Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A pénzügyi közvetítés szükségessége

1 A pénzügyi közvetítés szükségessége Amikor még nem voltak pénzügyi közvetítők három fő pénztulajdonosi csoportot különböztettünk meg: - az államot ( költségvetési szervek, önkormányzatok, non-profit szervezetek, alapítványok ) - a vállalatok - a lakosság A pénzmozgások megfigyelése alapján azt látjuk, hogy egyes szektorok bevételeiknél többet szeretnének költeni. Ezeket nevezzük deficites gazdálkodó alanyoknak Más szektorok bevételei meghaladják a kiadásokat, ők a szuficites szektor. A problémát az jelentette, hogy a deficites szektor tagjának olyan gazdálkodó alanyt kellett keresnie, aki tud kölcsön adni és fordítva is igaz. Tehát ők keresték egymást. A hitelezőnek olyan hiteladóst kellett keresnie, akinek pont annyi időre van szüksége a pénzére, ameddig neki fölösleges. A pénzügyi közvetítők ( bankok és egyéb pénzintézetek )segítségével ezek a nehézségek áthidalhatók. A pénzintézet a

különböző időre elhelyezett megtakarításokból rövidebb vagy hosszabb lejáratú hiteleket tud folyósítani, ezt a folyamatot a lejáratok transzformálásnak nevezzük. Ennek eredményeként lehet az ismétlődő rövid lejáratú magtakarításokból hosszú lejáratú hitelt folyósítani, illetve a tartósan lekötött betétekből többször lehet rövid lejáratú hiteleket folyósítani. A pénzügyi közvetítőknek nemcsak költségeiket kell fedezniük, hanem nyereséget is akarnak realizálni, amit a betétek és hitelek kamata közötti kamatrés fedez. A pénzügyi közvetítés előnyei ellenére az utóbbi időben megfigyelhető a pénzügyi közvetítés kikerülésére irányuló tendencia is. ( Bár ez nem mai jelenség !!!) Ezt a tendenciát nevezzük dezintermeditációnak. Ez a folyamat nem jelent mást, mint kereskedelmi kötények kibocsátását, ezt azonban a kockázat csökkentése érdekében csak tőkeerős vállalat teheti meg. Banktörtének

címszavakban: Első bankok XII-XIII. században - 1587 Banco Rialo Velencében giro rendszer - 1668 Svéd Riksbank - 1694. Bank of England ( Angol bank) ezt tekintik az első banknak Aranyművesekből lettek bankárok. - 1924 Magyar Nemzeti Bank (RT formában működött, alaptőkéje 30 millió aranykorona volt. - 1839 Pesti Hazai Első Takarékpénztár - Fáy András - 1827 Magyar Általános Hitelbank. A magyar bankok és takarékpénztárak közül csaknem mindegyik részvénytársaság formában működött. Központjuk Budapesten volt, de a vidéki nagyvárosokban csaknem minden banknak volt fiókja. - 1947. államosították a bankokat - 1948. MNB szocialista jegybank funkciói, ekkor kereskedelmi bank funkciókat is ellátott Az MNB mellett szakbankként működött a Beruházási Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank és az OTP. - 1949 OTP - 1987 kétszintű bankrendszer A bank definíciója, funkciói: Angliában meghatározták a bank funkcióit, amely tulajdonképpen a

bank definícióját is megadja. Banknak azt tekinti, amely a banki funkciókat ( fizetési forgalom bonyolítása, betétgyűjtés, folyószámla- és egy egyéb hitelek nyújtása, külföldi valuta (deviza ) műveletek bonyolítása. Ezek voltak a fő funkciók, de a bankok nyújtottak nem banki szolgáltatásokat is: tanácsadás, nemesfémekkel való kereskedés, külkereskedelmi tevékenység elősegítése, lízing, faktorálás, vagyonkezelő szolgáltatások, biztosító társaságok részére ügynöki tevékenység végzése, saját 2 kibocsátású biztosítási kötvények eladása, részvényregisztrálási szolgáltatás, befektetési alapok kezelése, ingatlanügynöki szolgáltatás, tőzsdei tevékenység. Európában a pénzintézetek tevékenységégének egységes szabályozását segíti elő, hogy az egyes országok átveszik az Európai Unió bankszabályozását. 1977. Első Bankdirektíva ( tartalmazza a bankok alapításának közösen elfogadott elveit,

az egyes tagállamok bankjainak azon jogát, hogy egy másik tagállamban leánybankot alapíthassanak, és e bankok számára a fogadó ország mindazokat a jogosítványokat köteles megadni, amelyekkel a hazai bankok rendelkeznek. 1993. Második Bankdirektíva ( a bázeli irányelvekkel hozták összhangba a bankok bankfelügyeleti ellenőrzését, amelyet a bankok anyaországára bízták. ) A Második Bankdirektíva szerint a hitelintézetek által végezhető tevékenységek a következők:  betétek és más visszafizetendő források gyűjtése  hitelezés, beleértve a fogyasztói hitelezést, a jelzáloghitelezést, a visszkereset nélküli faktorálást, a forfetirozást  pénzügyi lízing  pénzátutalási szoláltatások  fizetési eszközök kibocsátása és kezelése ( hitelkártyák, utazási csekkek, bankári/pénztási csekkek.  garanciák és kötelezettségvállalások  kereskedés saját számlára, illetve ügyfelek megbízásából (

pénzpiaci eszközökkel, devizákkal, határidős pénzügyi tőzsde termékekkel és opciókkal, deviza- és kamatlábderivativokkal, átruházható értékpapírokkal )  részvények kibocsátásával való részvétel és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások  tanácsadás vállalatoknak tőkestruktúrával, stratégiával, egyesüléssel és vállalatfelvásárlással kapcsolatban  pénzügyi ügynöki tevékenység  portfoliókezelés és tanácsadás  értékpapírok őrzése és kezelése  hitelinformációs szolgáltatások  értékőrzés ( széfszolgáltatás ) Univerzális bankok, specializált bankok, bankassurance Az univerzális bank kifejezést gyakran használjuk, ennek ellenére nincs egységes értelmezése. Univerzális, mert több fajta - nem banki - tevékenységet végez. Az univerzális bank előnye a szűkebb értelemben vett kereskedelmi bankkal szemben, hogy több információval rendelkezik a hitelt igénylőről akkor, ha

tulajdonosként is és részvénykibocsátást garantálóként is ismeri. Továbbá, hogy az a bank, amely befektetési bankként, esetleg tulajdonosként is érdekelt a vállalat sorsának alakulásában hosszabb távon érdekelt, mint a ( rövid lejáratú ) hiteleket folyósító kereskedelmi bank. Az univerzális bankokkal kapcsolatban merül fel a pénzügyi konglomerátumok szerepe is. A pénzügyi konglomerátumoknak nincs egységes definíciója. Az egyik lehetséges meghatározás szerint a pénzügyi konglomerátum a vállalatok olyan csoportja, amelyek közös tulajdonban vannak, de az egyes pénzügyi tevékenységeket a csoport tagjai külön-külön végzik. Más meghatározás szerint a pénzügyi tevékenységhez nem pénzügyi tevékenység is járul. A közös felelősséget vagy egy holding szervezet, vagy egy közös irányító, ellenőrző szervezet biztosítja. A 80-as évektől terjedt el Európában a banki és biztosítási tevékenység összefonódása. Az

együttműködés különböző formákban jelentkezhet. E jelenség leírására új kifejezések is megjelentek a szakirodalomban, így a francia eredetű bankassurance, illetve a német eredetű Allfinanz. Mivel az Európai Unió az első bank- és biztosítási direktívák korlátozták vagy tiltották mind a biztosítók, mind a bankok más ágazatokban való tevékenységét, a bankassurance 3 tevékenység folytatásának legegyszerűbb módja az volt, ha egy holding vagy egy pénzügyi konglomerátum keretében végezték. A Második Bankdirektíva és a biztosítást szabályozó direktíva már nem tartalmaz korlátozást a banki és biztosítási tevékenységet illetően. A bak és pénzintézeti tevékenység meghatározása Magyarországon Azt az általános elvet követték, hogy bank az, amely pénzteremtésre képes, másképp fogalmazva a bank olyan látra szóló folyószámlát vezet ügyfelének, amelyről azonnali átutalásokat lehet teljesíteni.

