Betekintés: Az Alsó-Tisza és a Maros holtágai

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Az Alsó-Tisza és a Maros holtágai

Az Alsó-Tisza mentén, a déli országhatár és a Hármas-Körös torkolata között, tíz
holtágat vizsgáltunk, továbbá két holtágat a Maros alsó szakasza mentén, a tiszai torkolat
közelében. A holtágak elhelyezkedését a 46. ábrán mutatjuk be. Valamennyi ismertetett
holtág az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged) illetékességi területéhez tartozik.

46. ábra. Az Alsó-Tisza és a Maros holtágai

1. Gyálai Holt-Tisza
A holtág a 19. századi folyószabályozás során az 1855-1887 között kivitelezett, illetve
kialakult 90. számú átmetszéssel jött létre. A Tisza jobb parti ármentesített területén
húzódik, a magyar-jugoszláv országhatártól Szegedig. Közigazgatásilag Szeged városhoz és
Röszke községhez tartozik (47. ábra). Hossza 18,7 km, átlagos szélessége 86 m, területe
160 ha, átlagos vízmélysége 3 m, víztérfogata 4,8 millió m Medre áttöltésekkel és
zsilipekkel három bögére osztott. Az alsó a Halászvíz, a középsı a Fehérpart, a felsı a



Feketevíz. Mivel az alsó böge középvonalában húzódik a magyar-jugoszláv országhatár, a
holtág nemzetközi érdekeltségő. A holtág a Magyar Állam tulajdonában van, kezelıje az
Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. A halászati jogot a „Tisza" Halászati Szövetkezet
gyakorolja. A holtág medrének feliszapoltsága elırehaladott, vízi növényzettel való
benıttsége csekély. Vízgyőjtıjének kiterjedése 534 km2. A középsı böge vízpótlása
belvizekbıl és - háromszoros átemeléssel - az Algyıi öntözırendszeren keresztül a Tiszából
lehetséges. Az alsó böge a Tiszából - megfelelı vízállás esetén, szigorú zsilipkezelési
elıírások mellett - gravitációsan is tölthetı. A felsı böge csak Szeged város belterületérıl
kap vízpótlást, vizének minısége a bekerülı szennyvizek és csurgalék termálvizek miatt
nagyon rossz. A középsı böge vízminısége megfelelı, az alsó böge vize jó minıségő,
öntözésre alkalmas. A holtág rendeltetése: belvíztározás, Szeged város záporvizeinek
befogadása, öntözıvíz-tarozás, halászat és horgászat. Nem védett természeti terület, az
alsó bogét tájképi és génmegırzési jelentısége miatt indokolt lenne helyi védettség alá
vonni. A holtág középsı és felsı bögéje mentén falusi jellegő, illetve családi házas
beépítéső lakótelep helyezkedik el. Ezen bögék rehabilitációjára terv készül, ami
iszapkotrást, mederrendezést, partvédelmet, valamint a szennyvizek és a csurgalék
termálvizek kizárását tartalmazza. 2001-ben megvalósul a felsı böge mentén lévı
lakótelepek teljes körő szennyvízcsatornázása, ezzel megszőnik a felsı böge vizének diffúz
szennyezése. Ezt követıen lehetıség nyílik a víz minıségének további javítására.

A Gyálai Holt-Tisza Szegedtıl délre



47. ábra. A Gyálai Holt-Tisza helyszínrajza

2. Nagyfai Holt-Tisza
A holtág a Tisza-szabályozás során az 1862-ben megkezdett 89. számú átmetszéssel
alakult ki. A bal parti ármentesített területen húzódik, közigazgatásilag a Csongrád megyei
Algyı községhez tartozik (48. ábra). Hossza 5,9 km, átlagos szélessége 103 m, területe 6l
ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 915 ezer m3. Tulajdonosa és kezelıje a
Nagyfai Börtön és Fogház ÁG. Medrének felisza-poltsága elırehaladott, vízi növényzettel
való benıttsége csekély. Feltölthetı belvizekbıl, vízkészlete pótolható a hódmezıvásárhelyi
öntözırendszeren keresztül a Tiszából, leüríthetı gravitációsan vagy szivattyúsán. Vizének
minısége a kissé szeny-nyezett kategóriába tartozik. A holtágat a büntetés-végrehajtási
intézet mechanikailag tisztított kommunális szennyvizei és az ott folytatott mezıgazdasági
tevékenység csur-galék vizei terhelik. Rendeltetése: belvíztározás, öntözıvíz-tarozás,
halászat. Tájképi adottságai, változatos és gazdag élıvilága, génmegırzési jelentısége és
kivételesen háborítatlan viszonyai miatt természeti védettségre érdemes lenne.

