Betekintés: A demencia leggyakoribb formái, tünetei, a betegségekben szenvedők gondozása, ápolása

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


http://www.doksi.hu

A demencia leggyakoribb formái, tünetei, a betegségekben
szenvedők gondozása ápolása
Az életkor előre haladásával agyi idegsejtjeink száma folyamatosan csökken, a felidéző
működések meglassulnak. Normál esetben is bekövetkezik a gyors képzettársítás
képességének csökkenése, ezt azonban az élet során felhalmozódott tapasztalatok és
bölcsesség képes ellensúlyozni. Az életkor előre haladásával – bár nem törvényszerűen –
előfordulhat
feledékenység,
de
ez
normál
esetben
nem
romlik.
Demenciáról (értelmi hanyatlásról, elbutulásról) akkor beszélünk, ha az intellektuális
képességek betegség következtében hanyatlanak.
Maga a kifejezés tehát egy tünetegyüttest takar, melynek fő összetevői az emlékezethanyatlás,
az agykérgi működések zavara (beszédzavar, az érzékszervek működésének zavara, az
összerendezett mozgások zavara) az ítélőképesség hanyatlása és személyiségváltozás. Ehhez
gyakran szorongás, depresszió, téveszmék is társulnak, a magatartás megváltozik, az önellátó
képesség többnyire romlik.
A két leggyakoribb demencia típus:
- Alzheimer kór
- Vaszkuláris demencia
Tünetei között már kezdetben különbségek mutatkoznak.
Alzheimer betegségre jellemző a kognitív funkciók beszűkülése, a gondolkodás és az
ítéletalkotás zavara, valamint a viselkedés és a személyiség megváltozása. A kórkép
progresszív jellegű, az intellektuális hanyatlást végül gyors testi leépülés és halál követi. A
kórlefolyás a tünetek megjelenését követően átlagosan 8-10 év, amely nagy egyéni
különbségeket mutathat.
Az alzheimer kór oka ismeretlen. Bár a betegség pontos oka egyenlőre nem feltárt, ismerünk
olyan tényezőket, amelyek növelni illetve csökkenteni képesek a rizikót.
A rizikófaktorok közül a legfontosabb az életkor. A betegség elsősorban a 65 év feletti
korosztályt érinti. 65 év felett minden +5 életévvel a kórkép előfordulása megkétszereződik.
Az életkor mellett szerepet játszanak még genetikai tényezők (az esetek 5-10 %-a mutat
családi halmozódást), eszméletvesztéssel járó korábbi fejsérülés, valamint mindazok a
rizikótényezők, melyek a szívérrendszeri betegségekre is hajlamosítanak (magas vérnyomás,
magas vérzsírszint, cukorbetegség, elhízás).
Védő faktornak tekintik a magasabb iskolai végzettséget, a rendszeres testi és szellemi
aktivitást, valamint az antioxidánsokban gazdag étrendet.
A demenciákkal foglalkozó hazai szakemberek véleménye szerint Magyarországon 100 000150 000 Alzheimer-kóros beteg lehet. A diagnózis és a kezelés az arra kijelölt ún. demencia
centrumokban történik. Az Alzheimer-kór diagnózisa részletes neurológiai és belgyógyászati
kivizsgálás, neuropszichológiai tesztek, laborvizsgálatok és képalkotók (CT, MRI)
eredményén alapul.
A betegség kezdeti tüneteit a hozzátartozók és a háziorvosok is sokszor az idősödéssel
együttjáró feledékenységnek tulajdonítják, és csak későn irányítják pszichiáter vagy
neurológus szakorvoshoz a beteget. Mind a betegség diagnózisa, mind a gyógyszeres terápia
elindítása ezért sok esetben éveket késhet. A 2007-es európai szakmai ajánlás szerint már a
betegség korai fázisában fel kell vetni a gyógyszeres kezelést. A terápia célja a mentális

http://www.doksi.hu

romlás lassítása, illetve lehetőség szerint (átmeneti) megállítása; a pszichiátriai tünetek
csökkentése, a funkcióképesség javítása, vagy stabilizálása
.

Kognitív tünetek:
-emlékezetzavar
- végrehajtó működések zavara (cselekvések előretervezése, döntéshozatal, megosztott
figyelem)
- afázia (beszédzavar)
- apraxia (zavar a begyakorolt mozgások elvégzésében)
- agnózia (érzékelt tárgyak vagy emberek fel nem ismerése)
Nem kognitív tünetek:
- affektív zavarok ( szorngás, depresszió)
- hallucinációk
- téveszmék,
- indíték és késztetés zavara (nyugtalanság)

- agresszivitás,
- személyiség megváltozása
- egyéb neurológiai tünetek (járászavar,
vegetatív zavarok)

Vaszkuláris demencia
Míg az előbbinél kezdeti stádiumban nehéz a meghatározás, mert nagyobbrészt hangulati
eltérések jelentkeznek, gondolkodásbeli zavar csak később alakul ki, addig a vaszkuláris
demenciára a hirtelen kezdet a hullámzó lefolyás, lépcsőszerű rosszabbodás jellemző.
Gyakran előforduló éjszakai zavartsággal, nyugtalansággal. A hangulati és testi panaszok
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



mellett azonban a személyiség változása nem kifejezett. Vaszkuláris demenciákban általában
más szervek (szív, vese, alsó végtagok) arherosclerosisa, vagyis az artériafal
megkeményedésével járó érelmeszesedés is kimutatható. A betegség lefolyását alapvetően a
kiváltó ok határozza meg.
A vaszkuláris demenciához társuló további tünetek attól függenek, hogy az agynak mely része
sérül. Mivel pontosan körülhatároltak azok az agyi területek, amelyek például a beszédért, a
mozgáskoordinációért, a látásért felelősek, ezért a tünetekből visszavezetve beazonosítható a
károsodott agyterület.
Specifikus kezelése ennek a kórformának nincs. Elsődleges fontosságú az alapbetegségnek –
így a magas vérnyomásnak, cukorbetegségnek – kezelése, beállítása, illetve szélütésen átesett
betegek esetében a véralvadás gyógyszeres gátlása.
A vaszkuláris demencia hasonlíthat az Alzheimer kórra és a vaszkuláris demencia és az
Alzheimer kór keveréke előfordulhat bizonyos egyéneknél.
Parkinson kór
A parkinson kór a központi idegrendszer progresszív megbetegedése, amely tremorokkal, a
végtagok és izületek merevségével, beszédzavarral, valamint azzal jár, hogy nehéz
megmozdulni. A betegség későbbi stádiumában előfordulhat, hogy a beteg demens lesz.
Gyógyszer javíthatja a fizikális tüneteket, de lehet, hogy mellékhatással jár, mint például a
hallucinálás, érzékcsalódás, növekvő összezavarodás és kóros szorongás.
Lewy testes demencia
A Lewy testes demenciát az okozza, hogy az agyban elsorvadnak és elpusztulnak az
idegsejtek. A neve onnan származik, hogy kóros gömbölyű testek, név szerint Lewy testek
fordulnak elő. A betegnek látomásai (vizuális hallucinálásai) vannak, merevséget érez és
remeg. (Parkinson kóros) és az állapota általában hirtelen változik, óráról órára, napról napra.

