Antropológia | Kulturális antropológia » A kultúraközvetítés intézményrendszere

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 27 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:157

Feltöltve:2009. március 12.

Méret:242 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A kultúraközvetítés intézményrendszere 1, A magyar társadalom intézményrendszerének általános kérdései. A közművelődést szolgáló intézmények. A közművelődés kifejezés a múlt század hetvenes éveiből, Jókai Mórtól származik. Történelmileg a közművelődés fogalmát az 1970- ben tartott Népművelési Konferencia vezette be Jelenleg a kultúra, a művelődés törvényi szabályozásában több minisztérium játszik szerepet. A legfelsőbb vezetést az Oktatási Minisztérium, az OM látja el. A miniszteri tisztséget jelenleg Magyar Bálint látja el. A másik nagyon fontos, kiemelkedő szerepet betöltő minisztérium a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az NKÖM, amelynek vezetője Bozóki András. Az NKÖM alá tartozik a rendszerben minden más, az oktatással, a kultúrának bármely ágával foglalkozó intézmény. Az OM és az NKÖM az 1998- ban történt szétválasztása óta külön közlönyt ad ki. A közművelődést

szolgáló intézmények Az alkotmány alapvető emberi jogként deklarálja (nyilatkozza) az állampolgárok művelődéshez való jogát, biztosítja a tudományos és művészeti alkotótevékenység szabadságát. A társadalom vállalatok, intézmények és egyéb szervezetek széles körű hálózatnak létesítésével és működtetésével biztosítja a lakosság alkotmányban rögzített kulturális jogainak gyakorlati megvalósulását. A kulturális intézmény a művelődésnek, a szellemi élet egészének vagy meghatározott részének szervezését, irányítását, fejlesztését, valamely művelődési feladat végzését ellátó szervezet. A kulturális intézmények között jelentős különbségek vannak működési területük, tevékenységi körük, felépítésük tekintetében. A kulturális intézményekre jellemző az alapvető célok azonossága, vagyis leegyszerűsítve az, amiért az adott közösség az intézményt létrehozta. 2, A közművelődés

alapintézményei a, Művelődési otthonok A művelődési otthonok a közművelődés helyi intézményei, amelyeknek fontos szerepük van a lakosság – különösen az ifjúság- művelődési igényeinek kielégítésében, fejlesztésében, a kulturális értékek közvetítésében, azok elsajátításában és létrehozásában. A régi időkben nagyon sok ilyen működött, számos kulturális egyletnek, művelődési csoportnak, művelődési és kulturális eseménynek adva otthont. Az első művelődési otthont a második vil.háború után, 1949 augusztus 20- án adták át Ezt a békési példának is nevezik. Ezek után gombamód szaporodtak a kutúrházak, és igen jelentős szerepet töltöttek be a kulturális életben (színházi előadások a kis közösségekben, mozi vetítések, zenei estek, stb.) Az intézmények nagyon sok állami támogatást kaptak ekkor, ami sajnos a rendszerváltozás óta nem mondható el. A cél manapság az, hogyha működni akarsz,

keresd meg rá te a szükséges anyagi fedezetet, az államnak nincs rá kerete (például kiárusításoknak ad otthont az intézmény az „életben-maradáshoz”, de sok esetben ebből már valódi kulturális esemény szerevezésére nem marad pénz). 1 Jelenleg három művelődési otthon típust különböztetünk meg nagyság szerinti csoportosításban: -klubkönyvtár: a művelődésiotthon-hálózat legkisebb egysége. A könyvtár és a műv otthon egy helyen, épületben található; ezek klubtermek, író- olvasó találkozó lebo-nyolítására alkalmas helyiségek -művelődési ház: a nagyobb rendezvények lebonyolítására alkalmas helyiségek is kell, hogy találhatóak legyenek benne (jól berendezett klubszoba, szakkörök működését biztosító helyiség és felszerelés, kisebb színpaddal ellátott, filmvetítésre is alkalmas terem). Ezekben a művelődési házakban már nem üzemel könyvtár. -művelődési központ: jellegzetessége, hogy komplex

művelődési központ, mert az iskola és a művelődési kp. egy intézményben van Már található bennük színházterem, klubszoba, szakköri helyiség, audiovizuális eszközök, nem egy esetben nyelvstúdiók berendezései. Megköveteli a törvényi szabályozás ezekben az intézményekben a főfoglalkozású, szakképzett személyzet jelenlétét. A legnagyobb ilyen intézményeket általános művelődési központoknak- ÁMK- nak nevezzük. Mindhárom esetben a törvény meghatározza azt a minimumot, amelyet az adott létesítmény létrehozásához teljesíteni kell. Így az adott település lélekszámának megfelel- e az intézmény, heti hány órát tartson min. nyitva, milyen alkalmazottakat kell foglalkoztatni milyen minősítésben, milyen és mekkora, milyen felszereltségű helyiségekkel kell rendelkezni az épületnek. Az intézmény feladata, célja, az ehhez szükséges erőforrásokat kinek és milyen mértékben kell biztosítania, stb. b, A

közkönyvtárak A közkönyvtárak a közművelődés helyi, esetenként területi feladatokat is ellátó intézmény. Könyveket, folyóiratokat, audio és vizuális dokumentumokat, mindenféle irodalmat, audiovizuális dokumentumokat gyűjtenek. Ugyanakkor a könyvtárügy valamennyi intézménye lát el járulékosan közművelődési feladatokat A könyvtár több ezer éves múltja A könyvtár a könyvek, a dokumentumok, általában az írott- nyomtatott szó megőrzésére, ill. ezek olvasására, kutatására alakult gyűjtemény. A könyvtár több ezer éves múltra tekint vissza. A legrégibb ismert a több ezer agyagtálából álló ninivei könyvtár De nem lehet elfelejteni az alexandriai nagykönyvtárat, a korai középkorban az egyházi könyvtárakat a híres, gyönyörű, kézzel másolt kódexekkel, magyar vonatkozásban Mátyás király korvinákból álló gazdag gyűjteményét a reneszánsz korból. A XIX. században a magánkönyvtárakkal szemben mind

fontosabb helyet kaptak a közkönyvtárak. A magyar nemzeti könyvtárat (ma: Országos Széchényi Könyvtár) Széchényi Ferenc 1802- ben, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát Teleki József 1826- ban alapította. Széchényi a Nagycenken gyűjtött 15000 darab könyvet, térképet, kéziratot, és számos más, egyéb kategóriákba tartozó műremeket szállíttatta át a saját vagyonából alapított – a későbbikben fenntartott és gyarapított- könyvtárba. Körülbelül 7,5 millió a könyvtár teljes dokumentum állománya, amelyből 2,5 millió, mintegy 80 ezer kötet a könyv. A magyar könyvtári hálózat A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár a főváros nyilvános könyvtára a XX. Század elején alakult meg. Feladata volt az egyszerű munkásosztály olvasási igényeinek kielégítése Ma minden kerületben található kihelyezett fiókkönyvtára, amely a Szabó Ervin nevet viseli, a vidéki megyékben, megyeszékhelyeken pedig különböző néven

megyekönyvtárak találhatóak, melyek megyei hatáskörrel működnek. Ezek a megyekönyvtárakat állami, önkormányzati 2 támogatást kapnak, hogy gyarapítani tudják könyvállományukat. Vannak olyan megyék, ahol a megyei könyvtáron kívül városi könyvtárral is rendelkeznek, amelyeknek szintén vannak kihelyezett fiókkönyvtárai. A könyvtár feladata és típusai A könyvtár a világról szerezett egyetemes ismereteket tartalmazó dokumentumok gyűjtő, feltáró és közvetítő helye. a, Nemzeti könyvtárunk - Országos Széchényi Könyvtár Széchényi a Nagycenken gyűjtött körülbelül 15000 darab könyvet, térképet, kéziratot, és számos más, egyéb kategóriákba tartozó műremeket szállíttatta át a saját vagyonából alapított – a későbbikben fenntartott és gyarapított- könyvtárba. Körülbelül 7,5 millió a könyvtár teljes dokumentum állománya, amelyből 2,5 millió, mintegy 80 ezer kötet a könyv, de nagyon sok egyéb

dokumentumot, például térképeket, leveleket, zenei műveket, kottákat, színháztörténeti dokumentumokat is találunk benne. b, Tudományos szakkönyvtárak A tudományos és szakkönyvtárak feladata, hogy kielégítsék a fenntartó által meghatározott szakirodalmi igényeket, és ebben a körben tájékoztatást nyújtsanak. c, Oktatási intézmények könyvtárai A felsőoktatási intézmények könyvtárai tevékenységükkel elősegítik a főiskolákon, az egyetemeken folyó oktató- nevelő, kutató, tanulmányi és közművelődési munkát, továbbá támogatják a hallgatókat a szakirodalom használatának elsajátításában, az önálló ismeretszerzéshez szükséges jártasság és készség megszerzésében. Az iskolai könyvtárak feladata, hogy segítsék az alsó- és középfokú oktatási- és nevelési intézményekben folyó oktató- nevelő és tanulmányi munkát, valamint előremozdítsák a tanulók olvasásra és könyvtárhasználatra nevelését.

