Jogi ismeretek | Polgári jog » Lattman Tamás - Polgári eljárásjog tételek I.

Polgári eljárásjog tételek - I. félév -1Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 1. A polgári eljárásjog fogalma, tárgya, célja, feladatai I. a polgári eljárás fogalma  bíróságnak polgári ügyekben az igazságszolgáltatás megvalósítására irányuló, törvényi rendben végbemenő tevékenysége, a felek és az eljárás más résztvevőinek tevékeny közreműködése mellett II. a polgári eljárás tárgya  a “polgári ügy”, a polgári jogi igény  mindig kérelemre indul  polgári eljárás során dönt a bíróság a munkaügyi, családjogi, pénzügyi jogi stb. ügyekben is  kivételek: büntetőügyek + olyan polgári ügyek, melyeket más eljárás alapján bírálnak el (pl. birtokvédelmi eljárás) III. polgári eljárásjog célja:  Pp. 1§ - bíróság előtti eljárásban a polgárok személyi és vagyoni jogaiva, az állam és a jogi személyek vagyoni jogaival kapcsolatos jogviták eldöntését az igazság

alapján biztosítsa  ehhez szükséges két kiegészítés: 1. fél lehet jogképességgel nem rendelkező szervezet is (pl jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) 2. jogi személyeknek is lehetnek személyhez fűződő jogaik  igazság alapján nyugvó döntés: cél a valóságos tényállás felderítése  a bíróság az alapján ítélkezzen eszköze pl. a hivatalból elrendelt nyomozás IV. polgári eljárásjog feladatai  törvényesség védelme és érvényre juttatása eljárás során: mind az anyagi, mind az eljárási szabályok érvényesüljenek  bíróság kötelezettsége - pl. jogi képviselő nélkül eljáró fél kioktatása  nevelés bíróság magatartásával, eszközeivel hasson a felekre + másokra pl. indokolási kötelezettség, eljárási szankciók alkalmazása, kitanítás Polgári eljárásjog tételek - I. félév -2Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 2. A polgári eljárás szakaszai I. a polgári

eljárások fajtái polgári eljárások peres eljárások vagyonjogi peres különleges peres pl. bontóper nemperes eljárások személyiséggel összefüggő pl. holtnak nyilvánítás PP hatálya alá tartoznak vagyoni jellegű egyéb nemperes elj.  egységes kódex II. a polgári peres eljárás szakaszai 1. keresetindítási szakasz idézés és kézbesítés keresetlevél benyújtása idézés kibocsátása nélkül elutasítás (Pp. 130§) 2. tárgyalási szakasz tényállás felderítése és érdemi határozat hozatala DE más vége is lehet - pl. a bíróság a pert megszünteti, vagy a felek egyezségét végzéssel jóváhagyja 3. fellebbezési szakasz II.fokú bíróság megvizsgálja a még nem jogerős Ifokú törvényességét és megalapozottságát 4. felülvizsgálati szakasz jogerős ítélet ellen: 1. új tény esetén perújítás 2. jogszabálysértő határozat esetén felülvizsgálat 5. végrehajtási szakasz  jogerős, marasztalást

tartalmazó határozatok állami kényszer útján történő végrehajtása  nemperes eljárás  jogosult kérelmére indul : e szakaszok néha nem pont e sorrendben követik egymást, egyes szakaszok el is maradhatnak, stb. Polgári eljárásjog tételek - I. félév -3Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 3. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben, a polgári eljárásjog forrásai I. a polgári eljárásjog helye a jogrendszerben II. a polgári eljárásjogi jogforrások meghatározzák, hogy 1. a bíróság a perben mely jogszabályokat köteles és jogosult alkalmazni 2. az eljárás egyéb résztvevői milyen jogok és kötelezettségek szerint járhatnak el III. a polgári eljárásjog forrásai 1. törvények  legmagasabb szintű jogforrás: Alkotmány rögzíti az igazságszolgáltatási és eljárásjogi alapelveket, megalapozza az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó szabályokat  alapkódex: Pp. - 1952 évi III tv

többször módosítva  igazságügyi szervezeteket szabályozó törvények pl. a bíróságok szervezetéről szóló tv  egyes anyagi jogszabályok is tartalmaznak eljárásjogi szabályokat pl. Csjt, Ptk 2. törvényerejű rendeletek sok Pp.-t módosító tvr - általában hatálybaléptető/végrehajtási jogszabályok 3. egyéb jogforrások  pl. kormány-, vagy miniszteri rendeletek  nemperes eljárások  perjogi részletszabályok (pl. tanúk díjazása) 4. AB határozatok alkotmányellenes rendelkezéseket semmisítenek meg 5. bírósági gyakorlat  LB irányelvei és elvi döntései  kötelezőek  kollégiumi állásfoglalások  “ajánlottak” Polgári eljárásjog tételek - I. félév -4Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 4. A polgári eljárásjogi jogszabály hatálya I. tárgyi hatály: milyen ügyekre nézve kell alkalmazni? “polgári ügyek” kategória II. személyi hatály: kikre nézve érvényesül a jogszabály?

 magyar állampolgárokra, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra  Magyarországon tartózkodó idegen állampolgárokra  külföldön tartózkodó idegen állampolgárokra, jogi személyekre, ha a perben félként vagy más minőségben szerepelnek III. területi hatály: hol alkalmazható a törvény?  főszabály: Magyar Köztársaság területén folyó polgári perekben  kivételesen: külföldi bíróság is alkalmazhat magyar perjogi szabályokat 1. nemzetközi polgári eljárásjog általánosan elfogadott elvei alapján 2. jogsegélyszerződések alapján IV. időbeli hatály eljárási szabályoknak rögtöni hatályuk van  folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell az új szabályokat (kivételek persze előfordulhatnak) V. funkcionális hatály: amikor a polgári perjogi szabály nem polgári peres, hanem más eljárás során kerül alkalmazásra 1. polgári peres eljárásban a Pp szabályainak önálló,

általános, alapvető, kizárólagos hatályuk van. 2. nem állami bíróság előtt / nem polgári ügyben / nem bíróság és nem perben  ilyenkor a Pp. hatálya:  viszonylagos (az adott eljárás sajátos rendelkezéseire tekintettel)  részleges (a Pp.-t a nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni)  másodlagos (főszerep az eljárás saját szabályáé)  kisegítő (adott eljárásra vonatkozó szabályok mellett, azok hiányainak pótlásául alkalmazandó) Polgári eljárásjog tételek - I. félév -5Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 5. A polgári eljárásjogi alapelvek fogalma, jogi természete, osztályozása I. alapelvek: polgári eljárásban alkalmazott alapvető elvi tételek (normatív jelleggel) fontos szerepük van: 1. jogalkotásban  az elveknek tükröződniük kell a hatályos polgári eljárásjogi rendelkezésekben  irányt mutatnak jövőbeli szabályozáshoz 2. jogalkalmazásban  jogalkalmazási kétely

esetén az alapelvek jogértelmező szerepe érvényesül  joghézag esetén hézagpótló szerepük van II. alapelvek osztályozása: - több rendszer alapján végezhetjük el 1. funkcionális rendszer (rendeltetésük alapján különböztet az alapelvek között) 2. genetikus rendszer (alapelveket a társadalmi, történeti eredetük szerint csoportosítja) 3. legális rendszer (attól függően osztályoz, hogy hogy az alapelvet az Alkotmány, vagy más jogszabály fogalmazza meg) 4. vannak, akik szerint rendszerezhetetlen 5. érvényesülési körük tágabb vagy szűkebb volta szerint igazságszolgáltatás alapelvei (a bíróságokról szóló tv. alapján) polgári eljárás sajátos alapelvei Polgári eljárásjog tételek - I. félév -6Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 6. Az igazságszolgáltatás alapelvei 1. Igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján  bíróság dönt büntető ügyekben, polgári ügyekben, családjogi vitákban,

munkaügyi (+szövetkezeti tagsággal kapcsolatos) vitákban, egyéb olyan ügyekben, melyeket tv. a hatáskörébe utal 2. Bíróság előtti egyenlőség  azonos jog - törvények és jogszabályok valamennyi bíróságra egyaránt kötelezők (kétoldalú meghallgatás elve)  azonos bíróság - mindenki ügyében ugyanazok a bíróságok járnak el 3. Anyanyelv használatának joga 4. Nyilvánosság elve 5. Közvetlenség elve a döntés olyan tényeken és bizonyítékokon alapuljon, melyeket a bíróság közvetlenül szerez meg (kivételesen lehet közvetetten is) 6. Szóbeliség elve 7. Képviselethez való jog 8. Jogorvoslathoz való jog  fellebbezni az I.fokú határozat ellen lehet   fellebbezési lehetőség az eljárás során hozott végzések ellen (kivéve perköltségben/pénzbírságban marasztalás illetve egyéb kivételek) 9. Társasbíráskodás elve körültekintőbb, több szempontot figyelembe vevő elbírálást tesz lehetővé 10. Népi

ülnökök részvétele a bíráskodásban “laikus elemek” bevonása  rutinszerű ítélkezés ellen  élettapasztalat/esetleg speciális ismereteik felhasználása  társadalmi elismertség, támogatottság növelése 11. Bírói függetlenség elve  csak a törvénynek van alárendelve  párttagság és politikai tevékenység tilalma 12. Szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve  bíró szabadon felhasználhatja a felek nyilatkozatait, benyújtott bizonyítékait stb.  bíró a bizonyítékokat a maguk összességében és meggyőződése szerint bírálja el Polgári eljárásjog tételek - I. félév -7Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 7. A polgári perjog sajátos alapelvei 1. Kérelemre történő eljárás elve vitában érdekelt egyik fél kérelmére indul (kivételesen indíthatja más is, pl. ügyész, gyámhatóság) 2. Jóhiszemű eljárás elve bíróság hivatalból köteles megakadályozni

mindent, ami a pert elhúzza, vagy akadályozza az igazság kiderítését szankció: pénzbírság 3. Rendelkezési elv a fél joga: 1. az eljárás megindítására, 2. már megindított eljárásban az eljárás személyi és tárgyi kereteinek, 3. valamint részben a menetének meghatározására 4. Peranyagszolgáltatási elv Kinek a feladata a per eldöntéséhez szükséges bizonyítékok és tények bíróság elé terjesztése? tiszta tárgyalási elv  kizárólag a feleké nyomozási elv  bíróság hivatalból szerzi be a bizonyítékokat Magyarországon pillanatnyilag mindkét elv létezik, és élő gyakorlat 5. Jogérvényesítés segítésének elve  bíróság általános kitanítási kötelezettsége, és  a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe Polgári eljárásjog tételek - I. félév -8Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 8. A polgári ügyekben

eljáró bíróságok bíróságok választott bíróságok állami bíróságok intézményesített vb. Magyar Kézműves Kamara mellett működő vb. Magyar Kereskedelmi És Iparkamara mellett működő vb. Tőzsde mellett működő Értékpapírpiaci vb. eseti vb. Agrárkamara mellett működő vb. I. egységes bíráskodás (ahogy az igazságszolgáltatás alapelvei között is láttuk)  mindenki ügyében ugyanazok a bíróságok járnak el II. bírósági szervezet tagoltsága  ügyek tárgyából eredő tagoltság  általános bíróság - különbíróság  bíróságok egymáshoz való viszonyából eredő tagoltság  I.fokú - fellebbviteli ( - felülvizsgálati) (vegyes fokú - ha lehet egyszerre I.fokú és fellebbviteli is) 1. helyi bíróságok (Bp-en kerületi bíróságok) polgári ügyekben általában I.fokon járnak el - több, mint 100 db 2. megyei bíróságok (Bp-en Fővárosi Bíróság) fellebbviteli ügyek, bizonyos esetekben I.fokon

jár el (Pp23§) + 1999 jan. 1-től ez is módosul, több ügy kerül majd ide elsőfokon 3. ítélőtáblák 1999 jan. 1-ével három kezdi meg működését (Pécs, Szeged, Budapest), ez 2003-ra további két ítélőtáblával egészül még ki - megyei bíróságokhoz tartozó ügyekben II.fokon járnak el - lesznek ügyek, amik ide fognak tartozni (Pp.233/A§) 4. Legfelelsőbb Bíróság 1. elvi irányítást gyakorol a bíróságok felett 2. konkrét ügyekben is ítélkezik  élén az elnök - közt. elnök javaslatára az Országgyűlés választja - elnök nevezi ki a kollégiumvezetőket, tanácselnököket Polgári eljárásjog tételek - I. félév -9Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann - bármely ügy iratait bármikor magához kérheti - kezdeményezheti, hogy a LB adjon ki elvi irányítást valamely jogértelmezési kérdésben  LB teljes ülése irányelvek kiadása, elvi döntések hozatala - irányelvek: kötelező erejűek, Magyar

Közlönyben teszik közzé  LB kollégiumai elnök által ugyanabba az ügyszakba beosztott bírák testületei (büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi, közigazgatási) kollégiumi állásfoglalás: ítélkezési gyakorlat írányítása  LB tanácsai egyedi ügyekben ítélkezés - három hivatásos bíróból áll Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 10 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 9. A polgári ügyekben eljáró bíróságok összetétele I. társasbíráskodás - igazságszolgáltatási alapelv (olvasd el a tétel végén a módosításokat!)  polgári ügyekben háromtagú tanácsok járnak el 1. Ifok: 1 hivatásos bíró + 2 népi ülnök 2. IIfok: 3 hivatásos bíró  kivétel: szabadalmi-, védjegy-, mintaoltalmi perekben: 3 hivatásos bíró II. egyesbírói eljárások - tvben meghatározott esetekben (Pp11§(2) bek) (olvasd el a tétel végén a módosításokat!) 1. szellemi alkotással kapcsolatos perekben 2.

tulajdonjoggal kapcsolatos perekben 3. kötelmi jogviszonyból származó perekben 4. öröklési jogviszonyból származó perekben 5. tartás iránti perekben 6. házassági vagyonjogi perekben, ha nem a házassági perrel együtt, vagy annak folyamán indították 7. végrehajtási eljárással kapcsolatos perekben 8. ha törvény eltérően nem rendelkezik, közigazgatási perekben 9. sajtóhelyreigazítási perekben 10. társadalmi szervezet tagja vagy ügyész által, a társadalmi szervezet ellen indított perekben 11. azokban a perekben, melyekről jogszabály így rendelkezik III. bírák jogállása  köteles a jogszabályokat megtartani, lelkiismeretesen, részrehajlás nélkül ítélkezni  bírói függetlenség fontos szerepe IV. bíróságok alkalmazottai ügyintéző dolgozók: bírósági titkár, fogalmazó stb. V. bíróságok igazgatási felügyelete  megyei bírósági elnök igazgatási jogköre (helyi bíróságok és a munkaügyi bíróság felett

bíróság működésének személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, eljárási határidők megtartásának ellenőrzése, ügyviteli szabályok betartatása, bíróság munkarendjének meghatározása, irányítja a bíróságok pénzügyigazdasági tevékenységét  igazságügyminiszter igazgatási feladatai személyi és anyagi eszközök biztosítása, bírósági elnökök igazgatási tevékenységét ellenőrzi, bírósági ügyvitelt szabályozza VI. bírói testületek - bírósági önkormányzat intézményei  megyei bírói értekezlet  kollégium Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 11 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  megyei (fővárosi) bírói tanács  Országos Bírói Tanács Módosulások az eljáró bíróság összetételében 1999. január 1-től A módosított Pp. 11§ (1) bekezdése szerint minden elsőfokú eljárásban egyesbíró jár el. A (2) bekezdés szerint törvény írja elő, hogy mely esetekben

jár el egy hivatásos bíró és két népi ülnök tanácsban. Érintetlenül maradnak a 11.§ (3)-(4) bekezdések Kiegészül továbbá a 11.§ két bekezdéssel ((5)-(6) bek), melyek alapján a LB a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, illetve törvényi felhatalmazás esetén indokolt esetben az eljáró bíróság összetételét a 11.§ szabályaival ellentétesen is meg lehet állapítani. Módosítások a bíróságok igazgatásában Az 1997 októberben létrejött Országos Igazságszolgáltatási Tanács veszi át a bíróságok vezetését. 15 fő, benne 9 bíró, igazságügyminiszter,legfőbb ügyész, ügyvédi kamara elnöke, Országgyűlés Alkotmányügyi és Költségvetési Bizottságának egy-egy tagja, és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki egyben az OIT elnöke is. - A tagokkal szemben fennállnak összeférhetetlenségi szabályok. OIT szerepe, feladatai:  irányítja és ellenőrzi a bírósági

vezetőket  költségvetési javaslatot tehet a kormány felé  bírósági ülnökök választása feletti felügyelet  adatgyűjtés  oktatási szerep  OIT hivatal irányítása  megalkotja saját működési szabályzatát  egyéb, törvény által átadott jogkör (pl. kinevezés, felmentés stb) Havonta legalább egy ülést tart, a tagok kétharmadának jelenlétével határozatképes.Az elnök képviseli, vezeti, összehívja az OIT üléseit, tájékoztatja az Országgyűlést. Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 12 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 10. A bíró, illetve a bíróság kizárására vonatkozó szabályok I. bíró kizárása az ügy elintézéséből 1. abszolút kizárási okok  ügyben érdekeltség: (Pp.13§) - fél - féllel együtt jogosított v. kötelezett - pertárgyat részben vagy egészben magának követeli - akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per kihatással lehet + ezek képviselője

