Tartalmi kivonat
Modern állam- és jogtörténet Modern állam- és jogtörténet Római jog A római jog túlélte a római társadalmat. A XI századtól oktatták a római jogot az akkori egyetemeken. A római és a bizánci egyházakban is szerepet kapott A XIX Században újból előjött, tudományos irányzattá vált. A XV. Században a Német Birodalomnak volt a hivatalos jogalapja A kapitalizmus idején a francia és olasz polgári törvénykönyv alapja lett. Keleten is alapja lett a polgárjognak pl.: Japánban A Római Birodalom az i.e VIII századtól i u V-VI századig létezett 1. Paraszti társadalom kora Két korszaka van: a) Királyság kora b) Korai köztársaság kora - - - Társadalom: Földművelés, állattenyésztés. Magántulajdon nincs Nemzetségi társadalom, patríciusok és plebejusok között még nincs vagyoni különbség, csak származási. Államszervezet: Állam élén a király állt, akié a legfőbb hatalom, bírói és törvényhozói. • Szenátus:
patríciusok 100 tagú tanácsadó testülete • Népgyűlés: választott tagok vehetnek részt. Az államszervezetben döntő változást a Korai köztársaság hoz: • 2 consul a király helyett: hadvezérek, jogszolgáltatás (A consulok eleinte csak patríciusok voltak, majd egyikük plebejus lett.) • Pontifexek: külön papok • Praetor: patríciusok, jogszolgáltatás • Senatus: megmarad, de már nem nemzetségi alapon • Népgyűlés: 3 különböző Jogrendszer: Nem különülnek el az erkölcsi és vallási szokások. A korszak vége felé 3 szabály alakul ki, külön erkölcsi és vallási normák: • IUS: azok a szabályok, amelyek más embereket nem sértenek • FAS: vallási normák, vallási elemeket tartalmaz • MOS: nem vallási tartalmú, erkölcsi normák 2. Római világbirodalom kora (i e III századtól i u III századig) a) - - Késői köztársaság kora (i. e III századtól 0-ig) /Praeclassicus jog/ Társadalom: Árutermelő rabszolgaság
kialakulása. Nobilitas megjelenése – földbirtokos arisztokrácia: a meggazdagodott patríciusok és plebejusok. Lovagok – pénzarisztokrácia: a kereskedelemből meggazdagodott plebejusok. Parasztok: kisebb földtulajdonnal rendelkeznek. Rabszolgák: az árutermelésben dolgoznak Államszervezet: • 2 consul • 2 praetor: az egyik a római polgárok egymás közötti ügyeiben, a másik a római polgárok és idegenek ügyeiben dönt. 1 Modern állam- és jogtörténet • • - b) - - - Senatus Népgyűlés: már csak 2 Jogrendszer: Ius - jogszabály • Ius civil: magánjogi szabályok összessége. A római polgárok összes viszonyára vonatkozik. A XII táblás törvényeken alapul Zárt szabályrendszer, merev árucserejog. • Ius praetorium: praetorok joga: olyan szabályok, amelyek a praetorok saját jogsegélyező hatalmán nyugodott. A praetor jogot nem alkothatott, de hivatalba lépésekor rendeleteket adott ki, ez fejlesztette a jogot. Perrend
kialakulása, fejlett árucserejog. Rugalmasabb jog, mint a Ius civil • Ius strictum: szigorú jog, kötött. Klasszikus jog (0-tól i. u III századig) /Principatus kora/ Társadalom: Virágzó, árutermelő rabszolgaság. • Szenátori rend: földbirtokos arisztokrácia • Lovagok: lásd előzőek + felszabadított, jómódú rabszolgák • Plebejusok: antikproletáriátus • Itáliai városok nemessége • Colonusok • Rabszolgák Államszervezet: • Praefektusok: kinevezett tisztségviselők • Senatus: még van • Népgyűlés: megszűnik Jogrendszer: Ius civil és Ius praetor: összeolvadnak, más felosztás lesz a jogrendszerben • Ius privatum: magánjog: családi-, kereskedelmi-, tulajdonjog • Ius dispositivum: megengedő szabályok: szerződések • Ius publicum: egyén és állam viszonya: állammal, vallással, tisztségviselőkkel • Ius cogens: szigoró szabályok 3. Hanyatlás kora (i u III századtól a Római Birodalom bukásáig) /Postclassicus jog:
császárság időszaka/ - - - Gazdaság: rabszolgaság válsága Társadalom: • Szenátori rend • Városi tanács tagjai • Colonusok • Rabszolgák Államszervezet: • Császár: az államfő • 2 senatus: Rómában és Konstancinápolyban, törvények kihírdetése • Praetorok: jelentőségük megszűnik, gyámsági és felszabadítás • Praefectusok: kinevezett tisztségviselők Jogrendszer: Ius publicum és Ius privatum összeolvad. Írásba foglalják a jogszabályokat. Justinianus kori kodifikáció A római jog egyszerűsödik • Vulgár jog: birodalmi- és helyi jog egyesülése 2 Modern állam- és jogtörténet A feudális állam és jog Európában A feudális társadalom főbb jellemzői Társadalma és államszervezete a föld feletti feudális tulajdonviszonyon alapul. Egyrészt jelenti a hűbéri láncolatot és a földesúri jobbágy viszonyt. Földtulajdona a nagybirtokosoknak volt, a jobbágyok a jobbágytelket csak használtara kapták. Ő a