Fontos szerepük van a fiatalok olvasóvá nevelésében, a könyv megszerettetésében. Tevékenységük eredményes ellátásában szorosan kell működniük a területen működő közművelődési könyvtárral, ha annak van gyermekkönyvtára, akkor azzal is. d, Közkönyvtárak A közkönyvtárak a közművelődés helyi, esetenként területi feladatokat is ellátó intézményrendszere. Könyveket, folyóiratokat, audio és vizuális dokumentumokat, mindenféle irodalmat, audiovizuális dokumentumokat gyűjtenek Ugyanakkor a könyvtárügy valamennyi intézménye lát el járulékosan közművelődési feladatokat A közkönyvtárak feladata a, hogy nevelő, önművelődést és tájékozódást egyaránt egyaránt szolgáló munkájukkal elősegítsék a lakosság általános és szakmai műveltségének növekedését. Két nagy csoportot különböztetünk meg ebben a kategóriában, az önkormányzati és a munkahelyi (régen tanácsi és szakszervezeti könyvtár)

könyvtárat. Az önk. fenntartású közm könyvtár az adott település és annak vonzáskörzetében élő lakosság ellátását szolgáló lakóhelyi könyvtár . A munkahelyi közm. kt a vállalat, üzem, hivatal, stb, vagyis a munkahely dolgozóinak könyvvel való ellátását biztosító közművelődési könyvtár. 3 Tudományos intézetek és szervezetetek a közművelődésben I, A Magyar Tudományos Akadémia A magyar reformkor egyik vezéralakjának, gróf Széchenyi Istvánnak a kezdeményezésére 1825-ben határozták el az Akadémia megalapítását a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére. Az Akadémia 1848-ig eredményes munkát fejtett ki a magyar nyelv és irodalom, a nemzeti színjátszás fejlesztésében. Felkarolta a magyar népköltészet gyűjtését. Országos érdekű kérdések megoldására pályázatokat hirdetett, színműveket íratott és fordíttatott. Megalapozta a hazai tudományos

könyv- és folyóirat kiadást. Rendszeresen jutalmazta a kiemelkedő tudományos és szépirodalmi teljesítményeket Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után szüneteltetni kellett tevékenységét, majd csak szoros hatósági ellenőrzés mellett korlátozottan működhetett. Az 1870-es évektől vált az ország tudományos életének központjává. A magyar nyelv és irodalom ápolása mellett a tudományok művelése került működésének előterébe. Az Akadémia tagjai három tudományos osztályt alkottak: a nyelv- és széptudományi; bölcselet, társadalmi és történettudományi; matematikai és természettudományi osztályt. Ebben a szervezetben működött az Akadémia 1946-ig. Ekkor a természettudományi osztályok számát kettőre emelték. A magyar politikai, gazdasági és kulturális intézményrendszer szovjet mintára történő átalakításakor került sor az MTA átszervezésére is. 1949-ben törvény deklarálta: az MTA az ország

legfelsőbb tudományos intézménye, főhatósági jogkörrel ruházták fel. Lényegesen csökkentették az akadémikusok számát. A régi tagok többségét politikai és ideológiai szempontok miatt tanácskozó taggá minősítették, gyakorlatilag kizárták. Az átszervezés során megszüntették a széptudományi alosztályt, amelyhez az írók és a művészek tartoztak. Kezdetben hat, majd tíz osztályt létesítettek. A tudományos osztályok széleskörű bizottsági hálózatot hoztak létre, amelybe bevonták az Akadémia tagjai mellett a tudományos fokozatokkal rendelkező kutatókat is. Az 1950--60-as években elsősorban a természettudományi alapkutatások, valamint a társadalomtudományok művelésére akadémiai kutatóintézeteket szerveztek. Az 1980-as évek végén új Akadémiai törvény kezdeményezésével reformfolyamat bontakozott ki az Akadémián. 1989-ben rehabilitálták az 1949-ben méltatlanul kizárt tagokat, 1990-ben új alapszabályt fogadtak

el. Az MTA nem gyakorolta tovább főhatósági jogkörét A rehabilitációs folyamat arra is kiterjedt, hogy az irodalom és művészetek ugyancsak kizárt, kiemelkedő képviselői visszavétele céljából az MTA kezdeményezésére ún. társult, de önálló intézményként megalakult a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. A reformfolyamat betetőzését jelentette az 1994 áprilisában kihirdetett MTA-ról szóló új törvény és az annak alapján elfogadott új alapszabály. Az 1994. évi XL Törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete. Jelenlegi elnöke Vizi E Szilveszter, főtitkára Meskó Atilla. A székház Az Akadémia 1865-ben átadott palotája Budapest várostörténetének és építészettörténeti fejlődésének egyik fordulópontján született, a historizáló

neoreneszánsz egyik első, mégis legérettebb és legértékesebb példájaként. Ez az építészeti irányzat, mely a hetvenes években kezdődő budapesti építési konjunktúrában szinte egyeduralkodóvá vált, egy évtizeddel korábban még idegen, vitatott és új tendencia Magyarországon. Míg tőlünk keletre és nyugatra, akár Párizsban, akár Pétervárott a klasszicizmus töretlenül fejlődött a 4 neoreneszánsz, majd később, a századvégen a neobarokk irányába, addig Magyarországon 1848 az építészet, sőt a városfejlődés terén is cezúrát hozott, ezért az új stílus nem jöhetett létre belső szerves fejlődés eredményeképpen. Éppen ezért robbanhatott ki szenvedélyes vita a palotaépítés kapcsán. Keletkezésének fordulatos és viharos története nem hagyott nyomot a kívül-belül gazdagon díszített, harmonikus, európai rangú épületen, mely városképileg is mindig meghatározó szerepet játszott. Ez részben azért alakult

így, mert léptékében soha nem egyezett meg közvetlen környezetének épületeivel. Túllépte a tér klasszicista épületeinek még a reformkorban kialakult méreteit, megtörve azok szabályozott egységét és harmóniáját. Fél évszázaddal később azonban már az Akadémia palotája bizonyult alacsonynak az új, hatalmas bank- és biztosító székházakhoz, majd a mi korunkban a közigazgatási és szállodaépületekhez képest. Mégis, a palota zárt, körülhatárolt tömegével, rizalitjának súlyos tömbjével s architektúrájának kiérlelt gazdagságával ma is a tér egyik hangsúlyos pontjaként érzékelhető. Stüler, a porosz király építésze, aki hosszú vita után és sok tiltakozás ellenére a palota tervezésére a megbízást megkapta, az észak-itáliai reneszánsz építészeti elemeit a berlini neoreneszánsz tendenciákon átszűrve hozta Magyarországra. A homlokzati architektúra kialakításán, a funkcionális és alaprajzi elrendezés

meghatározásán túl döntő szerepet játszott az épület plasztikai és szobordíszeinek kiválasztásában is, s ezáltal a figuratív elemek az architektúra meghatározó részeivé is váltak. Az előcsarnok és a lépcsőház téregyüttese, a harmadik emeleti kiállítótermek tágas térhatása, a díszteremnek a korszak átmeneti -- a romantika és a neobarokk határán álló -- téreszményét kifejező arányai olyan egyszeri építészeti értéket hoztak létre, melyre az adott korszak magyarországi építészetében nem találunk más példát. Míg a homlokzati architektúrában és a téralakításban az épület kiegyensúlyozott és kiérlelt, addig a belső díszítésben nem mindenütt találjuk meg ezt a harmóniát. Itt a korszak egymással teljes összhangba nem hozható díszítési tendenciái kerülnek egymás mellé. A díszítésben mind a homlokzaton, mind a belsőben jelentős szerepet kap a korszakra oly jellemző allegorizáló törekvés. Ez

nemcsak az építkezés időszakában, az 1860-as években jelentkezett, hanem akkor is, amikor a belső díszítés 20-30 évvel később megvalósított nagy befejező műve, a díszterem figurális és ornamentális kialakítása elkészült. A középső ablak szemöldökdíszéül Izsó Miklós koronás magyar címert közrefogó, könnyeden szárnyaló angyalfigurái, míg a másik négy ablak fölött feliratos táblákat tartó angyalalakok láthatók. A feliratok: HAZAFIAK ALAPÍTOTTÁK MDCCCXXV. (1825) MŰKÖDNI KEZDETT MDCCCXXXI. (1831) NEMZETI RÉSZVÉT EMELTE MDCCCLX. (1860) HÁZA FELÉPÜLT MDCCCLXIV. (1864) A dunai szárny legészakibb szobáit a harmincas években a népzenekutató Bartók és Kodály használták, amit ma emléktábla jelez. Az első emelet saroktermeiben ma az Elnökség helyiségei találhatók, az építéskor ezeket a szobákat a Kisfaludy Társaság számára alakították ki. Az Akadémia utcai szárny kéttraktusos teremsora ma a Tudósklub

üléstermeiül szolgál. Ezeket jelentősen érintette a második világháborús pusztulás, architektúrájukat, beleértve a mai Koncertterem reprezentatív alkóvos kialakítását is, az ötvenes években hozták létre. Ezek a szobák a mindenkori főtitkár lakásául szolgáltak a múlt században, itt lakott az első, leghíresebb főtitkár, Arany János is. Az udvari sarokszobában helyezték el karosszékét, mellyel rá emlékezhetünk. Az Akadémia egykori titkársága, tehát Arany János dolgozószobája is azonban az északi udvari keresztszárnyban volt, ahol ma a Könyvtárhoz tartozó Kézirattár raktárai és kutatószobái vannak. 5 Az akadémikusok körét rendes és levelező, valamint külső, illetőleg tiszteleti tagok alkotják. A hazai akadémikusok az Akadémia levelező és rendes tagjai. A 70 évesnél fiatalabb hazai akadémikusok száma a 200 főt nem haladhatja meg. Levelező taggá az a magyar állampolgár választható meg, aki a Magyar

Tudományos Akadémia doktora címmel vagy az Akadémiai Törvény 28. §-a alapján azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal rendelkezik, és aki tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli. Rendes taggá az a levelező tag választható meg, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el. Minden hazai akadémikus az Akadémia valamelyik osztályába és valamelyik tudományos bizottságába tartozik. A külföldi akadémikusok az Akadémiai külső tagjai és tiszteleti tagjai. Külső taggá az a tudós választható, aki külföldön él, nem magyar állampolgár, de magát magyarnak vallja, tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel. Tiszteleti taggá az a külföldön tevékenykedő tudós választható, aki szaktudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és aki a

magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot. Az akadémikusokat a hazai rendes és levelező tagok választják soraik közé. A tudományos köztestület legfőbb szerve a közgyűlés, melyet a hazai akadémikusok és a köztestület nem akadémikus tagjainak képviselői, a doktor képviselők alkotnak. A közgyűlés határozza meg az Akadémia: • alapszabályát • ügyrendjét • költségvetését • az Akadémia egész működését érintő tudománypolitikai elveket és programokat • megvitatja a kormány számára évente készített tájékoztatót az MTA működéséről • valamint az Országgyűléshez kétévenként benyújtott beszámolót az MTA és a magyar tudomány általános helyzetéről A közgyűlés választja meg - 3 évre - az Akadémia tisztségviselőit: • az elnököt • az alelnököket • a főtitkárt és a főtitkárhelyettest • az Elnökség választott tagjait • valamint az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa

tagjait A közgyűlési bizottságok: A közgyűlés a különbözőfeladatok ellátására állandó bizottságokat választ. Ezek a következők: • Felügyelő Bizottság • Jelölőbizottság • Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság • Tudományetikai Bizottság • Vagyonkezelő Kuratórium Az MTA intézetei: Állatorvos-tudományi Kutatóintézet Atommagkutató Intéze Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Csillagászati Kutatóintézet(Lásd Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet 6 Filozófiai Kutatóintézet Földrajztudományi Kutatóintézet Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet Geokémiai Kutatóintézet Irodalomtudományi Intézet- Illyés Gyula Archívum és Műhely Jogtudományi Intézet Kémiai Kutató IntézetAnyag- és Környezetkémiai IntézetBiomolekuláris Kémiai Intézet - Felületkémiai és Katalízis Intézet - Izotópkutató Intézet,- Szerkezeti Kémiai Intézet KFKI Atomenergiakutató