(vagy volt képviselője) Pp. 13§ (1) b) + ezek hozzátartozója (vagy volt házastársa) Pp. 13§ (1) c)  ügyben való részvétel akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy kihallgatását elrendelték 2. relatív kizárási ok akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság) Pp. 13§ (1) e) II. bíróság kizárása az ügy elintézéséből amely bíróság elnökével szemben fennáll bármelyik abszolút kizárási ok, az a bíróság nem járhat el ez a szabály 1999. január 1 után vonatkozik az ítélőtáblákra is! III. bíró kizárása egyes eljárási szakaszokból 1. IIfokú eljárásból: az, aki Ifokon részt vett az ügy elintézésében 2. megismételt eljárásból: törekedni kell rá, hogy lehetőség szerint ne ugyanaz a bíró folytassa le a bizonyítási eljárást 3. perújítási eljárásból: aki részt vett a megtámadott határozat meghozásában 4. felülvizsgálati eljárásból: aki

részt vett a megtámadott határozat meghozásában IV. bíró kizárása egyes eljárásokból 1. közigazgatási perben  aki ügyintézőként a határozathozatalban részt vett  az ügyintéző hozzátartozója vagy volt házastársa  a közigazgatási szerv volt dolgozója, a munkaviszony megszűtét követő 2 éven belül  akit a közig. eljárásban tanúként vagy szakértőként kihallgattak 2. szabadalmi- és védjegyperben  aki az Országos Találmányi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett  annak hozzátartozója, vagy volt házastársa 3. munkaügyi perben  aki a keresettel megtámadott intézkedést tette, határozatot hozta  aki a Mt. 109§ v 199§(5) bek alapján lezajlott eljárásban részt vett (akár csak tanúként, vagy szakértőként is) V. kizárásra irányuló eljárás 1. kizárás elintézése igazgatási ügykörben (Pp 17§) Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 13 Lattmann Tamás -

1998.http://wwwextrahu/lattmann ha a bíró maga jelenti be, vagy hozzájárul a mellőzéséhez: a bíróság vezetője keres mást, és  külön határozat a kizárásról 2. kizárás határozattal (Pp 18§)  ugyanazon bíróság ugyanazon fokon eljáró másik tanácsa határoz fellebbezésnek nincs helye ez ellen, csupán panaszt lehet tenni az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben  ha nincs olyan tanács, amivel szemben nem áll fenn kizárási ok, vagy ha a bíróság kizárandó  fellebbviteli fórum dönt (1999 január 1-től ide kell érteni az ítélőtáblákat is!)  a határozathozatalhoz be kell szerezni az érintett bíró nyilatkozatát 3. egyéb szabályok  érintett bíró eljárása: - ha a kizárási okot ő maga jelenti be: bejelentése elintézéséig a perben nem járhat el - más esetben az elintézésig eljárhat, de ha abszolút kizárási okról van szó, az érdemi határozathozatalban nem vehet részt 

nyilvánvalóan alaptalan bejelentés  pénzbírsággal lehet sújtani  ülnök, jegyzőkönyvvezető kizárására ugyanezek a szabályok 11. A joghatóság fogalma, fajai és a kizárólagos illetékesség I. a joghatóság fogalma hatásköri és illetékességi szabályok: ügyek megosztásának kérdése joghatóság szabályozása: ügyeknek államok közti megosztása  csak olyan ügyekben merül fel, melyeknek nemzetközi vonatkozásuk van (személyi vagy tárgyi szempontból)  külföldiek perképességét a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13 tvr (Nmjt) szabályozza + magyar bíróság kizárólagos és kizárt joghatóságáról  joghatósági szabályok keletkezhetnek még nemzetközi szerződések alapján II. joghatóság fajai 1. kizárólagos joghatóság bizonyos perekben kizárólag az adott állam bíróságai járnak el  az állam nem ismeri el más állam ilyen perekben hozott határozatát ha törvény, vagy nemzetközi szerződés

másként nem rendelkezik, a magyar bíróságok hatásköre kizárólagos 2. párhuzamos joghatóság ha valamely perre nincs megállapítva az adott állam kizárólagos joghatósága, illetve a per nincs elvonva sem a belföldi, sem a más állam bírósága elől 3. kizárt joghatóság ha az adott államnak nincs joghatósága az adott perre III. kizárólagos joghatóság Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 14 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 1. magyar állampolgár személyazonosságára vonatkozó eljárásban (kivéve ha a Nmjt értelmében el kell ismerni 2. magyarorszagi ingatlanra vonatkozó eljárásban 3. magyar állampolgár örökhagyó magyarországi hagyatékára vonatkozó eljárásban 4. magyar állam, államhatalmi v közigazgatási szerv elleni eljárásban 5. külföldön diplomáciai képviselőként eljáró, vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni olyan eljárásban, mely nemzetközi szerződés

vagy viszonosság értelmében ellene külföldön nem indítható 6. belföldön kiállított értékpapír és okirat megsemmisítésére irányuló eljárásban 7. magyarországi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével kapcsolatos eljárásban 12. A párhuzamos, valamint a kizárt joghatóság és a joghatóság hiányának következményei I. párhuzamos joghatóság - ha egy perre nincs kizárólagos joghatóság, el kell fogadni a külföldi határozatot, kivéve ha: 1. elismerése a magyar közrendbe ütközne 2. azzal szemben, akinek terhére a határozatot hozták, a bíróság olyan illetékesség alapján járt el, amelyet a külföldi állam joga szerint saját állampolgárával szemben nem lehet alkalmazni 3. az, akinek a terhére a határozatot hozták, az eljárásban nem vett részt (képviselője sem) - akár az eljárás szabálytalansága, akár az értesítés hiánya miatt 4. res iudicata - ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog

tárgyában, ugyanazon felek közt 5. perfüggőség II. kizárt joghatóság 1. külföldi állam, államhatalmi v államigazgatási szerv elleni eljárásban 2. diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni olyan eljárásban, mely nemzetközi szerződés vagy viszonosság értelmében ellene ellene belföldön nem indítható 3. külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban 4. azokban az ügyekben, amelyekre vonatkozóan a magyar bíróság vagy más hatóság joghatóságát külön jogszabály kizárja III. joghatóság hiányának perjogi következménye 1. keresetlevél vizsgálatakor derül ki: Pp. 130§ (1) a) - idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani 2. eljárás során derül ki: Pp. 157§ a) - hivatalból, az eljárás bármely szakaszában meg kell szüntetni az eljárást 3. Joghatóság ellenére létrejött ítélet sorsa? Milyen

hatálya van? Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 15 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann magyar jogszabályok nem oldják meg a Magyarországon hozott ilyen ítéletek hatályát 13. A bírósági hatáskör fogalma, a helyi bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság hatásköre I. bírósági hatáskör fogalma  három értelemben beszélhetünk róla 1. legtágabb értelemben: ügyek megosztása a bíróságok és más szervek között - mely ügyek tartoznak polgári bírósági útra? különböző jogforrások, pl. bíróságokról szóló tv kivétel: választottbíráskodás kikötése  bíróság hatáskörének kizárása 2. tágabb értelemben: ügyek megosztása a különböző nemű (általános különbíróságok) között 3. szűkebb értelemben: milyen általános bíróság jár el (helyi - megyei) II. bírósági hatáskör fajtái 1. általános: helyi bíróságok - ügyek “közelebb vitele” a lakossághoz 2. feltételes: ha a

bírósági eljárást más eljárásnak kell megelőznie (pl közigazgatási eljárás) 3. vagylagos: előfordul, hogy polgári bírósági útra tartozó igényt összefüggé miatt büntetőbíróság előtt is lehet érvényesíteni III. helyi bíróságok hatásköre hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, melyeknek elbírálását törvény nem utalja a megyei bíróság hatáskörébe IV. Legfelsőbb Bíróság ld. 8 tétel 14. A megyei bíróság hatásköre (Pp 23§) 1. az eljárás különlegessége miatt ide tartozó perek (Pp 23§(1) bek) a) azok a vagyonjogi perek, melyek tárgyának értéke a tízmillió forintot meghaladja, a házassági vagyonjogi perek kivételével b) azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak c) szerzői jogi és iparjogvédelmi perek  szerzői jogról szóló törvényen alapuló igény érvényesítése Polgári eljárásjog

tételek - I. félév - 16 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann d) e) f) g) h)  találmányok szabadalmi oltalmával, védjegy - mintaoltalommal, műszaki gazdasági gyakorlati ismeretek védelmében kapcsolatos perek nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek az erre vonatkozó speciális jogi szabályozás miatt cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítására irányuló perek lévén itt van a cégjegyzék  célszerűbb azok a közigazgatási perek, amelyekben a bíróság által felülvizsgálandó közigazgatási határozatot hozó elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed a választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti perek azok a perek, amiket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal II. pertársaság esetén (Pp 23§(2) bek) ha valamelyik pertársra a megyei bíróságnak van hatásköre, a per a

megyei bíróság hatáskörébe fog tartozni Módosítások 1999. január 1-ével A Pp. 23§(1) bek az alábbiak szerint módosul: a) azok a vagyonjogi perek, melyek tárgyának értéke a tízmillió forintot meghaladja, a házassági vagyonjogi perek kivételével b) azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak c) szerzői jogi perek és a Ptk. 86§-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott jogokkal kapcsolatos perek d) nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek e) cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítására irányuló perek, a cég szervei határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított perek, a cégek és tagjaik közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek, továbbá a kérelemnek helyt adó cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt

indított perek f) a megyei bíróság által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetek (alapítványok, társadalmi szervezetek, pártok stb.) ellen a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv (ügyész, miniszter stb.) által, illetve az ilyen szervezetek ellen annak tagja által indított perek g) a személyhez fűződő jogok megsértése miatt keletkezett polgári jogi igények érvényesítése iránt indított perek, ideértve az életben, testi épségben, egészségben szerződésszegéssel okozott károk megtérítése iránt indított pereket is h) az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek i) a közigazgatási perek (XX. fejezet), a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perek (341.§) kivételével j) a sajtóhelyreigazítási perek (XXI. fejezet) k) azok a perek, amiket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal : változatlan maradt az (1) bek. a), b), d) pontja

Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 17 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann módosult az (1) bek. c), e) pontja teljesen új (1) bek. f), g), h), I), j) pontok a most hatályos tv.ből az (1) bek h) pontja k) pontként él tovább 15. A pertárgy értéke I. pertárgy értékének jelentősége  bíróság hatáskörének megállapításánál  illeték, ügyvédi munkadíj, perköltségbiztosíték megállapítása II. per tárgya és a per tárgyának értéke  per tárgya: keresetben v. viszontkeresetben érvényesített igény  per tárgyának értéke: keresetben v. viszontkeresetben érvényesített követelés v jog értéke III. perérték meghatározásának szabályai 1. tartási járadék iránti perben: még teljesítendő valamennyi szolgáltatás értéke, de max. egy évre számítva 2. munkaügyi perben: ha a per tárgya nem készpénzkövetelés  ha a munkaviszony a vitás: egy évi átlagkereset  ha a vita a

bérkülönbözettel kapcsolatos: bérkülönbözet egy évi összege 3. bérleti és haszonbérleti perekben: egy évi bér (haszonbér) összegét kell számításba venni, HA a vita tárgya a bérleti (haszonbérleti viszony) 4. számadási perben:  ha a számadás összege vitás  per tárgya: számadás helyességének megállapítása  perérték: vitás követelések, tartozások közül a nagyobb összeg  ha a per a kötelezettség megállapítására irányul  perérték: az az összeg, amit a felperes keresetében a számadás előterjesztésének elmulasztása esetére felszámít 5. dologi jogi perben: vitás dolog vagy jog értéke 6. zálog- és igényperben: követelés összege, vagy ha a biztosíték összege alacsonyabb, akkor az 7. végrehajtás megszűntetése és korlátozása iránti perben: végrehajtási összeg, vagy az a része, amiről azt állítják, hogy megszűnt a végrehajtási jog 8. vagylagos kereseti kérelem esetén: felperes

felajánlja, hogy a pertárgy helyett meghatározott pénzösszeget is elfogad, akkor az 9. keresethalmaz esetén: összes követelést össze kell adni 10. járulékok a pertárgy értékének meghatározásánál:  a főkövetelés járulékai együttes perlés esetén nem számítanak bele  külön perlés esetén főkövetelés lesz  pertárgy 11. pertárgy értékének meghatározása - felperes állapítja meg, a bíróság csak akkor, ha:  a megjelölt összeg ellentétes a köztudomással  a megjelölt összeg ellentétes a bíróság hivatalos tudomásával Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 18 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  a megjelölt összeg valószínűtlen  a megjelölt összeget az alperes vitássá teszi 16. A bírósági illetékesség fogalma, fajai, az általános illetékesség I. illetékesség fogalma ügyek megosztása az azonos hatáskörű bíróságok között helyi bíróságok (megyei bíróságok)

közül melyik jár el? illetékességet meghatározó tények: illetékességi okok II. illetékesség fajai 1. általános illetékesség - minden perre fennáll, amelyre más bíróság kizárólagos illetékessége nincs megállapítvaa általános illetékességi okok:  alperes belföldi lakóhelye  alperes tartózkodási helye  alperes utolsó belföldi lakóhelye  felperes lakóhelye  felperes tartózkodási helye  felsoroltak közül a törvényben előbb említett az irányadó, a mögötte állók kisegítő illetékességi okok általános illetékességen belül:  munkahely bíróságához való áttétel  ismeretlen helyen tartózkodó alperes előkerül 2. különleges illetékesség  vagylagos illetékesség - ha a perre több bíróság illetékes és köztük az alperes választhat  kizárólagos illetékesség - a per kizárólag csak egy meghatározott bíróság előtt indítható  alávetésen alapuló illetékesség - vagyonjogi

perre az a bíróság is illetékes, amelynek az alperes aláveti magát, vagy a felek megállapodással alávetik magukat 17. A vagylagos illetékesség 1. alperes huzamosabb tartózkodási helye vagyonjogi perekre az a bíróság illetékes, melynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között tartózkodik 2. vagyon fekvése ha az alperesnek se lakóhelye, se tartózkodási helye Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 19 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 3. jogi személy képviseletének helye, ügyvitellel megbízott személy lakóhelye 4. a tartásra, járadékra (igény érvényesítésére) jogosult lakóhelye 5. gyermek elhelyezésére irányuló per gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is indítható 6. ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt is indítható az  ingatlan tulajdonára, birtokára vagy azt terhelő jogra vonatkozó per  ingatlanra vonatkozó jogviszonyból

eredő per 7. ügyletkötés vagy teljesítés helye gazdálkodó szervezet által tevékenységi körében kötött ügyletből eredő követelés iránti per 8. károkozás és kár bekövetkeztének helye csak a szerződésen kívüli károkozásért! 9. váltóra alapított per váltó fizetési helyének bírósága előtt 10. választottbírósági eljárással kapcsolatos ügyekben az a megyei bíróság, amely területén az alperes székhelye található, vagy amelynek területén a szerződéskötés történt 1999 január 1-ével a megyei bíróságoknak nem lesz már hatáskörük a választottbírósági eljárásokkal kapcsolatos ügyekre! 11. illetékesség a mellékkötelezett elleni perben mellékkötelezettet a főkötelezett mellett lehet perelni bármely bíróságon, amely a főkötelezett elleni perre illetékes 12. illetékesség pertársaság esetén az alperesek bármelyikére illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen egyszerre indítható a per