Pénzintézet nem képes pénzteremtésre, mert nem vezet olyan számlát, amelyről azonnali átutalást lehet telejésíteni. A Hpt meghatározza a pénzügyi szolgáltatásokat, illetve a kiegészítő szolgáltatásokat. Pénzügyi szolgáltatások ( forintban, devizában, valutában ): - betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz elfogadása - pénzkölcsön nyújtása - pénzügyi lízing - pénzforgalmi szoláltatások - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásnyújtása - kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása - valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet - váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység - pénzügyi szolgáltatás közvetítése ( ügynöki tevékenység ) - befektetési alap letétkezelés - letéti szoláltatás, széfszolgáltatás - hitel

referencia szolgáltatás - önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás ( forintban vagy devizában ) - pénzváltási tevékenység - az elszámolás-forgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése - pénzfeldolgozási tevékenység - pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon. A felsorolt tevékenységek üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők. A tevékenységek felsorolása után a törvény meghatározza a pénzügyi intézményeket, illetve azok feladatkörét. A törvény szerint pénzügyi szolgáltatást - a pénzügyi szolgáltatás közvetítése kivételével - csak pénzügyi intézmény végezhet. Az számit kereskedelmi banknak, amely ezeket a szolgáltatásokat végzi, főként a betétgyűjtést és a pénzforgalmi szolgáltatásokat. A pénzügyi intézmény, ha törvény másképp nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül

üzletszerűen kizárólag - kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, - biztosítási ügynöki, árutőzsde-ügynöki, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet - aranykereskedelmi ügyletet, valamint - részvénykönyv-vezetést folytathat. 4 Pénzügyi vállalkozás: ez végzi a kiegészítő szolgáltatásokat. Pénzügyi intézmény hitelintézet, illetve pénzügyi vállalkozás formájában működhet. Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely betétet gyűjt, és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez. A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. A bank az a hitelintézet, amely betétgyűjtést és a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását üzletszerűen végzi, Kizárólag bank kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének nyújtására. A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelően

jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körének nyújtására. A szövetkezeti hitelintézet a következő tevékenységeket végezheti: - betét gyűjtése, - pénzkölcsön nyújtása, - pénzügyi lízing, - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtás, - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása - pénzügyi szolgáltatások közvetítése ( ügynöki tev.) - letéti szoláltatás, széfszolgáltatás - pénzváltási tevékenység, - valutával, devizával váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára végzett tevékenység. A hitelszövetkezet - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti tevékenységét. A pénzügyi vállalkozás az a pénzügyi intézmény, amely a betétgyűjtés és a pénzforgalmi szolgáltatás kivételével egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez. A bankközi piacon

pénzügyi ügynöki tevékenységet csak pénzügyi vállalkozás, kizárólagos tevékenységként végezhet. - Bank legalább kétmilliárd forint jegyzett tőkével - Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásban meghatározott jegyzett tőkével - Szövetkezeti hitelintézet legalább százmillió forint jegyzett tőkével - Pénzügyi vállalkozás legalább húszmillió forint jegyzett tőkével alapítható A bankok helyzete a gazdaságban: A kereskedelmi bankok tevékenységénél alapvetően kétféle tendencia figyelhető meg: az univerzális bank és a specializált bank irányába való elmozdulás. A bakok méretével kapcsolatban megfigyelhető, hogy tevékenységük egyre inkább nemzetközivé válik, így ha egy bank valamely országban nagybanknak számit is, nemzetközi összehasonlításban a kisebbek közé tartozhat. A bankokkal kapcsolatos elvárások nem csupán a különböző támogatásokra irányulnak, hanem arra is, hogy

növeljék a gazdaság biztonságát. A kereskedelmi bankok fő tevékenységi köre a vállalati szektor hitelezése, illetve a vállalatok számára pénzügyi szolgáltatások nyújtása. A takarékintézetek profiljába elsősorban a kiskereskedelmi üzletág tartozik 5 Tevékenységi körük alapján lehetnek : aktív, passzív, semleges Lehet kiskereskedő bank, nagykereskedő bank, specializált bank, univerzális bank. Kockázat a kereskedelmi bankok tevékenységében Egyszintű bankrendszerben a banktevékenység nem jár túl nagy kockázattal. A kockázat valamilyen várt eredmény bekövetkezése körüli bizonytalanság mértéke. Minél bizonytalanabb a bank jövedelme, minél nagyobb a befektetők kockázata, annál nagyobb a fizetendő kockázat prémium. A közgazdászok egy része azt álltja, hogy az egyes bankok tevékenységében rejlő kockázat három, egymással összefüggő okból származik: 1.) a nem kielégítő divezifikálásból 2.) a nem

kielégítő likviditásból 3.) A kockázatviselési hajlamból A kockázat fajtái: 1.) A hitelkockázat vagy a visszafizetés kockázata ( hiteladósok nem tudják visszafizetni a hitelt és a kamatokat lejáratkor, illetve egyáltalán nem fizetnek. A kockázat csökkentésének két módszere: hitelképesség megítélése vagy a fedezet megkövetelése. ) 2.) A befektetési kockázat ( A bank esetleges befektetéseinek értékvesztését jelenti, mivel az értékpapírok árfolyama és a piaci kamatláb ellenkező irányba is változhat. A kockázat másik eleme az értékpapírpiacok hatékonyságából következik.) 3.) Likviditási kockázat ( A bakok ügyfeleik pénzigényét elsődleges likviditási tartalékaiból, értékpapírok mobilizálásából és kölcsönvett forrásból elégítik ki. Likviditási nehézséget okozhat, ha az ügyfelek megrohanják a bankot, illetve ha a jegybanki refinanszírozás is szünetel. ) 4.) Kamatlábkockázat ( A banki pénzáramlásnak

a kamatláb változása nyomán bekövetkező kedvezőtlen alakulását értjük kamatlábkockázaton. A bank szabályozni tudja a kamatkockázatot az eszközök és források lejáratának összehangolásában. ) 5.) Országkockázat ( Az országkockázat a hitelkockázat különleges fajtája. Akkor nyer jentőséget, amikor az országban annyira romlik a gazdasági helyzet, hogy az ország nem tud vagy nem akar külföldi valutában fennálló fizetési kötelezettségeinek eleget tenni.) 6.) Valutakockázat ( A valutakockázatot nem csupán a valuta-deviza pozíció alakulás befolyásolja, hanem az ezzel kapcsolatos más kockázatok is, mint a devizakövetelések és tartozások lejáratának összehangolásából következő kamatkockázat, a devizafizetések során a különböző időzónák miatt felmerülő veszteségek, a devizafizetések esetleges késedelme és meghiúsulása miatt felmerülő hitel- és országkockázat.) 7.) Szabályozási kockázat (Különböző

országok (államok) eltérő szabályai, beleértve a kamatláb-szabályozást is.) 8.) Működési kockázat ( - ha a bank kiadásai meghaladják a bevételeket - munkanapon belüli folyószámlahitelek ) 6 9.) A csalás kockázata ( Az eddig felsorolt kockázatfajtákat a bankok normál kockázatának tekinthetjük. De van olyan kockázat is, amely a tisztességtelenségből, csalásból, illetve a hibás munkavégzésből következik. Sikkasztás: a bankvezetők, alkalmazottak lehetősége, Lopás: kívülállók, Korszerű csalási módszer: számítógépes szakemberek ) 10.) A mérlegen kívüli tételek kockázata A bank működését alapvetően meghatározza: a jövedelmezőség, a likviditás, a kockázat. A bankok választási lehetősége a kockázat és a jövedelem között Tudjuk, hogy kockázatvállalásuk befolyásolja jövedelmüket. A kamatkockázatot és a valutakockázatot csökkenteni lehet eszköz-forrás menedzseléssel, valamint fedezni lehet határidős

