Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » Elemzés ellenőrzés alapjai szigorlati tételek

Alapadatok

Év, oldalszám:2009, 34 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:320

Feltöltve:2009. szeptember 27.

Méret:191 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Elemzés-ellenőrzés alapjai Szigorlati Tételek 1. Témakör Miért szükséges a vállalkozások gazdasági folyamatainak elemzése? Hogyan vizsgáljuk a gazdasági jelenségeket, milyen módszerrel érhetjük el azok tartalmi megismerését? ELEMZÉS MÓDSZERTANA Elemzés: mindazon tevékenységek összessége, melyek a társadalmi-gazdasági folyamatok által meghatározott vállalkozási, újratermelési folyamat összefüggéseinek feltárására irányulnak, megalapozván ezáltal a vezetői döntéseket, ezen keresztül a vállalkozás gazdálkodását, a vállalkozási menedzsment és a munkatársak céltudatos tevékenységét. Alapja a dialektika (=a gazdasági jelenségek, kölcsönhatásban, esetleg ellentmondásban vannak). folyamatok egymással összefüggésben, sokoldalú A gazdasági jelenségek tartalmi megismerésének fő módszere az analízis-szintézis. Az analízis a jelenségek részekre, elemekre bontását és vizsgálatát jelenti. A szintézis

pedig az analizált részek egységbe foglalását, kölcsönös kapcsolatokban való tanulmányozását. Szem előtt kell tartani a vállalkozások folyamatainak emberi, pszichológiai, szociológiai vetületeit. „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” Tárgya: a teljes újratermelési folyamat valamennyi információigényekből kiindulva állapítjuk meg. szférája. Az elemzés tárgyát mindig az Célja: sokirányú lehet.  A vállalati döntések előkészítése, megalapozása(rövid, hosszú távú döntések),  A kitűzött feladatok teljesítésének mérése, az eltérések okainak feltárása,  A vállalati terv átfogó elemzése,  A belső érdekeltségi rendszer kialakítása, működésének segítése. Az elemzőnek jelentős és alapvető tárgyi ismeretekkel kell rendelkeznie. Ismernie kell a környezeti hatásokat és a váll. önálló mozgásterét Az elemzésnek meg kell alapoznia, elő kell készítenie:  a döntés

szükségességének felismerését,  a döntés időbeni meghozatalát,  a változatok közül a legkedvezőbb kiválasztását,  az elhatározás megvalósítását,  a döntések eredményeinek ellenőrzését. Fajtái:  A vezetési folyamatban betöltött funkció alapján:  Céljuk szerint  Tárgyuk szerint.  Periodicitás  Periódikus  Aperiódikus  Egyszeri  Terjedelem szerint.  Átfogó (az egész vállalatot elemezzük gazdaságosság és hatékonyság szempontjából)  Részleges (termelőegységenként).  Jellege alapján:  Leíró-prognosztizáló,  Döntés előkészítő  Megközelítés módja szerint:  Műszaki-gazdasági (mennyiségi)  Gazdasági (érték) elemzések   A folyamat állapota, helyzete szempontjából:  Statikus (pillanatnyi állapot, összetétel, szerkezet)  Dinamikus Idő szempontjából:  Döntés előtt,  A végrehajtás szakaszában  Utólagos vizsgálat (ált).

2. Témakör Milyen célokat követhetünk a gazdasági elemzésekben? Milyen logikai, gondolkodásbeli építőelemekre támaszkodhatunk a gazdasági elemzésben, hogyan hasznosíthatjuk ezeket? Milyen ismérvek alapján csoportosíthatjuk, kombinálhatjuk a különböző elemzéseket? Melyek a matematikai-statisztikai módszerek, felhasználási lehetőségei, területei? Melyek a fontosabb gazdasági számítások, hol és mikor alkalmazzuk ezeket? Tárgya: a teljes újratermelési folyamat valamennyi információigényekből kiindulva állapítjuk meg. szférája. Az elemzés tárgyát mindig az Célja: sokirányú lehet.  a vállalati döntések előkészítése, megalapozása(rövid, hosszú távú döntések),  a kitűzött feladatok teljesítésének mérése, az eltérések okainak feltárása,  a vállalati terv átfogó elemzése,  a belső érdekeltségi rendszer kialakítása, működésének segítése. Az elemzőnek jelentős és alapvető tárgyi

ismeretekkel kell rendelkeznie. Ismernie kell a környezeti hatásokat és a váll. önálló mozgásterét Az elemzésnek meg kell alapoznia, elő kell készítenie:  a döntés szükségességének felismerését,  a döntés időbeni meghozatalát,  a változatok közül a legkedvezőbb kiválasztását,  az elhatározás megvalósítását,  a döntések eredményeinek ellenőrzését. Fajtái:  A vezetési folyamatban betöltött funkció alapján:  Céljuk szerint  Tárgyuk szerint.  Periodicitás  Periódikus  Aperiódikus  Egyszeri  Terjedelem szerint.  Átfogó (az egész vállalatot elemezzük gazdaságosság és hatékonyság szempontjából)  Részleges (termelőegységenként).  Jellege alapján:  Leíró-prognosztizáló,  Döntés előkészítő  Megközelítés módja szerint:  Műszaki-gazdasági (mennyiségi)  Gazdasági (érték) elemzések  A folyamat állapota, helyzete szempontjából:  Statikus

(pillanatnyi állapot, összetétel, szerkezet)  Dinamikus  Idő szempontjából:  Döntés előtt,  A végrehajtás szakaszában  Utólagos vizsgálat (ált). Építőelemek Fogalom: olyan gondolat, amely a jelenségek ismertetőjegyei alapján történő általánosítás révén jön létre. Lényeges jegy, ami a jelenséget azzá teszi ami. A fogalmak csoportosítása:  Az általánosított tárgyak mennyisége alapján o általános, o egyedi  A gondolkodás objektumának jellege szerint o konkrét, o absztrakt. Az ítélet fogalmaknak olyan összekapcsolása, amely az objektív valóságnak megfelel. Logikai alany (amiről állítunk, logikai állítmány (amit állítunk). Következtetés alatt azt a logikai műveletet értjük, amikor 2 vagy több ítélet alapján új ítéletet alkotunk. Megismerés iránya szerint: deduktív (áltrészleges, nem ad új ismeretet), induktív (egyediált, új ismeretet ad). Az indukció lehet teljes ( a tárgyak,

jelenségek valamely osztályát teljes egészében vizsgálja) és nem teljes (általánosít, vonatkoztat). A tudományos induktív következtetés a jelenségek közti objektív összefüggések oksági összefüggéseit tükrözi. Módszerei: megegyezés módszer, különbözőségek módszere, maradékok módszere, párhuzamosan egymást követő változások módszere. Analogikus következtetés olyan forma, mely valószínűleg igaz tételhez következményhez vezet. Két vagy több tárgy jegyeinek megegyezés alapján következtetünk más jegyek megegyezésére. Nem megbízható Hipotézis: olyan következtetések eredményei (zárótételei) amelyeknél a kiinduló tételek nem elegendőek az igazoláshoz de a zárótétel valószínűsítéséhez igen. STATISZTIKAI MÓDSZEREK  Viszonyszámok,  helyzeti és számított középértékek,  szóródás,  asszimetria,  indexszámítás,  trendszámítás,  összefüggés vizsgálatok (korreláció,

regresszió),  stat-i mérleg. MATEMATIKAI MÓDSZEREK  Optimum-számítások,  programozás (főleg rövid távra). GAZDASÁGI SZÁMÍTÁSOK MÓDSZEREI  gazdaságossági számítások (változatokrangsor feláll)  költségkalkulációk  hatékonysági, jövedelmezőségi, termelékenységi vizsgálatok  megtérülési számítások  a vagyonnal és tőkével kapcsolatos számítások  a pénzügyi helyzetet elemző számítások  eladósodottságra vonatkozó számítások  kapacitás-kihasználás  készletgazdálkodás elemzése  minőség vizsgálata  logisztikai teljesítmény elemzése (Á-K-F, Á-K-F-N  árbevétel - közvetett ktg =fedezeti összeg, fedezeti összeg – 3. témakör Hogyan illeszkedik az elemzés a vállalkozásba, mint rendszer? Hogyan tervezzük meg az elemző munkát, építjük fel annak logikai modelljét? AZ ELEMZŐ MUNKA FŐ SZAKASZAI, TERVEZÉSE, LOGIKAI MODELLJE  AZ ELEMZÉS TÁRGYÁNAK,

