Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Jog tételek, 2005

Jog tételek - 2005 1. tétel: Az állam-és jogtudományok tárgya Az állam- és jogtudományok rendszere Tudományok rendszere Kezdetben egységes volt a tudomány, majd differenciálódott. 3 csoport alakult ki: 1., filozófia 2., természettudományok – természet általános törvényeinek feltárása, kapcsolatainak megismerése a feladata 3., társadalomtudományok – kutatási területei: - az emberi kapcsolatok -közösségi együttélés átfogóan a társadalom jelenségének vizsgálata A társadalomtudományokon belül különböző tudománycsoportok alakultak ki: a., történettudomány, b., szociológia, c., gazdaságtudomány, d., állam- és jogtudomány Állam- és jogtudomány rendszere 3 csoportra osztható: 1., Állam- és jogbölcselet 2., Állam- és jogtörténet 3., Szaktudományágak 1. Állam- és jogbölcselet Az állam és a jog általános kategóriáit tárgyalja. - az állam és a jog helyét, szerepét és a társadalommal fennálló kapcsolatát

elemzi. - vizsgálja és feltárja az állam és a jog belső sajátosságait, fogalmait. 2. Állam- és jogtörténet Elemzi a történelmi események folyamán az állami és jogi intézmények szerepét, történelmi hatását, megfogalmazza az állam és jogfejlődés különös törvényeit, történelmi sajátosságait. Megkülönböztetünk: - egyetemes állam- és jogtörténetet, - nemzeti állam- és jogtörténetet (pl.: magyar állam- és jogtörténet) - régiók állam- és jogtörténetét (pl.: Közép-Kelet Európai) 3. Szaktudományágak - államtudomány: az állami tevékenység különböző oldalaival, az állami szervek sajátos szervtípusaival, működésével foglalkozik (pl.: alkotmánytan, közigazgatási tudomány) - jogtudomány: - magán jogtudomány pl.: - szerződések joga, - tulajdonjog, - öröklési jog, - jogintézmények vizsgálata. - közjog pl.: - közigazgatási jog, - büntetőjog, - eljárási jogok vizsgálata. Jogág nem egyenlő a

jogtudományi ággal!!!!!! Jogág = jogszabálycsoport. Jogtudományi ág = fogalomrendszer (különböző jogágak társadalmi szerepét, hatását elméletileg dolgozza fel.) Az állam és jogtudomány csoportjai egymással kölcsönhatásban vannak. Az állam és jog kutatását a segédtudományok segítik: pl.: igazságügyi orvostan, igazságügyi statisztika kriminálpszichológia, kriminológia, kriminalisztika. Az állam és jogtudomány kapcsolatba kerülnek a s zervezéstannal, az etikával és a normatannal. Állam- és jogtudományok tárgya A társadalom állami és jogi jelenségei: - azoknak a társadalomban elfoglalt helye és szerepe, - más társadalmi jelenségekkel való lényeges kapcsolatai, - fejlődésüknek és működésüknek objektív törvényszerűségei képezik. 2. tétel: Az állam és jog fogalma Társadalmi normák és a jog Az állam fogalma: Az állam tekintetében nincs egységes definíció, megfogalmazás. Az állam fogalmát

sajátosságain keresztül ismerjük meg. 1., Az állam történelmi kategória - az állam a történelmi fejlődés meghatározott fokán jött létre, és kialakulását követően jelentős fejlődésen ment és megy keresztül. 2., Az állam léte objektív társadalmi szükséglet, amit az állam társadalmi rendeltetése fejez ki Lényege: hogy a társadalmi lét fennmaradásához a társadalmi fejlődés meghatározott fokától kezdve szükség van az államra. 3., Az állam társadalmi rendeltetését funkcióin keresztül gyakorolja, valósítja meg pl.: - gazdasági funkció, - politikai igazgatási, - ideológiai-kulturális, - külpolitikai stb. 4., Az állam a néptől és a társadalomtól elkülönült szuverenitással rendelkező közhatalom - az állami szuverenitáson legáltalánosabban az államhatalom legfelső voltát értjük befelé és az állam függetlenségét kifelé. - a szuverenitás belső oldala: a., döntés monopóliuma (ezért független), b.,

önállóan alkotja alkotmányát, építi államszervezetét, jogrendszerét, gyakorolja belpolitikáját, c,. belső hatalmi erő nem korlátozza - a szuverenitás külső oldala: a., önálló hatalomként jelenik meg a nemzetközi életben, egyenlő jogok illetik meg más államokkal, önállóan irányítja külpolitikáját, más állam nem avatkozhat tevékenységébe. b., tiszteletben tartják területi integzitását (hatását) határait 5. Az állam az un fizikai kényszerítés legitim (törvényes) alkalmazásának monopóliumával rendelkezik. 6. Az állam a munkamegosztás külön ágát képező szervezet Szervtípusai:Fegyveres szervezetek, Közigazgatási Szervezetek, Bírósági szervezetek, Törvényességi, felügyeleti szervezetek Külkapcsolati szervezetek, Európai állami képviseleti szervezetek, Területi, önkormányzati szervezetek. 7. Az állam társadalmi-gazdasági környezetével sajátos kölcsönhatásban van Mindig igazodik ezen körülményekhez.

A jog fogalma: A jog 1. olyan magatartási szabályok összessége 2. amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik (azokat az állam bocsátja ki és szankcionálja) 3. amelyek az adott társadalomban általánosan kötelezőek (általános érvényűek) 4., amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják A jog objektív társadalmi szükségletként jött létre. A jog történeti kategória, állandó változáson ment és megy keresztül. A társadalmi normák és a jog A társadalmi normák olyan magatartási előírások, amelyekhez be nem tartása esetén hátrányos következményt helyeznek kilátásba, melyet általában meg is valósítanak. Egyidősek az emberi társadalommal, társadalmi norma nélkül nincs emberi társadalom. Társadalmi normák jellemzői: 1. A normák magatartásmintát, előírásokat tartalmaznak 2. Azt a magatartás mintát fogalmazzák meg, melyet kívánatosnak taratnak 3. Kifejezésre juttatják, hogy

az előírásokat be kell tartani 4. Általános jellegűek, de sohasem egyediek 5. A normákban megjelenik a s zankció, vagyis a n ormaszegés esetére kilátásba helyezett hátrányos következmény. A társadalmi normák funkciói: 1. Magatartásmintát nyújtanak, tájékoztatást adnak, hogy mi a helyes, a követendő magatartás 2. Közreműködnek a társadalom tagjai között keletkezett konfliktusok rendezésében 3. Lehetővé teszik mások magatartásának értékelését és előrebecslését (normakövetés) A társadalmi norma fajai: - szokás, - erkölcs, - vallás, - jogi norma. A jog más társadalmi normákkal kölcsönhatásban érvényesül. 3. tétel: Jogi norma, jogszabály és jogforrás fogalma Jogforrási hierarchia és a jogalkotás A jogi norma: A jog legkisebb, még önmagában értelmezhető egysége, amelyik követhető magatartásszabályt alkot. Jogszabály = jogi norma. Jogforrás fogalma: Jogforrás jelenti egyrészről a létrehozó állami

szervet, másrészről a meghatározott módon létrejött, meghatározott állami szervek által alkotott jogszabályok összességét. A jogforrás csoportosítása: 1. Megkülönböztetünk írott és íratlan jogforrást 2. Szokásjog, bírói jog és törvényhozói jog (törvényhozói csak nálunk van) Szokásjog:a társadalmi együttélés gyakorlatában a sérelmek orvoslására és a viták eldöntésére vonatkozó szabályok, melyeket a jogalkalmazás körében felhasználnak, végrehajtásukat jogi kényszer biztosítja. Bírói jog: a különböző esetek elbírásával kapcsolatban hozott döntések elvekként, szabályként érvényesülnek. Legismertebb formája a PRECEDENS, vagyis a korábbi konkrét esetre vonatkozó bírói ítélet az adott elbírálandó ügyben a döntés alapjául szolgál. Jogforrási hierarchia A jogalkotásról szóló 1987. é vi XI tv Tartalmazza a jogalkotásra és a jogforrásokra vonatkozó alapvető szabályokat. A jogalkotó szervek