http://www.doksi.hu

Ezek a tünetek különböztetik meg az Alzheimer kórtól. A Lewy testes demencia előfordul
néha az Alzheimer kórral, és/vagy a vaszkuláris demenciával együtt. Néha nehéz
megkülönböztetni a Lewy testes demenciát az Alzheimer kórtól, és van olyan Parkinson kóros
beteg, akinél a Lewy testes demenciához hasonló demencia alakul ki.

http://www.doksi.hu

A demenciák kórlefolyásának szakaszai
A betegségre lappangó kezdet, majd a panaszok lassú, folyamatos súlyosbodása jellemző.
Korai fázis: fokozódó emlékezetzavar, névfelejtés, szétszórtság, a térbeli és időbeli
tájékozódás zavara, személyiségváltozás (visszahúzódás, érdektelenné válás). Ebben a
fázisban jelentős deficittünetek mellett az önellátás képessége megtartott, a személyi higiéné
megfelelő, az ítéletalkotás képessége a szükségletekhez képest megfelelő.
Középsúlyos fázis: az emlékezethanyatlás mélyül, a beteg a közelmúlt eseményeit elfelejti,
szótévesztések, ismerős arcokat csak nehezen ismeri meg, nehézségek a mindennapi
tevékenységekben. Ebben a fázisban az önálló életvitel részleges, nehézkes és veszélyes. A
beteg életviteléhez rendszeres segítséget igényel, de az állandó felügyelet nélkülözhető.
Súlyos fázis: nem ismeri meg a hozzátartozóit, a beszéd összefüggéstelen, az elemi napi
működések (étkezés, tisztálkodás, toalett használat) zavart szenvednek, folyamatos felügyelet
szükséges. Ebben a fázisban állandó felügyeletet igényel. A személyes higiénét elhanyagolja.
Speciális ápolási teendők
A demens betegek ápolása a betegség kezdeti, enyhe és középsúlyos stádiumában a betegek
saját életterében történik. A családtagok és a szociális gondozás eszközeit kell alkalmazni
mindaddig míg a beteg saját állapotát fel tudja mérni, veszélyeztető magatartást nem mutat, és
az elérhető rokoni, közösségi és orvosi segítséget elfogadja.
A betegség progressziójából eredően az előre haladottabban dementálódott személy 24 órás
felügyeletet igényel. A demens beteg ápolása speciális felkészültséget igényel, különösen, ha
a demencia tüneteihez delírium, téveszme vagy testi fogyaték is társul.
A gondnokság alá nem vont beteg személyes szabadságjogainak korlátozása alapvetően a
pszichiáter szakorvos mérlegelési körébe tartozik, az ilyenkor követendő eljárási és
dokumentációs szabályokra a belátásra képtelen betegekkel kapcsolatos rendelkezések
vonatkoznak és követendők.
Fizikai aktivitás: a demens betegek fizikai aktivitása a kórlefolyás korai szakaszában
célszerűen irányítható és ösztönzendő
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


. Előrehaladottabb stádiumban a demens betegek fizikai
aktivitása gyakran céltalan (pakolászás, elkóborlás, éjszakai zavart manőverek) ezért azok
visszaszorítása a gondozó pszichiáter és a gondviselő személy közös feladata. Célzott
gyógytorna feladatok társuló motoros deficittünetek esetén (pl. stroke után) a beteg
kooperációja függvényében megkísérelhető.
Gondozási ápolási alkalmazások:
Cél: a betegnek optimális egészségi állapotban tartása, a beteget védelmezni a sérülésektől.
A demens betegekkel való foglalkozás alapszabályai:
- egyszerűen, érthetően kommunikáljunk a beteggel, mondjuk el százszor ha kell,
- kerüljük a konfrontációs helyzeteket (elterelési manőverek)
- minden helyzetben őrizzük meg nyugalmunkat,
- legyünk következetesek
- fokozatosan, egyszerre csak keveset változtassunk
- emlékeztetőkkel, jelekkel segítsük a beteg orientációját
- mindig a beteg teljesítményéhez igazítsuk a feladatokat és az elvárásokat, és ezek
függvényében biztosítsunk autonómiát a betegnek.
- gyakoroltassuk a meglévő képességeket (sikerélmény a betegnek)
- fizikai, valamint intellektuális ingerekkel ellátni
- támogatást nyújtani az emlékezetkiesésben szenvedő egyént a megfelelő tájékozódásban
- támogatást nyújtani a családnak.

