Irodalom | Középiskola » Az avantguard irodalmából

23. Az avantguard irodalmából Az avantguard francia eredetű katonai kifejezés, jelentése: előőrs. A művészetekben egy összefoglaló név. A 20 szd-ban megjelenő irányzatok szembefordulnak a hagyománnyal és a múlttal. Új kifejezésformákat, módokat keresnek. Szembefordulnak a polgári társadalommal is, céljuk a társadalom átalakítása. Mindegyikük egyegy elvet állít a szemléltének a középpontjába Az avantguard irányzatokat két nagy csoportra osztjuk: Formaépítő:  Konstruktívizmus  Kubizmus Formabontó:  Futurizmus  Expresszionizmus  Szürrealizmus  Dadaizmus Konstruktívizmus: Több értelemben használt kifejezés. Eredetileg szovjet-orosz művészek - Tatlin és Rodcsakov – nevezik magukat konstruktivistáknak. Ők a tudomány és a technika felsőbbrendűségét hirdetik. Azt mondják: Le a művészettel, éljen a technika! Műveik általában mértani formák. A német konstruktívisták létrehozták a Bauhaus iskoláit. Ezt

Gropius tervezte, és tömöríti a német konstruktívistákat. Kubizmus: A latin cubus: kocka szóból ered az elnevezés. A festészetben jelentkezik elsősorban. Alapelveiket Apolinere A kubista festők című tanulmányában foglalja össze. Jelentős hatást gyakorolnak a kubizmusra az Európán kívüli művészetek. Legjelentősebb képviselői:  -Picasso  -Braque  -Juan Gris A kubizmus leegyszerűsíti a formákat mértani alakzatokra. A tárgyakat több nézőpontból ábrázolja. Két korszaka van:  -Analitikus: Ennek az alapelve az, hogy az idő a tér negyedik dimenziója, és ha meg szeretnénk ismerni a minket körülvevő világot, akkor azt időszerűségében, egyszerre több nézőpontból kell ábrázolnunk. A színeket az illúziókeltés eszközének tartották, ezért szürkés barnás árnyalatokat alkalmaztak.  Szintetikus: A dolgokat teljesen leegyszerűsítik, jelekké válnak. A kollázs technikát alkalmazták. Futurizmus: A latin futuro

szóból ered az elnevezés, azt jelenti jövő. Ez az egyik legnagyobb hatású irányzat, de mozgalommá csak Olaszországban és Oroszországban nő. Vezéralakja Marinetti Ő fogalmazza meg az olasz futuristák kiáltványát. Dicsőítik a technikát és a tudományt. Ettől várják a társadalom átalakulását A háború és Mussolini hívei. Témáik technikai vívmányok Pl: Marinetti ódát ír a versenyautó mobilhoz. A mozgást a dinamikát tartják az élet lényegének, a művész feladata pedig ennek kifejezése. Az irodalomban a futuristák lerombolják a hagyományos mondatszerkesztéseket, meghirdetik a szó hatalmát. Oroszországban a futuristák egyet értenek az októberi forradalom elveivel. A bolsevikoktól várják a modern, technikailag fejlett Oroszország kiépítését. Együttműködnek az új hatalommal Kiáltványuk a Pofonütjük a közizlést. Céljaik, célkitűzéseik megegyeznek az olasz futuristákéval. Főbb képviselőik:  Majakovszkij 