A Nagyfai Holt-Tisza Szegedtıl északra, erısen



benıtt parti növényzettel

48. ábra. A Nagy fai Holt-Tisza helyszínrajza

3. Atkái Holt-Tisza
A patkó alakú holtág a Tisza szabályozásakor 1862-1889 között végrehajtott 88. számú
átmetszéssel alakult ki. A jobb parti ármentesített területen helyezkedik el,
közigazgatásilag a Csongrád megyei Sándorfalva és Algyı községekhez tartozik (49. ábra).
Felsı ágának hullámtéri folytatása a Sasér. Hossza 6,8 km, átlagos szélessége 122 m,
területe 83 ha, átlagos vízmélysége 3,5 m, víztérfogata 2,9 millió m3. Tulajdonosa a
Magyar Állam, vagyonkezelıje a Csongrád Megyei Földmővelésügyi Hivatal. A halászati
jogot a MOHOSZ Csongrád megyei szervezete gyakorolja. A holtág medrének
feliszapoltsága elırehaladott, vízi növényzettel való benıttsége csekély. Feltölthetı
belvizekbıl, magas tiszai vízállás esetén a folyóból (zsilipen keresztül), végül - szivattyúsán
- az Algyıi öntözırendszerbıl. Leüríthetı gravitációsan, illetve magas tiszai vízállás esetén
szivattyúzással. A vízminıségi mutatók értékei alapján vize „kissé szennyezett" (II.
osztályú), de öntözıvízként és halgazdasági hasznosításra megfelelı. Rendeltetése:
belvíztározás, öntözıvíz-tarozás, horgászat. Országos jelentıségő természetvédelmi
területhez, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik. Természeti értékei megırzésének
alapvetı feltétele a parti sáv természetes állapotának, zavartalanságának helyreállítása.
Környezetének fejlesztésére, illetve hasznosítására tanulmányterv készült.



49. ábra. Az Atkái Holt-Tisza és a Sasér helyszínrajza

4. Sasér
A holtág a Tisza-szabályozási munkák nyomán az 1862-tıl végrehajtott 88. számú
átmetszéssel alakult ki a folyó jobb partján. Tulajdonképpen az Atkái Holt-Tisza felsı
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ágának hullámtéri folytatása (49. ábra). Közigazgatásilag a Csongrád megyei Sándorfalva
községhez tartozik. Hossza 970 m, átlagos szélessége 103 m, területe 10 ha, átlagos
vízmélysége 3 m, víztérfogata 300 ezer m3. A Magyar Állam tulajdona, kezelıje a
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének feliszapoltsága elırehaladott állapotú,
vízi növényzettel való be-nıttsége csekély mértékő. Vizének minısége nagyjából
megegyezik az élı folyó vizének minıségével. A Tiszából felszín alatti szivárgás útján és az
árhullámok vizébıl töltıdik fel, fokon keresztül üríthetı. Országos természeti védelem alatt
áll, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik.
Élıvilága igen gazdag és változatos, több ritka állatfaj is elıfordul a háborítatlan hullámtéri
környezetben, ezért a „szentély" típusú holtágak között tartják számon.

5. Körtvélyesi Holt-Tisza
A holtág a Tisza-szabályozás során végrehajtott 87. számú átmetszéssel 1862-1887
között alakult ki a folyó bal parti hullámterében (50. ábra). Közigazgatásilag
Hódmezıvásárhely városhoz tartozik. Hossza 4,7 km, átlagos szélessége 128 m, területe
60 ha, átlagos vízmélysége 3 m, víztérfogata 1,8 millió ml Tulajdonosa a Magyar Állam,
kezelıje az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. A vagyonkezelıi jognak a Kiskunsági
Nemzeti Park Igazgatósága részére történı átadása folyamatban van. Mivel természeti
védelem alatt álló terület, használói joga van a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának
is. A halászati jogot a „Tisza" Halászati Szövetkezet gyakorolja. Medre közepes mértékben
feliszapolódott, vízi növényezettel való benıttsége elırehaladott. A Tiszához az alsó végén
lévı hullámtéri csatornán keresztül kapcsolódik. Szivárgó vízbıl és az árhullámokból



