Történelem | Tanulmányok, esszék » Az 1848-as forradalom előzményei, eseményei és az áprilisi törvények

1848-as forradalom előzményei, eseményei és az áprilisi törvények 1847-1848-as országgyűlés: Kossuth Lajost Pest vármegyében követté választják ellenzék vezérévé válik Pozsonyban az alsótáblán az adminisztrátori rendszert támadta konzervatívak támogatják, de így sem születik átfogó reform Európában éhínség + forradalmi hullám jobbágyoknak engedmény felirati javaslat alsótábla elfogadta: kötelező örökváltság, közteherviselés, népképviseleti országgyűlés, felelős kormány, alkotmány az örökös tartományoknak felsőtábla: időhúzás, de a bécsi forradalom és a pesti mozgolódás hírére ők is megszavazták a feliratot Pesti forradalom:  bécsi forradalom (március 13.) híre Pesten (március 15) a „Fiatal Magyarország” megmozdulása forradalommá válik  Pilvaxban egyetemisták gyülekeznek  Városi + vidéki lakosság [József napi vásár miatt vannak itt] csatlakozik  Landerer nyomda –

sajtószabadság megvalósítása 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatása (cenzúra mellőzésével)  Nemzeti Múzeumnál gyülekezés  Városháza (elfog. a 12 pontot, Pest a forradalom mellé áll)  Hajóhíd Buda Helytartótanács  József Laktanya: Táncsics kiszabadítása  Nemzeti Színház: Bánk bán  Közcsendi Bizottmány megszervezés létrehozása, amit liberális nemesek irányítanak a márciusi ifjak együttműködnek a liberális nemesekkel reformok véghezvitele az államkonferencia nem fogadja el a feliratot István nádor kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnöknek (március 17.) a felelős kormányban a többséget a liberális nemesek alkották, de koalíciós jellegű (konzervatívok, centralisták, mérsékelt és radikális liberálisok is) Batthyányi kormány:  gr. Batthyány Lajos – miniszterelnök [mérsékelt liberális]  Szemere Bertalan – belügy [radikális liberális]  Esterházy Pál herceg –

király személye körüli [konzervatív]  Klauzál Gábor – földművelés, ipar és kereskedelemügy [mérsékelt liberális]  Kossuth Lajos – pénzügy [radikális liberális]  Mészáros Lázár – honvédelmi [eddig nem politizált]  gr. Széchenyi István – közmunka és közlekedésügy [liberálisok és konzervatívok között]  br. Eötvös József – vallás és közoktatás [centralista]  Deák Ferenc – igazságügy [mérsékelt liberális] Áprilisi törvények: április 11.: uralkodó szentesíti a rendi országgyűlés által kidolgozott reformokat polgári átalakulás alapja; nem alkotmány, de jelentősége akkora, polgári Mo. alapjainak lerakása – 3 csoport:  ország függetlenségét garantáló törvények (független felelős magyar minisztérium, évenkénti országgyűlés, népképviseleti országgyűlés, unio Erdéllyel, nemzeti őrsereg)  polgári átalakulást segítő törvények (közteherviselés,

úrbéri viszonyok eltörlése, úriszék eltörlése, tized eltörlése)  polgári szabadságjogokat vallásszabadság) biztosító törvények (sajtószabadság, tanszabadság, ezekben a törvényekben felszámolják a feudális és rendi kiváltságokat, felszabadítják a jobbágyokat jobbágytelkeik polgári tulajdonosává válnak; eltörlik a tizedet és az úriszéket új államforma: alkotmányos monarchia van független magyar felelős minisztérium ( kinevezi: király, viszont az OGY-nek felelős!) rendi országgyűlés helyett népképviseleti országgyűlés (vagyoni és műveltségi cenzus – Angliához képest széles választójog, ffiak 1/3-a választó) Erdéllyel unió; Ausztriával perszonálunióra törekedtek DE! a vezető réteg nem akar elszakadni a birodalomtól; cél: birodalmi egység és birodalmon belüli magyar függetlenség Vitás kérdések, hiányosságok: Cél: áprilisi törvények betartatása, konszolidálni a forradalmat –

tárgyalni Béccsel DE!  a magyar állam külképviseletének kérdése rendezetlen  önálló magyar hadügy, ennek pénzügyi fedezete rendezetlen  birodalmi államadósságból ki mennyi részt vállaljon  nemzeti őrsereg hogy jön létre, kinek engedelmeskedik majd  magyarországi birodalmi haderő kinek van alárendelve  jobbágyfelszabadítás minden jobbágy többet akar kormánybiztosoknak kell meggyőzni a jobbágyságot erőszak  nemzetiségek: a nemzetiségieknek is biztosítva voltak az egyéni szabadságjogok, viszont ők nem kaphattak kollektív jogokat (pl. autonómia); ahol a magyar kormány végrehajtotta a jobbágy-felszabadítást a nemzetiségi vezetők nem tudták maguk mögé állítani a parasztokat (szlovákok, ruszinok, magyarországi románok); ahol a magyar kormány nem tudta végrehajtani a jobbágyfelszabadítást (Erdély, Határőrvidék) a nemzetiségi vezetők a jobbágyi követeléseket ötvözték a nemzeti önállósodási

törekvéssel (horvátok, szerbek, erdélyi románok)