http://www.doksi.hu

Érzékszervi veszteségek
Az időseken az érzékszervi károsodás kumulatív jellegű (felerősítő, összegyűjtő) idővel
fokozódik, egymáshoz kapcsolódik, és így érzékelési elégtelenséghez vezet, vagy azt tovább
fokozza. Az érzékelési veszteség az érzékelés torzulása, az érzékelési túlterhelés együtt
mutatkozhat időseken. Az érzékelés gyengülésére adott válaszok egyénenként változóak.
Az érzékelés gyengülése következtében létrejövő változások:
Gondolkodási működések terén:
- zavartság,
- tájékozódási képesség elvesztése,
- intellektuális (értelmi) tevékenység lassúbbodása,
- a koncentráció, gondolkodás, problémamegoldó képesség gyengülése,
- az összefüggő gondolkodás megszűntét jelenti.
Érzelmi változások lehetnek:
- szorongás,
- félelem
- depresszió
- gyors hangulati változások
Felfogásbeli változások lehetnek:
- vizuális,
- hallási,
- mozgásérzés (saját mozgás érzékelése)
- idegrendszeri jellegűek és az enyhe nappali álmoktól egészen az illúziókig és
hallucinációkig terjedhetnek.
Viselkedési változások
- nem engedelmeskedő magatartás,
- bolyongás,
- céltalan tevékenység
Gondozási ápolási alkalmazások: cél, az érzékelés maximumát elérni.
- szem előtt tartani, hogy az érzékelés gyengülése fiziológiás, pszichológiai, és
környezeti tényezők együttes hatásának a következménye
- a hiányosságokat lehetőség szerint korrigálni
- felhasználtatni a tapintási érzéket
- minden segítséget megadni a megfelelő tájékozódáshoz
- képességének megfelelő tevékenység végzése
- segíteni, bíztatni, esélyt adni az önálló döntések meghozatalában, a problémák
megoldásában
- segíteni, más személyekkel a kapcsolatot létrehozni.
Hallás elvesztése
A hallás elvesztése a leggyakoribb érzékszervi veszteség, amely időseknél előfordul. A
hallásvesztéssel küzdő idős ember a hangok torzulását veszi észre. Ez a világról alkotott
elképzeléseit torzítja, társadalmi elszigeteléshez vezet, valamint depressziót, paranoiát
gyanakvást és romló probléma megoldási készséget vált ki, mivel megfelelő információk nem
jutnak el hozzá a hallás sérülése következtében.
Gondozás ápolás: cél a hallási működés maximalizálása
- meg kell határozni a károsodás fokát (audiológiai vizsgálat)
- megfelelő kommunikációs technika alkalmazása
- szemkontaktus

http://www.doksi.hu

-

tagolt, érthető, megfelelő hangon, rövid mondatok, háttérrajzok kiküszöbölése
hallásjavító eszköz segítése, elfogadtatása, bátorítás

Látásromlás
A korral járó szemelváltozásokat okozzák: szenilis miosis (időskori pupilla szűkület) csökkent
perifériás látás, lencsék elsárgulása. A korral együtt jár, hogy a fénysugár hatására a látóbíbor
szétesése mérséklődik, ami a félhomályhoz való alkalmazkodás romlását okozza. A glaucoma
(zöldhályog) fokozott szemen belüli nyomással járó betegség, károsítja a látáshoz tartozó
idegeket, és vaksághoz vezet. Kezdete lehet akut és fokozatos. Az időseken a látás elvesztése
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!



növeli a hajlamot az illúziókra, a visszahúzódásra, dezorientációra, és a társadalmi
elszigetelődésre.
A betegnek nehézségei lehetnek a színek észlelésével, nevezetesen a kék, az ibolya, a zöld
árnyalataival. A látás az alkonyati tónusban gyengének mutatkozik. Panoráma látás
károsodhat.
Ha a szem alkalmazkodása romlik, a tárgyakat távolba helyezve állítja fókuszba.
A glaucomás beteg szemfeszülésről panaszkodik, reggel fáj a feje, ami felkeléskor
megszűnik. Ha a beteg cataractával (szürkehályog, a szemlencse zavarodása) küszködik
látásgyengülés, a szem kifáradása, fejfájás, fokozott fényérzékenység, ködös látás több kép
látás lesz a panasz.
Gondozás, ápolás: cél a beteg látási funkcióit lehetőség szerint maximumra javítani!
- látást segítő javító eszközök alkalmazása, használatára bátorítás, beszerzésében segítés
Pl. nagybetűvel írt könyvek, folyóiratok, nagyítók, audio kazetták, stb.
- segítséget nyújtani az önbecsülés és önbizalom visszanyeréséhez.
Az ízérzés és szaglás megváltozása
Az ízlelőbimbók száma az öregedéssel együtt csökken (főleg az édes, sós). Az ízérzés
képessége szorosan kapcsolódik a szaglási képességgel. Az ízérzés és a szaglás elvesztése a
táplálékfelvétel örömét is érinti. A dohányzás és a fogak állapota nagymértékben befolyásolja
az ízérzést. A szaglóérzék már a 45. év után hanyatlik. A szaglás csökkenése azt
eredményezheti, hogy nem érzik a füstöt, és benn éghetnek a lakásban.
Ezekből adódóan : túlsózás, túlédesítés, túlfűszerezés következhet.
Gondozás, ápolás: cél a beteg ízlelő és szagérzékelő funkciójának maximalizálása
- felvilágosítani, megbeszélni a beteggel, a korral járó változásokat.
- Rábeszélni a beteget, a cukor és a só pótanyagokkal való pótlására
- Füstérzékelő beszereltetése
A bőr érzékelő funkciójának elvesztése
Az öregedés a bőr elvékonyodását, szárazságát okozza. A bőr a környezeti tényezők
következtében is kiszáradásra hajlamos ( csökkent páratartalom, durva szappanok, gyakori
fürdés, elégtelen táplálkozás). A száraz bőr következtében fellépő viszketés fenyegeti a bőr
épségét (sérülések, fertőzések). A bőr turgora csökken, így kevésbé rugalmas. A sebgyógyulás
a korral együtt lassul.
Gondozás, ápolás: cél a bőr testtakaró funkciójának fenntartása, és a sérülésektől való
megóvása.
- célszerű zsíros szappanok, fürdőolaj, bőrvédő krémek használata
- sérülések elkerülése, rövid köröm, megfelelő ruházat használata.
- Megbeszélni a beteggel, és gondoskodni a megfelelő folyadékbevitelről.

http://www.doksi.hu

A mozgás beszűkülése
A csökkent mozgékonyság az idős ember számár igen súlyos gond. Azok az állapotok,
amelyek a mozgékonyság korlátozásához vezetnek a paraesthesia (álérzés, fonákérzés, az
érzékszervek érzékelési zavara, féloldali bénulás) arthritis (izületi gyulladás),
idegrendszeri elváltozások, törések, energiát felőrlő betegségek, izületi vagy lábfájdalmak,
angina, perifériás érbetegség.
Az izmokra és csontokra nagy figyelmet fordítunk a mozgékonyság sokáig fenntartható. A
lábfej problémák is korlátokat jelenthetnek. Az ágyhoz kötöttségnek és az immobilitásnak
a következményei lehetnek:
- izomatrophia (izomsorvadás)
- kontraktúra (deformitást okozó izomrövidülés, zsugorodás)
- osteoporosis (csontritkolás)
- decubitális fekély
- otrostatikus hypotensio
- dehydratió (kiszáradás)
- embóliák
- étvágytalanság
- szákszorulás
- fáradékonyság
- álmatlanság
- stressz
- depresszió
A mozgékonyság zavara növeli a sérülések kockázatát.
A mozgékonyság csökkenésének lehet egyszerű oka is mint pl.: segédeszköz hiánya, az
eleséstől való félelem, rosszul megválasztott lábbeli.
Gondozás, ápolás: cél a beteg mozgékonyságának maximális helyreállítása és az elesések
megakadályozása, az immobilitás igen sok szövődménye kivédhető.
- a beteget segíteni a segédeszközök használatában
- aktív, passzív torna
- biztonságos környezet kialakítása, megfelelő lábbeli, lábápolás, balesetek
elkerülésének lehetőségeiben segíteni.
Milyen tényezők befolyásolják az öregedés biológiai folyamatát?
Mit tehet az egyén saját sorsának saját öregedésének optimalizálása érdekében?
Milyen tényezők befolyásolják az öregedés biológiai folyamatát?
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


