurope 2005: Összehasonlító indikátorok), COM(2002) 655, 21.112002 Brüsszel http://ec.europaeu/information society/eeurope/2002/benchmarking/index enhtm • Sebők Orsolya: Közbeszerzés: Bonyolult és túlszabályozott Piac és Profit, 2008 http://www.piacesprofithu/magazinhtml?mag

id=759&hir id=4833 • Az ország társadalmi-gazdasági helyzete - Közbeszerzés http://orszaginfo.itdhungarycom/?p=tarsadalmi gazdasagi helyzet&c=ie#kozbesz erzes 82