Hlebnyikov Expresszionizmus: 1905-20 között jelentkező irányzat, de az elnevezést csak a 10-es évektől használják. A latin expressio – kifejezés szóból ered az elnevezés. A belső tartalom, az érzések kifejezésére törekednek. Nem a külvilág kifejezése a céljuk, hanem azt vizsgálják, hogy a külvilág milyen hatást gyakorol az emberre, ezeket a hatásokat szeretnék ábrázolni, bemutatni. Művészcsoportokat hoznak létre Az első Drezdában alakul: Die Brücke néven, ami a jövőbe hidaló hidat jelképezi. A másik Münchenben alakul Kék lovas néven. Tagjai: Kandinszkij, Klee, Schönberg Hittek abban, hogy a világ rossz, de az ember jó. Sajátságosan értelmezték Freud elméleteit. Azt mondták, hogy a társadalom által kialakított szuper ego elnyomja az ember igazi énjét, az ösztönént. A művészetnek pontosan az a célja, hogy felszínre hozza ezeket az ösztönöket, a félelmeket, a szorongást. Ha meg tudják mutatni azt, ami az emberben

jó akkor jobbá tudják tenni a világot. Az expresszionizmusra harsány színek jellemzőek. Az arcok furcsák, az egész táj hullámzik, az próbálják megfesteni, amit a táj kelt bennük. Az irodalomban elsősorban a drámára hat, Brechtre és Piscatorra. A szereplők az érzelem szócsöveivé válnak. Az érzéki túlfűtöttség jellemzi, sok az ige, a verbális stílust részesítik előnyben. Gyakoriak a mondatértékű szavak, a hiányos mondatok. Legjelentősebb alkotói:  -Benn  -Trakl  -Kassák Lajos Szürrealizmus: A francia sur realisme szóból ered az elnevezés. Valóságfölöttiséget jelent. A fantázia világa felé fordulnak, céljuk a társadalom felszabadítása. Ők is azt vallják, hogy az ember igazi énje a tudattalanban rejlik. Ezt kell a felszínre hozni Módszerük az önműködő írás. Ez azt jelenti, hogy a költő a gondolatát mindenféle kontroll nélkül veti papírra. Így létrejön egy szürrealista kép, amely két eltérő

összeegyeztethetetlennek látszó fogalomból áll. Témáik:  Asszociációk  Víziók  Látomások Legjelentősebb irodalmi alkotók:  Aragon  Éluard  Breton Legjelentősebb festők:  Milo  Salvador Dali Dali látomásokat ábrázol, mintha azok valószerűek lennének. Elmosódottak a kontúrok. Egymással összeegyeztethetetlen dolgok vannak egymás mellett. Egy képben két képet von össze Dadaizmus: 1915-22 között fellépő irányzat. Svájcból indul el Megteremtője: Tristan Tzara. Több legenda is van arról, hogy honnan kapta a nevét az irányzat, az egyik, hogy papírvágó kést véletlenszerűen egy lexikonba szúrtak. A DADA szó minden nyelven mást jelent így nem jelent semmit. Egy másik variáció, hogy kalapból húztak ki betűket és így lett a DADA szó. Céljuk a polgárpukkasztás, a társadalombírálat, véletlenszerűség, tagadás. Az irodalmi alkotások gyakran véletlenszerűen egymás mellé illesztett szavakból állnak.

A művészeti alkotások pedig véletlenszerűen egymás mellé rakott tárgyakból állnak, vagy egy tárgyat neveznek el és az, az alkotás. Guillaume Apollinare Rómában született törvénytelen gyermekként. Anyja lengyel, apja francia. Monacoban, Nizzában és Cannes-ban tanult Konkrét végzettsége azonban nincsen. Amikor abbahagyja a tanulást Németországban vállal nevelői állást (1901). Az első kötete 1913-ban jelenik meg Szeszek címmel. Kialakul egy viszonzatlan szerelem egy angol nevelőnőhöz, akit Annie Playdennek hívnak. A nevelősködés után visszatér Párizsba és belebonyolódik az irodalmi életbe. Sok barátja lesz. Marie Laurencin festőnővel él együtt 1914-ben, az első világháborúban baleset éri és nem épül fel teljesen. 1918-ban komolyan megbetegszik, ekkor jelent meg második verseskötete Kalligrammák címmel. Ez a kötet képverseket tartalmaz Életének utolsó évében házasságot köt Jaqueline Kolbbal. Kalligrammák:

Jórészt a háborús élményekből táplálkoznak a versek. Megjelennek benne a beszélgetés – versek, ami azt jelenti, hogy a költő a hallott beszélgetéseket, vagy azok foszlányait foglalja versbe. A másik újítás pedig a képvers, amelyet már az ókorban és a manierizmusban is ismertek. Ez azt jelenti, hogy nemcsak verset ír hanem képben meg is jeleníti azt. Így több érzékszervre hat egyszerre. Az irodalom és a képzőművészet egységét alkotja meg A megsebzett galamb és a szökőkút Az első világháború borzalmairól szól a vers. 1.vsz: A galambforma Itt a nők játszanak központi szerepet, a nők úgy sírnak mint a szökőkút mellett lévő galambok. 2.vsz: A vízsugár bal fele A háborúban tűnő férfiakat sorolja fel, a barátait. 3.vsz: A vízsugár jobb fele, itt szintén férfineveket sorol fel A szökőkút monotonitására, a vér fröccsenésére utal. Nem használ írásjeleket. A nyelvhasználata régies, ezzel Villont idézi

Majakovszkij 1893-ban született Bagdadban. Grúz származású Moszkvában tanul a képzőművészeti iskolában. Részt vesz az illegális baloldali mozgalomban. Az októberi forradalom híve Aktívan segíti is azt Agitátor, plakátrajzoló és színész. A proletár forradalomtól a társadalom átalakulását várja. Nagy szerelme Lili Brik Luis Aragon sógornője. Jár Párizsban és Amerikában A 20-as években pedig kiábrándul a szovjetrendszerből. Úgy érzi, ha akaratlanul is, de segítette a zsarnok rendszer kialakulását, ezután mellőzni kezdi. 1930-ban, egy szállodai szobában öngyilkos lett ott, ahol Jeszenyij. Költészete: Jellemző rá a merész, kihívó hang. Megjelenik a montázstechnika. Verseinek sajátos dinamikája van, ami közel áll az élőbeszédhez. Gyakori a verseiben a retorikus, didaktikus hang Bátran keveri a különböző stílusokat, emiatt meglepő és ironikus. Új verstípust hoz létre ez a lépcsőzetes vers. Pl:Lilikéhez A

mondatokat, tagmondatokra, szószerkezetekre, szavakra bontja, így egy-egy rész nagyobb hangsúlyt kap. Művei:  Parancs a művészetek seregéhez  Csudajó A 20-as évekre műveiben tükröződik a kiábrándultság, elfordul a rendszertől, kigúnyolja azt. Erről szól az:  Önagyonülésezők  Gőzfürdő Legismertebb műve:  Nadrágba bújt felhő, ami 1914-15-ben keletkezik, de csak 1918ba jelenhet meg a cenzúra miatt. A mű egy poéma Eredeti címe 13. apostol Ez utalás a bibliai 12 apostolra, de ez a 13 apostol a forradalmat, a harcot élteti. A cenzúra túl erősnek ítélte meg a címet ezért Majakovszkij azt mondta akkor gyengéd leszek mint egy nadrágba bújt felhő. A mű a TI és az ÉN szemben állására épül. ÉN Pozitív értékekkel telített érzékeny alak, akinek világmegváltó tervei vannak. Ahhoz, hogy az Én törekvéseit a Ti elismerje az Énnek alkalmazkodnia kell. TI A ti el akarja nyomni az Ént, ezért szemben áll vele. Szenved