/>- az egyén genetikai esély-kockázati alapozottsága, örökletes tényezőkkel,
- gyakoribbá váló szervezeti károsodások, betegségek, agysérülések, műtéti altatások,
- aktuálisan ható túlméretezett stresszek, - elhúzódó lelki stresszek,
- lelki zavarok által keltett szervezeti ártalmak, ún. pszichoszomatikus ártalmak
- magánylélektani zavarok
- szenvedély problémák, mint alkohol, ajzószerek, kábítószerek, bódulatszerek,
ellenőrizetlenül szedett gyógyszerek,
- a táplálkozás hibái, mérgezések,
- inaktivitás testileg és szellemileg egyaránt
- kapkodó és rohanó életvitel
- feloldatlan problémák, és végül
- a vágyaink, képességeink és lehetőségeink közötti aránytalanságok miatt kialakuló
lelki zavarok, ún. frusztrációk

http://www.doksi.hu

Az egészségre kiható krónikus állapotok:
1. Az idősek legfontosabb egészségi problémái a krónikus betegségek 80%-nak legalább
egy krónikus betegsége van, de sokuknak több is.
2. Gyakori az izületi gyulladás, magas vérnyomás, halláscsökkenés, szívpanaszok,
szürke hályog, orthopédiai változások, látási nehézségek, cukorbetegség, fülzúgás
3. Az öregedés pszichés betegségei között gyakoriak az alkoholizmus, Alzheimer kór, és
más demenciák, depresszió.
A beteges öregek jellemzői:
- rossz szellemi és fizikai állapot,
- kicsi jövedelem, alacsony a társadalmi-, gazdasági státusz
- sokan egyedül élnek
- gyakran fekszenek kórházban, járnak orvoshoz, több pénzt költenek gyógyszerekre.
Mit tehet az egyén saját sorsának, saját öregedésének optimalizálása érdekében?
Az első lépést az idős ember életmódjának felülvizsgálatával kezdje, időszakos
kontrolljával folytassa. Nagyon fontos a saját minősítés kialakítása, szembenézés saját
hibáival, túlzásaival és esetleges rendezetlenségével, rendszertelenségével. Lehetséges
módszerek napirend, heti rend kialakítása, lényeges és lényegtelen dolgok elkülönítésével,
fontossági sorrendezésével. Az aktivitás szükséges fejlesztése, naponta legalább fél órás
gyaloglással, még inkább sétával, kalóriaszegény, napi 3-4-szeres étkezéssel, megadva
arra a pár percre a nyugalmat és kikapcsolódást.
Rendkívül fontos az illető szellemi érdeklődésének és érdekeltségének erősítése, a
feladatvállalás, az emberi kapcsolat kialakítása, illetve fenntartása. Összejövetelek
klubélet, törődés másokkal, segítség másoknak, a természetszeretet és a természetjárás, a
szép dolgok megbecsülése és élvezete, a társas kapcsolat testi-lelki fenntartása, agyfrissítő
hobbik, játékok, és nem utolsósorban szervezett, folyamatos tanulás pl.: nyelv,
ismeretterjesztő, új képességek, internet használat, stb. Mindezt naprakész humorral,
hittel, reménykedéssel, kíváncsisággal, ismeret-megosztással, szeretetcserével. A barátság,
szomszédsági és rokonsági kapcsolatok, valamint a kellemes utazások, a nem megterhelő
sport, testgyakorlás, esti lefekvéskor az ellazulás és a holnapra készülő reménykedés, az
önmagunk megbecsülése.
Az idős embernek törődnie kell saját külsejével, megjelenésével. Ebben a korban
felértékelődnek a beszélgetések, emlékezések, megbékélés a világgal. Másokkal és
önmagával. A tartós belső gyötrődések és kételyek, problémák enyhítése legalább olyan
fontos, mint az, hogy az élet egyszerű dolgaira nagyobb figyelmet kell szentelni, másokat
meg kell becsülni, de önmagát nem szabad lebecsülni, kerülni kell a kiábrándultságot, a
lemondást, a közönyösséget, az önfeladó gondolkodást.
A hívő élet, a közösséghez tartozás meghatározó tényezők a harmonikus és tartalmas
öregedéshez. Fontos, hogy ne a reklámok rengetegében tévelyegjen az ember és ne az
ellenőrizetlen „életvarázslatok” függőségébe keveredjen, kérjen szakszerű, becsületes és
humánus hozzáértőktől tanácsot és segítséget. Gondoljon a megelőzés értékére és tegye!
Ne kritizáljon dolgokat, melyekhez nem ért, melyhez nincs felkészültsége, de bátran és
őszintén kérjen felvilágosítást, észrevételeinek egyszerű közlésével, orvosai felé is.
Hallgasson minél többször zenét, éneket, verseket, és ne süppedjen órákig a TV vagy
videó elé. Legyen önálló véleménye a világról, és ne hagyja magát látszatokkal, felszínes
javaslatokkal befolyásolni.

