Bakos András - A sikeres tanulás titkai, 1. rész

Hogyan tanuljunk, 1. részHogyan tanuljunk, 2. rész

Bevezetés
Napjainkban egyre több tanulás-módszertannal foglalkozó irodalom jelenik meg, amelyek egyre inkább az a nézetet hirdetik, hogy a tanulás is tanulható, tanítható. A tanulás-módszertan tudományága eredetileg az olvasási és írási nehézségekkel küszködő gyerekekkel foglalkozott, mára azonban túlnőtt keretein, s azokat a diákokat is segíti, akik pszichológiai értelemben teljesen egészségesek, mindössze jobban és hatékonyabban szeretnének tanulni.

Ezzel az írással is pontosan az a célunk, hogy a hagyományokkal szakítva, számos általános nézetet megcáfolva, a célirányos tanulás módszereit bemutassuk. [1]


A tantárgy definiálása
A tantárgy definiálása nem jelent mást, mint hogy azonosítjuk az adott tantárgyat, megismerve annak követelményrendszerét és jellegét. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a tanulást az utolsó napokban, hetekben akarják elkezdeni, mindenféle előzetes ismeretek nélkül. Néha még az is előfordul, hogy valaki egy héttel a vizsga előtt tudja meg az adott tantárgy nevét! Ismert, hogy a sikeres tanulás kulcsa a megfelelő hozzáállás, tehát elsőként meg kell ismernünk az adott tantárgyat. Az előadásokból megtudhatjuk, hogy milyen könyvekből mit, azaz milyen anyagrészeket és mennyit kell tanulnunk, illetve milyen jellegű tárgyat kell elsajátítanunk. A hogyan vizsgálatakor pedig érdemes a tantárgyakat az alkalmazott tanulási módszer szempontjából csoportosítani, a következőképpen:
  1. elméleti tantárgyak
  2. gyakorlati tantárgyak
Az első csoportba azok a tantárgyak tartoznak (pl. római jog, marketing, stb.) amelyekhez nem, vagy csak keveset kell írnunk. Egy jó jegyzettel, megfelelő koncentrációval és persze jó memóriával a tárgy korrektül megtanulható. A gyakorlati tárgyaknál (pl. statisztika, gépjármű-szerkezettan, stb.) a tanulás elsősorban feladatok megoldásra koncentrálódik. Az írás, azaz a feladatok megoldása miatt a gyakorlati tárgyak elsajátítása általában sokkal több időbe kerül. Továbbá, minden gyakorlati tárgy általában elméleti is, hiszen szükségünk lesz elméleti alapra ahhoz, hogy a feladatokat eredményesen tudjuk megoldani. Ezért a gyakorlati tárgyaknál még sokkal jobban ajánlott az előadásokon, s főleg a gyakorlatokon való részvétel, hiszen az előzetes ismeretanyag megszerzésével kényelmesebbé tehetjük az otthoni tanulást is.

A tantárgyhoz kapcsolódóan határozzuk meg az eszköz- és célrendszerünket is [2]. Néhány előadás után már fel tudjuk mérni, hogy miből tanuljunk, azaz ha nem jó az adott tárgy jegyzete, beszerezhetünk egy másikat, vagy ha nem értjük magát a tárgyat, járhatunk konzultációra is. Ez egyben jelzi a tanárnak, hogy érdeklődünk tárgya iránt, s az előzetes jó kapcsolat kialakítása kimondva-kimondatlanul pontszerző lehet, különösen szóbeli vizsgákon.

Pedagóguskörökben elterjedt az a nézet, hogy mindig az "ötösre" kell tanulnunk, azaz a 90-100%-os eredményt kell megcéloznunk. Ha ismerjük az adott tantárgyat, valamint saját képességeinket, fel tudjuk mérni, hogy abból legfeljebb milyen eredményre számíthatunk (a minimális eredmény természetesen mindig az elégtelen, különben elveszne a tanulásra való motiváció).

Az elégséges eredményre való tanulás okai többfélék lehetnek:
  1. a tantárgy és/vagy a vizsga nehézsége
  2. az érdeklődés hiánya
  3. az idő hiánya
  4. többszöri bukás, sokadszori próbálkozás
Ezen okok közül bármelyik vezethet ahhoz, hogy úgy döntünk, mindenáron át akarunk menni a vizsgán. Ebben az esetben célszerű lehet ún. "vizsgaízű" tudást magunkra szednünk, ami azt jelenti, hogy elsősorban vizsga vagy vizsgajellegű feladatsorokra koncentrálva próbáljuk az adott tárgyat elsajátítani. A régebbi vizsgasorok ismerete - amennyiben a vizsgaszabályzat ezt lehetővé teszi - megkönnyíthetik munkánkat, felkészítve minket a várható megpróbáltatásokra.