töltıdik. A Körtvélyesi szivattyútelepen keresztül belvizekbıl is tölthetı (a 155 km
kiterjedéső Kenyeréén belvízöblözet vizeinek befogadója). Leüríthetı a holtág alsó végén
lévı hullámtéri csatornán keresztül. Vizének minısége változó, általában a „kissé
szennyezett" kategóriába tartozik. Tájképi szempontból kitüntetett figyelmet érdemlı
terület, élıvilága nagyon változatos és gazdag. Az országos jelentıségő Mártélyi
Tájvédelmi Körzet része, rajta van a „szentély" jellegő holtágak listáján, de nem sorolták
be a „szentély" típusú holtágak elsı csoportjába.

50. ábra. A Körtvélyesi Holt-Tisza helyszínrajza

6. Mártélyi Holt-Tisza
A holtág a Tisza szabályozása során az 1889-1892. évi 86. számú átmetszéssel alakult
ki, a folyó bal parti hullámterében, Mártély község közelében (51. ábra). Közigazgatásilag
Hódmezıvásárhely városhoz tartozik. Hossza 4,6 km, átlagos szélessége 100 m, területe
46 ha, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 920 ezer ml Az élı Tiszával alsó végén
torkolati tiltós mőtárggyal ellátott tápcsatorna köti össze. A Magyar Állam tulajdona,
hasznosítói a Tisza-Maroszugi Vízgazdálkodási Társulat, Hódmezıvásárhely Önkormányzata
és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Kezelıje az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi
Igazgatóság. A halászati jog a „Dobó Ferenc" Horgász Egyesület (Hódmezıvásárhely)
tulajdonában van. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benıttsége közepes
mértékő. Vízminısége változó, idınként az eutrofizálódás jelei mutatkoznak. A holtág a
környezı területek belvizeinek befogadója. Közepes tiszai vízállás esetén gravitációsan, míg
alacsony tiszai vízállásnál szivattyúsán tölthetı. A Mártély-Székkutasi öntözırendszer
kialakítása után a holtág öntözıvizet szállít, ezáltal vize folyamatosan cserélıdik, ami
kedvezı hatást fejt ki a vízminıségre. Leüríthetı a holtág alsó végén lévı zsilipen
keresztül. Rendeltetése: öntözıvíz-tarozás és öntözıvíz-szállítás, belvíztározás, horgászat,
üdülés. A holtág hatásterületén folytatott tevékenységek közül kiemelkednek az
üdülıtelephez kapcsolódóak, úgymint a strando-lás, a pihenés és a vízisportok. Az országos
jelentıségő Mártélyi Tájvédelmi Körzetben van, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik.
A festıi táj az egykori tiszai ártér értékes maradványait ırzi. Élıvilága rendkívül gazdag és
változatos, fokozott védelme indokolt. Szükségessé vált rehabilitációjához, a természet- és
tájvédelmi szempontokat messzemenıen figyelembevevı terv késszült 1997-ben. A terv az
üdülıterületrıl beszivárgó szennyvizek kizárására, elvezetésére, valamint a mederben



felhalmozódott iszap eltávolítására vonatkozó megoldásokat tartalmaz. Régóta tart a terv
hatósági engedélyezési eljárása és egy pályázat elıkészítése.

A Mártélyi Holt-Tisza a strandnál

51. ábra. A Mártélyi Holt-Tisza helyszínrajza

7. Osztorai Holt-Tisza
A holtág a Tisza-szabályozás során 1856-ban megkezdett ún. Akolszögi átvágással
alakult ki a Tisza bal parti hullámterén (52. ábra). Közigazgatásilag a Csongrád megyei
Szegvár községhez tartozik. Hossza 2,5 km (valaha kétszer ilyen hosszú volt), átlagos
szélessége 100 m, területe 25 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 400 ezer m A
Magyar Állam tulajdona, kezelıje a Dél-Alföldi Erdészeti Rt. Medrének feliszapoltsága
elırehaladott, vízi növényzettel való benıttsége közepes mértékő. Magas tiszai árhullámok
esetén elöntésre kerül. Leüríthetı az alsó végén lévı, mőtárgy nélküli hullámtéri csatornán
keresztül. Rendeltetése: halász- és horgászvíz, kedvelt kirándulóhely. Bár élıvilága



változatos és fajokban igen gazdag, jelenleg nem tartozik természeti védelem alá. Egy
zsilipes mőtárgy építésével tiszai vízpótlása kisvíz idején is megoldható lenne.
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