Intézet KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Közgazdaságtudományi Intézet Mezőgazdasági Kutatóintézet Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet Művészettörténeti Kutatóintézet Néprajzi Kutatóintézet Növényvédelmi Kutatóintézet Nyelvtudományi Intézet Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet Politikai Tudományok Intézete Pszichológiai Kutatóntézet Regionális Kutatások Központja Régészeti Intézet Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Szegedi Biológiai Központ: Biofizikai Intézet Biokémiai Intézet Enzimológiai Intézet Genetikai Intézet Növénybiológiai Intézet Központi Laboratóriumok Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet Szociológiai Kutatóintézet Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Társadalomkutató Központ Történettudományi Intézet Világgazdasági Kutatóintézet Zenetudományi

Intézet II, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság A műszaki fejlesztési feladatok megoldására, a műszaki fejlesztés közép- és hosszú távú terveinek kidolgozására, a technikai vívmányok széles körű alkalmazásának elősegítésére 1961- ben létrejött az OMFB. Országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a kormány kijelölt tagja látja el. Az OMFB feladata: • A magyar termékek modernizációjának elősegítése, hogy a nemzetközi piacra versenyképesek legyenek • A kormány innovációs és műszaki programjának kidolgozása, a feladatok koordinálása • Figyelemmel kíséri a külföldi újdonságokat, és segíti ezáltal a magyar helyzet jobbulását • OMFB kezeli a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot, v.mint a hatáskörébe utalt egyéb forrásból származó juttatásokat Az OMFB közművelődéssel való kapcs. rendkívül áttételes, a műszaki ismeretterjesztés tartalmának kialakításában jelenik meg, amire a

korm. rendelet is kötelezi (támogatja a lakosság ált. műszaki kultúrájának fejlesztésére irányuló tevékenységeket 7 Közművelődési kutatóhelyek, közgyűjteményék I, közművelődési kutatóhelyek Az 1960-as évtizedben az akkori Népművészeti Intézet Kutatási Osztálya, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ és az egyetemeken dolgozók végeztek az iskolán kívüli közművelődésről kutatásokat. Eredményeiket a „Népművelési Értesítőben”, a „Népművelés”, a „Könyvtáros” c. szakmai folyóiratokban tették közzé 1970-es években előtérbe került a közm. helyzetét elemző tudományos kutatómunka A közm.-i kutatások feladata a gyakorlat aktuális gondjainak vizsgálata, a megoldás segítése, a magasabb szirtre emelés tudományos megalapozása volt. Közművelődés fő kutatási helye az 1980-ban megalakult a Művelődéskutató Intézet , amelynek feladatait az 5/1980 kulturális minisztériumi rendelet

tartalmazta, és az Országos Közművelődési Központ keretében működött. Feladatai: • kulturális értékeke létrehozásával, befogadásával és társadalmi hatásával összefüggő kérdések vizsgálata • a kultúra és a társadalmi,- gazdasági viszonyok összefüggéseinek vizsgálata • közművelődés elméleti kérdéseinek művelődéspolitikai szempontból való vizsg. • kiemelt kulturális kutatások tervezésében kapcsolat tartása a kutatásban érintett szervekkel • kultúrakutatás, a kulturális terület szakembereinek képzése, továbbképzés, nemzetközi kapcsolatok gondozása • továbbá mindazon feladatok, amelyekkel a minisztérium megbízta Vannak országos hatáskörű és területi hatáskörű intézetek. Pl Magyar Művelődési Intézet, Könyvtártudományi és Módszertani Központ (olvasás-szociológia, könyvtárépítészet) (megyei műv. központok, megyei könyvtárak, egy témában kutatnak) Egyetemeken , főiskolákon is

folyik kutató munka (oktatás elméleti megalapozása), mint pl. az Eötvös Loránd Tud. Egy (kultúra fogalma, tömegkultúra, okt, és közm kapcsolódásával fogl.) II, közgyűjtemények Közgyűjtemények könyvtár, múzeum, levéltár. A szolgáltatás alapja részben történelmi múlttal, részben a jelen életével, kultúrájával foglalkozik. Szellemi és anyagi javak gyűjteménye. a, múzeumok Múzeumok olyan kulturális, tudományos, közművelődési intézmények, amelyek muzeális emlékeket gyűjtenek, gondoskodnak megőrzésükről, gyűjteményeiket tudományosan feldolgozzák, közreadják, kiállításaikon bemutatják, és rendelkeznek a feladatok ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Olyan muzeális emlékekből álló, tudományos kutatómunka útján létrejött és rendszerezett muzeális közgyűjtemény, vagy jogi személy tulajdonában lévő egyéb muzeális közgyűjtemény, amelynek létesítéséhez a művelődési

miniszter hozzájárult. Már az ókorban jelentős gyűjtemények voltak (Mithridatész gemmagyűjteménye). A múzeumok elődje a középkori kolostorok, egyházi vezetés alatt álló egyetemek gyűjteményei tekinthetők. A reneszánsz alatt kezdődött a műgyűjtés (Pl: Mediciek gyűjteménye képezi az alapját az Uffizi és firenzei Régészeti múzeumnak). A XVII-XVIII- ban királyi gyűjteményekből is alakultak múzeumok (PL: Habsburg Ferdinánd, és II. Rudolf gyűjteménye a bécsi Művészettörténeti Múzeum bázisa lett) A Louvre 1750-től 8 nyitott lett, a Londoni British Múzeum 1759-ben, Ermitázs 1779-ben II. Katalin XIX sz sok múzeum képtár nyit. A Magyar Nemzeti Múzeum 1802-ben jött létre, Széchenyi Ferenc könyv, kép, szobor, érem és történelemre vonatkozó anyagából. Mai épülete 1846-ban Pollach Mihály tervei alapján készült. 1871-ben a kegyezés után a Tudományos Akadémia épületében Országos Képtár néven kiállították az

addig összegyűjtött anyagokat. (Pyker János egri érsek: Esterházy hercegek festmény, rajz, és metszetgyűjteményét ad.) 1872-Önálló Néprajzi Osztály, 1881-ben létesült az Iparművészeti Múzeum, jelenlegi otthona 1896-ban készült el. 1894-ben millenniumi törvény hat Meg a Szépművészeti Múzeum létesítését. 1906-ban nyílt meg 1930- ban Mo.-n 46 múzeumot tartottak nyilván Tevékenységük kutató jellegű volt 1945 után a múzeumok régi szervezeti kereteik között működtek tovább. Az országos múzeumok a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzatában foglaltak helyet. 1949-től önálló egységek 1963-ban törvény mondja ki a muzeális közgyűjteményekre, jogi személyek tulajdonában lévő múzeális gyűjteményekre, múzeális magángyűjteményekre, történeti és régészeti jelentőség földterületekre. 1997 újraszabályozás-régészeti feltárásra von Múzeumtípusok: • Országos múzeumok (pl.: Szépművészeti, MN Galéria,

Néprajzi Múzeum) • Szakmúzeumok (pl.: Posta, Zenetörténeti, Bélyeg múzeum) • Megyei múzeumok (pl.: Déri Múz, Bocskai kastély múzeum) • Regionális múzeumok (földrajzilag meghatározott helyről gyjtik az anyagot, pl.: Mátra Múzeum) • Tematikus • Közérdekű múzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek (terjedelmüknél fogva nem érik el a múz. szemben tám követelményeket) o helytörténeti gyűjtemények (pl.: Óbudai helytörténeti múz) o szakgyűjtemények o múzeumi kiállítóhelyek, emlékhelyek, eml.házak, emlszobák) o szabadtéri múzeumok (szentendrei Szab.téri Néprajzi Múz) Közvetlen irányítás tekintetében: • Nemzeti Kult. Ör Minisztérium (MNM, SzMM,) • különböző minisztériumok és országos hatáskörű szervek fenntartásában (pl. földművelésügyi és vidékfejlesztési: M. Mezőgazdasági Múzeum) • önkormányzatok ált. (dobó István m, budapesti történeti M) • egyéb szervek által működtetett

(egyházak, intézmények, vállalatok) A múzeumok gyűjtik, őrzik, tudományosan feldolgozzák és nyilvánosság elé tárják a nemzeti, az egyetemes kultúra, a történelem és a természet tárgyi emlékeit; közreműködnek a körny.és látáskultúra, valamint a történelmi, a művészeti, a természettudományi és műszaki műveltség fejlesztésében, támogatják a honismereti mozgalmat, a helytörténetírást. Kiállítások lehetnek állandó, időszaki, vándor. Tárlatvezetés lehet személyes, vagy walkman Kiadványok: Katalógusok, évkönyvek Rendezvények, koncertek, irodalmi estek gyermek és ifjúsági táborok b, Levéltárak Írott emlékek őrzése. Történettudományon kívül számos tudományág és a gazdasági, igazgatási, politikai élet anyagai. Ókorban is ismert volt Európában a X századtól Mo-n A XII.sz- tól III Béla, 1526-tól Bécsben1756-ban Országos Levéltár 9 1874- mai lev.tár országos fontosságú iratok gyüjtő, őrző

helye, nemesi ügyek169-ben Új Magyar Központi Levéltár. Általános levéltár (pl önkormányzati), szaklevéltár(pl Országos Vízügyi Hivatal) Tevékenység. Levéltári anyagok másolata, sajtóanyag gyűjtése, levéltári segédletek összeállítása, tudományos és népszerű kiadványok készítése, közzététele, helytörténeti, és honismereti tevékenység. c) Műemlékvédelem Sokrétű, nagy szakértelmet, türelmet és elhivatottságot igénylő munka. Kre80-ban van ókori nyoma, Athént újjáépítik a perzsák után. A XII. század a tudatos műemlék védelem kezdete Később X Leo pápa Raffaelot bízta meg Róma műemlék v.-vel XIXsz elején értékek tudatos kiválasztása, kiviteli tilalmak, fokozott védelem. Eleinte: purizmus, eredeti visszaállítása, ez nem jó, nincs történeti folytnosság1931 Athéni karta, egyetemes érdekeltség az emberiség kulturális értékeinek megmentése, 1964ben UNESCO szervezésében velencei karta- ma is

