Betekintés: Matiz Jelena - E-learning tananyag készítése a Blender részecskejelenségek és módosítóik témakörhöz

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


E-learning tananyag készítése
a Blender részecskejelenségek és
módosítóik témakörhöz

Szakdolgozatterv sorszáma: 048/2016.

Matiz Jelena
2017.



Tartalomjegyzék
1. Bevezetés .................................................................................................... 2
2. Az e-learning és a multimédiás tananyagok használata a
Számítógépes grafika tantárgynál ................................................................. 4
2.1.

Az e-learning előnyei és hátrányai ..................................................................................... 4

2.2.

A videótutoriálok fontossága a Számítógépes grafika tananyag elsajátításában .............. 5

2.3.

Blenderrel foglalkozó, videókat tartalmazó magyar és angol e-learning oldalak .............. 6

3. A saját tananyag elkészítésének fázisai................................................. 11
3.1.

Módszertan és tervezés (I. fázis) ...................................................................................... 11

3.1.1.

A tanítás-tanulás módszereinek megtervezése ....................................................... 12

3.1.2.

A GDF ILIAS-beli tananyagszerkesztési lehetőségek befolyása ................................ 14

3.1.3.

A Blender Manual felépítése .................................................................................... 15

3.1.4.

A használt szoftverek bemutatása és értékelése ..................................................... 17

3.2.

A tananyag gyártásának menete (II. fázis) ....................................................................... 23

3.2.1.

Az ILIAS-tananyag gyártása ...................................................................................... 23

3.2.2.

A videók gyártásának folyamata .............................................................................. 25

3.3.

A tananyag fejezeteinek specifikálása és megvalósítása (III. fázis) .................................. 32

3.3.1.

A szöveges tananyag ................................................................................................ 32

3.3.2.

A videótutoriálok ...................................................................................................... 34

3.3.3.

A kész tananyag értékelése a tesztelés előtt ........................................................... 37

3.4.

Tesztelés (IV. fázis) ........................................................................................................... 38

3.4.1.

Tesztelés tervezése és tesztelés ............................................................................... 38

3.4.2.

Tesztelés eredményei............................................................................................... 40

3.5.

Módosítások, korrekciók (V. fázis) ................................................................................... 43

3.6.

Publikálás (VI. fázis) .......................................................................................................... 45

4. Továbbfejlesztési lehetőségek ................................................................ 46
5. Összegzés .................................................................................................. 48
6. Felhasznált források jegyzéke ................................................................ 49
7. Ábra- és táblázatjegyzék ........................................................................ 52
8. Mellékletek: Az elkészült tananyag internetes címei, archivált
állományai ...................................................................................................... 53

1



1. Bevezetés
A számítógépes grafika egyre népszerűbb ága a 3D-grafika. A 3D-grafika fejlesztése abba
az irányba fejlődik, hogy egyre inkább követelmény a valósághű ábrázolás. Az animáció
világában a részecskejelenségek képezik le azokat a való életben előforduló jelenségeket,
amelyek apró részecskékkel ábrázolhatóak, mint a fű, a haj, a por, a folyadékok, a tűz.
Dolgozatom kapcsán azt a célt tűztem ki magam elé, hogy a Gábor Dénes Főiskola
Számítógépes grafika című tantárgyához e-learning tananyagrészt hozzak létre az
egyenlőre még hiányos dinamikai effektusok tananyagfejezetbe a részecskejelenségekről.
Mivel a Főiskolán a tantárgy gyakorlata a Blender általános célú 3D program köré épül, én
is ennek működésén keresztül mutatom be a specifikus témámat.
Az e-learning olyan tanulási-tanítási forma, amely évtizedek óta széles körben az internetre
alapozottan is zajlik. A Gábor Dénes Főiskola is egyre nagyobb mértékben támaszkodik az
interneten keresztüli e-learning képzési elemekre, főként a GDF ILIAS használatával.
Ezért indokolt, hogy a Számítógépes grafika ILIAS-ban elérhető online tananyagát
bővítem.
Az elkészített e-learning tananyagrészem három fejezetből áll, szöveges anyagot és hét
részes videósorozatot (videótutoriált) tartalmaz. Az oktatóvideók nem csak az ILIAS,
hanem a Youtube felületén is elérhetőek a szélesebb közönség számára. Tehát a munkám
hozzájárul ahhoz, hogy azok a felhasználók is megismerkedjenek a Blenderben
létrehozható részecskejelenségekkel, akik nem tanulják a Főiskolán a Számítógépes grafika
tantárgyat.
Személyesen az is motivált a tananyag elkészítésére, hogy van tapasztalatom oktatásban,
amelyet egyrészt egyéni korrepetálások során, másrészt a Logiscool [1] informatikai iskola
oktatójaként szereztem. Ugyanakkor saját tananyag összeállítására most először nyílt
alkalmam, ami hasznomra vált informatikai és pedagógiai kompetenciáim fejlesztésében.
Az alábbiakban a dolgozat felépítését mutatom be. A következő, 2. fejezetben az elearning tanítás elméleti hátterét térképezem fel, majd ennek kereteibe illesztve a
videótutoriálok fontosságát hangsúlyozom. Áttekintek néhány e-learningnek tekinthető
Blenderrel foglalkozó magyar és angol oldalt, amelyek meghatározták, hogy az én
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



2



tananyagomnak milyen kritériumoknak kell megfelelnie, és milyen kérdésekre és
hiányosságokra tud megoldást nyújtani.
Magát a tananyagomat a 3. fejezetben mutatom be részletesen. Hat fázison keresztül
tekintem át elkészítésének folyamatát, a tervezéstől a gyártáson, összefoglaló értékelésen
és tesztelésen keresztül, annak eredményei alapján a módosításig és publikálásig. A 3.2.
rész tárgyalja külön a tananyag két fő pillérét: a GDF ILIAS-on hozzáférhető szöveges
tananyagot, valamint a hozzátartozó (Youtube-on is elérhető) videótutoriálokat.
A 4. fejezetben a továbbfejlesztési lehetőségeket veszem sorra, majd az 5. fejezetben
összegzem a teljes munkafolyamatot. A Mellékletek fejezetben megtalálható az onlie
tananyag, illetve a videók internetes linkjei. A DVD-mellékleten kaptak helyet a
videótutoriálok Youtube linkje, az elkészült videótutoriálok a feliratokkal, a szöveges
tananyag PDF formátumban, továbbá a tananyag SCORM, HTML és importálható natív
ILIAS tananyag ZIP-csomagjai.

3



2. Az e-learning és a multimédiás tananyagok használata a
Számítógépes grafika tantárgynál
Ebben a fejezetben összefoglalom az e-learning előnyeit és hátrányait (2.1.), majd a
videótutoriálok hasznossága mellett érvelek tanulásmódszertani szempontból (2.2.), végül
áttekintek pár Blenderrel foglalkozó e-learning oldalt, amelyek a szakdolgozatom céljához
hasonlót tűztek ki maguk elé (2.3.).

2.1. Az e-learning előnyei és hátrányai
Napjainkban egyre ismertebbé váló tudásszerzési lehetőség az e-learning. A hagyományos
módszerekkel szemben rengeteg előnnyel jár, ugyanakkor vannak hátrányai is. Ezt Hain
Ferenc – Hutter Ottó – Kugler Judit részletesen leírja [2]-ben. Annak kivonata az alábbi
táblázat.
Tanuló
Előny

-

-

Hátrány

-

Egyéni időbeosztás és ütemezés
Nagyobb célközönség
Tárolható és előhívható tananyag
Biztonságérzetet ad, a lemaradás
behozható
Aszinkron kommunikáció: jobban
átgondolható válaszok,
kiegyensúlyozottabb
társas/emberi viszonyok
Kollaboratív gyakorlatok előtérbe
kerülése a frontális oktatási
módszerekkel szemben
Tudás elsajátítása és
továbbalakítása
Új technikai eszközök
megismerése és használatának
elsajátítása
Elszigeteltség érzése
Oktatóval való személyes
kapcsolat hiánya
Azonnali visszajelzés/értékelés
hiánya
Több önállóságot igényel
Megfelelő infrastruktúra hiánya
Technikai hibák léphetnek fel
Időigényes a technikai eszközök
elsajátítása
Információ-túlterhelés

Oktató

Intézmény

- Jelentős intézményi
támogatás
- Tanításra
koncentrálódhat a
tanári munka

- Átláthatóbb,
ellenőrizhetőbb
képzések
- Képzések
rugalmasabb
tervezése,
alakítása
- Költséghatékonyság

- Nyitottá, átláthatóvá,
ellenőrizhetőbbé
válik a tanári munka
- Új típusú pedagógiai
feladatok
- Folyamatos
interakció diákokkal
- Folyamatos
naprakészség

- Kezdetben
komolyabb
befektetést igényel
- Bonyolultabb
szervezési
feladatok

1. táblázat: Az e-learning előnyei–hátranyai a tanulók, oktatók és intézmények
számára [2]
4



2.2. A videótutoriálok fontossága a Számítógépes grafika tananyag
elsajátításában
Számos szakirodalmi forrás tárgyalja a tanulási stílusokat és ad segítséget a hatékony
tanulásban, köztük [2], [3]. A tananyag elsajátítását nagyban elősegíti, ha a feldolgozandó
információt a tanulók több csatornán keresztül kapják. Például ha a tanár az órán nem csak
hangosan magyaráz, hanem ír vagy rajzol is a táblára, máris két csatornán keresztül adja át
az információt – auditívan és vizuálisan is elősegíti a tananyag befogadását. A vizuális
tanulási modalitásnak több fajtáját is megkülönböztethetjük, mert másképp dolgozzuk fel
az olvasott szöveget és a képet.
A videótutoriálok a mozgóképek által gyorsabban feldolgozhatóvá teszik a tananyagot, a
feliratok pedig támogatják a képi közlés megértését. Ha alámondás is lehetne a
tutoriálokban, auditív módon is segítséget nyújthatnának a tanulásban. Erre nem került sor
a videóim készítése során, részben az egységesség megőrzése szempontjából, részben
pedig kvalitási okokból. Sok energiát és pénzbefektetést igényelne megfelelő környezetben
és eszközökkel elkészíteni a hangfelvételeket. Tapasztalataim szerint konkrét személy
hangja nélkül objektívebb, kevésbé figyelemelterelő hatású egy videótutoriál.
A videóalapú tananyag rugalmassága a visszapörgethetőségben rejlik, ami alkalmazkodik
az egyéni tanulási sebességhez, ezáltal személyre szabottabb. Biztonságérzetet ad, mert
olyan, mint egy óra, de elakadás esetén bármelyik fázisba vissza lehet térni. Azáltal, hogy
gyakorlatban mutat be folyamatot, ösztönzi a nézőt a gyakorlat elismétlésére vagy
alkalmazására, tehát cselekvésre inspirál, az pedig egy újabb (kinesztetikus) típusa a
tanulásnak, ahogy azt Bernáth László, N. Kollár Katalin és Németh Lilla tanulmányukban
kifejtik [3]. Véleményem szerint a csoportalapú gyakorlati tanulást nem váltja ki, mert a
közösségi élmény hiányában nem elég motiváló, viszont nagyban növeli a tanulás
hatékonyságát.

5



2.3. Blenderrel foglalkozó, videókat tartalmazó magyar és angol e-learning
oldalak
A tananyag és benne a videótutoriálok megtervezését más oldalakon végzett kutatómunka
előzte meg, ahol kiértékeltem a működő, tanulásra használható Blenderrel foglalkozó
oldalakat. Elsősorban magyar oldalakat kerestem, mert magyar nyelven kevés anyagot
találhatunk a témában. Az internetre feltöltött tutoriálokat a gyors fejlődés és cserélődés
jellemzi; vannak oldalak, tananyagforrások, amelyek hirtelen megszűnnek, mint ahogy
idén a Blend. A Mad Youtube-csatornája is.
Tehát nagyon kevés magyar nyelvű oldal létezik a témában, és a létezőek is nehezen
használhatóak tanítás szempontjából. Az alábbiakban bemutatom ezeket.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A MagyarBlender [4] fő területe a Blender magyarrá fordítása volt, ehhez keresett
különböző megoldásokat. Letölthető nyelvi fájlokkal szolgált, amelyekhez részletes
használati útmutatást is adott. A honlap még sok helyen hiányos volt utolsó
látogatásomkor. Jelenleg a honlap már nem elérhető, csak a Facebookon lehet kapcsolatba
lépni a készítőkkel. A Blender magyar nyelvi fordítás nem teljes, folyamatban van
készítése.

