Informatika | Távközlés » Folyamatmegjelenítés

Oktatási segédlet Oktatási segédlet 1. oldal 2. oldal Folyamatok számítógépes irányítás II Folyamatok számítógépes irányítás II Folyamatmegjelenítés 1. 2. 3. Bevezetés. 2 1.1 Megjelenítés fogalma és alkalmazása . 2 1.2 Rövid történeti áttekintés . 2 A megjelenítő rendszerek legfőbb típusai. 4 2.1 Komplett centralizált folyamatirányító rendszerek. 4 2.2 Elosztott intelligenciájú moduláris rendszerek. 4 2.3 Univerzális folyamatmegjelenítő rendszerek, . 4 Szabványok, ajánlások .5 3.1 Kommunikációs szabványok .5 3.2 Batch ajánlások . 5 3.3 Grafikus szabványok 5 3.31 Grafikus terminál. 6 3.32 A grafikus adatok elérése szabványai. 6 3.33 A grafikus prezentáció szabványai. 6 4. Folyamatterminál. 7 4.1 Folyamatterminál helye a rendszerben.7 4.2 Folyamatterminál funkciók8 4.21 Kommunikáció . 8 • Terminál hálózat. 8 4.22 Riport készítés . 9 4.23 Operátori szerviz. 9 4.24 Megjelenítés . 9 4.25

Adatfeldolgozás . 9 4.3 Hozzáférési szintek 9 4.31 Programozói szint. 10 4.32 Operátori szint. 10 4.33 Karbantartási szint. 10 4.34 Alarmkezelés . 10 4.35 Trendkezelés. 11 4.36 Vezérlések . 11 1. Bevezetés 1.1 Megjelenítés fogalma és alkalmazása Folyamatmegjelenítés alatt sz űkebb értelemben valamely (ipari) folyamat állapotának a szemléltetését értjük. Tágabb értelemben az ipari folyamat felügyeletét ellátó operator és a számítástechnikai rendszer között fennálló interaktív kapcsolatot nevezzük folyamatmegjelenítésnek . Ez magában fogtalaja mindazon feladatokat amely e kapcsolat kialakításához elengedhetetlen - tehát a kommunikációt, az adatok felkínálását, a grafikus szemléltetést, a figyelmeztetéseket, a vezérlési funkciókat, az adatok tárolását és az operátori parancsokat. A folyamatmegjelenítésre jellemz ő grafikus ábrázolás éppen e kapcsolat hathatós megvalósítása érdekében alakult ki. A grafikus

folyamatsémákon a kezelő egyetlen szempillantással áttekintheti a rendszer állapotát. Azonban a jól átgondolt szöveges információ (alarm) legalább ilyen fontos momentuma a folyamatmegjelenítésnek. Éppúgy mint a különféle hangjelzések, az egyszer ű beep-től a számítógépes beszédhangig. A modern megjelenít ő rendszerek az információszolgálat felsorolt eszközeit kombinációban alkalmazzák. A folyamatmegjelenítő rendszereket általánosan alkalmazzák az ipari automatizálás minden területén. Az hardware és a software árak elmúlt években megfigyelhet ő jelentős zuhanása miatt ma már számos egyéb területen is találkozhatunk e rendszerekkel. Ilyenek a lakóház-biztonságtechnikai alkalmazások, számos új orvosi alkalmazás, modellezés, laboratóriumi alkalmazások, oktatás, stb. A definíció szerinti megjelenít ő rendszerek meglehetősen bonyolult számítástechnikai programcsomagok. Nem csoda, hiszen a legnehezebb programozási

feladatok itt mind megtalálhatók. Önmagában a kommunikáció, a hálózatkezelés, a grafika és a menürendszerek is elegend ő problémát takarnak - hát még azok összessége. Részben ennek a körülménynek köszönhet ő, hogy a megjelenítésre mind a mai napig nincs igazán kiforrott megoldás, a szabványosítás is csak a kezdeteknél tart. 1.2 Rövid történeti áttekintés A folyamatmegjelenítés gyakorlatilag egyidej ű az ipari automatizálással, számítógépes folyamatmegjelenítés pedig azóta létezik, amióta a számítógép. Az 1970-es évek közepéig azonban csak a komolyabb alkalmazások kaptak felügyeleti számítógépet tekintettel a korszak irányítási célra alkalmas berendezéseinek magas árára (Id. PDP sorozat) A grafikai szolgáltatások kezdetlegessége miatt még így is inkább folyamattáblákon ábrázolták a gyártás állapotát. Nem véletlen hát, hogy a folyamatmegjelenítés e kezdeti korszakában még elválaszthatatlan

