Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Adatvédelem, személyes és közérdekű adatok védelme

Alapadatok

Év, oldalszám:2010, 5 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:69

Feltöltve:2010. október 24.

Méret:113 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

http://www.doksihu Adatvédelem, személyes és közérdekű adatok védelme A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII tv. (Avtv) rendelkezik A személyes adatok védelme az Alkotmány 59. §-ban biztosított jog Személyes adat Személyes adatnak minősül egy természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Személyes adat bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális,

gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. A természetes személyek háborítatlan magánélethez való joga alkotmányos alapjog, amely magában foglalja a személyes adatok feletti önrendelkezést, az úgynevezett információs önrendelkezést, ezért személyes adatok kényszerrel csak alkotmányos eszközökkel, törvényes és tisztességes módon gyűjthetők, illetve az érintett önkéntes beleegyezésével. Különleges személyes adatok A törvény kiemelt védelemben részesíti az úgynevezett különleges személyes adatokat. Különleges személyes adat: a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Személyes

egészségügyi adat A különleges személyes adatok közé tartoznak a személyes egészségügyi adatok. Az egészségügyi adatkezelési törvény definiálja a személyes egészségügyi adat fogalmát: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (például magatartás, környezet, foglalkozás) http://www.doksihu A szexuális szokásokra vonatkozó adat: kizárólag akkor kerülhet felvételre, ha abba a páciens, írásban beleegyezik. Példák személyes adatokra A személyes adat törvényben értelmezett fogalma tág: adatnak minősül minden olyan információ, ami az adott személyt jellemzi,

rá vonatkozik, vagy vele kapcsolatba hozható. Ilyen adatok például a természetes személyazonosító adatok (név, lakóhely, születési hely és idő stb.), illetve a családi állapotra, a szakképzettségre, az egészségi állapotra, gyógyszerfogyasztásra, a vagyoni helyzetre, munkahelyre, érdekképviseleti, szakszervezeti tagságra, ismerősökre, barátokra, szexuális partnerekre, utazásokra, vásárlásokra és a banki ügyekre, vonatkozó adatok. Anonimizálás A 2006. 10 23-i eseményeket tárgyaló bírák adatai felkerültek a netre Telefonvásárláshoz személyigazolvány lemásolása Tekintettel arra, hogy a személyes adatok kezelése szigorúan szabályozott, a nem személyes adatoké ellenben szabad, fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az adatkezelők megszabaduljanak a törvényi korlátozásoktól és szabadon felhasználható adatállományokon dolgozhassanak. Az anonimizálás az adatokon végzett olyan átalakítás, amelynek a célja az, hogy a

korábban természetes személyhez kapcsolható adatokat elszakítsák a természetes személyektől. Amennyiben ennek eredményeként olyan adatállományt kapnak, amelyben az információ már nem kapcsolható össze egy-egy természetes személlyel – anonim adatokat kapnak. Ezek az adatok az adatvédelmi törvény szerint már nem számítanak személyes adatnak. Egy adatállományt k-anonimnak nevezünk, ha az a legkevesebb számú természetes személy, amely egy-egy rekordhoz rendelhető éppen k. Ha k értéke eléri a néhány százat vagy ennél több, az már elegendő védelmet biztosít az érintettek számára, hogy megőrizhessék névtelenségüket. Az adatvédelmi törvény szerint az anonimizálás adatkezelés, amelyet egy törvény előírása alapján lehet csak elvégezni, illetve az érintett beleegyezésével. Az anonimizált adatokra, ezután már nem vonatkozik a személyes adatok védelmének kötelezettsége. Az érintettek alanyi jogai a személyes

adataikhoz Az Európa Tanács ETS-108 számú 1981-es Strasbourgi Egyezménye (Magyarországon hatályos az 1998. évi VI törvény szerint) mondta ki először nemzetközi jogi dokumentumként azt, hogy az érintetteknek alanyi jogaik vannak a róluk tárolt személyes adatokkal kapcsolatban. Az egyezmény 8 cikke fel is sorolta ezeket a jogokat: nyílt adatfelvétel, az érintett tudomással bírjon és tudatában legyen az adatkezelésnek, utólag, adott időközönként tájékoztatást kérhessen a tárolt adatairól, kérhesse az adatok kijavítását és törlését, továbbá jogorvoslati lehetőség, ha valamely kérését nem teljesíti az adatkezelő. Személyes adatok védelme A személyes adatok védelmével az Alkotmány 59. §-a foglalkozik: (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. (2) A személyes adatok védelméről szóló törvény

elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. http://www.doksihu Az Alkotmány 59. §-ában biztosított személyes adatok védelméhez való jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel a Alkotmány 8. §-ában megkövetelt feltételeknek. Tehát, a személyes adatok védelme az egyén

információs önrendelkezésének biztosítását jelenti. Az adatkezelők a természetes személyek személyes adatait csak azok beleegyezésével szerezhetik meg, tárolhatják és dolgozhatják fel. A törvény egyes, kivételes esetekben elrendelhet kötelező adatkezelést például a bűnüldözés, a nemzetbiztonság, katasztrófák vagy járványok elkerülése érdekében, esetleg fontos államérdekből. Mindegyik esetben az adatvédelmi törvény megfelelő védelemben részesíti az összegyűjtött személyes adatokat. A személyes adatok védelme magában foglalja a fizikai adatvédelmet is, amely a megsemmisüléstől, illetéktelen változtatástól, megtekintéstől, felhasználástól vagy továbbítástól védi azokat. A személyes adatok védelme a nem természetes személyek, például a jogi személyek adataira nem vonatkozik. Az összegyűjtött személyes adatok védelmének kritériumai a.) az adatok felvétele és kezelése tisztességesen és törvény

rendelkezései alapján történik (előzetes felvilágosítás mellett) b.) korlátozott, előre törvényben leírt célok érdekében dolgozzák fel azokat c.) az adatok a célnak megfeleljenek, lényegesek és nem túlzottak d.) a tárolt és hosszabb ideig őrzött adatok mindenkor hitelesek és pontosak legyenek e.) nem tárolják tovább őket, mint szükséges f.) az adatkezelés biztonságos legyen g.) nem továbbítják őket olyan országba, amelyben nincs megfelelő védelem h.) az érintettek jogaival összhangban kezelik őket (bármikor kérhető másolat, utólagos felvilágosítás az adatkezelésekről, megváltozott/helytelen adatok kijavítása, adatok törlése, ha azok megőrzését törvény nem írja elő, stb.) Közérdekű adatok Az Alkotmány 61. §-ának (1) bekezdése értelmében "a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, valamint arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetve terjessze." Ennek

biztosítása érdekében az adatvédelmi törvény a közfeladatot ellátó szervek kötelességévé teszi, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatokat honlapjukon vagy más módon közzé-, illetve erre irányuló kérés esetén megismerhetővé tegyék. Ezen adatkörön kívül szintén bárki megismerheti az ún. közérdekből nyilvános adatokat is, vagyis az olyan adatokat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény rendelte el. http://www.doksihu Az adatigény teljesítéséhez szükséges adatok Az adatvédelmi törvény értelmében "az adatigénylő személyazonosító adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges. Az igény teljesítését, illetőleg a költségek megfizetését követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell." E szabálynak megfelelve, igénye írásbeli teljesítéséhez a következő adatokra van

szükségünk: - amennyiben a kért adatokat elektronikus levélben kéri megküldeni, elegendő csak az elektronikus levélcímet megadnia, - amennyiben postai úton vagy faxon kéri a választ, nevét és egy levelezési címet, illetve faxszámot kérünk megadni. A kért közérdekű adatokat ingyenesen bocsátjuk rendelkezésre. Miről nem adhatunk felvilágosítást? A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog nem korlátlan, így nem áll módunkban felvilágosítást adni különösen: - olyan személyes adatokról, illetve jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek olyan adatairól, amelyek nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak, - a minősített adatokról (államtitok, szolgálati titok), - az adatvédelmi biztos állásfoglalásainak tervezeteiről. http://www.doksihu Jogorvoslat a közérdekű adatigény elutasítása esetén Amennyiben a kért közérdekű adatokkal nem rendelkezünk, vagy azt - törvényi akadály miatt - nem

bocsáthatjuk rendelkezésére, vagy a kért adat döntést előkészítő adatnak minősül, igénye teljesítésének megtagadásról és ennek okairól az igény beérkezését követő 8 napon belül tájékoztatjuk. Amennyiben az elutasítással nem ért egyet, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül keresetet nyújthat be a Fővárosi Bírósághoz (1055 Budapest, Markó u. 27, postacím: 1363 Budapest, Pf 16) A per soron kívüli, illetékmentes A közérdekű adatigénylések teljesítésének rendjéről az Adatvédelmi Biztos Irodájánál belső szabályzat rendelkezik: Avtv 21. § Példák a közérdekű adatokra: - egyetemi rektorok fizetésének közzététele BKV vezetők fizetésének közzététele köztársasági elnök programjának nyilvánosságra hozása