A

magyar

nyelvi

lehetőség

bekapcsolható

a

File/Blender

Preferences/Sytem/Internal Fonts menüpontban (lásd 1. ábra).

1. ábra: Magyar nyelv beállítása a Blenderben [saját ábra]
6

User



A Blenderkuckó [5] talán a legnagyobb felhasználói táború Blenderrel foglalkozó magyar
oldal, amely aktívan működik, folyamatosan frissülő hírekkel. A kezdők számára a
leghasznosabb információ a Blenderben használatos gyorsbillentyűk listája, ahol
könnyedén megtalálhatók a gyors munkához szükséges billentyűkombinációk. Az oldalon
„kezdő”, „haladó” és „egyéb” kategóriában találhatóak videótutoriálok, amelyek egy-egy
Blenderben használatos funkciót mutatnak be (lásd 2. ábra fő menüjében a negyedik
oszlopot).

2. ábra: A Blender Kuckó honlapja [5]
Azonban több problémát is találtam a Blender Kuckó videóival kapcsolatban, amelyekre az
általam készített, tananyagra épülő videók mind orvosolnak. Ezek közül a lényegesebbek:
1.

A videók nincsenek rendezve. A tananyagok egymástól függetlenek, nem épülnek
egymásra, és csak egy-egy részletét mutatják be az elemek elkészítésének, sokszor
magyarázat nélkül. További tutoriálokat láthatunk a főoldalon legörgetve, érthető
címmel ellátva, de ugyancsak rendszer nélkül, dátum szerint sorrendbe rendezve. Ezek
nagy része hasznos információkat ad, de tematika nélkül nehéz belőle tanulni.

2.

Néhány videó nem jelenik meg a magyarok által legelterjedtebben használt Chrome,
Firefox, Explorer böngészőben. Ezt súlyos hibának tartom, mert megbízhatatlanná
teszi a felületet. A „Videóanyagok/Haladó videók” menüpont alatt egyik videó sem
nyílik meg.

3.

A videók nem

mutatnak

egységességet. A „Videóanyagok/Kezdő videók”

menüpontban a megnyíló filmek változatos lejátszóprogrammal jelennek meg, ami
zavaró a kezelhetőség szempontjából. A videók egy része alámondással készült, másik
része csak zenei aláfestést tartalmaz, és van, ahol felirattal magyarázzák az egyes
lépéseket.
7



A GRAFit, amely Kisantal Tibor magyar nyelvű honlapja [6] (lásd 3. ábra), újonnan
indult, és ezért is, naprakész információkat nyújt. Nem csak Blenderrel, hanem más
grafikai szoftverekkel is foglalkozik. A honlapon található anyagok látványosak, kedvet
csinálhatnak a Blender iránt érdeklődőknek.

3. ábra: A GRAFit honlapja [6]
A Gábor Dénes Tehetségpont 3D Grafika és Animáció Diákműhelyében (lásd 4. ábra)
is a Blender áll a fókuszban. A műhely hetente-kéthetente tart foglalkozásokat. A Gábor
Dénes Főiskola hallgatóin kívül bármely más tanintézmény diákjai és dolgozói is részt
vehetnek rajtuk. Megfelelő tér ez a Blenderrel foglalkozni vágyóknak a tanulásra és az
alkotásra. Én is a diákműhelyben kaptam kedvet a részecskejelenségek elsajátításához.

4. ábra: A Gábor Dénes Tehetségpont 3D Grafika és Animáció Diákműhely egy
foglalkozásához készített videótutoriál publikálása [36]

8



Az egyik leggyakrabban használt videótárhely oldal a Youtube [7]. Rengeteg Blenderrel
kapcsolatos tutoriál fellelhető rajta, ezért tartottam fontosnak külön kitérni erre is.
A Blend. A Mad csatorna tűnt a leginkább Blenderre specializálódottnak a Youtubecsatornák közül. Itt javarészt projektekben gondolkodva, a projekt egy-egy részét mutatták
be videókon, lépésről-lépésre. A videók jól követhetőek voltak, de nem alkottak
tananyagot, nem volt átfogó tematikájuk; csak nagyon specifikus tudást adtak. Sajnos már
nem létezik ez a csatorna.
A Youtube-on végzett kutatómunkám során a magyar nyelvű tutoriálokból a Vision
Studios [8] Remington Puska sorozata volt a leginkább tananyagszerűen felépítve. A
Vision Studios nem csak a Blendert, hanem C# programozást és sok más hasznos
informatikai témát dolgoz fel. A tananyag egységességét a Youtube-on használt
indexképek is megerősítik, mert minden témához tartozik egy saját nyitókép (lásd 5. ábra).

5. ábra: A Vision Studios Remington Puska sorozata [8]

9



A videótutoriáljaim elkészítéséhez kapcsolódó kutatásaim alapján még két angol nyelvű
tutoriálkészítőt emelek ki az alábbiakban.
Matthew Heimlich oldala [9] kizárólag a Blenderrel foglalkozik, nagyon részletes és
hasznos videókat készített. A Blender Training sorozata a részecskejelenségek témakörén
belül három részben a Hair módosítóit taglalja angol nyelven hang alámondásával. A
docs.blender.org [36] is hivatkozik a tutoriáljára, én is nagy hasznát vettem a videók
elkészítése során.
A Blender Guru, vagyis Andrew Price [37] oldala talán a leggazdagabb az eszközök
terén. Rengeteg ingyenes tutoriált érhetünk el rajta, amelyekből sokat tanulhatunk.
Vásárolhatunk scripteket, bővítményeket a Blenderhez, amelyekkel könnyebb a
modellezés egy-egy szakasza. Vehetünk komoly tanfolyamokat videótutoriálok formájában
vagy kész, modellezett objektumokat és még sok más hasznos kiegészítést munkáinkhoz.
Az oldal folyamatosan bővül.
Összességében magyarul nagyon kevés hasznos információ érhető csak el, és ami elérhető,
az is inkább csak egy-egy részletét mutatja be a Blender használatának, illetve a számomra
most lényeges részecskejelenségeknek. Az angol nyelvű videók és hasznos leírások sok
segítséget adhatnak a Blender elsajátításában, amennyiben nincs nyelvi akadálya az így
tanulásnak. Az általam áttekintett Blendert bemutató honlapok nagyobb rálátást adtak
nekem a tananyagok tárháza szempontjából, ami nagy segítségemre volt a tervezés során.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



10



3. A saját tananyag elkészítésének fázisai
Ebben a fejezetben a tananyagom elkészítésének lépéseit tárgyalom. A lépéseket fázisokba
sorolhatjuk, amelyek a következő logikára épülnek:


Az I. fázis (3.1.) a lehetőségek feltérképezése, amely magába foglalja a tananyag
tervezésének módszertanát, a kereteket, amelyekbe illeszkednie kell majd a
tananyagnak; valamint az erőforrásokat, amelyekből a tananyag előállítása zajlik.



A II. fázis (3.2.) a tanagyag elkészítésének/gyártásának menetét taglalja, annak
technikáját és a szükséges lépések sorrendiségét részletezi.



A III. fázis (3.3.) tartalmi áttekintést ad, összehasonlítja a kezdeti célokat a
megvalósult produktummal elért eredményekkel.



A IV. fázis (3.4.) a tesztelés menetét és eredményeit mutatja be.



Az V. fázis (3.5.) a tesztelés eredményei alapján történő módosításokról számol be.



A VI. fázis (3.6.) pedig a végeredmény publikálását foglalja össze.

3.1. Módszertan és tervezés (I. fázis)
Ebben a részben áttekintem, hogy milyen tematika alapján terveztem meg a tananyagot, és
milyen adott keretekhez kellett alkalmazkodom. A következő rész (3.1.1.) a tananyag
kezdeti pedagógiai módszertanát vázolja fel, a 3.1.2. az ILIAS e-learning keretrendszer
[10] adottságait mutatja be, amelyek meghatározták a tananyagom megjelenését. A 3.1.3. a
Blender Manual [28] részecskejelenségekkel foglalkozó útmutatóit mutatja be, amelynek
struktúráját szintén követi a tananyagom, a 3.1.4. pedig a tananyag előállításához
szükséges szoftverekről ad áttekintést használhatóságuk szempontjából.

11



3.1.1. A tanítás-tanulás módszereinek megtervezése
A tananyagokat általánosságban hierarchikus felépítés jellemzi [11], mely jól átlátható
tagoltságot eredményez. Amikor nekifogtam a GDF-tananyag tervezésének, ezt szem előtt
tartottam. A Számítógépes grafika tantárgy teljesítése során alkalmam nyílt megismerni a
diákok igényeit a saját tapasztalataim alapján is. Ezeket is igyekeztem beleépíteni a
tananyagomba. Akkor még nem volt az ILIAS-on olyan tananyag, amely a
részecskejelenségekkel foglalkozott volna, és saját készítésű GDF-es videótutoriálok is
akkor kezdtek el készülni. A gyakorlati tanuláshoz kapott pdf-tutoriálok bizonyultak ekkor
a leghasznosabbnak,

amelyek színes képekkel,

lépésről-lépésre

illusztrálták

az

elvégzendőket [12]. A részecskejelenségekkel kapcsolatban volt például fű elkésztéséhez
tutoriál (lásd 6. ábra). Most, a tananyagom megtervezésénél is nagy mértékben építettem
ezekre.

6. ábra: Rugó a fűben (pdf-tutoriál) [12]

12



Amikor a vizsgamunkámat készítettem, a sakkprojektemhez (lásd 7. ábra) sokat dolgoztam
kameramozgásokkal. Pár évvel később a 3D Grafika Műhelyben mélyebben kezdtem el
foglalkozni a részecskejelenségekkel, és sok online videótutoriált néztem meg, amelyek
gyorsan és átláthatóan mutatták be a kameramozgásokat és a részecskejelenségeket.
Viszont mindig azzal kellett szembesülnöm, hogy nagyon sok online tutoriált kell
végignéznem, mert egyik sem gyűjti össze ennek a két specifikus témának az összes
jellemzőjét. Ezért a tananyag szöveges és videótutoriál-részénél is ennek megvalósítására
törekedtem.

7. ábra: A sakktáblás vizsgaprojektem kameraállásai szerkesztőnézetben [saját
termék]
Emellett a mostani kutatómunkám során áttekintett videótutoriálok alapján leszűrtem, hogy
melyek a részecskejelenségek legnépszerűbb felhasználási lehetőségei, és elhatároztam,
hogy ezeket mindenképpen tartalmazni fogja a tananyagom. A megtekintett tutoriáloknál
viszont átfogóbb képet szándékoztam átadni. Azok sokszor csak projektalapúak, és csak
kis mértékben érintik a fontosabb módosítókat-beállításokat, és magyarázat nélkül hagyják,
hogy milyen működési elvet követnek, mi közöttük az összefüggés (lásd például [13, 14]).
Ahogy a 3.3.-ban majd megmutatom, a tananyag-előállítás folyamatának végén
illesztettem bele a tananyagomat fejezetként a tantárgy (nagyrészt) elméleti tananyagot
tartalmazó online tananyagába. Nem volt szükséges specifikus módszertan keretei közé
szorítanom

azokat

a

gyakorlatvezérelte

szempontokat,

amelyeket

mindenképp

érvényesíteni akartam, mivel a GDF ILIAS-ban is vegyesen használják a szemléltetési
lehetőségeket, tanítás-tanulás módszertani fogásokat stb.
13