és opciós műveletekkel. A rögzített kamatozási hitelek helyett a bankok kínálhatnak ügyfeleiknek változó kamatozású hiteleket. A likviditási kockázatot csökkenteni lehet az elsődleges tartalékok és piacképes értékpapírok tartásával, valamint hiteligénybevételi lehetőségek megszerzésével. Az ilyen elővigyázatossági intézkedések növelik a költségeket és növelhetik a működési kockázatot. A jól kidolgozott ellenőrzési rendszer megelőzheti a csalásokat és csökkentheti a csalás kockázatát. A kockázat és jövedelem közötti választásnál azt kell szem előtt tartani, hogy minél nagyobb a kockázat, annál magasabb a jövedelem. De azt is figyelembe kell vennünk, hogy a kockázatos műveletek kudarccal is végződhetnek, és a bank végső eredménye az ilyen műveletek miatt jelentős veszteség lehet. Kockázatvállalás és banktőke A bank tőkéje - többek között - arra szolgál, hogy megvédje a betéteseket a bank

esetleges veszteségének következményei ellen. A tőke nagysága a kölcsöntőke/sajáttőke aránya a bank eszközállománya kockázatának mértékétől függ. A betétbiztosítás szerepe ( Magyarországon 1.000000 Ft-ig garantálja az állam ) A központi bank szerepe A központi banknak nagyon óvatosnak kell lennie a lakosság és a vállalatok számláiról kikerülő pénzösszeg helyettesítésében, illetve a bankok jegybankpénzzel való ellátásban, mert ha túl sok jegybankpénzt teremt, az egyensúlytalansághoz vezethet. Bankcsőd és a bankok megrohanása Közgazdasági értelemben a bank csődbe jut akkor, ha eszközeinek piaci értéke betéteinek és egyéb kölcsön vett forrásainak piaci értéke alá süllyed. Ebben az esetben nem lehetséges, hogy az összes betétes és hitelező teljes összegben és a megfelelő időben visszakaphassa pénzét. Bankcsőd lehet: egy bank, néhány bank vonatkozásában és láncreakció után lehet teljes bankrendszert

érintve. A bankok teljesítményének értékelése A bankok teljesítményének értékelése a gazdasági élet egyes szereplői számára kiemelt jelentőségű. Érdekeltek a részvényesek, a potenciális befektetők, a partnerbankok, az ügyfelek, vezetők és dolgozók és a hatóságok. Vannak olyan hatóságok, illetve központi szervek, amelyek kizárólagos feladata, hogy a bankrendszer biztonsága felett őrködjenek és megelőzés egyes bankok vagy az 7 egész bankrendszer összeomlását. Magyarországon az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet mind a bankok, mind az értékpapírpiacokon működő intézmények felügyeletét ellátja. A banki teljesítmény elemzésének elsődleges forrási a bank pénzügyi kimutatásai: a mérleg, az eredmény-kimutatás és a cash-flow. A bankmérleg Bemutatja a bank helyzetét, eszközeinek és forrásainak alakulását egy adott időpontban. A bankmérleg tipikus sémája: Eszközök Források 1. Pénzeszközök 1.

Betétek ( Nemcsak a bankban található készpénzt jelenti, ( folyószámlabetét, lekötött betét ) hanem a jegybanknál velő valamennyi számlakövetelést is, amely a következő elemeket tartalmazza: - napi működést biztosító folyószámla egyenleg, - a kötelező tartalék - a be nem fektetett szabad tartalék. ) 2. Likvid befektetések 2. Kölcsönzött rövid lejáratú források (A jegybankképes kincstárjegyeket, valamint a (jegybanki refinanszírozási hitelek és bankközi jegybanknál viszontleszámítolható rövid lejáratú források. Ezek a források általában drágábbak, mint váltók.) az alapvető betétek. 3. Bankközi és más pénzintézeti kihelyezések 3. Kötvények és más hosszú lejáratú kölcsönök ( pl.:- más pénzintézeteknél elhelyezett rövid lejáratú (banki kibocsátású kötvény, vagy más hosszúlejáratú betétek, -a nem bankközi pénzpiac közvetítésével értékpapír) pénzintézetek számára folyósított

rövid lejáratú hitelek ) 4. Hitelek 4. Kockázati céltartalékok ( az ügyfeleknek nyújtott kölcsönök. ( a veszteségek leírására képzett céltartalékot foglalja Csoportosításuk: - a hitel eredeti lejárata - a magában. ) hiteladósok megoszlása ágazati és/vagy tulajdonosi kör szerint, - a hitel célja szerint. ) 5. Lízing 6. Tartós befektetések 5. Egyéb kötelezettségek (passzív időbeli elhat) 6. Alárendelt kölcsöntőke (hosszú lejáratú értékpapírok, részvények. Ezek egy (a banknak olyan hosszú lejáratú kötelezettsége, része forgalmazható, más részük nem, vagy csak amelynek kielégítése mindenkor csak a más korlátozottan forgalmazható) követelések kielégítése után kerül sor, s bevonható a bankadósság rendezésébe. 7. Tárgyi eszközök 7. Saját tőke ( Saját használatú tárgyi eszközök, részben ( A bank működésének biztonsági tartaléka. ) fedezetként megszerzett vagy befektetési céllal vásárolt

ingatlanok, berendezések stb.) 8. Egyéb eszközök (aktív időbeli elhatárolások) Az eredménykimutatás Az eredménykimutatás az adott évben keletkezett bevételeket és a felmerült ráfordításokat tartalmazza, amelyek egybevetése után kapjuk meg az eredményt. Az eredménykimutatás is a banküzemtan sajátosságainak megfelelően tér el az egyéb ágazatokban tevékenykedő vállalatok eredménykimutatásától. Kétféle formában lehet elkészíteni: 8 A horizontális eredménykimutatás külön részletezi a bevételeket és külön sorolja fel a ráfordításokat. Nem teszi lehetővé, hogy az egyes tevékenységeknél a bevételek és ráfordítások közötti kapcsolatok kimutatását. A vertikális eredménykimutatás kiküszöböli a fenti hiányosságokat, mivel az egyes tevékenységekkel kapcsolatos bevételeket állítja szembe az ezek megszerzésével kapcsolatos ráfordításokkal. Eredménykimutatás 1.) Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek

2.) Fizetett kamatok és kamatjellegű kiadások 3.) Banktevékenységből származó kamatkülönbözet ( 1-2) 4.) Egyéb tevékenység eredménye kapott osztalék, részesedés, jutalékos pénzügyi szolgáltatások eredménye, pénzügyi műveletek eredménye, pénzügyi lízing eredménye, egyéb bevételek és ráfordítások különbözete. 5.) Pénzintézeti tevékenység költségei (bér, bérleti díj, ÉCS 6.) Szokásos vállalkozási eredmény (3+4-5) 7.) Rendkívüli eredmény 8.) Adózás előtti eredmény (6+7) 9.) Adó 10.) Adózott eredmény (8-9) 11.) Általános tartalék képzése és felhasználása 12.) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 13.) Fizetett ( jóváhagyott) osztalék 14.) Mérleg szerinti eredmény ( 1011+12-13) A fejlődése során megfigyelhető, hogy fokozatos eltolódás tapasztalható a nem kamatjellegű bevételek irányába. De a bank adózatlan eredményének döntő részét azonban változatlanul a

kamatbevételek jelentik. A kamatjövedelem változását egyrészt a kamatlábváltozás befolyásolja, másrészt pedig az, hogy a kamatlábváltozás mennyiben érinti a bank eszközeit és forrásait. A bank végső jövedelmezőségét tehát - a bank kamatjövedelme, - a bank nem kamatjellegű bevéltei, - a bank működési költségei, - a céltartalékképzés szabályi, valamint a - fennálló adószabályok határozzák meg. Cash-flow a bankoknál 4 féle séma szerint készülhet. A banki teljesítmény pénzügyi kimutatásokkal való elemzése A magyar jog (is) megköveteli, hogy a bankok hozzák nyilvánosságra mérlegüket és eredménykimutatásukat. Az összehasonlításnál célszerű több évi kimutatást összehasonlítani ( ha rendelkezésre áll, vagy nem következett be rendkívüli esemény a bank életébe, vagy ha nem változtak jelentősen a kimutatások tételei ). A bankok egymással való összehasonlításához csoportosításra van szükség. Nem

