Informatika | Operációs rendszerek » Kiss Gábor - Operációs rendszerek

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 68 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:1173

Feltöltve:2005. június 17.

Méret:1012 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Tartalomjegyzék 1 Az operációs rendszer alapjai . 4 1.1 Az operációs rendszer működése . 4 2 A DOS operációs rendszer . 5 2.1 A DOS 5 moduláris részből áll: . 5 2.2 A konfigurációt alkotó eszközök és ezek egyezményes jelölése a DOS-ban: . 5 2.21 Háttértárak 5 2.22 Kommunikációs csatornák: 5 2.3 File azonosítók . 6 2.31 Nem egyértelmű file-azonosítók (globális file-nevek) 6 2.4 A dinamikus lemezkezelés. 6 2.5 DOS parancsok: . 7 2.6 Könyvtárak kezelése . 9 2.7 Nyomtatóval kapcsolatos parancsok . 16 2.8 SZŰRŐK: . 17 2.9 Parancs -file-ok: . 17 2.10 DOS alparancsok: . 18 3 A Microsoft Windows 98 operációs rendszer . 20 3.1 Bevezetés . 20 3.2 A Windows 98 használatának a rendszerkövetelményei: . 21 3.3 A Windows 98 Asztal felépítése . 21 3.31 A számítógép felfedezése 22 3.311 A Start gomb és a Tálca . 23 3.312 Sajátgép. 24 3.313 Windows intéző . 24

3.314 Hálózatok . 25 3.4 A programok használata . 25 3.41 Programok hozzáadása és eltávolítása 25 3.411 Programok telepítése. 26 3.42 Programok indítása és kilépés 26 3.421 Program indítása . 26 3.422 Kilépés a programból . 26 3.5 File-ok és mappák kezelése . 26 3.51 Mappák létrehozása 26 3.511 Mappák létrehozása . 26 3.52 File-ok és mappák keresése 27 3.521 File és mappa keresése. 27 3.53 File-ok és mappák megnyitása 27 3.531 File-ok és mappák megnyitása. 27 3.54 File-ok és mappák átnevezése 27 3.541 File vagy mappa átnevezése . 28 3.55 File-ok és mappák másolása, illetve áthelyezése 28 3.551 File-ok és mappák másolása, illetve áthelyezése . 28 3.56 Munka a gyakran használt file-okkal 28 3.561 A nemrég használt dokumentumok megnyitása . 28 3.562 File-ok áthelyezése a Dokumentumok mappába . 28 3.563 File-hoz tartozó parancsikon létrehozása . 28 3.57 File-ok és mappák törlése 29 3.571 File-ok és mappák

törlése . 29 3.572 File-ok végleges törlése . 29 3.6 A számítógép kikapcsolása . 29 3.61 A számítógép kikapcsolása 29 3.7 Nyomtatás . 29 3.71 Nyomtató telepítése 29 Nyomtató telepítésének a menete . 30 3.711 4 Bevezetés a Windows 2000-be . 31 Készült az Európai Unió támogatásával 1 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán 4.1 Áttekintés . 31 4.2 A Windows 2000 platform . 31 4.3 Windows 2000 Professional . 32 4.31 Egyszerű használat 32 4.32 A mobil felhasználók támogatása 33 4.33 Nyomtatási munkák támogatása 33 4.34 Egyszerűsített felügyelet 34 4.341 A telepítő és konfigurációs eszközök . 34 4.3411 A konfigurációs menedzsment (Configuration management) 34 4.342 Hibaelhárítás,hibafelderítő eszközök (Troubleshooting Tools) . 35 4.343 Megnövelt hardver támogatás . 35 4.3431 Hardver hozzáadás/eltávolítás varázsló (Add/Remove Hardware wizard) 35 4.3432 Windows meghajtó modell

(Windows Driver Model, WDM) 36 4.344 Plug and Play (hardverfelismerés) támogatás . 36 4.345 Tápellátás beállítások (Power Options in Control Panel) . 36 4.35 Megerősített fájlkezelés és biztonság 36 4.351 Az Állománykezelő (File Management) újdonságai. 36 4.36 Védelmi szolgáltatások és jellemzők 37 4.37 Megerősített Internetes kommunikáció 38 4.371 Internet Explorer 5 . 38 4.372 Outlook Express . 38 4.38 Hardver követelmények 39 4.39 Frissítési opciók 39 4.4 A Microsoft Menedzsment Konzol (MMC) használata . 40 4.41 Áttekintés 40 4.42 A Microsoft Menedzsment Konzol (MMC) 40 4.421 Navigálás az MMC felületén . 40 4.422 Választás a konzolmódok közül . 41 4.423 Konzol létrehozása . 42 4.424 A konzol testreszabása . 43 4.425 MMC konzolok . 43 4.426 Computer Management konzol . 44 4.5 Rendszereszközök (System Tools) . 45 4.6 Tárolás (Storage) . 45 4.7 Szerver-alkalmazások és szolgáltatások (Server Applications and Services) . 45

4.8 Egyéb adminisztratív eszközök . 45 4.9 A Windows 2000 Active Directory felfedezése . 46 4.91 Az Active Directory áttekintése 46 4.92 Az Active Directory előnyei 46 4.93 Tulajdonságok 47 4.94 Az Active Directory felépítésének vizsgálata 47 4.95 Tartományok (Domains) 48 4.951 Megbízotti viszonyok (Trust relationships) . 49 4.952 Explicit, egy irányú megbízotti viszony. 49 4.953 Tranzitív megbízotti viszony. 49 4.96 Szervezeti egységek (Organizational Units) 50 4.97 Replikáció 50 4.98 Telephelyek (Site-ok) 50 4.99 Globális katalógus (Global Catalog) 51 4.910 Keresés az Active Directory-ban . 51 4.10 A Windows 2000 felügyeleti technológiái . 52 4.101 Áttekintés. 52 4.102 Csoport házirend (Group Policy). 52 4.1021 Csoport házirend beállítások 52 4.1022 Csoport házirend objektumok 53 4.1023 A csoport házirend megnyitása 53 4.1024 A csoport házirend mappái 54 Készült az Európai Unió támogatásával 2 Operációs rendszerek Kiss

Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán 4.10241 A Computer Configuration 54 4.10242 A User Configuration 54 4.10243 A mappák beállításai 54 4.1025 Csoport házirend alkalmazása 55 4.10251 Az öröklés rendje 55 4.10252 Az öröklés módosítása 55 4.103 Szoftver telepítési házirend . 56 4.1031 Szoftver hozzárendelés és közzététel 56 4.10311 Szoftver hozzárendelés 56 4.10312 Szoftver közzététel 57 4.1032 Telepített szoftverek módosítása 57 4.104 Offline fájlok . 58 4.105 Barangoló profilok (Roaming Profiles). 59 4.11 A Windows 2000 lemezkezelése . 59 4.111 Lemezes tárolók kezelése . 59 4.112 Lemezkezelés . 59 4.113 Partíció típusok egyszerű lemezeken . 60 4.114 Kötet típusok dinamikus lemezeken . 61 4.115 Lemezes tárolók konverziója . 62 4.116 Lemezfelügyelet . 63 4.117 Lemezfelügyelő varázslók . 64 4.12 Fájlrendszerek összehasonlítása. 64 4.121 A FAT és a FAT32. 65 4.1211 FAT 65 4.1212 FAT32 65 4.1213 Az NTFS 66

4.12131 Az NTFS 4-es és 5-ös verziói által egyaránt támogatott tulajdonságok 66 4.12132 Az NTFS 5 új tulajdonságai 66 4.122 A fájlrendszer megválasztása . 67 4.123 Lemezkvóták hozzárendelése. 68 Készült az Európai Unió támogatásával 3 Operációs rendszerek 1 Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Az operációs rendszer alapjai Ahhoz, hogy a felhasználói programok futását egyáltalán lehetővé tegyük, olyan programrendszerre van szükség, amelynek fontosabb részei állandóan a számítógépben vagy mágneslemezen vannak. Ezt a programrendszert nevezik a számítógép operációs rendszerének. Az operációs rendszer vezérli a felhasználói programok futását. Eközben az operációs rendszer arról is gondoskodik, hogy a számítógép valamennyi egysége, amelyeket a felhasználói program használ, megfelelően együttműködjék. Az operációs rendszer koordinálja a hardware-t A számítógép operációs rendszere

lehetővé teszi azt is, hogy gyakran több felhasználó is tudjon egy és ugyanazon gépen dolgozni. Az operációs rendszer koordinálja a különböző felhasználók hozzáférését a számítógéphez. Az operációs rendszernek köszönhető az is, hogy a felhasználó pl. egészen egyszerű módon tud terminálon át a számítógéppel kapcsolatba lépni és erről a terminálról a gép valamennyi berendezését és szolgáltatását igénybe tudja venni. Az operációs rendszer a számítógépen, a számítógéprendszerben megvalósított elektronikus funkciókat egészíti ki programozott eszközökkel. Ezért az operációs rendszer feladatát egyik oldalról az határozza meg, hogy milyen számítógéprendszer szolgál ki. Az operációs rendszer a számítógép elválaszthatatlan részeként jelenik meg a felhasználó számára. Az operációs rendszerrel együtt válik a számítógép az adott problémakörben felmerülő feladatok megoldására alkalmassá. Az

operációs rendszer feladatát tehát a másik oldalról az határozza meg, hogy milyen célt szolgáló rendszer részeként kerül felhasználásra. 1.1 Az operációs rendszer működése A számítógépben a program végrehajtásakor először a program logikai kezdetét jelentő első utasításra kerül a vezérlés, melyet a program többi utasítása a program által meghatározott sorrendben követ, egészen a program logikai végéig. Az ilyen programot szekvenciális programnak nevezzük Az operációs rendszer szekvenciális programok, programmodulok összessége. Az operációs rendszernek rendszerint több logikai kezdete, indítási pontja van. Az indítási pontokba az operációs rendszert véletlenül bekövetkező események indítják el. Egy esemény feldolgozását az operációs rendszernek rendszerint több szekvenciális programja, modulja végzi el. Ilyenkor az operációs rendszer moduljai egymást indítják, előre meghatározott sorrendben. Az

operációs rendszer hatékony használhatóságának egyik kulcsa a moduláris felépítés. Annál áttekinthetőbb és annál hatékonyabb egy operációs rendszer, minél egyszerűbb, pontosan körülhatárolt funkciókat tejesítő modulokból épül fel. Ezeket a modulokat kell azután gondosan megtervezett hierarchiába szervezni, ahol minden programszint csak a neki kijelölt feladatokkal foglalkozik, a feljebb lévő szinteket megkímélve az ezekkel kapcsolatos részletektől ( és nem törődve az alsóbb szinteken megoldandó részletkérdésekkel ). Ezt követőn vegyük sorra az alábbi operációs rendszerek főbb jellemzőit: • DOS – Disk Operating system • Microsoft Windows98 • Microsoft Windows 2000 Professional Készült az Európai Unió támogatásával 4 Operációs rendszerek 2 Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A DOS operációs rendszer Az operációs rendszer teremti meg a kapcsolatot a gép és a kezelője között. A

hardware-t „elfedi” a felhasználók elől. A DOS ( Disk Operating System )operációs rendszernek két fő komponense van: eszközöket kezelő rész (BIOS) parancsértelmező (COMMAND.COM) 2.1 A DOS 5 moduláris részből áll: 1./ BOOT REKORD: a betöltő rekord az operációs rendszer betöltését végzi. A lemez első szektora. 2./ IBMBIOCOM: a boot rekord tölti be (titkos file). 3./ IBMDOSCOM: a boot rekord tölti be (titkos file). 4./ COMMANDCOM: a DOS alatt bebillentyűzött parancsok feldolgozását és értelmezését végzi. A belső parancsok ennek részei 5./ Az összes külső parancsot magában foglalja: FORMAT, COMP, LABEL, DISKCOPY, stb. 2.2 A konfigurációt alkotó eszközök és ezek egyezményes jelölése a DOS-ban: 2.21 Háttértárak A: első floppy egység B: második floppy egység (ha van) C: első winchester egység D: második winchester egység E: virtuális RAM disk F-Z: hálózati vezérgép winchestere Kazettás egység (streamer)

Video-streamer (mentésre használt video recorder) 2.22 Kommunikációs csatornák: COM 1: általában egy RS-232-es soros vonal COM 2: általában valamilyen párhuzamos interface Bizonyos további perifériákat speciális file-név megadásával azonosíthatunk. Ezeket a speciális neveket közönséges file-oknak nem adhatjuk A speciális file-nevek a következők: 1./ 2./ 3./ 4./ 5./ AUX :azonos a COM 1 interface-vel; CON : a billentyűzet, mint input-periféria és a képernyő, mint output periféria; PRN : a nyomtatót jelenti; LPT 1 : azonos a PRN-el; LPT 2 : a második nyomtatót jelenti; Készült az Európai Unió támogatásával 5 Operációs rendszerek 6./ 7./ 2.3 LPT 3 : NUL : Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán a harmadik nyomtatót jelenti; az un. „NUL – perifériát” jelenti File azonosítók A file azonosítók formája az alábbi: FILENÉV.KITERJESZTÉS Ahol a FILENÉV maximum 8 karakter, a KITERJESZTÉS maximum 3 karakter. Ez az

egyszerű filenév A teljes file-név ettől csak annyiban különbözik, hogy előtte azt az eszközt (egységet) is meg kell jelölni, amelyen az adott file van és az esetleges követési utat (erről még a későbbiekben szó lesz). 2.31 Nem egyértelmű file-azonosítók (globális file-nevek) A file-azonosítókban kétféle „JOKER” jel használható: 1./ *: az attól jobbra lévő összes karaktert helyettesíti, 2./ ?: az adott pozícióban álló tetszőleges karaktert helyettesíti 2.4 A dinamikus lemezkezelés A DOS dinamikus lemezkezelésének lényege az, hogy a file-ok mérete a file első létrehozása után is változhat (nőhet vagy csökkenhet). Ezt a szektorok „láncolásával” éri el a rendszer, ami azt jelenti, hogy a szektorokat (melyekből a file-ok felépülnek) egy mutató-rendszerrel fűzi egymás mögé. Ha a file mérete csökken, akkor egyszerűen csak ki kell hagyni ebből a szektor-láncolatból egyes elemeket, ha pedig növekszik, akkor

újabb(ak)at kell a lánc végére fűzni. Másik jellemző vonása a dinamikus lemezkezelésnek a file-ok ún. tartalomjegyzékekbe (directory) való szervezése. Ennek lényege az, hogy a file-okra vonatkozó lényeges információkat egy-egy directory tartalmazza. A directory-k ún „fa-struktúrát” alkotnak Az ún „gyökér” az az első könyvtár, amiből ez a struktúra kiindul(hat). Ebből minden floppy-lemezen, illetve minden winchesteren csak egy van. A struktúra elágazásait tulajdonképpen a tartalomjegyzékek egymásba épülései adják Egy adott directory-n belül létrehozott újabb tartalomjegyzék annak az al-tartalomjegyzéke lesz (subdirectory). Az új directory-be még további file-ok és tartalomjegyzékek helyezhetők el (hozhatók létre). A gyökér jele: „” Egy példa fa-struktúrára: AA1 AA2 AA1 AT1 AT2 AT3 AA2 AA3 Al-tartalomjegyzékek gyökér Három szabály: - egy file egyszerre csak egy tartalomjegyzékhez tartozhat; egy

tartalomjegyzékben nem lehet több azonos nevű file, illetve al-tartalomjegyzék; a struktúrában a gyökértől távolodva csak újabb elágazások lehetnek, összekapcsolódások nem. Készült az Európai Unió támogatásával 6 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Az útvonal: Egy file eléréséhez szükséges összes információt útvonalnak (elérési vagy hozzáférési útnak) nevezzük. Angol neve: path Az útvonal arra a meghajtóra és könyvtárra utal (azok neveit tartalmazza), ahol az elérni kívánt file van: Formailag egy lemez-azonosító betűt, egy kettőspontot és „” (BACK SLASH, fordított per) jelekkel elválasztott directory-neveket tartalmaz. 2.5 DOS parancsok: A parancsok leírása során a következő jelöléseket használjuk: d path fn kit / : : : : : : lemezmeghajtó név útvonal, követési út file-név kiterjesztés szóköz (ahol ez a jel szerepel, oda KÖTELEZŐ szóközt írni) a parancsban

használatos kapcsolók A „[” (szögletes) zárójelbe tett részeket nem kötelező használni. DIR: a tartalomjegyzék kiíratása (belső parancs) DIR [d:] [path] [fn[kit]] [ /P] [/W] /P: /W: egyszerre csak egy képernyőtartalom jelenik meg, a további lap(ok) egy tetszőleges billentyű leütésével hívhatók elő. Visszalapozás nem lehetséges, de a parancs megismételhető. rövidített kiírás, csak a nevet és kiterjesztést sorolja fel (egy sorban 5 file-t). Nem egyértelmű (* és ?) file-azonosítók megengedettek. Egy file-hoz pl. ezek a directory-bejegyzések tartoznak: BACKUP COM 5532 5-23-91 14:00p Név Kiterjesztés File-méret (byte) Létrehozás dátuma: hó nap év Létrehozás időpontja: óra:perc (a: de., p: du) FORMAT: formázás (külső parancs) Minden floppy disket az első használatba vétel előtt formattálni kell. FORMAT [d:] [/S] [/1] [/8] [/V] [/B] [/4] vagy vagy Készült az Európai Unió támogatásával [/1] és [/8]

opciókkal nem lehet használni 7 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán /S: rendszerfile-ok átmásolása az új lemezre (/B nem adható vele egy időben) /1: egyoldalas formázás /8: szektoros formázás (/V nem adható) /V: a formázás végén a lemeznek nevet (ún. „kötetnév”) /B: helyet biztosít a DOS rendszerfile-ok későbbi felírására (akkor érdemes használni, ha BOOT-olható lemezt akarunk készíteni, de nem azzal a DOS-verzióval, amelyikkel a formázás történik) /4: a,2 Mbyte-os meghajtó esetén adható: a formázás, 360 Kbyte-os lesz. /1, /4, /8 opciókkal együtt és winchester (fix disk) esetén nem alkalmazható FDISK: a winchester(ek) partíciós táblái (i/já)nak megjelenítése, módosítása, illetve törlése. Az FDISK behívása után egy menüt kapunk, melynek az alábbi lenne a magyar megfelelője: 1./ Partíció(k) előállítása 2./ Partíció aktivizálása 3./ Partíció(k) törlése 4./ A

partíciós tábla adatainak megjelenítése 5./ Átlépés a következő winchesterre (csak 2 winchester esetén jelenik meg) DISKCOPY: teljes lemez másolása (külső parancs) A céllemez (amire másolunk) nem kell, hogy formázott legyen. DISKCOPY [d1: [d2:]] [/1] d1: d2: /1: innen másolunk (forrás: source) ide másolunk (cél: target) csak az egyik oldal másolása (csak floppynál!) A parancs kiadása után az alábbi szöveg jelenik meg a képernyőn: Insert source diskette in drive A: (helyezze a forráslemezt az A meghajtóba) A lemez beolvasása után a következő szöveget kapjuk: Insert target diskette in drive A: (helyezze a tárgylemezt az A meghajtóba) A másolat elkészítése után a „COPY COMPLETE” felirattal zár és megkérdezi, hogy kívánunk-e újabb másolást? Ha erre a kérdésre „Y”-t (Yes:igen) válaszolunk, akkor az eljárás az „Insert source” felirattól kezdődően újra kezdődik. Készült az Európai Unió támogatásával 8

Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán DISKCOMP: lemezek tartalmának összehasonlítása (külső parancs) Két lemez összehasonlítását végzi a parancs. Pl a DISKCOPY parancs után használni. DISKCOMP [d: [d:]] [/1] [/8] /1: egyoldalas lemez ellenőrzése /2: nyolcszektoros lemez ellenőrzése Ha nincs eltérés a két lemez között, akkor a „COMPARE OK” üzenetet írja ki a gép. CHKDSK: a lemez vizsgálata (külső parancs) Analizálja a tartalomjegyzéket és a foglalási táblát (FAT). Kiírja a lemez és a tár állapotát CHKDSK [d:] [path] [fn[kit]] [/F] [/V] Ha egy file nevét adjuk meg, akkor a file nem összefüggő területeinek a számát adja meg. /F: /V: kijavítja a FAT hibáit minden file nevét, valamint a hozzátartozó keresési utat is megjeleníti. VOL: a lemeznév lekérdezése (belső) VOL [d:] Hatására a képernyőre kerül a D:-vel jelölt meghajtóban lévő lemez neve. LABEL: lemeznév változtatása

(külső parancs) LABEL [d:] [régi név] A régi név csak a lemez azonosítását segíti. 2.6 Könyvtárak kezelése MD: alkönyvtár létrehozása (belső parancs) MD [d:] [path] könyvtárnév Pl: MD a: ROBERT A gyökér a tartalomjegyzékben létrehoz egy ROBERT nevű alkönyvtárat. A paranccsal létrehozott több alkönyvtárból álló struktúrát, fastruktúrának nevezzük. Készült az Európai Unió támogatásával 9 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán CD: átlépés másik könyvtárba (belső parancs) CD [d:] [path] könyvtárnév A parancs hatására egy alkönyvtárba lépünk be. A „CD” kiadására a gép kiírja a jelenlegi helyzetünket a fastruktúrán. A „CD ” hatására visszatérünk a gyökér directory-ban. A „CD .” egy szinttel való visszalépést jelent a fastruktúrában RD: könyvtár törlése (belső parancs) RD [d:] [path] könyvtárnév A törlendő directory neve a keresési út végén

kell, hogy legyen. Nem lehet törölni olyan directory-t, amelyben vagyunk! TREE: könyvtárstruktúra lekérdezése (külső parancs) TREE [d:] [/F] /F: a file-ok nevét is kilistázza BACKUP: biztonsági kimentés (külső parancs) BACKUP [d:] [path] [fn[kit]] [d:] [/S] [/M] [/A][/D:hó-nap-év] ide innen és ezt kell menteni /S: az alkönyvtár(ak)ból is kiment mindent /M: csak az utolsó archiválás óta módosult file-ok mentése /A: a mentett adatok a mentőlemez meglévő adatai után kerülnek felírásra /D: hó-nap-év: egy időpontot jelölünk ki, amelytől kezdve felvitt, ill. módosított file-ok kerülnek lementésre A mentés történhet: - winchesterről-winchesterre lemezről-lemezre winchesterről-lemezre lemezről-winchesterre • A file-ok kijelölésénél * és ? is használható. • Ha nem jelölünk ki útvonalat, akkor az aktuális tartalomjegyzék file-jai kerülnek mentésre. A BACKUP-pal mentett file-ok, csak a RESTORE parancs kiadásával

tölthetők vissza. Copy-val való visszatöltés után nem használhatók. A BACKUP minden mentett lemezen létrehoz egy BACKUPID @@@ file-t, mely a lemez sorszámát tartalmazza. Pl: BACKUP C: A:/S Készült az Európai Unió támogatásával 10 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán RESTORE: visszatöltés (külső parancs) RESTORE [d:] [d:] [path] [fn[kit]] [/S] [/P] innen töltünk ide /S: az alkönyvtárak létrehozása /P: csak a mentés óta változott file-okat állítja vissza. Csak a BACKUP-pal mentett file-ok tölthetők vissza. A lemezeket a mentés sorrendjének megfelelő sorrendben kell behelyezni! Pl: RESTORE A: C: /S /P CLS: képernyőtörlés (belső parancs) Hatására a képernyő letörlődik (kiürül). DATE: dátum lekérdezés és módosítás (belső parancs) A „DATE” parancs hatására kiírja az aktuális dátumot és kéri az újat (nap/hó/év formátumban). TIME: időkijelzés és módosítás

(belső parancs) Kiírja az aktuális időt és kéri az újat. SELECT: új rendszerlemez előállítása adott dátum, idő, billentyűzet formátummal (külső parancs) SELECT [A:] [B:] XXX YY Ha nem adjuk meg, A-t használja XXX: az ország 3 jegyű kódja YY: billentyű kód Ország USA FRANCIA O. SPANYOL O. OLASZ O. ANGLIA NÉMET O. Kód 001 033 034 039 044 049 Billentyűkód US FR SP IT UK GR A választás végleges kiválasztás DOS másodlat készítéssel! A CONFIG.SYS és AUTOEXECBAT file-ok átírását is maga után vonja Egy FORMAT-ot is végrehajt! ASSIGN: meghajtók átnevezése (külső parancs) ASSIGN [X[=] Y[]] X: ezen a néven is elérhető legyen az Y egység Y: az egység eredeti neve Készült az Európai Unió támogatásával 11 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A parancs olyan felhasználói programok futtatása előtt ajánlott, amelyekbe „be van építve”, hogy egy megadott meghajtót használjanak, de

az most nem áll rendelkezésünkre. Az eredeti állapot visszaállítása a paraméter nélküli ASSIGN paranccsal lehetséges. A FORMAT, DISKCOPY parancsok figyelmen kívül hagyják a parancs hatását. VER: DOS verziószám lekérdezése (belső parancs) A „VER” parancs hatására a gépben lévő DOS verzió nevét és számát kiírja a képernyőre. PROMPT: a bejelentkezés átírása (belső parancs) PROMPT [bejelentkezési szöveg és paraméterek] A parancsfogadási képességet jelzi a készenléti jel (prompt) jelzi. Ez alaphelyzetben A > lehet A bejelentkezési szöveg lesz kikapcsolásig a bejelentkezés. Pl: PROMPT $p$g $: dollárjel t: idő d: dátum p: aktuális tartalomjegyzék, és aktuális meghajtó v: a DOS verziója n: az aktuális meghajtó betűjele g: a karakter l: a karakter b: a karakter g: az = karakter h: a kurzor visszaléptetését és a megelőző karakter törlését jelöli e: Escape karakter -: a CR/LF a képernyő következő sorának

elejére kerül a kurzor KEYBxx: nemzeti billentyűzet választás (külső parancs) KEYBxx xx: a választott billentyűzet betűjele, ami lehet: UK GR FR IT SP COPY: angol német francia olasz spanyol másolás (belső parancs) Tulajdonképpen adatok (illetve ezeket tartalmazó file-ok) többszörözését jelenti. Az eredeti file(ok) továbbra is megmarad(nak) (változatlan formában) és új file(ok) jön(nek) létre az előbbi file(ok) tartalmával azonosan. Lehetőség van több file tartalmának összemásolására is Másolat készíthető valamilyen outputra is (pl: nyomtató). Készült az Európai Unió támogatásával 12 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán COPY[/A] [/B] [d:] [path] fn [kit] [/A] [/B] [d:] [path] [fn [kit]] [d:] [path] fn [kit] : honnan, mit másolunk [d:] [path] [fn [kit]] : hová, milyen néven másolunk /A: a filet-t, mint szövegfile-t (ASCII) értelmezi A file nevében „*” és „?” is használható

/V: a DOS ellenőrzi a másolat helyességét A parancs funkciója azonos tartalmú és: - azonos nevű file létrehozása egy másik lemezen és/vagy könyvtárban az előzőtől eltérő nevű file létrehozása ugyanazon lemez ugyanazon könyvtárában több file összemásolása egy új file-ba a billentyűzetnél, mint input perifériánál (CON) /B: a file-t, mint bináris file-t értelmezi egész file-t másolja Alapértelmezés: /B! A file-név és kit.-ben „*” és „?” jel használható. Pl: - A > COPY C: *.* - A > COPY CON: ADAT.TXT - A > SZOVEG „ „ „ - A >^Z + ENTER A > COPY SZ1.TXT+SZ2TXT SZTXT COMP: file ellenőrzése (külső parancs) Két file összehasonlítását végzi. COMP [d:] [path] [fn [kit]] [d:] [path] [fn [kit]] ezt hasonlítjuk ehhez Eltérés esetén hibajelzést ad. Először a két file méretét hasonlítja össze, majd a tartalmukat byteonként A tartalmi ellenőrzést az első 10 eltérésig folytatja A nevekben

használható a „*” és „?”, így több file is összehasonlítható. Ha eredményes az összehasonlítás, akkor ezt a „ COMPARE OK” üzenettel jelzi a program. Készült az Európai Unió támogatásával 13 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán DEL: file törlése a tartalomjegyzékből (belső parancs) DEL [d:] [path] fn [kit] A file-névben a „*” és a „?” is használható. A DEL-lel nem törölhetők: - a DOS rejtett file-jai - a csak olvasható file-ok - a directory (Hidden) (Ready Only) ( <DIR> ) Egy adott tartalomjegyzékben lévő file-okat (az összeset) a következő paranccsal törölhetjük: DEL *.* Ennek hatására a képernyőn a következő üzenet jelenik meg: ARE YOU SURE (Y/N) Magyar megfelelője: „Bizonyos benne? (Y=igen/N=nem)”. Ha tényleg ki akarjuk az összes file-t törölni, akkor az Y-t kell lenyomni. REN: file átnevezése (belső parancs) REN [d:] [path] régi név. kit új névkit

A * és ? használható a régi névben. VERIFY: felírás ellenőrzése (belső parancs) Egy kapcsolóbit átállításával lehet kérni az ellenőrzést. A kapcsoló állásának lekérdezése: VERIFY Átváltása: VERIFY ON vagy VERIFY OFF Bekapcsolt helyzetben minden lemezre írási műveletnél ellenőrzi, hogy a felírt adatokat hiba nélkül lehet-e olvasni. TYPE: file tartalmának megjelenítése képernyőre (belső parancs) TYPE [d:] [path] fn [kit] Csak ASCII szövegek jelennek meg olvashatóan. A bináris file-ok nem olvashatók Pl: TYPE AUTOEXEC.BAT > PRN parancs hatására a file tartalma a nyomtatóra íródik ki ATTRIB: file kijelölése csak olvasásra (külső parancs) ATTRIB [+/-R] [+/-A] [d:] [path] [fnév [ .kit ]] +R: írástiltás - R: felszabadítás A file archív vagy csak olvasható attributum bitjét állítja be. Önmagában a parancs (paraméterek nélkül) az állapot lekérdezésére használatos. Készült az Európai Unió támogatásával 14

Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán RECOVER: file és tartalomjegyzék helyreállítása (javítása) lehetőség szerint (külső parancs) A file-t úgy javítja a gép, hogy a hibás szektorokat egyszerűen kihagyja. RECOVER [d:] [path] fn [kit] Tartalomjegyzéknél a parancsot csak akkor adjuk ki, ha az tényleg nagyon megsérült. Ha ráengedjük ugyanis a javítóprogramot, az nem válogat, minden bejegyzést hibásnak takint. Ha a file COM vagy EXE a hibás szektorok kihagyása miatt a visszanyert alak nem használható. Helyreállítja az összes file-t, de a nevüket egy fiktív névvel pótolja, amiből a gép kezelőjének kell kiderítenie, hogy melyik file mi volt. A fiktív név: FILE nnnn.REC, ahol nnnn egy növekvő sorszá, 0001-től kezdve RECOVER [d:] SYS: rendszer file-ok átmásolása (külső parancs) SYS [d:] A DOS titkos file-jai a megadott meghajtóban található lemezre kerülnek. A lemeznek formázottnak kell lennie. A

formázásnál a /B paramétert kell megadni Átmásolásra kerülnek: • IBMBIO.COM • IBMDOS.COM Ezután a COMMAN.COM-ot is át kell másolni a céllemezre (pl COPY-val) BREAK: megszakítás kérés vizsgálata (belső parancs) BREAK ON vagy BREAK OFF BREAK OFF állapotban csak a képernyő, billentyűzet, nyomtató és aszinkron adapter műveletek esetén vizsgálja a DOS, hogy ütöttek-e CTRL/C-t, ON állapotban pedig minden DOS művelet esetén. Paraméter nélkül megadva kijelzi az aktuális állapotot. MODE: üzemmódváltás a képernyőn és a nyomtatón (külső parancs) Képernyő üzemmód 1. MODE [n] n értéke 40 színes monitornál 40 karakteres üzemmód 80 színes monitornál 80 karakteres üzemmód BW 40 színes monitornál 40 karakteres monochróm üzemmód BW 80 színes monitornál 80 karakteres monochróm üzemmód CO 40 színes monitornál 40 karakteres színes üzemmód CO 80 színes monitornál 80 karakteres színes üzemmód MONO monochróm monitor,

mindig 80 karakteres, 2. MODE [n], m [,T] n: lásd előzőnél m: R= jobbra tolás, L= balra tolás (1 vagy 2 karakterrel) T: tesztábrát kérünk (ez egyjegyű számokból álló sor). Készült az Európai Unió támogatásával 15 Operációs rendszerek 2.7 Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Nyomtatóval kapcsolatos parancsok MODE: nyomtató üzemmód (külső parancs) MODE LPT#[ : ] [ n ] [, [ m ] [ , P ]] LPT: megfelelő nyomtató kijelölése (1,2,3) # : értéke 1 , 2, 3 : : kettőspont a nyomtatójel után n : sorszélesség. Értéke: 80 vagy 132 (egy sorba nyomtatható karakterek max száma) m : sorsűrűség. Értéke: 6 vagy 8 (sor/coll) (1 coll = 2,54 cm) P: az időtúllépést leállítja (folyamatos ismétlés) PRINT: háttérnyomtatás (külső parancs) Max. 32 file nevét lehet a várakozó sorba felvenni A megadott file-ok nyomtatását úgy végzi, hogy a nyomtatás ideje alatt tovább lehet a gépen dolgozni. PRINT [/D] [/B] [/U] [/M] [/S]

[/Q] [/C] [/T] [/P] [d:] [path] [fn .kit] /T: befejezés. Az összes várakozó file-t törli a listából, a futó nyomtatást is leállítja és ezt a tényt papíron is rögzíti (TOTAL CLEAR). /C: törlés. Csak a kijelölt file-okat törli, azok nyomtatását is leállítja (CLEAR) /P: nyomtatás: Ez az alapértelmezés. Első megadásnál megkérdezi a nyomtató nevét alapértelmezés: PRN). /D: LPT-n (egységnév) /B: pufferméret. Segítségével a PRINT belső pufferének hosszát adhatjuk meg (A PRINT 512-nek választja meg.) /U: Azoknak az óraciklusoknak a száma, amennyi idő alatt a nyomtató várakozik egy karakter beolvasására. A PRINT ezt 1-re állítja be Értéke: 1-255 lehet (foglaltság) /M: Nyomtat. Azoknak az óraciklusoknak a száma, amennyi idő alatt a nyomtató ki tud nyomtatni egy karaktert. A PRINT ezt 2-re állítja be Értéke: 1-255 lehet) /S: Várakozik. A várakozási időszak számát adja (A PRINT ezt 8-ra állítja be Értéke: 1-255 lehet.) /Q:

A várakozási sor nagyságát adja meg. Alapértelmezés 10 (Értéke: 1-32 lehet) Készült az Európai Unió támogatásával 16 Operációs rendszerek 2.8 Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán SZŰRŐK: Önállóan is és más parancsokkal együtt is használható parancsok. FIND: (külső parancs) Szöveges file-ban adott karaktersorozatot (stringet) keres, az eredményt a képernyőn jeleníti meg. FIND [/V] [/C] [/N] „string” [d:] [path] fn [ kit] /V: kilistázza az összes olyan sort, amelyben a string nem fordul elő. /C: csak azt írja ki, hogy a string hányszor fordul elő. /N: a megtalált sorokat relatív sorszámmal együtt kiírja. „string”: a keresett szövet (betűsorozat) [d:] [path] fn [ kit] : ezeket nézi át. MORE: (külső parancs) A standard bemenetéről érkező adatokat képernyőnként engedi megjelenni. Pl: DIR¦MORE ¦ : két parancs elválasztására szolgál SORT: (külső parancs) Ez a szűrő a standard bemenetről

érkező adatokat rendezi és rendezve kiadja a standard kimeneten. A maximális rendezhető adatméret 63 Kbyte. SORT [/R] [/+n] /R: csökkenő sorrendbe rendez. /+n: a rekord n-edik karakterétől rendez. Alapértelmezés: n=1. 2.9 Parancs -file-ok: A DOS lehetővé teszi, hogy parancsokból paraméterezhető „eljárásokat” írhassunk, azokat file-okban helyezzük el és ezeket a file-okat, mint önálló programokat hajtathassuk végre. Az ilyen file-okat „BATCH” file-oknak nevezzük. Ezeknek a file-oknak az egyezményes kiterjesztése a „BAT” Általában érvényes: A BATCH file-ok tetszőleges szerkesztő programmal hozhatók létre vagy a COPY CON paranccsal; A parancs-file-t tartalmazó lemezt a végrehajtás során nem szabad kivenni a meghajtó-egységből. Ha ez mégis megtörténne, a DOS üzenetet küld, melyben arra Készült az Európai Unió támogatásával 17 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán kéri a

felhasználót, hogy a lemezt helyezze vissza a meghajtóba; - A parancs-file utolsó sora egy második parancs-file azonosítója is lehet, így közvetlenül hívható a következő parancs-file. Az ilyen módon való programláncolásnak nincs semmilyen korlátja; - A parancs-file végrehajtása során az aktuális tartalomjegyzék tetszés szerint változtatható, mivel a rendszer feljegyzi, hogy a file melyik tartalomjegyzékben található. Az AUTOEXEC.BAT file: A DOS indításakor azon a lemezen, ahonnan indítottuk, a parancsfeldolgozó program megkeresi a fő tartalomjegyzékben az AUTOEXEC.BAT file-t, és automatikusan végre is hajtja (ha létezik ott ilyen) Ez a file-név speciális ebből a szempontból, hiszen ez az egyetlen batch file, amivel a COMMAND.COM így jár el Ide betehetjük azokat a parancsokat, amelyeket a DOS minden indításakor és újraindításakor végre akarunk hajtani. Ezek indíthatnak akár egy feldolgozási vagy azonosítási eljárást is,

illetve innen indítható bármely programrendszer is. Igen nagy szerepe van akkor, ha a gépet olyanok használják, akik nem gyakorlott számítástechnikusok. Pl: A > COPY CON: AUTOEXEC.BAT PROMPT $p$g DATE TIME ^Z (vagy F6) Ha hibázunk: CTRL-BREAK (ekkor másolja be a file-t, amit írtunk). 2.10 DOS alparancsok: Csak parancs-file-okban használhatók. REM: (Remark=megjegyzés). Ha az Echo bekapcsolt állapotban van (ON), az így alkalmazott megjegyzés a parancs-file végrehajtásakor a képernyőn is megjelenik, ellenkező esetben nem. ECHO: a parancs-file parancsainak a képernyőn való megjelenítése felől lehet dönteni. ECHO [ON/OFF] [üzenet] (az üzenet mindig megjelenik függetlenül attól, hogy ON vagy OFF volt) PAUSE: a parancs-file végrehajtásának felfüggesztése. Erre akkor van szükség, ha valamilyen operátori tevékenységet, pl. lemezcserét meg kell a rendszernek várnia. Ha a tevékenységet elvégeztük, akkor egy tetszőleges billentyű

lenyomására a program futása folytatódik. PAUSE [üzenet] (az üzenet max. 121 karakter) Az üzenet kiírja a képernyőre majd a következő szöveget: Készült az Európai Unió támogatásával 18 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Strike any key, when ready . PATH: azokat a végrehajtható file-okat, programokat, amelyeket az aktuális directoryban nem talált meg, keresi a PATH-ban megadott directoryban is a felsorolás sorrendjében. A PATH-ban az egyes követési út kijelöléseket „;”-vel kell elválasztani egymástól. APPEND: lehetővé teszi, hogy egy másik subdirectoryban lévő adat (feldolgozandó) file-okat használni lehessen anélkül, hogy az illető aldirectoryba átváltanánk. Tehát az aktuális directoryból elérhetünk más aldirectoryban lévő adat (feldolgozandó) file-okat. Pl: Egy AUTOEXEC-BAT file tartalma ez is lehet. ECHO OFF DATE TIME CLS PATH=C:DOS;C:BIN APPEND=C:DOS ECHO ON Készült az Európai

Unió támogatásával 19 Operációs rendszerek 3 A Microsoft Windows 98 operációs rendszer 3.1 Bevezetés Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A Microsoft® Windows®98 által nyújtott előnyök tárháza a felhasználók széles rétegét vonzza. A jobb megis-meréséhez ezeket az előnyöket, amelyeket a Windows 98 tovább tökéletesíti a számítástechnikai munkát, négy kategóriába sorolhatjuk. A Windows 98 kihasználja a PC és a tartozékok teljesítményét, a legjobb játék és multimédiás platform. A Windows 98 tökéletesen illeszkedik, teljesen integrálódik az Internethez A Windows 98 továbbfejlesztett karbantartási eszközöket és automatizmusokat kínál a napi munkához, garantálva számítógépünk zökkenőmentes működését A Windows 98 univerzális ügyfélprogram bármilyen hálózati környezet számára. Az Asztal olyan új szolgáltatásainak köszönhetően, mint amilyen a fájlok egyszeres kattintással történő

megnyitása és a tallózógombokkal ellátott ablakok, most még könnyebb a számítógépen tárolt adatok között navigálni. Több képernyőt csatlakoztathatunk a számítógéphez, így sokszorosára növelhetjük a munkaterületet Egyszerű új hardvereszközöket telepíteni, mert a Windows 98 támogatja az USB (Universal Serial Bus) szabványt, ezért az új hardverelemek a számítógép kikapcsolása nélkül csatlakoztathatók és azonnal használhatók. A Windows 98 rendszer lehetővé teszi digitális fényképezőgépek, digitális videokamerák és más képrögzítőeszközök használatát Nagyobb megbízhatóság A Support Online webhelyen tájékozódhatuk arról, hogy a felhasználók általában milyen problémákba ütköztek az operációs rendszer használata közben, és hogyan lehet azokat megoldani. A Windows nálunk lévő példányát is innen frissíthetjük folyamatosan. A Windows 98 eszközeivel rendszeresen ellenőrizhetjük a merevlemezt és a

rendszerfájlokat, sőt bizonyos esetekben automatikus hibajavítás is végeznek. A számítógéphibák megoldásában a hibaelhárítók és a Dr Watson diagnosztikai eszköz is segítséget nyújt. Gyorsabb A Windows és a programok minden eddiginél gyorsabban indulnak. A Windows Karbantartó Varázslóval könnyen megnövelhetjük a számítógép sebességét és hatékonyságát. Az operációs rendszer energiagazdálkodási szolgáltatása az újabb számítógéptípusok esetében lehetővé teszi, hogy a gépek "alvó üzemmódba" kerüljenek, majd ismét automatikusan elinduljanak, tehát nem kell leállítani és újraindítani őket. A FAT32 fájlrendszerrel gazdaságosabban tárolhatunk fájlokat, és merevlemezterületettakaríthatunk meg Valódi webintegráció A Windows 98 rendszerrel a World Wide Web elérése minden eddiginél könnyebbé vált. Az Internet csatlakozás Varázslóval egyszerűen létesíthetünk kapcsolatot a Webbel. A Microsoft

FrontPage Express programmal saját weblapokat készíthetünk. Az Active Desktop webnézetben bármely ablakban megjeleníthetünk weblapokat, sőt kedvenc weblapunkból tapétát készíthetünk az Asztalra. A csatorna funkcióval webhelyekre, többek közt a Disneyhez és a Time-Warnerhoz hasonló vezető tartalomszolgáltatók webhelyeire fizethetünk elő. A Microsoft Outlook Express programmal elektronikus leveleket küldhetünk, és üzeneteket tehetünk közzé az internetes hírcsoportokban A Microsoft NetMeeting alkalmazásával közösen használhatunk bizonyos dokumentumokat, és megbeszéléseket tarthatunk az Interneten. A Microsoft NetShow programmal lejátszhatunk az Internetről érkező élő, "áramló" anyagokat. Készült az Európai Unió támogatásával 20 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Többrétű szórakozás A Windows 98 támogatja a DVD-t és a digitális hanghordozókat, ezért kiváló minőségben

játszhatunk le digitális filmeket és hanganyagokat a számítógépen. Témák alkalmazásával teljességgel megváltoztathatjuk az Asztal arculatát és hangtulajdonságait. A Windows 98 operációs rendszer több témát tartalmaz. Minden Asztal téma egyedi tapétát, képernyőkímélőket, háromdimenziós képeket, hangokat, betűtípusokat, színsémákat és egérmutatókat foglal magába. 3.2 A Windows 98 használatának a rendszerkövetelményei: • • • • • • Személyi számítógép 486DX/66 MHz vagy nagyobb órajelű processzorral ( Pentium processzor javasolt ) 16 MB memória ( RAM ); 24-32 MB ajánlott 120 MB szabad lemezkapacitás ( a tipikus telepítés lemezigénye 195 MB, egyéni telepítésnél a kiválasztott opcióktól és a hardverkonfigurációtól függően a helyigény 120 és 295 MB között változik ). CD-ROM vagy DVD-ROM VGA monitor ( 16 vagy 24 bites színes Super VGA ajánlott ). Microsoft egér vagy azzal kompatíbilis mutatóeszköz.

Telepítési módszer Szükséges merevlemez-terület Frissítés Windows 95 vagy 3.1 rendszerről 120-295 MB (általában 195 MB) Új telepítés, FAT16 fájlrendszer 165-300 MB (általában 225 MB) Új telepítés, FAT32 fájlrendszer 140-220 MB (általában 175 MB) 3.3 A Windows 98 Asztal felépítése A tallózást és a számítógép kezelését teszi lehetővé Gyakran használt fileok tárolására használják A törölt file-ok tárolá- sára szolgál Itt tekinthetjük meg a hálózati erőforrásokat Segítségével programokat indíthatunk el, testre szabhatjuk a rendszert és így tovább Készült az Európai Unió támogatásával 21 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Az Asztal a képernyőn megjelenő munkaterület. Szinte minden feladat végrehajtására az Asztal –t használjuk: programok megnyitására, file-ok másolására, Internet – csatlakozás létesítésére, elektronikus

levelek olvasására stb. Hogy mit láthatunk az asztalon, az a Windows 98 beállításától függ. Amikor használni kezdjük a Windows 98 rendszert, testre szabhatjuk az asztalt, hogy megfeleljen munkamódszereinknek és céljainknak. Az Asztal bal oldalán néhány ikon , azaz kis kép látható. Az egyes ikonok egy-egy objektumot – például mappát vagy progra-mot – jelképeznek Az asztal megjelenésének testreszabása A számítógép Webhez hasonló beállítása mellet az Asztal egyéni változatát is kialakíthatjuk a Képernyő tulaj-donságai párbeszédpanelen beállítható képek, mintázatok és színek alkalmazásával. Képeket, mintázatokat, sőt digitalizált fényképeket jeleníthetünk meg tapétaként, vagyis az Asztal háttereként. A Képernyő tulajdonságai pár-beszédpanel különbüző lapjain módosíthatjuk az Asztal ikonjait, az egyes ablakok színét és a képernyőn megjelenő objektumok méretét is. Még az Active Desktopra is vehetünk

fel elemeket, és beállíthatjuk a képernyőkímélőt. A Képernyő tulajdonságai párbeszédpanel megnyitása Kattintsunk a Start gombra, mutassunk a Beéllítások pontra, majd kattintsunk a Vezérlőpult parancsra. Megjelenik a Vezérlőpult ablak Eztután kattintsunk duplán a Képernyő ikonra Megjelenik a Képernyő tulajdonságai párbeszédpanel Ha tapétát szeretnénk beállítani, jelöljünk ki egy képet, vagy kattintsunk a Tallózás gombra. A párbeszédpanel többi lapján képernyőkímélőket állíthatunk be, módosíthatjuk az Asztal és az ablakok színét, Active Desktop elemeket vehetünk fel, megváltoztathatjuk a képernyő felbontását stb. 3.31 A számítógép felfedezése A számítógépen többféleképpen is tájékozódhatunk. A számítógépen található file-okat pl: Sajátgép alkalmazás vagy a Windows Intéző program segítségével tekinthetjük meg. Mindkét navigációs eszköz könnyen megtalálható A Sajátgép ablakot az Asztal-ról

nyithatjuk meg, a Windows Intéző programot pedig a Start menüből indíthatjuk el. Az alábbi táblázatban néhány navigációs eszközt hasonlítunk össze. Navigációs eszköz Helye Start gomb Tálca Sajátgép Asztal Windows Intéző Start menü Hálózatok Asztal Készült az Európai Unió támogatásával Meghajtók és hálózati számítógépek megjelenítése Nem Igen (hálózati számítógépek csak akkor láthatók, ha a meghajtó betűjelének hozzárendelése megtörtént) Fő funkciója Programok indítása, a Kedvencek megnyitása, a Súgó használata, kikapcsolása Keresés a meghajtókon, rendszereszközök használata Igen A számítógépen található tartalom és erőforrások szerkezetének áttekintése egy ablakban Igen (csak a hálózaton) Tallózás a hálózati számítógépeken 22 Operációs rendszerek 3.311 Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A Start gomb és a Tálca A Tálca és a Start gomb

segítségével könnyedén lehet tájékozódni a Windows 98 rendszerben. Az asztalon mindkét alkalmazás állandóan elérhető, a megnyitott ablakok számától függetlenül. A Tálcán látható gombok jelzik, hogy milyen ablakokat nyitottunk meg, még abban az esetben is, ha az ablakok takarják egymást, illetve néhány ablak minimális méretű. Az ablakok között kényelmesen válthatunk, ha a Tálcán a megfelelő gombra kattintunk. A Start gomb segítségével szinte bármely feladat vegrehajtható. Programokat indíthatunk el, dokumentumokat nyithatunk meg, testreszabhatjuk a rendszert, megtekinthetjük a Súgót, különböző elemeket kereshetünk a szá-mítógépen stb. A Start menü egyes parancsai mellett jobbra mutató nyilak láthatók, melyek azt jelzik, hogy a parancsból nyíló másodlagos menüben további választási lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Ha egy ilyen – nyillal megjelölt – elem fölé visszük a mutatót, egy újabb menü jelenik

meg. A Start menü használata: kattintsunk a Start gombra, ekkor megjelenik a Start menü Kattintsunk arra az elemre, amelyet megszeretnénk nyitni. A másodlagos menüket úgy nyithatjuk meg, ha jobbra mutató nyillal jelölt elemekre mutatunk. A programok listáját jeleníti meg A kedvenc file-okat és weblapokat Megnyit egy nemrég használt dokumentumot nyitja meg Az Asztal és a rendszer beállításait módosítja File-okat és mappákat keres Választ ad a felmerülő kérdésekre Programokat, weblapokat és egyéb elemeket nyit meg, valamint a többi számítógép erőforrásait A munkamenet végével kijelentkezik Leállítja vagy újraindítja a számítógépet A Start menü és a Tálca testreszabása A Start menü testreszabásával növelhetjük a munka hatékonysáságát. A Start menübe felvehetünk rendszeresen használt mappákat és file-okat, amelyeket így bármikor gyorsan megnyithatunk.

De kialakíthatunk saját file- vagy programcsoportokat is. A Start menübe új elemeket is felvehetünk, másokat pedig eltávolíthatunk. Egy program eltávolítása a Start menüből még nem jelenti a program eltávolítását a számítógépről. A Start menü testreszabása Kattintsunk a Start gombra, mutassunk a Beállítások pontra, majd kattintsunk a Tálca és Start menü parancsra. Megjelenik a Tálca tulajdonságai párbeszédpanel Ezután kattintsunk a Start menü programjai fülre. Ezt követően kattintsunk a Hozzáadás vagy az Eltávolítás gombra, és kövessük a képernyőn megjelenő utasításokat. Készült az Európai Unió támogatásával 23 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A Tálcát szintén beállíthatjuk igényeinknek megfelelően. A Tálca alapértelmezésben az Asztal alsó részén helyezkedik el, de áthúzhatjuk az Asztal másik három szélére is. Amíg nincs szükségünk a Tálcára,

elrejthetjük, de választhatjuk a folyamatos megjelenítést is. A Tálca testreszabása Kattinsunk a Start gombra, mutassunk a Beállítások pontra, majd kattintsunk a Tálca és Start menü parancsra. Megjelenik a Tálca tulajdonságai párbeszédpanel Jelöljük be a használni kívánt beállítási lehetőségeket. A Tálca áthelyezése Húzzuk a Tálcát az Asztal valamelyik szélére. 3.312 Sajátgép A Sajátgép alkalmazás akkor hasznos, ha a különböző mappák és a meghajtók tartalmát egyenként szeretnénk megtekinteni. Ha az Asztalon lévő Sajátgép ikonra kattintunk, az elérhető meghajtók egy új ablakban jelennek meg. A meghajtó ikonjára kattintva az adott meghajtón található mappák szintén különálló ablakokban jelennek meg, Ha ezután duplán kattintunk valamelyik mappára, megtekinthetjük a benne található file-okat. 3.313 Windows intéző Ha file-okat hierarchikus rendszerben szeretnénk megtekinteni, használjuk a Windows Intézőt.

A meghajtók és mappák itt nem különálló ablakokban jelennek meg, így egyetlen ablakban tallózhatunk köztük. A Windows Intéző ablak bal oldalán a meghajtók és mappák listája látható, a jobb oldalon pedig a kijelölt mappa tartalma jelenik meg. A Nézet menü segítségével az ablak jobb oldalán látható ikonok megjelenését módosíthatjuk. Készült az Európai Unió támogatásával 24 Operációs rendszerek 3.314 Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Hálózatok A hálózat egymáshoz csatlakoztatott számítógépek egy csoportja, melyek így erőforrásokat – például file-okat és nyomtatókat – oszthatnak meg. Ha a számítógép hálózathoz csatlakozik, a Hálózatok alkalmazás segítségével ugyanúgy tallózhatunk a hálózati erőforrások között, ahogyan saját számítógépünk tartalmát tekintjük át. Ha a Sajátgép ablakban megszeretnénk tekinteni egy hálózati meghajtót, kattintsunk a jobb gombbal a Hálózatok

ikonra, kattintsunk a Hálózati meghajtó csatlakoztatása parancsra, majd válasszuk ki a meghajtó batűjelét és az elérési utat. Hálózati erőforrások megnyitása Kattintsunk duplán az Asztalon látható Hálózatok ikonra. Ekkor megjelennek a munkacsoporthoz tartozó számítógépek. Ha minden elérhető hálózati erőforrást látni szeretnénk, kattintsunk duplán a Teljes hálózat ikonra. Kattintsunk duplán a megnyitandó kiszolgálókra és mappákra, éppen úgy, ahogyan a saját számítógépünkön található meghajtók és mappák esetében tesszük. 3.4 A programok használata A Windows 98 segítségével könnyen telepíthetjük, indíthatjuk el és zárhatjuk be kedvenc programjainkat. 3.41 Programok hozzáadása és eltávolítása A Vezérlőpult Programok hozzáadása szolgáltatása segítségével könnyen telepíthetjük a programokat ( pl: egy felhasználói progarmot vagy egy játékprogramot ). Készült az Európai Unió támogatásával 25

Operációs rendszerek 3.411 Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Programok telepítése Kattintsunk a Start gombra, mutassunk a Beállítások pontra, majd kattintsunk a Vezérlőpult parancsra. Kattintsunk duplán a Programok hozzáadása ikonra Ekkor megjelenik a Programok hozzáadása tulajdonságai párbeszédpanel. Majd kövesszük a képernyőn megjelenő utasításokat 3.42 Programok indítása és kilépés A számítógépre telepített progaromk többsége kényelmesen, egy helyen a Start menü Programok elnevezésű csoportjában érhető el. A számítógép beállításaitól függően a Start menü tartalma változó lehet. 3.421 Program indítása Kattintsunk a Start gombra, majd mutassunk a Programok pontra. Ekkor megjelenik a Programok menü. Ezt követően mutassunk arra a programcsoportra, amely tartalmazza az elindítandó programot A programokat úgy is elindíthatjuk, ha a Start menüben a Futtatás parancsra kattintunk, megadjuk a program

elérési útvonalát és nevét, majd az OK gombra kattintunk. 3.422 Kilépés a programból A program ablakának jobb felső sarkában kattintsunk a Bezárás ( X ) gombra. 3.5 File-ok és mappák kezelése A Windows 98 rendszerben dokumentumainkat és programjainkat úgy rendezhetjük el, ahogyan az igényeinknek legjobban megfelel. A file-okat mappákban tárolhatjuk, továbbá áthelyezhetjük, másolhatjuk, átnevezhetjük és az arra szolgáló eszközökkel meg is kereshetjük azokat 3.51 Mappák létrehozása A programok telepítése során, valamint akkor, amikor egy program használata közben mentjük munkánk ered-ményét, file-okat hozunk létre. A file-okat különféle helyeken tárolhatjuk ( a merevlemezen, hálózati meghajtón, hajlékonylemezen stb. ) A jobb áttekinthetőség érdekében azokat mappákba is rendezhetjük. 3.511 Mappák létrehozása Kattintsunk duplán az Asztalon látható Sajátgép ikonra. Ekkor megnyilik a Sajátgép ablak Majd

kattintsunk duplán arra a meghajtóra, illetve mappára, amelyikben új mappát szeretnénk létrehozni. Megnyilik a meghajtót vagy mappát megjelenítő ablak. Ezt követően a File menüben mutassunk az Új pontra, majd kattintsunk a Mappa parancsra. Ekkor be kell írni a mappa nevét, majd nyomjuk meg az ENTER billentyűt. Az új mappa megjelenik a kijelölt helyen ( A Windows 98 rendszerben a file-ok neve a szóközökkel együtt legfeljebb 255 karakterből állhat. A file nevekben nem szerepelhetnek az alábbi karakterek: / : * ? ” < > | ). Készült az Európai Unió támogatásával 26 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán 3.52 File-ok és mappák keresése Ha egy meghatározott mappát vagy file-t keresünk, használjuk a Keresés parancsot, így a mappákat nem szükséges sorra megnyitni. A Keresés parancs segítségével egy adott meghajtón vagy teljes számítógépen gyors keresést hajthatunk végre. 3.521 File és

mappa keresése 1. Kattintsunk a Start gombra, mutassunk a Keresés pontra, majd kattintsunk a File-ok vagy mappák parancsra. A képernyőn megejelenik a Keresés párbeszédpanel 2. A Név mezőbe írjuk be a keresendő file vagy mappa nevét 3. A keresési hely meghatározásához kattintsunk a Hely mező mellett látható lefelé mutató nyilra, vagy kattintsunk a Tallózás gombra. 4. Kattintsunk a Keresés gombra A keresés eredménye rövid időn belül megjelenik 3.53 File-ok és mappák megnyitása Miután megtaláltuk a megfelelő file-t dupla kattintással nyithatjuk meg. 3.531 File-ok és mappák megnyitása Kattintsunk duplán az Asztalon látható Sajátgép ikonra. Ekkor megnyilik a Sajátgép ablak Ezután kattintsunk duplán arra a mappára, amelyben a megynyitni kívánt file vagy mappa található. Ezt követően kattintsunk duplán a megfelelő file-ra vagy mappára 3.54 File-ok és mappák átnevezése A file vagy mappa neve bármikor egyszerűen módosítható.

Készült az Európai Unió támogatásával 27 Operációs rendszerek 3.541 Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán File vagy mappa átnevezése Kattintsunk az átnevezni kívánt file-ra vagy mappára bármelyik ablakban, majd a File menüben kattintsunk az Átnevezés parancsra. Ezután be kell írni az új nevet, majd az ENTER billentyűt lenyomni. 3.55 File-ok és mappák másolása, illetve áthelyezése Ha file-okat és mappákat hozunk létre, előfordulhat, hogy át is kell helyeznünk vagy másolnunk azokat. Amíg nincs kellő gyakorlatunk, a program- és rendszerfile-ok helyét ne változtassuk meg 3.551 File-ok és mappák másolása, illetve áthelyezése Ehhez először a megfelelő ablakban jelöljük ki az áthelyezendő vagy másolandó file-t, illetve mappát. Meg kell jegyezni, hogy egyszerre több elemet is kijelölhetünk. Egymással nem szomszédos elemek kijelöléséhez nyomjuk le és tartsuk lenyomva CTRL billentyűt , majd kattintsunk a

kijelölendő elemekre. Egymás mellett lévő elemek kijelöléséhez nyomjuk le és tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt a kijelölés közben. Az ablakban látható összes elem kijelöléséhez kattintsunk a Szerkesztés menü Mindet kijelöli parancsára. A file másoláshoz kattintsunk a Szerkesztés menü Másolás parancsára, az áthelyezéshez pedig a Kivágás parancsra. Ezt követően duplán arra a mappára kattintsunk, amelybe a file-t vagy mappát helyezzük majd. Ezután a Szerkesztés menü Beillesztés parancsára A file megjelenik az új helyen 3.56 Munka a gyakran használt file-okkal A gyakran használt dokumentumokat és programokat gyorsan megnyithatjuk. A nemrég használt dokumentu-mok a Start menüben is megtalálhatóak, így ezek ismételt megnyitása egyszerű. A gyakran használt file-okat és mappákat érdemes az Asztalon látható Dokumentumok mappában tárolni. A gyakran használt file-okat könnyen elérhetjük, ha parancsikonokat készítünk

hozzájuk A parancsikon a file helyét nem módosítja – az csak egy mutató, melynek segítségével a file-t gyorsabban meg lehet nyitni. Ha a parancsikont töröljük, az eredeti file a helyén marad 3.561 A nemrég használt dokumentumok megnyitása Kattintsunk a Start gombra, majd mutassunk a Dokumentumok pontra. Megjelenik a legutóbb használt dokumentumok listája. Ezután kattintsunk a listában szereplő dokumentumok egyikére 3.562 File-ok áthelyezése a Dokumentumok mappába Az egérrel áthúzzuk a file-t az Asztalon látható Dokumentumok ikonra. 3.563 File-hoz tartozó parancsikon létrehozása A jobb egér gombbal húzzuk a file-t az Asztalra. Ezután a helyi menüben kattintsunk a Parancsikon létrehozása parancsra. A parancsikon megjelenik az Asztalon A parancsikon másik helyre másolható, ill. áthelyezhető Készült az Európai Unió támogatásával 28 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán 3.57 File-ok és

mappák törlése Amikor egy file-t törölünk, a file ideiglenesen az Asztalon lévő Lomtárba kerül. Ha a törlést vissza szeretnénk vonni, a file innnen még visszaállíthatjuk. Ha azonban kiűrítjük a Lomtárt, a benne lévő összes elem véglegesen törlődik a számítógépről. 3.571 File-ok és mappák törlése Kattintsunk duplán az Asztalon látható Sajátgép ikonra. Ekkor megjelenik a Sajátgép ablak Ezután jelöljük ki a törlendő file-t vagy mappát, majd kattintsunk a File menü Törlés parancsára. Ekkor megjelenik a File törlés megerősítése párbeszédpanel. Ezt követően kattintsunk az Igen gombra A file a Lomtárba kerül. 3.572 File-ok végleges törlése Kattintsunk duplán az Asztalon lévő Lomtár ikonra. Ekkor megjelenik a Lomtár Ezután a File menüben kattintsunk a Lomtár ürítése parancsra. 3.6 A számítógép kikapcsolása Amikor befejeztük a munkát a Windows 98 rendszerrel, aza ablakokat és a programokat a Start

menü Leállítás parancsa segítségével zárhatrjuk be, így készítve elő a számítógépet a kikapcsolásra. Ha munkáinkat nem mentettük, a program kérni fogja, hogy tegyük ezt meg. Nagyon fontos, hogy addig ne kapcsoljuk ki a számítógépet, amíg a képernyőn a leállítás befejezéséről tájékoztató üzenet meg nem jelenik. Ha a számítógépet nem megfelelő módon kapcsoljuk ki, adatok veszhetnek el. 3.61 A számítógép kikapcsolása Kattintsunk a Start gombra, majd a Leállítás parancsra. Megjelenik A Windows leállítása párbeszédpanel. Ezután kattintsunk az OK gombra, ha kiszeretnénk kapcsolni a számítógépet Ha a számítógép kikapcsolása nem automatikusan történik, egy üzenet tájékoztat arról, mikor kapcsolhatjuk ki a számítógépet. 3.7 Nyomtatás AWindows 98 operációs rendszerben a Nyomtató hozzáadása Varázsló segítségével gyorsan telepíthetjük a nyomtatókat, kiválaszthatjuk az alapértelmezés szerinti

nyomtatókat, és megváltoztathatjuk a nyomtató beállításokat. A Varázsló lépésről lépésre vezeti végig a felhasználót a nyomtató telepítés folyamatán 3.71 Nyomtató telepítése Mielőtt a telepítést elkezdenénk, győződjünk meg arról, hogy a nyomtató helyesen van-e csatlakoztatva a számítógéphez, be van-e kapcsolva, és hogy ismerjük-e nyomtató márkáját és típusát. Ha a hálózatban megosztva szeretnénk használni a nyomtatót, ismernünk kell annak elérési útját ( pl.:\kliens1HP6L ) Tallózva is megkereshetjük a nyomtatót a Hálózatok ablakban A telepítéshez kétszer kattintsunk a nyomtató ikonjára. Készült az Európai Unió támogatásával 29 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Ha valamilyen nyomtató már telepítve van, annak ikonja megjelenik a Nyomtatók mappában. A Nyomtatók mappa tartalmának megtekintéséhez kattintsunk a Start gombra, mutassunk a Beállítások pontra, majd

kattintsunk a Nyomtatók parancsra. 3.711 Nyomtató telepítésének a menete Kattintsunk a Start gombra, mutassunk a Beállítások pontra, kattintsunk a Nyomtatók parancsra, majd kattintsunk kétszer a Nyomtatók hozzáadása ikonra. Kövessük a képernyőn megjelenő utasításokat. A további lépések attól függően változnak, hogy helyi vagy hálózati nyomtatót telepítünk-e. A közvetlenül a számítógéphez kapcsolt nyomtatók telepítésekor legtöbbször az LPT1 portot kell választanunk. Hálózati nyomtató telepítésekor a számítógép kérni fogja a hálózati elérési utat. Ha ezt nem tudjuk, kattintsunk a nyomtató helyének megállapításához a Tallózás gombra, vagy kérjünk segítséget a rendszergazdától. A telepítés befejeztével a nyomtató ikonja megjelenik a Nyomtatók mappában. A nyomtató használatra kész Készült az Európai Unió támogatásával 30 Operációs rendszerek 4 Bevezetés a Windows 2000-be 4.1 Áttekintés

Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A Microsoft® Windows® 2000 a korábbi Windows verziókhoz képest megbízhatóbb, jobban testreszabható, könnyebben, egyszerűbben telepíthető és menedzselhető termék. A Windows 2000 platform alkalmazása jelentős mértékben csökkentheti a költségeket, mivel lehetővé teszi az új generációs alkalmazások, programok futtatását, kezelését, egységes és megbízható felületet ad a cégek, vállalatok, stb. számítástechnikai infratsruktúrájának felépítéséhez A Windows 2000 termékcsalád a Microsoft Windows NT® technológiára épülő, számos újdonságot, megoldást és alkalmazást felvonultató operációs rendszer. 4.2 A Windows 2000 platform A Microsoft Windows 2000 operációs rendszer egyes változatai lehetőséget adnak arra, hogy az adott alkalmazási terület jelenlegi és jövőbeni igényeihez legjobban alkalmazkodó terméket válasszuk. Ehhez azonban szükséges, hogy megértsük az

egyes változatok funkciót. A következő táblázat a Microsoft Windows 2000 operációs rendszer egyes változatainak jellemzőit tartalmazza. Operációs rendszer változat Leírás,alkalmazási terület Windows 2000 Professional Vállalati, üzleti környezetben a Microsoft Windows 95, Microsoft Windows 98 vagy a Windows NT Workstation 4.0 helyett alkalmazható Felhasználói szintű (desktop) operációs rendszer, amely a legkülönbözőbb szervezetek igényét kielégíti. Windows 2000 Server Tartalmazza a Windows 2000 Professional összes részegységét, valamint biztosítja azokat a szolgáltatásokat, melyekkel egy hálózat (pl.irodák, vállalati részlegek, kirendeltségek közötti kommunikáció)egyszerűen menedzselhető, kezelhető A Windows 2000 Server változata ideális file-és nyomtatószerverként,Web kiszolgálóként vagy munkacsoportokban történő alkalmazásokhoz. Készült az Európai Unió támogatásával 31 Operációs rendszerek Kiss

Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Windows 2000 Advanced Server Tartalmazza a Windows 2000 Server összes részegységét, valamint biztosítja azokat a szolgáltatásokat és alkalmazásokat, melyek nagyméretű hálózati rendszerek üzemeltetéséhez, vagy a meglévő hálózatok kibővítéséhez és támogatásához szükségesek. A Windows 2000 Advanced Server alkalmazása olyan területeken indokolt, ahol nagyméretű (nagy-vállalati szintű, pl. több telephelyes) hálózati kommunikáció, adatáramlás zajlik. Windows 2000 Datacenter Server Tartalmazza a Windows 2000 Advanced Server összes részegységét, valamint támogatja a több processszoros és/vagy nagy memóriás számítógépeket és az azon futó alkalmazásokat. A Windows 2000 Datacenter Server a legtöbb szolgáltatást és teljesítményt nyújtó (és nagyteljesítményű gépet igénylő) operációs rendszer, melyet nagyméretű adatbázisok, adattárházak, online tranzakciós folyamatok

(online transaction processing, OLTP), szimulációs feladatok valamint szerver-szerver kapcsolatok működtetéséhez terveztek. 4.3 Windows 2000 Professional A Windows 2000 Professional a Windows NT Workstation 4.0 erősségeit és a Windows 98 operációs rendszer "új" elemeit, tulajdonságait ötvözi magában. A termék támogatja a Windows 95, a Windows 98, és a Windows NT Workstation 4.0 rendszerekről történő átállást (upgrade) A Windows 2000 Professional a fentiek mellett számos újdonságot, fejlesztést tartalmaz. Egyszerűbb felhasználói felületet biztosít, tökéletesebb támogatást nyújt mobil felhasználók kommunikációja területén, szélesebb körű hardver- és szoftverkompatibilitással rendelkezik. A Windows 2000 Professional alkalmazása az alábbi előnyöket hordozza magában: • Könnyű használhatóság. • Egyszerűbb menedzsment. • Szélesebb körű hardvertámogatás. • Továbbfejlesztett

állomány-adminisztráció és -védelem. • Továbbfejlesztett Internet kommunikáció. 4.31 Egyszerű használat A Windows 2000 Professional a korábbi Windows verziókhoz képest még egyszerűbb és könnyebb használatot tesz lehetővé az Asztal (Desktop), az ablakok és a Start menü megjelenésében és funkciójában történt változtatásokkal. Tökéletesedett és bővült a mobil felhasználók támogatása, rugalmasabb és egyszerűbb lett a nyomtatás. A felhasználói felület újdonságai A Windows 2000 Professional felhasználói felülete az alábbi újdonságokkal, jellemzőkkel bővült: Készült az Európai Unió támogatásával 32 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán • Testreszabható Start menü . Személyreszabott, alkalmazkodó menü, melynek aktiválá-sával és aktualizálásával mindíg csak azok a programok jelennek meg a Programs menüben, melyeket a leggyakrabban használunk. A ritkábban használt

alkalmazások rejtve maradnak, megkönnyítve így az eligazodást a Start menüből. • Bejelentkezés és kilépés párbeszédablakok). A bejelentkezési és kilépési opciókat szervezettebb párbeszédablakokon tehetjük meg. • Program-ütemező. A program-ütemező lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy különböző programokat, alkalmazásokat előre beállított időpontokban indítson. 4.32 A mobil felhasználók támogatása A Windows 2000 Professional az ún. Advanced Configuration and Power Interface (ACPI) segítségével a legújabb laptop technológiákat képes támogatni, melyek - többek között - lehetővé teszik, hogy különféle eszközöket cseréljünk, vagy távolítsunk el a számítógép kikapcsolása nélkül. Az ACPI interfész speciális tápellátás-menedzsment segítségével még hosszabb akkumulátor élettartamot és működési időt tesz lehetővé. A Windows 2000 Professional a mobil felhasználók támogatására az alábbi

új szolgáltatásokat biztosítja: • Hálózati csatalkozás varázsló (Network Connection wizard). A hálózati kapcsolat(ok) kiépítéséhez szükséges összes folyamatot tartalmazza. A felhasználó mostantól az alábbi hálózati jellemzőket egyetlen varázsló programból képes beállítani: • Telefonvonalon történő: (Dial-up) csatlakozás. • Virtuális magánhálózat (VPNs). • Bejövő (külső) csatlakozások. • Közvetlen csatlakozás másik gépre. • Virtuális magánhálózat támogatás (Virtual private network support). Biztonságos (titkosított) kapcsolatot és adatátvitelt valósít meg (pl. egy otthoni gép és a vállalati hálózat között) helyi internetszolgáltatón (Internet Service Provider, ISP) keresztül, telefonvonalon történő Dial-up csatlakozás helyett. • Kapcsolat nélküli mappák (Offline folders). Lehetővé teszi a hálózaton található dokumentumok átmásolását helyi mappába, így akkor is elérhetjük

állományainkat, amikor nem csatlakozunk a hálózatra (vagy a hálózati kapcsolat megszakadt). • Szinkronizációs menedzser (Synchronization Manager). Összehasonlítja a hálózaton található elemeket (állományokat, adatokat) a kapcsolat nélküli (offline) gépen megnyitott vagy frissített elemekkel. A szinkronizáció során - mely a bejelentkezéskor valósul meg - az összes offline módban készített állomány (file, mappa, web-oldal, e-mail ) automatikusan mentésre kerül a hálózatra. 4.33 Nyomtatási munkák támogatása A nyomtatási munkák támogatásában a Windows 2000 Professional még egyszerűbb és hálózatilag rugalmassabb hálózati megoldásokat kínál. A Windows 2000 Professional nyomtatás támogatása az alábbi újdonságokkal, jellemzőkkel bővült: • Internet nyomtatási protokoll (Internet Printing Protocol, IPP). Biztosítja a felhasználók-nak, hogy dokumentumokat küldjenek olyan nyomtatókra, melyek egy Windows 2000 hálózaton

Készült az Európai Unió támogatásával 33 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán keresztül az Internetre kapcsolódnak. Az Internetes nyomtatás a következőket teszi lehetővé a felhasználóknak: • Nyomtatás URL címre egy intranet hálózaton belül vagy az Interneten. • Megjeleníthetjük a nyomtatóval és a nyomtatandó anyaggal kapcsolatos információkat HTML formátumban bármelyik böngészőről. • Letölthetjük és telepíthetjük a nyomtató meghajtó programokat az Interneten keresztül. • Nyomtató varázsló (Add Printer wizard). A helyi vagy a hálózati nyomtatókra történő csatlakozást egyetlen varázsló program segítségével valósítjuk meg, a Printers rendszermappa megnyitása helyett. Nincs szükség az eszközmeghajtók, a nyomtató nyelvek vagy portok külön megadására, ha nyomtatót szeretnénk hozzáadni gépünkhöz. • Image Színkezelés (Image Color Management 2.0) Biztosítja

magas minőségű színes dokumentumok nyomtatóra vagy másik számítógépre történő küldését, még nagyobb megbízhatóság és gyorsabb átvitel mellett. Az új szín-profilok (color profiles) garantálják, hogy a képernyőn látható színek egyezni fognak a szkenner vagy a nyomtató által szolgáltatott szinekkel. 4.34 Egyszerűsített felügyelet A Windows 2000 Professional számos újdonságot tartalmaz, melyek segítenek gyorsabbá és így olcsóbbá tenni a számítógép-környezetek kialakítását és azok menedzselését, az operációs rendszer és egyéb alkalmazások telepítésétől egészen a napi teendők elvégzéséig. 4.341 A telepítő és konfigurációs eszközök A Windows 2000 Professional az alábbi új eszközökkel támogatja és egyszerűsíti a program telepítését és beállításait: • Windows 2000 rendszerelőkészítő (Windows 2000 System Preparation tool, Sysprep.exe) Lehetővé teszi, hogy a számítógép merevlemezén egy ún.

"image" állományt hozzunk létre Ennek létrehozása után lehetőség van arra, hogy a forrás-számítógép konfigurációját más számítógépekre is "átmásolhassuk" • Telepítő menedzser varázsló (Setup Manager wizard). A program segítségével számítógépek egy csoportján az egyes gépek beállítási, konfigurációs folyamatai választhatók ki, állíthatók be, majd ezen adatok elmenthetők egy parancsfileba (script file). A script file futtatásával a számítógépek telepítése automatikusan végrehajtható 4.3411 A konfigurációs menedzsment (Configuration management) A Windows 2000 Professional konfigurációs menedzsmentje még egyértelműbb és következetesebb környezetet nyújt a végfelhasználó számára, és biztosítja az operációs rendszer beállításaihoz szükséges információkat. A Windows 2000 Professional az alábbi konfigurációs eszközöket kínálja: • Programok hozzáadása/eltávolítása

(Add/Remove Programs). Megkönnyíti az alkalmazások, programok telepítését és eltávolítását. Segítségével a felhasználók képesek irányítottan a hálózaton vagy az Interneten keresztül adott helyre telepíteni. Az új felhasználói interfész visszajelzési és ellenőrzési műveletek végrehajtását és információkat biztosít a telepítés állapotáról, az adott alkalmazás elérhetőségéről, nevéről, méretéről, utolsó használati idejéről, stb. Készült az Európai Unió támogatásával 34 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán • Windows telepítő (Windows Installer). Windows alkalmazások, részegységek telepítését, módósítását, javítását, valamint eltávolítását végezhetjük el vele. Szabványos formátumot biztosít szoftvercsomagok menedzseléséhez és egy alkalmazás-programozási interfészt (API) az alkalmazások és eszközök kezelésére. • Számítógép menedzsment

(Computer Management). A régebben helyi és hálózati gépek menedzseléséhez szükséges különálló eszközöket a Windows 2000 Professional-ben egy központi, fa-szerkezetű "konzolon" helyezték el. A Computer Management segítségével a rendszergazda hálózatban lévő számítógépeken végezhet el - egy másik gépről - konfigurálási, hibafelderítési, stb. munkákat az alábbi eszközökkel: • Rendszereszközök (System Tools). Tartalmazza a hibafelderítő, diagnosztizáló, és szervermenedzselési eszközöket, mint például az Eseménynapló (Event Viewer), Eszkökezelő (Device Manager), Szolgáltatások (Services). • Tárolás (Storage). Tartalmazza a merevlemez, és egyéb adattárolók menedzselésé-hez szükséges beállításokat, mint például cserélhető, kivehető lemezek (Removable Storage), Töredezettségmentesítő (Disk Defragmenter), Lemezkezelő (Disk Management), stb. • Szerver alkalmazások és szolgáltatások (Server

Applications and Services). Biztosítja a merevlemezen található információk kereséshez, lokalizáláshoz az ún. Index Szolgáltatást (Indexing Service) és annak menedzselését. 4.342 Hibaelhárítás,hibafelderítő eszközök (Troubleshooting Tools) A Windows 2000 Professional az alábbi hibafelderítésre, diagnosztizálásra alkalmas új eszközöket biztosítja: • Windows 2000 kompatibilitás (Windows 2000 Compatibility Tool). Ellenőrzi, figyeli és figyelmezteti a felhasználót, ha pl. bizonyos telepített alkalmazások vagy komponensek egy upgrade során (Windows 95-ről, Windows 98-ról, vagy Windows NT-ről) nem megfelelőek, megsérülnek, vagy a komponensek a frissítés után működésképtelenek. Ezt az eszközt a Windows 2000 Telepítő programja is tartalmazza. • Hibafelderítők (Troubleshooters). Tartalmazza a Windows 2000 online Súgóját (Help) a hibafelderítő és -elhárító varázslók (troubleshooting wizards) használatáról és sok más

információt a számítógépen felmerülő hibákról, problémákról. 4.343 Megnövelt hardver támogatás A Microsoft Windows 2000 Professional több mint 6,500 hardvereszközt támogat, többek között például az infravezérelt eszközöket, szkennereket, digitális kamerákat, és számos olyan fejlett multimédiás eszközt, melyeket elődje, a Windows NT Workstation 4.0 nem támogatott A Windows 2000 Professional a hardvereszközök kezelésére az alábbiakat tartalmazza: 4.3431 Hardver hozzáadás/eltávolítás varázsló (Add/Remove Hardware wizard) Segítségével megvalósítható a számítógéphez csatlakoztatott különféle eszközök, perifériák hozzáadása, eltávolítása, hibafelderítése, installálása, frissítése. Ha egy eszköz nem működik helyesen, a varázsló program megszakítja az adott műveletet, hogy az eszközt biztonságosan eltávolíthassuk. Készült az Európai Unió támogatásával 35 Operációs rendszerek 4.3432 Kiss

Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Windows meghajtó modell (Windows Driver Model, WDM) Közös felületben, modellt biztosít az eszközök meghajtói számára a Windows 98 és Windows 2000-ben. Azok az eszközmeghajtók, melyek a WDM modell szerint íródtak, egyaránt működnek és használhatóak mind a Windows 98, mind a Windows 2000 operációs rendszereken. 4.344 Plug and Play (hardverfelismerés) támogatás A korábbi Plug and Play funkciók az alábbiakkal bővültek: • Az új beszerelt/telepített eszközök atomatikus és dinamikus újrakonfigurálása . • A megfelelő eszközmeghajtók kiválasztása és betöltése. • Az eszköz installálása során az egyes események, hibák, figyelmeztetések regisztrációja. • Cserélhető és eltávolítható eszközök támogatása. 4.345 Tápellátás beállítások (Power Options in Control Panel) Segítségével beállíthatjuk, optimalizálhatjuk gépünk vagy annak részegységek

tápellátását, elkerülve így a túlzott és/vagy felesleges energiaellátást. A Tápellátási beállítások (Power Options) a Vezérlőpultban (Control Panel) az alábbikat biztosítják: Teljesítmény / tápellátási séma kiválasztása. • Készenléti (Standby) üzemmód kiválasztás. • Hibernálási (hibernation) üzemmód kiválasztás. • A tápellátással kapcsolatos vészjelzések (notification events) beállítása. (pl alacsony tápfeszültség, lemerült akkumulátor, stb.) • A szünetmentes tápegységek konfigurálásának és működésének ellenőrzése. 4.35 Megerősített fájlkezelés és biztonság A Windows 2000 Professional most még több és hatékonyabb állománytárolási lehetőséget, megoldást nyújt a továbbfejlesztett file-rendszer támogatással és az erőforrás/információ védelemmel. 4.351 Az Állománykezelő (File Management) újdonságai A Windows 2000 Professional-ben jelentős változtatásokat, újdonságokat

találhatunk az állománykezelés, -menedzselés területén: • NTFS file-rendszer. Támogatja a fájl-titkosítást/védelmet, lehetővé teszi, hogy merevlemezünk NTFS köteteit szabad hellyel bővítsük a számítógép újraindítása nélkül. Támogatja továbbá az osztott hivatkozású/csatolású nyomkövetést (distributed link tracking), és a felhasználókénti lemezkvóták nagyságának korlátozását, ellenőrzését. Készült az Európai Unió támogatásával 36 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán • FAT32 fájl-rendszer. Támogatja a FAT32 állományrendszert, kompatibilitást biztosítva a Windows 95 OSR2 vagy későbbi operációs rendszerekkel. A továbbfejlesztett FAT32 a FAT rendszer olyan verziója, mellyel a 2 gigabájtnál (2 GB) nagyobb lemezkötetek kezelhetők. • Töredezettségmentesítő (Disk Defragmenter utility). Újrarendezi az állományokat, programokat, és a felhasználatlan, szabad

helyeket a számítógép merevlemezén. Használata után a programok futása gyorsabb lesz, az állományok pedig gyorsabban elérhetővé válnak. • Biztonsági mentés, archiválás (Backup utility). Segítségével és használatával a merevlemezen található adatainkat lementhetjük, így megvédhetjük azokat az esetleges hardversérülések, szoftverhibákból eredő rendszerhibák és adatvesztések esetén. A Backup segédprogrammal lehetőségünk van (bonyolult parancssorok írása helyett) biztonsági mentéseket előre beállított időpontokban, időközökben egyszerűen elvégezni, beállítani. A biztonsági mentések készülhetnek: • • Szalagos egységre. • Külső merevlemezre. • Zip lemezegységekre. • Írható CD ROM-ra. • Logikai lemezegységekre. Kötetcsatolási pontok (Volume mount points). Segítségével NTFS file-rendszerű partíció vagy kötet bármelyik üres mappájához helyi meghajtó, partíció, vagy kötet (volume)

csatolható. 4.36 Védelmi szolgáltatások és jellemzők A Windows 2000 Professional a legbiztonságosabb Windows operációs rendszer, mind önállóan, mind pedig valamely magán- vagy nyilvános hálózat részeként. A Windows 2000 Professional védelmi szolgáltatásai, újdonságai az alábbiak: • Kerberos version 5 protokoll. Megengedi a felhasználóknak, hogy egyszeri bejelentkezéssel elérjék a hálózati erőforrásokat még gyorsabb hitelesítést és gyorsabb hálózati válaszadást biztosítva ezzel. A Kerberos v5 protokoll egyben a szabványos Internet-védelmi protokoll és az elsődleges védelmi protokoll a Windows 2000 tartományokban. • Fájl-titkosítási rendszer (Encrypting File System,EFS). Megerősített védelem gondoskodik a merevlemezeken található állományok védelméről és titkosításáról, melyeket a helyes jelszó megadása nélkül nem érhetünk el. • Internet protokoll védelem (Internet Protocol Security, IPSec). Titkosítja

a TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol) protokollon keresztüli adatforgalmat védelmet nyújtva egy intranet hálózaton és biztosítja a legmagasabb védelmi szintet a VPN (Virtuális magánhálózatok) számára az Interneten keresztüli kommunikációban. • Memóriakártya támogatás (Smart card support). Engedélyezi a hitelesítési információk és egyéb magánjellegű információk hordozhatóságát a munkahelyi, otthoni vagy a mobil számítógépek között Ezzel elkerülhetjük, hogy kényes vagy számunkra fontos adatokat, információkat (pl.személyi adatok, jelszavak, kulcsok, stb) hálózaton keresztül küldjünk, fogadjunk. • Másodlagos bejelentkezési szolgáltatás (Secondary Logon Service). Megengedi, hogy bizonyos alkalmazásokat indíthassunk, kezelhessenünk egy másik felhasználó fiók (user Készült az Európai Unió támogatásával 37 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán account)

nevében, mintha rendszerünkbe azzal a felhasználó névvel jelentkeztünk volna be. Ez lehetővé teszi pl. a rendszergazdák számára, hogy egy hagyományos felhasználói fiókban egy meghatalmazott rendszergazdai fiókkal (trusted administrator account) rendszergazdai eszközöket, programokat kezelhessenek, anélkül, hogy ki kellenne lépniük az adott felhasználói fiókból és rendszergazdaként újra be kellenne jelentkezniük. 4.37 Megerősített Internetes kommunikáció A Windows 2000 Professional a továbbfejleszett Microsoft Internet Explorert és az elektronikus levelek és hírcsoportok elérésére kifejlesztett hatékony programot, a Microsoft Outlook® Expresst tartalmazza, melyek segítségével az Inteneten keresztüli kommunkáció most még egyszerűbbé válik. 4.371 Internet Explorer 5 Az Internet Explorer 5 leegyszerűsíti a bonyolult, összetett feladatok elvégzését, automatizálja a gyakori műveleteket, ezáltal a Web rugalmasabb használatát

teszi lehetővé. Az Internet Explorer 5 az alábbi olyan újdonságokat tartalmazza, amelyek az Internet Explorer for Windows NT 4.0 program még nem tartalmazott: • Kereső segéd (Search Assistant). Lehetővé teszi a felhasználó számára a gyors, optimalizált keresést a különféle alapú információk között, mint például a web-oldalak, e-mail címek, szervezetek, térképek, stb., és biztosítja a több keresőszoftver általi egyidejű keresést is, a keresési feltétel újragépelése nélkül A Kereső segéd (Search Assistant) automatikusan kijelzi, kiértékeli a keresési feltételnek leginkább megfelelő web-oldalt, valamint feltünteti a további lehetséges Webhelyek adatait is. • Automatikus befejezés (AutoComplete). Segít a felhasználóknak gépeléskor a Kedvencek (Favorites) valamint az Előzmények (History) listákban szereplő URL címek automatikus befejezésében, valamint -több találat esetén- legördülő listában jeleníti meg a

lehetséges URL címeket. • Automatikus konfiguráció (Automatic configuration). Amikor az Internet csatlakozás varázslót használjuk, akkor az automatikusan megkeresi és konfigurálja a proxy szervert az Internet elérés beállításával együtt. 4.372 Outlook Express Az Outlook Express egy Internetszabvány-alapú elektronikus levelező (e-mail) és hírcsoport (newsgroups) kliens program. A Windows 2000 Professional operációs rendszeren az Outlook Express HTML formátumban tud üzeneteket fogadni és küldeni, melyek felépítése a Web oldalak linkjeihez és szöveges formátumához hasonló megjelenésű. Az e-mail üzenetek megjelenítése egy háromrészes ablakban történik, így előzetes képet kaphatunk az üzenetek tartalmáról. Az Outlook Express továbbá biztosítja több felhasználó esetében is az e-mail postafiók, címjegyzék, beállítások, stb. külön történő kezelését, és engedi a felhasználóknak, hogy megváltoztassák a

felhasználói fiókokat az Internetre történő újracsatlakozás nélkül. Készült az Európai Unió támogatásával 38 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán 4.38 Hardver követelmények A Windows 2000 sikeres telepítéséhez és futtatásához számítógépünknek az alábbi hardver követelményeket kell biztosítania: A Windows 2000 Professional hardverkövtelményei Kategória Követelmény 166 Mhz-es vagy nagyobb, Pentium processzoros számítógép. VGA vagy ennél jobb felbontású monitor ( SVGA ). Billentyűzet. 2 GB merevlemez (HDD), minimum 500 MB szabad területtel. CD-ROM -ról történő telepítés esetén: CD-ROM meghajtó. A "boot folyamat" a CD-ről történjen, a Setup Hardver program így automatikusan indul, floppy meghajtó nem szükséges. Floppy lemez és CD-ROM-ról történő telepítés esetén: CD-ROM meghajtó,3,5" inches floppy meghajtó ( A: meghajtóként). CD-ről történő, hálózati

telepítésnél: Egy vagy több hálózati kártya a számítógépeken. A Setup file-ok elérésének biztosítása a hálózaton kersztül. Memória Minimum 32 MB RAM, 64 MB ajánlott, 4 GB a maximum. Egér vagy más mutató eszköz. Egyéb 4.39 Frissítési opciók A Windows 2000 támogatja mind a felügyelet melletti (attended), mind pedig a felügyelet nélküli (unattended) telepítést. A következő táblázat tartalmazza a Windows 2000-re frissíthető operációs rendszerek listáját és a frissítési opciókat. Operációs rendszer Windows NT 4.0 vagy 351 verzió esetén Windows NT 3.5 vagy 31 verzió esetén Windows 3.x,Windows 95 vagy Windows 98 esetén Készült az Európai Unió támogatásával Upgrade lehetőségek A frissítés történhet az alábbi rendszerekre: Windows 2000 Professional vagy Windows 2000 Server Windows 2000 Advanced Server, de csak a következő operációs rendszerek esetén: Windows NT Server 3.51, Windows NT Server 4.0, Windows NT 4.0

Terminal Server Edition, Windows NT Server 4.0 Enterprise Edition Először frissítés szükséges Windows 3.51-re, vagy Windows NT 4.0-ra, utána lehet a Windows 2000 opciókat választani Windows 2000 Professional 39 Operációs rendszerek 4.4 Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A Microsoft Menedzsment Konzol (MMC) használata 4.41 Áttekintés A Microsoft Menedzsment Konzol (Microsoft Management Console, MMC) egy közös felületen egyesíti magában a menedzsment eszközöket, ezáltal egyszerűsíti a rendszerkezeléssel kapcsolatos munkákat, teendőket. A Microsoft® Windows® 2000 szabványos kezelőfelületet, vezérlőeszközöket biztosít az operációs rendszerhez. Az MMC-vel a rendszergazdák testresza-bott kezelőeszközöket készíthetnek feladataik megoldására. 4.42 A Microsoft Menedzsment Konzol (MMC) A Microsoft Menedzsment Konzol (MMC) a Windows 2000 hálózat kezeléséhez használható szoftver-eszközöket (software tools) jeleníti

meg. Az MMC-nek önmagában nincs rendszerkezelő funkciója;a szükséges rendszerkezelő alkalmazásoknak, programoknak, eszközöknek egy közös felületet biztosít, így egyszerűsítve az adminisztrációt és az irányítást. Azokat a szoftver-eszközöket, melyeket mi adunk hozzá az MMC-hez, hogy egy új konzolt készítsünk, "snap-in"-nek (beépített, beépülő alkalmazásnak) nevezzük. Az Rendszereszközök (Administrative Tools) menü előredefiniált vezérlőket (konzolokat) tartalmaz: Az MMC az eszközök megjelenítésére a Microsoft Windows Intéző (Windows Explorer) kezelőfelületetéhez hasonló felületet használ. 4.421 Navigálás az MMC felületén A Microsoft Menedzsment Konzol két, egy ún. szülő- (parent) és egy ún gyermek-ablakra (child) van felosztva (fő- és mellékablak). A szülő-ablak (példánkban Console1) tartalmazza az egész konzol irányításához szükséges főmenüt és főeszköztárat. Készült az Európai

Unió támogatásával 40 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A gyermek-ablak a főeszköztár alatt helyezkedik el. A gyermek-ablak eszköztára (példánkban Console Root) tartalmazza az egyes konzolon belüli eszköz-specifikus menüpontokat és ikonokat. A gyermek-ablak további két részre, egy jobb oldalon elhelyezkedő ún. konzol fa (Console Tree) ablakra és egy bal oldalon található részletek panel (Details Pane) ablakra van felosztva A konzol fa (könyvtárszerkezet-szerűen) tartalmazza a kezelhető alkalmazásokat, objektumokat, mint pl. Active Directory objektumok, Web oldalak, mappák, stb A részletek panel tartalma pedig aszerint változik, hogy melyik és milyen funckiójú eszközt és elemet választottuk ki a konzol fában (a kiválasztott elem tulajdonságait, pl. név, funkció, stb tudhatjuk meg) Az MMC konzolok kiválasztott elemeihez tartozó specifikus parancsok helyi (shortcut) menükben vannak egyesítve,

melyet az egér jobbgombjával nyithatunk meg, érhetünk el. 4.422 Választás a konzolmódok közül Amikor egy MMC konzolt megnyitunk a Console (Konzol) menu Options (Beállítások) almenüjében kiválaszthatjuk, beállíthatjuk a megnyitás módját (mode). A mód amelyben egy konzolt megnyitunk meghatározza, hogy a felhasználó milyen funkciókat képes a konzolon belül végrehajtani. Készült az Európai Unió támogatásával 41 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A négy lehetséges megnyitási mód: • Author mode (szerzői mód). A felhasználó teljes jogosultsággal rendelkezik a konzol felett, új konzolt készíthet illetve konzolokat módosíthat (pl. rendszergazda) • User, Full Access (felhasználók, teljes hozzáférés). A felhasználók az előző, author módban leírt jogok nagy részével rendelkeznek. Teljes elérésük van valamennyi ablakkezelő parancs és konzolfa művelethez. Nem tudnak azonban

snap-in-eket eltávolítani, hozzáadni és a konzol jellemzőit, tulajdonságait változtatni. • User, Limited Access, Multiple Windows (felhasználó üzemmód, korlátozott hozzáférés több ablakkal). Ez a mód korlátozza a felhasználóknak a konzolon belüli új ablakok megnyitását és a konzolfa azon részeihez, ablakaihoz enged csak hozzáférést, melyek a konzol mentése alkalmával láthatóak voltak. Azon részek, melyek a konzolt mentése előtt nem voltak láthatóak, nem elérhetőek a felhasználó számára ebben a módban. • User, Limited Access, Single Window (felhasználó üzemmód, korlátozott hozzáférés egy ablakkal). Ez a mód hasonló az előzőhöz, azzal a különbséggel, hogy ebben a módban csak egy ablakhoz van hozzáférésünk. Ha a konzolt úgy menjtük ki, hogy több ablak is nyitva volt, akkor ebben az üzemmódban történő megnyitáskor csak a mentéskor aktív ablak lesz elérhető. A felhasználó üzemmódokkal

kontrollálhatóak, korlátozhatóak a felhasználók konzol feletti jogosultságai. 4.423 Konzol létrehozása Az MMC-n belül, a főablakban található Console (Konzol) menü Add/Remove Snap-in (Snap-in hozzáadása/eltávolítása) parancsával lehetséges snap-in-ek hozzáadása és eltávolítása a konzolon. Egy snap-in lehet önálló (stand-alone) vagy bővítmény (extension) típusú. Az önálló snap-in-eket egyszerűen hozzáadhatjuk az MMC-hez, a bővítmény típusúakat csak a már meglévő, önálló snap-in funkcióinak kiegészítésére használhatjuk. Pl önálló snap-in a Computer Management (Számítógép kezelő), az ez alá tartozó kiegészítő snap-in-eket pedig a Device Manager (Eszközkezelő), Disk Defragmenter (Töredezettségmentesítő), Disk Manager (Lemezkezelő), stb alkalmazásokból választhatjuk. Készült az Európai Unió támogatásával 42 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Az MMC-ben

bármelyik futtatható állományhoz (.exe állományok), scripthez, vagy URL címhez készíthetünk parancsikont (shortcut). A parancsikonok egy `msc` kiterjesztésű állományba kerülnek 4.424 A konzol testreszabása A Microsoft Menedzsment Konzol egyik rendkívül előnyös tulajdonsága, hogy biztosítja a rendszergazdának saját tevezésű, testreszabott konzolok készítését, melyek egyedi, specifikus adminisztratív eszközöket tartalmaznak pl. felhasználók, csoportok menedzselésére A testreszabott konzolok `.msc` kiterjesztésű állományba mentve e-mailben elküldhetők, hálózati mappákban kiajánlhatók, megoszthatók vagy Webre küldhetők, továbbá hozzárendelhetők csoportokhoz, felhasználókhoz vagy számítógépekhez a Csoport házirend (Group Policy) beállításain keresztül. A saját készítésű konzolok felhasználói felületbe történő beépítése egyszerű folyamat. Miután mentettük a konzolt egy `.msc` állományba, azt újra

megnyitva azonnal módosíthatjuk, újratervezhetjük, tesreszabhatjuk Az `msc` állományt mások részére is elküldhetjük, akik azt betöltve, megnyitva egyszerűen hozzájuthatnak az általunk elkészített konzolhoz. 4.425 MMC konzolok Néhány MMC snap-in előrekonfigurált, kész konzolként az Administrative Tools (Rendszergazdai eszközök) menü részét képezi. Néhány snap-in csak akkor érhető el, ha az MMC a parancssorból indítjuk. Készült az Európai Unió támogatásával 43 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Konzolok az objektumokhoz (nyomtatók, állományok, felhasználók, alkalmazások, szerverek, stb.) is hozzá vannak rendelve. Például, a Computer Management (Számítógépkezelő) konzolt egyszerűen elérhetjük a My Computer (Sajátgép) ikon helyi menüjének Manage pontjával. 4.426 Computer Management konzol A Computer Management (Számítógépkezelő) konzol a rendszergazda elsődleges

konfigurációs eszköze. Segítségével a rendszergazda bármely számítógépről menedzselhet egy másik, ugyanazon hálózatban található számítógépet. A konzol testreszabható formátuma lehetővé teszi annak más helyre (pl. egy másik rendszergazdához) történő elküldését, továbbítását A Computer Management biztosítja az alapvető Windows 2000 eszközökhöz, funkciókhoz való hozzáférést (pl. események megtekintése, megosztások készítése, eszközök kezelése, stb), és lehetőséget ad arra, hogy megnézzük, milyen szerver szolgáltatásokat és alkalmazá-sokat adminisztrálhatunk A Computer Management konzol az alábbi részekből áll: • Rendszereszközök (System Tools). • Tárolás (Storage). • Szerver alkalmazások és szolgáltatások (Server Applications and Services). Készült az Európai Unió támogatásával 44 Operációs rendszerek 4.5 Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Rendszereszközök (System

Tools) A System Tools a számítógépen futó Windows 2000 rendszer eszközeit, alkalmazásait tartalmazza, aszerint hogy azok munkaállomás, tartományvezérlő, vagy kliens-oldali felhasználó szerepét töltik be. Az eszközök az Eseménynaplót (Event Viewer), a Szolgáltatásokat (Services) és az Eszközkezelőt (Device Manager) foglalják magukban. 4.6 Tárolás (Storage) A Storage eszköz tartalmazza az összes állományok tárolásával, meghajtókkal, tárolóeszköz-zel stb. kapcsolatos alkalmazásokat, mint pl. a Lemezkezelő (Disk Management), Cserélhető tárolók (Removable Storage) és Logikai lemezek, meghajtók (Logical Drives). 4.7 Szerver-alkalmazások és szolgáltatások (Server Applications and Services) Ez a pont azon snap-in-eket tartalmazza, melyek opcionálisan vannak telepítve a rendszerre vagy csak a W2k Serverre. Pl, ha a szerver számítógépen fut a DNS Server szolgáltatás, a Szerver alkalmazások és szolgáltatások ablakban

automatikusan megjelenik a DNS menedzsment csomópont is. 4.8 Egyéb adminisztratív eszközök A következő táblázat a további rendszergazdai eszközöket és a velük kezelhető területeket írja le. Eszköz A felhasználási terület Active Directory felhasználók és számítógépek (Active Directory Users and Computers) Active Dir. konfigurálása, tartomány szervezése, felhasználói fiókok és csoportok létrehozása, egyes hálózati összetevők védelmi, biztonsági beállítása. Active Direrctory tartományokhoz és trust-kapcsolatokhoz (Active Directory for Domains and Trust) Tartományok közötti kapcsolatok menedzselése. Active Directory telephelyek (site) és szolgál-tatások (Active Directory Sites and Services) Az Active Directory adatainak replikálásához szükséges teendők elvégzéséhez. Töredezettségmenetesítő (Disk Defragmenter) Lemezkezelő (Disk Management) Merevlemezen az állományok és szabad hely újra/sorbarendezése.

Fizikai és log.-i meghajtók, tárolók konfigurálására Elosztott állomány-rendszer (Distributed File System) Erőforrások megosztásának központi irányítására, adminisztrálására. Eseménynapló (Event Viewer) Helyi vagy távoli gépen történő rendszerfigyelés, alkalmazások, biztonsági események (pl. bejelentkezés) naplózása, értékelése Csoportházirend (Group Policy) Készült az Európai Unió támogatásával Több számítógép központi irányítására, auditálási, konfigurációs beállításokhoz. 45 Operációs rendszerek Helyi felhasználók és (Local Users and Groups) Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán csoportok Cserélhető tárolók (Removable Storage) 4.9 Felhasználók és csoportok menedzselése munkacsoport (workgroups) környezetben. Külső, mozgatható és cserélhető tárolóeszközökhöz (pl. merevlemez rackek), adamentés kezelése A Windows 2000 Active Directory felfedezése 4.91 Az Active

Directory áttekintése A Microsoft® Windows® 2000 tartalmazza a Microsoft Active Directory™ címtár szolgáltatását. A címtár a hálózat minden erőforrását azonosítja és elérhetővé teszi azokat a felhasználók és az alkalmazások számára. A címtár a hálózat fizikai felépítését és protokoljait átláthatóvá teszi, ezáltal a hálózat bármely felhasználója elérheti a hálózat bármely erőforrását anélkül, hogy tudná hol találhatóak azok valójában, vagy hogyan is kapcsolódnak egymáshoz fizikailag. A Windows 2000 Server által bevezetett Active Directory egy teljes egészében bővíthető és méretezhető címtár szolgáltatás. Az Active Directory a hálózat minden egyes publikált erőforrásának egy helyben történő adminisztrálási lehetőségét nyújtja, amibe beleértendők a fájlok, perifériák, host kapcsolatok, adatbázisok, Webes hozzáférések, felhasználók és egyéb tetszőleges objektumok és szolgáltatások.

A Transmission Control Protocol/Internet Protocol (TCP/IP) az alapvető hálózati protokol a Windows 2000 Active Directory számára. A Windows 2000 Server a TCP/IP protokolt alapértelmezettként telepíti. 4.92 Az Active Directory előnyei Az Active Directory előnye a hálózati rendszergazdák, fejlesztők és felhasználók számára a címtár szolgáltatásban áll, amely: • Lehetőséget ad a hálózatba való bejelentkezés és a hálózati felügyelet egyetlen helyről történő megvalósítására. • Integrálja mind az Internetes és intranetes környezetet. • Méretezhető a kisebb cégektől a nagyobb vállalatokig. Készült az Európai Unió támogatásával 46 Operációs rendszerek • Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A felhasználók már meglévő eszközeivel képes együttműködni, mint például a web böngészők. 4.93 Tulajdonságok Az Active Directory az alábbi tulajdonságokkal bír: • Támogatja azokat a nyílt

szabványokat, amelyek a platform független címtár szolgálta-tást használják, beleértve az olyan standard protokolt, mint a Lightweight Directory Access Protocol (LDAP). • A standard névhasználati formák támogatása, amivel a migrációkat könnyíti meg. Az Internetes névhasználati szabvány a Domain Name System (DNS), amely a neveket TCP/IP címekre fordítja. Az Active Directory a DNS-t használja objektumai azonosításához • A hierachikus domain struktúrák felügyelete. • A címtár elemeinek bővíthetősége, amely egyszerűsíti az új elemek hozzáadását és a meglévő elemek tulajdonságainak bővítését. • Nyílt alkalmazás programozási interfészek (API-k), amelyek lehetőséget adnak a címtárban való szűrésre, és a címtár adatbázis rekordjainak módosítására. • Kompatibilitás a Microsoft Windows NT® operációs rendszer korábbi verzióival. • A Novell NetWare környezettel való együttműködés. 4.94 Az

Active Directory felépítésének vizsgálata Mielőtt installálnánk a Windows 2000 Servert, meg kell vizsgálnunk szervezetünk jelenlegi és jövőbeni üzleti szerkezetét és működését, hogy olyan hálózatot hozhassunk létre, amely legjobban megfelel a vállalatunk igényeinek. Cégünk számára a biztonság, az erőforrások feletti ellenőrzés és a számítástechnikai környezet felügyelete a legfontosabb. Egy jól megtervezett, hierarhikus címtár a fenti feladatok jobb megoldását segíti. Az Active Directory segítségével a körzeteket és a szervezeti egységeket (OU-kat) használhatjuk arra, hogy hálózatunk erőforrásait speciális igényeinknek legmegfelelőbben szervezhessük egységbe. A legegyszerűbb struktúra létrehozásához és annak felügyeletéhez egyetlen tartomány elég. Az Active Directory-ban szervezeti egységeket (organizational units (OUs)) használhatunk - ez az Active Directory egy konténer típusa - a tartományokon belül

azért, hogy az jobban megfeleljen cégünk felépítésének és csökkentsük azoknak a tartományoknak számát, amelyek az adminisztrációs hierarhiának megvalósításához szükségesek. Az OU-kat arra használhatjuk, hogy azokkal cégünk logikai és adminisztratív szervezetét lefedjük. A tartomány szerkezethez a telephely (site) struktúrát kell megterveznünk. A telephely IP alhálózatok gyüjteménye, amelyek a lehető leghatékonyabban vannak hálózatba kapcsolva. A telephelyek a hálózat fizikai szerkezetének felelnek meg. Az Active Directory objektumai a gobális katalógusban (global catalog) láthatóak, amely hatékony lehetőséget biztosít a hálózati erőforrások keresésére. A globális katalógusban az Active Directory minden objektumának van egy másolata, aminek segítségével az Active Directory objektumaira kiadott lekérdezések gyors választ adnak. Készült az Európai Unió támogatásával 47 Operációs rendszerek Kiss Gábor –

Baráti Tibor – Vinnai Zoltán 4.95 Tartományok (Domains) A tartomány (domain) az Active Directory alapvető szervezeti és biztonsági egysége. A tartomány olyan kliensek, szerverek és egyéb hálózati erőforrások gyüjteménye, amelyek közös címtár adatbázist alkotnak. Több körzet alkotja a tartomány-fát (domain tree). A tartomány-fa, ahogyan a nevéből is következik, hierarchikus. A gyökér tartomány mindíg az elsőnek létrehozott tartomány Ez a gyerek tartományok szülőjévé válik, amelyek közvetlenül alá csatlakoznak, így alkotva hierarchiát. A gyerek tartományok szintén lehetnek szülei más tartományoknak. Telepítéskor, a könyebb felügyelet érdekében a hálózatot egy vagy több tartományba szervezhetjük. A Windows 2000 Server telepítése után a DCPROMO.EXE segítségével létrehozhatunk egy tartományt az Active Directory telepítéséhez, és az adott számítógép tartományvezérlővé történő kinevezéséhez. A

tartomány erőforrásait elérhetővé lehet tenni más tartományok számára a tartományok között megvalósított megbízotti (trust) reláción keresztül. Készült az Európai Unió támogatásával 48 Operációs rendszerek 4.951 Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Megbízotti viszonyok (Trust relationships) A megbízotti viszony két tartomány közötti kapcsolat, amelyben a megbízott tartomány (trusted domain) átveszi a bejenlentkezési hitelesítést a megbízó tartománytól (trusting domain). A megbízott tartományban definiált felhasználók és csoportok jogokat és erőforrás használati jogsultságokat kaphatnak a megbízó tartományban, még ha azok nem is léteznek a megbízó tartomány címtár adatbázisában. 4.952 Explicit, egy irányú megbízotti viszony A Windows NT 4.0 veziójában és az annál korábbi verziókban a tartományok közötti megbízotti viszony explicit, egy irányú módon volt definiálva a

tartományvezérlők között. Minden megbízotti viszonyt egyedileg kellett létrehozni és felügyelni. Egy nagy hálózatban az explicit egy irányú megbízotti viszony felügyelete összetett feladat 4.953 Tranzitív megbízotti viszony A Windows 2000 a megbízotti viszonyok felügyeletét egyszerűsíti az Active Directory tartományai közötti tranzitív megbízotti viszonyok használatával. Amikor egy tartomány a Windows 2000 tartomány-fájához kapcsolódik, a tranzitív megbízotti viszony automatikusan létrejön az új tartomány és szülő tartománya között. A tranzitív megbízotti viszonyokkal a fa minden tartományának van egy kétirányú megbízotti viszonya szülő tartományával, ezen felül minden tartomány implicit módon bízza meg a többi tartományt a fában. Például, ha az A tartomány megbízza a B tartományt és az A tartomány megbízza a C tartományt, akkor a B tartomány megbízza a C tartományt. A tartományok tranzitív megbízotti

viszonya leegyszerűsíti a tartományok közötti megbízotti viszonyok felügyeletét. Készült az Európai Unió támogatásával 49 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A windows 2000 Active Directory továbbra is támagatja az egyirányú megbízotti viszonyokat azokkal a kliensekkel, amelyek nem használják az Active Directory címtár szolgáltatását. 4.96 Szervezeti egységek (Organizational Units) A Windows 2000 tartományaiban szervezeti egységek (OU-k) hozhatóak létre, amelyek az Active Directory olyan elemeit tartalmazzák, mint a felhasználók, csoportok, nyomtatók és más OU-k. Az OU-k úgy szervezhetőek és ágyazhatóak egymásba egy logikai szerkezetet alkotva. Ráadásul az OUkhoz engedélyekkel felruházott ügyintézőket bízhatunk meg, hogy leképezzék a cég szerkezetét Amikor hierarhikus OU-kba szervezzük a felhasználókat és az erőforrásokat, sokkal világosabban ábrázolhatjuk cégünk aktuális

felépítését a tartományban. A felruházó, megbízó lehetőséggel pedig a felhasználók és csoportok hatékonyabb adminisztratív munkát tudnak végezni, mint pédául a jelszó törlés vagy a nyomtatási sorok ürítése. Az alábbi célok bármelyike miatt készíthetünk OU-kat: • Olyan adminisztratív jogokat kívánunk adni, amelyek egy jól meghatározott OU-hoz és annak elemeihez kapcsolódnak. • Egyszerűsíteni kívánjuk a csoport házirend (group policy) alkalmazását. • Az ügyintézők logikus és jelentéssel bíró szervezetét akarjuk létrehozni. A tartomány az OU-kat hierarchikusan tartalmazhatja. Az OU hierarchia független más tartományok szerkezetétől. 4.97 Replikáció Amikor a címtár módosul, a változások átvezetésre kerülnek a telephelyen belüli és közötti minden tartományba. Hasonlóképpen, mint amikor egy új szerver kerül telepítésre a tartományban, a tartomány címtára automatikusan másolódni kezd az új

szerverre. Az Active Directory egy multi-master replikációs modellt valósít meg. A multi-master replikációval a változások a tartomány bármely tartományvezérlőjén végbe mehetnek, a tartományvezérlő később szétküldi a változásokat replikációs partnereinek. Amikor a másolás megtörténik, a címtár egy része a globális katalógusba másolódik. 4.98 Telephelyek (Site-ok) A hálózat fizikailag telephelyekbe szerveződik. A telephelyek a hálózat fizikai szerkezetét tükrözik Az Active Directory telephelye úgy van definiálva, mint egy vagy több jó kapcsolattal rendelkező gyors - IP alhálózat összessége. Annak eldöntése, hogy egy hálózat gyors kapcsolattal rendelkezik-e, a rendszergazdára van bízva, mert a hálózatban tapasztalható sebesség és az adatforgalom nagysága relatív. Például, egy viszonylag kis hálózat rendszergazdája dönthet úgy, hogy a 128 KBps-os sebesség megfelelően gyors, ugyanakkor egy nagyon nagy hálózat

rendszergazdája dönthet úgy, hogy bármilyen 1.5 MBps-nál kisebb sebesség túl lassú számára Készült az Európai Unió támogatásával 50 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A lassú alhálózatokat külön telephelyekre kellene helyezni, hogy közvetlen felügyelet alatt lehessen tartani a lassú kapcsolatokon keresztüli replikációs forgalmat. A telephelyeknek két elsődleges feladata van: • Optimalizálni a replikációs forgalmat. • Lehetővé tenni a felhasználók számára, hogy a telephelyen található legközelebbi tartományvezérlőhöz kapcsolódhassanak. Az elsődleges feladat, amikor a telephelyeket tervezzük, hogy biztosítsuk a megfelelő sávszélességet a tartományon belüli replikációs adatforgalom számára. Például, irodáink vannak Dallasban és Austinban, amelyek ugyanabban a tartományban találhatóak. Amennyiben nem hozunk létre különböző telephelyeket az irodáink számára,

mindkét hely szerverein sűrűn replikálhatjuk a címtárat. A dallasi és austini irodákat különálló telephelyként kezelve felügyelhetjük a replikáció ütemét, hogy az a legmegfelelőbb időben történjen meg, amikor kevesebb hálózati erőforrást igényel, több a rendelkezésre álló sávszélesség és amikor a telefonos kapcsolat díja alacsony. 4.99 Globális katalógus (Global Catalog) Az egyik kihívás, aminek egy nagy, szétszórt számítógépes környezetben meg kell felelni, a felhasználók, csoportok, nyomtatási sorok és dokumentumok azonosítása és az erőforrások megtalálása. Az Active Direct.-ban a globális katalógus teszi képessé a felhasználókat arra, hogy gyorsan megtalálják az érdeklődésükre számottartó okjektumokat anélkül, hogy tudnák, azok milyen tartományban vannak. A globális katalógus az Active Directory minden objektumának egy részleges másolatát tartalmazza. A globális katalógus szerver - egy szerver, ami

összefogja a címtár információkat - a saját tartományában található objektumok teljes másolatát, és a többi tartomány objektumainak bizonyos tulajdonságait tartalmazza. A globális katalógusban tárolt tulajdonságok azok, amelyeket gyakran használunk keresési műveletek során - mint például a felhasználók vezeték- és keresztneve, felhasználói név stb - és amelyek az objektumok teljes replikációjához szükségesek. A globális címtárba másolódó tulajdonságok alapkészletét a Microsoft definiálta A Windows 2000-rel elkészített első tartományvezérlő az alapértelmezett globális katalógus szerver. 4.910 Keresés az Active Directory-ban Készült az Európai Unió támogatásával 51 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A Windows 2000 megkönnyíti az Active Directory-ban való keresést. A felhasználók a Start menü Search menüpontját használhatják a címtárban történő kereséshez. A

Windows Explorer Search parancsa és a My Network Places szintén képesek az Active Directory objektumai között keresni. Rendszergazdák használhatják az Active Directory Manager Find parancsát egyedi keresésekhez. Az Active Directory Manager Custom Search lehetősége a Windows 2000 egyik továbbfejlesztett tulajdonsága, amelynek segítségével a hálózat objektumainak bizonyos tulajdonságaihoz közvetlenül férhetünk hozzá. 4.10 A Windows 2000 felügyeleti technológiái 4.101 Áttekintés A Microsoft® Windows® 2000 felügyeleti technológiái automatikus felügyeletet biztosítanak az asztali gépek, az alkalmazás közzététel és a barangoló felhasználók támogatásához. A Windows 2000 a következő összetevőkkel segíti a rendszergazdákat a Windows-os asztali gépek adminisztrációjával kapcsolatos birtoklási költségek (total cost of ownership (TCO)) csökkentésében: • Házirend (Policy) alapú felügyelet. • Szoftver telepítési házirend.

• Offline fájlok • Barangoló profilok (Roamming Profiles) 4.102 Csoport házirend (Group Policy) A csoport házirend az a technológia, amely képessé teszi a rendszergazdát arra, hogy felügyelje a munkaállomásokat a Windows 2000 hálózatban azáltal, hogy konfigurációs beállításokat alkalmaz a gépekre és a felhasználókra. A csoport házirend segítségével csökkenthetjük a hálózat TCO-ját olyan felügyelt, munkaállomás környezet kialakításával, amely a felhasználók felelősségére és tapasztalatára szabott. A Windows 2000 csoport házirend lehetőséget ad a rendszergazdának arra, hogy követelményeket határozzon meg egy felhasználó vagy egy gép számára, és ezeket a követelményeket folyamatosan érvényre is juttassa. Például, a rendszergazda az alábbi csoport házirendet adhatja meg: • Fusson egy indító program az OU minden gépén. • Vizsgáljon meg miden hibás bejelentkezési kísérletet a tartományban. 4.1021

Csoport házirend beállítások A csoport házirend definiálásához a Microsoft Management Console-ban található Group Policy snap-int használjuk, amelyben felhasználókra és gépekre vonatkozó beállításokat adhatunk meg. • Adminisztrációs sablonok. Regisztrációs adatbázis alapú csoport házirend beállítások, amelyek alkalmazás-beállításokat, asztal-megjelenéseket és a rendszer-szolgáltatások viselkedését határozzák meg. • Biztonság. Beállítási lehetőségek a helyi gépekhez, tartományokhoz és a hál-i biztonsághoz. • Szoftver telepítés. A szoftverek telepítésének, frissítésének és törlésének központi felügyelete. Készült az Európai Unió támogatásával 52 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán • Szkriptek. Szkriptek a gépek indításához, leállításához valamint a felhasználók be- és kijelentkezéséhez. • Mappa átirányítások. Felhasználói mappák

tárolása a hálózaton 4.1022 Csoport házirend objektumok A Windows 2000-ben csoport házirend objektumokat (GPO) hozhatunk létre, majd kialakíthatjuk azok beállításait. A GPO egy látszólagos tároló hely a csoport házirend beállításokhoz Beállítások gyüjteményét alkalmazva a GPO-kban, az egyes GPO-kat különböző beállításokkal ruházhatjuk fel. Ezek a GPO-k csak meghatározott gépekre és felhasználókra lesznek hatással. Egy GPO-n belül a csoport házirend beállításokat a csoport házirend snap-in használatával és a hozzátartozó MMC-beli kiegészítésekkel alakíthatjuk ki. A csoport házirend kiegészítései azokat a beállításokat mutatják, amelyek az adminisztrációs sablonkhoz, szkriptekhez, biztonsági beállításokhoz és a mappa átirányításokhoz, valamint a szoftver telepítéshez és a távoli telepítés szolgáltatáshoz (RIS) szükségesek. 4.1023 A csoport házirend megnyitása Kétféle képpen nyithatjuk meg a csoport

házirendet: • A telephely, a tartomány vagy az OU Properties párbeszéd ablakban a Group Policy fülön válasszuk ki a megfelelő GPO-t a csoport házirendből, és kattintsunk az Edit-re. • Adjuk hozzá a csoport házirend snap-in-t és más szükséges bővítéseket egy MMC konzolhoz, és válasszuk ki azt a GPO-t, amit be szeretnénk állítani. A csoport házirend különféle bővítéseket tartalmaz. Egy csoport házirend bővítés kiegészülhet a Windows Settings-szel vagy a Software Settings-szel a Computer Configuration vagy a User Configuration alatt. Amikor a csoport házirendet az Edit-tel nyitja meg, minden bővítés látható. Amikor kézzel adja hozzá a csoport házirend snap-in-t az MMC-hez, választhat, hogy melyik bővítést veszi fel a konzolra. Készült az Európai Unió támogatásával 53 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán 4.1024 A csoport házirend mappái A csoport házirend kezelői felülete két

fő részre tagolódik. Ezek a Computer Configuration és a User Configuration részek. A két rész hasonló almappákat tartalmaz a csoport házirend beállításokhoz 4.10241 A Computer Configuration Azok a csoport házirend beállítások, amelyek az asztali környezetet alakítják ki, vagy biztonsági házirendet juttatnak érvényre a hálózat gépein, a Computer Configuration alatt találhatóak. A Computer Configuration házirendek akkor kerülnek alkalmazásra, amikor az operációs rendszer inicializálódik. A Computer Configuration beállítások tartalmaznak minden olyan gép-viszonylatú házirendet, amelyek meghatározzák az operációs rendszer viselkedését, az asztal beállításait, az alkalmazások beállításait, a biztonsági beállításokat, az alkalmazás hozzárendelési beállításokat és azokat a szkripteket, amelyek a gép indulásakor és leállásakor futnak. 4.10242 A User Configuration Azok a csoport házirend beállítások, amelyek a

felhasználók asztali környezetét írják le, vagy kikapcsolási házirendet juttatnak érvényre a hálózat felhasználóin, a User Configuration alatt találhatóak. A User configuration beállítások tartalmaznak minden olyan felhasználókkal kapcsolatos házirendet, amelyek meghatározzák az operációs rendszer viselkedését, az asztal beállításait, az alkalmazások beállításait, a biztonsági beállításokat, az alkalmazás hozzárendelési és közzétételi beállításokat és azokat a szkripteket, amelyek a felhasználó be- illetve kijelentkezésekor futnak, valamint a mappa átriányítási beállításokat. A felhasználói házirendek akkor kerülnek alkalmazásra, amikor a felhasználók belépnek a gépbe 4.10243 A mappák beállításai A Computer Configuration-ban és a User Configuration-ban található csoport házirend beállítások az alábbi mappákra vannak osztva: • Szoftver beállítások (Software Settings). • Windows beállítások

(Windows Settings). • Adminisztrációs sablonok (Administrative Templates). Készült az Európai Unió támogatásával 54 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Attól függően, hogy melyik mappát választjuk, az almappák és az egyes házirendek különbözőek lehetnek. Például a mappa-átirányítás beállításai megjelennek a User Configuration mappa Windows Settings almappájában, de nem jelennek meg a Computer Configuration almappában, mert a mappaátirányítás csak a felhasználókhoz tartozó fogalom. 4.1025 Csoport házirend alkalmazása A csoport házirend örökölődő és összegződő; hatással van minden olyan Active Directory-beli tárolóra ( telephely, tartomány vagy OU) , amellyel a GPO kapcsolatban van. Amikor elkészítünk egy GPO-t, összerendeljük azt egy Active Directory-beli tárolóval. A GPO beállításai hatással vannak az adott tároló gépeire és felhasználóira valamint bármely gyerek

tároló gépeire és felhasználóira. Ugyanazzal a GPO-val több Active Directory tároló is összerendelhető, valamint több GPO is összerendelhető egyetlen Active Directory tárolóval. 4.10251 Az öröklés rendje A Windows 2000 a géptől és a felhasználótól legtávolabbi Active Directory-beli tárolóval kezdi a GPO-k kiértékelését. A csoport házirend öröklésének sorrendje a következő: (1) telephely, (2) tartomány, (3) OU Ezzel a sorrenddel az OU-k GPO-i az utolsó csoport házirend beállítások amelyeket a Windows 2000 a gépre és a felhasználóra alkalmaz. Ez a megoldás biztosítja, hogy a géphez vagy felhasználóhoz legközelebbi Active Directory tárolóbeli csoport házirend beállítások felülbírálhassák azokat az ellentmondó csoport házirend beállításokat, amelyek az Active Directory hierarchiában magasabban található tárolókhoz tartoznak. 4.10252 Az öröklés módosítása Ha az alapértelmezett öröklési sorrend nem egyezik

meg az elvárásainkkal, módosíthatjuk a meghatározott GPO-k öröklési sorrendjét. A Windows 2000 két féle lehetőséget nyújt az alapértelmezett feldolgozás megváltoztatására: Nincs felülírás (No Override). Használjuk ezt, ha szeretnénk elkerülni, hogy a magasabb szintű GPOkat felülírják a gyerek GPO-k Ez a beállítás akkor hasznos, ha olyan csoport házirendet akarunk érvényesíteni, amely cégszintű üzleti szabályokat képvisel. A No Override opció GPO-nként értendő Ezt az opciót egy vagy több GPO-hoz adhatjuk meg. Amikor több GPO-ra adjuk meg, azé a GPO-é az elsőbbség, amely Active Directory hierarchiában magasabban helyezkedik el. Öröklés blokkolása. Akkor használjuk, ha szeretnénk, hogy a gyerek tároló blokkolja a szülő tárolótól való öröklést. Ez akkor hasznos, amikor egy OU-nak egyedi csoport házirendre van szüksége Az öröklés blokkolása a szülő tárolótól indulva minden GPO-ra vonatkozik. Ütközés esetén

a No Override opció mindíg elsőbbséget élvez az öröklés blokkolása előtt. Készült az Európai Unió támogatásával 55 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán 4.103 Szoftver telepítési házirend Régebben a szoftver telepítés jelentős mennyiségű időt és erőfeszítést igényelt több okból kifolyólag: • A technikai személyzetnek minden egyes munkaállomáshoz el kellett látogatnia, és el kellett végeznie a telepítést. • Ha egy szervezet megváltoztatta a szoftver házirendet, a technikusnak minden egyes munkaállomást meg kellett látogatnia a telepítés vagy a törlés miatt. • Minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó munkájából eredő felelősség megváltozott, a technikusnak el kellett látnia a felhasználót a módosított alkalmazás készlettel. • Minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó egy új fájltípussal találkozott - például kapott egy .zip állományt egy e-mail

mellékleteként - , a technikusnak meg kellett látogatnia a munkaállomást, hogy telepíthesse azt az alkalmazást, amivel a felhasználó meg tudja nyitni az új fájlt. • Minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó működésképtelenné tett egy programot, a technikusnak oda kellett mennie a munkaállomáshoz, hogy kijavítsa. A szoftver telepítési és karbantartási technológia segít megoldani ezeket a problémákat azzal, hogy biztosítja a távoli szoftver telepítést és felügyeletet. Ez a szoftver telepítési házirenddel érhető el (ez a csoport házirend egyik eleme). Ezzel új szoftvereket telepíthetünk, felügyelhetünk, és már telepített szoftvereket módosíthatunk. A csoport házirend szoftver telepítési elemének Windows installer csomagokra (.msi) van szüksége Az alábbi módokon juthatunk hozzá a Windows installer csomagokhoz: • A szoftver eladója vagy forgalmazója elláthatja szoftvereit Windows installer csomaggal. Például, a

Microsoft termékek el vannak látva Windows installer csomagokkal. • Külső cég által készített eszközöket használhatunk a Windows installer csomagok készítéséhez. 4.1031 Szoftver hozzárendelés és közzététel Két lehetőségünk van a csoport házirend segítségével történő központi szoftver felügyeletre: hozzárendelés és közzététel. 4.10311 Szoftver hozzárendelés Amikor szoftver hozzárendelést végezzük, a Windows 2000 parancsikont készít a Start menüben, és frissíti a regisztrációs adatbázist a szoftverről nyert információkkal, beleértve a szoftver csomag helyét és a telepítéshez szükséges forrás fájlokat. Ezen információk birtokában a Windows 2000 telepíti a szoftvert az első alkalommal, amikor a felhasználó elindítja azt. Szoftver hozzárendelést felhasználókhoz és gépekhez is végezhetünk Készült az Európai Unió támogatásával 56 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai

Zoltán 4.10312 Szoftver közzététel Amikor a szoftvert közzétesszük a felhasználók felé, azok eldönthetik, hogy telepítik azt vagy nem. A Windows 2000 nem készít parancsikont a szoftverekhez az asztalon, és nem frissíti a regisztrációs adatbázist a szoftver információival. A Windows 2000 a közzétett szoftver adatait az Active Directory-ban tárolja. A felhasználók a közzétett szoftvereket az Add/Remove Programs segítségével telepíthetik, így az összes közzétett szoftver listáját látják A felhasználók úgy is telepíthetik a közzétett szoftvereket, hogy megnyitnak egy hozzájuk rendelt fájlt. (Például egy xls állományt megnyitva installálható a Microsoft Excel.) Szoftvert közzétenni csak felhasználók felé lehet 4.1032 Telepített szoftverek módosítása A csoport házirend használatával frissíthetjük és törölhetjük a telepített alkalmazásokat. • • Két módja van a telepített szoftverek frissítésének: •

Kötelező. Mindenki aki a korábbi verzióval rendelkezik frissít az új verzióra, amikor először használja a szoftvert azután, hogy kötelező frissítést adunk meg a csoport házirendben. • Nem kötelező. A felhasználók továbbra is használhatják az előző verziókat A felhasználók az Add/Remove Programs segítségével telepíthetik a szoftver új verzióját. Azok, akik soha nem telepítették a szoftver korábbi verzióit, választhatnak a korábbi és az új verzió közül. Törölhetjük is a szoftvereket. Ennek két módja van: • A Remove this application and force users to uninstall opcióval elérhetetlenné tesszük a telepítés számára. Amikor a házirend alkalmazásra kerül a gépen, a szoftver törlődik. • A Remove this application without forcing users to uninstall opcióval elérhetetlenné tesszük a telepítés számára. A felhasználók tovább használhatják a szoftvert Készült az Európai Unió támogatásával 57

Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán 4.104 Offline fájlok Az "offline fájlok" egy fontos felhasználói dokumentum-kezelő lehetőség, amely folyamatos online és offline felhasználói hozzáférést biztosít. Amikor a kliens lekapcsolódik a hálózatról, minden ami letöltődött a helyi rejtett háttértárba (cache), továbbra is elérhető marad, és a felhasználók tovább dolgozhatnak mintha még mindíg a hálózaton lennének, szerkeszthetnek másolhatnak, törölhetnek és így tovább. A felhasználó szempontjából a munkakörnyezet azonos hálózatban és anélkül. A vizuális elemek, mint az ikonok, menük, címtár szolgáltatás stb. ugyanaz marad, beleértve a hálózati meghajtók elérhetőségét. A hálózaton található fájlok ugyanannak a hálózati meghajtónak a könyvtárában jelennek meg, és ugyanott érhetőek el, másolhatóak, szerkeszthetőek, nyomtathatóak vagy törölhetőek, pontosan úgy,

mintha online lennének. Amikor a felhasználó újra rákapcsolódik a hálózatra, a kliens és a szerver fájlok automatikusan szinkronizálódnak. Az offline fájlok lehetővé teszik, hogy a felhasználó rejtett háttértárba rakja a gyakran használt fájlokat egy megosztott könyvtárban, hasonlóan ahhoz, ahogyan a webes böngészők a háttértárban tartják a legutóbb használt weblapokat. Amikor létrehozunk egy osztott mappát a hálózaton, megadhatjuk az abban található fájlok és programok cachelési módját. Három különböző mód van rá: • A dokumentumok kézi cachelése. A felhasználónak kézzel kell meghatározni azokat a dokumentumokat, amelyeket offline is el szeretne érni. • A dokumentumok automatikus cachelése. A megnyitott fájlok automatikusan letöltődnek és elérhetőek lesznek offline munka esetén is. A korábbi példányok automatikusan felülíródnak • A programok automatikus cachelése. Ez az egész megosztott mappára

vonatkozik Minden fájl és program offline is elérhető lesz; a felhasználónak nem szükséges online módban megnyitni a fájlokat, hogy azok a háttértáron is elérhetőek legyenek majd. Készült az Európai Unió támogatásával 58 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán 4.105 Barangoló profilok (Roaming Profiles) A felhasználói munkakörnyezet a következőket tartalmazza: az asztal elemeit, a képernyő színeit, az egér tulajdonságait, az ablakok méreteit és helyzetüket, a hálózati kapcsolatokat és a nyomtatókat, a környezeti változókat, a regisztrációs adatbázis beállításait és a rendelkezésre álló alkalmazásokat. A felhasználói profil a Windows 2000-t futtató gépen, minden felhasználó által megadható, munka környezethez tartozó beállítást magában foglal, beleértve a képernyő beállításokat és a hálózati kapcsolatokat. Minden felhasználófüggő beállítás automatikusan a rendszer

alapkönyvtárából nyíló Profiles mappába mentődik. (Ez általában a C:WinntProfiles) A barangoló profil olyan felhasználói profil, amit a Windows 2000 a szerveren tárol. Ezt a barangoló profilt a Windows 2000 minden olyan Windows 2000 alapú kliens gépre felmásolja, amire az adott felhasználó bejelentkezik. Következésképpen, a felhasználó mindíg az ő egyedi asztali beállításait és hálózati kapcsolatait kapja. Ellentétben a "helyi" felhasználói profillal, ami csak egyetlen kliens gépen áll rendelkezésre. A barangoló profil, mint az adminisztrációs eszközök egyike, az alábbiakkal szolgál: • Személyreszabott felhasználói profilokat készíthetünk, majd ezeket felhasználókhoz rendelhetjük, ezáltal a feladataiknak megfelelő egységes munka-környezetet hozhatunk létre. • Azonos beállításokat adhatunk meg minden felhasználónak. • Kötelező profilokat rendelhetünk a felhasználókhoz, amivel megakadályozhatjuk,

hogy a felhasználók megváltoztassanak valamilyen beállítást. 4.11 A Windows 2000 lemezkezelése 4.111 Lemezes tárolók kezelése A Windows 2000 kétféle lemezkezelést támogat: az egyszerű és a dinamikus lemezkezelést. • Az egyszerű lemezkezelést a Microsoft Windows®, Microsoft MS-DOS®, a Windows NT valamennyi verziója és a Windows 2000 is támogatja. Az egyszerű lemez partíciókat tartalmaz. • A dinamikus lemezkezelést csak a Windows 2000 támogatja. A dinamikus lemez köteteket tartalmaz Egy fizikai lemez vagy egyszerű vagy dinamikus lehet, a két lemezkezelési módot nem lehet kombinálni. A több lemezből álló rendszerek tetszőleges lemezkezelési kombinációkat tartalmazhatnak A merevlemezek kezelését egyszerűsíti a Disk Management, amely egy Microsoft Management Console (MMC) beépülő alakalmazás (snap-in). A Disk Management előreugró menük segítségével mutatja meg, hogy a kiválasztott objektumon milyen feladatokat hajthatunk

végre. A varázslók segítenek eligazodni a partíciók és a kötetek között, és támogatják az egyszerű és a dinamikus lemezkezelés közötti konverziók elvégzését. 4.112 Lemezkezelés Amikor a hálózatunkban lévő számítógépek lemezeit konfiguráljuk, választanunk kell az egyszerű vagy a dinamikus lemezkezelés között. A merevlemez lemezkezelési típusa meghatározza a lemezen található tárolóhely felhasználási módját. Készült az Európai Unió támogatásával 59 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán • Az egyszerű lemezkezelés. Az a lemez, amelyet egyszerű lemezkezelésre inicializáltunk, másnéven "egyszerű lemez", elsődleges és kiterjeszett partíciókat valamint logikai meghajtókat tartalmaz. Ha egy új lemezt adunk hozzá egy Windows 2000-et futtató számítógéphez, akkor az egyszerű lemez lesz. A Windows 2000-ben az egyszerű lemezkezelés biztosítja a Microsoft Windows NT

4.0-val készített partíciók és lemezkészletek kompatibilis kezelhetőségét • A dinamikus lemezkezelés. Az a lemez, amelyet egyszerűből dinamikussá konvertálunk, egyszerű köteteket, kiterjesztett köteteket, tükrözött köteteket, csíkozott köteteket vagy RAID-5 (független lemezek redundáns rendszere) köteteket tartalmazhat. A dinamikus lemezkezelésnek számos előnye van: • A köteteket ki lehet terjeszteni a rendelkezésre álló lemezek nem egybefüggő szabad területeire. • Az egy lemezen létrehozható kötetek száma nem korlátozott. • A lemezleíró információk a lemezen tárolódnak, és nem a rendszerleíró adatbázisban vagy valahol máshol, ahol a pontos karbantartásuk nehézkesebb lenne. 4.113 Partíció típusok egyszerű lemezeken A Windows 2000 egyszerű lemezkezelése a Windows NT 4.0 partíció-központú tárolási sémáját és a Windows 95, Windows 98 lemezszervezését használja. Az a lemez, amelyet a Windows valamely

előző verziójával partícionáltunk, és amelyet Windows 2000-re frissítünk, egyszerű lemez lesz. • • Az elsődleges partíciók a lemez olyan részei, amelyeket a rendszer a számítógép elindításához tud használni. Több elsődleges partíció használatával lehetőségünk nyílik különböző operációs rendszerek és eltérő felépítésű adatok tárolására. A Windows 2000 rendszerpartíciója elsődleges partíció kell, hogy legyen. • Ha Windows 2000-et Windows 95-tel vagy MS-DOS-szal felváltva szeretnénk indítani (dual boot), akkor az elsődleges partíció FAT kell, hogy legyen. • Ha Windows 2000-et Windows 95 OSR2-vel vagy Windows 98-cal felváltva szeretnénk indítani, akkor az elsődleges partíció FAT vagy FAT32 kell, hogy legyen. A kiterjesztett partíciókat üres lemezterületen hozzuk létre. Egy merevlemezen csak egy kiterjesztetett partíció lehet, ezért fontos, hogy a kiterjeszett partíció létrehozásakor az összes

rendelkezésre álló lemezterületet felhasználjuk. A kiterjeszett partíciókat, ellentétben az elsőd- Készült az Európai Unió támogatásával 60 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán leges partíciókkal, nem formázzuk meg, és nem rendelünk hozzájuk meghajtó betűjelet. A kiterjesztett partíciókat szegmensekre osztjuk Minden szegmens egy logikai meghajtó Minden egyes logikai meghajtóhoz egy betűjelet rendelünk, és megformázzuk valamilyen fájlrendszerrel. Ha a Windows 2000 telepítése után adunk hozzá a számítógéphez egy lemezt, akkor az egyszerű lemez lesz. Ezután a lemezen partíciókat hozhatunk létre, és megformázhatjuk azokat, vagy felfrissíthetjük a lemezkezelést dinamikusra 4.114 Kötet típusok dinamikus lemezeken A dinamikus lemezkezelés az alábbi kötettípusokat biztosítja: • Egyszerű kötet, amely egy lemezről tartalmaz lemezterületet. • Kibővített kötet, amely kettő vagy

több (maximum 32) lemezről tartalmaz lemezterületeket. A Windows 2000 először a kibővített kötet első lemezére írja az adatokat, teljesen kitölti a rendelkezésre álló területet, ezután ugyanígy folytatja a kibővített kötethez tartozó lemezekkel. Ha egy kibővített kötetben valamelyik lemez meghibásodik, a kötet összes adata használhatatlanná válik. Kibővített köteteket FAT, FAT32 vagy NTFS fájlrendszerrel készíthetünk A kibővített kötetek alkalmazása lehetővé teszi, hogy hatékonyabban használhassuk fel az összes rendelkezésünkre álló lemezterületet, azáltal, hogy a szabad területeket egy kötetbe kombinálhatjuk. A kibővített kötetek másik előnye, hogy további területeket adhatunk egy lemezhez akkor is, ha az megtelt. Például, amikor a köteten elhelyezkedő adatbázis éppen túllépné a kötet méretét, további helyet biztosíthatunk számára egy újabb lemez hozzáadásával és a kötet kibővítésével. •

Tükrözött kötetek, amelyek két egyező adattartalmú, külön lemezen elhelyezkedő egyszerű kötetből állnak. A tükrözött kötetek hibatűrést biztosítanak abban az esetben, ha valamelyik lemez meghibásodik. (Hibatűrésnek nevezzük a számítógép vagy az operációs rendszer azon képességét, hogy adatvesztés nélkül reagáljon a súlyos meghibásodásokra.) A Windows 2000 tükrözött kötetei a Windows NT tükrözött lemezkészleteihez hasonlóak. Készült az Európai Unió támogatásával 61 Operációs rendszerek • Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán A csíkozott kötetek 2-32 lemez szabad területét egyesítik egyetlen kötetbe. A Windows 2000 az adatokat a csíkozott köteteken 64 kilobájtos egységekben, szekvenciálisan, egyenletesen elosztva tárolja az összes lemezen. A Windows 2000-ben az összes lemezkezelési opció közül a csíkozott kötetek alkalmazása nyújtja a legjobb teljesítményt. Mivel a csíkozott kötet

egy merevlemezként funkcionál, a Windows 2000 párhuzamosan tudja kiadni és végrehajtani az input/output (I/O) parancsokat az összes lemezen, amelyek a csíkozott kötetet alkotják. Ezáltal a csíkozott kötetek alkalmazása jelentősen meggyorsítja a rendszer I/O teljesítményét. A csíkozott kötetek nem biztosítanak hibatűrést. Ha a csíkozott kötetet alkotó lemezek közül valamelyik meghibásodik, akkor a kötet valamennyi adata elvész. Csíkozott köteteket nem lehet kibővíteni vagy tükrözni. • A RAID-5 kötetek hibatűrő csíkozott kötetek, amelyek a Windows NT 4.0 paritásos csíkozott lemezeinek felelnek meg. A Windows 2000 egy paritás-csíkot ad minden egyes kötethez tartozó lemezhez. A Windows 2000 a paritás információt használja az adatok rekonstruálására lemezhiba esetén Egy RAID-5 kötet minimum három merevlemezből áll 4.115 Lemezes tárolók konverziója A dinamikus lemezek nem függenek az egyszerű lemezeknél fellépő

korlátoktól, mint a méret, a hely vagy a darabszám. Dinamikus kötetek alkalmazásával egy lemezt annyi kötetre oszthatunk, amennyire akarunk, és a meglévő köteteket több lemezzel is bővíthetjük. A Windows 2000-ben hibatűrést csak a dinamikus kötetek használata biztosít. A Windows 2000-ben az egyszerű lemezeket bármikor átkonvertálhatjuk dinamikus kötetekké. A konverzió eredményét az alábbi táblázat tartalmazza. Készült az Európai Unió támogatásával 62 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Figyelem! Amikor egy számítógépet Windows NT 4.0-ról Windows 2000-re frissítünk, akkor a Windows NT 4.0-val létrehozott partíciók és kötetek változatlanok maradnak Az így létrejött egyszerű lemezeken újabb partíciókat hozhatunk létre, és meglévő partíciókat törölhetünk, de nem hozhatunk létre új csíkozott vagy tükrözött lemezkészleteket. Ahhoz, hogy új hibatűrő rendszert hozhassunk

létre, a lemezt dinamikusra kell frissítenünk, és Windows 2000 köteteket kell létrehoznunk. Az egyszerű lemezeket bármikor, adatvesztés nélkül dinamikus lemezekké konvertálhatjuk. 4.116 Lemezfelügyelet A lemezfelügyeleti feladatok ellátására és a tárolási területek beállítására, menedzselésére a Disk Management beépített alkalmazást használhatjuk. A Disk Management-et a Computer Management konzolból érhetjük el, vagy új konzolt készíthetünk számára. Ha a Disk Management-nek új konzolt készítünk, akkor lehetőségünk van választani, hogy a saját gépünket adminisztráljuk, vagy egy másik gépet adminisztrálunk távolból. Az Administrators vagy a Server Operators csoport tagjaként bármely Windows 2000 számítógépről menedzselhetjük az összes olyan Windows 2000 számítógépet, amely része a tarto-mányunknak, vagy valamely trusted tartományhoz tartozik. Készült az Európai Unió támogatásával 63 Operációs

rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán Készíthetünk például egy több Disk Management beépülő alkalmazást tartalmazó konzolt úgy, hogy mindegyik egy távoli számítógépre mutat, így az összes gép lemezeit egyetlen konzolról menedzselhetjük. A számítógépen található lemezekről, partíciókról és kötetekről a legfontosabb jellemzőket a Properties párbeszéd ablakban találjuk. A Disk Management beépülő alkalmazást használjuk a lemezek, kötetek és partíciók kezelésére, amely a tárolási információkat grafikusan vagy listaszerűen jeleníti meg. A megjelenítési mód igény szerint megváltoztatható. 4.117 Lemezfelügyelő varázslók Ha üres területre kattintunk a jobboldali egérgombbal, az előugró menü egyszerű lemez esetén a Create Partition (partíció létrehozása), dinamikus lemez esetén a Create Volume (kötet létrehozása) opciót ajánlja fel. Mindkét választási lehetőség egy varázslót indít

el, amely bekéri a partíció vagy kötet méretére, típusára, a meghajtó betűjelére valamint a partíció vagy kötet formázási opcióira vonatkozó paramétereket, majd létrehozza a partíciót vagy a kötetet. Az előreugró menü egyszerű lemez esetén az Upgrade to Dynamic Disk (frissítés dinamikus lemezre) opciót tartalmazza. Dinamikus lemez esetén a Revert to Basic Disk (egyszerű lemezzé konvertálás) opciót kapjuk. Ezek az opciók szintén olyan varázslókat indítanak el, amelyek részletes útmutatással segítenek a műveletek elvégzésében, és jóváhagyást kérnek a végrehajtás előtt. 4.12 Fájlrendszerek összehasonlítása Az alkalmazott fájlrendszer befolyásolja a lemezműveleteket. Ebbe beletartozik, hogy milyen módon kezelhetjük a felhasználói hozzáférést, hogyan történik az adatok tárolása, milyen lesz a lemez kapacitása, és milyen operációs rendszerekkel érhetjük el a merevlemezen tárolt adatokat. A Windows 2000 az

alábbi fájlrendszereket támogatja: • FAT (fájl allokációs tábla) és FAT32 • NTFS Készült az Európai Unió támogatásával 64 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán 4.121 A FAT és a FAT32 A Windows 2000 mind a FAT, mind a FAT32 fájlrendszert támogatja. 4.1211 FAT A FAT egy gyors és széleskörűen támogatott lemezformátum. Ha FAT fájlrendszert használunk, egy partíció maximum 4 gigabájt lehet. A FAT elsődleges előnye, hogy kompatibilis a Windows NT-vel, a Windows 95/98-cal, az MS-DOSszal és az OS/2-vel. Ha a Windows 2000-es lemezt ezen operációs rendszerek valamelyikével együtt akarjuk használni, akkor FAT fájlrendszert kell választanunk. 4.1212 FAT32 A FAT32 a FAT fájlrendszer továbbfejlesztett változata. A FAT32 legfontosabb előnyei: • A partíciók maximális mérete 32 GB lehet. • A nagykapacitású lemezeken kisebb cluster méretet használhatunk, így 20-30 százalékkal hatékonyabban

használhatjuk fel a rendelkezésre álló lemez-területet. • A FAT32 partíción vagy köteten lévő adatokat Windows 95 OSR2, Windows 98 és Windows 2000 operációs rendszerekkel kezelhetjük. Figyelem! A FAT32-vel elérhető tárolási hatékonyság növekedés függ a partíción elhelyezkedő fájlok méretétől. Az a partíció, amelyen sok kis fájl van, előnyösebben tudja a FAT32 lehetőségeit kihasználni, mint a kis számú, nagyméretű fájlt tartalmazó partíciók. Készült az Európai Unió támogatásával 65 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán 4.1213 Az NTFS A Windows 2000 ajánlott fájlrendszere az általa is támogatott NTFS fájlrendszer. Az NTFS rendelkezik a FAT minden alapvető előnyével, sőt olyan plusz funkciókkal is, mint a biztonsági rendszer, a tömörítés és a nagyobb köteteknek jobban megfelelő skálázhatóság. Az NTFS csak a Windows NT-ben és a Windows 2000-ben érhető el. A lokális

NTFS köteteket csak a Windows NT és a Windows 2000 tudja olvasni, azonban bármely operációs rendszer hozzáférhet az NTFS kötetekhez a hálózaton keresztül. Az NTFS-nek két verziója van, a 4-es és az 5-ös A Windows NT 351 és 40 az NTFS 4-es verzióját, míg a Windows 2000 az 5-ös verziót használja. A Windows 2000 telepítésekor az NTFS 4-es verziójú partíciók automatikusan 5-ös verzióra konvertálódnak. 4.12131 Az NTFS 4-es és 5-ös verziói által egyaránt támogatott tulajdonságok Az NTFS az alábbi tulajdonságokat támogatja: • Biztonsági rendszer - szabályozhatjuk, hogy ki milyen fájlokhoz, mappákhoz férhet hozzá. • A lemezaktivitás helyreállítási naplózása - segít helyreállítani a kötetet áramkimaradás vagy más rendszerhiba esetén. • Rugalmas formázási opciók - a lemezkihasználás javítására. • Tömörítés - helymegtakarítás fájlonként. • Bővíthető kötetek - a szabad lemezterület

hasznosítására. 4.12132 Az NTFS 5 új tulajdonságai A Windows 2000-ben az NTFS fájlrendszer a következő új tulajdonságokkal és funkciókkal bővült: • Titkosítás - a jogosulatlan hozzáféréstől védi a fájlok tartalmát. • A kötetek újraindítás nélkül bővíthetőek - a számítógép újraindítása nélkül adhatunk szabad területet a kötetekhez. • Lemezkvóták - a felhasználók által foglalt lemezterület monitorozása. • Osztott hivatkozás-követés - a hivatkozások megőrzése abban az esetben is, ha a fájlok másik kötetre vagy másik gépre kerülnek át. Készült az Európai Unió támogatásával 66 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán • Csatolási pontok (mount points) - egy másik kötetet csatolhatunk egy NTFS fájlrendszerhez, így nincs szükség logikai meghajtókra. • Teljesszöveges és tulajdonság indexelés - a fájlok és a dokumentumok gyors visszakeresését teszi

lehetővé. 4.122 A fájlrendszer megválasztása Az alábbi táblázatban szemléltetjük a Windows 2000 által támogatott fájlrendszerek és az operációs rendszerek közötti kompatibilitást. Az alábbi táblázat tartalmazza a fájlrendszerekre vonatkozó korlátokat. Készült az Európai Unió támogatásával 67 Operációs rendszerek Kiss Gábor – Baráti Tibor – Vinnai Zoltán 4.123 Lemezkvóták hozzárendelése A Windows 2000 a lemezkvótákat csak NTFS 5 típusú fájlrendszerben támogatja. A lemezkvótákat használhatjuk a felhasználók által foglalt lemezterület korlátozására és ellenőrzésére. A Windows 2000 lemezkvóták a lemezhasználatot felhasználónként és kötetenként felügyelik. Mivel a Windows 2000 a kvótákat felhasználónként ellenőrzi, minden, a felhasználó által lefoglalt lemezterületet figyelembe vesz, függetlenül attól, hogy a fájlok milyen könyvtárban találhatóak. A Windows 2000 lemezkvótáinak fő

jellemzőit az alábbi lista tartalmazza: • A lemezhasználatot a rendszer, a fájlok és a mappák tulajdonviszonyai alapján tartja nyilván. Ha egy felhasználó egy NTFS kötetre másol egy fájlt, új fájlt hoz létre vagy átveszi egy fájl tulajdonjogát, akkor a Windows 2000 beszámítja azt a kvótájába. • A lemezkvóták nem veszik figyelembe a tömörítést. A rendszer a teljes tömörítetlen fájlméretet beszámítja a felhasználók kvótájába, függetlenül attól, hogy a fájl ténylegesen mekkora helyet foglal el a lemezen. Ennek az a magyarázata, hogy a tömörítés különböző fájlok esetében különböző mértékű lehet. Ugyanakkora tömörítetlen fájlok különböző méretűek lehetnek a tömörítés után. • Az alkalmazások számára rendelkezésre álló szabad terület függ a kvóta nagyságától. Ha engedélyezzük a lemezkvótákat, a Windows 2000 által az alkalmazások számára rendelkezésre bocsátott terület potosan

annyi lesz, mint amennyi a felhasználó számára még a kvótából szabadon maradt. • A Windows 2000 a lemezkvótákat minden egyes NTFS kötetre nézve külön alkalmazza, még akkor is, ha azok egy fizikai lemezen helyezkednek el. • Csak a Windows lemezkvótákat. 2000-ben megformázott NTFS kötetekre alkalmazhatunk Lehetőségünk van figyelmeztető üzenet beállítására, amely naplóbejegyzést készít abban az esetben, ha valamelyik felhasználó közelít a számára engedélyezett lemezhasználati határhoz. A lemezkvótát kötelezővé tehetjük, ebben az esetben a felhasználók azt nem haladhatják meg, vagy engedélyezhetjük a kvóta átlépését, és a folyamatos lemezhasználatot. Készült az Európai Unió támogatásával 68