3.1.2. A GDF ILIAS-beli tananyagszerkesztési lehetőségek befolyása
Mennyire tudtam a tananyagomat az ILIAS-hoz alakítani, és mennyire alakította az ILIAS
a tananyagomat? Amikor találkoztam a feladattal, még nem volt semmilyen
részecskejelenség lecke a GDF-es elméleti online tananyagban. Nehézséget jelentett, hogy
nem volt egy biztos alap, amire felépíthettem volna a videósorozatot, hogy egymásból
következő videókat készíthettem volna. Miközben kezdtem összeállítatni a leckéket, az az
ötletem támadt, hogy sokkal jobb lenne, ha egy-egy leckét magyaráznának a videók. Így a
videótutoriálok nem egymásból következnek, hanem szorosan hozzájárulnak a szöveges
tananyag megértéséhez. Ez alól csak az Emitter – Keyed videó és az abból kiinduló
Particles from Object tutorial képez kivételt, de ennek hátterében a technika gyorsabb
bemutathatósága volt.
Az ILIAS belső tananyagszerkesztője nagyban megadta a lehetőségeket és a korlátokat is.
Korlátok leginkább a képek és a hozzájuk kapcsolódó szövegek elrendezésében vannak.
Például a képek beillesztésénél nem lehetett minden Wordben megszokott beállítást
elvégezni (például szöveg minden oldalról körbefuttatása), és a HTML programozás tagelemei is csak nagyon korlátozottan tudnak érvényesülni. Az viszont nagyon jó az ILIAS
felületén, hogy mindent, ami szóba kerülhet az egyirányú, lineáris tananyagnál, az
megvalósítható benne. Lehetőségem volt a különböző kiemelések használatára, képek és
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


videók beillesztésére, és még gif-formátumú szemléltetésre is (Emitter – Newtonian
leckében a Brown-mozgásra).
A formázáshoz beépítetten, előre elkészítetve talál a tananyagszerkesztő stílusokat, így
például színes szöveggel megjelenő megjegyzéseket tudunk hozzáfűzni a tananyag magját
alkotó információkhoz. A „további információk” kiemelési lehetőség pedig teret adott arra,
hogy háttérinformációkat nyújtsak a blenderes beállítások mögötti fizikai folyamatokról
(lásd 3.2.1.). A 8. ábra az ILIAS szerkesztési felületét mutatja a szövegformázás
lehetőségeiről. A tananyagfejezetemhez saját stílusfájl létrehozására nem volt szükség,
mert a meglévő tananyag stílusfájlját fogja majd használni.

14



8. ábra: Az ILIAS szerkesztőfelülete [saját ábra]
A GDF ILIAS Számítógépes grafika online tananyagában a leckék lineárisan következnek,
de olykor kitekintő fejezeteket is tartalmaz, ami a modularitásra ad lehetőséget. E kettő
vegyes alkalmazását nevezi a szakirodalom teraszos tantervnek. [15] A leckéken belül van
kronologikus szerkezetű tananyag, valamint sok helyen az „egyszerűtől a bonyolultig”
elvet követi; ezért nem határoltam be a fejlesztendő tananyagomat tanterv szempontjából.
3.1.3. A Blender Manual felépítése
A Blender Manual [16] a Blender hivatalos kézikönyve, amelyet folyamatosan bővítenek
és korszerűsítenek, hogy a legújabb verziókhoz is használható legyen. Az oldal tartalma
nagyrészt önkéntesek munkájának köszönhető. A Blender Manualon a legtöbb leírás
ugyanaz, mint ami megjelenik akkor is, ha a Blenderben az adott módosító fölé visszük az
egerünket. Az oldalon a kiegészítő bekezdések sajnos csak ritkán magyarázzák a
módosítók/beállítások működését, de minden esetben nélkülözhetetlen tudást hordoznak.
Így leginkább a módosítók rendezésében, csoportosításában volt segítségemre az oldal. A
funkcionalitás ottani struktúráját javarészt megtartottam és követtem, de voltak pontok,
ahol a sok hasonló felületi beállítási lehetőség miatt más csoportosítást használtam, a
követhetőség érdekében.

15



A tananyag nagyban épít a Blender Manual angol nyelvű oldalára, ahol megfelelő logikai
struktúrában, tömören van leírva, képekkel szemléltetve a Blender felülete, illetve
működése. Ott a fizikai jelenségek közé van besorolva a részecskejelenséggel kapcsolatos
téma, a szilárd és lágy testek, a ruha és más opciók közé. Amikor a részecskejelenségekről
általánosságban beszélünk, és nem a Blenderen belül, olyankor általában a tűzről, a
felhőkről, vízről stb. beszélünk. A Blenderben kicsit más a helyzet, ugyanis a
részecskejelenségek (Particle Systems) csak a ténylegesen kis részekből álló, a
részecskéket egy közös szabály szerint irányítható jelenséget írnak le. De a fizikai
jelenségek nagy csoportjában sok más egyéb lehetőség mellett megjelenik a füst (smoke)
és a folyadék (fluid) opció is, ami élethű füstöt (módosításokkal tüzet) és vizet
eredményez. Véleményem szerint a Blender fizikai jelenségei szorosan összefüggnek a
részecskejelenségekkel, így legalább nagy vonalakban szerettem volna beilleszteni a
tananyagba. 9. ábra mutatja a Blender Manual oldalán megjelenő csoportosítást.

9. ábra: A Blender Manual honlap felülete és Physics fejezetének szerkezete [16]

16



3.1.4. A használt szoftverek bemutatása és értékelése
A videók elkészítésében azt tartottam szem előtt, hogy a Blender gyakorlatbeli
használatán, a felület funkcióin legyen a hangsúly. Az elméletet hasznosabbnak látom írott,
visszaolvasható szövegek alapján elsajátítani, amit pedagógiai okból is megalapozottnak
gondolok, valamint az interneten található e-learning anyagok is ezt a logikát követik. A
Blender oldalán a fizikai képleteket csak szőrmentén említik.
Benei Kristóf András munkája [17] szolgált alapul a videótutoriálok felépítéséhez, ahogy
azt majd a 3.2.2-ben a videók stílusával kapcsolatban is tárgyalom. Ebből a megfontolásból
nagyrészt az ő általa használt programokat alkalmaztam én is. Ezek közül a Blender [19],
OBS [18], KeyCastOW [20] és Subtitle Workshop [21] programokat mutatom be a
következőekben, illetve a magam által választott Audacity-t [22].
Feliratozás

Kérdéses lehet, hogy hangalámondás vagy felirat segítse a felhasználókat a videótutoriálok
követésében, így érdemes mindkettőt mérlegelni. Ugyan a hangalámondás jobban
illeszkedne videótutoriálok hagyományába, de a felirat nélküli videók sokszor nem
érthetőek vagy túl gyorsak lehetnek [17]. Gyakran nem tetszik a tanulóknak a magyarázó
tanár/tutor hangszíne, akcentusa. Hangfelvételek készítéséhez megfelelő technikai háttér is
szükséges, amely nekem nem áll rendelkezésemre.
Én amellett döntöttem, hogy csak felirat tájékoztassa a felhasználókat. Ennek azonban
lehet az a hátránya, hogy kiesik az auditív tanulás lehetősége, amit a szakirodalom a
tanulást elősegítő formák közé sorol [3]. Még ha sokaknál nem is ez az elsődleges
elsajátítási mód, de tanulási nehézséggel küzdő diákok számára (például diszlexiásoknál)
alapvető, ahogy arról Jókai Erika e-learninggel kapcsolatos cikkében is olvashatunk [23].
Természetesen a felirat annyiban akadálymentesítésnek is tekinthető, hogy a hallássérültek
számára teljes mértékben hozzáférhetővé teszi a videók feldolgozását. Erről a kérdéskörről
lásd még a tesztelés eredményeit 3.4.2-ben.

17



Subtitle Workshop

Könnyen kezelhető, ingyenes szoftver [21], a legegyszerűbb, feliratozást segítő
funkciókkal. Előnye, hogy az időzítést nem nekem kell időpontonként beállítani, hanem az
erre alkalmas nyilacskákkal lejátszás közben lehet időzíteni az előre megírt feliratokat. Így
a feliratok megfelelő időzítése a reflexeken és az utóigazításokon múlik. Előfordult, hogy a
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


H.264 kódolású filmeket nem töltötte be a szoftver, illetve csak a hangot játszotta le, és a
képet nem. Ennek a kiküszöbölésére szükséges volt letöltenem a Win7DSFilterTweaker
[24] nevű videó- és audiódekódereket optimalizáló szoftvert. Ez a Windows 7 DirectShow
szűrőit konfigurálja (lásd 10. ábra).

10. ábra: A Win7DSFilterTweaker felülete [saját forrás]

18



Open Broadcaster Software (OBS)
Az OBS [18] videófelvételen rögzíti a képernyőn zajló eseményeket. Ez a szoftver
segítette leghatékonyabban a munkámat: hibátlanul vette fel a videókat, használata nagyon
egyszerű, semmilyen tanulást nem igényelt a részemről. Felhasználói felülete magyar
nyelvű, jól érthető és következetes. A 11. ábra jól mutatja a „Felvétel indítása” gombot, és
a Fájl főmenüpontban a „Felvételek megjelenítése” opciót.

11. ábra: Az OBS következetes felülete [saját ábra]
KeyCastOW
A KeyCastOW [20] megjeleníti a monitoron a billentyűnyomásokat és az egérműveleteket
(például a bal egérgomb lenyomását a „Left Click” felirat), ezzel követhetőbbé teszi a
videótutoriálok felhasználóinak számára a képernyőn megjelenő folyamatokat. Ennek a
használata számomra nehézkes volt, főként mert a számítógépem védelmi rendszere (Avast
és Malware) vírusnak érzékelte, ezért csak kivételkezeléssel vagy a tűzfal időszakos
kikapcsolásával tudtam használni.
Az tetszett, hogy futtatva azonnal kiírta minden kattintásomat, de a testreszabása nem volt
egyszerű. Ebben is szerettem volna az egységességre törekedni, ezért minden videónál
ugyanolyan színűre állítottam a kiírás betűszínét, és ugyanolyan vastagságú keretet
19



állítottam be. Azonban az előző GDF-es videótutoriálokban [25] az egérmozgás kiírása bal
oldalon történik, és erre nem találtam lehetőséget. A pozicionálásnál a Left és Right
lehetőségnél is a bal felső sarokból húzódik ki a szürkített négyzet, amely koordináták
alapján meghatározza a kiírás pontos helyét;de bal oldalon csak függőlegesen lehet
változtatni a feliratozás helyét (lásd 12. ábra). A videóimban ezért jobb oldalon jelennek
meg a felhasználói tevékenységek.

12. ábra: A KeyCastOW felülete és a bal oldali pozícionálás problémája [saját ábra]
A KeyCastOW program leállítása csak a Windows Feladatkezelő indításával volt
lehetséges, ami véleményem szerint indokolatlan. A program ablakát be lehet zárni, ami
után a lenyomott billentyűk továbbra is kiíródnak. Ennek az lehet a haszna, hogy így teljes
képernyő felvételénél nem jelenik meg alul a tálcán az ablaka. De kényelmesebbnek
tartanám a használatát, ha lenne rajta egy leállító gomb is.

20



Blender
A Blender [19] nyílt forráskódú, ingyenes, funkcionalitásában a professzionális 3D
szoftvereket közelítő alkalmazás. Mivel nagy tudású, speciális grafikai szoftver,
kezelésének elsajátítása kezdőktől sok száz órát vesz igénybe. 1995. óta folyamatosan
fejlesztik. Amióta elérhető felhasználói kézikönyve, egyre többen használják, növekszik
felhasználói tábora és a használói által a néhány havonta megjelenő új verziókhoz
tutoriáljainak száma.
Mivel a Blenderről van szó, amelyet alaposan ismerek és gyakorlottan tudok használni,
adta magát, hogy ne csak a részecskerendszerek készítését bemutató tutoriálokat készítsem
benne, hanem itt vágjam meg a felvett oktatóvideókat is. A kezdők nehézségekbe ütköznek
például a billentyűkombinációk terén. A hang vágása során viszont én is problémába
ütköztem, mert a Blender szerkesztő nézetében lejátszott videóban csúszik a hang. Ennek
kiküszöbölésére először a Blender Draw Wave funkcióját használtam (lásd 13. ábra),
amely megjeleníti a hangsávot. Ez bizonyos esetekben azonban nem volt elég, mert a Hair
– Particle Edit Mode című videóban nagyon fontos volt az aláfestő hang felpörgetéséhez a
hang pontos időzítése (bővebben lásd 3.2.2). Ezért volt szükségem az Audacity programra.