részét képezte a teljes folyamatirányítási rendszernek, amely tipikusan centrális kialakítású volt. Tehát egyetlen nagyteljesítményű számítógép végezte a rendszer teljes felügyeletét. Oktatási segédlet 3. oldal Oktatási segédlet 4. oldal Folyamatok számítógépes irányítás II Folyamatok számítógépes irányítás II Olyan nevek fémjelzik e korszakot, mint a Honeywell, Foxborrow, Ferranti, Yokogawa, stb. 2. A megjelenítő rendszerek legfőbb típusai A komplett folyamatirányító rendszerek 1980-as években megjelen ő új generációja mellet ekkor kezdődött meg az irányítási rendszertől részben vagy egészben független önálló folyamatmegjelenít ő rendszerek kifejlesztése. Az osztott intelligenciájú rendszerek és a hálózati szabványok kialakulásával lehet ővé vált, hogy a megjelenítésért felel ős számítógép kizárólag az ember gép kapcsolattal foglalkozzék, amely interaktív kapcsolatban áll a

folyamatirányító rendszer további elemeivel, a vezérlőkkel, szabályozókkal, stb. Az adatok az alkalmazott kommunikáció rendszer révén kerülnek továbbításra A megjelenítő rendszerek többféle szempont szerint csoportosíthatók. A következőkben az irányítási rendszer nyitottsága szempontjából állítunk fel kategóriákat. Ezek a következ ők: Ez a folyamat tette lehet ővé az 1980-as évek végét ől az olcsó irodai készülékek, többnyire PC folyamatmegjelenítés céljára való felhasználását is, hiszen elvileg lehetővé vált a folyamatmegjelenít ő terminál olcsó számítógéppel való kiváltása. Megjegyezzük, hogy a PC-k létjogosultságát a megbízhatóság és a teljesítmény elmúlt években megfigyelhet ő lényegi javulása alapozta meg. Ma már az ipari PC-k mellett egyre inkább elfogadható az irodai készülékek alkalmazása is - részben a berendezések megbízhatóságának a növekedése, részben a rendszerek

moduláris kialakítása miatt is. A hagyományos komplett folyamatirányító rendszerek tehát mindinkább kiszorulnak az alkalmazásokból. A PC-k forradalma mellett az önálló nagyteljesítményű grafikus munkaállomások (Workstation) terjedése is megfigyelhető (pl. Sun-Station), mivel ezek ára is meredeken tart lefelé Az itt vázolt folyamatokat szemlélteti a következ ő ábra: 2.1 Komplett centralizált folyamatirányító rendszerek A komplett folyamatirányító rendszer magában foglalja az irányítási és megjelenítési feladatok valamennyi aspektusát. Bár osztott felépítésük tekintetében nem mutatnak lényegi architektúrális eltéréseket a moduláris rendszerekt ől, a bővíthetőség és hozzáférhetőség tekintetében teljesen zártak. Tipikus példa a nagy múltú CENTUM a Yokogawa Hokushin Electronics cégt ől. Hátrányaik ellenére e rendszerek létjogosultságát kiforrottságuk indokolja, minthogy e gyártmányok mögött sok esetben 10-20

év tapasztalata húzódik meg. 2.2 Elosztott intelligenciájú moduláris rendszerek A moduláris rendszerek számítógép-modulokból felépített osztott intelligenciájú rendszerek. Itt tehát a megjelenítési és irányítási feladatok már részben elválnak egymástól. A moduláris rendszer elemei valamilyen széles körben alkalmazott operációs rendszer felügyelete alatt futnak (RSX, UNIX, stb.) A portabilitás (nyitottság) tehát az operációs rendszer szintjén jelentkezik, de a kommunikáció és az ipari perifériák illesztése többnyire továbbra is zárt rendszert alkot. A modularitás egy adott elemkészletből való építkezést jelenti. Ma már a legtöbb komplett folyamatirányító rendszernek is van moduláris változata. Az el őző pontban említett Yokogawa Yewpack folyamatterminálja már a modularitás figyelembevételével született meg. További tipikus példa a 68020 bázisú PEP számítógép család, vagy a TDC3000 rendszer. Hasonló