a kritikájától. A Ti minden amit Majakovszkij gyűlöl: A kispolgárság, az arctalan tömeg. A Ti közömbös az Én szenvedése iránt. Második számú hadparancs a művészetek seregéhez Ezt a Parancs a művészetek seregéhez előzi meg 1918-ban, amelynek hangja árnyaltabb. A vers hangvétele rendkívül dinamikus, olyan mintha szónoklat lenne. Úgy szónokol a művészekhez, mintha azok katonák lennének. A művészeknek teljesíteniük kell, azt amit megparancsolt nekik. Harcolniuk kellene az országért A TI a művészek, mégpedig a polgári művészek. A szocialisták a polgári demokráciát akarják megdönteni, hogy a hatalom a munkások kezében legyen. Marx és Engels azt mondja, hogy a történelem az osztályok harca és akkor lenne vége a harcoknak ha a az osztálykülönbségek eltűnnének. A fő ellenség, a polgárság, ami demokráciát akar. Az első öt versszakban megszólítja a művészeket, mind az öt versszak más művészetek képviselőihez

szól. Azt mondja le azokkal, akik csak úgy tesznek, mintha proletárok lennék. Szembe állítja önmagát velük, aki nem csak lopja a napját, hanem a ROSZTÁNAK dolgozik. Felkiált, hogy ELÉG!, mert szakemberekre, szénre, olajra, fejlődésre van szükség, hogy Oroszország felemelkedhessen. Ehhez pedig nem a szép versekre van szükség, hanem iparosodásra. A versforma: Lépcsőzetes, vannak benne rímek, de nem szabályos. T.S Eliot 1888-ban született az Egyesült Államokban. Ősei a 17 században vándoroltak be . A Harwardon, a Sorbonne-on és az Oxfordon tanult Majd 1914-től Londonba költözött. Tanított, majd tisztviselő lett Megismerkedett Ezra Pounddal és kölcsönösen segítették egymás irodalmi fejlődését. Költészetének jellemzői: Elfordul a jelentől. A világot közönségesnek és bomlónak érzi. A múlt felé fordul, a metafizikus költők korába. Amikor a költők egy válságos korszakban képesek voltak a lelki szintézis

megteremtésére. Megteremtették az értelem és érzelem egységét. Ezek a költők mindennapi képeket ábrázoltak verseikben, de ezeknek egy bonyolultabb intellektuális kép segítségével többletjelentést adtak. Ezt a technikát követi Eilot is Megteremti az objektív korrelatívot, ez azt jelenti, hogy az objektív érzelmek megfoghatatlanok, ezért a költőnek ki kell közvetítenie azokat, közvetítőt keres, ezek pedig tárgyak. A másik technikája az allúzió technika. Mivel képtelen a gondolatait, érzelmeit leírni, ezért csak megsejteti azt, ez az allúzió. A drámai monológ a fő verstípusa, amikor a költő valamelyik szereplőjének a bőrébe bújik, egyénisége szereppé válik és a szereplő maszkja mögül szól az olvasóhoz. A háromkirályok utazása A költő az egyik király szerepébe bújik. A kis Jézus megszületéséről beszél, amikor a háromkirályok elindulnak, hogy felkeressék. Ez egy bibliai parafrázis. Három szerkezeti

egységből áll: 1. Egy idézettel indul, majd a költő felveszi az idézet ritmusát Az emberek barátságtalanok, durvák, a falvak mocskosak, rondák a várak. Az volta boldog időszak, amikor elindultak Szembeállítja a két időszakot, de mégsem torpannak meg. Újra és újra nekiindulnak. 2. Egy enyhe völgybe érnek, miközben megszületik a megváltó, ettől megváltozik a környezet. Ez a rész tele van bibliai utalásokkal (három fa -Krisztus és a két lator keresztjére, a bor és a szőlőlevél -Krisztus prédikációira, a harminc ezüst pénz Júdásra utalnak, a katonák, akik Krisztus kockát vetnek Krisztus ruhájára szintén a Bibliából vannak) 3. A vándorok célba érnek Nincsenek elkeseredve, még egyszer megtennék az utat. Királyságukban többé nincs nyugtuk, mert a sekélyes boldogság már nem elégíti ki őket. Az élet, amit ők élnek az a halál, a lelki halál. A dráma átalakulása: Eltűnnek a nagy drámai konfliktusok, mert a