föld használatáért szolgáltatásokat teljesített: terményszolgáltatás, munkaszolgáltatás, pénzszolgáltatás. - Dologi vagy tárgyi oldala a földesúri-jobbágyviszonynak A jobbágytelek felépítése: • Porta (lakóhely) • Osztott szántók • Osztatlan közösségi földek (erdő, nádas, legelő) - Személyi oldala a földesúri-jobbágyviszonynak: • A földesúr korlátozhatta a jobbágy költözési jogát • A földesúrnak közjogi hatalma volt (bíráskodási jog, igazgatás, adóztatás) Hűbéri viszonyok: Az uralkodó osztály tagjai közötti társadalmi kapcsolatok sajátos formái. Vazallusok: a nagybirtokosok fegyveres kíséretei, szabadok, személyes védelemben részesültek. Ez a személyi része Ezért a szolgálatért javadalmazásban részesültek, földterületeket kaptak, ez a benefícium. Ez a tárgyi oldala A feudális nagyurak megerősödtek, a királyi hatalom meggyengült. A javadalmazásra meghatározott eljárás volt: •
Ünnepélyes hűségeskü a földesúrnak, később ezért földterületet kapott (benefícium) • A hűbéri viszonyról okiratot állítanak ki Hűbéres kötelezettségei: Váltságdíj fizetése Hadjáratok költségeihez hozzá kellett járulnia A földesúr személyes költségeibe is be kellett szállnia A hűbéri kapcsolatok részletes szabályozásából fejlődött ki a hűbérjog. Később már nem csak földet, hanem állami méltóságokat is kaptak a hűbéri eskü fejében. A központi hatalom teljesen meggyengült, kialakult a hűbéri anarchia, mely több 100 évig is fennállhat. 3 Modern állam- és jogtörténet A feudális állam és jog fejlődésének korszakai A feudális állam a VI-XVIII. Századig tart Európában 3 korszaka van: 1. 2. 3. Feudalizmus kialakulása (korai feudalizmus) Virágzó feudalizmus Hanyatló feudalizmus 1. Feudalizmus kialakulása (korai feudalizmus) A feudális viszonyok kialakulása és megszilárdulása kb. a
Római Birodalom területén alakult ki, a rabszolgatartó társadalom bukása után. Germán és szláv népeknél közvetlenül a törzsi nemzetségi társadalomból alakult ki. A jobbágy-földesúri viszony megszilárdul, a hűbéri viszonyok is megszilárdulnak. 2. Virágzó feudalizmus (XI-XV. századig) A társadalmi munkamegosztás tovább fejlődik, éles határ a jobbágyság és a földesúrak között. A nagybirtokosok hatalomra tesznek szert, a királyi hatalom meggyengül, hűbéri anarchia. Kettéválik az ipar és a mezőgazdaság, a városi polgárság megerősödik. A gyenge központi hatalom megszünteti a feudális anarchiát, a polgárságra támaszkodva létrejön a rendi képviseleti monarchia, kialakulnak a rendek. Uralkodó osztály rétegei: Egyházi és világi főurak Köznemesség Városi polgárság A földesúri rendnek is érdeke volt az erős központi hatalom kialakítása. Jogrendszere: a feudális anarchia nem hatott fejlesztően a jogrendszerre,
sajátos jogok alakultak ki az egyes birtokokon, amelyek a földesúr hatalmát erősítették, a feudális rendszer fennmaradását célozta. Később megindult a jog egyesítésére irányuló folyamat, ezt a jogi fejlődést jelzik az alábbiak: Szokásjog írásba foglalása Királyi jogalkotás egész ország területére való kiterjesztése A római jog alkotása az egyetemeken Megkezdődtek az első kísérletek a jog rendszerezésére 3. Hanyatló feudalizmus (XVI-XVIII. századig) Ezekben a századokban megjelennek a feudalizmus bomlásának a jelei: a feudális urak áttérése az árutermelésre jobbágyok fokozatos, földtől való megfosztása az osztályok nyilvánvaló ellentéte Az egész államra kiterjedő központi igazgatást teremt. Feudális abszolutizmus időszaka Ez eleinte visszaszorítja a polgárságot, mely megszabadul a feudális korlátozottságoktól, jogokat kaptak. Ebben az időszakban jellemző a társadalom erősödő válsága, mely a büntetőjog
fejlesztéséhez vezetett. A hivatalnokoknak és a rendőrségnek teljhatalma volt 4 Modern állam- és jogtörténet A feudális jog főbb jellemzői Még nem különül el az anyagi- és az eljárási jog, illetve a magán- és a büntetőjog. A földesuraknak a jobbágyok fölött élet-halál joguk volt. A feudalizmus vége felé megindult a jobbágyrétegesítés, megpróbálták elkülöníteni a különböző jogágakat. Nyílt jogegyenlőtlenség volt, a földbirtokos osztály a föld tulajdonjogából minden más társadalmi osztály tagjait kizárta. A jobbágyok jogképességét korlátozták A városi polgárság is tulajdonjoghoz jut. A feudális földtulajdonjog egy speciális jog, mert ez nem jelenti a föld feletti korlátlan, szabad rendelkezési jogot. - Eredeti foglalkozás: allódium - Szolgálat fejében kapott földterület a benefícium, ez eleinte nem örökölhető, de később örökölhetővé vált, ez a feudum. A feudális földtulajdon felett
végrendelkezési jog kizárt, nem lehetett idegen emberekre hagyni a földet. A földtulajdonhoz kapcsolódó jogok: bíráskodás, igazgatási jog, adóztatás, vadászat-halászati jog, révhasználati jog. Büntetőjog: a feudális társadalom rendjének fenntartásának eszköze. A korai szakaszban még volt vérbosszú, ez később vagyoni elégtételre változott. Megtorlás: a jobbágyokkal szembeni elrettentés (kínzás, megszégyenítés, halálbüntetés) Kétféle eljárás volt: 1. Vádelvi eljárás: szóbeli eljárás; közvetlenség elve; sértett fél kezdeményezte; a bíró nem aktív résztvevője. Bizonyítás eszközei: beismerés, víz- és tűzpróba 2. Nyomozórendszeri eljárás: hivatalból kezdeményezték; írásbeli; a bíró tevékenyen részt vett; a vádlott inkább már csak tárgya a pernek. Kötött bizonyítási rendszer: beismerés, tanúvallomás (2db), kínvallatás, tortúra. 5 Modern állam- és jogtörténet A feudális városok és