13. ábra: Blenderben a Draw Waveform funkció [saját termék]

21



Audacity
Az Audacity [22] ingyenes, nyílt forráskódú hangvágó eszköz, amely könnyen kezelhető,
könnyen megtanulható, és magyar nyelvű menüvel is rendelkezik. Sokféle hatást elő tud
állítani, amelyek a hangot manipulálják. Ezek közül leginkább a Késleltetés és a Tempo
változtatása funkciók voltak segítségemre. A 14. ábra az Audacity felületét és a többsávos
hangszerkesztést mutatja be (részlet a Hair – Particle Edit Mode című videó gyártásából).

14. ábra: Az Audacity hangszerkesztő szoftver felülete [saját termék]

22



3.2. A tananyag gyártásának menete (II. fázis)
A részecskejelenségek tananyagának gyártása két szálon futott. Ebben a fejezetben az
ILIAS-tananyag előállításáról (3.2.1.) és a hozzá tartozó videótutoriálok készítéséről
(3.2.2.) lesz szó. E két különálló tananyagelem előállítása párhuzamosan zajlott, mindig az
éppen feldolgozott elméleti részhez kapcsolódóan készítettem el videót. Ennek eredményét
a későbbiekben (3.3.) részletezem.
3.2.1. Az ILIAS-tananyag gyártása
A tananyagot a GDF ILIAS-ban szerkesztettem egy számomra kijelölt könyvtárban, a
Tanári tananyagfejlesztő mappában. A tananyagom publikálása annak elkészülte után
történt meg: átmásolásra került a Számítógépes grafika online tananyagba 8.2. fejezetként,
ahol elérhetik a tantárgyat felvett hallgatók.
A struktúrát, akárcsak a Blender Manual, én is a legördülő fülekre hegyeztem ki,
amelyekből a részecskejelenségek modellezéséhez legfontosabbakat lefordítottam, illetve
kiegészítettem saját tapasztalataimmal, tanácsaimmal a könnyebb feldolgozhatóság
érdekében. Az angol nyelv sajátosságai és a Blender Manual sok helyen szűkszavú, ezért a
tananyagban szereplő módosítók/beállítások működését hosszas tesztelés után sikerült csak
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megfejtenem, ami alapján aztán a magyar leírást elkészítettem hozzájuk. A tananyag
szakmai tartalmának megtervezéséhez a legnagyobb időt ez a tesztelési folyamat tette ki.
A Blender részecskejelenségei teljes egészében ráépülnek a valóságos fizikai törvényekre,
mintegy azok leképeződései. Emiatt a legnagyobb nehézséget számomra az Emitter – Fluid
lecke jelentette, mert a fizika folyadékokkal foglalkozó területe kevésbé áll hozzám közel,
mint például a Newtoni fizika. Ebből az is következik, hogy alapvető fontosságúnak
tekintettem a Blender tananyag egyes leckéit összepárosítani a megfelelő fizikai törvények
leírásaival. Ezek a fizika tananyagok javarészt a középiskolai szintű tudást ismétlik át,
ezzel is kézzel foghatóbbá téve az e-learning későbbi felhasználói számára a Blender
részecskejelenségek módosítóinak pontos működési elvét. Például az Emitter – Newtoni
erőkkel foglalkozó leckénél a Brown-mozgás elvének bemutatásához nagy hasznát vettem
a Sulinet leírásának [26].
A legtöbb helyen a módosítók aktuális füléről képernyőképeket készítettem, hogy legyen
vizuális társítás a fogalmakhoz. Voltak helyek, ahol magyarázó jelleggel töltöttem fel a
képeket a tárgyalt módosítók pontos helyéről. Például az „Emitter - Bevezetés, Emission ”
23



lapon a Random módosító négy különböző funkciót jelöl, ezeknek pontos helyét az ábrák
magyarázzák (lásd 15. ábra).

15. ábra: Képernyőkép a GDF ILIAS tananyagomról [saját termék]
Hogy mindig korszerű legyen a tananyag, a Blender verzióira nagy gondot fordítottam;
ahol releváns volt, ott a régebbi verziók gombfeliratait is feltüntettem azért, hogy azok a
felhasználók is tudják követni a tananyagot, akik a Blender valamivel korábbi verzióit
használják.
A módosítók feliratait, a csoportok neveit és minden a Blender használata során megjelenő
címkét angolul használok, ezek mellé a legtöbb esetben zárójelben magyarul fordítást
fűztem, vagy ahol a fordítás ugyanaz lett volna mint a funkció maga, ott a leírást
elegendőnek tartottam a megértéshez.
Az ILIAS szerkesztőfelületének (3.1.2.) számos eszközét tudtam hasznosítani. Például a
tananyagok egy beépített, előre megírt stíluslapot (CSS) is tartalmaznak, amelyen én nem
módosítottam, mert a Számítógépes grafika online tananyag is azt, az alapértelmezett
stíluslapot használja. A tananyagrészemben használom a „Megjegyzés” formázást, amely
zöld betűszínnel emeli ki a szöveget. A „További információ” formázás kék keretet rajzol a
bekezdések köré, és apróbb a szöveg betűmérete – ezzel például a fizikai
háttérinformációkat jelölöm (lásd 16. ábra). Ezeken kívül a „Példa” és az „Észrevétel”
szövegstílusoknak is nagy hasznát vettem.
Az ILIAS szövegszerkesztőjében segítségünkre vannak még a belső hivatkozások,
amelyekkel könnyen lehet navigálni a tananyaglapok és -fejezetek között, átirányíthatjuk a

24



tanulókat adott leckékre. Ez a lehetőség azokban az esetekben lett hasznos a
tananyagomban, amikor a Blender ugyanolyan elnevezésű, különböző funkcióiról beszélek
– erről szó esik a 3.3.1-ben is.

16. ábra: Példa az ILIAS beépített stíluslapjának használatára: a „Megjegyzés”
zölddel, a „További információ” kék keretben jelennek meg. [saját termék]
3.2.2. A videók gyártásának folyamata
A szakdolgozattervnek megfelelően a videókhoz kiindulási alapot a Főiskola Számítógépes
grafika tananyagához készült korábbi blenderes videók jelentették, amelyeket Benei
Kristóf András készített, és 2015-ös szakdolgozatában mutatott be [17]. Az Ő videói
stílusát és kereteit követtem, hogy egységes legyen a filmek megjelenése – ebbe
beletartozik az aláfestő zene, a kezdőkép és a háttérkép.
A videó felvételéhez vezető út lépései
1.

Adott

lecke

áttekintése,

fontosságának

mérlegelése:

A

részecskejelenségek

témakörében sok interneten fellelhető videó található, még az Emitterek különböző
típusaira is lebontva. Általában, ha konkrétan kapcsolódnak is egy témához (például
Newtonian), azt akkor sem részletezik eléggé, csak az éppen megvalósítandó feladat
függvényében használják a típusnak egy-két módosítóját. Ezért nehéz volt megítélni,
hogy az adott szöveges lecke elég fontos-e ahhoz, hogy videót készítsek hozzá.

25



2.

Kiválasztott

leckéhez

információk

gyűjtése:

Ugyancsak

a

videótutoriálok

projektalapúsága miatt ez is nehéz feladat volt, apránként kellett összegyűjtenem a
leckéhez tartozó módosítók hasznosíthatóságát. Ezt legtöbbször más videótutoriálok
részletei inspirálták, vagy képekkel illusztrált angol nyelvű e-learning anyagok. Sok
helyen saját ötleteimre támaszkodva próbáltam egy-egy módosító működésére jó
példát találni. Például a Particle Edit Mode videójában a Dynamics fül hatásának
bemutatása Suzanne fejrázásával került szemléltetésre.
3.

Forgatókönyv megtervezése lépésről-lépésre: Amikor megvolt a bemutatásra szánt
lecke minden módosítója, meg kellett terveznem, milyen sorrendben használjam
azokat, hogy a lehető legtöbb összefüggést mutathassam meg. Ez különösen nagy
kihívást volt az Emitter – Emission videóban, mert az Emitter részecskék eredeztetése
nagyon sokféleképpen kombinálható. Igyekeztem minden hasznosat bemutatni, és
megjeleníteni azt a kérdéses esetet, amikor kevés helyen – kevés képkocka alatt – sok
részecske kibocsátásánál csak néhány jelenik meg szerkesztőnézetben.
A tervezésben eleinte kevés szerepet kapott, de a későbbiekben kulcsfontosságúvá vált
az idő megtervezése. Az idővel kapcsolatos tervek nélkül a videó egyes részeinek
hossza erősen befolyásolta a későbbiekben hozzáadott felirat hosszát, vagy ha tömör
megfogalmazással nem sikerült orvosolni az időhiányt, akkor vágással kellett. A vágás
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


csak akkor volt lehetséges, ha ez nem járt kellemetlen ugrásokkal. Emiatt a Hair –
Emission videót többször kellett felvennem. Az első videó után azt a szabályt
állítottam fel magamnak, hogy minden egymástól elkülönülő gondolat között, ami a
képernyőn egy-egy különálló cselekvés volt, egy pillanatra megállítom a képernyő
egyik pontján az egeret, hogy később, ha időre van még szükség a feliratok megfelelő
hossza miatt, könnyebben tudjam „nyújtani” azt a képkockát. Egy idő után már a
tapasztalat segített, hogy mennyi szünetet tartsak két gondolat között, hogy biztosan ki
tudjam írni az összes feliratot. Utólag már a felvétel elkészítése előtt megtervezném a
feliratok helyét másodpercre pontosan.

4.

Jegyzet készítése: Eleinte nem használtam jegyzeteket a felvételek során, így sokszor
elfelejtettem a soron következő lépést a videó felvétele közben. Esetenként hosszan
várakoztam, hogy eszembe jusson, vagy szüneteltettem a felvételt. Ezeket a
szakaszokat a későbbiekben ki kellett vágnom. Ennél kellemetlenebb élmény volt,
amikor összekevertem a módosítók bemutatásának sorrendjét – elölről kellett

26



kezdenem a felvételt. Mivel csak egy számítógépen dolgoztam, és azon felvétel
közben nem lehetett megnézni a következő lépést, ezért papírra írtam fel a videók
lépéseit a lehető legrövidebb módon. A 17. ábra a Particle Edit Mode videójának – a
megfejthetőség érdekében – első lépéseinek jegyzeteit mutatja. A hosszú vonalak az
előbbiekben említett gondolatok végét jelölik, ahol meg kellett torpannom.

17. ábra: A Particle Edit Mode videójához tartozó jegyzetem a szünetek jelzésével
[saját ábra]
5.

Felvétel elkészítése: Az előkészületek után a felvétel készítése a munkakörnyezet
beállításával kezdődött. Gondoskodnom kellett a vírusirtó kikapcsolásáról, a Blender
teljes képernyős nézetében a KeyCastOW felirat igazításáról, amely minden felvételen
azonos. Ezek után indulhatott a felvétel, amelyet a jegyzeteim pontos követésével
kísértem.

27



A videók felvétele utáni lépések
1.

Renderelés elkészítése a videóhoz: A felvett jelenetben készült projekt renderelt
változatát is be kell mutatni a videók végén, ezért azok renderelése mindig a
jelenetben szereplő fájlból kellett, hogy származzon. Ez azért volt fontos, mert egy
kész projektet többször is elkészítettem részben a kipróbálás miatt, részben pedig a
hiányosan felvett jelenetek miatt.

2.

Renderelés belevágása a filmbe (általában a film végén): A renderelés belevágásával
egységében láttam a felvett videót, ez segített a feliratozásban, mert ennek hossza
szükséges volt a feliratok helyes időzítéséhez.

3.

Videó feliratozása Subtitle Workshoppal: A teljes hosszúságú nyersanyaghoz
megfogalmaztam a feliratok szövegét. Ezen feliratok végleges hossza vezetett a
következő szakaszhoz, ami az idő kihasználtságával kapcsolatos problémák
felismerését jelentette.

4.