és az általuk alkotott jogszabályok (jogforrások) a következők: Országgyűlés – törvény (legfontosabb törvény: Alkotmány). Kormány – rendeletet alkot. Miniszterelnök és a kormány tagjai (miniszterek) – rendeletet alkot. Önkormányzat – rendeletet alkot. A törvény és a kormányrendelet között található az Elnöki Tanács által alkotott törvényerejű rendelet (1989-ben megszűnt, de vannak még hatályosak). A Miniszterelnök és a kormány tagjai által alkotott rendelet és az önkormányzati rendelet között volt található az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott Államtitkár által alkotott államtitkári rendelkezés (azonban az államtitkár ezen jogát 1989-ben megszüntették, de vannak még hatályosak). A jogforrási hierarchia szabálya: A jogszabályok szigorú hierarchiát alkotnak a fentiek szerint, az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Egyéb rendelkező elvek: - a

későbbi jogszabály lerontja a korábbit. - a különös jogszabálynak elsőbbsége van az általánoshoz képest (csalás, adócsalás) A jogrendünk előírja a törvények elsődlegességét a rendeleti alkotáshoz képest. Ennek egyik biztosítéka az a rendelkezés, mely előírja az Országgyűlés törvényalkotási jogkörét. A jogalkotásról szóló tv megjelöli az un törvényhozási tárgyakat, így az 1987 évi XI. tv szerint törvényben kell szabályozni a társadalmi rendre, a társadalom meghatározott intézményeire, az állam szervezetére, működésére, az állami szervek hatáskörére, gazdasági rendre, gazdaság működésére, jogintézményre vonatkozó szabályokat, az állampolgár alapvető jogait, kötelezettségeit. A Kormány 2féle rendeletet adhat ki: - a Kormány egyrészről az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetve törvényben, vagy törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján adhat ki rendeletet. -

végrehajtási rendelet. A miniszteri rendeletek többsége végrehajtási jellegű, a miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejű rendeletben, vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján ad ki rendeletet. Az önkormányzat rendeletet ad ki: 1. törvény, vagy törvényerejű rendelet felhatalmazás alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására, 2. magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére Jogszabály hatálya és érvényessége: Az érvényesség azt jelenti, hogy a jogi normát az arra feljogosított állami szerv az előírt módon alkotta meg. A jogszabály hatálya azt mutatja, hogy az adott jogszabály mikortól meddig, mely területen és kikre terjed ki. Időbeli hatály(tól-ig, a jogszabály mely időszakban lehet életviszonyok alkotója) korlátai: - a jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, - a jogszabály egyes rendelkezéseinek

hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani, - a jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy a jogszabályban meghatározott határidő lejárt, - a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé (ez a visszaható hatály tilalma). Területi hatály: Azt a földrajzi területet jelzi, ahol a jogszabály érvényesül. Személyi hatály: Azoknak a s zemélyeknek a m eghatározását jelenti, akikre a j ogszabály jogokat és kötelezettségeket állapít meg. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei: 1, határozat (Országgyűlés, Kormánybizottságok, Önkormányzatok, Önkormányzat szervei) 2, utasítás (Miniszter és Országos Hatáskörű Szerv Vezetője) 3, jegybanki rendelkezés (Magyar Nemzeti Bank Elnöke) 4, statisztikai közlemény 5, Jogi iránymutatás - Országgyűlés, Kormány irányelvet

bocsát ki, - Országgyűlés, Kormány a jogszabályokat elvi állásfoglaláson értelmezheti, - Miniszter, Országos Hatáskörű Szerv Vezetője irányelvet és tájékoztatót ad ki. Hivatalos lapok: 1. Magyar Közlöny: A Magyar Köztársaság hivatalos lapja - tartalmazza: a jogszabályokat, a nemzetközi szerződéseket, az Országgyűlés és Kormányhatározatait és jogi iránymutatásait, a Legfelsőbb Bíróság irányelveit és elvi döntéseit, valamint a személyi kérdésekben hozott döntéseket, ideértve a Kormány által adományozott kitüntetéseket is. 2. Határozatok Tára – a Kormány határozatait közli 3. Tárcalapok – a Minisztérium és az Országos Hatáskörű Szervek hivatalos lapja (pl: Belügyi Közlöny) 4. Jogszabálygyűjtemények: a., Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye - évente jelenik meg b., Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye - ötévente jelenik meg Jogszabály megjelölése: A jogszabály megjelölése magában

foglalja a j ogalkotó megnevezését, nevének rövidítését (törvény, törvényerejű rendelet kivételével), a jogszabály kihirdetésének idejét, a jogszabály számát, megnevezését, és címét. Törvénynél, törvényerejű rendeletnél a kihirdetésének idejeként a Magyar Közlönyben való megjelenés évét kell feltüntetni, más jogszabálynál az évet követően zárójelben a megjelenés hónapját és napját is. A törvény számát római számmal, a többi jogszabály számát arab számmal kell jelölni. A jogszabályokat a jogalkotó szervek szerint 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni. Ha a Miniszterelnök és egy vagy több miniszter együttes rendeletet ad ki, akkor az első helyen a Miniszterelnök jelölését, utána pedig a többi miniszter jelzését kell feltüntetni. 1987. évi XI tv a jogalkotásról 12/1987.(XII29) IM rendelet a jogszabályszerkesztésről Jogalkotás A jogalkotási hatáskörrel felruházott állami szerveknek az

általános magatartásszabályok formájába megfogalmazódó jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége. 4. tétel: Hatalommegosztás elmélete, a magyar államszervezet A Magyar Köztársaság Alkotmányának rendszere Hatalommegosztás elmélete:az állami szervezet felépítésének és tagozódásának legfontosabb elve. I.John Locke (Dzson Lok) angol tudós, az államhatalmat két részre osztotta: 1, törvényhozó hatalom, 2, végrehajtó hatalom. A törvényhozó hatalom időszakosan, míg a végrehajtó hatalom állandóan működik. Az igazságszolgáltatást a végrehajtó hatalom részeként kezeli. II.Montesquien (Monteszkiő) Locke nyomán 3 részre osztotta a hatalmat: 1, törvényhozó (Országgyűlés), 2, végrehajtó (Kormány), 3, bírói (igazságszolgáltatás) Álláspontja szerint a megosztott hatalom = ellenőrzött hatalommal, ami az emberi szabadság biztosítéka. III.Az amerikai alkotmány honosította meg az új kormányzati megoldást,

amelyet a fékek és egyensúlyok rendszerének neveznek. Az Amerikai alkotmány Presidenciális (elnöki) alkotmány, melyben az államfői és a miniszterelnöki funkciók egyesülnek. IV.Magyarországon a XIX században jelenik meg a h atalommegosztás elve, melyet a történelmi formák (fasizmus, kommunizmus) lehetetlenítettek. Bíbó István a hatalommegosztásban nem kormányzati technikát látott, hanem annak kifejezését, hogy a hatalom ellenőrizetlenül ne legyen gyakorolható. Fő szabály lett a normativitás, vagyis az állami szervek felépítése, működése, egymáshoz és az állampolgárokhoz való viszonya jogilag szabályozott módon alakul. A hatalmi ágak között az ellenőrzést és az egyensúlyt segítik: - államfő, - Alkotmánybíróság, - Ombudsman. Magyar Államszervezet 1. Magyarországon a törvényhozó hatalom az Országgyűlés, 2. Végrehajtó hatalom a Kormány, 3. Igazságszolgáltatást a Bírói szervezet (bíróságok) végzi Magyar

Köztársaság Alkotmánya Az 1949. évi XX tv-t átfogóan az 1989, évi XXXI tv módosította, amely 1989 október 23án lépett hatályba Formailag alkotmánymódosító törvény, mert az 1949. é vi XX tv szerkezetét követve állapítja meg a Magyar Köztársaság Alkotmányát, tartalmát tekintve azonban teljes alkotmányrevízió, új Alkotmány. Ugyanezen az ülésszakon elfogadják: 1989. évi XXXII tv az Alkotmánybíróságról 1989. évi XXXIII tv a pártokról 1989. évi XXXIV tv a választásokról Az Alkotmány rendszere: 1. Általános rendelkezések 2. Az Országgyűlés 3. Köztársasági Elnök 4. Az Alkotmánybíróság 5. Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, és nemzeti és etnikai kisebbségi jogok Országgyűlési Biztosa 6. Az ÁSZ és a Magyar Nemzeti Bank 7. a Kormány 8. A Magyar Honvédség és Rendvédelmi Szervek 9. A helyi önkormányzatok 10. Bírói szervezet 11. Ügyészség 12. Alapvető jogok és kötelességek 13. A választások

alapelvei 14. A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei 15. Záró rendelkezések Az Alkotmány főbb szabályai: Az Alkotmány általános rendelkezéseiben határozza meg a M agyar Köztársaság államformáját (köztársaság), az állam jellegét (független demokratikus jogállam) - rögzíti az államhatalom eredeteként a népfelség elvét (a népszuverenitás képviseleti úton és közvetlenül gyakorolható) - az állam és a társadalom kapcsolatában kiemeli a p ártok szabad alakulását, a szakszervezetek és más érdekképviseletek szerepét, egyben kizárja az erőszakos hatalomszerzést, és a kizárólagos hatalomgyakorlást, - a gazdasági viszonyok szabályzásában a különböző tulajdonformák egyenrangúsága, egyenlő védelme, a vállalkozás joga, és a gazdasági verseny szabadsága kapott hangsúlyt, - a külpolitika alapelvei közé felvette a háború elutasítását és a felelősséget a határokon kívül élő magyarokért, - az

alapjogok közül kiemelte az Alkotmány a tulajdonhoz való jogot, az öröklés jogát, a házasság és a család intézményének védelmét, az ifjúság érdekeinek megóvását, a rászorulókról való gondoskodást, és mindenki jogát az egészséges környezethez. 5. tétel: Az Országgyűlés Az Országgyűlés: A Magyar Köztársaság legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az Országgyűlés feladatköre és jogköre: 19. § (3) bek Közkegyelem! (=amnesztia, utoljára 1989-ben volt) (Országgyűlés közkegyelmet, Köztársasági Elnök egyéni kegyelmet gyakorol – ellenjegyzéssel) - jogalkotás: megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát, törvényeket alkot, - nemzetgazdaság: meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét, és

megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását, - kormányprogram elfogadása, - nemzetközi szerződéseket köt, - Védelmi feladatkörében: - dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről (kétharmados többség kell), - kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre, ha hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye áll fenn (kétharmados többség kell), - kihirdeti a szükségállapotot, ha az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (rendkívüli állapot és a s zükségállapot együtt: szükséghelyzet)/kétharmados

többség kell/, - Ha e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a Köztársasági Elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére, - dönt a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról (kétharmados többség kell és a kérdéskörre további részletszabályok vonatkoznak), - Személyi kérdések: - megválasztja a Köztársasági Elnököt, a Miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az Országgyűlési Biztosokat (ombudsman), az ÁSZ elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, - az Önkormányzattal kapcsolatban: a Kormánynak – az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett – javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes, - területszervezési feladatai körében: dönt

a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú városság nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról, - közkegyelmet gyakorol, - országos népszavazás elrendelése a vonatkozó törvény szabályai szerint. Az Országgyűlés alakuló ülése és szerkezete: A Magyar Köztársaságban egykamarás a Parlament. Az Országgyűlés alakuló ülését a Köztársasági elnök hívja össze. A tisztségviselők megválasztásáig a korelnök elnököl (legidősebb Országgyűlési képviselő). Az Országgyűlés tisztségviselői: - Országgyűlés elnöke, - Országgyűlés alelnökei, - jegyzők. Az alakuló ülésen bejelentik a képviselőcsoportok (frakciók) megalakulását. Ekkor hozzák létre a bizottságokat: - állandó bizottságok (Pénzügyi Bizottság, Külügyi Bizottság), - eseti (ad hoc) bizottságok (olajbizottság) Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az Országgyűlés