lehet a Budapest Bankot az Érsekvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettel összehasonlítani. A csoportok kialakításakor a bankok mérleg szerinti és mérlegen kívüli üzleti aktivitása, piaci részesedése az egyetlen rendezési elv. 100%-os súllyal vették figyelembe az hitelintézetek mérlegfőösszegét és 25 %-os súllyal mérlegen kívüli ügyleteinek volumenét. Ezen két érték összeadásával kapták meg azt a mutatót, amelyet a hitelintézetek korrigált mértékének neveztek. Ennek segítségével állapították meg az üzleti aktivitás szerinti rangsort, mégpedig úgy, hogy az egyes hitelintézetek korrigált mértékét a szektor egészének 9 korrigált méretéhez viszonyították. Az 1 elemzési csoportba (nagybankok) azon hitelintézetek kerültek, amelyeknek a korrigált méret alapján számított részesedése meghaladja a 3 %-ot, a 2. elemzési csoportba (nagy középbankok) az 1-3 % közötti, a 3. elemzési csoportba (kis középbankok) a

0,5-1% közötti, a 4. elemzési csoportba (kisbankok) pedig a 0,5 % alatti részesedéssel rendelkező bankok. Pénzintézeti csoportok 1996. végén: ( nem írom mindet, csak a megjegyezhetőbbeket ) Csoport Bank 1. elemzési csoport Budapest Bank, CIB Hungária, KH, MHB, OTP (nagybankok) 9 bank 2. elemzési csoport Nagy ABN AMBRO, Citibank, Magyar Takarékszövetkezeti Bank, középbankok 11 bank Mezőbank 3. elemzési csoport kis DAEWO Bank, Konzumbank, Polgári Bank, középbank, 8 db 4. elemzési csoport Kisbankok Magyarországi Volksbank, Merkantil bank, Opel bank 14 db. Hung.,Porsche Bank, Reálbank Megszűnt Bankok az előzőekből 1-2, Iparbankház Ipari Szövetkezeti Ker. Bankház RT. A banki teljesítmény elemzése pénzügyi mutatók segítségével A üzletpolititikáját jelzi = bank Teljes saját tőke aránya= hitelállomány teljes betétállomány saját tőke összes forrás AKTÍV BANKÜGYLETEK 1. Hitelezés A hitelezés klasszikus és alapvető

pénzintézeti tevékenység, egyidős a bankári tevékenységgel. 1.1 A hitel- és kölcsönügyletek fogalma és fajtái HITEL  KÖLCSÖN !!! Bankhitelről akkor beszélünk, amikor a pénzintézet hitelszerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére (pl. folyószámlahitel ). A hitel lényege, hogy a hitelkeret összegéig az ügyfél automatikusan igényelheti a teljes hitelösszeget, vagy abból egy részt a lejárati időn belül. Bankkölcsönről akkor beszélünk, amikor a pénzintézet kölcsönszerződés alapján meghatározott összeget az adós rendelkezésére bocsát, az adós pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön összegét - kamatfizetés ellenében - a szerződésben foglaltak szerint visszafizeti. A bankkölcsönt csak a szerződésben meghatározott célra lehet felhasználni. 10 A bankhiteleket többféle módon csoportosíthatjuk attól

függően, hogy a hitelezés szempontjából mit kívánunk kiemelni. a.) A hitel pénztömegre gyakorolt hatása alapján lehet: - jegybanki - kereskedelemi banki és -nem monetáris pénzintézetek által nyújtott hitel ( nem monetáris: beruházási bankok, fejlesztési bankok, takarékpénztárak ) b.) A hitelt felvevők alapján beszélhetünk: - bankközi - vállalati - lakossági - költségvetési szerv által felvett hitel. c.) Lejárat szerint megkülönböztethetünk: - rövid - közép- és - hosszú lejáratú hiteleket. d.) A hitel formája (hiteltípus) szerint az alábbi csoportokat lehet képezni: d1) pénzhitel vagy pénzkölcsön d2.) hitelnek minősülő kihelye- d3) kötelezettségvállalási hitelnek a pénzintézet folyósítása esetén a bank az zésekről: akkor beszélünk, ha a nevezzük ügyfélnek azonnal kifizeti a pénz visszafizetését a bank nem kölcsön összegét készpénzben attól az ügyféltől várja, akinek vagy számlajóváírással.

Két típusa folyósította 4 típusa van: van:  folyószámlahitel esetén a bank  Váltó leszámítolása: Saját egy keretet határoz meg, amelynek terhére ügyfele fizetési megbizásokat nyújthat be külön vizsgálat nélkül, s erre a számlára érkeznek a jóváírások is. A folyószámlahitel-nek elsősorban az a funkciója, hogy az ügyfél az időközönként fellépő likviditási zavarokat meg tudja szüntetni a hitelnyújtási procedúrák végigjárása nélkül. Általában 1 éves keretszerződéseket kötnek.  Számlahitel: szintén a rövid lejáratú kölcsönfajták közé tartozik, igénybevétele történhet eseti jelleggel, de rulirozva is, azaz a hiteladós a lejárat előtt visszafizetheti a hitelt, és ha szüksége van rá, a futamidőn belül ismételten igénybe veheti. A betét és a hitelszámlák forgalom szempontjából nem keverednek, külön-külön vannak nyilvántartva. A számlahitel célja is rövid távon jelentkező likviditási

zavarok kiküszöbölésére és a forgóeszközállomány hiányának pótlására szolgálnak. hitelfolyósítási ígéretét, amely természetesen az ügyfél hitelhez jutási lehetőségét is jelenti. Ebben az esetben nincs azonnali pénzfolyósítás.  Hitelkeret: a bank hitelszerződés alapján ügyfele részére meghatározott ideig és meghatározott összeg erejéig rendelkezésre tartási díj fizetése ellenében hitelkeretet tart készenlétben. Ezzel a bank arra vállal kötelezettséget, hogy a hitelkeret terhére hitelműveleteket végez, elsősorban kölcsönt folyósít, váltót számítol le, aláírásával megerősít, követelést vásárol meg. A legjobb ügyfelek részére.  Bankgaranciának azt az ügyletet nevezzük, amikor a bank kötele-zettséget vállal arra, hogy megha-tározott feltételek mellett határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapitott összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A szolgáltatásért az ügyfél díjat fizet.

 A bankkezesség az az ügylet, amikor a bank kezességi szerződés-sel arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogo-sultnak teljesíteni. A kezesség enyhébb kötelezettség a bank számára, mint a garancia. váltó: szigorú alaki előírásoknak megfelelően kibocsátott, meghatározott pénzösszeg később esedékes fizetésére vonatkozó ígérvény, Idegen váltó: vagy felszólítást tartalmazó forgatható értékpapír. A váltó leszámítolása olyan pénzügyi művelet, amelynek következtében a váltóbirtokos a váltó esedékessége előtt jut pénzéhez úgy, hogy a váltót eladja. A váltó viszontleszámítolása olyan pénzügyi művelet, amikor a bank a leszámítolás útján megszerzett váltókat a jegybanknak eladja.  A követelések megvásárlása: nem más, mint a jogosult részére fizetés teljesítése, ezekhez kapcsolódóan az esedékes fizetések nyilvántartása, a kintlévőségek