http://www.doksi.hu

Kérdezzen, kérdezzen és gondolkodjon!
Minden reggel mosolyogjon magára a tükörbe, és próbáljon örömmel készülni
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


az előtte lévő
napnak. Érezze át azt, hogy soha nincs egyedül, mert mindig lehet egy jó szava, megértő
gondolata önmagához is és az nem kevés a mindennapi életben.
És mit tehet a család, - ha egyáltalán van – az idős emberért?
A család ne akarja megváltoztatni az idős ember szokásait, ne akarja mássá átnevelni, ne
vitatkozzon, és ne akarja mindenáron a maga igazáról meggyőzni. Legyen hozzá jó szava,
bizalma, némi türelme, hallgassa meg, és ne oktatgassa, főleg ne gorombáskodjon a család
egyetlen tagja sem. Az unokáktól ne zárják el, de minél többször legyenek együtt és osszák
meg napi feladataikat épp úgy, mint gondjaikat és örömeiket. Ne hányjanak szemér régi
dolgokat, sem öregedéséből adódó gyengeségeit. Ne írják le, ne minősítgessék, ne különítsék
el, ne sértegessék, ne szégyenítsék meg. Vonják be olyan feladatokba, tevékenységekbe,
amelyeket elbír, ne vegyék kedvét tervezgetéstől, álmodozásaitól, ha még vannak ilyenek, és
a múltra emlékezést ne vonják kétségbe, mert az az Ő múltja és az Ő életének története! NE
aggódjanak állandó tiltásokkal!
A családfenntartó erejéből mindig jusson részére.
Ne hajszolják és forszírozzák a családtagok által jónak tartott ügyekbe, utazásba,
tevékenységbe stb.
Nem megszokott megnyilvánulásainak megértéséhez szakszerű segítséget kérjenek. Ne
tekintsék az idős családtagot parkolónak, csomagmegőrzőnek és raktárnak. Hagyjanak részére
vágyakat, terveket, önállóságot. Az emberi méltóság és megbecsülés nem pénz és anyagi
kérdés, hanem egyszerű szeretetteljes magatartás.
Légzés
Az emberi szervezet számára szükséges oxigén felvétele légzéssel történik. A szervezet a
légzési mechanizmusokon keresztül végzi el a vér és a sejtek, illetve a vér és a levegő közötti
gázcserét. A belélegzett levegőből az oxigén a tüdőn keresztül jut el a sejtekhez. Kilégzéssel
pedig a széndioxid távozik a szervezetből.
A légzési mechanizmus részei.
- ventilláció, a gázok tüdőbe való bejutása és a tüdőből való eltávozása
- diffúzió, az oxigén és a széndioxid mozgása a tüdőléghólyagok és a vörösvértestek között.
Légzés típusok:
- hasi, főleg férfiaknál megfigyelhető, a has tájékon kifejezett a légző mozgás,
- mellkasi, nőknél gyakoribb, a légző mozgás a mellkasnál látható,
- kevert, mellkas és has egyaránt emelkedik a légzés folyamán, leggyakoribb típus.
A légzést befolyásoló tényezők:
- életkor / a normális légzésszám az életkor előrehaladtával csökken/
- fizikai aktivitás /nagyobb fizikai aktivitás esetén növekszik a légzés száma és mélysége
- akut fájdalom
- izgalom, szorongás,- dohányzás
- testhelyzet / az egyenes, álló testhelyzet elősegíti a teljes fokú mellkasi kitérést. Az
összegörnyedt testhelyzet korlátozza a légző mozgást.
- gyógyszerek, pl. nyugtatók csökkentik a légzés számát és mélységét

http://www.doksi.hu

- agytörzs sérülés /mivel az agytörzsben van a légzőközpont, ha az agytörzs sérül, ez gátolja a
légzésszámot és a légzés ritmusát.
A légzés hangja: élettanilag hallható fizikai megerőltetés után (pl. futás, fizikai munka)
Kóros légzéshangok:
- sípoló, melynek oka a légutak beszűkülése, pl légutak görcse, daganat, idegen test,
- szörcsölő lehet, ha a légutak tele vannak híg váladékkal, pl. kisvérköri pangás,
tüdővizenyő, (heveny keringési elégtelenség)
- horkoló légzés élettanilag is előfordulhat, de kórosnak eszméletlen beteg esetén
mondhatjuk.
Kóros légzés hangok esetén értesítsük az orvost
A lehelet szaga bizonyos esetekben, betegségekben, kóros állapotokban megváltozhat.
- acetonszagú lehet cukorbetegeknél, vagy dehydratáció (kiszáradás) esetén
- vizeletszagú veseelégtelenség esetén
- májszagú májelégtelenség szenvedőknél.
Minden esetben értesítsük az orvost, ha kóros leheletszagot észlelünk.
Légzés megfigyelése:
Nyugalmi esetben a mellkasfal és a hasfal kismértékben emelkedik és süllyed
Nagyobb energiát igénylő légzés esetén a légzési segédizmok a bordaközi izmok és a nyak
izmai is dolgoznak. Ezek működése nyugalmi légzésnél nem látható. Légzési segédizmok
használatakor a vállak esetleg emelkednek és süllyednek és a nyaki légzési segédizmok is
látható módon húzódnak össze.
Légzés számolása:
A légzés jellegének hirtelen változását fontos észrevenni! A légzést úgy kell számolni, hogy
az adott s
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


zemély ne vegye észre, mivel a légzésszám tudatosan befolyásolható. A számolás
közben meg kell figyelni a légzés mélységét, és a légző mozgások ritmusát is. (normális
esetben ritmusos)
Normális légzésszám:
- újszülöttnél: 35-40/perc
- csecsemőnél 6 hónaposig: 30-50/perc
- kisded 2 éves: 25-32/perc
- gyermek: 20-30/perc
- serdülő: 16-19/perc
- felnőtt: 12-20/perc
A légzés mélysége a mellkasfal mozgásának nagysága alapján ítélhető meg szubjektíven a
következőképp:
- normális légvétel.
- mély légvétel, (a tüdő teljesen kitágul, majd teljes kilégzés következik)
- felületes légvétel (kis mennyiségű levegő kerül a tüdőbe és a légző mozgás alig
észrevehető
Légzési ritmus: normális légzés esetén a légvételek szabályos ritmusban követik egymást.
A csecsemők hajlamosak a kevésbé szabályos légzésre és a kisgyermekeknél előfordul, hogy
néhány másodpercen keresztül gyéren lélegeznek, majd légzésük hirtelen szaporábbá válik.
Ezek az esetek élettaniak, kezelést nem igényelnek.
Bizonyos betegségekben a légzésszám, a légzés ritmusa és mélysége kórosan megváltozik
Agyi keringési zavar, agysérülés, keringési elégtelenség: néhány másodperces légzésszünet,
majd mélyülő légvételek, majd újra felületes a légzés, ismét szünet (Cheyne- Stokes légzés)