19. A kizárólagos és az alávetéses illetékesség I. kizárólagos illetékességi okok 1. végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt indított perre az a bíróság illetékes, melyik elrendelte 2. végrehajtási igényperre az a helyi bíróság, melynek területén a foglalás történt 3. utóper esetén a per folyamatban léte alatt a másik fél által indított utóperre csak a már eljáró bíróság illetékes 4. ha házassági per van folyamatban, ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per, és házassági vagyonjogi per csak ugyanazon bíróság előtt indítható 5. szülői felügyeletet megszüntető határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perre az a bíróság illetékes, amelyik a megtámadott határozatot hozta 6. gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti per - ugyanaz, mint előbb 7. közigazgatási perre  Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság  egyébként a megyei bíróság székhelyén

lévő helyi bíróság 1999 január 1-től a közigazgatási perek a megyei bíróságok hatáskörébe tartoznak! Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 20 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 8. TB határozat bírósági felülvizsgálatára az a bíróság, mely területén a TB helyi szervének a székhelye van 1999 január 1-től:  Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság  egyébként a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság 9. sajtóhelyreigazítási perre Budapesten a PKKB, egyébként a szerkesztőség vagy a székhely szerinti helyi bíróság 1999 január 1-től a sajtóhelyreigazítási perek a megyei bíróságok hatáskörébe tartoznak! 10. gazdálkodó szervezetek egymás elleni, helyi bíróság hatáskörébe tartozó pereiben  Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság  egyébként a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság 11. szabadalmi perekben védjegybitorlás, illetve használati

mintaoltalom megsértése miatt indított perben kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes II. alávetésen alapuló illetékesség csak vagyonjogi perben lehet, ha törvény nem állapít meg kizárólagos illetékességet három feltétele van: 1. közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni 2. az okiratban meg kell határozni a jogviszonyt 3. az alávetés egy meghatározott belföldi bíróság illetékességére vonatkozzon 19. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata; az eljáró bíróság kijelölése I. bíróság hatáskörének vizsgálata 1. vizsgálat időpontja  bíróság hivatalból, bármikor vizsgálhatja ha az alperes hivatkozik rá  hatásköri kifogás 2. pertárgyérték változásának hatása a hatáskörre keresetlevél beadása után változik, és így tartozna oda  bíróság hatáskörét meg kell állapítani 3. per tárgya változásának hatása a hatáskörre  kereseti követelés felemelése 

hatáskört felemelt érték alapján kell megállapítani  kereseti követelés leszállítása  nem érinti a hatáskört 4. hatáskör hiányának következményei:  ha a kereset nem áttehető  Pp. 130§(1) b) idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani  ha az eljárás során derül ki  Pp. 157§ a) a pert meg kell szüntetni II. bíróság illetékességének vizsgálata 1. illetékesség vizsgálatának szabályai  irányadó időpont: kereset beadása Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 21 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann ha a keresetlevél beadása utáni valamilyen változás folytán válik a bíróság illetékessé, akkor meg kell állapítani az illetékességet  bíróság az illetékessége hiányát hivatalból veszi figyelembe alperes érdemi ellenkérelmének előadása után már csak akkor van jelentősége az illetékesség hiányának, ha az eljárás folytatása más bíróság kizárólagos

illetékességét sérti az alperes érdemi ellenkérelmének előadása után már az esetleges alávetéses illetékesség sem számít, az eljárás ott marad 2. illetékesség hiányának következményei  ha a keresetlevél megvizsgálásakor észleli  átteszi ha nem áttehető  idézés kibocsátása nélkül elutasítja  ha az eljárás során észleli  pert megszünteti III. eljáró bíróság kijelölése 1. hatásköri, illetékességi összeütközés  pozitív - ha több bíróság állapítja meg jogerősen hatáskörét, vagy illetékességét  negatív - valamely ügyben több bíróság állapítja meg jogerősen hatáskörének vagy illetékességének hiányát 2. bíróság kijelölése, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg a fél bármely bíróságnál előterjeszthet kijelölés iránti kérelmet  bíróság köteles előterjesztést tenni 3. bíróság kijelölése egyéb okból  illetékes bíróság kizárás alatt van

 bíróságot ki kell jelölni, mint fenn  célszerűségi szempontból a Legfelsőbb Bíróság kijelölhet azonos hatáskörű más bíróságot 4. kijelölésre irányuló eljárás  helyi bíróságok közti összeütközés esetén a megyei bíróság jelöl ki, ha területén van másik, alkalmas helyi bíróság - egyébként a Legfelsőbb Bíróság dönt a kijelölésről  1999 január 1-től e rendelkezés (Pp. 45§(2) bek) kiegészül, szerepet kapnak benne az ítélőtáblák, a területükön található megyei bíróságok közti összeütközések esetén jelölik ki az eljáró bíróságot  kijelölés tárgyában való döntést a felek meghallgatása nélkül hozzák, és nincs helye ellene fellebbezésnek 20. A fél fogalma a polgári peres eljárásban; a fél perbeli legitimációja I. fél fogalma 1. anyagi jogi félfogalom  “az anyagi jogosult, illetve anyagi kötelezett” - fél fogalmát összekapcsolja az anyagi jogosultsággal - nem

helytálló, mert pl. az elutasító ítélet ezt cáfolja Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 22 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  “aki anyagi jogosultságát v. kötelezettségét csak állítja” - nem helytálló, mert pl. negatív megállapítási per ( felperes maga kéri a jogviszony fenn nem állásának megállapítását) 2. eljárásjogi félfogalom aki saját nevében jogvédelmet kér, illetve aki ellen kérik ezt ismerik el helyesnek 3. pervitelre jogosult felperes és anyagi jogosult különbözősége pl. felperes jogosult a pervitelre, de nem ő az anyagi jogosult pl ügyész, Szerzői Jogvédő Hivatal stb. 4. fél perbeli igazolása (legitimáció)  a fél és a per tárgya közötti anyagi jogi kapcsolatra vonatkozik  keresetbeli jog megilleti-e a felperest az alperessel szemben? e legitimáció hiánya  kereset érdemi elutasítása  eljárásjogi legitimáció: a keresetet a tv. szerint perindításra jogosult

terjeszti-e elő? ha nem  kereset idézés kibocsátása nélküli elutasítása II. más perbeli személyek egyéb perbeli személyek tolmács beavatkozó, perbehívott szemletárgy birtokosa ügyész szakértő tanú képviselő törvényes ügygondnok meghatalmazott ügyvéd szabadalmi ügyvivő jogtanácsos 1. a törvény szóhasználata  a “fél” szót nem mindig egyenlő tartalommal használja  felek: felperes, alperes + pl. beavatkozó, anyagi jogi jogosult stb 2. per egyéb résztvevői felektől különálló személyek = egyéb perbeli személyek  feleken kívüli peralanyok: ügyész, beavatkozó  nem peralanyok (per egyéb résztvevői) tanú, szakértő, tolmács, szemletárgy birtokosa stb. Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 23 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 21. A perképesség I. perbeli jogképesség - valaki a perben fél lehet az, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek meg és

kötelezettségek terhelhetnek perbeli jogképessége van a természetes és jogi személyeknek, államnak (+ egyéb szervezetek) II. perbeli cselekvőképesség - valaki a perben mint fél, személyesen, vagy meghatalmazottja útján eljárhat akinek a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképessége van, illetőleg aki a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet cselekvőképtelen személy helyett képviselője jár el - ha nincs törvényes képviselő, a bíróság ügygondnokot rendel ki III. külföldi személy perbeli jog- és cselekvőképessége szerepelhet a perben, ha arra a magyar bíróságnak joghatósága van, és hatásköre illetve illetékessége is fennáll perképességét személyes joga szerint kell elbírálni - DE ha a magyar jog szerint cselekvőképes, akkor úgy is kell tekinteni IV. perképesség vizsgálata 1. a perbeli jog- és cselekvőképesség vizsgálata  a bíróság az eljárás bármely szakaszában

hivatalból vizsgálhatja  igazolni nem kell, ha köztudomású, vagy arról a bíróságnak hivatalos tudomása van 2. a perbeli jog- és cselekvőképesség hiányának következménye  jogképesség hiánya  per létre sem jön kereset elutasítása (Pp.130§(1)e)), vagy per megszüntetése (Pp.157§a))  cselekvőképesség hiánya  perbeli cselekményei hatálytalanok gondoskodni kell törvényes képviselőről - ha azt mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt, vagy az utána jövő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták, a pert megszüntetik 3. a törvényes képviselet vizsgálata a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja nem szükséges vizsgálni, ha az köztudomású, vagy ha a bíróságnak arról hivatalos tudomása van  törvényes képviselő hiánya: I.fokú eljárás  törvényes képviselő megidézése az ellenfél kérelmére  ügygondnok kirendelése Polgári

eljárásjog tételek - I. félév - 24 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 22. A pertársaság fogalma, fajai I. pertársaság és keresethalmazat keresethalmazat fajtái: 1. tárgyi: felperes egy keresetben több jogviszonyával kapcsolatos igényt érvényesít 2. alanyi: ha valamelyik, vagy mindkét oldalon több személy szerepel vagy érvényesít jogot egy keresetben 3. vegyes: tárgyi és alanyi keresethalmazat együtt az alanyi és a vegyes keresethalmazat esetén jön létre pertársaság II. pertársaság fogalma (Pp 51§) pertársaságnak akkor van helye, ha: 1. pertárgy olyan közös jog/kötelezettség, mely csak egységesen dönthető el; vagy ha a döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne 2. perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból erednek 3. perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és a bíróság illetékessége mindegyik alperessel szemben megállapítható III. pertársaság

fajtái 1. kényszerű (egységes) pertársaság ha anyagi jogi feltétel az összes érdekelt perben állása (pl. per tárgya olyan közös jog/kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el  erre nincs általános szabály, csak anyagi jogi) ezen esetekben pertársaság hiányában a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül elutasításra kerül, vagy a már megindult pert megszüntetik 2. nem kényszerű (egyszerű) pertársaság elég, ha a jog vagy a kötelezettség ugyanabból a jogviszonyból erednek az is elég, ha csak hasonló ténybeli és jogi alapból erednek a követelések 3. külön szabállyal megengedett pertársaság esetei a tv. bizonyos esetekben külön szabállyal megengedi pertársaság létesítését pl. akinek az érdekében az ügyész illetve a külön jogszabályban erre feljogosított szervezet pert indított, az a perben félként vesz részt IV. pertársak egymáshoz való viszonya 1. két elv:  függetlenségi elv: egyik pertárs

perbeli cselekménye nem hat ki a másikra  függőségi elv: egyik pertárs perbeli cselekménye kihat a másikra 2. kényszerű (egységes) pertársaságnál  bármely pertárs cselekménye arra a pertársra is kihat, aki határidőt, határnapot, cselekményt mulaszt, ha utólag nem pótolja (ez a rendelkező cselekményekre nem vonatkozik) 3. nem kényszerű (egyszerű) pertársaságnál  függetlenségi elv érvényesül Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 25 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 23. A beavatkozás fogalma, fajai I. beavatkozás fogalma harmadik személy perben való részvétele - az, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy egyikük nyerjen, annak az oldalán beavatkozhat nem önálló félként, csak a fél mellett vesz részt két fajta beavatkozás: önkéntes beavatkozás perbehívásos beavatkozás - ha az egyik fél kívánja, hogy a perben valaki részt vegyen, vagy módot akar rá adni - a perbehívott nem köteles

elfogadni II. önkéntes beavatkozás 1. beavatkozáshoz szükséges jogi érdek - jogszabály nem határozza meg, esetenként dönt róla a bíróság  van, amikor jogi érdek nélkül is lehet, pl. szülői felügyelettel kapcsolatos perekben  van amikor jogi érdek esetén sem lehet, pl. szülői felügyelettel kapcsolatos perekben szülőkön kívül más nem 2. beavatkozás szabályai  bíróság közigazgatási perben értesíti az ellenérdekű felet a beavatkozás lehetőségéről  I.fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig meg kell tenni  írásban vagy a tárgyaláson szóban kell bejelenteni + megjelölni a kedvezményezett felet, jogi érdeket + felekkel is közölni kell  bíróság végzéssel határoz, hogy engedi-e a beavatkozást - megengedő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek - elutasító végzés ellen lehet fellebbezni, amíg azt elbírálják, a beavatkozó a perben részt vehet  ha az eljárás során

kiderül, hogy nem lett volna helye, a felek és a beavatkozó meghallgatása után a beavatkozót kizárja  beavatkozó fellebbezhet ez ellen III. perbehívás - az a fél, aki pervesztesség esetén harmadik személy ellen kíván követelést érvényesíteni, vagy harmadik személy követelésétől tart, azt a harmadik személyt perbe hívhatja 1. szabályai  ugyanakkor és ugyanúgy kell bejelenteni, mint a másik fajtát  meg kell jelölni az okot  közölni a perbehívottal és az ellenféllel, meg kell jelölni a per állását 2. elfogadása beavatkozásra vonatkozó szabályok IV. beavatkozó jogállása 1. egyezséget, elismerést, jogról lemondást kivéve mindenre jogosult, amire a fél 2. cselekményeinek csak akkor van hatálya, ha a fél azt elmulasztja megtenni, és ha nem állnak ellentétben a fél cselekményeivel 3. visszaléphet a perből 4. kérheti a jogerős ítélet felülvizsgálatát is Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 26

Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 24. Változás a felek személyében változás a felek személyében jogutódlás következtében halál, vagy jogutód nélküli megszűnés egyéb ok következtében jogutódlás más ok következtében I. perbeli jogutódlás - peres felek személyében történő változás ha a per alapjául szolgáló jogviszonyba a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyébe a per folyamán jogutód lép  perbe önként beléphet, vagy a jogutódot az ellenfél is perbevonhatja (felperes jogutódját csak akkor, ha a jogutódlás a felperes halála v. jogutódlással való megszűnése miatt) 1. jogutódlás a fél halála (megszűnése) következtében örökös illetve jogutód lép a helyére 2. jogutódlás más ok következtében pl. a per tárgyát az alperes elidegeníti, tartozását valaki átvállalja stb 3. jogutód perbelépése, perbevonása  perbelépés: önkéntes perbeli cselekmény - mindig lehetséges

 perbevonás: ellenfél perbeli cselekménye a) alperesi jogutód mindig perbevonható b) felperesi a fenti megszorítással (I.pont)  perbelépés, perbevonás bejelentése írásban vagy a tárgyaláson szóban, közölni kell a felekkel is és a perbevont jogutóddal is, a jogutódlást valószínűsíteni kell  bíróság végzéssel engedélyezi a jogutódlást a) felperesi jogutód önkéntes belépéséhez felperesi hozzájárulás b) alperesi jogutód önkéntes belépéséhez mindkét fél hozzájárulása szükséges  jogutódlás esetén a jogelődöt kérelmére, az ellenfél hozzájárulásával, a perből el kell bocsájtani  jogutód jogállása a perben - ha a jogelődöt elbocsátották, mindenben a helyére kerül - ha nem bocsátják el, pertársaság jön létre  elbocsátott jogelődnek is ki kell fizetnie a perköltség rá eső részét II. felek személyében egyéb ok következtében beálló változás Polgári eljárásjog tételek - I.

félév - 27 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 1. pertárgy igénylése - ha harmadik személy a per tárgyát magának követeli  őt az alperes perbe vonhatja HA az igénylő belép, és az alperes a per tárgyát bírói letétbe helyezi, akkor az alperest el KELL bocsátani 2. elődmegnevezés - ha olyan jog iránt indítanak pert, amit az alperes harmadik személy nevében gyakorol, azt perbe vonhatja HA az elismeri és belép, az alperest a felperes belegyezésével el kell bocsátani 3. nem megfelelő alperes perlése - ha a felperes rossz alperest perel, és erre rájön az eljárás során, kérelmére a bíróság az újonnan megjelölt embert megidézi, és a korábbi alperest elbocsátja ha az új alperesre nincs illetékessége v. hatásköre, akkor az ügyet átteszi a másik bírósághoz az elbocsátott alperes költségeit a felperes köteles megtéríteni (kivéve amit az saját magának okozott) 25. A perbeli képviselet fogalma; a törvényes

és az ügygondnoki képviselet I. perbeli képviselet fogalma a képviselő a perbeli fél megbízásából a perben jár el, és végez a képviselt perbeli fél jogi helyzetére kiható cselekményeket II. perbeli képviselet fajtái 1. törvényes képviselet - a képviselő a felet meghatalmazás nélkül, törvény alapján képviseli 2. meghatalmazotti képviselet - a fél helyett az általa ill törvényes képviselője által meghatalmazott is eljárhat kivéve, ha tv. egyes cselekményekre másként rendelkezik (pl személyes meghallgatás) 3. ügygondnoki képviselet - ha a jogi személynek vagy a cselekvőképtelen személynek nincs törvényes képviselője, vagy az ismeretlen helyen tartózkodónak nincs meghatalmazottja, a bíróság ügygondnokot rendelhet ki III. törvényes képviselet 1. természetes személyek törvényes képviselete ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége (a fél kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, részére a

cselekvőképesség érintése nélkül rendelt gondnokot a gyámhatóság)  kiskorú képviselője a felette szülői felügyeleti jogot gyakorló személy, ha ilyen nincs, akkor a gyám  gondnokság alá helyezett/ügyeinek vitelében akadályozott törvényes képviselője a gondnok Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 28 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  ha ezek nem tudnak eljárni, vagy valamiért nem járhatnak el  gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok 2. jogi személyek törvényes képviselete  állam törvényes képviselője: Kincstári Jogügyi Igazgatóság (majd ha lesz róla végre törvény)  helyi önkormányzati képviselőtestületé: polgármester  állami vállalaté: igazgató  költségvetési szervé: annak vezetője  egyesülésé/közös vállalaté: igazgató  korlátolt felelősségű társaság: ügyvezető  részvénytársaság: igazgatóság tagjai IV. ügygondnoki képviselet 1.