kategóriájú rendszerek PC bázison is léteznek Ilyen a QNX alapú PROMETHEUS, és a számos PLC -hez készített megjelenít ő célprogram, amely egy-egy konkrét PLC illesztését végzi (pl. FESTO-VIP) 2.3 Univerzális folyamatmegjelenítő rendszerek, Bizonyos, hogy a jövő útja az univerzális folyamatmegjelenít ő rendszerek alkalmazása. Ezeknél már teljesen különválik a megjelenítés és az irányítás A folyamatmegjelenítő rendszer szempontjából teljesen mindegy, hogy az irányítás milyen PLC -k, számítógépek közrem űködésével valósul meg. Az univerzális meg jelenítő rendszer elterjedt operációs rendszer felügyelete alatt fut, és ahol csak lehet a szabványokra támaszkodik - éppen a nyitottság teljes megvalósítása érdekében. E kategóriába sorolható a VISION folyamatmegjelenít ő rendszer is. Az univerzális rendszerek fontos tulajdonsága a vezérl őfüggetlenség, szemben a komplett és moduláris rendszerekkel, ahol a

perifériális szolgáltatások köre kötött. Természetesen a fenti felsorolás egyes tagjai között átmenetek vannak, ahogy ezt az ábrán is szemléltettük. Oktatási segédlet 5. oldal Oktatási segédlet 6. oldal Folyamatok számítógépes irányítás II 3. Szabványok, ajánlások A szabványok alapvető jelentőséggel bírnak az univerzális folyamatmegjelenít ő rendszerek esetében. Csak így biztosítható, hogy a programok portabilisak legyenek 3.1 Kommunikációs szabványok E szabványok részben a kommunikáció feladatainak különféle protokoll szintek között való megosztását tartalmazzák, másrészt ajánlatokat tartalmaznak az egyes szintek konkrét megvalósítására. A legelterjedtebben alkalmazott szabvány az ISO hétszintű modelljére alapozott MAP (Manufacturing Automation Protocol) szabvány. Ennek mini változata (Mini MAP) az alábbi szinteket tartalmazza: Felhasználói szint (7), prezentációs szint (6), adatkapcsolati szint (2),

fizikai szint (1). Ezen protokoll szintek implementálása er ősen ajánlott a folyamatmegjelenít ő rendszerekben. A VISION folyamatmegjelenít ő rendszerben a Mini MAP szabvány a hálózati szinttel (3) egészül ki. Az adatkapcsolati szint ISO ajánlásainak jelent ős eleme az MMS (Manufacturing Message Specification) szabvány (ISO 9506), amely els ősorban gyártócellák komplett gyártórendszerekbe való integrálására szolgál. A fentiekből kitűnik, hogy a kommunikációs rendszer konkrét megvalósítása már az adatkapcsolati szinttől feladat-függő lehet. Ezért célszer ű a folyamatmegjelenítéshez szükséges kommunikációt a prezentációs szintnél szétválasztani. A problémát tovább bonyolítja, hogy a folyamatmegjelenít ő rendszernek általában egyszerre többféle protokoll szerint is kell kommunikálnia. 3.2 Batch ajánlások A szakaszos technológiák számára mindez ideig nincs átfogó szabvány. Vannak viszont megfontolandó ajánlások.

Ezek közül kiemelked ő a NAMUR (Normen Auschuss für Mess und Regelntechnik) tanácsadó testületének ajánlásai, amely bizottság Németország, Hollandia és Sweiz közrem űködésével jött létre. Ez elsősorban a szakaszos (batch) vezérlések felhasználói programjának tervezésével foglalkozik (R. Uhlig ATP, Január 1987) Ugyancsak lényeges eleme az ajánlásnak a vezérlés moduláris megközelítésének a gondolata. 3.3 Grafikus szabványok Ez a terület igényelné talán leginkább a szabványok elfogadását, azonban a grafikus felhasználások sokfélesége (CAD, Desk-Top Publishing, Vizualizáció) valamint a meghajtó hardware-ek intenzív fejl ődése mindezt megnehezíti. A legnagyobb probléma valószínűleg abban áll, hogy a szabványosítással foglalkozók igyekeznek a legszélesebb területeket egy kalap alá venni. Ezt pedig sokan elfogadják és sokan nem. Folyamatok számítógépes irányítás II Mégis érdemes a legjelent ősebb