drámaírók úgy érzik, hogy az éltük hétköznapi és banális, ami nem ad lehetőséget nagy konfliktusokra. Ezért eltűnnek a hagyományos drámai műfajok, mint a tragédia és a komédia. Fellazul a drámaszerkezet is. A hagyományos dráma öt felvonásból állt Belekerülnek a drámába lírai, epikai elemek is, műnemi keveredés történik. A 20századi drámaíró kipróbál mindent, eltűnik a színpad és a néző közti különbség is. Pl: Performance és happening Bertolt Brecht 1898-ban született Németországban, polgári családban. Baloldali nézeteket vall, ezért 1933-ban elhagyja Németországot és emigrációba kényszerül. A második világháború után tér csak vissza Először Svájcban 1947-től, 1948-tól Kelet-Berlinben telepedik le. Itt hozza létre világhírű színházát, amelynek Berliner Emsemble a neve. Drámaírói korszakai: 1. Expresszionista korszak: Erre az időszakra jellemző, hogy a polgári értékrendet gúnyolja ki,

bemutatja annak torzulásait. Ekkor keletkezett a koldusopera is. 2. Tandrámaíró korszak: A baloldali eszmék terjedését akarja előremozdítani. Pl: Vágóhidak Szent Johannája 3. Emigráció ideje alatti korszak: ezek a legsikeresebb művei Ide tartozik a Kurázsi mama és a Kaukázusi Kréta nő. Brecht nevéhez fűződik az epikus színház: Hagyományos színház  A színház megtestesít egy folyamatot  A nézők érzelmeire próbál hatni, belehelyezi őket a folyamatba  Szuggesztióval hat  Úgy próbálja bemutatni a világot, ahogy van  Az ösztönöket mutatja meg  A tudat határozza meg a létet Epikus színház  Elmond egy folyamatot  A nézők értelmére hat, szembehelyezi a nézőt a cselekménnyel  Érvekkel dolgozik  Azt mutatja be ahogy a világ alakul  Az indító okokat mutatja be  A lét határozza meg a tudatot Brechtnél a dráma intellektualizálódik az érzelemre hat. Elidegenítő effektusokat használ. Ez a

V-effekt Ilyen amikor songokat betétdalokat illeszt bele, előadás közben feliratokat vetítenek a színpadra. A szereplők E/3 személyben beszélnek magukról Kurázsi mama és gyermekei Brecht Gimmelshausen egyik pikareszk regényének egy fejezetét dolgozza fel. Műfaja: Különleges dráma, epikus dráma, mert hosszú időtartamot ölel fel a cselekmény. 12 jelenetre tagolódik, amely 12epizód a háború idején. Nevezhetjük tézisdrámának is, mert azt a tételt bizonyítja, hogy a háború rossz, minden értéket elpusztít. A mű példázatos jellege: A mű a második világháború előestéjén készül, és a harmincéves háború idején játszódik, ezzel felhívva a figyelmet a háború borzalmaira. A hősök átlagemberek Kurázsi mama: Minden hájjal megkent, dörzsölt nő, aki mindenben a hasznot nézi, a háborúból él. Nem látja a háború pusztítását, csak a pillanatnyi hasznot veszi észre. Azért bűnös a gyermekei elvesztéséért, mert csak a

kereskedéssel foglalkozik, de felmenthető, mert a háború tette ilyenné. A pozitív tulajdonsága, hogy mindig talpon marad, a benne lévő erő példaértékű. A mű példázata, hogy nem szabad az embereknek sodortatni magukat az árral. Eilif, Stüsszi, Katrin: A két fiú a háborúban hal meg. Stüsszi a hülyeségig becsületes, Eilif ugyanazt csinálja békeidőszakban, amit a háborúban, ezért halálra ítélik. Kattrin kiemelkedik a többi szerplő közül, mert ő békét akart. Azért néma, mert a háborúban a humánumnak nincsen szava. Nincsen értelme a halálának, mert nem ér vele véget a háború, csak maximum megment egy várost vele, azt sem biztos