kötelező ügygondnok-rendelés  ha az alperesnek a keresetlevelet hírdetményi úton kézbesítik  házasság érvénytelenítése iránti perben, ha az a fél, akivel szemben a keresetet indítani kellene, már nem él  származás megállapítása iránti perekben, ha az, aki ellen a pert indítani kéne, nem él, vagy ismeretlen helyen tartózkodik  szülői felügyelet visszaállítása iránti vagy gondnokság megszűntetése iránti perekben 2. mérlegelésen alapuló ügygondnok-rendelés  ha az eljárás a Pp. 111 § (2) vagy (3) alapján félbeszakad, és ez valamelyik fél méltányos érdekét sérti  gondnokság alá helyezés iránti perben az alperes részére szükség szerint 3. ügygondnok jogállása ha tv. másként nem rendelkezik, a meghatalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell rá is alkalmazni kivéve: rendelkező cselekményeket csak akkor tehet, ha ezzel az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg + peres

dolgot csak a bíróság felhatalmazása alapján vehet át 26. A meghatalmazotti (az ügyleti) képviselet I. meghatalmazotti képviselet fél helyett az általa, illetve a törvényes képviselője által választott meghatalmazott (képviselő) is eljárhat kivéve ha a tv. egyes cselekményekre másképp rendelkezik pl személyes meghallgatás esete II. meghatalmazotti képviselet köre (Pp 67§ (1)) 1. meghatalmazott lehet a perben (törvényi pontozást követve) a) fél hozzátartozója b) fél pertársa, annak tv.es képviselője, meghatalmazottja Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 29 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann c) ügyvéd, ügyvédi iroda d) állami szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekben az állami szerv ügyintézője e) önkormányzatot, illetve annak szerveit érintő perekben a képviselőtestület tagja, jegyző, főjegyző, képviselőtestület hivatalának ügyintézője f) szakszervezet a saját tagja perében + egyéb,

jogszabályban meghatározott perekben g) (hatályon kívül helyezve) h) szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja, a szövetkezet pereiben i) gazdálkodó szervezet alkalmazottja a munkáltató gazdasági tevékenységével kapcsolatos perekben j) akit erre külön jogszabály feljogosít 2. nem lehet meghatalmazott:  18 év alatti személy  az, kit jogerős bírói ítélet a közügyek gyakorlásától eltiltott  az, akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett III. meghatalmazás 1. meghatalmazotti képviselet létrejötte - egyoldalú, írásbeli jognyilatkozat, formája közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat  külföldön kiállított meghatalmazás esetén felülhitelesítésre van szükség (nemzetközi szerződés ez alól felmentést adhat)  vállalat, szövetkezet, gazdálkodó szervezet jogtanácsosa külön meghatalmazás nélkül képviseli munkáltatóját  több személy részére - egy-egy perbeli

cselekménynél csak egyikük járhat el 2. meghatalmazás terjedelme  szólhat egész per vitelére vagy csak egyes perbeli cselekményekre  meghatalmazott ügyvéd vagy ügyvédi iroda a helyettesítésével más ügyvédet vagy irodát is megbízhat  jogi személy adhat általános meghatalmazást 3. meghatalmazás megszűnése  visszavonás  felmondás  fél vagy a meghatalmazott halála  ügy befejezése 27. Az ügyvédek és jogtanácsosok I. ügyvédek Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 30 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 1. ügyvéd feladata: ügyfelét megbízás vagy hatósági kirendelés alapján jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse  képvisel, eljár ügyfele érdekében, tanácsot ad, okiratokat szerkeszt  nem működhet közre abban, hogy a törvényt kijátsszák 2. ügyvédi működés - csak az Ügyvédi Kamara tagja folytathatja  kamarai tagság: alanyi jog,

ha fennállnak a feltételei  ügyvédi működés formái: egyéni ügyvéd - ügyvédi iroda tagja tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási, sport tevékenységen kívül más munkaviszonyban nem állhat  ügyvédjelöltség 3. ügyvédi szervezet  ügyvédi kamara  önkormányzattal rendelkező területi szerv  szervei: közgyűlés, elnökség, fegyelmi bizottság, ellenőrző bizottság + egyéb bizottságok választhatók  Országos Ügyvédi Kamara - szervei: teljes ülés, elnökség, fegyelmi bizottság, ellenőrző bizottság  igazságügyi miniszter törvényességi felügyeleti joga a kamarák és az Országos Ügyvédi Kamara felett - ha törvényellenességet tapasztal, hatályon kívül helyezheti az adott döntést, stb. Ha ez újra megtörténik, felfüggeszti a kamara működését 4. ügyvédi megbízás  szerződés, mely alapján a megbízott köteles az ügyet ellátni  szerződéskötés alakszerű  megbízás elvállalása

indoklás nélkül elutasítható  megbízás tartalma: csak jogszerű tevékenység ellátására + titoktartási kötelezettség  megbízás megszűnése: teljesítéssel, felmondással, halállal, cselekvőképesség változásával, megbízás tárgytalanná válásával II. jogtanácsosok - gazdálkodó szervezetek jogi ügyeit intéző alkalmazottja 1. jogtanácsos feladatai: döntések jogi előkészítése, szerződések előkészítése, jogi képviselet ellátása stb. 2. jogtanácsosi működés  alkalmazás feltételei nem lehet, aki felügyeleti szervnél munkaviszonyban áll; nem lehet meghatalmazott azon bíróság előtt, ahol ezt megelőzően két éven belül bíróként működött  alkalmazás módja fő-, másod-, mellékfoglalkozású jogtanácsos ügyvédi megbízással is lehet  eseti/meghatározott v. határozatlan időre szóló 28. Az ügyész részvétele a perben Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 31 Lattmann Tamás -

1998.http://wwwextrahu/lattmann I. ügyészi keresetindítás 1. jogszabály alapján indítható keresetek a) kizárólag az ügyészt megillető keresetindítási jog  állam javára marasztalás iránt  közigazgatási szerv ügyészi óvást elutasító határozata ellen b) ügyészt más személyek mellett megillető keresetindítási joga  házasság érvényességének megállapítása  házasság létezésének/nemlétének megállapítására ir. kereset  házasság érvénytelenítésére ir. kereset  szülői felügyelet megszűntetésére/visszaállítására ir. kereset  gondnokság alá helyezés/megszűntetése iránti kereset  állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása ellen  egyes értékpapírokkal kapcs. szerződések érvénytelensége megállapítására ir. kereset c) ügyészt jogosult kiesése/más feltétel bekövetkezése esetén megillető keresetindítási jog  apaság vélelmének megdöntésére iránt, ha a

gyermek meghalt, és nincs leszármazója  apaság vélelmének megdöntésére iránt, ha a vélelmezett apa a határidő eltelte folytán megtámadásra már nem jogosult  örökbefogadás felbontása iránt a kiskorú örökbefogadott érdekében  személyhez fűződő jog érvényesítése iránt - ha a meghalt személy jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik  volt feleség névviseléstől eltiltása iránt, ha a volt férj meghalt  kiskorút illető tartási követelés iránt a kiskorú érdekében  szülőt illető tartási követelés iránt a szülő érdekében  meghatározott intézkedés megtétele iránt társadalmi szervezet ellen, ha működésének törvényessége más módon nem biztosítható  meghatározott intézkedés megtétele iránt párt ellen, ha működésének törvényessége más módon nem biztosítható  egyházi jogi személy törvénysértésének megállapítása iránt  egyházi jogi személy

nyilvántartásból való törlése iránt  alapítvány megszűntetése iránt, ha céljai megvalósítása lehetetlenné vált, vagy ha jogszabályváltozás miatt a bejegyzést meg kellene tagadni  meghatározott intézkedés megtétele iránt alapítvány ellen, ha működésének törvényessége más módon nem biztosítható  MRP szervezet ellen, ha működésének törvényessége más módon nem biztosítható 2. ügyészi keresetindítás kizártsága  olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott szerv vagy személy érvényesíthet  házassági bontóperben  apaság megállapítása iránti perben  anyaság bírói megállapítása iránti perben  személyhez fűződő jogok érvényesítésére irányuló perben  annak megállapítására irányuló perben, hogy az anya utólagos házasságának hatálya kiterjed-e a gyermekre 3. anyagi jogosult jogainak védelmére történő keresetindítás Polgári eljárásjog tételek -

I. félév - 32 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann ha az ügyész pert indít (jogát védeni képtelen védelmében), akkor felperesi oldalon pertársaság jön létre II. ügyész elleni keresetindítás 1. ügyész ellen viszontkeresetet nyújtanak be 2. szülői felügyelet visszaállítása iránti pert ellene kell indítani, ha anno a bíróság azt az ő keresetére szűntette meg 3. gondnokság alá helyezés megszűntetése iránti pert ellene kell indítani, ha anno a bíróság azt az ő keresetére állapította meg III. ügyészi fellépés 1. lehet, ha a jogosult az eljárás során válik jogainak védelmére képtelenné 2. ügyészi fellépés bejelentése, ügyészi indítvány  bejelentés  indítvány  ügyész olyan perbeli cselekménye, melyben kifejti álláspontját a bíróság előtt, előterjesztést tesz a per eldöntésére IV. ügyész perbeli jogállása 1. perbeli jogai és kötelességei  ha jogszabály alapján indítja 

fél jogai illetik meg  ha jogainak védelmére képtelen személy helyett indítja a pert, vagy lép fel  nem tehet rendelkező cselekményeket  egyes ügyészi “különjogok” költségek előlegezésére nem lehet kötelezni, hanem költségmentes ha veszít  a perköltséget az állam viseli 2. ügyész és anyagi jogosult viszonya  ügyész és fél viszonyára a pertársaság szabályai az irányadók  ügyész által indított perben hozott ítélet anyagi jogereje kihat a perben eljárási cselekményeivel részt nem vett anyagi jogosultra is, feltéve, ha az ítéletet kézbesítették, és az vele szemben jogerőre emelkedett 29. Az eljárási cselekmény fogalma, fajai I. eljárási cselekmények fogalma és jelentősége  per: eljárási cselekmények meghatározott rendje  közös tulajdonságaik: perbeli cselekményeket a perben szereplő személyek végzik, perbeli hatások elérése végett (DE a perbeli cselekményeknek anyagi jogi hatásuk

is lehet) perbeli cselekmények eljárási jogokat és kötelezettségeket hoznak létre, változtathatnak, szűntethetnek meg II. perbeli cselekmények fajtái 1. cselekmény alanyai szerint Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 33 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  bíróság percselekményei - bíróság nem csaak jogosult, hanem köteles is elvégezni bizonyos percselekményeket észleli a tényeket, jogi következtetéseket von le, pervezető cselekmények, befejező határozat, érdemi határozat stb.  felek/ügyész/más perbeli személyek percselekményei  arra irányulnak, hogy előmozdítsák a bíróság perbeli cselekményeit ténybeli előadás - nyilatkozat, beismerés - tagadás stb. 2. cselekmény tartalma szerint  akarat-kijelentések  felek bírósággal szembeni akaratkijelentése  tudomás-kijelentések  felek/tanúk múltbeli tényekről számolnak be 3. cselekmény iránya szerint  egyirányú  pl. felperes

eláll a keresettől, alperes tényt, jogot elismer stb  ellentétes irányú  felperes kéri az alperes kereseti kérelem értelmében való marasztalását - alperes ellenkérelme a felperesi kereset elutasítása 4. cselekmény hatályossága szerint  Pp. kifejezetten kimondja egyes perbeli cselekmények hatályosságát illetve hatálytalanságát, szabályozza feltételeit  hatálytalanság = eljárási cselekmény érvénytelen  hibás perbeli cselekmény  legsúlyosabb eljárási szabálysértést okozó cselekményeket kivéve orvosolható  perorvoslatok (határozat kijavítása/kiegészítése)  eljárás szabálytalanságát a per folyamán kifogásolni lehet 30. Az eljárási cselekmények formája; a beadvány; az idézés I. perbeli cselekmények alakja 1. a felek perbeli cselekményei általában formátlanok, kötetlenek 2. kivételesen vannak alaki, tartalmi szabályok, kellékek (pl keresetlevél) egyes eljárási cselekmények írásbeli

alakhoz kötöttek (pl. ítélet) 3. cselekmény elnevezése nem döntő - perbeli cselekményeket tartalom, nem pedig elnevezés alapján, a felek megállapítható célja és érdeke szem előtt tartásával kell elbírálni II. beadvány 1. beadványok fogalma és kellékei  a fél bírósághoz intézett irata, rendszerint valamely perbeli cselekmény írásbeli megjelenése  beadvány általános alaki kellékei: beadvány hitelességének igazolása, rendeltetésének megállapíthatósága  fel kell tűntetni a bíróságot, felek nevét, lakóhelyét, per tárgyát, bírósági ügyszámot (ha már van) 2. hiánypótlás Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 34 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  bíróság rövid határidővel hiánypótlásra visszaadhatja, a hiány megjelölése mellett  ha újból hiányosan adja be, a bíróság elutasítja, vagy hiányos tartalma szerint bírálja el  ha a fél nem fizet illetéket vagy

hiányosan teszi, fel kell hívni hiánypótlásra, ha nem teljesíti, el kell utasítani  ha a fél határidőn belül pótolja a hiányt, úgy kell tekinteni, mintha határidőn belül rendben teljesítette volna  helyben lakó felet a bíróság a beadvány hiányának pótlása végett személyes meghallgatásra idézheti III. idézés - bíróság felhívása a bíróság előtti megjelenésre 1. fel kell tüntetni: bíróságot, ügyszámot, feleket, perbeli állásukat, per tárgyát, tárgyalás (meghallgatás) helyét, időpontját figyelmeztetni kell a meg nem jelenés következményeire + perbeli állásához képest megfelelő tájékoztatást adni 2. szóbeli idézés lehetősége a tárgyaláson 3. távbeszélőn, illetve küldönc útján vagy kézbesítő útján 4. gyermek tartása, elhelyezése illetve a szüléssel kapcsolatos követelések iránti, továbbá apaság és származás megállapítása iránti perekben a bíróság megkeresésére a rendőrség

elrendeli a lakóhely felkutatását 31. A kézbesítés I. általános szabályai kézbesítés: bíróság iratának meghatározott formában történő átadása a címzettnek (általában a határidők is innen kezdődnek) 1. meghatalmazott esetén neki kell kézbesíteni (kivéve pl személyes meghallgatásra idézés) 2. érdekelt felet értesíteni kell, ha a címzettnek nem lehet kézbesíteni 3. rendszerint posta útján (tértivevényes, ajánlott) a címzett a neki szóló iratot a bírósági irodában is átveheti + tértivevényes kézbesítés esetén: kézbesítés második kísérlete után 5 nappal kézbesítettnek kell tekinteni, ha azért eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, ill. az átvételt megtagadta II. kézbesítés külföldön 1. ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, intézkedés végett az igazságügyi miniszterhez fel kell terjeszteni 2. kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az a belföldi vagy az ottani

jogszabályoknak megfelel III. hírdetményi kézbesítés 1. előfeltételei: ha  a fél tartózkodási helye ismeretlen Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 35 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt  kézbesítés egyéb élháríthatatlan akadályba ütközik  kézbesítés megkísérlése előre eredménytelennek mutatkozik  kézbesítést ismeretlen örökösök részére kell teljesíteni + csak a fél kérelmére, és az ok valószínűsítése mellett 2. hírdetményi kézbesítés módja:  kifüggeszteni a bíróság hírdetőtábláján + a legutolsó ismert lakóhely szerinti önkormányzatnál  ilyenkor a bíróság ügygondnokot rendel  a költséget a hirdetményi kézbesítést kérő előlegezi  kifüggesztéstől számított 15 napon belül kézbesítettnek tekintendő 3. rosszhiszemű igénybevétel következménye  hírdetményi kézbesítés +