beszedése és kockázatvállalás a megrendelő fizetési mulasztása esetére. Formái a forfetirozás és a faktorálás. áruvásárlási hitelt szinte kizárólag a lakosság részére nyújtatnak a bankok. A gépjárműkölcsönök kivételével jelentőségük csekély, kockázatuk, munkaigényük nagy.  értékpapírhitel: a bankok vala-  Váltókezesség. a váltóra milyen áruházható értékpapír vezetett kezesség alapján a bank megvásárlására nyújtják. felel annak a váltóadósnak a 11 fizetési kötelezettségért, akiért a kezességet vállalta. e.) Hitelcél szerint lehetnek átmeneti forgóeszköz-szükségletet finanszírozó hitelek, tartós forgóeszköz-szükségletet finanszírozó hitelek, tárgyi eszköz beszerzését finanszírozó hitelek, komplex projekt finanszírozó hitelek és ingatlanhitelek. A forgóeszköz-szükséglet finanszírozása átmeneti, illetve tartós formában történhet. A forgóeszközhitel két fajtájának

elkülönítése abból fakad, hogy az adott termelési ciklusban a hitellel finanszírozott vállalati eszköz teljes egészében megjelenik-e az új termék értékében vagy sem. Átmeneti forgóeszköz-szükséglet az alábbi esetekben léphet fel: - A forgóeszközökön belül a készletek vagy a vevőállomány megnövekedett az adott forrásszerkezethez képest, így a fizetőképesség fenntartása érdekében pótlólagos forrásokat kell igénybe venni. - A követelések forgási sebességének csökkenése következtében szintén finanszírozási igény merülhet fel. - A nem befektetési jelleggel vásárolt értékpapírok pénzzé tétele időben nem lehetséges - a forgóeszközöket finanszírozó saját vagy idegen források szintje lecsökken, így az eszközök finanszírozása elégtelenné válik, ezért hitellehetőség után kell nézni. Az átmeneti forgóeszköz-szükségletet a bank éven belüli lejárató forgóeszköz-hitellel finanszírozza, amely lehet

üzemviteli vagy ügyletfinanszirzási hitel. Ügyviteli hitelről beszélünk abban az esetben, ha a pénzintézet a vállalkozás teljes forgóeszközállományára nyújtotta a hitelt. Ebben az esetben az egész termelési ciklust figyelembe véve határozzák meg a hitellel elérni kívánt célt, s a lejáratok követik a termelési ciklus szakaszait. Ezzel szemben az ügyletfinanszírozási hitelnél nem a forgóeszköz-állomány egészét tartják elsősorban szem előtt a bankok, hanem üzletenként külön-külön megvizsgálják a finanszírozási lehetőségét, az adott tranzakció kockázatát és hozamát. Az ügyletfinanszírozás leggyakoribb formája hazánkban az export-előfinanszírozási hitel. A termelés tartós forgóeszköz-szükségletének banki finanszírozása éven túli forgóeszköz-hitellel történik. Erre két esetben lehet szükség Első esetben nem áll rendelkezésre elegendő saját forrás, a második esetben tartósan csökkent az eszközök

finanszírozására bevonható egyéb saját forrás. Az első esetben termelésnövekedésről, tehát fejlesztési célú ideiglenes pénzátadásról van szó, míg a második esetben tőkepótlásról. A tárgyi eszköz beszerzését (beruházást) finanszírozó hitelek némileg túlmutatnak a kereskedelmi bankok tevékenységén, az ilyen jellegű hitelezés a hosszú lejáratú kategóriába tartozik. Ezért a hazai kereskedelmi bankok elsősorban hosszú lejáratú kormányközi vagy világbanki forrású hiteleket kínálnak. Az ingatlanhitelek két nagy csoportja a jelzáloghitelek és az építési hitelek. A jelzáloghitelek hosszú lejáratú hitelek, amelyek leginkább a lakóingatlanokhoz kapcsolódnak. Lakóingatlanokra nyújtott jelzáloghitelek mellett földvásárláshoz, ingatlanfejlesztéshez, vásárlóközpontok, irodaházak, raktárak létesítéséhez is nyújtanak a bankok jelzáloghiteleket. Az építési hitel rövidebb lejáratú, gyakran kapcsolódik

valamilyen szociálpolitikai célhoz, csak az építkezés időtartamára szól. Fedezetéül maga a földterület, illetve az elkészülő építmény szolgál 1.2 A hitelezés folyamata Vázlata: 1.) Hitelkérelem 2) Hitelelőterjesztés 3) Döntés ( jóváhagyás ) 4) Hitelszerződés 5.) Folyósítás 6.) Monitoring 7.) Visszafizetés / behajtás A hitelezés, a pénzkölcsön nyújtása számottevő kockázattal jár. A bank két alapvető célkitűzése: - a hitelezés ne veszélyeztesse a betétesek pénzeszközeit ( érdekeit) és 12 - megfelelő bevételt (profitot) biztosítson. A hitelezés folyamata a hitelkérelem benyújtásával kezdődik, de nem ér véget a hitelfolyósítással, hanem az alábbi három feladat szerves egységét jelenti: - A kérelem benyújtásától a kölcsön folyósításáig terjedő időszak feladatai. Ide tartozik a kölcsönkérelem befogadása, elbírálása, a kölcsönszerződés megkötése és a kölcsön folyósítása. - A

kölcsön gondozásával kapcsolatos tennivalók, azaz a kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése, a kölcsön visszafizetésének folyamatos figyelemmel kisérése, a biztosítékok meglétének ellenőrzése, valamint a kölcsönösszegnek és járulékainak beszedése. - Nem a meghatározott időben történő fizetés vagy nemfizetés esetén történő eljárás. A hitel- és kölcsönügyletek lebonyolítását a bank a törvényi előírások mellett saját maga által kidolgozott utasításrenddel is szabályozza. Az eljárási rendek: a.) A hitelügyletek engedélyezésénél - döntési hatáskörök - ügyfelek minősítése - hitelkérelmek tartalmi követelménye - cenzúra-előterjesztés tartalmi követelménye - a biztosítékok rendszere - a biztosítással kapcsolatos rendszerek - a kamatrendszer b.) A hitelek beszedésénél Az adósok különböző okok folytán kerülnek olyan helyzetbe, hogy késedelmesen, vagy egyáltalán nem tudják

fizetni tartozásukat, illetve fizetésképtelenné válnak. Az ezekre az esetekre kidolgozott szabályok összessége adja a hitelek megtérülésével kapcsolatos eljárási rendeket. Ezek: - a fizetési halasztás engedélyezésével kapcsolatos, - hátralék kezelése eseten követendő és - a gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás keretében vagy felszámolás útján való megszüntetése esetén követendő eljárási rendek. Döntési hatáskörök Szigorú banki belső szabályok határozzák meg, hogy egy-egy bank az ügyfeleivel kapcsolatos üzleti tevékenységének lebonyolítása során felmerülő döntéseket milyen szinten hozhatja meg, vagyis a bank szervezetének különböző szintjein lévők milyen összeghatárig engedélyezhetnek üzleti döntéseket. A legfontosabb döntési szintek: - Igazgatóság - Vezérigazgató - Központi cenzúrabizottságok - Eszköz-forrás Bizottság - A fiókhálózat területi elvén működő cenzúrabizottságok

