A libanoni cédrus (Cedrus libani)

Dátum: 2018. január 14.
Forrás: doksi.hu
 
Bibliai korú növény a cédrusfa, gyantáját már az egyiptomiak is használták múmiák bebalzsamozására, illatszereket aromásítottak vele, a középkorban pedig a népbetegségnek számító leprát gyógyították kivonatával. Ma asztmatikus és tumoros megbetegedések ellen hasznosítja a gyógyszeripar.



A 40 m magasra megnövő libanoni cédrus fiatal példányai kúposak, kora előrehaladtával koronája kiterül és szélesen ellaposodik. Az oszlop alakú törzs már a tövénél elágazó, ott elérheti a 2,5 m vastagságot. A kéreg először sima szürke, később korosodva sötétebb és hosszbarázdás lesz. Az első éves ágak meredeken felfelé nőnek, de csúcsuk kissé lehajlik. Az alattuk csatlakozó ágak vízszintesen, szélesen szétterülnek. Az 1-3,5 cm hosszú tűk merevek, egyenesek vagy görbültek, kihegyesedők. A hosszúhajtásokon a magános tűk szórtak, a törpehajtásokon 20-36 tagú csokrokban fejlődnek.

A libanoni cédrus
A libanoni cédrus


A porzós, 4-5 cm hosszú, hengeres, felálló toboz eleinte világoszöld, a termős toboz rövid kocsányos, zöld, mindkettő ősszel megbarnul. Az érett toboz 8-12 cm hosszú és 3-6 cm vastag, csúcsa lekerekített. Felálló helyzetben fejlődik, éréskor leválnak a tobozpikkelyek, és csak a csupasz tengely marad meg a hajtáson. A magokon szárnyas függelékek vannak.

Eredet: a Földközi-tenger medencéjétől keletre fekvő területek (Taurus-hegység, Törökország déli része, Szíria hegységei és Libanon).

Ökológia: eredeti élőhelyén a libanoni cédrus a hűvös hegyvidéki éghajlatot kedveli. Főleg a sziklás, meszes talajokon található, az északi lejtőkön 1300 és 3000 m tengerszint feletti magasságok között, ahol télen sok a hó, és nyáron nagy a szárazság. Állományai nyílt, ritkás erdők, kevés cserjével, jegenyefenyővel és más fenyőkkel elegyesen, főként borókafajokkal (Juniperus excelsa).

Termése
Termése


Felhasználás: évszázadokkal ezelőtt még nagy cédruserdőségek borították a Közép­Kelet hegyvidékeit. Akkor a cédrus a legismertebb, legelterjedtebb fa volt. Gyantában gazdag fáját szilárdsága és ellenálló képessége miatt nagyra értékelték. Sajnálatosan ezeket az állományokat a rablógazdálkodás tönkretette, számukat áreájukban néhány száz példányra szűkítette. A 17. sz. elejétől kezdve a látványos libanoni cédrust az európai kertekbe is telepítik.

Hazai vonatkozás: Kevésbé közismert, hogy Közép-Európa egyik legidősebb cédrusa Budapesten található. Magyarországon ennél idősebb példány csak 2 van, az egyik az alcsúti Arborétumban, a másik a soproni Lőverekben. 12 méteres átmérőjű koronája különösen télen látványos, amikor a környezetében levő lombhullató fák kopaszak.

120-150 éves kora ellenére gyereknek számít, mert a cédrusok 2000-3000 évig is elélnek, s csak 40-50 éves koruktól jelennek meg az 5-10 cm nagyságú tobozok. Fája értékes mert tartós és jól megmunkálható, az egyiptomi múmiakoporsókat is libanoni cédrusból készítették. Magassága több mint 12 méter, törzskerülete pedig közel három méter. A telek, amelyen áll, egykor Fedák Sári villájának parkjához tartozott.

Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus
Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus


A jellegzetes, vízszintesen hosszan elnyúló ágainak köszönhető látványos megjelenése, kultúrtörténeti jelentősége, ritkasága valamint idős kora miatt kiemelkedő tájképi értékkel rendelkezik, amely Csontváry Kosztka Tivadart is megihlette s ez vezetett a "Magányos cédrus" c. festményének megalkotásához.

Forrás:
Új Ember Katolikus Hetilap
Túrabot Természetjáró Szakosztály




Vissza a főoldalra