utána jövő eljárás érvénytelen  kérővel kifizettetni a költségeket és pénzbírságot  ha az ellenfél (akár hallgatólagosan is) jóváhagyja a hírdetményi kézbesítés utáni eljárást, akkor az nem érvénytelen DE a költségek + pénzbírság így is fizetendő 32. Határidő; határnap; mulasztás I. határidő, határnap fogalma 1. határidő: az az időtartam, amelyen belül a perbeli cselekményt el kell/el lehet végezni 2. határnap: egy meghatározott nap, vagy annak annak időpontja, melyen a perbeli cselekményt teljesíteni kell II. határidők fajtái határidők anyagi jogi eljárásjogi törvényi szubjektív bírósági objektív III. határidők számítása 1. kezdete: kezdőnap nem számít bele (az a nap, melyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik) szubjektív határidő esetén: határidő megkezdésére okot adó körülményről való tudomásszerzés, vagy a perbeli cselekmény

teljesítésének akadályának megszűnése 2. határidő lejárta Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 36 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  hónapban vagy évben meghatározott  azon a napon ami számozása szerint megfelel a kezdőnapnak  utolsó nap végével jár le 3. határidő meghosszabbítása  törvényi határidők csak törvényi engedéllyel hosszabbíthatók meg  bírósági határidőket a bíróság fontos okból hosszabbíthatja meg, csak egyszer, és csak úgy, hogy az új határidő a régivel együtt a 45 napot nem haladhatja meg IV. mulasztás 1. fogalma: a fél a határnapon, ill a határidőn belül nem végzi el a perbeli cselekményt 2. okai: fél nem is tudott róla; önhibáján kívül nem tudott eljárni; rosszhiszeműen késlelteti az eljárást; hallgatólagosan igzat ad; alperes a felperessel összejátszva csalárdul mulaszt 3. következményei:  elmulasztott perbeli cselekményt többé hatályosan nem

teljesítheti, kivéve ha törvény másként nem rendelkezik  általában figyelmeztetés nélkül állnak be (kivéva tv. által meghatározott esetek)  mulasztó fél marasztalása az emiatti költségekben  pénzbírság arra a félre, aki indokolatlanul mulaszt, ezzel költségeket okoz  arra is, aki indokolatlanul késedelmeskedik, felhívásra sem tesz nyilatkozatot  késlelteti a per befejezését  másik perbeli cselekmény válik hatályossá pl. fél nem fellebbez  az esetleges beavatkozó fellebbezése válik hatályossá 33. Az igazolás I. ha a fél v képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás kövekezményei (tv.ben meghatározott esetek kivételével) igazolással orvosolhatók II. igazolás előterjesztése 1. igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát, és azokat a körülményeket, melyek a mulasztás vétlenségét

valószínűsítik 2. kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt! 3. előterjesztés határideje: mulasztás kezdetétől 15 nap vagy a tudomásszerzéstől ill. akadály elhárulásától számítva (szubjektív határidő) objektív határidő: 6 hónap III. kérelem elbírálása - elbírálás előtt a bíróság a feleket meghallgathatja Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 37 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 1. ha a bíróság helyt ad a kérelemnek  úgy kell tekinteni, mintha időben teljesítette volna (fikció) 2. érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha késve terjeszti elő, vagy ha nem pótolja a mulasztott percselekményt 3. elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye IV. igazolás kizártsága 1. ha az igazolást törvény kizárja (pl végrehajtási eljárásban) 2. ha a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre

jutó hátránnyal nem jár 3. a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot/határidőt mulasztja el 34. A perköltség fogalma; a fél személyes eljárása során felszámítható és a képviselettel kapcsolatos költségek I. perköltség fogalmának törvényi meghatározása (Pp 75§ (1) bek): “mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban a bíróság előtt, v. a bíróságon kívül merül fel” + példálózó felsorolás DE Németh J. inkább ezt szereti: “perköltség az, amit a bíróság az összes tényezőt figyelembe véve, fizetni elrendel II. perköltség elemei (fontosabb költségek): 1. előzetes tudakozódás, levelezés költsége 2. eljárási illeték I.fokú eljárás illetéke a pertárgy értékének 6 %-a II. fokú eljárás illetéke a pertárgy értékének újabb 6 %-a felülvizsgálati eljárás illetéke a pertárgy értékének újabb 6 %-a végrehajtási eljárás illetéke a

pertárgy értékének 3 %-a az illeték összesen a pertárgy értékének 21 %-a 3. tanúdíj - tanúnál felmerülő mindenféle költség pl. utazási költség, keresetkiesés, ellátási díj, szállásköltség 4. szakértői díj 5. ügygondnoki díj (pertárgy értékének 0-5 %-a között) 6. tolmácsdíj 7. helyszíni tárgyalás és szemledíj 8. ügyvédi készkiadás és munkadíj 1999. január 1-től perköltségnek számítanak a felet képviselő jogtanácsos és szabadalmi ügyvivő készkiadásai és munkadíja is! 9. személyesen eljárt vagy nem ügyvéd által képviselt fél költségei - mint a tanúdíjnál III. ügyvédi képviselettel kapcsolatos költségek 1. perköltséghez hozzátartozik az ügyvéd készkiadása, munkadíja 2. ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya kivéve a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi munkadíj Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 38 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 3.

Ifokon:  polgári peres ügyben min.1000- Ft, max pertárgy értékének 5 %-a  személyi állapotra vonatkozó ügyben min. 2000- Ft, max 10000Ft  meg nem becsülhető perértékű polgári peres ügyben max. 5000- Ft  nemperes eljárásban a peres eljárásban megállapítható munkadíj max. 50 %-a 4. IIfokon, felülvizsgálati eljárásban, megismételt eljárásban az Ifokon meghatározott összeg max. 50 %-a 5. különösen bonyolult ügyben a bíróság megítélhet max +50 %-ot IV. személyesen eljárt v nem ügyvéd által képviselt fél költségei munkadíj nem állapítható meg - keresetkiesés és útiköltség megtérítésére igényt tarthat + járnak neki egyéb, a tanúknak is járó juttatások V. gazdálkodó szervezetek képviseletével kapcsolatos költségek 1. ügyvéd, vagy jogtanácsos látja-e el? 2. ügyvéd esetén az ügyvédi munkadíjra vonatkozó rendelkezések érvényesülnek itt is 35. A költségek előlegezése; a

perköltségbiztosíték I. az előlegezés tartalma 1. bizonyítási eljárással járó költségek előlegezése  bizonyító fél köteles előlegezni, kivéve méltányosság esetén  előlegezés két módja - előzetes letétbe helyezés - bizonyítással egy időben ill. rögtön utána fizetés 2. ügygondnok költségeinek előlegezése  az a fél köteles, aki kérte a kirendelést  költségfajták - ügygondnok készkiadása - ügygondnok munkadíja 3. ügyész és a külön jogszabályban keresetindításra feljogosított szervezetek mentessége a költségek előlegezése alól - az állam előlegezi II. perköltségbiztosíték 1. célja: külföldinek magyar bíróság előtti perindítása esetén alperes pernyertessége esetén legyen kielégítési alap 2. külföldi felperes köteles adni az alperes kérelmére kivéve, ha  nemzetközi szerződés, vagy eltérő viszonossági gyakorlat  ha a felperesnek az alperes által elismert követelése

elegendő biztosítékul szolgál  felperest a bíróság teljes költségmentességben részesítette 3. határozat a perköltségbiztosítékról  eziránti kérelmét az alperes bármikor előterjesztheti Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 39 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  kérelmének végzéssel ad a bíróság helyt, vagy utasítja azt el  a biztosíték megállapított összegét utóbb megváltoztathatja 4. készpénzben kell letétbe helyezni - felek másképp is megállapodhatnak 5. ha az Ifokú eljárásban nem adja a perköltségbiztosítékot, az alperes kérelmére a pert meg kell szűntetni ha már érdemi tárgyalásba bocsátkozott, akkor ezt csak akkor kérheti, ha a biztosítékadási kötelezettség csak az érdemi tárgyalásba bocsátkozás után következett be, vagy arról csak később szerezhetett tudomást 6. fellebbezési eljárásban - ha a fellebbező felperes nem nyújt biztosítékot a kötelező határozat

ellenére: az elnök az alperes kérelmére a fellebbezést tárgyalás nélkül elutasítja 36. A perköltség viselésének általános szabálya, és az az alóli kivételek I. perköltség viselésének általános szabálya pernyertes fél költségeit a pervesztes fél állja II. Pp 80-83§-okban foglalt különös szabályok 1. ha az alperes perre okot nem adott, és az első tárgyaláson elismeri a követelést ezesetben a felperes állja a költségeket 2. aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez/indokolatlanul késedelmeskedik, vagy egyéb felesleges költségeket okoz, azt nem kérheti perköltségként megtéríttetni 3. részleges pernyertesség esetén  pernyertesség arányának, felek által előlegezett költségek összegének figyelembevétel határoz  ha a per kártérítésre irányul (ahol az összegszerűség bírói mérlegeléstől függ)  a perköltség az alperest a marasztalási összeghez igazodóan terheli 4. pertársaság esetén

 egységes pertársaság esetén egyetemlegesen  egyszerű pertársaság esetén egyenlő arányban, vagy az érdekeltség arányában megosztva 5. beavatkozás esetén  önkéntes beavatkozás:  beavatkozás elutasítása esetén: ennek költségeit ő fizeti  ha engedélyezték, és pernyertes lett: vesztes fizet  ha engedélyezték, és pervesztes lett: beavatkozással felmerült költségtöbbletet fizeti, DE HA a hozott ítélet jogereje a beavatkozó és ellenfele jogviszonyára is kiterjed, egyetemlegesen felel az általa támogatott féllel  perbehívás esetén:  sikertelen perbehívás: költséget a hívó fizeti  eredményes perbehívás: mint az önkéntes beavatkozó 6. felek személyében való változás (perbelépés, perbevonás, perbehívás): az önkéntes és a perbehívásos beavatkozás szabályai alapján Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 40 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann III. törvény egyéb

rendelkezéseiben foglalt különös szabályok 1. házassági bontóperben - pernyertességtől függetlenül, összes körülmény mérlegelése alapján 2. apasági és származás megállapítása iránt indított egyéb perek - pernyertességtől függetlenül, összes körülmény mérlegelése alapján 3. végrehajtási igényperben - a felperes pernyertessége esetén sem lehet a végrehajtást kérő alperest perköltségben marasztalni, CSAK HA a foglalásnál jelen volt, és rosszhiszeműen járt el végrehajtást kérő alperest terheli az eredménytelen fellebbezésből eredő költség 4. ingatlan közös tulajdonának megszűntetése iránti perben - minden fél a saját költségeit viseli, DE ettől el lehet térni, ha a felek magatartása erre okot ad 37. Határozat a perköltség viseléséről I. a bíróság a perköltség viselése felől az ítéletben, vagy az eljárását befejező egyéb határozatban dönt - ez alól két kivétel van 1. egyes ítéletekben

vagy eljárást befejező határozatban nem, vagy nem mindig dönt a perköltség viselése felől  részítélet  közbenső ítélet  egyezséget jóváhagyó végzés (csak a felek kérelmére határoz róla)  II.fokú bíróság Ifokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező, és az Ifokú bíróságot új eljárásra utasító végzése  ugyanaz, mint az előbb, ha a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati kérelem folytán határoz így  házassági bontópert az egyik fél halála miatt megszűntető végzés 2. a bíróság még az eljárás lezárása előtt, az adott költség felmerülésekor dönt a költségek viselése felől  tanút, szakértőt stb. kell egy perbeli cselekmény költségében marasztalni (pl. ha a kirendelés ellenére nem jön el)  ha valamely perbeli cselekmény költsége a felek valamelyikét a per eldöntésére tekintet nélkül terheli, a bíróság azonnal kötelezheti II. perköltség viseléséről

rendelkező határozat hivatalbóli meghozatalának kötelessége 1. perköltségről kötelező rendelkezni 2. fél lemondhat arról, hogy számára megítéljék a perköltséget III. perköltség összegének megállapítása 1. fél jelöli meg a költségeinek összegét - ez a maximum, a bíróság ennél többet nem ítélhet meg 2. bíróság kötelezheti a felet az általa előadott adatok igazolására ha nem teszi meg, a bíróság a perköltséget a per egyéb adataiból állapítja meg Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 41 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann IV. perköltség viselésének szabályai általános szabály + kivételek (ld. előző tétel (36)) 38. A költségkedvezmények célja, fajai, engedélyezésük, megvonásuk; a mérsékelt illeték I. célja: perben eljáró felek rossz anyagi viszonyainak érvényesíthetősége érdekében önkéntes jogkövetésre való ösztönzés, és annak honorálása ellensúlyozása, jogaik

II. fajai: 1. költségmentesség - az ebben részesült fél, vagy beavatkozó nem köteles olyan költségeket előlegezni vagy viselni, amit amúgy kéne; biztosítja olyanok díjtalan közreműködését, akik amúgy csak díjazás ellenében járnának el  személyes költségmentesség - azt a felet illeti meg, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget vagy annak részét fedezni nem tudja  tárgyi költségmentesség - igazságügyi miniszter rendelettel állapítja meg azon perek körét, amelyben a feleket teljes költségmentesség illeti meg 2. illetékmentesség - a fél, vagy a beavatkozó mentesül az illeték fizetése alól  személyes illetékmentesség  tárgyi illetékmentesség 3. illetékfeljegyzési jog - az ebben részesülő fél, vagy beavatkozó csak az illeték előzetes fizetése alól mentesül  személyes illetékfeljegyzési jog  tárgyi illetékfeljegyzési jog 4. mérsékelt illeték - törvényalkotó

kedvezményt biztosít, ha a felek a már megindult eljárásban önként rendezik a vitát  az illeték a peres eljárási illeték 10 %-a,  ha a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll  ha az első tárgyaláson a per szüneteltetésére kerül sor, és ennek folytán az eljárás megszűnik  ha az alperes a követelést az első tárgyaláson elismeri, vagy a követelést az első tárgyalás előtt teljesíti  ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötöttek  ha a per megszűntetését a felek az első tárgyaláson együttesen kérik  az illeték a peres eljárási illeték 30 %-a,  ha az első tárgyalás után az eljárás szüneteléssel szűnik meg  ha a felperes az első tárgyalást követően keresetétől eláll  ha a felek az első tárgyalás után kérik a per megszűntetését  az illeték a peres eljárási illeték 50 %-a,  ha az egyezséget az első tárgyaláson kötik meg Polgári

eljárásjog tételek - I. félév - 42 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann III. költségkedvezmények engedélyezése és megvonása 1. költségkedvezmények engedélyezése személyes költségmentesség és személyes illetékfeljegyzési jog engedélyezését a felperes az eljárás előtt és alatt kérheti (az I.fokú eljárást lezáró határozatig), az alperes pedig a fellebbezés előterjesztéséig bármikor 2. pártfogó ügyvéd kirendelése személyes költségmentesség, illetve tárgyi költségmentesség esetében a bíróság rendeli ki, ha az ügyre tekintettel szükséges 3. költségkedvezmények felülvizsgálata és megvonása  bíróság csak a személyes költségmentességet, és a személyes illetékfeljegyzési jogot vonhatja meg  tárgyi költségmentesség esetén, ha a bíróság rájön, hogy a fél nem lenne rá jogosult, akkor 8 napon belül fizetteti vele az illetéket, stb.  bíróság megvonja, ha:  az engedélyezés

feltételei már az engedély megadásakor sem álltak fenn  az engedélyezés feltételei utólag szűntek meg  költségmentesség felülvizsgálata során a fél - felhívás ellenére - nem nyilatkozik, vagy nem csatolja az ehhez szükséges igazolásokat 38. A költségkedvezmények célja, fajai, engedélyezésük, megvonásuk; a mérsékelt illeték I. célja: perben eljáró felek rossz anyagi viszonyainak érvényesíthetősége érdekében önkéntes jogkövetésre való ösztönzés, és annak honorálása ellensúlyozása, jogaik II. fajai: 1. költségmentesség - az ebben részesült fél, vagy beavatkozó nem köteles olyan költségeket előlegezni vagy viselni, amit amúgy kéne; biztosítja olyanok díjtalan közreműködését, akik amúgy csak díjazás ellenében járnának el  személyes költségmentesség - azt a felet illeti meg, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget vagy annak részét fedezni nem tudja  tárgyi

költségmentesség - igazságügyi miniszter rendelettel állapítja meg azon perek körét, amelyben a feleket teljes költségmentesség illeti meg 2. illetékmentesség - a fél, vagy a beavatkozó mentesül az illeték fizetése alól  személyes illetékmentesség  tárgyi illetékmentesség 3. illetékfeljegyzési jog - az ebben részesülő fél, vagy beavatkozó csak az illeték előzetes fizetése alól mentesül  személyes illetékfeljegyzési jog  tárgyi illetékfeljegyzési jog Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 43 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 4. mérsékelt illeték - törvényalkotó kedvezményt biztosít, ha a felek a már megindult eljárásban önként rendezik a vitát  az illeték a peres eljárási illeték 10 %-a,  ha a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll  ha az első tárgyaláson a per szüneteltetésére kerül sor, és ennek folytán az eljárás megszűnik  ha az

alperes a követelést az első tárgyaláson elismeri, vagy a követelést az első tárgyalás előtt teljesíti  ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötöttek  ha a per megszűntetését a felek az első tárgyaláson együttesen kérik  az illeték a peres eljárási illeték 30 %-a,  ha az első tárgyalás után az eljárás szüneteléssel szűnik meg  ha a felperes az első tárgyalást követően keresetétől eláll  ha a felek az első tárgyalás után kérik a per megszűntetését  az illeték a peres eljárási illeték 50 %-a,  ha az egyezséget az első tárgyaláson kötik meg III. költségkedvezmények engedélyezése és megvonása 1. költségkedvezmények engedélyezése személyes költségmentesség és személyes illetékfeljegyzési jog engedélyezését a felperes az eljárás előtt és alatt kérheti (az I.fokú eljárást lezáró határozatig), az alperes pedig a fellebbezés előterjesztéséig bármikor 2. pártfogó