Adósminősítés Az adósok minősítését minden bank elvégzi. Már itt eldől, hogy a bank egyáltalán ügyfélkörébe tartozónak tekinti-e a hitelkérelmezőt. Az adósminősítést legalább évente egyszer a beszámolási, illetve mérlegkésztési időszak után felül kell vizsgálni, hiszen az adott vállalkozás életében egy év alatt lényeges változások következhetnek be. Két részből tevődik össze: egyrészt a mérlegre és az eredmény-kimutatásra épülő számszaki információkból egzakt mutatókat képeznek, de vannak 13 olyan tényezők is amelyek nehezen, vagy egyáltalán nem számszerűsíthetők. Ezek a faktorok szubjektív megítélés alapján kerülnek be a minősítési rendszerbe. Az adósminősítési rendszereket kiegészíti egy megfigyelő (monitoring) rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy az év közben bekövetkező változásokat, elsősorban a szezonalításokat, figyelemmel lehessen kiérni. A hitelkérelem és

hitelelőterjesztés ( cenzúra előterjesztés ) Ha a vállalat bankhitel felvétele mellett döntött, hitelkérelmet kell benyújtania. A hitelkérelem lehet 1-2 oldalas levél, de akár 100 oldalt meghaladó alapos pénzügyi tanulmány is. A hitelkérelem főbb elemei: - a vállalat (adós) rövid bemutatása - A kért hitel összege, pénzneme, típusa stb. célja, időbeni ütemezése ( lehívás, futamidő, törlesztés ütemezése időben és összegben) felajánlott biztosítékok felsorolása egyéb kérések, javaslatok a hiteldöntés elősegítéséhez ( gyárlátogatás, referenciák ) - pénzügyi adatok, számítások ( mérleg - auditált, lehetőleg 3 évre visszamenőleg, pénzügyi előrejelzés, cash flow terv - várható raktárkészlet, rendelésállomány, legnagyobb kinnlevőségek felsorolása, főbb szállítók stb.) - Egyéb információk ( adós piacának bemutatása, üzleti stratégia, marketing terv, cég tulajdonosi helyzete, egyéb üzleti

lehetőségek. - a végén kijelenti az ügyfél, hogy a tényadatok a valóságnak megfelelnek. A rövid lejáratú hitelre irányuló kérelmeket a vállalkozások kötetlenül vagy megadott minta szerint állítják össze. Cél jellegű beruházási hitelkérelemnél szükség van a beruházás céljának, előkészítésének és ütemezésének bemutatására, a beruházás hatásának ismertetésére, forrásainak részletezésére, megtérülésének számítására. Rövid lejáratú forgóeszközhitel igénylésekor a kereskedelmi bank a következőket kéri a vállalattól: - az éves üzleti tervet - a bázisidőszaki és tárgyév végére várható mérleget - az eszköz-forrás előrejelzést - az éves tőkemozgást jelző tőkemérleget. A beruházási hitelkérelemhez három jól elhatárolható kérdéskört kell a vállalatnak kidolgoznia: a.) A cég hitelképességnek bemutatására a beruházást megelőző (bázis) időszak eredményei alapján be kell mutatni a

vállalkozás eddigi vállalati szintű eredményét Ehhez tartozik: - a vállalkozás pénzügyi helyzete * nettó és bruttó árbevétele, ebből a belföldi és az exportértékesítés * a vállalti szintű eredmény * vállalati saját tőke ezen belül jegyzett és tartaléktőke értéke * a céltartalék összege 14 * rövid lejáratú kötelezettség összege * hosszú lejáratú kötelezettségek * a folyó termelés ráfordításai ( anyagjellegű költségek, személyi jellegű ráfordítások az ÉCS, egyéb költségek) - a vállalkozás létszámhelyzete - a cég eszközeinek teljes értéke, ezen belül: * a befektetett eszközérték * a forgóeszközök értéke b.) A fejlesztési cél meghatározása és előirányzatai keretében be kell mutatni: - A fejlesztés célját, szükségességét és időszerűségét, a fejlesztéssel létrejövő kapacitás mértékét, korszerűségét. Elemezni kell a beruházás hatását a termelés szerkezetére, az érintett

piaci helyzetre, a kereslet-kínálat viszonyira, az értékesítés irányaira. - A fejlesztés megvalósításának idejét és költségeit éves ütemezésben. - A fejlesztés pénzforrásainak összetételét, a finanszírozási módokat és a finanszírozókat a megvalósítás éveiben a következő részletezettséggel: * saját forrás: készpénz, apport * juttatások, támogatások: végleges, visszterhes * egyéb forrás ( részvény, részjegy, vagyonjegy, kötvény stb.) * hosszú lejáratú hiteligény: a beruházás megvalósítására, a tartós eszközszükséglet finanszírozására. c.) A fejlesztés eredményességét, gazdaságosságát és a hosszú lejáratú fejlesztési hitel törlesztési lehetőségeit. A hitelkérelem benyújtásával párhuzamosan a vállalkozásnak különböző mellékleteket kell benyújtania - ezek a legfontosabb alapdokumentumok. Az eredeti dokumentumokat külön dossziéban őrzik. Az adatok nyilvántartását és elemzését a

hiteldosszié tartalmazza Emellett más nyilvántartások is lehetségesek, például az ügyféldosszié. A hitelnyújtás előtt a banknak tehát meg kell vizsgálnia a következőket: - a kölcsön összege, célja, futamideje összhangban van-e egymással - milyen a kölcsönfelvevő helyzete és hitelvisszafizető képessége - a felajánlott biztosítékok megfelelően csökkentik-e a hitelezés kockázatát. A beadott hitelkérelem nyomán a bank ügyintézői hitelelőterjesztést készítenek, melynek terjedelme lehet egyoldalas, de akár 50 oldalas is attól függően, hogy mekkora a hitel összege, milyenek a banki belső előírások és milyen a jóváhagyás szintje. Egy jól megkonstruált előterjesztésnek a következő elemeket kell tartalmaznia: - vezetés, management minősítése, piaci helyzet szöveges elemzése, eszközgazdálkodás és fejlesztése, informatikai rendszere - az ügylet rövid ismertetése - a hiteligény és a finanszírozási konstrukció

rövid összefoglalása - az ügyfél gazdálkodásának bemutatása - a hitelnyújtás kockázatainak bemutatása - javaslat, indoklás - határozati javaslat szövege A hitelképesség vizsgálata Meg kell győződni arról, hogy 15 - a kérelmet megelőzően folyósított hitelek a vállalkozás pénzügyi helyzete alapján visszafizethetők-e - a kért hitel milyen célt szolgál, illetve az ügyletből származik-e olyan jövedelem, amelyből a hitelfelvétellel járó többletköltségeket ki lehet fizetni. - a hitel folyósítását követően milyen lesz a társaság pénzügyi helyzete, - a hitel vissza nem fizetésének esetében milyen másodlagos forrásokból biztosítékokból lehet a kölcsön visszafizetését biztosítani. Továbbá számszakilag is és szövegszerűen is elemezni kell, hogy a társaság miképpen rendezte addig köztartozásait, illetve a hitelfelvétel során számolt-e az állammal szembeni tartozások rendezésével. Megfelelő

hitelképességről beszélünk akkor, ha az adós - jövedelmezően gazdálkodik - fizetési kötelezettségeinek időben eleget tesz - bevételeit rendszeresen növeli Hitelképesnek tekinthető az ügyfél, ha - folyamatos gazdasági tevékenységből rendszeres jövedelme van, árbevételének növekedési mértéke meghaladja az inflációt - hatékonyan gazdálkodik, nyeresége van (nyeresége jobban nől, mint az infláció) - tartozásai rendezésére megfelelő fedezettel rendelkezik - nincs túlzott mértékben eladósodva - fizetőképessége, fizetőkészsége kifogástalan - eszköz- és költséggazdálkodása megfelelő Az a megállapítás, hogy valaki hitelre érdemes, nem csupán a számszaki adatokon alapul. számos szubjektív elemet is tartalmaz. Bármennyire megalapozott projekt hitelkérelmével fordul az ügyfél a bankhoz, ha tudomásunkra jut, hogy a vállalkozás vezetői már csődbe vittek egy másik vállalkozást, nem fizettek vissza bármilyen más

adósságot, vagy késedelmesen tettek eleget bármely más kötelezettségüknek, azt fokozott kockázati tényezőnek kell tekinteni. Ennek fordítottjaként, számszerűen esetleg gyengébb hitelképességű, ismert ügyfél esetében is javasolható hitel akkor, ha többéves banki tapasztalat alapján megállapítható, hogy az ügyfél üzleti ítélőképessége jó, a bank számára kötelezettségvállalásait minden esetben teljesítette és számára üzleti jó hírnevének megtartása legalább annyira fontos, mint a bank számára a nyújtott hitel visszafizetése. Egyéb korlátok: ha az ügyfél hitelképes, de a bank nem rendelkezik elegendő forrással, az ügyfél nem kaphatja meg attól a banktól a hitelét. Lehet az ügyfélnek speciális tulajdonsága, amely korlátozza a hitel folyósítását. A legfontosabb korlátok: - ügyféllimit - az ügyfél számára maximálisan adható kötelezettségvállalalás, minősitőrendszer alapján számolják - ügyleti

