Betekintés: Neveléselmélet

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Neveléselmélet 1, A nevelés fogalma és eredete 1) Nevelés: − Csak az emberre jellemző a társadalom fennmaradásához szükséges folyamat melynek lényege a tapasztalatátadás. − Tulajdonképpen a személyiség formálása valamilyen ráhatáson alapuló személyiségváltozás. Nevelés eredete: − A társadalom fejlődésének abban a szakaszában jött létre amikor az ösztönök és az utánzás már nem biztosították a gyermekek társadalmi beilleszkedését az elődök egyre gazdagodó tapasztalatainak az átvételét és amikor már kialakultak a tapasztalat megőrzés és átadás legfőbb feltételei is. − Ekkor szükségessé vált hogy a társadalom a gyerekeknek a felnőtt létre való felkészítéséről az idősebbek tapasztalatainak átadásáról külön is gondoskodjék. 2) A nevelés mint társadalmi funkció: a) Konzerváló funkció: − A régit megőrző. − A fiatalokat megtanítani arra ami a társadalom fennmaradásához kell. b)

Progresszív funkció: − A régit túlhaladó előremutató a fejlődést segítő. − A társadalmat képessé kell tenni a további fejlődésre és egyedeit meg kell tanítani a változásokhoz való alkalmazkodásra. A nevelésnek mindig meg volt e kettős szerepe de amíg a társadalmi fejlődés lassú volt addig a konzerváló funkció állt az előtérben. A nevelés progresszív szerepe az ipari forradalom idején kezdett egyre érezhetőbbé válni. Napjainkban annyira felgyorsult a fejlődés hogy a hangsúly egyre inkább a progresszív funkcióra terelődőt. 3) A nevelés és társadalom kapcsolata: − A nevelés funkciók közül a társadalom illetve a társadalmi helyzet határozza meg hogy melyik van előtérben. − A nevelés mindig történelmileg meghatározott. Mindig adott kor adott társadalom nevelésről beszélünk. A nevelés szerepe a társadalomban: − A nevelést produktívnak tekinthetjük hiszen munkaerőt állít elő ami a társadalom

működéséhez szükséges. Nevelés nemzeti jellege: − A nevelésben a polgárosodás óta egyre nagyobb hangsúlyt kapott a nemzeti jelleg. Nevelés mint emberi tevékenység: − Minden személyiségváltozás ami külső hatásra történik az nevelés. − A nevelés lényege hogy a fiatal korosztályra hatással van az idősebb. 4) Nevelés hatásai. a) Spontán hatások: − Nem tervszerűek hatásuk iránya nem ismert. b) Tervszerű hatások: − Ezek tudatosan tervezettek. Közvetett: − Nem én hatok rá közvetlenül csak esetleg felhívom rá a figyelmet. Közvetlen: − Én hatok rá azáltal hogy példát mutatok. A nevelés hatásai lehetnek pozitívak és negatívak sőt ki is olthatják egymást. 5) Fogalmak: Önnevelés: − Feltételezi hogy a személyiségnek olyan jegyét ami az önjobbítás céljából a személyiségnek a tudatos megváltoztatására kényszeríti az embert. Átnevelés: − A megfelelő személyiség jegyek ellenkezőjére

változtatása a pedagógus erőszakos ráhatása révén. Oktatás: − A tanítás tanulás folyamata. Lényege hogy a rendszeres ismeretek felhasználásával személyiség változás történik. Az oktatás mindig nevelési folyamat de a nevelési folyamat nemcsak oktatás lehet. Képzés: a) Spontán hatások: − Nem tervszerűek. − Hatásuk iránya nem ismert. b) Tervszerű hatások: − Ezek tudatosan tervezettek − Közvetett: nem én hatok rá közvetlenül csak esetleg felhívom rá a figyelmet. − Közvetlen: közvetlenül én hatok rá azáltal hogy példát mutatok. 2, A nevelés lehetősége és szükséglete − A nevelés végigkíséri az emberiség egész történelmét. Az emberek számára nyilvánvaló az életre, hogy sok mindenre meg kell tanítani egyéniségüket a társadalom követelményeinek megfelelően kell alakítani. A tapasztalat nemcsak arra tanította meg az embereket, hogy a nevelés szükséges, hanem arra is hogy lehetséges. 1) Az öröklés

és a környezet szerepe: Öröklés szerepe: − Minden ember öröklött ösztönökkel adottságokkal, hajlamokkal születetik. Nemcsak a biológiai felépítés öröklött, hanem öröklöttek az olyan specifikusan is emberi tulajdonságok, mint a járásnak, a beszédnek, az elvont gondolkodásnak a képessége. − Ez a képesség csak akkor jön a felszínre, ha ezt a környezet elősegíti. Környezet szerepe: − A kutatások igazolták, hogy az idegrendszer szerkezet és működése a megszületés pillanatától kezdve elválasztatlan egység, melyben elsődleges a működés. − Az idegrendszer működését a külső környezet ingerei váltják ki. Minél távolabb vagyunk a születéstől, az idegrendszer működésében egyre kevesebb szerepe van a velünk született szerkezetnek. − A külső feltételek körülmények egyre inkább átveszik az irányítást. Ahhoz, hogy az adottságok képességekké alakuljanak meghatározott feltételekre van szükség: − A