ügyvéd kirendelése személyes költségmentesség, illetve tárgyi költségmentesség esetében a bíróság rendeli ki, ha az ügyre tekintettel szükséges 3. költségkedvezmények felülvizsgálata és megvonása  bíróság csak a személyes költségmentességet, és a személyes illetékfeljegyzési jogot vonhatja meg  tárgyi költségmentesség esetén, ha a bíróság rájön, hogy a fél nem lenne rá jogosult, akkor 8 napon belül fizetteti vele az illetéket, stb.  bíróság megvonja, ha:  az engedélyezés feltételei már az engedély megadásakor sem álltak fenn  az engedélyezés feltételei utólag szűntek meg  költségmentesség felülvizsgálata során a fél - felhívás ellenére - nem nyilatkozik, vagy nem csatolja az ehhez szükséges igazolásokat 39. Költségmentesség I. személyes költségmentesség 1. részei: illetékmentesség, eljárás költségei, mentesség perköltségbiztosíték adása alól, pártfogó ügyvéd

kirendelésére való igény (DE ügygondnoki díjat pervesztesség esetén ki kell fizetni) 2. alapfeltételei: Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 44 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  jövedelme nem éri el a mv. alapján megállapított öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és nincs vagyona  ha a fél rendszeres szociális segélyt kap  egyéb esetben is, ha kéri, és a bíróság megadja 3. további feltételei:  ha szülővel, vagy házastársával él együtt, csak akkor kaphatja meg, ha az alapfeltételek azokra nézve is fennállnak  külföldi csak akkor kaphat, ha nemzetközi megállapodás vagy viszonosság alapján magyar állampolgárnak is járna a másik államban 4. kizárt a személyes költségmentesség, ha jogi személy, rosszhiszemű v. eleve reménytelen perlés, engedményesként lép fel, és ezzel célja a költségmentesség megszerzése II. tárgyi költségmentesség 1. a személyes költségmentességgel

azonos kedvezmények + eltérések  pozitív irányban: - ügygondnoki díjat az állam pervesztesség esetén is fizeti - külföldi állampolgárt is mindig megilleti  negatív irányban: - vértulajdonság-vizsgálat illetve orvosi vizsgálatok költségeire (származásperekben) nem vonatkozik - külföldi a perköltségbiztosíték letétele alól csak akkor mentesül, ha nemzetközi megállapodás vagy viszonosság alapján magyar állampolgárnak is járna a másik államban 2. vannak olyan perek, melyek perlekedés rosszhiszeműségétől/előre láthatóan eredménytelenségtől függetlenül tárgyi költségmentesek:  apasági és egyéb származási perek  szülői felügyelet megszűntetésére/visszaállítására irányuló perek  gondnokság alá helyezés/megszűntetésére irányuló perek  gyermek elhelyezésével/átadásával kapcsolatos perek  törvényen alapuló tartással kapcsolatos perek  munkaügyi per, kivéve ha a feleket tárgyi

illetékfeljegyzési jog illeti meg  bányakár megtérítése iránti per  külön jogszabályban tárgyi költségmentességben részesített perek (pl. TB igények érvényesítésével kapcsolatos perek) 40. Az illetékmentesség I. személyes illetékmentesség - az eljárás indításakor írásban kell róla nyilatkozni 1. Magyar Állam 2. helyi önkormányzat 3. költségvetési szerv, ha előző évben nem volt adófizetési kötelezettsége 4. ÁPV Rt, ha előző évben nem volt adófizetési kötelezettsége 5. társadalmi szervezet, köztestület, közhasznú társaság, ha előző évben nem volt adófizetési kötelezettsége Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 45 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 6. egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, ha előző évben nem volt adófizetési kötelezettsége 7. alapítvány (közalapítvány is), ha előző évben nem volt adófizetési kötelezettsége 8. vízgazdálkodási

társulat, ha előző évben nem volt adófizetési kötelezettsége 9. nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási önkormányzatok 10. Magyar Nemzeti Bank 11. Magyar Távirati Iroda Rt 12. nemzetközi szervezet, annak tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, annak magyarországi képviselete stb. nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján II. tárgyi illetékmentesség 1. holtnak nyilvánítással/halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás 2. költségmentesség vagy illetékfeljegyzési jog megadását elutasító határozat elleni jogorvoslati eljárás 3. ha a szerződést a bíróság a megrendelő akarata ellenére nemzetgazdasági érdekből hozza létre/módosítja stb.  az ezzel kapcsolatos eljárás 4. ha a bíróság az eljárást indító beadványt elutasítja, vagy a pert a Pp 157§ alapján megszűnteti  az ezzel kapcsolatos eljárás 5. bontóperben a házasság vonatkozásában hozott viszontkereset 6. megszűnt cég

törlése iránti kérelem 7. választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárs 8. alapítvány / közalapítvány / társadalmi szervezet / kht / köztestület / MRP szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás 9. határozat kijavítása, kiegészítése iránti kérelem 10. jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás 11. áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés 12. kárpótlási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti per 13. nemzeti gondozási díj megállapításával kapcsolatos minden bírósági per 14. TB-képviselők 1993 évi választásával kapcsolatos/ezzel összefüggő választójogosultsággal kapcsolatos minden bírósági eljárás 15. az Ámt-ben szabályozott vagyonnevesítési (vagyonmegosztási) perek 16. települési önkormányzati alap bevételeinek megosztása kérdésében kezdeményezett per 17. hadigondozotti jogosultságok megállapításával,

illetve elbírálásával kapcsolatos minden bírósági eljárás 18. honvédelmi törvény végrehajtására kiadott jogszabály alapján indított minden bírósági eljárás 19. kárpótlással kapcsolatos minden bírósági eljárás 20. a választással és választói jogosultsággal kapcsolatos minden bírósági eljárás 41. Az illetékfeljegyzési jog I. személyes illetékfeljegyzési jog Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 46 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 1. feltétele: az a fél, aki nem részesül költségmentességben vagy illetékmentességben, de előzetes illetékfizetés jövedelmi és vagyoni viszonyaira nézve aránytalan terhet jelentene + további feltételek:  ha együtt él szülőjével vagy házastársával, akkor csak akkor kaphatja meg, ha a feltétel azokra nézve is fennáll  külföldi részére csak nemzetközi szerződés, vagy viszonosság esetén adható meg 2. nem adható meg  annak, akinek

perlekedése rosszhiszemű, vagy előre eredménytelennek látszik  annak, aki engedményesként lép fel, abból a célból, hogy ezt a költségkedvezményt a törvény kijátszásával szerezze meg  házasság felbontására irányuló eljárásban  cégeljárásban 3. jogszabály szerint megilleti az illetékfeljegyzési jog  azt a felet, akinek érdekében ügyész/szervezet tagja indít pert  ügygondnokot/gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot II. tárgyi illetékfeljegyzési jog 1. munkaügyi perben, ha a per a munkavállaló szándékos, vagy súlyosan gondatlan károkozása/vezető beosztású munkavállaló kártérítési felelőssége miatt indult 2. személy életében, testi épségében, egészségében okozott (vagy ezek veszélyeztetésével okozott) kár megtérítésére irányuló igény 3. bűncselekménnyel, szabálysértéssel okozott kár kár megtérítésére irányuló igény 4. névviselési jog megszűntetése iránti per 5.

személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos per 6. közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló igény 7. közigazgatási per 8. csődeljárás vagy felszámolás iránti eljárás 9. találmánnyal, használati mintával stb kapcsolatos eljárások 10. lakásszövetkezet a tagjával szemben üzemeltetési költség megtérítése iránti igény 42. A perköltség viselése pertársaság, beavatkozás és a felek személyében beálló változás esetén I. pertársaság esetén 1. egységes pertársaság esetén: egyetemlegesen 2. egyszerű pertársaság esetén: vagy egyenlő arányban, vagy az érdekeltség arányában II. önkéntes beavatkozás esetén 1. beavatkozás elutasítása esetén: a beavatkozás kísérletének költségét a beavatkozó fizeti Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 47 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 2. beavatkozás engedélyezése esetén két eset lehetséges:  pernyertesség esetén: az

ellenfél fizet  pervesztesség esetén: beavatkozással okozott költségtöbbletet a beavatkozó fizeti + HA a perben hozott ítélet jogereje a beavatkozónak az ellenféllel szemben fennálló jogviszonyára is kiterjed, akkor a beavatkozó a féllel egyetemlegesen felel a költségekért III. perbehívásos beavatkozás esetén 1. sikertelen perbehívás esetén: a hívó fizet 2. eredményes perbehívás esetén: önkéntes beavatkozóra vonatkozó szabályok IV. felek személyében történő változás esetén (perbelépés, perbevonás, perbehívás) 1. önkéntes és perbehívásos beavatkozóra vonatkozó szabályok 2. ha a jogutód pervesztes lesz, a perből korábban elbocsátott jogelőd az elbocsátás idejéig felmerült költségekért az alperessel egyetemlegesen felel 43. A kereset fogalma és fajai I. kereset fogalma - az az intézmény, amellyel a jogérvényesítési cselekmények láncolata (a polgári per) megkezdődik a kereset a polgári per útján

érvényesíthető alanyi jog bírósági védelmének elsődleges eszköze 1. alanyi jog érvényesítésének alakja 2. polgári per útján érvényesítehtőség 3. bírósági védelemre szorultság 4. jogvédelem eszköze II. kereset elemei 1. alanya (alperes) 2. alapja (tények) 3. tárgya (érvényesíteni kívánt jog vagy követelés) 4. tartalma (határozott döntésre irányuló kérelem) 5. címzettje (tárgya szerint az alperes, tartalma szerint a bíróság III. kereset fajai - kereset elemei szerint lehet osztályozni 1. kereset tárgya szerint - kereset tárgyát tevő anyagi jogi követelés szerint, pl közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti kereset; vagyonjogi kereset 2. kereset tartalma szerint  marasztalási kereset - a felperes a megsértett anyagi jogának helyreállítását kéri - pozitív marasztalási kereset: valaminek az aktív tevésére, azaz szogáltatásra irányul (csak lejárt követelésre) - negatív marasztalási kereset:

valaminek az abbahagyására, tűrésére, nemtevésre, tevékenységtől tartózkodásra irányul (pl. birtokháborítás megszüntetése) Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 48 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  megállapítási kereset - csak akkor van helye, ha a megállapítás a felperes jogainak megóvásához szükságes, és a felperes nem követelhet teljesítést a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy más okból - pozitív megállapítási kereset: jog vagy jogviszony fennállását megállapítandó kereset - negatív megállapítási kereset: jog vagy jogviszony fenn nem állását megállapítandó kereset  jogalakítási kereset (konstitutív) - jogviszony létrehozását illetve létező jogviszony módosítását, vagy megszűntetését kéri DE csak akkor indítható ilyen, ha jogszabály lehetővé teszi - jogviszonyt módosító kereset - pl. közös tulajdon tárgya

birtoklásának és használatának módosítása iránt - jogviszonyt megszűntető kereset - pl. a házasság felbontása iránti, szerződés megtámadására irányuló kereset stb. - jogviszonyt létesítő kereset: pl. szabadalmi kényszerengedély megadása iránti kereset 44. A keresetváltoztatás, a keresetkiterjesztés és a keresethalmazat I. keresetváltoztatás 1. fogalma - kereset tartalmának (a kereseti kérelemnek) a megváltoztatása 2. feltételei:  anyagi jogi feltételek: - ugyanabból a jogviszonyból származzon, mint az eredeti keresettel érvényesített jog - vagy az eredeti kereset tárgyával összefüggőnek kell lennie  eljárásjogi feltétel: meg kell felelnie a kereset követelményeinek 3. szabályai:  I.fokú ítélet előtti utolsó tárgyalás berekesztéséig be kell jelenteni  II.fokú eljárásban csak a fellebbezési kérelem változtatható meg II. keresetkiterjesztés 1. a fél eredeti kereseti kérelmét egy új kereseti

kérelemmel egészíti ki 2. keresetkiterjesztés fajai:  személyi keresetkiterjesztés I.fokú ítélet előtti utolsó tárgyalás berekesztéséig ki lehet terjeszteni az eredetileg perbe nem vont alperesekre is  alperesi pertársaság / utólagos személyi keresethalmazat jön létre  tárgyi keresetkiterjesztés esetén: kereseti követelés mennyiségi növekedéséről van szó a keresetnek új, de az alapköveléssel összefüggő természetű követelésre történő kiterjesztése útján Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 49 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann pl. felperes a IIfokú eljárásban kiterjeszti keresetét az eredetileg nem követelt járulékokra III. keresethalmazat 1. fogalma - ha a polgári perben több kereset van azonos perbeli oldalon  egyes kereseti kérelmek egymástól függetlenül érvényesíthetők, és valamennyi kielégítést igényel 2. keresethalmazat létrehozása  felperes által:

keresetindításkor + eljárás során keresetkiterjesztéssel  bíróság által: perek egyesítésével 3. keresethalmazat megszűntetése  felperes által: keresettől való elálással  bíróság által: kereseti kérelmek tárgyalásának elkülönítésével (+ Pp.ben szabályozott esetekben a részítélet meghozatalával) 4. fajtái  személyi keresethalmazat - ha több alperes vagy több felperes vagy mindkét oldalon több fél van  pertársaság  tárgyi keresethalmazat - ha a felperes több keresetet indít egy alperes ellen, melyek különböző jogviszonyokból származnak, vagy tartalmuk (kereseti kérelmük) különböző pl. a bérbeadó a bérlő ellen a lakás visszabocsátása iránti kereset mellett ugyanabban a keresetlevélben kártérítést is követel a lakás megrongálása miatt általában megengedett az általános szabályok szerinti eljárásokban, korlátok csak a különleges peres eljárásokban vannak  vegyes keresethalmazat -

ha a perben mind a személyi, mind a tárgyi keresethelmazat előfordul pl. bérbeadó a bérlőtársak ellen indít keresetet a lakás visszabocsátása és megrongálásából eredő kártérítés miatt 45. A viszontkereset és a beszámítási kifogás I. viszontkereset fogalma az alperes keresete a felperes ellen, amelyet a felperesi keresettel együtt való elbírálás céljából ugyanannál a bíróságnál ugyanabban a perben terjeszt elő - a keresetre vonatkozó szabályok szerint II. viszontkereset feltételei 1. anyagi jogi feltételei - csak akkir indítható, ha  az ekként térvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos, vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy  tárgyául szolgáló követelés beszámításra alkalmas 2. eljárásjogi feltételei  meg kell felelnie a kereset törvényes követelményeinek + egyéb példák: - permegszűntetési kérelem mellett is indítható Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 50

Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann - ügyész által indított perben is az anyagi jogosult ellen III. speciális eljárásjogi szabályok 1. időhatára: Ifokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig 2. érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha:  nyilvánvaló, hogy az alperes a per befejezésének hátráltatása miatt adta be késedelmesen  gyermektartási perben az alperes által a gyermeknek nála történő elhelyezése iránt a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett kérelmét 3. speciális hatásköri és illetékességi szabályok  kereset és viszontkereset között a maradványérték dönti el, hogy a helyi bíróságnak van-e hatásköre  vagyonjogi perben a per bírósága a viszontkeresetre mindenképpen illetékes, pertárgy értékétől függetlenül IV. viszontkereset és beszámítási kifogás 1. a beszámítási kifogás jogszűntető kifogás   perindítási joghatás 2. viszontkeresettel