ülései nyilvánosak (tv közvetítés, karzat), de elrendelhető zárt ülés is (államtitok, az Országgyűlési képviselők 2/3-os többségű indítványa kell az elrendeléséhez). Határozatképes az Országgyűlés, ha a képviselők több mint fele jelen van. Az Országgyűlés határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza (egyszerű szótöbbségű határozat). Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az Országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges (minősített többségű határozat). Az Országgyűlés nyíltan, szavazással határoz (szavazatszámláló, kézfelemelés). 30 képviselő név szerinti szavazást kérhet Az Országgyűlés ülésszakai: Évente 2 rendes ülésszak van: 02.01 – 0615, és 0901 – 1215 A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg. Törvényt kezdeményezhet:- Köztársasági Elnök, - Kormány, -

Országgyűlési Bizottság, - bármelyik Országgyűlési képviselő. A törvényjavaslatok: 1, általános vitájában a törvényjavaslatok egészének, indokolásának tisztázása folyik, 2, részletes vitában pedig a szövegrészek tisztázása folyik. Ezt követően szavaznak a törvényjavaslatról. Az Országgyűlés által elfogadott törvény az Országgyűlés elnöke aláírja, és elküldi a Köztársasági Elnöknek. A törvény kihirdetésétől, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül (az Országgyűlés sürgősségi kérelemére 5 napon belül) a Köztársasági elnök gondoskodik. Ha a Köztársasági Elnök a törvénnyel, vagy valamely rendelettel nem ért egyet, azt aláírás előtt, a fenti határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja. Elfogadásáról ismét határoz Az így megküldött törvényt a Köztársasági Elnök

köteles aláírni és 5 na pon belül kihirdetni. A Köztársasági Elnök a törvényt véleményezésre megküldi az Alkotmánybírósághoz, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. Az Országgyűlési képviselők mentelmi joga: - felelőtlenséget és sérthetetlenséget biztosít. Felelőtlenség:törvényhozói hivatásának gyakorlása során, Parlamenten kívüli képviselői minőségben végzett munkájára vonatkozik (nyilatkozatára, felszólalására, szavazatára). Sérthetetlenség:feltételes eljárási mentesség. Csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, szabálysértési eljárást indítani, folytatni. 6. tétel: A Kormány Kormány: Miniszterelnöki kormány, vagyis a Kormány működésében a Miniszterelnöknek van meghatározott szerepe. A Kormány a végrehajtó hatalom letéteményese A Miniszterelnökből és a miniszterekből áll.

A Miniszterelnököt a Köztársasági Elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról és a k ormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a Köztársasági Elnök nevezi ki és menti fel. A Kormány megbízatása megszűnik: - újonnan választott Országgyűlés megalakulásával, - miniszterelnök, illetve Kormány lemondásával, - a miniszterelnök halálával, - a miniszterelnök választójogának elvesztésével, - a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, - ha az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ. A Kormány feladat- és hatásköre: 35. § (1), (2) bek A kormány alapvetően 2 fő funkciót tört be: 1., kormányzati tevékenység, 2., államigazgatás legfőbb irányító szerve - védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az

állampolgárok jogait, - biztosítja a törvények végrehajtását, - irányítja a minisztériumok és a közvetlen alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket, - a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, - biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról, - meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket, - meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről, - irányítja a fegyveres erők, a rendőrég és rendészeti szervek működését, - az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében

megteszi a szükséges intézkedéseket, - közreműködik a külpolitika meghatározásában, a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt, - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz. Ezeket a Miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes A Kormányrendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. A Kormány - jogszabály kivételével – az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik. Működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni. A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein. Konstruktív bizalmatlansági indítvány(39/A. §) A képviselők legalább 1/5-e

a miniszterelnökkel szemben írásban a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az Országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki az új miniszterelnöknek jelöl személyt megválasztottnak kell tekinteni. 7. tétel: A Köztársasági Elnök Köztársasági elnök Magyarország államfője a Köztársasági Elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A Köztársasági Elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. A Köztársasági Elnököt az Országgyűlés 5 évre választja meg, legfeljebb 1 alkalommal újraválasztható. Köztársasági Elnökké választható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a 35.

életévét betöltötte Köztársasági Elnök feladat- és hatásköre: (30/A. § (1) és (2) bek) - képviseli a magyar államot, - a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges, - megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, - kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat, valamint az országos népszavazás időpontját, - részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az Országgyűlési Bizottságok ülésein, - javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, - népszavazást kezdeményezhet, - kinevezi és felmenti – külön törvényben meghatározott szabályok szerint – az államtitkárokat, - külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét,

alelnökeit és az egyetemi tanárokat, megbízza és felmenti az egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat, megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, - adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, - gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, - dönt az állampolgársági ügyekben, - dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. A Köztársasági Elnök több intézkedéséhez és rendelkezéséhez a miniszterelnök vagy miniszter ellenjegyzése szükséges. Az elnöki megbízatás megszűnik: - a megbízatás lejártával, - az elnök halálával, - a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal, - összeférhetetlenség kimondásával, - lemondással, - az elnöki tisztségtől való megfosztással. 8. tétel: Az Alkotmánybíróság szervezete, hatásköre Alkotmánybíróság

Alkotmánybíróság szerkezete és hatásköre: Székhelye: Esztergom. 11 tagból álló testület Tagjai közül 3 évre választja meg az Alkotmánybíróság az elnököt és a helyettes elnököt, akik erre a tisztségre újraválaszthatók. A bíróság tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok, vagy legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja. Nem lehet tagja, aki a választást megelőző 4 évben a Kormány tagja, vagy valamely párt tagja volt, valamint az sem, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be. Az Alkotmánybíróság tagja 9 évre kerül megválasztásra és egyszer újraválasztható Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az alkotmány és a törvények alapján hozzák meg. Az Országgyűléssel

azonos mentelmi joga van Megszűnik az Alkotmánybíróságban betöltött tagság: - 70 életév betöltésével, - a megbízási időtartam leteltével, - halállal, - lemondással, - összeférhetetlenség megállapításával, - felmentéssel, - kizárással. Hatásköre: 1. a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a Nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll). Kezdeményezheti: Köztársasági Elnök és a Kormány. 2, a j ogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll). Kezdeményezheti: bárki. 3, a jogszabály, illetve állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata. Kezdeményezheti: - Országgyűlés, - Országgyűlés állandó bizottsága, - bármely Országgyűlési képviselő, - Köztársasági Elnök, -

Kormány, - Kormány tagja, - ÁSZ elnöke, - Legfelsőbb Bíróság elnöke, - Legfőbb ügyész. 4, az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása. Kezdeményezheti: bárki. 5, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése. Kezdeményezhet: bárki. 6, az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése. Kezdeményezheti: akik között az összeütközés felmerül. 7, az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése (mindenkire kiterjedő hatállyal) kizárólag az Alkotmánybíróságnál kezdeményezheti. Kezdeményezheti: - Országgyűlés, - Országgyűlés állandó bizottsága, - bármely Országgyűlési képviselő, - Köztársasági Elnök, - Kormány, - Kormány tagja, - ÁSZ elnöke, - Legfelsőbb Bíróság elnöke, - Legfőbb ügyész. 8, eljárás mindazokban az ügyekben,

amelyeket a törvény hatáskörébe utal. 9. tétel: A bíróság és az ügyészség szervezete, feladatai A bírósági szervezet: A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. A bírságok által végzett jogalkotási tevékenységet igazságszolgáltatásnak (másképpen ítélkezésnek) nevezzük. Alapelvek:. Igazságszolgáltatási általánosság (bírói monopólium) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. 2. Igazságszolgáltatás egysége és az állampolgárok törvény előtti egyenlőségének elve. a., Minden állampolgár ügyében ugyanazon bíróságok járnak el, b., törvények és más jogszabályok valamennyi bíróságra egyaránt kötelezőek (mindenkire ugyanazt a jogszabályokat alkalmazzák). A bíróság előtt mindenki egyenlő. 3. anyanyelv használatának joga A bírósági eljárás nyelve a magyar, de a magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet, mindenki