CÉLJÁNAK MEGHATÁROZÁSA o Célkitűzés lehet:  átfogó, nagyvonalú (cél a kritikus pontok feltárása)  előző elemzés eredménye (előző elemzésben nem kaptunk választ > új célkitűzés).  AZ INFORMÁCIÓFORRÁSOK KIJELÖLÉSE, SZÁMBAVÉTELE: Fontos az információk ellenőrizhetősége és folyamatos rendelkezésre állása.  LEHETSÉGES KÖZVETLEN OKOK (TÉNYEZŐK) SZÁMBAVÉTELE  TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK, ÖSSZEFÜGGÉSEK KÖZGAZDASÁGI VIZSGÁLATA: Tisztázni kell, hogy a vizsgált jelenségnek, a jelenség elemeinek és környezetének milyenek a kapcsolatai. Pl oksági vagy sztochasztikus kapcsolat van köztük?  AZ ELEMZÉSHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK MEGVÁLASZTÁSA, ILLESZTÉSE: A vizsgált jelenség és a vizsgálat célja determinálja a módszereket. Módszerek továbbfejlesztése, összekapcsolása, több változó használata, új megközelítések.  INFORMÁCIÓGYŰJTÉS ÉS FELDOLGOZÁS o Az adat valamilyen, kód szerint értelmezhető

jel. o Az információ olyan adat, amelynek az elemző számára hírtartalma van. o Az adattár valamilyen jelenség, (sokaság) egyes elemeire vonatkozó adatok egységes elv szerint rendezett halmaza, gyűjteménye. Az adathordozó az a közeg, tárgy, amelyen az adatot rögzítették. Ezekről mind tájékozódni kell  AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA  DÖNTÉS A SZINTÉZISRŐL, VAGY ÚJ CÉLKITŰZÉS Eredmények:  Eljutunk a célkitűzésben megfogalmazott feladat megoldásához = a logikai absztrakció eszközeivel feltárjuk az összefüggéseket, levonjuk a következtetéseket, megtesszük a javaslatokat.  Nem jutunk el a feladat megoldásához = szükséges információk elégtelenek vagy további elemzést igénylő probléma merül fel  új cél. 4. Témakör Melyek az emberi tevékenységrendszerek problémaszituációi, miben térnek el a problémák struktúrái? Hogyan függ össze a problémák struktúrája és azok megoldási módszerei? 1.

PROBLÉMAMEGOLDÁS ÉS ELEMZÉS Tájékozódnunk kell azon rendszerek jellemzőiről, sajátosságairól, amelyeken problémaszituációk jelennek meg.  A probléma nem elvontan, hanem konkrétan jelenik meg.  Probléma szituáció akkor jelenik meg, ha a jelenlegi (meglévő) és a kívánatos (szükséges, lehetséges) állapot között diszharmónia, eltérés jelenik meg.  Mindenekelőtt a probléma struktúrájáról kell tájékozódni.  Jól strukturált  Hogyan oldható meg?  kemény módszerek = mat-stat.  Rosszul strukturált  Hogyan oldható meg? Mi a cél?  puha módszerek (folyamatos tanulás, kérdések) Problémamegoldás absztrakcióval: A probléma felismerése a valós világban történik, de az áthidaló út absztrakciós szinten vezet át. A kívánatos állapot az, amit adott időpontban és helyen a fizetőképes kereslet igényel. Problémamegoldás fázisai:  Problémamegoldás felrajzolása = tevékenységek, eredmények,

hierarchikus viszonyok, kommunikációs és döntési rendszer feltárása, struktúra és folyamat közti kapcsolatok.  Azon fontos emberi tevékenységrendszerek kiválasztása, amelyektől a problémahelyzet megoldását, mérséklését várjuk. Gyökérdefiníció: azt írja le, mi az a rendszer, amelynek megfelelő kialakításával a probléma megoldható.  Fogalmi modell alkotása = azon tevékenységeket írja le, mit kell tennie a rendszernek, hogy megfeleljen a gyökérdefinícióban leírtaknak.  Fogalmi modell összehasonlítása a valósággal.  Lehetséges és kívánatos megoldások, változások meghatározása és bevezetése. Változtatás lehet a struktúrában, a folyamatban, az attitűdben. 5. Témakör Ismertesse az ellenőrzés alapfogalmait, jellemzőit? Melyek az ellenőrzés eszközei és alkalmazásuk sajátosságai? Mi a különbség az ellenőrzés és az elemzés között? 1. AZ ELLENŐRZÉS ALAPFOGALMAI, ELVEI, FAJTÁI Ellenőrzés: a

tényhelyzet mérését, és ennek valamilyen normával, követelménnyel való egybevetését jelenti a bemenetek módosítása céljából, hogy a rendszert a tervezett szintre, normára állíthassák vissza. Feltárja a hibákat, javaslatot tesz azok megszűntetésére. Célja: az általa képviselt érdekek (hatósági, tulajdonosi) határozzák meg. Tárgya: valamilyen emberi tevékenység, cselekedet, magatartás vagy magatartás sorozat, továbbá embercsoportok össztevékenységének értékelése. Ellenőrzési rendszer: az ellenőrzések megszervezésének és végrehajtásának intézményesített formái. Általános jellemzői:  Egységes rendszert alkot,  Átfogja a társadalmi-gazdasági élet minden területét,  Az állampolgárok érdekeit védi és képviseli,  Segítő szándékú.  Az ellenőrzés ezen ált. jellemzői alapelveiben és működési elveiben jutnak kifejezésre Alapelvei:  A törvényesség biztosítása (jogszabályok,

utasítások betartása, betartatása; minden terhelő megállapítást bizonyítani kell)  A vezetés munkájának segítése  Az ellenőrzöttek munkájának segítése. Működési elvei:  tervszerűség  rendszeresség (meghat időszakonként)  folyamatos (ellenőrzési időszakok kihagyás nélkül)  átfogó jelleg (váll-i tevékenység egészére kiterjed)  egységes központi irányítás és koordináció. Ellenőrzések csoportosítása:  Vele szemben támasztott követelmények szerint:  hatósági (konkrét utasítások, jogszabályok betartását vizsgálja, ezen nem mehet túl, hatósági jogosítvánnyal, az a szervezet ellenőriz aki a rendelkezést hozta, jegyzőkönyv, végső döntéshatározat)  gazdasági (vállalkozás tevékenységének színvonalát ítéli meg, hatósági elemek is beépülnek)  Módszerét tekintve:  folyamatos adatokon alapuló (felt megbízható adat)  beszámoltatás (szóban, írásban) 

vezetők helyszíni ellenőrzése  találkozó ellenőrzés (okmány ütköztetés)  összefüggésekre alapozott ellenőrzés (eltűnt iratok esetén a helyszíni okmányok alapján történő rekonstrukció)  Terjedelmét tekintve:  célvizsgálat (egy konkrét feladat, egy egységnél)  témavizsgálat (egy feladat több egységnél)  általános átfogó vizsgálat (komplex, mindenhol)  A vizsgálatba bevont adatok, okmányok köre és csoportosítása:  teljes körű vizsgálat (bűncselekmény esetén)  szúrópróba szerű (részidőszakok ellenőrzése)  Időtényezővel összefüggésben:  előzetes ellenőrzés (döntés, rendelkezés kiadása előtt várható hatások felmérése)  egyidejű ellenőrzés (végrehajtással párhuzamosan)  utólagos ellenőrzés (okmányok hitelességét vizsg)  Végrehajtásának módja szerint:  alaki vagy formai ellenőrzés  számszaki ellenőrzés  érdemi ellenőrzés (okmány

valóságot tükrözi-e)  Kinek a megbízásából:  belső ellenőrzés (munkaviszony)  külső ellenőrzés  Végezhető az ellenőrzés:  hivatali tevékenységként,  társadalmi tevékenységként,  tulajdonosként végzett ellenőrzés.  Magatartás ellenőrzés alkalmazása: a hiba elkövetésének esélye minimális, amennyiben azonban megtörténik, rendkívül súlyos kárt okoz, ebből következően nagy szigorú és gyakori ellenőrzésekkel a helyes magatartást ki kell kényszeríteni.  Eredmény ellenőrzés: alkalmazása: ha egyes egyének, vagy csoportok teljesítményét akarjuk megítélni, illetve összehasonlítani. Objektív mérce. ELLENŐRZÉS MÓDSZERTANA A követelmények megismerésének forrásai  Központi célkitűzések  kormányszintű célok, feladatok,  gazdaságpolitikai koncepciók  ágazatpolitikai elvárások,  szakági elképzelések.  Normatív előírások, jogszabályok  törvények, 

