Az UV sugárzás hatása a szemre

Dátum: 2023. december 28. 00:10:02.
Forrás : Origo

Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet. Azzal azonban már kevésbé, hogy az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem létfontosságú, mert megvédi a szemet a Nap ultraibolya (UV) sugárzásától.

Káros hatások
A nagy mennyiségű UV-sugárzás hosszabb távú hatásai lassan és fájdalommentesen jelennek meg, és a látás romlásához vezetnek. Rövid- és hosszú távú roncsolódások lehetnek a retinagyulladás, rosszindulatú elváltozások, katarakták (szürkehályogok) és a kúszóhályog (pterygium). A gyermekek és fiatalok e tekintetben különösen veszélyeztetettek, ezért a szülőknek ügyelni kell arra, hogy gyermekeik is viseljenek napszemüveget ott, ahol erős UV-sugárzásnak vannak kitéve - például a strandon, vízben és havas tájon. Az utóbbi két esetben a visszaverődés fokozott veszélyt jelent.

Mi az az ultraibolya (UV) sugárzás?
Az UV-sugárzás a napfény része, egy láthatatlan, rövid hullámhosszú sugárzás. Az UV-sugárzás ívhegesztés során, valamint nagy intenzitású higanylámpák és a szolárium fénycsöveinek működése közben is felszabadul. Az UV-sugárzásnak három típusa különböztethető meg: UVA, UVB és UVC. Mivel az UVB sugárzás nemcsak a leégésért, de többnyire a bőrrák kialakulásáért is felelős, a háromféle sugárzás közül ennek van a legnagyobb jelentősége.
A Földet célzó UV-sugárzások nagyját az ózonréteg kiszűri. Számítások szerint az atmoszféra ózontartalmának egy százalékos csökkenésével azonban az átjutó UVB sugárzás két százalékkal nő.

Az UV-sugárzás hatása a szaruhártyára
A szemet érő UV-sugarakat a szaruhártya többnyire kiszűri. A hó, vagy a víz által visszavert fény magas UV-szintje azonban már gyulladást okozhat. Ez az állapot nagyon fájdalmas, a gyulladt szem bármilyen fényhatásra igen érzékeny. Jóllehet a gyulladás körülbelül 48 óra alatt elmúlik, a lehetséges károsodás kizárása érdekében mégis tanácsos szemorvost felkeresni.

Az UV-sugárzás hatása a kötőhártyára
A rövid idejű UV-sugárzás csak kisebb károsodást okoz, az UV-hatásnak hosszabb ideig kitett kötőhártya azonban megvastagszik, és felszínén húsos góc, ún. pterygium képződik. Ez a lassan kialakuló elváltozás elfedi a szaruhártya egy részét, így rontva a látást. Egyetlen kezelési módja a viszonylag egyszerű műtétnek számító, sebészeti úton történő eltávolítás. Az elváltozást minden esetben szakértőnek kell megvizsgálnia, hogy megállapítsa, valóban pterygiumról, vagy más komolyabb kinövésről van-e szó.

Az UV-sugárzás hatása a lencsére
Az UV-sugárzás, főként az UVB típusú bizonyítottan összefügg a katarakták kialakulásával. Ilyenkor a lencse elhomályosodása akadályozza a látást, az érzés olyan, mintha koszos ablakon át szemlélnénk a világot. Komoly esetekben a hályogokat sebészileg eltávolítják, a lencsét műlencsével pótolják. Sokáig a kataraktákat a korosodás természetes következményének tartották, mert az idősebbek körében gyakrabban fordul elő. Jóllehet az utóbbi időszak kutatásai azt mutatják, hogy ez részben igaz, a hályog kialakulásáért ma már a hosszabb ideig tartó UV-sugárzást is felelőssé teszik. A szaruhártya és a szemlencse az UV-sugárzást többnyire elnyelik, a maradék fény azonban elérheti az ideghártyát, amelynek károsodása a legtöbb esetben visszafordíthatatlan.