http://www.doksi.hu

Diabetes kóma, uraemia: szapora, igen mély be és kilégzések (Kussmaul légzés)
Az előbb felsorolt tünetek jelentkezésekor orvoshoz kell fordulni!
Példák különböző „légzési mintákra”
- lassú légzés /bradypnoe/ a légzés ritmusos, de gyér, pl. légzőközpontot bénító mérgek,
gyógyszerek (morfin mérgezés, altatószer) agyi keringési zavarokban
- Szapora légzés: /tachypnoe/ a légzés ritmusos, de szapora pl. láz esetén (1 °C
testhőmérséklet emelkedés 4-6-al emeli a légzésszámot) légző felület csökkenésnél
(pl. tüdőgyulladás, mellűri folyadékgyülem.
- Mélylégzés /hyperpnoe/ a légzés mélysége fokozott, létrejöhet pl. fizikai aktivitáskor
- Légzési szünet /apnoe/ a légzés néhány másodpercre – pl. alvási apnoe szindróma –
vagy végleg leáll.
Széklet megfigyelése
Normális esetben színe barna, szaga jellegzetesen átható, konzisztenciája lágy és formált,
alakja a rectum átmérőjét követő.
Kóros esetben… fekete: a tápcsatorna felső szakaszának vérzésére, vagy vas jelenlétére utal,
jellegzetes szagú, agyagszínű: epeúti elzáródásra utal, vörös: a tápcsatorna alsó szakaszából
eredő.
Köpet
A köpet a tüdőből és a légutakból származó váladék, amely köhögés, krákogás útján szájon át
ürül ki. Az ép tüdőben fiziológiás viszonyok között is keletkezik mintegy 100 ml váladék, de
ez a mennyiség felszívódik. Tehát egészséges légutakból köpet nem ürül.
A köpet tartalmaz…nyálkát, sejtmaradványokat, mikroorganizmusokat, de lehet benne genny,
vagy vér is.
Megfigyelés szempontjai: színe, mennyisége, szaga, összeállása, tartalma (diagnosztikai
értéke van!)
Köpet mennyisége: néhány ml-től akár 1 liter mennyiségig is terjedhet. (pl. hörgőtágulat)
- szokványos pl. krónikus hörgőgyulladás esetén a beteg naponta ürít köpetet.
- Megnövekedett pl. tüdőtágulás
- Csökkent pl. tüdőgyulladás javulása esetén.
Köpet színe lehet:
- átlátszó: pl. nyál, garatköpet,
- fehér, pl. asztma,
- sárgás-zöldes, pl. hörgőgyulladás,
- rozsdabarna, pl. tüdőgyulladás,
- kékes-vörös, alvadékos, pl. tüdőembólia,
- vércsíkos, pl. erőltetett köhögés után
- élénkpiros, pl. tüdő tbc
Köpet szaga: általában nincs, de ha bűzös lehet tüdőtágulás, vagy daganat jele.
Összeállása: erősen tapadó, üvegszerű lehet pl. asztmás betegnél, rétegeződő jellegű pl.
tüdőtágoly
A köpetet mindig fertőző anyagnak kell tekinteni, ezért ennek megfelelően kell kezelni, és
külön kell gyűjteni. Megsemmisítés előtt fertőtleníteni kell.!!!!!

http://www.doksi.hu

Akut zavartsági állapotok
Akut zavartsági állapot az értelmi működés visszafordítható zavarát jelenti.
Az akut zavartsági állapot súlyossági foka szerint változhat az orientációs (tájékozódási)
zavartól egészen a delíriumig (tudatzavar).
Ilyen állapotok különféleképpen kezdődhetnek.
- Gyakran rövid idő alatt kialakulhatnak (órák, napok alatt),
- Rendszerint azonban fokozatosan, hónapok alatt fejlődnek ki.
- Az akut zavartsági állapotok a nyugodt
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tájékozódási vagy tudatzavartól,
(dezorientáció) vagy csökkent együttműködési készségből az agitált állapotig
terjedhetnek, amelyben a figyelem, a felfogás, a memória, és a gondolkodás is
beszűkül: hallucinációk, illúziók, vagy delúziók (téveszme) is megjelenhetnek.
- A hallucinációk lehetnek hallási, látási, ízérzési, szaglási, tapintási érzetek, amelyek
megfelelő külső ingerek nélkül állnak elő.
- A delúzió (téveszme) tartós, hibás hiedelmek, amelyek szorosan rögződnek még akkor
is, ha nincsen alapjuk, vagy a következtetés, amelyből erednek téves.
Az akut zavartsági állapot származhat:
- fertőzések: agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, tüdőgyulladás, bakteriális
szívbelhártya-gyulladás, sepsis, húgyúti fertőzések.
- Idegi: központi idegrendszerre ható gyógyszerek, agyi érelmeszesedés, agyhártya
alatti bevérzések, agyi vérkeringési zavar, agydaganat, epilepszia
- Szív-, légzőrendszeri: szívinfarctus, pangásos szívelégtelenség, tüdőembólia, légzési
elégtelenség, akut vérvesztés
- Endocrin és anyagcsere: hypoglikémia, hyperglikémia, pajzsmirigy csökkent vagy
túlműködése,
mellékpajzsmirigy
működésének
zavarai,
májelégtelenség,
veseelégtelenség.
- Táplálkozási tényezők. Súlyos betegségtől leromlott fizikai állapot, rosszul tápláltság,
elerőtlenedés, B12, B1 vitamin elégtelenség.
- Egyéb kiváltó tényező: altatószer, sebészi vagy baleseti trauma, szöveti oxigén hiány.
Az akut zavartsági állapotot fokozhatja a pszichés stressz és további mentális összeomláshoz
vezethet. Az idősebbek, akik demenciában szenvednek, különösen ki vannak téve az akut
zavartsági állapotnak. Az érzékszervi benyomásoktól történő megfosztás és a szokatlan
környezet is lehet előidéző tényező. Ha az akut zavartsági állapotot nem sikerül rögtön
kezelni, a kognitív (megismerési) működések tartós tönkremenetele lehet a következmény. Az
akut zavartsági állapot a beteg egészségi állapotára, valamint az ápolási teendőkre nézve igen
negatív hatású, mert nem teszi lehetővé a beteg és a nővér közötti kommunikációt, kiteszi a
beteget, a nővért a sérüléseknek.
A beteg állapotának értékeléséhez adódó észlelések (mit veszünk észre a betegen)
- az akut zavartsági állapot jelei és tünetei igen finomak lehetnek és a nap folyamán
változhatnak
- A beteg feledékeny és dezorientált
- A figyelés, a figyelem egy dologra irányítása károsodhat
- Egyéb jelek: memóriavesztés, a beszéd rendezettségének romlása, a valóság helytelen
értékelése, hallucinációk, nyugtalanság, az alvás és ébrenlét ciklusának zavartsága,
szorongás, üldözéses téveszme.
- Szapora pulzus, verejtékezés, az arc kipirulása, a pupilla tágulása, RR emelkedése
társulhat még a zavartsághoz.
Az akut zavartsági állapot rendszerint 1 hét alatt elmúlik.