kormányrendeletek,  miniszteri utasítások,  hatósági előírások.  Vállalkozáson belüli szabályzatok  társasági szerződés,  alapszabály,  szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ),  kollektív szerződés,  vállalati koncepciók és tervek,  számviteli politika, számlarend,  ügyrendek, ügyviteli utasítások,  egyéb belső szabályzatok, utasítások, normák,  operatív programok,  technológiai előírások  Együttműködési kapcsolatokat szabályozó követelmények  szerződések,  szabványok,  törvényszerűségek. Megismerés és mérhetőség:  regisztráló mérések (a vizsgálandó egynemű tárgyak, jelenségek, stb. sokaságból kiemelünk egy bizonyos ismérvet és minden olyan esetet rögzítünk, amikor a termelési folyamat során megfigyeltünk egy jelenséget ezzel az ismérvvel kapcsolatban).  rendszerezés műveleteivel kapcsolatos mérések (a vizsgálandó jelenségeket

vagy tárgyakat egy bizonyos ismérv növekvő vagy csökkenő mértéke szerint rendezzük sorba és rögzítjük minden egyes tárgy vagy jelenség sorszámát, amely csökkenő vagy növekvő sorban a helyét és egyben a rangját jelöli.  összehasonlítás műveleteivel kapcsolatos mérések (egy bizonyos ismérv meghat nagyságát tekintjük mérési egységnek, s a vizsgálandó tárgyban vagy jelenségben meglévő ismérvet ehhez a nagysághoz hasonlítjuk. A tevékenységek megimerésének információ forrásai, általános eszközei  tájékozódás (az ellenőrnek meg kell ismernie a követelményeket és a teljesítésre vonatkozó okmányokat)  számvitel (állandó, pontos, megbízható info forrás, rendszerezett, idősorrendi, teljes körű bizonylatokra épül, fontos a vagyonvédelmi ellenőrzéseknél)  statisztika (jelenségek, irányzatok, állapotok, folyamatok mérhető mennyiségi és minőségi viszonyai, állami és belső

statisztikamutatószámok. Fontos az összehasonlíthatóság és a helyesség  számítástechnika (meglévő rendszerek által nyújtott info, meglévő adatbázisok ellenőrzési célú felhasználása > adatátviteli kapcsolatok, nagyobb szervezeteknél az ellenőrzés és a számtech közvetlen kapcsolata) Az ellenőrzés TECHNIKAI eszközei és módszerei Egymáshoz kapcsolódnak, egymást kiegészítik.  személyes megkérdezés (közvetlen is lehet)  beszélgetés  egyéni,  csoportos (állapot, folyamatos)  kérdőív  közvetett eszközök (okmányok tanulmányozása)  alaki  tartalmi  közvetlen eszközök: (az ellenőrzés időpontjában a meglevő állapotok és az ellenőr jelenlétében végbemenő folyamatok vizsgálatára alkalmasak)  mennyiség  rovancsolás  minőség szemle kísérlet, mintavétel (helyszínen, intézetben) KÖZVETLEN ESZKÖZÖK: Rovancsolás: A tényleges helyzetet egybevetjük a vállalkozás

nyilvántartás szerinti állapotával. A számlálást az ellenőr jelenlétében a dolgozók végzik  jegyzőkönyv(!)  pénztárellenőrzés: célszerű váratlanul közvetlenül nyitáskor vagy záráskor, a már naplózott tételeket le kell bonyolítani a már lebonyolítottakat pedig naplózni az ellenőr jelenlétében, de az ellenőr nem nyúlhat hozzá, a házipénztári keretet nem lépte-e túl. Pénzkészlet, egyéb értékek, még fel nem használt készpénzcsekkek és elszámolási utalványok számbavétele. Külön engedély kell az idegen értékekhez.  raktárellenőrzés Szemle: Az ellenőr a vállalkozás illetékes vezetőjével megfigyel valamilyen állapotot, eseményt vagy folyamatot abból a célból, hogy azt helyesen hajtják-e végre (gazdasági, műszaki, szociális, jogi vagy más követelmények szerint  közös jegyzőkönyv(!). A megfigyelés a jelenben történi csak korlátozottan lehet múltbeli eseményekre következtetni. A

bizonyítás csak kis tételekben sikeres Bevonhatók szakértők és minőségvizsgáló intézmények (minőséghiba a készletekre teljes egészében csak bizonyos esetekben lehetséges).  Technika: részvevői ellenőrzés esetén nyílt vagy rejtett megfigyelés lehet.  Sajátos területek: raktár, munka- és egészségvédelem, tűzrendészet, fogyasztóvédelem. Mintavétel: nagyobb tömegű anyag illetve termék minőségét vagy összetételét kell a vizsgálat során megállapítani. Dolgozó végzi, ellenőr jelenlétében (zárt csomagba, esetleg ellenminta is kell)  mintavételi jegyzőkönyv. Kísérlet : a vállalat illetékes vezető állású dolgozója az ellenőr jelenlétében mesterségesen idéz elő valamilyen folyamatot. Utalni illik arra, hogy miért választották az adott módszert Személyes megkérdezés: általában kiegészítő jellegű ellenőrzési eszköz. Csak akkor eredményes, ha világos, hogy mit akarunk tudni, annak érdekében

mit kell megkérdezni, kiktől, hogyan, miként lehet ellenőrizni a válaszok helyességét. Szóban vagy írásban Pontosan megfogalmazott kérdések adott sorrendben Kérdőívnél: fontos a cél meghat, előkészítés, megkérdezettek kiválasztása, terjesztés módja, feldolgozás. A kérdőív kérdéseit témakörönként kell csoportosítani, kontroll kérdés lehet, de kerülni kell az ismétlést. Nyílt, zárt és feleletválasztós (nyílt és zárt) kérdésforma. KÖZVETETT ESZKÖZÖK: Okmányokon a gazdasági események és folyamatok igazolására kiállított bizonylatokat értjük, amelyeken keresztül az ellenőrök közvetetten észlelik a tényeket. Okmányok fajtái:  kiállítás helye szerint: külső-, belső bizonylatok  rendeltetése szerint: más szervezetekkel kapcsolatos, saját dolgozóval kapcsolatos, belső gazdasági folyamatok.  fokozatok szerint: alapbizonylatok (elsődleges feljegyzés), tovább-feldolgozási bizonylatok

(összeállítás).  tartalmuk szerint: ügyviteli munkafolyamatok bizonylatai (teljes folyamatok) és ügyviteli munkaterületek bizonylatai.  kezelési előírások szerint: szigorú számadású nyomtatványok és a nem szigorúak. Az iratanyag haladási iránya (1) Az ellenőrzendő szerv anyagai: Belső szabályzatok, belső utasítások, tervek, programok, bizonylatok, nyilvántartások, főkönyvi számlák, analitikus nyilvántartási számlák, naplók, felmérések tanulmányok, belső ellenőrzési anyag, egyéb iratok. jelentések, beszámolók, levelezés (2) Irányító és ellenőrző szervek: Jogszabályok, közgazdasági szabályozók, elvárások, utasítások, ellenőrzési anyagok. (3) Jelentések, beszámolók, levelezés (4) Más gazdálkodó szervek, lakosság Megrendelések, szerződések, levelezés. (4)  ( 1 )  (3)  (2)  (1) Okmányok hitelessége: Az okmány hiteles, ha az okmány kiállításánál megtartották az alaki előírásokat,

olyan személyek írták alá, akik erre az ügyrend szerint jogosultak, az okmányokban nincsenek bizonytalan eredetű, vagy tartalmú javítások. Ha a fenti szabályok megsértését észleljük, akkor meg kell győződni a találkozó ellenőrzés során arról is, hogy a hibák nem állnak-e összefüggésben azzal, hogy az okmány nem a valóságot tükrözi. Az ellenőrzés LOGIKAI eszközei (1) Elemzés Az elemzés az összetett jelenségek felbontása alkotórészekre, a részek, valamint a részek és az egész viszonyának megismerése. (szintézis) A jelenségeket összefüggésekben kell vizsgálni, az elemzés hosszabb időszakot öleljen fel. Az elemzés az ellenőrzés eszköze, az elemzésnél viszont fontos az alapul vett adatok megbízhatóságának ellenőrzése. (2) Összehasonlítás  Kiküszöböléses módszerek  azonosítási módszer Eseteket hasonlítunk össze abból a célból, hogy mi bennük az azonos. Szabályozó elv: ha a vizsgált jelenség