A napfény hatása az ideghártyára
A szem ideghártyáját érő napfény ún. makula degenerációt okozhat. A beérkező napfény a szem ideghártyáján található sárgafoltra (macula lutea) fókuszálódik, amely az éleslátás központja. Ez a folyamat hasonlít arra, amikor nagyítóval gyűjtjük össze egy tárgyon a nap sugarait egy pontban, míg az végül meggyullad. A fényben található sugárzás olyan lebontó folyamatot indít el, amely káros oxidáló anyagokat, ún. szabadgyököket eredményez. Ezek a szabadgyökök károsítják a retinát és visszafordíthatatlan látásvesztést, vagy akár vakságot okozhatnak. A szabadgyökök túlzott mértékben akkor is felszaporodnak, és károsítják a retinát, ha hosszútávon napszemüveg nélkül megyünk a napra.
Az egészséges emberi szem rendelkezik a szervezet saját "antioxidáns védelmi rendszerével", amely csökkenti az oxidatív stresszt. Ennek részei a sárgafoltban megtalálható lutein és a zeaxantin nevű karotinoidok, az antioxidáns hatású C és E vitaminok, valamint az antioxidáns enzimek alkotórészei a cink és a szelén. Normális körülmények között a lutein és zeaxantin nevű ásványi anyagok afféle belső napszemüvegként, antioxidánsként, funkcionálnak és kiszűrik a káros sugarakat. A korral azonban e karotinoidok koncentrációja csökken a szemben. Mindkét nyomelem a táplálékkal kerül a szervezetbe, így helyes étrenddel kell biztosítani ezek utánpótlását. A napfény okozta makula degeneráció megelőzésének leghatékonyabb módja, ha már egészen fiatal kortól, és különösen nyáron, UV-szűrő napszemüveget viselünk.

A napszemüveg
A legegyszerűbb módja az UV-sugárzás elkerülésének, ha szemünket csak mérsékelten tesszük ki a sugárzás káros hatásának. Három jó tanács:
Kerüljük a napot! Nyáron a szabadban töltött idő háromnegyede alatt - de. 10 és du. 4 óra közt mindenképpen - kerüljük a napfényt, jelentősen csak rövidebb időre tegyük ki magunkat az UV-sugárzásnak.
Hordjunk kalapot! Egy széles karimájú kalap nem csak a fejünket védi meg a leégéstől, de a szemünket érő UV-sugárzást legalább a felére csökkentheti.
Viseljünk napszemüveget! Egy jó napszemüveg csökkenti a szemet érő UV-mennyiséget és a túlzott ragyogást.

Milyen napszemüveget válasszuk?
Minden megvásárolható napszemüvegnek meg kell felelnie az adott ország szabványának, amely meghatározza, hogy mennyi UV-fényt kell a szemüvegnek felfognia. A napszemüvegen egy kis címkén fel kell tüntetni, hogy megfelel a szabványnak, valamint hogy általános vagy speciális célra készült-e. Általános cél alatt olyan helyzet értendő, amikor a szemet nem éri hosszan a napfény. A speciális célra készült darabok olyan emberek számára készülnek, akik erős UV-sugárzásnak vannak kitéve, és a maximális védelemre van szükségük, mint pl. a sportolók közül a sízőknek. A szemüvegnek követnie kell az arc vonalát, hogy megóvjon a széleknél beeső sugárzásoktól is.

Viseljenek-e a gyermekek napszemüveget?
A gyermekeket fokozottan éri UV-sugárzás, hiszen idejük nagy részét a szabadban töltik anélkül, hogy tudatában lennének a veszélynek. A szülők feladata, hogy - kalappal és jó minőségű napszemüveggel - megóvják gyermekeik szemének épségét. A gyermek napszemüvegének kiválasztásakor járjunk el kellő körültekintéssel. Számos napszemüvegnek tűnő modell csak játék, amelynek védő hatása nincsen. Mindig ellenőrizzük, hogy megfelel-e a napszemüveg a szabványnak.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Szahara

A Szahara a Föld legnagyobb sivataga, Észak-Afrikában helyezkedik el. Területe több, mint kilencmillió négyzetkilométer, kora mintegy 2,5 millió év. A „szahara” név az arab „sivatag” szóval egyezik meg, némileg eltérő kiejtéssel. A Szahara Algéria, Csád, Egyiptom, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Nyugat-Szahara, Szudán és Tunézia hatalmas területeit foglalja el.

A mézelő méh

A mézelő méh vagy házi méh (Apis mellifera) a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek.

Milyen laptopot válasszunk tanuláshoz?

Napjainkban a legtöbb iskolai feladathoz előnyt jelent, ha van számítógépünk; bár tény, hogy kevés helyen számít alapkövetelménynek, hiszen eseti jelleggel a könyvtárban is el lehet boldogulni. A legolcsóbb elégséges megoldás egy használt asztali gép alkalmazása, hiszen 100.000 Ft alatt nagyon jó komplett gépeket lehet beszerezni, akár garanciával. Jelen cikkünkben mégis az általános célra alkalmasabb, könnyebben hordozható laptopokat vesszük górcső alá – figyelembe véve a tanulói pénztárca adottságait is.