anyanyelvét használhatja. 4. tárgyalás nyilvánosságának elve: a tárgyalás nyilvános, de zárt tárgyalás is elrendelhető (pl.: állam-, és szolgálati titok) A tárgyaláson hozott határozatát a bíróság nyilvánosan hirdeti ki (zárt tárgyalásét is). 5. védelemhez, védőválasztáshoz és képviselethez való jog A büntetőeljárásban a védelem mellett a védőválasztás joga is megilleti a terheltet. Ha kötelező a védelem és nem választ védőt a terhelt, akkor a bíróság kirendel részére védőt. Nem büntetőeljárásban a felek és érdekeltek jogai érvényesítésére képviselőt bízhatnak meg. 6. a bíróság határozatai ellen, ha a törvény kivételt nem tesz, jogorvoslatnak van helye. Ez a jogorvoslati jog elve 7. társas bíráskorás elve: a bíróság egyes bíróként, vagy tanácsban jár el - Első fokon 1 hivatásos bíróból és 2 népi ülnökből áll a tanács. - Második fokon 3 hivatásos bíró jár el. 8. a bírói

függetlenség elve: A bírók csak a törvényeken vannak alárendelve, minden más függőségük kizárt. Az igazságszolgáltatást a köv. bíróságok gyakorolják: 1., Legfelsőbb Bíróság, 2., Ítélőtáblák, 3., Megyei Bíróságok, fővárosban a Fővárosi Bíróság, 4., Városi, fővárosban Kerületi Bíróságok, 5., Munkaügyi Bíróság Ügyészség: A Magyar Köztársaság Elnöke és a Legfőbb Ügyészség gondoskodik a természetes személyek, jogi személyek és a j ogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekvés következetes üldözéséről. Fő tevékenységi területei: Az Ügyészség 1., A Büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott ügyekben nyomoz (az Ügyészség hatáskörébe tartozó bűnügyek nyomozása) 2., Felügyel arra, hogy a nyomozó hatóság az önállóan végzett

nyomozást a törvény rendelkezéséit megtartva végezze. (nyomozás feletti felügyelet) 3., Törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben 4., Gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, illetve gyakorolja a számára biztosított jogorvoslati jogokat. 5., Törvényességi felügyeletet lát el a b üntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályi rendelkezések megtartása felett, közreműködik a bűntetésvégrehajtással kapcsolatos Bírósági eljárásban. (a büntetésvégrehajtás törvényességének felügyelete) 6., Közreműködik abban, hogy a bírósági eljárásban a törvényeket helyesen alkalmazzák (az ügyész részvétele a bíróságok polgári, munkaügyi, közigazgatási és gazdasági jogi peres és nem peres eljárásaiban) 7., Elősegíti, hogy a jogszabály rendelkezéseit megtartsák (ügyészi, törvényességi felügyelet) 8., Kiemelt

figyelmet fordít a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények üldözésére, eljár a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében. 9., Ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával összefüggésben a ráháruló feladatokat. Az ügyészi szervezetek tagozódása: A Magyar Köztársaság ügyészi szervei: 1., Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége 2., Fellebbviteli Főügyészségek 3., Megyei Főügyészségek, illetve a Fővárosi Főügyészség 4., Helyi Ügyészségek (megyékben-városi, Bp-en kerületi ügyészségek) 5., Katonai Főügyészségek 6., Katonai Fellebbviteli Ügyészségek 7., Területi Katonai Ügyészségek Az Ügyészi Szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. Az Ügyészség szervezetét és működését a Legfőbb Ügyész utasítással szabályozza. 10. tétel: Az egyes önkormányzatok szervezete, feladatai Önkormányzatok: 4 féle

önkormányzati testületet ismerünk. 1., Települési Önkormányzat 2., Megyei Jogú Városi Önkormányzat 3., Fővárosi Önkormányzat 4., Megyei Önkormányzat A Helyi Önkormányzat feladatait vagy törvény írja elő, vagy az önkormányzat önként vállalt feladatokat. A helyi önkormányzatra vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az Alkotmány 9. fejezete tartalmazza Ez alapján az Országgyűlés megalkotta a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvényt Az önkormányzati testületek mellérendelt szerepben vannak egymással, nincs hierarchikus kapcsolat közöttük. A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (helyi önkormányzat) önállóan szabályozhatja, illetve egyedileg igazgathatja a helyi érdekű közügyeket. A Helyi Önkormányzat feladatait vagy törvény írja elő vagy az Önkormányzat önként vállalt és kötelezően előírt feladata. A törvény által kötelezően előírt helyi

feladatkörében a helyi önkormányzat köteles eljárni. A települési önkormányzat kötelező feladatairól a települési önkormányzat köteles gondoskodni: - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, melyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. - kötelezően előírt feladatkörében viszont a Helyi Önkormányzat köteles eljárni. Az önkormányzat kötelező feladatai megvalósításához szükséges anyagi eszközöket az OGY biztosítja. A Települési Önkormányzat kötelező feladatai: A Települési Önkormányzat köteles gondoskodni: - egészséges ivóvíz ellátás, - általános iskolai oktatásról és nevelésről, - óvodai nevelésről, - egészségügyi és szociális alapellátásról, - közvilágításról, - a helyi közutak és köztemetők fenntartásáról, - köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Az Önkormányzat jogi személy Az Önkormányzati feladat és

hatáskörök a Képviselő testületet illetik meg. Képviselőtestület működése: A képviselő testület szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ül ést kell tartani. Ülése nyilvános – állampolgárok megjelenhetnek -, ennek érdekében az ülés idejéről, helyéről, napirendjéről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot. A Képviselő Testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A Képviselő Testület önkormányzati rendeletet alkothat Települési Képviselő: A Települési Képviselő képviseli a választóinak érdekeit. Részt vehet a Képviselő Testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A Képviselő Testület ülésén felvilágosítást kérhet, melyre érdemi választ kell adni. Tanácskozási joggal

részt vehet bármilyen bizottság ülésén. Köteles részt venni a Képviselő Testület munkájában Képviselő Testület bizottságai: A Képviselő Testület maga határozza meg a bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait, kikötés, hogy a bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a Települési Képviselők közül kell választani. Megyei Jogú Város Önkormányzata: Az Országgyűlés a Képviselő Testület kérelmére az 50ezernél nagyobb lakosságszámú város Megyei Jogú Várossá nyilváníthatja. A megyeszékhely város megyei jogú A Megyei Jogú Város Települési Önkormányzat és területén saját hatásköreként ellátja a M egyei Önkormányzati feladat és hatásköröket. A Megyei Jogú Város Képviselő Testülete a Közgyűlés. A Főváros Önkormányzata: A főváros kétszintű önkormányzata a Főváros és Kerületei Önkormányzataiból áll. A főváros Képviselő Testülete a Fővárosi Közgyűlés. Megyei

Önkormányzat: A Megyei Önkormányzat Területi Önkormányzat, köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására a T elepülési Önkormányzat nem kötelezhető. Törvény kötelező feladatává teheti az olyan körzeti jellegű közszolgáltatás biztosítását, amely a megye egész területére, vagy nagy részére kiterjed. A törvény kötelező megyei feladatként írhatja elő az olyan körzeti jellegű közszolgáltatás megszervezését, ahol a szolgáltatást igénybe vevők többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti Települési Önkormányzat területén lakik. A Megyei Önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen: Pl: 1., Középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben a Települési Önkormányzat nem vállalja; a megye kulturális javainak, történeti iratok gyűjtéséről, őrzéséről; Megyei Könyvtári szolgáltatásokról, stb. 2., Egészségügyi

intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról, az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, a g yermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról, stb. 3., Az épített és természeti környezet védelmével, területrendezéssel, megyei idegenforgalmi értékek feltárásával, térségi foglalkoztatási feladatok és szakképzés összehangolásával, stb. A Megyei Önkormányzat szervezete: A Megyei Önkormányzat jogi személy. Feladatait és hatásköreit a Közgyűlés látja el A Megyei Önkormányzatot a Közgyűlés Elnöke képviseli, akit titkos szavazással a Megyei Közgyűlés saját tagjai közül választ. Tisztségviselői az Elnök és az Alelnök, Alelnökök A Megyei Közgyűlés köteles megalakítani Pénzügyi Bizottságát, emellett szabadon alakíthat bizottságokat. 11. tétel: Az egyes

önkormányzati tisztségviselők feladat- és hatásköre Az önkormányzatok gazdálkodása Önkormányzati Tisztségviselők: Polgármester: - A Képviselő Testület Elnöke, az önkormányzat vezetője. - A választópolgárok közvetlenül választják. - 3ezernél kevesebb lakosú településen a polgármesteri tisztség társadalmi megbízásban is betölthető. - Települési Önkormányzatoknak és a Megyei Jogú Városoknak polgármestere, a Fővárosi Önkormányzatnak főpolgármestere, a Fővárosi Kerületi Önkormányzatnak polgármestere, a Megyei Önkormányzatnak elnöke van. Alpolgármester: A Képviselő Testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármester, vagy alpolgármestereket választ. Jegyző: A Képviselő Testület pályázat alapján a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő Jegyzőt nevez ki. A kinevezés

határozatlan időre szól A Jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásról, vezeti a hivatalt, dönt hatósági ügyekben. Köteles jelezni a Képviselő Testületnek, a Bizottságnak és a Polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. Aljegyző: A Képviselő Testület a Jegyző helyettesítésére, határozott időre Aljegyzőt nevezhet ki. Polgármesteri Hivatal: A Képviselő Testület egységes hivatalt hoz létre. Polgármesteri Hivatal elnevezéssel, az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A hivatalban belső szervezeti egységeket, osztályokat, csoportokat alakíthatnak ki. Az önkormányzatok bevételei: Az önkormányzat feladatai ellátásának feltételei: 1., saját bevételek: - helyi adók, - saját tevékenységből, vállalkozásból, az önkormányzat vagyoni hozadékából származó