jogállásuk A városok különleges helyet foglaltak el, mivel egyik alapvető alapvető jogviszony kereteibe sem voltak beilleszthetők. A városi polgárság volt az, amely a hanyatló feudalizmus idejétől kezdve a klasszikus szabadságjogok képviselőjévé vált, és ebből a rétegből került át ez az eszme a többi társadalmi rétegbe. Tekintettel arra, hogy a városi polgárság egyenjogú volt A modern államépítési elvek is innen származnak, mivel a városok felépítése szolgált mintául az abszolút monarchiák uralkodói számára. A városok nem voltak elszigetelve a többi társadalmi rétegtől. Egymással is szoros kapcsolatot tartottak fönn, mivel a városok jogállása hasonlított egymáshoz, így különböző kérdésekben egymással kellett konzultálniuk. A városok az általános feudális jogrend alól kivett testületek voltak. A városokat különböző elemek alkották: kereskedők telepedtek le külföldről származó egyéb szabad személyek
földesúri hatalom alól valahogy fölszabadult jobbágyok A városok kialakulása: régi római városokból alakultak ki úgy, hogy újra betelepültek az emberek később a Kelettel folytatott kereskedelem útvonalai mentén egyes csomópontoknál alakultak ki A városok különböző jogosítványokkal rendelkeztek: az egyházi emberekre az egyházi jog vonatkozott a betelepült kereskedő rétegre a kereskedelmi jog vonatkozott A függetlenség mértékétől függően különböző jogállású városok voltak: legnagyobb önállósága a városállamnak volt, pl.: Észak-Itáliában: Velence és Genova kevesebb szabadsága volt a szabad királyi városoknak vagy birodalmi városnak: ők a királytól függtek tartományi városok és püspök városok földesúri városok bírtak a legkevesebb önállósággal A városok fejlődésének 2 szakasza volt: 1. Városúri korszak: az ipar és a kereskedelem nem olyan fejlett. A városnak még ura van, ő rendelkezik a
privilégiumokkal pl.: erődítés joga, parancskiadási jog, vásártartás joga, vámszedés joga 2. Városi autonómiák korszaka: a város gazdaságilag fejlődött, a polgárok egyre jobban beleszóltak a város irányításába. Létrejöttek a városi autonómiák, azaz a városok jogokkal rendelkeztek. Létrejönnek az igazgatás szervezetei, fejlesztették az önálló joganyagot. Városok társadalma Patríciusok: a legtekintélyesebb réteg, leggazdagabb, legrégebbi családok Iparos kereskedő réteg: céhekbe tömörülnek. Ezek szakmai, igazgatási szervezetek és érdekvédelmi szövetségek Fejlett középkori városok szervezete: Egy személyi vezető: főbíró vagy polgármester Vezető szervezet: főbíró vagy polgármester mellett tanácsadó testület: senatus Tisztségviselők: jegyző 6 Modern állam- és jogtörténet ügyészek főkapitány: külső és belső védelemért felelős kamarás vagy kincstárnok: pénzügyeket intézi
Alárendelt tisztségviselők: hivatali tisztségviselők Külső viszonyok: érdekeik képviseletére egymással kötöttek szövetséget, ezeknek 2 célja volt: - politikai jogok egyesítése - gazdasági érdekből létrejött szövetségek a kereskedelme irányítására pl.: Hanzaszövetség 7 Modern állam- és jogtörténet Városok jogforrási rendszere 1. 2. A város fölé rendelt hatalomtól való jogforrás Privilégium: ünnepélyes kellékekkel ellátott és kiadott oklevél. Egyoldalú nyilatkozat, az adományozó döntötte el, hogy mi szerepeljen benne Tartalma: a város szabadságára és jogi védelmére adott kiváltság a város polgárainak jogai és kötelezettségei a városra vonatkozó jogok főbb elemei A tartalmát bemásolták a városi könyvbe. Az adományozó visszavonhatta a privilégiumot. Megszerzésük: bizonyos szolgálatokért katonai segítségért vásárlással hamisítással - Egyezmény: kétoldalú
szerződés a város és a város fölé rendelt hatalom között. Nem lehetett visszavonni. Fegyveres konfliktusok lezárására gyakran alkalmazták - Dekrétum: a királytól származott. Azokat a jogszabályokat tartalmazta, amelyek a városra is kiterjedtek. - - - A városok jogalkotása Statútum: a város által saját maga igazgatására létrehozott joganyag. A privilégiummal és az egyezménnyel egyenrangúnak tekintették. A statútumokat ki kellett hirdetni. A városnak meg kellett szereznie a jogot a statútum létrehozására A városok egymástól vettek át különböző jogokat. Saját jogalkotás: a közösség hozta Egyéb rendeletek Városi bíróságok precedens értékű ítéletei: a városi joganyag részévé vált. 3. Helyi szokásjog A városban kialakult szokásjogot a városi jogkönyvekben leírták. 4. A város környezetének jogrendje – környékbeli városok jogrendje Átvették a nagyobb városok jogit, de saját viszonyaikra alkalmazták.