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


környezet, ami lehetővé teszi az adottságok kibontakozását. − Oktatás, nevelés ami a környezeti feltételek lehetőségeit váltják ki. − Az emberek egyedfejlődésük során különbözőkké válnak egymástól. A különbség egyik oka az öröklésben rejlik, másik a közvetlen környezetben. A gyerek számára a közvetlen környezet két legfőbb eleme az iskola és a család. 2) Vélemények az örökléssel kapcsolatban: Pedagógiai pesszimizmus: − Az öröklést egyértelműen meghatározónak tartja. Pedagógiai optimizmus: − Az öröklés nem számít a környezet a nevelés a döntő. 3) Öröklött képességek: PSENDO DETIL: − Ingerszegény környezetben felnőtt gyerekekben nem fejlődnek ki az adottságokból a képességek. DISPOZICIO: − A képességek csiráit örököljük, de ezek kifejlődéséhez megfelelő környezetre van szükségünk. Sajátosságok: − Hajlam, tehetség, adottság diszpozíció formájában. Eszmény: − A kor

tipikus embere, emberképe. 4) Vizsgálati módszerek: − Egypetéjű ikrek összehasonlítása. − Gyerekek szülőhöz való hasonlítása, − Felnőtteknél kifejezhetők a még meg nem lévő képességek. 3, A pedagógia 1) Pedagógia: − A nevelés törvényszerűségével foglakozó tudományág. Azokat a törvényszerűségeket tanulmányozza melyek a gyermekek nevelésével kapcsolatosak. Kifejezett tárgyának a nevelést tartja. Fejlődése: COMENIUS: − A XVII. Században megírta a DIDACTICA MAGNA-t. ebben saját tapasztalatait, gondolatit írta le alig tudományos formában. HERBART: − A XVIII. Század végén elindítja a német középiskolai oktatásban a filozófiát és a pszichológiát. PEDOLÓGIA: − A XX. Század elejére sok pedagógia témájú könyv került forgalomba. Ezek kiszűrt egyesítéséből hozták létre a pedológiát, amiből a pedagógia fejlődött ki önálló tudománnyá. 2) A pedagógia két oldala: Jelenségfeltáró oldal: − A

törvényszerűségeket a jelenségek vizsgálatával tárja fel. Normatív oldal: − Más tudományok törvényszerűségeinek vizsgálatával határoz meg pedagógiai törvényszerűségeket. A pedagógia kapcsolata más tudományokkal: − A pedagógia társadalomtudomány ami kapcsolatban áll: − Filozófiával, pszichológiával, fiziológiával, történelemmel és minden olyan tudománnyal amit tanít. 3) A pedagógia felosztása: 1. Belső felbontás: a) Általános pedagógia: b) Neveléselmélet: − A nevelés folyamatával, célokkal, módszerekkel, színterekkel foglalkozó tudományág. c) Didaktika: − A tanítás, tanulás elméletével foglalkozó tudományág. d) Neveléstörténet: − A nevelés gyakorlását történetiségében vizsgálja. − A pedagógia gondolkodók elképzeléseit vizsgálja. e) Metodika: − Az egyes tárgyak tanításának módszereivel foglalkozik. f) Iskolaszervezet tan: − Az iskolarendszereket vizsgálja. 2. Életkor szerinti

felosztás: − Óvoda pedagógia. − Iskola pedagógia. − Felsőoktatás pedagógia. − 3. − − − − Felnőttoktatás pedagógia. Alkalmazott pedagógia: Gyógypedagógia. Drámapedagógia. Sport pedagógia. Katonapedagógia. 4) Pedagógiai kutatómunka oldalai: a) Normatív oldal: DEDUKTIV, logikai irány. b) Jelenségek vizsgálata: INDUKTIV logikai irány. Kutatási módszerek: a) Megfigyelés: − Tudatos, előre meghatározott célból történő tapasztalatszerzés Lépései: − A cél meghatározása: Mit miért figyelek meg. − Mód és technika meghatározása: hogyan rögzítsük az eredményeket? − Az időpont meghatározása: mikor figyelünk meg? − Adatok rögzítése. − Adatok feldolgozása. ! a megfigyelt egyedek megfigyeléssel szembeni viszonyát ki kell iktatni. b) Kérdőívek kitöltési módszere: − Lényegtelen a kérdező személye a hangsúly a kérdőíven van. − Legyen objektív valódi megbízható. − Intim kérdéseket nem

tartalmazhat. − A válaszadásban érdekelté kell tenni az alanyt. − Ne legyen túl hosszú. − Legyenek benne ellenőrző kérdések. − Megfelelő mintaválasztás szükséges. c) A tanulók teljesítményének mérése: Feladat típusok: − Felelet választásos. − Kiegészítéses. − Konstruáló. Menete: − A cél meghatározása. − Mérés terjedelmének és időpontjának meghatározása. − Mérőeszköz elkészítése. − Mérőeszköz kipróbálása, korrigálása. − Mérés. − Eredmények feldolgozása. Országos szinthez: − Vizsgálatnak jó eredménnyel kell záródnia. − Reprezentatív minta kell. − Standard értékelésre van szükség. 5) Kísérlet: − A kutató maga idézi elő az általa tanulmányozandó jelenséget. Fajtái: a) Természetes: A nevelés mindennapos folyamatába be van ágyazva. b) Laboratóriumi: − A jelenségeket próbálják felgyorsítani vagy lassítani. − A kísérlet mesterséges környezetben folyik ezért