Feliratozáskor megjelenő problémák: Feliratozáskor a feliratok hosszára hagyatkozva
számoltam ki, hogy melyik feliratra mennyi időt kell hagyni. Mivel oktatóvideókról
van szó, nem tűnhettek el olyan gyorsan, mint egy szórakoztatásra gyártott filmen a
feliratok, sokkal több időt kellett hagynom rájuk, hogy kényelmesen végigolvashatóak
legyenek.
A kétsoros feliratok átlagban 7,5-9,5 másodpercig kell, hogy látszanak, az egysorosak
pedig minimum 3,5 másodpercig. Két felirat megjelenése között legalább 0,5
másodpercet hagytam, hogy észrevehető legyen az új felirat megjelenése.
Benei Kristóf András [17:45] dolgozatában említi, hogy rendkívül zavaró, ha a felirat
hamarabb vagy később jelenik meg, mint maga az animáció vagy a kép. Az én
tapasztalatom szerint azonban nem jó, ha egyszerre jelenik meg a felirat a
cselekvéssel, mert olvasás közben könnyű szem elől téveszteni az egér útját. Ezért én a
feliratozáskor előrevetítő mondatokat vagy utólag magyarázóakat használok. A
különbség a két technika között csak pár másodperc a feliratok megjelentetésében, így
szerintem a felhasználók egyéni igényei szerint is változhat az, hogy kinek melyik
kényelmesebb.

5.

Film összehangolása a felirattal: A feliratok kiszámolt hosszúsága alapján a felvételt
megvágtam. Mivel minden új gondolat között tartottam szünetet, könnyű volt azoknál
28



a részeknél húzni az időtartamon, ahol a tervezett felirat nem fért ki, ahol pedig sok
szünetet tartottam, onnan kivágtam a felesleges részeket. Fontosnak tartottam, hogy az
információk átadásának tempója egységes legyen, megakadások és indokolatlan
várakozások nélkül legyen folytonos a film. A 18. ábra azt mutatja, hogy az időhiány
kiküszöbölésére a gondolatok közötti mozdulatlan egér állapota van hosszan kitartva
(az adott felirat időtartama alatt), a felvétel szakaszainak egymás mellé másolásával.

18. ábra: Felvétel nyújtása a mozdulatlan szakaszok másolásával [saját termék]
Ez a kép egy kezdeti videó vágását mutatja. A tapasztalatok halmozódásával egyre
kevesebb helyen volt szükség ilyen jellegű „nyújtásos” vagy „szűkítéses” vágásra. Az
időhiány kiküszöbölésére egy másik megoldás az lett volna, ha lelassítom a felvétel
bizonyos szakaszait, de akkor az egér végig mozgásban maradt volna, én viszont
jobbnak láttam, ha egy helyben marad, amíg a felirat olvasható a képernyőn.
6.

Videó lényegi részének renderelése, felirat pontos időzítése: Miután minden „nyújtó és
szűkítő vágás” megtörtént, az egészet rendereltem, és hozzáidőzítettem a feliratot. A
Subtitle Workshop nyilai segítségével a videó lejátszása közben lehet időzíteni a
felirat megjelenését és eltűnését (lásd 19. ábra).

19. ábra: A Subtitle Workshop az időzítéshez hasznos funkciói kiemelésével [saját]
29



Ez már a felirat viszonylag készen lévő állapotát eredményezte, hiszen a szövegek
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megjelenési ideje egymáshoz viszonyítva végleges volt.
7.

Film elejére és végére az intro és háttér bevágása: Ezután Blenderben a lényegi belső
rész rendereléséhez hozzátettem a kezdőképernyőt, az aktuális videó címét mutató
képet és a feliratozás bekapcsolására felszólító képet. Ez a feliraton már csak annyit
változtatott, hogy 9 másodperccel kellett késleltetni a megjelenést. Így megkaptam a
videó végleges hosszát, ami alapján a hozzá tartozó aláfestő zenét meg tudtam vágni.

8.

Videó hossza alapján és kritikus pontjai alapján zene vágásához tizedmásodpercek
kiszámolása: Blenderben a videótutoriál szükséges időpontjait leolvastam, majd
átszámoltam az Audacity időmérésének megfelelően. Például a Blender Video
Sequence Editorjában jelzett 06:21+15-ös időpont az Audacity időszámításában
06:21,500-nak felelt meg.

9.

Audacity-ben zenevágás: A meglévő időpontoknak megfelelően az aláfestő zene
megvágása az Audacityben sokkal megbízhatóbb eredményt hozott, mint a
Blenderben. Például a Hair – Particle Edit Mode videóban nagy hangsúlyt kapott a
hang általi idő felpörgetésének érzékeltetése. A Blenderben tapasztalt csúszás miatt az
Audacitybe átvezetett időpontok alapján történt a felpörgetett szakasz vágása. Az
Audacity hangnyújtás effektjét (3.1.4.) bevágtam a megfelelő helyre, majd arra a
helyre hozzáadtam azt az interneten talált hangot, ami egy magnószalag tekerését
imitálja. A gyorsított szakaszban a zene lejátszásának tempóját kétszeresre vettem,
majd a végpontjánál egy újabb hangnyújtásra kevertem rá a szalageffekt befejező
részét. Innen ugyanolyan tempóban folytatódott az aláfestő zene, mint a videó elején
és a többi videóban.

10. Blenderben zene hozzátétele a videóhoz, végső renderelés: A végső lépés a zene
hozzárakása volt a videóhoz Blenderben, a kisebb és nagyobb hangerő beállítása, a
képi és hangi elemek összehangolása. Ezután már csak a végső renderelés volt hátra,
x268 képi és Mp3 zenei formátumot használva.
11. Feltöltés a Youtube-ra: A Youtube-ra való feltöltéshez az indexképek meghatározóak
voltak számomra, mert a Vision Studios (2.3.) egy témához tartozó videói látványosan
elkülönülnek egymástól. Így én is a kezdőképet jelöltem ki indexképnek, hogy látható

30



legyen, hogy az egyes videótutoriálok mind a Blender tananyag részét képezik (lásd
20. ábra).

20. ábra: Az egységes indexképeim a Youtube-csatornámon [saját termék]

31



3.3. A tananyag fejezeteinek specifikálása és megvalósítása (III. fázis)
Ebben a fejezetben bemutatom a kész tananyagot. Először az elkészült szöveges részét
ismertetem (3.3.1.), majd az elkészült videótutoriálokat (3.3.2.). Ezután áttekintem,
mennyire sikerült a célnak megfelelően elkészítenem a tananyagom (3.3.3.).
3.3.1. A szöveges tananyag
A tananyag alapvetően két nagy fejezetre oszlik, ez a Hair és az Emitter. A
részecskejelenségek e két típusa foglalja magába a Blender részecskejelenségeit, ami a
fizikai jelenségek csoportjába tartozik (Physics). A Physics-be tartoznak bele többek között
a lágy és szilárd testek (Soft body, Rigid body). Ezért ezeket nem részleteztem, csak egy
áttekintő leckét szenteltem nekik, ami viszont mindenképp szükséges volt a tananyag
egységessége és átláthatósága miatt. A hangsúlyt így a Hair és az Emitter témák kapták,
ezeket fejtettem ki részletesen. Alább látható az általam készített tananyag szerkezeti
felépítése (21. ábra).

21. ábra: Az elkészült GDF ILIAS tananyagom tartalomjegyzéke [saját termék]
32



A Hair és az Emitter témáján belül egyaránt fontosnak tartottam az Emission opcióinak
bemutatását,

mert

tapasztalataim

szerint

azok

a

beállítások

gyakorlatilag

megkerülhetetlenek, minden részecskejelenség alapját ott érdemes lefektetni. Az alapok
bemutatását mindkét esetben összekötöttem a bevezetéssel, mert szoros párhuzamot
éreztem ezek között, és külön-külön túl rövid, mondandó nélküli leckék hatását keltették
volna.
A Hairhez tartozó leckék bemutatása
A Hair Dynamics-nak azért helyeztem nagyobb hangsúlyt, mert azon a panelen látványos
esésű hajzatot lehet létrehozni. Eleinte videót is terveztem hozzá, mert szép eredményt
lehetett volna bemutatni a végén. El kellett vetnem ezt az ötletemet, mert egy-két módosító
drasztikusabb átállítása után nagyon lelassult a Blender szerkesztő módban a mozgatás
lejátszása, végül pedig le is állt a program. Ennek hátterében a bonyolult fizikai számítások
vannak.
A Hair fejezetbe tartozó Particle Edit Mode az Emitter típusú részecskék alakításához is
megfelel, de leggyakrabban a hajhoz használják, így én is ennek kapcsán tartottam
fontosnak a leírását. A Blender Manual oldalán [34] is egy egységes leírás tartalmazza
mindkét típusú részecskerendszer Particle Edit Mode-ban való szerkesztését, mely
leginkább a haj módosításának témáján keresztül dolgozza fel a lehetőségeket.
A Hair Children lecke részletesen kifejti a szülőhajszálakhoz társuló gyermekek
alakíthatóságát. Ez egy viszonylag hosszú lecke, akárcsak a Boids, de nem akartam egyiket
sem megbontani a csoportosítás miatt. Így könnyebben áttekinthetőnek gondolom.
Az Emitterhez tartozó leckék bemutatása
A Blenderben sok funkció ugyanazt a nevet kapja, ezért valahogyan meg kell
különböztetnünk őket egymástól. Erre példa a 3.2.1. részben említett Random módosító
meghatározásának problémája is. Az Emitter – Physics fejezet is okozhat fejtörést, hiszen a
Physics fül az Emitter típusú részecskéknél található, de az a Particle System rendszerébe
tartozik, ami pedig a Physics eszközeihez sorolandó. Ezt a hierarchiát a 21. ábra
tartalomjegyzéke is követi. A logikus elrendezést elegendőnek találtam a szóban forgó
Physics fogalom helyes elhelyezéséhez.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



33



Az Emitter típusú részecskejelenségek legjelentősebb használatát a részecskéinek a fizikai
tulajdonság alapján történő leosztásában láttam, így ezeknek a kategóriáit szemléltettem az
Emitter típusú részecskék fizikája leckében. Itt írtam le az összes típus közös beállításait
is, mert a későbbiekben így nem kellett túl sok ismétlődő részt gyártani.
A Newtonian, Keyed, Boids és Fluid leckék mind egy-egy külön fizikai tulajdonságokkal
rendelkező részecskejelenségét mutatják be az Emitter típusnak. Mivel mindegyik egyaránt
fontos, külön leckéket szántam nekik. Ezeknél az anyagoknál tudtam a leginkább érdekes,
valódi fizikával kapcsolatos „További információkat” betenni. A Newtonian nagyon
népszerű, és sok tutoriált lehet találni a működéséről, ellentétben a Keyed fizikájú
részecskék használatával, amelyre sokkal kevesebb példát találtam, így ahhoz szerettem
volna videót készíteni. Számomra a legizgalmasabb lecke a Boids volt, de arra nem tudtam
olyan tutoriált kiötleni, amely csak a részecskék mozgását mutatja be, így a 4.
Továbbfejlesztési lehetőségek fejezetben foglalkozom tovább a témájával.
A „Hasznos technikák, extrák” részben a szöveges lecke eredetileg csak az elkészült
videókat magyarázta volna, de a Blender Render vagy Cycle Render leckébe került egy
rövid szöveges összehasonlítás is, mert fontosnak találtam a szöveges kiegészítést.
3.3.2. A videótutoriálok
Összesen 7 darab videótutoriál készült. Ezek címei-témái:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.

Hair – Emission
Emitter – Emission
Hair – Particle Edit Mode
Hair – Vertex group, Material
Emitter – Keyed
Particles from Object
Render - Particles

Az elkészült videók nem egységes logikára épültek. Az 1., 2., 3., 5. az adott leckéhez
szorosan kapcsolódó témakör konkrét felhasználását mutatja be, ebből a 3-as és 5-ös
részben projektszerűnek tekinthető, mert van látványos produktuma. A 4., 6. olyan
technikát mutat be, amely egységesen használható a legtöbb részecskejelenségnél, a 7-es
pedig valójában az összes videóra vonatkoztatható renderelési típusokra mutat példákat.
Ugyan az egyes videók modulárisan kapcsolódnak a lineáris tananyaghoz (lásd 3.3.3.),
valamennyire mégiscsak egymásra épülnek.