Ez előkészítette a fellebbezést a nagyobb városok felé. Az újonnan kialakult és fejletlenebb városokban a bírák nem voltak olyan magas szintű jogtudósok, ezért bonyolultabb ügyekben a város bíróságához fordultak tanításért. Egy adott tartományterületen jogcsaládok alakultak ki. 5. Római jog Az árucsere viszonyok kialakulásával a feudális jog már nem volt alkalmas, ezért újból elővették a fejlett római árucserejogot. A felsőbb bíróságok is használtak római kifejezéseket, így a római jog nagy szerepet kezdett játszani a városok életében. A jogokat jogkönyvekben írták le, ezekből lehetett megtudni, hogy milyen jogviszonyok érvényesek. Nyugat-Európában ezek a feudális jogok bizonyos fajta jogrendszerbe is besorolhatóak: - Angolszász jogrendszer (Anglia, Írország) - Germán-római jogrendszer (Német nyelvterületek) 8 Modern állam- és jogtörténet - Latin-román jogrendszer (Spanyolország, Portugália,
Olaszország) A hűbérviszonyokra vonatkozó jog, a Longobárd hűbérjogból alakult ki Római jog Kánon jog: a keresztény egyház joga, egyházszervezet szabályozása, egyházi emberek feletti bíráskodás alapja 9 Modern állam- és jogtörténet A magyar állam- és jogtörténet I. A korai feudális állam (X-XIII század közepéig) - Társadalom Államforma: királyság. A király hatalma a királyi birtokon nyugszik, amelyek a honfoglaláskor elfoglalt területek és a legyőzött lázadók birtokai (Koppány, Ajtony, Gyula). A királyi birtokok, várbirtokok, középen királyi vár áll Ezek a későbbi királyi vármegyék. István idejében 45 királyi vármegye volt, Szent László és Kálmán alatt az ország területe lényegesen megnő, elfoglalják Szlavóniát, Horvátországot és Dalmáciát. A semleges területeket is bekapcsolják az államigazgatásba. A királyi vármegye a királyi várat jelentette, ahol 2 féle népréteg volt: várjobbágyok
(szabad magyarok és a Honfoglalás előtti népek előkelői), katonáskodtak, a várban illetve a várbirtok igazgatásában vettek részt várnép (szabad parasztok és rabszolgák) Megkezdődik a királyi birtok eladományozása, azért, hogy a királynak páncélos lovagsága legyen. Egyházi birtokadományozás és a világi földesuraknak is Az egyházak a keresztény hit megszilárdítása okán történik. A földbirtokosok önálló bírói funkciót szereznek a jobbágyok felett és adóbeszedés joga. A királyi hatalomtól elkezdenek függeni. A főpapok és a birtokosok kialakítják a hűbéri rendszert, saját jogaikat biztosítják. Kialakulnak a rendek. Az egy rendbe tartozok azonos jogokkal rendelkeznek Főpapok rendje: nagy földterületeik vannak, Kálmán idejében elkezdődik a visszaszerzésük. Manus mostua – holt kéz: a földesúrtól vissza lehetett venni a földet, az egyházi birtokot nem lehetett visszavenni. A földesurak sok világi méltóságot
is megszereznek, sok vár is egyházi kézbe kerül. 1222, papi aranybulla: II. András rendi privilégiumot adott; rend megszületése rend főurak rendje, nemzetségfők rendje rend nemesség: a nemzetségek kisebb birtokos tagja, királyi vitézek, felemelkedett várjobbágyok - Államszervezet (a központi szervek) 1. Király: a legfőbb hadúr, törvényhozó, végrehajtó, és a legfőbb jogszolgáltató (bíró). A királynak még nincs állandó székhelye, birtokról birtokra vándorol az udvar (Székesfehérvár és Esztergom, később Buda és Visegrád jelentősek). A koronázás egyházi szertartás. A trónbetöltésre 2 elv van: szenioritas: az uralkodóház legidősebb férfi tagja primogenitúra: elsőszülöttség elve 2. Királyi tanács: a korai feudalizmusban még nincs szabályozva az összetétele: királyi ház férfi tagjai, a király anyja és a legfőbb világi és egyházi méltóságok 3. Nádorispán: amikor a király nem tartózkodik
a királyi várban, ő helyettesíti. Bíráskodik, parancsnoki funkciót lát el, begyűjti a királynak járó jövedelmeket, az udvarnépek feletti általános jogalkotás. 4. Országbíró: önálló bírói funkció 5. Tárnokmester: pénzügyi 10 Modern állam- és jogtörténet 6. Kancellár: a király döntéseinek írásba foglalása. Első időkben egy személy, később a kancellária külön intézmény és ennek vezetője a kancellár. Itt őrzik a királyi iratokat. Állam és egyház viszonya: Szent István idejében a király önállóan intézi az egyházi ügyeket: papok beiktatása egyházmegyék megszervezése Az egyház szervezete ugyanaz, mint ma: plébános, esperes, püspök, érsek, pápa. Szent István 2 érsekséget hozott létre: Esztergomban Kalocsán 8 db püspökség. A XII században a király lemond az inventitura jogáról, innentől kezdve az egyház önállóan intézi ügyeit, csak a király beleegyezése kell a
kinevezésekhez. Kánon jog határozza meg Az egyház alapja a tized Az egyházra saját szabályok vonatkoznak, világi bíróság elé nem lehet egyházi személyt állítani és fordítva. - Helyi igazgatási szervek 1. Királyi vármegye: a királyi várak az ország különböző részein helyezkednek el. A királyi központból nem tudták irányítani, ezért jött létre a királyi vármegye rendszer. A központi okiratot helyi szinten is érvényesíteni kellet Helyi igazgatás székhelye 1-1 megmaradt szláv népek földvára volt (Visegrád, Csongrád, Nógrád) A helyi igazgatás mintájául szolgált: a frank grófság a Honfoglalás előtti szláv népek szervezete pl.: vármegye Vármegye igazgatása: Várispán: a legfőbb igazgatási szerv, később megyeispán, a vármegye területén élő népek vezetői, jószágkormányzó, bírói és katonai vezető. A király nevezi ki a területén élő nemzetségek tagjai közül Udvarispán: a várispán
