Jogi ismeretek | Közigazgatási jog » Közigazgatási jog kérdések és válaszok

Közigazgatási jog kérdések és válaszok I/1. Sorolja fel az állam funkcióit! - tőke hatékony működtetése, - olyan társadalom létrehozása, amely megvédi önmagát a külső és belső ellenségtől, - biztonságos keretet teremt a munkaerő újratermeléséhez, - ellátja polgárai igényét. I/2. Jellemezze néhány szóval a rendőrállam, jogállam, és a jóléti állam lényegét! rendőrállam: külső védelem és belső rendfenntartás, jellemzője az életviszonyok szabályozottsága, erős szankciók alkalmazása. jogállam: jogbiztonság, az állami szervek tevékenységének civil kontrollja, a kívánt modell az önkéntes jogkövetés jóléti állam: az állampolgárok igényeinek maximális kielégítése, jellemzője az alulszabályozottság, mindent szabad, amit jogszabály nem tilt. I/3. Nevezze meg a hatalmi ágakat és azok szerveit! törvényhozói: Országgyűlés végrehajtói: Kormány, minisztériumok, országos hatáskörű szervek, helyi

önkormányzatok bírói hatalom: bíróságok I/4. Sorolja fel az elmúlt hónap legfontosabb közigazgatási feladatait! II/1. Nevezze meg a kormányzati szerveket! - országos hatáskörű szervek, - területi szervek, - helyi szervek II/2. Sorolja fel az Országgyűlés közigazgatással kapcsolatos legfontosabb feladatait! - biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét - meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit - létrehozza a közigazgatás szervezeti rendszerét, és az ehhez szükséges feltételeket - törvényhozói hatalom megtestesítője II/3. Jelölje meg, kinek tartozik a miniszter felelősséggel tevékenységéért! Nevezzen meg 2 országos hatáskörű szervet, amellyel munkája során kapcsolatban áll! A miniszter tevékenységéért a kormánynak, a miniszterelnöknek, és az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. TB, APEH, Földhivatal II/4. Nevezze meg azt a centrális irányítású területi közigazgatási szervet,

amely az ingatlan-nyilvántartást vezeti! Földhivatal III/1. Sorolja fel az önkormányzati alapjogokat! - önkormányzati tulajdon tekintetében tulajdonosi jogok gyakorlása, - saját bevételre jogosult, megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét, - önállósághoz való jog, - önkormányzati jelképeket alkothat, - demokratikus helyi hatalom gyakorlás joga, - önkormányzati jogok bírósági védelme, - kezdeményezés joga, - szabadon társulás joga - önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, - helyi kitüntetéseket és elismerési címeket alapíthat - saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. III/2. Jelölje meg, melyek a települési képviselőtestület át nem ruházható feladatai! - a rendeletalkotás joga, - szervezetének kialakítása, működésének meghatározása, - tv. által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás jogköre, - a helyi népszavazás kiírás joga, - önkormányzat

jelképek, kitüntetések meghatározása, díszpolgári cím adományozása, - költségvetés megállapítása, - a helyi adók megállapítása, - a településrendezési terv jóváhagyása, - hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, - alapítvány létrehozása, - önkormányzati társulás létrehozása, - közterület elnevezés, emlékmű állítás - intézményalapítás. III/3. Határozza meg az egyszerű és a minősített többségi szavazat fogalmát! Egyszerű: a képviselőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van. Az előterjesztés elfogadásához szükséges a jelenlévők több mint felének igen szavazata. Minősített: a képviselőtestület összes tagjának jelenléte szükséges, valamint a tagok több mint a felének igen szavazata. Minősített szavazásra szükség van: rendeletalkotáskor, társulás létrehozásakor, külföldi önkormányzattal való közreműködés esetén, jelentős vagyonra vonatkozó döntés esetén,

képviselő kizárásakor. III/4. Sorolja be a megyei önkormányzatokat a települési vagy helyi önkormányzatok sorába! A megyei önkormányzat helyi önkormányzatnak minősül. Köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyekre a települési önkormányzat nem képes. Kötelező feladatai oktatással, művelődésüggyel, egészségüggyel, épített környezet és környezetvédelemmel kapcsolatosak. Nincsen hatósági hatásköre III/5. Határozza meg, ki jogosult résztvenni a helyi népszavazáson! Az a személy, aki a helyi önkormányzati választáson is választásra jogosult. A helyi lakók 10%-a kezdeményezheti. Akkor érvényes, ha a polgárok több mint fele részt vesz, eredményesen szavaz és a szavazatok több mint fele azonos. III/7. Csoportosítsa az önkormányzat vagyonát felhasználási módja szerint! Az önkormányzat vagyona összetevődik az önkormányzat tulajdonából, a helyi önkormányzatokat megillető vagyonértékű

jogokból. A törzsvagyon az az önkormányzati tulajdon, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon vagy forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. Forgalomképtelen: közutak, műtárgyak, terek, parkok.stb Korlátozottan forgalomképes a közművek és ezek intézményei, középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. III/8. Sorolja fel az önkormányzat főbb bevételi forrásait! - helyi adók, - külön törvényben meghatározott illetékek, - saját tevékenységből, vállalkozásból származó nyereségosztalék, - haszonbérbeadásból származó bevételek, - átvett pénzösszegek, - környezet és műemlékvédelmi bírság. III/9. Sorolja fel az Országgyűlés feladatait az önkormányzatokra vonatkozóan! Az Országgyűlés tv-ben szabályozza: - a helyi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat-

és hatáskörét, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait. - a helyi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit, Az OGY a Kormány javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő testületet, melynek működése az alkotmánnyal ellentétes. Ezzel egyidejűleg 60 napon belüli időpontra kitűzi az időközi választást. Az OGY dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá – az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után – a megyék összevonásáról, szétválasztásáról határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról. III/10. Jelölje meg a köztársasági elnök jogosítványait az önkormányzatokra vonatkozóan! Az érintett önkormányzatok

kezdeményezésére dönt a városi cím adományozásáról, község alakításáról, egyesítéséről, a város, község elnevezésről. Köztársasági biztost nevez ki, meghatározott önkormányzati, továbbá az államigazgatási feladatok ellátásának irányítására, ha az OGY a helyi képviselő testülete feloszlatja. III/11. Határozza meg a felterjesztési jog lényegét! Az önkormányzatnak joga a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben közvetlenül vagy akár érdekképviseleti szervezet útján a hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez tájékoztatás, adat, szakmai és jogi értelmezés kérdésében állásfoglalás kérésére, illetőleg javaslatot tehet intézkedés megtételére. A felterjesztésre 30 napon belül a megkeresett állami szerv vezetője köteles érdemben válaszolni. IV/1. Határozza meg az államigazgatási ügy fogalmát! Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet

érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. IV/2. Jelölje meg az államigazgatási ügyben szereplőket! Egyik oldalon a közigazgatási szerv, másik oldalon az ügyfél. Vannak olyan ügyek, melyekben a közigazgatási szerv is ügyfélként szerepel. Ügyfél lehet magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet. IV/3. Jelölje meg az államigazgatási eljárás személyi, tárgyi, szervezeti hatályát! Tárgyi hatály: az államigazgatási eljárási tv. hatálya kiterjed minden államigazgatási ügyre Személyi hatályt tartalmazza az a rendelkezés, amely szerint a közigazgatási szerv eljárása során az államigazgatási ügyben a tv. rendelkezései szerint jár el Szervezeti hatály: a jogalkalmazó szerveknek meg kell állapítaniuk, hogy eljárásuk az államigazgatási eljárás szabályai alá tartozik-e. IV/4. Különböztesse meg a hatásköri

és illetékességi szabályokat! A hatáskör annak a szabályozási rendszernek az összessége, amely megmutatja, hogy az adott közigazgatási szerv milyen feladatokat, milyen jogosítványokat láthat el, ill. melyek azok, amelyeket el kell látnia. A hatáskör szabályait mindig az ügyre, a rendezendő viszonyokra vonatkozó anyagi jogi szabályok tartalmazzák. Az illetékesség fogalmával az azonos hatáskörű szervek között területi munkamegosztást jelölünk. Az illetékesség választja ki azt az egyetlen szervet, amely az ügy eldöntésére jogosult. Tehát a hatáskör tárgyi szempontból jelöli meg az ügyet és az ellátására feljogosított szerveket, az illetékesség az azonos hatáskörű szervek közül területi elv szerint választja ki az eljárásra feljogosított, hatáskörrel rendelkező szervet. IV/5. Nevezze meg, mikor és milyen intézkedésekre köteles a közigazgatási szerv, ha egyébként az ügyben nem rendelkezik hatáskörrel!

Hatáskör és illetékesség hiánya esetén intézkedésre akkor kerülhet sor, ha ezzel a lakosság életében, vagyonában bekövetkező kár megelőzése, ill. az élet- és vagyonbiztonság, közbiztronság szabályainak védelme valósul meg. A közigazgatási szerv katasztrófa, árvíz, földrengés okozta helyzetekben köteles intézkedni akkor, amikor az intézkedései megalapozottak. Fenti okok bekövetkezésekor köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a kár megelőzése érdekében szükségesek, és a gyors cselekvés igénye nem ad lehetőséget a hatáskörrel rendelkező szerv akár azonnali megkeresésére, ill. intézkedésre való felhívásra sem. IV/6. Jelölje meg az illetékes szervet abban az esetben, ha az ügyfél ipari tevékenység folytatására kéri működési engedély kiadását! Az a közigazgatási szerv, amelynek területén a tevékenységet folytatni kívánják. IV/7. Határozza meg, mi a közigazgatási szerv teendője, ha az

ügyfél lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzőjéhez nyújtja be építési engedély kérelmét! Amennyiben az építés helye is megegyezik a lakóhellyel és helyben van kihelyezett építési hatóság, úgy azt oda köteles továbbítni, amennyiben helyben nincs, továbbítja az elsőfokú hatósághoz. Az építési engedélyt a lakóhelytől függetlenül mindig az építés helyén kell beadni. IV/8. Jelölje meg, milyen eljárási aktussal indulhat meg a közigazgatási eljárás! Az államigazgatási eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, vagy nyilatkozatára indul meg. Ezen felül a felettes szerv utasíthatja a közigazgatási szervet eljárás megindítására. IV/9. Az eljárási határidő elmulasztása esetén az ügyfél milyen módon pótolhatja az elmulasztott cselekményt? A fél, vagy akire nézve a közgazgatási szerv valamely határidőt állapított meg, nem jelenik meg határidőben, vagy a határidőt elmulasztotta, igazolási kérelmet

nyújthat be. Az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozóan a határidő 8 nap, amelyen belül az elmulasztott cselekményt el kell végezni. A határidő a tudomásra jutástól, ill az akadály megszűnésétől számít. Hat hónapon túl igazolási kérelem nem terjeszthető elő Az igazolási kérelemmel egyidőben az elmulasztott cselekményt is pótolni kell. IV/10. Nevezze meg, ki hallgatható meg tanúként az államigazgatási ügyben! Az a teljes cselekvőképességgel rendelkező személy, aki az ügyre vonatkozó tények, körülmények bekövetkezését tanúsítani tudja, és értékelhető vallomást képes tenni. IV/11. Jelölje meg, mi a különbség a szakértő és a szakhatóság közreműködésében! Jogszabály előírása esetén az ügyben hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervnek a határozathozatalt megelőzően más közigazgatási szervet, szakhatóságot kell megkeresnie az érdemi döntéshez előzetes állásfoglalás céljából.

A szakhatóság hallgatását beleegyezésnek kell tekinteni. Ha az ügy különleges szakértelmet kíván és az eljáró közigazgatási szervnek ilyen szakértelemmel rendelkező ügyintézője nincs, szakértő kirendelésére kerülhet sor. Tehát szakértőt vitás esetekben rendelnek ki, szakhatóságot a törvényi előírásoknak megfelelően kötelező bevonni az eljárásba. IV/12. Jellemezze, mit jelent a közigazgatási szerv tényállás-tisztázási kötelezettsége! A közigazgatási szerv az érdemi határozathozatalhoz szükséges adatokat, tényeket köteles megállapítani. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, úgy hivatalból akár az ügyfél kérelmére bizonyítási eljárást kell lefolytatni. A bizonyítási eljárás során az ügyfél nyilatkozatot tehet, a közigazgatási szerv iratot, tanúvallomást szerezhet be, helyszíni szemlét tarthat, az ügyfél az állításai bizonyítására iratot csatolhat. IV/13. Nevezze meg az érdemi

határozat szerkezetének egységeit! Az alakszerű határozatnak tartalmaznia kell: - az eljáró szerv megnevezését, - az ügyfél adatait, - az ügy számát, tárgyát és ügyintézőjét, - a közigazgatási szerv döntését, a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást, - az indoklásban a tényállás megállapítását, - határozathozatal helyét, idejét, határozat aláírójának nevét, beosztását, valamint a közigazgatási szerv bélyegző lenyomatát. IV/14. Állapítson meg egy meghatározott kötelezettség teljesítésére határidőt! pl. 4 éves beépítési kötelezettség IV/15 Fogalmazzon meg írásban egy jogot biztosító közigazgatási határozatot! IV/16. Jelölje meg, mi a különbség a hatósági bizonyítvány, és a hatósági igazolvány között! A hatósági bizonyítvány meghatározott tényállapot vagy egyéb adat igazolására szolgáló hatósági okirat, amely az ellenkező bizonyításáig kétséget kizáróan bizonyítja az

abban foglalt adatok és tények valódiságát és igazságát. Nincs alakisághoz kötve, vele szemben az írásbeliség követelménye az általános. Törvény vagy önkormányzati rendelet az ügyfél adatainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt rendszeresíthet. Csak abban az esetben adható ki, ha annak kiadását jogszabály rendeli el. A hatósági igazolványba csak a jogszabályban meghatározott bejegyzés tehető Alapvető különbség, hogy a hatósági igazolványt jogszabály felhatalmazása alapján adja ki a közigazgatási szerv, a hatósági bizonyítványt különböző tények és adatok igazolása érdekében az ügyfél kérelmére állítják ki. A hatósági igazolvány gyakran jogok igazolását is biztosítja IV/17. Sorolja fel, milyen intézkedést tehet a hatósági ellenőrzési szerv a hatósági ellenőrzés befejezését követően! Jogsértés megállapítása esetén az eljáró közigazgatási szervnek a hatáskörébe tartozó

intézkedéseket nem kell tenni, hatáskörét gyakorolni köteles. Fel kell hívni az ügyfél figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre. Felelősségre vonás lehetősége esetén fegyelmi, jogszabálysértési, polgári, büntető eljárást kell kezdeményezni. Az ellenőrzés az intézkedésekről szóló tájékoztatóval zárul. Sor kerülhet még utóvizsgálat formájában annak ellenőrzésére, hogy a hatósági ellenőrzés által feltárt hiányosságokat az ellenőrzött személy vagy szerv kiküszöbölte-e. V/1. Határolja el a közigazgatási szervek határozatának belső és külső felülvizsgálatát! A belső felülvizsgálatok a közigazgatási szervek rendszerén belül biztosítják a határozatok törvényességének helyreállítását. A külső felülvizsgálatban olyan szervek közreműködése szükséges, amelyek feladata kizárólag a törvényesség biztosítása. V/2. Sorolja fel a közigazgatási rendszeren belüli jogorvoslatokat! -

kijavítás - kiegészítés - visszvonás V/3. Sorolja fel a külső szervek által végzett jogorvoslatokat! - fellebbezés - felügyeleti intézkedés - semmisség megállapítása V/4. Jellemezze röviden a fellebbezési eljárást! A fellebbezés jogát a tv. biztosítja Az terjesztheti elő, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz. Fellebbezési határidő 15 nap. A fellebbezést annál a közigazgatási szervnél kell előterjeszteni, amelyik a határozatot hozta, de a felettes szervhez kell címezni. A határozatot kibocsátó megvizsgálja a fellebbezésben előadottakat, és 8 nap áll rendelkezésére a határozat módosítására, kiegészítésére vagy visszavonására. Ha saját körben nem módosítja, javítja, vagy nem vonja vissza, akkor 8 nap áll rendelkezésére a felettes szervhez való felterjesztésre érdemi elbírálás végett. V/5. Mutassa be a felügyeleti intézkedést! A felügyeleti intézkedés rendkívüli jogorvoslatnak minősül.

Megtételére hivatalból és az ügyfél kérelmére kerülhet sor. Ennek során törvényességi felülvizsgálat történik Felügyeleti intézkedés során azt vizsgálják, hogy az eljáró elsőfokú közigazgatási szerv az anyagi és eljárási jogszabályokat betartotta-e. Jogszabálysértés esetén lehetőség van a határozat megváltoztatására, megsemmisítésére, az ügyben eljárt államigazgatási szerv új eljárásra utasítására is. Egy év elteltével erre nincs mód Jóhiszeműen szerzett joggyakorlás esetén a határozat megváltoztatásának vagy megsemmisítésének nincs helye. V/6. Sorolja fel a semmisség eseteit! - ha olyan ügyben járt el az államigazgatási szerv, amelyben nincs hatásköre - az az államigazgatási ügy, melynek ügyintézője a Btk-ba ütköző kötelezettségét megszegte (hivatali visszaélés, vesztegetés) - ha más bűncselekmény elkövetése befolyásolta a közigazgatási határozatot. V/7. Sorolja fel az ügyész

intézkedéseit a közigazgatási eljárásban! - ellenőrzi a törvényesség betartását, és az orvoslásra tett intézkedéseket, - felülvizsgálhat átfogóan egy-egy közigazgatási szervet, bármely hatósági ügyet és határozatot, - óvást nyújthat be, - felszólalással élhet. V/8. Nevezze meg a bírósági felülvizsgálat feltételeit! Az államigazgatási eljárás biztosítja az ügyfelek számára, valamint azok számára, akiknek jogát, jogos érdekét a közigazgatási határozat érinti, hogy az érdemi közigazgatási határozat felülvizsgálata érdekében törvénysértés esetén bírósághoz fordulhassanak. Az ügyfélnek a keresetét a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell benyújtania. A bírósági felülvizsgálat feltétele, hogy a közigazgatási szerven belüli jogorvoslatot kimerítse. Nem lehet bírósági felülvizsgálatot kérni, ha az ügyfél a fellebbezési jogát nem merítette ki. Nem kerülhet sor továbbá a

felülvizsgálatra: - ha a törvény azt kizárja, - az állampolgárok katonai szolgálatával, fegyverhasználatával kapcsolatban, - ha a határozat jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja. V/9. Jellemezze a bíróság döntési jogkörét! A bíróság bírálja el a hozzá beérkezett keresetet, és amennyiben jogszabálysértést észlel, a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi. Amennyiben szükséges az első vagy másodfokon eljárt szervet új határozathozatalra kötelezheti. Ez a bíróság casszációs joga A bírósági felülvizsgálat tárgya a közigazgatási határozat jogszerűsége, annak megállapítása, hogy a közigazgatási szerv eljárása során nem követett-e el szabálysértést. A törvényességi felülvizsgálat során a bíróság a kereseti kérelemhez van kötve, amit a fél nem jelölt meg a kereseti kérelmében, arra a bíróság nem térhet ki. Megváltoztathatja a bíróság a közigazgatási szerv

döntését az adó- és illetékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben, társadalombiztosítási ügyekben. VI/1. Sorolja fel a végrehajtható határozatokat! - ha nem fellebbeztek ellene, - ha az érintettek lemondtak fellebbezési jogukról, - ha a fellebbezést a törvény kizárja, - ha az azonnali végrehajtását államigazgatási szerv rendelte el, - ha adókötelezettséget állapít meg. VI/2. Nevezze meg a végrehajtást elrendelő szervet! A közigazgatási határozatok végrehajtását az első fokon eljárt államigazgatási szerv rendeli el. VI/3. Hogyan hajtják végre a pénzfizetésre kötelezést? Ha a kötelezett magánszemély, az államigazgatási szerv felhívja a kötelezett munkáltatóját, hogy a kötelezett munkábéréből fizesse ki a jogosult részére. Ha jogi személy a kötelezett, bankszámláját vezető pénzintézetet keresi meg, hogy az összeget a kötelezett számlájáról emelje le. Amennyiben ez nem lehetséges, a végrehajtást a

kötelezett vagyontárgyaira kell végrehajtani. VI/4. Ki terjeszti elő a végrehajtási kifogást? Az akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a sérelemről szerzett tudomására jutástól számított 3 napon belül kifogást terjeszthet elő, tehát nem az, akivel szemben a végrehajtási cselekményt lefolytatják, hanem más személy, akit a végrehajtás érint. VI/5. Meddig lehet végrehajtani a közigazgatási határozatot? A jogerőre emelkedéstől számított 3 évig. 3 év elteltével a közigazgatási határozat elévül, de az elévülést bármely végrehajtási cselekmény megszakítja