érvényes állásfoglalás .Magyarországon 1860-ban indították a Archeológiai Közleményeket, 1868 állami támogatás. Felügyelő szerv: nemzeti kulturális örökség minisztere. Ország, települések arculatának jellegzetes meghatározói, kulturális hagyományainak hordozói, történelmi és nemzettudat formáló 10 Művészeti intézmények és szervezetek A XX. Század utolsó évtizediben közvetítő intézmények, az alkotóműhelyek legfontosabb feladata, hogy a művészeti alkotások, irodalmi művek eljussanak a lakossághoz, a köztudat részévé váljanak. 1, Az irodalom Az irodalom tágabb értelemben egy nemzet, illetve korszakírásos termékeinek összessége. Szűkebb értelemben a művészet azon ága, melynek kifejezési eszköze a nyelv. Az irodalom alapvető feladata hozzájárulni az ember értelmi és érzelmi formálásához, neveléséhez. Ide csak a szépirodalom tartozik. Az irodalmi társaságok Magyar vonatkozásban az irodalmi

társaságoknak igen nagy múltja van. Az irodalmi társaságok megjelenése hazánkban a felvilágosodás korára tehető (a magyar felvilágosodást az „Ágis tragédiája” című mű megszületésétől számoljuk -1772). A felvilágosodás nem más, mint az anyagilag megerősödött polgári réteg kitörése az elnyomás alól, a politikai hatalom megszerzése végett. Az első polgári forradalom, amely a politikai befolyás megszerzésére irányult, az angol ipari forradalom folyamán megerősödött polgári réteg lázadása volt 1640- ben az angol polgári forradalom keretében. Franciaországban ez a folyamat, ez az ideológia 1789- re érett meg, minek következtében itt is kitört a polgári forradalom A magyar felvilágosodást idehaza a művelt középnemesség hordozta. Magyarországon mindenekelőtt a több évszázados függés következtében nem volt számottevő polgárság, éppen ezért az új világszemlélet iránt elsősorban a felső réteg tagjai

lettek fogékonyak, s társadalmi pozíciójukból kifolyólag a nyugati polgárság forradalmi eszméi is átalakultak: az új gondolatokból leginkább az elmaradottság leküzdését, a kulturális haladást valamint a művelés feladatát vették át. Ezért nem ellenezték a nemesség megszüntetését, mint a többi országban, de kiemelten fontos ügyként kezelték helyette a magyar nyelv ügyét (nyelvújítás). Kazinczy összefogta az írókat, költőket, és pezsgő irodalmi életet teremtett, élénk levelezést folytatott hazánk számos kiemelkedő személyiségével. 1780- ban Bessenyei György vezetésével megalakult a Tudós Magyar Társaság, melynek életrehívásában tudósok is segítettek. 1787- ben Kazinczy Ferenc és Batsányi megalapította az első magyar irodalmi társaságot, a Kassai Magyar Társaság- ot. Sokan csatlakoztak hozzájuk szerte az országban Elindították a Magyar Museum (1788-1792) című irodalmi folyóiratot – az első ilyet

Magyarországon. Az első, szorosabb értelemben vett irodalmi társaság, az Aurora Kör, amely a Kisfaludy Károly által (1821- 1832 között vezette is) 1921- ben alakult azzal a céllal, hogy a fiatal írónemzedék körében ápolja a nagy magyar írók emlékét, diadalra juttassa azt az irányt, amelyben azok dolgoztak és küzdjön a nemzet- és erkölcsellenes irodalmi törekvések ellen. A Társaság e cél szolgáltában felolvasásokat rendez, könyveket ad ki. Kisfaludy halála után ebből a körből nőtt ki a Kisfaludy Társaság. Tagjai neves írók, költők, irodalomtörténészek, stb. Pályázataira sok jeles munka érkezett (A Kisfaludy-társaság 1846-ban pályadíjat írt ki népies eposzra. Arany ekkor írta meg a "Toldi"-t, mely nem csak a pályadíjat nyerte meg (1847. február 6-án, amikor a társaság a kitűzött 15 aranyat kivételesen húszra emelte) hanem bírálói ámulatát is. Egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme

fordult feléje, és Petőfi volt az első, aki üdvözlésére sietett. Egy évre rá a Kisfaludy-társaság is tagjai közé választotta 1825- ben megalakult a Magyar Tudós Társaság. A magyar reformkor egyik vezéralakjának, gróf Széchenyi Istvánnak a kezdeményezésére 1825-ben határozták el a Magyar Tudományos 11 Akadémia megalapítását a magyar nyelv ápolására, a tudományok és művészetek magyar nyelven való művelésére1825 birtokainak egyévi jövedelmét felajánlja a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Az 1840- es években a reformtörekvések, a nemzeti irodalom kibontakozása buzdította Petőfit, Jókait, Vasvári Pált és másokat a különböző irodalmi társaságok megalapítására (Egyetemi Magyar Társulat, Irodalmi Kör, Képzőtársaság, Magyar Önképző Társaság, Nemzeti Kör, Tízek Társasága, stb.) A szabadságharc leverését követő megtorpanás után 1876- ban létesült a Petőfi Társaság. 1876-ban a fiatal írók

a patinás Kisfaludy Társaság ellenében tüntetően megalapították ellen-társulásukat, amelynek Petőfi lett a névadója (Petőfi Társaság), elnöknek pedig Jókait kérték fel. A különféle politikai erők abban voltak érdekeltek, hogy táplálják és kihasználják a költő kultuszát. A Petőfi Társaság célkitűzései között szerepelt, hogy a lehető legszélesebb körben összegyűjtsék Petőfinek és neves kortársainak arckép ábrázolásait, verseit, kéziratait, leveleit. Ebből társaságból alakult ki a későbbiekben a Petőfi Irodalmi Múzeum. A XIX- XX. Század fordulóján szintén számos új polgári és egyházi irodalmi társaság alakult 1901- ben például írók és művészek hozták létre a Fészek Klubot. 1904- ben Heltai Jenő vezetésével kezdte meg működését a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete. 1908- ban a modern magyar irodalom létrehozását és támogatását tűzte ki célul a haladó szellemű költőket és írókat

tömörítő Holnap Társasága, melynek Ady, Babits, Juhász Gyula is tagja volt. Ekkor indul útjára a Nyugat című folyóirat, melynek főszerkesztői között sok jeles személyt találunk (Ady műveiből, publicisztikáiból 1909- ben egy külön csak neki szentelt számot adtak ki). 1918- ban a Nyugat c. folyóirat íróit egyesítette a Vörösmarty Akadémia, elnöke Ady volt 1919- ben a Herczeg Ferenc és Szabó Dezső vezetésével megalakult Magyar Írók Szövetsége inkább a konzervatív irodalmat támogatta. Az 1925- ben alapított Bartha Miklós Társaság (a népi írókat, költőket tömörítette pl.: József Attila, Juhász Gyula), és az 1926- ban alapított Vajda János Társaság is a haladó szellemiségű irodalmat képviselte. 1928- ban Klebersberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter létrehozta a Magyar Irodalmi és Művészeti Szövetséget. Irodalmi szakosztályát Móricz Zsigmond vezette, célja a magyar írók összefogás a volt. Az 1950-

es években szűnt meg A felsorolt és fel nem sorolt irodalmi szövetségek ápolták az irodalmi hagyományokat, gondozták a névadó örökségét, pályázatokat írtak ki, segítették a fiatal tehetségek felfedezését, és támogatták munkájukat. Az 1940-1950- es években bekövetkezett feloszlá-suk, feloszlatásuk jelentős vesztesége volt a magyar irodalmi- és közéletnek. A II. vilháború után jött létre a Magyar Írók Szabad Szövetsége 1945- ben Működésének elején zavaros volt ugyan a szervezet élete, de 1959- től napjainkban is céljának tekintette és tekinti, hogy minden írónak támogatást, segítséget nyújtson. Mindenkit a tagjai közé fogadott, kivéve a fasiszta eszméket vallókat. Elnökei között olyan személyiségeket is találunk, mint Göncz Árpád, Jókai Anna, Pomogáts Béla. Jelenlegi elnöke Kalász Márton A magyar PEN Klub A magyar PEN Klub 1926- ban alakult, mint a nemzetközi írószövetség hazai tagozata, s ma is

tevékenykedik (PEN- mozaikszó!!!).e szervezet célja a különböző irodalmak kölcsönös megismertetése, a különböző nyelvű, világnézetű írók együttműködésének kialakítása a humanizmus, a haladás jegyében. 1944- ben a németek feloszlatták, 1945- ben alakult újjá A különböző üléseken, konferenciákon, kongresszusokon hazánk irodalmi értékeit képviseli, részt vesz a magyar irodalom külföldi megismertetésében. Napjainkban meg kell említeni Kertész Imre irodalmi Nobel- díját, melyet a Sorstalanság című munkájáért kapott. 2005 szeptember 30 pedig Benedek Elek születésnapjának tiszteletére a magyar népmese napja. 12 Színházak és színházi jellegű intézmények A színház az az épület, ahol a színjátékot adnak elő. Színház művészet az a művészeti ág, amelyben az író, a rendező. stb segítségével színpadra állítanak egy művet Színház kultúra gyakorlatilag három egymással összefüggő, de

különböző fogalmat takar: • a színház és a színművészet helyét a társ.ban, a szính kapcsát a kor és a társad ált műveltségével • a szính.- ról és a színműv-ről kialakult társad köztudatot • szính. művészeinek közösen kialakított magatartását Szính.tud: minden tudományágnak összefoglaló elnevezése amely kapcsolatban áll a színházzal, vizsgálja: a történetét és jelenét. Színikritika. A szính- i kritika nem mindig elmarasztaló, van hogy magasztaló v pozitív (napjainkban MGP: Molnár Gál Péter a leghíresebb). A SZÍNHÁZ kialakulása az ókorra vezethető vissza. Görög: nyitott, félkör íves ülőhelyek, középen az orkesztrával és szemben a színpadrésszel Római: görög mintára támaszkodtak , a színpad szerepe +nőtt, díszes háttérfalat kapott, a nézőtér gyakran (ponyvával)fedett volt. Legjelentősebb a római Colosseum, és az aquincumi amfiteátrum. A középkorban még nem voltak színhi épületek, az

előadások fapódiumon történtek és azt állták-ülték körbe a közönség. A mai zárt szính épület a reneszánsz idején alakult ki, mai formáját pedig a barokk szính. kialakulásával érte el Ezek az épületek leginkább a gazdag díszletezésel előadott operák bemutatására voltak alkalmasak. Első nyilv operaház: Velence (1637). Az 1700-as évek végén épültek kőszínházak Mo-n(Sopron1768), az első magyar kőszínház Kolozsvárott épült 1821-ben, 1837-ben a Pesti Magyar Színház=(1840-től Nemzeti Színház) (Veszprém” Petőfi Szính.1909, Kolozsvár ”Csiky Gergely szinház”1911!!!). A II vh között jöttek létre a szabadtéri színpadok Nemzeti Színház Történeti áttekintés: A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában

indítványozta a nagyszabású színház felépítését. Történeti áttekintés A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését. A magyar országgyűlés 1836 évi 41 számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22-től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották. A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek A színház 1964-ig

itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották 1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre. A teátrum 2000 szeptember elsejéig, a Duna parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet. 13 A Nemzeti Színház kivitelezése, Siklós Mária építész tervei alapján 2000. szeptember 14-én kezdődött, és rekord gyorsaságú kivitelezés eredményeként, alig 15 hónap alatt készült el. 2002. január 2-tól megkezdődhettek a március 15-i színházavató előadás próbái, a művészek birtokukba vehették az épületet. A színház funkcionálisan három részre tagozódik Az épület központi része a közel kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalom

helyiségei, valamint a nagyszínpadot "U" alakban szegélyező üzemi szárny. A színházat parkosított terek ölelik körül, melyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves tartozékai. Az épület területe szabadtéri színpaddal együtt 20.844 négyzetméter Az előcsarnokba belépő néző teljes magasságában érzékelheti a közönségforgalmi rész térszerveződését. A NSz mostani igazgatója Jordán Tamás A szính., mint művészeti int: E meghatározás szerint a fogalom 2 dologra utal: • 1, színház, mint épület • 2, színház, mint intézmény eszerint a szính. színi előadások, tartására szolg önálló épület, feladata: a színdarabok rendszeres bemut., rendezése Színházak a közműv.- ért: formálja az ember szemléletét, +fogalmazza gondolatait, célja, hogy olyan közönséget alakítson ki amely képes befogadni eredményeit. A közönség az alkotás folyam. része, aktív eleme Közönségszervezés: A lakossággal

ismerteti a szính.i kúltát, szính látogatására ösztönöz, a szính. tev mutatója a bemutatók száma Műfajok: Próza, zenés víg ját., operett, opera, balett, musical, gyermekdarabok !!!!!!!!!!!!!Szinházi világnap: Március 27.!!!!!!!!!!!!!! Szính.- i jell Int- ek: • 1, Orsz. Színháztörténeti Múz és Int: A szính történetét, jelenét repertoárját vizsgja • 2, Orsz. Kultúrtörténeti Múz: gyűjti és feldolgozza ill bemutatja a honi szính művészet emlékeit, dok.- it, gondoskodik az orsz propagadáról • 3, Szabadtéri színpadok: -Önálló szervezeti 1ségként (Szegedi Szab. téri Ját Ig) ill Műv. otthon v más kult, esetleg vendéglátó egységek szabadtéri színpadjai 14 A zene és táncművészet intézménye és együttesei A mozdulat és a hang az ember legősibb kifejező eszköze, a zene, és a tánc alapanyaga. Közös vonásuk a ritmus és a dinamika, amelyhez a táncművészetben a térbeliség járul. A zene születése,

fogalmának meghatározásai görög eredetűek. Hazánkban legkorábban II sz-ban a római bronz harsona Fontos szerepe van a népzenében, és a néptáncban. A magyar zeneművészetben elismert Bartók, Kodály munkássága. A zene és táncművészet intézményei és szervezetei közül a legfontosabbak: 1, Magyar Állami Operaház: legjelentősebb nemzeti intézmény Az opera másik épülete az Erkel színház nevet viseli. Ezek repertoárja rendkívül gazdag Állandóan műsoron lévő 60 opera felöleli az operairodalom szinte valamennyi stíluskorszakát. 25 féle balett művet tartanak állandó programon Kortárs magyar művek megismertetése. Világhírű operaházi együttes Felügyeletét, rendtartását, irányítását a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma (A nemzeti kulturális örökség minisztere Bozóki András) látja el. 2, Nemzeti Filharmónia A filharmónia elnevezést eredetileg zenepártoló egyesületek viselték. Az egyesületek dolga itt a

zenekarok szervezése, működtetése, mivel a nagy együttesek fenntartását tagjai nem győzték pénzzel. 1952-ben létrejött az Országos Filharmónia Saját előadógárdával rendelkezett. A hazai hangversenyélet, műsorpolitika, és művészfoglalkoztatás irányítását, összefogását szolgálta. Feladata: országos hangversenyszervezés 1990-től a megnevezés Nemzeti Filharmóniára változott a neve. Feladata: hangversenyrendezés, műsorok szakszerű kialakítása, megszervezése, előadóművészek foglalkoztatása, művészi fejlődésük elősegítése. Tevékenységi körében különösen nagy figyelmet szentel a különböző zeneművészeti korok egyetemes értékeinek. Gondot fordít értékes zeneművek műsorra tűzésére, népszerűsítés, századunk zenéje, hivatásos előadóművészek részére engedélyt ad ki. A NF Szervezetébe tartozik az Állami Hangversenyzenekar, rangjához méltóan vesz részt a hazai zenei életben, szerepet vállal a

zenekultúra értékeinek bemutatásában, Tv, rádió által kezdeményezett hangversenyeken vesz részt. 1998-ban a NF Mint önálló intézmény megszűnt Hivatásos zenekarok, énekkarok komolyzenei műveltség terjesztésében fejtették ki tevékenységüket a hivatásos kórusok, énekkarok. 3, Zenekarok Magyar Állami Énekkar Azért jött létre, hogy a Magyar Állami Hangversenyzenekarnak megfelelő, hivatásos énekkari partnere legyen. Feladata, aktív résztvevője legyen a hazai zenei életnek, a magyar kórusművészetnek. Méltóan reprezentálja hazai földön és más országokban a magyar és az egyetemes kóruskultúrát, szerepet vállal más intézmények, szervezetek, rádió, Tv, stb. Magyar Rádió- és Televízió Énekkara különböző műfajokban működik közre, pl. operában, könnyűzenei produkciókban. Elsősorban tevékenysége a Magyar Rádióstúdiójában zajlik, de színre lép közönség előtt is. Honvéd Férfikar: A HM működteti,

honvédségi rendezvényeken lépnek fel Debreceni Kodály kórus Debrecen városa tartja fenn. Koncertet ad itthon és külföldön is Magyar rádió és Televízió szimfonikus zenekara: sűrűn szerepel hazai és külföldi hangversenytermekben. Új magyar művek megszólaltatása Budapesti MÁV szimfonikus zenekar évente több nyilvános hangversenyt is ad Postás Szimfonikus Zenekar a zenekultúra minél szélesebb körű megismertetése 15 4, Nemzetközi Koncert Igazgatóság Rt A magyar művészek számára megfelelő bemutatkozási lehetőség megteremtése, külföldi zeneművészek hazai fellépésének közvetítése. 1980-ban megszűnt a kötelező állami közvetítés rendszere, feladatköre szűkült, megszűnt állami intézmény lenni, átalakult RT.- vé Folytatja elődje munkáját piaci körülmények és feltételek között. 5, A táncművészet intézményei, együttesei 1, Magyar táncművészeti Főiskola képzési idő 9 év. Fő tantárgy a balett

Szakképzés+ közismereti oktatás. Van néptánc, és zeneoktatás is 2, Magyar Állami Népi együttes népi tánckultúra fejlesztése, magas színvonalon bemutatás céljából. A népi hagyományok gyűjtése, őrzése, színpadi feldolgozása Népzene és a tánckultúra ápolása, fejlesztése. Budapesti Táncegyüttes: a néptáncok, népdalok és népi zenekari számok bemutatása. Néptánc ápolása, és terjesztése. Honvéd tánckar: A néptánc magas színvonalú bemutatása Fellépéseik: többnyire Honvédségnél, de nagyközönség előtt is. 16 Kiállítási Intézmények A Kiállítási Intézmények elnevezésű szervezet 1952-ben kezdte meg folyamatos működését. Feladata: Bp.-en és vidéken tervez hazai és külföldi kiállítások rendezése, de foglalkozott a külföldön bemutatott magyar kiállítások szakmai és technikai előkészítésével. Támogatta a képző és iparművészeti kultúra terjesztésében érdekelt szervek és intézmények

munkáját. A kiállítási intézmények a következő szervezeti egységeket foglalják magukba: Műcsarnok és kamaraterme, Fényes Adolf terem, Helikon galéria, Dorottya utcai kiállító terem. Ezek az intézmények nagy önállósággal működnek, saját helyiségeiken kívül más kulturális intézményben is rendeznek kiállításokat. A Kiállítási Intézmények őrzik a képző és iparművészeti gyűjteményt. A kiállítási intézmények fenntartása és irányítása közvetlenül a NKÖM feladatkörébe tartozik. BP. Galéria tevékenységéhez hozzátartozik a hazai és külföldi kortárs képző -fotó és iparművészek műveinek fenntartása, nemzetközi biennálék, köztéri képzőművészeti alkotások gondozása, nyilvántartása. Galéria és kiállítótermi a Fővárosi Önkormányzat intézményeként működnek Vigadó Galéria a Pesti vigadó épületében van. Feladata a kortárs hazai és külföldi képző és iparművészeti kiállítások

rendezése, műalkotások megszületésének kiállítások útján történő támogatása. Magyar Nemzeti Galéria, Országos Múzeum: gyűjt, tudományosan feldolgoz, bemutat. A magyar képzőművészet legnagyobb gyűjteménye Gyűjteményét folyamatosa gyarapítja vásárlásokkal. Rendszeresen rendez emlékkiállításokat Fenntartását a Nemz. Kulturális örökség M látja el Kiállítótermek, galériák sok új galéria és kiállító terem nyílt, ma is nyílik folyamatosan. Az új galériák, kiállítótermek többségét bt.-k, kft-k, vagy magánszemélyek létesítették és működtetik Képcsarnok Művészeti és Kereskedelmi Kft. feladata az első magyar képző és iparművészeti alkotások vásárlása, elosztása, sokszorosítása, terjesztése és értékesítése volt. Kezelésében működő galériák: Csontváry terem, Derkovits Gyula terem, Műgyűjtők galériája Egyéb művészeti intézmények. A művészeti intézmények és szerveztek