helyettese Hadnagy: katonai vezető Várnagy: rendfenntartó Vannak még ún. szállásbirtokok, amelyek a régi nemzetségi területek, ahol sem királyi, sem a földesúri hatalom nem érvényesül. Egyre csökken 2. Városok: keletkezésük az ókori római városok helyén, a Honfoglalás előtt itt élt avar és szláv törzsek területén, illetve a király által betelepített telepesek által. A korai középkorban szereztek kiváltságokat: szabad tisztségviselő választás szabad bíráskodás feudális uraktól való függetlenség Legrégebbi város: Székesfehérvár és Esztergom. A székesfehérvári anyajogot adományozza később a király. A városok szervezete egyszerű, hasonlít a Nyugat-európai városok szervezetéhez: bíró: város vezetője tanács: 152 tagú városi ősgyűlés: tisztségviselők választása 3. Falu: ekkor is jellemzője a magyar királyságnak. Eleinte nemzetségi alapon szerveződik, rokoni kapcsolatban
áll a falu lakossága. Később fellazul, megjelennek a telepesek, a rabszolgák még jellemzőek. A falu a királyi vagy 11 Modern állam- és jogtörténet földesúri birtokon alakul ki. Eleinte van önállóságuk, attól függően, hogy milyen birtoka volt. A faluban bíráskodás folyt A falu vezetője látta el a bírói teendőket. 12 Modern állam- és jogtörténet II. A XIII század közepétől 1526-ig - Társadalom Feudális viszonyok megszilárdulása, rendiség kialakulása. Rend fogalma: előjogaik alapján a privilégiumokkal nem rendelkező jobbágyoktól másrészt egymástól is elkülönült, ugyanazon jogállással bíró, többnyire szervezett kiváltságos réteg. Rendek a következők: Papi rend: nemcsak a főpapok. Kiváltságuk: teljes adómentesség, törvénykezési kiváltság. A főpapoknak külön kiváltságaik vannak, halálos ítéletet nem kaphatnak, perben esküt nem kell tenni, személyesen részt vesznek a királyi tanácsban és az
országgyűlésen, világi méltóságot betöltenek. Főurak rendje: (baronessek) csak azok a nemesek, akik valamilyen országos méltóságot töltöttek be. A másik réteg, aki gazdasági hatalma alapján vesz részt a királyi tanácsban. Előjogaik: a királyi központi és megyei igazgatás alóli mentesség – immunitás joga. Személyes részvétel a királyi tanácsban és az országgyűlésen Az országgyűlésen külön voltak a többi nemestől. Nemesek: (nobiles) királyi szolgálatban álló lovagi rétegből származók és a várjobbágyok felsőbb rétege. Két féle harcot képviselnek: egyenrangúak legyenek a nemességgel teljes elhatárolódás a jobbágyoktól 1951-ben a királyi privilégium kimondja a nemesek egyenlőségét, de ez csak formális volt. 1456: rendi képviseleti állam Jobbágyság: megszilárdul. Különböző harcot vív, de még rosszabb sorba kerülnek A Dózsa féle felkelés után: örökös röghöz kötés, írásbeli
formát nyer a jobbágyok kötelezettségei pl.: kilenced, robot emelkedik, állami adó megnő, tized - Államszervezet 1. Király: még mindig ő a vezető. Az Árpád-ház ebben az időszakban hal ki, innen királyválasztás van. 2. Rendi országgyűlés: 1290-től törvényalkotó. 1400-tól évenkénti országgyűlés, 1445-től a városok képviselői is részt vesznek az országgyűlésen képviselők útján. 3. Királyi tanács: még mindig gyakorolja a végrehajtó hatalmat. Az államigazgatás legfőbb szerve. 4. Kancellária: a törvénykezésben is már részt vesz 5. Nádor: kicsit megváltozik a szerepköre, a király távollétében ő a helytartó, az ország főkapitánya, ha a király kiskorú, ő a gyámja. Ő hívja össze a királyválasztó országgyűlést 6. Országbíró: bírói funkciót lát el, a vármegye által elbírált ügyekben másodfokú bíróságként működik. - Helyi igazgatási szervek 1. Nemesi vármegye: a királyi vármegyerendszer
felbomlik. A nemesek által indított kezdeményezés folytán jön létre. A meg növekedett nemesi réteg összefog és létrehozzák a nemesi vármegyét. Főispán: a megye vezetője, a király nevezi ki. A főispánt az alispán helyettesíti 13 Modern állam- és jogtörténet Szolgabíró: a közigazgatási funkciót végzi. Ellát bizonyos bírói funkciókat is, 1 évre választják meg Esküdtek: bíráskodás, választott tisztségviselők, 1 évre választják Megyei jegyző: ő végzi az adminisztrációt, élethosszig választják Megyei közgyűlés: legfőbb tanácskozó, jogalkotó szerv. Ők választják a tisztségviselőket, országgyűlési követeket is választanak, ők adják ki a statútumot. Törvényszék: ítélkezési funkciója van Szabad királyi városok: eltérő szervezet alakult ki az egyes városokban. Bíró, polgármester: a vezető. Magastratus, senatus: bíró + esküdtek (12), ez a vezető testület. A
külső tanács: 60-80-10 tagú tanácskozó testület. Városkapitány: védelmi funkciókat lát el. Falu: falugyűlés, a falunak van bírója. Nincs szállásbirtok 2. 3. 14 Modern állam- és jogtörténet III. 1526-1848-ig - Társadalom A rendi képviseleti monarchia időszaka. Formailag évente van országgyűlés, valójában abszolutizmus van (II. József, Mária Terézia) Rendi abszolutizmus A király önállóan igazgatja az országot. 1. Földbirtokos uralkodó osztály: gazdasági, társadalmi rend alapját képezi, egyenrangú tagokból áll. Nemesek jogai: idézés és ítélet nélkül senki kívánságára letartóztatni nem lehet. Kivéve: szándékos bűncselekmény esetén, tettenérés esetén (gyújtogatás, rablás, lopás, gyilkosság, nemi erőszak) A nemes kizárólag törvényesen megkoronázott király hatalma alatt áll (csak a király parancsol a nemesnek) A nemes mindenféle adó és jobbágyi szolgálta alól mentes (csak