erőfeszítésekről itt említést tenni. A grafikus rendszerek szabványosítási törekvéseinél a hierarchikus egymásra épülés szándéka éppúgy nyomon követhető mint a kommunikációs rendszereknél. 3.31 Grafikus terminál A szabványosítás célja olyan grafikus hardware és software rendszer definiálása amely a legszélesebb hardware platform -on megvalósítható, beleértve magát a számítógépet, az operációs rendszert és a hálózatot. A legelterjedtebb ilyen szabvány az X-terminál. Ez egy virtuális eszköz, az ún XVT (Extensible Virtual Toolkit) definiálásából áll, amelyen a legszélesebb kör ű grafikus prezentációk megvalósíthatók. A virtuális terminál magaszint ű nyelven programozható (C, C++), Maga a grafikus interface tipikusan az alábbi grafikus rendszerek illesztését teszi lehetővé: Macintosh, MS-Windows, X-Window (MOTIF). A támogatott operációs rendszerek között megtalálható a DOS, UNIX és az OS/2. 3.32 A grafikus

adatok elérése szabványai Szabványosítási törekvések vannak a grafikus adatok tárolásának és hozzáférésének a szabályozására is. Figyelemre méltó a Windows DDE protokollja (Dynamic Data Excahnge) amely a különböző grafikus alkalmazások között teremt átjárást. Az X1 1 szabvány grafikus terminálok között grafikus információ átadás protokollja. Az X11-re épülő DDE révén egymástól távoli munkaállomások grafikus adatai válnak magaszinten hozzáférhet ővé. Emellett számos ajánlás létezik a grafikus adatok fizikai ábrázolására, különféle grafikus tömörítési eljárások, metanyelvi leírások, stb. formájában 3.33 A grafikus prezentáció szabványai A legáltalánosabb szabvány a GKS-re (Graphic Kernel System) alapul. Ez egy objektum orientált grafikus rendszer, amely 9-féle implementálási szintet foglal magában. Azonban a 2c (legmagasabb) szint hathatós megvalósítására (gyors) nem igen találunk példát. A

grafikus objektumok leírásának, az ablaktechnikának és a menükezelésnek a szempontjából úgy t űnik a Windows az irányadó. A szabványok és az ajánlások alapján egy olyan grafikus munkaállomást tekinthetünk irányadónak amely X-terminál, X-Window vagy MS-Windows alatt implementált, GKS 2c felülettel és X11 hálózati interface-el rendelkezik. Oktatási segédlet 7. oldal Oktatási segédlet Folyamatok számítógépes irányítás II 4. Folyamatterminál Folyamatterminálnak nevezzük az irányítástechnikai rendszer interaktív ember-gép kapcsolat megvalósításáért felel ős számítógépét. 8. oldal Folyamatok számítógépes irányítás II 4.2 Folyamatterminál funkciók A következőkben a legfontosabb folyamatterminál funkciókat vesszük sorra 4.21 Kommunikáció E pontban a folyamatterminál legf őbb funkcióit foglaljuk össze: 4.1 Folyamatterminál helye a rendszerben A folyamatterminál általában különálló számítógép

amely a grafikus vagy semigrafikus munkaállomás képességeivel rendelkezik. A folyamatterminál kommunikációs hálózatok útján tart kapcsolatot a megjelenített ipari folyamattal és a rendszer egyéb erőforrásaival. A rendszer felépítését VISION alkalmazása esetén az alábbi ábra szemlélteti. A folyamatterminál kommunikáció révén teremt kapcsolatot a folyamattal és a teljes rendszer további számítástechnikai egységeivel. irányított Mint az ábrán látható, az általános folyamatterminál egyszerre három irányban termet kapcsolatot a külvilággal. • Alsó szintű hálózat: Kommunikáció az Input-Output rendszerrel, amely általában PLC -kb ől és egyéb irányító számítógépekből áll. E kommunikáció részben ciklikusan beolvasott bemeneti állapotokat, másrészt az operator ill. a terminál szint ű automatika parancsait továbbítja. Tipikus hálózatfajták a különféle sodort buszhálózatok (RS422/485), mint a BITBÚS vagy