34



Az 1. videóban részletesen elmagyarázok bizonyos alapműveleteket (például a Hair –
Emission videóban a kocka kitörlését és az új objektum létrehozását lépésenként
elmagyarázom a felirattal), az utolsókban pedig egy-egy összetettebb folyamatot már csak
egy-egy mondatban kommentálok (például „Kitöröljük a kockánkat és létrehozunk egy
Monkey objektumot.” Hair – Particle Edit Mode). Ahhoz, hogy ezek a folyamatok a
felhasználó számára érthetőek legyenek, szükséges némi alaptudással rendelkeznie. Ez
nem jelent azonban problémát a videóim tekintetében, hiszen azok ráépülnek a
Számítógépes grafika tantárgy korábban tanult leckéire. A részecskejelenségek a
Blenderben megkövetelik a program használatának alapismereteit, amelyek a következők:


egér és görgő használata,



affin transzformációk/manipulációk (áthelyezés, elforgatás, méretezés),



alapfogalmak (vertex, emitter, hair, ortografikus és perspektivikus nézet),



alapvető kezelési technikák (mentés, új objektum létrehozása, másolás)



eligazodás a Blender ablakaiban, paneljein és fülein.

Az elkészített videótutoriálok:
1.

Hair – Emission: Bemutatja a Hair típusú részecskejelenségek Emission fülön
végezhető beállításait. Ezt kombinálja a Blender alapvető kezelési technikáival,
amelyek szükségesek aztán minden részecskejelenség megalkotásához. A videó
lényegibb része az alapok átadása, mert ezzel a későbbi videók során sok időt
spórolhatunk, mert nem kell újra kitérni ezekre a részekre.

2.

Emitter – Emission: Elsősorban az emitter típusú részecskék módosítóit mutatja
be részletesen, azoknak kombinációira is nagy hangsúlyt fektetve. A videó
fókuszában a módosítók működésének bemutatása áll, ezért nem egy animáció
elkészítésének folyamata van benne, mint a legtöbb videóban, amelyek végén a
renderelt végeredményt láthatjuk. Ennek a videónak ténylegesen csak a módosítók
bemutatása a célja.

3.

Hair – Particle Edit Mode: Suzanne-nak haj készítése látható rajta, a Hair típusú
részecskéken Particle Edit Mode-ban végezhető műveleteit mutatja be, amely
használata elengedhetetlen látványos frizura elkészítéséhez. Ez lett a leghosszabb
videó, a nyersanyag hossza 18 perc volt, ezt sikerült felgyorsított effektekkel 10
percre rövidítenem.

35



4.

Hair – Vertex group, Material: Ez a videó bemutatja, hogy külön kezelhető
részecskejelenséget is létre lehet hozni egy objektumon a Blenderben, amelyeknek
aztán külön materiált is adhatunk. Ez a videó az ellentéte a Hair – Emission
videónak abban a tekintetben, hogy ott ugyanazt a részecskejelenség-beállítást több
objektumra húzzuk rá. Így azt teljessé téve, és minden más részecskejelenség
típusra vonatkoztatva különálló kiegészítésnek tekinthető.

5.

Emitter – Keyed: Ez a videó azért készült el, mert a Blender Manual oldalán
viszonylag kevés információt találtam a Keyed fizikájú részecskék használatáról, és
a Blender Manual leírását [29] nem tartottam elég részletesnek ahhoz, hogy
érthetővé váljon a tananyag. A videó a legalapvetőbb használati technikákat mutatja
be az Emitter – Keyed témáján belül.

6.

Particles from Object: Ez a videó az Emitter típusú részecskékhez köthető, egy
korábbi tutoriálon, a Emitter – Keyed-en mutatja be azt, hogyan lehet az
alapesetben fénypontokként (halo-ként) megjelenő részecskéket objektumokra
cserélni. Ezt azért tartottam fontosnak, mert az ötletgyűjtéskori kutatómunkám
során

azt

tapasztaltam,

hogy a

projektvideókban

a

részecskejelenségek
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



leggyakoribb felhasználási módja Object formájában jeleníti meg a részecskéket.
7.

Render – Particles: Ez a videó egy népszerű témát dolgoz fel, a Blender Render és
a Cycles Render közti különbséget a fizikai jelenségek

ábrázolásának

szemszögéből. Az elkészült képeket és jeleneteket hasonlítja össze azok renderelési
idejével, ezzel szemléltetve a különbségeket. Több okból is szerettem volna ezt a
videót megvalósítani, az egyik az volt, hogy izgalmasabbá tegyem vele a témakört,
mert látványos; a másik pedig az volt, hogy a megtekintője eldönthesse, melyik
lehetőséget válassza a renderelések időtartamainak mérlegelésével.

36



3.3.3. A kész tananyag értékelése a tesztelés előtt
Az online tananyagban nemrég megjelent részecskejelenségekkel foglalkozó fejezethez
kifejezetten jól illik az enyém, amely részleteiben taglalja a módosítókat. A GDF ILIAS-on
elérhető Részecskerendszerek Blenderben (2.49b) – K fejezet [30] javarészt projektszerűen
mutatja be a funkciók használatát, egy-egy kép vagy animáció elkészítése kapcsán,
amelynek nagy előnye az, hogy gyorsan lehet látványos eredményt elérni a használt
beállításokkal. A tananyag több ponton kísérletezésre bíztat, ami a gyakorlati tapasztalat
elengedhetetlen eszköze. Ehhez ad az általam készített tananyagfejezet egy teljes körű
kiegészítést. A hangsúlyt nem a végeredményre, hanem a módosítók pontos működésére
helyezi.
A tananyag előállítása a szöveges és videótartalom szálon párhuzamosan haladt. Ebből
előny is származott és hátrány is. Az előnye az volt, hogy a szöveges anyagból könnyű volt
videót gyártani, mert aktívan foglalkoztam az adott témával. Azt tapasztaltam, hogy
amikor több téma átdolgozása után tértem vissza egy leckéhez, az azzal kapcsolatos
emlékeim elhalványultak, így újabb utánajárást vont maga után a videótutoriál
visszamenőleges elkészítése.
A másik előnye a párhuzamos munkának az volt, hogy mivel szorosan összefüggnek a
videótutoriálok a szöveges tananyaggal, ezért a későbbiekben az összehangolásukkal már
nem kellett dolgozni. A hátránya pedig az volt, hogy a tananyag tervezésekor még nem
volt átfogó képem arról, hogy melyik leckékből érdemes videót készíteni, így elsősorban
arra támaszkodtam a döntéskor, hogy mennyire látványos az adott téma, és mennyire
hozzáférhetőek azzal kapcsolatban tutoriálok.
Az eredeti tervben sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a videótutoriálok, de készítés közben
egyre nagyobb fontosságát éreztem a szöveges tartalomnak, mert teljes egészében
összefoglalja a részecskejelenségek módosítóit, nem csak részletekben tárgyalja őket.
Összegezve, a tananyagot lineáris tantervbe illőnek találom, mert a fejezetek hierarchikus
felépítés alapján követik egymást, és moduláris elemei a Hasznos technikák, extrák
fejezetben található leckék.

37



3.4. Tesztelés (IV. fázis)
Ebben a fejezetben az elkészült tananyag tesztelését mutatom be, amelynek két fontos
szakasza volt. Az első a teszt megtervezése és levezetése, ahol először meghatározom a
tesztelés célját és mérlegelem a tesztelési lehetőségeket (3.4.1.). A második részben pedig
a megtörtént tesztelés eredményeit elemzem (3.4.2.).
3.4.1. Tesztelés tervezése és tesztelés
A tesztelés kérdőív kitöltetésével történt. Csak a videók anyagát teszteltem. Ennek egyik
oka az volt, hogy az ILIAS-ra feltöltött tananyag még senki számára nem volt elérhető,
ezért a lényegi rész láthatatlan volt. Másik megoldásként azt lehetett volna tenni, hogy
külön szöveges fájlokként csatolom a videókhoz a megfelelő tananyagrészt – de
átgondolás után ezt az ötletet elvetettem. Egy-egy lecke hosszú ahhoz, hogy a tesztelő
eleve bele se kezd ahhoz kapcsolódó kérdőív, illetve a szöveges anyag egészét érdemes
elolvasni ahhoz, hogy a benne lévő leckék értelmet nyerjenek.
A megfelelő kérdőív kialakítására Boncz Imre: Kutatásmódszertani alapismeretek c.
könyvét [27:193] használtam, amelyben a kérdőívek kérdésformáinak rendszerezése
segített eldönteni, hogy milyen formájú kérdéseket használjak.
A teszt célja az volt, hogy lássam, milyen hatást keltenek a videók azokban, akik először
látják, valamint hogy ötleteket gyűjtsek a videótutoriálok tökéletesítéséhez. Fontos volt
számomra, hogy ne zárt vagy direkt kérdésekből álljon a kérdőív, hanem elég szabadságot
adhasson a kitöltő videókkal kapcsolatos véleményének megfogalmazásához. Az is
szempont volt, hogy „minőségi” kitöltéseket kapjak, ezért is döntöttem a nyílt kérdések
mellett.
A kérdőívet a Survey Monkey [31] kifejezetten felhasználóbarát felületén hoztam létre,
amelyen sokféle típusú kérdést lehet használni, és részletes kimutatásokat ad a kérdőívek
kitöltéseinek eredményeiről (lásd 3.4.2.).

38



Az online kérdőív kérdéseit a 22. ábra mutatja.

22. ábra: A videótutoriálokat tesztelők által kitöltendő kérdőív [saját termék]
Így a teszt abból állt, hogy a kitöltők választhattak egy videót a Youtube lejátszási listából,
és azt megnézve két egyszerű kérdésre adhattak választ. Az egyik kérdés a videóban jól
működő hasznos anyag kiemelésére kérte a kitöltőt, a másik a hiányosságaira volt kíváncsi.
Célként azt tűztem ki, hogy legalább 10 kitöltőt találjak, akiknek a véleményére
támaszkodva módosíthatom a videótutoriálokat a sikeresebb végeredmény érdekében.

39



3.4.2. Tesztelés eredményei
A kérdőív kitöltői között vegyesen voltak GDF-es diákok és öregdiákok, Óbudai Egyetem
hallgatói, informatikus szakemberek és a Blenderrel még csak ismerkedők. A kérdőív
terjesztése zárt módon történt, azaz ismerősökön keresztül, de ezáltal a felhasználói típusok
széles körét lefedte. 20 kitöltött kérdőívet sikerült kapnom, ami több a vártnál. Ezek
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


elemzésével folytattam munkámat.
A kitöltők közül a legtöbben vagy a lejátszási listában szereplő legelső videót nézték meg,
ami a Hair – Emission volt, vagy pedig a két legrövidebb közül választottak, ami az
Emitter – Keyed volt és a Render – Particles. A kitöltőkből 12 fő nem csak egy videót
nézett meg, ebből arra következtetek, hogy sikerült felkelteni az érdeklődésüket a téma
iránt. Ezekre a kitöltőkre átlagban kerekítve 4 videó megnézése volt jellemző, ami azt
mutatja, hogy a videótutoriál nézésére fordított figyelmük egész hosszan kitartott (lásd 23.
ábra).

23. ábra: Az egyes videókat megnézők statisztikája [saját forrás]

40



A kérdőív két kérdésének kiértékelését pozitívumokban és negatívumokban lehet
szemléltetni, ahol a negatívumokat olyan hasznos visszajelzéseknek tekintem, amelyek
alapot adtak a következő lépésben a javításokra, valamint a továbbfejlesztési lehetőségekre
is (lásd 3.5. és 4. fejezet).
Pozitívumok:
-

Azon kitöltők közül, akik a Render – Particles tutoriált látták, sokan látványosnak
találták a megvalósítást, és kiemelték, hogy a Cycles Renderrel és Blender
Renderrel készített képek és videók összehasonlítása hasznos volt számukra.
Közülük páran megemlítették, hogy új információ volt számukra a Blender
videókártyás renderelésre átállítása.

-

Többen azt jelezték vissza, hogy érthetőek és követhetőek voltak a videók. Habár a
videók feldolgozásához szükséges némi alaptudás a Blender használatának a terén,
mégis akadt olyan kitöltő, aki Blenderhez nem értőként azt írta, meg tudná
ismételni a videón látottakat.

-

A felirat hasznosságát többen kiemelték. Ez azt a felismerést hozta számomra, hogy
másoknak nem evidens az, hogy egy tutoriálhoz magyarázó felirat társuljon. Azt a
következtetést vontam le, hogy a teszt elkészítésénél nem specifikáltam elég
részletesen, hogy mi lesz látható a videóban, milyen technikákat használunk benne.