érvényesíthető igények köre tágabb 3. beszámítási kifogást bármikor elő lehet terjeszteni 4. beszámítási kifogást feltételesen is lehet emelni 5. viszontkereset illetékköteles 6. viszontkereset perfüggőséget eredményez 7. viszontkereset felőli döntés az ítélet rendelkező részében van - a beszámítási kifogás megítélése csak az indoklásból tűnik ki 8. viszontkereset elbírálása res iudicata - a beszámítási kifogásé csak akkor, ha ténylegesen beszámították 46. A keresetlevél fogalma, kellékei, beadása I. keresetlevél fogalma olyan beadvány, amely a keresetet és a per megindításához szükséges egyéb adatokat tartalmazza II. keresetlevél kellékei 1. keresetlevél tartalma - fel kell benne tűntetni:  az eljáró bíróságot  a felek és képviselőik nevét, címét, perbeli állását  érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek, és azok bizonyítékainak előadásával  azokat

az adatokat, melyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható  döntésre irányuló határozott kérelmet 2. mellékletei:  okirat ill. másolata, melynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 51 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  képviseleti jog igazolását  azt az okiratot, mely a bíróság hatáskörének/illetékességének megállapításához, valamint hivatalból figyelembe veendő körülményeknek az igazolásához szükséges 3. különleges kellékek egyes pertípusokban pl. házassági perben - házasságkötés és gyermekek születésére vonatkozó adatok III. keresetlevél beadása 1. beadás módjai: személyes benyújtás vagy postai úton megküldés + képviselő nélkül eljáró fél a keresetet jegyzőkönyvbe is mondhatja 2. beadás helye: per bíróságánál kell benyújtani + speciális rendelkezések pl. birtokvédelem kérdésében 3.

beadásra nyitvaálló határidő jogszabály csak egyes kivételes esetekben szabja meg  bármikor benyújthatja, legfeljebb az alperes elévülési kifogást emel 4. keresetlevél beadásához fűződő joghatások  anyagi jogi joghatások - ld. következő tétel  eljárásjogi joghatások - ld. következő tétel 47. A keresetlevél beadásának joghatásai, a beadáshoz fűződő joghatások fenntartása I. keresetlevél beadásához fűződő joghatások 1. anyagi jogi joghatások  elévülés megszakad  elbirtoklás megszakad  tartásdíjnak, életjáradéknak és baleseti járadéknak régebben lejárt és alapos okból nem érvényesített részletei legfeljebb a keresetlevél beadását megelőző 6 hónapi időszakra követelhető bírósági úton  konzerváló hatása van a biztosítási szerződésre nézve (nem szűnik meg díjnemfizetés miatt, ha a biztosító 30 napon belül bepereli a biztosítottat) 2. eljárásjogi joghatások  polgári

peres eljárás megindul - polgári eljárásjogi jogviszony, mely alapján a bíróság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni  előzetes bizonyítást a per bíróságánál kell kérni  ideiglenes intézkedést lehet kérelmezni  jogszabályban meghatározott különleges esetekben a keresetlevél benyújtása után a végrehajtási eljárás felfüggeszthető  ekkortól fogva rendelhet el a bíróság biztosítási intézkedést (pl. meghatározott dolog zárlata) Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 52 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 3. keresetlevél beadásához fűződő joghatások elenyészése  ha a keresetlevél nem alkalmas arra, hogy annak alapján per legyen  ha az alperes halála miatt a keresetlevél nem kézbesíthető  per megszűntetése esetén  per hat hónapi szünetelés miatt történő megszűnése II. keresetlevél beadásához fűződő joghatások fenntartása ha a fél a szükséges adatokat

stb. bejelenti, úgy kell tekinteni, mintha szabályosan nyújtotta volna be 1. keresetlevélnek a Pp 130§ alapján történő elutasítása esetén, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésének után 30 napon belül, szabályosan, újra benyújtja (a 30 napos határidő mulasztása esetén nincs helye igazolásnak!) 2. ha a keresetlevelet az alperesnek halál vagy más okból nem lehetett kézbesíteni - ha a felperes 30 napon belül megadja a kellő adatokat, vagy kéri a hírdetményi kézbesítést (a 30 napos határidő mulasztása esetén nincs helye igazolásnak!) 3. ha a bíróság a pert a Pp 157§ a) b) c) pontja alapján megszűntette - ha a felperes a megszűntető határozat jogerőre emelkedésének után 30 napon belül, szabályosan, újra benyújtja (a 30 napos határidő mulasztása esetén nincs helye igazolásnak!) 48. A tárgyalás előkészítése és kitűzése I. előkészítő intézkedések tárgyalás kitűzésére alkalmas a kereset,

ha nem kell elutasítani / hiánypótlásra visszaadni / más bíróságra áttenni 1. iratok beszerzése más hatóságtól vagy szervtől 2. egyesfajta perek esetén rendőrség megkeresése 3. bíróság előzetes bizonyítást folytathat le 4. ideiglenes intézkedést tehet II. tárgyalás kitűzése - tartani kell a 8 napos időközt (indokolt esetben lerövidíthető) 1. idézés a per tárgyalására  első tárgyalásra speciális szabályok: keresetlevél kézbesítése mellett  hírdetményi kézbesítés esetén: ügygondnokot kell rendelni 2. Pp 127§ speciális eljárások: “Szóbeli kereset azonnali tárgyalása Egyezségi kísérletre idézés.” nem alkalmazhatók a személyállapotra vonatkozó perekben az illeték 1 %, de minimum 500.- Ft, maximum 10000- Ft  szóbeli kereset azonnali tárgyalása felperes és alperes együtt jelenik meg a bíróságon, a felperes a keresetet jegyzőkönyvbe mondja (ezt a tárgyalási jegyzőkönyvbe is bele kell majd

foglalni)  tárgyalás azonnal megtartható  szóbeli kereset alapján tárgyalás azonnali kitűzése a keresetet a felperes jegyzőkönyvbe mondja, de nincs ott az alperes  határnapot kell tűzni a tárgyalásra, a felperest szóban idézni, alperest írásban Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 53 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  egyezségi kísérletre idézés keresetindítás előtt a perre hatáskörrel és illetékességgel bíró bíróság előtt lehet kérni ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság végzéssel jóváhagyja ha  egyezség  bíróság a felperes kérelmére a keresetet írásba foglalja, és lehet akár “szóbeli kereset azonnali tárgyalása” is ha az idézést kérő fél nem jelenik meg, vagy keresetét nem adja elő, marasztalni kell a másik fél költségeiben ha a másik fél nem jön el, az eljárás költségét belefoglalják a majdani perköltségbe  szóbeli egyezségi

kérelem azonnali elbírálása ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a felek idézés nélkül, egyezségkötés céljából jelennek meg a bíróság előtt 49. A keresetlevél áttétele és hiánypótlásra történő visszaadása I. keresetlevél megvizsgálása eljáró egyesbíró, vagy tanácselnök a kézhezvétel után rögtön megvizsgálja, nem kell-e hiánypótlásra visszaadni / más bíróságra áttenni / elutasítani ha kell, azt azonnal megteszi II. hiánypótlásra történő visszaadás 1. ha a keresetlevél nem tartalmazza azokat az adatokat, melyek minimálisan szükségesek ahhoz, hogy a tárgyalást az adott ügyben kitűzhesse  nem felel meg a beadványok kellékeiről szóló általános szabályoknak  nem felel meg a keresetlevél kellékeiről szóló különös szabályoknak  nem felel meg az egyes keresetfajtákra vonatkozó speciális szabályoknak  ha a követelés csak fizetési meghagyással érvényesíthető 2. elnök a

keresetlevelet a hiányok megjelölése mellett a félnek rövid határidő kitűzésével hiánypótlásra adja vissza + figyelmezteti III. keresetlevél áttétele 1. akkor kerülhet rá sor, ha  nem a bíróság, hanem más hatóság hatáskörébe tartozik az ügy  más bíróság hatáskörébe tartozik  más bíróság illetékessége alá tartozik 2. ha kétség van, akkor először hiánypótlásra vissza kell adni, ennek eredményéhez képest:  sor kerülhet az adott bíróság hatáskörének / illetékességének megállapítására  átteheti a bíróság az ügyet a hatáskörrel / illetékességgel bíró bírósághoz Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 54 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  ha a hiánypótlásra felhívás eredménytelen maradt, vagy annak alapján valamely más perlési akadály állapítható meg, a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja 3. áttételt elrendelő

végzést kézbesíteni kell 4. áttett keresetlevelet úgy kell kezelni, mintha rögtön jó helyre nyújtották volna be 50. A keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítása A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha: 1. a perre magyar bíróságnak nincs joghatósága 2. a felperes érvényesítésének érvényesítése más bíróság, vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a Pp. 129§ rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható 3. pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie 4. perfüggőség vagy res iudicata esete 5. félnek nincs perbeli jogképessége 6. felperes követelése idő előtti vagy bírói úton nem érvényesíthető 7. a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perbenállása kötelező, és a

felperes ezeket felhívás ellenére sem vonta perbe 8. ha külön jogszabály a keresetindításra határidőt szab, ezt a felperes elmulasztja, és nem igazolja (vagy azt a bíróság elutasítja) 9. ha a felperes a neki hiánypótlás végett visszaadott keresetlevelet a szabott határidőn belül nem adta be, vagy újból hiányosan adta be, és ezért nem bírálható el Kézbesíteni kell az elutasító végzést a feleknek (az alperesnek a keresetlevél másolatát is) Fellebbezni lehet ellene a fellebbezési szabályok szerint. 51. A perindítás joghatásai I. perindítás fogalma amikor a bíróság a kereset közlésével közjogi jogviszonyt létesít a bíróság és az alperes között II. perindítás anyagi joghatásai 1. jóhiszemű birtokos a kereset közlésétől fogva már nem szerez tulajdonjogot a dolog elvált termékein, terményein, szaporulatán 2. felmondással megszűntethető szerződést a kereset közlése meggszűnteti Polgári eljárásjog

tételek - I. félév - 55 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 3. szerződés megtámadását tartalmazó keresetlevél közlése a szerződés a megtámadást célzó írásbeli közlést is jelenti 4. kereset közlése, mint jogosulttól származó felszólítás alapján a kötelezett késedelembe esik, ha kötelezettségétfelszólításra nem teljesíti 5. hitelezői (jogosulti) egyetemlegesség - ha valamelyik jogosult keresetet indít, az adós megtagadhatja a teljesítést a többi részére III. perindítás eljárásjogi hatásai 1. perfüggőség beállása 2. tárgyalási időköz folyásának megkezdődése 3. alperesnek a kereset közlésével perbebocsátkozási kötelezettsége keletkezik 4. vagylagos (versengő) illetékesség esetén az illetékesség rögzítődése 5. keresetközlés időpontjától az előzetes bizonyítást a per bíróságától kell kérni 6. ingatlant érintő per indításának bejegyzése az ingatlannyilvántartásba a fél

kérelmére IV. perindítás joghatásainak elenyészése 1. per bírósági megszűntetése 2. hat hónapi szünetelés után bekövetkező megszűnés V. perindítás joghatásainak fenntartása a Pp. 157§ a) b) c) pontjai általi permegszűntetés esetén fenntarthatja a felperes a perindítás joghatásait, ha a megszűntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül “javít” a határidő mulasztása esetén igazolásnak nincs helye! 52. Szóbeli kereset azonnali tárgyalása; perelhárító egyezség nem alkalmazhatók a személyállapotra vonatkozó perekben az illeték 1 %, de minimum 500.- Ft, maximum 10000- Ft I. szóbeli kereset azonnali tárgyalása felperes és alperes együtt jelenik meg a bíróságon, a felperes a keresetet jegyzőkönyvbe mondja (ezt a tárgyalási jegyzőkönyvbe is bele kell majd foglalni)  tárgyalás azonnal megtartható bíróság illetékessége hiányában elutasítani vagy máshová áttenni nem lehet

(kizárólagos illetékességet kivéve) II. perelhárító egyezség 1. keresetindítás előtt a perre hatáskörrel és illetékességgel bíró bíróság előtt egyezségi kísérletre idézést lehet kérni a létrejött egyezséget jegyzőkönyvbe kell foglalni, Pp.148§ alapján jóváhagyni  ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek ha egyezség nem jön létre, a bíróság a felperes kérelmére a keresetet jegyzőkönyvbe foglalja  szóbeli kereset azonnali tárgyalása Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 56 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  ha az idézést kérő nem jelenik meg, vagy nem adja elő keresetét - az ellenfél költségeiben marasztalni kell  ha az ellenfél nem jelenik meg - eljárás költségeit hozzá kell számítani a majdani perköltséghez kizárólag a helyi bíróság előtt lefolytatható nemperes eljárás 2. szóbeli egyezségi kérelem azonnali elbírálása ha a felek idézés nélkül,

egyezségkötés céljából jelennek meg a bíróság előtt - ugyanazok a szabályok, mint fenn 53. A tárgyalás szerepe, szerkezete I. tárgyalás fogalma 1. polgári peres eljárás egyik leglényegesebb szakasza, a bíróság nyilvános ülése tényállás felderítése, bizonyítás lefolytatása, felek által érvényesíteni kívánt jogok meghatározása 2. itt bontakozik ki a szóbeliség, a közvetlenség, a kontradiktórius jelleg stb II. tárgyalásvezetés 1. eljáró tanács elnöke, vagy egyesbíró vezeti a tárgyalást 2. tárgyaláson végezendő perbeli cselekmények időpontját és sorrendjét esetek egy részében a törvény határozza meg, más esetekben a bíró III. tárgyalás szerkezete 1. osztott rendszer I.fokon a per folyamata (a tárgyalás) a permetszés (percezúra) következtében két, egymástól elkülönülő részre tagolódik: perfelvételi (peralapítási) érdemleges (tárgyalási) szakaszokra - ezek célban és időben eltérnek 2.

vegyes rendszer ha a fenti időbeli eltérés nem jelent külön határnapot 3. egységes tárgyalási rendszer  első fokon a tárgyalás egységes (nem különül szakaszokra)  elvileg egységes tárgyaláson belül van első és folytatólagos tárgyalás, valamint érdemi és nem érdemi tárgyalás  szoros a kapcsolat a tárgyalás előkészítésével 4. magyar tárgyalási rendszer nincs percezúra vegyes rendszer elemeit hordozza részei:  számbavétel Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 57 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann     szóváltás bizonyítás tárgyalás berekesztése határozathozatal 54. Pervezetés, tárgyalásvezetés I. pervezetés - egész eljárás törvényességét, célszerű menetét, folyamatosságát, gyorsaságát biztosító bírói, bírósági perbeli cselekmények összessége 1. per folyamatosságát, célszerű menetét biztosító percselekmények (tárgyalás előkészítése,

kitűzése, felek megidézése, tárgyalás vezetése stb.) 2. tényállás felderítésének és az eljárás törvényességének biztosítása (jóhiszemű eljárás elvéből folyó bírósági intézkedések, kizárási okok hivatalból való ellenőrzése) 3. a fél segítségére irányuló percselekmények (kitanítási kötelezettséggel kapcsolatos bírósági teendők, áttétel során tett intézkedések stb.) II. tárgyalásvezetés - pervezetés egy része 1. eljáró tanács elnöke, vagy az egyesbíró 2. tárgyaláson végzendő perbeli cselekmények időpontját/sorrendjét általában törvény szabja meg ha nem, akkor a tanács elnöke, vagy az egyesbíró 55. A tárgyalás menete; rendfenntartás a tárgyaláson I. tárgyalás menete 1. tárgyalás megnyitása - felek megnevezése, pertárgy megjelölése 2. számbavétel  idézés szabályszerűsége  első tárgyalás elmulasztásának következményei 3. szóváltás keresetlevél felolvasása 

felperes nyilatkozik, h. fenntartja-e, módosítja-e stb. (ha a felperes nincs ott, nem kell felolvasni)  erre az alperes ellenkérelme:  alaki védekezés: a per tárgyát nem érinti, a perindítás feltételeinek meglétét tagadja, illetve az érdemi döntés egyéb akadályára hivatkozik Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 58 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  érdemi védekezés: a keresetben érvényesíteni kívánt jog fenn vagy fenn nem állására vonatkozik célja: kereset egészben/részben elutasítása ez a perbebocsátkozás időpontja 4. érdemi tárgyalás - a bíróság (és a felek) olyan perbeli cselekményei, amelyek az érvényesített jog illetve az azt megalapozó tények, a felperesi követelés fennállása vagy fenn nem állása vizsgálatára irányulnak  tárgyalás felderítése - bírónak kérdezési joga van + feleknek, képviselőiknek is  tárgyalás elhalasztása - ha a bizonyítás lefolytatása és