tevékenységének zavartalan végzését több más intézmény, szervezet is segíti Szerzői jogvédő hivatal F: gondozni a szellemi alkotásokat, védelmi feladat, a magyar művelődés szolgálata, műsoros előadások, színpadi megnyilvánulások, táncmulatságok után a szerzői jogdíj beszedése. A szerző részére kifizetése A zeneművek nyilvános előadásáért, audio, videó kazetta másolásért. A szerzői jog értékesítésre vonatkozó szerződést be kell mutatni a hivatalnak Mértéke: színpadi művek esetén a hivatal állapítja meg. Hivatalos előadóművészek közreműködésével rendezett egyéb műsoros előadás esetén a miniszteri rendelet szabályozza. 1996-ban a SzJH megszűnt Jogutódja a ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Közhasznú Szervezet. Magyar Alkotóművészeti Alapítvány 117/1992 sz. kormányrendelet létesítette Az alapító okirat kimondja, egyrészt- biztosítani kívánja hosszútávra az állam támogatását

a magyar irodalom, képzőművészet, iparművészet, fotóművészet részére. el kívánja ismerni a jelen alapítvány céljára rendelt vagyon főrészt a művészeti ágakat művelő művészek munkája révén gyarapodott. Az alapítvány céljai: támogatást nyújtani színvonalas alkotásokhoz, irodalom, képzőművészet területén, műterem üzemeltetés, fiatal művészek segítése, ösztöndíjak, jutalmak, művészeti pályázatok díjak kitűzése. Jogi személyiség, állami közfeladat ellátására létrehozott közalapítvány Vagyonának kezelője s legfőbb döntéshozó szerve a 21 tagú kuratórium. 50% határozatképes A közalapítvány gazdálkodásának, működésének, szervezetének szabályait a közalapítvány szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Jelmezkészítő és Kölcsönző Kft. A kft.-nek fontos szerepe van a lakosság ellátásán túl, a nem hivatásos színházak, táncegyüttesek, stb tevékenységéhez szükséges

jelmezek biztosításában. 17 A szórakoztatás intézményei Kellemes, vidám időtöltést, pihenést, jelent. A szórakozás keretébe sorolhatjuk a szórakoztató műveket, pl: könnyűzene speciális fajtái (sláger, beat, jazz) tánc bizonyos ágait, a szórakoz-tató színpadi műfajokat, operett, musical, bohózat) szórakoztató irodalom(kalandregény), filmek, TV, cirkusz, lényeg, a könnyed, szellemes, látványos és közérthető. A képző és iparművészet egyes ágait is idesoroljuk. Táncmulatságok, sportmérkőzések, teadélutánok Fontos követelmény, hogy a szórakoztató tevékenység nem sértheti a közízlést, és a nemzeti értéket. A könnyűzenei szórakoztatás intézményei: 1958-1990 között központi irányítással működtek. Ide tatoztak ORI, IRI ORI- feladata: az országos zenei központtal együttműködve az ország szórakoztató zenével való ellátása. Szórakoztató hangversenyek, műsoros előadások rendezése,

műsorszolgálat biztosítása, alkalmi rendezőszervek részére. Működési engedély kiadása táncdalénekesek, zenészek, együttesek, m agyarnóta énekesek stb. számára IRI: 3 műsorforma terjesztésével foglalkozott. Hanglemezek megjelentetése, könnyűzenei együttesek éves túratervének elkészítése. Gyermek és ifjúsági klubok részére műsorszerkesztés, pályázatok készítése, egyedi, helyi igények kielégítése, program biztosítása. Ifjúsági táborok műsorellátása. Országos Szórakoztató Zenei Központ feladata Vendéglátóipari szórakoztató zene kialakítása, zenészek, énekesek szakmai tudásának fejlesztése. Stúdiója: Énekesek képzésének legnagyobb intézménye, Népi és tánczenekarok, népdal és táncdalénekesek külföldi szerepeltetésének a megszervezésében is közreműködik. Előadóművészeknek működési engedély kiadása.1990-es években megszűnt- helyette létrejöttek különböző cégek. Számuk több

száz, országszerte Vendéglátóipari szolgáltatás Leglényegesebb területei: zene szolgáltatás (disco- fiatalok szórakozási formája) idényszerű Játék és sportlehetőség: bizonyos üzlettípusok kiválasztásához tartozik, pl.újság, sakk, kártya, teke, biliárd, játék automaták. Elsősorban magán vendéglátó üzletekben szélesebb a kínálat Önálló műsor: állandó műsoros éjszakai szórakozóhelyek. A legtöbb Bp található Elsősorban ének és táncszámokra jellemző. Színházak és egyéb intézmények a szórakozásért egyértelműen szórakoztató intézmények pl. Fővárosi Operett Színház, Vidám Színpad, Mikroszkóp színpad. A szórakozási igény növekedésével nő a kínálat is. Mozi, TV, könyvkiadás, videó forg Szabadidő központok Pl Petőfi csarnok 1985-óta 302 ezer programot kínált. Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat a színvonalas és igényes szórakoztatás megteremtéséhez nagymértékben hozzájárul.

Felbecsülhetetlen jelentősége a gyermekek érzésvilágának, érzéskultúrájának formálásában. MCV. keretében működik a Fővárosi Nagycirkusz fővároson kívül évente 30-50 előadást tartanak más városokban. Országos hatáskörrel szervezi a hazai és külföldi cirkusz és varieté műsorokat bel- és külföldön. Állami artistaképző Iskola neveli a cirkusz és varieté művészet intézményes utánpótlását. Vidámparkok feladatuk a lakosság, különösen a gyermekek és az ifjúság szórakoztatása játékos formákban. Állat és növénykertek, arborétumok az élő természet bemutatása mellett kutatómunkát, kísérletezést tekintik fő feladatuknak. Az élő anyag bemutatását szaktáblák segítik Több mint tíz helyen van állatkert, az önkormányzatok fenntartásával. Az arborétum élő fák cserjék bemutatására szolgáló botanikus kert v. parkerdő Védett terület Tudományos kutatást és ismeretterjesztést szolgál. Vannak még

védett helyek, pl Hortobágy, Fertőhansági Nemzeti Park, stb. 18 Oktatási intézmények A kulturális élet két nagy bázisa az iskola és a közművelődés. Mindkét terület munkájának lényege a nevelés, az ismeretátadás, a fejlesztés. A folyamatos (permanens) művelődés megalapozása: Az iskola minden kor művelődési törekvéseinek, céljainak legfőbb hordozója, mivel a kultúrát az iskolarendszeren keresztül lehet csak közvetíteni. Alapfokú okt. int Feladata: a társadalmi együttéléshez, önműveléshez, munkavégzéshez, a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket kialakítani. Általános műveltséget megalapozni. Egészséges életmódra, mozgásra, és sportszeretetre is nevel Az iskola közművelődési funkciója kettős: egyrészt olyan fiatalokat nevel, akikben kialakult az egész életen át tartó önképzés igénye, másrészt az iskolai évek alatt megismerteti tanulóival a közművelődés lehetőségeit és

művelődési alkalmak tudatos felhasználására, nevel. Adjon indíttatást és távlatot az állandó önművelésre, permanens művelődésre Közreműködnek a lakótelepi közművelődési folyamatokban, a feladatok megoldásában, fejlesztésében és a lehetőségek megteremtésében. Az együttműködés fő irányai: A közoktatási és közművelődési intézmények kapcsolatában két alapvető tendencia érvényesült: 1, hagyományos együttműködés. Közös tevékenységi formák és módszerek alkalmazása s korszerűsítése. A, közművelődési könyvtárak: állománygyarapítás, tananyaghoz szükséges könyvtári bázis megteremtése. Könyvtár tanítsa meg a tanulót a könyvtár használatára, segítse személyiségnek fejlődését., könyvterjesztés B, Múzeumok: az iskolákban tanított tantárgyak szemléltetésének gazdag lehetőségének hordják magukban. Iskolákban kiállítások tartása C, Színház: ifjúság számára ifjúsági,

tanulóbérlet színház nevelési céljai D, Mozgókép: a pedagógiai eszközök hatékonyságát megsokszorozzák- film és video eszköz. Filmesztétika E, művelődési otthonok: tanulóifjúság igényes szórakozására rendezvények a műveltségszerzés és a gyakorlatban való sajátos alkalmazása 2, Szervezeti összevonás útján biztosítja a különböző intézménytevékenységének összehangolását. Többcélú v. közös igazgatású intézmény lehet: • Többcélú: több művelődési intézmény feladatait egységes intézmény látja el. Pl Ált Műv Közp. • Közös igazgatású intézmény: különböző tevékenységeket folytató műv. Intézmények jogszabályban meghatározott feladatait önállóan látja el. Az összevont művelődési intézmények funkciói összetettek és többirányúak: A legfontosabbak: teremtsen az általános iskolai nevelés-oktatás számára megfelelő feltételeket. Legyen a közösségi élet központja. Nyújtson

könyvtári ellátást, biztosítsa a könyvek, folyóiratok megvásárlási lehetőségét. Teremtse meg a szabadidő tartalmas eltöltésének lehetőségét Legyen színházi előadások, kiállítások rendezésének színhelye. Nyújtson lehetőséget szabadtéri és teremsportra, játékra, mozgásigény kielégítésére A középfokú oktatás és közművelődés. Célja, hogy, bővítse az általános iskolában szerzett ismerteket. Alapvető feladata, az egész életen át történő művelődés iránti igény elmélyítése Középiskolák között különösen fontos a közművelődés fejlesztése, itt kevesebb az általánosan művelhető tantárgyakra fordítható idő, mint a gimnáziumokban. 19 A felsőoktatási intézmények a közművelődésért a művészetek fejlesztésében alkotó szerepet töltenek be, magas szintű ismeretekkel rendelkezzenek. Fontos az értelmiségi szakemberek képzése, továbbképzés a műveltség megszerzése, a társadalmi

közéletben fontos a szükséges képességek, kézségek kifejlesztése. Értelmiség és közművelődés Megsokszorozódott a közművelődési szakemberek száma. A közművelődésben nem csak a hivatásos művelődésszervezők, népművelők, könyvtárak vállalnak aktív szerepet. Különböző értelmiségi csoportok tekintik kötelességüknek a nemzeti kultúra értékeinek terjesztését, a lakossá tájékoztatását Közművelődési szakemberképzés a közművelődési szakember: felsőfokú végzettségű népművelő (népművelő, könyvtáros, művszerv., kulturális Manager) szoros kapcsolatban áll a pedagógus társadalommal. Egyetemi: közművelődési szakember és könyvtáros- képzés ELTE Bölcsészkar, Pécs Janus P. tud.E-n Tanárképző főiskolák művszerv. És a könyvtáros képzés fontos bázisai Nappali tagozat mellett jelentős a levelező tagozat. A szervező népművelői munkakör betöltéséhez főiskolai végzés szükséges. 20