52. ábra. Az Osztorai Holt-Tisza helyszínrajza

8. SULYMOSTÓ I. (Labodár)
A holtág a Tisza-szabályozás során az 1863-1886 között végrehajtott 85. számú
átmetszéssel keletkezett, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el (53- ábra).
Közigazgatásilag a Csongrád megyei Felgyı és Csanytelek községekhez tartozik. Hossza
750 m, átlagos szélessége 120 m, területe 9 ha, átlagos vízmélysége 1,5 m, víztérfogata
135 ezer m Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelıje egyik részén a Kiskunsági Nemzeti Park
Igazgatósága, másik részén a Dél-Alföldi Erdészeti Rt. Feliszapoltsága és vízi növényzettel
való benıttsége közepes mértékő. Vize a tiszai árvizekbıl és szivárgásból pótlódik.
Rendeltetése: horgászat, természetvédelem. A holtág a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
részeként fokozottan védett, kiemelkedı természeti jelentıségő, a Ramsari nemzetközi
vízivadvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó terület. Természeti értékei alapján a
„szentély" típusú holtágak közé tartozik. Közelében húzódik a hasonló körülmények között
kialakult, de jobban feliszapolódott Sulymostó II. holtág.

A Sulymostó I. (Labodár) Csanyteleknél, a
Pusztaszeri Tájvédelmi körzet területén



53- ábra. A Sulymostó I. (Labodár) és a Sulymostó II.
helyszínrajza

9. Sulymostó II.
A holtág a Tisza-szabályozás során az 1863-1886 között végrehajtott 85. számú
átmetszéssel keletkezett, a Tisza jobb parti hullámterén helyezkedik el (53- ábra).
Közigazgatásilag a Csongrád megyei Felgyı községhez és Szentes városhoz tartozik
Közelében húzódik a Sulymostó I. holtág. Hossza 1 km, átlagos szélessége 60 m, területe 6
hektár, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 72 ezer m5. Tulajdonosa a Magyar Állam,
kezelıje a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Medrének feliszapoltsága elırehaladott,
vízi növényzettel való benıttsége közepes mértékő. A tiszai árvizek elöntik, vize
szivárgással pótlódik. Rendeltetése: horgászvíz, természetvédelem. Mivel a holtágnak és
környezetének kiemelkedı jelentıségő és országosan is ritka természeti értékei vannak,
országosan védett, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. A Ramsari nemzetközi
vízivadvédelmi egyezmény hatálya alá tartozik. Természeti értékei alapján a „szentély"
típusú holtágak közé tartozik.

10. Serházzugi (Csongrádi) Holt-Tisza
A patkó alakú holtág a Tisza-szabályozás során az 1856. évi munkálatokkal megkezdett
84. számú átmetszés következtében alakult ki. A jobb parti ármentesített területen
húzódik, közigazgatásilag Csongrád városhoz tartozik (54. ábra). Hossza 7,5 km, átlagos
szélessége 174 m, területe 130 ha, vízmélysége átlagosan 2 m, víztérfogata 2,6 millió m-
A medret keresztezı áttöltések a holtágat három bögére osztják. Legnagyobb az 5 km
hosszú Alsó böge, míg az Aranyszigetet körülfogó középsı böge 1,4 km, a Györgyvíznek
nevezett felsı böge 1,1 km hosszú. Tulajdonosa Csongrád Város Önkormányzata, kezelıje
és halászati hasznosítója a Serházzug Kft. (Csongrád). Feliszapoltsága közepes mértékő,
felszínét 20-25 %-ban nád és sás borítja. Vizének minısége a kommunális és ipari