érdemi határozat hozatala az első tárgyaláson nem, vagy csak részben lehetséges  folytatólagos tárgyalás előkészítése  folytatólagos tárgyalás - az elsőt követő minden tárgyalás 5. tárgyalás berekesztése - érdemi tárgyalás befejezése  perbeszédek - felek és képviselőik zárónyilatkozata  tárgyalás újbóli megnyitása - határozathozatal előtt lehet, ha valamely kérdés további tárgyalására van szükség 6. egyéb pervezetési cselekmények  elkülönítés  egyesítés  áttétel egyesítés végett  tárgyalás elhalasztása II. rendfenntartás a tárgyaláson 1. rendfenntartás - tárgyalásvezetés része  rendzavarás esetére előírt szankciók alkalmazása 2. rendzavarás - tárgyaláson tanúsított olyan magatartás, amely méltatlan a bíróság előtti eljáráshoz, zavarja a tárgyalás rendjét 3. alkalmazható szankciók  rendreutasítás - jegyzőkönyvbe foglalt figyelmeztetés  pénzbírság -

ismételt vagy súlyos rendzavarás (max. 50000-Ft)  kiutasítás, kivezettetés - ha a tárgyalás zavartalansága másképp nem biztosítható  őrizetbevétel - ha a rendzavarásolyan súlyos, hogy fegyelmi, vagy büntetőeljárás alapjául szolgálhat + értesíteni kell a hatóságot stb.  fegyveres erők, rendvédelmi szervek tagjának rendzavarása esetén nem szabható ki pénzbírság, ahelyett az elöljáróját kell megkeresni, fegyelmi eljárás indítása érdkében + őrizetbe vételt is az elöljárója útján kell foganatosítani  e szankciók felől a bíróság végzéssel határoz - a szankciók ellen, a pénzbírság kivételével nem lehet fellebbezni 56. Az első tárgyalás elmulasztása és jogkövetkezményei /kivéve a bírósági meghagyást/ Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 59 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann I. az első tárgyalás fogalma amelyen az első érdemi intézkedés megtörtént II. mulasztás

fogalma ha a fél szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, és távolmaradását előzetesen nem mentette ki III. ha mindkét fél mulasztja az első tárgyalást eljárás szünetel  ha 6 hónapon belül egyik fél sem kéri a folytatást, a per megszűnik IV. ha a felperes mulasztja az első tárgyalást 1. az alperes kérelmére a bíróság a pert megszünteti 2. ha az alperes nem kíván tárgyalni, nyilatkozatot nem tesz, akkor a per szünetel 3. ha az alperes kíván tárgyalni, akkor tárgyalás, vagy a bíróság dönthet úgy is, hogy a tárgyalást halasztja V. ha az alperes mulasztja az első tárgyalást a felperes kérheti bírósági meghagyás kibocsátását (külön feltételekkel), a per tárgyalását, illetve megteheti, hogy nem kéri a tárgyalást, vagy nem nyilatkozik ha a felperes bírósági meghagyás kibocsátását kéri ha a felperes kéri a tárgyalást és ha az alperes írásbeli érdemi védekezést nem terjesztett elő

de ha az alperes írásbeli érdemi védekezést terjesztett elő általános szabályok szerinti határozathozatal - ha ez nem lehetséges, úgy  bírósági meghagyás kibocsátása tárgyalás halasztása 57. A bírósági meghagyás ha felperes a tárgyalást nem kéri, vagy nem nyilatkozik  az eljárás szünetel tárgyalás Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 60 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann Ha az alperes mulasztja az első tárgyalást, és a felperes kéri, a bíróság az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben. I. bírósági meghagyás kibocsátásának feltételei - melyek hiányában nem bocsátható ki a bírósági meghagyás 1. alperes idézése szabályszerű 2. első tárgyalást az alperes mulasztja 3. nem terjesztett elő írásbeli érdemi védekezést 4. felperes kéri a bírósági meghagyás kibocsátását

5. nincs helye a per megszűntetésének 6. kereseti követelés a keresetlevélből kitűnően nem látszik aggályosnak II. törvény kifejezetten kizárja a bírósági meghagyást 1. házassági perben 2. közigazgatási perekben 3. sajtó-helyreigazítási perekben 4. munkaügyi bíróság előtti eljárásban III. bírósági meghagyás tartalma 1. bíróság és ügyszám megjelölése 2. döntés 3. eljárási költségek megfizetésére kötelező rendelkezés 4. előzetes végrehajthatóság kimondása 5. ellentmondás lehetőségére való figyelmeztetés 6. utalás arra, hogy ugyanolyan hatálya van, mint az ítéletnek IV. bírósági meghagyás közlése 1. tárgyaláson ki kell hírdetni 2. mindkét féllel közölni kell 58. A folytatólagos tárgyalás, és elmulasztásának jogkövetkezményei I. folytatólagos tárgyalás 1. első tárgyalást követő minden tárgyalás 2. első mozzanata a számbavétel 3. iratismertetés - korábbi tárgyalás óta keletkezett

iratokat ismertetni kell ha az eljáró tanács összetétele változik, a tanácselnök ismerteti a felek kérelmeit, korábbi tárgyalások jegyzőkönyveit, bizonyítás eredményét, stb. II. folytatólagos tárgyalás elmulasztása 1. ha mindkét fél mulaszt  eljárás szünetel Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 61 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 2. ha a felperes mulaszt ha az alperes nem akarja a tárgyalást, vagy nem nyilatkozik  eljárás szünetel tárgyalás ha az alperes akarja a tárgyalást halasztás 3. ha az alperes mulaszt bírósági meghagyás hatályának fenntartása tárgyalás ha a megjelent felperes kéri a tárgyalás tartását halasztás ha a felperes nem akar tárgyalni, nem nyilatkozik  eljárás szünetel 59. A tárgyalás elhalasztása és jogkövetkezményei I. a tárgyalás elhalasztásának esetei lehet tárgyalás előtt, tárgyaláson, két tárgyalás közti időszakban vannak kötelező, és bírói

mérlegeléstől függő esetek 1. tárgyalás előtt kötelező, ha a felek a határnap előtt legalább 8 nappal közösen kérik ha csak az egyik kéri, vagy a ketten együtt 8 napon belül kérik, akkor a bíróság mérlegelésétől függ 2. tárgyaláson a bíróság kérelemre, vagy hivatalból is megteheti  fél szabályszerű idézésének mellőzése  szabályszerű idézés megállapíthatóságának hiánya  képviselő képviseleti joga / meghatalmazás igazolásának hiánya  tárgyalás mulasztásának egyes esetei  bizonyítás kiegészítésének szükségessége  fél v. képviselőjének kiutasítása a teremből  tanú, v. szakértő mulasztása, közreműködés v véleménynyilvánítás késedelme, megtagadása II. tárgyalás elhalasztásának következményei 1. ha a bíróság valamelyik fél távollétében tartotta meg a tárgyalást  új határnapot kell kitűzni, ha a tárgyaláson olyan új kérelmek, nyilatkozatok, indítványok

hangzottak el, melyeket a távollévő féllel még nem közöltek 2. bíróság pénzbírsággal sújtja azt, aki: Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 62 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  valamely nyilatkozatot késedelmesen tesz meg  egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik  valamely határnapt, vagy határidőt mulaszt + kötelezi az ezzel okozott költségek megtérítésére 60. Az eljárás szünetelése I. szünetelés okai: mindig a fel(ek) perbeli magatartása 1. felek ebben megegyeznek + Ifokú eljárásban bármikor bejelentik 2. mulasztások egyes eseteiben 3. ha a felperes nem idézhető a megadott lakcímről, illetve ismeretlen helyre költözött, és az alperes nem kér hírdetményi kézbesítést, vagy nem kíván tárgyalni, vagy nem tesz nyilatkozatot 4. hírdetményi idézésnek volna helye, de a fél nem kéri II. bíróság intézkedése nem kell róla külön határozat, elég az iratra rávezetni

a szünetelés tényét ha a fél nem ért egyet, azt az eljárás folytatása iránti kérelemnek kell tekinteni III. szünetelés joghatásai 1. aznap kezdődik, amikor a szünetelés alapjául szolgáló tény bekövetkezik 2. eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell 3. ha 6 hónapig nem kérik, a per megszűnik - e határidő elteltévelnincs helye igazolásnak a per ily módon való megszűnését nem kell határozatba foglalni, rendelkezni kell viszont a le nem rótt illeték megfizetéséről 4. határidők folyását nem érinti, nem eredményezi a szünetelés idején tett perbeli cselekmények hatálytalanságát 61. Az eljárás félbeszakadása I. félbeszakadás okai 1. fél halála jogutód perbelépéséig / perbevonásáig félbeszakad a per  felperes halála: jogutódnak kell perbelépnie - alperes jogosult perbevonni, ha akarja  alperes halála: felperesnek kell felderítenie a jogutódot és perbe vonnia, hacsak az önként perbe nem lép 2.

képviselő nélkül eljárt fél cselekvőképességének elvesztése Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 63 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann addig tart, amíg a fél részére kirendelt új törvényes képviselő személyét bejelentik 3. törvényes képviseleti jog megszűnése ha a fél törvényes képviselője hal meg, és a törvényes képviselőnek nem volt meghatalmazottja addig tart, amíg a fél részére kirendelt új törvényes képviselő személyét bejelentik / fél cselekvőképessé válik 4. bíróság működésének szünetelése háború, vagy valamely elháríthatatlan ok II. félbeszakadás megállapítása 1. törvény erejénél fogva, külön bírói rendelkezés nélkül 2. vita esetén a bíróság végzéssel határoz - külön fellebbezés lehetséges 3. ha a bíróság szerint az eljárás nem szakadt félbe - külön fellebbezésnek nincs helye az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben

kifogásolható III. félbeszakadás jogkövetkezményei 1. félbeszakadással minden határidő megszakad - félbeszakadás megszűnésétől a határidők újra kezdődnek 2. tartama alatt minden bírói rendelkezés, perbeli cselekmény hatálytalan 3. ha félbeszakadás vagy annak hosszú tartama az ellenfél méltányos érdekét sérti, ügygondnok rendelhető ki (kivéve a fél halálát) 62. A tárgyalás felfüggesztése Általában akkor kerül rá sor, ha a per eldöntése valamely preiudiciális jellegű (vagyis a perben meghozandó határozat tartalmára kiható) előzetes kérdés elbírálásától függ. I. felfüggesztés célja per sorsát befolyásoló előkérdés tisztázásának megvárása II. felfüggesztés esetei 1. imperatív felfüggesztés tárgyalást fel kell függeszteni, ha a per eldöntése  házasság létezésétől, vagy érvényességétől  gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ, és eziránt a per folyamatban

van. 2. fakultatív felfüggesztés bíróság felfüggesztheti a tárgyalást, ha a per eldöntése olyan előkérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában  más bíróság  közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik a döntés 3. preiudiciális kérdéssel össze nem függő felfüggesztés Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 64 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann különleges eset: fél katonai szolgálatra történt behívása ilyenkor a bíróság felfüggesztheti (kivéve a tartásdíjjal kapcsolatos, illetve egyéb, gyors elbírálást igénylő pereket) III. felfüggesztés elrendelése 1. bíróság indokolt végzéssel rendeli el, ami ellen fellebbezésnek van helye 2. felfüggesztő határozathoz nincs kötve a bíróság IV. felfüggesztés joghatásai 1. határidők megszakadnak 2. a nem a felfüggesztéssel kapcsolatos perbeli cselekmények hatálytalanok kivéve:  gyermek tartására irányuló perben gyermek

részére ideiglenes intézkedéssel ilyenkor is megállapítható tartásdíj  bíróság megtehet minden olyan intézkedést, amelyek mint peren kívüli eljárások, nem jelentik a per folytatását 63. A per megszüntetése I. per megszüntetésének fogalma a per befejezése érdemi döntés nélkül II. per megszüntetése perakadályok miatt 1. ha a keresetlevelet a Pp 130§ a)-h) alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani (157.§ a) pont) 2. a pert az eljárás bármely szakaszában a bíróság megszüntetheti, e kérdésben hivatalból dönt III. per megszüntetése az érdemi döntés hozatalának egyéb akadályai miatt 1. per megszüntetése hivatalból  ha a cselekvőképtelen fél törvényes képviselőjét felhívás ellenére mellőzték, és ezt a hiányt a kitűzött / meghosszabbított határidő alatt, vagy annak lejártát követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták  ugyancsak hivatalból, az eljárás bármely

szakaszában 2. per megszüntetése az alperes kérelmére  ha biztosítékadásra kötelezett külföldi felperes a kitűzött illetve a meghosszabbított határidő alatt, vagy legkésőbb az azt követő tárgyalás befejezéséig biztosítékot nem ad (Pp. 157§ d) pont)  ha a felperes az első tárgyalást mulasztja (Pp. 157§ d) pont) + emellett az alperes még indíthat viszontkeresetet 3. keresettől elállás (Pp 157§ e) pont)  érdemi tárgyalás előtt az alperes hozzájárulása nélkül  érdemi tárgyalás kezdése után már csak az alperes hozzájárulásával + felperes köteles az alperes költségeit megtéríteni Polgári eljárásjog tételek - I. félév - 65 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann 4. per megszüntetése közös kérelemre ha a kérelmet egyértelműen bejelentik, a per megszüntetését közösen kérik IV. per megszüntetésére irányuló kérelem elbírálása 1. végzéssel - ellene fellebbezésnek van helye DE az

elutasító határozat ellen csak akkor van helye fellebbezésnek, ha “keresettől elállás” / “permegszüntetés közös kérelemre” miatt kérik a felek 2. ha a fellebbezés kizárt - csak a bíróság ügyet befejező határozata ellen irányuló fellebbezésben, és csak akkor támadható meg, ha a Pp. 157§ a) vagy b) pont ellenére nem szüntette meg 64. Az elkülönítés és az egyesítés; a tárgyalási jegyzőkönyv; az iratok megtekintése I. elkülönítés 1. egy perben érvényesített követelések, követelésrészek, egyes vitás kérdések elkülönített tárgyalását a bíróság bármikor elrendelheti 2. végzéssel történik - fellebbezésnek nincs helye 3. egyes kereseti kérelmeket elkülönítve tárgyalja a bíróság rendszerint külön határozattal dönt II. egyesítés 1. bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan perek egyesítését, melyek tárgya egymással összefügg 2.

végzéssel történik, ami ellen fellebbezésnek nincs helye III. tárgyalási jegyzőkönyv 1. fogalma: a tárgyalás folytatásának okmányszerű rögzítésére és a tárgyalás megszabott alakszerűségei megtartása utólagos ellenőrzésének lehetővé tételére szolgál 2. elkészítésének módjai: tanács elnöke / eljáró egyesbíró határozza meg  jegyzőkönyvvezető alkalmazása a tárgyaláson  jegyzőkönyvvezető alkalmazása a tárgyalás utolsó szakaszában, amikoris a bíró lediktál mindent  bíró maga készíti a jegyzőkönyvet  hangfelvételről készítik el 2 napon belül 3. jegyzőkönyv kellékei alaki kellékek:  eljáró bíróság és bírósági ügyszám feltűntetése  felek neve, perbeli állása, per anyagának feltűntetése  tárgyalás helye, kezdő és befejező ideje  bírák, jegyzőkönyvvezető, esetleges tolmács és perbeli állásuk  jelenlevő felek, képviselőik neve és perbeli állása Polgári

eljárásjog tételek - I. félév - 66 Lattmann Tamás - 1998.http://wwwextrahu/lattmann  zárt tárgyaláson erre való utalás kötelező mozzanatok a jegyzőkönyvben:  felek lényeges kérelmei és nyilatkozatai  az okiratok bemutatásának megtörténte, a tanúk vallomása, a szakértők véleménye, a szemle eredménye  keresettől való elállás, elismerés, jogról lemondás, egyezség  pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedések, korábbi eljárás ismertetésének megtörténte, eljárás folyamán hozott végzések, ítélet kihírdetésének megtörténte  eljárás szabálytalansága miatti kifogás 4. jegyzőkönyvet a bíró és a jegyzőkönyvvezető írja alá 5. jegyzőkönyv megtekintése  fél számára lehetővé kell tenni  tárgyalás kezdésekor a felek kérhetik az írógépen készülő jegyzőkönyv másolatát  hivatalból, vagy kérelemre kiegészíthető / módosítható - az erre irányuló kérelmet

elutasítás esetén fel kell tűntetni a jegyzőkönyvben