két vagy több esetében csak egy körülmény közös, akkor ez a körülmény az adott jelenség oka vagy okozata.  megkülönböztetési módszer A vizsgált jelenség előfordulását egy olyan esettel hasonlítjuk össze, amelyben az nem fordult elő és megfigyeljük a különbségeket. Szabályozó elv: ha –egy olyan eset, amelyben a vizsgált jelenség előfordul és egy olyan, amelyben nem, minden körülményt illetően megegyezik, kivéve egyet, akkor ez a következmény, ok vagy okozat.  Maradékelv Bármely jelenségből levonjuk azt a részt, amelyről korábbi indukciók alapján tudjuk, hogy bizonyos előzmények következménye, és a jelenség maradékát a fennmaradó előzmények következményének tekintjük.  Együttes változók Egy jelenség bármilyen változásával egy másik jelenség is valamilyen más módon változik. Oksági –kapcsolat (3) Következtetés A következtetés az ellenőrzésnek olyan logikai eszköze, amelyet elsősorban

akkor alkalmazunk, ha a vizsgálati feladat összefüggései, tényei az ellenőrzés időpontjában közvetlenül nem figyelhetők meg. Elemzés és Ellenőrzés kapcsolata  mindkettő a gazdasági folyamatok ok-okozati összefüggéseit vizsgálja  elemzés: nagyvonalakban, főbb összefüggések feltárása  ellenőrzés: teljes körű ok-okozati feltárás  az elemzés az ellenőrzés része!  azért elemzünk, hogy ellenőrizhessünk  az elemzés a vezető döntéseinek megalapozására szolgál illetve a döntések végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére  elemzés információira szüksége van:  mikroszinten  vállalat gazdasági vezetése  tulajdonosok és leendő befektetők  hitelező pénzintézetek  makroszinten  nemzetgazdaság (KSH adatai) 6. Témakör Mi a különbség az ellenőrzési munkaterv, az ellenőrzési program, valamint az ütemterv között? Melyek az ellenőrzés munkaszakaszai és mi az egyes

munkaszakaszok célja? 2. AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, LEFOLYTATÁSA Munkaterv A vizsgálandó egységeket, a tervezhető, átfogó téma- és célvizsgálatokat, valamint ezek várható időpontját tartalmazza. Idő kell az ellenőrök továbbképzésére, a rendeletek, utasítások, szabályzatok és a szakirodalom tanulmányozására. Az ellenőrzési munka szakaszai (1) előkészítés (2) felkészülés (3) helyszíni ellenőrzés (4) írásba foglalás (5) realizálás Előkészítés 1. A vizsgálat általános előkészítése, a részletes célok és feladatok meghatározása, ehhez az eszközök, módszerek kiválasztása, az ellenőrzési program kialakítása. A vizsgálati program összeállításához szükséges infók megszerzése, rendszerezése és a cél érdekében történő súlyozása. Az infók nagyjából az iratanyagok áramlásánál felsorolt anyagokból nyerhetők Az ellenőrzési program utasítás jellegű dokumentum, mely mindazon

kérdéscsoportokat felsorolja, amelyek megválaszolásával a vizsgálat témája a célnak megfelelően objektíven értékelhető. A vizsgálati programok típusai:  kérdésfeltevés mélysége alapján o irányelv, o keretprogram, o vizsgálati program;  a vizsgálat szervezési módja szerint o több ágazatra érvényes, egy ágazatra érvényes o szintenként érvényes, konkrét esetenként érvényes A vizsgálati program szerkezeti követelményei:  logikai egység;  komplexitás és lényegre törő súlyozás;  kapcsolat az előzetes infókkal, adatokkal. A vizsgálati program szövegezési követelményei:  ok-okozati összefüggés kifejezése,  egyértelmű témabehatárolás,  stílusbeli elvárások. A VIZSGÁLATI PROGRAM alaki előírása, felépítése:  általános vagy bevezető rész ( vizsgálat célja vagy témája, a vizsgált egység, időszak, a vizsgálatra fordítható idő, a vizsgálatban részvevő személyek, a vizsgálatot

elrendelő szerv).  érdemi rész: a konkrét vizsgálati feladatok, szempontok felsorolása: szervezettség, szabályozás, végrehajtás, késedelmek.  vizsgálatszervezési feladatok: módszer, okmányok, folyamatos megismertetés, összefoglaló jelentés kinek.  Keltezés, pecsét, jóváhagyó vezetői aláírás, ellenőrök aláírása. 2. Az ellenőrzött egységek, szervezetek kijelölése (szinttől függően) 3. Az ellenőrök között lehetséges s munkamegosztás témánként vagy egységenként Felkészülés a vizsgálatra Speciális vagy konkrét ismeretek megszerzése.  A vizsgálandó körülményekre vonatkozóak (jogszabály, terv, norma)  A vizsgált feladattal összefüggő szakmai ismeretek (szakirodalom)  A szervezetre vonatkozó helyi ismeretek (szervezet, terület, környezet) Az ellenőr megbízólevéllel jár el, melynek tartalma: cégjelzés, sorszám, az ellenőrzésben részvevők neve és beosztása, vizsgálandó egység

megnevezése, az ellenőrzés célja, megbízási érvényesség dátuma, kiállítás dátuma, ellenőrzést elrendelő aláírása, bélyegző. A helyszíni vizsgálat lefolytatása Megállapítja a tényleges helyzetet, feltárja a kívánt állapottól való eltéréseket.  a vizsgálat előzetes bejelentése  az ellenőrök bemutatkozó látogatása,  a vizsgálat technikai feltételeinek biztosítása (szükséges iratok, hozzáférések, belépési engedélyek biztosítása)  a vizsgált vállalkozás működési rendjének tanulmányozása, az üzem megtekintése  ütemterv készítése, az ellenőrök közti munkamegosztás és együttműködés (realizálás módja, határideje)  a vizsgálat közben tanúsítandó magatartás (kritika, önbírálat, eltéríthetetlen, udvarias segítőkész, türelmes)  a vizsgálati programban foglaltak végrehajtása  az okmányok ellenőrzése o okmányok amelyekből a követelmények ismerhetők meg; o amelyekből

a teljesítések ismerhetők meg - éves beszámoló, közgazdasági elemzések, értékelések, korábbi ellenőrzések eredményei, előző időszakok tényadatai, hasonló vállalkozások adatai; o segítő okmányok – APEH tájékoztatók, partnerek információi, felügyeleti szervek tapasztalatai, közérdekű bejelentések.}  adatok körének kiválasztása (általánosítható következtetések legyenek levonhatók) (teljes körű vagy hézagmentes ellenőrzés, egy időszak vagy téma okmányai, próbaszerű ellenőrzés egynemű okmányokban).  összehasonlítás előfeltétele (tartalmi egyneműség, torzító tényezők: jogi körülmények- termelés-, elszámolás – árak- szervezet változása)  vizsgálat közbeni tájékoztatás (főleg hibák esetén)  megállapítások bizonyítása okmányokkal (lásd később) A megállapítások írásba foglalása  jelentés  jegyzőkönyv,  kötetlenebb formák pl.: feljegyzés A vizsgálati jelentés

szerepe és fontossága: Lehetővé teszi a kritikai értékelést, pontos infókat nyújt, alapot ad intézkedésekre. Elkészítéséért a vizsgálócsoport vezetője felelős, megszövegezésében az összes ellenőr részt vesz, és aláírja, a vizsgálati programon alapul. Fontos a teljesség, következetesség, az objektivitás és a bizonyítottság Fontos problémák felsorolása. VIZSGÁLATI JELENTÉS szerkezete:  BEVEZETŐ RÉSZ: vizsgálat célja, a vizsgált egység neve címe, az ellenőrzés időpontja, az ellenőrzés alá vont időszak, a vizsgálatban részvevő személyek neve, beosztása, a vizsgálatot elrendelő szerv, megbízólevél száma;  ÉRDEMI RÉSZ: ténymegállapítások, hibákat előidéző okok, következményeik, felelős személyek, megoldási javaslatok,  BEFEJEZŐ RÉSZ: Készítés időpontja, Ellenőrök aláírása sk, Záradékok: hitelesítési (vezetőtől), megismerési (vezetőtől, hibafelelősöktől), felelősségi (tudomásul

vétel + magyarázat) keltezésük, aláírások. Felelősség megállapítása: minden olyan esetben, amikor szabálysértés volt, vagy gondatlanság, vagy szándékos hiba. Személyre konkretizálva (írásbeli magyarázatot kell adnia elismerésről és okokról) A jelentést ismertetni kell és át kell adni. Az ellenőrzés anyagának realizálása, hasznosítása     A realizálás irányai: jó tapasztalatok megismertetése, terjesztése helyes gazdálkodást akadályozó tényezők feltárása, felelősségre vonás, mint jogi oldal A realizálás módja: o Realizáló levél jelentéssel együtt vagy nélküle (legyen utalás a lényegesnek tartott hiányosság megszűntetésére való kezdeményezésre). o Realizáló tárgyalás – értekezlet. o Intézkedési terv (milyen ell alapján, több komolyabb hiba esetén a feladat határidő és a felelősök meghatározásával). Utóvizsgálat: milyen gyakorlati lépések történtek Szélesebb körben:

tipikus hibák közreadása, pozitív jelenségek közzététele 7. Témakör Milyen okmányokat használunk fel az ellenőrzéseknél, és a megállapítások bizonyítására? A MEGÁLLAPÍTÁSOK BIZONYÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ OKMÁNYOK Teljes bizonyító erejű okmányok:  eredeti okirat  másolat, kivonat, összesített kimutatás, tanúsítvány  jegyzőkönyv, fénykép (helyszínen) Nem teljes bizonyító értékű okmányok  szakértői vélemények Kiegészítő jellegű, a tényt csak valószínűsítő okmányok  nyilatkozatok Eredeti okmány A legtermészetesebb bizonyító irat. Eredeti irat rendszerint használható másolat, kivonat, kimutatás, ha az eredeti iratot hűen tükrözik. Az eredetit csak akkor kell elhozni és lefoglalni, ha bűntető eljárásra kerülhet sor, vagy megsemmisüléstől tartanak. Tételes jegyzőkönyv Másolat  „Másolat” szó (utal arra, hogy nem eredeti, de teljes szöveg.  Az eredeti irat teljes szövegét kell

tartalmaznia kell.  Az eredeti okmány készítőjének neve, az irat keltezése, a rajta szereplő aláírások.  Meg kell címezni az ellenőrzést elrendelőnek.  Hitelesítő záradék: „A fenti másolat szövege teljes egészében megegyezik a vállalatnál/szövetkezetnél elfekvő eredeti irat szövegével.”  Másolat készítésének kelte, hitelesítő teljes neve, beosztása (vizsgált szerv vezető állású dolgozója) Kivonat Ha nincs szükség a teljes szövegre. Ügyelni kell arra, hogy a kihagyott rész valóban ne érintse a vizsgálatot és ne ferdítsen.  A „Kivonat” szó (utal arra, hogy eredeti szöveg részeit tartalmazza.)  Meg kell címezni az ellenőrzést elrendelőnek.  Idézőjel. A kihagyott helyeknél pontozás  Hitelesítő záradék. Szövegében utalni kell arra, hogy ki, mikor készítette, kihez intézte, milyen eredeti szöveg alapján (oldal, bekezdés).  Kivonat készítésének kelte, hitelesítő teljes neve,

beosztása (vizsgált szerv vezető állású dolgozója) Összesítő kimutatás, tanúsítvány Akkor készítjük, ha a megállapított tényt csak nagyon sok okmánnyal lehetne bizonyítani. Legfontosabb adatok kimutatásba foglalása, és a vizsgálati jegyzőkönyvhöz való csatolása. Csak olyan adatokat tartalmazhat, amelyek a kiállító szerv nyilvántartásában meglévő iratok anyagából származnak. Az összegzésnek, illetve a viszonyítások helyességének a kimutatásban felsorolt, illetve alapul szolgáló adatokból közvetlenül ellenőrizhetőnek kell lennie. (Tartalmaznia kell az összegekhez használt adatokat)  „Összesítő kimutatás” szó (utal rá, hogy nem eredeti szöveget tartalmaz, de eredeti iratokból ellenőrizhetők)  Meg kell címezni az ellenőrzést elrendelőnek.  Adatok, táblázatok  Hitelesítő záradék: milyen iratok mely részéből vették az adatokat, s hogy azok az eredeti okiratban található adatokkal megegyeznek.

 A tanúsítvány készítésének kelte, hitelesítő teljes neve, beosztása (vizsgált szervezet vezető állású dolgozója) Közös jegyzőkönyv vagy tényleírás A megállapított tényt elsődlegesen rögzíti, nem a vizsgált szerv iratai alapján készült. Csak tényeket rögzíthet Olyan tényt bizonyít, melynek megtörténtéről az ellenőr személyesen is meggyőződött. Az összes aláíró együttes jelenlétében történt (ellenőr, dolgozó felelős vezető). Hitelesítő záradék nem kell !!!  felvétel helye, ideje  jelen lévők neve, beoszttása  tárgy  megállapítás  kmf, pontos dátum, idő  aláírások sk, név, beosztás  pecsét Fénykép A tény leírása bonyolult lenne. Az ellenőrön kívül mindig jelen kell lennie a tény bekövetkeztéért felelős dolgozónak.  mit ábrázol  hol, mikor készült  jelenlévő (ellenőr, felelős dolgozó)  hitelesítő személy aláírása, beosztása, pecsét

Szakértői vélemény Igénybe vehető szakértői vélemény  vizsgált jelenség tényszerű leírása, egyéni vélemény, Ismertesse az írott és íratlan szakmai előírásokat, tapasztalatokat, amelyeket a vizsgálatnál követnie az összehasonlítás során. A szakértői vélemény lehet egyértelmű, két vagy több lehetőséget feltáró, vagy olyan értelmű, hogy a vizsgált anyag nem ad lehetőséget a feltett kérdések megválaszolására. Nyilatkozat Ha a tény más okiratokkal nem igazolható, vagy a már meglévő bizonyítékok értelmezésére. Csak akkor készíthető, ha eredeti iratok nincsenek ( eredeti irat, másolat kivonat), vagy a tényhelyzetről az ellenőr nem győződhetett meg személyesen (  jegyzőkönyv, fénykép). Általában a nyilatkozattevő terhére írható a hiba.  „Nyilatkozat” szó (utal arra, hogy nem teljes bizonyító értékű).  A kiküldő szervnek címezzük.  Dolgozó neve, adatai  A dolgozó leírja a

tényt és az általa észlelt „objektív körülményeket”.  Keltezés  Csak a nyilatkozattevő írhatja alá!!! 8. Témakör Ismertesse a vizsgálati jelentés alaki és tartalmi követelményeit! Mikor készítünk - általában - vizsgálati jegyzőkönyvet, mit kell annak tartalmaznia? VIZSGÁLATI JELENTÉS szerkezete: (1) BEVEZETŐ RÉSZ: vizsgálat célja, a vizsgált egység neve címe, az ellenőrzés időpontja, az ellenőrzés alá vont időszak, a vizsgálatban részvevő személyek neve, beosztása, a vizsgálatot elrendelő szerv, megbízólevél száma; (2) ÉRDEMI RÉSZ: ténymegállapítások, hibákat előidéző okok, következményeik, felelős személyek, megoldási javaslatok, (3) BEFEJEZŐ RÉSZ: Készítés időpontja, Ellenőrök aláírása sk, Záradékok: hitelesítési (vezetőtől), megismerési (vezetőtől, hibafelelősöktől), felelősségi (tudomásul vétel + magyarázat) keltezésük, aláírások. A VIZSGÁLATI PROGRAM alaki

előírása, felépítése: általános vagy bevezető rész ( vizsgálat célja vagy témája, a vizsgált egység, időszak, a vizsgálatra fordítható idő, a vizsgálatban részvevő személyek, a vizsgálatot elrendelő szerv). (2) érdemi rész: a konkrét vizsgálati feladatok, szempontok felsorolása: szervezettség, szabályozás, végrehajtás, késedelmek. (3) vizsgálatszervezési feladatok: módszer, okmányok, folyamatos megismertetés, összefoglaló jelentés kinek. Keltezés, pecsét, jóváhagyó vezetői aláírás, ellenőrök aláírása. (1) Megbízólevéllel jár el, melynek tartalma: cégjelzés, sorszám, az ellenőrzésben részvevők neve és beosztása, vizsgálandó egység megnevezése, az ellenőrzés célja, megbízási érvényesség dátuma, kiállítás dátuma, ellenőrzést elrendelő aláírása, bélyegző. Intézkedési terv (milyen ell alapján, több komolyabb hiba esetén a feladat határidő és a felelősök meghatározásával). 9.