-

Többen a videó tempóját is megfelelőnek tartották, tehát megtérült az időzítésbe
fektetett munkám (amit a 3.2.2-ben fejtettem ki).

Számomra a tananyag továbbfejlesztésének szempontjából fontosabb kérdés volt az, hogy
mi hiányzik a videókból, így azokat fejtem ki részletesebben.
Fejlesztési ötletek, hiányosságok:
-

Sok kitöltő hiányolta a beszédhangot a videóból, ez volt a leginkább egyező
vélemény. Számítottam erre az eredményre, ennek témáját a 2.2. pontban és a
3.1.4. pontban elemeztem is, valamint a 4. Továbbfejlesztési lehetőségekben majd
kifejtem, hogy ennek a tananyagnak a keretében milyen problémákba ütközne
ennek megvalósítása, és felvázolok néhány megoldási lehetőséget.

-

Páran rávilágítottak egy jelentős hiányosságra, aminek a lényege a videó
előkészítésében rejlik. A videók elején nem derül ki egyértelműen, hogy mi fog

41



történni a videóban. Ez valóban elkerülte a figyelmem, mert a videók szorosan a
GDF ILIAS tananyaghoz lettek tervezve, ahol le van írva, hogy mire számíthatnak
a hallgatók a kapcsolt videókban. Ez az információ azonban a külön tesztelésnél
nem jelent meg. Erről a 3.5. Módosítások pontban írok bővebben.
-

Akik csak az első (Hair – Emission) videót nézték meg, szürkének, nem elég
látványosnak találták a tutoriált. Ezzel szemben akik a második videót (Emitter –
Emission) is látták, azok nem számoltak be szürkeségről, pedig abban egyáltalán
nincs renderelve a végeredmény. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy nem a
renderelt végeredményen múlik egy videó látványossága, hanem talán az alapok
bemutatása eleve nem túl izgalmas dolog, vagy sokak számára már a részecskék
narancssárga csillogása és mozgása elég ahhoz, hogy a felület szürkeségén
enyhítsen.

-

Volt olyan kitöltő, akinek igénye lett volna részletesebb magyarázatra a Cycles
Renderrel kapcsolatban, mert túl hosszúnak találta a renderelési időket. Ennek a
témának a részletes kifejtése inkább más leckék tananyagához kapcsolódna. Illene a
Vektorgrafikus

megjelenítés

rendereléssel

foglalkozó

leckéi

[32]

közül

valamelyikbe, vagy a Grafikus hardver és szoftver leckéiből a Renderelés
gyorsítása - K. [33] tananyaghoz.

42



3.5. Módosítások, korrekciók (V. fázis)
A tesztelési eredmények rávilágítottak a videótutoriálok fejlesztésére vonatkozó igényekre.
A következőekben ezeket az igényeket veszem szemügyre sorban, és formálom
módosításokká a lehetőségekhez mérten.
A legfontosabb módosítandó jellemzőnek azt tartom, hogy a videókban nincs konkrét
előrejelzés azzal kapcsolatban, hogy mit fogunk látni, illetve készíteni, márpedig erre több
tesztelő is jelezte az igényét. Az előrejelzés hiányának az volt az oka, hogy a videók
szorosan kapcsolódnak a tananyag szöveges részéhez, legtöbbjük konkrétan az ott felsorolt
módosítókat magyarázza a gyakorlatban. Amelyiknek pedig más funkciója van, annak le
van írva abban a leckében a feladata. Ugyanakkor az eredeti célom az volt, hogy a
Youtube-on is hasznosak legyenek ezek a tutoriálok olyan felhasználók számára is, akik
nem a Gábor Dénes Főiskola diákjai, tehát nincs hozzáférésük a GDF ILIAS online
tananyagához. Ehhez elengedhetetlen, hogy ők is tudják, hogy mi fog történni a videóban.
A tesztet kitöltők között volt olyan, aki azt az ötletet írta, hogy a renderelt végeredményt az
elején is be lehetne mutatni. Ezt jó ötletnek tartottam, ezért azokban a videókban, ahol erre
volt lehetőség, tehát volt látványos produktuma a videóknak, ott ezt a jelen projektben is
megvalósítottam. Azokban a videókban, amelyek a módosítók áttekintését tartották a
fókuszban, a tutoriál legelején felirattal rövid leírást időzítettem be, amely előrevetíti a
videó témáját.
A téma előrevetítésének igényét más módon is igyekeztem kielégíteni, ami a Youtube
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


felhasználóbarát felületének köszönhető, mert a videók alatt hozzáadható „Leírás” pontban
részletesen ki tudtam fejteni a videók tartalmát. A 24. ábra ezt mutatja.

43



24. ábra: A Youtube Alkotói Stúdió kezelőfelülete a leírás hozzáadásának
lehetőségével [saját termék]

44



3.6. Publikálás (VI. fázis)
A tananyagom elkészítésének utolsó fázisa annak publikálása. A szöveges tananyag
gyártása eleve a GDF ILIAS felületén zajlott, ahogy azt kifejtettem a 3.1.2. és 3.2.1.
fejezetekben. Ez a tananyag elérhető már most azon hallgatók számára, akik felvették a
Számítógépes grafika tantárgyat, az online tananyag egy fejezeteként.
A videókat a Youtube-on publikálom, mert ez a legnépszerűbb videómegosztó portál,
valamint könnyen beágyazható az ILIAS-ba, illetve ILIAS saját tananyagtípusába.
Közvetlenül a tananyagban lejátszhatók a filmek a feliratokkal együtt. A videók számára
létrehoztam egy külön Youtube-csatornát B PS néven, ami a Blender Particle System
rövidítése. A külön csatornát indokolja, hogy így elkülönülhetnek a Számítógépes grafika
tantárgy egyes részei, és a jövőben a tananyagot mindenki saját csatornájával tudja majd
tovább bővíteni, és mindenki, aki hozzájárult munkájával a tananyaghoz, a saját
csatornájának kezeléséért lesz felelős. A B PS csatorna linkje a következő:
https://www.youtube.com/playlist?list=PLvEUDLamX7utU0vbYfmScZaw0WEqS-hU3.
A csatorna létrehozásánál Benei Kristóf Andráshoz [17] hasonlóan én is készítettem
borítóképet és indexképet. Ezek a részecskejelenségek témájához kapcsolhatók. Stílusban
is Benei Kristóf András vonásihoz alkalmazkodtam: az indexképen én is a csatorna
nevének betűit kifelé döntött 3D-s formában használom (lásd 25. ábra).

25. ábra: A BPS Youtube-csatorna borító- és indexképe [saját termék]
A borító- és az indexkép is Blenderben készült. Külön figyelmet kellett szentelnem a
borítóképek méretének, mert a Youtube minimum 2560 x 1440 pixeles képet enged
feltölteni. A videók indexképei is mind egységesek, ahogy a 3.2.2. részben a videók
gyártásánál bemutattam a 20. ábrán.

45



4. Továbbfejlesztési lehetőségek
A továbbfejlesztési lehetőségekhez a teszteredmények is jó kiindulópontot jelenthetnek.
Ahogy említettem a 3.4.2-ben, a teszt kitöltői között a hangalámondásra jelentkezett a
legnagyobb igény. Érdemes mérlegelni a lehetőséget, hogy a továbbiakban készüljenek-e
hangalámondásos videók, mert több előnye is lehet.
Az egyik előny a 2.2. és 3.1.4. részekben már említett auditív tanulási lehetőség, amely
sokak számára könnyebben elsajátíthatóvá tenné a videótutoriálokat. Második előnye,
hogy a beszélt nyelv gyorsaságának köszönhetően adott idő alatt jóval több információ
elhangzik. Harmadik előnye a készítői oldalról származna, mert a feliratozás megfelelő
időtartamainak betartása sok gonddal jár, ellentétben az azonnali hangalámondással – nem
lenne plusz utómunka a feliratozás.
Ugyanakkor ez időben hátrány is lenne, hiszen élesben kellene rögzíteni a felvételeket,
amelyekbe sok hiba is belekerülne. A hibák javítása a legtöbb esetben újbóli felvételt
követelne meg, ami szintén sok energiát igényel. Ha a hibákra nem ügyelünk és
meghagyjuk őket, az a tutoriálok formaiságát egy kötetlenebb vagy hanyagabb szintre
helyezné – ez nézőpont kérdése –, ami mindenképpen jelentős változás a tananyag
jelenlegi stílusához képest.
Nem utolsó szempont, hogy a tananyaghoz már több videó is elkészült, ezeknek
egységességét is megbontaná, ha némelyik hangalámondással készülne.
Továbbá egy olyan lehetőséget is számba lehet venni, hogy a meglévő videókat utólag
mintegy szinkronizáljuk, azaz a képernyőn történő eseményekhez utólag készítünk
hangalapú kommenteket, miközben a feliratot is megtartjuk. Akadálymentesítés
szempontjából ez ideális lenne [23]. Ebben az esetben persze némileg szakaszos lesz a
hangalámondás, hiszen a meglévő feliratot lassabban lehet elolvasni, mint a hangzó
beszédet követni.
A tananyag bővíthetőségén gondolkodva jutottam arra, hogy lehetőség még a
továbbfejlesztésre az Emitter típusú részecskék Boids fizikájával foglalkozni egy videóban,
mert izgalmas témának találom (lásd 3.3.1.). Az elképzelésem szerint egy összetett
projektben lehetne ezt megvalósítani. Először egy egyszerűbb objektumot modelleznénk és
csontoznánk, majd ezután kapna egy állandó mozgást (például futna vagy repülne). Végül

46



ez az objektum képezné a részecskéit egy Boids szimulációnak, ahol több rajt is
létrehozhatnánk belőlük, amelyek mozgásán ki lehetne próbálni a Boid Brain lehetőségeit.
Ez a videó részletesen bemutatva legalább fél órás lenne, ezért érdemes lenne több részre
bontani.
Végül hasznos lenne a Blender ismétlődő címkéiről készíteni egy videót, mert fontosnak
tartom a programban való eligazodáshoz a hierarchiák pontos ismeretét. A tananyag
gyártása során is többször találkoztam azzal a dilemmával, hogy hogyan hivatkozzak a
Blender egyes részeire – ahogy a 3.2.1-ben a Random címke kapcsán, a 3.3.1-ben pedig a
Physics kifejezés kapcsán felvázoltam. Ezért tehát érdemes lenne egy videóban minél több
ismeretet összegyűjteni az ismétlődő kifejezések egymáshoz való viszonyáról.

47



5. Összegzés
Dolgozatomban bemutattam, hogy milyen megfontolások alapján és milyen gyakorlati
lépésekkel valósítottam meg egy olyan e-learning tananyagot, amely a Gábor Dénes
Főiskola Számítógépes grafika tantárgyának részecskejelenségekkel foglalkozó fejezetét
adja. Ugyanakkor a Youtube-on publikált videótutoriálok révén munkám széleskörű
felhasználói tábor számára is segítséget nyújthat.
A szakdolgozat során áttekintettem a tananyag elkészítéséhez szükséges előzetes
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kutatómunkát, ami az e-learning módszereire és az interneten fellelhető videótutoriálokra
épül (2. fejezet), valamint a Blender Manualra és a GDF ILIAS Számítógépes grafika
tananyagaira (3. fejezet első része). Ismertettem a tananyagom szöveges és videótutoriálos
gyártását és szerkezetét a 3.2. és 3.3. részekben, majd a tesztelést (3.4.) követően
beszámoltam az elvégzett módosításokról (3.5.) és a továbbfejlesztési javaslataimról (4.
fejezet). Bízom benne, hogy az elkészített tananyagom hasznos részét képezi a
Számítógépes grafika tantárgynak az utánam következő hallgatók számára, valamint hogy
sikerült átadnom a Blender használatán keresztül az animáció létrehozásának örömeit.
A tananyag gyártásának összetett folyamata során magam is sokat tanultam. Tapasztalatot
szereztem mind a tananyagkészítés módszertanában, mind a használt programok
kezelésében és természetesen a Blender részecskejelenségeivel kapcsolatban is. Mivel
eddig csak a tanítás terén szereztem tapasztalatot, tananyagkészítésben még nem, ezért
most lett teljes képem a tanári munkáról. Ennek a diplomamunkának a keretei között az elearninges tananyagkészítéséhez szükséges kompetenciák közül is sokat elsajátíthattam.
Megbizonyosodhattam a tervezés fontosságáról, a későbbi lépések során a tervezés
hiányosságainak következményeiről – ahogy a videókészítés menetében ezt ki is fejtettem
(3.2.2.) –. Megismerkedtem új programokkal, mint az Audacity, OBS és a KeyCastOW,
amelyeket a jövőben is fogok tudni használni.
A diplomamunka-készítés során szerzett tapasztalataim a mindennapi Blenderhasználatomba

is

beépültek.

