A székelyföldi autonóm tartományról

Dátum: 2018. február 4.
Forrás: Wikipedia
 
A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.



Létét az újonnan elfogadott román alkotmány szavatolta. Állítólag Sztálin addig nem volt hajlandó rábólintani az új román alkotmányra, amíg az elő nem írta a MAT létrehozását.

Összetétel, elhelyezkedés, népesség

A Magyar Autonóm Tartomány határai
A Magyar Autonóm Tartomány határai


A Magyar Autonóm Tartományt alkotó rajonok korábban Maros Tartományhoz (Maros, Gyergyó) és a Brassó központú Sztálin Tartományhoz (Csík, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely) tartoztak. Több járás alkotott egy rajont és több rajon alkotott egy tartományt.
A tartomány területe 13 550 km˛, lakossága kb. 731 000 fő volt, 10 rajonból állt, és magába foglalta a Székelyföld nagy részét. Az 1956-os népszámlálás szerint a lakosság 77,3%-a volt magyar (székely), 20,1% román, 1,5% roma, 0,4% német és 0,4% zsidó. A hivatalos nyelv a román és a magyar volt.

Történeti áttekintés

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése után tömeges letartóztatások voltak Erdélyben, és 1957-ben a román hatóságok elkezdték jelentősen korlátozni a MAT közigazgatási jogkörét is. A vezető posztokról fokozatosan kezdték leváltani a magyarokat, majd folytatták az anyanyelvű általános, középfokú és egyetemi oktatás sorvasztásával.
Emellett, a MAT területén kívül eső erdélyi területeken gőzerővel folyt az asszimiláció. A MAT létét ürügyként használva, a szórványban élő magyarságtól megtagadták az alapvető jogokat (például, anyanyelvhasználat az oktatás, bíráskodás, közigazgatás terén). Kutatók ezt gettósításnak nevezik.

A MAT legfelső vezetői

1960. február 2-án a Magyar Autonóm Tartomány pártbizottságának bürója: Csupor Lajos első titkár, Bătaga Ioan, Szász Mihály, Szövérfi Zoltán, Molnár János titkárok, Cozma Ioan, Fodor Géza, Jakab István, Török Károly osztályvezetők, Lukács László, a Tartományi Néptanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Gombos Mihály, a Tartományi Pártkollégium elnöke, Király Károly, a Tartományi KISZ első titkára, Csavar Sándor, a Tartományi Szakszervezeti Bizottság elnöke, Vargancsik István, Marosvásárhely város pártbizottságának első titkára, Kovács Mihály, a Tartományi Milícia parancsnoka, Valter István, a Tartományi Pártiskola igazgatója.

Ezzel kapcsolatos egy korabeli ironikus székely mondás a Magyar Autonóm Tartományról: "Az autó magyar, de román sofőr vezeti."

Maros-Magyar Autonóm Tartomány

Jellegzetes székelyföldi táj, a Központi-Hargita vulkáni hegyei, előtérben Kápolnásfalu
Jellegzetes székelyföldi táj, a Központi-Hargita vulkáni hegyei, előtérben Kápolnásfalu


A Maros-Magyar Autonóm Tartomány 1960. decemberben jött létre Romániában, miután módosították az alkotmányt, és a közigazgatást újjászervezték. A MMAT elődjét a Magyar Autonóm Tartomány (MAT) határait módosították: néhány dél-nyugati településsel egészítették ki, azonban Székelyföld déli része (Sepsiszentgyörgy rajon és Kézdivásárhely rajon) visszakerült a Sztálin Tartományból lett Brassó Tartományhoz. A magyarok (székelyek) aránya az újonnan kialakított MMAT-ban, szemben a MAT-ban meglévő 77,3%-kal, 62%-ra csökkent.

Az MMAT megszüntetése

1968. februárban, viták az alkotmány újabb módoítása után, a közigazgatást ismét átszervezték , a tartományt megszűntették, és helyét a nem etnikai alapon szervezett három megye (Hargita, Maros és Kovászna) vette át.
Az MMAT megszüntetése ellen nem volt különösebb tiltakozás. A vita felső szinten azon folyt, hogy létrehozzanak-e egy nagy székely megyét, vagy visszatérjenek az 1952 előtti megyerendszerhez.

Az egyik pártértekezleten például, Alexandru Drăghici volt belügyminiszter, a következőket jelentette ki: „Véleményem szerint alaptalan volt Kézdivásárhely rajonhoz csatolnunk a három bodzafordulói román többségű községet csak azért, hogy javítsunk a rajon nemzetiségi összetételén. Azon a véleményen vagyok, hogy ne hozzunk létre mesterséges szerkezeteket. Ha valóban fel akarjuk számolni azt a gettót (Székelyföldet), iparosítanunk kell.” Ugyancsak ő meséli el a következőket: „Ceauşescu elvtárssal Csíkszentmártonban, egy magyar településen voltunk látogatóban, ahol nagyon szívélyesen fogadtak. Ceauşescu elvtárs beszédét nem fordították, így az emberek semmit sem értettek meg ebből. Én erről csak sokkal később értesültem. Kérdem én, miért nem szereztünk pontos információkat? Így semmi értelme annak, hogy beszélünk és az emberek semmit sem értenek... aztán még voltak román népviseletbe öltözött lányok is, akikről kiderült, hogy egy mukkot sem tudnak románul.”

Alsóbb szinten megindult a lobbizás, például azért, hogy hol legyen Hargita megye székhelye. Csíkszeredában tüntetésekre került sor azért, hogy Hargita megye székhelye ott legyen, és ne Székelyudvarhelyen. 1968. február 13-án Csíkszeredában utcai megmozdulások voltak, a városból és a környéki falvakból szervezetten vagy spontán módon érkező emberek a pártbizottság épülete elé vonultak. A tüntetés éjszaka és másnap is folytatódott, ezért Bukarestből Gere Mihály és Vasile Patilineţ kiszálltak, hogy tárgyaljanak a helyiekkel. Közben katonai egységek is érkeztek, és felmerült a tömeg erőszakos szétoszlatásának lehetősége is. Végül a tüntetők helyi vezetőkből álló küldöttségét (Orbán István, Csík Rajon Néptanácsa Végrehajtó Bizottságának titkára, Munteanu Ovidiu, a csíkszeredai Fafeldolgozó Üzem igazgatója, Pataki Imre közgazdász, János Pál iskolaigazgató) fogadta maga Nicolae Ceauşescu országos első titkár és a kíséretében lévő pártvezetők (Ion-Gheorghe Maurer, Fazekas János, Vasile Patilineţ), és a tárgyalások eredményeként Hargita megye székhelye Csíkszereda lett. Székelyudvarhely megyei jogú város (municípium) rangot kapott.

Székelyföld etnikai összetétele
Székelyföld etnikai összetétele



A térkép nagyobb felbontású változata itt érhető el.

A másik vitatott téma az volt, hogy Sepsiszentgyörgy Rajon és Kézdivásárhely Rajon Brassó megyéhez tartozzanak-e, vagy önálló megyét alkossanak. Végül az utóbbi megoldást fogadták el, és megalakult az előzmények nélküli Kovászna megye.

Újabb fejlemények

Napjainkban, a magyar autonóm tartomány létrehozásának óhaját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács vetette fel újból. Négy RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) képiselő törvényjavaslatot is benyújtott ez ügyben, de a román parlament a kérdést, arra hivatkozva, hogy alkotmányellenes, lesöpörte az asztalról.

Vissza a főoldalra