Témakör Melyek az államhatalmi ellenőrzés formái, azok tartalma? Államhatalmi ellenőrzés Országgyűlés  Ellenőrzési munkája mindenkire és mindenre kiterjedhet  Az ellenőrzés célja:  a törvényhozás akaratának érvényesítése  a Kormány, a közigazgatás örvényszerű működésének biztosítása  Alapvetően törvényességi ellenőrzés, de végezhet célszerűségi, hatékonysági vizsgálatokat is  Ellenőrzési jogkörét a következő utakon gyakorolja  Ülésein  Állandó és ideiglenes (vizsgáló és eseti) bizottságaiban  Általa választott szerveken, személyeken keresztül  Ellenőrző tevékenysége keretében  rendszeresen beszámoltatja a kormányt  legalább évente egyszer beszámoltatja  az Állami Számvevőszék elnökét  a MNB elnökét  a legfőbb ügyészt  az állampolgári jogok országgyűlési biztosát  a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosát  a Gazdasági

Versenyhivatal elnökét  a Magyar Energia Hivatal elnökét  a Közbeszerzések Tanácsa elnökét  az adatvédelmi biztost  kijelölt kérdésekben tájékoztatást kér és kap többek között  a kormánytól  az MNB elnökétől  KSH-tól  az Országgyűlés tagjainak joga van kérdést feltenni  a köztársasági elnöknek  a Kormánynak és tagjainak  az ÁSZ elnökének  az MNB elnökének  a legfőbb ügyésznek  az Ombudsmanoknak Országgyűlési biztosok  Az alkotmányos jogok védelmében létrehozott ellenőrzési szerv  Állampolgári jogok országgyűlési biztosát  Nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosát  Adatvédelmi biztos  Feladata:  Állampolgári panaszok kivizsgálása  Adatok kezelésének ellenőrzése  Adatvédelmi nyilvántartás vezetése Köztársasági elnök Alkotmánybíróság  Hatásköre, feladatai  Előzetes alkotmányellenességi vizsgálat (törvényjavaslat,

elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, országgyűlési ügyrend, nemzetközi szerződés)  Utólagos alkotmányellenességi vizsgálat  Jogszabályok és nemzetközi szerződések ütközésének vizsgálata  Alkotmányjogi panasz kivizsgálása, elbírálása  Az alkotmány értelmezése  Az alkotmányellenesség megszűntetése  Szervezete  Tizenöt tag, kilenc évre választja az országgyűlés  Tagjai függetlenek, kizárólag az Alkotmány és a törvények határozzák meg működésüket  Teljes ülésben, vagy háromtagú bizottságban járnak el  Zárt ülésen, szavazással döntenek határozati formában Legfelsőbb Bíróság  A bírák függetlenek, kizárólag a törvénynek vanak alárendelve  Ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét  A Legfelsőbb Bíróság az igazságszolgáltatási rendszer elvi irányítása keretében  felhasználja a megszerzett tapasztalatokat  közvetlenül

tájékozódik  figyelembe veszi az igazságügyi miniszter és a Legfőbb Ügyész ellenőrzései által feltárt adatokat  elvi döntéseket ad ki Cégbíróságok  A cégek feletti törvényességi felügyeletet gyakorolja  Ellenőrzése keretében ellenőrzi, hogy megfelel-e a jogszabályoknak:  társasági szerződés  működésre, szervezetre vonatkozó belső szabályzatok  Törvényességi felügyeleti eljárás indulhat kérelemre, vagy hivatalból  Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha  a cégjegyzékben szereplő adat jogszabálysértő  anyagi jogszabályokat sért az alapító okiratban vagy módosításában szereplő adat  a cég nem tartja be működése során a jogszabályokat, illetve az alapító okiratban foglaltakat  a törvény felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi  A felülvizsgálat eredményeként:  írásban felhívhatja a törvényes működés visszaállítására 

felfüggesztheti, megsemmisítheti a cég határozatát  összehívhatja a testület ülését  pénzbírság: 50000-500000 Ft  felfüggesztheti a cég működését  eltilthatja a céget a működéstől Ügyészségek  Feladatai:  Ellátják a büntetés végrehajtás feletti felügyeletet  Részt vesznek a bírósági eljárásokban  Ellenőrzik a bűnügyi nyomozások törvényességét  Meghatározott ügyekben nyomozást végeznek  Eljárása indulhat kérelem alapján vagy hivatalból  Eszközei:  Óvás  Figyelmeztetés  Fellépés a törvényesség érdekében törvénytelenség esetén Helyi önkormányzatok Állami Számvevőszék  Az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve  Az állami ellenőrzés legfőbb szerve  Feladatkörében általános hatáskörrel rendelkezik  Ellenőrzi:      az államháztartás gazdálkodását  az állami költségvetés zárszámadását  a

költségvetési fejezetek és az elkülönített állami pénzalapok működését  az adóhatóságok tevékenységét  a költségvetésből gazdálkodó intézményeket  a költségvetési támogatások felhasználását  a helyi önkormányzatok működését  az állami vagyon kezelését  az MNB államháztartással kapcsolatos hitelkapcsolatait és a pénzkibocsátást  TB alapok működését  a pártok gazdálkodását  a kormányprogramok és állami beruházások indokoltságát, célszerűségét és teljesítését Szervezete  Elnök, elnökhelyettesek, vezetők, számvevők, kisegítők  Elnökét és helyetteseit az Országgyűlés 12 évre választja  Az ÁSZ irányítói  sem egymással, sem a Kormány tagjaival nm lehetnek közeli hozzátartozók  nem lehetnek más helyen tisztségben  szerzői jogi védelem alá eső tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathatnak  összeférhetetlenség esetén 10

nap áll rendelkezésükre annak megszüntetésére Az ÁSZ elnökének feladatai:  ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket  véleményezi a kormányprogramokat, állami beruházásokat  javaslatot tesz az Országgyűlésnek az ÁSZ szervezeti felépítésére  jóváhagyja a Szervezeti-Működési Szabályzatot  irányítja az ÁSZ tevékenységét  gondoskodik az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról  gondoskodik az ellenőrzések eredményeinek Országgyűlés elé juttatásáról  tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés és bizottságai ülésein Az ÁSZ időszakos ellenőrzési kötelességei:  évenkénti ellenőrzés  Költségvetés  Zárszámadás  MTI Rt  ÁPV Rt  Két évenkénti ellenőrzés  Pártok gazdálkodása  Rendszeres ellenőrzés  fejezetek és az állami pénzalapok  Esetenkénti ellenőrzés  az Országgyűlés utasítására  Minden más

ellenőrzésről az ÁSZ elnöke dönt (a Kormány kérésére végzendő ellenőrzésről is) Az ÁSZ ellenőreinek tevékenysége  Az ellenőrök felelősek  az ellenőrzési program végrehajtásáért  a megállapított tények írásba foglalásáért  a megállapítások helytállóságáért  Kötelesek  az ellenőrzöttet tájékoztatni az ellenőrzésről  az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzöttet tájékoztatni  Jogosultak  iratokat, dokumentációkat kérni az ellenőrzöttől  a vizsgált szerv bármely helyiségébe belépni  bármely dolgozótól felvilágosítást kérni  az ellenőrzéssel összefüggésben más szerveknél is vizsgálódni  Az ellenőrzöttek kötelesek:  az ÁSZ megkeresésének soron kívül eleget tenni  az ellenőrnek tájékoztatást adni  az átadott dokumentációk eljességéről nyilatkozatot tenni  az ellenőrzés zavartalan lefolytatásához szükséges körülményeket

megteremteni 10. Témakör Melyek az államigazgatási ellenőrzés formái, azok tartalma? Államigazgatási ellenőrzés Kormány  Feladatai:  védi az alkotmányos rendet  biztosítja a törvények végrehajtását  védi és biztosítja az állampolgárok jogait  irányítja és ellenőrzi a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját  a belügyminiszter közreműködésével ellátja a helyi önkormányzatok ellenőrzését  Beszámoltatáson alapuló ellenőrzés jellemző  KSH rendszeresen ad adatokat  Az Országgyűlésnek felelős Kormányzati Ellenőrzési Hivatal  A Kormány irányítása alá tartozó országos hatáskörű közigazgatási szerv  Ellenőrzése kiterjed:  kormánydöntések hatályosulásának vizsgálata  központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok tekintetében a kincstári egységes pénzforgalmi számla  kormányzati kiadások és bevételek 

folyósított támogatások  fejezetek és az azokat felügyelő szervek, állami pénzalapok működése  nemzetközi szerződések alapján kapott támogatások felhasználása  állami kezességek beváltása  Központi költségvetési szervek és állami felügyeletek ellenőrzési rendszere  Koordinációs tevékenység  Szabályszerűség és/vagy hatékonyság ellenőrzés  Kormány által meghatározott féléves ellenőrzési terv alapján dolgozik  Munkatervét az ÁSZ tevékenységéhez igazítja  Hivatal ellenőrzései:  típus szerint  célvizsgálatok  témavizsgálatok  átfogó ellenőrzések  idejük alapján  előzetes ellenőrzés  egyidejű ellenőrzés  utólagos ellenőrzés  Az ellenőrzés menete:  előkészítés és felkészülés  a vizsgálati program végrehajtása  az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása  az ellenőrzési megállapítások hasznosítása Gazdasági