nyereség, osztalék és bérleti díj, - illeték a törvényben meghatározottak szerint, - átvett pénzeszközök, - önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban meghatározott hányada, - az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevételek, - a Helyi Önkormányzat egyéb bevételei. 2., átengedett központ adók: - magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része, - egyéb megosztott adók. 3., központi normatív hozzájárulások: Az Országgyűlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján. 4., állami támogatások: - céltámogatások: Az Országgyűlés meghatározza a társadalmilag kiemelt célokat, a célonkénti támogatások mértékét és feltételeit a t örvény tartalmazza. A

feltételeknek megfelelt önkormányzat a céltámogatásra jogosult. A céltámogatás kizárólag az adott célra használható fel. - címzett támogatás: Az Országgyűlés az egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott Helyi Önkormányzatoknak nyújthatja, a címzett támogatás kizárólag meghatározott célra használható. - kiegészítő állami támogatás: Ez illeti meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe lévő Települési Önkormányzatot, a támogatás mértékéről és feltételéről az Országgyűlés az állami költségvetési törvényben dönt. A Helyi Önkormányzatok gazdálkodása: 1, közalapítványt hozhat létre, közérdekű kötelezettségvállalást tehet. 2, hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. 3, dönt a célhoz nem kötött forrásait betétként történő elhelyezésről. 4, dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről. A Megyei Önkormányzat vagyona a tulajdonából és

a Helyi Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Törzsvagyon körébe tartozó vagyon: - forgalomképtelen: helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok, és minden más ingatlan és ingó dolog, amit ennek nyilvánítanak. - korlátozottan forgalomképesek: a közművek, intézmények és középületek, továbbá a Helyi Önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A Helyi Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az EU-s támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az EU Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt szerv, a kincstár, és a támogatásokat irányító hatóság és a kifizető hatóság is ellenőrizhetik. A Helyi Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő Testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a

Polgármester felelős. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terheli, kötelezettségéért az állami költségvetés nem felelős. 12. tétel A közigazgatási jog, közigazgatási hatósági ügy és az ügyfél fogalma A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai Közigazgatási jog keretében a közigazgatási hatósági eljáráson az erre jogosult állami szervek hatósági jogalkalmazással kapcsolatos tevékenységeit, azaz a h atóságok kifelé irányuló eljárását értjük. A közigazgatási hatóság eljárása során az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Közigazgatási hatósági ügy: -minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez, - a tevékenység

gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés – a fegyelmi és etikai ügyek kivételével – ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. E törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező a. államigazgatási szerv, b. helyi önkormányzat képviselő-testület c. főjegyző, jegyző (körjegyző), a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, a hatósági igazgatási társulás, d. nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására. Az ügyfél az a természetes vagy jogi

személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire (amelyre) nézve – tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve – a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója. Ha jogszabály másként nem rendelkezik az azonos hatáskörű hatóságok közül az eljárásra za a hatóság az illetékes, amelynek területén az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (lakcíme), illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) van, az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, az engedélyhez vagy bejelentéshez

kötött tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják a jogellenes magatartást elkövették. Ha az ügyfél tartósan, három hónapot meghaladó ideig külföldön tartózkodik, illetve lakcíme ismeretlen akkor az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani. Ennek hiányában – ha az Unió jogi aktusa vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az eljárásra az adott ügyfajtában a fővárosban eljárásra jogosult hatóság jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző az illetékes. Több illetékes hatóság közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg. A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (kérelem) vagy hivatalból indul meg. A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha - ezt

jogszabály előírja - erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, - életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról -a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától, -a kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell. Az érdemi határozatot az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napjától, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított harminc napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Kiskorú ügyfél esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet

elhárítása indokolja, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az érdemi határozatot soron kívül kell meghozni. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának megindításához szükséges kérelmet nem magyar hatóságnál lehet benyújtani. Az eljáró hatóság vezetője – ha azt törvény nem zárja ki – az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc – kiskorú ügyében legfeljebb tizenöt – nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek. A kérelmet a hatósághoz írásban lehet benyújtani, a természetes személy ügyfél azonban kérelmét

szóban is előterjesztheti. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet terjeszteni. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus ügyintézés esetén elektronikus űrlapon nyújtsa be. Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás csatolását kérni. Az ügyfél-azonosításhoz szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és a s

zemélyes adatok tekintetében az adat továbbítását az adott ügy elbírálásához szükséges célból törvény lehetővé teszi vagy az ügyfél saját személyes adat tekintetében ezt kéri. Ha az ügyfél kéri az eljáró hatóságtól, hogy az más hatóságtól szerezze be az általa megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia. A kérelemnek ez a része az ügyfél személyes adata tekintetében adat kezeléséhez, illetve továbbításához való hozzájárulásnak minősül. Ha a szükséges adatokat az eljáró hatóság szerzi be, az ehhez szükséges illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettségét az ügyfél az eljáró hatóságnál teljesíti. Az igazgatási szolgáltatási díj a megkeresett hatóság bevétele. Az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról, a helyszíni ellenőrzésről és a tárgyalásról, valamint a szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet

vagy hangfelvételt , vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni. Hivatalos feljegyzésben kell rögzíteni az olyan eljárási cselekményt, amelyről nem készül jegyzőkönyv vagy hangfelvétel, vagy kép- és hangfelvétel. A hivatalos feljegyzés tartalmazza felvételének helyét és időpontját, az ügy tárgyát és számát, az eljárási cselekményt, az eljáró ügyintéző nevét és aláírását. Nem kell jegyzőkönyvet, illetve hivatalos feljegyzést készíteni abban az esetben, amikor a hatóság az ügymenetre vonatkozó általános vagy az adott ügy állásáról szóló tájékoztatást nyújt az ügyfél részére. Ha jogszabály nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfél (ügyfelek) képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy Ha jogszabály lehetővé teszi, a nagyszámú ügyfelet

érintő eljárásban a hatóság – lehetőleg az ügy tárgyához igazodó – felsőfokú végzettségű hatósági közvetítőt vehet igénybe. A hatósági közvetítő - gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről, - tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jog és eljárásjogi jogszabályban meghatározott jogaikról, - közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak, - összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az

eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket. Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban nem kötelezhető a megjelenésre, kivéve, ha a hatóság a kérelemre indult eljárást hivatalból folytatja. Az idézést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy azt az idézett a megjelenésének megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal megkapja. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben (ügyfélként, tanúként stb.) kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. Idézni írásban, távbeszélő útján vagy elektronikus úton lehet Ha a hatóság nem tartja

szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról – ha az ügy körülményeiből más nem következik – legalább öt nappal korábban értesíteni azzal a t ájékoztatással, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni arra az ügyfélre is, akinek kérelmére az eljárást megindították. Az értesítést – ha az ügy körülményeiből más nem következik – úgy kell közölni, hogy azt az eljárási cselekmény időpontja előtt legalább öt nappal az ügyfélhez megérkezzen. A hatóság köteles a d öntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A hatósági eljárásban olyan bizonyíték

használható el, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A hatóság a tényállás tisztázása szempontjából fontos tárgyi bizonyítékot és a bizonyítékként felhasználható iratot jegyzőkönyv felvétele mellett végzéssel lefoglalhatja. Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a h atóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy megszünteti az eljárást. Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé

teszi, a h atóság az ügyfelelt a k érelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhaja fel, melyben közli a nyilatkozattétel elmaradásának következményeit. Törvény vagy kormányrendelet kötelezővé teheti, hogy az ügyfél a hivatalból folytatott eljárásban a h atóság erre irányuló felhívására közölj az érdemi döntéshez szükséges adatokat, és jogkövetkezményeket állapíthat meg az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adatok közlése setére. Személyes adat tekintetében az ügyfelet nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra csak törvényi felhatalmazás alapján lehet kötelezni. A hatóság a t ényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében a szervet is megkeresheti. A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott

személy által hitelesített magánokirat – hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik – a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat – ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatóság az eljárásban a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordítását is kérheti, továbbá az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. Ilyen esetben az ügyfelet tájékoztatni kell valótlan tartalmú nyilatkozattételének jogkövetkezményéről. Az iratra vonatkozó rendelkezések

irányadók minden olyan tárgyra, amely – általában műszaki vagy vegyi eljárással – adatokat rögzít. Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni. Tanúként nem hallgatható meg -az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás -védett adatnak, hivatásbeli titoknak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől. A tanúvallomás megtagadható, ha - a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy - a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Nem használható fel bizonyítékként a felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a jogára. A külön jogszabályban meghatározott esetek kivételével a diplomáciai

mentességben részesülő személy nem köteles tanúvallomást tenni. A tényállás tisztázására szemle rendelhető el. Jogszabály a szemle megtartását kötelezővé teheti. A szemle megtartása során - a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető, - az eljárással összefüggő helyszín, illetve az ott levő tárgy megtekinthető. Az ügy jellegétől függően szemletárgynak minősül különösen az ügy tárgyával összefüggő irat (pl. az üzleti könyv, nyilvántartás, szerződés, stb) valamint a tényállás tisztázáshoz szükséges bármely dolog (gép, berendezés, felszerelés). Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóságnak nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és -az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy -jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. Nem

kell szakértőt igénybe venni akkor, ha jogszabály a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő. A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázáshoz, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. A tárgyaláson a hatóság meghallgathatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, a hatósági közvetítőt, és megszemlélheti a szemletárgyat. Az ügyfél és képviselője észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését. Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A keresetindításra

megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet azonban akkor is a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság bírálja el, ha az ügyfél a keresetet a hatóságnál nyújtotta be. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az érintettnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutáskor, akadályoztatás esetén az akadály megszűnésének napjától kezdődik. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehető előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. 13. tétel A közigazgatási hatóság döntései, tartalma és a döntés közlése Jogorvoslat a közigazgatási

hatósági eljárásban A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (döntés). A határozatnak tartalmaznia kell: - az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, - a jogosult vagy kötelezett ügyfélnevét és lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, - az ügy tárgyának megjelölését, - a rendelkező részben - a hatóság döntését, továbbá a fellebbezés (keresetindítás), illetve a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást, - a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását, - az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés, illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést, ha annak megállapítása nem külön végzésben történt, - az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, - a kötelezettség teljesítésének

határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, - a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást, - az indokolásban - a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, - az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzésindokait, - a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, - a szakhatósági állásfoglalás indokolását, - az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait, - azokat a jogszabályhelyet, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, - a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, - a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés

kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, - a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát, elektronikus dokumentum formájában kiadott döntés esetén a minősített elektronikus aláírást. Ha jogszabály lehetővé teszi, az első fokon eljáró hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet. Ha a hatósági ügyben szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni, a szerződés csak a szakhatósági hozzájárulás megadása esetén és a s zakhatósági állásfoglalásban meghatározott előírásoknak és feltételeknek a szerződésbe történő foglalásával köthető meg. Ha a szerződés harmadik személy jogát vagy jogos érdekét érinti, a szerződés megkötése előtt be kell szerezni az érintett írásos hozzájárulását. A hozzájárulás a szerződés

érvényességének feltétele. A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. A végzést az ügyféllel, illetve az eljárás olyan egyéb résztvevőjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetve akinek a jogi helyzetét közvetlenül érinti. Ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a külföldi ügyfélnek a határozatot közvetlenül, illetőleg képviselője vagy kézbesítési meghatalmazottja útján kell megküldeni. Az eljárási képességgel rendelkező ügyfél kérheti, hogy a hatóság akkor is számára kézbesítse a döntést, ha az ügyben képviselője van. A hatóság döntését közölni lehet: - postai úton, - személyesen írásban vagy szóban, - elektronikus dokumentum formájában, illetve

távközlési eszköz útján, - hirdetményi úton, - kézbesítési meghatalmazott vagy ügygondnok útján, - a hatóság kézbesítője útján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, szóban vagy távközlési eszköz útján, illetve elektronikus úton közölték. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekintetni. Postai úton történő kézbesítés esetén a döntést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni. Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a k ézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat a hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni. A jogorvoslatok: 1.kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás 2.hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi. A jogorvoslati eljárás lefolytatására az ügyfél, továbbá a döntés rendelkező része által érintett személy kérelme alapján kerülhet sor. Jogorvoslati eljárások Kérelem alapján fellebbezési Hivatalból lefolytatható döntés felülvizsgálati eljárások - módosítás v. visszavonás - felügyeleti eljárás - határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság hat. alapján - ügyészi óvás - módosítás, v. visszavonás - fellebbezési eljárás bírósági felülvizsgálat újrafelvételi eljárás méltányossági eljárás Mind kérelemre, mind hivatalból lehetséges a döntés kijavítása,

kicserélése és kiegészítése. Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Végzés csak a h atározat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve pl. eljárás megszüntetése. A fellebbezést – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a f ellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat. Nincs helye a fellebbezésnek a. ha az ügyben törvény az elsőfokú közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé b. az ügyfelek részéről, a közöttük létrejött egyezséget jóváhagyó határozat ellen c.a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen A fellebbezésnek a h atározat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha a h atóság a

határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította. A határozat akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha pl. életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése miatt szükséges. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Ha az ügyfél fellebbezési kérelme alapján a h atóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A fellebbezés nyomán hozott döntést közölni kell a fellebbezővel, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott határozatot közölték. A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. A határozat egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja,

megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a m ásodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a t ényállás további tisztázása szükséges, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv a d öntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el. Ha a másodfokon eljáró szerv megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az elsőfokú döntést megsemmisíti, és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasítja. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a v égzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott elsőfokú döntéssel szemben fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A közigazgatási hivatal vezetője jogosult a fellebbezés elbírálására, ha

első fokon hatósági ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a közgyűlés elnöke, a jegyző, a főjegyző, a hatósági igazgatási társulás, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője vagy a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet vagy hatósági jogkört gyakorló személy jár el. A köztestület hatáskörébe utalt ügyben a fellebbezést a köztestületi szerv bírálja el, hiányában az első fokon eljáró szerv határozatával szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól. A végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Az ügyfél és az eljárás résztvevője

jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés e t örvény rendelkezései szerint kizárt. A keresetlevél benyújtásának a d öntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, az ügyfél felfüggesztését kérheti. A jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indoklása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni. Ha az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala

előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Az újrafelvételi kérelmet az első fokon eljáró hatóság bírálja el. Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatát módosíthatja, visszavonhatja, vagy új döntést hozhat. E döntés ellen jogorvoslatnak van helye. Az ügyfél a jogerős határozatot hozó hatóságtól a nem jogszabálysértő határozat módosítását vagy visszavonását kérheti, ha annak végrehajtása számára a h atározat meghozatala után bekövetkezett okból méltánytalanul súlyos hátrányt okoz, és a végrehajtási eljárásban méltányosság nem gyakorolható. A méltányossági kérelem tárgyában a hatóság jogorvoslattal nem támadható

határozattal dönt. Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. A hatóság csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult az eljárás lefolytatására. A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására gyakorolja a felügyeleti jogkört. Ha a h atóság döntése jogszabályt sért, a f elügyeleti szerv azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha pl. azt a

közigazgatási ügyekben eljáró bíróság érdemben elbírálta. Az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak az egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak és az ügyben bírósági felülvizsgálatra nem került sor, a jogerős határozatot hozó szerv felügyeleti szerve a határozatot megváltoztatja, illetve megsemmisíti és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasítja. A felügyeleti szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított 30 napon belül jár el. Ha az ügyész a jogerős, illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg, a jogszabálysértés kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást nyújthat be. Az óvásban az ügyész a

megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja, ebben az esetben a végrehajtás felfüggesztése kötelező. Ha az ügyész az óvást közvetlenül a felügyeleti szervhez nyújtotta be, a felügyeleti szerv 30 napon belül köteles elbírálni. 14. tétel: A polgári jog fogalma, a polgári jogviszony fajai, elemei Jogképesség Polgári jog fogalma: A polgári jog olyan jogág, amely a társadalom vagyoni viszonyait és az azzal összefüggő személyi viszonyokat szabályozza, mely szabályozást a j ogalanyok egyenjogúságának és mellérendeltségének elve hatja át. Az egyenjogúság azt jelenti, hogy egyik félnek sincs joga önhatalmúan saját eszközeivel kikényszeríteni a másik fél kötelezettségeinek teljesítését, csak állami eszközök, igénybevételével (ez a b írói út). A felek mellérendeltsége azt jelenti, hogy egyik fél sincs a másik fölé rendelve, nincs közöttük jogilag biztosított hatalmi viszony,

így egyik fél sem utasíthatja kötelezően, egyoldalúan a másikat. A polgári jog legalapvetőbb szabályait az 1959. évi IV tv a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (Ptk.) tartalmazza A Ptk. részei: 1, Bevezető rendelkezések 2, Személyek 3, Tulajdonjog 4, Kötelmi jog (szerződések joga) 5, Öröklési jog 6. Záró rendelkezések Polgári jogi jogviszony fajtái: 1., Abszolút szerkezetű jogviszony: Az abszolút szerkezetű jogviszonyban csak a jogosult van név szerint megjelölve a kötelezett nem. A jogosultok kívül mindenki más kötelezett A kötelezett nem cselekvésre, hanem cselekvéstől való tartózkodásra köteles. Vagyis a jogosultat megillető hatalom állapot megzavarásától tartózkodnia kell. (pl tulajdonjogviszony) 2., Relatív szerkezetű jogviszony: A relatív szerkezetű jogviszonyban mind a jogosult, mind a kötelezett név szerint meghatározott. A kötelezett rendszerint valamilyen cselekvésre köteles (pl: szerződések)