a PROFIBUS, de elképzelhet ő csillag kialakítású pont-pont kapcsolat is (RS232). • Terminál hálózat: Párhuzamos kapcsolatteremtés mellérendelt folyamatterminálokkal. A különböz ő terminálok különféle hozzáférési jogokkal rendelkezhetnek. Amennyiben a rendszer további termináljai is ugyanazon az IO hálózaton lógnak, külön terminálhálózatra nincs szükség. Ellenkező esetben a kitüntettet funkciójú szerver-terminál gondoskodik az adatok szétosztásáról. Tipikus hálózatfajták a NOVELL és a TCP/IP. • Felső szintű hálózat: Kapcsolattartás a fölérendelt (main-frame) felügyel ő számítógéppel és a gyártásirányítással. A felső szintű kapcsolatot opusát a main-frame igényei határozzák meg. Gyakori az egyszer ű RS232 soros vonal A kommunikáció általában az ISO hétszint ű protokoll-hierarchiája szerint épül fel. Gyakori a MAP szabványok különféle változatainak az alkalmazása (pl. Mini MAP) Oktatási

segédlet Oktatási segédlet 9. oldal 10. oldal Folyamatok számítógépes irányítás II Folyamatok számítógépes irányítás II (2) (3) számára. a felhasználó számára, és a karbantartó személyzet (általában néhány kitüntetett operátor) 4.31 Programozói szint Ez a szint teszi lehetővé a fejlesztői környezet szolgál tatásainak hozzáférését. Tipikusan a képszerkesztési, adatdefiníciós és programozási szolgáltatásokat tartalmazza. 4.32 Operátori szint Ez a normál felhasználói hozzáférés szintje. Mindazon funkciók összessége, amely a felhasználói program különböz ő képeinek és adatainak az elérését teszi lehet ővé. Ezenkívül e szint biztosítja az operátori parancsok végrehajtását, beavatkozásokat, nyomtatásokat, archiválást, feldolgozási m űveleteket stb. 4.22 Riport készítés A riport valamely gyártás vagy egy folyamat eredményének az összefoglalása. A riport általában a nyomtatóra kerül kezel

ői parancsra vagy a program által automatikusan. A riport általában egy táblázat, amely szabadon konfigurálható felépítésű kijelölve a helyet a megfelel ő adatok számára 4.23 Operátori szerviz Az operatori szerviz az operator kéréseinek a kiszolgálására szolgál. Ezen felhasználói programrészek gondoskodnak a megfelel ő parancsok ellenőrzéséről majd végrehajtásáról, szerviz képek ill. menük felrajzolásáról stb Így az operátori szerviz keretében valósul meg a rendszervédelem (kulcsszó bekérése), az üzemmód változtatások. 4.24 Megjelenítés A megjelenítés a m űködő folyamat adatait ábrázolja az operátor számára. Az ábrázolás módját tekintve beszélhetünk grafikus (semi-grafikus) és szöveges (táblázatos) megjelenítésr ől. 4.25 Adatfeldolgozás A folyamatmegjelenítő rendszernek általában képesnek kell lennie bizonyos adatfeldolgozási feladatok ellátására. Ilyenek az átlagkézén, integrálás, számítási

képletek végrehajtása, stb. 4.3 Hozzáférési szintek A folyamatterminál funkciók általánosan három szinten férhetők hozzá: (1) a programozó számára, 4.33 Karbantartási szint E szinthez tartoznak mindazon funkciók, amelyek a felhasználói program bosszútávú működését biztosítják. Ide tartoznak a tárolt adatok (diszk) karbantartása, régi archívumok törlése, fele-ok, adattáblák inicializálása, védelmi kulcsok beállítása, lényeges paraméterek feltöltése, stb. Mindezen feladatok speciális képzésben részesült kezel őt feltételeznek. A 4.33 szint megvalósítását külön is figyelmébe ajánljuk az olvasónak Tapasztalat szerint ui. e szint megvalósítása általában elmarad A legtöbb utánjárásnak, utazásnak, kínos telefonbeszélgetésnek a kiindulópontja ez Grafikus megjelenítés esetén az adatok az ipari folyamat számítógépes modelljén kerülnek ábrázolásra az adat forrására jellemz ő módon. Azt a módot, ahogy