Versenyhivatal  Feladatai:  tisztességtelen verseny tilalmának betartatása  a fogyasztók megtévesztésének tilalma  a gazdasági versenyt korlátozó megegyezések tilalma  a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma  az árak megállapításáról szóló törvény által a hatáskörébe utalt feladatok  Szervezete:  Élén elnök és két helyettese áll, akit a miniszterelnök javaslatára a Köztársasági Elnök nevez ki  Határozatait a Versenytanács hozza (Elnöke az egyik helyettes, tagjait az elnök nevezi ki)  A Versenyhivatal elnöke:  Irányítja a GVH-t  Részt vesz az Országgyűlés ülésein, amelynek évente beszámol  A Kormányüléseken a hivatalt érintő ügyekben tanácskozási joggal vesz részt Költségvetési ellenőrzés  Költségvetési ellenőrzési szerv:  felügyeleti ellenőrzés: a fejezet felügyeletét ellátó szerv  belső ellenőrzés: fejezeti ellenőrző szerv  Feladata

ellenőrizni:  A feladatok és a hatáskör, kapacitás összhangját  Az alap- és a vállalkozási tevékenység ellátását  Az előirányzatok és a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását  Tárgyi eszközök felhasználását  Létszám és intézménygazdálkodást  Saját bevételek alakulását  A kötelezettségvállalások megalapozottságát  Az intézményi működés szabályozottságát  A költségvetési beszámoló valódiságát, szabályszerűségét  A belső ellenőrzési rendszert  Céltámogatások felhasználását  Bizonylatok, nyilvántartások szabályszerűségét, megalapozottságát  Az adományok, támogatások, segélyek felhasználását  Számviteli előírások betartását  Belső ellenőrzés keretében a vezetői ellenőrzés eszközei  Aláírási jog gyakorlása  Elemzés, értékelés  Beosztottak beszámoltatása  Helyszíni ellenőrzés  Munkaterven kívüli

ellenőrzések  Munkafolyamatba épített ellenőrzés  Az ellenőrzés típusa  Téma-, Cél- vagy Utóellenőrzés  Szabályszerűségi és/vagy hatékonysági ellenőrzés  Előzetes, Egyidejű vagy Utólagos ellenőrzés  Az ellenőrzés eljárási és végrehajtási rendje  Az ellenőrzés tervezése  Legalább éves munka terv  Az ellenőrzési program  Az ellenőrzési szervezet vezetője hagyja jóvá  Eltérni nem lehet  Végrehajtás  Be kell jelenteni 3 munkanappal korábban az ellenőrzött szerv vezetőjének  Helyszíni vagy adatbekéréses ellenőrzés  Ha konkrét felelősség merül fel, arról az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni kell  A tényállást, valamint a javaslatokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, a megállapításokat okmányokkal kell alátámasztani  Írásba foglalás  Ellenőrzési jegyzőkönyv  Csatolni kell az alátámasztó okmányokat  Ellenőrzési jelentések 

Részjelentés  Az ellenőrök munkamegosztása miatt több készül belőle  Jelentés, Összefoglaló jelentés  Egyszemélyes ellenőrzés esetén jelentés, többszemélyes esetén a részjelentések összefoglalásával összefoglaló jelentés készül  A vizsgálatvezető írja alá  Hasznosítás  realizáló levél  realizáló megbeszélés  utóellenőrzés  Beszámoló az ellenőrzésről  A célok, tervek megvalósultak-e  Az ellenőrzések fontosabb megállapításai  A gazdálkodási színvonal alakulását  Az ellenőrzés hatékonyságának növelésére javaslatok Magyar Államkincstár  Központi költségvetési szerv, felügyeletét a Pénzügyminiszter látja el  Feladata, hogy biztosítsa:  A hatékony pénzgazdálkodást  A költségvetési előirányzatok és a szabályszerűségi előírások megtartását  Egységes és áttekinthető információk biztosítása  Sajátos, folyamatba épített

ellenőrzés  Előirányzati fedezeti vizsgálat  Automatikus ellenőrzés Adóellenőrzés  Adóhatóságok:  Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal  Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága  Önkormányzati adóhatóság  Illetékhivatalok  Illetékességük  Magánszemélyek  Jogi személyiség nélküli vállalkozó  Jogi személy  Általános ellenőrzési szabályok  Az adóhatóság az adózással kapcsolatos jogszabályok betartását ellenőrzi  bejelentkezési, bejelentési, bevallási, bizonylati rendre vonatkozó, könyvvezetési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek  az adó alapjának és összegének bevallása  határidőben és helyes összegben történt befizetés  illetékkötelezettség teljesítése  Az ellenőrzés lefolytatása  Kötelező az ellenőrzés lefolytatása:  Felszámolásnál, vagy más jogutód nélküli megszűnés esetén  Az APEH elnökének

utasítására  Az ÁSZ utasítására  A Pénzügyminiszter utasítására  Évente egyszer valamennyi magán-nyugdíjpénztárnál  Az ellenőrzésről előre értesíteni kell az ellenőrzöttet  A helyszíni ellenőrzést csak munkaidőben és hivatalos okirattal ellátott ellenőr végezheti  Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a vásárlás után kell igazolni  Az ellenőr a tárgyi bizonyítékokat lefoglalhatja  Szakértőt vehetnek igénybe  Egyes esetekben becslés alkalmazható  Vagyonszerzési illeték alapjának meghatározása  Ha az adóalap nem megállapítható  Feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adóalap megállapításához  Magánszemély valótlan, hibás bevallást adott be  Megállapításaikat jegyzőkönyvbe foglalják  Az adózó jogosult az ellenőrzés során készült iratokba betekinteni, 8 napon belül észrevételeit csatolhatja  Pénzforgalmi

ellenőrzés:  Megállapítják a befizetés határidőben és helyes összegben történt-e  Az esetleges túlfizetések és tatozások összegét  Jegyzőkönyvben rögzítik  Egyszerűsített ellenőrzés  A rendelkezésre álló adatok és a bevallás összevetése  Jogkövetkezmények  Késedelmi pótlék  Minden naptári nap után a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része  Önellenőrzési pótlék  A késedelmi pótlék fele  Adóbírság  Adóhiány esetén fizetendő  Mulasztási bírság  Késedelem esetén  15 napig 5%  30 napig 20%  30 napon túl 30%  Hibás bevallás esetén a különbözet 5% (5000-100000Ft; msz. 500-10000Ft)  Adólevonási kötelezettség elmulasztása 20%  Késedelmes bejelentés msz: 50000Ft; más 100000Ft  Intézkedések  bírság kiszabása  helyiség lezárása, ha nem adnak számlát  Adóigazgatási eljárás  Határozatot adnak ki  Bevezető rendelkezés 

Rendelkező rész  Indokolás  Záró rendelkezések Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete  A kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű szerv  Felügyelt kör  Pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás  Befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatás  Biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítás tanácsadói tevékenység  Befektetési alapkezelési tevékenység  Árutőzsdei és elszámolóházi tevékenység  Értékpapír forgalmazás  Befektetési alapok  Önkéntes-Kölcsönös és Magánynyugdíjpénztár  Szakosított hitelintézetek  Kockázati tőkebefektetések  Tőzsdék és tagjaik  Közraktárak  Feladata  Prúdens működésének és tulajdonosaik eredményes joggyakorlásának folyamatos felügyelete  Zavartalan működésének elősegítése  A felügyelt intézmények ügyfeleinek érdekvédelme  A piaci viszonyok átláthatóságának és a

tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése  Tevékenysége  Engedélyezés  Felügyeleti ellenőrzés és nyilvántartás  Szakmai együttműködés más szervezetekkel  Szervezete  Élén elnök és elnökhelyettes áll  Munkájukat segíti:  elnöki tanácsadó testület  Magyar Biztosító Tanács  Biztosításfelügyeleti Bizottság  Pénztártanács  Felügyeleten belüli fórumok  Ellenőrzési terv keretében végzi ellenőrzéseit Szerencsejáték Felügyelet  Ellenőrzi, hogy a tevékenység megfelel-e  a jogszabályoknak  a játéktervnek  a felügyeleti előírásoknak  Ellenőrzése lehet  folyamatosan végzett felügyeleti ellenőrzés  átfogó vizsgálat  célvizsgálat  utóvizsgálat  Módszerét tekintve  Helyszíni vizsgálat  Próbajáték  Adatok, iratok bekérése  Vizsgálatairól jelentés, jegyzőkönyv készül  Realizálás 