limit, amely a döntési jogkör ügyletenkénti mértéke - a hitel nem minősül-e belső hitelnek ( hitelintézeti vezető, dolgozó, felügyelőbizottság tagja, könyvvizsgálója a banknak, vagy ezek hozzátartozói és cégeik) - az adós személye nem tartozik-e egy hitelfelvevő (adós) fogalmába - a vállalkozás nem számit-e befolyásoló részesedés kategóriájába. A biztosítékok Jogi biztosítékok - óvadékba helyezett forint- illetve devizafedezet ( kockázatmentes) 16 - értékpapirfedezet - állami garancia ( kockázatmentes) - bankgarancia - kézizálogjog - készfizető kezesség - jelzálog, illetve keretbiztosítéki jelzálog - közraktár zálogjegyén alapuló zálogjog - vagyont terhelő zálogjog - váltó és csekk-kezesség - óvadékba helyezett, nem garantált árfolyamértékű értékpapírok - határidős árutőzsdei kötjegy ( csak más biztosítékokkal együtt kombinálható biztosíték ) - engedményezés ( csak más biztosítékokkal

együtt kombinálható biztosíték ) - vételi jog ( opció ) ( csak más biztosítékokkal együtt kombinálható biztosíték ) - közraktárban elhelyezett árubiztosíték - követelés vagy jogon fennálló zálogjog ( csak más biztosítékokkal együtt kombinálható biztosíték ) -. egyszerű kezesség ( csak más biztosítékokkal együtt kombinálható biztosíték ) A biztosítékok értékének meghatározása piaci értékítélethez kapcsolódik. A biztositékok fajtái: Dologi biztosítékok Személyi biztosítékok - jelzálog az ingatlanra - kezesség ( 1.) kézfizető, 2) egyszerű kezes ) - zálog - garancia - bankhitelt biztosító zálogjog - komfortlevél - óvadék, letét - opciós vétel A fedezet ellenőrzése - az elfogadhatóság feltételeire - a fedezetek meglétére és értékére - az ügyfélkockázat változására irányul Az ügyfélkockázat változásának ellenőrzését az adósminősítés, illetve az ott alkalmazott monitoring keretében

kell elvégezni. Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy - az ügyfélkockázat az adósminősítési besorolással összefüggésben növekedett, vagy - a fedezet már nem felel meg az elfogadhatóság feltételeinek, vagy eltűnt, vagy értéke csökkent, és ha azt a fennálló követésállomány indokolja, intézkedni kell pótlólagos biztosíték bevonásáról. A kamat A kamatrendszert három összetevő alkotja: 1.) a passzív ügyletekhez tartozó kamatlábak összessége 2.) az aktív ügyletekhez tartozó kamatlábak összessége 3.) a belső elszámolási kamatláb A passzív ügyletekhez tartozó kamatláb a betét százalékában kifejezett érték, amelynek alapján a bank a betételhelyezőnek a betét használatáért kamatot fizet. Az aktív ügyletekhez tartozó kamatláb a hitel százalékában kifejezett érték, amelynek alapján a hitelfelvevő a hitelösszeg a hitelösszeg után kamatot fizet. 17 Belső elszámolási kamatlábnak azt a kapott vagy

adott forrás százalékában kifejezett értéket tekintjük, amit a hálózati egység a forrásért fizet vagy kap. A kamatrendszer karbantartásáért és működéséért a bankok treasury-jei felelősek. A treasury megajánlja az előző időszak adatai alapján a báziskamatokat. A báziskamat az alkalmazott tényleges kamatmértékek kialakításának alapja. Arra ad iránymutatást, hogy várhatóan mekkora lesz a bevonható források költsége. A hitelek fix és változó kamatozásúak lehetnek. Fix kamatokat általában rövid lejáratú hiteleknél alkalmaznak. A változó kamatozású hitelek vagy százalékban alkalmazkodnak egy megadott alapkamathoz, vagy két részből tevőknek össze: egy változó alapkamatból plusz egy fix felárból, amely a hiteligénylő kockázatos voltától függ. Báziskamat-ajánlás alapján véglegesítik a következő időszakra szóló kondíciós listát. A kondíciós lista tartalmazza: - a normatív módon nem szabályozott

kondíciójú ügyletek lehetséges kondíciós tartományát, - a normatív módon szabályozott ügyletekre vonatkozó kamat- és költségmértéket és - a belső elszámolási kamatlábakat. A kölcsönök folyósítása A hitelfolyósítás alapvető feltétele, hogy a nabnknak/bankfióknak forrás álljon rendelkezésére. A folyósítás feltételeit meghatározó dokumentumokat a kölcsönszerződésben rögzíteni kell. Ezek lehetnek: - adásvételi szerződés, - a beszedéseket igazoló különböző számlák, vagy - egyéb, a hitelcél megvalósulását bizonyító dokumentumok stb. A hitelszerződés elemei: a.) a kölcsön összege az a maximális összeg, amelyet a szerződés szerint az adós lehívhat a kölcsön összegét le lehet hívni: azonnal, lehívási idő alatt egy összegben vagy részletekben, egy megadott pénznemben, vagy több devizában. b.) a kölcsön céljának meghatározása ( beruházási hitel esetén a bank előihatja, hogy a kölcsön csak

adott beszerzések finanszírozására fordítható) c.) Kamat, esedékesség, számítás módja ( havonta, negyedévente, félévente, /évente/ - a kamat vetítési alapja lehet az MNB alapkamata, vagy a 90 napos diszkontkincstárjegy hozama. ) d.) Igénybevétel módja, időtartama, rendelkezésre tartás e.) visszafizetési feltételek, ütemezés f.) Kamaton felüli egyéb díjak ( rendelkezésretartási díj, kezelési költség, lehívási költség ) A bakok előszeretettel számítanak fel szerződéskötéskor különböző díjakat arra hivatkozva, hogy a szerződés megkötéséhez plusz munkát kellett végezniük. Hitelbírálati díj - egyösszeg - kamat / rendelkezésretartási jutalék / folyósítási jutalék - egyösszeg. g.) Biztosítékok A szerződés fontos részét képezik a hitel visszafizetését biztosító banki biztosítékok - a közvetlen fedezetet az adós hitellel finanszírozott tevékenysége vagy művelete normál menetében realizálja - A

közvetett fedezet realizálása akkor válhat szükségesség, ha a megelőlegezett árbevétel nem folyik be vagy nem elegendő a hitel visszafizetéséhez. 18 h.) Szerződés felmondása A hitelnyújtó bank számára fontos, hogy pontosan meghatározzák a szerződés felmondásának eseteit. A következő esetekben kerülhet erre sor: - a vállalat szerződés szegése - a vállalat fizetésképtelensége - a vállalt jogi helyzetében bekövetkező lényeges változás ( kisebb KFT-kre bomlik) - a vállalat pénzügyi helyzetének jelentős romlása - a vállalat más hitelezője felmondja a hitelét, - a vállalat a hitel fedezeteként felajánlott biztosítékot visszavonja, vagy más hitelnyújtónak is felajánlja, - a hitel biztosítéka jelentősen veszít az érétkéből - valamely kamatfizetési vagy tőketörlesztési kötelezettségének a vállalt nem tett eleget. El kell döntenie a banknak: hogy saját érdekében mi a célravezetőbb, ha a fenti események