az adat megjelenik nevezzük animációnak. Az animáció lényegében attól függ, hogy a kérdéses grafikus objektum mely paraméteréhez (attribútumához) rendeltük hozzá az adatot. Tipikus a szín és kitöltési minták változtatása, a feltételt ől függő szövegkiíratás (pl. hibajelzés), a mért értek közvetlen kiírása és az egyszer ű grafikonok, mint a bárgróf és a trend. Az igényesebb folyamatmegjelenítő rendszerek az előbb felsorolt animációs technikákon túlmenő további lehetőségeket is felkínálnak. Ilyen az objektumok alakés pozíció változtatása, forgatása, bitmap-animáció lejátszása, stb Vannak olyan rendszerek is, amik képesek videó anyag ablakban való megjelenítésére is. A szöveges (táblázatos) megjelenítés esetén az adatok mért értékükkel, dimenziójukkal és a hozzájuk tartozó további szöveges információval kerülnek ábrázolásra. Ez bár rendkívül egyszer ű módszer, az esetek többségében

kielégít ő sokszor a táblázat áttekinthet ősége miatt még jobb is mint az sok részletet tartalmazó bonyolult folyamatséma. 4.34 Alarmkezelés Oktatási segédlet 11. oldal Oktatási segédlet 12. oldal Folyamatok számítógépes irányítás II Az alarm speciális szöveges információ, ami valamely kritikus állapot vagy feltétel alapján generálódik. Az alarm -ot kísérheti hangjelzés (sziréna vagy beep), emberi beszéd, figyelemfelkeltő színjelzés, popup ablak, stb. Maga a szöveges információ dátummal kiegészítve a naplóban kerül rögzítésre. Ez az alarm napló (history log) Az alarmot gyakran prioritási osztályok szerint csoportosítjuk. Egy további osztályozási elv lehet az alarm kezelésének a módja. Eszerint megkülönböztetünk generáló alarmot és megszüntet ő alarmot. Ez utóbbi akkor keletkezik, ha az alarm feltétele szűnik meg, tehát pl. elmúlt a hiba Az éppen aktív alarmok az alarm állapotlistán jelennek meg. Sok

rendszerben e listát nevezik alarm listának, ami nem tévesztend ő össze az eseménynaplóval, mivel az állapotlistáról az esemény megsz űntével és (vagy) nyugtázásával a bejegyzések eltüntethetők. Az alarm napló ezzel szemben minden eseményt bekövetkezésük sorrendjében tárol. 4.35 Trendkezelés Fontossága miatt külön szokták vizsgálni a történeti adatok megjelenítésének és kezelésének a technikáit. A tárolt adatokat a leglátványosabban ím trendeken ábrázolhatjuk. E görbék a mért folyamat lefutását regisztrálják az id ő függvényében A legtöbb rendszer lehetővé teszi az adatok koszú idej ű tárolását és visszakérdezését. Sokszor lehet őség van a megfigyelő ablak nagyítására és az adatok ún. pásztázására, vagyis az adat kurzorral történ ő gyors leolvasására is 4.36 Vezérlések A vezérlések megvalósítására a háromféle lehet őség van: Automatikus: Ilyenkor a folyamatmegjelenítő alkalmazói

program közvetlenül irányítja a folyamatot. Félautomatikus: A beavatkozásról most is a felhasználói program dönt, azonban ehhez a kezelő engedélyét kéri. Kézi: A beavatkozás teljes egészében operatori hatáskörben történik. Az is kézi beavatkozásnak számít, ha az operátor a beavatkozás közvetlen végrehajtására azonban a számítógép parancsait használja. IRODALOMJEGYZÉK [1] Manufacturing Automation Protocol (MAP) SO-OSI, 1985 [2] Batch Plants in The Process Industry Honeywell, 1988 Folyamatok számítógépes irányítás II [3] A Modular Hierarchical Approach to Batch Process Automation Honeywell, 1988 [4] Distributed Process Control System Overview Yokogawa Hokushin, CENTUM, 1985 [5] Batch Process and Recipe Management System Functions Yokogawa Hokushin, CENTUM, 1986 [6] The TDC 3000 Total Distributed Control System YamatakeHoneywell, 1986 [7] MICON Procel3automatisierung VDO Mess- Und Regeltechnik, 1987 [8] VIP Visualisierung

lndustrieller Prozesse FESTO Elektronik, 1988