http://www.doksi.hu

Gondozás, ápolás: cél a beteg részére értelmes környezet megteremtése, a szervezet
tudatosságát fenn kell tartani, segíteni kell, hogy a beteg legyen képes uralni a zavartságát, a
hallucinációit, delúzióit és illúzióit.
- a beteget meg kell védeni az ártalmaktól
- fel kell mérni a szoros ellenőrzés, vagy folyamatos ellátás igényét.
- A zavart betegnek gyakran ismételt tájékozódásra van szüksége, ezért nagyon fontos a
türelem. Lassan, érthetően beszéljünk, hangoztatva a beteg nevét.
- Állandóságra törekvés.
Összefoglalva: a heveny zavartság hirtelen lép fel az öntudat, a figyelem, a megértés, az
emlékezet, a tájékozottság, a gondolkodás, az álom és ébrenlét ciklus és pszichomotoros
magatartás zavarának általános és hullámzó együttese.

Artériás keringési elégtelenség
Az artériás keringés elégtelensége az artériák szűkületének vagy elzáródásának következtében
alakul ki.
Ez az állapot létrejöhet heveny vagy krónikus formában.
- a heveny artériás elégtelenségnek a kezdete hirtelen és teljes artériás elzáródást okoz,
amelynek súlyos szöveti ischemia (szerv, vagy testrész vérszegénysége) lesz a
következménye
- idült artériás elégtelenség fokozatosan fejlődik ki a plakk kialakulásával
Az artériás elégtelenség okai lehetnek:
- artériás embólia (a véráramba jutott és tovasodródó anyag beékelődése)
- artériás thrombosis (rögösödés a vérben)
- arteiosclerosis obliterans (elzáródással járó verőér keményedés)
- diabetes mellitus okozta érelváltozások
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


- trauma
Az artériás elégtelenség rizikó tényezői:
- dohányzás
- diabetes mellitus
- elhízás
- hypercholesterinaemia (túl nagy mennyiségű koleszterin a vérben)
- stresszel terhelt életmód
Az arteria femoralis (comb), poplitea (térdhajlat) és tibiális (sípcsonti) elzáródása idősebb
korban következik be. Az akut artéria elégtelenség hirtelen fájdalommal kezdődik, míg a
krónikusé fokozatosan. Az érintett végtagon a pulzus gyenge, vagy teljesen hiányzik.
A krónikus artériás elégtelenség a lábon és a lábfejen idéz elő elváltozásokat, ezek a
vékony, száraz, fénylő bőr, a körmök megvastagodnak, a szőrzet kihullik, a jobb és a bal
végtag között hőmérséklet különbség van.
Fekélyek mutatkoznak a lábujjak között, a lábujjak csúcsán, a sarkon, az oldalsó boka fleett.
Az idült artériás elégtelenségben keletkező fekély jól elhatárolt szélű, fekete, vagy necroticus
a fekélyalap, a bőrszín sápadt, nincsen vérzés.
Akut artériás elzáródásban az elzáródás helye érintésre érzékeny.
Hirtelen fellépő égő fájdalom, a fájdalom mozgásra fokozódik, zsibbadtság érzése, sápadt
bőrszín látható, tapintásra hideg a végtag, gyengeség érzése a végtagban, a végtagon pulzus
nincs vagy nehezen tapintható.
Gondozás, ápolás: cél, az akut, vagy krónikus elégtelenség korai jeleit és tüneteit felismerni.
a krónikus artériás elégtelenség ápolási teendői:
- bátorítás a fokozatos sétákra, ne lépcsőzzön, rövid lépésekkel tegye a sétát

http://www.doksi.hu

-

-

Járásban tartson szünetet, ha fájdalmat érez
Az elrendelt gyógyszereket beadni a betegnek
Elmagyarázni a gondos lábápolás jelentőségét, felhívni a beteg figyelmét a bőr
védelmére a szövődmények elkerülése érdekében, különösen a cukorbetegek sebe
nehezebben gyógyul, ezért a lábápolásnál is gondosan ügyeljünk, ha lehet, bízzuk ezt
szakemberre.
A túlzott meleg, vagy hideg időjárás veszélyeire felhívni a figyelmet (ne használjon
melegítő párnát, forró vizet)
A beteg ne használjon szűk ruhadarabokat (nadrágszíj, szűk cipő, harisnyagumi).

Szívarrhythmiák
Def: Arrhythmia a szív ritmusának vagy az ütés szaporaságának eltérése.
A zavar kiterjedhet az ütem képződésére, vezetésére, vagy mindkettőre.
A szívarrhythmiák előfordulása a korral együtt nő. A szív korral kapcsolatos elváltozásai (a
rostos szövet képződése – fibrosis, - az izomtömeg csökkenése, a kötőszövet alapállománya, a kollagén állomány szaporodása, meszesedés és a koszorús erek szűkülete) hozzájárulnak az
arryhythmiák keletkezéséhez.
A szív ritmuszavarainak kiváltó tényezői közé soroljuk:
- a myocardium ischaemiáját (a szívizom vérszegénysége a vér odajutásának akadálya miatt)
- hypokaliémia (a normálisnál alacsonyabb kálium a szervezetben)
- szisztémás fertőzés
- vérvesztés
- digitális intoxikáció
Az időseken az arrhythmiákat komolyabban kell vennünk, mivel csökkentik az amúgy is
alacsonyabb perctérfogat iránti tűrőképességet, és ez syncopéhez (időleges eszméletvesztés az
agyi vérellátás zavara miatt) összeeséshez, transiens ischemias rohamhoz, (TIA Transiens
Ischemias Attack) és végül is demenciához vezethet.
Az arrhythmia súlyosságának függvényében kialakulhat angina (szorító fájdalom) valamint
embolus és thrombusképződés, myocardialis infarktus, cardiovascularis (szív és érrendszeri)
elégtelenség, vagy akár hirtelen halál is az időseken.
Arrhythmiák jelei és tünetei:
- RR alacsonyabbá válása,
- mellkasi fájdalom
- az elmeállapot, a személyiség és a magatartás változása
- szédülés érzése
- nehézlégzés megjelenése (dyspnoe)
- szapora légvétel kialakulása (tachypnoe)
- sápadt, hűvös nedves bőr
Az arrhythmiák myocardialis ischemiát váltanak ki, olyan kísérő tünetekkel, mint a
nehézlégzés, a RR ingadozása és angina.
Idősebbeken az arrhythmiák kiválthatnak pangásos szívelégtelenséget, annak tüneteivel, mint
dyspnoe, folyadék retentio és RR ingadozás. A pulzus lehet gyors, lassú, vagy szabálytalan.
Gondozás, ápolás
- légzés, RR, pulzus mérése, tudatállapot megfigyelése
- az előírt gyógyszerek beadásáról való gondoskodás