Még

nagyobb

magabiztossággal

kezelem,

és

a

korrepetálásaim során ezentúl segítségemre lesz. Az általános jártasság, amit a
tananyagfejlesztésben munkám során elsajátítottam, többféle területen is hasznomra lehet,
és örülnék, ha a későbbiekben is dolgozhatnék az informatika-oktatás területén, például azt
elősegítve, hogy minél több lány és női hallgató tudjon érvényesülni ezen a területen.

48



6. Felhasznált források jegyzéke
Az internetes hivatkozások utolsó látogatási ideje 2017. november 12.
1.

Logiscool informatikai oktató intézmény, https://www.logiscool.com/hu.

2.

Hain F. – Hutter O. – Kugler J.: Az elektronikus eszközökkel támogatott tanulás (elearning) mint lehetőség. In: Világosság, 2005/2–3. sz., pp. 3-24. http://vilagossag.hu

3.

Bernáth L. – N. Kollár K. – Németh L.: A tanulási stílus mérése. Budapest, ELTE
Eötvös Kiadó, 2015. http://www.eltereader.hu/media/2015/11/IP36_READER1.pdf

4.

MagyarBlender, Facebook-oldal. https://www.facebook.com/magyarblender/

5.

Magyar Blender Kuckó honlapja. https://blender.hu/

6.

Kisantal Tibor: GRAFit. http://grafit.netpositive.hu/

7.

Youtube honlapja. https://www.youtube.com/

8.

Vision Studios. https://www.youtube.com/channel/UClsD5h1f4_GxB3EjahrbDJQ

9.

Matthew Heimlich: Youtube-csatorna.
https://www.youtube.com/user/m9105826/videos

10.

GDF ILIAS. http://ilias.gdf.hu/

11.

Csizmadia B.: E-learning, digitális tananyagok készítése: módszertan és
megvalósítás. Debrecen, Debreceni Egyetem Informatikai Kar, szakdolgozat, 2008.
https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/77407/Elearning%20digitalis%20tananyagok%20keszitese%20modszertan%20es%20megval
ositas.pdf;jsessionid=803C64287B90B618E2960B50F8DADB99?sequence=1

12.

GDF Számítógépes grafika/Gyakorlatok tananyaga. GDF ILIAS.
http://ilias.gdf.hu/ilias.php?ref_id=17746&cmdClass=ilrepositorygui&cmdNode=c0
&baseClass=ilRepositoryGUI

13.

Blender Guru: How to Make Sparks in Blender, Youtube videótutoriál. 2012. nov.
28. https://www.youtube.com/watch?v=QCMyvcc3ZaU&t=857s

14.

Olav3D Tutorials: Blender Tutorial: Quick Water Animation, Youtube videótutoriál.
2017. aug. 23. https://www.youtube.com/watch?v=xIxUZpRk4Ac

15.

A tanítás mestersége honlap, Tanterv felépítése című cikke. Tanmester.
http://tanmester.tanarkepzo.hu/tanterv_felepitese

16.

Blender Manual. https://docs.blender.org/manual/en/dev/index.html

49



17.

Benei K. A.: Vektorgrafikus megjelenítési eljárások – Oktatóvideók kezdő
modellezők számára Blenderben, Budapest, Gábor Dénes Főiskola, szakdolgozat,
2015.

18.

Open Broadcaster Software. https://obsproject.com/

19.

Blender. https://www.blender.org/

20.

KeyCastOW. https://brookhong.github.io/2014/04/28/keycast-on-windows.html

21.

Subtitle Workshop. http://subworkshop.sourceforge.net/

22.

Audacity. http://www.audacityteam.org/

23.

Jókai E.: Az akadálymentes e-tananyagkészítés szempontjai. In: Oktatás-Informatika,
2011/1-2. számából. http://www.oktatas-informatika.hu/2011/12/jokai-erika-azakadalymentes-e-tananyagkeszites-szempontjai/

24.

Win7DSFilterTweaker. https://alternativeto.net/software/win7dsfiltertweaker/

25.

Kx3d_Blender, Youtube-csatorna.
https://www.youtube.com/playlist?list=PLDffRnGEIrsNiYsIsmCrCKOut4L7YxZvU

26.

Bevezetés a gázok hőtani leírásához cikke. Sulinet.
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-10evfolyam/bevezetes-a-gazok-hotani-leirasahoz/brown-mozgas

27.

Boncz I. (szerk.): Kutatásmódszertani alapismeretek. Pécs, Pécsi Tudományegyetem
Egészségtudományi Kar, 2015.
http://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/sport/Kutatasmodsz
ertan_e.pdf

28.

Blender Manual. https://docs.blender.org/manual/en/dev/index.html

29.

Keyed fejezet. In Blender Manual.
https://docs.blender.org/manual/en/dev/physics/particles/emitter/physics/keyed.html

30.

Részecskerendszerek Blenderben (2.49b) – K fejezet. In GDF Számítógépes grafika
tananyag. (Felhasználói hozzáférés szükséges.) GDF ILIAS.
http://ilias.gdf.hu/ilias.php?ref_id=57279&from_page=41768&cmd=layout&cmdCla
ss=illmpresentationgui&cmdNode=ak&baseClass=ilLMPresentationGUI&obj_id=4
3556

31.

Survey Monkey. https://www.surveymonkey.com

50



32.

A vektorgrafikus megjelenítés fejezet. In GDF Számítógépes grafika tananyag.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


(Felhasználói hozzáférés szükséges.) GDF ILIAS.
http://ilias.gdf.hu/ilias.php?ref_id=57279&from_page=41768&cmd=layout&cmdCla
ss=illmpresentationgui&cmdNode=ak&baseClass=ilLMPresentationGUI&obj_id=4
1226

33.

Renderelés gyorsítása – K fejezete. In GDF Számítógépes grafika tananyag.
(Felhasználói hozzáférés szükséges.) GDF ILIAS.
http://ilias.gdf.hu/ilias.php?ref_id=57279&from_page=41768&cmd=layout&cmdCla
ss=illmpresentationgui&cmdNode=ak&baseClass=ilLMPresentationGUI&obj_id=4
1312

34.

Particle Edit Mode fejezet. In Blender Manual.
https://docs.blender.org/manual/en/dev/physics/particles/mode.html

35.

2. műhelynap – 2010.09.27. 17-20 óra. In Gábor Dénes Tehetségpont 3D Grafika és
Animáció Diákműhely honlapja.
http://ilias.gdf.hu/goto.php?target=pg_35038_31545&client_id=ilias-ha

36.

Blender Dokumentation. http://docs.blender.org

37.

Blender Guru honlapja. https://blenderguru.com

51



7. Ábra- és táblázatjegyzék
1. ábra: Magyar nyelv beállítása a Blenderben [saját ábra] ............................................................... 6
2. ábra: A Blender Kuckó honlapja [5]................................................................................................ 7
3. ábra: A GRAFit honlapja [6] ............................................................................................................ 8
4. ábra: A Gábor Dénes Tehetségpont 3D Grafika és Animáció Diákműhely egy foglalkozásához
készített videótutoriál publikálása [36].............................................................................................. 8
5. ábra: A Vision Studios Remington Puska sorozata [8] ................................................................... 9
6. ábra: Rugó a fűben (pdf-tutoriál) [12] .......................................................................................... 12
7. ábra: A sakktáblás vizsgaprojektem kameraállásai szerkesztőnézetben [saját termék] ............. 13
8. ábra: Az ILIAS szerkesztőfelülete [saját ábra] .............................................................................. 15
9. ábra: A Blender Manual honlap felülete és Physics fejezetének szerkezete [16] ........................ 16
10. ábra: A Win7DSFilterTweaker felülete [saját forrás] ................................................................. 18
11. ábra: Az OBS következetes felülete [saját ábra] ........................................................................ 19
12. ábra: A KeyCastOW felülete és a bal oldali pozícionálás problémája [saját ábra] ..................... 20
13. ábra: Blenderben a Draw Waveform funkció [saját termék] ..................................................... 21
14. ábra: Az Audacity hangszerkesztő szoftver felülete [saját termék] ........................................... 22
15. ábra: Képernyőkép a GDF ILIAS tananyagomról [saját termék] ................................................. 24
16. ábra: Példa az ILIAS beépített stíluslapjának használatára: a „Megjegyzés” zölddel, a „További
információ” kék keretben jelennek meg. [saját termék] ................................................................. 25
17. ábra: A Particle Edit Mode videójához tartozó jegyzetem a szünetek jelzésével [saját ábra] ... 27
18. ábra: Felvétel nyújtása a mozdulatlan szakaszok másolásával [saját termék] .......................... 29
19. ábra: A Subtitle Workshop az időzítéshez hasznos funkciói kiemelésével [saját] ..................... 29
20. ábra: Az egységes indexképeim a Youtube-csatornámon [saját termék] .................................. 31
21. ábra: Az elkészült GDF ILIAS tananyagom tartalomjegyzéke [saját termék] ............................. 32
22. ábra: A videótutoriálokat tesztelők által kitöltendő kérdőív [saját termék] .............................. 39
23. ábra: Az egyes videókat megnézők statisztikája [saját forrás] ................................................... 40
24. ábra: A Youtube Alkotói Stúdió kezelőfelülete a leírás hozzáadásának lehetőségével [saját
termék] ............................................................................................................................................. 44
25. ábra: A BPS Youtube-csatorna borító- és indexképe [saját termék] .......................................... 45
26. ábra: Az elkészült tananyag fejezetként a GDF ILIAS Számítógépes grafika online tananyagban
[saját termék] ................................................................................................................................... 53
27. ábra: A Youtube csatornám a videotutoriálokhoz [saját termék] .............................................. 54
28. ábra: A DVD-melléklet könyvtára [saját munka] ........................................................................ 55

1. táblázat: Az e-learning előnyei–hátranyai a tanulók, oktatók és intézmények számára [2].......... 4

52



8. Mellékletek: Az elkészült tananyag internetes címei,
archivált állományai
Onlie mellékletek:


A tananyag elérési helye a GDF ILIAS Számítógépes grafika online tananyagban a
„8.2. A Blender részecskerendszere (2.78c) – K” fejezet (lásd 26. ábra):
http://ilias.gdf.hu/ilias.php?ref_id=57279&from_page=41768&cmd=layout&cmdC
lass=illmpresentationgui&cmdNode=ak&baseClass=ilLMPresentationGUI&obj_id
=43665

26. ábra: Az elkészült tananyag fejezetként a GDF ILIAS Számítógépes grafika
online tananyagban [saját termék]

53





A videótutoriálok Youtube a B PS csatornán érhetőek el (lásd 27. ábra), rövid
leírásokkal a következő linken:
https://www.youtube.com/playlist?list=PLvEUDLamX7utU0vbYfmScZaw0WEqS
-hU3

27. ábra: A Youtube csatornám a videotutoriálokhoz [saját termék]

54



A mellékelt DVD tartalma:


videotutoriálok Youtube linkje,



az elkészült videótutoriálok a feliratokkal,
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!





a szöveges tananyag PDF formátumban,



a tananyag SCORM, HTML és importálható natív ILIAS tananyag
formátumban.

Két mappa található a DVD mellékleten: az egyikben a szöveges tananyag PDF formátumú
mentései és a tananyag más e-learning keretrendszerbe importálásához készített ZIP
állományok vannak; a másikban a kész videotutoriálok külön mappába rendezve a feliratok
srt fájljaival együtt. Továbbá szerepel a DVD-n egy Leírás nevű Word dokumentum,
amely segítséget nyújt a DVD tartalmában való eligazodáshoz, és egy parancsikon, amely
a videók Youtube-csatornájához vezet (lásd 28. ábra).

28. ábra: A DVD-melléklet könyvtára [saját munka]

55