szennyvizek kirekesztése óta javuló. Jelenleg csak termál csurgalékvizek jutnak a holtágba,
de megkezdıdtek az ezek kirekesztését célzó munkák is. Az élı Tiszával nincs közvetlen
kapcsolata, intézményesen nem tölthetı fel tiszai vízzel, belvizek, csapadékvizek és
szivárgó vizek táplálják. Leüríthetı az alsó végén lévı Kisréti szivattyútelepen keresztül.
Rendeltetése: csapadékvíz-befogadás, belvíztározás, öntözıvíz-tarozás a helyi igények
kielégítésére, horgászat, halászat, nádgazdálkodás, vízisportolás, üdülés. Nem tartozik
természetvédelmi területhez, de kiemelkedı tájképi adottságai és az Alsó böge gazdag
élıvilágának génmegırzési jelentısége miatt a védettség valamilyen fokára, legalább helyi
védettségre, érdemes lenne. A holtág rehabilitációjára készült tanulmányterv feltárja a
fejlesztési lehetıségeket, továbbá a különbözı hasznosítási formáknak, a természetközeli
állapot
megırzésének
és
az
üdülési,
sportolási
létesítmények
mőködésének
összehangolását.

A Serházzugi Holt-Tisza Csongrádnál, náddal benıtt parti sáv horgásszal



54. ábra. A Serházzugi Holt-Tisza helyszínrajza

11. Újszegedi Holt-Maros
A holtág a Maros torkolatközeli szakaszán, a Marostınél 1860-ban végrehajtott 30.
számú átmetszéskor alakult ki. A Maros és a Tisza közös bal parti ármentesített területén
húzódik, közigazgatásilag Szeged városhoz tartozik, az újszegedi városrész belterületén
helyezke dik el (55. ábra). Hossza 4 km, átlagos szélessége 25 m, területe 10 ha, átlagos
vízmélysége 1,5 m, víztérfogata 150 ezer mf. Tulajdonosa és kezelıje Szeged Megyei Jogú
Város Önkormányzata. Feltölthetı csapadékvíz bıl és belvízbıl, szivárgó vizekbıl is
töltıdik, szivattyúsán üríthetı. A holtág és közvetlen környezete az 1980-as évekre környezetének telepszerő beépítése következtében - teljesen tönkrement, elszennyezıdött,
medre feliszapolódott, élıvilága jórészt kipusztult. A holtág partján több illegális
szemétlerakót alakítottak ki, a meder szennyvíz és csurgalék hévizek illegális befogadójául
szolgált. Funkciói: belvizek, csapadékvizek, csurgalék vizek tarozása, elvezetése. A holtág
teljes rehabilitációjának terve elkészült. Ebbıl az I. ütem (az 1+239 -2+589 km közötti
szakaszon) rehabilitációja 2000. júniusában befejezıdött. A munka során kitisztították és
rendezték a holtág medrét, megszőntették az engedély nélküli szennyvíz-bevezetéseket és
szemétlerakókat, kizárták a csurgalék hévizeket, továbbá a partot is rendezték, sétányt
alakítottak ki. A rehabilitáció II. ütemének kiviteli tervei elkészültek, megvalósításukra az
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


anyagi lehetıségek függvényében kerülhet sor.



Az Újszegedi Holt-Maros rehabilitált szakasza

55. ábra. Az Újszegedi Holt-Maros helyszínrajza

12. Vetyeháti Holt-Maros
Az egyetlen megmaradt hazai Maros-menti hullámtéri holtág a folyószabályozáskor az
1858-ban végrehajtott 26. átmetszés nyomán keletkezett (56. ábra). A holtág a folyó jobb
partján a Csongrád megyei Maroslele község közelében található, közigazgatásilag Szeged
város tápéi határrészéhez tartozik. Hossza 2,6 km, átlagos szélessége 35 m, területe 9
hektár, átlagos vízmélysége 1,2 m, víztérfogata 108 ezer m3. Tulajdonosa és kezelıje a
Dél-Alföldi Erdészeti Rt. A holtág erısen feliszapolódott állapotú, vízi növényzettel benıtt,
tölgyerdıvel övezett. Mindenkori vízszintje a Maros vízállásától függıen alakul, ısszel
gyakorta szinte teljesen kiszárad. Szivárgó vizek táplálják, a marosi árhullámok elöntik, de
vízszintjét a Tisza vízjárása is befolyásolja. A Marossal felülrıl a Csányi-foki, alulról a Bugri
hullámtéri csatorna köti össze. A holtág vízforgalmának szabályozására, illetve a hullámtéri
élıhely-rekonstrukció megvalósítására az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 2001-ben



pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi Minisztériumhoz (KAC-pályázat). A holtág
természeti értékeinek feltárása folyamatban van, mint zavartalan vizes élıhelynek
természeti védelem alá vonása indokolt.

56. ábra. A Vetyeháti Holt-Maros helyszínrajza