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


eredményei nem biztos hogy visszaültethetők a valóságba. − A kísérlet következményeit figyelembe kell venni. − Kísérleti és kontrollcsoport létrehozásakor homogén csoportot válasszunk szét. 6) Beszélgetés: − Olyankor alkalmazzuk amikor a kérdőíves csoportnál valamilyen probléma merült fel és azt mélyebben szeretnénk megismerni. − Fontos a vizsgálatvezető személye. − Kiegészítő módszerként is alkalmazható. A kérdés lehet: − Előre eltervezet. − Gyerek irányított beszéltetése. 4, A nevelés céljai feladatai 1) Nevelés célja: − Az ember egyéniségének jellemének formálása. A célt meghatározza a társadalom fejlettségi szintje a cél mindig tükrözi a társadalomnak az ember fejlődését meghatározó tendenciáit. − Ha a rész célokat megvalósítjuk akkor tudjuk elérni a nagy általános célt. 2) Nevelés feladatai: a) Érzelmi nevelés: − A művelődési anyag rendszeres feldolgozásával történő

nevelés amely során fejlődnek intellektuális képességeink és kialakul egy tudományos világkép vagyis tudásra teszünk szert. b) Politechnikai képzés: − Sokoldalú műszaki képzés amelyben elméleti és gyakorlati képzés együttesen folyik. Okai: − A modern világ megkívánja az alapvető műszaki ismereteket − A termelés műszakilag képzett embereket igényel. c) Erkölcsi nevelés: − A nevelési célkitűzések elsőrendű helyen említik az erkölcsi nevelést. Feladata: − Kialakítani illetve megszilárdítani az oktatásban és a társadalom által helyesnek vélt erkölcsi elfogást. − Öntudatos művelt hazáját szerető jellemes és törvénytisztelő polgárokat neveljen. d) Esztétikai nevelés: Meglássák a népet:  A társadalomban.  A természetben.  A művészi alkotásban.  Emberek egymáshoz való viszonyában. − Megtanulják ezeknek a valóságot tükröző jelentőségét. − Megfelelően alakuljon ízlésük és

esztétikai alkat készségük. e) Testi nevelés: − A testi fejlődés kedvező feltételeinek biztosítása. − Az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen higiéniai ismeretek közvetítése. − A test edzése. − Az alkotó élethez nélkülözhetetlen fizikai képességek kifejlesztése. 6, Értelmi nevelés 1) Értelmi nevelés: − Művelődési anyag rendszeres feldolgozásánál történő nevelés amely során fejlődnek intellektuális képességeink és kialakul egy világkép, vagyis tudásra teszünk szert. Problémák: a) Mit tanítsunk? − Nem a tudományok maximumát hanem a szükséges ismereteket kell tanítani. Nagyon sokféle szempont lehet a kiválasztás tárgya. − Az iskola képtelen a teljes ismeretanyagot leadni iskolai szinten. Az iskola nem képes 100%-osan megfelelni. Azok a rétegek akik nem képesek elsajátítani az ismereteket lemaradnak és a tanulmányi szelekció társadalmi szelekcióhoz vezet. b) Hogyan tanítsunk? Az

ellenőrzés, értékelés problémája: − Egyéni teljesítményeket értékelünk holott közösségi társadalmat akarunk létrehozni. − Az értékelés, ellenőrzés nem megfelelő. Az iskolán kívüli tudás értéktelenül jelenik meg az iskolában. A tanuló más jellegű ismeretekkel rendelkezik melyeket nem tud kamatoztatni úgy tűnik hogy csak értelmetlen tudással rendelkezik. Mérőeszköz: − Túl fontossá válik az ellenőrzés, olyan dolgozatírás ahol kiválasztás van ez nem veszi figyelembe a gondolkodás menetét csak a végeredményt. − Csak az átlag mérhető, beszűkül a gondolkodásmód aki nem úgy gondolkodik mint az átlag azzal az iskola nem tud érdekben foglalkozni. c) Intellektuális képességek: − Figyelem, emlékezés, problémamegoldás, gondolkodás. 2) A nevelés tartalma: a) Társadalmilag érvénytelen tudás: − Elavult, véletlenül szerzett ismeretek − Egyes rétegek osztályok etnikumok tudása. b) Társadalmilag érvényes