Figyelmeztető levél  Határozati formában Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség  Ellenőrzi  A kereskedelmi tevékenységre és minőségre vonatkozó előírások betartását  Az áruk mérésének, a szála és nyugtaadás helyességét,  reklám és hirdetési tevékenység jogszabályosságát  hatósági árakra vonatkozó jogszabályok betartását  Fogyasztói tájékoztatás betartását  Tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény betartását  Intézkedési jogai  Beléphet valamennyi helyiségbe  Betekinthet a nyilvántartásokba  Kifogásolható termék értékesítését megtilthatja  Nem hitelesített mérőeszköz használatát megtilthatja  Az észlelt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezhet  Mintát és ellenmintát vehet  Próbavásárlást csinálhat 11. Témakör Ismertesse a tulajdonosi ellenőrzések sajátosságait! Tulajdonosi ellenőrzés  Ha a tulajdonos fizetett management

irányításába adja a szervezetet  Két fő fajtája van  alapszabályon, alapító okiraton alapuló ellenőrzés: a tulajdon működése  szerződéseken alapuló ellenőrzés: egyetlen konkrét tárgy, cél ellenőrzése  Főbb formái:  Gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése  Gazdasági társaság legfőbb szerve  Felügyelő Bizottság  Kötelező létrehozni:  Kft, ha törzstőkéje nagyobb 50 millió Ft-nál, vagy 200 főnél többet foglalkoztat  Egyszemélyes Kft, ha 200 főnél többet foglalkoztat  Rt  Ügyrendjét maga állapítja meg  Ellenőrzi az ügyvezetés tevékenységét  A legfőbb szervnek számol be tevékenységéről  Betekinthet a nyilvántartásokba, információt kérhet, szakértőt alkalmazhat  A megbízó nem utasíthatja őket  Választott könyvvizsgáló  Kötelező választani:  Rt  50 M Ft feletti törzstőkéjű Kft  Egyszemélyes Kft  Ahol a törvény előírja 

Tulajdonosi ellenőrzése, valamint a hitelezők és befektetők érdekvédelme  Betekinthet a könyvekbe, információt kérhet  Jelen kell lennie a legfőbb szerv ülésein  A könyvvizsgáló nem lehet alapító tag, alkalmazott, vagy hozzátartozó a vállalkozásnál  Indokolt esetben összehívhatja a legfőbb szervet  Indokolt esetben értesíteni köteles a cégbíróságot  Szövetkezeti tulajdonosi ellenőrzés  Felügyelő bizottság  Legalább három tag, a közgyűlés választja  A szövetkezet teljes tevékenységére nézve végez ellenőrzést  Állami tulajdonban lévő vállalkozások ellenőrzése  Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság  Egyszemélyes Rt, forgalomképtelen, névre szóló részvényekkel  A kormány évente köteles beszámolni az Országgyűlésnek a működéséről  Felügyelő bizottság  Ellenőrzi az ügyvezetés és az Igazgatóság tevékenységét  Felvilágosítást

kérhet  Megvizsgálja a felügyeletet ellátó miniszter elé kerülő minden jelentést  Véleményezi a beszámolót  Elősegíti az ÁSZ-nak félévente megküldendő tájékoztató elkészítését  Ellenőrzi a versenyeztetést  Irányítja a belső ellenőrzést  Megvizsgálhatja valamennyi gazdasági tevékenységét  Könyvvizsgáló  Megvizsgál minden jelentést        Tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot Szükség esetén intézkedéseket kezdeményezhet Közreműködik az ÁSZ-szal való kapcsolattartásban Betekinthet a könyvekbe Felvilágosítást kérhet Megvizsgálhatja a kötött szerződéseket, iratokat Betekinthet az adatbázisokba, nyilvántartásokba és ezekről saját használatra másolatokat készíthet 12. Témakör Ismertesse a pénzintézeti ellenőrzést, a MNB, a Kereskedelmi bank és a Világbank ellenőrző tevékenységét! Pénzintézeti Ellenőrzés Magyar Nemzeti Bank  Ellenőrzi a

jogszabályok és az MNB előírások betartását a következő területeken:  pénzforgalom  bankhitelek  devizák  Helyszíni ellenőrzés és adatbekérés  Évente beszámol az Országgyűlésnek A hitelintézetek ellenőrzései  Mint számlavezető ellenőrzi a készpénzforgalom és az elszámolási forgalom szabályainak, előírásainak betartását  Mint hitelező ellenőrzi az ügyfelek hitelképességét  Általában a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőriz, de indokolt esetben helyszíni ellenőrzést is tarthat.  Adós minősítést végez Világbank  Nem része a magyar ellenőrzési rendszernek  Tagországok általános hitelképességét vizsgálja 13. Témakör Mit értünk belső ellenőrzésen, melyek a belső ellenőrzési rendszer formái, azok előnyei és korlátai, illetve hátrányai? Belső ellenőrzés  A különböző típusú, egymást kiegészítő, de egymást nem helyettesítő értékelő

tevékenységek olyan rendszere, amely átfogja a szervezet munkájának vagy a tevékenység egészét  Alkalmasnak kell lennie arra, hogy jelezze  a külső feltételekben, a környezeti hatásokban bekövetkezett változásokat  a kialakított céloktól, feladatoktól, követelményektől való eltérést  Részei:  Vezetők ellenőrző tevékenysége  Különböző tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés  Függetlenített belső ellenőrzés Vezetői ellenőrzés  Szintje  Felső vezetés  Középvezetés  Munkahelyi vezetés  Eszközei:  Hagyományos eszközök:  Információk elemzése, értékelése  Beszámoltatás  Az aláírási jog gyakorlása  Közvetlen helyszíni ellenőrzés  Korszerű vezeti ellenőrzési eszközök  Kérdéssorozatos ellenőrzés  Információs teszt (kérdőíves módszer)  Hálótervezési eljárások  Értékelemzés  Controlling  Komplex vezetői ellenőrzések 

Munkaköri ellenőrzés  Eredmény ellenőrzés Tevékenységbe épített ellenőrzés  Hatékony működéséhez pontosan kell rögzíteni  Az ellenőrzés körülményeit  Az ellenőrzés viszonyítási alapjait  Eltérés estén a visszacsatolás módját  Lehet:  Gyakorivá vált az automatizált ellenőrzés  Fajtái:  Személyhez kötött ellenőrzés (önellenőrzés)  Munkaműveletek közötti ellenőrzés  Önállósult szakellenőrzés  pénzkezelés ellenőrzése  számlaellenőrzés  készletellenőrzés  bérszámfejtés ellenőrzése  anyagfelhasználás ellenőrzése  költségelszámolás ellenőrzése  kapuellenőrzés  szabvány és rajzellenőrzés  minőségellenőrzés  automatikus ellenőrzés  átfogó ellenőrzési eszközök Függetlenített belső ellenőrzés  Közvetlenül a felső vezetés alá van rendelve  Az egész szervezetet át kell tudni tekinteni  Feladata:  Alsó és

középszintű vezetők ellenőrzése  Munkafolyamatokba épített ellenőrzés hatékonyságának növelése  Éves munkaterv alapján működnek  Az ellenőrzés lehet:  átfogó ellenőrzés  témaellenőrzés  célellenőrzés  utóvizsgálat  Különböző szakterületek dolgozói is bevonhatók 14. Témakör Ismertesse a könyvvizsgáló intézmény szerepét, és a könyvvizsgálat általános feladatait! Könyvvizsgálói ellenőrzés  A könyvvizsgálóval szemben támasztott követelmények  Szakmai képesítés és három év gyakorlat  Nincs munkaviszonya  Büntetlen előéletű  Kamarai tag  Tevékenységük:  Beszámoló felülvizsgálata  Alapításkor és megszűnéskor a törvényben előírt értékelési, ellenőrzési feladatok ellátása  Szakvélemény készítés, tanácsadás  Átalakuló társaság vagyonmérlegének ellenőrzése  Felszámolási, végelszámolási zárómérleg ellenőrzése 

Apporttal történő tőkeemelés hitelesítése (ezt nem végezheti választott könyvvizsgáló)  Kötelező választani:  Rt  50 M Ft feletti törzstőkéjű Kft  Egyszemélyes Kft  Ahol a törvény előírja  5 évre a társaság legfőbb szerve választja  Szerzett értesüléseit üzleti titokként kell megtartania  Könyvvizsgálatot ír elő a törvény  Egyes kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál  Takarékszövetkezeteknél  Konszolidálásba bevont vállalatoknál  Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél  Konszolidált éves beszámolónál  Az éves beszámoló hitelesítésére minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál  Kivéve ha az árbevétel ét egymást követő év átlagában nem éri el az 5 Mft-ot  Kivéve ha az árbevétel nem haladja meg az 50 MFT-ot és a könyveket legalább mérlegképes könyvelő vezeti  Könyvvizsgálattal csak a kamara tagja bízható meg