Az iskolában való tanulás
A sikeres tanulás kulcsa a megfelelő hozzáállás, éppen ezért a tanulás érdemi része az iskolai tanulással kezdődik. Egyetemeken, főiskolákon nem győzik elégszer hangsúlyozni a folyamatos tanulás fontosságát, ami nem feltétlenül az előadásokra való bejárást jelenti. Ha nincsen katalógus az adott szemináriumon, lehetőségünk van magunk eldönteni az előadó képességei, illetve az adott tárgy nehézségének függvényében, hogy akarunk, vagy nem akarunk az adott tárgy előadásain részt venni.

A jó előadó többek között a következőkről ismerszik meg:
  1. Képes bevonni a diákokat az előadás vagy gyakorlat menetébe, így fel tudja kelteni az érdeklődést saját tantárgya iránt
  2. Képes magyarázni, világos, egyértelmű értelmezést adni saját tárgyára, helyet hagyva ugyanakkor az esetleges vitáknak is
  3. Képes más tantárgyakkal, tudományágakkal való összefüggések megállapítására [3]
Az órákon az aktív részvétel, kérdések felvetése, viták lefolytatása a tanulás egyik legjobb formája. A 15-30 fő részvételével megtartott gyakorlatokon, szemináriumon erre valóban van is lehetőség, és a jó előadónak ezt ki is kell használnia. Ezzel szemben az előadások gyakran 150-200, vagy még ennél is több tanuló részvételével zajlanak. Ilyen körülmények között az aktív részvétel nehezen megvalósítható, mégis azt lehet mondani, hogy a jegyzetelés, s az órán való aktív figyelés aranyszabálynak tekinthető. A passzív részvétel a legtöbb esetben rosszabb, mintha egyáltalán be sem mentünk volna az előadásra, gyakorlatra. Egy ilyen előadás után valószínűleg fáradtan és idegesen fogunk az óráról kijönni, ami miatt meglesznek a passzív részvétel következményei:
  1. Nem fogunk a tárggyal foglalkozni, hiszen az előadáson ezt már úgyis "megtettük"
  2. Elveszítjük az érdeklődésünket a tárgy iránt
  3. Ha a tárgy egymásra épülő előadásokból áll, akkor a következő előadást sem fogjuk érteni
Az előbbi három pont a sikertelen vizsgához vezető, biztos út. Ha tisztán elméleti tárgyakkal van dolgunk, akkor lehetséges, hogy egy tömör, 20-30 oldalas jegyzet sokkal nagyobb segítség a tanulásban, mint az előadásokon való részvétel. A tantárgy iskolában való tanulásához tehát a következő irányelveket kell betartanunk [4]:
  1. Szerezzünk tudomást az adott tantárgy követelményrendszeréről!
  2. Vegyünk részt azokon az előadásokon, amelyek számunkra érdekesek és/vagy szükségesek!
  3. Készítsünk jól áttekinthető jegyzetet!
  4. Szerezzük be az összes elméleti- és gyakorlati feladatlapot, megoldással együtt!
  5. Ha szükséges, járjunk az adott tárgy egyéni, vagy csoportos konzultációjára, azaz korrepetálásra.
Ha a fenti jó tanácsokat betartjuk, felkészültebben és magabiztosabban vághatunk neki az otthoni munkának.

Az otthoni tanulás
Az otthoni tanulás, vagyis a tanulás érdemi részének megkezdése előtt először is vegyük figyelembe A tantárgy definiálása c. pontban leírtakat. Ennek alapján már tudunk készíteni egy ún. tanulási tervet, amelyben a következőket határozzuk meg:
  1. Mennyi idő alatt tudjuk megtanulni?
  2. Milyen bontásban tanuljuk meg az anyagot?
A tanulási tervhez elég lehet akár egy darab papír is, valamint 5 perc, hiszen a tanulás során legnagyobb ellenfelünk az idő.

Az írás folytatódik, kattints ide! »

Hogyan tanuljunk, 1. részHogyan tanuljunk, 2. rész