Könyvkiadás A műveltség gyarapításában, formálásban nélkülözhetetlen eszköz a könyv. A könyvre, folyóiratokra épülő olvasásnak a gondolkodás fejlesztése, az értelmi és érzelmi élet harmóniájának kialakítására rendkívül nagy hatása van. A könyvkiadás fejlődése: A könyvkiadás fejlődésének első szakaszában a nyomdák voltak a kiadók. XVIII Sz a szerzők maguk adták ki műveiket A XIX: végére nagy kiadói Rt-k alakultak ki. Hazánkban 1869-ben a Révai Testvérek Kiadó vállalata 1884-ben a Pallas volt A kormányzat 1948 végén a könyvkiadással kapcsolatos feladatok ellátására Országos Könyvhivatalt szervezett. A könyvkiadás érdekében 1993-ban megalakult a Kiadó Tanács Kiadók: (Szikra) Kossuth, Ifjúsági Könyvkiadó) Móra Kiadó, Népszava Könyv- és lap Kiadó) Táncsics Kiadó. A könyvkiadás szervezete piaci átszervezés->1990- es évek elejétől kezdve a privatizáció, mint a gazdasági rendszerváltás új

technikája, az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségének elválasztását követelte meg a könyvkiadásban is. A könyvkiadók közül 1994-ig 13 kapta meg a privatizációs lehetőséget. A privatizációs folyamattal egyidejűleg kiadók sokasága alakult (Bt, KFT) MRP (munkaváll. résztul Progr) Bővülő választék, alacsonyabb átlagpéldányszám jellemző. Sikerlisták: Lesli L Lawrence, Robin Cook A NKÖM felügyeli a könyvkiadást. Európa Könyvkiadó Kft. Gondolat Könyvkiadó, Helikon) Kiemelkedő kiadók Akadémiai Kiadó Rt, Corvina Kft, Európa könyvkiadó Kft, gondolat, Helikon A könyvkiadók belső szervezeti felépítése sok vonatkozásban eltér egymástól. A nagyobb kiadók esetében azonban gyakran megtalálható a hármas tagozódás. Szerkesztőség, műszaki osztály, és gazdasági részleg. Könyvterjesztéssel is foglakozó kiadók pl: Akadémiai kiadó A könyvterjesztés kialakulása. A könyvkereskedelem, könyvterjesztés a kereskedelmek

az az ága, amely sajtótermék (könyv, térkép) árusításával foglalkozik. Már az ókorban kifejlődött a kézirat kereskedelem A középkorban megszűnt. A reneszánsz idején fellendült A könyvesboltoknak a maihoz hasonló formája a XVIII: század második felében vált általánossá. A XIX: sz második felében kialakult a részletfizetésre történő eladás 1945 után a magánkereskedők nagy része folytatta működését, de az un. Szocialista kiadók (Szikra, Népszava, ÚJ magyar K kiadó)is megszervezi saját terjesztőhálózatát. A könyvterjesztés országos szintű lebonyolítását 1990-es évek elején 3 vállalat látta el, amelyek a Művelődési Min. felügyelt: Könyvértékesítő V, Állami Könyvterjesztő V., Művelt Nép Könyvt Vállalat Könyvterjesztéstől a könyvkereskedelemig 1991-ben az Állami KV, több cégre oszlott, LÍRA, LANT Rt, LIBRI KFt, 1992-ben megszűnt a Műveltnép Könyvterjesztő vállalat és az általa létrehozott 25

vidéki könyvesboltot felölelő BIBLIOFIL Kft. vette át Létrehozták a Könyvtárellátó Vállalatot-döntő szerepe van könyvellátás megszervezésében. Megalakult a Könyvesház, amely a volt szövetkezeti nagykereskedelem ellátását, kiadói tevékenység folytatását vállalta fel. Magyar Könyvklub kiadóként működik, de postai úton történő terjesztést is kiépítette. Magyar Könyv Alapítvány a magyar könyvkiadók létrehozták a ~-t. könyvkereskedelem megújulására, fejlődésének elősegítésére hozták létre 21 Ünnepi könyvhét az elmúlt évtizedekben művelődési rendezvénysorozattá vált. A fővárosban és a nagyobb városokban könyvutcákat, tereket rendeznek be.1999ben hatodik alkalommal rendezték meg a budapesti könyvfesztivált. Előadóművészek, népművelők Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete érdekvédelmi szervezet. Feladata: olyan légkör kialakítása, amely elősegíti a kiadó és a kereskedő

vállalatok jobb megbecsülését. Nagyobb figyelmet kap a könyvkiadás és a könyvkereskedelem Piackutatás, propaganda tevékenység, igényfelmérés, hogy a könyvek eljussanak a lakossághoz. A könyvek kapcsán részt vesz a különböző országos könyvrendezvények előkészítésében. Könyvhét propagandájában. A közművelődés mindennapjában való jelenét Kapcsolat a TV, Rádió, Gondolat (lap) Az egyesület lapja: Könyvvilág- könyvet már megjelenése előtt ajánlja. Egyesület tagozódása: három szakosztály: irodalmi, és művészeti kiadók, ismeretterjesztő és szakkiadók, kereskedő vállalatok B: több munkaközösség(propaganda, piackutatás) Múzsák Kiadó Kft 1991-től. Elődje a Múzsák közművelődési Kiadó Feladata: művelődési otthonok, könyvtárak, múzeumok kiadványainak működési és egyéb nyomtatványoknak a megjelentetése. 22 Közművelődési egyesületek I, közművelődési egyesületek története Mo.-n a

felvilágosodással kezdődik a mai értelemben vett kulturális élet Az olvasókörök és kaszinók száma a reformkor végére elérte a 200- at. 1792- Budai olvasókör: tagjai jakobinusok, reformpolitikusok 1827- Nemzeti kaszinó: Széchényi I. alapította meg az ország társ-i és szellemi előkelőségeit tömörítette 1865- Pest-Budai nyomdászok önképző egyesülete 1907- Mo.-i Munkásdalegyletek szövetsége: (70 munkás dalárda, 1200 tag) 1901-1919- között Társtud.-i Társ: a polgári radikális értelmiségiek politikai és eszmei tömörülése volt Az egyesületek virágkora a két v.h közötti időszakra esett 1932- ben: több mint 1200 önsegélyezési, érdekképviseleti, tudományos, művészeti, stb. egyesület működött közel 3 millió taggal 2000 kulturális, művészeti, irodalmi, tudományos és közművelődési egyesület 300 ezer taggal 1945 után- igen sokszínű és értékekben gazdag egyesületi élet bontakozott ki a közművelődésben is A

Munkás Kultúrszövetség a koalíciós időszak egyik legerősebb közművelődési szervezete volt. Bevezették pl a tömeges felnőttoktatást Megszerveződött az amatőr művészeti mozgalom, amely 16.000 tagot számlált 1949 után- fordulat, az egyesületek nagy részét felosztották 1960- növekvő érdeklődés az egyesületi élet iránt 1970- az első egyesületi, törvény erejű rendelet, mely részletesen szabályozta az egyesületek alakításának törvényes kereteit 1981. törvény erejű rendelet született, ösztönző hatása volt 1989. évi II törv- döntő fordulat, az egyesülési jogot a törvény a nemzetközi normáknak megfelelően új alapokra helyezte Valamennyi egyesület közvetlenül vagy közvetve közművelődési feladatot is ellát. II, TIT- Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Célja: Ismeretátadási formákkal, módszerekkel kielégítése a természet és társadalomtudományok ismeretei iránt érdeklődők igényeit segítse a hazai

tehetségnevelést, nyújtson segítséget a magyar nyelvi kultúraápolásában, kapcsolódjon be a szakmát, és továbbképzésbe. Feladata: összehangolja a tudományos ismeretterjesztés érdekében tevékenykedő tagegyesületek munkáját, érdekvédelmét, ápolja és fejleszti a hazai és külföldi szervezetekkel való kapcsolatot, részt vegyen a hazai és külföldi szervezetekkel való kapcsolatot, részt vegyen a magyar művelődési élet formájában. Tevékenységi formái előadások, előadássorozatok, tanfolyamok: egyedi előadások, tud. Eredetű ismeretek. Nyári egyetemek, felsőfokú továbbképzés fórumai egy-egy tudomány v művészeti ág. Megismerését teszi lehetővé, pl műemlékvédelem, magyar nyelv, és kultúra) Hobbikörök: kedvtelés kielégítése, tudománybaráti körök ifjúság körében végzett ismeretterjesztés. Kialakulása és fejlődése • • • 1841- Magyar Termtud. Társulat (Bugát Pál javaslatára) 1969- ben megszületett

a társulat folyóirata, a Természettudományi közlöny 1901-1919- között Társtud.-i Társ, folyóirata a „Huszadik század” 23 • • • • • • • • 1945 után a Term. Tud Társ tevékenysége megélénkült 1946- Természettudomány c. folyóirat 1946. dec- megjelent az Élet és Tudomány c hetilap, a tudományos élet eredményeit közölte közérthető stílusban 1948. mérföldkő: új elképzelések, az ismeretterjesztéssel foglalkozó szervezetek egyesítése 1953 április: az új társulat alakuló közgyűlése. Létrejött a Természet és Társadalomtudományi Társulat (TTIT) 1958- új alapszabály, a társulat új neve TIT 1980- megszűnt a társulat tömegszervezeti jellege, és művelődési egyesületként folytatta munkáját 1990. nov 14: új alapszabály, tagegyesületek szövetségeként működött tovább a TIT, mind a mai napig III, Műszaki- és Természettudományi Egyesületek szövetsége Alapvető cél: tudomány és a technika

haladásának, gazdasági fejlődésének segítése, a tagság szakmai tájékoztatása és továbbképzése. Tagegyesületeinek munkája átfogja a tudomány szinte minden ágát.(műszaki, közg-i, agrár, matematikai, természettudományok) A szövetség közművelődési tevékenysége elsősorban a szakemberek tájékoztatása a szakterületükről. Kapcsolódó tudományágak eredményeiről. IV, Népfőiskolai Egyesületek A szakértők az ismeretátadáson túl a népfőiskola közösségfejlesztő, közösségszervező szerepére helyezik a hangsúlyt. Népfőiskola felnőtt vagy fiatalok részvételével közösségi v szabad művelődés. Lehet bentlakásos vagy nappali kurzus keretében is Sajátos helyet foglalnak el a közművelődésben, ezen belül az egyesületek rendszerében. A népfőiskolák atyja Gruntvig (1783- 1872) dán evangélikus lelkész, történész, költő volt. Külföldön ismerkedett meg a tanárok és diákok közti szabad eszmecsere kifinomult

módszerével, ezután kidolgozta ennek elméleti rendszerét. Gruntvig elméleti rendszerét Kold falui tanító valósította meg a gyakorlatban. 1844 őszén megszervezte az első népfőiskolát. 25 év alatt 15 népfőiskolát hozott létre A népfőiskolák ma is az iskolán kívüli művelődés legfontosabb intézményei Európában. Mo.-n az első, hasonló jellegű intézmény Sárospatakon alakult Az első, valódi népfőiskola Nagytarcsán alakult meg 1938- ban. Ez az intézményrendszer 1949- ben megszűnt hazánkban. Magyarországon manapság a népfőiskolák egyesületi keretek között fejtik ki hatásukat. Számuk 240- 300 között mozog. V, Magyar Népfőiskolai Társaság Közel 170 népfőiskolai és egyéb szervezetet tömörít. 1988- ban országos művelődési egyesületként alakult meg. A felekezeti, a magán és a világi népfőiskolák legátfogóbb összefogó szervezete. Létrejöttek a helyi, a regionális népf-i egyesületek, szövetségek, táji

központok, a bentlakásos népfőiskolák tervei és a helyi, táji alapítványok. Feladata: a társaság összefogja, koordinálja a magyar népfőiskolai mozgalmat, biztosítja a fejlődéshez szükséges feltételeket. Az 1992- es közgyűléskor új alapszabályt hoztak A népfőiskolák alakulásának, fejlődésének ösztönzése, munkájuk támogatása, szakmai anyagokat dolgoz ki, rendezvényeket, fórumokat, kiállításokat szervez, kiadványokat, sajtótermékeket ad ki. Nemzetközi kapcsolatokat alakít ki, tart fenn. Legfőbb testülete a közgyűlés, amely évente ülésezik. Pl a Tolna megyei Népfőiskolai Társaság 24 VI, Egyesületek az amatőr művészeti mozgalmakban • • • • • Muharay Elemér Népművészeti Szövetség: Célja és feladata a népművészet és a néphagyomány iránt érdeklődő személyek, közösségek közművelődési összefogása, tevékenységük segítése. Néphagyomány értékeinek megismertetése, megőrzése,

ápolása Magyar Független Film- és Videoszövetség: amatőr filmesek és videósok szakmai, érdekvédelmi szervezte. Feladata: szakkörök, stúdiók, klubok egyéni alkotók támogatása Folyóirata: Szellemkép Magyar Diaporáma- és Multivízió Egyesület: Célja vizuális és auditív kultúra terjesztése révén közreműködni a társadalmi környezet nevelésében) Magyar Filmklubok és filmbarátok szövetsége filmművészet iránt érdeklődők összefogása, Jelentős szerepet játszott a Magyar Mozgókép Alapítvány létrehozásában Magyar Kórusok és zenekarok szövetsége: énekkarok, népdalkörök, hangszeres együttesek érdekképviselete, az egyetemes zenekultúra, népzene, műzene, értékeinek feltárása, ápolása. Zenekari találkozók fesztiválok versenyek szervezése Közművelődésben dolgozók szakmai egyesületei • • • • magyar népművelők egyesülete: a népművelők körében és az egész társadalomban szorgalmazza a

közművelődési, oktatási és sportintézmények együttműködésének javítását. Népművelők szakmai és társadalmi tekintélyének erősítésére Vándorgyűlések ahol megvitatják a népm gondjait Magyar Könyvtárosok Egyesülete. vegyen részt könyvtárpolitika alakításában, kormányzati döntések előkészítésében, végrehajtásában. Képviselje a könyvtárosok, könyvtárak szakmai érdekeit. Előadásokat, konferenciákat, tanfolyamokat szervez Kiadványokat jelentet meg. Magyar Levéltárosok Egyesülete a magyar levéltárügy társadalmi megbecsülésének előmozdítása. Közreműködés a levéltárügy széles körű népszerűsítésében Magyar Kultúrális Kamara fontos munkájában a művelődési otthonok, közművelődési könyvtárak, gondjainak felvállalása. Kulturális vállalkozások működésével is foglalkozik Pl: filmterjesztésben jelentős a az állásfoglalása. Mozi üzemeltetéssel kapcsolatban az önkormányzatokat

kívánták befolyásolni. "Kamara" elnevezést nem használhatja, Magyar kulturális szövetség néven működik. Közművelődésben dolgozók szakmai egyesületei • • • • Magyar népművelők egyesülete: a népművelők körében és az egész társadalomban szorgalmazza a közművelődési, oktatási és sportintézmények együttműködésének javítását. Népművelők szakmai és társadalmi tekintélyének erősítésére Vándorgyűlések ahol megvitatják a népm Gondjait Magyar Könyvtárosok Egyesülete. vegyen részt könyvtárpolitika alakításában, kormányzati döntések előkészítésében, végrehajtásában. Képviselje a könyvtárosok, könyvtárak szakmai érdekeit. Előadásokat, konferenciákat, tanfolyamokat szervez Kiadványokat jelentet meg. Magyar Levéltárosok Egyesülete a magyar levéltárügy társadalmi megbecsülésének előmozdítása. Közreműködés a levéltárügy széles körű népszerűsítésében Magyar

Kultúrális Kamara fontos munkájában a művelődési otthonok, közművelődési könyvtárak, gondjainak felvállalása. Kulturális vállalkozások működésével is foglalkozik Pl: filmterjesztésben jelentős a az állásfoglalása. Mozi üzemeltetéssel kapcsolatban az önkormányzatokat kívánták befolyásolni. "Kamara" elnevezést nem használhatja, Magyar kulturális szövetség néven működik. 25 Kulturális alapok A kulturális alapok és alapítványok létrehozásának és működésének nagy hagyománya, és évszázados tapasztalatai vannak. Jelentős tényezője a művészeti értékeke, tudományos eredmények megszületésének és közönséghez való eljuttatása. Létesítéséről, a működésről az országgyűlési döntések, kormányhatározatok rendelkeznek. Az alapot meghatározott célra hozzák létre. Pl: irodalmi, képzőművészeti, zenei, Kulturális alap: művészileg magas színvonalú kulturális alkotások létrehozásának,

közönséghez való juttatásának elősegítését szolgálta. 5 szakmai alapból (film-kiadói, színházi, zene és táncművészeti, képzőművészeti alap) és a központi kulturális Alapból tevődött össze, 1993-ban megszűnt. Nemzeti Kulturális Alap Nemzeti és egyetemes értékek létrehozásában, megőrzésének valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása. A Műv- és Közokt Min rendelkezik vele Irányító, koordináló döntéseinek meghozatalára bizottságot hozott létre, szakmai kollégiumokat létesített, amelyek pályázatok kiírásáról és elbírálásáról döntenek. Pl irodalmi és könyvkiadási kollégium Bevételi forrásai. Állami támogatás, elnyert egyéb kulturális támogatás, kulturális termékek ( képes naptárak, plakátok, levelezőlapok, szobor9 szolgáltatások(cirkusz, vidámpark) jegybevételeinek 2%-a, jogi személyek természetes személyek önkéntes befizetése. Kifizetések nemzeti értékek létrehozása,

megőrzése, támogatása, nemzetközi vásárokon részvétel, rendezvényeken, fesztiválokon részvétel, kultúra teremtő és közvetítő közösségek támogatása. A támogatások nyilvános pályázat útján, elbírálás alapján nyerhet el. A megosztás arányairól a kollégiumok döntenek. A támogatásra vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatala, Művelődési Közlöny, napilapok útján. Fővárosi Kulturális Alapok A fővárosi önkormányzat 1991-ben létesítette, Budapest kulturális életének korszerű támogatására, (pl: színházi, műemléki, közművelődési, zenei alap). Az alapok forrása a Főv-i Közgy. saját ktg-ből biztosítja, amelyre pályázni lehet Kulturális Alapok A Színházi, Képzőművészeti, Zenei és a Közművelődési és Tudományos Alap évente jelentős összeggel támogatja a hivatásos és alternatív, amatőr és közösségi kezdeményezéseket, hogy a város sokszínű, izgalmas kulturális kínálatát tovább

gazdagítsa. Kulturális célú alapítványok 1990-ben törvénymódosítással lehetővé vált a közérdekű alapítvány létrehozása. Megszüntették az alapítványok államigazgatási felügyeletét, az alapítvány érvényességéhez állami jóváhagyás nem szükséges. Az alapítványok fő jellemzői: jogi személy, az alapítók köre nyitott, tartós közérdekű célra hozható létre, nincs vagyon nélküli alapítvány. alapítványnak szervezete van. Pl: kuratórium • • Művészeti és szabadművelődési alapítvány célja: A magyar művészet és művelődés elsősorban a zenei élet alapítványi formában történő támogatása. Kuratórium irányítja Támogatását pályázaton lehet elnyerni. Magyar Mozgókép Alapítvány a magyar filmek gyártásának elősegítése, mozgóképkultúra értékeinek magyarországi terjesztése, támogatása, hozzájárulás a filmtörténet értékeinek megőrzéséhez. Fő szervezője a Magyar Filmszemlének

Legfőbb szerve 9 fős Nemzeti Kuratórium. 26 • • • • • • • Pro Kultúra Hungary Alapítvány célja az oktatás, kutatás, művészetek különböző ágainak támogatása, közművelődés megújítása, környezetvédelmi szemlélet kialakítása és fejlesztése. Forrása: állami költs V természetes és jogi személyek t Az alapítvány kezelőszerve a kuratórium. SOROS alapítvány: A magyar tudomány, kultúra, oktatás és a művészetek támogatása. Alapító: Soros György, fiatalokon keresztül vezet az út. Hozzájárult: iskolák, más kulturális intézmények számítógépes programjainak megvalósításához, ösztöndíjakkal segítette a fiatal tehetségek kibontakozását. Elősegítette a tudományos kutatás fejlődését. Támogatását nyilvános pályázatokon lehet lenyerni, odaítélésről kuratórium dönt. Helyi és területi magánalapítványok Muzsikáljunk együtt" elnevezésű alapítvány cél: segíti a magyar és a

klasszikus fúvószene terjesztését Pro Kultúra Urbis alapítvány: olyan vállalkozások, akciók támogatása, amelyeknek anyagi fedezete nagyrészt biztosított. Támogatója: egy-egy kiállítási katalógus megjelenésének, műsorfüzetnek. Műhely Alapítvány"- Azokat az együtteseket, egyéneket támogatja, akik állandólakhellyel nem rendelkeznek. Próbatermeket biztosít produkciók elkészítéséhez, hozzájárul technikai feltételek megteremtéséhez. Közalapítvány: Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány 27