valamelyikének bekövetkezte esetén felmondja a hitelt, vagy pedig ha újratárgyalja a hitelkondíciót. i.) Kötelezettségvállalások A bank a szerződésben előírhat olyan kötelezettségeket a hitelfelvevő részére, amelyek be nem tartása végső esetben a szerződés felmondásához vezethet. Számszerűsíthető kötelezettségek: - likviditási mutató - idegentőke/saját tőke - raktárkészlet forgási sebessége, -vevőállomány forgási sebessége Nem számszerűsíthető kötelezettségek: - A vállalat a hitelnyújtó bank beleegyezése nélkül nem ajánlhatja jel különböző tárgyi és forgóeszközeit hitelfedezetként másik banknak. - a vállalat köteles értesíteni a bankot, ha egy másik banktól hitelt vett fel - a vállalat más hitelező felé nem köthet ki kedvezőbb biztosítékot, mint amiben az eredeti hitelező bankkal megállapodott. - tulajdonosi kötelezettségvállalás j.) Mérlegadatok benyújtása, pénzügyi információ

szolgáltatása: A bank csak auditált mérleget fogad el hitelesnek. Mivel mérleg csak évente egyszer készül előihatja bizonyos mérlegadatok rendszeres, akár havi megadását. - raktárkészlet - vevőállomány - vevőállomány időn túli része - szállítóállomány - szállítóállomány lejárt része, -bankhitel állomány -adott idősszakra vonatkozó hiteltörlesztési kötelezettség, - időarányos árbevétel, - költségek alakulása A kölcsönügyletek gondozása A hitel folyósítását követően a hitelezőnek az a legfontosabb feladata, hogy a kölcsön életét lejáratáig folyamatosan figyelemmel kísérje, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a kölcsönt a szerződésben meghatározott határidőre visszafizessék. Ez a folyamat a hitel gondozása, a monitoring. A hitel gondozása kiterjed a kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére, a hitelcél megvalósulásának vizsgálatára, adós pénzügyi helyzetének

folyamatos figyelemmel kisérésére, valamint a jogi biztosítékok meglétének és érvényes utasításban előirt gyakorisággal történő vizsgálatára. A kölcsön rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése 19 A kölcsönszerződés fennállása alatt a kölcsön céljának megfelelő felhasználását a bank ellenőrzi. Amennyiben a kölcsön nyújtása nem az adott bank saját forrásaiból történik, az ellenőrzési jogot a forrást rendelkezésre bocsátó másik bank részére is biztosítani kell. A forrást biztosító bankok szankcióikat állapítanak meg abban az esetben, ha - nem a feltételnek megfelelő fejlesztést hajtotta végre az ügyfél, - nem finanszírozható kiadásra vette igénybe a hitelt, - a benyújtott iratok a célnak megfelelő felhasználást nem támasztják alá kellően. Ebből következik, hogy az egye konstrukciók esetében az ügyfélnek olyan nyilvántartási kötelezettséget kell vállalnia, amely alkalmas az

ellenőrzésre. Emellett a bank az ellenőrzéshez elkérheti a kölcsön céljaként megjelölt tevékenyéggel kapcsolatos terveket, specifikációkat, jelentéseket és egyéb információkat, szerződéseket, a beszerzések ütemezésével kapcsolatos dokumentumokat, valamint ezek lényeges vonatkozású módosításit és kiegészítéseit. A hitel rendeltetésszerű felhasználását a bank a helyszínen is ellenőrizheti. Az ügyfélnek kötelessége a bankot haladéktalanul értesítni minden olyan körülményről, amely megakadályozhatja a kölcsön céljainak megvalósulását, illetve vállalt kötelezettségi teljesítést és kötele megtenni minden szükséges intézkedést ezek elhárítására. Az ügyfél pénzügyi és gazdasági helyzetének folyamatos figyelemmel kisérése Az ügyfél helyzetében bekövetkező változások kezelése érdekében működtethetik a bankok a monitoring rendszert. A monitoring elvégzésével a hitelügyintéző az ügyféllel

szemben alkalmazott üzleti magatartást pozitív vagy negatív irányban rugalmasan módosíthatja. A kölcsönszerződés feltételeinek változtatásáról szóló döntés lehet: - jogi biztosítékok megerősítése - az ügyfél fizetőképes vevő-követeléseinek faktorálása és a fennálló hitelállomány törlesztésre való bevonás - opciós szerződés megkötése az adós forgalomképes vagyontárgyaira - hitelszerződések, kölcsönszerződések közokiratba foglalása - körültekintő számítások után a hitelbiztosítékok beváltása illetve a biztosítékok érvényesítesse végrehajtással - követelések átütemezése. Kamattőkésítés Kamaton kívüli egyéb bankköltség csökkentése - követelések engedményezése - egyedi kamatmérté megállapítás - Hitel-tőke konverzió. A bank joga, hogy az ügyfél bármely pénzintézetnél vezetett számláját a hitel nemfizetése esetén megterhelje, azonnali megbízással érvényesítse. Ha egyik

számlán sincs fedezet, a bank felszólítja az adóst, az esedékesség letelte után 15 nappal pedig végrehajtást kezdeményezhet. A biztosítékok (fedezetek) értékének és meglétének ellenőrzése. A jogi biztosítékok ellenőrzése három tényezőre irányul: - a fedezetek elfogadhatóságának feltételeire - a fedezet meglétére és az értékére - az ügyfélkockázat változtatásaira. A kölcsön törlesztése A kölcsön visszafizetésének, törlesztésének időpontját, illetve időpontjait a kölcsönszerződés tartalmazza. Az ügyfél olyan időpontig köteles az elszámolási számláját vezető bankszervhez benyújtani a törlesztésre vonatkozó megbízásait, amelynek alapján a jóváírás még a lejárat napján 20 lehetővé válik. A kölcsön utolsó törlesztőrészletének és a kamatösszegnek a megfizetésével a hitelezési folyamat lezárul. A hiteldossziét az irattározás szabályai szerint kell elhelyezni Visszafizetési problémák

Észlelésekor határozott lépéseket kell tenni, és végrehajtást kell kezdeményezni. A hitel prolongálása Az ügyfél, amennyiben nem tudja a hitelt fizetni, a fizetési határidő előtt kérheti a hitel prolongálását. A prolongációs kérelem tartalmazza az ügyfél jelenlegi pénzügyi, gazdasági helyzetének bemutatását. Fel kell tüntetni a fizetőképességében bekövetkezett feszültség okait Tartalmaznia kell az ügyfél jövőbeni pénzügyi helyzetének értékelését. Erre alapozva kell meghatározni a módosított fizetési határidőt és/vagy a törlesztőrészletet. - A prolongációt különféle esetek válthatják ki. Például előre nem látható esemény zavarja meg a termelést, amelynek elmúlásával a fizetőképtelenség helyreállítható. - Átmeneti likviditási gondok jelentkezhetnek az ügyfélnél amiatt, hogy vevői egy későbbi időpontban fizetnek. - A beruházásokhoz kapcsolódó kölcsön esetén a megvalósuló beruházás a

tervekhez képest elhúzódik, de a beruházás befejezése rövid időn belül megvalósul. Ha a bank megvizsgálta, hogy az ügyfél jövőbeni pénzügyi helyzete mikor teszi lehetővé a hitel visszafizetését, javaslatot kell készítenie a módosított határidő és/vagy törlesztőrészlet meghatározására. A prolongáció teljes mértékben indokolt, ha növeli a hitel visszafizetésének esélyét. Késedelmes fizetés és fizetésképtelenség esete Késedelmes fizetés szankciója a késedelmi kamat, melyet a kamatmentes követelés esetén is fizetni kell. A banknak fel kell hívnia az adóst a fizetésre - tértivevényes levélben - ha azonban ezután sem fizet, felmondásnak van helye. A felmondás hatályba lépését követően is az egy összegben esedékesség tett követelés tekintetében a kötelezett önkéntes teljesítésének hiányában élni lehet a kölcsönszerződésben kikötött beszámítási joggal, illetve az azonnali beszedési megbízás

benyújtására vonatkozó jogosultsággal. Bíróság előtti fizetési meghagyásos eljárás: ha eredménytelen az előző folyamat a követelést bíróság előtt kell érvényesíteni. Az adós a kézhezvételtől számított 15 napon belül - váltónál 3 napon belül - ellentmondással élhet. Ekkor az ügy perré alakul át Ha nincs ellentmondás, kezdődhet a végrehajtás