Polgári jogi jogviszony elemei: a., alanya: Alanyai lehetnek: természetes személy, állam, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, BT, KKT. b., tárgya: Tárgya a vagyoni és személyhez fűződő tárgy, amelyre a polgári jogi jogviszony irányul. c., tartalma: Tartalma a jogok és kötelességek összessége. A polgári jogi jogviszony alanyit más szóval Feleknek nevezzük. Az a f elet, akit valamely szolgáltatás nyújtása, vagy kötelezettség terhel a másik féllel szemben Kötelezettnek, azt a felet pedig, aki a szolgáltatást követelheti Jogosultnak nevezzük. Jogképesség: Az a képesség, hogy a jogalanyok a polgári jogi jogviszonyok alanyai lehetnek, vagyis polgári jogi jogokat szerezhetnek és jogi kötelezettségeket vállalhatnak. Jogképesség lehet: - általános: mert minden embert megillet. - egyenlő: mert életkorra, nemre, fajra, felekezethez, nemzetiséghez való tartozásra tekintet nélkül egyenlő mértékben illeti meg

az embereket. - feltétlen: mert az élve született embert minden feltétel nélkül a t örvény erejénél fogva megillet. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A jogképességet az ember élve születése pillanatában szerzi meg, de a fogamzás időpontjára történő visszamenőleges hatállyal. Ezért a fogamzás időpontjának nagy jelentősége van, melynek időpontjául a Ptk. a születéstől visszafelé számított 300 napot jelöli meg, de lehetőséget ad annak bizonyítására, hogy a fogamzás korábban, vagy később történt. A jogképesség a halállal szűnik meg. 15. tétel A cselekvőképesség fogalma, fokozatai Cselekvőképesség nem egyenlő a jogképességgel Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Aki cselekvőképes maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy

egyoldalú nyilatkozat semmis. Fokozatai: 1.cselekvőképes 2. korlátozottan cselekvőképes 3.cselekvőképtelen Törvényes képviselő: -szülő, - gyám, - gondnok Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. Aki cselekvőképes, maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot A cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. Kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött A házasságkötés nem jár a n agykorúság megszerzésével, ha a h ázasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek. Korlátozottan cselekvőképes az a k iskorú, aki a 1 4. életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez – ha a jogszabály kivételt nem

tesz – törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válok, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is a. tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja b. megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket c. rendelkezik munkával szerzett keresményével, keresménye erejéig erre kötelezettséget vállalhat d. megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyével visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a

törvényes képviselő elfogadó nyilatkozatát pótolja. A törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében maga is tehet jognyilatkozatokat, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját nyilatkozatát kívánja meg, illetve amelyek a munkával szerzett keresményre vonatkoznak. Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be Cselekvőképtelen az a 14. életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezési eljárásra a 15§ rendelkezései megfelelően irányadók. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válok. A cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselője jár el. Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és

már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel. A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű, illetve az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét figyelembe kell vennie. A törvényes képviselő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a. a kiskorút megillető tartásról történő lemondásra, b. a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségre, külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, c. a kiskorú ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli

megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d. a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára, e, a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni értékű jogára vonatkozik, amelynek értéke meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget. Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekvőképes kiskorút a munkával szerzett keresményével való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mértékű ajándékozást. Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik,

és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető. Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatását követő 60 napon belül nem teszi meg. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy s zenvedélybetegsége miatt általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában tartósan vagy

időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza. A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét: 1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, 2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog 3. családjogi jognyilatkozatok megtétele a. a házassági vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat b. a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele c. a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása 4. tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagoyni döntés meghozatala 5. a lakásbérlettel kapcsolatos

jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása) 6. örökösödési ügyek 7. bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok 8. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása 9. tartózkodási hely meghatározása A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak kell megindítania. A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. A gondokolt és gondnoka közötti vita esetén a gyámhatóság dönt. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről. Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy

házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. Ha a gondnokság alá helyezést szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá helyezési eljárást meg kell indítani, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a gyámhatóságnak a perindítás szükségességéről való tájékoztatást követő 60 napon belül nem teszi meg. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapota vagy s zellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes mértékben hiányzik. A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi éltben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek. A cselekvőképtelen személy

gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a g yámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat gondnokolt a. tartására b. örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére, c. ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására, d. vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább 50000 Ft-ot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik. Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető. Gondnokság alá helyezés nélkül is

cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg teljesen hiányzik. A gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen sezmély jognyilatkozata semmis. Ha cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezés iránti perindítás indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürgős intézkedést igényel, a gyámhatóság a v agyonra zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel ki. A zárlatot elrendelő határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését, illetve az ideiglenes gondnokrendelést követő 8 napon belül a gondnokság alá helyezési pert meg kell indítania, a bíróságnak pedig legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 30 napon belül a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül kell vizsgálnia. 16.

tétel: A jogi személyek Jogi személyek: A polgári jogi forgalomban mindazon jogok, kötelezettségek megilletik mind az embert, kivéve azokat, amelyek jellegüknél fogva csak az emberhez kötődnek. (pl: házasságkötés) Jogi személy létrejöttének kritériumai: 1., Állandó szervezettel kell rendelkeznie, szervezetének legfontosabb elemei az ügyintéző és képviselő szervek. Az ügyintéző szerv a szervezet akaratát kialakítja, döntéseket meghozza és végrehajtja, a képviselő szerv pedig a jogi személy akaratát kifelé kifejezésre juttatja. 2., Elkülönített vagyonnal kell rendelkeznie 3., Cselekményeiért önálló vagyoni felelősség terheli, melynek fedezetéül a tagok vagyonától elkülönített vagyon szolgál. 4., Képviselői útján cselekszik 5., Rendelkeznie kell olyan céllal, feladattal, amelynek megvalósításához az önálló jogalanyiság szükséges. 6., Rendelkeznie kell úgynevezett külső ismérvekkel (név, székhely, stb),

amelyek megkülönböztetik más jogi személyektől. Jogi személy létrejöhet: 1., jogszabállyal, (ha alapítását jogszabály rendeli el, pl: új minisztérium felállítása) 2., hatósági rendelkezéssel, (ha azt egy erre felhatalmazott állami szerv elrendeli, pl: önkormányzat iskolát alapít) 3., önkéntes társulással és ennek állami elismerésével (pl: gazdasági társaság, egyesület, alapítvány létrehozása) Jogi személy megszűnése: Fő szabályként: a jogi személy úgy szűnik meg, ahogy létrejött. De az önkéntes társulással létrejött jogi személy azonban megszűnhet jogszabállyal és hatósági rendelkezéssel is, a hatósági rendelkezéssel létrejött jogi személyt pedig megszüntetheti jogszabály is. 17. tétel: A tulajdonjog alanya, tárgya, tartalma A tulajdonszerzés módjai Tulajdonjog: Az Alkotmány 13. § -a szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot A Ptk. III része szól a tulajdonjogról A

tulajdonjogviszony abszolút szerkezetű (negatív tartalmú) jogviszony. Tulajdonjog elemei: - alanya: bármely polgári jogi jogalany alanya lehet, azaz tulajdonosok lehetnek a természetes személyek, jogi és jogi személyiséggel rendelkező más szervezetek, illetve maga az Állam is. De vannak szerzőképességi korlátok is (pl: lőfegyver tartása) - tárgya: minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. (pl: pénz, értékpapír, ingatlan) - tartalma: jogok és kötelezettségek összessége. Jogok: 1, birtoklás. 2, használat, hasznok szedése. 3, rendelkezési jog (elidegenítési és terhelési tilalom) Kötelezettségek: 1, tulajdonnal kapcsolatos terhek viselése. (adó) 2, kárveszélyviselés. (másra át nem hárítható kár esetén) 3, szükséghelyzetben okozott kár viselése. 4, használat eltűrésének kötelezettsége. Tulajdon szerzés módjai: 1, eredeti szerzésmód: amikor a korábbi tulajdonos jogaitól, kötelezettségeitől teljesen

független, teljesen új tulajdonjogi viszony jön létre. 2, származékos szerzésmód: amikor már létező tulajdonjog száll át az új tulajdonosra. 3, ingók: a, eredeti szerzésmód: - hatósági határozat, árverés. - gazdátlan javak elsajátítása. - találás. b, származékos szerzésmód: - átruházás. (adás-vétel) - feldolgozás. - dologegyesülés. (autó) - öröklés. 4. ingatlan: a, eredeti szerzésmód: - hatósági határozat, árverés. - elbirtoklás. - kisajátítás. b, származékos szerzésmód: - átruházás. - beépítés. - ráépítés. - öröklés. 18. tétel: A szerződés fogalma, a szerződés alakja A teljes bizonyító erejű magánokirat és a közokirat fogalma A szerződés fogalma: Két vagy több személy jogi hatást kiváltó, egybehangzó akaratnyilatkozata. 3 fő része van: akarat, elérés, kötelezettség. A szerződési akarat a nyilatkozattal válik a másik számára is megismerhetővé. A szerződés célja, a jogi

hatás elérése, vagyis az az érdek, amit el szeretnénk érni a szerződéssel. A szerződésből kötelezettség keletkezik a s zolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződések többnyire visszterhes szerződések, vagyis a szolgáltatással szemben ellenszolgáltatás áll. Az ingyenes jogügylet olyan jogügylet, ahol a szolgáltatás nyújtása ellenérték nélkül történik. (pl: ajándékozási szerződés) Ajánlat és ajánlat elfogadása: A szerződés létrejöttének rend szerinti módja, hogy az egyik fél ajánlatot tesz, melyet a másik fél elfogad. Szerződéskötésre irányuló ajánlatot többféle alakban lehet tenni. 1, szóban. 2, írásban. 3, ráutaló magatartással. Az ajánlathoz fűződő jogi következmény az ajánlati kötöttség, mely szerint az ajánlattevő ajánlatának megtétele után bizonyos ideig állni köteles ajánlatát. Ennek ésszerű időtartalmát célszerű az ajánlatban

meghatározni. Ha nem határozzák meg az ajánlati kötöttség időtartamát, akkor a Ptk. szabályai érvényesülnek, amelyek a következők: 1, jelenlévőnek és telefonon tett ajánlatot azonnal el kell fogadni, különben az ajánlat hatályát veszti. 2, távol lévők esetében azon idő elteltével szűnik meg az ajánlati kötöttség, melyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta, így: - levélben tett ajánlatnál az ajánlati kötöttség időtartalma annyi, amennyi a postafordultával való levél megérkezéséhez szükséges, - távirat esetén pedig amennyi a válasz távirat megérkezéséhez szükséges. A szerződéskötés fontos feltétele még, hogy a feleknek a szerződés lényeges pontjaiban meg kell állapodniuk. Lényeges pontok köre: 1, alanyok: felek, akik között a szerződés létrejött adatokkal (személyi igazolványban szereplő születési adatok, név, cím, stb.), illetve a jogosulti vagy

kötelezetti pozíció feltüntetésével. 2, szolgáltatás: vagyis a szerződés tárgya, amelyet mennyiség és minőség szerint pontosan kerül írva kell meghatározni. 3, ellenszolgáltatás: mely nem szerepel minden szerződésnél, de a legtöbb szerződésfajtánál igen. 4,Fontos elem lehet még a határidő, illetve a teljesítés helye. A szerződés alakja: A szerződést szóban, írásban és ráutaló magatartással lehet kötni. Teljes bizonyító erejű magánokirat: A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a. a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, b. két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű

aláírásának ismerte el, az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni, c. a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van, d. a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták e. ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik f. az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el Közokirat: Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban

állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. 19. tétel: A szerződés érvénytelensége A szerződés megszűnése Szerződés érvénytelensége: Az érvénytelen szerződések különböznek a hatálytalan és a nem létező szerződésektől. Nem létező szerződés, ha a felek nem állapodtak meg lényeges kérdésekben, vagy nincs közöttük akarat megegyezés. A hatálytalan szerződés érvényes, de a szerződés hatálya valamely külső ok miatt még nem állt be, vagy pedig már megszűnt. Fajai: 1, semmisség: Semmis az a szerződés, amely törvény erejénél fogva érvénytelen. Semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő

nélkül hivatkozhat. 2, megtámadhatóság: A megtámadható szerződés feltételesen érvénytelen, azaz érvénytelensége attól függ, hogy az erre feljogosított személy a törvényben meghatározott határidőn belül azt megtámadhatja-e. A megtámadást 1 éven belül írásban kell a másik féllel közölni A közlés eredménytelensége esetén, haladéktalanul a bírósághoz kell fordulni. A határidő kezdete: 1, tévedés, megtévesztés felismerése. 2, jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnte. 3, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén a teljesítés ideje. Szerződés megszűnése: A szerződés leggyakoribb megszűnési módja a teljesítés. Megszűnhet azonban teljesítés nélkül is, akár a felek akaratából, akár egyéb okból. Megszűnés a felek akaratából: 1, felek a szerződést közös megegyezéssel megszűntethetik, ilyen esetben a jövőre nézve szűnik meg. 2, a szerződés felbontása esetén a

szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. 3, aki a szerződés rendelkezésénél vagy a jogszabály erejénél fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal gyakorolhatja. Az elállás a szerződést felbontja. 4, aki felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozatával gyakorolhatja. A felmondás a szerződést megszűnteti Megszűnés egyék okból: 1, ha ugyanazon személy válik jogosulttá és kötelezetté. 2, a kötelezett halálával a szerződés általában nem szűnik meg, kivéve ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult. 3, a jogosult halála abban az esetben szűnteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek kielégítésére lett volna alkalmas. 4, megszűntetheti a szerződést

hatósági rendelkezés is. Elévülési idők: Az általános elévülési idő öt év, jogszabály azonban ettől teltérően is rendelkezhet. Azok a polgári jogi igények, amelyek többé bírósági úton már nem érvényesülnek, elévült követelésnek minősülnek. 20. tétel: Gazdasági társaságok alapítása, a tagsági viszony és a vezető tisztségviselők A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörűen működő részvénytársaság esetében alapító okirat, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében alapszabály elfogadása szükséges. A társasági szerződést és az alapító okiratot valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írni. A tag helyett a társasági szerződést (alapító okiratot) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja. A részvénytársaság alapszabályát a

társaság alakuló közgyűlése fogadja el. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa ellen jegyzi. Ha a társasági szerződés a gazdasági társaság időtartamáról nem rendelkezik, a társaságot határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni. A társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határozni: a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük feltüntetésével gazdasági társaság tevékenységi körét a társaság jegyzett tőkéjét a cégjegyzés módját a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét a gazdasági társaság időtartamát, ha társaságot határozott időre alapítják mindazt, amit a törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása

szükséges. A tagok vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok által a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásból áll. Törvény a gazdasági társaságok egyes formáinál a p énzbeli és a n em pénzbeli hozzájárulás arányát meghatározhatja. Ha a tag (részvényes) a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontig nem teljesíti, a gazdasági társaság ügyvezetése harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetében a tagsági jogviszony a határidő lejártát követő napon megszűnik. Erről a gazdasági társaság ügyvezetése a tagot írásban köteles értesíteni. A gazdasági társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. Az előtársaságra a

létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az előtársaság tagjainak személyében változás nem következhet be a társasági szerződés módosítására – a cégbíróság hiánypótlásra történő felhívása teljesítésének kivételével nem kerülhet sor nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per jogutód nélküli megszűnés vagy msá gazdasági társasággá, illetve közhasznú társasággá való átalakulás nem határozható el. Ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják, a társaság további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles működését megszüntetni. A vezető tisztségviselők kötelezettségvállalásaiból eredő tartozásokért a tagok a gazdasági társaság megszűnése esetére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni. Ez vonatkozik a tagok egymás közötti elszámolására

is. A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított legfeljebb 30 napon belül be kell jelenteni a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróságnak. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a b ejegyzés napjával jön létre. A gazdasági társaságokra, valamint a gazdasági társaságok tagjaira, vezető tisztségviselőire és felügyelő bizottsági tagjaira vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képező jogok, tények és adatok nyilvánosak, és azokat a Cégközlöny című hivatalos lapban teszik közzé. A gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el. Vezető tisztségviselő a közkereseti és a betéti társaságnál a tagok gyűlése, közös vállalat esetében az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés, részvénytársaság esetében pedig a közgyűlés. A gazdasági társaság minden tagja jogosult a társaság legfőbb

szervének tevékenységében részt venni. Ha a gazdasági társaság tagja törvény vagy a társasági szerződés rendelkezései szerint valamely ügyben nem szavazhat, az érintett tagot a h atározatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni. A gazdasági társaság legfőbb szerve a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A gazdasági társaság alapításakor a vezető tisztségviselőket és a felügyelő bizottság tagjait, valamint a könyvvizsgálót az alapítók a társasági szerződésben jelölik ki. Egyszemélyes gazdasági társaság esetében taggyűlés nem működik. A gazdasági társaság legfőbb szerve hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli tag, illetve részvényes dönt. Ha törvény másként nem rendelkezik, a társasági szerződés módosításáról a gazdasági társaság legfőbb szerve határoz, a tagok aláírására nincs szükség. A társasági szerződés módosítását a változás

megtörténtétől számított 30 napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak. A gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el. Vezető tisztségviselő a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető. Vezető tisztségviselővé egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg. Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet. Vezető tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek helye nincs Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak a felszámolás elrendelését követő három évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, aki a felszámolást

elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor. A vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A megbízás az érintett személy által való elfogadással jön létre. A vezető tisztségviselők újraválaszthatók és a társaság legfőbb szerve által bármikor visszahívhatók. A vezető tisztségviselői megbízás ellátásáért díjazást nem lehet megállapítani. A gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. A vezető tisztségviselők kötelesek az üzleti titkot megőrizni. Kötelesek a tagok kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a

társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízása, a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, lemondással, elhalálozással. A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat. 21. tétel: A gazdasági társaság megszűnése Az egyes gazdasági társaságok fogalmi ismérvei A gazdasági társaság megszűnik, ha társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult, elhatározza jogutód nélküli megszűnését, elhatározza jogutódlással történő megszűnését, tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek, a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését, a bíróság felszámolási

eljárás során megszünteti, e törvénynek az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják. A gazdasági társaság a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg. A gazdasági társaság megszűnése esetében a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségek alapján érvényesíthető követelések a társaság megszűnésétől számított öt év alatt évülnek el, kivéve, ha jogszabály valamely követelésre rövidebb elévülési időt állapít meg. Az elévülési időt a tagsági jogviszony megszűnésétől kell számítani. A gazdasági társaság jogutódlással történő megszűnése esetében a jogelőd kötelezettségeiért a jogutód társaság tartozik helytállni. A gazdasági társaság tagja a jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaságot terhelő kötelezettségekért felelősséggel tartozik. a A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai, akik a társaság elkülönült jogi

személyiségével és korlátlan felelősségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik végelszámolásnak van helye. A társaság legfőbb szerve a végelszámolás megindításáról szóló határozatában kijelöli a végelszámolót Végelszámolóként a társaság vezető tisztségviselőin kívül más személy is kijelölhető. A társaság bármely hitelezője vagy a jegyzett tőke legalább egytizedét képviselő tagok az ok megjelölésével írásban kérhetik a cégbíróságtól más személy végelszámolóvá történő kijelölését. A kérelemről a cégbíróság nyolc napon belül dönt, a kérelemnek helyt adó végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. Egyes gazdasági társaságok: 1.közkereseti társaság 2.betéti társaság 3.közös vállalat 4.korlátolt felelősségű társaság

5.részvénytársaság A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják. A közkereseti társaság elnevezést – vagy annak „kkt” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság

kötelezettségeiért azonban nem felel. A betéti társaság elnevezést – vagy annak rövidítését „bt” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyon a tartózásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában – kezesként felelnek. A közös vállalat elnevezést – vagy annak „kv” rövidítését – a vállalat cégnevében fel kell tüntetni. A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A

társaság kötelezettségeiért – a törvényben meghatározott kivétellel – a tag nem felel. A korlátolt felelősségű társaság elnevezést – vagy annak „kft” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel