Agrártudomány | Ökológiai gazdálkodás » Az organikus gazdálkodás, ökológiai mezőgazdaság hazai és nemzetközi helyzete, tapasztalatai

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 4 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:126

Feltöltve:2009. január 08.

Méret:127 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Az organikus gazdálkodás „ökológiai mezőgazdaság” hazai és nemzetközi helyzete, tapasztalatai Hazánkban már évtizedes múltja van az ökológiai gazdálkodásnak és a mára megmaradt termelők többsége a nehézségek ellenére is folytatja tevékenységét, hiszen nálunk már életszemléletté vált ez a tevékenység. Az ökológiai gazdálkodás, mint fogalom használatát az Európai Unió a Tanács 2092/91/EGK Rendelete mellékletében tette hivatalossá. Hazánkban még a bio-,a szerves-,vagy az organikus gazdálkodás, a vegyszermentes gazdálkodás szóhasználat is gyakran előfordul. Nevezzék bárhogyan is ezt a gazdálkodási módot, az elveit mindenkinek egyformán kell értelmezni. A civil kezdeményezést követően kormányzati szinten is elkezdődtek az ökológiai gazdálkodás szabályozásával foglalkozni, aminek következtében kiadásra került a mezőgazdaságitermékek és élelmiszerek ökologiai követelmények szerinti előállításról,

forgalmazásáról és jelöléséről szóló 140/1999 (IX.3) Kormányrendelet. A kormányrendelet már foglakozott a gazdálkodási mód lényegével is: Az ökológiai gazdálkodás elnevezése országonként változik (organikus, biológiai, ökológiai stb.) , azonban ugyanazt jelenti: a mezőgazdasági üzemben a termék előállításával kapcsolatos műveletek összessége( beleértve a csomagolást és a jelölést is) a rá vonatkozó szabályok szerint van végre hajtva. A jogszabályban megfogalmazottak szerint mindazon termékek ökológiai termékek, amelyek megfelelnek a minősítési rendszer követelményeinek. A teljesség igénye nélkül bemutatásra kerül még néhány olyan ökológiai gazdálkodásról szóló forgalmi meghatározás, amelyek napjainkban gyakran kerülnek idézésre. Márai Géza és munkatársai az ökológia gazdálkodás fogalmát a következőképpen határozzák meg: „ a bio(öko-, orgamikus) gazdálkodás olyan környezetkímélő és

megújító, különleges minőség űés teljes körű mező-,erdő- és tájgazdálkodást, élelmiszertermelést,valamint vidékfejlesztést jelent, amely a szigorú előírások(EU. IFOAM,B IOKULTÚRA Egyesüléet) keretei között, különleges ellenőrzés és minősítés mellett,valamint aktív környezet- és egészségvédelem, és életforma-változás igényével folyik.” Sárközy Péter szerint az ökológiai gazdálkodást folytató termelő az Organikus Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége(IFOM),a FAO és WHO által közösen kidolgozásra került Élelmiszerkönyv gazdálkodás a természetidegen anyagok felhasználása nélkül állítja elő termékeit, fenntartható, változatos, kiegyenlített, környezetmegóvó és jövedelmező rendszerek létrehozása törekszik, amelyeknek során egészséges táplálékot állíthatnak elő. A napjainkban az ökológiai termelést szabályozó új tervezetekben az európai union kivüli ökológiai

gazdálkodásból származó termékek kölcsönös elismerésének alapjaként vitatott Codex Alimentarius az ökológiai gazdálkodást egy holisztikus termelési-gazdálkodási rendszerként említik, amely a természetes eljárásokat részesíti előnyben a nem mezőgazdasági eredetű ráfordításokkal szemben, tehát a szintetikus anyagok helyett biológiai, mechanikai, talajművelési módszereket alkalmaz. A fenntarthatóság és az élelmiszertermelés összekapcsolásával Radnics László az ökológiai gazdálkodást az alábbi módom értelmezi: „Ökológiai gazdálkodás alatt a szintetikus műtrágyák és (szintetikus) növényvédő szerek nélküli, a természetes biológiai ciklusokra, szerves trágyázásra, biológiai növényvédelemre alapuló gazdálkodási formát értünk.” AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS (MÁS SZÓVAL ORGANIKUS VAGY BIOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS) OLYAN ALTERNATÍV MEZŐGAZDASÁGI RENDSZER, MELY ÖKOLÓGIAI ÉS BIOLÓGIAI ESZKÖZÖKKEL KÉPES

KIVÁLÓ BELTARTALMÚ, NAGY BIOLÓGIAI ÉRTÉKŰ, KÁROS ANYAGOKTÓL MENTES ÉS MEGFELELŐ MENNYISÉGŰ TÁPLÁLÉKOT ELŐÁLLÍTANI. E TEVÉKENYSÉGE SORÁN ELEGET TESZ A FENNTARTHATÓSÁG KÖVETELMÉNYÉNEK, MEGÓVJA A KÖRNYEZETET, ANNAK SOKSZÍNŰSÉGÉT, UGYANAKKOR JÖVEDELMET BIZTOSÍT. AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS LÉNYEGE AZONBAN NEM CSAK A TERMÉKEKEN KERESZTÜL MÉRHETŐ LE, HANEM EGY TELJESKÖRŰ ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLET KÍVÁN KÖZVETÍTENI, MELY TUDATOSSÁ TESZI AZ EMBEREK EGÉSZSÉGRE VALÓ TÖREKVÉSÉT, MEGVÁLTOZTATJA FOGYASZTÁSI SZOKÁSAIKAT, TÁPLÁLKOZÁSUKAT, ÉS A TERMÉSZET FELÉ FORDÍTJA GONDOLKOZÁSUKATVÉDELMÉT Ökológiailag optimális termés Egy területről csak az időegység alatt keletkezett produktumot (végső soron a növényi testekbe a fotoszintézis során beépült szerves anyagot) takarítjuk be. Biodiverzitás Az élőlények sokfélesége, egy terület élővilágának gazdagsága. Különféle tudományos meghatározásai lehetségesek.

Ökológiai gazdálkodás helyzete a világban A világon 750 szervezet működik, több 100 országban az IFOAM égisze alatt. A legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy a világon összesen körülbelül 31 millió ha területen folytatnak ökológiai gazdálkodást. Az IFOAM legutobbi adatai szerint az ökológiai gazdálkodásba vont területeknek megoszlását tekintve az első három helyen a követjező országok állnak: Ausztrália vezet 12.1 millió ha-ral, őt követi Kína 35 millió ha-ral, majd Argentína 2.8 millió ha-ral A kontinensek tekintetében a legnagyobb kiterjedésű ökológiai gazdálkodásba bevont terület termőföld tehát AUSTRÁLIA-Óceániában van. Ezt követi Európa 21%-kal, majd Latin Amerika 20%-kal, Ázsia 13%-kal, Észak Amerika 4%-kal, és végül Afrika 3%-kal. Az ökológiai gazdálkodásba vont területek megoszlását a mezőgazdaságilag hasznosított területek arányában Ausztria, Svájc és a skandináv államok vezetnek. Svájcban

pl ez az arány meghaladja a 10%-os mértéket Az ökológiai termőterületeknek növekedése nemcsak a nagyobb érdeklődésnek köszönhető ,hanem a kifejlesztett információs rendszerek következtében az adatok hozzáférhetőségének, ismeretének is. A közzétett adatok alapján az ökológiai termékek piaca 2004-ben elétre a 278 milliárd amerikai dollárt. A legnagyobb piaci részesedése Európának és Észak Amerikának van a világ ökopiacából . A piac és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek további növekedése várható a jövőben, ami részben a megnövekedett állami támogatásoknak is tulajdonítható. Az EU megalkotta az Európai Ökológiaiu Akció Programot, amely alapján minden tagországnak elkell készítenie a saját akcióprogramját. Az akcióprogram értékeli az ökológiai gazdálkodás rövid- és hosszútávú hatásait. Az akcióprogramnak a következő főbb területekre kell kiterjednie: adatszolgáltatás, képzés,

kutatás, feldolgozás, piacfejlődés, engedélyezések, közköltségek. A projekt megvalósítása soán beazonosításra kerülnek a problémás területek az Európai és nenzeti célok mentén. Az ökológiai gazdálkodás Magyarországon a kezdetektől napjainkig Magyarországon az 1980-as évek elején még nem álltak rendelkezésre magyar nyelvű irodalomnak az ökológiai gazdálkodásról, mégis megtették a kezdeti lépéseket ennek a környezetkímélő modnak a bevezetésére. Óriási jelentősége volt az 1983-as esztendődnek, mivel abban az évben alakult meg a Biokultúra klub, amely 1987-ben országos egyesületté alakult és egyben telje s jogú tagjává vált az IFOAM-nak. Ökológiai termelés 1986-tól indult meg kereskedelmi célzattal, ekkor még egy holland szervezet közremüködésével történt az ellenőrzés és a minősítés. A Biokultura egyesület hamarosan átvette az ellenőrző és minősítő szerepet, mivel az IFOAM irányelvek

előírták a nemzeti hatáskörben való működést. Ökológia mozgalmak kezdete Anglia: Soil Association • Lady Eve Balfour: The Living Soil – 1943 Svájc: Paraszti szülőföldi mozgalom • Hans Müller – 1930-as évek • Hans Peter Rusch: Talajtermőképesség – 1968 Németország: Biodinamikus gazdálkodás • Rudolf Steiner – 1924 Koberwitz Az ökológiai gazdálkodás esélyei Ki kell használnunk annak lehetőségét, hogy Magyarország megszabadult az iparosított mezőgazdaság öngyilkos gépezetétől. A magyar mezőgazdaságba a nyugati tőke nem kíván beruházni, mert nem érdeke, hogy saját, túltermelési válságokkal küzdő, agyontámogatott mezőgazdaságának versenytársat támasszon. Így nem is marad más lehetőség, mint hogy a magyar mezőgazdaság a minél kisebb anyag-és energiaáramlással járó fejlődési pályára lépjen. Ez a váltás jelenleg súlyos feszültségek forrása, de a távolabbi jövőt tekintve igencsak indokolt. A

fenntartható mezőgazdaság megteremtésével mintául szolgálhatunk a később ugyanerre az útra kényszerülő nyugati mezőgazdaságnak is, ami hosszabb távon óriási szellemi és anyagi tőkét jelenthet számunkra. Ez az út együtt jár azzal, hogy nyugati exportra csak valóban kiváló, egyedi termékek juthatnak. (Végh László: Fenntartható fejlődés. Debrecen, 1999) Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, mely megfelel a fenntarthatóság követelményeinek, úgy kielégíteni mai szükségleteinket, hogy ezzel ne tegyük lehetetlenné az utánunk következő nemzedékek számára, hogy ugyanezt tegyék A BIOGAZDÁLKODÁS KONKRÉT MEGJELENÉSE A FALUSI TURIZMUS KÍNÁLATÁBAN A VENDÉGLÁTÓ MAGA IS FOGLALKOZIK BIOGAZDÁLKODÁSSAL A VENDÉGLÁTÓ KAPCSOLATOT TART FENN A TÉRSÉG BIOGAZDÁLKODÓIVAL PRGRAMKÍNÁLATA KISZÉLESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN PÉLDÁK: VÁL – MARIANNA MAJOR BÁTHORI ISTVÁNNÉ – FÜLÖPJAKAB EÖRDÖGH ANDRÁS – JÁSSZENTLÁSZLÓ MADARI

ANDOR - LAKITELEK MACKÓLAK VENDÉGHÁZ – PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ MESTERHÁZY PÉTERNÉ – PÁPA-BORSOSGYŐR RENDEK LÁSZLÓNÉ – KEREKEGYHÁZA „ÖKOPORTYA” SZERVEZŐK: KARÁCSONY IMRE, KARÁCSONY ILDIKÓ, KANYÓ ZSOLT (BIOKULTÚRA EGYESÜLET ÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA TÁMOGATÁSÁVAL, SZPONZOROKKAL) CÉL: A BIOGAZDÁLKODÁS ÉS BIOTERMÉKEK SÉLESKÖRŰ MEGISMERTETÉSE, ELFOGADTATÁSA RÉSZTVEVŐK: 100 NEVES EMBER – (SZÍNÉSZEK, ORVOSOK, ZENÉSZEK STB.) A „PORTYA” ÁLLOMÁSAI: 10 BIOGAZDASÁG MEGTEKINTÉSE, ELŐZETES PROGRAMSZERVEZÉSSEL: 1. NAP: BUDAPEST,FÜLÖPJAKAB, CSONGRÁD, BÉKÉSCSABA, GYULA, 2. NAP: BAKONSZEG, BALMAZÚJVÁROS, HORTOBÁGY, 3. NAP: EGER, GALGAHÉVÍZ, PÜSPÖKHATVAN, BUDAPEST A JÓL SIKERÜLT RENDEZVÉNY JÖVŐRE FOLYTATÓDIK ALAPJÁUL SZOLGÁLHAT EGY „BIO-ÚTNAK”, AHOL A FALUSI TURIZMUS KÍNÁLATÁBAN MÉG JELENTŐSEBB SZEREPET TÖLTHET BE A BIOGAZDÁLKODÁS