hadkötelezettségi adója van) Ellenállási jogaik volt a királlyal szemben az Aranybulla alapján 1687-88-ig. 2. Főpapok: csak katolikus papok 3. Főurak: valódi és címzetes bárók, grófi címet már birtok nélkül is adományoznak 4. Köznemesség: lényeges különbség van a nemesség tagja között. 4 féle nemes van: jelentős birtokkal rendelkező nemes középbirtokos nemes (nemesi vármegyékben övék a legfőbb vezetés) egytelkes nemes / bocskoros nemes / olyan mint a jobbágy birtok nélküli: nagybirtokos nemességnél szolgáltak 5. Szabad királyi városok rendje: a város 2 követe ment az országgyűlésbe 6. Városi polgár jogai: volt választójoga a városban, hivatalviselési jogai, vármentessége volt, ingatlan szerzési képessége, saját bíráik előtt lehetett őket perbe vonni. Iparűzési és kereskedelmi jogaik voltak 7. Jobbágyság: semmi kiváltság, adót fizetnek, itt már rétegződik a jobbágyság, megindul a
vagyonkülönbség. gazdag parasztság: egyre gazdagabb, szolgákat tart, jogállás szempontjából ugyanazok, aprózódik a jobbágybirtok. házas zsellérek: csak házuk van, másnak a földjén gazdálkodnak vagy elszegődnek napszámba házatlan zsellér: időszaki bérmunkából tartják fenn magukat. A jobbágyokat próbálják röghöz kötni. Telkeik növekednek, magyar illetve török adót fizetnek. Tized, kilenced, robot stb mind fönnmarad A haderők kifosztják a falukat. A röghöz kötést már a vármegye biztosítja A XII. századra 2 féle jobbágyréteg alakul ki: örökösen röghöz kötött jobbágy (csak akkor költözhetett, ha a földesúr előre engedélyezte) szabadköltözésű jobbágy (Az úrbért pénzzel megválthatta, az ingó dolgait eladhatta, elköltözhetett, ha előre bejelentette) Királyi rendelet született Mária Terézia idejében. A jobbágyok jogai: jobbágytelek mérete (1 hold = 1100 négyszögöl) osztatlan
legelő erdőhasználat (a jobbágy csak a szükséges fát vághatta ki, volt ellenszolgáltatás: fuvarozás) nádas „használat” terményt, pénzt, szolgáltatásokat is egyesítette a rendelet 15 Modern állam- és jogtörténet füstpénz (földesúrnak kellett fizetni) váltságdíj, fogságba esésnél (földesúrnak kellett fizetni) lakodalom költsége (földesúrnak kellett fizetni) hadiadó (központi szervek részére) házi adó (vármegye részére) párbér (egyháznak) terményszolgáltatás: kilenced, tized, különböző ajándékok pl.: csirke, disznó (egyháznak illetve földesúrnak) munkaszolgáltatás, fuvarozási kötelezettség. Robot: évi 54 nap igás vagy 104 nap kézi erővel II. József törvénybe iktatott néhány jobbágyvédő törvényt: szabad költözködést jobbágy szó eltörlése ingóra szabad rendelkezés nem lehetett megfosztani a földjétől a jobbágyok szabadon mehettek szellemi pályára
(tanulhattak) - Államszervezet 1. Király: még mindig a legfontosabb személy, törvényalkotásban egyenrangú az országgyűléssel. A végrehajtás első embere, külügyi, hadügyi és pénzügyi kérdésekben korlátlanul rendelkezhet. XVII. század végén törvénybe iktatták, hogy a királynak törvénykezéssel kapcsolatban milyen jogaik vannak: törvénykezdeményezési jog szentesítési jog (csak amiket az országgyűlés is jóváhagyott) kihirdetési jog A közigazgatás vezetője a király, rendeleteket bocsáthat ki, amiket pátenseknek hívnak. A rendeletek törvénnyel nem lehetnek ellentétesek, általában azok végrehajtására irányulnak. Igazságszolgáltatással kapcsolatban nem hozhat létre, illetve nem törölheti el a bírósági ítéleteket. A törvényesen létrehozott ítéleteket nem változtathatja meg. Trónbetöltés: Habsburg-ház tagjai. A koronázás közjogivá válik Esküt kell tenni az
alkotmányra. Az országgyűlés alsó- és felső házzal működik Habsburg-ház központi szervei: udvari- és titkos tanács udvari kancellária udvari kamara haditanács 2. Magyar tanács: csak magyar ügyekben kötelezi a királyt 3. magyar kancellária: nem igazán működik 4. Helytartó tanács: államigazgatás legfőbb szerve a XVIII-XIX. században, kormányzati jellegű tevékenysége van. Vezetője a nádor, aki a helytartó, 22 tanácsos van a tanácsban, a nemesség soraiból kerülnek ki. A király nevezi ki őket. Döntéseit többségi határozattal hozza meg, 12 tag szükséges, hogy érdemi határozatot hozzon. - Helyi igazgatás Nemesi vármegye: a hispánt a közgyűlés választja meg. A közgyűlésben bizottságok alakulnak, II. József megszünteti a nemesi vármegye igazgatást Magyarországon 10 kerületet hoz létre, amelyet a királyi biztos irányít. 16 Modern állam- és jogtörténet Feudális magyar bírói szervezet I. Korai
feudalizmus időszaka (X-XIII század közepéig) Különböző társadalmi rétegekkel kapcsolatos. Elkülönült a jog és a bíráskodás 1. A király: bírói tevékenysége a legmagasabb szintű jogszolgáltatás. A királyt a nádor helyettesíti. A király évente egyszer Székesfehérváron ünnepélyes törvénykezési napot tart. A királyi bíráskodás a királyi udvarban történik A királyi udvar vándorol. 2. A nádor: gyakorolja a jogokat a nép felett. Mindenki felett ítélkezhet a nádor, kivéve a nemesek felett. A XIII század elején a nádor kezéből kiveszik az egyházi bíráskodást (Vidéki bíráskodás: vármegyékben kialakul a bíráskodás). 3. A megyeispán: gyakorolja a bírói jogkört a nép felett. (királyi vármegyerendszer van.) 2 bíró is közreműködik: akik a király által vannak kinevezve, pecséttel is el vannak látva, ők biztosítják az országosan érvényben lévő törvények érvényesítését. 4. Vármegyei törvényszék: nem
bíróság (Kehidai oklevél) 5. Városi bíróságok: szabad bíróválasztás, esküdtválasztás. A polgárok ügyeiben a városi bíróság ítéletet hoz. 6. Földesúri bíróság: úriszék. A földesúr a jobbágyai felett bíráskodik Ha a pallosjog privilégiuma megilleti, akkor halálbüntetést is kiszabhat. 7. Egyházi bíróság: önálló szervezet. A vallással és erkölccsel kapcsolatos ügyek intézése. pl: házassággal kapcsolatos ügyek, származással kapcsolatos perek, végrendelettel kapcsolatos ügyek. Az állam szétválasztotta az egyházi és egyéb bíróságokat. Az egyházi bíróság: vagyoni kérdésekben nem dönthetett, tizedben sem hozhatott ítéletet. 17 Modern állam- és jogtörténet II. XIII század közepétől 1526-ig 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Országbíró: legfőbb bírói szerv, kialakul az országbíró tisztsége. Csak a nemesek ügyeit intézi. Egyházi bírósági rendszere kiépül A jobbágyoknak külön bíróságuk
van. Egyes kiváltságos nagybirtokosok ügyeiben a király rendelkezett A nagybirtokosok ügyeiben a kancellár elnökölt. Igény van a király személyes közreműködésére a bíráskodásban. Kialakul a személyes jelenlét bírósága Mátyás idejében megszűnik. Több személynök jár el ezekben az ügyekben, aki a tisztségviselő. Tisztségviselő: a kancellár helyébe lép. Ebből alakul ki a királyi ítélőtábla (legmagasabb szintű bíróság). Egész évben működik. A nádor és országbíró funkció megmarad, de csak az ünnepeken működnek. A nemesek hűtlenségi pereiben még mindig a király ítélkezik. Megyei törvényhozó közgyűlés: több megye nemeseiből áll, király által megbízott nádor elnököl rajta. Vagyonelleni bűncselekményeket tárgyalnak 12 esküdt ítélkezik. Birtokperekben is ítélkeznek Rendi állás megállapítása Vármegyei törvényszék: főispán vagy alispán elnökletével működik. A nemesek közül választott
esküdtekkel. Hatáskörük első és másodfokon is működik, nem nemesek és nemesek felett is. Első fokon: vagyonjogi, polgári ügyekben, földesúri bíráskodási ügyekben. Másodfokon: az úriszéki fellebbezett ügyekben Úriszék: bírósága a földesúrnak a jobbágyok feletti hatalmát testesíti meg. Kivéve a nyilvános gonosztett. Bíráskodhatott ezekben az ügyekben, ha volt pallosjoga A földesúr elnökölt, ő volt a bíró vagy valamelyik földesúr tisztje. Kisebb jelentőségű ügyekben a faluknak is volt bíráskodási jogköre. Városi bíráskodás: városi esküdtek, a polgárok ügyeiben jár el. A városi bíróság ítéletei ellen fellebbezni lehetett a tárnokmesternek (másodfokú bíróság) később tárnoki ítélőszék lesz. Hunyadiak idejében mind a 8 szabad királyi város másod fokú fellebbviteli bírósága lesz. Egyházi bíróság: kisebb ajándékok a bíróknak. 18 Modern állam- és jogtörténet III. 1526-1848-ig 1.
2. 3. 4. 5. 3 felsőbb bíróság alakult ki: 7 személyes tábla tagjai: a nádor, 3 világi nemes, 3 főpap, a fellebbezési ügyeket ez látja el királyi tábla: 9 tagú testület, első fokon elbírálja a hűtlenséget, a fenségsértést, bizonyos vagyoni ügyeket. Szabad királyi városok ügyeiben ez a másodfokú bíróság váltó törvényszék: csak másodfokú ügyekben ítélkezik, váltóügyekben ítélkező fellebbviteli bíróság, 1840-től van Megyei törvényszék: XVII. századtól 2 tagozatra oszlik: polgári ügyek büntető ügyek Városi bíróság: van. A jobbágyok ügyeiben a szokásos rendszer működik 1836ban a szabályozás akként módosul, hogy a földesúr saját ügyeiben már nem ítélkezhet Egyházi bíróság: van Egyetemi bíróság: egyetemi ifjak büntető ügyeiben járt el (A pesti egyetemnek volt egyetemi bírósága) 19 Modern állam- és jogtörténet Jogforrások I. X-XIII század közepéig 1. 2. 3.
Szokásjognak nagy szerepe volt, többnyire íratlan, a közösség megegyezésén alapul. Vallási, erkölcsi, jogi normák még nem különülnek el. A szabályok betartása mindenkinek elemi érdeke. Aki nem tartja be a szabályokat, azt kiközösítik Megszégyenítő büntetések voltak. Az államalapítást követően amely szabályoknak volt jogi tartalmuk, azok jogszokássá váltak. Amik az uralkodók érdekeit szolgálta, azokat kikényszeríttették. Írott formát még nem öltöttek Szokásjog: Verbőczy 3-as könyve Az írott jogszabály száma kevés. Törvény: legfontosabb jogszabály. Az uralkodó hozza a királyi tanács meghallgatását követően. A törvényeket oklevélbe foglalja a király Királyi pecséttel látják el az okleveleket: ez a dekrétum. Szent István is hoz törvényt: az egyházi rendszer kiépítése tárgyában, illetve a feudális rendszer megszilárdítása érdekében. Szent László és Kálmán törvényei a feudális rend
megszilárdítását és a feudális tulajdon védelmét szolgálták. II András Aranybullája (1222) Privilégium: dekrétum és privilégium között bizonyos formai különbségek vannak. Királyi pecséttel ellátott oklevél. • Dekrétum: általános érvényű jogszabályok. • Privilégium: bizonyos körnek vagy személynek szóló kiváltságokat tartalmaz 20 Modern állam- és jogtörténet II. XIII század közepétől 1526-ig 1. 2. 3. 4. Szokásjog: mind a 3 korszakban fontos szerepet tölt be. A legjelentősebb jogforrás ebben a korban is. A XVI századig az ítéleteket nem a törvényekre alapítják, hanem a szokásokra. Szokások: törvénymagyarázó szokás törvénypótló szokás törvényrontó szokás A szokásjog az ország területén nem volt egységes. Helyi szokások voltak Megindul az a folyamat, hogy a szokásjogot összegyűjtsék és regisztrálják. Verbőczy féle 3-as könyv (Verbőczy országbíró volt) 3-as könyv: Verbőczy
az élő szokásjogot gyűjtötte össze. Dekrétumokat is felvett szokásjog címszóval. 1514-ben lett kész (ekkor volt a Dózsa féle parasztfelkelés) Latin nyelvű volt. Az országgyűlés elé került, de nem lett törvény, mert a király nem szentesítette. Nem küldték ki a megyéknek Nemesi szokásjoggyűjtemény volt, dekrétummal kiegészítve. 1517-ben Verbőczy Bécsben (saját költségére) kinyomtatta a könyvet, s megküldte a megyéknek további felhasználás céljából, alkalmazták, bár nem volt törvény. Kötelező érvényűvé vált Később a corpos junisba is bekerült. Részei: 1. rész: nemesi magánjog (nemesi kiváltságok) 2. rész: nemesi eljárásjog 3. rész: részletek a városi- és jobbágyjogból A büntető és a polgári szabályok még nem válnak szét. Közjogi szabályok is vannak benne elvétve. A nemesi jogot rendszerbe foglalta Kimondja a jobbágyok teljes és örökös röghöz kötését. Városok jogkönyve: városi
szokásgyűjtemény. Minden városnak megvolt a jogkönyve Részei: privilégium levél város jogkörével rendelkező statútum helyi szokásjog Törvény: XIII. században az országgyűlési törvények, a király a törvénykezési jogát a rendekkel gyakorolja az országgyűlésen. A királynak van e önálló jogalkotási hatásköre? A rendek a királlyal együtt volt törvénykezési joga. A királynak kellett szentesítenie a törvényt. A törvényt ki kellett hirdetni, megküldték a megyéknek és a szabad királyi városoknak. A törvény részei: Bevezető rész (jogalkotás szükségessége, ki alkotta a törvényt) Törvényszöveg (jogszabály szövege) Záradék (király szentesítését tartalmazza) Akkor léptek hatályba a törvények, ha alkalmazták azokat. Privilégium: bizonyos személyegyesületeknek (általános privilégium) és személyeknek van (különös privilégium). Statútum: helyi szabályrendelet, önálló rendelet
alkotással felruházott szervezetek saját maguk által alkotott jogok törvénnyel ellentétes nem lehet országos szokásjoggal sem ellenkezhet 21 Modern állam- és jogtörténet III. 1526-1848-ig 1. 2. 3. 4. Szokásjog: egyenrangú tényező a törvénnyel. Mennyiségileg a törvény több 4-es könyv: 1. rész: közjog 2. rész: országos nemesi magánjog 3. rész: peres eljárás 4. rész: helyi jogok illetve jobbágyok magánjogainak bizonyos részei Törvény: a király és az országgyűlés együttesen hozza a törvényeket. Vannak kizárólagos törvényhozási tárgyak: békekötési okmányok, adókivetés, újonc megajánlás, alkotmányos kérdések, királyválasztás, ország határai. A török uralom alatt álló területeken nincs törvényhozás. Nyugat-Európában ekkor írott törvények vannak: alkotmányos erejű törvények. A 3-as könyv 1 rész / 9 fejezete alkotmányos jogokat tartalmaz. A törvények nyelve 1830-ig latin
(Azután vegyes: latin és magyar) 1848-tól magyar nyelvű. Jogforrásként lehet tekinteni a bírói gyakorlatot 1800-tól a felsőbb bíróságok döntéseit összefoglalják és nyomtatott formában meg is jelenik. Privilégium: az ország sarkalatos törvényeivel nem állhatott ellentétben mások jogainak sérelme nélkül Statútum: királyi rendelet (pátens) a király önállóan és egy személyben gyakorolja a jogalkotói hatáskörét, ellentétben a törvénnyel. ha az országgyűlés nem ülésezik, pátens bocsáthat ki ha van országgyűlés, csak a király nem akarja az országgyűlés elé vinni a szabályozni kívánt kérdést, akkor a törvény végrehajtására pátenst bocsáthat ki a helytartó tanács is bocsáthat ki pátenst 22 Modern állam- és jogtörténet A feudális jog Magyarországon - Polgári jog Intézménye: feudális földtulajdonjog: kötött tulajdoni forma, sok minden korlátozza, nincs szabad rendelkezés felette
öröklési jogszabályok korlátozzák a szabad rendelkezést ősiség is korlátozza a szabad rendelkezést intézménye: nemesi osztály: a családfő halála esetén az öröklést felosztották a családtagok között. A férfiaké az ingatlanok, a nőké az ingók - Tulajdonjog Kötött tulajdoni formák, amelyek nem teszik lehetővé az elidegenítést koronajavak (pl.: szabad királyi városok) egyházi javak (ami egyszer az egyház kezébe kerül, a fölött a királynak nincs rendelkezése) hitbizomány (a családfő leköti a birtokot, nem lehet osztogatni, oklevelet kellett kiállítani) városi polgár tulajdonjoga (ha nem volt leszármazottja, akkor minden a városra szállt) jobbágybirtok - Személyi jog Elismeri az egyént és a személyegyesülést is. Személyegyesülés: a várost és az uralkodói vagyont elismeri. A cégeket is elismeri, mint személyegyesülést Egyén: jogképessége korlátozott, a teljes jogképesség
csak a nemeseket illeti meg Cselekvőképesség: 12 év alatt cselekvőképtelen férfi: 24 év felett cselekvőképes lány: 16 év felett cselekvőképes - Családi jog A házasság az egyház által történik, válás nincs, csak érvénytelenítés bizonyos esetekben jegyajándék (ha a jegyesség felbomlott, vissza kell adni) hozomány (a lány szülei állják, alapvető kelléke a házasságnak) - Öröklés jog Eltérő szabályok vonatkoznak mindenkire. A nemeseknek lehetett végrendeletet kötni Egyébként törvényes öröklés volt. Nőkre speciális szabályok voltak a jellemzők: ősi vagyonból negyed részt örököltek, szerzett vagyonból egyenlően örököltek a fiúkkal - özvegyi jog - Hajadon jog - Büntető jog Az általános és különös rész nem válik szét. Bűncselekmények: 1. Király és ország elleni bűncselekmények (fő és jószágvesztés a büntetés) 23 Modern állam- és jogtörténet
ország árulás idegen országba szökés konspiráció (szervezkedés, összeesküvés) fenségsértés, hűtlenség hamisítás eretnekség hatalmaskodás 2. Vagyon elleni bűncselekmények lopás rablás 3. Vallás elleni bűncselekmények hitszegés boszorkányság rontás, jövendölés magzatölés, nőrablás házasságtörés, paráznaság 4. Élet és testi épség elleni bűncselekmények testi sértés emberölés Büntetési nemek: Halálbüntetés (legfontosabb, leggyakoribb) Testcsonkító büntetések (István, László idejéből) Testfenyítő büntetések (fájdalmas, de később tud dolgozni) Megszégyenítő büntetések (kínos, pl.: megbélyegzés, hajlevágás, koloda) Szabadságvesztés (XVIII. században megnyílik az első börtön) Vagyoni büntetések (pl.: elkobzás, bírság) 24