tudás: − Minden szaktudás. − Mindennapok tudása Gyakorlati tudás: − Valamilyen szaktudás magánszférán belül. Társadalmi tudás: − Emberek közötti kapcsolattal kapcsolatos politikai ismeretek. Ünnepi tudás: − Nem szükséges a mindennapokhoz ez az ún. magas kultúra. Vita van arról, hogy kell-e, és ha kell milyen mélységben kell tanulni. 3) Módszertanilag az elsajátításhoz kell: − Csak a ténylegesen fontos dolgokat kell megtartani. − Lehetőleg komplex ismeretköröket kell meghatározni. − Tantárgyak közötti kapcsolatteremetésre kell törekedni. − Az iskola technikai feltételei és szemléltetési lehetőségei meglegyenek. − Az oktatás légköre jó legyen. − Frontális osztálymunka mellett szükség van az egyéni és a csapatmunkára. 4) Nézetek: Formális képzés: − Intellektuális képességek fejlesztése a fontos nem az anyag. Materiális képzés: − Fő hangsúly az ismeretanyagon van és az anyag feldolgozása

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


során fejlődnek a képességek. 7, A politechnikai képzés 1) A politechnikai és a szakképzés kapcsolata: − A pedagógiának olyan elméleti kérdéseit veti fel melyek megítélése lényegesen kihat az iskolai oktató, nevelő munka gyakorlatára. A gimnázium és az általánosan képző főiskola funkcióját illető felfogás szerint nem készíthet elő valamely meghatározott pályára hanem elsősorban önálló munkára nevel. A tudományos képzés segítségével olyan készségeket fejleszt amelyeknek birtokában az ember a szakismeretek bármely területén otthon tud lenni. A műveltség csak akkor lehet általános ha: − Mindenki számára hozzáférhető. − Emberek társadalmi tevékenységeinek alapját alkotják. − Ténylegesen szolgálja az ember mindenirányú képességeinek kibontakozását. 2) Szakképzés: − Olyan képzést értünk melynek optimális eredménye a meghatározott szinteken képesített szakemberek kialakításában tükröződik

akik valamely élethívatás megkezdéséhez majd betöltéséhez szükséges és elégséges korszer5ű elméleti és gyakorlati tudással és készségekkel rendelkeznek. Célja: − Az állampolgárok műveltségi színvonalának állandó emelése a fizikai és szellemi munka valamint a falu és a város közti lényeges különbségek fokozatos csökkentése. Ezek a feladatok szükségessé teszik hogy az általános műveltség és az általános képzés korszerű értelmezésével együtt felül kell vizsgálni a korszerű szakműveltség és a szakképzés értelmezését és tartalmát is. A társadalom szakmunkásaival szemben támasztott igények az általános és a szakmai képzést szorosan egymáshoz kapcsolják. 3) A politechnikai képzés: − Általános és szakmai képzés összekapcsolásával jön létre. − Ez egy sokoldalú műszaki képzést jelent melyben elméleti és gyakorlati képzés együttesen folyik. Oka: − Világ megkívánja. − Általános

műveltség része. − A modern termelés egyre képzettebb műszaki embereket kíván. Elemei: a) Elméleti: − Természettudomány, matematika. − Alap műszaki. − Technológiai gyártási ismeretek. b) Gyakorlati: − Legfontosabb normális készségeket jártasságokat kell kialakítani. − Modern munka kultúra alapjai. c) Megvalósulása függ: − Tantervtől − Feltétel rendszertől. 4) Kapcsolódásuk: Politechnikai képzés Általános képzés Szakképzés 8, Az erkölcsi nevelés 1) Erkölcs: − Az erkölcs egy társadalmi tudatforma. − Azoknak az elveknek követelményeknek a rendszere amelyeknek a rendszere amelyek az emberek magatartását egymás közötti viszonyát meghatározzák és melyek alapján jónak vagy rossznak minősítjük ezeket. − Van egy írott szabályokban megfogalmazott és van egy a társadalomban élő gyakorlati formája. − Az iskoláknak az írott szabályok terjesztésére kell törekedni de figyelembe kell venni a

társadalomban élő gyakorlatot is mert az közvetlenül hat a gyerekre. Az erkölcs és a jog kapcsolata: − Van amikor a jogszabályok segítik az erkölcsi nevelést viszont sok esetben vagy a jog vagy az erkölcs szigorúbbnak bizonyult. Alapelvek erkölcsi normák között: − Hazaszeretet. − A munkához és annak termékéhez fűződő pozitív viszony. − Humanizmus. − Fegyelem. − Igazság. Az erkölcsi nevelés feladata: − Az erkölcsi szükséglet rendszer kialakítása vagyis az hogy az erkölcsi normák beépüljenek személyiséggé valljanak és így belső szükségletként mindig előidézze a normák belső késztetését. Jellem: − Több mint az erkölcsös személyiség. − Kialakult az említett szükséglet rendszer. − Az élet minden területén ezek határozzák meg viselkedését. − Erkölcsi szilárdság megteremtődött (tud mérlegelni a normák között). Erkölcsi szokás: − Eltér az elemi szokástól, ami automatizált cselekvésmód a

tudat aktív szerepe nélkül. − Ez is automatizmus de itt szerepet kap a tudat. 2) Az erkölcsi nevelés részei: a) Hazafiaságra nevelés: Cél: − A haza értékeinek megőrzése illetve ennek szükséglet rendszerét alakítsuk ki sőt ne csupán a megőrzés legyen a célunk, hanem a fejlesztés gyarapítás is. Módszerek: − Anyanyelvi ismeretre kell törekedni. − Sok pozitív élményt kell a hazához kötni. − A hazához fűződő pozitív érzelmet kell kialakítani. b) A munkához való pozitív viszony: Cél: − A munkával s annak eredményeivel szembeni pozitív értékrend kialakítása ami rendszeres pontos munkavégzés kialakulásához vezet. Módszerek: − A játék tevékenysége előkészíteni a munkát. A gyerekeket először meg kell tanítani játszani. − A játék tanulás átmenetnél kell hogy legyen egy pont ahol a gyerek felfogja hogy a munkát nem kezelheti játéként. − Ki kell alakítani hogy a tanulást kötelességnek tekintse. −

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Meg kell tanítani tanulni. 3) A munka fajtái: Önkiszolgáló tevékenység: − Először ez jelenik meg. − Ez inkább játékos de azért felelősségteljes. Termelési munka: − Először játékos formában jelenik meg majd konkrét termelési munkába megy át. Társadalmi munka: − A társadalmat szolgálja. − Fontos hogy a gyerek felfogja hogy az ő érdekeit is szolgálja. 4) Egyéb nevelési módszerek: a) Humanizmusra nevelés: − Az emberek egymás iránti tisztelete megbecsülése egymás pozitív értékelése az emberi kapcsolatok pozitív megítélése a cél. Módszerek: − Meg kell értetni a gyerekkel hogy önmagukban nem létezhetünk felelősséggel kell lennünk egymással szemben. Ez nemcsak lemondást hanem örömet is jelent. − Fontos hogy pozitív példákkal járjunk elől hogy az ismert szabályok pozitív érzelemhez kötődjenek. Figyeljünk arra hogy a gyerekek megfelelőképpen alakíthassanak ki kapcsolatokat. b) Fegyelemre nevelés: −

Megfelelő életrend kialakítása a cél ahol a tevékenységek pontos rendje alakul ki. A fegyelem a társadalom számára elengedhetetlen hiszen a rend biztosítja a társadalom fennmaradását. − Fontos hogy a fegyelem ne külső kényszer hatására alakuljon ki hanem úgynevezett önfegyelem formájában. − A fegyelmezésre helyes módszer a közösség bevonása helytelen módszer a vigyázó általi fegyelmezés. Módszerek: − Sok feladat adásával fejleszthető a kötelesség tudat. Az elvárások feladatok hiánya a gyerekeket túlterhelté teszi. c) Igazságra való nevelés: − Cél az hogy beépítsük a gyerekek személyiségébe az igazság szeretetét az igazság megismerése utáni vágyat. − Először csak a felszín érdekli majd fokozatosan keresi az igazságot. Módszerek: − Vélemény megnyilvánítás (megtanul érvelni, megtanulja az ellenérvek tolerálást). − Tudatosítani kell hogy a hazugság nem mentesül a büntetés alól. − Az apróbb

hazugságokat el lehet nézni. − A pedagógusnak meg kell ismernie a hazugság fantázia hatást. 9, Az esztétikai nevelés 1) Az esztétikai nevelés célja: − Képessé tegye a tanulókat az objektív világ valamennyi területén az esztétikum felismerésére, megóvására értékelésére és létrehozására. Feladata: − Kialakítsa és fejlessze a valóság és művészeti alkotások esztétikai befogadásával értékelésével kapcsolatos képességeket. Az esztétikum felismerése értékelése nem spontán alakul ki, hanem gondos nevelőmunkát igényel. Befogadása nem passzív folyamat, hanem feltételezi a személyiség aktivitását bizonyos szintű alkotótevékenységet is. Esztétikai nézetek alapján ki kell alakítani és fejleszteni a tanulók ízlését is. 2) Esztétikai élmény: − Egyedi eset kapcsán érzéki úton általános emberi élménnyel találkozunk. Ezt az élményt nem gondolati hanem érzelmi úton dolgozzuk fel. Az esztétikai

élmény befogadása: − Azt jelenti hogy a gyermek alkotó képessége fejlődik, de a befogadás nem jelenti egyértelműen az alkotásra való képességet is. Nevelni kell a gyereket és megfelelő körülményeket kell biztosítani a befogadásra illetve az alkotásra. Fajtái: a) Katarzis élmény: − Az esztétikai élmény felfokozott formája. Nemcsak átéljük, megrázza a jelenség hanem a személyiségünkben is változás történik. b) Művészi katarzis: − A művész éli át az eredeti élményt és a műalkotásban ezt a többi ember számára átadja. 3) A valóság felől közelítjük a nevelést: a) Emberi környezet: − Legfontosabb a magatartás ami élmény forrása lehet. Ezen belül fontos, hogy a viselkedés nyelvhelyesség, emberi külső. A külsőségek a belső tartalom hordozói is lehetnek. Munka esztétikája: − Nem mindegy, hogy milyen érzelmek alakulnak ki ezzel kapcsolatban. − Nem jó a monoton munka végzése sem, főleg ha semmi

értelmét nem látjuk. b) Tárgyi környezet: − Fontos a közvetlen környezet szerepe (iskola, lakhely, otthon, játékok, munkaeszközök). − Ezeknek nemcsak a szépsége a fontos hanem a használhatósága is. c) Természeti környezet: − Fontos hogy megismerjék a csodálatos természetet a környezetvédelmet. − Az erkölcsi nevelés is megvalósul d) Műalkotások: − A valóság megismerése sűrített formában. − Tudatosítani kell a tanulókban hogy ez a valóság és az életrésze jelenjen meg. − Művészeti ágak közül ismerkedjen meg főleg a filmművészettel a zenével. − A megismertetés fokozatosan történjen korán és lépésről-lépésre. Fontos az élmény előtti és élmény utáni állapot. A gond az hogy nem ismerjük a gyerek élmény előtti állapotát. Nehéz az esztétikai nevelés, mert nem tudjuk hogy az adott élmény az egyénből mit fog kiváltani. 10, Testi nevelés: 1) Bevezető: − A kisgyermekkorban a normális szellemi

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fejlődés nélkülözhetetlen feltétele a helyes testi fejlődés. A gyerek megismerő tevékenységének fejlődése a mozgással a szervi fejlődéssel elválaszthatatlanul öszszefügg. A testi nevelés azonban a későbbi életszakaszokban az iskoláskorban is alapvető jelentőségű. Fontossága szembetűnő az iskolába lépő gyermeknél. Az iskoláskort megelőzően a gyermek fő tevékenysége a játék melyben jelentős szerepe van a mozgással járó játékoknak is. Normális körülmények között a gyerek kielégíti természetes mozgásszükségletét és játékaiban szervezete megkapja a fejlődéshez szükséges ingereket. − A gyerek élete lényegesen megváltozik az iskolába lépéssel. Egyre nagyobb szerepet kap és egyre több időt igényel az iskolai munka, a tanulás. Ennek következménye, hogy a játék egyre csökken és ezzel arányban csökkenek azok az ingerek is amelyek csont, izom és idegrendszerének a fejlődését serkentik. Megfelelő

testi nevelés híján a gyerek egészsége károsodna testalkati torzulások és ennek kapcsán különböző szervek működésében káros elváltozások keletkeznének. − Az egészséges életmóddal az edzettséggel összefüggő ismeretek készségek az általános műveltség szerves részét alkotják. A testi nevelés hatásában nem korlátozhat az iskolás korra hanem olyan neveltséget kell eredményeznie mely kihat az egyén egész életére és egészséges életmódjában nyilvánul meg. A testi nevelés célja: − A felnövekvő ifjúságot testileg is képessé tegye arra hogy az életben helyt állhasson életerő, kiegyensúlyozott tevékeny emberré váljon. 2) A testi neveléssel kapcsolatos feladatok: − Egészséges életrendhez, életritmushoz kell szoktatni a tanulókat. − Fel kell kelteni a tanulók rendszeres testgyakorlás, sportolás iránti igényeit. − Gondoskodni kell a tanulok szervezetének normális egészséges fejlődéséről

egészségüket testi épségüket meg kell őriznünk. Ki kell alakítanunk az egészséges tiszta környezetet a rendszeres testápolás és általában az egészséges élet és munka feltételek iránti igényüket. − Meg kell szilárdítani a tanulók egészségét meg kell edzenünk szervezetünket a különböző hatásokkal szemben. 11, Közösségi nevelés 1) Közösség: − Kontaktusban élő egység ami valamilyen közös cél megvalósításáért jött létre. Ismertető jegyei: − A közösség olyan közös cél érdekében egyesíti tagjait ami életük fejlődésük szempontjából jelentős. A közös céllal összhangban vannak az egyéni célok. − A közös cél megvalósítása közös munkát igényel a tagoktól. Az egyén értékét főképpen az határozza meg, hogy ebben a közös munkában hogyan veszi ki a részét. − A közösség felelős tagjaiért, felelős egyéni képességeik kibontakozásáért. − A cél elérése érdekében

szervezettségre van szükség. 2) Kialakulása: − Minden gyerekcsoportban kezdetben eltérő fejlettségű erkölcsi felfogású gyerekek vannak. Ezeket a rétegeket azonnal felfedezhetjük ha megfigyeljük hogyan reagálnak követelményeikre, milyen szerepet játszanak társaik között. A legértékesebb réteg a tanulóknak az a csoportja, amelyik legelőszőr látja be a tanári követelmények helyességét. − Ezek a rétegek már támogatják a tanár munkáját. A tanulóknak ez a csoportja az aktíva melyet fontos, hogy a tanár időben felismerjen. A tanulók többsége kezdetben nem tartozik az aktíva körébe, a nevelésben még nem számíthatunk a tanulók egészének a támogatására. − A nevelőmunka következő szakaszában már élvezzük az aktíva támogatását. Az aktíva szervezi a követelményeink végrehajtását a tanár nem áll többé egyedül. Az aktívával a tanárnak külön is foglalkoznia kell, meg kell tanítani őket a közösség

szervezésére. − A közösségi nevelés utolsó szakaszában a közösségi ráhatások pedagógiájának eredményei teljesen kibontakoznak. A közösség egészében felzárkózik az aktíva köré nemcsak a tanár követel többé, hanem a közösség is kemény követeléseket elvárásokat állít tagja elé. 3) A közösség felépítése struktúrája: − Az egyén közösségi nevelése lehetetlen egy külön céllal megszervezett kisebb közösség az elsődleges közösség nélkül. Elsődleges közösség: − Melynek tagjai állandó baráti, ideológiai, munka és életközösségben élnek. A közösséget állandóság jellemzi. Optimális létszáma 7-15 fő. − Legfontosabb feladata, hogy tagjainak munkája magatartása számon tartható, értékelhető, segíthető legyen. − Kialakulhat az elsődleges és az egész közösség között is egy összekötő egy közbeeső közösség, ami 2-3 elsődleges közösséget foglal magában. 12, A pedagógus és

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


diák kapcsolata − A nevelés folyamatát alapvetően meghatározza a tanár és diák kapcsolata: 1) Bipoláris kapcsolat: − Kölcsönös egymásra hatás. − A pedagógus a szervezett nevelői hatásokkal hat a gyerekre és a gyerek is visszahat a pedagógusra. 2) Pedagógusok alkalmazkodása: − Egyénhez és közösséghez egyszerre. Csoport ismerete: − Mennyire tart össze a csoport. − Kik a jobb képességű gyerekek. − Milyen a többi tanár kapcsolata a közösséggel. Egyén ismerete: − Gyerek szociológiai helyzete az osztályban. − Családi háttér. − Kortárs kapcsolatai. − Gyerek megismerései: képességei, adottságai A tanulók megismerésének szempontjai: − Átlag alatti és átlag feletti tanulókkal külön kell foglalkozni de ehhez előbb fel kell ismerni őket: felülteljesítők: plusz feladatot kell. Lemaradóknak: esélyt kell adnia a felzárkóztatásra. 3) A nevelés legfontosabb tényezői: − A nevelés céltudatosságát

megtestesítő pedagógus valamint a fejlődő gyermek. − A nevelés mindig a gyerek és a nevelő együttes tevékenységének folyamatában valósul meg. − Számolni kell a gyerek biológiai és pszichikus fejlődésének törvényszerűségeivel ha eredményesen akarja irányítani a gyerek fejlődését. − A fejlődési sajátosságokat különösen figyelembe kell venni. 4) A nevelés legfontosabb feladatai: − Biztosítani kell hogy minden gyerek sokoldalúan fejleszthesse képességeit. Valamennyi megismerési módszernek össze kell kapcsolódnia a gyerekkel folytatott beszélgetéssel, hiszen ez minden esetben magától értetődő és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás és ellenőrzési mód. − Objektív mércével egyik pedagógus sem tud mérni. Ugyanazt a gyereket másképp értékelik más-más tanárok. Az értékelést a gyerek pedagógushoz fűződő viszonya határozza meg. Az információ gyűjtője az osztályfőnök aki visszajuttatja az

információt a kollegáknak is. OFŐ DIÁK KOLLEGA 13, A pedagógus személyisége 1) Tipológiai megközelítés: − Gyermekközpontú. − Szaktárgyközpontú. Előnye: − Nem bélyegez meg csak egy tükröt tart a pedagógusnak. Hátránya: − Sok altípus határozható meg. 2) Erénykatalógus kívánság lista: − A jó pedagógust célozza meg azaz azt kell megtudni hogy egy jó pedagógusnak milyen pozitív tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Ez minősít. Nézetek: − Érződjön a hangulata. − Ne érződjön a hangulata. 3) Szociológiai megközelítés: − A pedagógus a közösségben betöltött szerepét vizsgálja. − Többen azt állították, hogy a komplexusos deformált egyének mennek tanárnak, de később rájöttek, hogy maga a pálya formálja deformálja az egyént ilyené. − A fő deformáló tényező az elismertség hiánya hiszen nincs előrejutási lehetőség, nincs motiváló tényező. 4) Pszichológiai megközelítés: − A pszichés

jegyek oldaláról vizsgálja a tanárt. Azt nézi hogy mennyire van meg a tanár megfigyelőképessége, mennyire tud többfelé figyelni. Az idegbeteg tanárok eltávolíthatók a pályáról. 5) Esettanulmány: − A pedagóguspályán lévő tanárok meglévő tulajdonságainak vizsgálata. − Ez a módszer költséges, mert sok tanárt sokáig kén figyelni, de ez adja a legreálisabb képet arról, hogy melyik módszer a leghatásosabb. Pedagógusoknál fontos: − Megfelelő szakmai tudás. − Pedagógiai pszichológiai szaktudás. − Általános műveltség. − Személyiség varázsa. − Erkölcsiség: magánélet, munkaerkölcs. 14, A nevelési módszerek A nevelés a nevelési cél megvalósítására szolgáló eljárások. A nevelési módszereket tekinthetjük olyan eljárásoknak melyek segítségével a tanulókat a cél elérése szempontjából kedvező tevékenységekre késztetjük. A módszerek: 1. Követelés: − A követelés felszólítás hogy a tanulók

a velük szemben támasztott követelményeknek eleget tegyenek. Negatív formája a TILTÁS ami ugyancsak felszólítás de a helytelen cselekedet elkerülése a cél. − A követelés enyhe formája a kérés. A kérés is követelés. Azért kérünk mert úgy látjuk hogy az adott helyzetben ez is elegendő a cél elérése érdekében. − Szabálynak kell tekintenünk hogy mindig a lehetséges leggyengébb ráhatást kell alkalmaznunk. Hatékonyság feltétele: − Egyértelmű. − Logikus. − Teljesíthető. − Határozott. − Ellenőrizhető. 2. Meggyőzés: − A meggyőzés különböző eszközeivel alakítjuk ki a tanulók erkölcsi esztétikai meggyőződését. A meggyőzés formái: − A példák felmutatása. − Beszélgetés, vita, magyarázat. − Eseményeken, rendezvényeken való részvétel. − A tanulók részvétele erkölcsileg értékes tevékenységben. 3. Gyakorlás: − A készségek szokások kialakításának és fejlesztésének

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


nélkülözhetetlen módszere a céltudatos rendszeres gyakorlás. − A gyakorlásban nemcsak tréninget értünk nem az egyszer már végrehajtott cselekvés sablonos ismétlését, hanem állandó fejlesztést is. A gyakorlás eredményességének a következő feltételei vannak: − Ki kell dolgozni a gyakorlás tervét, feladat rendszerét. − Tudatosnak kell lennie. − Bizonyos módon követelni kell a feladat teljesítését. − Motiválni kell a cselekvést. − Ellenőrzés és értékelés is szükséges. 4. Ellenőrzés és értékelés: Feladata: − Feltárja az elvárt teljesítményszint és a tanuló tényleges teljesítménye közötti különbséget. − Ennek motiváló hatása van de ehhez igazságosnak tárgyilagosnak kell lennie. − Ha a tanulók tevékenységét folyamatosan és rendszeresen nem ellenőrizzük akkor csökken érdeklődésük megcsappan a felelősségérzetük. Romlik a teljesítményük. − Az ellenőrzésnek sok formája van. Értékelés:

− A tanulók teljesítményének pozitív vagy negatív megítélését jelenti. 5. Büntetés: − Szerepe kisebb. − Ezt csak konfliktus helyzetben alkalmazzuk. − Nevelésnek arra kell törekednie, hogy a konfliktusokat a minimumra szorítsa. − Ez természetes rendszabály. − Ha az adott eset megkívánja, akkor feltétlenül alkalmazni kell. 6. Elismerés: − A gyerek cselekedeteinek különböző formákban való kedvező értékelése. − Ez az erkölcsi fejlesztés fontos módszere. − A tanár részéről figyelmesség a gyerek iránt kifejezője annak hogy a nevelőt örömmel tölti el a gyerek helyes cselekedete. − Hatása rendkívül kedvező örömet szerez optimizmust vált ki. Fokozza önbizalmát akaraterejét. Meggyőzi őt arról hogy képes eleget tenni a vele szemben támasztott követelményeknek. Az elismerés formái: − Helyeslés. − Dicséret. − Jutalmazás. − Kitüntetés. 15, A nevelés színterei 1) Iskola: − Hatéves kortól

vezető nevelési intézmény az iskola. A gyerek tervszerű szervezett nevelését és oktatását a nevelés céljának az ország gazdasági politikai és kulturális szükségleteinek megfelelően biztosítja. − Biztosítja minden gyermek jogát a teljes kifejlődéshez amelyet adottságai képességei lehetővé tesznek. − Az egységes alapműveltséget adó iskola az általános iskola. Továbbképző iskola: − Célja hogy kibővítse azoknak az általános műveltségét akik valamilyen ok miatt más képzésben nem vesznek részt. Szakmunkástanulói képzés: − Azok számára akik valamilyen területen szakmunkásként kívánnak elhelyezkedni. Középiskolai képzés: − Általános: gimnázium − Szakmai: szakközépiskola Felsőfokú képzés: − Főiskola, egyetem. 2) A család: − A nevelés igen fontos színtere a család. Kisgyermekkorban a szülők de különösen az anya mély szeretett teljes érzelmi kapcsolata a gyerekkel a jóra való gondoskodásuk

elengedhetetlen feltétele a gyerek zavartalan kiegyensúlyozott érzelmi és értelmi fejlődésének. − Ez a viszony teremti meg azt a biztonságérzetet amely a pszichológiai fejlődés alapja. A gyerek a családban sehol máshol nem megszerezhető tapasztalatokra szokásokra tehet szert. − Egyes családokban megfigyelhető bizonyos negatív jelenségek melyek a gyerek fejlődésében gyakran súlyos problémákká vezetnek.