http://www.doksi.hu

-

a beteget bátorítani abban, hogy hagyja abba a dohányzást, a szeszes italok
fogyasztását
- gondoskodni a folyadék elektrolit háztartás egyensúlyáról
- digitális szedése eseté
Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


n digitális intoxikációra gondolni, ha a beteg – étvágytalan,
émelyeg, hány, hasmenése van, kellemetlen hasi érzés, fejfájás, fáradtság, homályos
látás a panasza.
Fontos az arról való gondoskodás, hogy a beteg elkerülje az arrhythmiából adódó,
származó szövődményeket.
Cataracta (szürkehályog)
Def: a cataracta a szemlencse fejlődési vagy degeneratív elszürkülése, átlátszóságának
elvesztése, tehát a szemlencsén keletkező homály.
A cataracta a leggyakoribb szemelváltozás időskorban. Kialakulásának sebessége egyéni.
A cataracta okaiként ismerjük:
- a normál, életkor okozta elváltozásokat
- lencsék traumás károsodását
- egyéb szembetegségekhez másodlagosan csatlakozó eltérések, mint a diabetes a
szemelváltozáshoz
- gyógyszerek is okozhatják
- veleszületett defectus (hiány, hiba)
A fokozatos látásvesztéshez történő egyéni alkalmazkodás sokféle tényezőtől függhet:
- a maradék érzékszervek állapota
- a fizikai környezet
- az életstílus
- a személyiség
A kezelés alapja a sebészeti eltávolítás. A betegek gyakran a vakító fényre panaszkodnak –
ekkor sötét szemüveget kell viselni, hogy óvja az éles fénytől.
Gyakori panasz: Rossz látás, fejfájás, fokozott fényérzékenység, homályos, vagy többes látás,
nem tudja a hirtelen sötétséget, a vakító fényt, a ragyogást tűrni.
Gondozás, ápolás: cél a beteg segítése látásának maximális javítása érdekében
- bátorítani a beteget a rendszeres szemészeti vizsgálatok elvégeztetésére
- a látás ideiglenes javítására alkalmazandó szemcseppek használatának segítése
- a szembe cseppentés szabályai
- segíteni a külső fényeket kiszűrni
- műtét után segíteni a beteget
- látásnehezítettségből adódó problémák elkerülése
Cerebrovasculáris esemény CVE
A cerebrovasculáris eseményt stroknak is nevezik. Az agyban lévő egyik érnek elzáródása
vagy megrepedése és így az állományba történő bevérzés.
A szélütés (közkeletű angol nevén a stroke) olyan kórkép, amelyben az agyi artériák
elzáródása, vagy megrepedése miatt az agyállomány elhalása következik be.
A szélütés cerebrovasculáris betegség, mely elnevezés onnan ered, hogy a kórkép az agyat
(cerebrum) és az ereket (vaszkuláris) érinti.

http://www.doksi.hu

A szélütés a halálozás harmadik leggyakoribb oka, és az Alzheimer kór után a második helyen
álla a tartós agyi károsodást okozó ideggyógyászati kórképek között. Jóval gyakoribb az
idősek körében, aminek rendszerint az az oka, hogy a kiváltó okok idővel súlyosbodnak.
A 65 évesnél idősebbek körében lép fel a szélütések több mint 2/3-a. A szélütés valamelyest
több mint 50%-ban férfiakban jelentkezik, azonban a halálos kimenetelű szélütés több mint
60%-a nők körében figyelhető meg. Ennek lehetséges oka az lehet, hogy a szélütés felléptekor
az érintett nők átlagos életkora magasabb, mint a férfiaké.
A szélütésnek 2 fajtáját különítjük el:
- az ischemiás (vérellátás zavarán alapuló
- hemorrágiás (vérzéses) formát
A szélütés hátterében 80/%-ban ischemia áll, melyet egy artéria elzáródása okoz. A vérellátás
hiányában az agysejtek nem jutnak elegendő mennyiségben a vérben oldott oxigénhez és
glükózhoz (szőlőcukorhoz).
A tranziens ischemiás attak melyet néha „mini-stroke”-nak is neveznek, gyakran fenyegető
ischemiás stroke korai jele. (TIA: az idegrendszeri működés kiesését jelzi, amely hirtelen
beálló ischemiával magyarázható)
A TIA az agy egy területének elégtelen vérellátásából fakad, amely csak rövid ideig tart. A
vérellátás gyors helyreállása miatt az agysejtek – a szélütéstől eltérően – maradandóan nem
károsodnak.
A szélütések 20%-a vérzéses szélütés, amelynek hátterében agyon belüli vagy akörüli vérzés
áll. Ebben a típusban az ér megrepedése miatt a normális véráramlás akadályozott, és a vér
beszivárog az agyi szövetekbe. Az agyállománnyal közvetlenül érintkező vér irritálja a
szöveteket, és hegképződéshez vezethet, mely epilepszia forrása.
A szélütés mindkét formájában a legfőbb kockázati tényezők az ateroszklerózis (az artériák
falában foltszerűen lerakódó zsírnemű anyagok, melyek beszűkítik, vagy elzárják az
artériákat), magas vérnyomás, cukorbetegség és dohányzás.
Az ateroszklerózis az ischemiás formában, a magas vérnyomás pedig a vérzéses formában bír
nagyobb jelentőséggel.
A szélüté